A DUNA RÉGIÓ STRATÉGIA CÉLKITŰZÉSEI Joó István
miniszteri biztos Duna Régió Stratégia Külgazdasági és Külügyminisztérium
Balatonfüred, 2014. november 7.
Regionális együttműködés jelentősége Balti-tengeri Stratégia 2009
Duna Régió Stratégia 2011
Adria-Ión Stratégia 2014
„A világ legnemzetközibb folyója” A soros magyar EU-elnökség egyik kiemelkedő eredményeként, 2011 júniusában végső jóváhagyást kapott az Európai Unió második makroregionális stratégiája.
9 EU tag:
5 EU-n kívüli ország:
Ausztria
Bosznia és Hercegovina
Bulgária
Montenegró
Csehország
Moldova
Horvátország
Szerbia
Magyarország
Ukrajna
Németország (Bajorország és Baden-Württemberg)
Románia
Szlovákia
Szlovénia
14 ország 100 millió lakos Az EU területének 1/5 része Potenciális új országok: Macedónia Albánia
A Duna régió jellegzetességei Gazdasági, szociális, földrajzi, kulturális sokszínűség
Kihívás vs. Potenciál
Egy főre jutó GDP, 2013-as adatok alapján (USD)
Fejlesztéspolitikák összehangolása 4 pillér mentén A jólét megteremtése a Duna régióban
A Duna régió összekapcsolása a többi régióval
PA 1/a
Mobilitás - belvízi hajóutak
Ausztria és Románia
PA 1/b
Mobilitás– vasúti, közúti és légiközlekedés
Szerbia és Szlovénia
Fenntartható energia
Csehország és Magyarország
PA 2
PA 3
Kultúra és a turizmus
Bulgária és Románia
Tudásalapú társadalom
Szerbia és Szlovákia
PA 8
Versenyképesség
BadenWürttemberg és Horvátország
PA 9
Emberi erőforrás és képesség
Ausztria és Moldova
PA 7
Környezetvédelem a Duna régióban
PA 4
PA 5
PA 6
Vízminőség
Környezeti kockázatok
Biodiverzitás, táj, levegő- és talajminőség
Magyarország és Szlovákia
A Duna régió megerősítése
PA 10
Bécs városa Intézményrendszer és intézményi (Ausztria) és együttműködés Szlovénia
PA 11
Biztonság
Magyarország és Románia Bajorország és Horvátország
Bulgária és Németország
Külgazdasági és Külügyminisztérium céljai Az Európai Unióban hazánkban legyen a legmagasabb az ipar hozzájárulása a GDP-hez; Az Európai Unióban hazánkban legyen a legmagasabb az export GDP-hez mért aránya; Közép-Európában nálunk legyen egy főre vetítve a legmagasabb a külföldi közvetlen működő tőke aránya.
Nemzeti érdekérvényesítés regionális keretben
Magyar célkitűzések
Külső:
I. A régió gazdaságának összehangolt fejlődését és versenyképességének növelését ösztönző projektek kidolgozásának támogatása. II. A nem EU-s országok integrációs törekvéseinek támogatása, a magyar tapasztalatok átadásával. III. Magyar vízdiplomáciai törekvések segítése.
„A régió ereje az országok közötti intenzív együttműködésben rejlik.” Cél: 2014-2020-as fejlesztési időszak lehetőségeinek hatékony kihasználása Felkészülés
első 3 év
Projektek
Legfőbb kihívások Tervezett projektek feltérképezése megvalósítása, konkrét eredmények Régiós kapcsolatrendszer kialakítása Hatékony forrás allokáció Megszilárdult együttműködések Eredmény: A régió összehangolt, közös fejlesztése
A Duna Régió Stratégia eszköztára 2014-2020 7 db határ menti Central Europe 2 db transznaci onális
4 db interregio nális
Európai Területi Együttműkö dési Programok
Duna OP
BDKP
Nemzeti Operatív Programok
EU központi programok
HORIZON 2020
Duna Régió Stratégia Twinning tapasztalatcs ere
EIB hitelek és szolgáltatások
Egyéb
CÉL: Magyar vezetésű és részvételű nemzetközi projektek maximalizálása
LIFE+
források: TAF, START
Gazdasági Vegyes Bizottságok (pl.:HU-MD, HU-HR,HU-BW…)
Duna Transznacionális Program 2014-2020
A jó transznacionális projekt ismérvei
Közös Végrehajtás
Közös Projekt fejlesztés
2-3 éves kutatási, tervezési, „soft” együttműködések
Átlagosan 12-15 partner 6-8 országból (javarészt közintézmények)
Kiegyensúlyozott partnerség (tevékenységek, költségek, országok)
2-3 Meur átlagos projekt méret
Nyílt és stratégiai felhívások
Vezető partner elv
A felmerült és elszámolt költségek félévenkénti, utólagos megtérítése
Nemzeti társfinanszírozás (1015%, akár a projekt indulásakor)
5% önerő szükséglet
Területi és tematikus jelentőség A nemzetközi együttműködés hozzáadott értéke Nem tagállami partnerek egyszerűbb bevonása és finanszírozása
A térség transznacionális fejlesztési programjai 2007-2013
2007-2013 South-East Europe
Tisza vízgyűjtő együttműködés Tisza Iroda átadása 2014. november 4. Szolnok Előzmények: • 2004 Tisza országok szándéknyilatkozata; • 2013 Magyar koordináció megerősítése; Az Iroda céljai: • Tisza-völgyi vízügyi szakmai együttműködés feltételeinek megvalósítása; • A Tisza Csoport munkájának koordinációja; • Vízgazdálkodási feladatok összehangolása regionális szinten; • Tisza Részvízgyűjtő Vízgazdálkodási Tanács (TRVT) szakmai és tudományos szempontú támogatása; Forrás: https://www.facebook.com/jnszm/posts/852220311476976
ICPDR Tisza Csoport megalakulása
„Víztöbblet” a régióban
„A májusi szerbiai árvíz nagyobb kárt okozott Szerbiának, mint a ’90-es évek eleji balkáni háború bombázásai, körülbelül 20 évvel vetette vissza Szerbia gazdaságát.”
„1945 előtt a Duna vízszintje Budapesten soha nem haladta meg a nyolc métert, az elmúlt tíz évben ez már négyszer bekövetkezett.”
„60 nap alatt 250 milliméter feletti eső hullott, árvíz, belvíz, talajvíz egyszerre jelentkezik, és a vízelvezető rendszer nem győzi elvinni a vizet.” (HU)
„Az árvíz okozta kár 2 milliárd euróra tehető, többek között 11 ezer lakóház és 355 helyi út teljes felújítása vált szükségessé” (BiH)
„13 000 embert sújtott az árvíz, a teljes kár megegyezik az éves GDP 0,15%-val.” (MD)
„A 13 évvel ezelőtti tiszai árvíz során, a folyó vízszintje 24 óra leforgása alatt hat métert emelkedett, az okozott kár 32 milliárd forint volt.”
PA5 – Környezeti kockázatok kezelése prioritási terület Operatív Árvízkezelési és Együttműködési Program a Duna Régióra
Előzmény: 2013-as extrém árvizek Magas szintű politikai támogatás Regionális egyetértés: A katasztrófák elkerülésének megfelelő keretet ad
Operatív Árvízkezelési és Együttműködési Program A felmérés 2013. május-2014. szeptember: 15 helyszín, 15 szakértői egyeztetés Magyarország, Budapest
2013/05/30
Csehország, Prága
2013/08/02
Baden-Württemberg, Stuttgart
2013/10/10
Bajorország, München
2013/10/11
Ausztria, Bécs
2013/11/27
Horvátország, Zágráb
2014/02/06
Szlovénia, Ljubljana
2014/02/06
Szlovákia, Pozsony
2014/02/26
Szerbia, Belgrád
2014/03/05
Bulgária, Szófia
2014/03/17
Ukrajna, Nyíregyháza
2014/04/29
Románia, Budapest
2014/06/04
Bosznia-Hercegovina, Szarajevó
2014/08/19
Montenegró, Podgorica
2014/09/03
Moldova, Kisinyov
2014/09/24
Több, mint 70 érintett intézmény: • • • • •
DG ENV,DG REGIO, DG ECHO Minisztériumok Vízgazdálkodási hatóságok Előrejelző intézmények Polgári és katasztrófavédelmi szervek • ICPDR szakértői csoportjai
Operatív Árvízkezelési és Együttműködési Program
Tapasztalatok: a lakosság nagyobb fokú védelmet érez, mint ami a valóságban van; az árvizek karakterisztikája megváltozott ; védekezés során a szerencse szerepe kiemelkedő; A fejlesztéshez szükséges anyagi háttér gyakran hiányzik; Bilaterális egyezmények sok esetben elavultak; Jobban koordinált adatcsere elengedhetetlen;
Duna Régió Stratégia
„….nem egy varázsszer, amely a régió minden problémájára megoldást kínál, ugyanakkor, ha elvárásainkat reálisan fogalmazzuk meg, rengeteg potenciált rejt magában.„
Köszönöm a figyelmet! http://dunaregiostrategia.kormany.hu/
[email protected]
