Gipsz 1 Gipsz Jakab (Neptun kód) 1.évf. jogász hallgató Dr. Málik József Zoltán A Kurzus címe 2013 május 20
A dolgozat címe
Ezt a mintát ún. MLA-formátumban (MLA format) szerkesztettem azzal a céllal, hogy bemutassam, milyen standard szerint kell a házi dolgozatoknak (esszéknek) kinézni. Az MLA-formátum a legáltalánosabban használt szabvány, ahogyan az egyetemi dolgozatokat szokás megírni a világ egyetemein a bölcsész- társadalom- és jogtudományt folytató hallgatóknak.
1. Az oldal beállításai: fejléc, információs adatok és a tanulmány címe
Az oldal beállításai a következők: a betűtípus Times New Roman, a betűméret 12-es, a sorköz dupla, a margókat minden irányban, tehát alul és felül, jobbra és balra 2,54 cm-re (ez 1 inch) kell beállítani. A bekezdéseket minden esetben új sorban, egy Tabbal (tabulátor) beljebb kezdjük. A fejléc jobbra igazítva tartalmazza a hallgató vezetéknevét és a dolgozat oldalszámát. Ennek az információnak minden oldalon szerepelni kell, az aktuális oldalszámmal. Ezt a szövegszerkesztő programok automatikusan elvégzik, miután a szövegszerkesztő programban – akárcsak a margókat – a fejlécet előre beállítjuk.
Gipsz 2 Az információs adatok között, ahogy az fent látható, meg kell adni sorban a hallgató teljes nevét, az egyetemi oktató teljes nevét, a kurzus címét (esetleg kódját, pl. ha párhuzamos csoportokban folyik a képzés) és a dátumot, amikor a dolgozat beadásra kerül. A dolgozat címét középre kell igazítani, de azt nem kell semmilyen módon sem kiemelni (pl. KISKAPITÁLIS, félkövér betű, aláhúzás, stb.).
2. A dolgozat szövegének szerkesztése
A tanulmány folyó szövege sorkizárt. Kerüljük a szükségtelen vagy rendhagyó formázásokat, illetve az „egyéni” beállításokat mind a főszöveg, mind a lábjegyzetek tekintetében. A kiemeléshez csak kurziválást (dőlt betűt) használjunk; ne használjanak aláhúzást, félkövér betűtípust, sem kiskapitális betűket. Ha a tanulmányon belül fejezetcímek, illetve -alcímek vannak, akkor azokat is 12-es betű mérettel, de balra igazítva kell jelölni. A fejezetcímeket arab számokkal, továbbá az alcímeket, al-alcímeket stb. pontokkal elválasztva (pl. 1., 1.2., 1.2.1. stb.) kell írni úgy, hogy az előző (al)fejezet után egy sor kihagyás, utána jön a következő (al)fejezet címe, aztán egy sor kihagyás, majd az (al)fejezet szövege kerül. Általában az alcímeket is meg szokták különböztetni. Pl.: 1. A nemzetközi politikai rendszer --> 1.1. A rendszer fogalmáról --> A szakirodalomban többféle módon értelmezhetjük a politikai rendszert. Bla-bla-bla... -->
Gipsz 3 1.2. A nemzetközi rendszer lehetséges megközelítései --> 1.2.1. A realista és neorealista szemlélet --> 1.2.2. A liberális és neoliberális szemlélet --> 1.2.3. Konstruktivista szemlélet --> 2. Nemzetközi politikai gazdaságtan --> 3. Nemzetközi jog A háromnál nagyobb mélységű alcím használata az általam kért hosszúságú dolgozatok esetén szükségtelen. 3. Lábjegyzetek, hivatkozások, idézetek A lábjegyzetet ésszerűen, eredeti céljának megfelelően helyezzünk el a szövegben, vagyis a főszöveghez tartozó háttér információkat tartalmazzon. A lábjegyzetet felső helyzetű arab számokkal jelöljük. Ha olyan szóhoz kapcsolódnak, amelyet írásjel követ, általában az írásjel után kell kitenni, de ha egy zárójeles vagy gondolatjeles részre vonatkozik, akkor a jegyzetszámnak a zárójelen, illetve a gondolatjelen belül kell maradni; pl. … (igazán gyümölcsöző lenne.1) Ugyanakkor a lábjegyzetben ne szerepeljen állításra vagy idézetre vonatkozó hivatkozás. Ez mindig a főszöveg része az MLA-formázás szabályai szerint.
1 Láthatóan a lábjegyzet nem tartja meg a főszöveg formátumát: bár a betűtípus megmarad, kisebb (10-es) a betűméret és nem szedjük kurzívan.
Gipsz 4 A hivatkozásnak három fő formája van: 1. Szó szerinti hivatkozás: Ebben az esetben a hivatkozott szöveget idézőjelbe kell tenni, a zárójelben szerepel a szerző vezetékneve, egy szóköz, majd az oldalszám. Pl.: „Hatalmon az embernek más emberek szelleme és tevékenysége feletti uralmát értjük, olyan jelenséget, amellyel minden alkalommal találkozunk, ha az emberi lények társadalmi kapcsolatban élnek egymással” (Morgenthau 93). Ha a szerzőre a főszövegen belül is hivatkozunk, akkor elég az oldalszámot feltüntetni; pl.: Morgenthau ezt úgy magyarázza, hogy „amikor az erőegyensúly veszélybe kerül...” (112). Ha ugyanattól a szerzőtől több mű is szerepel az irodalomjegyzékben, és a hivatkozás nem lenne egyértelmű, akkor indexelhetünk; pl.: (Morgenthau1: 93). Azaz, a szerző vezetékneve, a szerző művének indexe, kettőspont és az oldalszám követik egymást. Amennyiben az idézet három sornál hosszabb vagy egy vers idézete, akkor a főszövegtől külön kell kezelni, és az idézőjelbe tett szövegnek két Tabbal (tabulátor) kell beljebb kezdődnie. Pl.: „Játszott Vejnemöjnen ujja, Harsogott a hárfa húrja, Hegy-völgy zengett, szikla rengett, Mind a szirtek mennydörögtek, Habokon kövek görögtek, A fenyérek vízben úsztak, Fenyőfák is vigadoztak, Mezőn tuskók táncot roptak”. (Kalevala, A hárfa eredete) 2. Tartalmi hivatkozás: Ebben az esetben mások gondolatait, megállapításait nem szó szerint, hanem saját szavainkkal adjuk vissza. A hivatkozás azonban most is
Gipsz 5 szükséges, hiszen nem saját gondolatainkról van szó. Ekkor a hivatkozásnál a zárójelben nem írjuk ki az oldalszámot. Pl.: Gilpin megkísérli újraintegrálni a nemzetközi politika és a nemzetközi gazdaság tanulmányozását (Gilpin). A főbb hivatkozási példák: A szerző neve a hivatkozásban
„Hatalmon az embernek más emberek szelleme és tevékenysége feletti uralmát értjük, …” (Morgenthau 93-94).
A szerző neve a szövegben
Morgenthau ezt úgy magyarázza, hogy „amikor az erőegyensúly veszélybe kerül...” (112).
Egy munkának több szerzője van
Ez a hipotézis (Bradley és Rogers 7) az egyensúlyi elméletet támasztja alá (Sumner, Reichl és Waugh 23; 133-154; 332-333).
és több helyre hivatkozás Két munkára hivatkozás
(Burns 54; Thomas 327).
Több kötetes munkára hivatkozás
(Henderson, vol. 3: 1-18).
Intézményi tanulmány (szerző nélkül)
(KSH 2004) vagy (AB 176/2011. XII. 29.)
Internetes tanulmány (bekezdés száma) (Mérő pars. 4). Népköltészeti, nemzeti eposz/mese és (Kalevala, A hárfa eredete). egyéb szakrális alkotásra való (Biblia, 2Kir: 3:16-27). << A „Salamoni hivatkozás döntés” története (Királyok 2. könyve, 3. rész)
3. Statisztikai adatok, táblázatok, diagrammok hivatkozása: A statisztikai adatok közlésének akkor van értéke, és ezt kívánja a szakmai tisztesség is, ha azok mindenki számára ellenőrizhetőek. Ezért minden számszerű adatközlést hivatkozással kell ellátni, még abban az esetben is, ha általánosan közismert számadatról van szó. Pl 1.: Magyarország népessége 10,7 millió (KSH 1999 12.)
Gipsz 6 Pl 2.: 16. ábra EPR-t használó vállalatok megoszlása ágazatonként, az ágazat összes vállalatinak %-ban
(Forrás: KSH 2008, saját szerkesztés) Pl 3.:
(Forrás: Bihari 440, 4. ábra)
Gipsz 7 4. Bibliográfia
A bibliográfia lehetőleg a ténylegesen hivatkozott publikációkat és azon anyagot tartalmazza, amelyet a szerző felhasznált. Az irodalomjegyzéket a tanulmány végén közöljük, a következőképpen oldva fel a szöveg közti utalásokat: Irodalom Arendt, Hannah. A totalitarizmus gyökerei. Budapest: Európa, 1992. Bihari Mihály. Magyar politika 1944-2004. Budapest: Osiris, 2005. Morgenthau, Hans. Politics among Nations. New York: Knopf, 1978 Mérő László. Gyáva nyulas játékot űz Gyurcsány és Orbán. Web: Origo, 2006. október 5. (www.origo.hu/itthon/ 20061005gyava.html). Spykman, Nicholas. Geography and Foreign Policy. American Political Science Review, 32 (1938): 2850.
* * *
Fontos! A szövegben használt kijelölő színeket (piros, kék, citrom és lipcsei sárga) itt csupán azonosításra használtuk, a benyújtandó dolgozatban nem használunk kijelölő színezést sem.
