A diffúz források kibocsátásának mérése, hatásterület meghatározása méréssel
Dr. Ágoston Csaba, KVI-PLUSZ Kft.
Diffúz forrás ”diffúz forrás: olyan levegőterhelést okozó tevékenység, kibocsátó felület vagy berendezés, amely nem minősül légszennyező pontforrásnak, továbbá a szabadban végzett tevékenység, amely légszennyezőanyag kibocsátással jár;”
(306/2010 (XII.23.) Korm. rendelet a levegő védelméről)
Légszennyező pontforrás „légszennyező pontforrás: az a levegőterhelést okozó forrás, amelynél a légszennyező anyag kibocsátási jellemzői (térfogatáram, kibocsátási koncentráció, hőmérséklet, nyomás) méréssel vagy a mérés megvalósításának gyakorlati akadályai miatt műszaki számítással egyértelműen meghatározhatók;” (306/2010 (XII.23.) Korm. rendelet a levegő védelméről)
Diffúz források leggyakoribb típusai (aktív, passzív)
Felületi források (pl. hulladéklerakó depónia, komposztprizma, deponált szennyezett talaj, biofilter felülete, stb.) Épületforrások (ventillátorok, nyitott nyílászárók) „Anyagmozgatás” (építés-bontás, rakodás, aratás, szántás, trágyakihelyezés, stb.)
Diffúz (?) forrás hatásterülete helyhez kötött diffúz forrás hatásterülete: a vizsgált diffúz forrás körül lehatárolható azon legnagyobb terület, ahol a diffúz forrás által maximális kapacitáskihasználás, ennek hiányában jellemző üzemállapot mellett
kibocsátott – műszaki becsléssel meghatározható – légszennyező anyag terjedése következtében a légszennyező diffúz forrás környezetében a talajközeli és magaslégköri meteorológiai jellemzők mellett, a füstfáklya tengelye alatt a vonatkoztatási időtartamra számított várható talajközeli levegőterheltség-változás a) az egyórás (PM10 esetében 24 órás) légszennyezettségi határérték 10%-ánál nagyobb, b) a terhelhetőség 20%-ánál nagyobb, vagy c) az egyórás (PM10 esetében 24 órás) maximális érték 80%-ánál nagyobb; (306/2010 (XII.23.) Korm. rendelet a levegő védelméről)
Légszennyező pontforrás hatásterülete helyhez kötött pontforrás hatásterülete: a vizsgált pontforrás körül lehatárolható azon legnagyobb terület, ahol a pontforrás által maximális kapacitáskihasználás mellett kibocsátott légszennyező anyag terjedése következtében a légszennyező pontforrás környezetében a talajközeli és magaslégköri meteorológiai jellemzők mellett, a füstfáklya tengelye alatt a vonatkoztatási időtartamra számított várható talajközeli levegőterheltségváltozás a) az egyórás (PM10 esetében 24 órás) légszennyezettségi határérték 10%-ánál nagyobb, b) a terhelhetőség 20%-ánál nagyobb, vagy c) az egyórás (PM10 esetében 24 órás) maximális érték 80%-ánál nagyobb; (306/2010 (XII.23.) Korm. rendelet a levegő védelméről)
Becslés
„A becslés olyan eljárás, amely hiányos, többnyire tapasztalati adatok alapján, egy adott esetre, adott változóhoz egy becsült értéket rendel. A köznyelvben a becslés szót leginkább a szemmértéken, megérzésen, tapasztalaton alapuló becslésekre használják. Ezt a folyamatot a különböző területekre vonatkozó ökölszabályok segítik. A matematikában az approximáció vagy becslés jelenti tipikusan azt az eljárást, amikor egy mennyiség alsó-felső határait, vagy magát a mennyiséget nem lehet pontosan meghatározni, csak közelítő érték meghatározására van lehetőség. Ekkor vagy a kiindulási adat bizonytalan vagy egyéb adatokból közvetlenül nem származtatható, illetve az eljárás kimenete nem határozható meg egzakt módszerekkel.” (Wikipedia)
Műszaki becslés
Nincs egyértelmű definíciója. Lehetne: „Egy számszerűsíthető műszaki jellemzőnek, vagy tulajdonságnak a felhasználás céljából elfogadható pontosságú, egyszerűsítéseken, illetve tapasztalati tények alapján feltételezett kiindulási értékeken alapuló meghatározása, vagy számítása” A műszaki becslés is számítás!
Hatásterület meghatározása irodalmi adatok alapján (becslés) Probléma: A kibocsátás hasonló technológiák esetén is igen eltérő, ezért az esetek többségében az „irodalmi” adat nem megfelelő
(szagvédelmi kézikönyv)
Diffúz források kibocsátásának mérése (épületforrás)
Az aktív és passzív források számbavétele. A belső terek koncentrációinak meghatározása Térfogatáramok mérése, vagy számítása (pl. ventillátorteljesítmény, légcsere alapján)
Diffúz források kibocsátásának mérése (felületi forrás)
A felületen történő kibocsátás mérhető. Speciális mintavevő eszközök szükségesek.
Modell
„Determinisztikus modellről akkor beszélünk, ha a modell meghatározott input adatokra pontosan meghatározott (determinált) konkrét számokat ad eredményül. A determinisztikus modellben a beállított paraméterek és input adatok egyértelműen meghatározzák a modell outputját.” „A modellnek a valós tapasztalatokkal való összevetését a modell tesztelésének (validálásának esetleg verifikálásának) nevezzük.” Wikipedia
„a modell mindig csak valamihez viszonyítva modell és ebbe a viszonyításba nem csak a szempontok (mi szerint?), hanem a hierarchia szint (milyen mélységig?) is beleértendő.” Prof. Szűcs Ervin: A modellezés elmélete és gyakorlata
Mitől függ a modellszámítással meghatározott hatásterület nagysága? Az alkalmazott modelltől (szabványok alkalmazása = összevethető eredmények)
A felhasznált kibocsátási adatok realitásától (alkalmazzuk a vizsgált forrás esetén mért adatokat!)
A forrás környezetének valós leírása (például növényzet, beépítettség)
Növényzet hatása a terjedésre I
Balczó Márton, Doktori értekezés
Növényzet hatása a terjedésre II
A levélfelület-sűrűség (LAD) függőleges eloszlása lombhullató és tűlevelű fáknál Balczó Márton, Doktori értekezés
Épületek hatása a terjedésre I
Balczó Márton, Doktori értekezés
Épületek hatása a terjedésre II
Balczó Márton, Doktori értekezés
Épületek hatása a terjedésre III
Szimulációs modell alkalmazása (szélcsatorna) Balczó Márton, Doktori értekezés
Hatásterület meghatározása/ellenőrzése méréssel
Nagyszámú immissziómérés, vagy speciális terjedési állapotokban végzett mérés szükséges Potenciális lehetőségek: – – –
Toll módszer/rácsmódszer (nagyszámú mérőszemély és mintavevő műszer, drága) Kijelölt mérőpontok kritikus időszakokban történő bejárása (olcsóbb, jobban elterjedt) Távvezérelt, vagy teljesen automatizált berendezések alkalmazása (helyismeretet, felkészülést igényel)
Kibocsátás ellenőrzése toll módszerrel
Kibocsátás ellenőrzése rácsmódszerrel
Mérőpontok bejárása
Egy kibocsátó forrás környezetében mérőpontokat jelölünk ki (védendő területen, panasszal érintett ingatlanokon) Hasonló a rácsmódszerhez („egyszerűsített rácsmódszer”) Kritikus időszakokban történő bejárás, mintavétel (pl. szélirány, inverziós állapot, stb.)
„Bejárás” során mért immisszió adatok ábrázolása
Távvezérelt mintavevő berendezés (saját fejlesztés)
Mintavétel távirányítással
Egy adott ponton a panasszal egy időben jellemezhető a légszennyezettség
Lakossági panaszok érdemi kivizsgálásának leghatékonyabb, és egyben legolcsóbb módszere
Önvezérelt mintavétel
A kritikus, illetve ellenőrzésre kijelölt pontokon elhelyezett berendezés előre programozott terjedési állapotok észlelése esetén lép működésbe (fejlesztése folyamatban).
Összegzés
A modellszámítással meghatározott hatásterület méretét az alkalmazott modell és a kiindulási adatok határozzák meg, ezért az adott forrásnál mért adatok alkalmazása, és a hatályos szabványoknak megfelelő modellek alkalmazása alapvető fontosságú. A diffúz források hatásterületének meghatározásakor is szükséges a forrás kibocsátásának mérése, ami az esetek többségében megvalósítható. A modellszámítás a valóságot az „elvárt” pontossággal írja le, ezért mérésekkel történő ellenőrzése (validálása) javasolt. A számítással meghatározott hatásterület immissziómérésekkel ellenőrizhető, validálható.
Köszönöm a figyelmet!
Köszönöm a figyelmet!
