Dr. Ágoston Csaba, KVI-PLUSZ Kft

KÖRNYEZETI LEVEGŐ SZERVES ALKOTÓINAK MŰSZAKILAG MEGFELELŐ MINTAVÉTELI MÓDSZERÉNEK FEJLESZTÉSE, A LÉGSZENNYEZETTSÉGGEL KAPCSOLATOS LAKOSSÁGI PANASZOK ÉRDEMI KIVIZSGÁLÁSA

Dr. Ágoston Csaba, KVI-PLUSZ Kft.

A KVI-PLUSZ Kft.    



Tudásintenzív kisvállalkozás 10 éves 100% magyar tulajdon (7 magánszemély) Széleskörű környezetvédelmi laboratóriumi és szakértői szolgáltatás (tevékenység 60-70%-a) K+F+(I) (tevékenység 30-40%-a)

Tevékenységünk mottója

„…bármely hatósági előírásnak, vagy műszaki követelménynek csak akkor van értelme, ha objektív módszerekkel meg lehet győződni annak teljesüléséről…”

Főbb kutatás-fejlesztési területek 



Hulladékvizsgálatok (kommunális hulladékok vizsgálati módszerének fejlesztése, új beágyazási technológiák fejlesztése, komposztvizsgálati módszerek fejlesztése) Levegővizsgálatok (szállóporok mintavételi és elemzési módszereinek fejlesztése, zavaró környezeti szag mintavételi és vizsgálati módszereinek fejlesztése)

Levegőtisztaság-védelemmel kapcsolatos fejlesztési témák       

KMOP-1.1.4-09-2010-0036 környezeti levegő szállóporhoz kötődő szerves szennyezők vizsgálati módszereinek fejlesztése GOP-1.3.1-11/C-2011-0281 szállóporhoz kötődő szerves szennyezők vizsgálati módszereinek fejlesztése KMOP-1.1.4-07/1-2008-0008 szaghatáscsökkentő berendezések vizsgálati módszerének fejlesztése BAROSS-4-2007-0018 vizsgálati módszer fejlesztése szagforrások azonosítására KMOP-1.1.4-11/B-2011-0272 módszerfejlesztés szagkibocsátó források hatásterületének terepi módszerekkel történő meghatározására KMOP-1.1.4-11/A-2011-0054 illékony szerves vegyületek és bűz mintavételére szolgáló távirányítású mintavevő fejlesztése GOP-1.3.1-11/C-2012-1172 Levegőtisztaság-védelmi kalibráló laboratórium létrehozása

A bűz, mint környezeti probléma 



„Szaghatással járó légszennyező anyag, vagy anyagok keveréke, amely összetevőivel egyértelműen nem jellemezhető, az adott környezetben környezetidegen, és az érintett terület rendeltetésszerű használatát zavarja”. (306/2010 (XII. 23.) Korm. rendelet) A bűz rontja a lakosság életminőségét

Lakossági bűzpanaszt okozó jellemző források        

Állattartó telepek Szennyvíztisztító telepek Komposztáló telepek Hulladékkezelő és ártalmatlanító telepek Vegyipari létesítmények Melegkonyhák Élelmiszeripari üzemek, létesítmények Terményszárítók

Műszaki kérdések a bűzzel kapcsolatban 

 



„Milyen erős?” Mekkora a szagkoncentráció? Tényleg zavarja a lakosságot? „Honnan jön?” (Mi a forrás?) „Ha ismert a forrás, onnan milyen messzire jut el?” (Mekkora a hatásterület? Tényleg akkora?) „Ha egy berendezéssel csökkentik a kibocsátást, az tényleg megfelelő?” (Mekkora a hatásfoka?)

Bűzvizsgálatokkal kapcsolatos fejlesztési témák   



szaghatáscsökkentő berendezések (megfelelőség)vizsgálati módszerének kifejlesztése szagforrások azonosítására szolgáló vizsgálati módszer kifejlesztése módszerfejlesztés szagkibocsátó források hatásterületének terepi módszerekkel történő meghatározására (terjedési modellek validálhatóak) illékony szerves vegyületek és bűz mintavételére szolgáló távirányítású mintavevő fejlesztése (lakossági panaszok kivizsgálásának hatékony eszköze)

Bűzmérés komponensek mérésével?

Néhány anyag szagküszöbértéke (irodalmi adatok) vegyület neve

szagküszöbérték (ppm)

vegyület neve

szagküszöbérték (ppm)

ammónia

1,5

kénhidrogén

metil-amin

0,035

metil-merkaptán

etil-amin

0,046

Etil-merkaptán

0,0000087

trimetil-amin

0,000032

dimetil-szulfid

0,003

n-bután

1 200

dietil-szulfid

0,000033

n-pentán

1,4

szkatol

0,0000056

0,00041 0,00007

Szagérzet és a komponensek koncentrációi közötti kapcsolat A szagküszöbértékek kémiailag igen hasonló vegyületek esetén is jelentősen eltérőek lehetnek  Több komponens együttes jelenléte esetén a kialakuló szagérzet nem az egyes komponensek egyedüli jelenléte esetén kialakuló szagérzet összege (nem additív!!!): Szinergista hatás.  A bűzt a gyakorlatban igen nagyszámú komponens alkotja A fentiek alapján a „bűzerősség”, „bűzérzet” komponensek mérésével, majd számítással nem határozható meg 

Olfaktometriás mérés („szagerősség”, szagkoncentráció szabványos mérése)  



Nem komponenseket mérünk A detektor az emberi orr (kiválasztási folyamat) Mért érték: higítási arány (SZE/m3)

Szagforrásazonosítás, Célkitűzés -Elvi cél: Kromatográfiás bűzvizsgálataink célja, NEM a kémiai komponensek jelenléte miatt érzékelhető bűz (intenzitásának, erősségének) mérése, hanem a komponensek vizsgálatával azok eredetének, és így a bűz forrásának azonosítása

-Gyakorlati cél: Műszakilag megalapozott döntés vitás kérdésekben

TD-GC-MS mérés („ujjlenyomat” felvétele)    

Nem szagerősséget mér. Nem egyes komponenseket keresünk. Nem szagot okozó komponenseket keressük Az egymáshoz viszonyított csúcsmagasságok fontosabbak a(z abszolút) koncentrációnál

Forrás azonosítása, koncepció 





Egy adott technológiával működő bűzforrás által kibocsátott komponensek, és ezek egymáshoz viszonyított aránya jellemző a forrásra (újjlenyomat kromatogramm) Sok forrás (technológia) esetén a kromatogrammok felvételével kialakított kromatogrammtár lehetőséget biztosít ismeretlen eredetű bűz (immissziós minták) vizsgálata esetén a potenciális forrás(ok) valószínűsítésére A potenciális források vizsgálata (emissziós minták) után az emissziós és immissziós minták összevetése segítségével a forrás azonosítható

Kőolajipar I.

Toluol

Etil-benzol

Xilolok

A fő komponensek monoaromás szénhidrogének

Benzol



Kőolajipar II. 

Más technológiai lépés esetén a fő komponensek azonosak, a mellékkomponensek azonban jelentősen eltérőek (források azonosíthatók)

Szennyvíz, szennyvíziszap 

A mellék-komponensekben, illetve a komponensek arányaiban jelentős eltérések Szenyvíziszap

Szennyvíz

Friss és utaztatott szennyvíz I. Friss Utaztatott

Kén vegyületek

Észter

Friss és utaztatott szennyvíz II. Friss Utaztatott

Etil-merkaptán

Dimetil-szulfid

Metil-merkaptán

Mintavétel 

Speciális mintavevő eszközök: – –

–

 

Tüdő elven működő mintavevő Előhígítás (kondenzáció megelőzésére) Levegőztetett mintavevő harang (felületi forrás)

Mintavevő személyzet jelenlétét igényli Lakossági panaszok kivizsgálása nehézkes

Mintavétel távirányítással (saját fejlesztés) 

Mintavétel távirányítással 

Egy adott ponton a panasszal egy időben jellemezhető a légszennyezettség



Lakossági panaszok érdemi kivizsgálásának leghatékonyabb, és egyben legolcsóbb módszere

Akkreditált egyedi módszerek -E-5.6-MU-KVI-01 Szaghatáscsökkentő berendezések és rendszerek megfelelőségének és hatásfokának vizsgálata

-E-5.6-MU-KVI-02 Szagforrások azonosítása

Akkreditálási szám: NAT-1-1377/2011

Összegzés A kidolgozott mintavételi valamint olfaktometriás és kromatográfiás módszerekkel:  a bűzforrások azonosíthatóak, egy konkrét panaszt kiváltó kibocsátás azonosítható  a szaghatáscsökkentő berendezések hatásfoka, megfelelősége meghatározható, számszerűsíthető  a bűzkibocsátó források hatásterülete mérésekkel is meghatározható, egy modellezéssel meghatározott hatásterület realitása ellenőrizhető  a lakossági bűzpanaszok költséghatékonyan, érdemben kivizsgálhatók

Elismerések

A KVI-PLUSZ Kft. csapata

Köszönöm a figyelmet!