A DIMENZIONIZMUS HARMINC ÉVE
Pontosan harminc éve, 1936-ban, egy francia nyelv ű röpirat bejelentette a világnak, hogy új m űvészeti irány született: a dimenzionizmus. Programja éppoly ambiciózus volt, mint a legtöbb korabeli avantgardista megmozdulásé: egyetemes és végérvényes választ adnia kor esztétikai (és nemcsak esztétikai) dilemmáira, egyetemesen és végérvényesen megfogalmazni a modern m űvészet lényegét és funkcióját. Ezt a programot a dimenzionizmus egyik alapítója így foglalja össze: „AZ ÚJ VILÁGÉRZÉS, AMELY A FIZIKA FORRADALMÁVAL — A HÁROMDIMENZIÓS EUKLIDESZI TÉRKONCEPCIÓBÓL A NÉGYDIMENZIÓS EINSTEIN—МINKOVSZKI-FÉLE TÉR-IDÓ-KONTINUUMBA VITTE ÁT VILÁGKÉPÜNKET, A M ŰVÉSZETEKET IS MOZGÁSBA HOZTA: AZ IRODALOM KILÉPETT A VONALBÓL, HOGY MEGHIDÍTSA A SIKOT; A FESTÉSZET KILÉPETT A SIKBÓL, HOGY MEGH оDÍTSA A TERET; A SZOBRÁSZAT KILÉPETT ZÁRT ÉS MOZDULATLAN — AZ EUKLIDESZI TÉRBEN KIALAKULT — FORMÁIBIL, HOGY MEGHÓDITSA A MÍJVÉSZI KIFEJEZÉS SZÁMARA A NÉGYDIMENZIÓS TÉR-ID Ő -KONTINUUMOT."
Persze, a program (éppúgy, minta háború el ő tti európai avantgarde legtöbb mozgalmáé) nagyjából csak program maradt, a dimenzionizmus kiáltványát aláíró m űvészek a maguk egyéni útjain haladtak tovább, s ez az irányzat is, mint a többi „izmus", m űvészettörténeti kuriózum ma már. Illetve mégsem egészen: egy máig sem lezárt per aktív és szenvedélyes tanúja. Elindítói, propagálói élnek és alkotnak, elméleti tételei, univerzális igényeikt ő l és polemikus kizárólagosságuktól megszabadulva, gyakorlati igazolást keresnek és találnak, kiválta mai képzőművészetben. De részünkr ől még egy különös adat is magyarázza az érdekl ő dést: a dimenzionizmus egyik alapítója és f ő képviselője, a síkvers egyik els ő művelője, a jelenleg Budapesten él ő тamkó Sirató Károly (párizsi m űvésznevén: Charles Sirato) vajdasági származású — Újvidéken született 1905-ben. Az alábbiakban közöljük az 1936-beli röpirat anyagából a dimenzionista kiáltvány hiteles szövegét (els ő ízben magyarul), a manifesztum aláíróinak nyilatkozatait s a dimenzionizmus els ő nemzetközi kiállításának tervét, továbbá Tamkó Sirató Károly néhány sík- és villanyversét. A m űmellékletként közölt fotomontázs ábrázolni kívánja a dimenzionizmus lényegét irodalomban, festészetben és szobrászatban. Fenn: Appolinaire Caligramme-ja, Kassák Tipogrammja, Sirató Villanyverse. Középen: Delaunay egyik többanyagú kompozíciójával, a Dimenzionista Manifesztum második kiadása, Kann sík-tér kompozíciója és Domela Konstrukciója. Lenn: Duchamp Rotorelief 3., Duchamp: Rotor, T. Sirató portréja, Calder egyik Mobile-je. (Á. K.)
1203
DIMENZIONISTA MANIFESZTUM Korunk egyik él ő és előrevezető .művészet-akarata a dimenzionizmus. Géltudatlan kezdetei visszanyúlnak a kubizmusba és ia l:uiturizmusba. Kifejlesztéséhez azóta a modern civilizáció csaknem minden kultúrnépe hozzá] árult. Manifesztumunkban ,ennek a nagy és általános m űvészetmozgalomnak lényege és elmélete tudatosul. A dimenzionizmus ,életrehívói egyrészt a modern szellem teljesen új tér és id ő koncepciója (geometriai,matematikai, fizikai kifejl ődése Bályaitdl Einsteinen át napjainkban is folyik) másrészt korunk új technikai adottságai. A fejel ődés, ez a mindenen áttör ő ösztön — az elavult formákat és a kizajlott 1enyegeket a kevésbé igényes m űvészek zsákmányául hagyva — gaz alkotó m űveszet úttör őit teljesen új területek fellé indította el. El kell fogadnunk, hagy a tér és az id ő nem különböző kategóriák, egymással szemben álló abszalutumok, mint ezt régebben hitték és természetesnek tartottak, hanem a nem-euklideszi koncepció értelmében: összefügg ő dimenziok..Ezt a .felfogást ösztönösen érezve, vagy tudatosan magunkévá téve: egyszerre elt űnnek el őlwnk a művészetek összes régi határai és válaszfalai. Ez az új ideológia valóságos földrengést, földcsuszamlást idézett el ő a művészetek régi rendszerében. — Az idetantazá m űvészi jelenségek öszszességét a „dimenzionizmus" szóval jelöljük meg. (A m űvészeteknek ezt a 'dimenzianist,a fejl ő dés-mozgását az „N -}- 1" képlet fejezi ki, mely képlet művészeti vonatkozását a plánizmusban fedeztük fel s általánosátattuk azután, hagy ezáltali korunk kaotikusnak .látszó, Trendszertelennek és megmagyarázhatatlan здak tűnő m űvészetjelenségeit a legegyszer űbb módon egyetlen egy !közös törvényre vezessük vissza.) ÚJ VILÁGÉRZÉST ŐL VEZETVE, A меvÉSZETEK EGY ÁLTALÁNOS ERJED É SBEN, (A Művészetek Egymásbahatalása) MOZGÁSBA JÖTTEK É S MINDEGYIK EGY ÚJABB DIMENZI бT SZÍVOTT FEL MAGÁBA, MINDEGYIK ÚJ KIFEJEZÉSFORMÁT TALÁLT A + 1 DIMENZIб, A RÁADÁS DIMENZIO IRÁNYÁBAN, MEGVAL ŐSÍTVA A LEGSÚLYOSABB SZELLEMI KÖVETKEZMÉNYEIT ENNEK AZ ALAPVETŐ VÁLTOZÁSNAK. A .dimenzionista tendencia parancsa volt, hagy: ... az Irodalam kilépjen а vonalból és behatoljon a síkba: C.alligram,mak. Typogram+mok. (Préplanizmus)
Р la n i z m u s. Villanyversek.
.. a Festészet kiLépj,en a síkból és behatoljon a térbe: Festészet a térben. Szürrealista tárgyak.
Konstruktivizmus. Térkonstrukciók. Többanyagú kompozíciók. 1204
III. ... a Szobrászat kilépjen a zárt, mozdulatlan formákból, vagyis az euklideszi térben kialakult formáiból, hogy meghódítsa a m űvészeti kifejezés számára a négydimenziós Minkovszky-f.éle teret. Mindenekel őtt az úgynevezett „telt szabrászat" felhasadt és bevezetve önmagába a bels ő terek negatív motívumait majd a mozgást, így fejl ődik: iJreges szobrászat. Nyitott szobrászat. Mozgó szabrászat. Mozgás-szobrászat. S ezután fog kialakulni még qgy teljesen új m űvészet: a Kozmikus Művészet (A Szobrászat Vaporizalása). A négydimenziós, eddig abszdlút művészet-üres térnek a m űvészet által való mQghódítása. E művészet alapja az ianyag nem szilárd, hanem gáznem ű állapotban. Az ember ahelyett, hagy kívülr ől nézné a m űtárgyat, maga lesz központja és alanya a m űalkotásnak, mеlу az emberre mint öt érzékszerv ű alanyra összpontosított érzékszervi hatásukból á11 egy zárt és te'ljesen urait kozmikus térben. ime legrűvidebben öиsszefaglalva a dimenzianizmus lényege. Deduktív a múlt felé. Induktív a jöv ő felé. Él ő a jelenben. Paris, 1936.
Charles Sirato. A Dimenzianista Manifesztumot a következ ő művészek írták alá, illetőleg csatlakoztak hozzá: Arp Pierre Albert Birot Camille Bryen Robert Delaunay Cesar pomela Marcel Duchamp Wassily Kan,dinsky Frederick Kann Ervand Kotchar Nina Negri Mario Nissim Francis Picabia Enrico Prampolini Prinner Siri Rathsman Charles Sirato Sonia Delaunay-Terk Sophie Tauber-Arp Hans
Ben Nicholson (London) Alexander Calder (New York) 1205
Vincent Huidobro (Santiago du Chili) Kakabadze (Tif lis) Kobro (Varsó) Joan Min o (Barcelona) Ladislas Moholy Nagy (London) Antonio Pedro (Lissabon) Mivel minden .aláíró az egész .manifesztumot .szignálta, amely a maga egészében és teljességében .az egyes m űvészek alkotóképességének határain jóval túlhaladó területet ölelt fel, szükségesnek mutatkozott, hogy mindenki saját állaspontját vagy saját m űvészi helyzetét külön-külön is precizírozza. Ezeket az egyéni preciziókat MOZAIK címen közölte a röpirat. KANDINSKY: Világnézetünk alapvet ő vá'ltazása, az a mély átalakulás, melyb ől művészeteink nagy forradalma ered: a tiszta materializmus és a tiszta spiritualizmus abszolút tagadásában áll. Ez a változás megérlel ője egy új szintetikus gondolatnak, amelyben szellem és 'anyag egyetlen egységet, egyetlen processzust képeznek. A művészetben a forrása szellem, az anyag (a forma) a kifejezés. PICABIA: A gyalog ember vánszorgó léptei: — .a bet űk. A vonalon belüli irodalom. — Az utakon száguldó autók, az expresszvonatok: a kétdimenziós irodalom. KOTCHAR: A szárnyas ember: Festészet a Térben. Életem legnagyobb öröme, hogy kiszell őztettem Eukleidész agyvelejét: Nyitott Szobrászat! ARP: Hangsúlyozni óhajtom, a pszichikai kutatások különös fontosságát, melyek •a költészetben utat nyitottak a szürrealista iautomatikus vershez. — rEz utána „végső stádium" utána költ ői kifejezés a többdimenziós formák felé fordul. A „Szürrealista Tárgyakat" háromdimenziós kifejezésformaknak tartom, s kétségtelen el őttem, hagy ez az út egy „Új Valóság" felé vezet. NISSIM-KOTCHAR: A nyugati festészet szimbolikusan meghódította a teret (a mélységet a perspektívával) ,a renaissance óta. A kubizmus visszautasította ezt az eredményt. Visszafoglalta a sík felületet, kiküszöbölve bel őle a mélységet. — Az absztrakt festészet szigorúan őrizte a kubizmusnak ezen eredményét, miközben minden jobban és jobban egyszer űsödött. 1206
~ ~
а
a
а
~ ~
~
6
N
о
v
d ~
I
1207
Q A 4
г
~ ~
1208
У.У І. L .L$ І $ ф
t..1r Мч 11p.w. f....•1м.4 ttw.
1fr.ttwt
"•4•гв+• ff ~t•b•.•.r. — N ..,. У 1 lивгг 4w f1w..
R1.w M I f Mв . • ввww.wwar s l..Af..wr trиi.fи 1bw 1ву erh..•,х•г f a r f f r r,• t +L..в.•м+ Pwft+w fм.r. :.+мww и •.•г1 I* * . S1+ гN... 1•.• ..*W • Yвyra.w. i.. ►.r.. t в.+г• 1fwн.r. r M.h. иhs б`dfwl I. ***4*** • tt+a•.t • '4 Ав.."...' •'••в. г. r w **. r в.1ввУ У Р•ys• .*. г в..W.f wAMr 1* I. • . иb.ybи [wo. ~• b в.ts. —w. МдОн ~А N4.Yit I м - _w* м.в•w ♦ • — Yrtlвг7иliw wr b 1вrMм. тMвn llв.lwв, Ч.в.мr.. г.. мв. . L* .fwfMtr •. м. N гн i. Irгr,.. ♦ Y..w..>,в........ 'a • V...w л •И • M.,I.IFI. ► в I. .fI ► r wu — r •.•r1.... в+в h. .M*.** 1+••+• м t$- *1 tY. Y шг.в. M ддМ iM. *W в нггг . в.в I... r r+.fв• .*& ~ ...... . . .. w вV.в. •.ввв•f1..+ Mir. ... Увđ. — w. Mws &. •f.• •g..•Yf tr ~ г►.•а,.. 1. I~tYMi1*.У.в. ...... ..f. k .—. t....•в '- r fwr, Yh•.. p.. . r... м . . .. .,
.••. fвмм . г
~
~ 1чљ
~
.
Midőn ,a festő k be fogják látni, hogy nincs többé mit tenniök egy kétdiтnenziós síkon, a Festészet vagy meghal az Absztrakció utolsó négyszögén, vagy elfogadja az egyetlen él ő lehetősiéget: — a harmadik dimenzió irányában, a térben fog fejl ődni. Szimbolikus meghódítás helyett — valóságasan hódítja meg a teret. DUCHAMP: Forgás ... világegyetemek életformája. Eddig ismeretlen létforma a művészetekben. Mozgast hozunk létre a síkban, hagy formákat alkossunk a térben. Ím,e a Forgás-reliefek. (Les Rotareliefs.) DELAUNAY: Egy „Új Valóság" merül fel, amely minden eddig ismert realizmuson kívül fekszik. Nem is perspektivikus, nem is clair-abscur és nem is euklideszi. Új anyagok! Színek a nem-imitálás ,éraelmében: tehát mint anyagvalóságok! A villanyfény mint ritmus! A ritmus mint sujet! Ez az új festészeti 'kifejezés .az építészetben találja meg helyét, él ővé varázsolva .az üres felületeket. Egyedül egy polychram és nem decorativ építészet válhatik dinamikussá és plasztikussá ehhez az új m űvészethez V1sZanyítVa. SIRATO: Az ember, mint érzékszervi egység — ez az egyetlen alap, amely részünkremegmaradt, hagy , egy teljesen új :mű vészetet hozzunk létre. A zene és szobrászat összeolvadása: a négydimenziós szobrászat! Ez a kozmikus művészet! „Anyag-zene" ! Ez a mű vészet húsz év óta vajúdik már. Ez lesz az új nagy szintézis. A mű vészetek, a nagy szintézis vágyában, mind feléje mozdulnak el. A Technika, eszközeinek tökéletesítésével, feléje nyit utat. Itt minden látszólag szétmutató m ű vészeteredmény egy új alakban foglalódik össze s :minden új létértelmet nyer. Elméletileg egyszer helyesen imegkonstruálva ez a m űvészet •rohamosan valósul majd meg. BRYEN: A művészet rommez őim („az egyetemes űrben") a költ ői alkotásvágy az öröm új dimenzióit fedezi fel. Versként szeretnék egy eddig ismeretlen fajtájú állatot alkotni. SIRATO—BRYEN: A dimenzionizmus legmélyebb értelme: a biológiai forradalom. A DIMENZIONIZMUS ELSŐ NEMZETKÖZI KIALLiTASANAK TERVE (1936.) az I. nem-euklideszi m ű vészet. CALLIGRAMMOK, KÉPVERSEK: Apollinaire, Bryen, Kassák, Pedró, Huidobro, Sirato. 1209
PREPLANIZMUS: Blaise, Cendrare, Jean van Heckeren, Huidobro, Kan-
dinsky, Levesque, M.ahlevits, Marinetti, Pnampolini, Joan Miro, Moholy--Nagy, Picabia, Picasso, Joyce. TIPOGRAMMOK: Pierre Albert Birot, Pedro, Marinetti, Kassák, Majakovszkij. PLÁNIZMUS: Charles Sirato, James Joyce. a II. nem-euklideszi m ű vészet. FESTÉSZET A TÉRBEN:
FRANCIS PICABZA, ERVAND KOTCHAR
stb. Arp, André Breton, Salvador Dali, Man Ray, Max Erit, Giacametti stb. stb. KONSTRUKTIVIZMUS: Ga ~bo, Pevsner, Lizitzky stb. stb. TÉR-KONSTRUKCIÓK: Tauber Arp, Robert Delaunay, Sonya Delaunay —Terk, Cesar Domela, Ferren, Gonzalez, Frederick Kann, Kakabadze, Kobro, Miro, Maholy—Nagy, Ben Nicholson, Mario Nissim, Picasso, Prinner etc. etc. TÓBBANYAGÚ KOMPOZÍCIÓK: Nina Negri, Siri Ratsman, Prampolini, és még sokan mások.
SZÜRREALISTA TÁRGYAK:
a III. nem-euklideszi m ű vészet. ÜREGES-VÁJT SZOBRÁSZAT:
Marcoussi, Laurentz, Lipchitz, Mohr,
Zadkin stb. stb. Giacametti, Calder stb. NYITOTT SZOBRÁSZAT: MOZGÓ SZOBRÁSZAT: Giacometti, Calder stb. MOZGÁS-SZOBRÁSZAT: Calder, Duchamp, Мoholy—Nagy stb. MOTORIZÁLT TÁRGYAK: Calder, Duchamp. A szobrászat vaporizálásából előálló teljesen új IV. nem-euklideszi m ű vészetr ő l egy el őadás: SIRATO:
a négydimenziós ötérzékszerv ű téruralom-anyagzene színház.
1210
