MISKOLCI EGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR JOGTÖRTÉNETI TANSZÉK
BÁTHORY ERZSÉBET PERE
SZERZŐ: PALKÓ FERENCNÉ MUNKAÜGYI TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI IGAZGATÁSI ALAPSZAK LEVELEZŐ TAGOZAT KONZULENS: PROF. DR. STIPTA ISTVÁN EGYETEMI TANÁR
MISKOLC 2014 1
UNIVERSITY OF MISKOLC OF LAW DEPARTMENT OF LEGAL HISTORY
ELISABETH BÁTHORY’S LAWSUIT
AUTHOR: PALKÓ FERENCNÉ BA IN PUBLIC EMPLOYMENT AND SOCIAL INSURANCE ADMINISTRATION PART TIME COURSE CONSULTANT: PROF.DR. STIPTA ISTVÁN PROFESSOR ASSOCIATE
MISKOLC 2014
2
TARTALOMJEGYZÉK
Bevezetés ..................................................................................................................... 4 I. Történelmi háttér.................................................................................................... 7 1. Magyarország történetében milyen szerepe volt a Báthory családnak ............. 7 II. Báthory Erzsébetről............................................................................................ 10 1. Báthory Erzsébet életrajza .............................................................................. 10 2. A férj, Nádasdy Ferenc ................................................................................... 12 3. Báthory Erzsébet és Nádasdy Ferenc közös élete........................................... 13 III. Báthory Erzsébet igazsága................................................................................ 15 1. A korabeli igazságszolgáltatás ........................................................................ 15 2. Thurzó György nádor szerepe az eljárás megindításában............................... 18 3. Ponikénusz János szerepe ............................................................................... 20 4. A vád és az eljárás kezdete ............................................................................. 22 5. Tanúk kihallgatása .......................................................................................... 26 6. Az ítéletlevél ................................................................................................... 34 7. Báthory Erzsébet életének utolsó szakasza..................................................... 36 8. A Testamentum ............................................................................................... 38 9. A koncepció jelei ............................................................................................ 40 Összegzés................................................................................................................... 42 Hivatkozott irodalomjegyzék .................................................................................. 44 Felhasznált irodalom................................................................................................ 45
3
Bevezetés Báthory Erzsébet Nádasdy Ferencné úgy vonult be a történelembe és főleg a köztudatban, mint a világ legrosszabb hírű asszonya. Nevéhez legendák, mendemondák fűződnek mind a mai napig. Gyakran vonják párhuzamba Drakula gróffal és sokak szerint a szadizmust inkább róla, mintsem Sade márkiról kellett volna elnevezni. Történetével sokan foglalkoztak, de a történészek által kifejtett vélemények és nézetek messze nem érték el azt a népszerűséget, mint a könnyedebb regények filmek vagy horror feldolgozások. Mindenki számára ismerős lehet a vércsepp1 története, ami elindította azt a lavinát, ami a „vérgrófnő” vagy más néven a „csejtei szörny” elnevezéssel ismert Erzsébet asszony vesztét jelentette. Történt ugyanis, hogy egy fiatal szolgálóleány ügyetlenségében a túlérzékeny grófnő haját fésülés közben meghúzta. Úrnője mérgében egy lendületes pofont mért szegény leány orcájára, mely elindította orra vérét, ami épp Erzsébet kezére csöppent. Az asszony meglepődve tapasztalta, hogy bőre sokkal fiatalabb és rózsásabb lett. Valószínű, ekkor csillant meg a remény, hogy az emberi vér által szépségét megőrizheti. Soha nem derült ki, hogy e rövid történet igaz volt-e, vagy csupán a nép ajkán és mendemondák útján kelt szárnyra. Mégis minden ember elszörnyülködik, ha bárhol olvassa vagy hallja, hogy a kegyetlenkedések áldozatainak a száma elérte a 300, esetleg a 600 főt is, akiknek a vérét aztán fiatalító és szépítő kúrára használták fel. A nagymértékű áldozatok, a különféle szóbeszédek és a misztikusság, ami körüllengi mind a mai napig Báthory Erzsébet alakját, számtalan kutató, történetíró, költő, orvos történész és még a filmes világ nagyjainak a fantáziáját megmozgatta. Azok az emberek, akik foglalkoztak Báthory Erzsébet múltjával korántsem voltak azonos állásponton. 1729-ben jelent meg Túróczi László jezsuita szerzetes írása, aki elsőként vetette fel a „vérben fürdés vízióját”.2 1
Lengyel Tünde-Várkonyi Gábor: Báthory Erzsébet Egy asszony élete. Budapest: Generál Press Kiadó 9.old. 2 Szádeczki- Kardoss Irma: Báthory Erzsébet igazsága Nesztor Kft. 1993. 3.old. 4
Az asszonyt a legvéreskezűbbnek láttatja, de meglehet, hogy e rémtettek megírására csupán szóbeszédek ihlették, mert ez a vád az eredeti eljárás során soha el nem hangzott, megalapozta a rémtörténet terjedését. A szörnyeteg képe Flessler Ignác Aurél történetíró lapjain is megjelenik, aki szerint az asszony naponta hódolt a vérben fürdőzésnek. Az ellenkező álláspontúak is elmondták véleményüket. Elsőként Nagy Iván, aki szilárd meggyőződéssel vetette el a vérben fürdőző asszony képét. Ő azzal vádolta, hogy számtalan ártatlan nőt, lányt mészárolt le, amiben örömét lelte. Rexa Dezső szerint Nádasdyné szadista elmebeteg volt, s ha betegsége előbb válik közismertté a szadizmus neve bátorizmus lenne.3 Péter Katalin „A csejtei várúrnő: Báthory Erzsébet” című művében jól érzékeltette
a
feudális
hatalom
korlátlanságának,
s
az
alárendeltek
kiszolgáltatottságának viszonyát. Ítéletében bűnösnek találja az ártatlanok kínzásában és meggyilkolásában. Sajnos akkoriban fel sem merült senkiben, hogy e viselkedés mögött komoly elmebaj is húzódhat. E betegség feltárásával próbálkozott két orvos történész, dr. Antall József és dr. Kapronczay Károly, akik a következők szerint vélekedtek. „A lemeztelenített testek szurkálása, égetése a szadizmussal párosult szexuális perverzitás jele. Számításba jöhet epilepsziás jellegű hisztériás alapon keletkezett periodikus mániás állapot”. Végül diagnózisuk szerint skizofrén és örült volt. Egyes kutatok a grafológia tudományát is segítségül hívták, hogy még pontosabb képet kapjanak Erzsébet lelkiállapotáról. Benda Kálmán tanulmányozta kézírását, amelyből azt a következtetést vonta le, hogy szadista hajlamát a szexuális kielégítetlenség okozza, amely abból fakad, hogy nem szerelemből házasodott, ami lelkiekben megviselte.4 Az eddigi vádakat elsőként Hetyéssy István kérdőjelezte meg, „Igazságot Báthory Erzsébetnek” 5 című írásában, ő úgy vélte, hogy a közeli rokonok és az evangélikus papok vádolták a szörnyű tettek elkövetésével.
3
Nagy László: A rossz hírű Báthoryak Budapest: Kossuth, 1984. 22.old. Benda Kálmán: Egy új forrástudomány: a történeti grafológia, Levéltári Közlemények 1974. 1. sz., 66-67.old. 5 Hetyéssy István. Igazságot Báthory Erzsébetnek, Kézirat, Országos Széchenyi Könyvtár,1969. 5 4
A rokonok azért találták ki a szörnyű vádakat, nehogy a Habsburg-udvar felségárulás
címén
az
erdélyi
fejedelemhez
való
átállás
vádjával
vagyonelkobzásra ítélhesse a dúsgazdag asszonyt. Szádeczky- Kardoss Irma szerint az ügyet elindító Thurzó nádort nemcsak a vagyonszerzés, hanem a Báthory család lejáratása is vezette. A nádor harácsolásáról, özvegyek, gyermekek kisemmizéséről már többször szó esett, de valóságtartalmáról semmi konkrét, adat nem maradt fenn. Mennyi kiemelkedő író foglalt állást e történelmi krimi kapcsán, viszont Bajomi Lázár Endre mégis kevesellte a hozzászólásokat. Sérelmét az Élet és Irodalom egyik 1979-es számában megírta a „Bátorizmus, avagy rossz hírűnk a világban” című művében. Bántotta, hogy külföldön élénken foglalkoztak az esettel, sajnos, ezáltal a magyarság rossz hírnévre tett szert a Báthoryak kapcsán. Köszönhetjük mindezt a történetíróknak, költőknek, folyóiratoknak és filmeknek. Sajnálatos az a tény, hogy a külföldi filmipar a mai napig felhasználja alakját vérben fürdőző szörnyként vagy erotikus filmek hősnőjeként. Báthory Erzsébet, mint híres történelmi személyiség tettének miértjét és valóságát már nagyon sokan próbálták megfejteni, de máig akad kétely ügyével kapcsolatban. Engem is e titokzatos asszony ösztönzött, hogy minél gazdagabb képet kapjak személyiségéről és tetteiről.
6
I. Történelmi háttér 1. Magyarország történetében milyen szerepe volt a Báthory családnak Az 1500-as évek közepén Magyarország három részre szakadt: a Magyar Királyságra, az Erdélyi Fejedelemségre és a Török hódoltságra. A három terület közötti harc legfőbb célja a vagyonszerzés volt. A törökök mindinkább Bécs ellen irányuló támadásaikkal, a Habsburg-birodalom elfoglalására, gyengítésére törekedtek. Ezekben az időkben óriási feladat hárult a végvárakban harcolókra, akik védőbástyái voltak mind a Magyar Királyságnak, mind Nyugat Európának az oszmán birodalom terjeszkedésével szemben. A Báthory család történelmi nevezetességű kihalt család, mely a Gut- Keled nemzetség középbirtokos Szabolcs megyei ágából kezdtek kiemelkedni a XIV. század első felében. Katonahősök ekkor szerezték meg a Szatmár megyei Ecsed és Kraszna megyei Szilágy-Somlyó uradalmakat, amelyekre később hatalmukat alapozták.6 A család három ágra vált, a somlyai, ecsedi és szaniszlófi ágra. A somlyai ág adta az erdélyi fejedelmeket, Báthory Istvántól Zsigmondon át egészen Báthory Gáborig. A somlyai ág utolsó férfi tagja Báthory András volt, akinek a lánya II. Rákóczi György felesége lett, ezáltal unokája II. Rákóczi Ferenc is rendelkezett Báthory felmenőkkel. A somlyai ágon legismertebb Báthory István fejedelem volt, akit 1575. december 15-én lengyel királlyá koronáztak. A lengyel nemesség őt hívta meg királyának a mágnások által támogatott Miksa császárral szemben. Báthory István távollétében vajdákra bízta Erdély kormányzását, előbb bátyja Báthory Kristóf, majd annak fia, Zsigmond személyében. Bécs Báthory István halálakor nem vonta kétségbe Báthory Zsigmond trónra lépésének jogosságát, tehát elismerte a szabad fejedelemválasztást. Zsigmond 1588-tól 1602-ig uralkodott. A töröktől való függés korlátozta Erdély külpolitikai szabadságát. A török hatalomnak a XVI. század második felében bekövetkezett átmeneti hanyatlása 6
Nagy László: A rossz hírű Báthoryak. Kossuth Könyvkiadó. 1984. 8.old.
7
mégis lehetővé tette, hogy az erdélyi fejedelmek önálló külpolitikát próbáljanak folytatni. Báthory Gábor 1608-tól Erdély fejedelme a hajdúk segítségével, akik ennek fejében Habsburg-ellenes függetlenségi politikát vártak tőle. E célból a román fejedelemségek és a lengyel királyság megszerzésével akarta Erdély hatalmát növelni. Havasalföld elleni támadásával magára haragította a törököket, erőszakos kormányzásával és erkölcstelen magánéletével pedig elidegenítette az erdélyi uralkodó réteget. 1611-ben a bécsi udvar a belső elégedetlenséget kihasználva Erdélyt akarta meghódítani, de Báthory Gábor a támadást visszaverte. A törököt nem sikerült kiengesztelni, s mikkor korábbi politikájával ellentétben a Habsburgokhoz fordult segítségért, hívei elhagyták. A bevonuló török csapatok elől Váradra menekült, ahol meggyilkolták. Az ecsedi ágból is országos főméltóságok származtak a szaniszlófi ág nem játszott jelentős történelmi szerepet. A család ecsedi ágának legjelentősebb tagja szintén Báthory István (15551605) aki országbíró és vajda volt, Habsburg-hű ág. Vagyona megnövekszik, a névadó Somlyó várához hatalmas uradalmak csatlakoznak. István vajda gyermekei házassága révén ellenőrzése alá vonta a század derekán kihaló Várday és Drágffy família vagyonának egy részét, majd az ecsedi ág birtokainak egyes darabjait is. Az 1560-as években a Tiszától keletre senki nem vetekedhetett vagyonukkal. Ez a rövid áttekintés is arról tanúskodik, hogy a Báthory család története századokon át szorosan összefonódott a magyar történelem alakulásával. Ezért nem kétséges, hogy a nagy nevű család „rossz hírű” tagjainak élete még a mai napig is foglalkoztatja mind a hazai, mind a külföldi közvéleményt. Éppen ezért szükséges fényt deríteni arra, hogy milyen mértékben szolgáltak rá, vagy rászolgáltak-e egyáltalán alakjukat övező ”rosszhírűségre”.7
7
Nagy László: A rossz hírű Báthoryak. Kossuth Könyvkiadó, 1988., 14.old. 8
A Báthory család történetéhez meg kell említeni a család címertörténetét, amelyhez szorosan kapcsolódik a sárkányok legendája. Élt egy Bátor Opos nevű vitéz, aki elhatározta, hogy megöli az ecsedi láp sárkányát. A Bátor Opos meg is ölte buzogányával a sárkányt, és hogy hős tettének bizonyosságát vigye kitörte a sárkány három fogát. Ebből a három sárkányfogból alakult ki a Báthory-féle sárkányos címer. 8
1. Ábra Báthoryak címere
8
Sebes Katalin: A Bátoriak kora. Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1982. 11.old. 9
II. Báthory Erzsébetről 1. Báthory Erzsébet életrajza
2. Ábra Báthory Erzsébet
Báthory Erzsébet 1560. augusztus 07-én Nyírbátorban született gazdag, befolyásos és arisztokrata családban. Mindkét szülője a Báthory család tagja volt. Édesapja Báthory György, a Szatmár megyei ecsedi ágból származott. Több
vármegye
ispánja
és
egyben
meghatározó
vezetője.
Birtokai
Magyarország nyugati területén voltak, amikor az ország három részre szakadt. Erzsébet 10 éves korában elveszítette édesapját, tehát 1570-ben, ezután apja testvére felügyelt a kislány sorsára. Édesanyja Báthory Anna, aki az uralkodó lengyel király nővére. Ö a Kraszna megyei Somlyóról származott. Ezen ág birtokai Erdély fenségterületéhez tartoztak. Báthory Annának György a harmadik férje volt, előtte Homonnai Drugeth Antal, majd Drágffy István Gáspár felesége volt. A szülőknek nemcsak a nevükben, de a vérvonal szerint is vannak közös őseik, bár a rokoni kapcsolat igen távoli. Anna mindhárom férjét megajándékozta utódokkal, valamint ő az a nő, aki elsőként beírta magát a történelemben azzal, hogy összehívta az első protestáns zsinatot. Egyes kutatók szerint a terheltséget okozhatta az is, hogy a szülőket, ha távoli is rokoni szálak fűzték össze. Báthory Erzsébet gyermekkorát az ecsedi kastélyban töltötte. A korabeli beszámolók alapján nem volt szép kislány, zárkózott természetű és élte az 10
akkori úri kisasszonyok életét. Abban az időben kevés volt az írni, olvasni tudó ember, viszont Erzsébet közéjük tartozott. Szülei 1570-ben az ekkor tíz éves Erzsébetet a nála öt évvel idősebb gróf Nádasdy Ferenc9 feleségéül ígérték. A szülők ezzel a házassággal elsősorban a Drágffy család kettejükre szálló birtok egyesülését akarták elérni. Az esküvőre 1575. Május 8-án került sor a Zemplén megyei Varanno várában. Ekkor Báthory Erzsébet alig volt 15 éves Nádasdy Ferenc pedig még a húsz esztendőt sem töltötte be.
9
Nádasdy Ferenc (1555-1604) ősrégi főnemesi család leszármazottja, mely előbb bárói, majd gróf címet kapott. (Révai Nagy Lexikon XIV. kötet, 167.old. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Rt. 1916.) 11
2. A férj, Nádasdy Ferenc Nádasdy Ferenc Kanizsai Orsolya egy művelt asszony és Nádasdy Tamás nádor egy kiváló hadvezér és politikus gyermekeként született 1555-ben Sárváron. Nádasdy Tamás nem származott előkelő családból, maga, csinálta, meg a karrierjét, csak a felesége volt arisztokrata. Másrészt pedig a Nádasdy és a Kanizsay família is kiegyensúlyozott, jó idegzetű család volt. Egyik tagjáról sem jegyeztek fel kilengést vagy szokatlan cselekedeteket.10 Kanizsai Orsolya még csak 14 éves volt a házasságkötéskor, sokáig nem született gyermeke. Nádasdy Tamásnak több mint 20 évet kellett várnia fia megszületésére. Gyermekkorában gondos nevelést kapott tanítójától Beythe Istvántól A későbbiekben a német-római császár udvarában folytatta tanulmányait. Ebben az időben az ifjú Ferenc számára fontos volt az öltözködés és szeretett rangjához méltóan öltözködni. Ez anyjával folytatott levelezéséből derül ki, amelyben édesanyja segítségét kéri.11 Ugyanis akkoriban rangot jelentett az öltözködés. Az ország legelőkelőbb emberének a fiaként ígéretes jövő előtt állt, a kor eszméi szerint magas, jóképű és eszes férfi volt. Hatalmas karriert futott be már fiatalon nagy népszerűségnek örvendet. Támogatta a művészetet, nyomdát létesített Sárváron és a politikai életben is kivette részét. 1588-ban beválasztották a Drávától a Dunáig elterülő országrészt ellenőrző bizottságba. 1598-ban aranysarkantyús lovaggá avatták, majd kinevezték dunántúli főkapitánynak, amely jelentős politikai hatalommal járt. 1601-ben a helytartó érsek segítségére tanácsadói és ellenőrzési feladatokkal bízták meg. Nádasdy Ferencet kiváló katonaként tartják nyilván, a rendkívül bátor és kegyetlen Nádasdytól rettegtek a törökök, akik „fekete bégként” emlegették. Ferenc nagyon kevés időt töltött feleségével és családjával, mert életének nagy részét a harcmezőkön, a törökök elleni csatában töltötte. Végigharcolta a hosszú török háborút, de sajnos a végét már nem érte meg, 1604. január 04-én elhunyt sárvári otthonában, 49 éves korában. 10
Péter Katalin: A csejtei várúrnő: Báthory Erzsébet. Helikon Kiadó, 20-25.old. Nádasdy Ferenc levele anyjához, Kanizsai Orsolyához, Bécs, 1568. December 17. In Régi magyar öltözködés. Viseletek dokumentumok és források tükrében, szerk. Mojzsis Dóra, Budapest, Magvető, 1988. 260-261.old. 12 11
3. Báthory Erzsébet és Nádasdy Ferenc közös élete Házasságkötésüket követően az első gyermek tíz évvel később született. Ez abban az időben gyakori volt mivel a 14-15 éves korban férjhez menő lányok még éretlenek voltak, és az első években terhességüket nem tudták kihordani. Egyébként
is
a
fejletlen
orvostudomány
mellett
gyakori
volt
a
csecsemőhalandóság. Házasságukból hat gyermek született (Anna, Orsolya, Kata, András, Pál, Miklós), ebből hárman érték meg a felnőttkort: Anna, Kata és Pál. A két felnőtté vált lány férjét nagyon gondosan választotta ki, nem véletlenül lettek a kor legjobb partijának a felesége. Anna a szigeti hős Zrínyi Miklós egyik unokájának a felesége lett. Kata lányukat pedig Homonnai Drugeth György vette feleségül 1610. január 6-án, ez az időpont nagy szerepet játszó esemény volt a későbbi Báthory Erzsébet elleni eljárásban. Pálról még ily módon nem tudott gondoskodni, hisz anyja elfogatásakor még csak tizenkét éves gyermek volt. Kapcsolatukat férjével a külvilág nem látta felhőtlenek, de nem lehetett olyan rossz sem, tulajdonképpen úgy éltek egymás mellett, ahogy két ember élhet, ha nem a szerelem hozta össze őket. Sajnos Erzsébet házaséletéről semmi konkrét tényeket nem ismerünk, férjével való levelezés talán nem túl érzelemmel teli volt, leginkább a gazdasággal való dolgok közlése és a gyermekek hogy létéről szólt. Részlet egy 1596-ban kelt saját kezű írásából: „A levél címzése: „Az én szerelmes uramnak, az Nagyságos Nádasdy Ferencnek, nekem szerelmes uramnak adassék ez levél”12. Ez a megszólítás ugyan nem egy férjét nem szerető és gyermekeivel nem törődő asszonyt tükröz. Valószínű, hogy nem kerültek férjével olyan közeli és bizalmas viszonyba, amiben szerepet játszott, hogy férje nagyon kevés időt töltött feleségével, ami azonban általános dolognak számított az idő tájt, még a főúri körökben is. A nagybirtokosok döntő többsége ugyanis katonai és politikai vezető tisztségeket töltött be, és emiatt távol volt otthonától. Pedig egyes adatok szerint Nádasdy Ferenc, ahová csak lehetett magával vitte feleségét, például Pozsonyban tartott
12
Nagy László: A rossz hírű Báthoryak. Kossuth Könyvkiadó. 1984. 36.old. 13
gyűlésre is. Ez abból derül ki, hogy Thurzó György (későbbi bebörtönzője) lelkére kötötte feleségének Czobor Erzsébetnek, hogy utazása során látogassa meg és ismerkedjen meg Báthory Erzsébettel. Báthory Erzsébet férjét 29 évi házasság után veszítette el. Nádasdy halála a fennmaradó levele alapján nem volt váratlan, mivel egy nappal korábban kelt levelében családját Thurzó Ferenc gondviselésében ajánlotta, kiskorú fia mellé pedig nevelőül Megyery Imrét rendelte, akinek később aktív szerepe volt özvegye leleplezésében és letartóztatásában. Férje halálával Báthory Erzsébet nem egyszerűen özvegy lett, hanem az ország egyik legnagyobb vagyonának a kezelője is. Ezzel hatalmas teher nehezedett az özvegyre, kordában kellett tartani a gazdaságot, figyelni a pénzügyekre és igazgatni a birtokokat. Ezek intézéséhez segítségért Batthyány Ferenchez, a dunántúli nemeshez, az ország leghatalmasabb urához fordult. Erről levelezésük tanúskodik, mivel több ízben kért tanácsot Erzsébet Batthyányitól. A férfi többször is javasolta az asszonynak, hogy saját védelmére fogadjon katonákat, de anyagi okokra hivatkozva nem tette, de igazán nem is bízott csak saját katonáiban. Később megritkultak ezek a levelezések. Nem lehet tudni, hogy miért szakadt meg köztük a levelezés és a barátság.
14
III. Báthory Erzsébet igazsága 1. A korabeli igazságszolgáltatás Báthory Erzsébet idejében az igazságszolgáltatást az úgynevezett eljárásjogi szabályok határozták meg, bár ekkor az eljárásjog sem önálló, sem egységes nem volt, az írott jog sokkal hézagosabb volt, mint napjainkban. A hézagokat a joggyakorlatban használt szokásjog szabályai töltötték ki, ami azonban nem jelentett jogbizonytalanságot. Ezen íratlan jogok felderítése mai kutatóink számára sok gondot okoz, de segít nekünk Werbőczy István a XV-XVI. század legkiválóbb jogásza, aki a Tripartitumban azaz a Hármaskönyvben összegyűjtötte a XVI. századig kialakult szokásjogot. Gyűjteménye hosszú évtizedekig iránymutatásul szolgált a középkor igazságszolgáltatásában. Erre legfőbb bizonyíték, hogy Báthory Erzsébet ügye után 30 évvel a Liszthy Anna perben ismét a Hármaskönyv volt az irányadó. Werbőczy még ugyanebben az évszázadban megalkotta a Négyeskönyvet (Quadripartitumot), jogalkotó szándékkal, bár ezen újítása nehezen és hézagosan ment át a gyakorlatban. A bűntető és polgári igazságszolgáltatás abban az időben még nem határolódott el. A pereket rendszerint egy előzetes tanúkihallgatás előzte meg, amely már felhasználható bizonyítékként szolgált a perben. A gyakorlatban ez úgy történt, hogy a bíró megbízottai beidézték a tanúkat, akiknek eskü alatt kellet vallaniuk. A vallomástétel kötelező volt. Ha nem volt megfelelő a tanú vallomása, akkor különböző fenyegetések és kínzások alkalmazásával érték el a kívánt hatást. Ilyen kínzómódszerek, például, mint a nyújtópad és a csigák, de akár a csonkítástól sem riadtak vissza. Sajnálatos, hogy ezek a kegyetlen módszerek legálisak voltak, a legfelsőbb hatalom sem ellenezte az eljárást. Az elmondottak alapján Báthory Erzsébet ügyében is rengeteg hamisság és törvény megsértése fedezhető fel. Eleve szabálytalan és törvénysértő volt a letartóztatása. Mivel „a korabeli jogi normák szerint a szabályos megidézés, a szabályos per lefolytatása és a fejvesztési vagy főbenjáró ítélet kimondása előtt, s ezek nélkül nemes embert csak akkor lehetett letartóztatni, ha ugyancsak nemes ember sérelmére elkövetett szándékos gyilkosságon „in 15
flagranti”, ténylegesen tetten érték”13 Ebből leszűrhető, hogy Erzsébet letartóztatásához szükséges feltételek hiányoztak, ugyanis Thurzó nádor feljegyzése szerint nem a kínzóhelyen, és nem kínzás vagy emberölés közben, hanem otthonában fogták el. Hasonlóképpen jogsértő volt Nádasdyné „örökös fogságra” vetése is hisz a börtönre vetés csak szabályos perben hozott ítélettel volt kiszabható. Az akkori szokásjogi gyűjteményekben háromféle minősítést találunk az emberölésre, a hűtlenség, a nagyobb hatalmaskodás és a szándékos emberölés. Közös vonás, hogy a nemesek cselekedeteit orvosolták, de a jobbágyok és közrendűekre nem vonatkozott speciális szabály. Itt is látszik, hogy milyen értéktelen volt egy szolga élete, a földesúr úgy bánt velük, ahogyan jól esett neki, és ha egy másik földesúr szolgáját megölte, csupán kártérítést kellett fizetnie a veszteség miatt. A nőkkel szemben a szabályok enyhébbek voltak, a hatalmaskodásért soha nem járt nekik fejvesztés. Főbenjáró ítéletet velük szemben csak akkor alkalmaztak, ha szüleit, gyermekeit, férjét vagy férje egyenes ági rokonát ölte meg. Nagyobb hatalmaskodás azt jelenti, hogy nemes ember egy másik nemest megölt vagy megvert. Ez a bűncselekmény vagyonelkobzással vagy fejvesztéssel járt, de csak az egyik büntetés volt végrehajtható. A szándékos emberölést akkor is hasonló súlyossággal kezelte illetve bűntette a jog, mint ma, tehát régen is ezt találták a legsúlyosabb bűncselekménynek, itt a törvény kizárta a megkegyelmezést. A véletlenből esett vagy gondatlan emberölés esetén a törvény megengedte, hogy a felek egymással szemben kiegyezzenek. Ezzel a megoldással meglehetett akadályozni a pert és az elítélést. A kiegyezés a gyilkos és a sértett családja között jött létre. A királyi kegyelem is mentesíthette az elítéltet a végrehajtás alól. Ezek a szabályok elsődlegesen csak olyan esetekre vonatkoztak, ahol az elkövető és a sértett is nemes ember volt. Arra a korszakra jellemző, hogy egyre kisebb szerepet kapott a királyi bíráskodás és egyre jobban előtérbe kerültek a királyi helytartók, ebben az esetben a nádor, aki az ítélőszék legfőbb képviselője volt. Ahogyan a történetben egyre több személyt ismerünk meg Erzsébet körül, egyre 13
Szádeczky- Kardos Irma: Báthory Erzsébet igazsága. Nesztor Kft. 1993. 15.old. 16
nyilvánvalóbb
lesz
igazságszolgáltatása
a nádor negatív és
módszerei
szerepe.
kiváló
gondolkodásával és igazságérzetével.
17
Ennek
módon
a
kornak
egyezik
az
Thurzó
2. Thurzó György nádor szerepe az eljárás megindításában A Thurzó család nem tekint régi múltra vissza, aránylag új keletű tagja a magyar arisztokrata famíliáknak. A család birtokai főképpen a Felvidéken terültek el. Thurzó György 1567-ben született, édesanyja Zrínyi Kata, aki a szigetvári hős Zrínyi Miklós leánya volt. Igen fiatalon részt vett a török elleni harcokban, katonai érdemeit elismerték. 1598-ban királyi tanácsos, később főpohárnok és főasztalmester lett. 1609-ben lett Magyarország nádora. A nádor volt a feje az ország hadügyének, közigazgatásának és igazságszolgáltatásának. Hatalomra kerülésével rögtön a Báthory család ellen kezdett munkálkodni. 1610 márciusában részt vett Báthory Gábor elleni merénylet szervezésében, ezzel
párhuzamban,
Prágában
Báthory
Zsigmond
bebörtönzése
és
Magyarországon a Báthory Erzsébet elleni tanúvallatások megindítása, azzal a váddal, hogy nemes lányokat gyilkolt meg. Thurzó György az én meglátásom szerint egy rendkívül kétszínű ember volt. Megragadott minden alkalmat, hogy vagyonát és hatalmát gyarapítsa, ez tükrözi a birtokszerzési akciói is. Protestáns létére kitartott az osztrák uralkodó mellett ezzel erősíve hatalmát, de Bocskai Istvánnak is hűséget fogadott, hogy biztosítsa birtokai biztonságát, közben az a cél is vezérelte, hogy, megszerezze az Erdélyi fejedelmi trónt magának és családja számára. Bécstől erős támogatást kap, hiszen Bécs olyan erdélyi fejedelmet kívánt, aki egyben magyarországi főúr is, így birtokaira tekintettel nem tudja függetleníteni magát Bécs igényeitől. Elgondolkodtató, hogy mennyiben függhetett össze Thurzó erdélyi fejedelmi aspirációja és Báthory ellenessége a Nádasdyné ügyében tanúsított magatartásával. Itt csupán arra akarunk rámutatni, hogy mint nádornak módjában ált koholt vádak alapján, a törvények megsértésével is fellépni az özvegy ellen. Főképpen úgy, hogy ehhez segítséget kapott az asszony vejeitől Homonnai Drugeth Györgytől és Zrínyi Miklóstól, valamint Megyeri Imre a tizenkét éves Nádasdy Pál nevelőjétől, aki a fiú nevében intézkedett. Bár az érdekes, hogy Báthory Erzsébet lányai anyjuk gonosz tetteiből semmit nem vettek észre, pedig sokszor látogatták meg. A szolgálók sem pletykáltak az eseményről semmit. Erzsébet vejei mégis értesültek a várban folyó kegyetlenkedésekről, valószínű a nádornak köszönhetően. Ugyanakkor 1611. február 12-én kelt levelében 18
Zrínyi Miklós köszönetét fejezte ki a nádornak, hogy meg mentette a családot a gyalázattól, tehát ebből a levélből az derül ki, mintha nem is lett volna ott anyósa letartóztatásánál, és csak hallomásból tudja a történteket. Az özvegy tizenkét éves fia illetve helyette nevelője is köszönetet mondott anyjával szemben tanúsított kíméletéért. Bár meglátásom szerint ez egy újabb csel a nádor részéről, hogy egy nyilatkozatot tudjon kicsalni, amit az uralkodó elé akar
terjeszteni.
Hisz
II.
Mátyás
már
többször
felszólította,
hogy
törvényellenesen jár el az özveggyel szemben. Követelte, hogy Nádasdynét, amelyet az asszony is kért, állítsák bíróság elé ügyének tisztázása érdekében. 1611-ben keltezett egykori erdélyi históriás ének így jellemezte Thurzó Györgyöt:14
„Szép szint mutató palatinus urunk Gyönge szép szavó, de mindenben rontónk Vagy ki jól tudod, te vagy mi oltalmazónk.
Szín mutatásból téteted az csatát Az urak előtt átkozod magadot Te nem akarod az mi romlásinkat De sőt kívánod megmaradásunkat.”
14
Nagy László: A rossz hírű Báthoryak. Kossuth Könyvkiadó. 1984. 62.old. 19
3. Ponikénusz János szerepe Ponikénusz János szláv anyanyelvű, latinul tudó, de magyarul nem beszélő csejtei evangélikus lelkész volt. Ponikénusz volt az első önkéntes vádló, aki Erzsébet ellen vallott. Merő rosszindulatból többféle bűnt rótt fel az asszonynak, mint például ördöngösség, boszorkányság és azzal is megvádolta, hogy „ kannibál lakomákat” rendezett. Olyan kitalált tettekkel vádolta, hogy a megkínzottak „tűzön sütött saját teste húsát” etette meg, vagy fiatal lányoknak húsa összeaprítva főzve fiatal legényeknek tálalta fel étekül anélkül, hogy tudtak volna róla.15 Elképzelései szerint a boszorkányok állati alakot öltve bukkannak fel Erzsébet udvarán, ő ugyanis már vélte látni, de szolgája vele szemben semmi ilyet nem látott. Sőt, a sátán műveként rátámadó kutyák és macskák félelmetes ostromáról is beszámol.16 Vádaskodásait sohasem szemtől szemben tette, hanem úrnője háta mögött. Azon levélben, amit papi elöljárójához intézett büszkén újságolta, hogy milyen nagy szerepe volt Erzsébet leleplezésében. Az a tény sem kerülheti el a figyelmünket, hogy kizárólag azok a tanúk vallottak száz illetve kétszáznál is több megkínzott halottról, akik közvetlen kapcsolatban álltak Ponikénusz János csejtei pappal. Például Ujhelyi templomgondnokként ide tartozik Hamerda Péter, Pongrácz Dániel jobbágy is aki a kosztolány jegesfürdőt csalánfürdőre változtatta. Ponikénusszal kapcsolatban állók ketten is papok voltak, Racziczénusz István, Fábry Mihály, Predmerczky György, akik előszeretettel használják a kínzás és mészárlás szót, amelyhez hasonlókat később Ponikénusznál olvashatunk.17 Ponikénusz volt az, aki Báthory Erzsébet letartóztatása és bebörtönzése után még ugyanazon a napon álságosan jámbor kötelességteljesítés ürügyén felkereste. „Alighogy ezen gonosz asszonyt első belépésünkkor üdvözöltük és az ő esete fölött sajnálkoztunk, mindjárt azt mondta: Ti két pásztorok vagytok okai ezen fogságomnak!”18 Mindezen kegyesség csak formális leleplezése 15
Szádeczky- Kardoss Irma: Báthory Erzsébet igazsága. Nesztor Kft. 1993. 56. old. Szádeczky- Kardoss Irma: Báthory Erzsébet igazsága. Nesztor Kft. 1993. 40. old. 17 Szádeczky- Kardoss Irma: Báthory Erzsébet igazsága. Nesztor Kft. 1993. 39. old. 18 Nagy László: A rossz hírű Báthoryak. Kossuth Könyvkiadó 1984. 66. old. 20 16
annak az örömnek, hogy Erzsébetet letartoztatták és bebörtönözték. Ponikénusz a bíróságnak és a nádornak tett szolgálataiért kérte a nádor támogatását és védelmét. Ponikénusz szerint Báthory Erzsébet már több mint tíz esztendeje gyilkolta a lányokat, akiknek a holtestét titokban a csejtei templomban temettette el. A titkos temetés Ponikénusz állítása szerint a helyszín miatt szinte lehetetlen. A csejtei templom egy kis dombon áll, erődítmény jellegű kerítéssel körülvéve. Még ma is csak lépcsőn, vagy hídon közelíthető meg. E szerint sem a templomban, sem pedig a temetőben a parókus tudta nélkül temetni nem lehetett. Régen valóban temettek éjjel a pap tudtával és beleegyezésével, ha járvány tört ki a faluban. Ponikénusz
levelének
a
perelőkészítés
során
komoly
jelentőséget
tulajdonítottak, első számú bizonyítékul szolgált. Ponikénusz a későbbiek során vallomást is tett.
21
4. A vád és az eljárás kezdete Az eljárás Thurzó nádor 1610. március 5-i „parancslevelével vette kezdetét, amiben a következőket írta: „ mivel egyrészt korábban, másrészt ezekben az időkben különböző vidékeken megesett dolgok miatt nemes és nemzetes Báthory Erzsébet úrnőről, .. bizonyos igen súlyos panaszok jutottak el fülünkig… Mert ugyanezen Báthory Erzsébet úrnő, nem tudni miféle lélek által vezérelve, Isten- és ember- félelmet háttérbe helyezve, számos lány és szüzet és az udvarában élő más nőszemélyeket kegyetlenül, különböző halálnemekkel megölt és elpusztított, ezért ugyanőrá a fentnevezett tűrhetetlen kicsapongások és súlyos bűnök miatt gondot viselni tartozunk.”19 A mandátumból az derül ki, hogy az eljárás ismeretlen bejelentés alapján kezdődött el, mivel kifejezetten panaszra hivatkozik, nem pedig szóbeszédre. Báthory Erzsébetről már férje életében is különböző mendemondák terjengtek, okkult tudományokkal foglalkozik, szolgálókat kínzott. Abban az időben fejletlen volt az orvos tudomány és kevés orvos is ált rendelkezésre, ezért az öngyógyítás, házi patikák a gyógyfüvek alkalmazása nagy segítséget nyújtott az otthonokban. Földesúri kötelezettség volt, hogy a szolganép gyógyításáról gazdái gondoskodjanak. Sokszor emberélet megmentése érdekében akár csonkolni vagy gyulladt sebek kiégetés, kivágása éles eszközzel és ezt köpölyözéssel20 vagy sós vízzel tisztították, talán ez tűnhetett a külvilág számára kínzásnak. Erzsébetnek számos levele tanúskodik arról, hogy orvoshoz, gyógyítóhoz fordult tanácsért a betegségek leküzdéséhez. Régen a dajkák nagyon jól értettek a házi gyógyításhoz, Erzsébet is sokat tanult tőlük Hernáthné is a grófnő ártatlansága mellett foglal állást, mivel lánya Ungvári Zsuzsanna betegség miatt halt meg nem a kínzások végett.21 Állítólag egy lányt élve találtak, aki tele volt sebekkel a kínzások eredményeképpen, de sajnos őt soha senki nem hallgatta meg arról, hogy mi történt a várban akkor vele. 19
Szádeczky- Kardoss Irma: Báthory Erzsébet igazsága. Nesztor Kft. 1993. 30.old Köpölyözés: vérelvonás a bőrből azzal a céllal, hogy a mélyebb gyulladt területek vértartalmát ezáltal csökkentsék. (Révai Nagy Lexikon XII. kötet, 161.o.,Révai Testvérek Irodalmi Intézet Rt. 1915.)
20
22
A kételyek talán bizonyítékok lehettek volna Erzsébet ártatlanságára, de ezt Thurzó nádor nem akarta. Közel 300 lány megölésével vádolta, de van aki szerint elérte a 600 főt is. A nádor nyomoztatott Győr, Moson, Sopron, Vas, Zala és Veszprém, valamint Pozsony, Nyitra, Trencsén és Bors vármegyékben. Már a letartóztatás körülményei is jogszerűtlen volt mivel a nádor egymaga járt el az asszony ügyében, teljes jogkörrel helyettesítette a távollevő királyt. Tulajdonképpen csak az asszony vejei és Pál nevelője és néhány szolga és katona vett részt az elfogatásnál. De vajon valóban ott voltak-e a felsorolt urak az elfogatásnál. Itt mindenekelőtt azt kell hangsúlyozni, hogyha az ítéletben felsoroltak mind jelen is voltak az elfogatásnál akkor sem jogszerű, mert így is csak négyen voltak. A szokásjog viszont még a király mellé is legalább hat személyt rendel a társbíráskodásban.22 A király tájékoztatása az esetről is elég körmönfont volt nem, mint ítéletről számol be, hanem „ítéletem szerint” mintha véleményt alkotott volna az esetről. Ebből az eljárásból is világosan kitűnik, hogy a cél Báthory Erzsébet félreállítása volt. Koholt tényeken alapulhatnak a vádak a gyanúsított ellen. Az egész ügyben az a legfurcsább, hogy Erzsébetet nem szembesítették a vádakkal, ki sem hallgatták. Legfontosabb bizonyítéknak bűntársai illetve cinkosai számítottak. Erzsébet cinkosait vallatásuk során kínozták, hátrakötött kézzel felhúzták, és fájdalmukat azzal fokozták, hogy a lábukra súlyokat helyeztek. Így hamar kivallottak mindent még azt is, ami meg sem történt. Újvári János, azaz Fickó bevallása szerint volt, amikor tízet is elvittek kínoztatni, és úgy hajtották, mint a bárányokat. Ő is koronatanú volt az ügyben, sokat tudott az eseményről, amiben részt is vállalt és mindent végre hajtott, amit Úrnője parancsolt neki. Már az első kihallgatáson 37 áldozatról vallott és Dorotával keresték meg a lányokat. Darvúlia Anna asszony megkötözte a lányokat és addig verte őket még meg nem haltak. Jó Ilona ellen is vallott, aki tűvel szurkálta a lányokat és izzó vassal égette testüket. Jó Ilona vallomásában azt mondta, eleget ölt leányokat, azok származásáról nem tudott semmit. Hoztak lányokat mindenfelől, legtöbbször Bársony
21 22
Szádeczky – Kardoss Irma: Báthory Erzsébet igazsága, Nesztor Kft 1993. 9. old. Szádeczky-Kardos Irma Báthory Erzsébet igazsága, Nesztor Kft 1993. 16. old. 23
Jánosné. Ö maga is kínzott lányokat, de Darvulia végezte a legtöbb kínzást, ő tanította az Úrnőt is. Szentes Dóra is vallott, harminchat áldozatról számolt be, Bársony Jánosné és Zalay Jánosné hozta a lányokat. Arról nem volt tudomása, hogy mikkor kezdődtek a kínzások, és a meghalt lányokat búzaverembe tették. Kihallgatták Beniczky Katalint is, körülbelül ötven áldozatról számolt be. A legkegyetlenebb Ilona asszony volt, de az Úrnő is verte és kínozta a lányokat. A bűntársak közül egyedül őt nem ítélte halálra a bíróság azzal az indokkal, hogy két vádlott társnője őt mentette és egyedül Fickó vallomása alapján nem lehetett elítélni.23 Ezek a vallomások szolgáltak a vád alapjául. 1610. októberében Nádasdyné Anna lányával Pöstyén gyógyfürdőzött, addig járvány pusztított Csejtén. Dóra, a komorna látta el a betegeket, mivel ő volt a legtapasztaltabb. Sajnos nyolc lányt nem tudta leküzdeni a járványt és meghaltak. A szolgálólány két tetemet elásott a csatorna alá, a többit a szobába rejtette el. A kertben elásott hullákat a kutya kikaparta, amit a nádor bizonyítékként kezel. Bizonyítékként szolgáltatta a letartóztatáshoz, a helyszínen talált lányt, aki már két hónapja halott volt, a sebesült lány sebei nem egyértelműen utaltak arra, hogy kínzások eredménye, hanem ellenkezőleg sebeket gyógyíthatták. A lány sebeit ellátó orvost is tanúként hallgatták ki, de az orvos vallomása sehol nem támasztja alá azt a híresztelést, hogy a sebek kínzások eredménye lenne.24 Pedig a nádor ezeket a szavakat adta a szájukban a leleplezés másnapján összehívott nemeseknek, akiket azért csődített oda, hogy megmutassa a halott és a sérült lányt. Minden jel arra utal, hogy ezt a gyógyító tevékenységet használta fel Thurzó nádora koncepciós vádaskodásra, a hamis bizonyítékok konstruálására. Egy vallomásban arról is vallottak, hogy csalánnal vertek asszonyokat, de a reumás izületi bajoknak csalánban való hengergetéssel, méhcsípéssel való gyógyítása sem volt kifejezetten kíméletes és fájdalommentes eljárás, viszont hasznos, mert segített a bajon. A himlőt, a tífuszt, a pestist, a hólyagokat és a keléseket felszúrással, forró gőzölgő borogatással gyógyították. A pestis tünetéhez tartozott a hasmenés, amelynek gyógymódja az volt, hogy állva végezze a dolgát és közben a legyengült lázas
23 24
Szádeczky-Kardos Irma Báthory Erzsébet igazsága, Nesztor Kft 1993. 63. old. Szádeczky-Kardos Irma Báthory Erzsébet igazsága, Nesztor Kft 1993. 100. old. 24
testet locsolásos, lemosással orvosolták. Érdekes számomra, hogy a bűntársak a kínpadon sem tesznek említést még védekezésül sem a gyógyításról. Talán azért, mert régen a kiválasztottak képessége és privilégiuma volt. Titokzatosság övezte. Még a képzett orvosok is titkosan őrizték egyéni gyógymódjaikat, receptjeiket. Valószínű, hogy ezeket házi gyógyításban alkalmazott eljárásokat vélték kínzásnak, holott a betegek meggyógyítása volt a cél.25 Meg kell említeni még azt a tényt is, hogy Thurzó nádor tovább tupírozza Erzsébet elleni vádat egyegy szállal Báthory Gáborhoz is hozzáköti a csejtei eseményeket. Ugyanis azzal
vádolja
az
asszonyt,
hogy
Erdélyben
akart
szökni
tettének
következményei elől, ezért mintha a felelősségre vonás előli menekülésben tartoztatta volna fel az 1610. december 19.-i rajtaütés. A nádor elképzelésére viszont van egy cáfolat, amit Szádeczky-Kardos Irma kutatásai is igazolnak. Mivel Erzsébet oly ráérősen és hosszan készülődött útra kelni, ettől fogva elvethető a nádor állítása, mert ugyan ki indulna el ilyen körülményesen, ha valóban szökni akarna. Egy másik verzió szerint Báthory Erzsébet azért készült távozni kincseivel együtt Sárvárról, mert ott 1588 óta folyt az átépítés, és a lakóépületek felújítása pont ezen időszakra tevődött, ezért választotta Erzsébet a komfortosabb Csejtét. A következő magyarázat amit még meg kell említenünk, inkább politikai töltetű. Annak ellenére, hogy a közvéleményt évtizedek óta foglalkoztatja az ügy továbbra sem világos, hogy Báthory Erzsébet elleni nyomozásban és elzárásában milyen szerepe volt a politikának. A kutatók időről időre felvetik, a politikai koncepciós per lehetőségét, és a politikai kapcsolatot Erzsébet és rokona Báthory Gábor között. Viszont, ha a tanúvallatási jegyzőkönyvet vizsgáljuk, azt látjuk, hogy a nyomozók egyáltalán nem voltak kíváncsiak a politikai összefüggésekre, vagy családi kapcsolatokra, erdélyi rokonságra, erre vonatkozó kérdéseket nem is tettek fel a nyomozás során. Kizárólag a halálesetek után kutattak, és arra voltak kíváncsiak, hogy a halálesetek hogyan kapcsolódnak Báthory Erzsébethez. 25
Mélius Juhász Péter (1532-1572) debreceni prédikátor, később református püspök, a kálvinizmus megszilárdítója. Nevéhez fűződik a magyarországi református egyház megszervezése. Részleteket fordított a Bibliából. Az első magyar nyelvű botanikai, gazdasági és orvostudományi munka szerzője. (Révai Nagy Lexikon XIII. kötet, 577-578.old. Révai Testvérek Irodalmi Intézet 1915.) 25
5. Tanúk kihallgatása Nádasdyné belső udvartartását alig ismerjük. Az azonban nyilvánvaló, hogy a korabeli főúri udvarokhoz hasonlóan működött, megvolt a szokásos személyzete. Az özvegynek négy hű szolgája volt, akikre számíthatott, és akik az állítólagos kegyetlenkedésekben, is a segítségére voltak. A legrégebben Fickó, azaz Újvári János volt az udvarban, aki tizenhat évet szolgált Erzsébetnek, mint inas és utazásai alatt is segédkezett. Őt követte Jó Ilona, aki dajkaként látta el feladatát, 1600 körül került a Nádasdy udvar szolgálatában. Boda Jánosné Beniczky Kata 10 évet szolgált, mint mosónő. Legkésőbb Szentes Dóra, más néven Darbúlia Anna, Szőcs Benedek özvegye állt munkába. Ő öt évig végezte munkáját. A nádor ezt a négy koronatanúnak számító személyt elvitte a saját birtokára, hogy ott zavartalanul, kínvallatások alatt megszülessenek a vallomások. A bűntársakat négyszer is kihallgatták, mégis csupán egyetlen írat maradt a fenn a vallomásokról. Úgy tűnik, hogy a vallomásokból egy összeszerkesztett jegyzőkönyvet állítottak össze, amely nem tartalmazza a hiteles vallomásokat. A korabeli eljárás szerint a pert az előzetes tanúvallatások előzik meg, ha a kikérdezett gyanúsított is, akkor kezdődik el a kínvallatás. A nyilvános tárgyaláson nincs kínzás, csak megkérdezik fenntartja-e a vallomását. Ha a bíróság újabb nyomozati anyagot kér, akkor elkezdődnek a további vizsgálatok és vallatások. A ránk maradt leírásokból megtudhatjuk milyen kegyetlen kínzásoknak, vetik alá a vádlottakat. A vádlottat meztelenre vetkőztették, a hóhér és a vallató, és a jegyzőkönyvvezető szeme láttára, kezeit összekötözték és egy mennyezeti csigán felhúzták, már ez is szörnyű fájdalommal jár és még a lábaira is nehéz köveket kötöztek, ez derék tájon okoz nagyon nagy fájdalmat. Gyakori volt a spanyol csizma használata is. A fájdalom fokozására tüzes szerszámokkal szurkálták, fáklyával égették testét. Ha kínzás közben szerencsétlen elájult, akkor vízzel fellocsolták. Enyhébb kínzásnak számított, amikkor fejére pálinkát öntöttek és meggyújtották. A kortársak fantáziája ezen a téren meglehetősen széles körű volt, hogy a megfelelő vallomásokat
26
kiszedjék a bűnösökből, ugyanis a kínzásokat addig folytatták még az alávetett személy meg nem tört. A négy bűntársnak tizenegy előre megszerkesztett kérdésre kellett felelniük: -
Mennyi ideje, hogy az Asszony ( Nádasdyné) mellett lakott, és mint jutott az udvarába?
-
Az ultátul fogva mennyi Leányt és Asszony embert öletett meg?
-
Kik voltak azok, akiket megöletett és honnan valók?
-
Kik voltak azok, Kik voltak azok, azféle asszony embereket és leányokat az udvarban szerzettek és csalogattanak?
-
Minémű kínzással és móddal ölette (Nádasdyné) szegényeket? Kik voltak az eszközei a megölésben és a kínzásban?
-
A holt testeket hová temették vagy hová tették és kik voltak azok, kik elrekkentették afféle holttesteket, hová temették, mint rekkentették el?
-
Ő maga az asszony (Nádasdyné) kínzott-e, ölte-e őket és mit mívelt akkor, mikor kínzotta és ölette szegényeket?
-
Mind Csejtén, Sárvárott, Keresztúrott, Beckóban és egyebütt is mely helyeket, ölette és kínoztatta szegényeket?
-
A emberek közül kik voltak, az kik tudták, vagy látták volna efféle cselekedeteit az asszonynak?
-
Mennyi időtől fogvást tudgyák, vagy értették az asszonynak isszonyú cselekedeteit, hogy kezdte volna?26
A bűntársakat Báthory Erzsébet ellen tanúként, saját ügyükben pedig vádlottként hallgatták ki. Fő cél Nádasdyné bűnösségének bebizonyítása volt, a kérdések is három kategóriára volt osztható. Az első kérdés az áldozatok számára, holétére, és az elkövetés módjára volt kíváncsi, a második a segítőkre, a harmadik pedig a kínzások helyszínét akarta megtudni. A vád „koronatanúit” a következő sorrendben hallgatták ki: Újvári János azaz Fickó volt az első, majd Jó Ilona, Nagy István özvegye Szentesi Dorottya, Szőcs Benedek özvegye, Beniczki Katalin Boda Jánosné. Újvári János a kérdésekre a következőket válaszolta: A megölt lányok számát harmincötnek mondta, a kínzási módozatokról azt vallotta, hogy a lányok kezeit hátrakötözték és addig verték őket még testük meghasadozott. Egy 26
Nagy László: A rossz hírű Báthoryak, Kossuth Könyvkiadó 1984. 51. old. 27
lánynak, akit még a nádor életben talált Csejtén, Szentesi Dorottya ollóval metélte a kezét. Ő maga is négy leányt segített eltemetni. Sárvárott és Keresztúrott egyet-egyet, Leszeticen kettőt, a többit énekszóval temették Sárvárott, vagy Keresztúrott. Ő maga az asszony is verte, szaggatta, körme között gyakdozta. Aztán kivetette a kínzott leányt a dérre mezítelenül és hideg vízzel öntözte testét a vénasszonyokkal, aztán szegény lányok ott fagytak halálra.27 Jó Ilona arra a kérdésre hány lányt kínoztak halálra és hová temették nem tudott választ adni. Azt mondta, hogy egy búzaveremben hordtak öt holtestet, Dorkó asszony és Kata asszony, Keresztúrott deákokkal temettették. Arra a kérdésre, hogy kik voltak azok a lányok és honnan valók szintén nem tudta a választ csak azt, hogy hozták őket. Hogy asszonya is részt vett-e a kínzásokban válasza az volt, hogy igen ő is verte néha úgy, hogy ő maga is tiszta merő vér volt. Jó Ilona a kínzások hatására beismerte, hogy ő volt a leányok fő kínzója, de a felelősséget igyekezett Báthory Erzsébetre hárítani, mondván, hogy ő parancsra cselekedett. Megemlített néhány kínzási módszert is, mint például a felhevített kulcsot vagy pénzdarabot a leányok kezébe nyomták, más esetben pedig mézzel kenték be testüket és bogarak közzé vetették. Hol kínoztatta a lányokat azt válaszolta, mindenütt amerre ment mindenhol a megfelelő helyett kereste.28 Harmadiknak Szentesi Dorottya vallott ugyanebben a kérdésbe: „Másfél hét alatt öt leány halt meg Csejtén, és azokat a kamrában egymásra rakva, ezeket Kata asszony hordatta a búzaveremben a többi háznépével. A többit, amit nem, rejthetett el azt eltemetette a prédikátorral. Arra a kérdésre, hogy asszonya is részt vett-e a verésekben igennel vallott, mint az előző két tanú. Azt nem tudta, hogy a kegyetlenkedéseket mikkor kezdte, mert csak öt esztendeje, hogy nála lakott.29 Negyediknek Beniczky Katalint hallgatták ki aki a következőket válaszolta: Arra a kérdésre, hogy hány lányt öltek meg azt válaszolta nem számlálta, de úgy ítéli, hogy ötven körül, de azt nem milyen nemzetiségűek voltak és honnan származtak, mert ő egyet sem hozott, csak a Sittkey asszonyokat tudja. Azt 27
Nagy László: A rossz hírű Báthoryak, Kossuth Könyvkiadó 1984. 52-53. old. Szádeczky-Kardos Irma: Báthory Erzsébet igazsága, Nesztor Kft 1993. 70-71. old. 29 Szádeczki-Kardos Irma: Báthory Erzsébet igazsága, Nesztor Kft 1993. 71-72. old. 28 28
vallotta, hogy Ilona asszony volt a leggonoszabb a kínzásokban. Úgy tudja kettő megölt lányt Leszeticén temették el, ahogyan az előzőek is vallották. De azután öt lányt, kiket Dorkó asszony tud, hogy hogyan haltak meg, mert ő volt velek. Minden nap étket fogtak nekik, hogy még élnek, holott már régen meghaltak. Berakták őket az ágy alá rakásra és szöszt hányatott rájuk. Az asszony elment Sárvárra és megparancsolta, hogy ássák el őket. De nem ásták el és ott rosszadottak el szegény holtestek. Ezért olyan büdös volt az egész kastély, hogy mind kiérzett. Hanem aztán nem tudott mit mívelni ez a tanú, Isten kedvéért temette egy szolgáló asszonnyal.30 Beniczky Kata vallomása folyamatosabb és logikusabb felépítésű volt. Valószínű, hogy őt nem verték és nem vetették alá olyan kínvallatásoknak, mint a többi bűntársat, ugyanis az akkori jogszokás alapján nemeseket nem lehetett megkínozni, és ő nemes volt. Így lehetséges, hogy vele kíméletesebben bántak. Bár teljes védettséget mégsem biztosított számára nemesi származása, félelmében több kérdését utólagosan kiegészített. Jól megkínozták a három tanút, Darvulia asszony meg is vakult. A nádor számára az volt a fontos, hogy Nádasdyné ellen egyre több terhelő bizonyítékot tudjon felállítani, ahhoz, hogy le tudja tartóztatni, és ez pótolja a tettenérés hiányát. Jó Ilona Nádasdy Ferenc húgának megkínzásáról vallott. Azt mondta, hogy, „Sárvárott az megholt úr húgát, kit az úr szemmel látott, mezítelen vetkeztetvén, nyárban mézzel kenegette meg, és úgy állatta napestig és éjszaka is, hogy a bogarak egyék”31 Ez a vallomás megdöbbentő volt, ugyanis soha sehol nem hangzott el csupán az októberi események mesélése közepette, ami jegyzőkönyvben is bekerült. Ha ez valóban megtörtént eset volt, akkor valószínű nagy port kavart volna és más is vallott, volna róla. Pedig Jó Ilona állította, hogy a lány kínzását nemcsak az úr látta, hanem az udvar népe is. Thurzó valószínűleg ezzel az eredménnyel elégedett volt, és a tettesek bíróságát ő hívta össze a saját birtokán, és az ítélkezésben saját emberei jártak el. Tanácstagok mind Thurzó lekötelezettjei voltak, mint például Kardoss Gáspár, aki a jegyzőkönyvet aláírta, Marsovszky Miklós biccsei várnagy.
30 31
Szádeczky-Kardos Irma: Báthory Erzsébet igazsága Nesztor Kft 1993. 72-73. old. Szádeczky-Kardos Irma: Báthory Erzsébet igazsága Nesztor Kft 1993. 70. old 29
A bíróság csak Beniczky Katát nem ítélte halálra a nemesi származása miatt. A többiekre viszont halálbüntetést szabtak ki. Hármójuk közül Újváry János, azaz Fickó kapta a legkegyesebb büntetést, a bíróság őt találta kevésbé bűnösnek, ezért csak lefejezték, és utána dobták testét máglyára. Dorkó asszony és Jó Ilona azonban kegyetlen szenvedéseket élt át, mielőtt máglyára vetették őket. Először egyenként kitépdesték ujjaikat, és csak utána égették meg őket elevenen. A bíróság őket találta a legvétkesebbnek. A bűntársak és Nádasdyné ítéletlevele 1611. január 7-én készült el, ami után azonnal végrehajtották a bűntársakon a rájuk szabott büntetést, hogy koronatanúk még véletlenül se maradjanak. Nádasdynét a bíróság ki sem hallgatta, el sem ítélte, csupán úgy döntöttek, hogy saját várának foglya legyen élete végéig. Báthory Erzsébet ellen hivatalos per sosem indult, nem védhette meg magát a bíróság előtt. Mindezen törvénytelenséget a nádor követte el, el akarta kerülni a hivatalos eljárást, a király utasítását is semmibe vette. Pedig a király többször is szabályszerű eljárást sürgető leíratott intézet Thurzó nádorhoz. A leiratokban nyoma van, hogy Báthory Erzsébet panasza arról, hogy őt törvénysértően fogták el és törvényes eljárás, és ítélet nélkül tartják rabságban. Megemlítve a jegyzőkönyvi hiányosságokat, amely tartalmilag és formailag sem megfelelő. Olyan kérdésekre nem tér ki, amely esetleges ártatlanság bizonyítására alkalmas lenne. Egyetlen vallatókérdés sem kérdezz rá a legfontosabbra, a tettenérés eseményeire. Ezzel szemben csak azt firtatja, hogy az elhunytak hová lettek eltemetve, a régen történt eseményekre. De például arra az áldozatra sem, kérdez rá egyszer, sem akit a csejte várban életben találtak, sőt azt a leányt be sem idézték tanúként. Nem beszélve arról, hogy a bűntársak az egész eljárás során különböző számú áldozatról számolnak be. Nem beszélve arról, hogy konkrét halálesetekről nem számolnak be kivéve annak a hét illetve nyolc lánynak a haláláról akik 1610 októberében haltak meg mikkor Nádasdyné a lányaival Pöstyénben volt fürdeni. Az is érdekes, hogy 1610. Januárjában tartott esküvő idején meghalt lányok esetére sem kérdeznek rá a vallatások során. Ezeknek a kérdéseknek a kerülése egyértelműen jelzi, hogy halálukhoz illetve sebesülésükhöz valójában semmi köze Erzsébetnek.
30
A bűntársak kihallgatásával „elhallgatatásával” nem elégedtek meg további tanúk, bizonyítékok felsorakoztatására volt szűkség. Az első kihallgatások 1610. március 26-án voltak Nyitra vármegyében, ahol harmincnégy főképpen közrendű újhelyi és kosztolányi tanút hallgattak ki eskü alatt. A tanúk semmi konkrétumot nem tudtak, nem láttak, gyakran az a válasz kérdésre „semmi mást nem tudok, csak amit másoktól hallottam”32 Legfeltűnőbb a tanúvallomások között, hogy a kihallgatottak többsége erősen hangsúlyozza, hogy semmi mást nem tudnak, csak amit másoktól hallottak. Volt olyan aki hozzátette, hogy ő nem látta és nem bizonyos benne, hogy igaze amit hallott, ugyanis nem tudnak mondani sem személyhez sem eseményhez semmi konkrétumot. Ebből a harmincnégy tanú közül csupán két tanú vallott saját tapasztalatai alapján. Az egyik, Fábri Mihály kosztolányi parókus, aki az esküvő után a két megholt lányt Csejtéről Kosztolányban hoztak eltemetni. Hallotta másoktól, hogy egy mezítelen lányt télidőben, a léken át a patakba merítettek. A másik konkrét tapasztalaton alapuló tanúvallomás Somogyi Andrásé, aki Trencsénben megégetett kezű lányokat látott. A vallomások tanulmányozása során három esemény és öt haláleset körvonalazódik, amely látszatra összefügg a Nádasdy udvarban történt eseményekkel. Viszont nem bizonyítható, hogy Báthory Erzsébet jelen lett volna bármelyik esetnél, vagy a büntetés célja halál lett volna. Hiszen ebben a korban a büntetési szokások nem számítottak kegyetlennek, csak megdorgálásra alkalmazták. Vagy valamilyen kór gyógyítására használták ezeket a módszereket, például a jeges fürdetést is betegség kezelésére alkalmazták. Feltűnő, hogy csak azok a tanúk vallanak gyilkosságok sorozatáról, akik Ponikénusz Jánossal kapcsolatban vannak. Ugyanis tudva levő, hogy Ponikénusz János nagy ellensége volt Erzsébetnek.
A második tanúvallató levél Vas vármegyében, Sárvárott született. Itt a tanúk száma húsz fő volt, akik sárvári polgárok voltak. Sárvár uradalma Nádasdy Pál birtoka volt, így Megyeri István, mint Pál nevelője végig követte az eseményeket. Ami közös a sárvári és nyitrai tanúvallomásokban, hogy mindkét helyen a híresztelések, hallomások alapján mesélik el a történetet. Az áldozatok száma is eltérő, egyik oldalon több száz áldozatról beszélnek, a másik oldalon 32
Szádeczky-Kardos Irma: Báthory Erzsébet igazsága Nesztor Kft 1993. 34. old. 31
egy-két halálesetről számolnak be, viszont a tanúk közül senki nem tudta bizonyítékokkal
alátámasztani
állításai.
Eltérés
mutatkozik
a
kínzási
módozatokban, minden helyszínen újabb és újabb módszereket próbált ki. A tanúvallatások során jegyzőkönyvet nem vettek fel a vérben fürdésről, valószínű a legendáknak köszönhető ez a történet, bár elég elképzelhetetlenül hangzik, hiszen a vér gyors alvadása miatt lehetetlen a fürdőzés. A temetések Sárvárott legtöbbször szabályos szertartással zajlottak a vallomások szerint. Az elhunytat ének kíséretében temették el A halál okáról nem nagyon tudtak nyilatkozni, csak annyit, hogy nem láttak semmit mástól hallották. Balázs Gergely aki saját maga szállította a koporsókat így vall: „ő vitte ki a leányokat és a deákok énekszóval késérték, de ő nem tudja micsoda halállal haltak meg”33 Zvanorich, mint pap egyetlen erőszakos halálesetet, vagy titkos, szertartás nélküli temetést sem említ. Erzsébet asszonyt viszont felelősségre vonta, hogy miért temetett három leányzót is egy koporsóba, mert az efféle cselekedet nagyon gonosz. Az asszony azt válaszolta azért tett nem hármat, hanem két leányt egy koporsóban, mert ha egymás után két koporsót visznek annak nagyobb híre, lett volna. Báthory Erzsébet válaszából az derült ki, hogy nem tömeges gyilkosságot művelt, hanem valószínű egy járvány megfékezése miatt tette egy koporsóban a fertőzött holtesteket, hogy idejében megfékezze a kór terjedését. Zvonarich a temetést, a többes haláleseteket semmiféle kínzással nem hozza kapcsolatban, elmondja azt is, hogy amikkor bement a női lakosztályban, ott ő semmi említésre méltót nem látott, nem tapasztalt. Bizonyára a másoktól hallott kínzásokra gondol, de a temetésről beszámolva nem tér ki a kínzásokkal kapcsolatos eseményekre, melyekről szóbeszéd útján tudomása lehetett.
A legutolsó tanúk kihallgatása 1611. December 17-én volt, ezúttal tizenkét embert hallgattak ki. A tanúk Sopron és Vas vármegyékben, Sárvár, Keresztúr és Léka körzetéből származtak. A kihallgatás során keveredett egymással a hallomásból szerzett ismeret és a személyes tapasztalat elegye. Ezek a vallomások szinte minden
kétes
adatok
bizonytalanságát
eloszlatják,
nyomatékot adnak minden lényeges állításnak, amely Báthory Erzsébet 33
Szádeczky-Kardos Irma: Báthory Erzsébet igazsága Nesztor Kft. 1993. 47. old. 32
bűnösségét igazolják. A legnagyobb hangadók a legmagabiztosabban állították az asszony bűnösségét, Dezső Benedek, Pásztory Gergely, Zoltayné és Szilvássy Jakab voltak. Tanúvallomásuk annyira megdöbbentőek voltak, magasan felülmúlták
a koronatanúk
vallomásait.
A legborzalmasabb
cselekedetekről Dezső Benedek és Szilvássy Jakab számol be. Dezső Benedek azt vallotta, hogy ő látta és hallotta milyen kegyetlen kínzásokat alkalmazott az Úrnő, mint például késsel és gyertyával kínzott, „kibe tűt vert, kibe kést vert, úgy taglotta űket”34 Saját szemeivel látta, „hogy egy leány két ajkát kétfelől gombostűvel általfúrta és egybeszegezte a száját kétfelől. Közben az ajaka között az nyelvét kivonta, avagy kitolyatta véle, és azt is átallikasztván az tővel, kicövekelte, és úgy kellett szegény leánynak kínlódni”35 Sokszor látta azt is, hogy a lányoknak mezítelenül kellett előtte állni és úgy verte őket. Némelyiknek addig verte a kezét még megdagadt, megduzzadt és úgy kényszeríttette varrásra. Különösen feltűnő volt, hogy milyen hévvel állította az asszony, bűnösségét mintha parancsra tette volna. Szilvássy Jakab szintén hasonló kínzásokról vallott, mint Dezső Benedek, sőt sok esetben ugyanazok a mondatok ugyanabban a stílusban, hangzottak el, ilyen például: „sok éktelen gonosz cselekedeteit, Isten tudná előszámlálni, az mennyi sok ártatlanok halálában részes, tenger volna asszonynak az ő gonosz cselekedetei”36 gyakran ismétlődő mondatok a tanúktól. A gyakran ismétlődő szavakból, mondatokból, a közös megfogalmazási módból, arra lehet következtetni, hogy a háttérből valamely irányítottságról van szó, amely akár a hamistanúzás lehetőségét is magában hordozza. Hiába látszottak tanúk magabiztosnak, de a kínvallatástól való félelmükben azt vallották, amit vártak tőlük. Egyes estekben az is megfigyelhető, hogy a nyomozati helyszíneken emlegetett kínzási módok egymástól eltérnek, és arra utalnak, hogy a tanúk nem a tényleges tapasztalataikat mondják el, hanem a hírverés alapján a helyi szokások ismeretében, fantáziájukat segítségül hívó hallomásbeli, állítólagos rémségeket képzelettel pótolják, mivel saját tapasztalattal nem rendelkeznek.
34
Szádeczki-Kardos Irma: Báthory Erzsébet igazsága Nesztor Kft. 1993. 161.old. Szádeczky-Kardos Irma: Báthory Erzsébet igazsága Nesztor Kft. 1993. 158.old. 36 Szádeczky-Kardos Irma: Báthory Erzsébet igazsága Nesztor Kft. 1993. 162.old. 33 35
6. Az ítéletlevél Az ítéletlevél Biccsében 1611. Január 7-én született meg, Sirmiensis Tedoz, a királyi tábla ülnöke, alispánok, szolgabírók, Trencsén vármegyei ülnök, harmincados és sokan mások összegyűltek és Thurzó György nádor nevében, képviseletében Závodszky György titkár úr a következő váddal lépett fel előttünk Fickó János, valamint Ilona, Dorottya és Katalin sárvári nők ellen. Az ítélet megállapította, hogy a fent nevezett „vádlottak, különösen Dorottya a legfőbb bűntárs nyilvánosan tett és a törvényszék előtt is megerősített valamint az itt felsorolt tanúvallomások alapján bebizonyosodott, hogy az úrnő az ártatlan női vér ellen iszonyú vétséget követett el, és ebben Dorottya, Ilona és Fickó János titkos, szándékos és tevékeny bűntársa volt. A tárgyaláson előadott vád e vádlottak vallomása szerint alaposnak bizonyult.”37 A vizsgálati kérdések megismétlésével a vádlottakat újból kihallgatták, azok vagy tagadtak, vagy megerősítették előző vallomásaikat, vagy új dolgokra világítottak rá. Végül mindezek vallomások kiértékelése, mérlegelése után nyílt tárgyaláson a következő ítélettel rendelkeztek a bűnösök további sorsáról. „Minthogy a vádlott, illetve vádlottak törvényszék előtti önkéntes, és kínpadon tett vallomása, valamint a tanúvallomások a legnyilvánvalóbban bizonyítják a vádlottak vétségeit, melyek a sok gyilkolással, mészárlással, és a válogatott kínzásokkal minden elképzelhető gonoszságot és kegyetlenséget felülmúlnak; s minthogy e súlyos vétségek a legszigorúbb büntetéssel sújtandó, úgy ítélkeztünk, hogy legelőbb Ilonának, másodikul Dorottyának , mint az akkora és oly nagy vérbűn legfőbb elkövetőinek a gyilkosokra hozott törvény szerint mindkét kezük ujjait – melyeket keresztény vérben mártogatva, velük oly sok kínzást és mészárlást követtek el – a hóhér vasfogóval tépje ki, ez után pedig élve vesse őket máglyára. Ami pedig Fickó Jánost illeti, az ő bűnösségét és büntetését enyhíti fiatal életkora és kevesebb bűntényben való részessége. Ezért őt fejvesztésre ítéljük. Csak holtestét égetjük el máglyán, a másik két elítélttel együtt. Katalint pedig, miután két vádlott társnője őt mentette, egyedül Fickó 37
Részlet az 1611. Január 7-ei ítéletlevélből, forrás: Szádeczky-Kardos Irma: Báthory Erzsébet igazsága, Nesztor Kft. 1993. 90-91.old. 34
János vallomása alapján elítélni nem lehet. Ezért addig tartsák őt elzárva a börtönben amíg egyéb vétségei nyilvánvalóan és bizonyíthatóan ki nem derülnek.” 38 Tehát az ítéletben Fickó Jánost, Dorottyát és Ilonát halálra ítélik, Beniczky Katát nem találják bűnösnek a leányok megölésében, és úgy döntenek, hogy ügyének tisztázásáig további fogságban tartják. Hogy mi történt vele és találtak- e ránézve több terhelő bizonyítékot máig sem ismeretes. Az elítélteket ugyanazon a napon kivégzik, fellebbezésre, jogorvoslatra lehetőség nincs. A fővádlottra, Báthory Erzsébetre, aki miatt a nádor az egészet végig csinálta a bíróság nem hozott külön ítéletet, hanem hallgatólagosan jóváhagyta Thurzó nádor döntését az asszony életfogytig tartó fogságáról. Az özvegy letartóztatásától halála napjáig a csejtei várnak egy ablaktalan kamrájában volt befalazva, a külvilággal csupán egy pici nyíláson át érintkezhetett, amelyen eledelét és italát beadhatták neki. Bár ezt is cáfolták már, hogy ugyan a csejtei várat nem hagyhatta el, de ugyanúgy élte életét és fogadhatott látogatókat, igazából ennyi év után szinte lehetetlen ennek a kiderítése.
38
Részlet az 1611. Január 7-ei ítéletlevélből (forrás: Szádeczky-Kardos Irma: Báthory Erzsébet igazsága, Nesztor Kft. 1993. 90-91.o.) 35
7. Báthory Erzsébet életének utolsó szakasza
3. Ábra A csejtei vár
1610. december 29-én azon a bizonyos éjszakán, az elfogatáskor Báthory Erzsébet megkezdte életfogytiglanig tartó büntetését, amelyről beszámol az 1899-ben publikált „Csejthei krónika is: 1610. die 29, decembris Báthory Erzsébet asszonyt megfogták vacsora fölött és más nap várba vitték”.39 A fogság körülményeiről mendemondák, szóbeszédek keringtek, miszerint a nádor élve falaztatta be az asszonyt saját várában. Bárhonnan közelítjük meg a kérdést mindig felvetődik, hogy miért pont a Csejte várában tartóztatta le és záratta be. Talán a zord téli idő miatt ez tűnt a legegyszerűbb megoldásnak. Lássuk be, hogy az élénk fantáziával megáldott írók, filmesek több rációt láttak abban, hogy Erzsébetet élve befalazták, mivel az úrnő misztikus és titokzatos lényéhez, világához ez jobban illett. Báthory Erzsébet valóban egy karizmatikus nő volt. Uralkodott az emberek fölött életében, és tulajdonképpen ma is négy évszázaddal halála után, hisz rengeteg vitát váltott ki és vált ma is ki. Talán nincs is még egy ilyen nő, történelmi alak, akivel ennyit foglalkozna a közvélemény és keresné az igazságot. A komor csejtei várban, házi őrizetben vetett asszony mindennapjairól semmit sem tudunk. Közel négy évig élt ott valószínűleg egyedül családja, barátai nélkül elszigetelve az országban, és a
39
Nagy László: A rossz hírű Báthoryak, Kossuth Könyvkiadó 1984. 48.old. 36
környezetében zajló eseményektől. Ki tudja meddig tartott, amíg Báthory Erzsébet fogságában leszámolt azzal, hogy valaha is szabad lesz. Nem volt már fiatal sem, ereje is megcsappant, egészsége sem volt már a régi. Egészségére hatással lehetet a széljárta vár klímája is, hisz ott télen – nyáron huzatos volt a levegő. Lányai és vejei távoli helyen éltek, élték saját életüket. Egyetlen fia Pál pedig megpróbálta irányítani dunántúli uradalmat.40 Nem lehet tudni, milyen gyakran látogatták édesanyjukat. Egyes adatok szerint nem élt oly elszigetelten, a várat nem hagyhatta el, de vendéget fogadhatott. Egy nyári napon a bebörtönzött grófnő meghívására látogatók érkeztek a várban az esztergomi káptalantól. A papok lejegyezték, amit a grófné kért tőlük és befejezték látogatásukat. Nem mondták, hogy hol találkoztak vele, betegen feküdt-e vagy azzal a méltósággal fogadta őket, amely jellemző volt rá. Elvégezték kötelességüket és minden egyebet megtartottak maguknak. Talán tudták-e hogy akkor már csak háromhete volt hátra. Azt akarta, hogy halála után végrendelete értelmében valamennyi gyermeke egyenlő mértékben használják a birtokokat és semmi féle viszály, ne legyen emiatt közöttük. Ő maga is érezte, hogy közel a vég, és készült is a halálra. Halálának éjszakáján imádkozott, vallásos ódákat énekelt. Erzsébet este lefeküdt aludni, és 1614. augusztus 21-én reggel halva találták csejtei várában. A csejtei krónika így emlékezik meg az eseményről: „Augusztus 21-én (1614) hajnali két órakor a várban meghalt Báthory Erzsébet úrnő. Eltemették november 25-én a csejtei templomban”41 Ezzel már valóban vége volt. Békében nyugodott, mígnem száztizenöt év múlva jezsuita Thuróczi László fel nem támasztotta, és el nem indította az emberiség történelmének legnagyobb gyilkosaként.
40
Lengyel Tünde – Várkonyi Gábor Báthory Erzsébet Egy asszony élete Generál Press Kiadó 1988. (335.o.) 41 Lengyel Tünde – Várkonyi Gábor Báthory Erzsébet Egy asszony élete Generál Press Kiadó 1988. (338.o.) 37
8. A Testamentum Báthory Erzsébet is mint minden vagyonos ember készített végrendeletet, és még nagyobb a jelentősége, ha írója vagyonát visszaélés lehetősége fenyegeti. Erzsébet a végrendeletét maga írta, saját kezűleg írta rá az időpontot is. A testamentum eredeti példányát a Magyar Országos Levéltár őrzi. Báthory Erzsébet úgy rendelkezett végakaratában, ahogyan éppen a törvény tenné, hisz a három gyermek, mint törvényes örökösök anyjuk akarata szerint úgy is megkapták volna az érvényes törvény alapján a vagyon jussát. Végrendeletében semmi kirívó kívánsága nem volt. „Kivéve annak feltűnően ismételt hangsúlyozását, hogy a vagyon szétosztása de jure és de facto, már meg is történt. Ez valójában nem halál esetére szóló végrendeleti aktus, hanem élők közötti ügylet. Végrendeletbe foglalását, a végrendeleti formának csak az lehet a funkciója, hogy a család érdekében megtörténtét
s
a
jogi
helyzet
a vagyon szétosztásának
visszaállíthatatlanságát
(például
egy
vagyonelkobzással fenyegető helyzetben) kifelé deklarálja, egyidejűleg azonban a végrendelkező vagyoni érdekeit családon belül is védje azzal, hogy tartalma – végrendeletiségénél fogva – csak az örökhagyó halála után hatályosulhat.”42 A grófnő emiatt nagyon ügyelt arra, hogy az elfogatásakor a leveles ládája nála maradjon egészen a haláláig, mivel őrizte a testamentumot. A végrendelet kézzel írott volt, így írás analízis alá kerülhetett. SzádeczkyKardos Irma vizsgálat alá is vetette Erzsébet írását, összehasonlította egy korábban férjének írt levelet, a végrendelettel. A vizsgálat során arra a következtetésre jutott, hogy a két írás betűvetése között alig észlelhető különbség, pedig eltelt tizenöt év közötte, viszont a végrendelet aláírása szinte teljesen eltér, mintha egy megtört beteg vagy öreg aláírása lenne. Végül is azt állapította meg, hogy az aláírás mindegyike Báthory Erzsébettől származik, viszont ebből az következik, hogy a végrendelet megírása és az aláírás között betűvetés szempontjából időben nagy lenne a távolság. Valószínű, hogy Erzsébet a végrendeletét már sokkal hamarabb megírta, hogy vagyonát biztonságba tudja, magát az aláírást pedig csak akkor eszközölte, amikor
38
szükségét látta. Miután befejezte a végrendeletet, szükséges volt a tanúk aláírása, mert csak, azáltal válik hitelessé. Erzsébet okos asszony volt ezért úgy alakította, hogy a végrendeleti tanúk a szöveg utolsó oldalán vannak feltüntetve, hogy senki ne vegye észre, hogy ő nem írta alá a végrendeletet. 1614. Július 31-én Báthory Erzsébet az esztergomi Káptalan két embere előtt végrendelet kiegészítéseként egy nyilatkozatot tesz. A nyilatkozatban az áll, hogy Keresztúr nevű városát, amely Abaúj vármegyében fekszik, átadja vejének, de csak használatra, cserében pedig Homonnai Györgynek gondoskodni kell a birtok jövedelméről és anyósa rabellátásáról. Erzsébet miért pont Keresztúrt próbálja óvni ezzel a lépésével. Valószínű, hogy Thurzó György birtokszerzési éhségét akarja megakadályozni. Hisz a nádornak Göncön vannak már birtokai és Tokaj vára is az övé lett. Keresztúr pedig Gönc és Tokaj közelében található. Ezzel a taktikával próbálta birtokát megvédeni a vagyonéhes nádor elől.
42
Szádeczkí-Kardos Irma: Báthory Erzsébet igazsága. Nesztor Kft. 1993. (208.o.) 39
9. A koncepció jelei Báthory Erzsébet elleni eljárás során a koncepció jelei végig nyomon követhetőek. Nem találunk egyetlen olyan bizonyítékot sem, amely hitelt érdemlően bizonyítaná, hogy elkövette ezt a sok rémtettet. Mindenekelőtt a törvénysértések sorozata jelzi a koncepciós célzatot, amit leginkább Thurzó György tetteiben nyilvánulnak meg. A nádor törvénysértő, önkényes magatartását a tettenérésnél is gyakorolta, mivel egymaga ítélkezett az ügyben, pedig a szokásjog még a király mellé is legalább hat személyt ír elő a társbíráskodásban.43 Báthory Erzsébetet idézés, per és ítélet nélkül, önkényesen tartóztatták le, és vetették élete végéig fogságba. Thurzó a jogszerű per elkerülése érdekében nemcsak Erzsébettel és a családdal, de a nemesi közvéleménnyel, de még a királynak a pert sürgető leiratával is szembehelyezkedett. Tipikus koncepciós jel a nyomozás szelektív jellege is. A híresztelések szerint Erzsébet minden várában, kastélyában kínzóhelyeket tartott fenn, hogy amerre jár, mindenhol kínozhassa a leányokat. A nyomozás kizárólag azokra a területekre korlátozódott, amelyeken a nádor hatalma korlátlanul érvényesül. A kitalált hamis vád, a tanúkihallgatások, amelyek félelmetes kínzások közepette zajlott előre megszerkesztett kérdések alapján. Hamis bizonyítékok felállítása esetleg a megfélemlített tanúk hamis tanúvallomásai, hisz egyik sem volt jelen a kínzásoknál csak hallomással, szóbeszéddel informált. Több mint háromszáz tanú között egyetlen valóban megkínzott sértet, egyetlen szemtanút sem találtunk. Hallomásból értesült tanúk egy része több száz halottat emleget, másik része meg csak néhány esetről hallott. A hatalmasra duzzasztott nyomozásnak egyetlen olyan adata sincs, amely bizonyítaná a grófnő több száz életet kioltó kegyetlenségét. Sokan keresték a választ, hogy ha Báthory Erzsébet ártatlan volt miért éppen ezzel a váddal iktatták ki a társadalmi életből. Az eljárás koncepciós jellege az ügy eseményeinek a történelmi eseményekkel való párhuzama, a vád bizonyíthatatlansága, ezek mind együttesen arra utalnak, hogy azért érte őt ez a vád, mert politikai érdekek
40
fűződtek az erdélyi fejedelemségben uralkodó Báthory család jó hírnevének és hitelének csökkentéséhez. Egyes leiratokban az is megfogalmazásra került, hogy ehhez hasonló esetek valóban megtörténtek csak nem Nádasdyné udvarában, hanem éppen Thurzó nádor családjában. Ugyanis Thurzó Szaniszlóné
Liszthy
Anna
Rozinát
boszorkánykodással
vádolt
kegyetlenségével való hasonlatossága azt a következtetést valószínűsíti, hogy a nádor saját sógornője viselt dolgairól vette át a mintát és Thurzónéról terjengő szóbeszédeket ügyesen Erzsébet elleni hírverés eszközei között.44 Báthory Erzsébet azonban ártatlan volt. Nem volt sem szadista, sem gonosz, sem bűnös. Áldozat volt, egy kíméletlen hatalmi és politikai indíttatású, talán személyes
érdekektől
sem
mentes
koncepció
áldozata.
Ha
az
igazságszolgáltatás tisztességesen járt volna el és a koncepciós eszközök sokaságát, nem használták volna az ügy kapcsán, akkor Erzsébet minden valószínűséggel ártatlanul és nem egy megbélyegzett, meghurcolt és méltatlan rabságba kényszerített asszonyként éli tovább az életét. Kérdés, ha az úrnő, bíróság elé állhatott volna, tudta volna-e bizonyítani igazát ebben a szövevényes, előre megszerkesztett koncepciós per áldozataként?
43 44
Szádeczki-Kardos Irma: Báthory Erzsébet igazsága Nesztor Kft. 1993. 16.old. Szádeczki-Kardos Irma: Báthory Erzsébet igazsága Nesztor Kft. 1993. 288.old. 41
Összegzés Mondandóm végéhez érve feltehető a kérdés, ki is volt Nádasdyné Báthory Erzsébet? Lehetett aggódó anya, férjét szerető hitves, vagy egy szexuálisan aberrált szadista asszony, aki tömegeket gyilkolt le hidegvérrel. Ez az utóbbi emelte őt a tizenhatodik század történelmének leghírhedtebb és legkegyetlenebb történelmi személyiséggé. A Báthory Erzsébet életével és ellene indult eljárással kapcsolatban készült könyvek, cikkek elolvasása során felmerült bennem a kérdés. Vajon egy minden bizonnyal épelméjű, éveken keresztül házaséletet élő, több gyermekes asszony valóban képes-e ilyen szadista cselekedetekre. Elképzelhető-e az, hogy egy asszony, aki előkelő, vallásos és a kor tudásszintjéhez képest művelt, elrendeljen
vagy
eltűrjön
környezetében
halállal
végződő
kegyetlen
fegyelmezéseket. A történelmi könyvek tanúsága szerint abban az időben a szélsőségek világa volt, gazdasági, társadalmi és politika terén is. A róla készült kutatások, megállapítások és vélemények mérlegelése után egyre inkább az áldozatot véltem felfedezni benne. Egyértelmű számomra, hogy koncepció áldozata, amit politikai indíttatás és a személyes érdekek vezéreltek, valamint soha nem indult ellene szabályszerű eljárás, ahol bizonyíthatta volna ártatlanságát. Legnagyobb gyanút pedig Thurzó György viselkedése kelti a soha meg nem tartott per kapcsán. Lényéhez a negatívum, az erkölcstelenség és a törvénytelenség párosul. Ez a viselkedés hivatásának betöltéséhez méltatlan, mivel az ő feladata az igazság bizonyítása lenne. Ö az ellenkezőjét bizonyította azzal, hogy a királlyal és a grófnéval szembeszállva minden erejével visszautasította a bíróság elé állítás követelését. Sajnos Erzsébet nem tudta felvenni vele a harcot, így élete végéig várának falai között raboskodott. Számomra érthetetlen, hogy Báthory Erzsébet a fogságából való kiszabadítása érdekében sem családja, sem pedig az erdélyi fejedelem Báthory Gábor nem tett semmit. Legalább is a leiratokban nyoma sincs erről szóló írásoknak. Mivel az ügy mögött valószínű, hogy politikai háttér rajzolódik, ezért elképzelhető, hogy nem is készült ilyen jellegű dokumentum, de az nem jelenti azt, hogy 42
szóbeli üzenetváltásban sem történt semmi. Hiszen láttuk, hogy maga a király is a nemesek rosszallását és Báthory Gábor neheztelését váltotta ki a nádorral való levélváltás dokumentuma. A történészek legfőképpen kutatásaik során nem arra kerestek választ, hogy ártatlan-e Báthory Erzsébet, hanem arra helyezték a hangsúlyt, hogy a bűnösség miértjére adjanak választ. Egyedül Szádeczky-Kardos Irma kereste az ártatlanság jegyeit, amellyel én is zárni szeretném dolgozatomat „Az ügy dokumentumainak jogászi értékelésével teljes mértékben tisztáztam, hogy Báthory Erzsébet bűnösségét a nyomozás adatai nem bizonyítják, ellenkezőleg csaknem teljes bizonyító erővel valószínűsítik az ügy és a bizonyítékok konstruált voltát, és a koncepciós jelleget kölcsönző történelmi - politikai érdekekkel és lépésekkel való összefüggéseit”45
45
Szádeczky-Kardos Irma: Báthory Erzsébet igazsága Nesztor Kft. 1993. 288.old. 43
Hivatkozott irodalomjegyzék Szádeczky – Kardos Irma: Báthoryak igazsága, Nesztor Kft 1993. Nagy László: A rossz hírű Báthoryak, Kossuth Könyvkiadó 1984. Lengyel Tünde – Várkonyi Gábor: Báthory Erzsébet Egy asszony élete Generáll Press kiadó 1988. Péter Katalin: A csejtei várúrnő: Báthory Erzsébet Helikon kiadó Sebes Katalin: A Báthoryak kora, Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest 1982. Benda Kálmán: Egy új forrástudomány: a történeti grafológia, Levéltári Közlemények 1974. 1.sz. Hetyéssy István: Igazságot Báthory Erzsébetnek, Kézirat 1969. (OSZK) Révai Nagy Lexikon XIV. kötet Révai Testvérek Irodalmi Intézet Rt. Nádasdy Ferenc (1555-1604) ős régi főnemesi család leszármazottja, mely előbb bárói majd grófi címet kapott Nádasdy Ferenc levele anyjához Kanizsai Orsolyához, Bécs 1568. Régi magyar öltözködés, Viseletek dokumentumok és források tükrében, Szerk. Mojzsis Dóra, Budapest Magvető 1988. Révai Nagy Lexikon XVII. kötet, Révai Testvérek Irodalmi Intézet Rt. 1915. Révai Nagy Lexikon XVIII. kötet Révai Testvérek Irodalmi Intézet 1915.
44
Felhasznált irodalom Dr. Raskó Gabriella: A női bűnözés Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó Budapest 1978. Várkonyi Gábor: Újabb források Báthory Erzsébet életéhez, Irodalomtörténeti Közlemények 1999. 1-2.sz. Péter Katalin cikke: Báthory Erzsébet valóság vagy fantázia, Nők a történelemben, Historia 2009. 31.évf. 1.sz. 25-27.old.
45
