A DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETŐRENDSZER KUTATÁSI EREDMÉNYEIBŐL JELLI JÁNOS ÉS KABAINÉ TÓTH KLÁRA

AVKF

KUTATÁS 1.

A DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETŐRENDSZER AVKF Aktív Hallgatók 2011 tavasz KUTATÁSI EREDMÉNYEIBŐL 2011. JELLI JÁNOS ÉS KABAINÉ TÓTH KLÁRA APOR VILMOS KATOLIKUS FŐISKOLA EGYÜTTMŰKÖDÉSBEN A ZSKF TKK-VAL KÉSZÜLT A „PEGAZUS” PROJEKT KERETÉN BELÜL (TÁMOP-4.1.1-08/2/KMR-2009-0011)

1

APOR VILMOS KATOLIKUS FŐISKOLA VÁC 2012. JÚLIUS

___________________________________________________________________________________________

PEGAZUS” PROJEKT TÁMOP-4.1.1-08/2/KMR-2009-0011 __________________________________________________________________________________________

___________________________________________________________________________________________

A DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETŐ KUTATÁSOK EREDMÉNYEIBŐL 2011. JELLI JÁNOS ÉS KABAINÉ TÓTH KLÁRA ___________________________________________________________________________________________

KÉSZÜLT AZ

APOR VILMOS KATOLIKUS FŐISKOLA ÉS A

ZSKF TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KUTATÓKÖZPONT EGYÜTTMŰKÖDÉSÉBEN A

„PEGAZUS” PROJEKT KERETÉN BELÜL

KÖZREMŰKÖDÖTT: KRISZTIÁN VIKTOR ÉS KABAI IMRE

VÁC 2012. JÚNIUS ___________________________________________________________________________________________

AVKF DPR TANULMÁNYOK 2012. ___________________________________________________________________________________________ 2

TARTALOMJEGYZÉK OLDALAK BEVEZETÉS

4

I. AKTÍV HALLGATÓK VIZSGÁLATA - ADATOK

8

II. VÉGZETT HALLGATÓK VIZSGÁLATA - ADATOK

39

III. MUNKÁLTATÓI VIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI

78

IV. OKTATÓI VIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI

87

MELLÉKLETEK (AKTÍV ÉS VÉGZETT HALLGATÓK ONLINE KÉRDŐÍVE)

95

___________________________________________________________________________________________

AVKF DPR TANULMÁNYOK 2012. ___________________________________________________________________________________________

3

BEVEZETÉS

Míg néhány évtizeddel ezelőtt viszonylag könnyen eldönthette egy fiatal, hol, milyen diplomát érdemes megszereznie a magas jövedelem és egy biztos állás érdekében, ma már nagyon nehéz jó döntést hoznia. Nem sokkal könnyebb a friss diplomások helyzete sem, hiszen sokszor csak a végzés után szembesülnek azzal, hogy nem is olyan egyszerű az elhelyezkedés, problémákkal teli a beilleszkedés a munka világába. De a munkáltatók sem igazán elégedettek manapság, hiszen ebben a változó, válságokkal teli világban egyre nehezebb megfelelő diplomásokat találniuk, akik kellően felkészültek a rájuk váró feladatokra. Mindezek a kihívások elsősorban a felsőoktatás szereplőit érintik: hogyan oktassunk, milyen feladatokra készítsük fel hallgatóinkat? Egyetlen egyetem vagy főiskola sem teheti meg immáron, hogy ne foglalkozzon volt hallgatói sorsával, hiszen komoly a felelőssége abban, hogyan boldogulnak a diplomásai. Az egyik leghatékonyabb megoldást ezekre az újkeletű dilemmákra a „Diplomás Pályakövető Rendszer” (a „DPR”) kínálja.

Mi is ez valójában? Egy olyan új rendszer bevezetéséről van szó, amelyet a fejlettebb nyugati társadalmakban már jól ismernek, nálunk a 2005. évi felsőoktatási törvény írja elő minden intézmény számára. Arra kötelezi az egyetemeket és főiskolákat, hogy „kísérjék figyelemmel azoknak a munkaerő-piaci helyzetét, akik náluk szereztek bizonyítványt, oklevelet”, azaz keressék fel végzett hallgatóikat, és „önkéntes adatszolgáltatás alapján” gyűjtsék össze tapasztalataikat, majd számoljanak be arról, hogyan helyezkedtek el, mi lett a sorsuk. Ezek a vizsgálatok kiterjednek az aktív hallgatókra is: motivációik, elégedettségük szintén fontos részét képezik a felsőoktatási intézmények hatékony működésének. A formális feltételei tehát már adottak egy követéses rendszer kialakításának – de vajon hogy lehet megtölteni tartalommal? Alapvető kérdés ugyanis, hogy a DPR csak egy „kötelező penzum, melyet kipipálunk” (mindezek eredményeképpen egy „üres statisztikai számsor” keletkezik), avagy egy olyan értelmes feladat, amely hasznos információkat nyújt az érintetteknek!

De mit is jelent a hatékony pályakövetés, és ami még fontosabb: hogyan biztosítható? Elképzeléseink szerint „a kompetenciák nyelvén” kialakíthatunk egy olyan „párbeszédet” a 4

felsőoktatás főszereplői között, amelyből mindannyian sokat profitálhatunk. Induljunk ki abból, hogy a munkaerőpiac a felsőoktatás egyfajta „megrendelője”: olyan diplomásokat keresnek, akik megfelelnek az elvárásaiknak. Elsődleges feladatunk tehát ezeknek az elvárásoknak a feltérképezése: milyen készségek, kompetenciák húzódnak meg egy-egy értelmiségi tevékenység mögött. Ha a munkáltató felvázolja számunkra ezeket a „kompetencia-térképeket” az adott munkakörökre vonatkozóan, akkor jó támpontokat kapunk ahhoz, hogy a „kimeneti elvárások” szempontjából elemezzük és javítsuk az oktatásunkat.

Ebben a folyamatban a következő lépés a végzett hallgatóink vizsgálata: ők hogyan ítélik meg, az egyes kompetenciák kialakításához milyen segítséget kaptak a felsőoktatásban. Azaz a kilépésük pillanatában mely készségekkel milyen mértékben rendelkeztek. Legalább ilyen fontos, hogy beszámoljanak arról, miben tapasztaltak eltéréseket („túlképzés-alulképzés”) a munkavégzésük során. De beszámolhatnak arról is, milyen más tényezők, körülmények befolyásolták elhelyezkedésüket. Nem mindegy ugyanis, hogy a meglévő képességeiket hogyan tudták „eladni”, önmagukat „menedzselni”. Ezek a visszajelzéseik abban segítik a főiskolát, hogy a képzés szakmai szempontokból fejlessze: a „tananyagok nyelvére” lefordítva

visszacsatoljuk

a

kompetenciák

kialakításával

kapcsolatos

teendőinket,

változtassunk az oktatáson. Ezen túlmenően arra is figyelmet fordítunk, ami a friss diplomásai elhelyezkedését, beválását segítheti: hogyan kell sikeresen kommunikálni a felvételi meghallgatás során, milyen legyen az önéletrajza, mire figyeljen, milyen ismeretekre van szüksége egy új munkahelyre bekerülve (a az ilyen jellegű fejlesztő tréningjeink már folynak). Mindezeket kiegészítjük az aktív hallgatóink ún. „motivációs vizsgálataival”: milyen elképzeléseik, terveik vannak jövőbeli szakmájukat illetően. Ezen túl „szembesülnek” az elvárásokkal: a végzett hallgatók és munkáltatóik visszajelzéseivel, a kérdőíves vizsgálatunk során felmérhetik azt is, hol tartanak a leendő szakmájukhoz kapcsolódó kompetenciák elsajátításában.

Talán a fentiekből is kiderül: végzett hallgatóink kulcsszerepet játszanak ebben az egész folyamatban. Ők a legfontosabb „információs forrásaink”, hiszen jól ismerik az oktatási intézményt, bizonyos távolságból egyszerre látják „kívülről és belülről”, így jobban megítélhetik annak erényeit és hibáit. Szembesülve a munkaerő-piaci elvárásokkal, ők azok, 5

akik „a kompetenciák nyelvén” leírhatják az oktatás során szerzett ismeretek és a munkahelyi elvárások viszonyát. Felhívhatják a figyelmünket azokra a hiányosságainkra, amelyek megnehezítették a beválásukat; avagy kiemelhetik erősségeinket, amelyek elősegítették a karrierjüket. Mindezek nagyban hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a ZSKF fejlessze oktatása minőségét, öregbítse hírnevét. Nagy segítsége jelent tehát a volt hallgatók visszajelzése tanáraiknak, de legalább ilyen fontos a főiskola mostani hallgatóinak!

Akik a legtöbbet profitálhatnak a DPR-ből: aktív hallgatóink! A diplomásaink visszajelzései alapján megújuló képzésünk számukra nyújt hatékonyabb lehetőségeket, szolgáltatásokat karrierjük építéséhez, sikeres elhelyezkedésükhöz. Már tanulmányaik alatt szembesülhetnek leendő munkáltatóik elvárásaival, felmérhetik készségeik, képességeik alakulását – tudatosabban kihasználhatják a tanulás éveit! Ugyanakkor rendszeresen nyomon követjük elvárásaikat a főiskola képzésével, szolgáltatásaival szemben, amelyeket összesítünk, majd továbbítjuk mindazoknak, akik alakítják a képzésüket, vezetik, szervezik a szolgáltatásokat.

Vác, 2012. június

Jelli János és Kabainé Tóth Klára

6

I. AKTÍV HALLGATÓI VIZSGÁLAT ADATAI A 2011 tavaszán elvégzett aktív hallgatói vizsgálat reprezentativitását az alapsokaság és a minta négy dimenzióban való megegyezése biztosítja. Ezek a nem, a szak, az évfolyam, illetve az a tagozat, amelyben a hallgatók a tanulmányaikat végzik. Az elemzések alapja is ez a négy szempont, amelyeket a továbbiakban magyarázó változóknak tekintünk.

I.1.1.ábra: A megkérdezettek nemek szerinti megoszlása (százalékok)?

férfi; 9,2

nő; 90,8

Forrás: „AVKF AKTÍV HALLGATÓI VIZSGÁLATOK2011. TAVASZ” (N=262)

Az AVKF hallgatóinak kilenctizede a képzés jellegéből adódóan, nő. Ami a magyarázó változók egymás közötti összefüggéseit illeti, mindössze a nem és a szak változók között találtunk egyetlen szignifikánsnak nevezhetőt: míg az óvodapedagógus szakon a nők aránya magasabb szignifikánsan (99,%, ASR= +4,2), addig a katekéta - lelkipásztor-munkatárs szakosok körében a férfiaké (50%, ASR= + 4,3; P<0,001 mellett).

7

A 2011. évi felmérésbe kerültek több 95 százalékát az intézmény három nagy képzési ágán tanulók teszik ki: 42,9% óvodapedagógiát, 32,4%szociálpedagógiát tanul, 20% pedig tanítónak készül.

I.1.2. ábra: A megkérdezettek szakok szerinti megoszlása (százalékok) katekétalelkipásztor munkatárs ; 3,6

tanár-hittanárnevelő MA; 1,2 tanító; 19,9

szociálpedagógus; 32,4

óvodapedagógus ; 42,9


A hallgatók nagyobb része, 56,1%-uk levelező tagozaton végzi a tanulmányait, és ha ehhez hozzáadjuk azt a 3,5%-nyi esti tagozatos és távoktatásos hallgatót is, akkor megállapítható, hogy öt hallgatóból kettő nem nappali tagozatos. Ez feltétlenül hasznos az élethosszig tartó tanulás szempontjából, hiszen hallgatóink nagyobbik része valamilyen ok miatt a nem tipikus életutat választotta (tanulás, majd munkába állás), hanem valamilyen ok miatt később ült vissza az iskolapadba.(lásd az I.1.3. ábrát!)

8

I.1.3.ábra:Milyen tagozaton tanul ebben az intézményben, ezen a szakon? távoktatás; 1,5

nincs válasz; 1,1 nappali; 39,3

levelező; 56,1

esti; 1,9


Ami a finanszírozási formát illeti, az arányok közelítik az 50 százalékot, a válaszadók 50,4%-a államilag támogatott, 46.9%-a költségtérítéses formában végzi tanulmányait. Heten (2,7%) erre a kérdésre nem adtak választ.(lásd az I.1.4. ábrát!) I.1.4. ábra: Milyen finanszírozási formában tanul Ön jelenleg ebben az intézményben, ebben a képzésben? nincs válasz; 2,7

költségtérítéses; 46,9

államilag támogatott; 50,4


9

A 2011-ben megkérdezett hallgatók fele 2008-ban vagy 2009-ben kezdte el tanulmányait, míg beiskolázás szempontjából a 2010. év jobbnak látszik, ekkor 28,2%-nyi válaszadó kezdett az AVKF-en. Egy kisebb rész, minden tízedik megkérdezett 2007 óta jár az intézménybe, míg minden tizenharmadik hallgatónk ennél régebben. (Itt szükség volt az összevonásra, mert 2011-ben találkoztunk olyan válaszadó hallgatóval, aki 2002 óta koptatja a padokat az intézményünkben…)(lásd az I.1.5. ábrát!) I.1.5. ábra: Melyik évben kezdte meg tanulmányait ezen a szakon? nincs válasz; 1,7

2006-ban vagy előtte; 7,6 2007-ben; 10,7

2010-ben vagy utána; 28,2

2008-ban; 25,9 2009-ben; 25,9


A válaszadók negyede elsős, harmada végzős, illetve közel 30%-a a köztes évfolyamra jár. A számbeli különbség adódhat abból, hogy válaszadók több mint 14%-a gondolta úgy, erre a kérdésre nem kíván válaszolni. Az évfolyamok tekintetében egyéb magyarázó változókkal összefüggést nem találtunk.

10

I.1.5.1: ábra: Hányadik évfolyamon tanul az Ön által fontosabbnak, fő szakjának tartott képzésben?

nincs válasz; 14,1 köztes évfolyam; 29,4

első évfolyam; 24,4

végzős évfolyam; 32,1


Elmondható, hogy az AVKF hallgatói jó tanulók: több mint kétharmaduk ezt jelölte meg tanulmányi eredményként. További közel negyedük jelesnek mondta az előmenetelét, csak 6,5 % állította magáról, hogy a teljesítménye közepes. Minden harmincharmadik megkérdezett jobbnak látta, ha a tanulmányi eredményét jótékony homály burkolja, így nem válaszolt erre a kérdésre… A magyarázó változókkal való összevetésben mindössze egyetlen összefüggést találtunk, önön

teljesítményüket

közepesre

értékelők

körében

szignifikánsan

szociálpedagógiát hallgatók aránya (58,8%, ASR= +2,5; P=0,077)

11

magasabb

a

I.1.6. ábra: Átlagosan milyen tanulmányi eredménnyel (osztályzattal) végzi Ön ezt a szakot? nincs válasz; 3

jeles; 22,9

közepes; 6,5

jó; 67,6


A többi diákkal való összevetésben vizsgálva, a megkérdezettek közel fele ugyanolyannak, több mint harmaduk valamivel jobbnak érzi a tanulmányi teljesítményét. Minden huszadik úgy érzi, hogy sokkal jobb, mint a többiek ebben a vonatkozásban, míg heten itt azt gondolják, valamivel rosszabbul teljesítenek, mint a többiek. Talán nem véletlen, hogy a megkérdezett hallgatók körében minden tizenegyedik spórolja meg a válaszadást erre a kérdésre.

Azok, akik szignifikánsan többen gondolják, hogy tanulmányi teljesítményükben sokkal jobban a társaiknál, levelező tagozaton tanulnak (92,3%, ASR= 32,4; P=0,065). Egyéb összefüggést ebben a kérdésben sem találtunk.

12

I.1.7. ábra: Ebben az intézményben, ezen a szakon tanuló többi diák tanulmányi eredményéhez képest az Ön tanulmányi eredménye jellemzően jobb vagy rosszabb? sokkal jobb, mint a többieké; 4,9 nincs válasz; 9,2

valamivel rosszabb, mint a többieké; 2,7

valamivel jobb, mint a többieké; 34,7 ugyanolyan, mint a többieké; 48,5


A továbbtanulási szándékok felől is megkérdeztük a hallgatóinkat. A megkérdezettek mindössze 37%-a jelentette ki kategorikusan, hogy nem kíván továbblépni a mesterképzésre és további szűk egy hetedük nem adott itt választ, míg a válaszadók 46,5%-a tervezi, hogy mesterképzésbe iratkozik.

A továbblépést tervezők között szignifikánsan többen vannak a szociálpedagógiát hallgatók (41,5%, ASR= +2,8; P<0,001) és a levelező tagozatosok (65,4%, ASR= +1,6;P=0,068), és a mesterszakra nem kívánkozók körében az óvodapedagógusok (51,5%, ASR= +2,9; P<0,001), valamint a nappali tagozatra járók (47,4%, ASR= +1,9;P=0,068). (lásd az I.1.8. ábra)

13

I.1.8. ábra: Tervez (további) részvételt MA/MSc képzésben?

jelenleg is MA/MSc képzésben veszek részt; 1,9 nincs válasz; 14,6

igen, ehhez a szakomhoz (is) kapcsolódóan; 40,8

nem; 37

igen, de egy másik szakomhoz kapcsolódóan; 5,7


A megvalósult tanulmányi tervek vonatkozásában megállapítható, hogy a válaszadók közül mindössze minden tizenkettedik mondta azt, hogy másutt, más szakon is folytat tanulmányokat. Közülük szignifikáns összefüggést találtunk a szak és az évfolyam vonatkozásában: a más szakon is tanulók katekéta – lelkipásztor munkatárs szakosok (13,0%, ASR= +2,6; P=0,068), illetve a harmadik évfolyamra járnak az AVKF-en (69,6%, ASR= +2,5; P=0,042). (lásd az I. 2.1. ábrát!)

14

I.2.1. ábra: Tanul jelenleg egyéb szakon is?

nincs válasz; 2,3 igen; 8,4

nem; 88,9


Az AVKF aktív hallgatóinak 13,7%-a már most, a tanulmányai idején is rendelkezik valamilyen felsőfokú végzettséggel. A dolog természete szerint ilyenek a mesterképzésben résztvevők (5,6%, ASR= +3,4; P=0,005), és szintén szignifikánsan magasabb a diplomások aránya a levelező tagozaton tanulók körében (86,1%, ASR= +3,6; P <0,001).

15

I.2.2. ábra Van-e felsőfokú végzettsége?

igen; 13,7 nincs; 80,2

nincs válasz; 6,1


A nyelvtudás kérdése mindig neuralgikus pontja a felsőoktatásban tanulók jövőjének, diplomához jutásának. A következő két ábra azt foglalja össze, hogy a hallgatóink milyen nyelvekben és milyen mértékben vannak otthon. Hat, gyakran használt nyelvvel kapcsolatban kérdeztük meg a tudásszintet, a válaszokat először abban a formában adjuk meg, ahol a két nemleges válasz, tehát a „nem beszéli” és a „nincs válasz” arányai is megjelennek, majd a következőekben a pozitív válaszokból, - tehát valamilyen mértékben ismeri az adott nyelvet -, állítottunk össze grafikont. Bár a kérdés tartalmazott nyílt választ is, csak nagyon elenyésző számú felelet érkezett arra, hogy a hallgatók a körülöttünk, illetve velünk élők nyelvét (szlovák, román, lovári, jelnyelv) beszélnék vagy távolabbi népekét (japán, finn, portugál), esetleg ismernék a latin nyelv valamelyik szintjét.

Angolul nem beszél a megkérdezettek negyede, ezek közül 10% nem válaszolt, 15 pedig a „nem ismeri” válaszlehetőséget jelölte meg. A saját nyelvi teljesítményét elégségesre értékelők aránya szintén egy bő egynegyednyi, 26,3%, a közepesen beszélőké nagyjából ugyanennyi, 22,5%. Akik már jól, illetve kiválóan beszélik a nyelvet, adják ki a maradék egynegyednyi részt közülük 8,8% választotta az utóbbi opciót.

16

Németül ennél jóval kevesebben tudnak: 46,2% egyáltalán nem, 39,7% gyengén-közepesen és 14,1% jól és kiválóan beszéli ezt a nyelvet. Oroszul nem tud a megkérdezettek 77,8%-a, gyengén tud további 18%. Az összes többi 4,3%-on osztoznak az egyéb nyelvi szintek úgy, hogy valaki ezt anyanyelvként jelölte. Egyéb megkérdezett nyelvek vonatkozásában a helyzet ennél rosszabb (lásd az I.3.1 és az I.3.1.1. ábrát!) I.3.1. ábra: Milyen szintű nyelvtudása van az alábbi nyelvekből? (százalék) orosz

28,6

49,2

17,9

3,80,4 0,0

spanyol

31,3

olasz

29,8

59,5

6,5 2,3 0,8 0,8

francia

29,4

59,5

8,8 1,9 0,0 0,4

német

65,3

14,9

angol

9,9 0%

31,3

14,9 10%

nincs válasz

19,1

26,3

20%

2,7 1,1 0,0

30%

1 - nem beszéli

20,6

22,5

40%

50% 2

60%

3

4

8,4

17,2 70%

80%

5,7

8,8 90%

100%

5 - kiválóan beszéli


Ha a három leggyakrabban tanult nyelvre koncentrálunk, akkor látható néhány szignifikáns összefüggés a magyarázó változóink és az angol, német és orosz nyelv ismerete között. Az angolul nem beszélők körében felülreprezentáltak a levelező tagozaton tanulók (87,2%, ASR= +3,9), míg a nappalisok közepesnek (59,3%, ASR= +3,3) vagy jónak (53,3%, ASR= +1,9) mondták angol nyelvi kompetenciáikat, P <0,001 mellett.

Gyenge német nyelvtudásról a szociálpedagógia szakon tanulók számoltak be (54,0%, ASR =+3,9), közepesről az óvodapedagógusok (54,7%, ASR= +1,9), nagyon jóról a tanító szakosok (53.3%, ASR= +3,3; P=0,005). 17

Oroszul egyáltalán nem beszélnek a nappali tagozaton tanulók (54,3%, ASR= +5,7), gyengén (87,2%, ASR= +4,5), illetve közepesen (100%, ASR= +2,7) a levelező tagozatosok, P <0,001 mellett. I.3.1.1 ábra Milyen szintű nyelvtudása van az alábbi nyelvekből? (százalékok) 80,0

74,8

70,0 60,0 kiválóan beszéli 50,0

jól beszéli közepesen beszéli

40,0

alig beszéli 30,0 20,0

10,0 0,0 angol

német

francia

olasz

spanyol

orosz


Az egyéb idegen nyelvet beszélők között szignifikánsan többen vannak a tanító szakon (31,8%, ASR= +2,1) és a katekéta – lelkipásztor munkatárs szakon tanulók (9,1%, ASR= 2,1), míg az egyéb nyelvet nem beszélők aránya az óvodapedagógusok körében a legmagasabb (22,7%, ASR= -3,2; P=0,005). Azok, akik azt állítják magukról, hogy egy, egyéb idegen nyelvet kitűnően beszélnek, azok inkább a férfiak köréből kerülnek ki (22,2%, ASR= +3,0, P=0,003).

A hallgatók közül csak minden 16. jutott el tanulmányai idején, tanulási céllal külföldre, így a kérdés mélyebb elemzésére nincsen mód, de annyi megállapítható, hogy az átlagot meghaladó mértékben a katekéta – lelkipásztor munkatárs szakon tanulók, a nappali tagozatosok és a végzős évfolyamra járók tudtak beszámolni külföldi tanulmányokról. (lásd az I.3.2. ábrát!) Ami a külföldi munkavégzést illeti, két és félszer annyian jutottak el munkavégzési, mint tanulási céllal más ország(ok)ba. Itt szignifikánsan több férfi (17,5%, ASR= +1,9, P=0,056) választotta, hogy a „szerencsét próbál” külföldön, mint nő. (lásd az I. 3.3. ábrát!) 18

I.3.2. ábra:Felsőfokú tanulmányai alatt tanult hosszabb-rövidebb ideig külföldön? igen; 6,1 nincs válasz; 2,7

nem; 91,2


I.3.3. ábra: Dolgozott Ön hosszabb-rövidebb ideig külföldön? igen; 15,2 nincs válasz; 2,7

nem; 82


Az AVKF aktív hallgatóinak nagyobbik része, 53,8%-a a válaszadás idején dolgozott, ezen belül is a többség állandó, határozatlan idejű munkaviszonyban állt. 19

Ami a munkaviszony és a magyarázó változók közötti összefüggéseket illeti, teljesen nyilvánvaló, hogy a munkaerő-piaci aktív jelenlét inkább a levelező tagozatosokat érinti (83,0%, ASR= +8,1; P<0,001). Látható itt egy gyenge szignifikáns összefüggés a nem változó mentén, amely szerint a férfiak inkább dolgoznak, mint a nők (12,1%, ASR= + 1,6; P=0,103). (Lásd az I.4.1. és az I.4.1.1.ábrát!)

I.4.1. ábra: Jelenleg dolgozik-e Ön?

nincs válasz; 1,9

igen; 53,8

nem; 44,3


20

I.4.1.1. Ez a munkaviszony (százalékok): diákmunka, gyakornoki

1,1

alkalmi, időszakos

3,4

megbízásos jellegű

1,9

határozott időtartamú

9,5

állandó jellegű, határozatlan időtartamú

35,5 0,0

5,0

10,0

15,0

20,0

25,0

30,0

35,0

40,0


I.4.1.2 Minek tekinti magát inkább?

főfoglalkozású dolgozó, aki tanul; 45,8

nincs válasz; 47,3

főfoglalkozású diák; 6,9 Forrás: „AVKF AKTÍV HALLGATÓI VIZSGÁLATOK2011. TAVASZ” (N=262)

A hallgatók közel 46%-a tekinti magát főfoglalkozású munkavállalónak, aki mellesleg tanul, és csak 7% főfoglalkozású diáknak. A fennmaradó 47,3% nem döntött ebben a kérdésben, illetve nem munkavállaló, tehát csak hallgató. 21

I.4.1.3. Véleménye szerint milyen szakterületen végzett tanulmányok felelnek meg a legjobban ennek a munkának? egy egészen más szakterület; 9,5

csak a saját szakterület; 11,1

bármilyen szakterület; 1,9

a saját és a kapcsolódó szakterületek; 29,8 nincs válasz; 47,7


I.5.1. ábra: Milyen településen lakott Ön 14 éves korában? nincs válasz; 2,7 egyéb település; 2,3 község; 36,2

Budapest; 29

megyeszékhely vagy megyei jogú város; 6,5

egyéb város; 23,3


A válaszadóink legnagyobb része, 36,2%-a gyerekkorát, legalábbis annak egy fontos szakaszát, a tizennégy éves kor körülit valamilyen községben élte. A bő egynegyedük (29,0%) budapestinek mondja magát, és ugyanennyien vannak, akik vidéki (nagy)városban élték meg kamaszéveiket. Ötszázaléknyi válaszadóról nincs információnk. 22

A magyarázó változók mentén vizsgálva a megkérdezettek tizennégy éves kori lakóhelyét, eltéréseket találunk a nem szerinti vizsgálatban, a férfiak inkább megyeszékhelyen vagy megyei jogú városokban (23,5%, ASR= +2,1) vagy egyéb városokban (16,4%, ASR= +2,1; P=0,030) töltötték a gyerekkorukat. A szakok szerinti vizsgálódás azt az eredményt hozta, hogy a szociálpedagógia szakra járók inkább Budapestről (41,6%, ASR= +2,0) vagy egyéb városokból (42,6%, ASR= +1,9) indultak, míg az óvodapedagógusok (53,1%, ASR= +2,1; P=0,005) lakhelye valamely községben volt. (lásd az I.5.1. ábrát!)

A hallgatóink körében közel ugyanannyi a hagyományos, négyosztályos gimnáziumban érettségizettek (42,7%) aránya, mint a szakközépiskolában (41,6%). A maradék tizenöt százaléknyi válaszadónak a fele szerkezetváltó, tehát nyolc- vagy hatosztályos gimnáziumba, esetleg két-tannyelvű középiskolába járt, a másik fele pedig nem osztotta meg tanulmányi előzményeit velünk. A szerkezetváltó középiskola inkább a nappali tagozatra járók esetében jellemző (68,0% ASR= +2,4), míg a szakközépiskola a levelezőkre (68,8%, ASR= +2,3; P=0,027). (lásd az I.5.2. ábrát!) 5.2. ábra: Milyen típusú középiskolai osztályban szerzett érettségit?

nincs válasz; 7,9

szakközépiskola; 41,6

hagyományos gimnázium; 42,7

szerkezetváltó középiskola; 7,8


23

Amint a lakóhely, a képző középiskola jellege, ugyanúgy a szülők iskolai végzettsége a megkérdezett tizennégy éves korában is sokat elárul arról, hogy milyen körülmények közül érkeznek hallgatóink. Ha az szülők iskolai végzettségét vetjük össze, akkor láthatunk egy tanultsági többletet az apák oldalán, méghozzá két regiszterben is. Az alacsonyan képzett szülők körében a szakmunkásképzőt végzettek számában haladják az anyákét, míg azok körében több a csak általános iskolát végzett. A magasan képzettek kategóriájában jellemzően az anyák főiskolát, az apák pedig egyetemet végeztek, egyaránt két és félszeres arányban. (lásd az I. 5.3. ábrát!) I.5.3. ábra: Mi volt az Ön édesanyjának és édesanyjának legmagasabb iskolai végzettsége akkor, amikor Ön 14 éves volt? (összevont ábra) legfeljebb az általános iskola 8 osztálya

16,6 10,3 19,8

szakmunkásképző

29 22,9 21,2

szakközépiskola, technikum 12,8

gimnázium

9,8 15,7

főiskola

6,6 6,5

egyetem

14,6 1

nem tudja

Anya 4,1

Apa

4,8 4,5

nincs válasz 0

5

10

15

20

25

30

35


Ha a szülők iskolai végzettségét vetjük össze a magyarázó változóinkkal, akkor találunk néhány

jellegzetes,

szignifikáns

összefüggést.

A

tagozat

szerinti

vizsgálódásnál

megállapítható, hogy a legfeljebb 8 osztályt (85,2%, ASR= +2,7) vagy szakmunkásképzőt végzett (72,4%, ASR= +2,3) apák gyerekei szignifikánsan nagyobb arányban vannak jelen a levelező képzésben, míg a nappalisok esetében az egyetemi végzettségű apák inkább jellemzőek (63,2%, ASR= +3,4; P=0,001). (lásd az I.5.3. ábrát!) 24

Az anyák iskolai végzettsége nem csupán a tagozattal áll összefüggésben, miként ezt az apák esetében láttuk, de azzal is. Az egyetemi végzettségű anyák gyerekei szignifikánsan nagyobb arányban járnak nappali tagozatra (64,7%, ASR= +2,2; P <0,001). Amennyiben a szakválasztás mentén vizsgáljuk az eltéréseket, azt tapasztaljuk, hogy a főiskolai végzettségű anyák gyerekei nagyobb valószínűséggel választják a tanító (36,6%, ASR= +3,0) vagy a katekéta – lelkipásztor munkatárs szakot (9,8%, ASR= +2,4), de nem választják az óvodapedagógiát (24,4%, ASR= -2,6; P=0,001 mellett).(lásd az I.5.3. ábrát!) A megkérdezettek nagyobbik része, közel fele úgy emlékezik, hogy a családja anyagi helyzete nagyjából átlagos volt, amikor ő 14 éves volt. Kétszer szűk 20% gondolja azt, hogy az anyagi helyzete csak kissé tért el az átlagostól, negatív, illetve pozitív irányba. Átlagosnál sokkalta jobb körülményekre csak kevesebb, mint 3% emlékezik vissza, valamennyivel kevesebb, mint feleannyian annál, akik az anyagi helyzetüket annak idején az átlagosnál sokkal rosszabbnak ítélték meg. Azok, akik szignifikánsan jobbnak gondolták a körülményeiket másoknál, csupán a férfiak (37,5%, ASR =+ 2,8; P=0,040), más összefüggést nem tudtunk felfedezni.(lásd az I.5.4. ábrát!) I.5.4. ábra: Összességében hogyan ítéli meg családja anyagi helyzetét Ön 14 éves korában? az átlagosnál sokkal rosszabb; 6,1

nincs válasz; 4,1

az átlagosnál sokkal jobb; 2,9 az átlagosnál valamivel jobb; 19

az átlagosnál valamivel rosszabb; 19,1

nagyjából átlagos; 48,8


25

A szakma választásának egyik legfontosabb motívuma a családi hagyományok megléte vagy hiánya: a megkérdezettek négyötöde nem a szülei, nagyszülei foglalkozását választotta, csak minden nyolcadik mondta azt, hogy a szülei ebben a személyes példájukkal segítették volna.

Ennél is kevesebb, csak 3,6% számol be arról, hogy a hivatás nemzedékek óta tovább hagyományozódik, míg 2,4%-nyian a nagyszülők példáját követték, amikor a pályára vezető tanulmányaikat választották. .(lásd az I.5.5. ábrát!) I.5.5. ábra: Van a családjában az Önéhez hasonló szakterületen végzettséget szerzett, e szakterületen dolgozó családtag?

nincs; 77,9 nincs válasz; 4

igen, csak a nagyszülők között; 2,4

igen, csak a szülők között; 12,1

igen, szülők és nagyszülők közt is van kapcsolódó szakmájú családtag; 3,6


26

I.5.6. táblázat: Mennyire találja fontosnak és mennyire elégedett az egyes tényezőkkel? (átlagok az ötfokú skálákon, a kérdezés sorrendjében) Mennyire fontos

Mennyire felel meg ennek a főiskola

[1) az oktatás magas színvonala, jól felkészült tanárok

4,90

3,94

[2) gyakorlatorientált, praktikus oktatás

4,78

3,40

[3) érdekes, élvezetes órák

4,75

3,42

4,28

3,54

4,70

3,38

[6) jó intézményi ügyintézés az Intézetben

4,67

3,74

[7) jó elektronikus ügyintézést biztosítson

4,96

3,93

[8) segítse a megfelelő információkhoz jutást

4,87

3,58

4,25

3,64

4,46

3,81

4,78

3,72

4,65

3,62

[13) megfelelő szolgáltatásokat nyújtson a karrierem építéséhez

4,17

3,44

[14) segítsen az elhelyezkedésemben, a munkahelykeresésben

3,96

3,06

[15) megalapozott tudással lehessen diplomát szerezni

4,82

3,83

[16) könnyen lehessen diplomát szerezni

2,82

3,41

3,44

3,63

4,63

3,98

4,62

4,29

4,84

3,84

3,62

3,59

3,36

3,90

4,51

3,36

3,97

3,56

3,41

3,50

[26) jó étkezési lehetőségek

3,82

4,05

[27) kulturált, igényes környezet, szép épület

4,29

3,89

[28) jól működő diák önkormányzat, aktív diákszervezet

3,89

3,36

[4) az oktatás feltételeinek magas szintű biztosítása (előadók, szemináriumi szobák, géptermek [5) jó intézményi ügyintézés a Tanulmányi Osztályon

[9) jó továbbtanulási lehetőségeket biztosítson a főiskolán belül (master, Ph.D) [10) jó továbbtanulási lehetőségeket biztosítson az itt szerzett diploma más felsőoktatási intézményben (master, Ph.D) [11) jó elhelyezkedési lehetőséget biztosítson az itt szerzett diploma a munka világában [12) megfelelő gyakorlati helyet biztosítson a szakmai gyakorlathoz

[17) magas szintű szolgáltatásokat nyújtson a végzett hallgatóinak, törődjön velük (öregdiák, vagy „alumni” szolgáltatások [18) jó tanár-diák viszony [19) jó könyvtári szolgáltatások [20) jó jegyzetellátás, oktatási segédanyagokhoz való hozzájutás lehetősége [21) megfelelő művelődési, szórakozási, sportolási lehetőségek biztosítása [22) kollégiumi ellátás biztosítása [23) kereső tevékenység, családi kötelezettségek megfelelő összehangolása a tanulmányi követelményekkel [24) jó kutatási, publikációs, tudományos előrehaladási lehetőségek biztosítása a diákoknak [25) erős tudományos diákköri mozgalom (TDK)


27

A fent felsorolt tényezőket mind fontosság, mind pedig a velük való elégedettség szempontjából elemeztük, és összevetettük a magyarázó változókkal, így sikerült néhány érdekes összefüggésre bukkanni.

Az oktatás magas színvonala, jól felkészült tanárok fontosság tekintetében az élen álló tényező: eléggé fontos tényezőnek mondják a férfiak (33,3%, ASR= +3,8), nagyon fontosnak pedig a nők (93,5%, ASR= +4,1; P<0,001).-Ennek a kérdésnek a másik oldala, hogy az AVKF mennyire fele meg az elvártaknak. Így kevéssé felel meg a nappali tagozatosok számára (75%, ASR= +2,3), megfelel is meg nem is a ugyancsak nekik (54,0%, ASR= +2,8), míg a levelezősöknek (80,4%, ASR= +2,8; P< 0,001) teljes mértékben megfelel. Egyáltalán nem elégedettek az oktatás színvonalát tekintve a tanító szakon tanulók (54,5%, ASR=2,8; P=0,016).

A gyakorlatorientált, praktikus oktatás nem fontos szignifikánsan a tanítónak (54,5%, ASR= +2,8), de nagyon fontos a hittanár nevelőnek (6,2%, ASR= +3,5; P=0,016). Itt arra vonatkozóan, hogy mennyire felel meg ennek a Főiskola, szignifikáns összefüggést nem találtunk.

Érdekes, élvezetes órákra inkább nők vágynak, számukra ez nagyon fontos szempont (96,2%, ASR= +6,4), míg a férfiak ezt csak eléggé fontosnak tartják (28,6%, ASR= +4,8, P< 0,001.) Az elégedettséget szembesítve fontossággal, néhány jellegzetes összefüggés előbukkant: Az érdekes órák megvalósulását legkevésbé a tanító szakosok érzik, ők szignifikánsan nagyon elégedetlennek (75,0%, ASr= 32,8) és eléggé elégedetlennek (34,5%, ASR= +2,1; P< 0,001) is mondták magukat. Tagozat szerint vizsgálódva a levelezős hallgatók (34,5, ASR= +2,1) a négyes (eléggé elégedett) kategóriát jelölték meg, a nappalisok (65,5%, ASR= + 3,3; P= 0,006) ezzel szemben elégségesre osztályoztak, ami az elégedettségüket illeti.

A jó intézményi ügyintézés a Tanulmányi Osztályon a fontosság szempontjából mindenkinek

egyforma, az elégedettség oldaláról vizsgálva felbukkan néhány különbség. Szakok szerint vizsgálva a Tanulmányi Osztály működése elsősorban a tanító szakosok elégedetlenségét váltotta ki (45,8%, ASR= +3,1; P=0,017), de van szignifikáns különbség a tagozat mentén is: 28

míg a nappalisok (75,8%, ASR= 4,0) szignifikánsan eltérő mértékben egyáltalán nem elégedettek a TO működésével, addig a levelezők (65,5%, ASR= +3,3; P= 0,006) eléggé elégedetlenek azzal.

Jó intézményi ügyintézés az Intézetben a levelező tagozaton tanulók számára eléggé fontos (74,5%, ASR= +2,2; P= 0,027). Az évfolyamok tekintetében egyre fontoabbá válik ez a szempont míg az első évfolyamra járók (63,6%, ASR= +2,7) szerint ez a szempont számukra fontos is meg nem is, a másodikosok (45,5%, ASR= +3,2) a eléggé fontos opciót választják, míg harmadévre (49,7%, ASR=2,9; P=0,001 mellett) ez a nagyon fontos kategóriába lép. Ami az elégedettséget illeti, két dimenzió mentén találtunk eltérést. Az intézeti ügyintézéssel eléggé elégedetlenek a tanítók (47,6%, ASR= +3,2), de nagyon elégedettek a szociálpedagógia szakosok (41,7%, ASR= +1,7; P=0,017). De nagyon elégedetlenek a nappali tagozatra járók (71,5%, ASR= + 4,0), míg teljes mértékben elégedettek a levelezősök (81,2%, ASR=2,9, P=0,006).

A jó elektronikus ügyintézést biztosításaa fontosság tekintetében nem mutat szignifikáns eltérést a magyarázó változók mentén, de a nappali tagozatra járók (66,7 %, ASR= +2,7) elégedettségét csak kevéssé váltja ki, miközben a levelezők (81,9%, ASR=4,0; P< 0,001) ezzel teljes mértékben elégedettek.

Hogy segítse a megfelelő információkhoz jutást, eléggé fontos a férfiaknak (19,5%, ASR= +2,0), de nagyon fontos a nőknek (92,0%, ASR= + 2,0; P=0,045). Szakok szerint is találtunk eltéréseket, a megfelelő információ megosztása a szociálpedagógia szakosok (46,7%, ASR= +1,9) esetében eléggé fontos szempont, míg a tanítónak (22,6%, ASR= +2,0; P=0,019) készülők körében ez nagyon fontos. Az évfolyamok között is van különbség: míg az első évfolyamra járók (30,2%, ASR= +2,3)nagyon fontosnak érzik, hogy az intézmény ellássa őket megfelelő mennyiségű és minőségű információval, addig ez a második évfolyamra egy fokozattal kevésbé lesz fontos (50,0%, ASR= 2,8; P=0,008). Az elérhető információkkal kevéssé elégedettek a nappali tagozatos hallgatók (68,6%, ASR= 4,0), de meglehetősen elégedettek a levelezők (78,1%, ASR= 4,1; P< 0,001).

29

Abban, hogy az AVKFjó továbbtanulási lehetőségeket biztosítson a főiskolán belül (master, Ph.D)nem találtunk eltéréseket a fontosság szempontjából, de igen, ami az elégedettséget illeti.Nagyon

elégedetlenek

a

főiskolán

belüli

továbbtanulási

lehetőségekkel

a

szociálpedagógia szakon tanulók (92,3%, ASR= +4,8), eléggé elégedetlenek tanítók (81,2%, ASR= +4,3), elégedettek is meg nem is az óvodapedagógusok (56,0%, ASR= +2,8; P<0,001).

Hasonlóképpen nem volt eltérés annak fontosságában hogy az AVKFjó továbbtanulási lehetőségeket biztosítson az itt szerzett diploma más felsőoktatási intézményben (master, Ph.D). Ami az elégedettséget illeti, nagyon elégedetlennek (71,4%,ASR= +2,3) és eléggé elégedetlennek (72,7%, ASR= +3,0; P=0,009) mutatkoznak ezen a téren a szociálpedagógus hallgatók. A nappalisok kevéssé elégedettnek (80,0%, ASR= +3,1), a levelezősök (75,2%, ASR= +2,5, P=0,004) pedig eléggé annak mondják magukat.

Azt, hogy jó elhelyezkedési lehetőséget biztosítson az itt szerzett diploma a munka világábannemek szerint vizsgálva, azt tapasztaljuk: nagyon fontos a nők (94,4%, ASR= +4,5), eléggé fontos a férfiak (40,0%, ASR= 5,0, P< 0,001 mellett) számára, és fontos is, meg nem is a levelező tagozaton tanulók (100, ASR= +2,9; P=0,042) esetében.

Megfelelő gyakorlati helyet biztosítson a szakmai gyakorlathoz, ezt is fontosnak ítélik meg a hallgatóink, méghozzá nagyon fontosnak a nők (93,3%, ASR= + 2,5), és eléggé fontosnak a férfiak (18,5%, ASR= 1,8; P=0,088), nagyon fontosnak a nappali tagozaton tanulók (43,1%, ASR= +3,1), de fontosnak is és nem is a levelezősök (88,9%, ASR= +2,4; P=0,023).Az elégedettség tekintetében csak a szakok mentén való vizsgálatban találtunk eltéréseket. A szakmai gyakorlati helyek biztosításában nagyon elégedetlenek a szociálpedagógusok (60,0%,ASR= +2,4), de nagyon elégedettek az óvodapedagógusok (58,6%, ASR= +2,8; P<0,001).

Megfelelő szolgáltatásokat nyújtson a karrierem építéséhez, ez a lehetőség igazából kevéssé kelti fel az érdeklődést, csupán a második évfolyamra járók mondják azt, hogy ez számukra eléggé fontos (20,7%, ASR= +2,2; P=0,052).

30

Kivételesen sok szignifikáns eltérést találtunk a segítsen az elhelyezkedésemben, a munkahelykeresésbenkérdéshez kapcsolódóan.Kevéssé fontos (tehát kettest kapott tőlük) a férfiak (30,8%, ASR= +2,7)számára az elhelyezkedés segítése, míg ugyanez nagyon fontos a nőknek (97,2%, ASR=+3,3; P=0,004). Egyáltalán nem találják fontosnak a munkaerő-piacra lépésben a főiskola segítségét a levelező tagozaton tanulók(93,8%, ASR= +3,3), míg a nappalisok (50%, ASR= + 3,4, P=0,003) számára az nagyon fontos. Közepesen fontos (tehát hármasra osztályozták) a másodikosok (52,1%, ASR= +3,4), míg nagyon fontosnak látják ezt az elsősök (34,3%, ASR= +2,3; P=0,006). A megfelelés dimenziójában nem elégedettséget, hanem különböző mértékű elégedetlenséget sikerült mérnünk: a harmadévesek válaszai a nagyon elégedetlen (65,4%, ASR=2,1) , illetve a kevéssé elégedett (64,5%, ASR= + 2,2; P=0,068) kategóriában tömörültek, nagyon elégedetlennek mondták magukat a nők (100%, ASR= +1,8), kevéssé elégedettnek a férfiak (22,6%, ASR= +2,4; P=0,071).

Hogy megalapozott tudással lehessen diplomát szerezni, ez fontos is meg nem is a férfiak (66,7%, ASR= +3,4) számára, de nagyon fontos a nőknek (92,6%, ASR=2,2; P=0,003).Az elégedettség felől vizsgálva másutt találunk szignifikáns eltéréseket: csak kevéssé elégedettek ezzel a nappali tagozatra járók 884,6%, ASR= +2,4), de meglehetősen azok a levelezősök (48,7%, ASR= +1,8; P=0,061).

A jó tanár-diák viszonyra kérdezve egyetlen magyarázó változó esetében sem találtunk

szignifikáns eltérést a fontosságot illetően, de az elégedettség szempontjából igen. Nagyon elégedettek ezzel a tanítók 835,1%, ASR= +3,7), meglehetősen elégedettek az óvodapedagógusok (54,8%, ASR= + 3,0), elégedettek is meg nem is a szociálpedagógus szakosok (42,3%, ASR= +1,8, P=0,003).

A jó könyvtári szolgáltatásokfontosak is meg nem is a férfiak (25,0 %, ASR= +2,1)számára, de nagyon fontosak a nőknek (93,3%, ASR=2,5; P=0,027).

A megfelelő művelődési, szórakozási, sportolási lehetőségek biztosításaa eléggé fontos a férfiak számára (19,6%, ASR= +2,8; P= 0,084), egyáltalán nem fontos a levelező tagozatra járóknak (92,3%, ASR= +3,3), de nagyon fontos a nappalisoknak (52,6°, ASR= +3,2; P=0,001). 31

Egyáltalán nem találják fontosnak az ide sorolható lehetőségeket a harmadik évfolyamra járók (53,8%, ASR= +2,9) , alig találják fontosnak a másodikosok (53,3%, ASR= +2,1), és az elsősök (39,2%, ASR= + 2,5; P=0,004) ítélete is csupán egy érdemjeggyel jobb, olyan közepes. A területen kapottakkal kevéssé elégedettek a nappali tagozatosok (66,7%, ASR= +2,2), de nagyobbrészt elégedettek a levelezősök (70,1%, ASR= +2,0; P=0,017).

A kollégiumi ellátás biztosítása a nappali tagozatosok számára nagyon fontos, de egyáltalán nem az a levelezősöknek, fontos is meg nem is a másodikosoknak, de nagyon fontos a végzősöknek. A kollégiumi ellátással elégedettek is meg nem is a férfiak (19,5%, ASR= +2,0), de nagyon elégedettek a nők (95,5%, ASR= +2,1; P= 0,049).

A kereső tevékenység, családi kötelezettségek megfelelő összehangolása a tanulmányi követelményekkelfontos is meg nem is a férfiaknak (28,6%, ASR= +3,1), de nagyon fontos a nőknek (93,7%, ASR= +2,3; P=0,024).

Ajó kutatási, publikációs, tudományos előrehaladási lehetőségek biztosítása a diákoknak, ez szívesen fogadjákés nagyon fontosnak ítélik a harmadik évfolyamra (54,9%, ASR= +2,5) járók, de némi fanyalgással közepesre osztályozzák a másodikosok (41,5%, ASR= + 2,0; P=0,029). A megvalósulással a nappali tagozatosok kevéssé elégedettek (78,6%, ASR= +3,3, P=0,018).

Az erős tudományos diákköri mozgalom (TDK)fontossága látványosan megosztja a megkérdezetteket, szakok, tagozat és évfolyam szerint is vannak szignifikáns különbségek. A TDK lehetősége egyáltalán nem bír fontossággal az óvodapedagógusok (63,3%, ASR= +2,4), számára, de eléggé fontos a tanító szakosoknak (36,5%, ASR= +3,2; P=0,060). Tagozatok mentén vizsgálva azt tapasztaljuk, hogy egyáltalán nem fontos a levelezősöknek (89,7%, ASR= +3,2), de eléggé fontos a nappali tagozaton tanulóknak (52,9%, ASR= +2,7; P=0,003). A másodikosok számára csak kevéssé fontos (53,6%, ASR= +2,9), de nagyon fontos a harmadik évfolyamra járóknak (65,5%, ASR= +3,8; P< 0,001). Ami az elégedettséget illeti, az AVKF TDKjával kevéssé elégedettek a szociálpedagógia szakosok (63,6%,ASR= +2,2) de a nagyon elégedettek az óvodapedagógusok (75,9°, ASR= +4,0; P=0,033).

32

Ami a kulturált, igényes környezetet, szép épületetilleti, csak gyenge szignifikáns összefüggésekre bukkantunk.Egyáltalán nem fontos ez a tényező a levelezősöknek (100%, ASR= +1,6), és ugyancsak ők mondják, hogy fontos is meg nem is (78,6%, ASR= +1,9), de nagyon fontosnak mondják ezt a nappali tagozatosok (42,7%, ASR= + 1,7; P=0,071).

A jól működő diák önkormányzat, aktív diákszervezeta nappali tagozatosokat megosztja a fontosság szempontjából. Az átlagot szignifikánsan meghaladó mértékben állítják, hogy a kérdés számukra nagyon fontos (62,4%, ASR= +6,3), illetve, hogy fontos is meg nem is (83,8%, ASR= +3,1). Amíg a nappalisok nem tudnak a felett dönteni, hogy milyen fontos számukra a diákszervezet, a levelező tagozatosok egyetértenek abban, hogy számukra egyáltalán nem fontos az (94,4%, ASR= +3,0; P <0,001). Az elégedettség tekintetében nem érhet senki váratlanul a mért eredmény: a HÖK-kel eléggé elégedetlenek a nappalisok (7,5%, ASR= +4,3), de teljes mértékben elégedettek a levelezős hallgatók (88,6%, ASR= + 3,9; P<0,001).

33

I.5.7. ábra: Mennyire találja fontosnak és mennyire elégedett az egyes tényezőkkel? (fontosság szerint rendezve) [7) jó elektronikus ügyintézést biztosítson

3,93


3,94

4,96 4,90 3,58


4,87

[20) jó jegyzetellátás, oktatási segédanyagokhoz való hozzájutás lehetősége

3,84


3,83

4,84 4,82

[11) jó elhelyezkedési lehetőséget biztosítson az itt szerzett diploma a munka világában

3,72 4,78


3,40


3,42

4,78 4,75 3,38

[5) jó intézményi ügyintézés a Tanulmányi Osztályon

4,70 3,74


4,67

[12) megfelelő gyakorlati helyet biztosítson a szakmai gyakorlathoz

3,62 4,65 3,98

[18) jó tanár-diák viszony

4,63 4,29

[19) jó könyvtári szolgáltatások

4,62

[23) kereső tevékenység, családi kötelezettségek megfelelő összehangolása a tanulmányi követelményekkel [10) jó továbbtanulási lehetőségeket biztosítson az itt szerzett diploma más felsőoktatási intézményben (master, Ph.D)

3,36 4,51 3,81 4,46 3,89


4,29

[4) az oktatás feltételeinek magas szintű biztosítása (előadók, szemináriumi szobák, géptermek [9) jó továbbtanulási lehetőségeket biztosítson a főiskolán belül (master, Ph.D)

3,54 4,28 3,64 4,25 3,44


4,17

[24) jó kutatási, publikációs, tudományos előrehaladási lehetőségek biztosítása a diákoknak

3,56 3,97 3,06


3,96 3,36


3,89 4,05


3,82

[21) megfelelő művelődési, szórakozási, sportolási lehetőségek biztosítása [17) magas szintű szolgáltatásokat nyújtson a végzett hallgatóinak, törődjön velük (öregdiák, vagy „alumni” …

3,59 3,62 3,63

3,44 3,50 3,41

[25) erős tudományos diákköri mozgalom (TDK)

3,90

[22) kollégiumi ellátás biztosítása

3,36 3,41


2,82 2,50

3,00

mennyire felel meg ennek a főiskola

3,50

4,00

4,50

5,00

mennyire fontos


34

I.5.8. ábra: Mennyire találja fontosnak és mennyire elégedett az egyes tényezőkkel? (a diszkrepanciák nagysága szerint rendezve) [2) gyakorlatorientált, praktikus oktatás

-1,38


-1,33


-1,32


-1,29

[23) kereső tevékenység, családi kötelezettségek megfelelő összehangolása a tanulmányi követelményekkel

-1,15


-1,06


-1,03

[7) jó elektronikus ügyintézést biztosítson

-1,03


-1,00


-0,99


-0,96


-0,93


-0,90

[4) az oktatás feltételeinek magas szintű biztosítása (előadók, szemináriumi szobák, géptermek

-0,74


-0,73


-0,65

[10) jó továbbtanulási lehetőségeket biztosítson az itt szerzett diploma más felsőoktatási intézményben (master, Ph.D)

-0,65

[9) jó továbbtanulási lehetőségeket biztosítson a főiskolán belül (master, Ph.D)

-0,61


-0,53


-0,41


-0,40


-0,33

[21) megfelelő művelődési, szórakozási, sportolási lehetőségek biztosítása

-0,03


0,09

[17) magas szintű szolgáltatásokat nyújtson a végzett hallgatóinak, törődjön velük (öregdiák, vagy „alumni” …

0,19


0,23


0,54


0,59

-2,00

-1,50

-1,00

-0,50

0,00

0,50

1,00


35

I.5.9. ábra: Mennyire találja fontosnak és mennyire elégedett az egyes tényezőkkel? (a diszkrepanciák, a tényezők fontossága szerint rendezve) [7) jó elektronikus ügyintézést biztosítson

-1,03


-0,96


-1,29


-1,00


-0,99


-1,06


-1,38


-1,33


-1,32


-0,93


-1,03


-0,65


-0,33

[23) kereső tevékenység, családi kötelezettségek megfelelő összehangolása a tanulmányi követelményekkel

-1,15

[10) jó továbbtanulási lehetőségeket biztosítson az itt szerzett diploma más felsőoktatási intézményben (master, Ph.D)

-0,65


-0,40

[4) az oktatás feltételeinek magas szintű biztosítása (előadók, szemináriumi szobák, géptermek

-0,74

[9) jó továbbtanulási lehetőségeket biztosítson a főiskolán belül (master, Ph.D)

-0,61


-0,73


-0,41


-0,90


-0,53


0,23

[21) megfelelő művelődési, szórakozási, sportolási lehetőségek biztosítása

-0,03

[17) magas szintű szolgáltatásokat nyújtson a végzett hallgatóinak, törődjön velük (öregdiák, vagy „alumni” …

0,19


0,09


0,54


0,59

-2,00

-1,50

-1,00

-0,50

0,00

0,50

1,00


36

A hallgatóink nagyobb része, mintegy kétharmad része szorosan kötődik lakóhely szerint Pest megyéhez, illetve a fővároshoz. A magyarázó változókkal való összevetésben csak néhány gyenge összefüggést találtunk, ilyen például, hogy a szakok szerint vizsgálódáskor megfigyelhető bizonyos trend.

Az óvodapedagógus hallgatóink elsősorban Pest megyei községekből, a tanító szakosok inkább Pest megyei városokból, a szociálpedagógusok Budapestről választották az intézményt. Ugyanakkor erősebb szignifikáns összefüggést mértünk, amikor azt kérdeztük, hogy a 14 éves kori lakóhelye hol, milyen településen volt a választott szakterülettel. Tehát feltételezzük, hogy nem a jelenlegi, hanem a kamaszkori környezet lehetett meghatározó a pályaválasztásban. (lásd I.6.1. ábrát!) I.6.1 ábra: Hol van az Ön állandó lakóhelye?

Pest megyén kívüli városban; 5,3

egyéb helyen; 17 Budapesten; 31

Pest megyei községben; 11,9

Vácott; 6,7 egyéb Pest megyei városban; 19,9

Pest megyén kívüli községben; 8,3


37

A diplomás pályakövetés eredményei válaszadóink nagyobbik részét, közel hatvan százalékát érdeklik, csak negyedük érzi úgy, hogy nincs szüksége erre a kitekintésre. Ami a magyarázó változókkal való összevetést illeti, csupán annyit sikerült megállapítanunk, hogy a diplomás pályakövetés eredményei iránt a nők érdeklődnek (71,2%, ASR= +4,2; P <0,001), a férfiak kevésbé, de nem találtunk összefüggéseket sem a tagozattal, sem a szakkal, sem az évfolyammal.

I.6.2.ábra: Érdeklik-e önt az AVKF Diplomás Pályakövető Rendszerének koncepciója és egyes eredményei?

nincs válasz; 19,5

nem; 26,7 igen; 53,8


38

II.1. VÉGZETT HALLGATÓI VIZSGÁLAT ALAPADATOK A végzettek mind szakok tekintetében, mind pedig a felsőoktatási rendszer változása folytán nagy változatosságot mutatnak. Ezért elemzéseink során többféle aggregációt alkalmaztunk: vannak olyan kérdések, amelyeket a szakok vonatkozásában úgy dolgozunk fel, hogy eltekintünk attól, a megkérdezett hagyományos főiskolai vagy már az újabb, a Bolognarendszerben szerzett-e diplomát, tehát tanítónak vagy óvodapedagógusnak tekintjük. Vannak azonban olyan különbségek, amelyek meghatározóak például a pályán töltött idő tekintetében, így külön elemzést végzünk a 2006-ban és a későbbi két évfolyamban végzettekre. II. 1.1.ábra A válaszadó neme (százalék) férfi; 8

nő; 92

Forrás: „AVKF VÉGZETT HALLGATÓI VIZSGÁLATOK 2011. TAVASZ” (N=270)

39

II.1.2. ábra: Milyen szakon tanult (szerzett legalább abszolutóriumot, végbizonyítványt) ebben az intézményben? (százalék) egyéb szakok; 5,7

óvodapedagógus (BA); 11,6

tanító (főiskolai; 12,2 tanító (BA); 5,5

óvodapedagógus (főiskolai); 23,7

tanár-hittanárnevelőtanás (MA); 1,1

szociálpedagógus (főiskolai); 27,3

szociálpedagógus (BA); 12,8

Forrás: „AVKF VÉGZETT HALLGATÓI VIZSGÁLATOK2011. TAVASZ” (N=270)

II:1.2.1. ábra: Milyen szakon tanult (szerzett legalább abszolutóriumot, végbizonyítványt) ebben az intézményben? (százalék, összevont) ;0

egyéb szakok; 6,9

;0

;0

óvodapedagógus ; 35,3

tanító ; 17,7



40

II.1.3. ábra: Melyik évben szerezte meg abszolutóriumát ezen a szakon? (százalék) 2006-ban végzett; 5,7

2010-ben végzett; 46,9 2008-ban végzett; 47,5


II.1.4. ábra: Milyen tagozaton végzett ebben az intézményben, ezen a szakon? nincs válasz; 1,5

nappali; 38,5

levelező; 59

esti; 1


Az AVKF válaszadó végzett hallgatóinak nagyobbik része a tanulmányait levelező formában végezte, csak a megkérdezettek kevesebb, mint kétötöde volt nappali tagozatos.

41

A tagozat változó szignifikáns összefüggést mutat néhány magyarázó változóval: az „egyéb szakosok” (10,6°, ASR= + 2,0) tanulmányaikat, arányukat szignifikáns mértékben meghaladóan, nappali tagozaton végezték, míg a szociálpedagógia szakosok (47,2%, ASR= +2,7; P<0,001) jellemzően levelezőként jártak az AVKF-re.

II.1.5 ábra: Nem és tagozat összevont változó: férfi nappali; 4,2 nő nappali; 36

nő levelező; 56,1

férfi levelező; 3,8


A válaszadók közel háromnegyede államilag támogatottan végezte tanulmányait, ami a finanszírozási formát illeti. A magyarázó változókkal való összevetésben azt látjuk, hogy nincs összefüggés a megkérdezett nemével, az elvégzett szakkal, de van a tagozattal és a végzés évével. A finanszírozási formát meghatározza az, hogy az illető nappali tagozatra jár-e, mert akkor az átlagot szignifikáns mértékben részesült államilag támogatott oktatásban (46,2%, ASR= +4,1), míg a levelezősök inkább költségtérítéses formában tanultak (83,3%, ASR= +3,5; P <0,001).

A végzés éve szerint szintén van eltérés: a 2008-ban végzettek az átlagot szignifikánsan meghaladó mértékben államilag finanszírozott (51,5%, ASR= +2,4), a 2010-ben diplomázók költségtérítéses (80,5%, ASR= +2,1; P=0,014) képzésben vettek részt.(lásd a II.1.6. ábrát!)

42

II.1.6. ábra: Milyen finanszírozási formában tanult Ön ebben az intézményben, ebben a képzésben? mindkét formában különböző fázisokban; 5,7 költségtérítéses; 17,6

nincs válasz; 3,7

államilag támogatott; 73


A végzősök általában jó tanulók: közel kétharmada mondta magáról, hogy tanulmányait átlagosan jó eredménnyel abszolválta. Csak minden huszadik megkérdezett emlékszik úgy, hogy az eredménye közepes lett volna, míg szűk harmaduk jelesre, kitűnőre teljesített, emlékei szerint. A tanulmányi eredmények esetében nem találtunk olyan összefüggést, amely eltérést mutatna bármely magyarázó változó mentén. (lásd a II.2.1. ábrát!) II.2.1. ábra: Átlagosan milyen eredménnyel (osztályzattal) végezte el Ön ezt a szakot? nincs válasz; 1,6 jeles; 30,8 közepes; 5,1

jó; 62,5


43

A tanulmányi előmenetelt összevetve a többiekével, a megkérdezettek több mint fele úgy vélekedik, hogy a többieknél valamivel jobban vagy sokkal jobban teljesített, míg a magukról a többiével megegyező teljesítményt feltételezők aránya 43,6%.

Amíg mindössze két megkérdezett vallotta be: esetleg valamivel rosszabbul sikerülhettek a vizsgái a többiekénél, addig a nem válaszolók aránya 4,4%. Ennél a kérdésnél sem találtunk szignifikáns eltéréseket a magyarázó változókkal való összevetésben. (lásd a II.2.1.1. ábrát!)

II. 2.1.1. ábra: Ebben az intézményben, ezen a szakon végzett többi diák tanulmányi eredményéhez képest az Ön tanulmányi eredménye jobb, vagy rosszabb volt?

nincs válasz; 4,4 Sokkal jobb volt, mint a többieké; 14,9

Valamivel jobb volt, mint a többieké; 36,5

Valamivel rosszabb volt, mint a többieké; ,6

Kb. ugyanolyan volt, mint a többieké; 43,6


Szignifikáns összefüggések láthatóak a szak és a kérdésre adott válasz között. Közepes eredménnyel a tanító (38,5%, ASR= +2,9), kiválóval pedig a szociálpedagógia (41,2%, ASR= +3,4; P=0,005 mellett) szakosok végeztek, az átlagot szignifikánsan meghaladó mértékben, önbevallásuk alapján. Annak ellenére, hogy a végzettek nagyon jó általános tanulmányi előmenetelt mondtak magukénak, a válaszadók bő egyharmada (36,3%) nem jutott diplomához az abszolutórium megszerzésekor. (lásd a II.2.2. ábrát)

44

II.2.2. ábra: Az abszolutórium után közvetlenül a diplomáját is megszerezte?

nincs válasz; 4 ;0

nem; 36,3

igen; 59,7


A diplomát nem vagy késve megszerzők (98 fő) nagyobbik része azzal indokolja a megcsúszást, hogy nem sikerült időben nyelvvizsgát szereznie, az ilyen indokok száma 91, míg hetük esetében más indok játszott közre.

Ami az összefüggéseket illeti, nem kaptak diplomát az átlagot szignifikánsan meghaladó mértékben

az

óvodapedagógus

szakon

végzettek

(18,6%,

szociálpedagógián végzettek igen (33,3%, ASR= 32,8, P=0,012).

45

ASR=

-2,5),

míg

a

II.2.3. ábra: Kilépett-e a munkaerőpiacra diploma nélkül, csak abszolutóriummal? (válaszadók száma, százalék)

már akkor is dolgozott

7,7

nem

8,9

igen

19,6

0

5

10

15

20

25


Az abszolutóriummal munkaerő-piacra lépők között a nappali tagozatosok (63,5%, ASR= +4,0) voltak az átlagot szignifikáns mértékben meghaladók, míg a már munkaerő-piacon lévők a levelezősök (90,5%, ASR= +3,7; P <0,005) közül kerültek ki.

A munkaerő-piacra diploma nélkül, csupán abszolutóriummal kilépők több, mint 40%-a úgy emlékszik vissza, hogy a diploma hiánya nem tette könnyebbé a helyzetét, sőt ez számára nagy problémát jelentett. (lásd II.2.3. ábrát!)

Ami a magyarázó változókkal való összefüggéseket illeti, a diploma hiánya nem okozott gondot a munkaerő-piacra 2008-ban lépők számára (72,2%, ASR= + 2,8), de a 2010-eseknek már igen (27,8%, ASR= -2,8, P=0,040). (lásd II.2.3.1.ábrát!)

46

II.2.3.1. ábra: Érzi/érezte-e a diploma hiányát a munkaerő-piaci érvényesülésben? (válaszadók százalék)

Nincs válasz

3,3

Nagy problémát jelentett

15,2

Kismértékben problémának éreztem

10,4

Egyáltalán nem okozott problémát

7

0

2

4

6

8

10

12

14

16


II.2.4. ábra: Az Ön tudomása szerint működik-e alumni/öregdiák szervezet az intézményben? nincs válasz; 16,1 nem; 8,2

igen; 75,7


47

A végzett hallgatók háromnegyede tudja, hogy az AVKF-en van öregdiák-szervezet. A maradék egynegyed nagyobbik része erre a kérdésre nem válaszolt, így csak a megkérdezettek 8,2%-a nem tud arról, hogy létezik ez a szervezet. Az alumniról, a benne rejlő lehetőségekről elsősorban a nappali tagozatosok (44,1%, ASR= + 3,2) tudtak számot adni, a levelező tagozaton végzettek (55,9%, ASR= -3,2; P=0,001) esetében ennél jóval kisebb volt az ismertsége.

Az alumni szervezet működéséről még kevesebben, 58,6%-nyian tudnak. Az alumni működéséről való ismeretek kérdésében egyetlen magyarázó változó mentén sem találtunk szignifikáns eltérést.(lásd a II.2.4.1. ábrát!) II.2.4.1. ábra: Hallott már Ön a főiskola alumni szervezetéről?

nincs válasz; 28,2 igen; 58,6

nem; 13,1


48

II.2.5. ábra: Milyen szolgáltatásokat vár el a főiskola alumni szervezetéről? önéletrajz-tanácsadás

5,6 6,9

15,2

motivációslevél4,52,7 tanácsadás munkajogi tanácsadás 0,8 0,8

19

15,8

ösztöndíj-lehetőségek 1,8 2,3

4,3

24,1

45,7

4

55,8

18,5

32

35,7

18,7

1= egyáltalán nem fontos

2

3

7,4

30,2

32,7 20%

4,1 21,7

38,8

12,9

0%

4,6 45,4

25

szakmai és személyes 2,25,1 kapcsolattartás elősegítése

6,2

65,6 35,5

publikációs lehetőség 3,2 7

4 39,2

20,1

szakmai fórum 13,1 11,3

5,3

45,8

22,9

munkaközvetítés 11,8 6,9

tájékoztatás a főiskola életéről

22,2

29,8

40%

60%

4

5= nagyon fontos

5 13,7

80%

5,7 100%

nincs válasz


Ami az alumni szervezettől várható szolgáltatásokat illeti, legnagyobb fontossággal természetesen a munkaközvetítés bír a végzett hallgatók számára, legkevésbé pedig a főiskola életének alakulásáról való tájékoztatás.

Ennél a kérdéskörnél szignifikáns

különbségeket egyetlen magyarázó változó esetében sem találtunk!

A hallgatók döntő többsége diploma nélkül kezdte meg tanulmányait az AVKF-en, itteni tanulmányai során sem vett részt másutt, párhuzamosan felsőfokú oktatásban, és a végzés után se vállalkozott ilyesmire. Ugyanakkor a tervekben jelen van, hogy a megkérdezettek közel háromötöde szeretne mesterképzés keretében magasabb képesítéshez jutni. Amikor a magyarázó változókkal vetettük egybe a továbbtanulási szándékot, azt tapasztaltuk, hogy egyetlen változó mentén sincs szignifikáns összefüggés, a továbbtanulási szándék erősségében nem mérhetőek különbségek a nem, a tagozat, a szak, de még a végzés éve szerint sem. (lásd a II.3.1.-2.-3.-4 ábrákat!). 49

II.3.1. ábra: Rendelkezett-e felsőfokú végzettséggel a megkeresés alapjául szolgáló képzés megkezdésekor? nincs válasz; 1,9 igen; 12,6 nem; 85,6


II.3.2. ábra: A megkeresés alapjául szolgálóképzés megkezdése óta (közben, vagy utána) szerzett-e egyéb felsőfokú végzettséget? nincs válasz; 2,2 igen; 15

nem; 82,8


50

II. 3.3. ábra: Részt vesz-e jelenleg felsőfokú képzésben? nincs válasz; 2,2 igen; 15

nem; 82,8


3.4. ábra: Tervez-e (további) részvételt MA/MSc képzésben? nincs válasz; 13,3

igen; 54,8

nem; 31,9


A nyelvtudás tekintetében, mint minden magyarországi felsőoktatási intézménynek, az AVKF-nek sem kicsik a gondjai: a megkérdezett végzett hallgatók közül körülbelül kétszázan mondják, hogy beszélnek valamelyest angolul, száznegyvenen németül, és kevesebb, mint ötvenen oroszul. Spanyolul, olaszul és franciául csak elenyésző kisebbség beszél, míg egyéb nyelvek ismeretéről csak egy-két megkérdezett számolt be.(lásd a II.3.5. ábrát!) 51

II.3.5 ábra Milyen szintű nyelvtudása van az alábbi nyelvekből?

orosz

52,1

spanyol

13,8

3,90,4 0

64,2

2,1 0,9 0

32,8

32,5

olasz

57,2

5,5 3,21,6 0

francia

57,2

6,6 2,52,6 0,6

német

27

angol

18,6

11,7

0%

10%

15,6

26,7

20%

9,1

25,6

30%

nem beszéli

40%

3

30,6

7,4

22,2

16,3

50%

2

29,8

60%

4

5

70%

7,6

80%

12,2

90%

100%

nincs válasz


A nyelvtudás tekintetében az összefüggéseket nagyon óvatosan kell kezelni, hiszen statisztikai apparátusok használatára eléggé kicsik a minták. Ezért a számított értékek nyomán látható tendenciákat és nem adatokat.

Tehát angolul az átlagnál jobban beszélnek a tanítók, a nappali tagozaton végzettek, közepesre értékelik a tudásukat a férfiak, gyengébbre a nők, nem tudnak angolul egyáltalán az átlagot szignifikánsan meghaladó mértékben a 2006-ban végzettek és a levelező tagozatra járók.

Ez utóbbiakra jellemző, hogy németül se tudnak, viszont azt mondják magukról, hogy gyenge orosz nyelvismerettel bírnak, ellentétben a nappali tagozatra járókkal, akik zömében egyáltalán nem tudnak, mert nem tanultak oroszul. (lásd a II.3.5.1. ábrát!)

52

II. 3.5.1 ábra Milyen szintű nyelvtudása van az alábbi nyelvekből? (százalékok) 80 70 60

50 40 30 20 10 0

angol

német alig beszéli

francia

olasz

közepesen beszéli

jól beszéli

spanyol

orosz

kiválóan beszéli


Külföldön tanulmányokat a válaszadók alig 15%-a folytatott, és nem találtunk olyan szignifikáns eltéréseket, amely alapján bármely magyarázó változó mentén meg tudnánk mondani, ők miben térnek el a megkérdezett alapsokaságtól. (lásd a II.3.6. ábrát!) II. 3.6. ábra: A kérdőív alapjául szolgáló felsőfokú tanulmányai alatt, a végzettség megszerzése előtt tanult-e hosszabb-rövidebb ideig külföldön? igen; 15,2

nincs válasz; 2,7

nem; 82 Forrás: „AVKF VÉGZETT HALLGATÓI VIZSGÁLATOK2011. TAVASZ” (N=270)

53

A megkérdezettek döntő többsége részt vett a tanulmányok részét képező, kötelező szakmai gyakorlaton. Szignifikáns eltéréseket itt sem találtunk, ha azzal nem számolunk, hogy néhány, mesterképzésben részt vett hallgató úgy válaszolt nemmel, hogy a képzésének nem volt része a kötelező szakmai gyakorlat, egyébként más összefüggés nem volt megfigyelhető ennél a kérdésnél sem. (lásd II.3.7. ábrát!)

II.3.7. ábra: A kérdőív alapjául szolgáló tanulmányai alatt részt vett-e a tanulmányok részét képező kötelező szakmai gyakorlaton? nincs válasz; 1,8 nem; 3

igen; 95,2 Forrás: „AVKF VÉGZETT HALLGATÓI VIZSGÁLATOK2011. TAVASZ” (N=270)

II.3.7.1. ábra: Gyakorlati helyén a későbbiekben alkalmazták-e? nincs válasz; 7,3

igen; 29,6

nem; 63,1


54

A kötelező szakmai gyakorlat a megkérdezettek körében elég jó állásszerzési lehetőségnek bizonyult, minden tíz megkérdezettből hármat később ott alkalmaztak. Kiválónak a szakmai a gyakorlat a főiskolai képzésben végzett óvodapedagógusok számára (35,0%, ASR= +2,9) bizonyult, de kevéssé hatékony módszer ez a szociálpedagógusoknak (17,1%, ASR= -3,3, P=0,049). A szakmai gyakorlat útján való foglalkoztatáshoz jutás a 2008-ban végzettek számára (62,5%, ASR= + 3,1) inkább nyitva állt, mint a 2010-eseknek (31,2%, ASR= -3,3; P=0,004 mellett). Egy gyenge összefüggés még felfedezhető a nem változó mentén. A nők egy árnyalatnyival jobban teljesítettek a szakmai gyakorlaton állásszerzésben (97,5%, ASR= + 1,9; P=0,084), mint a férfiak. (lásd II.3.7.1. ábrát!) A megkérdezettek legnagyobb része szert tett a tanulmányai megkezdése előtt, illetve a közben némi munkatapasztalatra. A kérdést úgy tettük fel, hogy abból arra is választ kapjunk, hogy ez a munkatapasztalat a későbbi hivatásra készített-e fel, vagy attól független volt-e. Ami a munkával a tanulmányok előtti találkozást illeti, két egymástól merőben eltérő adatot kaptunk. Akik azt mondták, hogy ilyen tapasztalatokat szereztek, de nem a szakmájukhoz, későbbi hivatásukhoz kapcsolódóan, azok aránya megközelíti a 60%-ot, akik viszont ebben a kérdésben mindkétszer igent mondtak (tehát tapasztalatokat is szereztek még a főiskolai éveik előtt, illetve a főiskolán tanultakhoz kapcsolódnak ezek a tapasztalatok), ők a megkérdezettek egyharmadát teszik ki.

A tanulmányok idején megszerzett munkatapasztalatok szűk kétharmada (64,9%) már a tanulmányokhoz kapcsolódó jellegű, és a megkérdezettek több mint fele úgy nyilatkozott, hogy a választott szakterülethez nem kapcsolódó munkatapasztalatot (is) szerzett főiskolai évei alatt. (lásd a II.3.8. ábrát!)

55

II.3.8. Szerzett-e munkatapasztalatokat tanulmányai előtt, illetve közben?

(a) Szerzett-e a tanulmányaihoz kapcsolódó munkatapasztalatot tanulmányai ELŐTT?

33,1

60,3

(b) Szerzett-e a tanulmányaihoz NEM kapcsolódó munkatapasztalatot tanulmányai ELŐTT?

59,1

(c) Szerzett-e a tanulmányaihoz kapcsolódó munkatapasztalatot tanulmányai KÖZBEN?

6,6

30,6

64,9

(d) Szerzett-e a tanulmányaihoz NEM kapcsolódó munkatapasztalatot tanulmányai KÖZBEN?

30,1

50,8

0% igen

25% nem

38

50%

10,3

5

11,3

75%

100%

nincs válasz


A tanulmányokhoz előtti a választott szakterülethez kapcsolódó munkatapasztalatok tekintetében azt jelenthetjük ki, hogy a levelező tagozatosok (44,8%, ASR= +4,0; P<0,001) szerezetek ilyen jellegűeket, valamint a szociálpedagógia szakon végzettek (50,0%, ASR= +3,0; P=0,059). A tanulmányok közbeni, a szakterülethez kapcsolódó tapasztalatok megszerzése esetében egyetlen magyarázó változó mentén sem találtunk szignifikáns eltérést.

A tanulmányok előtti és alatti, a szakterülethez nem kapcsolódó munkatapasztalatokat vizsgálva, mindössze annyi összefüggést találtunk, hogy a tanulmányok megkezdése előtt inkább a levelező tagozatosok (72,1% ASR= +2,6; P=0,009) léptek már korábban a munkaerőpiacra, ennek okai természetesek.(lásd a II.3. 8.ábrát!)

56

II.3.9. ábra: Ön a kérdőív alapjául szolgáló felsőfokú képzése során jellemzően minek tekintette magát inkább? nincs válasz; 7,5

Főfoglalkozású dolgozónak (aki tanul is); 56,1

Főfoglalkozású diáknak ; 36,4


A megkérdezettek több mint fele (56,1%) a képzés során jellemzően főfoglalkozású dolgozónak tekintette magát, ez az arány közelít a levelező-nappalis tagozati arányhoz. A dolog természete szerint főfoglalkozású diáknak a nappali tagozatosok tekintették magukat (91,0%, ASR= +13,6%), míg tanuló dolgozónak a levelező tagozatosok (94,7%, ASR= +13,6; P <0,001). Szakok szerint vizsgálva, inkább tanulmányokat folytató munkavállaló a szociálpedagógus (77,5%, ASR= + 3,4), míg diák a tanító szakos (71,4%, ASR= +2,6; P=0,006) volt a főiskolai évek alatt. (lásd a II.3.10. ábrát!)

A megkérdezettek több mint felének (52,6%) az abszolutórium megszerzésének idején már volt munkája. Ha ezt összevetjük a magyarázó változóinkkal, akkor megint csak azt tapasztaljuk, hogy a szociálpedagógia levelező tagozatos műfaj, hiszen munkaviszonnyal ez a két szegmens rendelkezett az átlagot meghaladó mértékben (levelezősök: 80,5%, ASR= +10,7), szociálpedagógusok (77.8%, ASR= +4,8), P <0,001 mellett, mindkét esetben. Az ellenoldalon a nappali tagozatosok állnak (87,5%, ASR= +10,7; P <0,001), közülük is leginkább a tanító szakon végzők (78,6%, ASR= +2,5; P <0,001).(lásd a II.3.10. ábrát!) 57

II.3.10. ábra: Az abszolutórium megszerzésekor rendelkezett Ön főállású munkaviszonnyal (szolgálati jogviszonnyal)?

nincs válasz; 3,0

nem; 44,4

igen; 52,6


A megszerzett végzettség a munkába állásban egyáltalán nem segítette minden hetedik válaszadónkat, és ugyanennyien vannak, akik elhelyezkedésében a tanulmányok elvégzése csak kismértékben jelentett segítséget. 21,9% azok aránya, akik erre a kérdésre az „eléggé” választ adták, míg a megkérdezettek jó egyharmada számára a szakmai képzettség belépőnek bizonyult a munka világába.

Egyáltalán nem érezték a főiskolán megszerzett szakmai képzettség előnyeit a munkahelyszerzésben a levelező tagozaton diplomázók (21,5%, ASR= +2,1), és csak kismértékben érezték azt a nappali tagozatosok (23,0%, ASR= +2,1; P=0,032).(lásd a II.3.11. ábrát!)

58

II.3.11. ábra Mennyire segítette a munkába állását a főiskolán megszerzett szakmai képzettsége?

nincs válasz; 14,6

egyáltalán nem; 14,4

nagymértékben; 34,4

egy kevéssé; 14,4

eléggé; 21,9 Forrás: „AVKF VÉGZETT HALLGATÓI VIZSGÁLATOK2011. TAVASZ” (N=270)

A munkaerő-piacra lépés minden végzett hallgató számára, akár volt korábban munkahelye, akár nem, komoly döntésekkel jár. A végzettek közel kétharmada (62,1%) egy, ötöde két munkahelyet mondhat magáénak a végzettsége megszerzése óta. Közel 10%-uk kettőnél több munkahelyen is megfordult, egy kisebb részük nem válaszolt, és hatan még sohasem dolgoztak.

A munkahelyek számát illetően nem tapasztaltunk szignifikáns eltéréseket a magyarázó változók között, csupán tendenciákat: a levelező tagozaton végzettek valamivel kevesebb munkahelyet mondhatnak maguknak, ők általában maradtak abban a munkakörben, amiben korábban voltak. Több (kettő, három) munkahelye volt az átlagosnál a tanító szakon végzetteknek, bár ők azok, akik nem állandó, hanem határozott idejű munkaviszonyról számoltak be magasabb számban.(lásd II.3.12. ábrát!)

59

II.3.12. ábra: Ennek a végzettségnek a megszerzése óta összesen hány főállású munkahelye, munkaviszonya volt Önnek, a jelenlegivel együtt? négy vagy több; 3,2

nincs válasz; 6,3

három; 6,2

még sohasem dolgozott; 2,3

kettő; 19,8

egy; 62,1


II.3.13. ábra: Ennek a végzettségnek a megszerzése óta volt-e munkanélküli? nincs válasz; 1,5 igen; 28

nem; 70,5

Forrás: „AVKF VÉGZETT HALLGATÓI VIZSGÁLATOK 2011. TAVASZ” (N=270) Munkanélküli státuszba a tanító szakon végzettek kerültek az átlagot szignifikánsan meghaladó mértékben (19,7%, ASR= +2,3), míg nem kellett ezzel szembenéznie a szociálpedagógia szakon végzettek nagyobb részének (30,9%, ASR= -1,8; P=0,076 mellett). 60

A munkanélküliség szignifikánsan mélyebben érinti a nappali tagozaton végzetteket (55,3%, ASR= +3,4, P=0,001). Ha az összevont nem és tagozat magyarázó változó mentén vizsgáljuk, egyértelmű, hogy a nappali tagozatos nők (52,6%, ASR= +3,5) kerültek munkanélküli státuszba, míg a levelező tagozatos nők az átlagot szignifikánsan el nem erő mértékben (40,8%, ASR= -3,4; P=0,005 mellett).

A munkanélküliség időtartama rendkívül változatos képet mutat, de a hetvenhét válaszoló közel harmada az 5-6 hónapot, további 20%-uk a 7-12 hónapot jelölte meg a munkanélküliség időtartamául. Hét válaszadó esetében a munkanélküliség a 24 hónapot is meghaladja, ami ebben az esetben felveti azt a gondolatot, hogy esetleg a munkakeresés nem lehetett eléggé intenzív és elszánt. (Lásd a II.3.13. és a II.3.13.1. ábrákat!)

3.13.1. ábra: Mennyi ideig volt munkanélküli? (a válaszadók száma, összesen. 77 fő)

több mint 24 hónapig

7

19-24 hónapig

2

13-18 hónapig

8

7-12 hónapig

15

5-6 hónapig

22

3-4 hónapig

6

1-2ónapig

9 0

5

10

15

20

25


A megkérdezettek közel 85%-a aktív a munkaerő-piacon, több mint háromnegyedük valahol alkalmazott, kilencen vállalkozóként, önfoglalkoztatóként igyekeznek boldogulni, és a megkérdezés idején 6,2%-os volt a munkanélküliek aránya, amely számarány mögött tizenhét egykori hallgatónk van. Minden kilencedik megkérdezett valamilyen módon inaktív státuszú, nagyobbik részük kisgyermeket nevel. 61

Az önfoglalkoztató, vállalkozó kategóriában szignifikáns mértékben magasabb arányban jelennek meg a szociálpedagógus szakon végzettek (7,4%, ASR= +2,2), a gyesen, gyeden lévők(16,1%, ASR= +2,7) és az egyéb inaktívak (4,3%, ASR= +1,7; P=0,007) körében pedig az óvodapedagógusok. (lásd a II.4.1. ábrát!)

II.4.1. ábra: Mi az Ön jelenlegi fő munkaerő-piaci státusza? nappali tagozatos diák; 1

gyesen, gyeden van; egyéb inaktív; 2,1 9,4 nincs válasz; 2,6

munkanélküli; 6,2

önfoglalkoztató, vállalkozó; 3,2

alkalmazott; 75,4


A „jelenleg dolgozik-e?”kérdésre a megkérdezettek négyötöde válaszolt igennel, nagyjából 15% pedig azt mondja, hogy most ugyan nem dolgozik, de korábban már dolgozott. Az átlagot

szignifikáns

mértékben

meghaladóan

aktívak

a

munkaerőpiacon

a

szociálpedagógusok (89,7%, ASR= +2,3), míg azok között, akik korábban már dolgoztak, most viszont nem, a tanító (26,7%, ASR= + 2,1; P=0,022) szakon végzettek reprezentálják magukat fölül.(lásd a II.4.2. ábrát!)

62

II. 4.2. ábra: Jelenleg dolgozik Ön? most nem dolgozik, de már volt munkája; 15,1

nincs válasz; 3,3

még sohasem dolgozott; 0,8

igen, dolgozik; 80,8


Akik munkaviszonyban állnak, azok között 55,6% az állandó jellegű, határozatlan idejű munkaviszony

aránya.

Minden

negyedik-ötödik

megkérdezett

határozott

idejű

alkalmazásban áll. Ami a magyarázó változókkal való összefüggéseket illeti, az állandó és határozatlan idejű munkaviszony inkább a levelező tagozaton (80,3%, ASR= +4,5) végzettek számára volt elérhető, míg a nappalisok (44,2%, ASR= +4,4; P <0,001) inkább csak határozott idejű munkaszerződésre számíthatnak. Határozott idejű megbízást sikerül elcsípniük a foglalkoztatásban szakok szerint a tanítóknak (51,5%, ASR= +3,3; P=0,017).(lásd a II.4.3. ábrát!)

63

II. 4.3.Az Ön fő munkaviszonya: nincs válasz; 19,6 alkalmi jellegű; 2,8

állandó, határozatlan idejű; 55,6

határozott idejű; 22,1


Arra a kérdésre, hogy milyen mértékben hasznosulnak a munkavégzés során az AVKF-en elsajátított készségek, tudáselemek, rendkívül széttartó válaszokat kaptunk. Minden ötödik megkérdezett nem válaszolt erre a kérdésre, ugyanennyien mondták, hogy tudásuk nem vagy alig hasznosul csak.

Minden hatodik megkérdezett szerint ez a hasznosulás közepes mértékű, míg a fennmaradó 43%-on a nagymértékben (20,4%), illetve a teljes mértékben válaszok osztoztak (22,7%). Teljes mértékben hasznosuló tudásról számoltak be az átlagot szignifikánsan meghaladó mértékben a 2008-ban végzettek (36,7%, ASR= + 2,4; P=0,036), és az óvodapedagógusok (46,7%, ASR=4,3), nagymértékűről a tanítók (43,8%, ASR= +2,5), közepesről pedig a szociálpedagógusok (28,3%, ASR= + 2,4; P=0,002).(lásd a II.4.4.ábrát!)

64

II.4.4. ábra Milyen mértékben használja jelenlegi munkájában a kérdőív alapjául szolgáló tanulmányai során elsajátított tudást, megszerzett készségeket? egyáltalán nem; 11,1 nincs válasz; 20,7

teljes mértékben; 22,7

kevéssé; 8,9

közepes mértékben; 16,3

nagymértékben; 20,4


Ami a jelenlegi munkának legjobban megfelelő képzettségi szintet illeti, a válaszadók több mint fele (54,4%) azt mondja, hogy a meglévő főiskolai, illetve alapszakos diplomája a szükséges és elégséges képzettségi szint.

Minden huszadik válasz szerint egyetemi, mester szintű oklevélre lenne szükség, míg 18 százaléknyian vannak azok, akik úgy ítélik meg, hogy a munkájuk nem igényel felsőfokú végzettséget. Itt egyéb összefüggések nem voltak felfedezhetőek. (Lásd a II.4.5. ábrát!)

65

II.4.5. ábra: Véleménye szerint milyen szintű képzettség felel meg legjobban jelenlegi munkájának? egyéb posztgraduális képzés; 0,6

nincs válasz; 14,6

egyetemi diploma/MA/MSc végzettség; 5,1

munkája nem igényel felsőfokú végzettséget; 18

főiskolai diploma/BA/BSc végzettség; 54,4


A munkával való elégedettséget néhány szempontra lebontva, négyfokú skálán kérdeztük meg a végzettektől. Ezen a skálán az egyes azt jelentette, hogy a teljes mértékben elégedetlen, míg a négyes azt, hogy teljes mértékben elégedett. Ezt a négy számot négy értékkel láttuk el (1=0, 2=33,3, 3=66,7, 4=100), és akkor százfokú skálán mérhetővé és megjeleníthetővé vált az eredmény.

A munka szakmai, tartalmi részével való megelégedettség 77,09 átlagpontot ért a megkérdezetteknek. Leginkább az óvodapedagógusok (84,26), legkevésbé az egyéb szakokon végzettek (70,91) elégedettek ezzel.

A szakmai előmenetel, karrierépítés lehetőségét szűk hatvan pontra értékelték a megkérdezettek, leginkább optimistán látják ezt az óvodapedagógusok (70,15), legborúlátóbbak az egyéb szakosok (50,8). A szakmai presztízs tekintetében kevéssé kisebb átlagérték (56,89) mellett is az előbbiek képviselik a szélsőséges véleményeket, 51,21, illetve 68,73-as átlagpontszámmal.

66

A jövedelem, juttatások alakulása már egyáltalán nem ad okot optimizmusra: a válaszok a csak kevéssé elégedett válaszlehetőség körül koncentrálódnak, az egyéb szakokon végzettek esetében a válaszok átlaga nem éri el a 33,3-et, tehát többen közülük az egyáltalán nem elégedett válaszlehetőség mellett tették le a voksukat. Itt ismét az óvodapedagógusok válasza a legoptimistább, de az ő válaszaik átlaga is kétszer olyan távol van az „inkább elégedett”-től, mint az „inkább elégedetlen”-től.

A munka személyi körülményeivel általában elégedettek a megkérdezettjeink: az átlagos pontszám a „nagyobbrészt elégedett” érték fölött van, 70,41. A legkevésbé ezt a szociálpedagógusok érzik így (64,39), leginkább, mint általában, az óvodapedagógusok (76,81).

A munka tárgyi körülményei megítélése ismét egy kicsit a rosszabb megítélés felé mozdul el, csupán 62,45-ot kapott, ezen belül az egyéb szakosoktól 58,18-at, az óvodapedagógusoktól 65,48-at, tehát az eredmény egy kissé alatta van az „inkább elégedett” átlagának.

A munka összességét tekintve sikerült néhány század eltéréssel „eltalálni” az „inkább elégedett” kategória pontszámát, a nagyobb elégedettség itt is elsősorban az óvodapedagógusok felől érkezik (72,78), míg legkevésbé a szociálpedagógusok (60,95) mondják a magukénak.

67

II.4.6. ábra: Mennyire elégedett főállású munkájával az alábbi szempontok szerint? (Átlagértékek a 100-fokú skálán) 77,09 70,91 1. a munka szakmai, tartalmi része

78,48 72,01 84,26 59,26 50,8

2. szakmai előmenetel, karrierépítés

65,1 50,12 70,15 56,89 51,21

3. szakmai presztízs

59,08

48,14 68,73 41,12 32,5 4. jövedelem, juttatások

43,04 39,55 43,97 70,49 76,51

5. a munka személyi körülményei

71,45 64,39 76,88 62,45 58,18 65,6 59,65 65,48

6. a munka tárgyi körülményei

66,34 63,56 68,79 60,95 72,78

7. a munka összességét tekintve]

30 Összesen

40

50

egyéb szakok

tanító

60

70

szociálpedagógus

80

óvodapedagógus


68

90

A családi és magánéleti körülményeket is kérdeztük, a megkérdezettek 11%-a, minden kilencedik, nem válaszolt erre a kérdésre. A legtöbben, 53,9%-nyian házasok, valamivel több, mint negyedük egyedülálló. Az elváltak aránya 6,5%. A családi állapot és a magyarázó változók között kevés, de markáns összefüggést találtunk: a nem-házasok inkább a nappali tagozatosok közül kerülnek (65,2%, ASR= +8,4), a házasok (76,2%, ASR= 6,5) és az elváltak (11,3%, ASR= +2,9; P <0,001) pedig inkább levelezősök. (lásd II.5.1. ábrát!)

II.5.1. ábra: Mi az Ön hivatalos családi állapota? nincs válasz; 11,0 elvált; 6,5

egyedülálló; 28,6

házas; 53,9


A megkérdezettek közel kétharmada házastárssal vagy élettárssal él, közülük egy kisebb rész valamelyikük szülőjével együtt. Minden ötödik válaszadó még otthon lakik, és csak 7,7%-uk él egyedül, önállóan. Erre a kérdésre jóval kevesebben nem adtak választ, mint az előzőre, csak hét százalékos a válaszhiány.

Szülőkkel él a nappali tagozaton végzettek 46,0%-a (ASR= +7,5), házastárssal a levelezősök 75,5% (ASR= +6,0, P<0,001), mindössze ennyi állapítható meg a magyarázó változókkal való összevetéskor.

69

5.2. ábra: Milyen körülmények között lakik? házastárssal, élettárssal és szülőkkel; 8,6

nincs válasz; 6,9 egyedül él; 7,7

szülőkkel; 20,4

házastárssal, élettárssal; 56,4


A megkérdezettek háromötöde kap segítséget valamilyen formában a szüleitől, ezen belül a nappali tagozatosok támogatása a szignifikánsan jellemzőbb (85,4%, ASR= +5,3; P<0,001).

Ami a segítség konkrét formáit illeti, itt is találtunk néhány összefüggést, amelyet azonban az alacsony elemszám miatt csak megemlítünk. Pénzbeli és a házimunkában nyújtott segítséget egyaránt a nappali tagozaton végzettek kapják a szüleiktől, miként az élelmiszercsomagot is. Ez utóbbira az szociálpedagógia és az egyéb szakokon végzettek is számíthatnak. Gyerekfelügyeletet a 2006-ban végzettek, a levelező tagozatosok és az óvodapedagógusok kérnek és kapnak a szülőktől. (lásd a II.5.3. és a II.5.3.1. ábrát!)

70

II.5.3. ábra: Kap-e segítséget a szüleitől? nincs válasz; 6,8

nem; 32,4 igen; 60,8

Forrás: „AVKF VÉGZETT HALLGATÓI VIZSGÁLATOK2011. TAVASZ” (N=270) 5.3.1. ábra: Milyen jellegű segítséget kap a szüleitől? (említések száma) élelmiszer

99

pénzbeli segítség

67

gyerekfelügyelet

50

házimunka

43

érzelmi, erkölcsi

12

lakhatás

11

bármi, ami csak kell

9

hitelátvállalás

3 0

20

40

60

80

100

120


A válaszadó végzettek nagyobb részének, nagyjából kétharmadának nincsen (tizennyolc éven aluli) gyereke. Akiknek van az átlagot szignifikáns mértékben meghaladóan: a 2006-ban végzettek (71,4%, ASR= +2,9; P=0,015), a levelező tagozaton végzetteknek (52,2%, ASR= +7,0; P <0,001), illetve az óvodapedagógusok (44,1%, ASR= +2,1). Legkevésbé gyerekesek a szociálpedagógia szakosok (27,1%, ASR= -2,4; P=0,045).(lásd a II.5.3.ábrát!) 71

II.5. 3. ábra: Van-e tizennyolc éven aluli gyereke? nincs válasz; 2,5

van; 34,9

nincs ; 62,6


II.5.3.1. ábra: Hány gyereke van? (Említések száma)

egy

36

kettő

35

három

17

négy

7

0

5

10

15

20

25

30

35

40


A gyerekszámot illetően egyetlen összefüggést sikerült feltárni: az egygyerekesek kivétel nélkül mind nappali tagozaton végeztek, a több (kettő, három, négy) gyereket nevelők pedig szintén kivétel nélkül, levelezőn. 72

II.5.4. ábra: Milyen középiskolában szerzett érettségit? nincs válasz; 3,4 szakközépiskolában; 43,2

gimnáziumban; 48,4

szerkezetváltó vagy speciális gimnáziumban; 5 Forrás: „AVKF VÉGZETT HALLGATÓI VIZSGÁLATOK2011. TAVASZ” (N=270)

A megkérdezett végzettjeink leginkább hagyományos, négyosztályos gimnáziumban érettségiztek (48,4%) vagy szakközépiskolában (43,2%). Csak minden húszadik mondta azt, hogy szerkezetváltó (6 vagy 8 osztályos, két tanítási-nyelvű) középiskolába járt volna, míg kilenc válaszolóról nem tudtunk ilyen vonatkozásban.

A végzett középiskolát összevetve a magyarázó változókkal, csak kevés összefüggést tudtunk felfedezni. Annyi bizonyosan megállapítható, hogy a nem hagyományos, tehát szerkezetváltó középiskolát végzettek jellemzően a nappali tagozatos képzést választották a Főiskolánkon (10,8%, ASR= +3,4; P=0,003). Ha a szakok szerint vizsgáljuk az összefüggéseket, akkor különösebb eltérések nem láthatóak mindaddig, amíg visszalépve egy összevonásból, külön nem kezeljük a hagyományos főiskolai és a Bologna-típusú képzést.

A hagyományos főiskolai képzésben végzettek esetében nincsenek összefüggések a végzett középiskolával, a BA-n végzettek esetében viszont igen. Eszerint hagyományos gimnáziumban az óvodapedagógus BA-n (71,0%, ASR= +2,6) és a tanító BA-n (78,6%, ASR= 2,2) végzettek aránya haladja meg szignifikánsan az átlagot, míg a szerkezetváltó

73

gimnáziumban érettségizetté pedig a szociálpedagógia BA-n (20,6%, ASR=4,2; P <0,001). Általában jellemző az is, hogy a szociálpedagógián egy árnyalatnyival többen vannak a szakközépiskolát végzettek, mint bármely más szakon (50,9%, ASR= +1,7; P=0,047). (lásd a II.5.4. ábrát!)

Kérdést tettünk fel arra vonatkozóan is, hogy milyen szociológiai jellemzőkkel írható le a végzett hallgatóink kibocsátó családja. Így megkérdeztük, hogy milyen iskolai végzettségűek voltak a szülei, amikor a megkérdezett tizennégy éves volt. Az apák jellemző iskolai végzettsége a szakmunkásképző (32,2%), illetve a szakközépiskola, technikum (23,6%). Az anyák leggyakoribb végzettsége a középiskola érettségivel, szakközépiskolát 24,5%-uk végzett, nagyjából egy százalékkal többen, mint az apák esetében, gimnáziumi érettségivel a megkérdezettek 20%-ának az édesanyja rendelkezett. Ami az alacsony iskolázottsági szinteket illeti, két és félszeres azon anyák aránya (15,1%), akik legfeljebb általános iskolát végeztek, mint ugyanez az apák körében (6%). Ugyanakkor nagyjából feleannyian vannak a szakmunkás végzettségű anyák, mint apák ebben a mintában. Ha a szülők iskolai végzettségét összevetjük a magyarázó változóinkkal, akkor azt tapasztaljuk, hogy csak kevés, de nagyon jellemző összefüggés érhető tetten. Mindkét szülő iskolai végzettsége összefüggésben áll azzal, hogy a megkérdezettek milyen tagozaton végezték tanulmányaikat, de csupán a három legalacsonyabb képzettségi szint esetére igaz ez az empirikus együtt járás. A levelező tagozaton végzők esetében az apa legfeljebb nyolc osztályos végzettsége (8,9%, ASR= +1,8), illetve szakmunkásképzője (39,9%, ASR=2,4; P=0,038) szignifikáns eltérés az átlaghoz képest. A nappali tagozatra járók esetében ez a helyzet a szakközépiskolai érettségit tett apákkal kapcsolatban áll elő (35,7%, ASR= +2,7; P=0,038). Amennyiben ugyanezt a kérdést az anyák iskolai végzettségére vonatkozóan is feltesszük, csaknem ugyanilyen választ kapunk. A levelező tagozatra járók körében szignifikánsan magasabb azok aránya, akik édesanyja csupán legfeljebb általános iskolát (21,5%, ASR= +3,4), illetve szakmunkásképzőt végzett (21,5%, ASR= +1,7), a nappali tagozatosok esetében a szakközépiskolai bizonyítvánnyal rendelkező anyák (35,0%, ASR= +2,8; P=0,002) aránya magasabb ilyen módon. A magasabb képzettségi kategóriákban sem az apák, sem az anyák esetében nem találunk ilyen összefüggéseket.

74

A szülők iskolai végzettségére vonatkozó válaszokat összevezetve azt tapasztaljuk, hogy az anyák iskolázottsága valamivel alacsonyabb a kevésbé iskolázottak körében és a legmagasabb végzettségűeknél. Így több a legfeljebb az általános iskolát befejezetteké, kevesebb a szakmunkásképzőt végzetteké, de jóval több a gimnáziumi érettségivel rendelkezőké, mint az apák körében. A szakközépiskolai érettségi, illetve a technikumi végzettség nem tekinthető férfi képzési formának, hiszen ilyen jellegű bizonyítvánnyal egy árnyalattal több anya bír, mint apa. A felsőfokú végzettségű szülők esetében a helyzet szinte kiegyensúlyozott, egy kevéssel több anya végzett főiskolát, és egy néhány százalékkal kevesebb egyetemet, mint az ugyanilyen végzettségű apa. (lásd a II.5.5. ábrát!) II.5.5. ábra: Mi volt az Ön édesanyjának és édesanyjának legmagasabb iskolai végzettsége akkor, amikor Ön 14 éves volt? (összevont ábra) 15,1

legfeljebb az általános iskola 8 osztálya

6 17,4

szakmunkásképző

32,3 24,5

szakközépiskola, technikum

23,6 19,6

gimnázium

8,2 8,8

főiskola

7,6

10,9

egyetem

13,9 0

nem tudja

3 4,1

nincs válasz

5,1 0

5

10

Anya

15

20

25

30

35

Apa


75

A család anyagi helyzetét, miként ez a legtöbb kérdezés esetében így szokott lenni, a legtöbben ezt nagyjából átlagosnak mondják. Az ezt válaszolók aránya 56,1%-ot tesz ki, a további 40%-ot adnak az ettől eltérő, érdemi válaszok. A z eltérő vélemények kisebbik része ennek az átlagnál jobbnak (19,4%, ezen belül 4,3%, tehát 12 megkérdezett az átlagnál sokkal jobbnak), 21,1% pedig rosszabbnak érzi a család anyagi helyzetét a gyerek- és kamaszkor határán. Ez utóbbi kategória magába foglalja azt a 3,3%-nyi részt, tehát kilenc megkérdezettet, akik anyagi szempontból nagyon rossz körülmények emlékét hordják magukban.

Nagyjából átlagosnak mondják a családot anyagi szempontból, visszaemlékezve a nappali tagozatosok (69,6%, ASR= +3,1) az átlagot szignifikáns mértékben meghaladóan, míg a levelezőn végzettek (23,9%, ASR= +2,8; P= 0,012) erre úgy emlékeznek, hogy az az átlagnál valamivel rosszabb volt.(lásd a II.5.7. ábrát)

II.5.7. ábra: Összességében hogyan ítéli meg családja anyagi helyzetét Ön 14 éves korában?

az átlagosnál sokkal rosszabb; 3,3

nincs válasz; 3,5

az átlagosnál sokkal jobb; 4,3

az átlagosnál valamivel rosszabb; 17,8

az átlagosnál valamivel jobb; 15,1 nagyjából átlagos; 56,1


76

Arra a kérdésre, hogy milyen mértékű a foglalkozás, a hivatás továbböröklődése a családban, nagyobbrészt nemleges választ kaptunk, a megkérdezettek 72,6% nemmel válaszolt, illetve további 4,2% nem válaszolt erre a kérdésre. Ahol látszik a szakma bizonyos öröklődése, az a tanító szakosok esetében a nagyszülőktől (12,8%, ASR= +2,9), de az átlagot szignifikáns mértékben meghaladóan nem öröklődik a szakma a szociálpedagógusok (83,0%, ASR= +2,2; P=0,001) esetében.

II.5.7. ábra: Van a családjában az Önéhez hasonló szakterületen végzettséget szerzett, e szakterületen dolgozó családtag?

nincs válasz; 4,2

igen, szülők és nagyszülők közt is van kapcsolódó szakmájú családtag; 6,2

igen, csak a szülők között; 12,5

nincs; 72,6

igen, csak a nagyszülők között; 4,5


77

III. MUNKÁLTATÓI VIZSGÁLAT - ADATOK

Az aktív és a végzett hallgatók helyzetének megismerése mellett nagy hangsúlyt fektetünk a munkáltatók véleményére is. 2011 tavaszán 138 olyan munkáltató megkérdezését sikerült elvégeznünk, akik az AVKF-en oktatott szakok valamelyikéhez kapcsolódó, friss diplomást, pályakezdőt alkalmaztak. A válaszadó intézmények közel fele óvoda, bő 20-20%-a iskola, illetve szociális intézmény, 7,2%-a egyéb intézmény, míg két válaszoló esetében nem tudjuk, hogy milyen jellegűről van szó. (lásd a III.1. ábrát!). A vizsgálataink során két tényezőt tekintettünk előzetesen „magyarázó változónak”, egyrészt az intézmény típusát, másrészt pedig azt a szakot, amelyet az alkalmazott pályakezdő a munkavégzés során hasznosíthat. A feldolgozás kapcsán azt kellett tapasztalnunk, hogy e két kérdés mentén nem mutatkoznak semmiféle szignifikáns eltérések, a munkáltatók véleménye homogénnek bizonyult! III. 1. ábra: Az Ön intézményének/munkahelyének típusa: egyéb intézmény; 7,2

nincs válasz; 2,9

szociális intézmény; 21,7

óvoda; 44,9

iskola; 23,2

Forrás: „AVKF MUNKÁLTATÓI VIZSGÁLATOK 2011. TAVASZ” (N=138)

Akik pályakezdő diplomást alkalmaztak, pontosan ugyanolyan arányban alkalmaztak óvodapedagógust, mint amilyen arányban a válaszadó munkahely óvoda (44,9%), míg az iskolák csak kisebb arányban kerestek tanítót, de nagyobban szociálpedagógust. Megfigyelhető, hogy az alkalmazási arányok nagyjából megfelelnek a képzés jelenlegi (aktív 78

hallgatói vizsgálat), illetve a múltbéli (végzett hallgatói vizsgálat) arányainak. (lásd: III. 2. ábrát, illetve az I.1.2. és a II:1.2.1. ábrát!) III.2. ábra: Alkalmaznak-e jelenleg, esetleg korábban alkalmaztak-e Önök olyan friss diplomást (pályakezdőt), aki a következő szakok valamelyikéhez kapcsolódik? hittanár; 0,7

hitoktató; 0,7


óvodapedagógus; 44,9

tanító; 17,4


A kompetenciakérdések eredménye mindig érdekes, hiszen az általunk választott kompetenciavizsgálat nem törekszik semmiféle „objektivitásra”, nem akarja „megmérni” azok szintjét, hanem arra kíváncsi, hogy a különböző tulajdonságok, készségek milyen mértékben állnak rendelkezésre pályakezdő munkatársak esetén, és ez a mérték mennyire felel meg a munkahely elvárásainak. Így tudunk átlagpontokat számolni és abból pedig látható, hogy hol vannak a legnagyobb hiátusok, hol pedig talán „túlképzés”. Ez utóbbi két esetben fordul elő, a munkáltatók sokallják vagy a szükségesnél többre értékelik a végzettek nyelvtudásának, illetve informatikai ismeretének szintjét. A hiányok olyan területen mutatkoznak a munkaadók véleménye szerint, mint az emberi konfliktusok kezelése (átlag= -1,43), a konfliktustűrés (-1.23), az önálló munkavégzés (-1,21), a gyakorlati szakismeretek (-1,2) és a szaktudás alkalmazása a gyakorlatban (-1,19). A skálán még további öt olyan kompetencia szerepel, ahol a diszkrepancia a „meglévő” és a „szükséges” között egy egész jeggyel eltér az ötfokú skálán az utóbbi javára.

79

Felmerül a kérdés, hogy ezek a kompetencia-hiányok hogyan, milyen módszerrel kezelhetőek. Természetesen nem lehet az oktatás ideje alatt csak ezekre készíteni a hallgatókat. Annyi azonban bizonyos, hogy ha a képzésben résztvevők, kivált a nappali tagozatra járók, értesülnek ezekről a hiányokról, tudatosabban készülhetnek fel akár a munkakeresésre, akár pedig az eredményesebb munkaerő-piaci jelenlétre is. (lásd a III.3 és a III.3.1. ábrát)

80

III.3. ábra: Kérjük osztályozza az alábbi készségeket, kompetenciákat aszerint, hogy (A) milyen mértékben RENDELKEZNEK velük a munkába állásukkor az Önökhöz felvételt nyert pályakezdő, (B) mennyire SZÜKSÉGESEK azok egy munkavállaló számára az Önök intézményében! (Átlagértékek az ötfokú skálán) Fegyelem, szabályok követése

4,74

4,14

Tolerancia, más nézetek tisztelete

4,81

4,09

Rendszerező gondolkodás, átlátóképesség

4,70

3,67

Koncentrációkészség, a figyelem összpontosítása

4,71

4,04

Alkalmazkodóképesség

4,77

4,15

Önálló munkavégző képesség

4,78

3,54

Kritikai gondolkodás

4,29

3,65

Időbeosztás

4,56

3,52

Precizitás, részletekre figyelés

4,60

3,65

Tanulási képesség

4,60

4,17

Gyakorlati szakismeret

4,73

3,46

Mások irányítása, utasítása

3,16

2,32

Mások szakmai vezetése

3,36

2,27

Előrelátás, tervezőkészség

3,37

Munkaszervezés

3,36

4,51 4,52

Megfelelő csapatszellem kialakítása

4,54

3,91

Együttműködés egy csapattal

4,80

4,17

Konfliktustűrés

4,77

3,47

Emberi konfliktusok kezelése

4,87

3,37 4,08 4,24

Számítógép-ismeret, informatikai tudás 2,68

Nyelvtudás

3,06 4,15 4,04

Kézügyesség

Íráskészség, fogalmazási készség

4,56

3,88

Beszédkészség

4,82

4,09

Nagy munkabírás, kitartás

4,76

3,86

Probléma-megoldási készség, leleményesség

4,82

3,60

Innovatív készség, újító szellem

3,80

Szaktudás alkalmazása a gyakorlatban

4,40 4,85

3,59

Elméleti szaktudás, felkészültség

3,98

2,00

3,00 szükséges

4,00

4,61

5,00

rendelkeztek


81

III.3.1 ábra: Kérjük osztályozza az alábbi készségeket, kompetenciákat aszerint, hogy(A) milyen mértékben RENDELKEZNEK velük a munkába állásukkor az Önökhöz felvételt nyert pályakezdő (B) mennyire SZÜKSÉGESEK azok egy munkavállaló számára az Önök intézményében! (különbségek) – a két érték KÜLÖNBSÉGE („Rendelkezik – Szükséges”) Emberi konfliktusok kezelése

-1,44

Konfliktustűrés

-1,27

Önálló munkavégző képesség

-1,23

Gyakorlati szakismeret

-1,21

Szaktudás alkalmazása a gyakorlatban

-1,19

Probléma-megoldási készség, leleményesség

-1,16

Munkaszervezés

-1,12

Mások szakmai vezetése

-1,06


-1,05

Időbeosztás

-1,04

Rendszerező gondolkodás, átlátóképesség

-1,02

Nagy munkabírás, kitartás

-,89

Precizitás, részletekre figyelés

-,89


-,74

Beszédkészség

-,73

Tolerancia, más nézetek tisztelete

-,70

Koncentrációkészség, a figyelem összpontosítása

-,67

Együttműködés egy csapattal

-,66

Megfelelő csapatszellem kialakítása

-,63

Íráskészség, fogalmazási készség

-,62

Fegyelem, szabályok követése

-,58

Elméleti szaktudás, felkészültség

-,58

Innivatív készség, újító szellem

-,57

Kritikai gondolkodás

-,57

Alkalmazkodóképesség

-,56

Általános tájékozottság, műveltség

-,52

Tanulási képesség

-,39

Kézügyesség

-,04

Számítógép-ismeret, informatikai tudás

,13

Nyelvtudás

,34

-2,00

-1,50

-1,00


82

-,50

,00

,50

Arra is választ kerestünk, hogy a munkáltatók milyen mértékben elégedettek a pályakezdőkkel a szakmai elméleti, az általános és a szakmai gyakorlati tudásuk szintjét megítélve, illetve milyen mértékben tartják sikeresnek általában a hozzájuk belépők pályakezdését. Ennél a kérdéssornál a választ nem adók nagyjából a megkérdezettek egyharmadát teszik ki. A leggyakoribb válasz valamennyi kérdés esetében az „eléggé”, amelyet egy 4 osztályzattal fejeztek ki. Leginkább az elméleti szaktudás szintjére mondják azt a megkérdezettek, hogy „eléggé” elégedettek vele. Az általános tudás esetében a megkérdezettek ezzel csak közepesen elégedettek, illetve „eléggé” csupán a válaszadók harmada. A gyakorlati képzettség, az ismeretek azonnali alkalmazhatóságát értékelik a pályakezdők munkáltatói a legkevesebbre. Itt felbukkan az „egyáltalán nem” válasz is, illetve a közepesre értékelők többen vannak, mint az ezt „eléggé” jónak érzők! A pályakezdést generálisan „eléggé”sikeresnek gondolók a válaszadók egyharmadát adják. (lásd III.4.1-4 ábrát!) Amennyiben csak az válaszolók véleményét vesszük figyelembe, nagyjából ugyanazt az adatsort kapjuk: leginkább a szakmai elméleti tudással, legkevésbé a gyakorlati szaktudással elégedettek a munkáltatók. Hiány mutatkozik a nem-szakmai szempontú, általános tudásban is, de általában a friss diplomások pályakezdésével a munkahelyek elégedettek (lásd III.4.5. ábrát!) III.4. 1. ábra: Mennyire ítéli meg korszerűnek a belépő pályakezdő munkatársak képzése során megszerzett szaktudását? egyáltalán nem; 0,7%

csak kis mértékben; 2,2% közepesen; 15,9%

nincs válasz; 33%

eléggé; 40,6%

teljes mértékben; 6,5%


83

III.4.2. ábra: Mennyire ítéli meg korszerűnek a belépő pályakezdő munkatársak nem szakmai (általános) tudása hasznosíthatóságát? csak kis mértékben; 3,6 közepesen; 19,6 nincs válasz; 33,3

eléggé; 34,1

teljes mértékben; 9,4


III.4.3. ábra: Mennyire ítéli meg korszerűnek a belépő pályakezdő munkatársak gyakorlati képzettségének minőségét? egyáltalán nem; 2,2%

csak kis mértékben; 5,8%

nincs válasz; 34,8% közepesen; 27,5%

eléggé; 23,9% teljes mértékben; 5,8%


84

III. 4.4. ábra: Megítélése szerint a képzése milyen mértékben alapozta meg a belépő pályakezdő munkatársaknak a sikeres szakmai pályakezdését? csak kis mértékben; 3,6 közepesen; 23,2 nincs válasz; 34,8

tejles mértékben; 7,2 eléggé; 31,2


III.4.5. ábra: Mennyire ítéli meg korszerűnek a belépő pályakezdő munkatársakat az alábbi szempontok szerint (érdemben válaszolók)

szakmai elméleti tudás 1,1 3,3

általános tudás

24,2

5,4

61,5

29,3

51,1

gyakorlati szakismeret 3,3 8,9

szakmai pályakezdés

14,2

42,2

5,6

0%

9,9

36,2

35,6

10%

20%

8,9

47,8

30% 1

40% 2

3

50% 4

60%

70%

11,1

80%

90%

100%

5


85

A munkáltatók csupán negyede válaszolt úgy, hogy ápol kapcsolatot és együttműködik is az Apor Vilmos Katolikus Főiskolával, további 15%-uk csak kapcsolatról számolt be, de együttműködésről nem. Minden öt megkérdezettből kettő nem válaszolt erre a kérdésre, egy harmadik pedig azt mondta, hogy nincs semmiféle kapcsolatuk az AVKF-fel.

III.5. Van-e valamilyen kapcsolatuk az Apor Vilmos Katolikus Főiskolával?

van kapcsolat és együttműködés is; 24,6

nincs válasz; 40,6

van kapcsolat, de nincs együttműködés ; 15,2 nincs kapcsolat; 19,6


86

IV. OKTATÓI VIZSGÁLAT

„Tanári vélemények a DPR vizsgálat kapcsán 2011.” címmel, szerkesztett változatban adtuk közre azokat a véleményeket, amelyeket a megismert eredmények nyomán, illetve azt továbbgondolva az oktatóink megfogalmaztak. Az alábbiakban a legfontosabb válaszok tematikus összesítését közöljük.

1. Mit gondol, hasznos volt-e a diplomás pályakövetési projekt?

-

A DPR kifejezetten pozitív projekt volt. Egy valamit azért hozzá tennék, ki kellene találni, miként lehetne ezeket az eredményeket röviden, tömören a hallgatókkal is megismertetni. A hallgatók is szembesülhetnének ezekkel az eredményekkel.

-

Az eredmények a főiskola számára pozitívak, s ha egy ilyesfajta visszajelzést kapnának a jelenlegi hallgatók, akkor ez őket is erősítené. Lehet, talán lennének olyanok, akiket motiválna ez a további tanulmányaikban.

-

Nagyon fontosnak tartom ezt a kutatást, de mindenképp szakokra kellene bontani illetve részletesebben kibontani a kérdéseket. Az eredmények jussanak el a szakfelelősökhöz és legyen következménye. Az esetleges hiányosságokat és egyéb hallgatói véleményeket értelmezzék, orvosolják; dolgozzanak rajta, fejlesszék a szakokat.

2. Mit gondol, hogyan lehetne az eredményeket hasznosítani?

-

A hallgatók fele gyermeket nevel tanulmányai közben, a Főiskolának ebben nagyon sokat kellene segíteni, mind a gyermek, mind a család érdekében. Követelményben nem, de esetleg a jelenlétben lehetne könnyíteni.

87

-

A szakmai továbbképzés is igen fontos, ne csak MA-ban gondolkodjunk, a felnőttképzés is fontos. Ezeket jobban meg kellene mutatni a tanulóknak és tudatosítani bennük, hogy itt maradhatnak, tanulhatnak tovább nálunk. A végzett hallgatókkal szorosabb kapcsolatteremtést is rendkívül fontosnak tartom, de sajnos az aktív hallgatóinkkal is igen laza a viszony. Ezen változtatni kell.

-

A hallgatók háromnegyede a tanult pályán szeretnének dolgozni és 20 % ehhez közeli pályán, az nagyon jó, úgy gondolom, hogy a hallgatók nagy része úgy jön ide, hogy tudja, hogy mit akar és tudja, hogy az adott diplomával a zsebében, amit a főiskolán szerez, mit akar csinálni.

-

Javasolni szeretném, hogy a gólyák meg az öregdiákok találkozzanak évente egyszer, nem fontos a gólyatáborhoz kötni. Ez a HÖK-nek lehetne egy rendezvény keretében megszervezni. A találkozóra meglehet hívni a tanárokat, a volt tanárokat, akiket szerettek, akik már nyugdíjba mentek, így működhetne a kapcsolattartás, a kapcsolatrendszer a múlt és jelen között.

-

És akkor az öregdiákok elmondanak mindent, hogy mi mit vétettünk, és a tanácsok mindig eljutnak az idősektől az ifjúsághoz, vagy éppen akik már dolgoznak az életben, tudnak tanácsot adni, hogy mit kell éppen jobban csinálni. Én ennyit gondoltam.

3. Önnek mit mondanak ezek az eredmények?

-

A hallgatók háromnegyede „a szakmájában szeretne dolgozni”, ez nem egy rossz arány, mert bármelyik pályát, illetve diplomát nézzük, ez jó arány, bár érdemes megnézni az országos átlagot, akik a bölcsész szakon végeznek vagy tanárnak készülnek, vajon milyen arányban akarnak pályán maradni.

-

Szerintem ez nem egy rossz arány, inkább az a probléma, hogy nincs elég álláshely. Tehát, aki tényleg hivatást érezne, nem tud elhelyezkedni óvodapedagógusként, tanítóként, szociálpedagógusként.

88

-

A hallgatók több mint a fele hagyományos, négyosztályos gimnáziumban végzett, de jönnek szakközépiskolából, innen a környékből, valószínű azért, mert itt a környékben ilyen típusú iskolák vannak.

-

Azt tapasztaltam, hogy azok, akik szakközépiskolából jönnek azoknak nincs meg az általános műveltsége, amit a gimnáziumokban tanulóktól elvárható.

-

Nagyon nagy hiányosságot tapasztalok az irodalmi ismeretek, történelem, ének, vizuális képzés területén. Mindenkinél hiányt érzékelünk a vizuális képzés területén, de a szakközépiskolában végzetteknél még inkább.

-

Nem tudom, hogy végeztek-e olyan felmérést, hogy a hallgatók milyen területről jöttek ide? Az is érdekes lehet, hogy azon a területen, ahonnan jöttek, milyen típusú középiskola érhető el a számukra.

4. Térjünk át a kompetencia-vizsgálatra. Mit mondanak Önnek ezek az eredmények?

-

Érdemes

megfigyelni

a

vélekedéseket

a „számítógép-ismeretek”

illetve

a

„nyelvtudás” kompetenciákról. Ma már a pedagógusoknak az informatikát alkalmazva kell elkészíteniük a különböző statisztikát, a vizsgatervet, stb. A nyelvvizsgával az a probléma, hogy mindenkinek kötelezővé teszik a nyelvvizsgát, de a munkahelyeken a nyelvet nem használják, ezért érzik azt, hogy az felesleges. Gyakorlatilag az idegen nyelvet jobban be kellene vonni a képzésbe.

-

A főiskolának nagyobb súlyt kellene fektetni a gyakorlatra, vagy például az „önálló munkavégzésre”, az „alkalmazkodó képesség”, az „előrelátás, tervezőképzés”, fejlesztésére, mivel itt hiányosságok vannak. Főleg a „konfliktustűrés”, vagy „emberi konfliktusok kezelése” terén. Általában a „szaktudás alkalmazása a gyakorlatban”, is deficites. Egyértelmű jobban a gyakorlat központúságra kellene összpontosítani.

-

A minőségbiztosítást anonim módon kezelik, ez nagyon érdekes, mert ezt nem mindig érezzük mi oktatók igazságosnak. Mert például, ha olyan hallgató, (akit alig 89

láttunk órán) kitölti, az elképzelhető, hogy negatív dolgokat ír be, vagy aki ott volt az órán, egészen mást ír be a kérdőívbe, mint aki nem volt ott. Nem biztos, hogy a hallgatók nagyon objektíven mérik ezt, mert ha például hiányzott, s megtagadjuk az aláírást, amit a szabályzat ír elő, akkor biztos, hogy a minőségbiztosításnál nagyon le tudja pontozni az adott oktatót.

-

Vizsgáltuk itt a kompetenciákat, de kicsit az értelmiségi létet kellene megnézni, amihez hozzátartozik a kultúra, a kulturáltság is.

-

Mi is készítettünk egy kutatást különböző korosztályokról. Azt vizsgáltuk milyen igénye van az embernek, arra hogy elmenjen egy kiállításra, egy koncertre, vagy épp múzeumba. Milyen igényük van a programokra, milyen gyakran mennek színházba, stb., és mi az oka, ha nem tudnak elmenni? Honnan informálódnak, honnan tudják meg ezeket a programokat? De lehetne kutatni mennyit és hova utazik.

-

Ahhoz, hogy valaki értelmiségi létet tudjon élni, kellene, legyen értelmiségi szemlélete, amit a hallgatónak a négy év alatt el kellene sajátítania, különböző, indirekt módokon a főiskolán a tanároktól.

-

Lényeg az lenne, hogy egy igény kialakuljon az emberben, ha van szabadideje, hogy egy koncertet meghallgasson, kiállítást megnézzen vagy olvasson, akkor azt megtegye. Úgy érzem, hogy ez is bele tartozna a hallgatók vizsgálatába.

-

A másik kérdés a fizikum. Elhangzott az „állóképesség” a kompetenciák között, ezt is fontosnak tartom. Visszaemlékszem, amikor én kezdő tanár voltam, nagyon elfáradtam. A hallgató tartsa fontosnak a lelki és a testi karbantartását. Ami azt jelenti, hogy legyen igénye, sportra: ússzon, tornázzon. Itt a főiskolán megvan a lehetőség, hogy a hitét karbantartsa, megtalálja vagy megerősítse valaki, de a pedagógus pályán, vagy ha más pályát is nézünk, csak az lehet kiegyensúlyozott, akinek rendben van a lelke és a teste is. Legyen állóképessége, tudjon vigyázni magára rendszerességgel, ússzon vagy kiránduljon. Tehát ezt nagyon fontosnak tartom.

90

-

Továbbképzések szervezését tartom fontosnak és ebben kellene fejlődnie a főiskolának. Hallgatóink 10% tanul tovább, ez egy olyan adat, amelyre oda kellene figyelni. Az alapszakok minőségbiztosítása érdekében is. Ott, ahol mesterképzés van, az alapszakok is erősebbek.

-

A beszédkészséggel gondok vannak. Nagyon keveset vizsgáztatunk szóban, talán többször kellene. A hallgatók szerintem igényelnék és nyernének belőle. Sokuk a szigorlaton szembesül először a vizsgahelyzettel. Ehhez az élményhez folyamatosan kellene hozzászokniuk.

-

A kritikai gondolkodás is fontos, erre azért van szükség, mert e nélkül alig képzelhető el értelmiségi életforma. Ezzel akár önmagunkat is védve, távolságot tudunk tartani nem kívánatos helyzetektől. Szorosan összefügg ezzel az alkalmazkodás is éppen ezért ellentmondást érzek, mert mindkettőre ugyanakkora szükség volna.

-

Számítógép ismerettel a hallgatók már rendelkeznek, amikor a főiskolára jönnek, és azt gondolom, hogy elég tudásuk van ezen a téren.

-

Innovatív, újító készségre viszont állandóan szükség van. Ezt érdemes lenne jobban tudatosítani a hallgatókban a képzés során.

5. Emeljük ki a kompetenciák közül a nyelvi, méghozzá az idegen nyelvi kompetenciát!

-

„Nyelvvizsga”: nálunk egy túlméretezett elvárás, ha nem akar külföldi munkát, felesleges. Nem jó a nyelvtanítás a főiskolánkon, nem készít fel, mert nincs rá pénz. Gyakorlatilag saját pénzből kell a hallgatónak megszereznie a nyelvvizsgát és arra felkészülni. S mivel erre nincs pénze a hallgatónak, kiszolgáltatottá válik később. Nyelvvizsga nélkül ugyanis egyéves, megbízásos munkaszerződést kap. Bére alacsonyabb szinten áll be, tehát nagyon hátrányos helyzetben van a végzett hallgató, akiknek még nincs nyelvvizsgája.

-

Megdöbbentő, hogy a nyelvtudás szükségességét ilyen alacsonyra értékelték hallgatóink. Pedig a mindennapi élethez és a szaktudás elsajátításához is egyaránt 91

nagyon fontos. Felsőfokú végzettségű, diplomás, értelmiségi emberekről beszélünk, alapkészség lenne, hogy anyanyelvükön kívül legalább egy idegen nyelven beszéljenek. -

A nyelvtudás hiánya azt mutatja, hogy nem gondolkodnak a hallgatók azon, hogy Európa más országaiban keressenek munkát. Pedig szociálpedagógusként szerintem lenne esélyük.

-

Úgy tűnik, hogy a pályával kapcsolatos előítéletek mélyen gyökereznek a hallgatóinkban, ha a beszédkészség megelőzi a megszerzett kompetenciák alkalmazását és az elméleti szaktudás, felkészültség fontosságát. Az eredmények alapján a szakos végzettséget értelmiségi pályaként értelmezve, sokkal jobban kellene a főiskolai tanulmányoknak támogatnia a tanulási képesség fejlesztése iránti igényt.

-

A nyelvtudás helye a rangsorban jól tükrözi a nyelvvizsgával rendelkezők arányát a végzős hallgatóink között. Úgy gondolom, hogy ez nem feltétlenül a felsőoktatás hibája, hanem az általános- és középiskolai nyelvtanításé. Mindezek ellenére a főiskolai nyelvoktatásban is muszáj a hátrányok kompenzációjára megfelelő stratégiát kialakítani, hogy a hallgatóink ne csak az oklevél megszerzése, hanem a sikeresebb munkaerő-piaci jelenlétük miatt is tanuljanak idegen nyelvet.

-

Jóval több pályakezdő óvodapedagógus-állással keresnek meg óvodák, mint ahány éppen végzőst tudok ajánlani, mivel sokuknak nincs nyelvvizsgája, így diplomája sem. Olyan is előfordul, hogy utolsó éves hallgató már dolgozik, de nem tudja ősztől betölteni a munkakört, mert hivatalosan nem szerzi meg a végzettséget.

-

Nyelvtudás tekintetében viszont a hallgatók megerősítik azt a vélekedést, hogy az idegen nyelvre nincs olyan nagy szükség. A munkahelyen nem kell ezzel operálniuk, de valószínűleg ők nem vezető beosztásban vannak.

92

6. Merre tovább AVKF? Ön miben látná a továbblépés lehetőségét?

-

Az a véleményem, hogy egy továbbképzési rendszer kialakítása nagyon fontos lenne, és jobban meg kellene mutatni a hallgatóknak a további lehetőségeket. Egy speciális kollégium kialakítása előnyös lenne, illetve a tehetségtámogatás.

-

Úgy gondolom, hogy mindenképp érdemes lenne bővíteni az MA és a felnőttképzési lehetőségeket, hogy hallgatóink nálunk maradjanak. Nem biztos, hogy ambíció hiánya miatt nem tanulnak tovább, elképzelhető, hogy munka, illetve család mellett nem tudják vállalni vagy finanszírozni a tanulmányaik folytatását.

-

Érdekes, hogy mindig sokalljuk az elméleti tárgyak tanítását, itt mégis keveslik a hallgatók a tanult és a szakmájukhoz szükséges elméleti tananyagot.

-

A gyakorlatot egyértelműen fontosnak tartom, és sokkal többre lenne szükség belőle. A kisebb létszámú szemináriumok, magasabb óraszámban lehetnének hatékonyak.

-

Beszédkészség tekintetében is azt gondolom, hogy megoldás lehetne, ha nem huszonnyolc fővel kellene dolgozni egy csoportfoglalkozáson, mert így lehetősége van a hallgatónak a passzivitásra. Az elméleti tudást itt lehetne a leginkább begyakorolni, védett közegben. Ezen felül megtanulnák érvényesíteni érdekeiket és érvelni is.

-

A probléma-megoldási készséget sajnos az iskolapadban nem tudják a hallgatók gyakorolni, ezért sem hagyható figyelmen kívül a terepgyakorlatok fontossága. Ahhoz, hogy ezek megváltozzanak, a tanítás módszertanát kellene formálni.

-

Szerencsére diplomáinkkal a fővárosban és az agglomerációban is el lehet helyezkedni, vagyis a főiskola szakjai és a földrajzi elhelyezkedés növeli az álláshoz jutás esélyeit. A más térségekből érkező és a tanulmányaik végeztével visszatérő hallgatóink már nincsenek ilyen könnyű helyzetben.

93

7. Mit gondol, milyen lehetőségek rejlenek a karrieriroda működtetésében?

-

A Karriercentrum működésében több lehetőség rejlik: pályakövetési rendszer folyamatos működtetése; állásközvetítő portál/iroda kialakítása a környék/országos munkaadóinak bevonásával; interaktív adatbázis a végzett hallgatóinkról és a munkaadók által kínál lehetőségekkel; megismertetni a kutatás céljait, eredményeit, felhasználási lehetőségeit hallgatóinkkal, oktatóinkkal, munkatársainkkal.

94

MELLÉKLETEK MELLÉKLET 1. AKTÍV HALLGATÓK KÉRDŐÍVE

AVKF Aktív Hallgatók 2011 tavasz Diplomás Pályakövető Rendszer Kedves Hallgatónk! E kérdőív kitöltésével intézményünket támogatja abban a törekvésében, hogy képzéséről, szolgáltatásairól első kézből kaphasson képet. A Diplomás Pályakövetési Programnak kulcseleme a jelenlegi és egykori hallgatók tapasztalatainak összegyűjtése és hasznosítása annak érdekében, hogy e visszajelzések javíthassák mindazt az ismeret-készletet, amellyel intézményünk végzettjeit felruházza. A jövőben a pályakövetési célú megkeresések a hallgatók számára éves gyakorisággal, a végzettek számára tágabb időközönként, de ugyancsak ciklikusan ismétlődnek, ezzel támogatva intézményünk alkalmazkodását a képzés folyamatosan változó környezetéhez. Amennyiben kitölti e kérdőívet, Ön is hozzájárul az intézmény és az általa kiadott diplomák sikeresebbé tételéhez. Válaszait természetesen anonim módon kezeljük.

Köszönjük, ha időt szán a válaszadásra!

Útmutató a kitöltéshez Kérdőívünk az Ön által intézményünkben jelenleg végzett képzésekre vonatkozik. Ha esetleg jelenleg több szakon is tanul az intézményben, elsősorban az Ön által fontosabbnak, főszakjának tartott képzésérőlkérdezzük. Kérjük, válaszait erre a képzésre vonatkoztatva adja meg! Amennyiben egy-egy kérdést nem tud teljes bizonyossággal megválaszolni, kérjük a leghitelesebbnek ítélt választ jelölje meg. Adatvédelmi megjegyzés Ez a kérdőív névtelen Tájékoztatjuk, hogy válaszairól nem készül az Ön azonosítására alkalmas feljegyzés. Ha a kérdőív kitöltéséhez egyedi kódot kapott, biztos lehet abban, hogy azt a rendszer válaszaitól teljesen elkülönülten kezeli, és csak annak jelzésére szolgál, hogy Ön kitöltötte-e a kérdőívet, vagy sem. Így nincs semmilyen mód arra, hogy a kód alapján Önt akár egyetlen válaszával is bármilyen összefüggésbe hozhassuk. Következő >>

1. Kapcsolódás az intézményhez * 1.2. Milyen szakon tanul ebben az intézményben? Kérem, válasszon egyet a felsoroltak közül! Kérem, válasszon ...

95

* 1.3. Milyen tagozaton tanul ebben az intézményben, ezen a szakon?

Kérem, válasszon egyet a felsoroltak közül! Kérem, válasszon ...

1.4. Milyen finanszírozási formában tanul Ön jelenleg ebben az intézményben, ebben a képzésben?

Kérem, válasszon egyet a felsoroltak közül! Államilag támogatott Költségtérítéses Nincs válasz * 1.5. Melyik évben kezdte meg tanulmányait ezen a szakon?


1.6. Átlagosan milyen tanulmányi eredménnyel (osztályzattal) végzi Ön ezt a szakot? Kérem, válasszon egyet a felsoroltak közül! elégséges közepes jó jeles, kiváló Nincs válasz

96

1.7. Ebben az intézményben, ezen a szakon tanuló többi diák tanulmányi eredményéhez képest az Ön tanulmányi eredménye jellemzően jobb, vagy rosszabb? Kérem, válasszon egyet a felsoroltak közül! sokkal rosszabb, mint a többieké valamivel rosszabb, mint a többieké kb. ugyanolyan, mint a többieké valamivel jobb, mint a többieké sokkal jobb, mint a többieké Nincs válasz 1.8. Tervez (további) részvételt MA/MSc képzésben? Kérem, válasszon egyet a felsoroltak közül! igen, ehhez a szakomhoz (is) kapcsolódóan igen, de egy másik szakomhoz kapcsolódóan nem jelenleg is MA/MSc képzésben veszek részt Nincs válasz

2. Egyéb felsőfokú tanulmányok 2.1. Tanul jelenleg egyéb szakon is?

Kérem, válasszon egyet a felsoroltak közül! nem igen Nincs válasz 2.2. Van felsőfokú végzettsége? Kérem, válasszon egyet a felsoroltak közül! nem igen Nincs válasz

97

3. Nemzetközi tapasztalatok

3.1. Milyen szintű nyelvtudása van az alábbi idegen nyelvekből?

1 - nem ismeri

2

3

4

5 - nagyon jól ismeri 9 - anyanyelve Nincs válasz

angol német francia olasz spanyol orosz (Kérjük, jelölje a nyelvismeret szintjét egy ötfokú skálán, ahol 1=nem ismeri, 5=nagyon jól ismeri)

3.2. Ön beszél egyéb nyelven? Kérem, válasszon egyet a felsoroltak közül! nem igen Nincs válasz 3.4. Felsőfokú tanulmányai alatt tanult hosszabb-rövidebb ideig külföldön?

Kérem, válasszon egyet a felsoroltak közül! nem igen Nincs válasz 3.5. Dolgozott Ön hosszabb-rövidebb ideig külföldön?

Kérem, válasszon egyet a felsoroltak közül! nem igen Nincs válasz

98

4. Kapcsolódás a munka világához 4.1. Jelenleg dolgozik Ön?

Kérem, válasszon egyet a felsoroltak közül! nem igen Nincs válasz

5. Személyes adatok * 5.1 Az Ön neme?

Kérem, válasszon egyet a felsoroltak közül! férfi nő

5.2. Melyik évben született Ön?

Ebbe a mezőbe csak számokat írhat 5.3. Milyen településen lakott Ön 14 éves korában?

5.3.1. Ez a település külföldön van? Kérem, válasszon egyet a felsoroltak közül! nem igen Nincs válasz

99

5.4. Milyen típusú középiskolai osztályban szerzett érettségit? Kérem, válasszon egyet a felsoroltak közül! gimnázium – hagyományos 4 osztályos 6, 8 osztályos (szerkezetváltó) középiskola, kéttannyelvű gimnázium szakközépiskola Egyéb: Nincs válasz 5.5. Mi volt az Ön édesapjának legmagasabb iskolai végzettsége akkor, amikor Ön 14 éves volt? Kérem, válasszon egyet a felsoroltak közül! legfeljebb 8 általános szakmunkásképző, szakiskola (érettségi nélkül) szakközépiskola, technikum gimnázium főiskola egyetem nem tudja, nem ismerte, nem élt Nincs válasz

5.6. Mi volt az Ön édesanyjának legmagasabb iskolai végzettsége akkor, amikor Ön 14 éves volt? Kérem, válasszon egyet a felsoroltak közül! legfeljebb 8 általános szakmunkásképző, szakiskola (érettségi nélkül) szakközépiskola, technikum gimnázium főiskola egyetem nem tudja, nem ismerte, nem élt Egyéb: Nincs válasz

100

5.7 Összességében hogyan ítéli meg családja anyagi helyzetét Ön 14 éves korában? Kérem, válasszon egyet a felsoroltak közül! az átlagosnál sokkal jobb az átlagosnál valamivel jobb nagyjából átlagos az átlagosnál valamivel rosszabb az átlagosnál sokkal rosszabb Nincs válasz 5.8.Van a családjában az Önéhez hasonló szakterületen végzettséget szerzett, e szakterületen dolgozó családtag?

Kérem, válasszon egyet a felsoroltak közül! igen, szülők és nagyszülők közt is van kapcsolódó szakmájú családtag igen, csak a szülők között igen, csak a nagyszülők között Nincs Nincs válasz (Kérjük a szülői és nagyszülői körre gondoljon!)

101

6.Az intézmény saját kérdései 6.2.0 Hányadik évfolyamon tanul az Ön által fontosabbnak, fő szakjának tartott képzésben ? Kérem, válasszon egyet a felsoroltak közül! Első évfolyam Végzős (utolsó éves, egy éven belül államvizsgát tervez) Köztes évfolyam Nincs válasz 6.4.1 (A) Arra vagyunk kíváncsiak, hogy mennyire fontosak az alábbi tényezők ahhoz, hogy Ön jól érezze magát a Zsigmond Király Főiskolán? Osztályozzon 1-tól 5-ig, ahol a 5-ös azt jelenti, hogy ez a tényező "nagyon fontos", míg a 1-es azt, hogy ez a tényező "egyáltalán nem fontos". 6.4.1 (B) Most abból a szempontból osztályozza az egyes tényezőket, hogy mennyire felelnek meg az Ön elvárásainak a ZSKF-en! Osztályozzon itt is 1-tól 5-ig, ahol az 5-ös azt jelenti, hogy ebből a szempontból a ZSKF "teljes mértékben megfelel" elvárásainak, míg a 1-es azt, hogy ebből a szempontból a ZSKF "egyáltalán nem felel meg" elvárásainak . (A) mennyire fontos (B) mennyire felel meg 1) az oktatás magas színvonala, jól felkészült tanárok 2) gyakorlatorientált, praktikus oktatás 3) érdekes, élvezetes órák 4) az oktatás feltételeinek magas szintű biztosítása (előadók, szemináriumi szobák, géptermek stb.) 5) jó intézményi ügyintézés a Tanulmányi Osztályon 6) jó intézményi ügyintézés az Intézetben 7) jó elektronikus ügyintézést biztosítson 8) segítse a megfelelő információkhoz jutást 9) jó továbbtanulási lehetőségeket biztosítson a főiskolán belül (master, Ph.D) 10) jó továbbtanulási lehetőségeket biztosítson az itt szerzett diploma más felsőoktatási intézményben (master, Ph.D) 11) jó elhelyezkedési lehetőséget biztosítson az itt szerzett diploma a munka világában 12) megfelelő gyakorlati helyet biztosítson a szakmai gyakorlathoz 13) megfelelő szolgáltatásokat nyújtson a karrierem építéséhez 14) segítsen az elhelyezkedésemben, a munkahelykeresésben

102

(A) mennyire fontos 15) megalapozott tudással lehessen diplomát szerezni 16) könnyen lehessen diplomát szerezni 17) magas szintű szolgáltatásokat nyújtson a végzett hallgatóinak, törődjön velük (öregdiák, vagy „alumni” szolgáltatások) 18) jó tanár-diák viszony 19) jó könyvtári szolgáltatások 20) jó jegyzetellátás, oktatási segédanyagokhoz való hozzájutás lehetősége 21) megfelelő művelődési, szórakozási, sportolási lehetőségek biztosítása 22) kollégiumi ellátás biztosítása 23) kereső tevékenység, családi kötelezettségek megfelelő összehangolása a tanulmányi követelményekkel 24) jó kutatási, publikációs, tudományos előrehaladási lehetőségek biztosítása a diákoknak 25) erős tudományos diákköri mozgalom (TDK) 26) jó étkezési lehetőségek 27) kulturált, igényes környezet, szép épület 28) jól működő diák önkormányzat, aktív diákszervezet S4 Hol van az Ön állandó lakóhelye? Kérem, válasszon egyet a felsoroltak közül! Budapest Egyéb város Pest megyében Község Pest megyében Város Pest megyén kívül Község Pest megyén kívül Egyéb: Nincs válasz

103

(B) mennyire felel meg

6.4.2 Érdekli-e önt a ZSKF Diplomás Pályakövető Rendszerének koncepciója és egyes eredményei? Kérem, válasszon egyet a felsoroltak közül!

Kérem, válasszon ...

Mi a véleménye a modellünkről? Kérjük írja be!

104

105

Mi a véleménye az adatokról? Kérjük, ezt is írja be!

Köszönjük a türelmét és a válaszait! Elküldöm

106

MELLÉKLET 2. VÉGZETT HALLGATÓK KÉRDŐÍVE

AVKF Végzett Hallgatók 2011 tavasz Diplomás Pályakövető Rendszer Kedves Egykori Hallgatónk! Intézményünk diplomás pályakövetési kutatása kapcsán kerestük meg Önt. Az alábbiakban az Ön diplomázás utáni pályájára, tanulmányaira vonatkozóan tennénk fel kérdéseket annak érdekében, hogy megtudjuk, hogyan boldogulnak végzettjeink a munka világában. A vizsgálat eredményei számunkra munkánk eredményességét tükrözik vissza, mostani hallgatóink számára pedig tájékoztatást adhatnak arról, mire számíthatnak tanulmányaik befejeztével. Válaszait természetesen anonim módon kezeljük. (A kérdőív kitöltése kb 20 percet vesz igénybe) Köszönjük, ha időt szán a válaszadásra!

Útmutató a kitöltéshez Kérdőívünk az Ön által az Apor Vilmos Katolikus Főiskolán megszerzett abszolutóriumra* vonatkozik. Hacsak külön az ellenkezőjét nem kérjük, a kérdésekre mindig e végzettségére vonatkozóan válaszoljon! Ha esetleg több képzésen is szerzett abszolutóriumot, akkor arra vonatkoztatva várjuk válaszait, amelyet Ön saját szakmai fejlődését tekintve fontosabbnak (főszakjának) érez. Amennyiben egy-egy kérdést nem tud teljes bizonyossággal megválaszolni, kérjük a leghitelesebbnek ítélt választ jelölje meg. * Az abszolutórium azt igazolja, hogy a hallgató a szak tantervében előírt tanulmányi és vizsgakötelezettségeinek a szakdolgozat, a nyelvvizsga és a záróvizsga kivételével mindenben eleget tett, a követelményekben előírt kreditpontokat megszerezte. Adatvédelmi megjegyzés Ez a kérdőív névtelen Tájékoztatjuk, hogy válaszairól nem készül az Ön azonosítására alkalmas feljegyzés. Ha a kérdőív kitöltéséhez egyedi kódot kapott, biztos lehet abban, hogy azt a rendszer válaszaitól teljesen elkülönülten kezeli, és csak annak jelzésére szolgál, hogy Ön kitöltötte-e a kérdőívet, vagy sem. Így nincs semmilyen mód arra, hogy a kód alapján Önt akár egyetlen válaszával is bármilyen összefüggésbe hozhassuk. Következő >>

107

1 .Az elvégzett képzés kezdete, jellemzői Kérjük, amennyiben ebben az évben több szakon is szerzett abszolutóriumot az intézményben, az alábbi kérdésekre következetesen az Ön számára fontosabbnak tartott végzettségére vonatkoztatva válaszoljon! * 1.2 Milyen szakon tanult (szerzett legalább abszolutóriumot, végbizonyítványt) ebben az intézményben?


(Ha két vagy több szakon is végzett kérjük, hogy az Ön számára fontosabb szakot jelölje meg és a későbbiekben erre vonatkozóan válaszoljon!) * 1.2 Melyik évben szerezte meg abszolutóriumát ezen a szakon? Kérem, válasszon egyet a felsoroltak közül! Kérem, válasszon ...

*1.3. Milyen tagozaton végzett ebben az intézményben, ezen a szakon? Kérem, válasszon egyet a felsoroltak közül! Kérem, válasszon ...

1.4 Milyen finanszírozási formában tanult Ön ebben az intézményben, ebben a képzésben? Kérem, válasszon egyet a felsoroltak közül! Kérem, válasszon ...

1.5 Átlagosan milyen eredménnyel (osztályzattal) végezte el Ön ezt a szakot? Kérem, válasszon egyet a felsoroltak közül! Kérem, válasszon ...

1.6 Ebben az intézményben, ezen a szakon végzett többi diák tanulmányi eredményéhez képest az Ön tanulmányi eredménye jobb, vagy rosszabb volt? Kérem, válasszon egyet a felsoroltak közül! Kérem, válasszon ...

1.7 A szak megkezdése után összesen hány félév alatt jutott el az abszolutóriumig?

félév Ebbe a mezőbe csak számokat írhat (Kérjük, csak az abszolutórium megszerzéséig tartó aktív, lezárt félévek számát tüntesse fel )

108

1.8. Az abszolutórium után közvetlenül a diplomáját is megszerezte? Kérem, válasszon egyet a felsoroltak közül! Kérem, válasszon ...

1.9. Az Ön tudomása szerint működik-e alumni/öregdiák szervezet az intézményben? Kérem, válasszon egyet a felsoroltak közül! Kérem, válasszon ...

1.10 Egy kifejezetten végzett hallgatók számára készítendő internetes portál esetében az alábbi tartalmakról, szolgáltatásokról kérem, mondja meg, hogy az Ön számára melyik mennyire fontos! Az 1-es jelentse, hogy egyáltalán nem fontos, az 5-ös, hogy nagyon fontos. A közbülső értékekkel árnyalhatja a véleményét.

1 - Egyáltalán nem fontos

2

3

4

5Nagyon Nem fontos tudja Nincs válasz

Önéletrajz tanácsadás Motivációs levél tanácsadás Munkajogi tanácsadás Ösztöndíjak, pályázatok gyűjteménye Munkaerő-közvetítés Szakmai fórum Publikációs lehetőség Szakmai és személyes kapcsolatok fenntartása és fejlesztése a volt csoport/szak-/évfolyam-/iskolatársakkal, oktatókkal, jelenlegi hallgatókkal Tájékoztató a főiskolai hírekről, eseményekről 1.11 A „ZSKF KLUB” jövőbeni fejlesztésében leginkább az Önök – mint felhasználók - igényeire, ötleteire szeretnénk támaszkodni, ezért kérjük írja le, hogy Ön számára milyen szolgáltatás és/vagy tartalom tenné vonzóbbá az oldalt.

109

2. Egyéb felsőfokú tanulmányok 2.1. Rendelkezett-e felsőfokú végzettséggel a megkeresés alapjául szolgáló képzés megkezdésekor? Kérem, válasszon egyet a felsoroltak közül! Kérem, válasszon ...

2.2. A megkeresés alapjául szolgálóképzés megkezdése óta (közben, vagy utána) szerzett-e egyéb felsőfokú végzettséget? Kérem, válasszon egyet a felsoroltak közül! Kérem, válasszon ...

2.3. Részt vesz-e jelenleg felsőfokú képzésben? Kérem, válasszon egyet a felsoroltak közül! Kérem, válasszon ...

2.4. Tervez-e (további) részvételt MA/MSc képzésben? Kérem, válasszon egyet a felsoroltak közül! Kérem, válasszon ...

2.5. Milyen szintű nyelvtudása van az alábbi idegen nyelvekből? 1 - nem ismeri 2

3

4

5 - nagyon jól ismeri 6 - anyanyelve Nincs válasz

2.5.1. angol 2.5.2. német 2.5.3. francia 2.5.4. olasz 2.5.5. spanyol 2.5.6. orosz (Kérjük, jelölje a nyelvismeret szintjét egy ötfokú skálán, ahol 1=nem ismeri, 5=nagyon jól ismeri, 0=anyanyelve) 2.6. A kérdőív alapjául szolgáló felsőfokú tanulmányai alatt, a végzettség megszerzése előtt tanult-e hosszabb-rövidebb ideig külföldön? Kérem, válasszon egyet a felsoroltak közül! Kérem, válasszon ...

110

2.7. A kérdőív alapjául szolgáló tanulmányai alatt részt vett-e a tanulmányok részét képező kötelező szakmai gyakorlaton? Kérem, válasszon egyet a felsoroltak közül! Kérem, válasszon ...

2.8. Szerzett-e a tanulmányaihoz kapcsolódó munkatapasztalatot (akár részfoglalkozásúként, akár teljes foglalkoztatottságban)… Igen Nem Nincs válasz 2.8.1. … a kérdőív alapjául szolgáló tanulmányai ELŐTT? 2.8.2. … a kérdőív alapjául szolgáló tanulmányai KÖZBEN? 2.9. Szerzett-e a tanulmányaihoz NEM kapcsolódó munkatapasztalatot (akár részfoglalkozásúként, akár teljes foglalkoztatottságban)… Igen Nem Nincs válasz 2.9.1. … a kérdőív alapjául szolgáló tanulmányai ELŐTT? 2.9.2. … a kérdőív alapjául szolgáló tanulmányai KÖZBEN? 2.10. Dolgozott-e Ön hosszabb-rövidebb ideig külföldön? Igen Nem Nincs válasz 2.10.1. … a kérdőív alapjául szolgáló tanulmányai ELŐTT? 2.10.2. … a kérdőív alapjául szolgáló tanulmányai KÖZBEN?

3. Átmenet a felsőoktatásból a munka világába 3.1. Ön a kérdőív alapjául szolgáló felsőfokú képzése során jellemzően minek tekintette magát inkább? Kérem, válasszon egyet a felsoroltak közül! Kérem, válasszon ...

3.2. Az abszolutórium megszerzésekor rendelkezett Ön főállású munkaviszonnyal (szolgálati jogviszonnyal)? Kérem, válasszon egyet a felsoroltak közül! Kérem, válasszon ...

3.3. Az abszolutórium megszerzése után közvetlenül keresett-e munkát? Kérem, válasszon egyet a felsoroltak közül! Kérem, válasszon ...

111

3.3.1. A munkakeresés során összesen kb. hány munkáltatónál próbálkozott/ jelentkezett állásért?

(Kapcsolatfelvételnek számítanak pl. az elküldött önéletrajzok, megvalósult interjúk, jelentkezés hirdetésekre…)Kérjük, számmal adja meg!) 3.3.2. A munkakeresés során összesen kb. hányszor hívták be állásinterjúra, vagy vették fel Önnel valamilyen más formában a kapcsolatot a munkaadók?

Ebbe a mezőbe csak számokat írhat

3.3.3. Az abszolutórium megszerzése után talált-e munkát? Kérem, válasszon egyet a felsoroltak közül! Kérem, válasszon ...

3.3.3.1. Abszolutórium után összesen hány hónapig kereste első munkáját?

3.3.2. A munkakeresés során összesen kb. hányszor hívták be állásinterjúra, vagy vették fel Önnel valamilyen más formában a kapcsolatot a munkaadók?

Ebbe a mezőbe csak számokat írhat 3.3.3. Az abszolutórium megszerzése után talált-e munkát? Kérem, válasszon egyet a felsoroltak közül! Kérem, válasszon ...

4. Munkaerő-piaci életút 4.1. Ennek a végzettségnek a megszerzése óta összesen hány főállású munkahelye, munkaviszonya volt Önnek, a jelenlegivel együtt? Kérem, válasszon egyet a felsoroltak közül! Kérem, válasszon ...

(Ha az abszolutórium megszerzésekor már dolgozott, kérjük azt is számítsa bele!)

112

4.2. Ennek a végzettségnek a megszerzése óta volt-e munkanélküli? Kérem, válasszon egyet a felsoroltak közül! Kérem, válasszon ...

4.2.1. Összesen hány ilyen (munkanélküli) időszak volt?

Ebbe a mezőbe csak számokat írhat 4.2.2. Összeadva ezek az – munkanélküliként töltött – időszakok hány hónapig tartottak?

Ebbe a mezőbe csak számokat írhat 4.2.3. Volt ezek közt regisztrált munkanélküli időszak? Kérem, válasszon egyet a felsoroltak közül! Kérem, válasszon ...

4.3. A kérdőív alapjául szolgáló felsőfokú végzettség megszerzését követően tanult-e hosszabb-rövidebb ideig külföldön? Kérem, válasszon egyet a felsoroltak közül! Kérem, válasszon ...

4.4. A kérdőív alapjául szolgáló felsőfokú végzettség megszerzését követően dolgozott-e hosszabb-rövidebb ideig külföldön? Kérem, válasszon egyet a felsoroltak közül! Kérem, válasszon ...

5. Jelenlegi munkaerő-piaci helyzet 5.1. Mi az Ön jelenlegi fő munkaerő-piaci státusza? Kérem, válasszon egyet a felsoroltak közül!


113

5.2. Jelenleg dolgozik Ön? Kérem, válasszon egyet a felsoroltak közül! Kérem, válasszon ...

5.3. Az Ön fő munkaviszonya: Kérem, válasszon egyet a felsoroltak közül! Kérem, válasszon ...

(Az alábbiakban a jelenlegi fő munkaviszonyával kapcsolatos kérdéseket teszünk fel. Kérjük, ha több dolgot is csinál, akkor válassza ki, hogy melyiket tekinti a fő foglalkozásának, és a következőkben erre a tevékenységére és munkahelyére vonatkozó válaszokat adja meg!) 5.4. Ön… Kérem, válasszon egyet a felsoroltak közül!


5.5. Mi jelenlegi foglalkozásának, munkakörének megnevezése?

( Kérem, ügyeljen arra, hogy a megnevezésből munkájának szakmai jellege kiderüljön! Ha az Ön munkaköre például tanácsadó, rendszerszervező, ügyintéző, asszisztens, államigazgatási előadó, osztályvezető stb., akkor jelölje meg, mely területen dolgozik! Például: számviteli tanácsadó; számítástechnikai rendszerszervező, pénzügyi ügyintéző; marketing asszisztens; igazgatási osztály jogi előadója; polgármesteri hivatal egészségügyi osztály vezetője stb. ) 5.6. Hány hónapja tölti be ezt a munkakört a mostani munkahelyén?

Ebbe a mezőbe csak számokat írhat 5.7. Hány hónapja dolgozik Ön a jelenlegi munkáltatójánál (vagy ebben a vállalkozásban, vagy önfoglalkoztatóként)?


114

5.8. Hány alkalmazottja/beosztottja van?

Ebbe a mezőbe csak számokat írhat 5.9. Milyen mértékben használja jelenlegi munkájában a kérdőív alapjául szolgáló tanulmányai során elsajátított tudást, megszerzett készségeket? Kérem, válasszon egyet a felsoroltak közül! Kérem, válasszon ...

5.10. Véleménye szerint milyen szakterületen végzett tanulmányok felelnek meg a legjobban ennek a munkának? Kérem, válasszon egyet a felsoroltak közül! Kérem, válasszon ...

5.11. Véleménye szerint milyen szintű képzettség felel meg legjobban jelenlegi munkájának? Kérem, válasszon egyet a felsoroltak közül! Kérem, válasszon ...

5.12. Milyen jellegű munkahelyen dolgozik Ön?

(Kérjük, a munkahely típusának megadásakor olyan általános kategóriákban gondolkodjon, mint pl. bank, iskola, ipari termelő cég, biztosítótársaság, stb. ) 5.13. Az Ön munkahelye… Kérem, válasszon egyet a felsoroltak közül! Kérem, válasszon ...

5.14. Az Ön munkahelye Kérem, válasszon egyet a felsoroltak közül! Kérem, válasszon ...

5.15. Megközelítőleg hány fő dolgozik az Ön cégénél? Kérem, válasszon egyet a felsoroltak közül! Kérem, válasszon ...

(Kérjük, a teljes – legnagyobb – munkavállalói létszámot jelölje meg, több telephellyel rendelkező cég esetén pl. az anyavállalat összesített létszámát!)

115

5.16. Kérjük, az alábbi listából válassza ki munkahelye ágazatát! Kérem, válasszon egyet a felsoroltak közül!


5.17. Kérjük, tüntesse fel munkahelye települését! Kérem, válasszon egyet a felsoroltak közül! Kérem, válasszon ...

(Azét a települését, ahol munkavégzésének többsége zajlik!) 5.18. A főállású munkaidő illetve kereset szempontjából az előző hónap egy átlagos, „normál” hónap volt? Kérem, válasszon egyet a felsoroltak közül! Kérem, válasszon ...

5.18.1 Mennyi volt az előző hónapban / az utolsó olyan hónapban, amikor jellemző, „normál” fizetést kapott, a főállásából származó havi nettó (adózás utáni) keresete?

Ebbe a mezőbe csak számokat írhat (Kérjük, az összeget ezer forintban adja meg! Amennyiben az összeg 999 ezer forint feletti, kérjük, 999-et tüntessen fel!) 5.18.2 Hány munkaórát dolgozott főállásában az előző hónapban? Ha ez nem a "szokásos" hónap volt, akkor utolsó "szokásos" hónapban hány munkaórát dolgozott a főállású munkahelyén?

Ebbe a mezőbe csak számokat írhat 5.19. Van-e Önnek mellékállása, másodállása? Kérem, válasszon egyet a felsoroltak közül! Kérem, válasszon ...

5.19.2. Véleménye szerint milyen szintű képzettség felel meg legjobban jelenlegi mellékállású munkájának? Kérem, válasszon egyet a felsoroltak közül! Kérem, válasszon ...

116

5.19.3. Másodállásából/mellékállásából mennyi havi nettó keresete származott az előző hónapban?


(Ha az előző hónap ebből a szempontból nem tekinthető „normál keresetű” hónapnak, kérjük, a legutóbbi „normál keresetű” hónapra jellemző havi nettó keresetét adja meg!) 5.19.4. Másodállásban/mellékállásban hány munkaórát dolgozott az előző hónapban?

(Ha az előző hónap ebből a szempontból nem tekinthető "szokásos" hónapnak, kérjük, a legutóbbi "szokásos" hónapra jellemző heti munkaórát adja meg!)

6. Elégedettség 6.1. Mennyire elégedett főállású munkájával az alábbi szempontok szerint? 1 - teljesen elégedetlen

2elégedetlen

6.1.1. a munka szakmai, tartalmi része 6.1.2. szakmai előmenetel, karrierépítés 6.1.3. szakmai presztízs 6.1.4. jövedelem, juttatások 6.1.5. a munka személyi körülményei 6.1.6. a munka tárgyi körülményei 6.1.7. a munka összességét tekintve

117

3elégedett

4 - teljesen elégedett

Nem tudja

Nincs válasz

7. Személyes adatok * 7.1. Az Ön neme? Kérem, válasszon egyet a felsoroltak közül! Kérem, válasszon ...

7.2. Melyik évben született Ön?

Ebbe a mezőbe csak számokat írhat 7.3. Mi az Ön hivatalos családi állapota? Kérem, válasszon egyet a felsoroltak közül! Kérem, válasszon ...

7.4. Van-e 18 év alatti gyermeke? Kérem, válasszon egyet a felsoroltak közül! Kérem, válasszon ...

7.5. Milyen településen lakott Ön 14 éves korában?Ez a település külföldön van? Kérem, válasszon egyet a felsoroltak közül! Kérem, válasszon ...

7.6. Milyen településen él Ön jelenleg? Ez a település külföldön van? Kérem, válasszon egyet a felsoroltak közül! Kérem, válasszon ...

(Arra a településre gondoljon, ahol ténylegesen, életvitelszerűen él!) 7.7. Milyen típusú középiskolai osztályban szerzett érettségit? Kérem, válasszon egyet a felsoroltak közül! Kérem, válasszon ...

7.8. Mi volt az Ön édesapjának legmagasabb iskolai végzettsége akkor, amikor Ön 14 éves volt? Kérem, válasszon egyet a felsoroltak közül! Kérem, válasszon ...

118

7.9. Mi volt az Ön édesanyjának legmagasabb iskolai végzettsége akkor, amikor Ön 14 éves volt? Kérem, válasszon egyet a felsoroltak közül! Kérem, válasszon ...

7.10. Összességében hogyan ítéli meg családja anyagi helyzetét akkor, amikor Ön 14 éves volt? Kérem, válasszon egyet a felsoroltak közül! Kérem, válasszon ...

7.11. Van-e a családjában az Önéhez hasonló szakterületen végzettséget szerzett, e szakterületen dolgozó családtag? Kérjük, ne a végzettség szintjére, hanem az esetleges szakmai kapcsolódásra gondoljon! Kérem, válasszon egyet a felsoroltak közül! Kérem, válasszon ...

(Kérjük a szülői és nagyszülői körre gondoljon!)

8. Az intézmény saját kérdései 8.1 Volt-e már Önnek olyan munkahelye, mellékállása, rendszeres alkalmi vagy megbízásos munkája, ahol tevékenysége az itt szerzett (valamely) végzettségéhez kapcsolódott? Kérem, válasszon egyet a felsoroltak közül! Igen, volt/van ilyen munkám, amely (valamely) itt szerzett végzettségemhez kötődik/kötődött HA több itt szerzett végzettségéhez is kötődik – Melyikhez elsősorban (Írja be): Nem volt még ilyen Nincs válasz

Az ön megjegyzése ehhez: 8.3.3 Az AVKF elvégzése óta tanult-e Ön valamilyen felsőoktatási intézményben? Kérem, válasszon egyet a felsoroltak közül! Kérem, válasszon ...

8.4 Érdekli-e önt a ZSKF Diplomás Pályakövető Rendszerének koncepciója és egyes eredményei? Kérem, válasszon egyet a felsoroltak közül! Kérem, válasszon ...

8.6 Milyen ötletei, javaslati vannak, hogyan tehetnénk jobbá, vonzóbbá az Apor Vilmos Katolikus Főiskolát? Kérem, válasszon ...

Köszönjük a türelmét és a válaszait! 119

__________________________________________________________________________________________

PEGAZUS” PROJEKT TÁMOP-4.1.1-08/2/KMR-2009-0011 __________________________________________________________________________________________

___________________________________________________________________________________________

AVKF DPR TANULMÁNYOK 2012. ___________________________________________________________________________________________

120

A DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETŐRENDSZER KUTATÁSI EREDMÉNYEIBŐL JELLI JÁNOS ÉS KABAINÉ TÓTH KLÁRA

Recommend Documents