A DEBRECENI SZŰRSZABÓK ÉS GUBACSAPÓK PERE Béres András
Az Alföld egyik kiemelkedő kézm űipara a gyapjúmű vesség . A gyapjúszövők, csapók, szőrművesek, szűrcsináló mesterek, szűrtakácsok teremtették meg az alapot ahhoz, hogy Debrecenben már 1398-ban szabadalmas csapó céh működjék, amely szabadalomlevelet a debreceni főbíró (Laurentius filius Damjani)1440 . december 3-án megerősítette . Balogh István mint legrégibb céhlevelet a gubacsapók 1398-ból való céhszabálya átiratának tartja .t Az kétségtelen, hogy a gubacsapók munkája, mint gyapjúm űves mesterség, a szűrcsapókkal van szoros összefüggésben Debrecenben, de a XIV . s z. végén itt még nem lehet a kettőt összekapcsolni .2 Az 1802. március 11-én kiadott debreceni tanácsi jelentés hivatkozik egy a Magistratus álta11468-ban kiadott, azután Szapolyai János király és más erdélyi fejedelmek által megerősített szabályokra (articulusokra), melyek szerint : Az régi idő kben a' Szabók és a' Szűr Csapók egy 3 Társaságban, és Privilégium alatt vóltak." Az 1599-ben nyert privilégium artikulusaiból világosan kiderül, hogy a' Váltó, Vásári és Szűr Szabók a' Szűr Csapókkal egy Társaságban, és Czéhben kötötték magokat : és ezen ARTICULUSOK mind a' négy rendbeli Mestereknek Törvényeket, és rendet szabnak" . Jóllehet egy céhben voltak, már az első articulus kimondja, hogy egyik a másik mesterségével nem élhet. A második Privilégium 8-dik articulusa így fogalmaz : Az elébbi szokás és szabadság szerént ezutánn is a' Szabó Mester egyszersmind a' Nyírő Mesterséget (Posztó készítő) is ne mívelhesse, a' Nyírő Mester is a' Szabó művet egy űt a' Nyírő művel, hanem minden egyik rendbeli Mesterséggel meg elégedjék, se penig a' Zabó, Nyírő Mester vagy Szóigát a' kivel pénzért, vagy Szegődség szerént mívelhetné, háta megett ne tartson ; azonképpen a' Nyírő is Szabó Legényt vagy Mestert, kivel a' Szabó Művet míveltetné ne tarthasson ." Még ekkor sincs szó gubacsapó céhről. De az 1735-ik esztend őben a VI . Károly császár által kiadott privilégiumban a szűrcsapóktól már a szabók külön vannak . A háborús idők, és a viselet változása miatt, mint ezt Bethlen Gábornak a szűrszabók részére kiadott bizonyságlevele tudtunkra adja, a váradi és debreceni szűrszabóknak megengedi, hogy szűrvégeket mindenütt szabadon vehessenek és azt haza hozhassák . Erdélyb ő l, Nagyszeben és Brassó környékéről szerezték be a szűrposztót, s a szű r viseletét kezdte felváltani az olcsóbb guba. 1 Balogh István : A legrégibb debreceni céhlevelek . DMÉ, 1937 . 133-136. old. 2 N. Bartha Károly : A debreceni gubacsapó céh. Db., 1939 . 17 . old. Ecsedi István : A debreceni becsületes gubacsapók céhe. DKK, 1924 . 47 . old. 3 HBML . IV . A. 1011/k .-59/180 1. A gubacsapó és sz űrszabó czéhek között fenn forgó Controversiáról való Relatio. Debrecen, 1801 . április 3.
41
1738-dik esztend ő tályán változván a' föld népe viselete ; Ungváron és azon a' Tállyékonn Gubákat kezdettek szőni ; és azoknak viseletét felvette ezen környék, és midőn azokat ide hozták árulni 's a' Kalmári Társaság vette meg ." Ez a változás Munkács és Ungvár környékéről kezdett terjedni . Ott ugyanis a XVII. sz. végén a gubaviselet már meghonosodott 4 A szűrcsapóknak gubacsapókká történ ő átalakulásáról Szűcs István is ír Debrecen történetéről szóló munkájában s A guba viselete a pestis járvány idején kezdett elterjedni Debrecenben is. Már e munkából megtudjuk, hogy két sz űrszabó mester, Diószegi Péter és Szombati András kezdeményezték . Szőllősről a gubaposztó szövéshez ért ő két ruszka nőt hozattak, ezekkel fonatván meg és szövetvén a gyapjút, ezektől eltanulták a gubakészítést a helybeliek, s így aztán az eddigi szűrcsapók átengedvén a szűrdarócz kelme készítését a szűrszabóknak, ők maguk gubacsapók és gubaszövők lettek" . A különválást követően az eddig együtt lévő céhleveleken megosztoztak 6 Szerves következménye tehát ez két dolognak . A váradi és a debreceni sz űrcsapók a háborús idő k miatt elszegényedtek . A guba ugyanis helyettesítette a szűrt és pótolta a gyapjas juhbőrből készült bundát . Ugyanakkor - könnyű és olcsóbb lévén - elő bb az Ungvárról ide hozott gubákat a Kalmár Társaság vette meg, s természetesen haszonnal árulta . A szűrszabók panaszukkal a Tanácshoz fordultak, mely szerint a Debreceni Kalmár Társaság közbelépése folytán tetemes haszontól estek el . Mivel azonban kész és végben lévő gubákat árultak, a Tanács úgy döntött, hogy a gubaposztót a csinálatlant" a szű rszabóknak ítélte, bár egyetértett azzal, hogy a másodkézb ől vásárolt kész gubák árulását a kalmároknak engedte meg, de ezek a ruhadarabok drágábbak voltak. Ezért azt szorgalmazták, hogy lehetőleg a készítő k maguk foglalkozzanak az árulással is, hogy a szegénység maga szükségére olcsóbban vehesse". Az eddigi irodalmi adatok egyöntetűen a két ruszka asszony"-ról beszélnek, akik a gubaszövést Debrecenben elterjesztették. De pontosan csak az 1800 januárjában felsorakoztatott tanúvallomások tisztázzák a kérdést . A szűrcsapók és a guba csapók között a XVIII. század végén keletkezett per és annak során felvett tanúvallomások részletesebben világítják meg az esetet . Ezt a Babótsay István cancellista által 1800. január 25-26-án felvett tanúvallomási jegyz őkönyvekb ől így ismerjük meg a feltett kérdésre adott válaszokban Hány esztendeje lehet, hogy a' Guba Csinálás Debrecenben lábra állott. Ki kezdette leg elő szöször a' Gubát szövetni, hogy és kikkel szövette? és az Szűr Csapó volt-é, vagy Szűr Szabó, tudta-é valaki annak előtte Debrecenben a' guba szövést, és nemdenem Szűr Szabótól tanulták-é osztón meg a' Szűr Csapók a' Guba Szövést . Fassiones Testium (tanúvallomások) Primus P. ac Petrus Diószgi Civis et Lanifex huja s Annorum circiter 69. juratus et examin fatett Én 1745-ben 746-ban és 747-ben Szűr Szabó inas vóltam Néhai eskütt Szombati András Uramnál és így tudom azt bizonyosan, hogy a' Guba Szövés és varrás akkor jött bé Debreczenbe, még pedig nevezett Szombati András Uram által, mert az előtt itt senki ahoz nem tudott . Eő Kegyelme is Munkács vidékéről nevezetessen Szőllősről hozott két orosz Asszonyt ( :Még az edgyiknek a' neve most is jut eszembe hogy Annóknak hívták, a' másikat pedig úgy tettzik Ersóknak hívták :) és ezekkel fonatta meg a' gyapjút, és ugyan ezekkel szövette meg is. Én magam is tép4 N. Bartha K. : i. m. 18. old. 5 Szűcs István : Sz . Kir. Debreczen város történelme . Db., 1870. 643-644. old . 6 N. Bartha K. : i. m. 18 . old .
7 HBML. IV. A. 1011/k.59/1801 .
42
tem, 's a' Farkas Gáttyánál mostam is az ilyen gyapjút . Innen osztán a' több Szű r Csapók is (mert az előtt Debreczenben külön vóltak a' Szűr Csapók, külön a Szűr Szabók) meg tanulván a' Guba Csapást és Szövést, így a' Szűr Csapókból lettek idővel a' Guba Csapók . 2-a. Elisabeta Siposs Stephani condam Nyírő relicta vidua aor . 68. furata examin fatett Az én férjem ennek előtte mint egy 40 vagy45 Esztendőkkel ( :már igazán nem tudom meg mondani hány Esztendőkkel :) Szűr Csapó Mester Ember vólt, mert akkori időben mások vóltak itt Debreczenben a' Szűr Csapók vagy Szöv ők, mások pedig a' Szűr Szabók : hanem osztán Néhai Szűr Szabó mester Szombati András Uram Szőllősről ( :de nem tudom melyik Szőllősről :) két ruszka asszonyt hozott bé ide Debreczenbe magához, azokkal csapatta és szövette a' Gubát, mert itt még akkor senki a' Guba Szövéséhez nem tudott. En osztán a' férjemmel együtt oda Szombati András Uramhoz jártam, ott dorogjálni is segítettem, 's ott tanultuk meg mind a ketten a' Guba Szövést és így mi utánnunk a' többi Szűr Csapók nevezetesen Újvári és Matolcsi András nevűek (:de többen is voltak, hanem azoknak a' Nevek nem jut eszembe :) ezt a' Guba Csapást és Szövést meg tanulván a' Szűr Csapással fel hagytak és lettek belő llük Guba Csapók ." Czeglédi Sámuel 80 éves szűrszabó mester vallomásában$ azt mondja el, hogy 1731-ben került Debrecenbe, ahol el őbb iskolába járt, majd inassá lett Zolnai András szűrszabó mesternél . Emlékszik arra, hogy a-szűrcsapók igen elszegényedtek . S amikor ő dolgozott mint szűrszabó legény, Szombati András akkor már felhagyott a gubacsapással . Arról is tud, hogy mestere hozatta a két gubaszövet készítésében járatos ruszka asszonyt" . Annyi bizonyos, hogy legénysége idején néhányan már voltak gubacsapók, de azt is jól tudja, hogy a sz űrszabók széltére árulták a gubát. Rendszeresen Szőllősről és Ungvárról szerezték be és szekérrel hozták Debrecenbe . $rdemes figyelembe venni, hogy Jakab János, Barta János, Miskótzi Mihály, Szabó Péter öreg gubacsapók, Békési Péter, Matkó János céhmesterek és Darótzi András céh jegyz ő 1800. június 16-án tettek vallomást, amely a Tanács kiküldött bizottsága előtt hangzott e1.9 Hogy Hiri Anna a kit Szűr Szabó esküdt Szombati András úr hozatott mint Szűr Szabó mester Ember, azért hogy vélte gubát szövessen, a melyet mint Gubával kereskedő Szűr Szabó el adhasson, nem azért hogy tőle meg tanullya a Guba szövést, a mi Társunk lett, így, hogy Matolcsi György nevezetű Csapó Legény el vette Hiri Annát . Ulyvári József nevű csapó legény ismét azoktul tanulta, mint hogy az akkori dög halálba nem maradt egyéb, ezeknél a legényeknél a Csapók közül, a kik is minnyájan Guba Csapókká lettek és így innen deriválódott (származott, kezdődött) a Guba Csapók elei. Hiteles tanúkkal meg bizonyíthattyuk közzülünk való öreg Mester emberekkel ; a mi Czéhünk temette el is, haláláig köztünk vólt. Világos tehát az a tény, hogy kb. 1740-ig csak szűrcsapók és sz űrszabók mint gyapjúmívesek munkálkodtak Debrecenben . A csapók fonták és szőtték, a szabók varrták, szegték és hímezték a szűröket. A guba viselete 1740 után kezdett elterjedni Debrecenben . Ekkor még a két céhbeli mesterek jól megvoltak egymással . Miután a posztót Erdélyb ől, Szebenből, Brassóból és kés őbb a Dunántúlról, Veszprémből és környékér ől hozták, 1800 körül a szűrszabók erősödtek. 1745-ben egy Szombati András nevű szűrszabó mester, miután látta, hogy Debreceni Kalmár (Keresked ő) Társaság jó üzletet csinál a gubaposztó Munkács-Ungvár környékérő l történő beszerzésével, melyet Rákóczi fejedelem ruszin jobbágyai kezdtek meghonosítani e tá8 Uo . 9 Uo. 43
jon,'° az Ung megyei Nagysz őllősről két ruszin nőt hozatott, akik a gubafonást és szövést elterjesztették. Hiri Anna sz őllősi gubakészítő férjhez ment egy Matolcsi György nevezetű debreceni csapólegényhez és haláláig Debrecenben maradt. Ersók nevezetű társáról, illetőleg további sorsáról nem szól a krónika . Annyi bizonyos, hogy a gubaszövést és készítést ők honosították meg Debrecenben, s tőlük tanulták meg a korábbi szűrcsapó mesterek, akik a gubaviselet terjedése következtében jelentkező áramlatot a maguk javára kedvez ően igyekeztek ki használni . Adatokkal bizonyítható az is, hogy 1800-ban a gubacsapók száma 179 fő, s a nagyobbára posztócsapókról elnevezett Csapó utcában (korábban Homokos utca) laktak és dolgoztak . Az is tény, hogy a korábbi szűrcsapók lettek 1750-től gubacsapókká és a megélhetés nehézségei eredményezték a szűrcsapók és a gubacsapók közötti pert. Számuk 1801-ben 184-re szaporodott, miután a szűrszabók a gubacsapást is megtanulták . A szűrszabók se nem csapták, se nem csapatták, hanem csak árulták a gubát . Miután az 1761. évi határozat szerint a gyapjúmunka és a gubacsinálás a szűrcsapó céhet illeti, a gubakészítést sem szűrszabóknak, sem a kontároknak nem engedik meg . Nem tiszta és világos az sem, hogy a csinálás a csapást vagy a varrást, vagy mind a kettőt egyformán jelenti . A vita azon volt, hogy a szövés csapómunka, a varrás szabó feladat, ezért a csapók, most már gubacsapók a helyi és ún. külföldi, azaz más helyen készült, beszerzett és a maguk által készített gubaposztó megvarrásától tiltódjanak el. Az 1782-es évben, majd 1792-ben arról esett szó a Tanács által kiadott articulusokban, hogy senki a' Guba Csapók közül, falusi nyers Kallatlan Gubát meg ne vegyen" s míg nekik megengedik a mestertársaiktól való vásárlást is, a sz űrszabók sem debreceni nyers, sem falusi kontár kallatlan gubát nem vehettek : A per során kiderült, hogy a' Privilégiumok világos értelme szerént valamint a' Szűr Szabóknak nem szabad vólt szűrt csapni, úgy a Szűr Csapóknak szabad vólt szűrt varrni és azt árulni",tt A gubacsapók arra hivatkoztak, hogy a szűrt szabni is kell, de a gubán tulajdonképpen szabást nem tesznek, mivel azt a gubacsapó a szövőszéken készíti el, az az, az egész Gubát nagyobbra, vagy kisebbre úgy ki szövi, hogy azt szabni tellyességgel nem lehet ; és így ehez szabás vagy szabóság nem kell, varrás pedig olyan kevés kell a Gubához, hogy azt mesterségnek mondani nem lehet, a' minthogy a' szolgálófokkal, vagy más akármely asszonnyal meg varrattyák a' Szűr Szabók egy két x-rért . Több az, hogy míg a' Guba varráshoz meg kívántató fonal is, melynek ha a' varrás jó akar lenni Gyapjúból valónak kell lenni . . . így a' Gubák varrását, és árulását magoknak a' Szűr Szabók nem tulajdoníthattyák, külömben is meglehetvén a' Gubát úgy szőni, hogy semmi varrás nincsen benne",ta A perben a gubacsapók azzal érveltek, hogy ugyan a szűrszabók hozattak ide a gubacsináláshoz értő személyeket, de a gubások céhébe nyertek felvételt és gubás céh temettette el ő ket . A szűrszabók nem a gubavarráson, hanem a szűrszabáson töltik inas és legény éveiket, s ha céhbe állnak, nem a gubából, hanem a szűrből adnak remeket. A szűrszabóknak tehát külön kell a mesterséget megtanulni, és a gubacsapó, szűrszabó inast nem szabadíthat . A vita lényege tulajdonképpen az, hogy a drágább szűr iránti kereslet megcsappant, a szűrcsapó, szűrszabó mesterek különösen a XVIII . század közepétő l mindent megtettek megélhetésük biztosítására . Megtörtént, hogy a szűrszabók egy része gubát, más része szűrt árult, s világossá vált, hogy a má10 Lűkő Gábor: Az alföldi gubaviselet eredete. DKK, 1939 . 121-122 . old. Béres András : A debreceni cifraszűr. Bp ., 1955. 7. old. Béres András : Népi díszítőművészet Hajdú-Bihar megyében . Db ., 1955 . 33 . old . 11 Györ,J,~y István : Magyar népi hímzések I. A cifraszűr, Bp., 1930 . 111. old. 12 HBML . IV . A. 1011/a. 77. - 1801 . 350. old. 126. sz .
44
sok által készített gubát áruló mesterek vagyonilag is jobban gyarapodtak . Ezért a gubások arra törekedtek, hogy csak ő k árusíthassák a gubát ők lévén a' Manufactorok oltsóbban adhatják a' gubát mint a' Szűr szabók a' kik nyereségre veszik". A soha véget nem érő vitában a szűrszabók azt válaszolják, hogy a gubacsapók ugyanúgy nyernek a gubán, mint ők, pedig a vásárló közönségnek az lenne a hasznos, ha a gubaszövő k szüntelen a magok mestersége, az az a' szövés mellett ülnek, és producalnak, az árulással, és vásárra járással nem töltik az időt": A vita természetesen igen sok szakmai fogásra is rávilágít. Megtudjuk a per során keletkezett feljegyzésekb ől, hogy sehol sem készítenek olyan jó gubákat, mint Debrecenben, s nem csoda, hogy vásárokon a debreceni mesterek által árusított gubát keresik, pedig a szűrszabók mindenféle falukon készült gubát öszve szednek és árunyák is, 's minthogy azt oltsóbban adják, a' Gubacsapóknak is kárt tesznek, a' tudatlan vev őt is meg csallyák" .ts S ez még akkor is igaz, ha a vev ők ismerik a debreceni gubát, ami drágább, viszont a szegénységnek olcsóbbszerű guba is kell. Ebb ől az származik, hogy egyes szűrszabók két nagy gubából hármat csinálnak, s ez a varrás és vágás mentén könnyen feslik, szakad . A falukról szerzett ún. külföldi guba" sokszor rajtuk marad . Vásáron, hogy nehezebbnek érezzék, meglocsolják, s a guba elrohad, tartatlan" lesz, könnyen feslik és elnyövik",ta A legjobb gubákat Debrecenben szőtték . A debreceni mesterek ugyanis nem sajnálták a hozzávaló anyagot. Vastag, erős, sűrű szövésű, ujjal nehezen átlyukasztható lett. Ha varrott, a varrás csak gyapjúfonallal történhetett, mert minden mást, pl. cérnát a gyapjú könnyen eleszik", s a nyakszegésre használt színes posztó, kellő fel~erősítés hiányában könnyen levált . Az is kétségtelen, hogy a szű rök használata a XIX . század fordulóján Debrecenben és környékén már nem széleskör ű, míg a Jászságban, Kunságban, Szilágyságban általános volt. Érdekes módon a debreceni sz űr használatának visszaszorulásával egyenes arányban n őtt a díszítés, a hímzés értéke, hogy ez által az érdeklődést ébren tartsák : S ha igaz, hogy a legszebb gubákat Debrecenben készítették, az is igaz, hogy a debreceni cifraszű r a hasonló magyar felső ruhadarabok közül kiemelkedően a legszebb . Az árusítás és a gubaszabás kérdésén túl főként az idegen helyen készült gubaszövés és a gubák behozása elleni tiltakozás kérdése került előtérbe . De komoly jelentőségűvé vált a kallás, mosás, festés kérdése . A gubakészítők nem panasz, csupán a mesterség nehézségeinek bemutatására adják el ő beadványukban, hogy a gyapjúbeszerzésen túl a fonás, szövés, mosás, kallás, festés munkája sokrétű feladatot jelent, különösen ha azt is figyelembe vesszük, hogy festéshez szükséges gálickő, égerfakéreg, köszörű sár beszerzése, s az ezekhez megkívánt edények, sok ölnyi tűzifa, s annak szekérrel történ ő szállítása sokrétű feladat. Ha ehhez hozzávesszük a festéssel ~és a Nagyváradon túl lévő kallókban a kallással eltöltött időt, a pocsaji, váradi vámnál fizetendő költségeket, a kalló árendát, s mivel nyolc márjás a gyapjú ára, jó, ha négy-öt garast nyernek egy gubán. De így az a munkabér sem jön ki, amely a sokrét ű munkaráfordítással arányos lenne. A debreceni gubások limitációja 1761-ben a gubáskészítmények árát az alábbiak szerint határozza meg as
13 Zoltai Lajos : A debreceni viselet a XVI-XVIII . században. Ethnographia - Népélet . 1938 . XLIX . évf. 30 . old. 14 HB1ML. IV . A. 1011/lt. - 59/1801 .
15 Uo .
45
Debreceni cselédnek való fürtös vásári legnagyobb guba Kisebb Sima hosszú guba Rima-Szombati cselédnek való fürtös nagy guba Kisebb Kurta fürtös guba Ungvári, Beregi legnagyobb Guba Kissebb szerű bb Annál kisebb Rövid fürtös Guba Rövid sima Guba Gyermeknek való fürtös Guba Gyermeknek való sima Guba Két szélbe való sima Pokrócz Három szélbe való Pokrócz Egy pár Gyapjú
5,06 4,30 3,5,4,2,4,3,2,16 1,42 1,25 1,25 -,51 1,25 2,16 1,-
A limitációból is látjuk, hogy debreceni gubások készítményei minőségre nézve az országban első helyen állottak, amely odavezetett, hogy a Debrecenben tanult gubáslegényeket a kötelező vándorlás alól fehnentették.t6 Debrecen város tanácsa 1801 . április 15-én hozott határozatát id ősb és ifjabb Halasi Sámuel szűrszabók és Matkó Sándor, Szilágyi János gubacsapó céhmesterek előtt kihirdették, mely szerint a szűrszabókat a guba árulásától eltiltották, viszont megteremtették a lehetőségét annak, hogy szűrvég szövésre magukat ajánlják, mert azt tanulták, de ahhoz értő mestereket is hozhatnak.l~ Melyre a Gubacsapó Céh azt a feleletet adta, hogy az is őket illeti és készek a szűrvégszövést is felvállalni .lg A szűrszabók időről időre visszatérő en kérték a gubaárulás számukra történő engedélyezését, de 1803-ban, 1808-ban nem engedélyezték . A gubacsapók kérését, mely szerint ő k a szű rposztókészítést vállalnák, szintén elutasították, mert 1809 . április 28-án olyan értesítés érkezett az erdélyi kormányzóság titkárságától, hogy Szamos Újváron egy szű r posztó Fabrica állíttatik fel" . Ezért tájékoztatást kér arról, hogy a debreceni szűrszabók hány szűrt és milyen áron készítenek. Ez természetesen a termelés megfelelő alakításához volt szükséges, mivel jól tudták azt, hogy a szűrposztókészítés, más néven a fehérposztószövés közel száz éve szünetel Debrecenben, fel kellett mérni a fehérposztó-készítés szükségletéti9 A kallás nagy gondot jelentett Debrecenben. A XVIII. század közepén és a XIX. század elején még egy felülcsapós kallómalom állott a Tócó nev ű élővízfolyáson, melyet 1824-ben Szabó János alulcsapósra kívánt átformáltatni .z° Az itteni kallómalom azonban nem tölthette be az iránta támasztott igényeket. Köztudott, hogy a debreceni gubások voltak Nagyváradon túl a Félix fürdő i gubakalló bérlői, s miután 1826-ban a bérletet megfizetni nem akarták, azt állították, hogy ő k elég porhót fizetnek Debrecenben"?1 Ez újabb vitára adott alkalmat, mivel a kalló fenntartása 16 N. Bartha K.: i. m. 19 . old. HBML. IV . A. 1011/a. 77 . -1801. 350. old. 126 . sz. IV . A. 1011/a. 82 . - 1812 . 317. old. 671 . sz., IV . A. 1011/a. 79 . - 1806 . május 9. 53 . old. 17 S itt a Szeges vármegyei LScse városával kialakult kapcsolatra utal, hiszen köztudott, hogy a debreceni szűrszabók vándorlásukat és kapcsolataikat az északi országrészre terjesztették ki . 18 HBML . IV . A. 1011/a. 93 . - 1873 . január 3. 7. old. 19 HBML . IV . A. 1011 a. 80 . - 1809. 127. old. 311. sz . 20 HBML . IV . A. 1011/k. -355/1824. - Rajz 384. 21 HBML . IV . A. 1/ b. 342. - 113. Fasc . II . Anni 1826 .
komoly anyagi teherrel is járt. Köztudott, hogy már 1825-ben is a debreceniek bérelték P.szt.Mártonhoz tartozó Félix fürdői gubakallót, s miután elég magas volt a porció, ezért nehezményezték bérlők a fizetést, mondván, hogy mért nem fizet az, aki a porciót beszedi. Két szenátort, Böszörményi Pált és Savoy Istvánt azzal bíztak meg, hogy a dokumentumokat vizsgálják meg és záros határidőn belül tegyenek az eredményről jelentést. Ezt négy hónappal kés őbb meg is tették az alábbiak szerint?2 A' mi a' fenn forgó kérdést illeti : meg tecczik a' Relatióban producalt Privilegiumokból, hogy a' Szűr Szabók a' régi Időkben egy Czéhben voltak a' Szűr Csapokkakal 1735-ik Esztendeig, a' mikor a' Szabók különválvánn a' Csapóktól, magoknak különös Privilégiumot impetráltak. De míg edjütt voltak is úgy meg volt mindeniknek a' mestersége határozva, hogy edjik a' másik mesterségét nem mívelhette. Meg tecczik továbbá hogy a' Fellyebb írt Esztendő tályán változvánn a' föld népének öltözete, ezenn a környékenn Szűr helyett gubát kezdettek nagy részént viselni, és így a' Szűr Csapok is a' Guba Csapást tanulvánn meg, azolta a' Gyapjúbol nem szűrt, hanem Gubát készítenek . Az is világos, hogy mihelyt a' guba vielése el kezdődött, mindjárt kezdették a' Szűr Szabók árulni, 's az olta mindenkor árulják, és abban több rendbeli Magistratualis végzések szerint meg hagyódtak, 's magokat ezenn ususban tovább is meg hagyatni kívánják, azt állítván, hogy valamint a' régi időkbenn míg a' Guba Csapók Szűrt csaptak, a' mit azok készítettek, ők meg szabták, meg varfák, és árulták, úgy hogy a' Szűr Csapoknak se szabni, se varni, sem árulni szabad nem volt: hasonlóképpen minekutánna a' Szűr Csapók Gubát kezdettek szőni, annak meg varrása és árulása is őket illeti, annyival inkább, hogy mind a' két mesterség ma is meg van, tsak a' módja változott a' gyapjú munkának. Ennek felette a' Publicumra nézve is jobb az, hogy a Guba Csapok szüntelen tsak producaljanak, és az árulással, 'varrással az időt ne töltsék." Egyik részről a gubacsapók azt bizonygatják, hogy a gubakészítés saját privilégiumuk szerint őket illetné, annak árulását - a szabásnál és varrásnál fogva a szűrszabók - maguknak nem tulajdoníthatják . Következésképpen a korábbi állapotot nem lehet figyelembe venni, mert a szűrt szabni kellett, a gubacsapó pedig az egész gubát a szövőszéken szabja ki úgy, hogy abból semmit elvágni nem lehet, mert tartatlan lesz és elromlik . Varrása pedig éppenséggel nem mesterség, mert azt bármelyik szolgáló megteheti és meg is teszi. A gubavarrás már csak azért sem mesterség, mert azon se nem inaskodnak, se nem legénykednek, a szűrszabók remeket is csak szűrből és nem gubából készítenek . Innen van az, hogy ha egy szűrszabó inas gubaáruló mesternél szabadul fel, addig céhbe nem állhat, míg más szűráruló szabónál a mesterséget meg nem tanulja. De így, mivel ezeknek a mestereknek a gubán semmi munkájuk nem lévén, csak gubakeresked őknek tartják őket. Ami pedig a vásárló közönséget illeti, olcsóbban szerezhették be a gubát a készítőktől, mint áttételesen a szűrszabóktól, akik a kész gubákat a gubacsapóktól szerzik be, és nyereséggel adják tovább. Nem csoda hát, ha örült a föld népe" ha elsőkézből vehette meg a gubát. E' mellett az a' kár is van benne, hogy a' Szűr Szabók mindenféle rossz Gubát öszve szednek, és azt az itt készültj6 gubákkal edjütt árulvánn, az ide való Guba minthogy Országszerte leg jobbnak tartatik, a' tapasztalás nélkül való vevőket könnyen meg csalhatják, sőt ami több a' Guba Csapók által készített Gubákat el szaggatván kettőből hármat csinálnak, de az illyen Guba egy átljában rossz és tartatlan ." 2s 22 HBML . N. A . 1011/a . 77 . - 1801 . 350. old . 126 . sz. 23 Uo .
47
A fentiekből világos, miért nem mondhatók szűrszabók csak gubakupetzeknek". A föld népe" számára nem közömbös, hogy ha helybeli jó gubát veszen, s az teljesen mindegy, hogy szabad sokadalomban, hetivásáron, vagy háznál veszi meg : A szű rszabóknak rendeletben kihirdették, hogy hol és mikor lehet gubát árulni, de azt is előírták, hogy miféle gubát árulhattak . Különben szigorú büntetés várt rájuk . A szenátusban olyan végzést olvastak fel, mely szerint a szűrszabók azt kívánták, hogy ha már a gubaárulástól eltiltódnak, legalább az engedtessék meg, hogy a szűrvégeket maguk szőhessék. Hozzáért ő mesterembereket hozatnak és magukat megtaníttatják, s erre már meg is tették a szükséges intézkedést . Erre viszont a gubacsapók azt felelték, hogy csapómesterség egyenesen őket illeti, és maguk készek a szűrvégszövést felállítani, mivel vannak köztük olyan hozzáért ő mesterek, akik azt tanulták és értenek is hozzá. A szűrszabóknak pedig meghagyták, hogy további panaszaikat írásban adják be, majd megkapják rá a választ. A szűrszabók és gubacsapók közti huzavonának sohasem lett vége, bár számuk a 30-as évek végére teljesen elfogyott . Sok mindent megtiltottak az évek folyamán . 1797-ben pl. keményen tilalmazták a szűrvégek durva posztójának fehér földdel való tisztítását, mivel az az egészségre nagyon ártalmas. 1828-ban Erdélyben pestisvész ütött ki, ezért a behozott szűrvégeket veszedelmeseknek ítélvén Ordinarius Physicus Urakkal megvizsgáltatni rendelték, majd behozatalukat megtiltották. A hamis mértékkel való mérés miatt elrendelték a pozsonyi rőf használatát, sőt megszabták azt is, hogy minden végben harminc rőfnek kell lennie. Ezentúl azt is kikötötték, hogy a posztó mennyiségén túl ennek gyártói nevöket és a posztó méretét, a Türet végére mindenkor feljegyezzék, a rendelés áthágói pedig fenyíték alá vettessenek . Folyamodó Szabó Józsefnek megengedték, hogy gubáit továbbra is cifrán szeghesse be, oly világos kikötéssel azomban, hogy az illyen czifrán beszegett gubáit nem a' többi mester társaival együtt hanem azoktól egészen elkülönözött helyen leszen szabad árulnia",2a A két gyapjúmíves céh, a sz űrszabó és a gubacsapók hosszú ideig tartó pere és közel két évszázadon keresztül mindig kiújuló vitája az élet változásait, tulajdonképpen az életet tükrözi a viseletben . S hogy ez szegényedést vagy gazdagodást jelentett, nehéz eldönteni . Mindenesetre a gubaviselő népek szegénysége a polgárosodó mesterek gazdagodását jelentette. Az utolsó gubásmester Harsányi Imre volt Debrecenben,zs aki a harmincas évek közepéig hagyományosan örökítette a mesterséget . De itt vége szakadt, mert fiai már nem érzékelték, hogy a guba, mely korábban nélkülözhetetlen ruhadarabja volt ko csisnak, béresnek és minden szántóvet őnek, a világ változásával átadta helyét más felöltőféléknek . Ma gubát már csak a múzeumok gyűjteménye őriz .
24 HBML . IV . A. 1011/a. 78 . -1803 . 132. old. 453. sz., IV . A. 1011/a. 80 . - 1808 . 174. old. 537. sz, IV . A. 1011/a. 97 . - 1828 . 462. old. 779. sz ., IV . A. 1/a. 238., IV . A. 1011/a. 116. - 1847 . 169 old. 25 Béres András : Adatok a gubásmesterséghez . DMÉ, 1960 . 143-160. old.
4'8
The Lawsuit between Woolen Felt~loak Makers and "Guba" Fullers in Debrecen András Béres
One of the prominent handicrafts in the Hungarian Plains region was the manufacturing of woolen prodúcts. It was the wool-weavers, fullers, fleece-felt makers and woolen felt-cloak makers who laid the basis for the fact that a chartered guild'óf fullers came into existence in Debrecen as early as 1398 . Until 1740 only fullers and felt cloak makers, known collectively as woal craftsmen, had been active in Debrecen . The fullers contributed to the preparation of the thick and cómpact cloth, while the cloak-makers sewed, hemmed, and émbroidered the cloak . The wearing of the "guba" (a long, sleeveless overcoat made from coarsely woven frieze) became widespread in Debrecen after 1740. At that time the craftsmen of the two orders got on well with each other. In 1745, a felt-cloak maker by the name of András Szombati, having seen that the purchasing of frieze-made popular in the area by the Transcarpathian Ukrainian serfs of Prince Rákóczi-from the area around Munkács and Ungvár by the Debrecen Trade Society had turned out to be profitable, had two Ruthenian women kenw the trade of spinning and weaving frieze . Anók Hiri and one by the name of Ersók, brought from Nagyszőll ős, Ung County, Anna Hiri later got married to György Matolcsi, a Debrecen fuller, and she stayed here until her death, while the other woman returned to her homeland . As much is certain that these two women introduced the weaving and preparation of "guba" in Debrecen, and it was from them that the fullers of felt learned the trade . In 1800 there were 179 fullers of frieze in Debrecen, which figure by 1801 rose to 184. What gave rise to the lawsuit was an ordinance of 1761 which provided that all the operations in manufacturing woolen products were to be the prerogatives of the guild of felt-cloak fullers, which also meant that "guba"-making was allowed for neither the felt-cloak makers nor amateur bunglers . We have more than ample proof of the fact that the best "gubas" were made in Debrecen . It has also been proved that the making and use of these h~ame increasingly more widespread at the expense of the felt cloaks . And in order that the "guba" should be instantly available to the local customer, and so that it would not have to be obtained vicariously, "the two Ruski women" were brought in, who then taught the ocal craftsmen the tricks of the trade. Thereby the role of "guba"jobbers as middlemen was eliminated . The last guba-maker in Debrecen was Imre Harsányi. With his death the craft was discontinued, for his sons did not carry on the trade. Today a "guba" and the tools of its preparation can only be seen in museums, and the lawsuit, which lasted for two centuries, has become just a memory to be preserved.
Cydeóxoe de~o Me~rcdy de6pegeucxuroru saxpoűufuxauu apmnxos u eanbufuxa~su cuepcmu Axópatu b'epeut
OAxxM xs sbrAafonixxca peMecen cTenxoro xpaa óbrna oópaóorxa nrepcTx. IIpa,axnr>u~cx, sa.~rn~m, oópaóoTaxxx xrepcTx, xsroTOSxrenH apMStxos «cEOp» cosAa.iur ocxosa~e R.nsi Toro, xTO s ,i~eópeueae yxce s 1398 ro,uy xauan paóory naTexTxrril uex sa .rrhuzxxos . B Reópeuexe uo 1740 roAa npou$ezano Torn,xo peMecno sanbrgxxos cyxxa x saxpoHU~xxos cyxxa, xax oópaóoTxxxos xrepcTx. Banbn~xxx npstnx x Txanx, saxpofi~xxx n~rnx, xaxTOSa .rx3 x saixcxBa.~x3 cyxxo . Bans~te uryór>i cramr pacnpocTpaxxTbcst s J~eópeuexe nocne 1740 roAa . B sTO sper.~x sTx Asa peMecna eiue óarrrx s xopouu3x oTxoniexxAx Apyr c ApyroM. O,~xaxo s 1745 roliy Naaczepsaxpoi3uzxx cyxxa AxApaur CoM6aTx xocne Toro, xax ysxAen, ~TO xaxyfo óo7rhuryFO rtpxóbim, npxxocuT ueópeuexcxoary oóutecTSy Ka.m~Map sa~.ynxa sansixoro cyxxa xs oxpecTxocrex Myxaxeso-YxcropoA, npoxssoACTBO xoTOporo óbrno ocBOexo TaM xpertocTxsrn7x pycxxa~r Bo apenu~ xxRxcexxst Paxoux, To x ox npxmes s J~eópeuex xs MecTe~xca Ha,Ascénnéiu YxcropoRexoi3 oónacTx Aayx xcexx~xx : Xxpx Axoxy x 3pui~, xoTOprte pacxpocTpaxx~ sAecb peMecno IIpxxcx x Txaxxa nryóxoro cyxxa. MacTepxga cepnrsucos Xxpx Axxa sbnuna samyxc B J~eópeuexe sa Barx,uzxxa cyxxa JxbirpAba Mazom~x x npoxcxsana B ropoAe ,uo caMOfi cMeprx. J~pyrax xcexrgxxa sosspaTxnacb xa poRxxy . O~esxAxo ouxo, ~TO xMexxo oxx pacnpocTpaxxnx s ,£~eópeuexe MacTepcTBO xsrorosnexxA myóxoro MaTepxana x IIIxTbSI sansu~rx xryó x xMexxo oT xxx xayHxnxcb sTOMy MacTepcTSy Macrepa cyxxa. B 1800 rouY xon~ecTSO sam,uurxos niepczx óbrno 179, a s 1801 ro,ay xx aac~xTbrsanocb yxce 184 Yenosexa . 49
