A Debreceni Egyetem Egészségügyi Főiskolai Kar TDK SZABÁLYZATA 1. A Tudományos Diákkör /TDK/ a főiskolai hallgatók önkéntes szerveződése, tevékenysége a főiskolai képzés kötelező elfoglaltságon túli részét képezi. A DE EFK TDK- nak tagja lehet az EFK bármely beiratkozott hallgatója, amennyiben fogadásukra főiskolánk oktatói ill. munkacsoportjai készek. 2. A TDK célja a hallgatók bekapcsolása az EFK oktatási és szervezeti egységeinek oktató és kutatómunkájába, betegellátó tevékenységébe, továbbá az eddig elért eredményeik számára szakmai nyilvánosság és megítélés biztosítása. 3. A TDK szervezeti felépítése 3.1. Szaki Diákkör A TDK tevékenysége iránt érdeklődő hallgató jelentkezik annál az oktatónál, akinek irányítása mellett dolgozni kíván. A jelentkezés feltételeit az egyes szakok határozzák meg. 3.2. Főiskolai Diákkör A felügyeleti jogot a DE tudományos rektorhelyettese, valamint a Főiskolai Kar főigazgatója gyakorolja. A TDK munka pénzügyi helyzetéért, a szükséges anyagi háttér biztosításáért az intézet gazdasági igazgatója, illetve a helyettese felelős. A hallgatók az érdekképviseleti szervükön keresztül választanak tagot a főiskolai diákkör szerveibe, aki teljes jogú tagként vesz részt a munkában. A DE EFK TDK irányítását a Tudományos Diákköri Tanács végzi. A Tudományos Diákköri Tanács /TDT/ tagjai: Elnök, Titkár, Szaki koordinátorok, Hallgatói képviselő. A TDT elnökét és titkárát a Főiskolai Tanács javaslatára a főigazgató nevezi ki. 3.3.A TDT tagjainak feladatköre HÖK - képviselő: a TDT üléseken való részvétel, véleménnyilvánítás és a megbeszéléseken hallottakról a szakok hallgatóinak időben történő, megfelelő tájékoztatása. Szaki koordinátorok:felelősek a szakok TDK - tevékenységéért a szakvezetők bevonásával, valamint javaslataikkal, ötleteikkel elősegítik a TDT munkáját, és ezen kívül a TDK Szabályzatban leírtaknak megfelelő feladatok ellátása. TDT - elnök: az Egyészségügyi Főiskola TDK - tevékenységének, a TDT illetve a hallgatók TDK - munkájának irányítása, megfelelő kapcsolat kiépítése az OTDT különböző szerveivel, a DE - TDT valamint az Egészségügyi Főiskola vezetőivel, a TDK - élet stratégiájának kidolgozása, a hallgatói tudományos aktivitás ösztönzése a szakok vezetőin és a szaki koordinátorokon keresztül. TDT - titkár: az elnökkel és a TDT - tagokkal egyetértésben a fenti célok érdekében a szervezési feladatok ellátása, a szükséges adminisztrációs munka elvégzése, a hivatalos dokumentációk elkészítése, a megbeszélendő témák ismeretében a TDT – gyűlések összehívása és az illetékes résztvevők kiértesítése. A TDT dönt a munkatervről, javaslatot tesz a TDK költségvetésére, anyagi szükségleteire. A TDT üléseit a titkár hívja össze, a szükségleteknek megfelelően, de legalább félévenként kétszer. Határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza: azokat, valamint a határozatok alapjául
szolgáló szempontokat nyilvánosságra hozza. A szavazás akkor érvényes, ha a TDT tagjainak legalább 50%-a + 1 fő jelen van. A DE EFK TDT tudomásul veszi az Országos Tudományos Diákköri Tanács /OTDT/ elvi irányító és érdekképviseleti szerepét. 4. A TDK működése 4.1. A TDK hallgató témavezetője irányításával dolgozik. Külön engedéllyel használhatja a főiskola kutatási és adminisztratív eszközeit, műszereit, laboratóriumi állóeszközeit és részt vehet a szakterületek, gyakorlóterepek munkájában. A TDK munka során szükségessé váló adatok, információk, interjúk gyűjtése, készítése esetén - amennyiben az más intézményben történik - a hallgatónak ki kell kérnie az intézményvezető, vagy annak megbízottja írásbeli engedélyét. A hallgatónak joga, a TDK - hallgatónak kötelessége részt venni a TDK rendezvényein, továbbá pályamunkát készíteni és tudományos előadást tartani. Joga van tudományos diákköri tevékenységét szakdolgozattal egyenértékűvé elismertetni. /Ennek módját és feltételeit a későbbiekben részletezzük./ A hallgató előadást tarthat a TDK helyi rendezvényein abban az esetben is, ha előzőleg pályamunkát nem készített, vagy azt nem adta be a jelzett határidőig. Ilyen esetben az előadás a témavezető /konzulens/ javaslatára, ill. a szakvezető egyetértésével tartható meg. Ezeket az előadásokat az Értékelő Bizottság pontozza, de a hallgató nem juthat tovább országos rendezvényekre, ill. a munka nem fogadható el szakdolgozatként. 4.2. A TDT dönt a TDK munkatervéről, intézményi konferenciákat szervez, gondoskodik a bíráló bizottságok felállításáról. Nyilvántartásba veszi azokat a hallgatókat, akik beléptek a TDK munkába, munkájukról előadás, vagy pályamunka formájában már számot adtak, tudományos társaságok kongresszusain szerepeltek, vagy tudományos folyóiratban publikáltak. 4.3. A TDT feladata a helyi TDK rendezvények megszervezése, lebonyolítása. A helyi TDK konferencia megszervezése során a TDT a bemutatásra kerülő előadásokat a tudományterületek szerinti szekciókba csoportosíthatja. 4.4. A TDK működési költségeit az Egészségügyi Főiskola biztosítja. /Felügyeletét a gazdasági igazgató és helyettese gyakorolja./ 5. Határidők: - szeptember 15. a szakok meghírdetik a választható TDK témákat; - január 15. a pályamunkák beadási határideje;- január 30. opponensi vélemények elkészítése; - február 15. a szakok megtartják a pályamunkák védését, szaki véleményezés és javaslat a helyi TDK konferenciára; - február 28. TDK - előadás abstract /kivonat/ leadása a TDT - titkárnak; - március 1 - 20. helyi TDK konferencia megtartása. A pályamunka beadási határideje a helyi konferencián első alkalommal előadásával szerepelni kívánó hallgató számára kötelező. A TDK pályamunkák beadása és opponálása folyamatosan történik.
6. A TDK pályamunkák készítésének és bírálatának szempontjai 6.1 A pályamunka készítése: A TDK pályamunkát magyar nyelven három példányban, /nem bekötve/ kell beadni, hasonlóan a tudományos folyóiratban való közléshez. Egy példányon fel kell tüntetni a szerző nevét, a pályamunka címét, a témavezető oktató nevét, a szak megnevezését és a készítés évét, a további két példányon a dolgozat címét és a készítés évét kell feltüntetni. A pályamunkát a szaki TDK - koordinátornak kell a megadott határidőn belül leadni, aki nyilvántartásba veszi és titkosítja a név nélküli példányokat. A pályamunka szöveges részének javasolt terjedelme 20-30 oldal, maximum 50 oldal lehet, /az oldalszám túllépése az értékelés során pontlevonást eredményez/ amibe nem számít bele az irodalomjegyzék, az ábraanyag és a táblázatos formában prezentált anyag. A pályamunkát kettes sortávolsággal kell készíteni úgy, hogy egy oldalon 25 sor legyen, egy sorban pedig 60-65 leütés. A margó bal oldalon 30 mm, fent, lent és jobb oldalon 20 mm. A pályamunkát A/4 -es fehér papírra kell készíteni, a lap egyik oldalát felhasználva. A szövegben szereplő különböző szakkifejezéseket az adott szakma követelményeinek megfelelően kell használni. A szövegben a rövidítések legyenek egyértelműek, rövidítések használata esetén jegyzéket kell készíteni a rövidítések magyarázatával, melyet a tartalomjegyzék után kell elhelyezni a dolgozatban. A pályamunka első oldala a címlap, tartalmazza a címet, a szerző/k/, a szak és a témavezető/k/ nevét és beosztását, valamint az alábbi szöveget: " Bírálatra való beküldéshez hozzájárulok ". Célszerű a pályamunkát az alábbi fejezetek szerint tagolni: Társadalomtudományi témában írt pályamunka esetén: - Tartalomjegyzék /minden tárgyalt rész, vagy érintett téma felsorolása oldalszámmal/ - Rövidítésjegyzék - Bevezetés /milyen céllal írták, előzmények, esetleges korlátok/ - Elemzés kifejtés /a vázra épülő tények, adatok stb. bőven kifejtve, széttagolva/ - Következtetések /a korábbi állítások sorbaszedése/ - Javaslatok /a jövőre irányuló megállapítások/ - Összegzés /a legfontosabb eredmények, javaslatok, konklúziók összegzése/ - Jegyzetek, ill. bibliográfia - Szómagyarázat - Függelék Egyéb tudnivalók: - a szövegben az idézeteket az idézet bezárása után zárójelben kell megjelölni a szerző nevével és a kiadás évszámával, pl. (Kolosi, 1992.). Az idézett mű adatait a dolgozat végén, az irodalomjegyzékben kell megadni. Amennyiben napilap cikket idézünk, meg kell adni a pontos dátumot, pl. (Pesti Hírlap, 1992 okt. 3.). - a szöveghez tartozó, de ott nem közölt gondolatokat /megjegyzéseket/ sorszámozni kell, majd a szöveg végén Jegyzetek címszó alatt a sorszámok feltüntetésével kell megírni. Lábjegyzetes formát is lehet használni, abban az esetben a csillaggal való megjelölés, vagy ha egy oldalon több megjegyzés van, több csillaggal való megjelölés alkalmazható. Ha nincs jegyzetünk, a lábjegyzethez használhatjuk a sorszámozást is, de a kettőt nem szabad keverni.
- ha más forrásból közlünk táblázatokat, adatokat stb., meg kell jelölni a pontos forrást, lehetőleg az adatok, táblázatok alatt a szövegben, pl. (Forrás: Demográfiai Évkönyv 1992. KSH. Budapest, 1992. 13. sz. táblázat). Lehet a dolgozat végén is közölni, sorszámmal ellátva pl. "Táblázatok forrásai" címmel. A táblázatokat római számmal, az ábrákat arab számmal kell megjelölni, a sorrendnek megfelelően a táblázatokat, ábrákat folyamatosan sorszámozva. - saját adataink táblázatainál szükséges táblázataink sorszámozása. Amennyiben ábrákat, grafikonokat is közlünk, külön kell azokat sorszámozni. (I. sz. táblázat. illetve 1. sz. ábra, stb.) Táblázatainkat lehet a szövegben is közölni, illetve a szöveg végén is, pl. Függelék címszóval. A két formát azonban nem célszerű keverni. - az irodalomjegyzékben az első szerző neve szerint alfabetikus sorrendben soroljuk fel a közleményeket, azonos szerzők műveit kronológiai sorrendben, azonos szerzők azonos évben megjelent munkáit pedig az említés sorrendjében, az évszám mellett az ábécé kisbetűivel megkülönböztetve. Természettudományi témában írt dolgozat esetén: - Tartalomjegyzék - Rövidítésjegyzék - Bevezetés - Anyagok és módszerek - Eredmények - Megbeszélés - Összefoglalás - Irodalomjegyzék - Köszönetnyilvánítás A bevezetés tartalmazza a témafelvetés aktualitását, indokoltságát. A szakirodalmak legjellemzőbb példáival lehet hivatkozni a téma jelentőségére. Röviden vázolni kell a fontosabb célkitűzéseket, amelyeket a feldolgozás során lehet részletesen kifejteni. A bevezetés végén egy - két mondatban utalhatunk a fontosabb eredményekre. Az anyagok és módszerek leírása olyan mértékben legyen részletes, hogy hozzáértő kutató annak alapján meg tudja a vizsgálatokat ismételni és meg tudja állapítani azok megbízhatóságát, valamint az alkalmazott módszerek adekvát módját. A módszerek leírása demonstrálja azt is, hogy a szerző tisztában van azok alapelvével, derüljön ki /pl. egyes szám első személy, ill. más személyek használatával/, hogy a vizsgálatok közül mit végzett maga a szerző. Az eredmények ismertetésekor ne feledkezzünk meg az alkalmazott statisztikai módszerek ismertetéséről, azok pontosságára, megbízhatóságára vonatkozó adatok közléséről /a párhuzamos kísérletek vagy mérések száma, a szórás, a szignifikancia fokát mutató p értéke, stb./. A fényképek, ábrák és táblázatok legyenek önmagukban, a pályamunka többi része nélkül is érthetők. Ennek érdekében lássuk el őket informatív címmel, s a megértéshez szükséges rövid magyarázó szöveggel és jelmagyarázattal. A közölt mennyiségek és a használt mértékegységek megnevezése akkor sem hiányozhat, ha ezek több egymást követő táblázatban, illetve ábrán azonosak. A megbeszélés fejezetben értékeljük a legjelentősebb mondanivalónkat, a legjellegzetesebb megállapításainkat, az új eredményeket. Ezek során összehasonlító elemzést végezhetünk az
adekvát irodalmi adatokkal, a korábbi tudományos tapasztalatokkal. Megemlíthetjük a saját eredményeinkkel megegyező és esetleg ellentétes szakmai véleményeket. Az eredmények és a megbeszélés részeket indokolt esetben összevonhatjuk. Az összefoglalás legyen önmagában is érthető, és legfeljebb 20-25 sor terjedelmű. Tartalmazza a vizsgálatok célját, utaljon a módszerekre, ismertesse a fontosabb eredményeket és következtetéseket. Önálló pályamunkaként szerepelhet irodalmi összefoglaló is, amelyet bárki készíthet. A formai kivitelezésre és az irodalomjegyzék készítésére ugyanazok vonatkoznak, mint a kísérletes munkánál, a szöveg tagolására azonban nem adhatók merev szabályok. Célszerű itt is rövid, a téma előzményeit/ nem a legmodernebb eredményeket, hanem közismert, tankönyvi adatokat/ tárgyaló bevezetést írni, amelyben a szerző a témaválasztást is indokolhatja /pl. hogyan kapcsolódik az intézet, illetve saját korábbi kísérletes munkájához. /Az ezt követő rész érdemben foglalja össze az adott témára vonatkozó nemzetközi és hazai eredményeket. Alapvető követelmény az irodalmi adatok logikus rendszerezése és értékelő elemzése. Célszerű ezt a részt is fejezetekre, illetve alfejezetekre tagolni, amelyeknek címeit természetesen a tartalomjegyzékben meg kell adni. Ebben az esetben is rövid, önmagában is érthető, legfeljebb 20-25 gépelt sor terjedelmű összefoglalásban összegezzük a munka célját, a legfontosabb eredményeket és következtetéseket. 6.2 A pályamunka bírálata: 1. A bírálókat /opponens/ a TDK koordinátor és a szakigazgató javaslata alapján a tudományos főigazgató - helyettes kéri fel. Az opponensek öt fokozatú /1-5/ jegyet adnak, valamint szöveges bírálatot készítenek a TDK pályamunkákról. Egy pályamunkát két opponens értékel. Az opponens a pályamunkát kézhezvételtől számítva két héten belül a bírálattal visszaküldi a TDK koordinátornak. Az opponensek alapvetően eltérő bírálata esetén/ "elfogadva - nem elfogadva" vagy legalább három osztályzatbeli különbség/ a tudományos főigazgató - helyettes a szak javaslata alapján harmadik opponenst kérhet fel. A bírálók véleményeire a szerző/k/ írásban válaszol/nak/. A bírálatok és a szerzői válaszok alapján a szak dönt a pályamunkával kapcsolatos teendőkről és a hallgatót értesíti. 2. A helyi konferencián a feltételeknek megfelelően a TDK hallgatók tarthatnak előadást. Országos TDK rendezvényre való továbbjutás, és szakdolgozatként való elfogadás csak a változás nélküli, illetve a bírálatok alapján átdolgozott pályamunkák esetén lehetséges. 3.A pályamunka bírálatát az alábbi szempontok figyelembe vételével célszerű elvégezni: A. Logikai felépítés, irodalmi áttekintés: világos témafelvetés - a vizsgálatok indoklása világos szerkesztés - irodalmi megalapozottság - a következtetések helyessége következtetések és az irodalmi adatok összevetésének helyessége. B. Módszerek: módszerek nehézségi foka, sokoldalúsága, leírásának pontossága, adekvát volta, saját munka mértéke. C. Eredmények: az ismertetés mennyire pontos, alapos, részletes, világos - a dokumentáció mennyire adekvát, szemléltető. D. Formai kivitelezés: az elkészítés gondossága, esztétikuma – irodalomjegyzék összeállítása - íráshibák, gépelési hibák. A dolgozat egyik példányát a szak TDK - koordinátora elhelyezi a szakon, másik példányát eljuttatja a DE EFK könyvtárába. 6.3 A pályamunka nem fogadható el: 1. ha általában a pályamunka elkészítésének szabályait a szerző nem tartja be,
2. ha az eredmények irodalmi adatokkal való egyeztetése felületes, vagy ha a következtetések megalapozatlanok, 3. ha a módszerek ismertetése nem kellően megalapozott és pontos, ha az alapelvek leírása hiányzik, ha a módszer inadekvát, 4. ha nem tükrözi megfelelő mértékben a hallgató saját munkáját, vagy a saját munka mértéke a pályamunkából nem állapítható meg egyértelműen, 5. ha a formai előírások bármelyike nem érvényesül. 7.1 TDK pályamunka elfogadása szakdolgozatként A TDK - ban végzett tevékenység és az azok során nyert eredmények alapját képezhetik a szakdolgozatnak. Egyszerzős pályamunkát a pályamunkára adott bírálatok figyelembevételével, valamint a helyi konferencia bírálata alapján, a szakdolgozatra érvényes formai előírásoknak megfelelően lehet benyújtani. A többszerzős pályamunkát változatlan formában csak az első szerző használhatja fel szakdolgozatként a fent leírt szempontok tekintetbe vételével és a többi szerző lemondó nyilatkozatával. Többszerzős pályamunkát a többi /második, harmadik, stb./ szerző szakdolgozatként csak átdolgozott formában, és a többi szerző írásbeli hozzájárulása, ill. lemondó nyilatkozata csatolásával adhat be. Egy pályamunka - akár változatlan formában, akár átdolgozás után - csak egy alkalommal adható be szakdolgozatként. A szakdolgozatként beadott átdolgozott pályamunkákat a kijelölt bírálók ugyanolyan módon értékelik, mint a többi szakdolgozatot. Amennyiben a pályamunka eredeti formában kerül beadásra /egyszerzős ill. az első szerző által benyújtott pályamunkák esetében/, a pályamunka hivatalos bírálata automatikusan elfogadható a szakdolgozat opponensi véleményeként. A TDK munka bekerül a hallgató leckekönyvébe a következőképpen: - pályamunkát készített, - a helyi konferencián előadást tartott, - szakdolgozatként elfogadásra került /az érdemjegy megnevezésével/. Az ezzel kapcsolatos adminisztrációt a Tanulmányi Osztály végzi el. Ha a hallgató a TDK munkájával magasabb szintű rendezvényeken is részt vesz, ez szintén bejegyzésként megjelenik a leckekönyvében. A bejegyzést a szak szakigazgatója aláírásával látja el. Szakdolgozatként csak az a pályamunka fogadható el, melynek anyagából a szerző/k/ előadást tartott/ak/ a helyi TDK konferencián. Az előadás az Értékelő Bizottság nyilatkozata alapján fogadható el a szakdolgozat védéseként. 7.2 TDK pályamunka szakdolgozattá minősítésének folyamata - A hallgató által beadott pályamunkát két opponens értékeli és írásos véleményét az adott szaknak megküldi. - A bírálók véleményeire a szerző/k/ írásban válaszol/nak/ és azokat eljuttatják a szaki koordinátornak. - Az opponensi bírálatok és a hallgatói válaszok alapján a szak javasolhatja a pályamunkának szakdolgozatként való elfogadását és erről a hallgatót értesíti. - A helyi TDK konferencián a hallgató tíz perces előadást tart, majd a feltett kérdésekre válaszol.
- A helyi TDK konferencia Értékelő Bizottsága /Zsűri/ az adott értékelő lap alapján véleményt alkot az előadásról, az előadó teljesítményéről. - A Zsűri döntése alapján a hallgató továbbjuthat az Országos Tudományos Diákköri Konferenciára, az Egészségügyi Főiskolák Országos Konferenciájára, illetve bármilyen tudományos konferenciára, és javasolhatja az előadást a szakdolgozat védésének elfogadására. /A Zsűrinek előzetesen ismernie kell, hogy mely TDK hallgatók pályamunkáit javasolta a szak szakdolgozat elfogadására./ - Az adott szak feladata /vezető, TDK koordinátor/, hogy az előbb említett értékelési rendszer javaslatai alapján a megfelelő döntést meghozza. A szak és az Értékelő Bizottság együttes javaslata alapján a pályamunkát elfogadja szakdolgozatként és ezt a tényt a hallgató leckekönyvében a Tanulmányi Osztály rögzíti. Ha a szak, vagy az Értékelő Bizottság nem javasolja a szakdolgozatként történő elfogadást, a dolgozat marad, mint TDK pályamunka. 8. A tudományos diákköri munka forgatókönyve 1. Minden tanév szeptember 15-ig a szakok meghirdetik a TDK témaköröket. A hallgató választhat szabadon, vagy a meghirdetett témák alapján. A kiválasztott témával felkeresi és felkéri a konzulens oktatót. 2. Ha a konzulens oktató vállalja a hallgató vezetését, a hallgató jelentkezik a szak TDK koordinátoránál, aki a hallgató jelentkezését és a témát regisztrálja. 3. A pályamunka beadási határideje minden évben január 15. Az elkészített pályamunkát a beadási határidőtől függetlenül folyamatosan lehet benyújtani bírálatra. 4. A tudományos főigazgató-helyettes a szak javaslatára felkéri az opponenseket a pályamunkák bírálatára. A bírálatok elkészítésének határideje január 30. /illetve folyamatos, a korábbiakban leírtaknak megfelelően/. 5. A szak TDK - koordinátora az opponensi értékeléseket eljuttatja a hallgatóhoz, aki írásban válaszol az esetleges kérdésekre, észrevételekre. 6. A bírálatok és a szerzői válaszok alapján a szak dönt a pályamunkával kapcsolatos teendőkről és a hallgatót értesíti. /A bíráló bizottság felállításáról, a hallgatók meghallgatásáról a szakok rendelkeznek./ A szak dönt arról, hogy a hallgató pályamunkája alapján, ill. attól függetlenül is, részt vehet-e a helyi konferencián. /Határidő: február 15./ 7. A szak támogató javaslata mellett a helyi konferencián való részvétel feltétele az egy oldalas abstract /kivonat/ elkészítése a tervezett előadásról Az abstract a pályamunkától eltérően 12-es betűnagysággal és 1,5-es sortávval készüljön. Az abstract fejléce tartalmazza: név, szak, évfolyam, cím. Ezután szerepeljen a rövid célkitűzés, a témaválasztás indoklása, a tartalmi mondanivaló lényege, tömören, érthetően összefoglalva, a végén pedig a gyakorlati hasznosság, ill. a klinikai jelentőség megemlítése. A kivonatot február 28-ig le kell adni a TDT - titkárnak. 8. A helyi TDK konferencia időpontja március 1. és 20. közé esik. A helyi konferencián a TDK hallgató a pályamunkája, ill. TDK tevékenysége alapján tíz perces előadást tart. /Időtúllépés esetén minden megkezdett plusz perc pontlevonással jár. /Az előadást a Értékelő Bizottság az értékelő lapon írásban véleményezi. Az előadás utáni vitára, ill. válaszadásra maximum 5 perc áll rendelkezésre. Vetítési lehetőség: 5x5 cm-es dia és írásvetítő /fólia részére/. 9. A helyi konferenciáról való továbbjutás a Zsűri döntése alapján történik.
A szabályzatot a Debreceni Orvostudományi Egyetem Egészségügyi Főiskolai Kar Tanácsa az 1998. március 04-én megtartott ülésén elfogadta. A szabályzat az 1998/1999-es tanévtől lép hatályba. Dr. Lukácskó Zsolt főigazgató
