A DUNA PARTNERSÉGI HÁLÓZAT ÁLLÁSFOGLALÁSA A KÉSZÜLŐ EURÓPAI DUNA RÉGIÓ STRATÉGIÁJÁVAL KAPCSOLATBAN Álláspontok A magyar Duna Stratégia mielőbbi elfogadása nemzeti érdek, amelyet társadalmi, gazdasági és politikai egyetértés kell, hogy övezzen. A Duna Partnerségi Hálózat tagjai aktívan támogatják a nemzeti Duna Stratégia szükségességét, tisztában vannak ennek nemzeti és nemzetközi jelentőségével. A meglévő helyi szempontok és érdekek szintetizálásával, integrált szemlélet érvényesítésével a kölcsönösség elvének érvényesítésével lehet sikeres nemzeti stratégiát elkészíteni. A Stratégia legyen többszintű és moduláris felépítésű, ami azt jelenti, hogy – mátrix-koordinációt biztosító módon – legyen elkülönítve a diplomáciai, a politikai, a gazdasági/szakmai és a társadalmi/civil szint, amely szintek nem alá és fölérendeltségi viszonyban vannak, hanem egyenrangú, egymással együttműködő viszonyban. Az egyes modulok, mint önálló hatókörök, szintén többszintű, saját belső működési renddel rendelkező vezérlő elemek. Első, és legfontosabb kérdés a Stratégia struktúrájának és működési rendjének a meghatározása, mert a rendelkezésre álló idő 2011-ig csak arra elég, hogy a Stratégia rendszerelméletileg legyen konzekvensen megalkotva. Ezáltal biztosítható a rugalmas bővíthetőség, az operatív működtethetőség és kikerülhetők a különböző szintű és rétegű érdekkonfliktusok (nemzetállamok közötti ellenérdekek; környezetvédelem és hajózás eltérő érdekrendszere). Így biztosítható lenne, hogy a konfliktuskezelés az egyes modulokon belül legyen megoldható. A stratégia célja a korszellem igényeinek, szükségleteinek megfelelő fenntartható élőhely/élettér kialakítása az ember számára. Az élettér komplex, többfunkciós teret jelent, amely magába foglalja a társadalom működéséhez szükséges minden funkciót, mely funkciók térben elrendeződve meg határozzák az egyes körzetek identitását. (Az identitás alatt azt a már meglévő értéket illetve potenciált értjük, amely meghatározza az adott körzet térségben betöltendő szerepét.) A stratégiának alapvetően a meglévő identitáselemeket kellene feltárni, hálózatba szervezni, súlyozni és modernizálni, melyeknek nem célja a helyi identitás megváltoztatása, átrendezése. Az egyes identitáskörzetek növelhetik versenyképességüket, ha felismerik és előnyükre fordítják a kiaknázható fejlődési tendenciákat, valamint megvalósítják a szerkezeti alkalmazkodás feltételeit.
A Duna makrorégió kialakítása partnerséget és olyan fokú együttműködést igényel az egyes résztvevők és érdekeltek részéről, amelyet csak a többszintű kormányzás és a jó helyi kormányzás, valamint a szubszidiaritás elveinek elfogadása és gyakorlati adaptálása biztosíthat. Az intézményi struktúrának lehetővé kell tennie, hogy a civilek is eljuttathassák akaratukat a legfelsőbb szintig. A legalkalmasabb intézményi formák lehetnek az együttműködésre az eurorégió, az európai területi együttműködési csoportosulás (EGTC), illetve az euroregionális együttműködési csoportosulás (ECG) A Duna-térség magyarországi szakasza önálló fejlesztendő régió legyen, aminek a koordináló szervezete Duna Térségi Fejlesztési Tanács. A stratégiának a vállalatok és NGO-k összefogását kell ösztönöznie, amely szorosabb együttműködéseket, hálózatosodást igényel a térség fejlődése érdekében. A Duna Stratégiának a térség intézkedéseket kell biztosítania.
fejlettségbeli
különbségeit
mérséklő
A kultúra új, társadalmi-gazdasági fejlődést elősegítő megközelítése és a kulturális alapú regionális fejlesztés magában foglalja a kultúrában rejlő gazdasági potenciál kiaknázását is. A Duna Partnerségi Hálózat ezért javasolja - a természeti, tájegységi és kultúrtörténeti adottságokhoz igazodóan – identitás körzetek kialakítását a teljes Duna szakaszon, kiemelten a magyarországi szakaszra. A Duna identitás körzetek új típusú, társadalmi alapon szerveződő partnerségi formációk lehetnének, ahol a társadalmi kontroll mellett erősödhetne a DUNA menti közös identitás. A dunai kultúrák együttműködése, egymás mellett élése, a kulturális sokszínűség terén nagyon fontos egymás kultúrájának, szokásainak, hagyományainak ismerete és tisztelete. A tágabban értelmezett kultúra (társadalom- és államszervezés, jogrendszer vagy pl. sport) olyan háttértudást, ismereteket közvetít, amelyek a formális oktatás keretében nem sajátíthatók el, ezért társadalmi felzárkóztató szereppel is bír. Hosszú távú célként fogalmazódott meg – a fogalom későbbi pontosításának igényével – a Duna menti közös identitás és ennek elemeivel (pl. Danube brand) való azonosulás kialakításának igénye is. A Duna víztisztaságának, vízbázisának védelme, a takarékos vízhasználat és egyre fontosabb feladat a vízvisszatartás feltételeinek javítása, valamint ezzel összefüggésben a természeti értékek megőrzése és védelme, revitalizációs programok végrehajtása, továbbá a mezőgazdasági vízigények kielégítése. A Bős-Nagymaroshoz kapcsolódó kérdéseket - szakmai alapon megközelítverendezni kell.
A hajózás része a közlekedés egészének, összefüggéseiben kellene vizsgálni a hajózhatóság biztosításának hatásait a vízbázisokra, a védendő területekre és az ökológiai értékekre. / A hajózás része a közlekedés egészének, ezért valamennyi közlekedési ág lehetőségeinek, ökológiai és gazdasági hatásainak összevetése alapján, összefüggéseiben kellene vizsgálni a hajózhatóság biztosításának hatásait a vízbázisokra, a védendő területetekre és az ökológiai értékekre. A Duna hazai szakaszának hajózhatósága a tömegáru-szállítás mellett a menetrendszerű személyszállításban is fejlődést kell hozzon, de nem szabad megfeledkezni sem a vízi sportok feltételeinek biztosításáról, sem pedig a hajózás biztonságának fenntartásáról (vízi rendészet). A part menti területek hasznosítására vonatkozó jogszabályok fejlesztése szükséges. A gyenge társadalmi önszerveződési hajlandóság és a sport (benne a Dunai vízi sport) társadalmi értékvesztése miatt a Duna folyó életerő közvetítő ereje egyáltalán nincs társadalmilag hasznosítva. Szükséges lenne – első lépésben a Duna folyó teljes magyarországi szakaszának felmérése alapján, a Duna-menti vízi sport alapfeltételeinek kialakítása céljából – vízi bázishelyek, csónakos kikötők kialakítása.
Mellékletek: I. A Duna Partnerségi Hálózat pozíciólapja II. A Duna Partnerségi Hálózat alapelveinek, céljainak nemzetközi alátámasztása
III.
I.
Melléklet: A Duna Partnerségi Hálózat pozíciólapja
A Duna Partnerségi Hálózat célja a Duna Térség tervezésével és fejlesztésével kapcsolatos folyamatokban való aktív részvétel, annak katalizálása. A Duna Partnerségi Hálózat feladata a hazai Duna Térségi Stratégiában érdekelt helyi és regionális szerveződések összefogása, a stratégiai tervezésben szerepet játszó hazai és nemzetközi szervezetekkel való partnerségi együttműködés kialakítása, illetve a széleskörű bevonáson alapuló stratégiai szintű tervezés társadalmi és kulturális feltételeinek a megteremtése. A Duna Partnerségi Hálózat információval látja el a térségi szereplőket, érintetteket. Egy koordinációs hálózat kifejlesztésével a helyi érdekek stratégiaalkotási folyamatba való becsatornázását segíti elő. A stratégiakészítés egy folyamat nem egyszeri aktus - állandó konzultatív szerveződés létesítését igényli, amelyhez a Duna Partnerségi Hálózat megfelelő infomenedzsment és koordinálió, kooperáló platformot kínál.
A Duna Partnerségi Hálózat által képviselet általános alapelvek:
1. A társadalmi/politikai/közigazgatási feltételek javítása, az együttműködés és a bizalom kereteinek megteremtésével egy társadalmi/ politikai kultúraváltást, demokratizálás és többszintű kormányzás feltételeit igyekszik megteremteni.
2. A szervesen fejlődő térségek, városok közötti kooperáció segítségével - Európa jelenlegi és jövőbeli térfejlődésének alapvető hajtóerejévé válni.
3. A megszólított és együttműködésre kész szereplők jól szervezett, intézményesült és a közös érdek mentén lefektetett programja törheti át a közigazgatás merev korlátait.
4. A szereplőknek közösen kell meghatározniuk, milyen új szolgáltatásokat várnak el az államtól és azokat milyen területi szerveződésben megvalósíthatónak, hogy a közforrásokat a jólét és megteremtésébe tudják befektetni.
vélik jobb
optimálisan életminőség
5. Minden szereplő autoritásának tiszteletben tartásával, megőrzésével magasabb szerveződési szintű koordinált döntések, akciók létrejöttét biztosítják.
A stratégiakészítés folyamata, módszertana A stratégiakészítés egy folyamat nem egyszeri aktus - állandó konzultatív szerveződés létesítését igényli, melynek a Duna Partnerségi Hálózat megfelelő infomenedzsment és koordinálió, kooperáló platformot kínál.
A változó feltételek és az erősebb verseny körülményei között a rövidtávú – projekt-alapú – tervezés már nem nyújt kellő biztonságot. Hosszabb távú tervekre, jövőképekre van szükség és ezek előállítására alkalmas tervezési-, menedzselési- és kontroll- módszerekre. A tervezés folyamatának nyitottabbá, rugalmasabbá válása elengedhetetlen kelléke a hosszú távú stratégiai tervezésével. Kihasználva a modern kommunikációs eszközök és információs rendszer nyújtotta lehetőségeket, mely alapja egy demokratikus gondolatcserének, kormányzásnak és akciók létrejöttének. A Duna Partnerségi Hálózat fölérendelt célja, hogy mind a tervezési, mind a megvalósítási fázisban partnere, megvalósítója legyen a magasabb és lokális szintek együttműködésének. Ennek érdekében építi a kooperációs és információs mechanizmust. Az infomenedzselés, terítés és kommunikáció mellett társtervezési illetve kontroll (véleményező, stb.) funkciókat ellátva segíti elő jobb, megvalósítható koncepciók létrejöttét, társadalmilag támogatott, egyben megvalósítható és fenntartható akciók létrejöttét. Mint lokális szintek hálózata elősegíti a „völgyben” való gondolkodást, tiszteletben tartva az egyéni kezdeményezéseket. Integráló és coo-kreátor szerepében jobb döntések megszületését teszi lehetővé, segíti elő. A DPH együttműködik a Duna-menti Városok és Régiók Tanácsával. A DPH elhatározta, hogy mind területi-fizikai, mind funkcionális kérdésekben véleményt formál és ezt a magasabb szintek felé közvetíti. Első állásfoglalását az Európai Duna Régió Stratégia első verzióját, 2010 júniusát követően, a Duna-menti Városok és Régiók Tanácsával összehangoltan alakítja ki.
II. Melléklet: A Duna Partnerségi Hálózat alapelveinek, céljainak nemzetközi alátámasztása 2009 áprilisában nyilvánosságra hozták az EU kohéziós politika reformja jegyében készült Barca-jelentést. A jelentés az új regionalizmus, új gazdaságföldrajzi és számos szervezéselméleti iskola megállapításával összhangban két fontos irányt emel ki a 2020-at követő közösségi politikák reformjával kapcsolatban: a helyi kötődésű gazdaságfejlesztés (place-based development) jelentőségét, és az organikusan szerveződő, munkamegosztáson és specializáción alapuló európai régiók támogatását. A 2009. június 11-én, Budapesten megalakult Duna-menti városok és régiók tanácsa. A Duna menti városok és régiók igényeinek intézményesült formában való megjelenítés az Európai Unióban. A Tanácsot a Duna menti városok és régiók valamint a Duna Iroda hálózat képviselői alkotják. Alapelvek:
a városok és régiók a térség fejlődés motorjai A Duna völgy gazdasági összefonódásainak élénkítése és egységes munkapiacként való kezelése polgári jogok és a civiltársadalom erősítése, elsősorban a térség népességmegtartó erejének növelése érdekében a Duna völgy turisztikai potenciáljának növelése – a városok és régiók aktív bevonásán keresztül kulturális sokszínűségének fenntartását, fejlesztését és kihasználását, mindezt elsősorban a közös oktatási és képzési együttműködéseken keresztül, továbbá a Duna menti tudományos hálózatosodás megindításának segítségével kiemelt figyelmet fordít a térség vízgazdálkodására, vízbázis védelemére, ökológiai fenntarthatóságára és fenntartható energiagazdálkodására, valamint a környezetbarát közlekedésfejlesztésre
