A DLT Kft. által tervezett és gyártott 11 tengelyes robotos hegesztőcella részlete

2011 VIII. évfolyam 4. szám

Magyar Acélszerkezeti Szövetség lapja – Journal of the Hungarian Steel Structure Association

Fotó: DLT Kft.

A DLT Kft. által tervezett és gyártott 11 tengelyes robotos hegesztőcella részlete

A TARTALOMBÓL:

www.magesz.hu

• Bemutatkozik a Weinberg '93 Kft. • ECCS díj átadása • 15. sz. Fémszerkezeti Konferencia • 130 éves a magyar tűzihorganyzó ipar • Korányi emlékülés • Párizsi Szajna-hidak • A MAGÉSZ pályázati felhívásai

Kellemes karácsonyi ünnepeket és eredményekben gazdag, boldog új évet kívánunk!

– melegen és hidegen hengerelt, valamint bevonatos hasított szalagok, kötegelve, illetve előírás szerint csomagolva – méretre szabott hidegen hengerelt és bevonatos táblalemezek – alakos alkatrészek plazmaés lángvágása

– melegen és hidegen hengerelt táblalemezek – bevonatos lemezek – nyitott és zárt szelvények – rúd- és idomacélok – acélcsövek – betonacélok, síkhálók – hegesztőanyagok – húzott rúd- és idomacélok

Méretre szabott szolgáltatások! www.dutrade.hu • [email protected] telefon: +36 25 586902 • fax: +36 25 586900

TÁJÉKOZTATÓ AZ ELNÖKSÉGI ÜLÉSRŐL A MAGÉSZ elnöksége 2011. szeptember 21-én a WEINBERG ’93 Építő Kft.-nél (3950 Sárospatak, Malomkőgyár u. 7.) tartotta ülését. Az ülést Markó Péter elnök vezette. Az alábbi témák kerültek megtárgyalásra:

I. AJÁNLÁSOK MEGFOGALMAZÁSA A KÖVETKEZŐ ÉV MUNKATERVÉNEK ELKÉSZÍTÉSÉHEZ ¨ A tagdíj mértéke 2012-ben Tagdíjfizetési rendszerünk jónak bizonyult. A mértékén – 3 év kihagyással – 2011-ben kismértékben, részben változtattunk (az egyéni tagok díját 3000 Ft/év-vel, a pártoló tagok díját 15 000 Ft/év-vel emeltük), és jelenlegi gazdálkodásunk mellett úgy tűnik, hogy 2012-ben nem szükséges változtatni. Végleges döntést a 2012 áprilisában összehívandó közgyűlésünk hoz. ¨ Elnökségi ülések Javaslat helyszínekre: 2012. március 2012. június 2012. szeptember 2012. december

BME DAK Kft. Rutin Kft. MVAE

¨ Közgyűlés Április: 2012-ben tisztségviselőket nem választunk, ezért csak az évi rendes közgyűlést hívjuk össze. ¨ Munkaterv 2012 Részletezésére a következő elnökségi ülésen kerül sor.

II. SZAKMAI KONFERENCIÁK, RENDEZVÉNYEK Az idei betervezett programok részletezése (II. félév) ¨ EUROSTEEL 2011 Konferencia Budapesten Kiemelt támogató a MAGÉSZ. A rendezvényre a MAGÉSZ részéről Markó Péter kapott meghívást. Dr. Dunai László adott tájékoztatást.

¨ KORÁNYI emlékülés, 2011 Szeptember 16-án rendezték meg a BME-n. Korábbi elnökségi ülés döntése értelmében a MAGÉSZ a rendezvényt 100 000 Ft+áfá-val támogatta. (Résztvevők: 110 fő) Markó Péter adott tájékoztatást. ¨ CLOOS hegesztőgép-bemutató A MAGÉSZ, a CROWN és a CLOOS szervezésében, 2011. szeptember 28-án rendezik meg a Dunaújvárosi Főiskolán. ¨ „Tapasztalatcsere az EN 1090 szabvány bevezetéséről” Az elnökség a javaslatot jóváhagyta az alábbi módosítással: A rendezvény időpontja akkor legyen, mikor már van Magyarországon a témával foglalkozó akkreditált szervezet, amely előadást tart. Időközben elnökünk tárgyalást folytatott az ÉMI-TÜV SÜD Kft. osztályvezetőjével (Wiegand Krisztinával) és megállapodtak egy közös rendezvény megtartásában, miután a fenti cég az első akkreditált szervezet Magyarországon. A rendezvényt 2011. október 20-án tartjuk Telkiben. ¨ 15. sz. Fémszerkezeti Konferencia 2011. október 13. (A MAGÉSZ – Magyar Könnyűszerkezetes Egyesület (MKE) – ALUTA rendezésében.) Fő témakör: „Fémszerkezetek az energiagazdálkodás szolgálatában”. A MAGÉSZ részéről 3 előadás hangzik el.

Szövetségi hírek . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1 Association News . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1 Hírek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3 News . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3 A MAGÉSZ pályázati felhívásai . . . . . . . 7 Nemzetközi elismerésben részesültek a budapesti Liszt Ferenc Repülőtér Skycourt (Égi Udvar) acélszerkezetének tervezői és kivitelezői . . . . . . . . . . . . . . 8 Beszámoló A 15. sz. Fémszerkezeti Konferenciáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10 Füstgáztisztító tornyok acélszerkezete . 12 Ünnepi ülés a Magyar Tudományos Akadémián . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14 Tűzihorganyzott acélszerkezetek szerepe a hazai acélszerkezet-gyártó iparágban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16 Bemutatjuk tagvállalatainkat: Weinberg ’93 Építő Kft. . . . . . . . . . . . . . 18 Duga Marcell az év Fiatal Statikusa! . . 24 Az ortotrop pályalemezű hídépítésünk fél évszázada . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 26 Védőgázok hatása a hegesztett kötések mechanikai tulajdonságaira . . . . . . . . . 30 Cloos hegesztőgép-bemutató a Dunaújvárosi Főiskolán . . . . . . . . . . . 36 Korányi emlékülés a BME Dísztermében . . . . . . . . . . . . . . . 42 2012-ben is NAGÉV CINK bevonatok . . 44 Párizsi Szajna-hidak Nem csak a turista szemszögéből . . . . 50 Parisian bridges upon the Seine Beyond the tourist’s viewpoint . . . . . . 50 Fedett acélszerkezetű parkoló vizsgálati méréseinek eredménye . . . . 68 Expertise assessment of roof parking steel structure . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 68 A harmonizált szabványok és a CE jel szerepe nyomástartó berendezések és acélszerkezetek gyártásában Szakmai konferencia az aktualitások jegyében . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 72 The role of harmonized standards and of the CE mark in the manufacture of pressure equipment and steel structures. Professional conferences in the light of current issues . . . . . . . . . . . . . . . . . . 72 Az új vásárosnaményi Tisza-híd . . . . . . 76

¨ ÉVZÁRÓ RENDEZVÉNY 2011. december 7. 1. Markó Péter értékelése a 2011. évről és kilátások a 2012. évre. 2. Noll Tamás, a Magyar Építész Kamara elnökének előadása.

Acélszerkezetek 2011/4. szám


1

III. EGYEBEK ¨ Az ECCS Nívódíj pályázata A 10/2011 sz. Elnökségi határozat alapján szövetségünk pályázatot nyújtott be az európai ECCS díjra. Díjra javasolta a KÉSZ által megvalósított projektet: „Ferihegyi repülőtér SkyCourt épület acélszerkezete”. A díjat 2011. szeptember 22-én adják át Potsdamban. Dr. Dunai László tájékoztatta a résztvevőket, hogy a díj a tagországok nemzeti szövetségeinek előterjesztése alapján kerül átadásra. ¨ Kilépés A MOLNÁR Zrt. bejelentette kilépését 2011. július 1-jén. ¨ Pénzügyi helyzet A tartozások rendezésére kiküldött levelünkre és telefonos megkeresé-

2

sünkre tagjaink nagy része kiegyenlítette a kiszámlázott összeget. Akik a tértivevényesen kiküldött „fizetési felszólítást” átvették, de nem fizettek és nagy a tartozásuk, azoknak ügyvédi felszólítást küldtünk. Az elnökség egyhangú határozattal úgy döntött, hogy az alábbi tételeket követelésünkből leírjuk, mivel azok beszedésére nincs reális esély: • BME Út-Vasútép. Tanszék 12 000 Ft • Iparterv 12 500 Ft • Keller Plusz Kft. 12 500 Ft • Miskolci Egyetem Mechanika Tanszék 12 000 Ft • Via Pontis 6 960 Ft ¨ Fiatal Statikusok Díja Szövetségünk 50 000 Ft-tal támogatja a Fiatal Statikusok Díját, mivel azt az elnökség jóváhagyta. Továbbá a MAGÉSZ által elkészített 12 nyelvű szótárból (CD-n van) is több példányt a rendezők rendelkezésére bocsátunk.


¨ Könyvkiadás Kiadtuk „Az Északi vasúti híd átépítése 2007–2009” című könyvet 1500 példányban. A kiszállítást is mi oldottuk meg. A bevétel–kiadás kimutatást a következő elnökségi ülésre tudjuk elkészíteni, miután a számlákat megkapjuk. ¨ Tárgyi eszközök selejtezése Az elnökség egyhangú határozattal úgy döntött, hogy az ülésre előterjesztett lista szerinti régi és használhatatlanná vált tárgyi eszközöket leselejtezzük. ¨ WEINBERG ’93 Építő Kft. tájékoztatása Az elnökséget Derczó István ügyvezető igazgató tájékoztatta a Weinberg ’93 Építő Kft. tevékenységéről. A tájékoztatásról és az üzemlátogatásról az elnökség tagjai elismerően nyilatkoztak.

HÍR EK HÍRE K A MAFE Magyar Acél- és Fémkereskedők Egyesülete 2011. november 23-án rendezte összevont szekcióülését

¨

Az évértékelő előadást Barczi Csaba elnök tartotta és vetített előadásban számolt be az előző időszak kereskedelmének és a MAFE szerepének alakulásáról.

2011 I. félév európai összevetésben is jó volt a Mafe tagvállalatai részére 2011 ELEJÉN, A SZÁRNYALÓ IPARI MEGRENDELÉSEK HÚZTÁK FELFELÉ AZ EU SZERVIZCENTEREK ÉS A MAGYAR KERESKEDėK LAPOSTERMÉK-ELADÁSAIT AZ EU IPARÁNAK ÚJ RENDELÉSÁLLOMÁNYA

1-6 / 2011 // 1-6 / 2010

GÉPEK JÁRMĥVEK FEHÉR ÁRU SÁRGA ÁRU FÉMTÖMEGCIKK …

+9%

+11%

34% AZ EU ÉPÍTėIPARÁNAK KIBOCSÁTÁSA 1-6 / 2011 // 1-6 / 2010

AZ ÖTVÖZETLEN ACÉL PIAC ÉS A MAFE NÖVEKEDÉSI ÜTEME FÉLÉVBEN A piac 2011 és a MafeI.növekedésének üteme 134,5% 135%

LAKÁSÉPÍTÉS NEM LAKÁS CÉLÚ FELÚJÍTÁS INFRATSRUKTÚRA EGYÉB ÉPÍTÉS

-3%

+8 %

LEMEZEK M.H. LAPOSTERMÉK H.H. LAPOSTERMÉK GALVANIZÁLT ÉS BEVONATOS ROZSDAMENTES …

SSC DISZTRIBÚCIÓ LAPOSTERMÉK ELADÁSAI 1-6 2011 // 1-6 / 2010

GERENDÁK PROFILOK IDOMACÉL BETONACÉL & HÁLÓ CSÖVEK …

HOSSZÚ ACÉLTERMÉK ELADÁS : EU ACÉL DISZTRIBÚCIÓ 1-6 /2011 // 1-6/2010

13%

130% 125,0% 125% 120% 120% 113%

115%

AZ EU ÉPÍTėIPARÁNAK STAGNÁLÁSA ELLENTMOND AZ EU KÉSZLETEZė ACÉLKERESKEDėI KÖRÉBEN A MAGAS HOSSZÚ ACÉLTERMÉK ELADÁSI SZINTNEK. EZ MÉG INKÁBB IGAZ A MAGYAR PIACON

112,7%

110% 105% 105% 100%

Ötvözetlen acél összesen:

Lapostermék A piac változása

Hosszútermék

A MAFE forgalom változása

FORRÁS: EUROMETAL 08.09.2011

2010 I. FÉLÉV = 100

A MAFE FORGALMI SÚLYA Ú A TELJES MAGYAR LÁTSZÓLAGOS ACÉLFELHASZNÁLÁSON BELÜL ENYHÉN É NėTT ė 2011 ELSė ė FÉLÉVBEN É É

AZ EURÓPAI ÉS A MAGYAR KERESKEDELMI ACÉLKÉSZLETEK É É ALAKULÁSA Á 2010 július – 2011. 2010. 2011 július

Mo. acélfelhasználás / MAFE

EU KERESKEDELMI KÉSZLETEK É (ELADÁSI Á NAPBAN)

3 000,0

150 150

50,0%

2 813,9 ,

2 808,8

45 0% 45,0% 2 500 500,0 0

40,0% , 35,0%

1 896,2 ,

2 000 000,0 0

30 0% 30,0%

1 606,0 1 500,0

23 2% 23,2%

22,9% 1 074,6

18,6% 1 000,0 50

23 9% 23,9%

16,4%

25,0%

AFE % MA

000 ton na 0

100

20,0% 15 0% 15,0%

651 522,6 500 0 500,0

77

83

62

67

63

83

JUL 10

AUG

SEP

OKT

NOV

DEC

72

65

64

57

72

65

65

71

77

APR

M AI

JUN

JUL

M AFE

262,9

M AFE JAN 11 FEB M AR STOCKS (DAYS OF SALE)

Marczis Gáborné Dr. a műszaki tudományok kandidátusa, az MVAE igazgatója előadásában az acélipar helyzetéről és a kilátásokról tájékoztatta a résztvevőket, rendkívüli érdeklődés közepette.

256,6 ,

0,0

5 0% 5,0% 0,0%

2007

0

10,0%

, 433,3

2008 felhasználás

2009 MAFE

2010

2011 I. fév.

MAFE/felh.%

Németh Dávid (ING Bank) és Kondrát Zsolt (MKB) vezető elemzők részvételével a „Gazdasági és pénzpiaci kilátások 2012”-ben témakörben folytattak megbeszélést a résztvevők.


3

¨

Megkezdődött a kreditpontos KÖNNYŰSZERKEZETES AKADÉMIA

A 15 éves Magyar Könnyűszerkezetes Egyesület, az MKE szervezésében 2011. szeptember 29-én sikeresen megtartották a Könnyűszerkezetes Akadémia első előadási napját a BME Hidak és Szerkezetek Tanszékén. Már az első alkalommal igazolódott az Akadémia célkitűzése: a könnyűszerkezetes építés iránt érdeklődő, felsőfokú végzettséggel rendelkező műszaki szakemberek – olyan új ismeretanyagot kapjanak, mely az egyetemi/főiskolai oktatásból kimaradt, vagy abban összefoglalóan, célirányosan nem szerepel.

Hogy milyen fontos szerepet töltenek be a könnyűszerkezetes térelhatárolásoknál a nagy választékban rendelkezésre álló építőlemezek, azt Wiesner György építészmérnök előadásából tudhattuk meg, aki az ÉVOSZ Könnyűszerkezet-építő tagozatának, a MAKÉSZ-nek az alelnöke, a Knauf Kft. műszaki igazgatója. Tudományos szintű elemzése főleg a különféle rendeltetésű gipszkarton lemezekre és ezekből építhető többrétegű falszerkezetekre vonatkozott.

Az előadók, akik ennek az építési módnak a legjobb ismerői, képesek voltak „akadémiai” szinten ismereteik átadására, igazolva, hogy a meghirdetett program színvonala megfelel a továbbképzési felhívásában szereplő címnek. Az első előadási nap témája azoknak az anyagoknak és szerkezeti elemeknek az ismertetése volt, amelyek ezt a korszerű, új építési módot jellemzik, megvalósításánál felhasználják.

Miután nemcsak acél vázzal, hanem faszerkezettel is készülnek könnyűszerkezetes épületek, elsősorban készházak, ezért Dr. Bódi István PhD, egyetemi docens magas színvonalú előadásban foglalkozott a faanyagokkal. Ismeretes, hogy készülnek csarnok jellegű, nagy fesztávolságú, teherbíró favázzal is létesítmények (pl. uszodák, mezőgazdasági tárolási épületek). Ezt is figyelembe véve az előadó a faszerkezetekre vonatkozó legújabb EN szabvány előírásainak ismertetésére építette fel mondanivalóját.

Dr. Seregi György Széchenyi-díjas építőmérnök, c. egyetemi docens, az MKE elnöke bevezető előadásában a könnyűszerkezetes építés meghatározásával, főbb jellemzőivel és felhasználási területeivel foglalkozott. Ismertette, hogy véleménye szerint ezt az építési módot, nemcsak a magasépítésben (csarnokoknál, függönyfalaknál, készházak építésénél), hanem a mérnöki szerkezeteknél (hidaknál, toronyszerű építményeknél, silóknál stb.) is alkalmazzák. Ez utóbbiakat nem a rendszerelvű építés, hanem az anyag- és szerkezeti rendszer megválasztása jellemzi. Ezt követően a könnyűszerkezetes építésnél felhasznált ötvözött alumíniumanyagok fizikai (mechanikai) tulajdonságait, az acéltól eltérő, jellegzetes anyagmutatóit ismertette, fókuszálva a nyílászáróknál, függönyfalaknál használt ötvözetekre és az ezekhez gyártott sajtolt profilok gyártási technológiájára, szerkesztési szabályaira. Kitért a hegesztett alumíniumszerkezetek anyagaira és felhasználási területeire hidaknál, csarnokoknál, tornyoknál. Dr. Dunai László, az MTA doktora, tanszékvezető egyetemi tanár a vékonyfalú acélszelvények (hullámlemezek, burkolatok) tulajdonságaival, anyagaival, stabilitási kérdéseivel foglalkozott, számos jellegzetes példát felhozva a csarnoképítés másodrendű szerkezeteinél, kis épületek vázánál, nagy fesztávolságú rácsos tartóknál, silóknál történő alkalmazására. Előadása számos új szerkezeti rendszer fejlesztésére is kitért, melyet a LINDAB céggel közösen dolgoztak ki.

4

Dr. Dudás Annamária okl. építőmérnök, PhD, adjunktus (BME Magasépítési Tanszék) a sokféle anyagismertetés után, üdítő példák sorával és rendszerezésével bemutatta, milyen szerkezeti megoldásokkal és rendszerekkel lehet az acélvázas szárazépítési szerkezeteket és szerelt lakóépületeket kialakítani. A sokféle meghatározás dzsungelében rendet vágva, pontosan definiálta a könnyűszerkezetes építés fogalmából kisarjadzó újabb és újabb fogalmakat. A Könnyűszerkezetes Akadémia előadói gondosan felkészültek, hogy mondanivalójuk érthető, de mégis színvonalas, színes ábrákkal, képekkel illusztrált legyen. A hallgatóság között a szokásosnál több fiatal szakembert láttunk, akik a hét órát igénybe vevő, olykor fárasztó előadásokat is érdeklődéssel végighallgatták. A Könnyűszerkezetes Akadémia legközelebbi előadási napja 2011. november 3-án 13 órakor lesz, ugyancsak a BME Hidak és Szerkezetek Tanszékén (K ép. mfsz. 85.) Ezen a napon a minősítési, épületfizikai előírásokról és követelményekről, valamint a környezetkímélő megoldásokról, a korrózióvédelemről és az EUROCODE szabványokról lesznek előadások. Minden érdeklődőt szeretettel vár a rendező MKE. Jelentkezni a helyszínen is lehet. Egy előadási nap részvételi díja 10 000 Ft. Egyetemi/ főiskolai hallgatóknak és MKE egyéni tagoknak a részvétel ingyenes.


¨ WorldSkills London, visszatekintés London, 2011.október 9. A Könnyűszerkezetes Akadémiával kapcsolatban felvilágosítást ad: – szakmai kérdésekben: Dr. Horváth László egyetemi docens, e-mail: [email protected], mobil: 06 30 981-6770 – szervezési kérdésekben: Kristófi Ákos ügyvivő, e-mail: [email protected], mobil:06 30 480-6939 A Mérnök Kamara egy, az Építész Kamara másfél kreditpontot ad a résztvevőknek. A Könnyűszerkezetes Akadémia a 2012. évben folytatódik.

A WorldsSkills London szakmai versenyt október 5–8. között rendezték 51 ország 950 résztvevőjével, akik 46 szakmai kategóriában mérték össze tudásukat. A rendezvény kiváló lehetőséget teremtett a szakképzésben, amint a világ minden tájáról érkező legtehetségesebb fiatalok versengtek szakmájukban a hőn áhított aranyérmért. A Lincoln Electric, a WorldSkills London globális ipari partnere és hivatalos szponzora biztosította a hegesztők versenyére a berendezéseket, hegesztőanyagokat ill. füstelszívó berendezéseket. Ezeket a berendezéseket használták a Gyártói, Lemezmegmunkálói és Fémszerkezeti versenyeken is.

4 intenzív versenynapot követően hirdették ki a nyerteseket a záróünnepélyen, Q2 csarnokban. A hegesztési versenyt Hyeon Woo Kim koreai versenyző nyerte 540 pontot gyűjtve a különféle feladatok során. Ez az erős koreai hagyományok folytatását jelentette, mivel 2000 óta 4 aranyérmet nyertek már ebben a kategóriában. A verseny nagy hatással volt a londoni iskolákra és egyetemekre, ahonnan nagyszámú érdeklődő tesztelte képességeit a „Have a Go” ill. a Kapcsolat részlegeken. A Lincoln jelen volt ezeken a helyszíneken is, ideértve azt a részt is, ahol a látogatók gyakorlatban is kipróbálhatták a cég robotcelláját, ill a VRTEX® 360 virtuális ívhegesztő szimulátorát. A WorldSkills London kiváló lehetőséget nyújtott az ipar, az oktatás, a szakképzés, valamint az állami szervezetek képviselőinek is a kapcsolatépítésre. Október 6-án Vezetői Fórumra került sor, ahol a szónokok a világ különböző országaiból kifejezték meggyőződésüket a szakképzés számottevő szerepéről a gazdasági növekedésben. A WorldSkills London nagy jelentőséggel bírt az országok közötti nyílt párbeszédben. A világ minden szegletéből érkező résztvevők azzal a céllal érkeztek, hogy tapasztalataikat és gyakorlati ismereteiket megosszák egymással. A szakképzés és minőségi szakmai tréningek szenvedélyét osztottuk meg – emelte ki Carl Peters, a Lincoln Electric műszaki képzési igazgatója.


5

¨ „TÚLÉLÉS ÉS MINŐSÉG” címmel rendezte az ALUTA Alumínium Ablak és Homlokzat Egyesület és az ALUTA Korszerű Építéstechnológiai és Innovációs Klaszter a szakmai konferenciáját 2011. november 16-án a BME központi épület Dísztermében Barcza György, a K&H vezető elemzője „A nemzetközi és hazai pénzügyek helyzete” címmel tartott előadást, melyben kifejtette, hogy az EU-ban a kilábalás a gazdasági válságból: – egyre lassúbb és elhúzódó, – a fejlett országok növekedése megállt, – az euro-válság mélyül és szélesedik. Ezen témák részletes elemzését követően a magyar gazdaság működését, pénzügyi helyzetét vázolta fel, kiemelve a pozitív és negatív tendenciákat.

¨ 20 éves az ESAB Magyarország 2011-ben ünnepli magyarországi leányvállalata alapításának 20. évfordulóját a világ egyik vezető hegesztéstechnikai vállalata, a svéd eredetű ESAB. A bevont elektródát feltaláló Oscar Kjellberg által 117 éve alapított Elektriska Svetsnings-Aktiebolaget ma már globális vállalatként a világ szinte minden országában rendelkezik képviselettel vagy leányvállalattal. 4 kontinensen 30 gyártóegység működik, közel 100 országban biztosított az értékesítés és a közvetlen vevői támogatás. Ennek a hatalmas vállalatnak az alapjait egy találékony szakembernek egy gyakorlati problémára adott megoldása fektette le. Az azóta eltelt 117 évben a technikai fejlődés és a megoldáscentrikus hozzáállás következtében nagyszerű termékek és hegesztési eljárások fejlesztésével folytattuk az Oscar Kjellberg által elkezdett munkát, haladtunk az általa kijelölt úton.

Finta József akadémikus, építész „Budapest: lehetőségek és jövő” címmel tartott nagy sikerű előadást a főváros fejlesztési lehetőségéről.

Fegyverneki Sándor, az ALUTA elnöke „Ingatlanpiaci és építőanyag trendek a Müncheni és Milánói kiállítások tapasztalatai alapján” adott tájékoztatást, személyes benyomásait ismertetve.

Stoczker György egyetemi docens „A homlokzattervezés képzésének jövője” c. előadását nagy érdeklődés fogadta. A konferencián került sor az „ALUTA Nívódíj” átadására. Bővebben: www.aluta.hu

A díjazottak

6

Az ESAB Magyarország az eltelt 20 évben folyamatosan törekedett arra, hogy a svéd örökséget a magyar kollégák szaktudásával kiegészítve a prémium hegesztési megoldások jelképévé váljon a magyar piacon. A vállalat a magyarországi alapítás 20. évfordulójának megünneplésére egy rendhagyó helyszínt választott: a Gellért fürdő auláját és medenceterét varázsolta sárga fénybe október 21-én, pénteken estére. A patinás intézmény tökéletes helyszín volt arra, hogy egy kellemes, gyertyafényes vacsora mellett a partnerekkel, volt és jelenlegi ESAB munkatársakkal együtt felidézzük a cég fejlődésének állomásait és a magyarországi hegesztéstechnikában betöltött szerepét. A 20 órakor kezdődött születésnapi rendezvényen egy régi és egy új ESAB-os, Kristóf Csaba és Dudás Csaba köszöntötte az egybegyűlteket. Visszaemlékeztek a cég indulására és a főbb fordulópontokra az ESAB magyarországi történetében. A köszöntők után a résztvevők vízibalett előadást tekinthettek meg, melyhez stílusosan a svéd ABBA együttes leghíresebb slágerei nyújtottak zenei alapot. A rendezvény ezután vacsorával folytatódott, a játékosabb kedvű résztvevők kocka- és pókerasztaloknál próbálhatták ki a szerencséjüket. Az ESAB születésnapi tortájának felszeletelése után Dudás Csaba, az ESAB ügyvezetője elárulta, hogy a 20 éves évforduló rendezvényét szeretné hagyományteremtőnek tekinteni, és minden évet a partnerekkel, kollégákkal együtt, hasonlóan kellemes keretek között lezárni. Remélhetőleg ez rendezvény is a hegesztési szakma egyik fontos eseményévé válik.


A MAGÉSZ PÁLYÁZATI FELHÍVÁSAI A Magyar Acélszerkezeti Szövetség meghirdeti az

A Magyar Acélszerkezeti Szövetség meghirdeti az

„ACÉLSZERKEZETI NÍVÓDÍJ”

„ACÉLSZERKEZETI DIPLOMADÍJ”

pályázatot

pályázatot

A pályázat célja A kiemelkedő szakmai színvonalon megvalósult acélszerkezeti termékek, építmények alkotóinak (tervezők, gyártók, kivitelezők) erkölcsi elismerése. Pályázhat Magyarországon bejegyzett társaság vagy vállalkozó, elkészült és 2011. évben átadott, Magyarországon saját erőforrással gyártott acélszerkezettel. A szerkezet nem lehet alkatrész jellegű. Egy cég több, a felhívást kielégítő pályázat benyújtására jogosult. Tervezők, gyártók és kivitelezők önállóan vagy együttesen is pályázhatnak. Önálló pályázat esetén a másik két résztvevőt meg kell jelölni. A pályázat jellege Országos, nyilvános, egyfordulós. A pályázat tartalmi és formai követelményei: – összefoglaló a pályázó adataival, tömör témaleírás, a díjra terjesztés rövid indoklása; – a szerkezet rövid bemutatása, alkalmazott anyagok, gyártás- és szerkezettechnológia; – tervező megnevezése, tervezés bemutatása, alkalmazott módszer, szoftver stb.; – műszaki-gazdasági paraméterek, megvalósítási idő; – mellékletként: vázlatok, fényképek, minőséget tanúsító iratok, referenciák, szakvélemény, vevő véleménye, szaklapcikk stb. becsatolása; A benyújtott pályázat a három oldal terjedelmet nem haladhatja meg.(a mellékletek terjedelme nincs korlátozva). A pályázatot a MAGÉSZ elnökségi ülésén 5–10 perces, vetített előadásban is be kell mutatni. Az értékelés szempontjai a hazai és külföldi referenciák alapján: – újszerűség, – esztétikai követelmények kielégítése, – minőség, – műszaki színvonal, – gazdaságosság. Évente egy első díj ítélhető oda, a II. és III. helyezett oklevélben részesül. Beadási határidő: 2012. február 17. A pályázatokat 1 példányban az alábbi címre kérjük eljuttatni: MAGÉSZ Magyar Acélszerkezeti Szövetség 1161 Budapest, Béla út 84. További információ: Dr. Csapó Ferenc, Telefon/fax: 1/405-2187; 30/946-0018 E-mail: [email protected] Honlap: www.magesz.hu

A diplomadíj célja A MAGÉSZ Magyar Acélszerkezeti Szövetség figyelemmel kíséri a hazai szakmai utánpótlás alakulását. Az acélipar hazai fejlődése egyre több felsőfokú képesítéssel rendelkező ipari szakembert igényel. A szakember-utánpótlás hosszú távú megoldásának egyik alapvető feltétele az acélszerkezeti szakma rangjának emelése. A MAGÉSZ Diplomadíj az előbbi törekvés egyik megjelenési formája. A díj azoknak a mérnökhallgatóknak adományozható, akik szakdolgozatukat, illetve diplomatervüket – a MAGÉSZ tagvállalatainak profiljába eső témában – kiemelkedő színvonalon készítették el. A Diplomadíj, a kezdő szakemberek anyagi támogatása mellett, elsősorban magas szakmai elismerés, illetve lehetőség a szakmai elismerés korai megszerzésére (a beadott pályázati munkákat szakmai lapunkban, a MAGÉSZ „Acélszerkezetek”-ben közzéteszszük). Pályázati feltételek • Felsőfokú intézményben 2011-ben, vagy 2012. február 15-ig megvédett, jeles (5) minősítésű diplomamunka/szakdolgozat és az intézmény javaslata. • A diplomamunka/szakdolgozat tárgya legyen kapcsolatos az acélszerkezetekkel, feleljen meg a tagvállalatok profiljának. • A diplomamunka/szakdolgozat és a konzulens támogatásával ellátott pályázati űrlap határidőre való benyújtása a felsőoktatási intézmény szervezeti egységénél. A pályázat benyújtása A diplomamunkát/szakdolgozatot és a kitöltött pályázati űrlapot az intézmény MAGÉSZ által felkért szervezeti egységénél kell benyújtani legkésőbb 2012. február 17-ig. A • • •

benyújtás helyei BME, Hidak és Szerkezetek Tanszék, Miskolci Egyetem, Anyagmozgatási és Logisztikai Tanszék, Pécsi Tudományegyetem, PM. Műszaki Kar, Gépszerkezettan Tanszék.

Az elbírálás kiemelt szempontjai • a probléma megoldásának újszerűsége, • valamely rutinfeladat magas szintű, egyéni megoldása, • a probléma innovatív megközelítése. A pályázat elbírálása Az intézmények által rangsorolt pályázatok végső sorrendjét a MAGÉSZ Elnöksége határozza meg. A döntésről minden pályázó írásos értesítést kap legkésőbb 2012. március 31-ig. A MAGÉSZ Diplomadíj díjai • MSc Diplomamunka vagy Egyetemi Diplomamunka Díj: 120 000 Ft pénzjutalom + MAGÉSZ egyéni tagság, mely az első két évben tagdíjmentes. • BSc Diplomamunka vagy Főiskolai Szakdolgozat Díj: 80 000 Ft pénzjutalom + MAGÉSZ egyéni tagság, mely az első két évben tagdíjmentes. Jelentkezési lap: www.magesz.hu

A díjakat a nyerteseknek a MAGÉSZ éves közgyűlésén ünnepélyes keretek között adjuk át. MAGÉSZ elnöksége


7

Tornai László tartószerkezeti vezető tervező, KÉSZ Építő Zrt.

NEMZETKÖZI ELISMERÉSBEN RÉSZESÜLTEK A BUDAPESTI LISZT FERENC REPÜLŐTÉR SkyCourt (Égi Udvar) ACÉLSZERKEZETÉNEK TERVEZŐI ÉS KIVITELEZŐI A Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér új épülete, a SkyCourt újabb, az egyik legrangosabb nemzetközi elismerésben, a European Steel Design Award díjban részesült.

A díjakat a Magyar Acélszerkezeti Szövetség elnöke, Markó Péter adta át 2011. október 11-én. Elismerésben részesült az épület tulajdonosa, a Budapest Airport Zrt. képviseletében Stephan Schattney fejlesztési igazgató, a generál kivitelező és tervező KÉSZ Építő Zrt. képviseletében Szalados László vezérigazgató, Tornai László statikus vezető tervező és Czibolya Ferenc létesítményfelelős. Az acélszerkezeti remekmű gyártója, a KÉSZ Ipari Gyártó Kft. képviseletében Hujber Richárd ügyvezető igazgató és Górán Attila technológus, valamint az építész tervező KÖZTI Zrt. képviseletében Molnár J. Tibor építész tervező, Németh Tamás építész tervező, és Gurubi Imre szerkezettervező. A potsdami kongresszuson a díjat Tornai László vette át, mint az acélszerkezet tervezője. A European Steel Design díjakat az ECCS (European Convention for Constructional Steelwork) nemzetközi zsűrije kétévente osztja ki a nemzeti szövetségek ajánlása alapján azzal a céllal, hogy támogassa az acélszerkezetek kreatív és kimagasló felhasználását az építőiparban és a tervezésben.

A European Steel Design Award díjat 2011-ben a SkyCourt (Égi Udvar) nyerte el a projekt tervezéséért és kivitelezéséért. A díjazottakat 2011. szeptember 22-én, Potsdamban a 2011. évi ECCS Kongresszus és éves találkozó keretei között nevezték meg.

Díjátadás a potsdami ECCS kongresszuson: Bertrand Lemoine úr, Tornai László és Ralf Luther úr, az ECCS elnöke

Budapesti díjátadó Balról jobbra: Molnár J. Tibor, Németh Tamás, Szalados László, Stephan Schattney, Markó Péter, a MAGÉSZ elnöke, Czibolya Ferenc, Tornai László, Hujber Richárd és Górán Attila (fotó: Nagy József)

8


A SkyCourt belső látképe

Néhány mondatban szereném felidézni, hogyan is valósult meg a SkyCourt acél tetőszerkezete. A KÉSZ Építő Zrt. 2008 végén nyerte el a T2 terminál bővítésének kivitelezését, és 2009 elején kezdtük meg a kiviteli tervek kidolgozását. Mindannyian éreztük, hogy különleges feladattal állunk szemben: a SkyCourt tetőszerkezetének követelményei messze túlhaladták egy átlagos acélszerkezet követelményeit. A különleges geometria, a háromövű térbeli rácsos tartó, a nagy fesztávok és a különleges funkcionális valamint esztétikai igények támasztották ezt alá. Ezért értékelemzést végeztünk és összehasonlító számításokat a tendertervben szereplő megoldás és csőszerkezetes hegesztett csomópontos változat között. Már ekkor bevontuk a gyártó kollégákat a megoldás keresésébe, hiszen ennek a projektnek a megvalósításához komoly gyártástechnológiai fejlesztéseket is kellett eszközölni. A statikai és dinamikai számítások a legkorszerűbb méretezési eljárások alkalmazásával, a Consteel program segítségével történtek az Eurokódok alapján. Külön fejezet a csőszerkezet hegesztett csomópontjai teherbírásának analitikai vizsgálata, amelyet igen nagy számú, mintegy 750 csomópontra kellett elvégezni. Voltak azonban különleges, nem tipikus csomópontok például a támaszoknál lévők, melyeket a szerkezetből kiragadott héj végeselemes modellekkel ellenőriztünk. Az acél tartószerkezet ezernyi szállal kötődik az építészethez, homlokzattechnikához, gépészethez, villamossághoz, ezért nagyon fontos volt ezen szakágakkal való folyamatos és alapos egyeztetés. A statikai modell kialakításakor mindezen követelményeket messzemenően figyelembe vettük, így ennek megfelelő kapcsolatok, részletek születtek.

A tervezés minden fázisában a gyárthatóságot, kivitelezhetőséget tartottuk szem előtt, és a kollégákat a gyártásból közös gondolkodásra ösztönöztük. Ennek eredményeképpen közösen kimunkált nagyszerű és hasznos ötletek születtek, melyeket beépítettük a tervekbe. Így jutottunk el a különleges minőségű, termomechanikusan hengerelt acélok, a forgácsolt elemek, a csapszegek alkalmazásához, vagy a szivar alakú oszlopok kiképzésének módjához. A csőszerkezetből készülő, nagy fesztávú, háromövű rácsos tartó gyártása teljesen egyedinek számít hazánkban. Sikerült egy holland gyártócéggel közös fejlesztés eredményeképpen olyan csővágó gépet fejleszteni, amellyel az alkatrészek hatékony gyártását meg tudtuk valósítani. A fejlesztések így a csőmegmunkálást a tervezéstől az összeállításig segítették. A csőáthatás-vágó gép üzembe helyezése, fejlesztések, új hegesztési technológia alkalmazása, a szakemberek tudása, kreativitása, rugalmassága tette lehetővé, hogy ilyen szép acélszerkezet készülhessen el. Reméljük, hogy a beruházók, tervezőirodák ezen remekmű láttán a jövőben egyre több, hasonlóan szép acélszerkezet felállítását tervezik majd Magyarországon. Az építőhelyen a szerelést végző kollégák is kitettek magukért: olyan szerelési technológiát dolgoztak ki, amely szükségtelenné tette a hosszadalmas és költséges állványozást. A megépült tartószerkeztre viszont függőállvány kerülhetett, ami más szakági munkák és a burkolatok gyors, pontos, kényelmes kivitelezését tette lehetővé. Mondanom sem kell, hogy mindezen folyamatokat a tervezés, gyártás és szerelés terén a tervezés fogta össze, és biztosította azt az együttműködő rendszert, amelynek eredményeképpen megvalósulhatott a magyarországi acélszerkezet-építés e jelentős alkotása.


9

Dr. Seregi György Széchenyi-díjas mérnök, az MKE elnöke

BESZÁMOLÓ A 15. SZ. FÉMSZERKEZETI KONFERENCIÁRÓL A korábbi évekhez hasonlóan ez év őszén is megtartották a gödi hagyományos Fémszerkezeti Konferenciát. 2011. október 13-án az Aphrodite Hotel konferenciatermében gyűlt össze az a mintegy hatvan

kolléga, aki nagy érdeklődéssel hallgatta a konferencia fő mondanivalója – a „Fémszerkezetek az energiagazdálkodás szolgálatában” – köré csoportosított előadásokat.

Az előadókat az a három szakmai társadalmi egyesület, a Magyar Könnyűszerkezetes Egyesület (MKE), a Magyar Acélszerkezeti Szövetség (MAGÉSZ) és az Alumínium Ablak és Homlokzat Egyesület (ALUTA) kérte fel, amelyek a konferencia szervezését is közösen végezték. Ez a példaértékű összefogás is hagyományos a fémszerkezeti konferenciák történetében.

Ezek között az első Eiles Károly, az AluKönigStahl vezető szakértője volt, aki a Solar homlokzatok fejlesztéséről számolt be. Ezek a fejlesztések a többrétegű, „intelligens” (vagyis a külső hatásokra önműködően reagáló) elemekkel ellátott alumíniumhomlokzatokra vonatkoznak. Ezek a homlokzatok már kielégítik a jövő hőtechnikai követelményeit is, áruk azonban nem a mai beruházói büdzsékhez igazodik.

A szervezők szakmai háttere tette lehetővé, hogy a manapság oly fontos és kiemelt témakört, az energiagazdálkodást és -megtakarítást az előadók több oldalról, de mégis a fő célra fókuszálva közelítsék meg, illetve tárgyalják. A megnyitót tartó elnökök és az előadók közül többen kiemelték, hogy a konferencia előadásait nem a divatos témakör – az energiagazdálkodás kérdése –, hanem az a mindnyájunk érdekében történő szolgálat motiválta, mely a havi fűtési, világítási számlánk emelkedését kívánja kordában tartani. Ennek a több oldali megközelítésnek az egyik iránya az új épületenergetikai szabályozás és annak a gyakorlatban történő megvalósíthatósága homlokzatoknál, illetve könnyűszerkezetes készházaknál, a másik pedig az energiát biztosító üzemek, erőművek, berendezések korszerű, gazdaságos kialakítása acélszerkezetekkel. Az első témakör bevezető előadását, mely az új épületenergetikai szabályozás előírásait tárgyalta, Osztroluczky Miklós PhD, a műszaki tudományok kandidátusa tartotta. Szemléltető ábráin a tervezett értékeket összehasonlította a környezetünkben lévő országokéval, kiemelve az Um (W/m²K) hőátbocsátási tényező jelenlegi és tervezett értékeit 2012, 2015, és 2020-ban. Ez utóbbi már megközelíti a „0” energiaigényű épületét. Előadása iránymutató volt a konkrét épületszerkezeteket tárgyaló előadók részére.

10

Varga Zoltán, az ALUFE vezető tervezője a K&H Bank Soroksári úti új székházának alumíniumhomlokzatát ismertette, melyet cégük tervezett, gyártott és szerelt (építész tervező: Finta Stúdió). A tervezésnél a LEED (nemzetközi „zöld épület” minősítő rendszer) kritériumait kellett figyelembe venni. A 24 000 m² teljes felületbe beépítésre kerültek elemes függönyfalak, kéthéjú klímahomlokzatok, átrium függönyfalak, üvegezett portálok, üvegtetők és lemezburkolatok. Az igen összetett szerkezetet belülről szerelték, egyedi megoldás volt többek között az a széles, járható párkányelem, mely markánsan meghatározta a homlokzat vízszintes osztását. Pályi Péter építész konzulens „Alumínium üvegfalak és homlokzatok energiatudatos alkalmazása” címmel lényegében a WICONA rendszer tudatos fejlesztéseit ismertette az előadásának címében meghatározott cél érdekében. Ebből az előadásból láthattuk és hallhattuk, hogy milyen nagy áldozatokkal, kísérleti épület megépítésével és bemérésével jár manapság szerkezeteink energiahatékony finomítása, fejlesztése. Szünet után az acélszerkezetek alkalmazásáról hallhattunk erőművi nagyberendezéseknél. Elsőként Markó Péter, a MAGÉSZ elnöke tartott előadást „Füstgáztisztító torony acélszerkezetéről”. Nem először tartotta fontosnak Markó Péter, hogy ne csak mint elnök jelentse be a következő előadót, hanem maga is vállalkozzon sokoldalú ismeretanyagának átadására. Most is cége, a KÉSZ Ipari Gyártó Kft. által gyártott szerkezetet ismertette, mely méreténél és minőségi követelményinél fogva is különleges alkotás volt. A több mint 30 m magas szerkezetet 8-as erősségű földrengésre kellett méretezni.


Fazekas László igen szakszerűen, a technológiai vonzatokat is ismertetve számolt be a százhalombattai Dunamenti Hőerőműben épült nagy kapacitású hőhasznosító kazán acélszerkezeteinek építéséről (400 MW kombinált ciklusú erőmű, G3 projekt). A fő acélszerkezetet a hőcserélő modulok tartószerkezete képezte, mintegy 1600 tonna tömegével. Ez lényegében 10 pár nagy átmérőjű oszlopból, ezek merevítőiből, és 11,0 és 15 m magasságban elhelyezett járószintjeiből áll. Az oszlopokat szűk helyen autódaruval, majd toronydaruval szerelték. A kiegészítő acélszerkezetek is jelentős mennyiséget képeztek, úgy mint a hőszigeteléssel ellátott kazánburkoló panelek. Kitértek még a hőcserélő modulok, a be- és kimeneti füstgázcsatornák, valamint a kémény építésére is. A beruházás mintaszerűen előkészített és lebonyolított volt. A foktői Bioetanol üzem acélszerkezeteit Mák János létesítményfelelős (Matech Kft. és Ballay Zsolt statikus tervező (KÉSZ Zrt.) ismertette. Az energiagazdálkodásunkban mind nagyobb szerepet betöltő bioetanol előállítására épült gyár 1600 tonnányi acélszerkezet beépítésével valósult meg. Ez lényegében 10 komplett

acélvázas épületet, csőhidakat és rédlerhidakat jelentett. A tervezés és kivitelezés az EC3 acélszerkezeti szabvány szerint történt. Ennek a nagy munkának érdekesebb szerkezeteit mutatták be az előadók tervezési és beruházási aspektusból megközelítve és egymást kiegészítve. Előadásuk visszatükrözte azt az összhangot, amely az elég bonyolult munkálatok levezénylésére jellemző volt. Végül Banyó Zoltán építészmérnök (K.E.M.I. Kft.) a könnyűszerkezetes építés szabályozási kérdéseinek anomáliáit foglalta össze, a gyakorlatban előfordult esetek alapján. Előadása rámutatott ennek az úttörő építési módnak a hatóságok részéről történő ellentmondásos megítélésére. Az előadás alkalmas arra, hogy javaslatai a Könnyűszerkezetes Akadémián további tárgyalásra kerüljenek.

Az előadások többségét a „Könnyűszerkezetes Építés”, az MKE hírlevele, valamint a www.konnyuszerk.hu honlap tartalmazza.


11

Markó Péter senior főtanácsadó KÉSZ Holding Zrt.

FÜSTGÁZTISZTÍTÓ TORNYOK ACÉLSZERKEZETE ERŐMŰVI BERENDEZÉSEK MÉRETEI

MINŐSÉGI KÖVETELMÉNYEK

Nagy szenes erőművek

• üzemeltetésből eredő igénybevételi előírás: dinamikus igénybevétel

400~1110 MW/blokk Acélszerkezeti tömegük: barnaszénre 24 000–35 000 t feketeszénre 18 000 t Nagy kombiciklusú gázerőművek 400~500 MW/blokk Acélszerkezeti tömegük: 4000~5000 t Nagy biogáz erőművek 4~5 MW/ blokk Acélszerkezeti tömegük: 100~500 t Nagy kombiciklusú szemétégető művek 1000~7000 t (kazánházzal együtt) – ebből füstgáztisztító torony, mosó és száraz tisztító, porleválasztó, de DENOX nélkül: 400~1700 t – DENOX torony, mindig a füstgázfolyamba elhelyezve: 1500~3500 t

• anyagminőség ált. S355 J2, oszlop talplemezeknél (s~150 mm) S355J2M, esetleg S460 • szigorú minőségi követelmények a szabványokon felül, és helyszíni gyártásfelügyelet a Vevő részéről, • csak minősítéssel rendelkező hegesztők és kvalifikált ellenőrök dolgozhatnak, • profiltoldási korlát, max. 1 db, min. 2 m, • elhelyezésből eredő igénybevételi követelmények: pl. földrengésállóság, • eddigi legextrémebb követelmény: Chile, óceánparti kikötő, tervezési követelmény R=8! Következmény: 600 t-ás szerkezetben 140 ezer csavar.

3. kép: Kazánházi szerkezetek, szokványos módon vasbeton lépcsőházzal

12

1. kép: Az erőművi acélszerkezetek túlnyomórészt tornyok. Szerelésük, magasságirányban speciális technológiákat igényel. A képen oszlop– gerenda kapcsolat szerelése mászóvasas technológiával látható


2. kép: Az első képhez kapcsolódó részlet, ahol az öv-gerinces tartóknál használható mászóvas közelebbről látható

4. kép: Kazánházi szerkezetek (kék) a füstgáztisztító torony (szürke) tetejével

5. kép: A kész tornyokat kőgyapot szigetelésű hullámlemez panelok burkolják

6. kép: Füstgáztisztító torony Chilében az óceán partján a Richter 8,6-os (!) földrengés után. Az acélszerkezet sértetlen, csak a bekarikázott helyeken ugrott le a füstgázcsatorna az alátámasztási pontokról

7. kép: Speciális földrengésálló oszlop-talp lekötés, és a saroktörést meggátló szokatlanul sok csavaros szélrács-bekötés kapcsolat szerelése mászóvasas technológiával látható

Az előadás a 15. Fémszerkezeti Konferencián (2011. október 13.) hangzott el. 8. kép: Európa jelenleg legnagyobb teljesítményű (1100 MW), barnaszén erőműve. Acélszerkezetének tömege 35 000 t


13

Antal Árpád, elnök Magyar Tűzihorganyzók Szövetsége

ÜNNEPI ÜLÉS A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIÁN Szeptember 29-én egy ünnepi ülés keretein belül ünnepelte meg az iparági szövetség a magyar tűzihorganyzó ipar alapításának 130 éves évfordulóját. Az évforduló külön érdekessége, hogy 2011-ben emlékezik meg megalakulásának 15 éves jubileumáról a Magyar Tűzihorganyzók Szövetsége is. A szervezet az ünnepi rendezvény helyszínéül a Magyar Tudományos Nem véletlenül választotta az akadémiát ünnepi rendezvénye helyszínéül a szövetség. A haladás és tudomány jelképévé vált épület szorosan kötődik hazánk XIX. századi gazdasági-társadalmi fejlődéséhez. Az 1867-es történelmi kiegyezést követően addig soha nem látott ipari beruházások indultak meg a történelmi Magyarország területén, így a magyar vas- és acéliparban. Ennek volt mintapéldája az egykori Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű Részvénytársaság megalakulása és fejlődése, melynek részeként a Nádasdon (ma Borsodnádasd) létesített lemezgyár termékeinek korrózió elleni védelmét az 1881-ben alapított tűzihorganyzóban oldották meg. Erről és ehhez kapcsolódó témákról hangzott el több előadás a szövetség vezetői részéről. Bánóczki Tamás titkár bemutatta az iparág 130 éves fejlődésének útját, Kopasz László vezetőségi tag előadása pedig a magyar tűzihorganyzó ipar jellemzőit érintette. Antal Árpád, a Szövetség elnöke a szervezet elmúlt 15 évének eredményeiről beszélt. A Magyar Tűzihorganyzók Szövetsége (MTSZ) 1996-ban alakult meg. Az alapítók akkor még nem sejtették, hogy tudtukon kívül jeles évet választottak az egyesület életre hívásának. Az csak egy évtized elmúltával derült ki, hogy éppen 115 évre az első tűzihorganyzó alapjainak lerakását követően ültek le egy asztal mellé az iparág vállalatai és fogadták el a szervezet megalakulását kimondó és a működés

Akadémiát választotta, melyen a meghívott vendégek mellett előadóként jelen volt a Magyar Acélszerkezeti Szövetség elnöke, az Európai Általános Tűzihorganyzók Szövetsége (EGGA-European General Galvanizers Association) vezérigazgatója és alelnöke is. Az ülés meghívott vendége volt az első hazai tűzihorganyzó szakember dédunokája is.

Az elnökség tagjai

kereteit meghatározó Alapszabályukat. Érdekesség, hogy az alapító vállalatok között valamennyi akkori jelentős horganyzó vállalat szerepelt, köztük külföldi tulajdonúak is. Az egykori alapítók: DUNAFERR Acélszerkezeti Kft., FERROKOV Kft., BBB Moson Cink Kft., AGRAM Kft., KIPSZER TÜVA Kft., METAB Kft., Csepeli Acélcső Kft. és magánszemélyek. Az Európai Általános Horganyzók Szövetsége (EGGA) vezérigazgatója, Murray Cook és alelnöke, Arved Mohrenschildt a világ és Európa tűzihorganyzó ipara előtt álló feladatokat és kihívásokat vázolta fel, felhívták a figyelmet az iparág működésére ható pozitív és negatív folyamatokra.

Az ünnepi ülés helyszíne, a MTA épülete

14


magyar tűzihorganyzó ipar és a Szövetség tagvállalatai alapításáról, fejlődésükről. A jelenlevők számára meglepetésként egy a magyar tűzihorganyzó ipar útját bemutató filmet vetítettek le, melynek forgatókönyve sajátosan magyaros hangulattal és érdekes megközelítéssel mutatta be egy iparág megszületésének és megerősödésének útját napjainkig. A rendezvény a MTA Krúdy-termében megrendezett állófogadással zárult.

Az ünnepi ülés résztvevői

A Magyar Acélszerkezeti Szövetség elnöke, Markó Péter és a Magyar Tűzihorganyzók Szövetsége elnöke közösen megtartott előadásukban ismertették az elmúlt tíz esztendő hazai acélszerkezet-gyártását befolyásoló tényezőket, fejlődési szakaszokat, termelési adatokat és a jövő lehetőségeit, továbbá a tűzihorganyzott acélszerkezetek piaci részesedéseire és arányaira vonatkozóan is elhangzottak adatok. A Magyar Tűzihorganyzók Szövetsége egy harminckét oldalas, színes, exkluzív kiadvánnyal emlékezett meg a

Az ünnepi ülés magyar-angol nyelvű kiadványa


15

Markó Péter elnök Magyar Acélszerkezeti Szövetség Antal Árpád elnök Magyar Tűzihorganyzók Szövetsége

TŰZIHORGANYZOTT ACÉLSZERKEZETEK SZEREPE A HAZAI ACÉLSZERKEZET-GYÁRTÓ IPARÁGBAN ACÉLSZERKEZETEK GYÁRTÁSA MAGYARORSZÁGON A rendszerváltás után a nagyméretű – ugyanakkor nagy hagyományokkal rendelkező – állami vállalatok eltűnése. Több kisméretű, de rugalmas acélszerkezet-gyártó megjelenése. Általánossá válik a számjegy vezérlésű vágóberendezések használata, mind lemez- mind profilsoron.

A munkaerőköltségek alacsonyabb szintje egyre nagyobb lehetőségeket biztosít a nyugati exportpiacokon. Ezek a piacok megkövetelik a megszokott minőségi színvonalat, ami hozzájárul a műszaki színvonal emeléséhez. A minőségi követelmények növelése megköveteli a tűzihorganyzás, mint kapcsolódó technológia színvonalának emelését is. Ebbe a körbe tartozik a nagy tömegű és méretű szerkezetekhez szükséges kádak méretének növelése. A felületi kép szépségének túlhajszo-

Acélszerkezet-kibocsátás – MAGÉSZ tagvállalatok Acélszerkezet kibocsátás - MAGÉSZ tagvállalatok (2001-2010) (2001–2010)

Mennyiség (t)

100 000 90 000 80 000 70 000 60 000 50 000

40 000 30 000 20 000 10 000 0 2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

2009

2010

Acélszerkezet-kibocsátás – Becsült, országos

-kibocsátás – Becsült, országos (2001-2010) Acélszerkezet (2001–2010)

Mennyiség (t)

400 000 350 000 300 000

250 000 200 000 150 000 100 000 50 000 0 2001

16

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

2009

2010


lása, a horganyfürdők egyre nagyobb mértékű ötvözése, különösen Németországban, a hegesztett tartószerkezeteknél repedésekhez vezetett. A problémák megszüntetése: a fürdők összetételének szigorú előírásával és annak dokumentálásával. Az új, az acélszerkezetek kivitelezésére vonatkozó egységes európai szabvány, az EN 1090 kihatása a tűzihorganyzás minőségének dokumentálására. (Németországba szállítandó tartószerkezeteknél a DASt Ri 022 követelmény!)

TŰZIHORGANYZÁSI KAPACITÁSOK ALAKULÁSA A darabáru-tűzihorganyzó képességeket leginkább a rendelkezésre álló tűzihorganyzó kádak (fémolvadék tartályok) belső térfogatával jellemzik. A hazai kapacitásokat ennek megfelelően vizsgálva lényegében négy fejlődési szakaszt különböztethetünk meg. Az első szakasz 1881-től (az első tűzihorganyzó alapításától) kezdődően a múlt század ’70-es évekig tartott. Ebben az időszakban néhány tíz köbméterre volt tehető a teljes magyar kapacitás. Majd az időszak vége után – már a szocialista gazdasági viszonyok között – bekövetkezett egy jelentősebb ugrás, mellyel közel háromszorosára növekedtek az addigi képességek. Az újabb jelentősebb kapacitásbővítés már a politikai-gazdasági rendszerváltást követően, közvetlenül az ezredforduló előtt zajlott le. Hozzá kell tenni, hogy természetesen nem csak új tűzihorganyzó üzemek létesültek, hanem néhány elavult berendezést be is zártak. Az új évezred első évtizede vége felé tapasztalható hirtelen kapacitásbővülés oka, hogy egy-egy a korábbiaknál lényegesen nagyobb belső térfogatú horganyzókádat üzemeltek be. Ez vonatkozik a 2011-ben lezajlott hirtelen növekedésre is. Ezek az új üzemek az elmúlt században épült létesítményekhez képest sokszor 3–5-szörös kapacitással bírnak.

TŰZIHORGANYZOTT ACÉLSZERKEZETEK MENNYISÉGE A Magyar Tűzihorganyzók Szövetsége megalakulását követően 1999-től tartja nyilván a magyar acélszerkezeti tűzihorganyzó ipar termelési adatait. Ezeket legnagyobb részben a szövetséghez tartozó tagvállalatok információi teszik ki, míg kis részük becsléssel kerül megállapításra. A mellékelt grafikonon jól követhető, hogy a 2008-as gazdasági válság kirobbanásáig egyenletes ütemben növekedett az iparág produktuma, majd a krízis 2009-es mélypontját követően egy ismételt növekedés indult meg. 2011-re a 2010-es esztendőt valamelyest meghaladó összteljesítménnyel lehet számolni. A 2012. évre viszont nem rózsásak a kilátások. A tűzihorganyzott acélszerkezetek ipara hazánkban jelentősen kötődik a német-osztrák gazdasághoz, ezért azok állapota, fejlődése nagy hatással lesz a hazai össztermelésre.

Rendelkezésre álló horganyzókád-térfogat – m3 (1968–2011) Rendelkezésre álló horganyzókád-térfogat - m3 - (1968-2011) 450

Acélszerkezeti horganyzók

Kapacitás (m3)

400 350 300 250 200 150 100 50

*

0

1968

1973

1985

1992

1999

2001

2003

2005

2007

2009

2011

* becsült adat

Acélszerkezetek tűzihorganyzása* - tonna - (1999-2011**) Tűzihorganyzás* (1999–2011) 100000 90000 80000 70000

60000

TŰZIHORGANYZOTT TERMÉKEK PIACI SZEGMENSEI A magyar tűzihorganyzó ipar a gazdaság számos szegmense részére szolgáltat. Az iparág nemzetközileg elfogadott szabályainak megfelelően a nemzeti szövetség is szegmentálja a piacot és így készíti el a tagvállalatok adatai alapján az éves jelentését. A következő grafikonon ábrázoljuk a 2010-es év mutatóit. Az elmúlt tíz évet tekintve tendencia, hogy az energetikai és útépítési célú acélszerkezetek vezető szerepet töltöttek be. A nagy hazai autópálya-építési programok lefutásának hatása sajnos megjelent az iparágban is. Az energetikai ágazatba ugyanakkor tartósan magas szinten folynak beszállítások. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy a közölt adatok nem csak a magyarországi, hanem a külföldi beruházásoknak egy kevert állapotát mutatják, mert a bérhorganyzott termékek jelentős hányada nem nálunk kerül felhasználásra. A hazánkba érkező vagy külföldön bevont termékek mennyisége együttesen csak néhány százalékot tehet ki. Egy-egy hazai nagyberuházás sokszor tízezer tonnás nagyságrendű tűzihorganyzott terméket igényel, ezért ez jelentősen befolyásolhatja az egyes piaci szektorok részesedését. Így évről évre nagymértékben változhatnak az

50000 40000 30000 20000 10000 0 1999

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011 **

* teljes acélszerkezeti tűzihorganyzás (a nem MTSZ tagok termelése becslésével együtt) ** becsült adat

Tűzihorganyzott acélszerkezetek piaci szegmensei (2010) MTSZ tagvállalatok

2010

Épületszerkezetek 14%

Egyebek 17%

Kötőelemek 1%

Utcai felszerelések 13%

Ipari acélszerkezetek 19%

Szállítási acélszerkezetek 7%

Mezőgazdaság acélszerkezetei 3%

arányok is. Nemzetközi összehasonlításban megállapítható, hogy a nyugateurópai országokhoz képest itthon igen alacsony az épületszerkezetek, illetve a mezőgazdaságba kerülő horganyzott termékek aránya.


Energetikai acélszerkezetek 26%

Az előadás a Magyar Tűzihorganyzók Szövetsége ünnepi ülésén (2011. szeptember 29., Budapest) hangzott el.

17

WEINBERG ’93 ÉPÍTŐ KFT. Tisztelt Olvasó! Engedje meg, hogy röviden bemutassuk Önnek vállalkozásunkat, hogy átfogóbb képet alkothasson tevékenységünkről!

A Weinberg ’93 Építő Kft. 1993-ban alakult teljesen magántulajdonú társaságként. 1998-ban Sárospatakon a Malomkőgyár utcában vásároltunk telephelyet. Az itt található ingatlanon 2000-ben átadtuk első 440 m2-es gyártócsarnokunkat, amelyet vékonylemez megmunkálásokra használunk, kiszolgálva ezzel kivitelezési tevékenységünket. 2003-ban újabb, immár 2100 m2-es gyártócsarnokot állítottunk üzembe, melyet napjainkig 2 ütemben bővítettünk. Jelenlegi alapterülete 5500 m2, melyben gyártó- és szerelőeszközeink, a kor követelményeinek megfelelően, a legmodernebb műszaki színvonalat képviselik. Jelenleg irodánk, gyártóüzemünk és raktárunk is Sárospatakon található, amely 2003 óta gyakorlati szakképző helyként is funkcionál. Budapesti irodánk segíti az ügyfelekkel történő kapcsolattartást és támogatja az országon belüli és kívüli munkavégzésünket. Éves forgalmunk 70–80 százaléka fővállalkozói tevékenységünkből, zöldmezős beruházások kulcsrakész építéséből származik, a többi acélszerkezet-gyártásból, szerkezetépítésből adódó bevétel. 2004-ben a szlovákiai Kassán alapítottunk egy leánycéget, ami szintén növekvő teljesítményt mutat. Cégünk fő profilja a könnyűszerkezetes acél- és vasbeton vázas csarnoképítés és acélszerkezet-gyártás. Ezen a területen 300 munkatársunk rengeteg referenciával és szakmai tapasztalattal várja, hogy beruházóink segítségére lehessen, ha kell, a tervezés fázisától a kulcsrakész épület átadásáig. Örömmel segítünk az igényekre szabott szerkezeti rendszerek kiválasztásában, a kész tervek költségoptimalizálásában. Teljeskörűen vállaljuk az épületek kivitelezését a mélyépítési munkáktól az épületgépészeten, épületvillamosságon, technológiai acélszerkezeteken keresztül a tetőfedésig. Saját professzionális acélszerkezet-gyártó és vékonylemezhajlító üzemmel rendelkezünk. Így az egyedi szerkezeteket is gond nélkül valósítjuk meg versenyképes áron, gyorsan, pontosan. Mindezt családias hangulatban, garanciával.

18

Megoldásaink – fővállalkozás, – csarnoképítés, – homlokzatburkolás, – tetőszigetelés, tetőfedés, – segítség a költségtervezéshez, – műszaki tartalom optimalizálása, – pályázati projektek tanácsadása, – költségvetés készítése, együttműködés a pályázati elszámolásban. Létesítményünket az elmúlt években kibővítettük, így mára 5500 négyzetméter gyártófelületen egy teljesen új technológiát helyeztünk üzembe. Modern CNC-gépsoron történik az anyagok megmunkálása, alkatrészek gyártása. Ez az újítás lehetővé teszi a magasabb igényszintű munkák megvalósítását. Üzemünk az EN és DIN szabvány szerint dolgozik, amely magas színvonalat jelent a gyártás és kivitelezés során. A Weinberg ’93 Kft. elkötelezett híve a minőségi munkavégzésnek, ennek megfelelően a TÜV Rheinland® InterCert Kft. által hitelesített ISO 9001:2008 minőségirányítási rendszer szerint működik, melyet egy integrált vállalatirányítási, vezetői döntéstámogató rendszer segít. Bevezetett minőségirányítási rendszerek – ISO 14001: 2004 – ISO 9001:2008 – MSZ 28001:2008 – NATO beszállító – MOL előminősítés – TVK előminősítés – D-U-N-S azonosító szám Üzemi minősítések – DIN 18800-7:2008-11 E; EN 1090 – DIN En ISO 3834-2 Jövőbeli céljaink között szerepel gyártócsarnokunk újabb bővítése, hogy a hagyományos acélszerkezetek mellett nagyobb méretű technológiai acélszerkezetek, hídszerkezetek megmunkálása se okozzon problémát. Eredményes munkáinknak köszönhetően a külföldi piacokon is sikerül terjeszkednünk, főként a német nyelvterületen és a keleti országokban. Reméljük, hogy minél több hazai és külföldi beruházónak nyerhetjük el bizalmát! Derczó István ügyvezető igazgató Weinberg ’93 Kft.


Weinberg ’93 Kft. – Gyártócsarnokok

Festőkabin

Forgató

FICEP fúró-, jelölő-, darabológép

Plazma- és lángvágó


19

Technológiai acélszerkezetek

Faszárító sínpálya

Alváz

Ütközővédő

Surrantó

20

Híddaruk

Adagológép


Nagév Cink Kft. – Tűzihorganyzó üzem

Hankook – Gumigyár (Dunaújváros)

Metro4 – E; A; T jelű épülete


21

Metro2 – Örs vezér téri megálló (Budapest)

Nemzeti Stadion – Bukarest (Románia)

Jégcsarnok – Sanok (Lengyelország)

22


Erőmű (Bahama-szigetek)

Valeo – Kassa (Szlovákia)

Erőmű (Mauritius)

Valeo (Veszprém)


23

Pohl Ákos elnök Magyar Mérnöki Kamara Fiatal Statikusok szakosztálya

DUGA MARCELL AZ ÉV FIATAL STATIKUSA! Az idén első alkalommal hirdette meg a Magyar Mérnöki Kamara Fiatal Statikusok szakosztálya a Fiatal Statikusok Díját. A Fiatal Statikusok Díjával a fiatal, tehetséges – maximum 35 éves – alkotó mérnökök munkásságára kívántuk felhívni a szakma figyelmét. A kitüntetést odaítélésénél figyelembe vettük a pályázati anyag színvonalát mind szakmai, mind formai szempontból, valamint értékeltük a pályázó eddigi szakmai életútját és az innovatív, előremutató szemléletmódját. A kiírásra 5 pályamű érkezett, melyek kivétel nélkül igen komoly szakmai munkát tükröztek. A pályázók az alábbi projektekkel jelentek meg: Duga Marcell (MMérnöki Kft.): 1. Dunaföldvár, Agrograin Rt. terménytároló és kikötő korszerűsítése 2. Királyegyháza, Strabag/Lafarge cementgyár létesítése, iroda és központi vezérlőépület 3. Királyegyháza, Strabag/Lafarge cementgyár létesítése, klinkertároló siló Halász István (Mélyépterv Komplex Zrt.): 1. Budapest, Pók utcai szivattyútelep 2. Nagykőrös, városi szennyvíztelep 3. Szeged, Napfényfürdő Aquapolis Hegyi Dezső (BME, Szilárdságtani és Tartószerkezeti Tanszék): 1. Budapest, Aréna Pláza, egyedi világítótest 2. Sanghaj, magyar pavilon 3. Mecsek, villaépület Pócsfalvi Zsuzsa (S-4 Mérnökiroda Kft.): 1. Budapest, Kálvin téri templom megerősítése 2. Budapest, Belvárosi Térségi Integrált Szakképző Központ átalakítása és bővítése 3. Pusztaszabolcs, elővárosi villamos motorvonatok karbantartó épülete

A díjátadó

A nyertes Duga Marcell

A pályázat anyagi hétterének előteremtésével kapcsolatban az alábbi cégeknek szeretnénk köszönetet mondani: CAEC Kft., CEOS Kft., CONSTRSOFT Kft., DINÁM Kft., DAK ACÉLSZERKEZETI Kft., INTERCAD Kft., MAGÉSZ ACÉLSZERKEZETI SZÖVETSÉG, MARKET Zrt., MMÉRNÖKI IRODA Kft., ÓBUDA ÁLTALÁNOS MÉRNÖKI TERVEZŐ IRODA Kft., PEIKKO GROUP, SPECIÁLTERV MÉRNÖKI Kft. Végül, de nem utolsósorban szeretnénk köszönetet mondani az Építőmérnöki Szakmai Hét szervezőbizottságának, akik befogadták a díjátadó eseményünket, és így igazán stílusos helyen – Móricz Zsigmond körtéri aluljáró – tudtuk lezárni az eseményt. 2012 őszén ismét kiírjuk a pályázatot, már készülődnek a fiatalok, rendezgethetik az anyagaikat.

Szabó Balázs (Struktúra Kft.): 1. Budapest, Gozsdu udvar felújítása 2. Budapest, Párizsi nagyáruház, divatzsarnok felújítása 3. Budapest, Tőzsdepalota átépítése és felújítása A bírálóbizottság döntése alapján Duga Marcell anyagát soroltuk az első helyre, valamint egy különdíjat is megszavaztunk Hegyi Dezsőnek, aki a leginnovatívabb szerkezeti megoldásokat prezentálta. A nyertes értékes szoftvercsomaggal gazdagodott, valamint megkapta az erre az alkalomra készíttetett bronz plakettünket, továbbá a különdíjassal együtt pénzbeli jutalomban is részesült. Valamennyi pályázó még egy-egy üveg 2000-es, 6 puttonyos Tokaji Aszúval lett gazdagabb.

24

A különdíjas Hegyi Dezső

A kiállítás


A nyertes pályázat

A nyertes Duga Marcell átveszi a díjat

A helyszín – Móricz Zsigmond körtér, metró aluljáró

Ünneplés


25

Hajós Bence hidászmérnök Magyar Közút Nonprofit Zrt. Szabolcs–Szatmár–Bereg Megyei Igazgatóság

AZ ORTOTROP PÁLYALEMEZŰ HÍDÉPÍTÉSÜNK FÉL ÉVSZÁZADA Jelen cikk célja az ortotrop pályalemezes közúti és vasúti hidak főbb adatait tartalmazó táblázatok közreadása, elősegítve további kutatások és vizsgálatok végzését.

Bevezető Ötven évvel ezelőtt adták át a forgalomnak az első ortotrop pályalemezes hidat Magyarországon. A kísérleti építésnek szánt újlőrincfalvai Laskó-patak-híd próbaterhelése és átadása 1961. január 5-én volt. A hegesztéstechnika fejlődésével és terjedésével párhuzamosan, az elmúlt 50 évben először a közúti, majd a vasúti hídépítésben is egyre nagyobb teret kapott az ortotrop lemezek alkalmazása. Jelen rövid tanulmány célja összegzést adni a hazai ortotrop hídállományról, röviden felvázolva a jellegzetes megoldásokat. A közreadott közúti és vasúti táblázat segítségül szolgálhat további kutatásokhoz, vizsgálódásokhoz, fejlesztésekhez (erőtani kérdések, szigetelési rendszerek, aszfalt pályaszerkezet építés, sínleerősítés stb.). Az önálló gyalogos és kerékpáros műtárgyakkal, valamint az egykori, két budapesti RUB rendszerű félállandó híddal (Szentendrei út 1968, Soroksári út 1972) nem foglalkoztunk. Az összeállítás szintén nem tartalmazza a magyar mérnökök munkáját dicsérő exporthidakat sem, amelyek kétségkívül fontos mérföldkövei voltak a hazai acélhídtervezésnek és -gyártásnak.

Mit tekinthetünk acél, ortotrop pályalemezes szerkezetnek? Ortotrop, azaz ortogonálisan anizotrop az olyan, síkjára merőlegesen terhelt acél pályalemez, amelynek (alsó merevítési rendszeréből adódóan) a két főirányban a merevsége különböző, függetlenül attól, hogy a pályaszerkezet a híd főtartójával együttdolgozik, vagy sem.

Kezdetek, közúti alkalmazások 1984-ig A hazai ortotrop pályalemezű közúti hídépítés hőskorába öt hídszerkezet tartozik. Mint ismeretes, a rendkívül alapos előkészítéssel megtervezett budapesti Erzsébet kábelhíd előtanulmányaként épült meg egy évvel korábban a szolnoki belvárosi Tisza-híd, illetve ezt megelőzően, ennek előtanulmányaként pedig az úttörő Laskó-patak-híd. Mindhárom hídszerkezetről részletesen tanulmányok is készültek. A Laskó-patak-híd 18 méter nyílású szerkezetét háromféle szigeteléssel építették meg szintén kísérleti jelleggel. A híd felújítását idén tavasszal végezték el 50 esztendő után, s megállapítható volt, hogy mindhárom szigeteléstípus betöltötte feladatát, megvédte az acéllemezt a korróziótól. Ebben az időszakban valamennyi hídon hosszirányú, nyitott bordákat (I, L) terveztek. Az első, Laskó-patak-hídon egyszerű recéslemez járdát terveztek. A kor gyakorlatának megfelelően a későbbi hidakon a gyalogjárda előre gyártott

26

vasbeton táblaelemeit acélkonzolokra ültették. A csekély betonfedésű betontáblák korróziója miatt időközben ezek acéllemezesre való átépítését el kellett végezni a három hídon (Erzsébet, szegedi Bertalan, szolnoki városi), ma már csak a drávaszabolcsi Dráva-hídon találhatjuk meg az eredeti vasbeton járdapaneleket, de itt is hamarosan időszerűvé válik a cseréjük. (A később épült Árpád híd vasbeton járdáit is ki kellett cserélni.)

Korai vasúti példák A táblázatban több szekrénytartós gerendahidat is találunk, amelyeknek a két főtartó gerince lényegében egybeesik a sínszálak tengelyével, azoknak folyamatos alátámasztást biztosítva. Az alkalmazott acéllemez és merevítőrendszer miatt ezeket méltán tekinthetjük a vasúti ortotrop hídépítés első alkalmazásainak. A dombóvári deltavágány Kapos-hídján a sínszálak szintén közvetlen hossztartó alátámasztásúak, de itt a vágány-


tengelyben már acél pályalemezt találunk a hossztartók között végigfutó négy hosszbordával. Az első jelentős vasúti ortotrop pályalemezes műtárgy az algyői Tisza-híd két ártéri folytatólagos rácsos szerkezete. A vasúti hidak következő csoportjába azok a süllyesztett pályás gerendahidak tartoznak, ahol a sűrűn (590–710 mm) elhelyezett kereszttartók alkotnak a jellemzően vastag pályalemezzel (16-20-25 mm) ortotrop rendszert. Összesen 27 ilyen rendszerű hídnyílás épült 1981 és 1997 között.

Újabb közúti alkalmazások, közúti pályalemezcserék Az Árpád hídon alkalmaztak először trapézbordát 1984ben, ami a későbbi új építéseknél jellemzővé vált. 2010-ig összesen 181 ezer négyzetméter ilyen rendszerű közúti híd épült (felület szerint az ortotrop állomány 81%-a). A hazai ortotrop hídépítésnek külön szeletét képezik a pályalemez-átépítéses megerősítések, rehabilitációk. A zórésvasas vagy vasbeton pályalemez helyett alkalmazható ortotrop acélszerkezettel több régi, szögecselt hidat korszerűsítettek a mai kor teherbírási igényeihez igazodva, sok esetben megszüntetve a korábbi súlykorlátozásokat is. A sort a máriakálnoki Mosoni-Duna-híd nyitotta meg 1993-ban, melyet követett Ráckeve (1993), Záhony (1997), Szeghalom (1997), Dunaföldvár (2001), Esztergom parti nyílásai (2001), Remete (2005), Kajdacs (2008), Sárszentlőrinc (2008), Gyula (2010), Margit híd (2011) és végezetül a jelenleg is épülő Marcaltő.

Korszerű vasúti ortotrop hidak A vasúti ortotrop hídtervezésnek fontos lépése volt a rácsos, alsópályás Gaja-patak-híd 1997-ben. Ez az első olyan rácsos hídszerkezet, ahol az alsó öv elhagyásával, annak szerepét az ortotrop pályalemez vette át. Következő jelentős lépés az Edilon-rendszerű sínleerősítés bevezetése volt 1999-ben, amely teljesen kiváltotta a korábbi, módosított Geo-rendszerű közvetlen sínleerősítést. Hosszas műszaki előkészítés eredménye a hídfás pályaszerkezet első ortotrop lemezes kiváltása az Északi vasúti Öbölági hídon. A meglévő vasúti hidak lehetséges fejlődési iránya lehet ez a közúti pályalemezcserékhez hasonlítható átépítés.

Megjegyzendő, hogy a táblázatban megadott vasúti hidak közül az elmúlt tíz esztendőben nyolc vasúti híd épült közútfejlesztéshez kapcsolódóan.

Néhány szó a táblázatokhoz A mellékelt két táblázatban megtalálhatóak a közúti, illetve vasúti hidak főbb adatai. Az adatgyűjtés során célunk volt, hogy hiánytalanul, valamennyi ortotrop pályalemezes hidat megadjunk, függetlenül annak tulajdonosától, kezelőjétől. Amennyiben igyekezetünk ellenére mégis kimaradt volna, akkor örömmel vesszük a kiegészítésre vonatkozó jelzéseket. A gyalogos és kerékpáros műtárgyakat az összegyűjtés nem tartalmazza. Az ortotrop pályalemezre vonatkozó adatok megadásakor (pályalemez vastagsága, bordaadatok) a sok esetben eltérő rendszerű járdalemezt nem vettük figyelembe. Vegyes szerkezeti rendszerű hidak esetében csak az ortotrop pályalemezes nyílások adatait és ezek felületét szerepeltettük. A közúti hidaknál a szokásos irodalmi hivatkozásokkal ellentétben szabad nyílások méretét adtuk meg, a támaszköz adatok részleges hiánya miatt – későbbi kutatás során szükséges ezek pótlása. A vasúti hidak esetében minden szerkezet egyvágányú, így a vágányok száma egyúttal az egymás melletti azonos hídszerkezetek számát is jelenti. Több híd esetében a tervezés különböző fázisaiban másmás cégek is közreműködtek. Egységesen minden esetben a kiviteli terveket készítő hídtervező vállalkozást (alvállalkozót) tüntettük fel tervezőként. A vasúti hidak esetében különösen igaz, hogy néhány hídnál esetleg vitatható az ortotrop besorolás. A táblázatban megadtuk azokat az acél pályalemezes, ortotrop jellegű hidakat is, amelyeknek teherviselő acél pályalemezűek bordás merevítéssel. A Balatoni út alsópályás ívhídjának pályaszerkezete végső formájában ortotrop acél pályalemezzel együttdolgozó vasbeton lemezes, mégis szükségesnek tartottuk ennek adatait is megadni. A Margit hídon a táblázatban megadott (domináns) hosszirányú trapézbordákon kívül laposacél keresztbordák is vannak a villamosvágányok zónájában, valamint legyezőszerűen rendezett laposacél hosszbordák a szárnyhíd becsatlakozásának zónájában.


27

Szolnoki Tisza-híd

Ú

Budapest, Erzsébet híd

4

1974

Ú

5

1979

Ú

6

1984

Ú

Budapesti Árpád híd (két új hídszerkezet)

7

1989

Ú

8

1990

Á

9

1144

76,70

2 657

3

12 - 14

2-13578-041

281,60

10 469

3

12 - 24

Drávaszabolcsi Dráva-határhíd

2031

103,70

3 324

3

Szegedi Bertalan Lajos Tisza-híd (mederhíd)

1504

141,00

7 599

4

2-13578-081,3

101,00

23 752

22

Tiszaújvárosi Vásárhelyi Pál Tisza-híd

1815

103,00

3 382

4

12 - 14

Bajai Türr István Duna-híd

1984

100,00

7 628

7

10

12

1993

Á

Máriakálnoki Mosoni Duna-híd

3138

54,80

390

1

12

10 1993

Á

Ráckevei Árpád Kis-Duna-híd

4356

65,10

784

1

16

11 1995

Ú

Budapesti Rákóczi Duna-híd

2-13578-100

94,72

14 876

6

12 - 20

Ò

=iKRQ\L7LV]DKtGV]pOVĘV]HUNH]HWHN

È

=iKRQ\L7LV]DKtGN|]pSVĘV]HUNH]HW

14 1997

Á

Szeghalmi Berettyó-híd

1918

65,00

748

1

12

15 2000

Ú

Kvassay Duna-ág-hidak

2-13578-051,2

45,93

2 294

4

12

16 2001

Ú

Tiszaugi Tisza-híd

1891

100,00

3 770

4

12

18 2001

Á

Dunaföldvári Beszédes József Duna-híd

1967

132,90

6 828

5

12

17 2001

Á

Esztergomi Mária Valéria híd (mederhíd)

8095

115,10

6 190

5

12

19 2001

Ú

Bp. Lehel csarnok feljáró hídja

36,00

274

3

12

20 2003

Ú

Szekszárdi Szent László Duna-híd (mederhíd)

274

115,80

7 311

5

12 - 16

21 2004

Ú

Sárvári II. Nádasdy Ferenc Rába-híd

2727

74,80

1 926

3

12

4208

41,90

691

3

12

2-14216-300

36,92

474

1

12

296,42

12 855

1

12

22 2005

Á

Remetei Fekete-Körös-híd

23 2006

Ú

Budapest, Balatoni úti vasút fölötti híd

24 2007

Ú

Dunaújvárosi Pentele Duna-híd (medernyílás)

25 2007

Ú

Dunaújvárosi Pentele Duna-híd (ártéri hidak)

446

80,25

44 935

34

12

26 2008

Á

Kajdacsi Sió-híd

7580

35,00

240

1

15

446

È

6iUV]HQWOĘULQFL6LyKtG

28 2008

Ú

Döbröközi Kapos-híd

7630

17,80

202

1

14

Ò

0HJ\HUL'XQDKtGIHUGHNiEHOHVIĘKtG

30 2008

Ú

Megyeri Szentendrei-Dunaág-híd

458

138,22

11 136

6

14 - 16

31 2010

Á

Gyulai Fehér-Körös-híd

4209

40,00

557

3

14

32 2010

Ú

Halászi Mosoni-Duna-híd

3129

43,70

698

1

15

Ò

(QGUĘGL+iUPDV.|U|VKtGPHGHUQ\tOiV

34 2010

Ú

Szebényi völgyhíd

512

98,00

20 890

18

14

35 2011

Á

Budapesti Margit híd

2-13578-021

88,12

15 370

6

14

36 2011

Á

Budapesti Margit híd szigeti szárnyhíd

2-13578-022

69,64

931

1

14

37

épül

Ú

Hárosi Duna-híd (kifolyási oldali mederhíd)

170

106,50

7 096

3

14

38

épül

Ú

Vásárosnaményi II. Rákóczi Ferenc Tisza-híd

1484

99,50

3 185

3

14

pSO

È

0DUFDOWĘL5iEDKtGPHGHUQ\tOiVD

HOĘN

È

0H]ĘEHUpQ\L.HWWĘV.|U|VKtG

HOĘN

Ò

=DODO|YĘHONHUOĘ=DODKtG

HOĘN

Ò

=DODO|YĘHONHUOĘ=DODSDWDNDLSDWDNKtG

HOĘN

Ò

0DXWySiO\DPRFViUIHOHWWLKtG

HOĘN

Ò

6LyIRNL6LyFVDWRUQDKtG

HOĘN

Ò

.HUHSHVL~WL6]i]OiE~KtG

28


Borda típusa

Ú

1964

Borda iránya

1963

3

Pályalemez vastagsága [mm]

2

ÒMOĘULQFIDOYDL/DVNySDWDNKtG

Nyílások száma

Ò

Felülete [m2]

Ú = új szerkezet vagy Á = átépítés

Legnagyobb szabad nyílás [m]

Építés éve

Híd neve

Törzsszám vagy azonosító

Ssz.

Ortotrop pályalemezes közúti hidak Magyarországon

Œ Œ Œ Œ Œ Œ Œ Ő Ő Ő Œ Œ Ő Œ Œ Œ Ő Ő Œ Œ Œ Ő Œ Œ Œ Ő Ő Œ Œ Œ Ő Œ Œ Œ Œ Œ Œ Œ Ő Ő Œ Œ Œ Œ Œ

, , / , , ?B ?B ?B / ?B ?B , ?B ?B ?B ?B 9 ?B , ?B ?B , , ?B ?B , , 9 ?B ?B , ?B ?B ?B ?B ?B ?B ?B 9 , ?B ?B ?B ?B ?B

7HUYH]Ę

Uvaterv Uvaterv Uvaterv Uvaterv Uvaterv Uvaterv Uvaterv Uvaterv BME Uvaterv Uvaterv Kijev (ukrán) Uvaterv HEED )ĘPWHUY Pont-TERV Pont-TERV Pont-TERV MSc Pont-TERV )ĘPWHUY Speciál-Terv Speciál-Terv )ĘPWHUY Pont-TERV Speciál-Terv Speciál-Terv Speciál-Terv CÉH, MSc Pont-TERV Speciál-Terv Speciál-Terv Speciál-Terv Pont-TERV )ĘPWHUY06F Pont-TERV Pont-TERV Pont-TERV Pont-TERV Speciál-Terv Speciál-Terv Speciál-Terv Speciál-Terv Speciál-Terv )ĘPWHUY

szekrény

Dombóvári deltavágány 6+48

36,00

1

rácsos

4x52,00; 2x52,00+42,00

1

rácsos

35,40+35,40

1

gerenda

29x15,20

1

29,26

Borda típusa

1

Borda iránya

Statikai váz

ny. 20,00

Híd helyazonosítása

Pályalemez vastagsága [mm]

Vágányok száma

Híd neve

Támaszköz

Pályaátvezetés

Építés éve

Ssz.

Ortotrop pályalemezes vasúti hidak Magyarországon

7HUYH]Ę

12

Œ

/

Uvaterv

Œ

/

Uvaterv

14

Œ

,

Uvaterv

szekrény

14

Œ

/

Uvaterv

6

gerenda

16

Ő ŏ

Uvaterv

18

Œ

Œ , Ő ŏ

Uvaterv

Ő ŏ

Mávti

ŏ ŏ ŏ ŏ ŏ

Mávti

3iO\DiWYH]HWpVU|YLGtWpVHL. N|]YHWOHQÈ iJ\D]DWiWYH]HWpVHV( (GLORQUHQGV]HUĦ

. %ĘViUNiQ\L5iEFDKtG

Hegyeshalom - Porpác 677+75

2

1970

K Dombóvári Kapos-híd

. $OJ\ĘL7LV]DiUWpULKLGDN

Szeged - Békéscsaba 1668+73

4

1978

K Kazincbarcikai Sajó-ártéri-híd

Kazincbarcika - Rudabánya 20+03

5

1979

K

È %XGDSHVWLhOOĘL~WLIHOOMiUy

Bp. Keleti - Hegyeshalom 55+01 + Bp. )HUHQFYiURV.ĘEiQ\D)HOVĘ%S Józsefváros - Bp. Ferencváros 55+01

7

1982

K Cserta-patak-híd

Ukk - Rédics 726+51

8

1984

K Bp., Asztalos Sándor úti BKV

Tiszafüredi Tisza-ártéri-, Szomorka- Ohat-Pusztakócs - Füzesabony 694+78, 745+49 és 756+02 patak-, Eger-patak-hidak

21,40

1

szekrény

36,40

2

gerenda

9

1986

K Tunyogmatolcsi Szamos-híd

Kocsord-alsó - Fehérgyarmat 64+88

4x46,00

1

rácsos

14

10

1986

Á Váli-víz-híd

%S.HOHQI|OG6]HQWOĘULQF

18,60

2

gerenda

20

32,00

5

gerenda

1

rácsos

14 25

11

198789

È %S.ĘEiQ\DL~WLIHOOMiUy

Bp. Keleti - Hegyeshalom 38+80 + Bp. )HUHQFYiURV.ĘEiQ\D)HOVĘ%S Józsefváros - Bp. Ferencváros 37+78

12

1988

K Budapesti Illatos úti felüljáró

Ferencváros gurító vágány

39,20

13

1989

Á Siófoki Sió-híd

Budapest - Murakereszttúr 1150+61

31,24

1

gerenda

È %S.ĘEiQ\DL~WLIHOOMiUy

Budapest - Hegyeshalom 38+80

32,00

5

gerenda

15

1992

Á Bp., Erzsébet királyné úti felüljáró .ĘEiQ\DIHOVĘ$QJ\DOI|OGHOiJ

21,30

2

gerenda

25

16

1993

Á M0 autóút fölötti híd

20,40+25,60

2

gerenda

20

Bp. Keleti - Hegyeshalom 241+65

Ő Ő Ő Ő Ő

,

Mávti

Uvaterv

Mávti Mávti Mávti Composite

. V]IĘ~WIHOHWWLYRQWDWyYiJiQ\KtG Budafok-Háros Dunapart 6+94

25,30

1

gerenda

Composite

. V]IĘ~WI|O|WWLKtG

Bp. Kelenföld - Pusztaszabolcs 6+94

25,30

1

gerenda

19

1996

Á Bakonyér-híd

Bp. Keleti - Hegyeshalom 1256+03

23,20

2

gerenda

16

20

1997

Á II. Nádor-csatorna-híd

Székesfehérvár - Celldömölk 124+75

28,70

1

gerenda

14

21

1997

Á Gaja-csatorna-híd

Székesfehérvár - Celldömölk 62+24

18,90

1

gerenda

25

22

1999

E Budapesti úti felüljáró

Kiskunhalas - Baja - Bátaszék 773+21

14,00

1

gerenda

14

23

1999

Á Gaja-patak-híd

Székesfehérvár - Komárom 24+56

35,46

1

rácsos

16

24

2000

E Szekszárdi Sió-híd

Rétszilas - Bátaszék 520/21

52,00

1

rácsos

14

25

2000

.HOHQI|OG6]HQWOĘULQF

82,80

1

rácsos

16

26

2001

Kaposvár - Fonyód 55+52

33,00

1

rácsos

14

Œ

,

MSc

27

2003

E Simontornyai Sió-híd V]IĘ~W.DSRVYiUHONHUOĘ E felüljáró E Zalaegerszegi Zala-híd

Uvaterv Œ , Stabilitás Œ , Œ , Pont-TERV MSc Ő ŏ MSc Œ , MSc Œ ?B MSc Œ , MSc Œ ,

1

rácsos

14

Œ

,

MSc

. %XGDIRNLHOiJD]iVLPĦWiUJ\

BKV 41-47 villamos

2

gerenda

14

Œ

,

Pont-TERV

29

2004

E Kaszap utcai felüljáró

B.csaba - Szeged 1555+23

39 + 52 + 39 14,00 + 10,15 + 9,55 ny. 15,50

1

gerenda

14

30

2006

Á Boba, Marcal-híd

Boba, delta vágány 7+35

28,70

1

gerenda

16

+DWYDQ6RPRVNĘ~MIDOX

38,60

1

rácsos

16

32

2006

Szabadbattyán - Tapolca 319+09

38,25

1

rácsos

14

Œ

33

2008

È 6DOJyWDUMiQHONHUOĘIHOHWWLKtG %DODWRQDNDUDWW\DV]IĘ~W E feletti híd Á M0 feletti Bp.-Újszász vasúti híd

MSc Œ , Œ , Speciál-Terv Œ ?B Pont-TERV

M0 45+639 km, vasútvonal 140+38 hm

24,00+24,00

2

È 0IHOHWWL*|G|OOĘL+e9KtG

M0 59+675 km, HÉV 169+75 hm

32,00+32,00

2

Zalaegerszegi deltavágány 17/18

Œ Œ gerenda 16 Œ gerenda 16 Œ gerenda 16 - 20 Œ gerenda

16

gerenda

16

,

MSc

?B ?B ?B ?B ,

Pont-TERV Pont-TERV

35

2008

Á M0 feletti Csömör delta HÉV híd

M0 60+378 km, HÉV 60+38 hm

24,00+32,00

1

36

2008

Á M0 feletti Csömöri HÉV híd

M0 62+597 km, HÉV 62+58 hm

25,00+25,00

1

37

2009

E Pinka-patak-híd (Gysev)

Szombathely - Szentgotthárd 1465+34

1

39

2009

E Északi vasúti Öbölági híd

Angyalföld - Esztergom 16+64

1

rácsos

14

Ő ŏ

MSc

40

2009

E Északi vasúti Duna-híd

Angyalföld - Esztergom 23+97

26,00 56,99 + 71,02+56,99 7x93,00 + 22,40

1

rácsos

16 - 20

41

2010

E Lapincs-híd (Gysev)

Szombathely - Szentgotthárd 1683+23

40,00

1

rácsos

16

Uvaterv

42

épül

Á Növény utca feletti vasúti híd

Kelenföld - Tárnok 125+61

31,20

2

gerenda

16

Œ , Œ , Œ ?B


Pont-TERV Pont-TERV Speciál-Terv

MSc MSc

29

Jurányi Attila, okl. hegesztőszakmérnök (E/IWE), minőségbiztosítási vezető Weinberg ’93 Építő Kft. Gyura László, okl. hegesztőszakmérnök (E/IWE), hegesztéstechnikai és szolgáltatás menedzser Linde Gáz Magyarország Zrt.

VÉDŐGÁZOK HATÁSA A HEGESZTETT KÖTÉSEK MECHANIKAI TULAJDONSÁGAIRA Az alábbi cikk a „Hegesztéstechnika” folyóirat XXII. évfolyam 2011/3 számában jelent meg eredetileg.

Bevezetés Ahhoz, hogy az acélszerkezet-gyártásban a hazai és a nemzetközi piacokon kialakult verseny egyre nehezedő nyomását el lehessen viselni, a hegesztett szerkezetek gyártóinak is fokozni kell a termelékenységet és optimalizálni a gyártási folyamatot. Természetesen ki kell elégíteni a megnövekedett minőségi követelményeket úgy, hogy közben fajlagosan csökken egy adott tömegű acéltermék megmunkálására fordítható összeg. Ezért természetes elvárás a vállalatok vezetői részéről például a hegesztés közvetlen és közvetett költségeinek minimalizálása is. A kísérleteink helyszínéül választott Weinberg ’93 Építő Kft. ipari és kereskedelmi jellegű csarnoképületek építésével és acélszerkezetek gyártásával foglalkozik. Az elmúlt két évben nagyszabású üzem- és technológiafejlesztést hajtott végre. A létesítményt az elmúlt években kibővítette, így mára 5500 négyzetméter gyártófelületen egy teljesen új technológiát helyezett üzembe. Modern CNC-gépsoron történik az anyagok megmunkálása, az alkatrészek gyártása. Ez az újítás lehetővé teszi a magasabb minőségű, műszakilag igényesebb munkák megvalósítását is. A technológiafejlesztések során kiépítésre került egy központi gázellátó rendszer is. Ez a rendszer alkalmas háromkomponensű védőgázkeverékek előállítására. A tervek között szerepel a jelenleg is alkalmazott kétkomponensű (18% CO2 / 82% Ar tartalmú) gázkeverékről háromkomponensű védőgázra történő átállás. A hegesztési szakemberek körében azonban megoszlóak a vélemények az oxigént is tartalmazó védőgázok alkalmazhatóságát illetően. A „Hegesztéstechnika” folyóirat ez évi első számában megjelent, a háromkomponensű gázok bevezetésével

30

kapcsolatos írás összefoglalta az alkalmazás technológiai és gazdaságossági előnyeit és hátrányait, de nem vizsgálta a védőgáz összetételének a kötések mechanikai tulajdonságaira gyakorolt hatását [1]. Az argon mellett oxigént (is) tartalmazó védőgázok használata esetében elsősorban a mechanikai tulajdonságok romlásával és az ötvözőelemek „kiégésével” kapcsolatban fenntartások vannak. Az alábbi cikk összefoglalja azoknak a vizsgálatoknak az eredményeit, amelyek a háromkomponensű, oxigéntartalmú védőgázkeverékekkel készített hegesztett kötések mechanikai tulajdonságait elemezték [2], valamint szorosan kapcsolódva az [1] szakirodalomhoz, kiegészíti az abban közölt ismereteket.

A védőgáz-összetétel és a varratfém mechanikai tulajdonságai közötti kapcsolat A védőgázok több szempontból is befolyásolják a hegesztés minőségét. Többek között hatással vannak az anyagátmenet módjára, a varratalakra, a beolvadás mélységére, a hegesztési sebességre és a kötés mechanikai tulajdonságaira is. A gyengén ötvözött

szerkezeti acélok hegesztésekor az ún. aktív, oxidáló komponensek (CO2, O2) hatására – a hegeszthetőség miatt amúgy is alacsonyan tartott – ötvözőelemek kiéghetnek, melynek következtében elsősorban a varrat szívóssága és szilárdsága is csökkenhet. További probléma lehet a varrat felszínén kialakuló oxid-, ill. salakréteg fokozódó megjelenése. A hegesztőív aktív komponens hiányában azonban instabilan és nyugtalanul ég, ez nagyobb porozitásveszélyt és hibás varratot eredményez (szegélybeégés, kis beolvadási mélység, egyenetlen varratdudor, fröcskölés stb.). Az optimális összetételt a legtöbb gázforgalmazó a CO2-tartalmú, kétkomponensű keverékeknél egyöntetűen a 18/82% – korábban 20/80% – (CO2 /Ar) arányban határozza meg. Kevésbé kiforrott ez az arány az oxigént (két, ill. három komponens esetén egyaránt) tartalmazó védőgázoknál. Korábbi szakirodalmakból vett vizsgálatok egyöntetűen igazolták, hogy az aktív komponenseknek meghatározó szerepe van a mechanikai tulajdonságok alakulásában. Az 1. táblázat adatai tisztán mutatják, hogy egy G3Si1 minőségű hegesztőhuzalból más-más gázatmoszférában készített varratfém vegyi összetétele nem egyezik a kiin-

1. táblázat: A varratfém mechanikai tulajdonságainak és vegyi összetételének változása az alkalmazott védőgáz függvényében (a védőgáz márkanevek a Linde AG korábbi jelölésrendszere szerint) [3]


duló hegesztőanyagéval (az ötvözők mennyisége csökken, kiég), tehát annak szívóssága, szilárdsága és nyúlása az alkalmazott védőgáztól erősen függ [3]. A magas szén-dioxid- és/vagy oxigéntartalom mind a folyáshatár-, mind az ütőmunkaértékeket, ezáltal az átmeneti hőmérsékletet rontja. A táblázatból is látszik – amit a későbbiekben ismertetett vizsgálatok is igazoltak –, hogy a relatív kis mennyiségű oxigén és szén-dioxid együttes alkalmazása a varratfém szilárdságát csökkenti ugyan, de a szívósságot nem rontja a „klasszikusnak” mondható „18/82”-es védőgáz eredményeihez képest. A szilárdság csökkenése a kötés szempontjából kevésbé veszélyes, hiszen a felhasznált alapanyagok folyáshatára általában lényegesen kisebb (pl. 235, 355 MPa), mint a választott hegesztőanyagé.

A villamos paraméterek és a védőgáz tulajdonságainak összefüggései A védőgázok összetételének változtatása a stabil ív létrehozásának érdekében általában – azonos huzal-előtolási sebesség mellett – ívfeszültségváltozást igényel. Az alacsony ionizációs potenciálú gázok megkönnyítik az ívgyújtást és stabilizálják az ívet, míg a magas ionizációs potenciállal rendelkező gázok hatása éppen ellentétes. Az aktív komponensek ionizációs potenciálja ugyan nem túl magas, de a jó hővezetésük miatt az ívtől sugárirányban távol eső pontok hőmérséklete magasabb, míg a „középen lévő pontoké” alacsonyabb. Emiatt a stabil ív létrehozása céljából a több aktív komponenst (elsősorban széndioxidot) tartalmazó gázkeverékek feszültségigénye magasabb. Az argon bázisú, aktív komponensként oxigént tartalmazó kevert gázoknál a szükséges ívfeszültséget az ív stabilitásának érdekében csökkenteni kell. Ellenkező esetben a túl magas ívfeszültség „lágy”, hosszú ívet eredményez, melynek következtében az ív instabil lesz, és a kevert gázok előnyei nem, vagy csak részben realizálhatók. Impulzusívű hegesztésnél különösen ügyelni kell a védőgáz megválasztására. A szén-dioxid-tartalmú védőgázoknál a szén-dioxid disszociációja során keletkezett térfogat-növekedés a leolvadó cseppre olyan erőhatást vált ki, amely a szabályozott anyagátmenetet megakadályozza. Ilyen technológia alkalmazása esetén tehát nem előnyös

a magas szén-dioxid-tartalmú gázok használata. A gyakorlatban ehhez a technológiához maximum 8–15% széndioxid-tartalmú kevert gázt alkalmaznak. Az említett disszociáció az oka annak, hogy 100% szén-dioxid védőgázzal, normál üzemmódban, gyakorlatilag rövidzárlatmentes hegesztést, úgynevezett finomcseppes anyagátmenetet a gyakorlatban megvalósítani nem lehet. (Megjegyezzük ugyanakkor, hogy a disszociáció miatt felszabaduló oxigén hatására kialakuló oxidációs folyamat exoterm, melynek következtében a beolvadás mélyebb lesz, amely a kötés szilárdságát kedvezően befolyásolhatja.) [4], [5]

A végrehajtott kísérletek és azok körülményei A kísérletekhez az EWM Phoenix 421 Basic Puls forceArc típusú inverteres áramforrást, valamint két különböző összetételű háromkomponensű védőgázt (8/2/90% CO2/O2/Ar, ill. 10/5/85% CO2/O2/ Ar), és a jelenleg is használt „18/82”-es keveréket választottuk. (A gyakorlatban alkalmazott keverékeknél a gázszállítók általában az oxigént 5% alatt tartják [1], ezért esett a választásunk a 2, ill. 5% oxigéntartalmú védőgázra.) A feladat végrehajtása során hegesztéseket végeztünk a háromféle gázkeverékkel, háromféle anyagátviteli módban. A majdani kísérleti eredmények egyenértékű összehasonlíthatósága érdekében ugyanazt az áramforrást, valamint a hegesztési sebesség, a pisztolytartás és szabad huzalhossz állandó értéken tartása érdekében egy ún. „WeldyCar” hegesztőkocsit alkalmaztunk. A tompavarratos kötések elkészítéséhez 15 mm-es vastagságú lemezeket használtunk ugyanazon anyagminőségből. Az alapanyagul választott anyagminőség S355J2+N volt. Hegesztőanyagként az ESAB gyártmányú OK

AristoRod 12.63 típusú, 1,2 mm átmérőjű huzalelektródát választottuk. A mechanikai vizsgálatokhoz 1000 mm hosszúságú tompavarratokat készítettünk, a munkadarabokat plazmavágóval daraboltuk fel, majd az élek előkészítését gyökmaróval végeztük el, oldalanként 30 fokos élletörést alkalmazva. A próbatestek kialakítása során próbáltunk arra törekedni, hogy a gyökvarratokat egy lépésben sikerüljön elkészítenünk. Ez azt jelenti, hogy a hegesztési paramétereket úgy kellett meghatározni, hogy a gyöksor teljesen átolvadjon, és ne kelljen gyökutánhegesztést alkalmazni. A munkák során a gépesítés lehetősége megteremtette az összes próbatest hegesztési körülményeinek állandóságát. A hegesztőkészülékek biztosították a munkadarabok pontos pozícióban tartását. A varratok vízszintes hegesztési pozícióban történő hegesztéséhez egy egyszerű készüléket készítettünk. A cél az volt, hogy a hegesztőpisztolyt a varratvályú közepe fölött semleges helyzetben tudjuk vezetni. Ezért a „WeldyCar”-t egy függőleges falon vezettük, amely egy úgynevezett vezetősínre volt ráhelyezve (1. kép). A kísérletek eredményeinek összehasonlíthatósága érdekében a hegesztéseket azonos huzalelőtolási sebességgel (gyöksornál: 8,5 m/min, töltő-, takarósoroknál 10 m/min) végeztük el. Mindez a hegesztőáramban az egyes daraboknál közel azonos értékeket eredményezett, a hegesztési feszültségeket pedig a gáztól és az üzemmódtól függően az ívstabilitás fenntartása szerint állítottuk be (1. ábra). A cél az 1 kJ/mm körüli szakaszenergiához (fajlagos hőbevitelhez) tartozó optimális paraméterek meghatározása volt. A szakaszenergia értékét mindezek alapján azonos hegesztési sebesség (40 cm/min) mellett ±8–10% eltéréssel tudtuk tartani a hegesztés folyamán, minden kötés esetén.

1. kép: A kísérletekhez használt berendezés tompa- és sarokvarratos kötések készítéséhez


31

A 2–3. képeken megfigyelhető a varratok megjelenése, valamint a hegesztési folyamat során képződő füst mennyisége és a fröcskölés mértéke azonos anyagátviteli módban (normál szóró ív), különböző gázkeverékek használata esetén.

1. ábra: Az ívfeszültség átlagértékeinek változása az üzemmód és az alkalmazott védőgáz függvényében

18% CO2 + 82% Ar

8% CO2 + 2% O2 + 90% Ar

10% CO2 + 5% O2 + 85% Ar

2. kép. A különböző védőgázok hatása a varrat külalakjára

A beolvadás jellege és a varratok esztétikájának ellenőrzéséhez mindhárom üzemmódban, mindhárom gázzal egysoros sarokvarratos kötéseket (a=4 mm) is készítettünk, 10 mm vastagságú lemezeken, PA pozícióban. A 4. kép felvételei jól mutatják az oxigéntartalom növelésével együtt járó felületi oxidréteg növekedést, a varrat mellett található fémszemcsék (fröcskölés) csökkenését, valamint a határozottan „ujjszerű”, kicsit keskenyebb beolvadási profil megjelenését. (A másik két üzemmódban is teljesen hasonó eredményt kaptunk.)

Az alkalmazott védőgázkeverékek technológiai sajátosságai, a kísérleti hegesztés során összegyűlt tapasztalatok 18% CO2 + 82% Ar

8% CO2 + 2% O2 + 90% Ar

10% CO2 + 5% O2 + 85% Ar

3. kép. A különböző védőgázok hatása a hegesztési folyamatra

18% CO2 + 82% Ar

18% CO2 + 82% Ar

8% CO2 + 2% O2 + 90% Ar

8% CO2 + 2% O2 + 90% Ar

10% CO2 + 5% O2 + 85% Ar

10% CO2 + 5% O2 + 85% Ar

4. kép: Sarokvarratok képe és makroszkopikus csiszolata a kísérletben részt vevő három gáz során, normál üzemmódban

32


Az ömledék viselkedését tekintve a hegesztés folyamán számos olyan dolgot tapasztaltunk, amelyet célszerűnek tartunk megosztani az olvasóval. Már 2% oxigén jelenléte a védőgázban megváltoztatta az ömledék tulajdonságait, hígfolyósabbá vált, javult a résáthidaló képessége, és mind a tompa-, mind pedig a sarokvarratok készítése közben jobban terült a megolvadt fém (megjegyezzük, hogy mindez pozícióhegesztésnél hátrány lehet). Ez egyenletesebb varratfelszínt és kisebb varratdudort eredményezett. Azonban azt is megfigyeltük, hogy főleg a tompavarratok elkészítése során, a töltősorok szemmel láthatóan domborúbbak lettek a „10/5/85”-ös védőgáz alkalmazása közben. A hegesztési kísérletek folyamán a „8/2/90”-es gázkeverék használatakor tapasztaltuk a legkisebb mennyiségű fröcskölést, az elkészült varratok utómunkálatokat, például tisztítást, szemcseeltávolítást gyakorlatilag nem igényeltek. Még az ívgyújtás környékén keletkezett apró fémszemcséket is le lehetett söpörni egy drótkefével. A „10/5/85”-ös gázkeverék használata esetén is minimális fröcskölésképződést tapasztaltunk. A folyamat során képződő hegesztési füst mennyiségét illetően szemrevételezéssel megállapítottuk, hogy a

két nagyobb szén-dioxid-tartalmú gázkeverék használata jelentősebb menynyiségű füstképződéssel járt. A legkisebb mennyiségű füstöt a „8/2/90”es gázkeverék produkálta. Tapasztalataink szerint a védőgázkeverékben már egy minimális mennyiségű oxigén jelenléte is pozitív hatással van az ív stabilitására. A hegesztési kísérleteink során az oxigént is tartalmazó gázzal lényegesen stabilabb paraméterekkel tudtunk hegeszteni. Az ívgyújtást követően rövidebb idő alatt létrejött a stabil ívhossz, és hegesztés közben is kevésbé ingadoztak a paraméterek. A legjobb tapasztalataink ebből a szempontból is a „8/2/90”es gázkeverék alkalmazása folyamán voltak. Ebben az esetben „látható és hallható” volt a különbség.

A mechanikai vizsgálatok eredményei A tompavarratos hegesztett kötések tulajdonságainak és megfelelőségének ellenőrzését az MSZ EN 15614-1:2004 szabvány eljárásvizsgálatai alapján végeztük el. Az elkészített kötések maradéktalanul megfeleltek mind a roncsolásmentes (szemrevételezés, ultrahang) mind pedig a roncsolásos anyagvizsgálatokon. A szabványnak megfelelően a roncsolásos vizsgálatok közül makroszkopikus vizsgálatokat, keménységmérést, keresztirányú szakító-, és hajlítóvizsgálatot, valamint ütőmunkavizs-gálatokat végeztünk. A következőkben, elsősorban a nagy terjedelem miatt, a vizsgálatokról csak néhány jellegzetes képet, és a vizsgálatok végeredményeit mutatjuk be. Az 5. képen a tompavarratos kötések makroszkopikus csiszolatai láthatók nem szabályozott anyagátviteli mód esetén. A védőgázok egy anyagátviteli módon belül csekély mértékben befolyásolják a több sorból és rétegből felépített hegesztett kötés megjelenését. Ha sorok mentén vizsgáljuk meg a csiszolatokat, akkor nagyon hasonló varratfelépítéseket látunk. A varratok egymásba olvadásában azonban felfedezhetők a gázkeverékek jellemző beolvadási alakjai, az eredmény viszont nem olyan látványos, mint az egysoros sarokvarratok esetében (lásd korábban 4. kép). A felvételeken továbbá megfigyelhető, hogy a gyöksor és az első töltősor nyakrészén („homokóra alak”) a beolvadás szélessége változik. A keresztirányú szakító- és hajlítóvizsgálatnak minden darab megfelelt (6., 7. kép). A szakítás során a törés

18% CO2 + 82% Ar

8% CO2 + 2% O2 + 90% Ar

10% CO2 + 5% O2 + 85% Ar

5. kép. A normál üzemmódhoz tartozó makroszkópikus csiszolatok

6. kép: A keresztirányú szakítóvizsgálatok próbatestei a vizsgálat után

7. kép: Keresztirányú hajlítóvizsgálatok próbatestei a vizsgálat után

minden esetben az alapanyagban következett be, amely igazolta a varratfém alapanyaghoz képest nagyobb szilárdságát. Kísérleteink alátámasztják mindazt, amit már korábban említettünk, vagyis az aktív gázkomponens miatti varratfém esetleges szilárdságcsökkenése a kötés szempontjából a hegesztőanyag nagyobb szilárdsága miatt nem lehet kritikus. A varratfém szilárdságának változását közvetlenül a belőle kimunkált próbatesteken vég-

KV= 64 J

zett vizsgálatokkal lehetne kimutatni, mivel azonban az említett szabvány ilyen vizsgálatokat nem kér, ezeket mi sem végeztük el. A szakító- és hajlítóvizsgálatokhoz hasonlóan a keménységmérések sem mutattak szignifikáns különbséget az egyes darabok között. A varratfém keménysége 230–250 HV érték között, a hőhatásövezet keménysége 280–300 HV között változott. Amint azt a cikk elején már említettük, a legjelentősebb különbséget a varratok szívósságában tapasztaltuk. Az ütőmunka-vizsgálatot –20 °C-on végeztük Charpy-féle VWT bemetszésű próbatesteken (a próbatest bemetszése az említett szabvány szerint a varratfémnél). A 8. kép felvételein két szélsőértéket láthatunk, az egyik leggyengébb és az egyik legjobb ütőmunka-eredményt adó próbatest töretfelületét. A képeken jól látható a szívós és rideg töretfelületek aránya.

KV= 120 J

8. kép: Az ütőmunka-vizsgálatok próbatestjei


33

A 2. ábrán a vizsgálatok révén kapott ütőmunkák átlagértékét ábrázoltuk, a hegesztés során alkalmazott védőgáz típusok és anyagátviteli módok függvényében. A 2. ábra alapján megállapíthatjuk, hogy a középső oszlopcsoportban ábrázolt szívóssági mérőszámok értékei jóval nagyobbak, mint a másik két gázkeverékkel készített kötések mérési eredményei. A 3. ábrán az összes szívóssági mérőszámból kiértékeltük az adott ütőmunkaértékek szórásait is. A 2., 3. ábrák jól szemléltetik, hogy a legnagyobb ütőmunkaértékekhez a legkisebb szórásértékek tartoznak, tehát a 8% CO2 + 2% O2 + 90% Ar tartalmú védőgázkeverékkel készített kötések a szívóssági vizsgálatok során a legnagyobb és legmegbízhatóbb eredményeket adták.

2. ábra: Az ütőmunka értékének változása az üzemmód és az alkalmazott védőgáz függvényében

Összefoglalás A hegesztési kísérletek során a 8% CO2 + 2% O2 + 90% Ar összetételű védőgázzal készített kötések vizsgálatai, összevetve a másik két sorozattal (10% CO2 + 5% O2 + 85% Ar, ill. 18% CO2 + 82% Ar) sok tekintetben kiegyensúlyozottabb és jobb eredményeket adtak. Technológiai sajátosságait nézve a legkisebb ívfeszültségi értékekkel a legesztétikusabb varratfelületet szinte fröcskölésmentesen, és a legkisebb mértékű füst- és salakképződés mellett produkálta. Jó résáthidaló képességgel rendelkezik, az ömledék kellően nedvesít. Technológiai tulajdonságaival és a hegesztési folyamatra gyakorolt pozitív hatásaival, valamint a másik két védőgázhoz képest kiemelkedő szívóssági értékeivel meggyőző eredményeket mutatott. Bízunk abban, hogy kísérleteink és vizsgálataink – a már említett [1] irodalom eredményeit kiegészítve és támogatva – hozzájárulnak ahhoz, hogy az oxigéntartalmú háromkomponensű védőgázok szerkezeti acélhoz történő alkalmazása a jövőben terjedni fog. Az aktív komponensek bizonyos határérték alatti tartásával az ilyen keverékek használatának számos előnye lehet, mind gazdaságossági, mind műszaki szempontból. Nem indokoltak azok a „félelmek”, miszerint az ilyen védőgázokkal készített kötések mechanikai tulajdonságai rosszak lennének. A védőgázok tudatos és át-

34

3. ábra. Az ütőmunka értékének szórása

gondolt alkalmazása nagy segítséget nyújthat a gazdaságosabb és jobb minőségű hegesztett kötések elkészítésében. Ezúton mondunk köszönetet a Miskolci Egyetem Mechanikai Technológia Tanszékének, ahol a roncsolásos vizsgálatok nagy részét elvégezhettük.

[2] Jurányi A.: A szívósság és a hegesztési munkarend kapcsolata – hegesztőszakmérnöki diplomaterv, Miskolci Egyetem, 2011 [3] Hegesztési védőgázok, Fejlesztés – Tanácsadás – Alkalmazás, szakmai kiadvány – Linde AG, 2002

Irodalomjegyzék

[4] Komócsin M.: Védőgázok a hegesztéshez, I. II. rész, Hegesztéstechnika III. évf. 1992/1., 1992/2.

[1] Vajas A., Orosz Cs., Gyura L.: Háromkomponensű védőgázok alkalmazásának gyakorlati tapasztalatai, Hegesztéstechnika, XXII. évf. 2011/1.

[5] Gyura L: A védőgázok hatása a fogyóelektródás hegesztések technológiájára, Hegesztéstechnika IX. évf. 1998/3.



35

Pálinkás László Crown International Kft. Cloos képviselet

CLOOS HEGESZTŐGÉP-BEMUTATÓ A DUNAÚJVÁROSI FŐISKOLÁN A Crown International Kft. idén azt a megoldást választotta, hogy az áprilisban, az Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Karán lezajlott szimpózium, mint egész évre meghatározó, nagy rendezvény mellett, több helyszínen is tart regionális Cloos bemutatót – a Cloos kizárólagos magyarországi képviseleteként –, melynek keretében ismertetőkön mutatja be a Cloos legújabb technológiai fejlesztéseit, hegesztőgépeit. A bemutatók helyszíneit úgy választjuk ki, hogy annak vonzáskörében több hegesztéssel foglalkozó cég is megtalálható legyen, így ezeknek a cégeknek a Crown International Kft. megy Az áprilisi Cloos szimpózium után, június 2-án tartottuk az első regionális bemutatót Szombathelyen, a Savaria TISZK épületében. 2011. szeptember 28-án a MAGÉSZ és a Crown International Kft. közös szervezésében tartottuk meg Cloos bemutatónkat a Dunaújvárosi Főiskola Műszaki Intézet Anyagtudományi Tanszékén. A szervezésbe erőteljesen bekapcsolódott a MAGÉSZ, melynek Dunaújvárosban és környékén nagy számban működnek tagvállalatai, pártoló tagjai, illetve ismeretségi körébe tartozó vállalkozások. Ebből adódóan kínálkozott a lehetőség, hogy közös szervezésben tartsuk meg a bemutatót. A dunaújvárosi bemutatónak ideális helyszínt biztosított a Dunaújvárosi Főiskola Műszaki Intézet Anyagtudományi Tanszéke. A főiskolán egyébként is folyik hegesztőszakember-képzés, így a Cloos hegesztőgép-bemutatóval a képzésben is hasznosítható legújabb fejlesztésekre irányuló információk-

36

a közvetlen közelébe, hogy a bemutatón részt vevők a lehető legkevesebb időt töltsék a termelésen kívül. A bemutatókon lehetőséget biztosítunk ezeknek a gépeknek a kipróbálására is. Feltett szándékunk, hogy rendszeressé tegyük a Cloos bemutatók megrendezését, hogy első kézből tájékoztathassuk résztvevőinket a Cloos legújabb fejlesztéseiről, termékeiről, és azok felhasználásáról, termékpalettánkról, szolgáltatásainkról. Reméljük, ezzel a rendezési és lebonyolítási formával jobban szolgálhatjuk a résztvevők igényeit, és ez az elkövetkező időben mindannyiunk megelégedésére szolgál majd.

kal szolgáltunk a jövő hegesztő szakemberei számára. Délelőtt 9 órától friss kávéval, büfével vártuk a résztvevőket, akik kis ajándékcsomagban megkapták a bemutató információs anyagait tartalmazó CD-t és prospektusokat, valamint a MAGÉSZ Acélszerkezetek legújabb számát. A főiskola előadótermében, 10 órakor kezdődött a bemutató szöveges ismertető része. A résztvevők röviden ismertetést kaptak a Cloos és a Crown International Kft. termékpalettájáról, a Cloos Qirox robotrendszereiről, valamint a Cloos fogyóelektródás védőgázos Qineo Tronic és Pulse hegesztőgépeiről és azok eljárásváltozatairól. Majd újabb büfészünet után, felfrissülve folytattuk a bemutatót a főiskola hegesztő tanműhelyében, a gyakorlati résszel, az ismertetett két MIG/MAG hegesztőgép gyakorlati bemutatásával, és azok kipróbálásával. Az alkalmazási lehetőségek és beállítások ismertetése után sokan kipróbálták, mit tudnak ezek az új fejlesztésű hegesztőgépek.


A modulrendszerűen kialakított gépcsalád egységei a felhasználó igénye szerinti kiépítést tesznek lehetővé, azaz az elvégzendő feladathoz szükséges részegységeket tartalmazza a hegesztésre kész berendezés. Így optimálisabb kiépítésű hegesztőgép áll a felhasználó rendelkezésére. Nagyobb terhelés alkalmazásakor a hegesztőpisztoly hűtésére az áramforrással egybeépített vízhűtő egység, vagy utólag az áramforrás alá szerelhető külső vízhűtő egység használata javasolt. A berendezés lábakon álló, azaz fixen telepített, vagy kerekekkel szerelt változatban rendelhető. Mobil kialakítás esetén rendelhető előre normál méretű elforduló kerék, vagy a könnyebb mozgathatóság érdekében nagyobb kerékkel is.

A bemutatóra elhozott mikroprocesszoros vezérlésű hegesztőgépeknél a hegesztési paraméterek fokozatmentesen állíthatók. Qineo Tronic hegesztőgép primer inverteres, míg a Qineo Pulse szekunder inverteres (chopper) áramforrású hegesztőgép. A Qineo Tronic folyamatos (vagy állandó) áramú, a Qineo Pulse – mint az elnevezéséből is adódik – impulzusos fogyóelektródás ívhegesztésre alkalmas. Mindkét gépcsalád tagjai

elsősorban fogyóelektródás védőgázos (MIG/MAG) ívhegesztésre alkalmas hegesztő berendezések, de kialakításuknak köszönhetően bevontelektródás kézi (MMA), és kezelőpaneltől függően érintéses gyújtású egyenáramú argon védőgázos volfrámelektródás (Lift-TIG DC) ívhegesztés is végezhető velük. A gépcsalád áramforrásait három nagyságban gyártják: a 350, 450 és 600 Aes áramforrások 60%-os bekapcsolási idejűek.

1. ábra Qineo Tronic modul rendszerű felépítése

3. ábra: Elöl nagy kerék, palacktartó, ipari szűrő

2. ábra Qineo Pulse modul rendszerű felépítése


37

4. ábra: Levehető huzalelőtolós Qineo Tronic

5. ábra: Levehető huzalelőtolós és kompakt kialakítású Qineo Pulse

Nagyobb porszennyezésű körülmények esetén javasolt a szellőzőnyílásokba illeszthető porszűrő alkalmazása, ami a gép belsejét védi a bejutó por ellen. Ha a hegesztőgépet egyedi gázpalackról használják, rendelhető palacktartó is, a palack biztonságos rögzítésére szolgáló lánccal. A Qineo Tronic berendezést csak különálló huzalelőtolós változatban, a Qineo Pulse berendezést kompakt, azaz az áramforrást a huzalelőtolóval egybeépített változatban is gyártják. A különálló huzalelőtolós gépekhez az áramforrás és a huzalelőtoló közé összekötő kábelkészletre van szükség. Az egyszerűbb kialakítású spirál gégecsöves összekötő kábelkészletet 1, 1,8, 5, 10, és 15 m-es hosszban gyártják. Ezt a megoldást olyan munkahelyekre javasoljuk, ahol az összekötő kábelkészletet felszerelik, rögzítik, így védik meg a sérüléstől. A nagyobb védelmet biztosító gumi védőtömlős kialakítású összekötő kábelek az előző hosszakon túl 20, 25, és 30 m-es hosszban állnak

6. ábra: Különféle összekötőkábelek

38

7. ábra: Különféle kialakítású huzalelőtolók

rendelkezésre. Ez a megoldás azokra a munkahelyekre javasolt, ahol a hegesztés helye állandóan változik, ezért az összekötő kábelkészlet rögzítésére nincs mód. A huzalelőtolók az áramforrás tetejére szerelt tartón is elhelyezhetők, de le is választhatók arról, és az alkalmazandó összekötő kábelkészlet hosszától függően a hegesztés helyszínéhez közelebb is vihetők. Fogyóelektródás védőgázos ívhegesztéshez (MIG/MAG) többféle huzalelőtoló áll rendelkezésre, melyet az alkalmazás alapján kell kiválasztani. A műanyag házas huzalelőtolóban a huzaldob vízszintes tengelyű, ezért ez a huzalelőtoló a hegesztési munkahelyen felakasztható, fali konzolra helyezhető. A műanyag házas huzalelőtoló mozgatásának elősegítése érdekében külön rendelhető kocsira is helyezhető. A fémházas huzalelőtolóban a huzaldob függőleges tengelyű, és kerekekkel ellátott, ami megkönnyíti a mozgatást. Ezek a huzalelőtolók 300 mm átmérőjű huzaldobbal használhatók. Automatizált hegesztéshez az egyre inkább alkalmazott hordós kiszerelésű huzal miatt, a huzalelőtolót nem szerelik fel huzaldob tartóval. A huzalelőtolók alap kialakítás szerint vízhűtéses kialakításban készülnek, de rendelhetők gázhűtéses kialakítás sze-


rint is. A vízhűtéses kialakítású huzalelőtolókba vízátfolyás ellenőrző is rendelhető. Eltérő minőségű vagy átmérőjű hozaganyag felhasználása esetére áll rendelkezésre az iker műanyag házas huzalelőtoló, amely lehetővé teszi két huzaldob felszerelését is. Ennél a huzalelőtolónál az egyik fél balos, a másik fele jobbos nyitású. A huzalelőtoló mechanizmus mindhárom előtolóban 2+2 görgős kialakítású (2 darab hajtógörgő + 2 darab leszorító görgő). Az alkalmazható huzalátmérő a hozaganyag típusától és minőségétől függ. A maximális huzalátmérő tömör huzal esetén 1,6 mm, porbeles huzal esetén 2,4 mm. A hegesztőgép használatához három különböző kezelőpanel (ECO, MASTER és PREMIUM) rendelhető. A bemutatóra elhozott Master kezelőpanellel bevont elektródás kézi, érintéses gyújtású, egyenáramú, volfrámelektródás, védőgázos és fogyóelektródás, védőgázos ívhegesztés végezhető. A fogyóelektródás ívhegesztésen belül alkalmazható a hagyományos beállítás (kétgombos = a huzalsebességet és az ívfeszültséget külön-külön kell beállítani), és a szinergikus beállítás (a gép az alkalmazott huzalsebességhez igazítja az ívfeszültséget és a dinamika értékét, amelyeket finom beállításként egy tartományon belül lehet még mó-

8. ábra: ECO, Master és Premium kezelőpanelek Qineo Pulse-hoz

dosítani). A QINEO Pulse gépekkel kétféle, egymástól jelentősen eltérő szabályozású impulzusos hegesztés végezhető: a Vari Weld vékonyabb anyagok és alumínium, míg a Speed Weld vastagabb anyagok hegesztésére alkalmasabb. Kiválasztható a pisztolykapcsoló alkalmazása is: kéttaktusú, négytaktusú, szuper négytaktusú (a hegesztő a nyomógomb nyomva tartásával szabadon kitarthatja a kezdés és a befejezés idejét, továbbá előre meghatározott lépésközzel egy irányban maximum 10 lépésben a hegesztő léptethet) és ívponthegesztés üzemmódok állnak rendelkezésre. Ennél a kezelőpanelnél aktiválható a kettős paraméterszintű hegesztés, ahol két előre meghatározott paraméterszintet a beállított gyakorisággal váltogatja a gép. Impulzusos hegesztésnél ennek a funkciónak az alkalmazása kettős impulzusú hegesztés megvalósítását jelenti. Beállíthatók a hegesztés munkarendi értékei: gáz előáramlási idő, huzalindítási sebesség, kezdési paraméterek, befejezési (kráterfeltöltési) paraméterek, huzalvisszaégés, gáz utánáramlás, ívponthegesztés üzemmódban a hegesztési idő és a ciklusidő, illetve szuper négytaktusú üzemmódban a léptetések száma és a lépésköz paramétere, továbbá kettős paraméterszint alkalmazása esetén a váltogatás váltásköze és frekvenciája. A jó minőségű varrat készítéséhez mód van az alkalmazandó hegesztési

áramkör hossza szerinti kompenzálásra is, továbbá módosítani lehet a hegesztési áramkör induktivitását is az arra jellemző időállandó módosításával. A Master kezelőpanel 999 memóriacsatornával rendelkezik, ami lehetőséget nyújt a többször alkalmazandó beállítások elmentésére, így nem kell az újra beállításokkal időt eltölteni. A biztonságot szolgálja, hogy ez a kezelőpanel lezárható. A biztonsági zár egyszerűen, kód nélkül is alkalmazható, amellyel a véletlenszerű elállítást lehet megakadályozni. A kódszámmal való lezárásnak 3 különféle lehetősége is van: lezárható minden nyomó- és forgatógomb, minden nyomógomb lezárása mellett a finombeállítás lehetséges, vagy a finombeállítás mellett a huzalsebesség is változtatható. Negyedik lehetőség, hogy a memóriacsatornákat kódzár alkalmazása esetén szabaddá is lehet tenni, így csak az eltárolt memóriacsatornákból lehet dolgozni. Automatizált hegesztés esetén a kezelőpanel elhelyezhető kompakt gép esetén az áramforrásból, illetve különálló huzalelőtolós gép esetén a huzalelőtolóból kivéve is egy külső házban, így lehetőség van annak a kezelő számára való legjobb elhelyezésére. Ez a külső ház elhelyezhető a hegesztőgép tetejére, vagy elejére szerelhető lengőkaron. Ezt a megoldást kell választani akkor is, ha a huzalelőtolót fix munkahely esetén felfüggesztik.

A kábel hossza, ami a kezelőpanelt tartalmazó külső házat a hegesztőgéppel összeköti 5 m, vagy 10 m lehet. A kábel biztonságos feltekerésére szolgál a kábeltartó. A berendezéshez alkalmazható 5 m-es, illetve 10 m-es kábelhosszúságú távszabályozó is, amelyről a hegesztési eljárásnak megfelelően a bevont elektródás kézi (MMA) és az argon védőgázos volfrámelektródás (TIG) ívhegesztés 10. ábra: Távszabályozó áramerőssége állítható be, illetve fogyóelektródás védőgázos (MIG/MAG) ívhegesztés esetén a huzalsebesség, az ívhossz, és a dinamika értéke változtatható, valamint a memóriacsatorna váltható. A pisztolycsatlakozó lehet Cloos SZ, EURO, vagy Dinse kialakítású. A Cloos gyártású SZ és Euro csatlakozós hegesztőpisztolyok 3, 4, vagy 5 m hoszszúságban rendelhetők, gáz- vagy vízhűtésű kialakításban egyaránt. A pisztolykapcsoló lehet alul, vagy felül, ahogy a hegesztő kedvezőbbnek találja. Rendelkezésre állnak továbbá a pisztolyba szerelt távszabályozású gázvagy vízhűtésű hegesztőpisztolyok is, amelyekről attól függően, hogy azt előre kiválasztották, vagy a huzalsebesség, vagy az ívhossz, vagy a dinamika értéke változtatható. A bemutató mellett lehetőséget biztosítottunk szakmai konzultációkra, kötetlen beszélgetésekre is. A részvevők nagy számának, érdeklődésének és aktivitásának köszönhetően sikeresnek ítéltük ezt a szakmai napot. Reméljük, hogy a résztvevők is jó hangulatú és színvonalú bemutatónak értékelték rendezvényünket. Néhány vélemény a résztvevőktől: • nagyon jól összefogott előadás, sok új ismeretet adott; • az időpont és helyszín választása nagyon jó, a szervezés a szokásosan magas színvonalú: az elméleti, gyakorlati bemutatás jó; • érdekes és hasznos volt; • sok új információval szolgált, • színvonalas, pontos, részletes, kielégítő. Örülünk, hogy a résztvevők szép számmal megtisztelték a bemutatónkat. Ezúton is köszönjük a MAGÉSZ-nek a szervezésben nyújtott támogatását! Köszönjük a Dunaújvárosi Főiskola Műszaki Intézet Anyagtudományi Tanszéknek, hogy helyet adtak a Cloos bemutatónak!

9. ábra: Kezelőpanel elhelyezése külső házban


39

40ÚJDONSÁG: VÍZVÁGÓ Acélszerkezetek 2011/4. szám GÉPEKHEZ GRÁNÁTHOMOK FORGALMAZÁSA.

Kerítés. Benedek-rendi apátság, Németország.


41

Rege Béla kuratóriumi elnök Vasúti Hidak Alapítvány

KORÁNYI EMLÉKÜLÉS A BME DÍSZTERMÉBEN A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Magyar Acélszerkezeti Szövetség, a Vasúti Hidak Alapítvány és a Közlekedéstudományi Egyesület 2011. szeptember 16án a BME Dísztermében Korányi emlékülést tartott. Az emlékülés időszerűségei a következők voltak: – Korányi Imre professzor születésének 115. évfordulója, – a Vasúti Hidak Alapítvány 15. születésnapja, – a Korányi-szobor avatásának 5. évfordulója. A rendezvény a Korányi-szobor koszorúzásával kezdődött meg. Dr. Lovas Antal dékán köszöntötte a megjelenteket. Emlékeztetett arra, hogy Korányi Imre professzor szobra méltó helyre került Palotás és Jáky professzorok mellé. Korányi Imre a legnehezebb időszakban, a két világháború között kezdte meg pályafutását hídépítő mérnökként a MÁV-nál. Munkája során páratlan munkabírásának, jó szervezőkészségének és a tudományos területen elért eredményeinek köszönhetően számtalan kitüntetésben részesült, amelyek közül a legértékesebb az 1955-ben kapott Kossuth-díj. 1947-ben nevezték ki a I. sz. Hídépítési Tanszék vezetőjének. Mint tanszékvezető számtalan tankönyvet, tudományos dolgozatot írt, és az általa irányított munkabizottság dolgozta ki az 1951. évi Vasúti Hídszabályzatot,

Dr. Lovas Antal köszöntője

Az emlékülés megnyitása

42

amely nemcsak hazai, hanem külföldi elismertséget is jelentett, és előírásai több mint 50 évig voltak hatályban. Az emlékülést a BME Dísztermében mintegy 140 fő hallgatóság előtt Földi András, a Vasúti Hidak Alapítvány Felügyelő Bizottságának elnöke nyitotta meg. Bevezető szavaiban emlékeztetett az emlékülés aktualitásaira, továbbá arra a tényre, hogy 10. alkalommal kerül sor a vasúti hidász szakma legmagasabb kitüntetésének, a Korányi-díjnak az átadására. Vörös József, a MÁV volt főhidásza „Korányi munkássága a MÁV-nál” c. előadásában ismertette, hogy Korányi Imre 1926–1947 között volt a MÁV alkalmazásában, 59 nagy jelentőségű vasúti hidat tervezett, illetve ezek megvalósítását irányította. 1926-tól kezdődően a vasúti forgalom növekedése miatt számos gyenge teherbírású híd erősítését tervezte meg. Ezek közül kiemelkedik az Újpesti vasúti Duna-híd erősítésének megoldása, amelynek terveit 1932-ben készítette el. E tervek alapján az erősítési munkákat a vasúti forgalom fenntartása mellett, csak rövid vágányzárak keretében 1,5 év alatt végezték el. A dunaföldvári Duna-híd közúti hídként 1930ban készült el, amelyet Horthy Miklós kormányzó avatott fel. Ezen a hídon a vasúti forgalmat Korányi Imre átalakítási tervei alapján 1939-ben nyitották meg. Ez a híd volt az első folytatólagos szerkezetű Duna-híd Magyarországon. 1940-ben Észak-Erdély visszacsatolása után, elsősorban a Szeretfalva–Déda vasútvonal építése következtében rövid időn belül sok hidat kellett építeni. E feladatok irányításával Korányi Imrét bízták meg. A 2. világháború befejezése után a vasúti hidak újjáépítésében nagyon nagy munkát végzett. Többek között az 1939. évi tervei alapján kivitelezett és a háborús cselekmények alatt felrobbantott szolnoki vasúti Tisza-híd újjáépítését az eredeti tervek alapján ő irányította. A Déli összekötő Duna-híd újjáépítését is ő vezette, az 1. szerkezetet 1951-ben, a 2. szerkezetet 1953-ban helyezték forgalomba. Korányi Imre nemcsak elismert egyetemi professzor, hanem kiváló mérnök is volt, aki 21 évet töltött el a vasúti hidak szolgálatban.

Az emlékülés résztvevői


Dr. Dunai László egyetemi tanár „Dr. Korányi Imre, a professzor” c. előadásában a professzor úrnak a Műegyetemen végzett munkásságról számolt be. Korányi Imre mérnöki oklevelét 1917-ben szerezte meg, és ettől kezdve 1926-ig, majd 1947–1959 között a tanársegédi beosztástól a tanszékvezető egyetemi tanárig a Műegyetemen minden munkakörben dolgozott. Először Dr. Kossalka János professzor munkatársaként dolgozott és 1927-ben lett műszaki doktor, majd 1937-ben magántanári címet kapott. Dr. Kossalka János halála után 1945-ben helyettes tanár, majd 1947-ben a Budapesti Műszaki Egyetem I. sz. Hídépítési Tanszékének vezetője lett. Hídépítési munkásságáért – elsősorban a háború utáni felrobbantott hidak újjáépítéséért – 1947-ben államfői elismerést kapott. 1950-ben a Magyar Népköztársaság Érdemrend, 1955-ben Kossuth-díj kitüntetéssel ismerték el munkáját. Az 19551957-ben több kötetben kiadott „Tartók Statikája” c. egyetemi tankönyvét évtizedeken keresztül a tervezőmérnökök használták. 1956-ban a BME Forradalmi Bizottságának tagja lett, és a forradalom leverése után számos hallgatót mentett meg a megtorlástól. Ezt a tevékenységét a Kádárrendszer nem bocsátotta meg, és 1959-ben nyugdíjba küldték. Tudományos tevékenységét azonban tovább folytatta, különösen a stabilitás elméleti kutatásában jelentek meg kiemelkedő dolgozatai. Szakértelmére a hidászszakma továbbra is számított, és az Erzsébet híd újjáépítésének megvalósítását irányító műszaki bizottságnak tagja lett. Korányi Imre 1989-ben, 93 éves korában hunyt el. Rege Béla, a Vasúti Hidak Alapítvány kuratóriumának elnöke a „Vasúti Hidak Alapítvány 15 éve” c. előadásában elmondta, hogy az Alapítványt a Csongrád Megyei Bíróság 1996. február 1-jén magánalapítványként jegyezte be. Alapítók voltak: MÁV Rt. Vezérigazgatósága, MÁV Épületkarbantartó Kft., MÁV Hídépítő Kft., Hídépítő Rt., SZFINX Bt. Az Alapítvány célja: – a vasúti hidak múltjának kutatása, kiadványok megjelentetése, – a vasúti hídtörténeti kutatások támogatása, – hidász szakemberek továbbképzésének szervezése, – hidász szakmai konferenciák, előadások szervezése, – hidász témájú pályázatok kiírása, – hidak közlekedésbiztonsági továbbfejlesztésében való közreműködés, – szakmai díjak alapítása.

– – – – – –

2005 2006 2007 2008 2009 2010

Doskar Ferenc Dr. Nagy Sándor Bácskai Endréné Solymossy Imre Dr. Horváth Ferenc Dr. Kemenes Arzén

A sikeres fotópályázatokon kívül meg kell említeni a diplomaterv pályázatokat, amelyek egyik célja a vasúti hidak iránti érdeklődés felkeltése a szigorló mérnökök között. Az évek folyamán díjazottak közül számos fiatal ma a vasúti hidász szakmában dolgozik. Évente 1–1 vasúti hidász szakmai napot szerveztek, amelyek témája valamilyen jubileum vagy érdekes hídépítés voltak. Többek között ilyen rendezvény volt az „50 éves a Komáromi vasúti Duna-híd”, „100 éves az első vasúti vasbeton híd”, „Újpesti vasúti Dunahíd átépítése”, „Bp. Kelenföld–Székesfehérvár vasútvonal átépítése a hidász szemével”. Az Alapítvány további tevékenységének bővítése az anyagi lehetőségektől függ, mivel semmilyen állami támogatásban nem, részesül. Dr. Domanovszky Sándor Széchenyidíjas mérnök „Az Északi vasúti híd átépítése 2007–2009” c. könyvet mutatta be, amelynek szerkesztési munkáit irányította. Előadásában az utóbbi évek legnagyobb vasúti hídépítésének legérdekesebb részeit is bemutatta képekben. Ennek a hídnak neve vasúti hidász szakmai körökben „Újpesti Vasúti Duna-híd” néven ismert, csak a közbeszerzési pályázat keretében kapott ilyen megnevezést. A nagyon szép kiállítású szakkönyvet az emlékülés minden résztvevője emlékül megkapta. Az emlékülés keretében megtekinthető volt négy elhunyt Korányi-díjas mérnök kolléga, dr. Nemeskéri-Kiss Géza, dr. Szittner Antal, Doskar Ferenc és dr. Horváth Ferenc munkásságát bemutató kiállítás. Közülük hárman szakmai tevékenységüket a MÁV-nál fejtették ki, egyikük pedig a BME-n dolgozott. Az emlékülés befejezéseként a 2011. évi Korányi-díj átadására került sor Adamkó Ferenc részére. Az ismertetett laudáció szerint Adamkó Ferenc több mint 50 éve magas szinten látja el a vasúti hidászat területén a tervezői, kivitelezői, üzemeltetői és műszaki ellenőri feladatokat. Ez alapján a 2011. évi Korányi-díjat az Alapítvány kuratóriuma egyhangúlag ítélte oda számára. A kitüntetettnek a díjat dr. Korányi László orvosprofesszor, dr. Korányi Imre fia adta át. Az emlékülés állófogadással zárult.

Beszámolt az Alapítvány háromévenként szervezett Vasúti Hidász Találkozókról, amelyek helyszínei a volt MÁV Igazgatóságok területén voltak, eddig összesen hét ilyen szakmai rendezvény volt. A VIII. Vasúti Hidász Találkozóra 2012. május 30. és június 2. között Pécsett kerül sor. Az Alapítvány több díjat is alapított, ezek közül a legfontosabb a 2001-ben alapított Korányi-díj, amelynek kitüntetettjei a következők voltak: – 2002 Dr. Nemeskéri-Kiss Géza – 2003 Dr. Szittner Antal – 2004 Evers Antal


Adamkó Ferenc a 2011. évi Korányi-díjas

43

Antal Árpád fejlesztési igazgató NAGÉV csoport

2012-BEN IS NAGÉV CINK BEVONATOK A magyar tűzihorganyzó ipar múltjára visszatekintve – a többi iparághoz hasonlóan – időnként komoly technológiai ugrások történtek, máskor évtizedeken át lassabb fejlesztések jellemezték. Az elmúlt évtizedben – de kifejezetten a 2000-es évek közepe óta – ismét jelentős változások indultak meg az acélszerkezeti tűzihorganyzó ipar technológiájában. Ezek a fejlesztések lényegében reakciók voltak az iparágat körülvevő társadalmi-gazdasági-politikai környezet kihívásaira. Tőlünk zömmel nyugatabbra helyenként már megjelentek azok az automatikus tűzihorganyzó üzemek, melyek a jövőben vélhetően meg fogják határozni a horganyzóipar működését, ők lehetnek a jövő igazán sikeres vállalatai. Ezekre az üzemekre jellemzőek a korábbiakhoz képest jóval szabályozottabb technológiai folyamatok, melyek eddig csak a folytatólagos rendszerű tűzihorganyzó üzemekben (pl. acélszalagok bevonása) voltak megtalálhatók. Az ilyen bevonósorok az alábbi előnyöket nyújtják: • A technológia maximálisan lehetséges részének számítógépes és optimalizált folyamatirányítása. • Emberi beavatkozás nélküli, zárt rendszerű felület-előkezelés és -szárítás. • Tűzihorganyzó harang (kámzsa) alkalmazása. • Magas fokú energiahasznosítás és hulladékenergiák ismételt felhasználása. • A legfejlettebb technikák beépítése az egészség- és környezetvédelmi rendszerekbe. • Zéró hulladék technológia.

A közel 840 tonna nagy tisztaságú horgany berakását, fokozatos és kontrollált felfűtését, majd beolvasztását követően 2011. május 23-án délután 16 óra 30 perckor történt meg az első horganyzás Magyarország legnagyobb térfogatú horganyzókádjával rendelkező üzemében. Ez volt az a pillanat, amelytől kezdve egy olyan szereplő jelent meg a magyar korrózióvédelmi piacon, amely technikájával és felkészültségével már a fent említett, legújabb fejlesztéseket képviseli, és rövid időn belül magára vonta a figyelmet. Az új üzem indulását követően hetente megduplázta a teljesítményét, hónapról hónapra intenzíven növelte termékkibocsátását, így október végére már közelítette a beruházás tervezésekor megkívánt időarányos mutatókat. Különösen figyelemre méltó ez a teljesítmény abban az időszakban, amikor közismerten komoly válságidőszakot élünk át. Az új tűzihorganyzó mű felfuttatása alatt a gyárvezetésnek sikerült a frissen felvett – semmiféle horganyzós képzettséggel nem rendelkező – alkalmazottak tudását olyan szintre emelni, hogy ma már a legkényesebb ügyfelek igényeit is kielégítő minőségű bevonatok előállítására is képesek. Napjainkban már több műszakos munkarenddel áll a partnerei rendelkezésére.

Közös jellemzőjük, hogy a korábbiakhoz képest jóval kevesebbet bíz a technika az emberi képességekre és készségekre, a lehető legtöbb területen az okos gépek veszik át a „hibázásra képes és fáradékony” ember szerepét. A NAGÉV csoport tulajdonosa stratégiai lépésként nem „ráfejlesztésekkel” javított technológiát választott új tűzihorganyzó üzemében, hanem ezt a fent bemutatott, legmodernebb eljárást szemelte ki és valósította meg.

A NAGÉV CINK KFT.-nél az elmúlt hónapokban már több ezer tonnányi acélszerkezetet vontak be horganyréteggel. A legjellemzőbb termékcsoportok: • épület acélszerkezetek, • autóipari alkatrészek, • ipari tartószerkezetek, • kerítések, • energetikai célú acélszerkezetek.

AZ ÚJ NAGYHORGANYZÓ SIKERES PIACRA LÉPÉSE Gyors piaci felfutás, rohamosan bővülő partnerkapcsolatok

A horganytömbök megolvasztás előtt

Ã Az első tűzihorganyzott termékek kiemelése a horganyfürdőből

44


A NAGÉV CINK bevonat kialakításának folyamata

A NAGÉV CINK BEVONAT KOMPROMISSZUMMENTES MINŐSÉGET JELENT

ÚJ SZEMLÉLETTEL A BÉRHORGANYZÁS PIACÁN

Együttműködés és kitűnő termékminőség

Intenzív vevőkapcsolatok, nemzetközi versenyárak

A tűzihorganyzási folyamat során az acélszerkezetek felületén képződő horganybevonatok tulajdonságai akár jelentősen is eltérhetnek egymástól. A rétegek jellemző paramétereire a horganyzást végző üzemeknek komoly befolyása lehet. Vastagsága, hibamentessége mellett az elmúlt évtizedben fontos tényezővé lépett elő a küllem és a gazdaságosság. Optimalizált technológiai folyamatokkal, gondos termékkezeléssel a végfelhasználók értékesebb tűzihorganyzáshoz jutnak. A NAGÉV Kft. 1998-ban indított tiszacsegei tűzihorganyzó üzemében rakták le az alapjait annak a minőségnek, melyet ma már a NAGÉV CINK bevonatok is képviselnek. A minőségi munka kiválóságának legfontosabb követelményei, melyek ezt minőséget eredményezik: • Folyamatos támogatás a tűzihorganyzáshoz optimális acélminőségek kiválasztásához. • Magas követelmények az ajánlott szerkezeti megoldásokhoz. • Szoros együttműködés igénye az acélszerkezetek gyártóival. • Tudatosan vezetett és optimalizált technológiai folyamatok. • A legmagasabb minőség iránti állandó elkötelezettség.

A NAGÉV CINK KFT működésének támogatására a vállalatvezetés elhatározta, hogy vevői kapcsolatait minél szerteágazóbbá és intenzívebbé alakítsa. Ennek érdekében a vállalatcsoport értékesítési politikájának részeként olyan értékesítési modellt alakított ki és szakembergárdát szervezett, mely lehetővé teszi a napi és közvetlen vevői információcserét. A NAGÉV értékesítési szervezete által nyújtott üzlettámogatási modell tudatos, folyamatosan fejlesztés alatt áll, melynek célja, hogy meglevő és potenciális megrendelőit a horganyzóval történő szoros együttműködésre ösztönözze. Az iparágban szokatlan rendszer erős marketingtámogatásának köszönhetően gyorsan nőtt az új gyár termelése és bővülnek piacai. Az új, nagy teljesítményű horganyzómű vezetésének filozófiája, hogy a kiváló termékminőséget és teljes körű vevőkiszolgálást nemzetközi versenyárakon kínálja. Lehetővé teszi, hogy az itt tűzihorganyzott termékek az acélszerkezetgyártók részére jelentős költségmegtakarítással készüljenek el, ezért folyamatosan kontrollált árakat kínál a NAGÉV az üzleti partnerei részére. Ennek hatásai vannak a teljes horganyzóiparra, így az is versenyképesebbé válik, mivel a korábbiaknál kedvezőbb árakon tudja kínálni szolgáltatásait a konkurens technológiákkal történő versenyben. A tűzihorganyzóba érkező megrendelések száma, a napi beszállítások mennyisége az indulás óta eltelt hónapok során meredeken emelkedett, amit jól szemléltet grafikonunk. Az ábra érzékelteti a vállalat sikeres és gyors piacra lépését. A NAGÉV CINK KFT. menedzsmentjének egyik fő célja, hogy ne csak főszereplője legyen a tűzihorganyzás hazai

A NAGÉV menedzsmentjének filozófiája, hogy a tervezők, a tűzihorganyoztató partnerek és a tűzihorganyzó szoros együttműködése szükséges ahhoz, hogy a késztermékkel mind az acélszerkezet gyártója mind pedig a végfelhasználó maradéktalanul elégedett legyen. Ezért a vállalat folyamatosan meghirdeti nyílt napjait, amelyen véleménycserére nyílik lehetőség az állandó minőségi javítás érdekében.

NYITÁS A NEMZETKÖZI PIACOK FELÉ Külföldi kapcsolatok kiépítése, európai minőségű termékek A termelés felfutását követően szinte azonnal jelentős megrendeléseket kapott az új vállalat, amelyek teljesítése után az itt tűzihorganyzott acélszerkezetek tengeri szállítás után kerültek felhasználásra. A NAGÉV név elismertségének köszönhetően folyamatosan külföldi megbízásokat is teljesít. A cégcsoport tulajdonosa stratégiai céljai között szerepel, hogy a teljes Magyarországra kiterjedő befolyása mellett a környező országok piacain is megismerjék az új vállalat tevékenységét, rövid időn belül Közép-Európa egyik vezető tűzihorganyzó vállalkozása legyen.

A NAGÉV CINK KFT. megrendeléseinek felfutása (2011.05–10. hó)


45

piacának, hanem azt intenzív kommunikációval, aktív ismeretterjesztéssel jelentősen bővítse is azt. Ebben az üzletpolitikában komoly lehetőségek rejlenek, ugyanis, az egy főre jutó tűzihorganyzott termék felhasználása hazánkban még mindig messze alatta marad a Nyugat-Európában szokásos mennyiségnek, annak legfeljebb harmada. Remélhetően a nem túl távoli jövőben a világ és így hazánk állampolgárai is gyorsan rá fognak ébredni arra, hogy a korábbi évtizedekre jellemző rövid életciklusú termékek világa, az óriási pazarlással járó „vedd meg – gyorsan használd el – dobd el – vedd meg” sokszor egyre rövidülő fogyasztási ciklusok környezetünk elszennyezéséhez, az energiaforrásaink súlyos megcsappanásához vezettek. Atmoszférikus igénybevételek esetében – extrém hatások kivételével – a tűzihorganyzás acélszerkezeteinknek évtizedeken keresztül karbantartásmentes védelmet nyújt. Ezzel meg lehet takarítani a nagy költségeket felemésztő 8–10 évenként ismételt festési munkálatokat. A tartós épületszerkezetre, energiatakarékosságra és a kis költségű működtetésre való törekvés ma már erőteljesen megjelent a modern tervezői gondolkodásban és a korszerű építészetben. További fontos érv a tűzihorganyzás mellett, hogy az 5–10 évvel ezelőtti állapotokhoz képest a horganyzás bekerülési költsége a legtöbb acélszerkezet esetében ma már alatta marad egy jó minőségű, kétrétegű festés költségeinek. A vállalat vezetése fontos feladatának tekinti a tűzihorganyzási kultúra terjesztését és elterjesztését, ezzel növelve az iparág piacait, javítva az iparág pozícióit. Ennek érdekében 2012-ben számos új programot is szervez tervezőknek, acélszerkezet-gyártóknak és felhasználóknak.

Fehérrozsdás felületű acélszerkezet

A NAGÉV AJÁNLATAI 2012 ELSŐ NEGYEDÉVÉRE A fényes horganyzás programja, folyamatos hírlevél-szolgáltatás, korszerű vevőkiszolgálás A cég menedzsmentje elkötelezett abban, hogy a tűzihorganyzott acélszerkezetek gyártóit és forgalmazóit támogassa abban, hogy piacaikat meg tudják tartani a nehezebb gazdasági körülmények között is. Ennek érdekében továbbra is attraktív árpolitikája és értékesítési módszerei mellett több új programot dolgozott ki és hirdet meg. A NAGÉV „fényes horganyzás” program alapja az acélszerkezetekhez optimális acélminőség felhasználása + NAGÉV CINK fényes bevonatok képzése. Az ma már jól ismert, hogy az acélok szilícium- és foszfortartalma döntő mértékben meghatározza az acélszerkezeteken kialakult horganyrétegek tulajdonságait (szerkezete, vastagsága, színe). Optimálisan megválasztott acélminőségekből gyártott acélszerkezeteken kellően vékony és gazdaságos bevonatok képződnek. Az ilyen védőrétegek – a nagy falvastagságú és nehezen lehűlő acélszerkezetek kivételével és extrém esetektől eltekintve – fényesek és simák. Ma már az is közismert az acélszerkezet-gyártók között, hogy még a legjobb minőségben kivitelezett horganybevonaton is a légköri nedvesség hatására gyorsan kialakul egy zömmel cink-hidroxidból [Zn(OH)2] álló fehéres színű korróziós réteg (fehérrozsda). Ez ugyan a legtöbb esetben nem korlátozza a termék felhasználását, mert a légköri hatások miatt nagy részben átalakul bázisos cink-karbonáttá, cinkpatinává [Zn5(OH)6(CO3)2]. Azaz, a horganybevonaton kialakul a jól védő, passzív oxidréteg. Ennek ellenére a vevők ma már igénylik, hogy a tűzihorganyzott termék hosszabb időn át megőrizze ezüstös színét, fémes csillogását. Ezt is-

46

Fényes horganyzás

merte fel a NAGÉV vezetése, és az új üzemében közvetlenül a hűtőzóna után elhelyezett utókezeléssel (passziválással) a frissen tűzihorganyzott termékek felületére egy 2–3 μm vastag szerves akril-bevonatot visznek fel. Ez megszáradása után olyan minőségű átmeneti korrózióvédelmet nyújt, hogy 6–12 hónapon át biztosítja a tűzihorganyzott acélszerkezetek korróziómentességét, a fényes bevonat ezen időtartam alatt megőrzi fémes csillogását. A passzivált felület jóságát bizonyítja, hogy tengeri szállítás esetén is megfelelő védelmet nyújt a horganybevonatnak. A NAGÉV CINK KFT. a hazai acélszerkezeti tűzihorganyzók között egyedülállóan és kedvezményes áron kínálja partnereinek a többletértéket. A vállalat új „hírlevél-szolgáltatása” folyamatos internetes tájékoztatást nyújt a megrendelői kör számára. Az elektronikus formában szerkesztett kiadványokban az éppen aktuális akciókról, fontos piaci információkról és további lényeges tudnivalókról kapnak tájékoztatást a partnerek. Az októberi hónapban bevezetett információs program első hírlevelében részleteket olvashatnak a „fényes horganyzással” kapcsolatosan. Az általános esetben kéthavonta megjelenő tájékoztatások fontos csatornái a NAGÉV megrendelői elérésének.


Sok partner választja azt a szolgáltatási formát, hogy teherautói megvárják a tűzihorganyzás elkészítését. Számukra a vállalat vezetése egy korszerű várakozó-pihenő épületet alakított ki, melyet november hónaptól használhatnak az itt időző vendégek.

A NAGÉV vállalatcsoport és a NAGÉV CINK KFT. ezúton köszöni meg mindazoknak, akik partnerei voltak az elmúlt esztendőben, és a 2012-es esztendőben újabb kedvező szolgáltatásaival áll megrendelői rendelkezésére.

A NAGÉV CINK KFT. „vevőváró” épülete


47

48



49

Érsek László hegesztőmérnök, EWE Érsek Annamária művészettörténész, MA

PÁRIZSI SZAJNA-HIDAK Nem csak a turista szemszögéből PARISIAN BRIDGES UPON THE SEINE Beyond the tourist’s viewpoint Fővárosunkat, Budapestet szokták a hidak városának is nevezni, de hasonlót lehetne mondani a francia fővárossal, Párizzsal kapcsolatban is. De míg Budapestet a viszonylag kevés nagyméretű híd jellemzi, addig Párizsban jelenleg 37 kisebb-nagyobb híd ível át a Szajnán. Érdemes kiemelni, hogy mindkét városban a hidak a legtöbb esetben nem csak funkcionális, mérnöki objektumok, amelyek a folyón való átkelést biztosítják, hanem - művészi, esztétikai kialakításuk miatt – a városképet meghatározó szereppel is bírnak. A nagyszámú híd Párizsban lehetővé teszi azt is, hogy nyomon kövessük az építészettörténet alakulását. Jelen tanulmányunkban a párizsi Szajna-hidakról szeretnénk – számos képpel illusztrálva – egy áttekintést adni. Reméljük, hogy a cikk segítségével sikerül a „fények városának” egy kevéssé ismert arculatára felhívni a figyelmet.

Our capital city, Budapest, is often called the city of bridges; however, the same statement could easily apply to the French capital, Paris. While Budapest is characterized by several large bridges, Paris has 37 bridges of variable sizes over the Seine. It is worth to emphasize that in both cities, bridges are not only functional, technical objects, that provide the crossing over the river, but they also play a fundamental role in the urban landscape of the city, through their artistic and aesthetic aspects. The relatively large number of bridges in Paris also allows us to pursue the evolution of architectural history. In the following article, we aim to offer an overview of the Parisian bridges, with the help of numerous illustrations. Thus, we hope this presentation will prove to be useful to put into light a largely unknown architectural aspect of the “ville-lumière”.

BEVEZETÉS

szám az ívek (nyílások) számát adja. Ezt követően néhány szóval ismertetjük a valamilyen szempontból kiemelkedő alkotásokat. Az adatokat általában a Nicolas Janberg-féle Structurae nemzetközi adatbázisból vettük vagy ez alapján egységesítettük. Ez az adatbázis három „nagy” nyelven is rendelkezésre áll: angolul, franciául és németül: International Database and Gallery of Structures / Galerie et base de données internationale d’ouvrages d’art / Internationale Galerie und Datenbank der Ingenieurbaus, ami magyarra leginkább „Mérnöki szerkezetek nemzetközi adatbankja és képtára”ként lenne fordítható. A weblap információkat szolgáltat a mérnöki szerkezetekről és építészeti alkotásokról a világ minden tájáról, az egyiptomi piramisoktól kezdve a román és gótikus templomokon át napjaink építészeti csodáival bezárva. Hogy milyen hatalmas adatállományt tartalmaz, ezzel kapcsolatban közlünk néhány számadatot: 58 907 építmény, 1977 ún. nagy projekt (utak, vasutak), 181 081 kép, 57 517 szakmai publikáció, 343 szakfolyóirat, 8752 személy. A fenti értékek állandóan változnak, mivel a rendszert folyamatosan bővítik; különösen a képek száma nő rohamosan, amint jelen cikk írása közben is tapasztaltuk.)

A legtöbb embernek Párizsról először az Eiffel-torony, majd a Notre-Dame és/vagy a Diadalív jut eszébe. Ha összeállítanánk egy párizsi látogatás során okvetlenül megnézendő objektumokat – pl. a népszerű Baedeker útikönyvek két- vagy háromcsillagos látnivalóit vagy a ma divatos szóval élve a „Top ten” nevezetességeket – tartalmazó listát, a múzeumok, templomok, parkok stb. sorába feltétlenül bekerülne néhány Szajna-híd is. Ezek a hidak elsősorban nem méreteikkel, különleges technikai megoldásaikkal tűnnek ki, mint több más nagyvárosban (pl. New York-ban, San Francisco-ban vagy a mi szép fővárosunkban, Budapesten), hanem a városképet meghatározó esztétikai szerepükkel. Jelen írás célja áttekintést adni a Párizs közigazgatási határán – lényegében a boulevard Périphérique-en – belül található Szajna-hidakról. Csak áttekintésről lehet szó, mivel jelenleg összesen 37 kisebb-nagyobb, különböző funkciójú híd köti össze a város bal és jobb partját (ahogy a párizsiak mondják és ahogy a francia nyelvű térképeken, tájékoztató táblákon is látható, a rive gauche-t és a rive droite-ot). A történelmi belvárosban található nevezetes hidakat az útikönyvek, művészeti kalauzok is említik. (Azokat, amelyeket a munka során felhasználtunk, ill. a későbbiekben hivatkozunk rájuk, az irodalomjegyzékben adjuk meg.) A következő oldalakon egy áttekintést szeretnénk adni az összes párizsi Szajna-hídról a legfontosabb adatokkal, 1. táblázat. A táblázatban építési évként megadott szám a jelenleg látható hídra vonatkozik. Ívhidaknál a zárójelben levő

50

A cikk terjedelmét tekintve legjelentősebb részében a fém felszerkezetű – öntöttvasból vagy kovácsolt vasból, ill. acélból készült – hidakkal foglalkozunk behatóbban. Az ismertetés során – a Szajna folyásirányát követve – a város keleti határától a nyugati felé haladunk. A hidak elhelyezkedését a mellékelt térképvázlat mutatja.


1. táblázat: PÁRIZSI SZAJNA-HIDAK. Az összes híd a város közigazgatási határán belül SORSZÁM

NÉV

ÉPÍTÉSI ÉV

JELLEG

SZERKEZETI KIVITEL / ANYAG

HOSSZA 270 m

MEGJEGYZÉSEK A boulevard Périphérique de Paris része; hivatalos elnevezése nincs.

1

Pont amont

1967–1969

közúti (autópálya)

szekrénytartós híd / vasbeton

2

Pont National

1852–1853

vasúti

ívhíd (5) / tégla

188,5 m

3

Pont de Tolbiac

1879–1882

közúti

ívhíd (5) / tégla

168 m

4

Passerelle Simone-de-Beauvoir

2004–2006

gyalogos

ív- és függőhíd (1) / acél> fa (pályaborítás)

304 m

5

Pont de Bercy

1863–1864

kétszintes; vasúti/közúti

ívhíd (5) / kő (alul), ill. vasbeton (felül)

175 m

6

Pont Charles-de-Gaulle

1993–1996

közúti

gerendahíd / öszvér

208 m

7

Viaduc d’Austerlitz

1903–1904

vasúti

ívhíd (1) / acél

140 m

8

Pont d’Austerlitz

1885

közúti

ívhíd / kő

174 m

9

Pont de Sully

1874–1876

közúti

ívhíd (3) / öntöttvas; ívhíd (3) öntöttvas + tégla

256 m

10

Pont de la Tournelle

1928–1930

közúti

ívhíd (3) / kő

122 m

Île St Louis; bal oldali ág

11

Pont Marie

1614–1635

közúti

ívhíd (5) / kő

92 m

Ile St Louis; jobb oldali ág

12

Pont Louis-Philippe

1860–1862

közúti

ívhíd (3) / kő

100 m

Ile St Louis; jobb oldali ág

13

Pont St Louis

1969–1970

gyalogos

gerendahíd / acél

67 m

Az Ile de la Cité és az Ile St Louis között

14

Pont de l’Archevêché

1828

közúti

ívhíd / kő

68 m

Ile de la Cité; bal oldali ág

15

Pont au Double

1881–1883

közúti

ívhíd (1) / kovácsolt vas

45 m


15

Pont d’Arcole

1854–1856

közúti

kovácsolt vas

80 m

Ile de la Cité; jobb oldali ág

17

Petit-Pont

1852–1853

közúti

ívhíd (1) / kő

32 m


18

Pont Notre-Dame

1910–1914

közúti

ívhíd (3) / kő (szélső nyílások), ill. acél (középső nyílás)

105 m


19

Pont St-Michel

1857

közúti

ívhíd (3) / kő

62 m


20

Pont au Change

1858–1860

közúti

ívhíd (3) / kő

103 m


21

Pont Neuf

1578–1607

közúti

ívhíd (7+5) / kő

232 m

Île de la Cité; mindkét ág felett

22

Pont des Arts

1977–1979

gyalogos

ívhíd (7) / acél

155 m

23

Pont du Carrousel

1935–1939

közúti

ívhíd (3) / öntöttvas

168 m

24

Pont Royal

1685–1689

közúti

ívhíd (5) / kő

110 m

25

Passerelle LéopoldSédar-Senghor

1997–1999

gyalogos

ívhíd / acél (ívek); fa (pályaborítás)

140 m

26

Pont de la Concorde

1791

közúti

ívhíd (5) / kő

153 m

27

Pont Alexandre III

1897–1900

közúti

ívhíd (1) / acél

107 m

28

Pont des Invalides

1854–1856

közúti

ívhíd (4) / kő

152 m

29

Pont de l’Alma

1970–1974

közúti

szekrénytartós híd / acél

153 m

30

Passerelle Debilly

1899–1900

gyalogos

ívhíd (3) / acél

125 m

31

Pont d’léna

1808–1814

közúti

ívhíd (5) / kő

155 m

32

Pont de Bir-Hakeim

1903–1905

kétszintes; közúti/vasúti

ívhíd (3) / acél

237 m

33

Pont de Grenelle

1966–1968

közúti

ívhíd (7) / acél

220 m 173 m

34

Pont Rouelle

1897–1900

vasúti

ívhíd / tégla (alépítmény), ill. kavart vas (felszerkezet)

35

Pont Mirabeau

1893–1896

közúti

ívhíd (3) / acél

173 m

36

Pont du Garigliano

1963–1966

közúti

gerendahíd / acél

209 m

37

Pont aval

1964–1968

szekrénytartósszám híd / Acélszerkezetek 2011/4.

csak gépjárműforg.

feszített beton

321,5 m

Csak egyirányú forgalom (a jobb partról a bal part felé)

51

A boulevard Périphérique de Paris része; hivatalos elnevezése nincs.

ÁLTALÁNOS ÁTTEKINTÉS A legrégebbi híd – nevével ellentétben – a Pont Neuf (Új híd), ennek okán egy kicsit részletesebben foglalkozunk vele. A Szajna két ágán ível át az Île de la Cité nyugati végén, 1. kép. 29 évi építés után 1607-ben készült el. Azóta is a leghíresebb Szajna-hidak egyike. III. Henrik király helyezte el az alapkövét, majd IV. Henrik alatt került sor az ünnepélyes átadására.

1. kép: Pont Neuf – a Szajna bal oldali ága feletti rész

Abban az időben újdonságszámba ment, hiszen ez volt az első olyan híd, amelyet a középkori szokásoktól eltérően nem építettek be házakkal (mint pl. a firenzei „öreghidat”, a Ponte Vecchio-t is). Ezáltal az egyik partról – a Louvreból – akadálytalanul át lehetett látni a Cité-beli régi királyi palotára. További érdekessége a hídnak, hogy itt választották el először szintkülönbséggel a járdát az úttesttől, hogy biztonságosabbá tegyék a gyalogosok közlekedését. Mindezek eredménye, hogy a híd – lényeges változtatás nélkül – ma is megfelel a forgalmi igényeknek (vagy az előrelátó városvezetés korlátozta ennek megfelelően a forgalmat). Szélességi mérete meglepően nagy: a 12 m széles közlekedősávot 4 m széles járdák szegélyezik, aminek eredményeként 20,8 m teljes szélesség adódik. Erre a számadatra Fritz Leonhardt, a neves német hídépítési szakember is felhívja a figyelmet a hidak esztétikájával foglalkozó több kiadást is megért művében. A hidat 1994 és 2007 között szinte folyamatosan renoválták, és felavatásának 400. évfordulóra készült el teljesen.

52

A legújabb híd a 2004–2006 között épült, kizárólag gyalogos- és kerékpáros-forgalomra szolgáló Passerelle Simonede-Beauvoir. (Részletes ismertetését lásd a Fém anyagú hidak keretében.) A legrövidebb híd – nevéhez hűen – a 32 m hosszú PetitPont. Ennek helyén állt a római idők első Szajna-hídja; a ma látható változat 1853-ban épült. Ezen idő alatt 13 alkalommal rombolták le, ill. ment tönkre. A leghosszabb párizsi Szajna-híd – 313 m-es teljes hosszúságával – a Párizs nyugati részén, a boulevard Périphérique részét képező Pont aval. Mivel autópályahíd, csak gépjárműforgalomra szolgál. 1964 és 1968 között épült, anyaga feszített beton. A legszélesebbek holtversenyben – 42 m-es méretükkel – a Pont aval és Pont de l’Alma. A legkeskenyebb a Passerelle Debilly, mindössze 8 m. A legnagyobb szabad magassággal – 15 m – szintén a Passerelle Debilly rendelkezik. A régebbi építésű hidak viszonylag alacsony szabad magassággal rendelkeznek. Az újabb hidak tervezésekor már erre a szempontra is tekintettel voltak (lásd Pont de l’Alma) vagy különleges technikai megoldást alkalmaznak erre (lásd Viaduc d’Austerlitz). Ennek ellenére lehetővé teszik az alacsony építésű sétahajók – a bateau mouche-ok – közlekedését a középső nyílások alatt. A hidak általában a közúti forgalom átvezetésére szolgálnak (többnyire a gyalogosforgalommal együtt). De van néhány csak vasúti híd, ill. a mindkettőt lehetővé tevő közúti és vasúti híd és több kizárólag a gyalogosok részére készült átkelő is. Csak vasúti hídként szolgál pl. a Viaduc d’Austerlitz; kettős funkciójú a város keleti részén levő Pont de Bercy és a nyugati részen haladó Pont de Bir-Hakeim. Mindkettő kétszintes: alul a közúti, felül a vasúti forgalom (metró) halad. Mindkét híd a 6. sz. metróvonal átvezetésére szolgál. De nagy hagyománya van Párizsban a csak gyalogosforgalmat szolgáló hidaknak is (nemcsak a belvárosban, hanem a külső kerületekben is. Előbbire példa a jelenlegi formájára 1977–79 között átépített Pont des Arts, míg a centrumtól távolabbi elhelyezésre a már említett Passerelle Simone-de-Beauvoir). Jelenleg öt ilyen híd található a városban a Szajna felett. Ezek közül kettő – a Passerelle Simonede-Beauvoir és a Passerelle Léopold-Sédar-Senghor – a szerkezeti kialakításból adódóan helyenként kétszintes. Két újabb építésű közúti híd – a Pont amont és a Pont aval – a nagyrészt Párizs közigazgatási határán fekvő gyűrű, a már említett boulevard Périphérique részét képezi. Hivatalos elnevezésük nincsen; az amont, ill. aval szavak csupán az elhelyezkedésükre utalnak a folyásirányhoz képest. Ezeknél a hidaknál nem az esztétikai szempontok játszották a vezető szerepet, hanem a funkció: a Párizsba bevezető, ill. azt elkerülő forgalom minél tökéletesebb megoldása. A Pont amont egy 1967 és 1969 között épült vasbeton híd, 270 m teljes hosszúsággal és 42 m szélességgel.

A hidak elnevezése A hidak a legtöbb esetben a napóleoni háborúk győztes csatáinak színhelyeinek (pl. a Pont d’Arcole, a Viaduc d’Austerlitz) vagy egyéb háborús ütközeteknek állítanak emléket (pl. a Pont de Bir-Hakeim, a Pont du Garigliano), ill. sokszor híres személyiségek szolgáltak névadókként (pl. a Pont Alexandre III, Pont Louis Philippe, Pont Charlesde-Gaulle). De több esetben utalnak az adott városrészre


(pl. Pont de Bercy, Pont de Tolbiac) vagy arra a kisebb egységre – térre, épületre – (pl. Concorde, Notre-Dame, St-Michel) –, ahol elhelyezkednek. Az elnevezésekkel kapcsolatos néhány érdekesség: Az Île de la Cité-t a jobb parttal a Châtelet magasságában összekötő Pont au Change nevében a korábbi hidak – az első 1647-ben készült – lakóinak, a pénzváltóknak az emlékét őrzi. A Pont Marie, amely a folyó jobb partját a Szent Lajosszigettel köti össze, neve nem Máriára, hanem a hidat építő mérnök-vállalkozóra, Christophe Marie-ra utal. Ahogy már említettük, egyike a város legrégebbi hídjainak: 1614 és 1635 között épült. A Passerelle Debilly gyalogoshíddal kapcsolatban se aszszociáljunk elhamarkodottan a debil(is) szóra, ill. annak pejoratív jelentésére. A híd nevét Jean Louis Debilly-ről, Napóleon generálisáról kapta, aki 1806-ban, a Jéna melletti csatában vesztette életét; ezzel a névadással fejezte ki tiszteletét iránta a hálás utókor. Néhány hidat története során átneveztek: ilyen pl. a Musée d’Orsay bejárata közelében levő Passerelle LéopoldSédar-Senghor (korábban Pont Solférino) vagy a Pont de Bir-Hakeim (korábban Pont de Passy). Nagy örömünkre szolgál, hogy amint Egerben van Érsek utca, úgy Párizsban is viseli egy híd ennek a magas papi méltóságnak a nevét: a Pont de l’Archevêché (Érseki híd), amely a Szajna bal oldali ágát íveli át az Île de la Cité déli csücskénél, a Notre-Dame mögött. Az elnevezésekkel kapcsolatos további információk – sok esetben érdekességek – a hidak részletes bemutatásánál olvashatók.

FÉM ANYAGÚ – ÖNTÖTT- VAGY KOVÁCSOLT VASBÓL, ILL. ACÉLBÓL KÉSZÜLT – HIDAK A IX. század végéig a város – akkori nevén Lutetia – régi római hídjai álltak fenn. Azt követően Párizsnak a XIV. századig csak két fahídja volt, a Grand-Pont (a jelenlegi Pont au Change helyén) a jobb és a Petit-Pont a bal parthoz való kapcsolatot biztosítva. A hidak jégzajlás és magas vízállás miatt ismételten károsodtak vagy tovább törtek, repedtek. 1313-ban építették meg az első parterősítéseket. A múlt század folyamán is több alkalommal voltak rendkívüli vízmagasságok a Szajnán: így 1910-ben, 1924-ben, 1955-ben, 1982-ben és 1995-ben. De szólni kell az ember okozta szándékos pusztításról, a háborús károkról is. Az első és második világháború során több híd is a szövetségeseknek a megszálló németek ellen irányuló bombázásainak áldozata lett. Gallieni tábornok, Párizs katonai kormányzója az 1. világháború idején előkészítette az összes Szajna-híd felrobbantását. A 2. világháborúban 14 Szajna-híd ment tönkre és nagyon sok párizsi vesztette életét. A háború végén szerencsére a németek által már elrendelt és előkészített robbantásokat meg lehetett akadályozni. A technikai fejlődés következtében előbb az öntöttvas és kovácsolt vas anyagú hidak készültek, és csak a 19. század végétől jelentek meg az első acélhidak (köztük néhány hegesztett kivitelű is). De említést kell tenni az ún. öszvér kialakítású Charlesde-Gaulle közúti hídról is. A fém anyagú hidak listáját a 2. táblázat tartalmazza. Ez hasonló felépítésű az 1. táblázathoz, néhány kisebb eltéréssel:

egyrészt igyekeztünk megadni a tervezők, kivitelezők nevét, másrészt bővítettük a műszaki adatok sorát (a hosszúság mellett a szélesség, ill. a tömeg megadásával). Ezzel kapcsolatban lásd az 1. táblázathoz tett megjegyzést. Most pedig következzen ezen hidak részletesebb ismertetése (ismét a Szajna folyásirányát követve, keletről nyugat felé haladva).

Passerelle Simone-de-Beauvoir (2. és 3. kép) A 20. század neves francia írónőjéről (Jean-Paul Sartre élettársáról) elnevezett átkelő funkcióját tekintve gyalogoshíd. (Egyébként ez az első híd Franciaországban, amelyet nőről neveztek el.) A híd ötlete már 1988-ban megszületett, amikor a francia nemzeti könyvtár, a Bibliothèque nationale de France (BNF) épületegyüttesére írták ki a tervpályázatot. Különlegessége a hídnak, hogy négy pontot kell összekötnie: a két rakpart mellett a magasabb szinten található Bercy parkot és az előbb említett nemzeti könyvtár, a BNF esplanade-ját (sétányát). Az íveknek lencsére emlékeztető alakja van. A híd ebből adódóan helyenként kétszintes. Gyalogoshíd létére meglepően hosszú: 304 m. Ez alapján a második helyet foglalná el a hosszúság szerinti rangsorban. A 650 tonnányi acélszerkezet az Eiffel Constructions Métalliques cégnél készült. Az Elzászban előre gyártott egységek helyszínre szállítása vízi úton történt. Az útvonal meglehetősen bonyolult volt: belvízi folyókon, csatornákon, az Északi-tengeren, a La-Manche csatornán, majd végül a Szajnán úsztatták fel rendeltetési helyére, ahová 2005 november 30-án érkezett meg. (Ennek során a legnagyobb nehézséget a túl keskeny zsilipek jelentették.) A beemelés 2006. január 29-én történt, 2 (kettő) óra alatt! A 3. kép a „felúsztatás” utolsó szakaszáról készült.

2. kép: Passerelle Simone-de-Beauvoir

3. kép: Passerelle Simone-de-Beauvoir – a középső tag felúsztatása


53

2. táblázat: PÁRIZSI SZAJNA-HIDAK. Fém anyagú (öntöttvas, ill. acél) hidak a város közigazgatási határán belül SORSZÁM

NÉV

ÉPÍTÉSI ÉV

JELLEG

SZERKEZETI KIVITEL / ANYAG

MŰSZAKI ADATOK

1

Passerelle Simonede-Beauvoir

Feichtinger

Eiffel

2004–2006

gyalogos

ív- és függőhíd/ acél; fa (pályalemezek)

304 m / 12 m; 650 tonna

2

Pont Charles-deGaulle

Arretche – Karasinski

Bouygues Construction

1993–1996

közúti

gerendahíd / öszvér

208 m / 35 m; 3100 t

3

Viaduc d’Austerlitz

Biette-Bienvenüe

Daydé & Pille

1903–1904

vasúti

ívhíd (1) / acél

140 m / 8,6 m

4

Pont de Sully

Vaudrey Brosselin

Joret

1874–1876

közúti

ívhíd (3) /öntöttvas; ívhíd (3) /öntöttvas + tégla

256 m / 20 m

Ile St Louis; mindkét ág felett; valójában két híd

5

Pont St Louis

Creuzot Jabouille

nincs adat

1969–1970

gyalogos

gerendahíd / acél

67 m / 16 m

Az Ile de la Cité és az Ile St Louis között

6

Pont au Double

Bernard - Lax

nincs adat

1881–1883

közúti

ívhíd (1) / kovácsolt vas

45 m / 20 m


7

Pont d’Arcole

Oudry - Cadiat

Maison Cail

1854–1856

közúti

kovácsolt vas

80 m / 20 m


8

Pont Notre-Dame

Daydé & Pille

1910–1914

közúti

105 m / 20 m


9

Pont des Arts Passerelle LéopoldSédar-Senghor

EMCC Quellery / Eiffel

1977–1979

gyalogos

1997–1999

gyalogos

10

TERVEZŐ

Aron – Drogue Résal- Retraint / Binet Arretche Mimram

KIVITELEZŐ

ívhíd (3) / kő (szélső nyílások), ill. acél (középső nyílás) ívhíd (7) / acél ívhíd / acél (ívek); fa (pályalemezek)

Pont Alexandre III

Alby, Lion, Résal

Creusot

1897–1900

közúti

ívhíd (1) / acél

107 m / 40 m

12

Pont de l’Alma

de Lagarisserie

Dodin / CFEM

1970–1974

közúti

szekrénytartós híd / acél

153 m / 42 m; 1736 tonna

13

Passerelle Debilly

Résal

Daydé & Pille

1899–1900

gyalogos

ívhíd (3) / acél; fa (pályalemezek)

125 m / 8 m

14

Pont de Bir-Hakeim

Biette - Formigé

Daydé & Pille

1903–1905

kétszintes; közúti / vasúti

ívhíd (3) / acél

15

Pont Rouelle

Bonnet

Chagnaud / Dedeyn; Eiffel

1897–1900

vasúti

ívhíd / tégla (alépítmény), ill. acél (felszerkezet)

173 m / 20 m

16

Pont de Grenelle

Thenault – Grattesat-Pilon

nincs adat

1966–1968

közúti

ívhíd (7) / kavart vas

220 m / 30 m

17

Pont Mirabeau

Rabel (Résal –d’Alby)

Daydé & Pille

1893–1896

közúti

ívhíd (3) / acél

173 m / 20 m

18

Pont du Garigliano

Davy - Thenault

Dodin / FivesLille Cail

1963–1966

közúti

gerendahíd (3) / vasbeton (alépítmény); acél (felszerkezet)

209 m / 26 m

A város délkeleti részén, a Pont de Bercy és a Pont d’Austerlitz között építették meg a Charles-de-Gaulle hidat, amelyet 1998-ban adtak át a forgalomnak. A 2. világháború legendás francia tábornokáról és a későbbi államelnökről nevezték el. (De Gaulle rendkívül nagy tiszteletnek örvend Franciaországban; ezenkívül – többek között – az Étoile (a Diadalív körüli tér) és az egyik párizsi repülőtér is az ő nevét viseli.) Egyirányú híd, a forgalmat a 13. kerületből a 12-be vezeti át. Kicsit távolabb folyásirányban található a szintén egyirányú Pont d’Austerlitz, amely a forgalmat az ellentétes irányban viszi át. A Charles de Gaulle-híd megépítését az tette szükségessé, hogy tehermentesíteni kellett a Pont d’Austerlitz-et, mivel a forgalom-számlálási adatok szerint itt halad át kelet-nyugati irányban a legtöbb jármű. (Ezenkívül a két pályaudvar – a gare d’Austerlitz és a gare de Lyon – közvetlen összekötésének igénye is indokolttá tette a megépítését.) A híd feszített beton anyagú és az

54

Párizs 37. Szajna-hídja; az 5. gyalogoshíd Párizsban Csak egyirányú forgalom (a bal partról a jobb part felé) Áthalad rajta az 5. számú metróvonal.

155 m / 11 m 140 m / 11÷15 m; 2006 óta; Korábban: Pont 900 t Solférino

11

Pont Charles-de-Gaulle (4. és 5. kép)

MEGJEGYZÉSEK

Hegesztett kivitelű A legnagyobb szabad magasságú híd Párizsban (15 m)

Korábban: Pont de Passy; 237 m / 24,7 m Áthalad rajta a 6. számú metróvonal. Áthalad rajta a RER C vonala Mellette van a Szabadságszobor (New York) kicsinyített mása Monumentális szobrok a pilléreken

„öszvérhidak” kategóriájába tartozik. A pályaszerkezet két – repülőgépszárnyra emlékeztető keresztmetszetű – betonpillérre támaszkodik.

4. kép: Pont Charles-de-Gaulle


5. kép: Pont Charles-de-Gaulle

Viaduc d’Austerlitz (6. és 7. kép) Az 5. számú metróvonal Place d’Italie és a pantin-i templom közötti szakaszának létesítésekor hoztak döntést a híd megépítéséről. A híd megközelítése a bal oldali rakpart felől (gare d’Austerlitz) nem vetett fel különösebb problémát a rendezés keretében. Ezzel ellentétben a jobb parton nem akarták eltávolítani a meglevő szerkezeteket a híd kijáratának biztosításához. Ezért a probléma megkerülése érdekében – ahelyett, hogy egy egyenes levezetést hoztak volna létre a főhídról (hasonlóan, mint a bal parton) –, egy ívelt szerkezetet építettek szegecselt tartókkal, a sínekkel párhuzamosan. A csavarvonal alakú rámpa, amelynek közelítőleg 45 m-es sugara és 40%-os lejtése van, addig hajlik, míg el nem éri a folyásirányban haladó vasúti kitérőt. A sínek ezután eltűnnek a Place Mazas alatt, majd újra előbukkannak a túloldalon.

A hajózási forgalom megszorításai miatt nem lehetett a pilléreket a folyó közepén elhelyezni. Ezért 1903-ban Louis Biette mérnök – Fulgence Bienvenüe segítségével – megalkotott egy olyan fémhidat, ami a folyót egyetlen ívvel fogja át. Ívhíd, függesztett pályával. 140 m-es fesztávjával abban az időben rekorder volt a párizsi hidak között. 10 hónap alatt készült el, ami nem csak akkor, de ma is figyelemre méltó. (Főleg, ha az elhúzódó hazai beruházásokra gondolunk.) A viadukt két fordított acél parabola ívből áll és kapcsolja össze a három részt – a két part közelit és a középső, az ív csúcsán lévőt – és az egyszintes függesztett pályát 8 m-es szélességével, ami 11 m-rel van a víz szintje felett. Amikor a pálya túl közel van a vízhez, az íveket felfelé lehet mozgatni és rögzíteni mindkét végükön a hatalmas – 22×18 m méretű – kő támpillérekhez. 1931-ben a Compagnie du Métropolitain tanulmányt készített a híd állapotáról, a forgalom várható növekedése miatt. A vizsgálat eredménye tükrében szükségessé vált a híd megerősítése. Ezt a munkát 1936–37-ben végezték el a beszámolók szerint 1490 dm3 acéllal, ami az inkább megszokott tömegre átszámolva közel 11 600 kg-nak felel meg. (De ez még így is kevésnek tűnik.) Említést érdemelnek a híd dekorációi is. Jean-Camille Formigé építész – aki korábban több metróállomás épületét (pl. a Sacré-Coeur bazilika előtti téren is) –, tervezte, az acélíveket tengerészeti témájú reliefekkel – delfinekkel, tengeri kagylókkal és moszatokkal – díszítette. Az acél lábazatok részei Párizs címerének figuráival vannak díszítve, amelyek az állhatatosságot szimbolizálják.

Pont de Sully (8. és 9. kép) Valójában két hídról van szó. A jelenlegi hidak elődjei, a Passerelle Damiette (a jobb parton) és a Passerelle Constantine (a bal parton) gyalogos függőhidak voltak. Surville konstruktőri munkája alapján 1836 júniusában engedélyezték az építést és 1838-ban adták át őket a forgalomnak. A Damiette gyalogoshidat az 1848-as forradalomban lerombolták, míg a Constantine elnevezésű – ami 1636 és 1638 között épült – 1872-ben összeomlott a kábelekben keletkezett korrózió következtében. A jelenlegi hida(ka)t 1876-ban létesítették az Hausmanni városrendezési koncepció részeként és 1877 augusztusában nyitották meg. Maximilien de Béthune, Sully hercege (1560–1641) és IV. Henrik minisztere tiszteletére nevezték el.

6. kép: Viaduc d’Austerlitz

7. kép: Viaduc d’Austerlitz

8. kép: Pont de Sully – most éppen felújításhoz felállványozva


55

9. kép: Pont de Sully

45 fokot meghaladó szögben van elhelyezve a folyóparthoz képest, aminek következtében nagyszerű képet nyújt az átkelés során a Szent Lajos-szigetre és a Notre-Dame-ra. A déli rész három öntöttvas ívből áll, míg az északi rész a 42 m-es középső öntöttvas ívből és a két 15 m-es tégla ívből áll. A hidakat jelenleg felújítják. Ez némi kellemetlenséget – esetenként bosszúságot – okoz a járókelőknek, turistáknak. A viszonyok egyébként a hidak környezetében hasonlóak, mint a nálunk végzett ilyen jellegű munkáknál, sőt a határidőcsúszást tekintve is. (Egy a közelben található tájékoztató tábla tanúsága szerint már augusztusban be kellett volna fejezni a rekonstrukciót.)

ezek között. 1717-ben fahíddá építették át öt ívvel és átfestették piros színűre. Ennek köszönhette új elnevezését Pont Rouge, azaz Vörös híd, ami azonban nem élte meg a 18. század fordulóját, mivel 1795-ben lerombolták. 1804-ben, Dumoustier mérnök irányításával egy új kétívű híd épült, 70 m hosszúsággal és 10 m szélességgel, főleg tölgyfából. 1811-ben lebontották és egy függőhíddal helyettesítették 1842-ben. Húsz évvel később ezt egy 64 m-es egynyílású fémhíddal helyettesítették. 1939-ben egy tankhajó nekiütközött és a híd beomlott. A városhatáron kívüli Neully-híd megépítésekor használt „passarelle de manoeuvre”-t hozták ide, ideiglenes jelleggel. A sebtében tető alá hozott megoldás azonban több mint 25 éven át a helyén maradt. Az ötvenes-hatvanas évek folyamán több tervezet is napirenden volt, de egyik sem nyerte el teljesen a hivatalos körök tetszését. Végül 1966ban hoztak döntést a híd mai formájáról. 1968-ban kezdték el építeni az új hidat és 1970-ben adták át. A Pont de l’Archevêché-vel és Pont Louis Philippe-pel együtt – egy kis iránytörés beiktatásával – biztosítja a folyamatos gyalogos átkelést a Szajna egyik partjáról a másikra.

Pont au Double (12. és 13. kép) A double elnevezés arra utal, hogy az átkelésnél szokásos „hídpénz” mellett a szigeten levő Hotel Dieu kórház fenntartására is – tehát összesen kétszeresen – szedték be a hídvámot.

Pont St-Louis (10. és 11. kép) A francia főváros két központi szigete közötti kapcsolatot biztosítja. A jelenlegi híd a hetedik, amely a két szigetet összeköti. A Pont Saint-Landry (1630–1634) volt az első

10. kép: Pont St-Louis

12. kép: Pont au Double

11. kép: Pont St-Louis

13. kép: Pont au Double

56


1515-ben arra kérték a város lakói I. Ferenc királyt, hogy hidat építhessenek a Szajna keskeny ága felett a betegeknek a kórházba való szállítására. A szerkezet építését 1626-ban kezdték el és 1634-ben fejezték be. 1709-ben a híd összedőlt. Újjáépítették és a helyén maradt egészen 1847-ig. Néhány évtizeddel később – 1881–1883 során – egy egyívű öntöttvas híddal helyettesítették.

Pont d’Arcole (14. és 15. kép) Jóllehet az igény a place de Grève (a mai place de l’Hotelde-Ville – a Városház előtti tér) és az Ile de la Cité között egy híddal való kapcsolatra már jóval korábban felmerült, az első híd ezen a helyen csak 1828-ban létesült.

Fennállásának első két éve alatt Passerelle de Grève-nek nevezték. Jelenlegi neve – a legáltalánosabban elfogadott hipotézis szerint – az itáliai Arcole hídi csatából ered, amelynek során Napóleon legyőzte az osztrákokat 1796ban. Egy másik magyarázat szerint a híd neve az 1830. júliusi forradalom egyik halottjának emlékét őrzi. Eszerint a városházát megostromlók egyike itt esett el, s utolsó szavai állítólag ezek voltak: „Emlékezzetek rám, Arcole volt a nevem...” Valószínűleg ezt a verziót ismerhetik az idősebb korú magyar turisták, a több kiadást is megélt Panorámaútikönyv alapján. Az első, 1828-ban épített és Marc Seguin nevéhez kötődő átkelő egy gyalogosok számára készült függőhíd volt két 6 m-es kocsiúttal; a középső ív központi pillérje által megtámasztva. 1854-en a megnövekedett forgalom szükségessé tette a Rue de Rivoli irányába történő meghosszabbítását és egy sokkal nagyobb fémszerkezettel való helyettesítését, amit így a közúti forgalom is használhatott. A hidat Alphonse Ondry tervei alapján építették, partnere Nicolas Cadiat volt. Szerkezeti kialakítása a maga korában innovatív volt, mivel az első alátámasztás nélküli híd volt a Szajna felett és teljesen kovácsolt vasból készült öntöttvas helyett. A mindössze 3 hónap alatt elkészült híd azonban 1888-ban megsüllyedt, és sürgősen intézkedni kellett a megfelelő alátámasztásáról. A teljes körű rekonstrukcióra végül csak 1994–1995-ben került sor.

14. kép: Pont d’Arcole

Pont Notre-Dame (16. és 17. kép)

15. kép: Pont d’Arcole

A Pont Notre-Dame a Szajna szigetét köti össze az északi parttal. Neve a közelében található Notre-Dame székesegyházra utal, VI. Károly királynak egy 1412-ben kiadott rendelete alapján. Párizs legrégibb hídja abban az értelemben, hogy korábbi hídszerkezetek már a kelták és a rómaiak idején, valamint a középkorban is álltak ezen a helyen. 1853-ban új kőszerkezet készült a meglevő kőalapra, azonban ezt a „reinkarnációt” csak 5 ívből alakították ki, 17 és 19 m közötti nyílásokkal. Az új híd nem kevesebb, mint 35 vízi közlekedési balesetnek volt a színhelye 1891 és 1910 között, emiatt nem hivatalosan a Pont du Diable (az ördög hídja) névvel ruházták fel a kortársak. A vízi közlekedés megkönnyítése érdekében a hidat átalakították Jean Résal irányításával, aki egyébiránt már a Pont Mirabeau-n és a Pont Alexandre III-on is dolgozott.

16. kép: Pont Notre-Dame


57

17. kép: Pont Notre-Dame

Az átépítés módját illetően egyébként nagy szakmai viták voltak úgy a konzervatívok (városvédők), mint az ellentétes érdekű lobbyk között. Olyan vélemény is elhangzott, hogy a kő és a vas ötvözése nem méltó a hidat körülvevő műemléki környezethez, és egyetlen járható megoldásként csakis a kőből készült újjáépítés fogadható el. Egy csoport vasbetonból szerette volna a hidat felújítani, „a híd gazdaságos és ésszerű átalakításának igényére” hivatkozva. Végül az „acélpártiak” győztek. (Úgy tűnik, hogy a világ ebből a szempontból nem változott az eltelt egy évszázad alatt.) Az átépítés során a középső három nyílást egyetlen acélívvel helyettesítették. Az 1919-ben felavatott szerkezet azóta is változatlan formában látható.

Pont des Arts (18. és 19. kép) A Művészetek hídja az Institut de France épületét kapcsolja össze a Louvre központi terével, a cour carrée-val. A Louvre neve az Első császárság alatt „Palais des Arts” (Művészetek Palotája) volt, tehát ez a magyarázat a híd mai elnevezésére. Egyébként itt a legszélesebb a Szajna Párizsban. 1802 és 1804 között ugyanezen a helyen egy kilencnyílású hidat építettek: ez volt az első fém anyagú (öntöttvas) híd Párizsban. A 19. század folyamán kétszer is átépítették

a hidat: előbb a Conti-rakpart kiszélesítése miatt, amikor is két öntöttvas ívet egy darab hegvasból készítettel helyettesítettek. Magának a hídnak a kiszélesítése érdekében 1871 és 1876 között következett be a másodszori átépítés. A híd mindkét világháború során súlyos károkat szenvedett, és az 1960-as évek végére állapota annyira leromlott, hogy előbb 1970-ben le kellett zárni és 1977-ben és egy mindenre kiterjedő átvizsgálásnak vetették alá, ami egyértelműen alátámasztotta a lezárás indokoltságát. 1979-ben a hídpillérnek nekiment egy uszály és a híd 60 m hosszban beomlott. Ezt követően történt döntés a híd helyreállításáról, ami 1982 és 84 között valósult meg. A korábbi híd 9 ívével szemben a mostaninak csak 7 íve van. (A két lebontott ívből egyet megőriztek és Nogentsur-Marne-ban állították ki.) Tehát 6 mederpillér tartja a viszonylag könnyű acélszerkezetet. A régi kőpilléreket betonból készültekkel helyettesítették. Mindegyik ív 5 acélbordából áll és 22 hosszú. A hidat 1984. június 27-én avatta fel a későbbi köztársasági elnök Jacques Chirac, aki akkoriban még „csak” a párizsi főpolgármesteri tisztség birtokosa volt. A híd kálváriája azonban napjainkban is folytatódik: a jelenlegi hidat is röviddel megnyitása után le kellett zárni a járókelők keltette heves keresztirányú rezgések miatt. Az elvégzett műszaki intézkedésekről – speciális rezgéscsillapító mechanizmusok beépítése –, abban az időben a német nyelvű szakfolyóiratban (a Stahlbau-ban) is jelent meg tudósítás. Érdekes, hogy hasonló történt a londoni Millenium Bridge híddal kapcsolatban is, amiről szintén az előbb hivatkozott folyóirat tesz említést. Manapság szokás – úgy a párizsiak, mint a turisták részéről – szerelmüket egy lakattal megpecsételni (leginkább Valentin-napon), amelyeket a híd vasrácsozatú korlátjára rögzítenek. A kulcsot azután a Szajnába dobják. Az illetékes városi hatóság a laka- 19. kép: tokat egyre növekvő súlyuk Pont des Arts – a lakatok a híd korlátjára zárva miatt időnként eltávolítja.

18. kép: Pont des Arts – mögötte az Institut de France épületével

58


Passerelle Léopold-Sédar-Senghor (20. és 21. kép) A Tuileriák kertjét és a quai Anatole-France-ot összekötő hidat 2006-ig Pont Solférino-nak hívták, az 1859. évi Solferino (Lombardia) melletti csata emlékére. Azóta a híd (tulajdonképpen átkelő) Léopold-Sédar-Senghor – Szenegál első államelnöke 1960 és 1980 között – nevét viseli.

20. kép: Passerelle Léopold-Sédar-Senghor – mögötte a Musée d’Orsay épülete

Ezt megelőzően két másik híd állt ezen a helyen. Az 1861ben átadott háromnyílású híd helyett – melyet elsősorban a hajókkal való ütközések okozta sérülések miatt kellett lebontani – pontosan 100 év múlva egy ideiglenes átkelőt létesítettek. Az ideiglenesség egészen 1992-ig tartott, amikor is tervpályázatot írtak ki az új hídra. A jelenlegi átkelőt a pályázat nyertese, Marc Mimram – a neves francia konstruktőr – tervezte és 1999-ben avatták fel. A folyóban levő pillérek nélkül íveli át a 106 m fesztávú, filigrán, acél ívhíd a Szajnát. A híd teljes hossza 140 m. A brazíliai őserdőkből származó fával – amilyent a Bibliothèque nationale de France (BNF) épületegyüttesénél is használtak – borított járdaszerkezet szélessége 11 és 15 m között váltakozik. 900 tonna acél került beépítésre. A tervező egyedi módon, nagyon ötletesen oldotta meg a felső közlekedési utak és a rakpartok közötti szintkülönbség áthidalását, ill. a mindkét irányból jövő gyalogos-

forgalom átvezetését. Az alsó szintről egy viszonylag meredek feljárón a híd közepén a felső pályaszintre – „a szabad levegőre” lehet jutni. A híd belsejében való járás lehetősége egyrészt lehetővé teszi az alkalmazott építészeti megoldások „testközeli” szemrevételezését (amire a legtöbb hídnál laikusok számára nincs lehetőség), másrészt egy érdekes perspektívát nyújt a szomszédos III. Sándor 21. kép: Passerelle Léopold-SédarSenghor hídra, valamint a parti épületekre. A szellemes megoldásról – elsősorban építészeti, esztétikai szempontok alapján – korunk egyik neves hídépítési szakembere, a spanyol Joan Roig is nagyon elismerően és lelkesülten ír egy tanulmányában. Napjaink neves francia építészeti szaktekintélyének, Bertrand Lemoine szavait idézve: „két évszázaddal később, a Művészetek hídja rokonlélekre talált”. (Lambert i. m.)

Pont Alexandre III (22–24. kép) A III. Sándor orosz cárról elnevezett Pont Alexandre III, Párizs talán legszebb, de minden bizonnyal leglátványosabb, legelegánsabb hídja. A szuperlatívuszokban egymást licitálják túl az útikalauzok, de a szakkönvvek is. Az előbbiek a legdíszesebbnek vagy a leginkább extravagánsnak titulálják. Fritz Leonhardt sem fukarkodik a jelzőkkel, amikor is „a maga korának a leghatásosabb és legmerészebb ívhídja”-ként aposztrofálja hivatkozott művében. A híd az 1900. évi világkiállításra készült és az 1892-ben megkötött orosz-francia szövetségnek állít maradandó emléket. Méltó helyen köti össze a híd a Champs-Elysée-t az Invalidusok templomával. Fémszerkezetét virágfüzérek és puttókkal körülvett nehéz kandeláberek díszítik a belle époque (a „boldog békeidők”, a 19–20. század fordulója) modorában.

22. kép: Pont Alexandre III


59

A hídfőket statikai okokból mindkét végén erőteljes díszes pillérekkel (magasságuk 17 m) erősítették meg. A pilléreket koronázó aranyozott szobrok a dicsőség istennőjét és a szárnyas Pegazust ábrázolják. Az oszlopok lábánál Franciaország egy-egy történelmi köntösbe bújtatott al23. kép: Pont Alexandre III – a legóriája látható. A jobb tobzódó díszítés közelről parti szoborkompozíciók a Nagy Károly korabeli és a „modern” Franciaországot szimbolizálják. (Előbbiek A. Lenoir, utóbbiak G. Michel alkotásai.) A bal parton levők a reneszánsz és XIV. Lajos korának Franciaországára emlékezetnek. (Ezen kompozíciókat J. Coutan,ill. L. Marqueste készítette.) Az említett franciaorosz szövetséget jelképezi a hídon egymás mellett elhelyezett két országcímer (G. Recipion művei), valamint a Szajna és a Néva folyók megszemélyesítései. A 24. képen látható díszes plasztika a híd építési időszakát tünteti fel. A híd alatt hajón elhaladva, vagy a partról érvényesülnek leginkább a szobordíszek (mind a pilléreken, mind a pályaszerkezeten). A tobzódó dekoráció 24. kép: Pont Alexandre III – a híd szinte feledteti, hogy a „alapító okirata” híd egyúttal egy műszaki mestermunka is: egyetlen, 107,5 m fesztávú, elegáns nyílással íveli át a Szajnát, ezzel semmilyen akadályt nem jelentett az akkor még nagyon élénk teherhajó-forgalomra. A szabadmagasság-arány csak 1:17, ami nagyon ellenállóképes sarukat feltételez. Ezeket az említett masszív, bástyaszerű hídfők tartalmazzák mindkét parton. Az ívtartók maguk öntöttvas I profilokból vannak. Az elemek előgyártását a Creusot műveknél végezték. 1997-ben teljes felújításra került a híd.

25. kép: Pont de l’Alma

Pont de l’Alma (25. és 26. kép) Nevét a krími háborúban, 1854-ben aratott francia-angol győzelem helyszínének emlékére kapta. A jelenleg látható híd – amely 1970 és 1974 között épült –, egy 1856-ban átadott kőhíd pótlásaként jött létre. Az átépítést – az általános állagromlás mellett – a forgalmi igények drasztikus megnövekedése indokolta. A meglevő 12 m széles közlekedőút egyre kevésbé volt képes átengedni a forgalomszámlálási adatok szerinti 60 ezer jármű/ nap forgalmat. (Emellett ennek a hídnak volt a legkisebb szabad magassága.) Az új híd két statikailag szétválasztott félhídból áll, amelyek közös pilléreken fekszenek fel. 42 m-es méretével Párizs legszélesebb hídja. A kivitelezési munkákról több korabeli beszámolót is sikerült találni a szaklapokban, melyek közül az Acier-StahlSteel emelendő ki. Érdekes olvasni, hogy az organizációt tekintve a mi Margit hidunknál is alkalmazott módszerrel dolgoztak: előbb az egyik hídfél felújítását végezték el és a

60

régin közben ment a forgalom, majd átterelték azt az újonnan elkészültre és azután kezdődhetett a munka a régin. (Az említett konstrukció miatt itt elmaradtak a két hídfél egyesítésével kapcsolatos problémák.) A felszerkezet anyagát francia szabványok szerinti „52-es”, ill. „42”-es szilárdsági fokozatú acélok képezték. (Előbbiek a szerkezetépítésben általánosan alkalmazott 355 MPa min. folyáshatárú acéloknak felelnek meg; míg az utóbb említettek a nálunk kevésbé ismert és használt 275 MPa kategóriának.) A rekonstrukció keretében összesen 1736 tonna acélt építettek be. A szerkezeti elemek összekötése döntően hegesztéssel történt. A pályalemez öszvér kialakítású, így az ömlesztőhegesztési eljárások mellett a csaphegesztés is jelentős szerephez jutott. A régi hídnál – a kor ízlésének megfelelően – nem fukarkodtak az ornamentika alkalmazásával. Ennek nagy része azonban a felújítás áldozatául esett. Így a négy katonafigurából – amelyek a második császárság idején a hídpilléreket díszítették – a felújítást követően csak a népszerű „Zouave” – Georges Diébolt alkotása – maradt meg a jobb part közelében. (A zuáv – magyar átírásban – francia gyalogsági zsoldos katona; az elnevezés egy kabil törzs nevéből származik.) A szobor érdekessége, hogy vízszintmérőként szolgál: nagyobb áradások idején a párizsiak aggodalommal figyelték, hogy meddig ér a víz. A legjelentősebb árvíz a Szajnán 1910-ben volt, amikor is a víz a zuáv álláig ért. (Megjegyzendő, hogy a hivatalos vízállásjelentésekhez nem ezt, hanem a Szent Lajos-szigetnél levő Pont de la Tournelle-n levő mércét használják.)

26. kép: Pont de l’Alma – a „zuáv” az egyik pilléren


Passerelle Debilly (27. és 28. kép) Az 1900. évi világkiállításra épült, időleges hídként engedélyezték a két parton található kiállítócsarnokok között. Építésze ugyanaz a Jean Résal volt, mint aki a Pont Alexandre III-t és a Viaduc d’Austerlitz-et is tervezte. Mai nevét – mint már korábban említettük – Debilly tábornokról kapta, de csak később – a csata 100. évfordulójára (1906). A hídpálya metszi az íves főtartót és a két oldalsó ívre fekszik fel. A híd teljes hossza 126 m, szélessége 8 m.

27. kép: Passerelle Debilly

Ez alapján még a gyalogoshidak között is keskenynek számít és így rekorder a legkisebb szélességi méret vonatkozásában a párizsi Szajna-hidak között. Szabad magassága – 15 m – alapján is rekorder. Fentiek alapján a technikai ellentmondások hídjaként is tekinthetnénk ezt a gyalogosátkelőt. Az Eiffel-torony mellett a másik olyan fémszerkezet, amely kora műszaki teljesítményeinek egy meggyőző bizonyítéka és emellett az esztétikumot sem nélkülözi. A funkcionális építészet remeke: „nem tartalmaz felesleges díszítőelemeket, az alkalmazott építészeti megoldásokat viszont láttatja” (Résal). Már építése idején rengeteg kritika érte; Résal idézett kijelentése egy erre adott reakció. A másik hasonlóság az Eiffel-toronyhoz, hogy ezt is csak a világkiállítás idejére szánták. (Azt követően olyan terv is felmerült, hogy az egész hidat folyásiránnyal szemben – tehát az Eiffel-torony felé – 200 m-rel odébb tolják.) Mindazonáltal 1941-ben a hidat majdnem a megszüntetés fenyegette, elsősorban Bulysen-nek, a Société des Architectes Modernes (Modern Építészek Szövetsége) elnökének egy szélsőséges kijelentése miatt. Ebben az elnök a hidat egy ünnep elfelejtett kellékének minősítette, amelyet már meghaladt a technikai fejlődés és semmi haszna sincs. Továbbá: „Naponta még félszáz ember sem használja, mert amellett, hogy sehova sem vezet, a 25 lépcső ellehetetleníti a sietős vagy csomagokkal érkező gyalogosok útját.” (Ugye ezek is ismerős érvek; akár napjainkban is elhangozhattak volna egy „illetékes” szájából; gondoljunk csak a szekszárdi avagy a dunaújvárosi Duna-hidakkal kapcsolatos hasonló polémiákra.) Szerencsére a hidat másik két „kortársával” – a III. Sándorhíddal és a Viaduc d’Austerlitz-cel – együtt 1966-ban felvették a védett műemlékek kiegészített listájára. A híd korrózióvédelmét 1991-ben felújították és 1997ben a pályát (járdát) trópusi fával borították.

Pont de Bir-Hakeim (29. és 30. kép) A híd – korábban pont de Passy (arról a jobb parti kerületről elnevezve, amelyen áthalad) –, jelenlegi nevét 1948ban kapta a 2. világháború egyik csatájának helyszínéről (a líbiai Bir-Hakeim mellett, ahol a szabad francia erők győzelmet arattak a német Afrika Korps felett). 28. kép: Passerelle Debilly

29. kép: Pont de Bir-Hakeim


61

Az Ile aux Cygnes (Hattyúk szigete) keleti csücskén halad át, átszelve a Szajna mindkét ágát. A jelenleg látható – 1903 és 1905 között épített – híd a második ezen a helyen. Az 1878-as világkiállításra épített korábbi híd pótlásaként jött létre. Acélanyagú; szerkezeti kialakítását tekintve ívhíd; 237 m hosszú és 24,7 m széles. Biette mérnök készítette a koncepcionális tervet, amit azután Formigé építész igyekezett esztétikusabbá és „szellősebbé” tenni. Mint már a bevezetőben említettük, a híd kétszintes: alul a közúti (és a gyalogos-), felül a vasúti forgalom (metró) halad. A 6. sz. metróvonal átvezetésére szolgál. A vasúti viaduktot fémoszlopok tartják a Hattyúk szigete feletti rész kivételével, ahol is falazott boltozatra támaszkodik. Számos emléktábla díszíti a viaduktot; köztük néhány a 2. világháború alatt Belgiumban elesett katonáknak van ajánlva. A viadukt központi íve a sziget csücskére támaszkodik és négy monumentális allegorikus acélszoborral van díszítve: a Tudomány és a Munka alakjai Jules Felix Coutan-tól, valamint az Elektromosságé és a Kereskedelemé Jean Antoine Injalbert-től.

30. kép: Pont de Bir-Hakeim – a közúti és gyalogosszint

A Bir-Hakeim hídról csodálatos kilátás nyílik az Eiffel-toronyra nappal és este, ill. éjszaka során egyaránt. (Aki csak teheti, a városközpontból a metróval jövet, ne szálljon ki a Bir-Hakeim metró-állomásnál – ahogyan több útikönyv is ajánlja –, hanem menjen tovább a Trocadero metró-megállóig. Azt követően a Palais de Chaillot két szárnya közötti magaslatról nézve – mint valami dísztribünről – tárul fel az Eiffel-torony. Különösen este – a díszkivilágításban – lenyűgöző a látvány.)

Pont Rouelle (31. és 32. kép) Az 1900-as világkiállítás alkalmából épített hidat 1924ben először a személy-, majd 1936-tól a teherforgalom számára is lezárták. Így több évtizeden át használaton

31. kép: Pont Rouelle – a jobb oldali híd

32. kép: Pont Rouelle – a bal oldali híd

62


kívül volt.1983-ban az SNCF (a francia állami vasúttársaság) kezdeményezte a híd „reaktiválását” a RER C vonalának használatára, majd az 1984–85. évi teljes szanálást követően újra megnyitották a forgalom számára. Mivel csak vasúti közlekedésre szolgál, sok turistatérkép nem is nevesíti, mint pl. a Baedeker útikönyv Párizs kötetében található térkép. Több, nagyon különböző részből áll össze: – a jobb parton egy a rakpartot átívelő kőív, – a Szajna jobb oldali ága feletti, egyetlen ívből álló fém anyagú rész, közbülső pillér nélkül, – a Hattyúk szigetén átívelő rész a gyalogos allée felett egy kis kőívvel, – a bal oldali ágat átívelő fémből készült rész, amely két pilléren fekszik fel.

Pont de Grenelle (33. és 34. kép) Az első Grenelle-hidat Mallet építész tervezte a Beaugrenelle-negyed lakóinak, ill. beruházóinak kezdeményezésére. Ez 1873-ban megsüllyedt a megnövekedett forgalom (és a hatalmas tömeg miatt, amely a perzsa sah ünneplése miatt idáig ért). Így egy évvel később döntés született arról, hogy egy hatnyílású, új, öntöttvas hidat építenek Vaudrey és Pesson mérnökök tervei szerint. A hídnak bolthajtásos acélgerendái vannak a Szajna mindkét ága és az Ile aux Cygnes csúcsa felett, amelyen egy kis Szabadság-szobor, egy másolat – áll. Az 1889-es világkiállítás alkalmából állították fel ezen a helyen, akkor még a sziget felé fordulva. A New York kikötőjében látható eredeti szobor – Fréderic Auguste Bartholdy szobrászművész

alkotása – egyébként a francia nemzet ajándéka az amerikai népnek, a függetlenségi nyilatkozat megszületésének századik évfordulója alkalmából. Az itteni másolat pedig az Egyesült Államokban élő franciák ajándéka volt a francia forradalom centenáriumára. (Párizsban két további másolat is látható; egyik a Luxembourg-kertben, a másik pedig a Musée des Arts et Métiers gyűjteményében.) A szobor végül 1937-ben – egy újabb világkiállítás idején – kapta meg mai pozícióját. A világháborút követően jelentősen megnövekedett forgalom, ill. a rakpartok infrastrukturális fejlesztése is szükségessé tette egy új híd megépítését (a szerkezet leromlott állapotáról nem is beszélve). Az 1966-ban kezdődő munkálatok keretében először lebontották a korábbi hidat, majd néhány, a rakparton álló épületet is. A ma látható hidat Thenault, Grattesat és Pilon mérnökök tervei alapján 1966–68-ban építették. A híd összesen 5 nyílást tartalmaz: 2 átíveli a Szajna két ágát, egy 20 m-es nyílás a Hattyúk szigete fölött ível át; és 2 darab 15 m-es nyílás betonból, amelyek a jobb és a bal parti hídfőkhöz kapcsolódnak. A mederhíd acélgerendáihoz mindkét oldalon betongerendák csatlakoznak a rakparti utak felett. A jelenlegi híd teljes hosszúsága 220 m, a nyílások rendre: 15, 85, 20, 85 és 15 m, szélessége 30 m.

Pont Mirabeau (35. és 36. kép) A Guillaume Apollinaire egyik híres versében – Le pont Mirabeau – is megörökített, harsány színével feltűnő „hárommezős” híd rácsos szerkezetű. Hossza 170 m; nyílásai: 34, 96 és 34 m méretűek; szélessége 20 m. A pálya 12 m, a kétoldali gyalogjárdák 4–4 m szélesek. 1893 és 96 között épült. Építése idején ez volt a leghoszszabb és a legmagasabb híd Párizsban. A két pillér csónakokat reprezentál. A jobb parthoz közeli a Szajna folyásirányába mutat, míg a bal oldali azzal szembe. Ezeken a „csónakokon” – mind a befolyási, mind kifolyási oldalon – Injalbert monumentális szoborplasztikái láthatók. A szobrok a pilléreken Párizs városát (a csónak orrában), a Hajózást (a csónak farában), a Bőséget vagy Jólétet (a csónak orrában) és a Kereskedelmet (a csónak farában) szimbolizálják. (A neves szobrász, Injalbert egyébként – feltehetően ezen munkáinak elismeréseképpen is – a híd felavatásának napján kapta meg a legnagyobb francia kitüntetést, a Becsületrendet.) 1957-ben, majd legutóbb 1990-ben újították fel.

33. kép: Pont de Grenelle

34. kép: Pont de Grenelle – előtte a „kis” Szabadság-szoborral

35. kép: Pont Mirabeau


63

A 38. képen alulról látható a szerkezeti kialakítás. Az új híd pályaszintje a régi kétszintes kivitelűnek nagyjából a fele magasságában helyezkedik el. Ez alapján az egyik legnagyobb szabad magasságú híd Párizsban: 11 m-rel van a Szajna vízszintje felett. Így – legalább is a rendőrségi statisztikák és a különböző hírforrások szerint – sajnos az öngyilkosjelöltek is gyakran látogatják.

Néhány megjegyzés a hidak esztétikájáról, kapcsolatukról más művészetekkel

36. kép: Pont Mirabeau – a monumentális szobrok egyike a pilléren: Párizs városának allegóriája

Pont du Garigliano (37. és 38. kép) Miután 1860-ban Párizshoz csatolták a szomszédos Auteuil és Vaugirard településeket, mindenképpen szükségessé vált egy híd megépítése. (Azt megelőzően csak egy egyszerű, provizórikus átkelő állt ezen a helyen.) 1863 és 1962 között a kétszintes, kőből készült Viaduc d’Auteuil (vagy Viaduc du Point-du-Jour) szelte át a folyót ezen a ponton, a petite ceinture vasutat átvezetve a felső és a kocsiforgalmat az alsó szinten. Amikor a kocsiforgalom a környező bulvárokon (az 1930-as években) kezdett megnövekedni, továbbá a meglevő szerkezet íve túl alacsony volt a hajóforgalom átbocsátására, döntés született a pótlására. (A megvalósítás azonban évtizedekig elhúzódott.) A petite ceinture vasútvonal megszüntetése folytán a vasúti pályát már nem használták és 1954-ben lezárták a vasúti viaduktot. Így megnyílt a lehetőség az átépítésre vagy egy új híd létesítésére a régi helyén. Ez utóbbi mellett döntöttek, és 1958-tól készültek a tanulmánytervek a megvalósításra. A jelenlegi szerkezetet 1963-ban kezdték el építeni Davy építész és Thenault mérnök irányításával. Az új híd átadására 1966 szeptemberében került sor. Nevét Alphonse Juin tábornoknak a 2. világháború során 1944-ben, Monte Cassino mellett, Garigliano-nál aratott győzelmére emlékeztetőül kapta. A híd teljes hossza 209 m, a nyílások rendre 58–93–58 m; szélessége 26 m. A hídnak lágyan ívelő acélgerendái vannak a három nyílás felett. A vasbetonból készült kettős pillérek erősen vékonyodnak lefelé. A felszerkezet hegesztett kivitelű.

A hidak szerkezete, szépsége igazából a partról (39. kép) vagy a legközelebbi másik hídról élvezhető igazán. Így van ez a párizsi hidakkal is. De talán a legjobb alkalom erre – napfényes idő esetén – egy hajókirándulás a Szajnán. Ilyen sétahajók többek között az Ile de la Cité nyugati csücskétől indulnak és az Eiffel-toronyt elhagyva majd onnan visszafordulva – két irányban is lehetővé teszik a hidak, valamint a partmenti nevezetességek megtekintését a Notre-Dametól kezdve a Louvre épületein át az Eiffel-toronyig. (Ennek során kiemelendő a III. Sándorról elnevezett híd, mivel a tobzódó díszítések egy része innen látszik a legjobban, 40. kép).

39. kép: A Pont St-Michel a rakpartról

38. kép: Pont du Garigliano – a hídszerkezet alulról

Ã 37. kép: Pont du Garigliano

64


De megemlítendő az Eiffel-toronyból feltáruló látvány is (41. és 42. kép), ahol természetesen nem a részletek, hanem az összhatás a domináns. A Notre-Dame tornyai közötti oromzatról feltáruló látvány (43. és 44. kép) kevésbé lenyűgöző: egyrészt a lényegesen kisebb magasság, másrészt ebből adódóan a közeli többemeletes épületek takarása miatt.

Itt kell szólni a már szinte minden nagyvárosban alkalmazott díszkivilágításokról is. Az Eiffel-tornyon kívül Párizsban még több mint 200 történelmi építmény van kivilágítva. A Szajna-hidakra 1993 óta egy speciális megvilágítási koncepció létezik. Ezt fokozatosan próbálták ki és vezették be: 1994-ben a Pont au Change és a Pont NotreDame; 1995-ben a Pont de l’Archevêché, a Pont SaintMichel, a Pont au Double, a Petit-Pont; 1996-ban a Pont d’Arcole, a Pont Louis-Philippe és a Pont Neuf (grand bras). Azután a többi hidat is bevonták a koncepcióba az elkerülő utak kivételével. Ennek során a kőhidaknál mindenekelőtt az anyagot, a vas- ill. acélhidaknál – kvázi belülről kifelé – azok szerkezetét kellett megvilágítani. Kivételt jelentett a Louvre-ral szemközti Pont des Arts, ami messzemenően félárnyékban marad, és a híd alatti fényszórók reflexiói által a vízben rajzolódik ki a híd légies könnyedsége. Csak a kőpillérek vannak kihangsúlyozva. A koncepciónál azt is figyelembe kellett venni, hogy a Szajna part menti megerősítései az UNESCO világörökség részét képező építmények. Fentiek illusztrációjaként két híd esti kivilágítását mutatjuk be, 45. és 46. kép. A Szajna hídjaira – főleg a korábbi századokban építettekre – nem a tiszta funkcionalizmus a jellemző, hanem maguk is a legtöbb esetben építészeti remekművek és ebből adódóan a városkép meghatározó elemei.

41. kép: Kilátás az Eiffel-toronyból – a Passerelle Debilly-vel

43. kép: Kilátás a Notre-Dame-ból kelet felé

42. kép: Kilátás az Eiffel-toronyból keleti irányba

44. kép: Kilátás a Notre-Dame-ból nyugati irányba

40. kép: A III. Sándor híd hajóról – a középső szoborkompozíció


65

45. kép: A Pont des Arts és környéke esti kivilágításban

Pont Neuf-ot is. Camille Pissarro oeuvre-jében is találunk párizsi Szajna-hidat ábrázoló alkotásokat, a Pont Neuf-ot vagy a Pont Royal-t. Természetesen más stílusirányzatok követőinek palettájáról se hiányoztak a párizsi Szajna-hidak, ahogy arról Henri Rousseau – a „vámos” Rousseau –, vagy Albert Marquet számos alkotása tanúskodik. Külön kiemelendő a Musée Carnavalet gyűjteménye ebből a szempontból, mivel a város történetét feldolgozó múzeum anyagában számtalan festmény is található, amelyeken nyomon követhetjük a hidak metamorfózisát az idők folyamán. Ezek a hidak többnyire nem abban a formájukban láthatók, mint napjainkban, így sok esetben művészettörténeti jelentőségük mellett kortörténeti dokumentumoknak is számítanak. A róluk készült képek a nagy emlékezeti érték miatt – abban az időben a fényképezés még „gyerekcipőben járt” –, nagy keresletnek örvendtek, így könnyen értékesíthetők voltak (és azok ma is). A hidakat a 18. és a 19. században a társadalmi-technikai fejlődés szimbólumaiként tekintették, de annak tekinthetők ma is.

ÖSSZEGZÉS

46. kép: A Passerelle Debilly az Eiffel-toronnyal esti kivilágításban

Több híd is tartalmaz művészi értékkel is bíró díszítéseket (többnyire szobrokat, domborműveket). A teljesség igénye nélkül példaként a III. Sándor hidat, a Viaduc d’Austerlitzet vagy a Pont Mirabeau-t lehetne említeni. Szépségük, hangulatuk miatt a folyó és hídjai mindenkor témát jelentettek a festők számára. Közülük elsősorban Jean-Baptiste Camille Corot képeit említhetjük (a Pont Saint-Michel-ről vagy a Pont au Changeről), vagy Johan Barthold Jongkind számos alkotására gondolhatunk (mint a Pont Saint-Michel-t vagy a Pont-Neuf-ot megörökítő festményei). Az impresszionista festők körében a hidak különösen népszerű forrást jelentettek. Míg Monet a korábbi Auteuil hídról készített több képet, addig Renoirt az akkor még „kilenclyukú” Pont des Arts ihlette meg 1867-ben. Pár évvel később – 1872-ben – megörökítette a

66

Cikkünkben csak egy rövid összefoglalást adhattunk a párizsi Szajna-hidakról. Ennek több oka is van: egyrészt a hidak nagy száma, másrészt a lap terjedelmi korlátai. Így csak a legfontosabb információkat közölhettük és igyekeztünk tartani az általunk felállított egy híd – egy kép – alapelvet. (Ettől csak egy esetben – a III. Sándor hídnál – tértünk el.) A közölt képek – kettő kivételével –, a saját felvételeink. A két kivétel – a 3. és a 9. számú kép – forrása az Internet. Bár nagyon szerettük volna, de szerzői jogi okok miatt nem mutathattunk be képeket a hivatkozott festményekről. A folyóirat, ill. annak felelős szerkesztője így is nagyvonalú volt a terjedelmet tekintve, de nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy a témáról könyv(ek)et lehetni írni, a képanyag pedig szinte kimeríthetetlen. Mert ezek a hidak mindig egy új arcot mutatnak napszaktól, évszaktól, a fényviszonyoktól függően. Reméljük, hogy cikkünkkel sikerült kedvet csinálni egy párizsi úthoz és a szokásos, útikönyvekben szereplő ismertetések mellett néhány egyéb szempontra, érdekességre is felhívni a figyelmet. Írásunkat egy az Eiffel-toronyból, az alkonyodó Párizsról készült felvétellel zárjuk (47. kép).


47. kép: Kilátás az Eiffel-toronyból alkonyatkor a párizsi hidakra

IRODALOM PÁLFY József: Párizs (Panoráma – Külföldi városkalauzok), 4. kiadás, Budapest, 1976. PADBERG, Martina: Párizs, Művészeti kalauz, Vince Kiadó, Budapest, 2008. POGÁNY Frigyes: Párizs, 3., bővített kiadás, Corvina Kiadó, Budapest, 1974. SCHENK-SEDLMEIER, G. Ch.: Paris, ADAC Reiseführer, 8., neu bearbeitete Auflage, ADAC Verlag, München, 2004. Paris – Baedekers-Allianz Reiseführer, 5. Auflage, Verlag Karl Baedeker, 1991. LAMBERT, Guy: Les Ponts de Paris, Action artistique de la ville de Paris, Paris, 1999. GAILLARD, Marc: Quais et Ponts de Paris, Martelle Editions, Amiens, 1996.

DEMEUDE, Hugues, ESCUDERO, Pascal: Ponts de Paris, Paris, Flammarion, 2003. TROUILLEUX, Rodolphe, Les ponts de Paris, Paris, Éd. Biotop, 2002. VAN DEPUTTE, J., Les ponts de Paris, Monaco, Sauret, 1994. LEONHARDT, Fritz: Brücken / Bridges. Ästhetik und Gestaltung / Aesthetics and Design, Deutsche VerlagsAnstalt, Stuttgart, 1994. ROIG, Joan: Neue Brücke, Deutsche Verlags-Anstalt, Stuttgart, 1996. BUTZ, Ch. – SEDLACEK, G.: Bemessungskonzept für fussgängerinduzierte Brückenschwingungen – Stahlbau 76 (2007) Heft 6 S. 391-400 CAZET, P.: New Alma Bridge over the Seine in Paris – Acier – Stahl – Steel, 3/1973 V. 38 p. 120-127

Megtervezzük és kivitelezzük a csarnokjellegű épületét. A vevő igényeinek megfelelően és az épület funkciójához legjobban igazodó szerkezetet alkalmazzuk acélból vagy vasbetonból a hozzá tartozó tető-, oldalfalburkoló anyagokkal, nyílászárókkal és burkolatokkal, út- és közműkapcsolatokkal. Kivitelezés saját eszközzel és létszámmal, teljes körű garanciával. Elérhetőségeink: FÉMSZERKEZET Építô és Szerelô Kft. Nyíregyháza, Lomb u. 16. Telefon: (42) 465 156, fax: (42) 596 728 E-mail: [email protected]


67

Ing. Pavol Beke, PhD., Ing. Renáta Vargová, PhD., Ing. Gabriel Varga TECHNICKÁ UNIVERZITA V KOŠICIACH, Stavebná fakulta, ÚIS

FEDETT ACÉLSZERKEZETŰ PARKOLÓ VIZSGÁLATI MÉRÉSEINEK EREDMÉNYE EXPERTISE ASSESSMENT OF ROOF PARKING STEEL STRUCTURE Bármely konstrukció megbízhatóságának megítélése egy sor különböző, véletlenszerű, egymástól független változótól függ. A megbízhatóság legfontosabb paraméterei közé tartoznak az egyes elemek geometriai méretei, az anyagok jellemzői, a környezeti hatások és az elemek kölcsönös egymásra való hatásai. Ezen paraméterek segítségével elvégezhető a már létező acélszerkezet állapotfelmérése. A vizsgálat tárgya a kassai L. Pasteur kórház acélszerkezetű parkolója. A fent említett mérésekből származó adatok a konstrukció állapotfelmérésére szolgálnak.

1. A KONSTRUKCIÓ JELLEMZÉSE Az említett konstrukció két különálló egységre van osztva – belső (1. kép) és külső (2. kép) szerkezet. A külső szerkezet 7 keresztirányú acélvázból áll. Az 1–5-ös váz főtartóját lemezelemektől hegesztett zárt szelvények alkotják, melyek magassága 0,6 m. A 6-os váz főtartóját a többitől eltérően 0,6 m magasságú I szelvény alkotja, melyet 1,6 méterenként dia-

The article presented focuses on the comparison of the measurement results obtained in experiments on steel structures. Special attention is paid to evaluation resistance and geometrical characteristics of steel members..

fragmákkal erősítettek meg. Az 5-ös és 6-os váz között dilatációs rést alakítottak ki. A függőleges tartóelemeket U szelvényből hegesztett négyzetszelvények alkotják. A belső konstrukció tartószerkezetét hosszirányban elhelyezett I szelvények alkotják, melyek magassága 0,34 m, tengelytávuk pedig 1,6 m. Ezek a tartók keresztirányú, 0,6 m magasságú I szelvényeken fekszenek. Az I szelvények kör keresztmetszetű, zárt szelvé-

1. kép: A külső szerkezet acélváza

68


nyek segítségével kapcsolódnak össze a parkolóban kialakított monolitikus vasbeton falakkal, melyek tengelytávolsága 8,0 m. A belső konstrukció elemei cement alapú, rozsda elleni felületkezelő anyaggal vannak kezelve. A tetőszerkezet az esővíz elvezetésére szolgáló minimális eséssel van kivitelezve, a szerkezetet 0,25 m vastagságú kompozit lemez alkotja. Az egyes elemek anyagminősége S235, az eredeti tervek alapján.

2. kép: A belső szerkezet acélváza

2. A VIZSGÁLAT TÁRGYA ÉS KIÉRTÉKELÉSE A vizsgálat a már létező konstrukció szemrevételezésével kezdődött. Mint később kiderült, a konstrukción jelentős degradáció jelentkezett rozsdásodás formájában. A mérés folyamán nagy jelentőséget fektettünk az egyes elemek valós állapotának mérésére, úgymint szélesség, magasság, hosszúság. Ultrahangos vizsgálatokat követően megállapítottuk az egyes elemek valós falvastagságát is. A falvastagságot 3 mérés átlaga adta meg. A mérést a szelvény több pontján elvégeztük (lásd 3.kép). A mérésekkel szerzett ismeretek a kiértékeléshez létfontosságú adatbázist hoztak létre. Eme eredmények ismeretében megbízható szakértői vizsgálatot dolgoztunk ki. A mérések és az ezekből kapott adatok a szakértői vizsgálat alappilléreit alkották. Ebből az okból kifolyólag a mért értékeknek az STN EN 10029+ AC a STN EN 1090-2 normák által megadott határokon belül kellett lenniük. Ezen felül a mért értékek nagy segítséget nyújtottak az egyes elemek keresztmetszeti jellemzőinek meghatározásában. Eme jellemzők alapján megállapítottuk a konstrukció jelenlegi teherbírását.

3. kép: A mérés folyamata

3. ÁLLAPOTFELMÉRÉS Az 1, 2 és a 4-es főtartók állagromlás jeleit nem mutatták, ezért kijelenthetjük, hogy beavatkozás nélkül is képesek betölteni eredeti feladatukat. Ezzel szemben a 3, 5 és 6-os főtartók jelentős korrózió jeleit mutatták (lásd 4. kép).

4. kép: A külső szerkezet degradációja


69

Az állagromlás legjelentősebb mértékben a diafragmákon és az alsó karimán volt megfigyelhető. Ez az egyes helyeken akár 6 mm-es falvastagságveszteséget is okozott. A 3-as keresztirányú acélváznál rámutattunk a helytelenül kivitelezett esővíz-elvezetésre is, melynek eredményeként az acél nagymértékben korrodálódott, valamint sólerakódások is keletkeztek. A szemrevételezés során továbbá rámutattunk a lépcső- és korlátszerkezet hiányosságaira is. Ezek a hiányosságok a jövőben akár személyi sérülést is okozhatnak. Valamennyi hiányosság, melyet megállapítottunk, nagymértékben csökkentette az acélszerkezet teherbírását, ezért elkerülhetetlen az azonnali felújítás.

4. MEGERŐSÍTÉSI JAVASLATOK Első lépésben szükségesnek láttuk az egyes elemek meglévő felületi kezelésének valamint a rozsdás részek eltávolításának. Az elrozsdásodott diafragmákat újakkal kell helyettesíteni, miközben egyes helyeken a számukat meg kell kettőzni. A további megerősítéseket úgy terveztük, hogy ne korlátozzák a parkoló működését.

A beruházónak javasoltuk új csapadékelvezető csatornák kiépítését, melyek lehetővé tennék a csapadék biztonságos elfolyását.

5. ÖSSZEFOGLALÁS A vizsgálat tárgya a kassai kórház parkolójának területén lévő acélszerkezet aktuális állapotának felmérése volt. A véghezvitt vizsgálati méréssel megállapítottuk a szerkezet hiányosságait, amelyek csökkentik biztonságos működésének feltételeit. A mérések rámutattak az azonnali rekonstrukció szükségességére. A javaslatok megvalósítása jelentősen meghosszabbíthatja a szerkezet élettartamát és javíthatja a parkolót használók biztonságérzetét.

Jelentés A bemutatott cikk a következő projekteken belül lett kidolgozva: 1) VEGA 1/0135/10 „Teoretická a experimentálna analýza ocel'ových a kompozitných konštrukčných prvkov, uzlov a sústav pri statickom a premenom namáhaní“ 2) NFP26220120037 „Podpora Centra excelentného integrovaného výskumu progresívnych stavebných konštrukcií, materiálov a technológií“, na základe podpory operačného programu Výskum a vývoj financovaného z Európskeho fondu regionálneho rozvoja.

IRODALOMJEGYZÉK [1] STN EN 1933-1-1:2006: Eurokód 3. Navrhovanie ocel'ových konštrukcií. Čast' 1-1: Všeobecné pravidlá a pravidlá pre budovy [2] STN EN 10029+AC:1998: Ocel'ové plechy valcované za tepla s hrúbkou 3 mm a viac. Medzné odchýlky rozmerov, tvaru a hmotnosti, SUTN, Bratislava [3] STN EN 1090-2:2009: Zhotovovanie ocel'ových a hliníkových konštrukcií. Čast' 2: Technické požiadavky na ocel'ové konštrukcie, SUTN, Bratislava

[4] STN EN 1990:2009 Eurokód. Zásady navrhovania konštrukcií. [5] STN EN 1991+AC – 1 - 4: Eurokód 1. Zat'aženia konštrukcií. [6] VARGOVÁ, R.: Pravdepodobnostná analýza spol'ahlivosti a odolnosti rámových konštrukcií a prútov, [Dizertačná práca] TU – SvF v Košiciach. Košice 2010. [7] KVOČÁK,V., BEKE, P., VARGOVÁ,R., VARGA,G.: Statický posudok ocel'ovej nosnej konštrukcie zastrešenia parkoviska FNsP v Košiciach, 2011

TÖKÉLETES HEGESZTÉS

Fronius hegesztőgépek, MicroStep és Hypertherm vágógépek magyarországi képviselete TransSteel 3500/5000 Tökéletes hegesztés, egyszerű kezelés, hosszú élettartam.

70

FROWELD Kft. H–1239 Budapest, Grassalkovich út 225. Tel.: +36 1 287 8477 • Fax: +36 1 287 8476 • [email protected] • www.froweld.hu


Tevékenységeink: • CNC megmunkálás: 20 000 mm-ig • Pozíció fúrás, marás: 20 000 x 3125 mm-ig • Síkköszörülés: 2000 x 600 mm-ig • Hegesztett gépvázak komplett gyártása Megmunkáló központjaink: • SHW20 (20 000 x 3125 x 1650) • SHW10 (10 000 x 3100 x 1500) • Soraluce FP8000 (8000 x 2000 x 1400) • WHN 13 Tos (4000 x 2500 x 1100) • Kuraki (1500 x 1500 x 1500) Acélszerkezetek • Favretto MD200CNC (2000 x 600)

Elérhetőség:

2011/4. szám

CNC-forgácsolás Kapcsolat: Winkler László Telefon: +36.30.414.2604; +36.96.210.191 Fax: +36.96.210.571 E-mail: [email protected] 71 Web: www.pausits.hu

Wiegand Krisztina osztályvezető ÉMI-TÜV SÜD Kft.

A HARMONIZÁLT SZABVÁNYOK ÉS A CE JEL SZEREPE NYOMÁSTARTÓ BERENDEZÉSEK ÉS ACÉLSZERKEZETEK GYÁRTÁSÁBAN Szakmai konferencia az aktualitások jegyében THE ROLE OF HARMONIZED STANDARDS AND OF THE CE MARK IN THE MANUFACTURE OF PRESSURE EQUIPMENT AND STEEL STRUCTURES. Professional conferences in the light of current ISSUES Az ÉMI-TÜV SÜD Kft. idén, kilencedik alkalommal rendezte meg szakmai konferenciáját a hegesztett szerkezeteket tervezők, gyártók és üzemeltetők számára. A konferencia kiemelt célja volt, hogy tájékoztatást adjon az elmúlt évi ill. folyamatban lévő jelentős szabályozási és szabványváltozásokról, valamint a követelményeket meghatározó európai, így hazánkat is érintő tendenciákról, új irányokról. A Telkiben 2011. október 20-án megrendezésre kerülő konferencián a tervező, gyártó és üzemeltető vállalkozások mellett számos hatóság, szakmai szövetség és vizsgáló laboratórium közel 150 képviselője vett részt.

ÉMI-TÜV SÜD Kft. has organized this year its ninth professional conference for the designers, manufacturers and operators of welded steel structures. The paramount goal of the conference was to inform about the significant changes that happened last year and are ongoing in the regulations and in the standards and about European tendencies and new directions that have a bearing on Hungary and determine requirements. In addition to the design, manufacturing and operating companies almost 150 representatives of numerous authorities, professional associations and testing laboratories attended the conference organized in Telki on October 20, 2011.

A konferencia bevezető előadásában Wiegand Krisztina, az EMI-TÜV SÜD Kft. Ipari Berendezések és Hegesztéstechnológia Osztályának vezetője ismertette azokat a személy, termék, technológia és rendszertanúsítási termékeket, melyek a hegesztett szerkezetek gyártásához kapcsolódnak. Több európai direktíván keresztül ismertetésre került a harmonizált szabványok, a direktívák és a CE jel kapcsolata.

szabályozó új tendenciákat ismertette. A Nyomástartó Berendezések Direktíva a 97/23 EG (PED)-hez harmonizált szabványok az elmúlt években jelentős fejlesztésen estek keresztül. Ezek a fejlesztések mostanra tették lehetővé, hogy a „PED-hez” harmonizált szabványok a korábbi és a PEDnek való megfeleléshez módosított nemzeti előírásokkal (Pl. AD 2000 Merkblatt, CODAP 2000) szemben egy költséghatékony, azonos biztonsági szintet nyújtó, versenyképes alternatívát jelentsenek. Európai szintű egységes alkalmazásuk jó kiindulási alapja lehet egy európai szintű, egységes üzembe helyezési és üzemeltetési szabályozásnak.

A bevezető előadás után Eszenyi Péter, az ÉMI-TÜV SÜD Kft. Ipari Berendezések és Hegesztéstechnológia Osztályának szakértője a nyomástartó berendezések gyártását

72


A konferencia második felében az acélszerkezetek gyártásával kapcsolatos követelményi változások bevezetéseként Markó Péter, a Magyar Acélszerkezeti Szövetség elnöke felvázolta az építőipar és ezen belül az acélszerkezet-gyártás jelenlegi magyarországi helyzetét és a jövő évi kilátásokat. Ezt követően Michael Dey, a TÜV SÜD Industrie Service GmbH Hegesztési és Anyagtechnológiai Osztályának vezetője ismertette az acél- és alumíniumszerkezetek kivitelezésére vonatkozó EN 1090-1/2/3 szabványsorozat kötelező alkalmazásának európai és ezen belül a németországi törvényi hátterét. Felhívta a figyelmet az Építési Termék Direktíva (89/106 EGK) ez évi változására és az EN 1090-1 szerinti gyártásra történő átállás 2012. július 1-i határidejére. Röviden ismertette a TÜV SÜD Industrie Service GmbH EN 1090-1 szerinti tanúsítási tevékenységét – az üzemi gyártás ellenőrzés (ÜGYE) alapvizsgálatát és felügyeletét és a tanúsítási tevékenységet megalapozó notifikációs eljárást. A TÜV SÜD IS a notifikációs eljárásába az ÉMI-TÜV SÜD szakértőit is bevonta, így a tanúsítás és a CE jel használatra való jogosultság megszerzése az ÉMI-TÜV SÜD szakértőinek auditja alapján elérhető. Az ÉMI-TÜV SÜD Kft. nemzeti kijelölése/notifikációja a sikeres akkreditációt és kijelölési eljárást követően még ebben az évben várható. Dey úr előadását követően Czibere Gábor, az ÉMI-TÜV SÜD Kft. Ipari Berendezések és Hegesztéstechnológia Osztályának szakértő auditora a már lefolytatott magyarországi auditok tapasztalatit osztotta meg a konferencia résztvevőivel. Felhívta a figyelmet a legfon-

tosabb új követelményekre és visszatérő problémákra. A kiviteli osztály meghatározásának módja, a megfelelőség értékelési eljárás kiválasztása, az „ÜGYE” vezető személye és feladata, a hegesztési felelős végzettsége, a roncsolásmentes anyagvizsgálati terjedelmek, a szemrevételezéses vizsgálat, az anyagvizsgálók végzettségi követelménye, az ezzel kapcsolatos várható módosítás, a technológiai vizsgálat igazolásának módja, néhány eddig nem kezelt eljárás szabályozásának kötelezettsége és módja, az első típusvizsgálat lefolytatásának módja és dokumentálása képezték a témaköröket, melyek részletes kifejtésére sor került. A konferencia záróelőadását Poles János, az ÉMI-TÜV SÜD Kft. Építőipari Szolgáltatások Osztályának vezetője tartotta. Előadásában kitért az EN 1090 szabványsorozat helyszíni szerelésre vonatkozó követelményeire. Az üzemi gyártásellenőrzés rendszerének nemcsak a gyártást, hanem a helyszíni szerelési tevékenységek szabályozását is tartalmaznia kell. Az építési helyszín előzetes ellenőrzése, munkavédelmi terv és szerelési terv készítése ill. a szerelési tevékenység dokumentálása az EN 1090 szabványsorozat előírásai. Az acél- és alumíniumszerkezetek kivitelezésére vonatkozó új követelmények magyarországi bevezetése, a CE jel használata acélszerkezetek esetén hatalmas kihívás a magyarországi gyártók, kivitelezők számára. Az ÉMI-TÜV SÜD Kft. szakmai konferenciájával hozzájárult ahhoz, hogy az érintett szakmai közösség e kihívásnak könnyebben eleget tudjon tenni.


73

CÉGTÖRTÉNET A Ferrokov Vas- és Fémipari Kft. 1991-ben alakult közepes méretû ipari vállalkozás. A vállalat telephelye Somogy megyében Segesd községben található. A cég megalakulásakor acélszerkezetek bérmunkában történõ tûzihorganyzása volt a fõ profilunk. Az eltelt idõszakban a vállalkozás dinamikus fejlõdésnek indult, így jelentõs fejlesztéseket tudtunk megvalósítani. Tevékenységi körünket kibõvítettük acélszerkezetek, illetve tûzihorganyzott kötõelemek gyártásával, és ezzel a térség meghatározó termelõ egységévé váltunk. VÁLLALATI STRATÉGIA • Környezetbarát, európai szintû gyártás. • Egészséges és biztonságos munkakörnyezet. • A cég iránt elkötelezett munkavállalók hosszú távú foglalkoztatása. • Folyamatos megfelelés partnereink elvárásainak. • Megbízhatóság. ACÉLSZERKEZET-GYÁRTÁS Vállalkozunk kis-, és középméretû acélszerkezetek, illetve fém tömegcikkek elõállítására, valamint felajánljuk gyártóberendezéseink szabad kapacitását. A gyártást egy 1500 m2-es daruzott csarnokban, jól képzett szakemberek végzik. Vállaljuk aluminium és rozsdamentes szerkezetek gyártását is. A hegesztést végzõ munkatársaink a DIN EN 3834-2 és DIN 18800-7 D szabvány szerint minõsítettek. TÛZIHORGANYZÁS Tûzihorganyzás = Tökéletes felületvédelem A tûzihorganyzás napjainkban egyre szélesebb körben alkalmazott felületvédelmi eljárás, mely tartósan védi az acélt a korrózió ellen. A 30-40 évvel ezelõtt horganyzott szerkezetek ma is megfelelõ állapotban láthatók, bizonyítékul az eljárás létjogosultságára. Vállaljuk acélszerkezetek és apró fémtömegcikkek horganybevonattal történõ ellátását, mely kültéri igénybevétel esetén is tartós védelmet nyújt. Horganyzási kapacitásunk 8000 tonna/év. Horganyzó berendezéseink méretei: Acél tûzihorganyzókád: 4000 x 1200 x 2300 mm Kerámia tûzihorganyzókád: 2600 x 900 x 1200 mm KÖTŐELEMGYÁRTÁS Cégünktől tűzihorganyzott kivitelben az alábbi típusú kötőelemek rendelhetők meg 5.6-8 8.8-10.9-es anyagminőségig • Hatlap-fejű csavarok és csavaranyák M8-as mérettől M36-os méretig. • Egyenes és hajlított rúdcsavarok M8-as mérettől. • Ászok csavarok. • Lapos, rugós és négyszögalátétek.

74

EGYÉB SZOLGÁLTATÁSOK Partnereink közremûködését igénybe véve az általunk gyártott acélszerkezetek galvanizálását, festését és porszórással kialakított bevonattal történõ ellátását is vállalni tudjuk. A tûzihorganyzott termékeket külön díjazás ellenében repasszáljuk (a szabvány követelményein túlmenõen kikészítjük), illetve szükség esetén készre szereljük és csomagoljuk. Vállaljuk a termékek telephelyünkre történõ beszállításának, illetve a készterméknek a megrendelõ által megadott helyre történõ eljuttatásának lebonyolítását. A megrendelés állományunk nagyságától függõen, sürgõs esetekben – külön egyeztetés alapján – lehetõség van a termék tûzihorganyzásának a beszállítást követõ azonnali elvégzésére. KAPCSOLATOK Partnereinkkel német és angol nyelven is tudunk kapcsolatot tartani, ebben az esetben a központi számot szíveskedjenek hívni. Levelezési cím: H-7562 Segesd, Pálmaház utca 1. E-mail: [email protected], [email protected] Fax: 06(82)598-910 Telefonszámok: központ 06(82)598-900 TAGVÁLLALATAINK ÉS PARTNEREINK SZOLGÁLTATÁSAI – VILL-ACÉL Villamosipari Acélszerkezetgyártó Kft. 8361 Keszthely, Georgikon u. 22. Telefon: 00-36-(83)315-142, Fax: 00-36-(83)319-847 E-mail: [email protected] Tevékenység: villamosipari acélszerkezetek gyártása. Tanúsítványok: ISO 9001 szabvány szerinti minõségirányítási rendszertanúsítás. Referenciák: EON- DÉDÁSZ Rt., EON- ÉDÁSZ Rt., DÉMÁSZ Rt., ÉMÁSZ Rt., ELMÛ Rt. Kapcsolattartó: Zerényi Imre (magyar nyelven) – EKO-NET Kft. Derecske Ipartelep Telefon: 00-36-(54)547-108, Fax: 00-36-(54)423-065 E-mail: [email protected] Tevékenység: Hegesztett acélszerkezetek gyártása. Tanúsítványok: DIN 18800/7 Klasse szabvány szerinti hegesztõüzemi minõsítés. Referenciák: ausztriai piacra gyártott építõipari állványszerkezetek, dán piacra hidraulika tartályok. Kapcsolattartó: Kökényesi Róbert (angol, spanyol nyelven)


KÖZGÉP ZRT. 1239 Budapest XXIII., Haraszti út 44. Levélcím: 1734 Budapest Pf. 31. Telefon: +36 1 286 0322 fax: +36 1 286 0324 e-mail: [email protected] www.kozgep.hu

. egyedi acélszerkezetek gyártása és szerelése

. hídépítés és felújítás, mutárgyépítés

. autópálya- és útépítés, útrehabilitáció

. vasútépítés . közmuépítés . környezetvédelmi beruházások, hulladékgazdálkodás

. kármentesítési projektek . magasépítési és energetikai beruházások


75

Szakály Attila projektvezető KÖZGÉP Zrt.

AZ ÚJ VÁSÁROSNAMÉNYI TISZA-HÍD A régi vásárosnaményi Tisza-hidat még 1949-ben helyezték forgalomba. Jelentős személy- és teherforgalmat bonyolított. 2006-ban sebesség-, 2007-ben pedig súlykorlátozást kellett bevezetni rajta. A beruházó Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. azután írt ki pályázatot az új híd építésére, hogy a szakértői vélemény elvetette a régi híd felújításának lehetőségét. A vizsgálatok többek között kiterjedtek az alapanyag és a hegesztett kapcsolatok ridegtörési hajlandóságára és hegeszthetőségére, valamint a korrózióra is: eredményük szerint a jelenlegi híd acélszerkezete ridegtörésre hajlamos. A beruházó a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. A híd tervezője a Pont-TERV Mérnöki és Tanácsadó Zrt. A mérnöki feladatokat a Transinvest Kft. és a Főber Zrt. által alkotott konzorcium látja el. A kivitelező konzorciumot a KÖZGÉP Építő- és Fémszerkezetgyártó Zrt. vezeti, a konzorcium tagja az A-Híd Építő Zrt. A KÖZGÉP az acélszerkezetű híd gyártását, szerelését és a hídfők építését végzi, míg az A-Híd a mederben építi a pilléreket. Az új vásárosnaményi Tisza-híd háromnyílású, ortotrop pályalemezes acél szekrénytartós szerkezet lesz, a hossza több mint 216 m, szélessége pedig csaknem 15 m. A tervek szerint a hídon két forgalmi sávot alakítanak ki, az egyik oldalon járda, a másikon járda és kerékpárút épül. A beruházás értéke több mint 4,2 milliárd Ft. Az, hogy a régi hídszerkezet mellett, annak tengelyvonalától számított 15 méterre lesz az új híd tengelye, fokozott óvatosságot követel meg a munkálatoknál. A pillérépítés során például fokozottan kell figyelni a régi pilléreket is, geodéziai mérésekkel. A hídszerkezet főbb adatai teljes hossza 216 méter medernyílás hossza 101,7 méter parti nyílás hossza 56,95 méter szélessége 14,37 méter szerkezeti magassága 4,5 méter nyílások száma 3 nyílású folytatólagos többtámaszú szerkezet acél felszerkezet tömege 1232 tonna anyagminőség S355J2+N; S460M szállítási állapot N, M Támaszközök mérete meder nyílás parti nyílás

Magas keresztmetszetek szerelési egységei

101,7 méter 56,95 méter

A munkaterületet július végén adták át, ezután kezdték meg a meder felmérését, majd megkezdődhettek a helyszíni munkálatok. A híd 13 szerelési és tolási egységből áll. A szerelőterületet a meglévő híd vásárosnaményi oldalán alakítják ki, a szerelési egységeket a helyszínen hegesztik majd össze. A szerkezetet több ütemben tolják majd a helyére, a vásárosnaményi oldalról Gergelyiugornya felé haladva. A híd szerkezetének korrózióvédelmére négy réteget (egy alapozó-, két közbenső és egy fedőréteget) használnak majd.

76

A helyszíni munkaterület

A tervezett emlékmű

A beruházás során több mint 950 t acélt használnak fel és 914 m korlátot szerelnek fel. Több mint 490 m hosszúságban új közvilágítás épül. A földmunkák során 12 600 m3 földet mozgatnak meg. A munkálatok 2012-ben fejeződhetnek be. Az új híd átadása után a régi szerkezetet elbontják, a vásárosnaményi oldal régi hídfőjének helyén pedig emlékművet alakítanak ki.


Az új híd látványterve

Folytatjuk...


77

ívhidak építője

Németországban az ívhíd kedvelt szerkezet csatornák átívelésére. Építés közben látható a Müritz tavat az Elbával összekötő Elde csatorna egyik közúti keresztezése.

78


www.mcenyir.hu

MCE Nyíregyháza

S707-60 tűzvédő festékbevonat-rendszer A termék gyártója: Nullifire LTD. (Torrington Avenue, Coventry, West Midlands, CV4 9TJ, United Kingdom)

ÉME engedélyszám: A-216/2010 ÉME engedély jogosultja:

Henelit International KFT. Tel.: +36 22 514 510 H-8000 Székesfehérvár Fax: +36 22 514 517 Alba Ipari Zóna e-mail: [email protected] Zsurló utca 2. Acélszerkezetek 2011/4. számwww.henelit.hu

A Mipa AG. Csoport tagja

79

a

1239 Budapest, Grassalkovich út 225 Tel.: +36 1 287 3966 Fax.: +36 1 285 9200 [email protected] www.hegpont.hu

MEGR E N DELÔL AP Elôfizetésben megrendelem a MAGÉSZ Acélszerkezetek címû folyóiratot

példányban.

Elôfizetési díj: 1 évre 8000 Ft+áfa és postaköltség. Megrendelô:

Kereskedelmi Kft.

H H II R R D D E E TT É É S S 1 oldal (A/4) színes: MAGÉSZ tagoknak 100 000 Ft+áfa külsô cégeknek 140 000 Ft+áfa 1/2 oldal (A/5) színes: MAGÉSZ tagoknak 50 000 Ft+áfa külsô cégeknek 70 000 Ft+áfa

Nagy József Telefon: 06 20 468-4680 Telefon/fax: 06 25 581-623 E-mail: [email protected]

Azon partnereink részére, akik minden számban hirdetnek (4 db/év), 10% kedvezményt adunk.

Cím: Telefon/fax/e-mail: Kelt:


w w w. m a g e s z . h u Kiadja a Magyar Acélszerkezeti Szövetség, 1161 Budapest, Béla u. 84. Mobil: +36 30 946-0018, E-mail: [email protected], Fax: (1) 405-2187

P.H. aláírás

Kérjük szerzőinket, hirdetőinket, hogy a fényképeket, ábrákat ne Word-be ágyazva küldjék. Ajánlott formátum fotóknál: eredeti jpg, tif; ábráknál: eps, pdf. A képek jó minőségét csak így lehet biztosítani.

A megrendelôlapot

MAGÉSZ 1161 Budapest, Béla utca 84. Tel./fax: 1/405-2187 E-mail: [email protected] címre kérjük.

80

Felelôs kiadó: Markó Péter Felelôs szerkesztô: Dr. Csapó Ferenc A szerkesztô munkatársa: Nagy József

ISSN: 1785-4822 A tördelést és a nyomdai munkákat a TEXT Nyomdaipari Kft. készítette. 2400 Dunaújváros, Papírgyári út 49., 2401 Pf. 262 Telefon: (25) 283-019, Fax: (25) 283-129, E-mail: [email protected]


www.kesz.hu

S DETÉ R I H J Ú

LESZ

A DLT Kft. által tervezett és gyártott 11 tengelyes robotos hegesztőcella részlete

Recommend Documents