A Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kar Intézeteinek és Tanszékeinek 2012–2013. évi kiadványai
Debrecen 2013
Tartalomjegyzék
Angol-Amerikai Intézet .............................................................................................................. 3 Filozófia Intézet.......................................................................................................................... 7 Francia Tanszék .......................................................................................................................... 8 Germanisztikai Intézet ................................................................................................................ 9 Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék ......................................................................... 12 Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézet ...................................................................... 13 Magyar Nyelvtudományi Intézet .............................................................................................. 18 Néderlandisztika Tanszék ........................................................................................................ 21 Néprajzi Tanszék ...................................................................................................................... 22 Neveléstudományok Intézete ................................................................................................... 24 Olasz Tanszék .......................................................................................................................... 28 Politikatudományi- és Szociológiai Intézet .............................................................................. 29 Pszichológiai Intézet ................................................................................................................ 32 Szlavisztikai Intézet.................................................................................................................. 35 Történelmi Intézet .................................................................................................................... 37
2
Angol-Amerikai Intézet
Bényei Tamás: Más alakban. A metamorfózis lehetséges poétikái és politikái. Pécs, Pro Pannonia Kiadó, 2013. A Debreceni Egyetem Brit Kultúra Tanszékének egyetemi tanára az Átváltozások három történetéből (Daphne, Arachne, Io) kiindulva a téma számos klasszikus és modern irodalmi és képzőművészeti feldolgozását elemzi (Bernini, Velázquez, Dali, Paul Klee; Apuleius, Petrarca, Edmund Spenser, Cortázar, Christoph Ransmayr, Ionescó). A metamorfózis retorikájának, poétikájának és politikájának vizsgálata ember és állat, ember és természet, ember és isteni szféra viszonyának alapvető kérdéseire, az egyéni identitás, a test és az önazonosság viszonyára világít rá.
Borus György – Belkacem Belmekki: British Civilization: An Overview. Saarbrücken, LAP LAMBERT Academic Publishing, 2013. Ez a BA anglisztika szakos hallgatók számára készült tankönyv Borus György (Debreceni Egyetem, Angol-Amerikai Intézet) és Belkacem Belmekki (University of Oran, Algéria) közös munkájának eredménye. A könyv tizenkét tematikus fejezete bemutatja Nagy-Britannia történelmi fejlődését, 1945 utáni politikatörténetét, külkapcsolatait, a szigetország gazdasági, társadalmi, vallási viszonyait, valamint politikai, oktatási, jogi és jóléti intézményrendszerét. Az egyes fejezeteket feladatok, kérdések, ajánlott irodalmi listák és internetes oldalak teszik még érdekesebbé és hasznosabbá.
Csató Péter: Antipodean Dialogues. Richard Rorty and the Discursive Authority of Conversational Philosophy. Debrecen, Debreceni Egyetemi Kiadó, 2013. Csató Péter monográfiája Richard Rorty, az amerikai neopragmatizmus legjelentősebb alakjának munkásságát vizsgálja. A kötet fókuszában Rorty „párbeszéd-filozófia” koncepciója áll, amelyet a szerző a diszkurzív autoritás problematikájának szempontjából elemez. A könyv fő állítása szerint Rorty filózófiájának retorikai dimenzióiban tetten érhető egyfajta autoriter törekvés, amelynek célja a neopragmatizmus nominalista, historicista, és antiesszencialista beszédmódjának privilegizált diszkurzív státuszba emelése. A könyv első két fejezete metafilozófiai kontextusban, míg a harmadik és 3
negyedik fejezet Rorty dekonstrukcióról és vallásról szóló szövegeihez kapcsolódóan elemzi Rorty retorikai stratégiáit. Glant Tibor: Amerika, a csodák és csalódások földje. Az Amerikai Egyesült Államok képe a hosszú XIX. század magyar utazási irodalmában. Debrecen, Debreceni Egyetemi Kiadó, 2013. A kötet egy eddig nem vizsgált témával, a dualizmus kori Amerikáról szóló utazási irodalommal foglalkozik. Teszi ezt a lehető legtágabb fókusszal: a vernei elképzelt utazásoktól a kormánymegbízottakon keresztül a hivatásos turisták és vadászok beszámolói mellett bemutatja a zsáner paródiáit is. Amerika a magyarok számára a csodák és fenyegetések, az álmok és csalódások világa, az ígéret földje vagy annak paródiája, minden s mindennek az ellenkezője. Mindenki egyéni amerikai álmait keresi benne. Van, aki nyíltan bevallja ezt, és van, aki nem. Ezért kell a témával tudományos igénnyel is foglalkozni. Test és szubjektivitás a rendszerváltás utáni magyar filmben. Szerk. Győri Zsolt – Kalmár György. Debrecen, Debreceni Egyetemi Kiadó, 2013. A kötet a kortárs magyar mozi néhány, a kritikusok és a filmbarátok szélesebb körében egyaránt nagy népszerűségnek örvendő alkotását vizsgálja a kritikai kultúrakutatás fogalmainak és szempontjainak a segítségével. Sokszor és különböző összefüggésben esett már szó ezekről a filmekről idehaza és külföldön, mégis úgy gondoljuk, hogy a szerzőink által megfogalmazott kérdések és gondolatmenetek új megvilágításba helyezik a filmeket.
Györke Ágnes: Rushdie posztmodern nemzetei: Az éjfél gyermekei, a Szégyen és a Sátáni versek. Debrecen, Debreceni Egyetemi Kiadó, 2012. A könyv nemcsak tudományos igénnyel megírt munka, hanem bevezetés is Salman Rushdie életművébe a kortárs világirodalom iránt érdeklődő magyar olvasó számára. Az indiai származású író korai műveit tárgyalja: a méltán híres Éjfél gyermekeit, a Szégyent és a Sátáni verseket, vagyis Rushdie legösszetettebb, legvitatottabb írásait. Györke nemzeti narratívaként olvassa a három regényt, melyek szembeállítják a hatalmi diskurzusok által megalkotott nemzeti mítoszokat a szubjektum hangjával teljes, élő, mágikus elképzelt közösségekkel. A szerző szerint a hang és 4
a csend trópusa, a nyílt és a zárt terek, valamint a mindhárom regényben központi szerepet játszó apokaliptikus képek árulkodnak e szövegek ellentmondásos nemzetvízióiról. Kalmár György: Testek a vásznon: test, film, szubjektivitás. Debrecen, Debreceni Egyetemi Kiadó, 2012. A Debreceni Egyetemi Kiadó és a Debreceni Egyetem Brit Kultúra Tanszéke gondozásában induló filmelméleti és filmkritikai könyvsorozat célja a magyar és külföldi tudományosság legfrissebb csapásirányaihoz szorosan kapcsolódó filmes témájú kutatások megjelentetése. Egy olyan fórum létrehozására törekszünk, amelyben megférnek egymás mellett a hazai és egyetemes filmkultúrával foglalkozó kutatások, a történeti és elméleti orientáltságú szövegek, a fiatal tehetségek és a már nemzetközileg is elismert szerzők munkái. A könyvsorozat célja gazdagítani a nagy múltú hazai filmkutatás és a nemzetközi filmtudományi műhelyek közötti párbeszédet.
Presences and Absences – Transdisciplinary Essays. Szerk. Katarina Labudova – Séllei Nóra. Newcastle, Cambridge Scholars Publishing, 2013. A tanulmánykötet a jelenlét és hiány kettőségének kérdését tárgyalja az utóbbi évtizedek filozófiai, elméleti és kritikai vitáinak tükrében. Mint az írások mutatják, a látszólag távoli tudományterületek sok ponton érintkeznek, és olykor meglepő módon folytatnak párbeszédet. A témák köre igen széles: a költészettől és prózairodalomtól a filmen és a társadalmi nem kérdésein keresztül a nyelvi modalitásig terjed.
Molnár Judit: Narrating the Homeland: The Importance of Space and Place in Canadian Multicultural EnglishLanguage Fiction. Debrecen, Debreceni Egyetemi Kiadó, 2013. A térbeliség megjelenítése mindig fontos szerepet játszott a kanadai irodalomban. Vitathatatlan, hogy az országot alapvetően meghatározó multikulturalizmus újabb árnyalattal gazdagította az irodalmi ábrázolás sokszínűségét. Az eltérő kultúrájú bevándorló írók identitástudatának meghatározásában egyértelműen meghatározó tényező a szülőföldre való visszatekintés is. Molnár Judit ennek a jelenségnek sajátos dinamikáját tárja fel könyvében öt író: Austin Clarke (Barbados), Rohinton Mistry (India), Michael Ondaatje (Sri Lanka), Neil Bissoondath (Trinidad), Nino Ricci (Olaszország) reprezentatív művei alapján. 5
Az „itt” (Kanada) és az „ott” (szülőföld) sajátos viszonyának elemzése áll a könyv középpontjában, melyhez a szerző különböző térelméletekre támaszkodik. Séllei Nóra: A másik Woolf: kulturális (ön)reflexivitás Virginia Woolf harmincas évekbeli szövegeiben. Debrecen, Debreceni Egyetemi Kiadó, 2012. Séllei Nóra új könyve Virginia Woolf kései és kevésbé ismert, de annál érdekesebb korszakának felfedezésére hívja az olvasót, jelentősen kitágítva az eddig ismert Woolf-képet. A harmincas évekbeli regényeket (Flush, Az évek, Felvonások között) és a kötetterjedelmű esszét, a Három adományt olyan, a szövegek kulturális (ön)reflexivitására épülő összefüggések szövik át, melyeknek alapján az eddig különállóként olvasott szövegek az életmű jellegzetes korszakává rendeződnek. Az intertextuális utalások, a műfajparódiák, az angolság - nemi kódoktól sem mentes - kulturális toposzainak és nagy narratíváinak az átírásai és kifordításai a hol játékos, hol groteszkbe hajló kulturális emlékezet révén egy másik arcát mutatják annak a Woolfnak, akit a legnagyobb modernista írónőként tart számon az irodalomtörténet.
Varró Gabriella: Mesterek árnyékában: Sam Shepard drámái és a hagyomány. Debrecen, Debreceni Egyetemi Kiadó, 2013. Sam Shepard (1943–) hazánkban leginkább mint hollywoodi filmcsillag ismert, noha ő elsősorban drámaíró, méghozzá a kortárs amerikai dráma és színház egyik legizgalmasabb és legeredetibb képviselője. Shepard drámaírói munkássága immáron több mint ötven évet ölel fel. Írásai hol szürreálisak, hol abszurdak, hol brutálisan realisták, de egy biztos: hatásuk alól lehetetlen szabadulni. Varró Gabriella könyve különleges írói portré, mely a drámaíró életművét a drámatörténet szűrőjén keresztül vizsgálja: arra kíváncsi, hogyan használja fel, és formálja saját arculatára Shepard a 20. század jelentősebb amerikai és európai szerzőinek (Eugene O’Neill, Arthur Miller, Tennessee Williams, Edward Albee, Joseph Chaikin, Jean-Claude van Itallie, David Mamet és Samuel Beckett) örökségét.
6
Filozófia Intézet: Rózsa Erzsébet – Kőmüves Sándor: A személy bioetikai kontextusa. Debrecen, Debreceni Egyetemi Kiadó, 2013. A személy bioetikai kontextusa című kötet a Debreceni Egyetem Bioetika kutatócsoportjának rendezvényeként tartott konferencia előadásainak írásos változatát tartalmazza, kiegészítve két hazai, Sándor Judit és Varju Márton, illetve két német, Volker Gerhardt és Ludwig Siep szerzők tanulmányaival. Az írások a magyar tudományos életben sokszor még idegenkedve fogadott diszciplína meghonosításának és intézményesítésének egyik fontos állomását reprezentálják. A tematikai sokszínűség jelzésértékű a sok tekintetben még az útkeresés fázisában lévő diszciplína hazai kutatóinak helyzetéről, egyszersmind eltökéltségéről az elfogadtatás és intézményes beágyazottság célját illetően. A kötetben szereplő szerzők az említetteken kívül: Bánfalvi Attila, Hérány Ferenc, Horváth Lajos, Kiss Lajos András, Kovács József, Kőmüves Sándor, Rózsa Erzsébet, Szabó Attila, Tóth I. János.
7
Francia Tanszék
Forme et évolution. Szerk. Kiss Sándor. (Atelier de langue et de littérature françaises, École doctorale de linguistique, Université de Debrecen.) Debrecen, Debreceni Egyetemi Kiadó, 2013. A kötet hat francia nyelvű tanulmányt tartalmaz, melyeknek mindegyike valamilyen módon kapcsolódik a Debreceni Egyetem Nyelvtudományi Doktori Iskolájában folyó francia filológiai kutatásokhoz. Középpontba a régebbi francia irodalom és az ófrancia nyelvi korszak került, megközelítésükben egyaránt érvényesül a leíró és a történeti szempont: a cím – „Forma és fejlődés” – erre utal. A kutatások külföldi résztvevője, Gérard Jacquin (Angers-i Egyetem) a XII. századi francia nyelv egy mozgásban levő területét, a mutató névmásokat vizsgálja, Marie de France nyelvhasználatában. Arató Anna tanulmánya szintén középkori szerzővel, Philippe de Rémivel foglalkozik, regényszerkezeti szempontból. Középkori, de verses szöveget dolgoz fel Bánki Ágnes (Christine de Pizan Jeanne d’Arcról szóló patriotikus költeményét). Valyon Etelka az ókori retorikai eljárások reneszánszkori továbbélését bizonyítja Clément Marot elégiáinak elemzésével. A nyelvi formák, pontosabban a szókincs változásáról ír Tillinger Gábor, kimutatva a középkorban keletkezett francia / provanszál nyelvi kettősség mai továbbélését (térképekkel is illusztrálja a „Croissant”-nak nevezett közép-franciaországi határterület nyelvi sajátosságait). Végül Kiss Sándor, a kötet szerkesztője a középkori irodalmi kutatások egy meghatározó vonásáról ír: a szövegértelmezés, a hagyományfeltárás és a nyelvi vizsgálat középpontba állítása a kutatók számára megkönnyítette, sőt kívánatossá tette a XX. század közepén a strukturalista módszerek gyors befogadását. A kötet tanúskodik a fiatalabb és idősebb kutatók együttműködéséről egy (Magyarországon is) gazdag hagyományú és mindig megújuló tudományterületen.
8
Germanisztikai Intézet
Gustav Mahler - Arnold Schönberg und die Wiener Moderne. Szerk. Karl Katschthaler. Frankfurt am Main, Berlin, Bern, Bruxelles, New York, Oxford, Wien, Peter Lang, 2013. A kötet tíz tanulmánya a Gustav Mahler halálának századik és Arnold Schönberg halálának hatvanadik évfordulója alkalmából 2009 decemberében Debrecenben rendezett nemzetközi, interdiszciplináris konferencia eredményeit mutatja be.
Karl Katschthaler: Latente Theatralität und Offenheit. Zum Verhältnis von Text, Musik und Szene in Werken von Alban Berg, Franz Schubert und György Kurtág. Frankfurt am Main, Berlin, Bern, Bruxelles, New York, Oxford, Wien, Peter Lang, 2012. A zene mögött felfedezhető látens teatralitást tárgyalja a szerző a következő példákon: Alban Berg „Wozzeck” című operája és a „Lírai szvit” című vonósnégyese, Schubert két dala: “Der Doppelgänger” (Heine) és “Du liebst mich nicht” (Platen) és Kurtág György két vokális kamaraműve: “Kafka-Fragmente” és “What is the Word” (Beckett).
Kertész András – Rákosi Csilla: Data and Evidence in Linguistics: A Plausible Argumentation Model. Cambridge, UK, New York, Cambridge University Press, 2012. A jelenlegi elméleti nyelvészet egyik központi témája az, hogy mit tekintünk nyelvészeti adatnak és evidenciának. Az egyik legrangosabb nemzetközi könyvkiadónál, a patinás Cambridge University Press-nél megjelent könyvében Kertész András és Rákosi Csilla elsőként nyújt átfogó áttekintést azokról a tudományelméleti problémákról, amelyeket e téma felvet. A szerzők egyrészt magyarázatot adnak egy sor, eddig feltáratlan összefüggésre: így többek között a nyelvészeti adatok bizonytalanságára és sokféleségére, az evidencia szerepére a nyelvészeti hipotézisalkotásban, a nyelvészetben alkalmazott problémamegoldó stratégiák szerkezetére és működésére,
9
valamint az ellentmondások fellépésének és feloldásának dinamizmusára. Másrészt eredményeiket a nyelvészeti elméletalkotás egy lehetséges új tudománymódszertanának – a ‘p-modellnek’ – a kidolgozásával érik el.
Converging Data Sources in Cognitive Linguistics. Szerk. Kertész András – Monika Schwarz-Friesel – Manfred Consten. Cambridge, Cambridge University Press, 2012. Az Elsevier Kiadó Language Sciences c. folyóiratának különszámaként megjelent tanulmánykötet neves külföldi szerzők közreműködésével veti fel a különböző adatforrások integrációjának problémakörét a kognitív nyelvészetben. A kötet szerzői különböző elméleti keretekben és számos esettanulmányra támaszkodva a következő három kérdésre keresnek választ: (a) Milyen adatforrások integrálhatók? (b) Hogyan integrálhatók eltérő adatforrások? (c) Milyen módon és milyen mértékben befolyásolja különböző adatforrások integrációja a hipotézisek elfogadhatóságát?
Interkulturalität und Kognition. Szerk. Lichtmann Tamás – Karl Katschthaler. (Debrecener Studien zur Literatur 17.) Frankfurt am Main, Berlin, Bern, Bruxelles, New York, Oxford, Wien: Peter Lang, 2013. A kötet a Magyar Germanisták Társaságának éves közgyűlés alkalmából 2009-ben Debrecenben szervezett nemzetközi konferencia eredményeit tartalmazza. A tanulmányok az interkulturalítás és a kogníció érintési pontjait vizsgálják osztrák, német, svájci és magyar irodalmi példákon.
Pabis Eszter: Svájc mint elbeszélés. A nemzeti és a narratív identitás kérdései Max Frisch műveiben. Debrecen, Debreceni Egyetemi Kiadó, 2013. Pabis Eszter könyve a svájci nemzet mint „elbeszélés“, vagyis mint narratívan megalkotott társadalmi formáció és a „nyíltan“ narratív irodalmi szövegek közötti viszony vizsgálatára vállalkozik. A munka aktuális nemzetelméleti belátásokhoz csatlakozó teoretikus része a nemzet, illetve az identitások narratív konstruáltságának feltárását végzi el, a szövegelemző fejezetek pedig az irodalmi és a nemzeti narratívák összefonódását tárgyalják Max Frisch műveiben.
10
Deutsch-ungarische kontrastive Grammatik. Szerk. Jiří Pilarský. Debrecen, Debreceni Egyetemi Kiadó, 2013. A könyv a német nyelv átfogó és részletes (háromkötetes), németül írt nyelvtana, amely a német és a magyar nyelvrendszer párhuzamos összehasonlításán alapul. A nyelv leírása módszertanilag az ún. függőségi nyelvtanra támaszkodik és a hangtanon kívül a nyelvrendszer minden szintjére kiterjed (1. kötet: szövegtan és mondattan, 2. kötet: alaktan, 3. kötet: nyelvpragmatika és szintátlépő nyelvtani jelenségek). A kiadvány elsősorban a germanistáknak, kiváltképpen a német szakos egyetemi, ill. főiskolai hallgatóknak készült, de kézikönyvként haszonnal forgathatja minden olyan olvasó is, aki a német nyelvvel magas szinten foglalkozik és a tipikus nyelvtani hibák kiküszöbölésében érdekelt (pl. némettanárok, szak- és műfordítók, tolmácsok stb.).
Sprachtheorie und germanistische Linguistik A DE Német Nyelvészeti Tanszékén szerkesztett és évi két füzetben a münsteri Nodus Kiadónál megjelenő lektorált nemzetközi folyóirat. Célja, hogy fórumot teremtsen a nyelvelméletileg reflektált és a nyelvtudomány alapkérdéseit is felvető német nyelvészeti kutatásoknak. Főszerkesztő: Kertész András.
11
Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék Kálai Sándor: Fejezetek a francia bűnügyi irodalom történetéből. Debrecen, Debreceni Egyetemi Kiadó, 2012. Kalap, ballonkabát és az elmaradhatatlan pipa. Ki ne ismerné a Párizs utcáit rovó Maigret felügyelő alakját a tévésorozatokból, vagy a régi Albatrosz-sorozat lapjairól? Ám azt már kevesen tudják, talán bele sem gondolnak, hogy Maigret nem Sherlock Holmes pipafüstjéből bújt elő, hanem komoly előzményei vannak a francia irodalomban, s hogy magának a francia bűnügyi regénynek is megvan a maga története. Ugyan az elmúlt bő egy évtizedben Magyarországon is több színvonalas könyv jelent meg a krimiről, de a tanulmányozott szerzők (ha nem magyarokról van szó) szinte kivétel nélkül az angolszász nyelvterületekhez tartoznak. Így talán nem árt, ha a nálunk kissé háttérbe szorult francia nyelvű bűnügyi irodalomról is megjelennek elemzések, s a többé-kevésbé jól ismert Georges Simenon mellett olyan kevéssé, vagy egyáltalán nem ismert szerzőkről is szó esik, mint Jean-Patrick Manchette vagy Thierry Jonquet.
Kultpontok: Emlékezethelyek a magyar populáris kultúrában. Szerk. Dunai Tamás – Oláh Szabolcs – Sebestyén Attila. Debrecen, Debreceni Egyetemi Kiadó, 2012. A Rákosi-éra és a Kádár-kor kulturális örökségéről új történetek beszélhetünk el, ha figyelembe vesszük, hogy a korabeli populáris kultúra tradíciójában a kommunikatív emlékezet színterei médiumok és műfajok hálózatán keresztül formálódnak, és ez a keveredés jellemző azokra a formákra is, melyekben a közelmúlt lassan kulturális emlékezetté alakul (ez időben a rendszerváltás utánra esik, napjainkban is zajlik). Így foglalható össze egy mondatban a kötet szakmai ajánlata. A kötet szerzői az emlékezet tárgyiasult formáit, s ezek változásra, átalakulásra való képességét keresték a populáris kultúrában.
12
Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézet
Bitskey István: Religió, stúdium, literatúra. Tanulmányok a régi magyarországi irodalmi műveltségről. Budapest, Universitas Kiadó, 2013. A reformáció sok vitát kiváltó intellektuális folyamat, melynek néhány jellemző mozzanatát igyekszik kiemelni a kötet három, szorosan egymáshoz kapcsolódó fogalommal. A felekezeti keretek által meghatározott vallásosság a műveltség egyik legfőbb alakító tényezőjévé vált a kora újkor évszázadai során. Az oktatás és a tudomány, a stúdium és az arra épülő erudíció az egyházi intézmények irányítása alatt fejlődött, s így vált történelemalakító tényezővé. Mivel a Kárpát-medence köztudottan multikonfesszionális területté vált, s a felekezetek szellemi versengésének terepe lett a 16.századtól kezdve, így itt az általuk létrehozott kulturális értékek számbavételének, árnyalt bemutatásának fokozott jelentősége lehet e régió múltjának megismerésében. A felekezeti sokszínűség befolyásolta, formálta a társadalmi élet egészét s ezáltal a politikai események menetét is. A vallásos indíttatású irodalom identitásképző, kultuszteremtő erővé vált. Jelen kötet írásai mindezt szövegek vizsgálatával, könyvek és eszmék útjának nyomon követésével, oktatási intézmények és módszerek múltjának feltárásával, szellemi kapcsolatok feltérképezésével, több tudományág eredményeinek hasznosításával kívánják megvilágítani.
Bodrogi Ferenc Máté: Kazinczy arca és a csiszoltság nyelve. Egy önreprezentáció diszkurzív háttere. (Csokonai Könyvtár: Bibliotheca Studiorum Litterarium 51.) Debrecen, Debreceni Egyetemi Kiadó, 2012. Az olvasó kezében tartott munka kiindulópontja az a belátás, hogy lehetetlen rekonstruálni bármiféle kizárólagos önképet Kazinczy Ferencről, hiszen valósággal önkép-kollekciója van. A repertoár tartalmaz azonban egy rendkívül erős, évtizedeken átívelő külön változatot is, úgy tűnik, a legerőteljesebb arcok egyikét: a gentleman, illetve a virtuoso Kazinczy képét. Jelen könyv ezen arc, illetve a csiszoltság (politeness) angolszász nyelve között tételez hatástörténeti kapcsolatot. Az első fejezet több elméleti távlat metszéspontján veszi szemügyre a vizsgálat tárgyául választott önmegjelenítési mintázatot. A második ennek lehetséges angolszász gyökereit, a harmadik pedig azok német áttételeződéseit rekonstruálja, hogy a befejező részben a már felsorolt legfontosabb aspektusok tükrében legyen még láthatóbb a rokonság. A szerző reményei szerint mindezzel világosabbá válik, hogy a német áttételekben transzformálódó angolszász hatás alapvető fontosságú Kazinczy önértelmezésében, s látványos kulcsot ad annak megszólíthatóságához, ahogy a grácia és az esztétikai élmény fogalmainak korabeli történetéhez is.
13
Debreczeni Attila: Csokonai költői életművének kronológiai rendje. Csokonai Vitéz Mihály összes művei, Pótkötet. Budapest, Akadémiai Kiadó; Debrecen, Debreceni Egyetemi Kiadó, 2012. Miért kell bizonytalannak tartanunk Csokonai szerzőségét mintegy 80 költeménynél a kiadásokban szereplő 460 közül? Miért van szükség e költemények alapvetően új időrendjének meghatározására, felülírva ezzel a közkézen forgó kiadásokét? A jelen filológiai monográfia e kérdésekre ad választ, miközben elvégzi a tíz évvel ezelőtt lezárult kritikai életműkiadás vonatkozó köteteinek revízióját. Az eltelt évtized jelentős eredményeket hozott a Csokonai-filológiában a Szatmárnémeti-gyűjtemény felfedezésével és a genetikus kritika szemléletének térhódításával. Az új eredmények szétfeszítették a korábbi kereteket és alapvetően új összegzést igényeltek a filológiai alapokat illetően is, megalapozván a készülő elektronikus kiadást, amelynek koncepciója és megoldásai új utakon járnak a hazai szaktudományban.
Fazakas Gergely Tamás: Siralmas imádság és nemzeti önszemlélet. A lamentációs és penitenciás sírás a 17. század második felének magyar református imádságoskönyveiben. (Csokonai Könyvtár: Bibliotheca Studiorum Litterarium 50.) Debrecen, Debreceni Egyetemi Kiadó, 2012. A 17. század második felében széles körben elterjedt magyarországi református imádságoskönyvek többes szám első személyű könyörgéseinek rendszeres olvasása, újramondása, éneklése a közösséggel való grammatikai és pragmatikai azonosulás lehetőségét teremthette meg az imákat magánosan, liturgiai vagy paraliturgiai alkalmakkor használók számára. A monográfia azt vizsgálja, hogy a siralmas és bűnbánó imák milyen (nemzeti, felekezeti és regionális összefüggésben értelmezhető) önszemléleti mintákat jeleníthettek meg az eltérő politikai, vallási és regionális kontextusokban: az 1650–60-as évek lengyel-, tatár- és törökdúlásai idején, valamint a gyászévtizedben (1670–80-as évek). Az imádságoskönyvek, továbbá más prózai és verses imák alapos filológiai és kiadástörténeti, valamint grammatikai és retorikai elemzései olvashatók e kötetben. Imre Mihály: Az isteni és emberi szó párbeszéde. Tanulmányok a 16 – 18. századi protestantizmus irodalmáról. Sárospatak: Tiszáninneni Református Egyházkerület: Hernád Kiadó, 2012. A kötet legtöbb írásának van egy mélyen fekvő, alapvető jellemzője, amely az isteni és emberi szó teológiai-filozófiai, művészetelméleti, antropológiai és szöveg elméleti, beszédművészeti összefüggését érzékeli és ennek a dús szövedékét vizsgálja, értelmezi. Ez a mély összefüggés a reformáció századában – és még a következő században is – kultúratudományi alapvetésnek is nevezhető, amely horizontálisan és vertikálisan átjárja a korszak művészetelméleti 14
rendszereit, kiváltképpen a beszédművészettel megalkotott liturgikus–homiletikai–retorikai– poétikai jellegű szövegeket. Ez a konstrukció a 16. századtól hatékony és átfogó volt a 18. század utolsó negyedéig, a magyar protestantizmus nyelvszemlélete, beszédművészeti állásfoglalásai, liturgikus, homiletikai eljárásai ezt széles körben bizonyítják. Az emberi szó jelentéspotenciálját az ókor és reneszánsz retorikai-beszédművészeti arzenálja szolgáltatja, értelmezi a reformáció számára. Ezt nagyon sokan nagyon sokféleképpen kifejezték és alkalmazták, erre legjobb példákat a retorikatörténeti praeceptum művekben találunk.
Kazinczy Ferenc: Szép Literatúra (sajtó alá rendezte Bodrogi Ferenc Máté). Debrecen, Debreceni Egyetemi Kiadó, 2012. A Debreceni Egyetem Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézetében működő akadémiai kutatóhely (Klasszikus Magyar Irodalmi Textológiai Kutatócsoport), amely 2007-től konzorciumi formában működve összefogja a DE, az ELTE és a SZTE társintézeteit, tanszékeit, illetve más intézményekben dolgozó kollégákat, Kazinczy Ferenc műveinek kritikai kiadásával az életmű tervszerű és teljességre törekvő feltárását tekinti céljának. Jelen kötet Kazinczy Ferenc nyomtatásban is napvilágot látott fordítássorozatát tartalmazza. Szerepét az íróutódokra gyakorolt rendkívüli hatásként, attitűdváltó irodalomtörténeti jelenségként, illetve az 1810-es évek fontos irodalmi és könyvészeti eseményeként egyaránt jegyzi a szakirodalom. Egyazon kritikai kiadványban történő újólagos megjelentetése, általános hozzáférhetővé tétele igen indokoltnak látszik, mégpedig a Kazinczy-életművön belül, s azon kívül, az adott történeti korszak tágabb összefüggéseit illetően is. A Kazinczy Ferencz’ Munkáji: Szép Literatúra ugyanis leginkább azért lehet fontos, mert nemcsak az életmű egyfajta szintézisét és publikációs csúcspontját jelenti, hanem az ezen idő alatt lezajló változások lenyomatát is hordozza előzményeinek, keletkezésének és utóéletének históriájában. Arany János: Tanulmányok és kritikák I-II. Szerk. S. Varga Pál. Debrecen, Debreceni Egyetemi Kiadó, 2012. E kötet célja nem az, hogy általában a prózaíró Aranyról adjon képet, hanem az, hogy irodalomszemléletét, kritikusi világnézetét és módszerét minél inkább követhetővé tegye. Ezért csak irodalmi tárgyú írások szerepelnek benne, azok közül azonban számos olyan, amelyet a válogatáskötetek eddig nem vagy nem teljes terjedelmükben vettek föl. Megtalálható itt többek között A magyar irodalom története rövid kivonatban, a Széptani jegyzetek, a Zrínyi és Tasso s két nagyjelentőségű fordítás, A hindu dráma és A francia költészet 1861-ben teljes szövege. A kötet az 1998-ban megjelent mű (Csokonai Könyvtár. Források: Régi kortársaink 4.) második, javított kiadása.
15
Száraz Orsolya: Paolo Segneri (1624-1694) és magyarországi recepciója. (Csokonai Könyvtár: Bibliotheca Studiorum Litterarium 49.) Debrecen, Debreceni Egyetemi Kiadó, 2012. Paolo Segneri (1624–1694) olasz jezsuita a maga korában neves hitszónok, Itália-szerte ismert misszionárius, népszerű devóciós művek és papi segédkönyvek szerzője volt. Jelen kötet magyarországi hatástörténetével foglalkozik, amelyet Segneri fő tevékenységei (misszionárius, prédikátor, egyházi író) alapján, három területen vizsgál. A kötet – a Segnerikutatás eddigi eredményeinek áttekintése után – végigköveti a segneriánus népmissziók történetét 1716-os bevezetésüktől kezdve egészen 1773-ig, valamint magyarázatot keres működési területük beszűkülésére. A következő rész számba veszi azokat a prédikációra vonatkozó főbb előírásokat, amelyek alakítói lehettek Segneri prédikációs gyakorlatának, elemzés tárgyává teszi három prédikációs kötetét, valamint azok magyarországi hatásának nyomait keresi. A kötetet könyv és könyvtártörténeti fejezet zárja, amely Segneri Magyarországon megjelent műveivel és a magyarországi könyvtárakban egykor és gyakran ma is megtalálható munkáival foglalkozik. Szerdahely György Alajos: Aesthetica (1778) ford., kiad. Balogh Piroska. (Csokonai Könyvtár. Források: Régi kortársaink 15.) Debrecen, Debreceni Egyetemi Kiadó, 2012. E kötetben Szerdahely György Alajos, az első magyarországi esztétikaprofesszor 1778-as művészetelméleti monográfiájának első teljes magyar fordítását tartja kezében az olvasó. A jezsuita professzor esztétikai írásai a maga korában Európa-szerte ismertek és elismertek voltak. De ismertek és elismertek voltak magyar nyelven író kortársai között is, közel fél évszázadon át az egyetemi esztétikaoktatás tankönyveiként szolgáltak. Szerdahely műve azonban nemcsak a magyar irodalomtörténet szempontjából alapszöveg, hanem újragondolandó szempontokat nyújthat a magyar művészettörténet, filozófiatörténet, klasszikafilológia számára is.
Tóth Réka: A szöveggenetika elmélete és gyakorlata. (Csokonai Könyvtár: Bibliotheca Studiorum Litterarium 52.) Debreceni Egyetemi Kiadó, Debrecen, 2012. A szöveggenetika az írás folyamatát rekonstruálja és elemzi: a kéziratokban mozgásban lévő szöveg mintájára mozgásban lévő elméletnek és szövegmegközelítési módnak nevezhetnénk, amely saját szövegvizsgálati módszerrel és kiadási gyakorlattal rendelkezik. Ez a könyv e több tudományággal és az irodalomtudományon belül is számos 16
területtel szoros kapcsolatban álló irányzat kritikai bemutatására vállalkozik, azt remélve, hogy eredményei és kérdésfeltevései nemcsak az elméleti kérdések és az irodalomtudományi nóvumok iránt fogékony egyetemi hallgatók és tanárok, hanem néhány kalandvágyó olvasó figyelmére is számot tarthat. A szövegről alkotott hipotézisei már ma is ösztönzően hathatnak az irodalomelmélet alakulására, szövegkiadási gyakorlata pedig megváltoztathatja kiadási és így olvasási szokásainkat is.
A Studia Litteraria a Debreceni Egyetem Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézetének gondozásában jelenik meg immár 1963 óta folyamatosan, az intézetben dolgozók kutatási eredményeit reprezentálva, ugyanakkor a bölcsészkar más intézeteinek, valamint az országos kutatóműhelyek közreműködésére is számítva. A lap az elmúlt időszakban évkönyv formában jelent meg: az egyes tanulmányköteteket minden alkalommal más intézeti tanszék kutatócsoportjának munkatársai állították össze, és egy-egy irodalomtudományi téma, illetve irodalomtörténeti korszak jelenségeinek bemutatására vállalkozott. 2011-től a Studia Litteraria profilja átalakult: az évkönyv folyóirattá avanzsált, amely évente két duplaszámmal jelentkezik. A folyóirat állandó szerkesztőgárdát kapott, és napjaink kulturális, mediális változásait követve elektronikus kiadványként is megjelenik, amely nyílt hozzáféréssel érhető el az interneten.
17
Magyar Nyelvtudományi Intézet kiadványai
Bényei Ágnes: Helynévképzés a magyarban. (Magyar Névarchívum Kiadványai 26.) Debrecen, Debreceni Egyetemi Kiadó, 2012. "A helynevek között, ha morfológiai felépítésüket nézzük, arányaiban jelentős mennyiségű képzőt tartalmazó név található. A legújabb (többszintű) helynév-tipológiák el szoktak különíteni lexikális-morfológiai szinten képzős, illetve keletkezéstörténeti szempontból képzett helyneveket."
Helynévtörténeti tanulmányok 7. Szerk. Hoffmann István–Tóth Valéria. (Magyar Névarchívum Kiadványai 24.) Debrecen, Debreceni Egyetemi Kiadó, 2012. Helynévtörténeti Tanulmányok 8. Szerk. Hoffmann István–Tóth Valéria (Magyar Névarchívum Kiadványai 27.) Debrecen, Debreceni Egyetemi Kiadó, 2012. Helynévtörténeti Tanulmányok 9. Szerk. Hoffmann István – Tóth Valéria. (Magyar Névarchívum Kiadványai 29.) Debrecen, Debreceni Egyetemi Kiadó, 2013. A kötet 13 helynévtörténeti tárgyú tanulmányt tesz közzé, amelyek közül nyolcnak a szerzője a Debreceni Egyetem munkatársa. Az írások között vannak olyanok, amelyek a magyar szórványemlékek általános forrásértékével foglalkoznak, mások a régi nevek területi vizsgálatát végzik el, illetőleg a helyneveket alkotó szókincs fontos rétegeivel (népnevek, személynevek) foglakoznak. A dolgozatok között etimológiai tárgyúak is találhatók, néhány szerző pedig a modern helynévkincsnek a történeti kutatásokban való alkalmazhatóságát vizsgálja. Hoffmann István: Mikrotoponímiai vizsgálatok 1. Tapolcafő helynevei. (Magyar Névarchívum Kiadványai 30.) Debrecen, Debreceni Egyetemi Kiadó, 2013. A kötet egy több részesre tervezett sorozat első darabjaként egy dunántúli falu történeti és élő helynévanyagát adja közre. A gyűjtés értékét az adatok feltárásának mélysége adja: a levéltári források anyagát a szerző nagy alapossággal dolgozta fel. A névtár szócikkes elrendezésű, a szócikkek a nevek etimológiai magyarázatát, valamint az általuk jelölt helyek történetének változását is részletesen bemutatják. A kiadványt a névkutatók mellett nemcsak a nyelvtörténészek, hanem a néprajzkutatók, a helytörténészek és több más rokon kutatási terület művelői is felhasználhatják munkájuk során. 18
Helynévtörténeti adatok a korai ómagyar korból. 3. Heves-Küküllő vármegye. (Györffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza című műve alapján). Közzéteszi: Hoffmann István–Rácz Anita–Tóth Valéria. (Magyar Névarchívum Kiadványai 25.) Debrecen, Debreceni Egyetemi Kiadó, 2012. Kenyhercz Róbert: A szókezdő mássalhangzó-torlódások az ómagyar korban. A helynevek hangtörténeti forrásértéke. (Magyar Névarchívum Kiadványai 28.) Debrecen, Debreceni Egyetemi Kiadó, 2013. A magyar hangtörténeti kutatások fontos része a magyar nyelv szavainak hangszerkezeti vizsgálata. Az általánosan elfogadott tétel szerint a magyar nyelv szókezdő helyzetben nem tűri a mássalhangzók kapcsolatát: e tétel felülvizsgálatára vállalkozott a szerző a legkorábbi magyar források helynévi anyagának elemzése révén. Megállapításai azonban messze túlmutatnak a hangtörténet határain, s érintik a nyelvi kapcsolatok ügyét, a nyelvi változások általános természetét és a források felhasználásának módszertanát is. Kis Tamás – Szabó Dávid: Szleng és lexikográfia. Debrecen, Debreceni Egyetemi Kiadó, 2012. A Szleng és lexikográfia kötet első négy írása a magyar, a francia, a német és az angol szlengszótárak széleskörű áttekintését tartalmazza, Kis Tamás, Szabó Dávid, Pátrovics Péter és Julie Coleman munkájaként. Ezek a tanulmányok betekintést nyújtanak olyan további, a kutatók és az érdeklődők számára egyaránt izgalmas kérdésekbe is, mint a szlengszótárak lexikográfiai típusai, a mögöttük megbújó nyelv- és szlengszemlélet vagy épp e szótárak gyűjtési, összeállítási módjának következményei, hatásuk, fogadtatásuk stb. A kötetet záró két tanulmány az előbbiektől eltérő céllal közelít a szlengszótárakhoz, és teszi még teljesebbé a szleng lexikográfiájával való ismerkedést: Cseresnyési László az angol lexikográfia több évszázados történetén keresztül vezeti végig a tabuszavaknak (főleg) az angol kultúrában elfoglalt helyét, a változó és a változatlanul megmaradó társadalmi közvélekedés hatását a szótárírás gyakorlatára. Jonathon Green, mint az angolszász szlengszótárkészítők legnevesebbje (olyan világhírű szlengszótár, mint az öt évszázad szlengjét feldolgozó Green's Dictionary of Slang készítője) egyféle szubjektív szemüvegen keresztül tekint végig saját pályája és az angol szlengszótárírás tanulságain, bemutatva egy szlengszótáríró több évtized alatt felgyűlt gondolatait.
19
Maticsák Sándor: A mordvin írásbeliség kezdetei. (XVII–XVIII. század). Debrecen, Debreceni Egyetemi Kiadó, 2012. A mordvin írásbeliség mintegy háromszáz évre tekint vissza. Történészek, utazók természetesen már sokkal korábban is hírt adtak róluk (a népnevük mordens formában már Jordanes V. századi krónikájában felbukkan), de az első nyelvi adattár, egy holland-mordvin szójegyzék csak 1692-ben látott napvilágot.
A stilisztikai-retorikai alakzatok szöveg- és stílusstruktúrát meghatározó szerepe. Szerk. Szikszainé Nagy Irma. (A Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Intézetének Kiadványai 90.) Debrecen, Debreceni Egyetemi Kiadó, 2012. A kötet a 2012. január 18-án megrendezett A stilisztikai-retorikai alakzatok szöveg- és stílusstruktúrát meghatározó szerepe című konferencia előadásait foglalja magában. A konferencia célja, hogy a figuráknak a szövegszerkezetben és stílusstruktúrában játszott szerepére vizsgálataikkal rávilágítsanak. Azért éppen az alakzatok kerültek az érdeklődés középpontjába, mert a kutatások megállapítása szerint a szóképekhez viszonyítva újabban megnőtt a figuratív kifejezésmód aránya és jelentősége. Ez a tény nyilvánvalóan több okra vezethető vissza. Közrejátszik ebben a különböző formaelvek érvényesülése, a szó szerepének háttérbe szorulása, ezzel szemben viszont a grammatikai viszonyok hangsúlyossá válása. Ennek következtében a szerkezet, mint jelentéshordozó a figurák konstruáló hatásából szerveződik.
20
Néderlandisztika Tanszék
Pusztai Gábor (szerk.): Szumátrától az orosz frontig. Radnai István első világháborús naplója. Debrecen, Printart-Press Kft., 2013. A Szumátrától az orosz frontig című kötet a Néderlandisztika Tanszék, holland-magyar kutatócsoportjának harmadik kiadványa. A kötet szövegkiadás, mely Radnai István naplóját tárja az olvasó elé. Radnai 1914 áprilisában indult el Budapestről az akkori holland gyarmatra, Szumátrára, hogy ültetvényesként meggazdagodjon. Öt hét után azonban csalódottan távozott a szigetről, mert nem sikerült munkát találnia. 1914 júliusában érkezett Budapestre, ahol az első világháborús mozgósítás és a hadüzenet várta. Naplója további része frontélményeiről szól. A kötetet különösen aktuálissá teszi az első világháború kitörésének közelgő százéves évfordulója.
Acta Neerlandica Az Acta Neerlandica 9/2012 száma a magyar néderlandisták 11. konferenciájának anyagát tartalmazza. A konferencia témája imagológiai jellegű volt, a hollandiai Magyarországképpel és a magyar Hollandiaképpel foglalkozott. A hazai és a nemzetközi néderlandisztika jeles képviselői írtak a kötetben, mely a Debreceni Egyetemi Kiadó gondozásában jelent meg.
21
Néprajzi Tanszék
Ethnographica et Folkloristica Carpathica 17. A Mátyás Király 1458-1490 Magyarországa a reneszánsz hajnalán című kötet az Ethnographica et Folkloristica Carpatica 17. és a Műveltség és Hagyomány sorozat XXXV. köteteként jelent meg Bartha Elek, Keményfi Róbert és Vincze Kata Zsófia szerkesztésében. A kötet az ELTE nemzetközi konferenciájának gyűjteményes kötete, melyet azonos címmel rendeztek meg 2008. május 20-25 között. A konferencia előadói nemzetközi hírű kutatói tanulmányaikban reflektálnak a Mátyás kutatás magyar, szlovén, román, ruszin és olasz eredményeiről a kultúratudományok objektíván keresztül.
Ethnographica et Folkloristica Carpathica 18. A Die heutige Konnotation des schwäbischen Phänomenes című tanulmánykötet egyrészt a DE Néprajzi Tanszék és az MTA-DE Néprajzi Kutatócsoport által 2008-ban megrendezett konferencia előadásait tartalmazza, másrészt kiegészül olyan tanulmányokkal, amelyek elméleti kérdéseket boncolgatva és tereptapasztalatokat közvetítve elemzik a „sváb diaszpóra” kutatási lehetőségeit.
Néprajzi Látóhatár A folyóirat a térségünkben együtt élő nyelvi, etnikai, vallási közösségek tárgyi-szellemi hagyatékát elemző, az asszimilációs, akkulurációs, integrációs folyamatokat értelmező írásoknak biztosít többnyelvű fórumot. Nem csupán térbeli és tárgyköri változatossággal, hanem különböző generációs nézőpontokból mutatja be a folytonosan alakuló Közép-Európa néprajzi örökségének jelentéseit. A tematikus tartalommal megjelenő egyes számokban 22
kiemelten foglalkoznak egy-egy szórványközösség kultúrájának több tudományágat átfogó megközelítésével.
Ethnica
A Debreceni Egyetem Néprajzi Tanszékének tizenöt éve folyamatosan megjelenő néprajzi tematikájú folyóirata, melyet Ujváry Zoltán szerkeszt, munkatársai Bartha Elek, Bihari Nagy Éva, Keményfi Róbert és Lovas Kiss Antal. Az Ethnica szakmai publikációs keretet nyújt a Néprajzi Tanszék PhD hallgatóinak, a néprajzos szakma országos és nemzetközi művelőinek.
23
Neveléstudományok Intézete Interdiszciplináris pedagógia és a fenntartható fejlődés. Szerk. Buda András – Kiss Endre. Debrecen, Debreceni Egyetem Neveléstudományok Intézete, 2013. Az "Interdiszciplináris pedagógia és a fenntartható fejlődés" című konferencia az 1999-ben induló Kiss Árpád Emlékkonferencia sorozat VIII. állomásaként teret adott a jelenkori pedagógiai gondolkodás, kutatás és gyakorlat valamennyi problémájának. A kiadvány a konferencia tartalmi összefoglalóinak gyűjteménye.
Változó iskola. Szerk. Buda András. Debrecen, Debreceni Egyetem Neveléstudományok Intézete, 2013. Számos kutatás állította már elemzésének középpontjába az IKT eszközök iskolai megjelenésének hatásvizsgálatát, de ezek a megközelítések eddig csak egy-egy szűkebb területre tudtak koncentrálni. A Debreceni Egyetem Neveléstudományok Intézetében úgy gondoltuk, szükség lenne arra, hogy a leginkább érintettek, a tanulók és a tanárok, mindenféle kötöttségtől mentesen, szabadon mondhassák el gondolataikat, véleményüket a kérdéskörrel kapcsolatban. 2013 tavaszán ezért hirdettük meg esszé-/novellaíró pályázatunkat Változó iskola címmel. A pályázóktól csak annyit kértünk, hogy az esszé vagy novella témája kapcsolódjon az információs és kommunikációs technológiák (pl. számítógép, internet, interaktív tábla, mobiltelefon stb.) tanítási, tanulási felhasználásához. A pályázatra 23 tanulói és 25 tanári pályamunkát küldtek be az ország minden részéből, sőt még a határon túlról is. E kötet ezeket az írásokat tartalmazza szerkesztett formában. Györgyi Zoltán: A képzés és a munkaerőpiac. Találkozások és töréspontok. Budapest, Új Mandátum Könyvkiadó, 2012. A tanulmánykötet az elmúlt években született, a képzés és a munkaerőpiac sokoldalú kapcsolatára vonatkozó, s a rendszerváltás utáni két évtized folyamatait elemző tanulmányokat ad közre. A tanulmányok a diplomások munkaerőpiacával, a felsőfokú szakképzés munkaerő-piaci kapcsolataival, valamint a legkevésbé képzett tanulók munkaerő-piaci esélyeivel foglalkoznak. 24
Students in a Cross-Border Region. Higher education for regional social cohesion. Szerk. Györgyi Zoltán – Nagy Zoltán. Oradea, University of Oradea Press, 2012. A történelmi Partium három felsőoktatási intézménye, a Debreceni Egyetem, a Nagyváradi Egyetem és Partiumi Keresztény Egyetem munkatársai azért fogtak össze, hogy egy közös kutatásban megkeressék a térség lakosságát összekötő, együttműködésüket megalapozó szálakat, s rámutassanak azokra a különbségekre, amelyek a térségben élőket (még) elválasztják egymástól. E kutatás eredményeit tartalmazza a tanulmánykötet.
Tanulás és művelődés. Szerk. Juhász Erika – Chrappán Magdolna. Debrecen, Debreceni Egyetem Neveléstudományok Intézete, KultúrÁsz Közhasznú Egyesület, 2012. A tanulmánykötet célja, hogy teret adjon a tanulás és művelődés különböző kutatásainak, és kutatási eredményeinek bemutatásához. Hitelesen megjeleníti az oktatás- és művelődéskutatás jelenlegi trendjeit és prioritásait.
Higher Education in the Romania-Hungary Cross-Border Cooperation Area. Szerk. Kozma Tamás – Bernáth Krisztina. Oradea, Debrecen, Partium Press: Center for Higher Education Research and Development, 2012. A CHERD kutatások alapján született könyvsorozat negyedik kötetének tanulmányai is a felsőoktatásnak a társadalmi kohézió erősítésében betöltött szerepét vizsgálják egy konkrét felsőoktatási térség intézményeiben zajló folyamatok elemzésén keresztül.
25
Pető Ildikó: A szenzoros feldolgozás zavara. Az érzékelés szerepe a tanulásban és a viselkedésben. Szeged, Belvedere Meridionale, 2012. Különböző vizsgálatok szerint az embereknek legalább 5 százaléka, de bizonyos becslések szerint akár 20 százaléka, a gyerekek közül pedig minden ötödik él és küzd a szenzoros feldolgozás zavarával, más néven szenzoros diszfunkcióval. A könyv igyekszik abban segíteni, hogy a különböző területek szakemberei, akikkel a diszfunkcióval küzdő gyerekek találkozhatnak, illetve azok a szülők, akik érzik, hogy a gyermekük „más”, mint a többiek, az okok keresése közben újabb szempontot is figyelembe vegyenek. A tanárok tanárának lenni… Szerl. Pusztai Gabriella – Fenyő Imre – Engler Ágnes. Debrecen, Debreceni Egyetem Felsőoktatási Kutató és Fejlesztő Központ, 2012. A tanulmánykötet pályatársak és kollégák tisztelgése Szabó László Tamás didaktika professzor előtt, 70. születésnapja alkalmából.
Higher Education for Regional Social Cohesion. Szerk. Pusztai Gabriella – Hatos Adrian. Budapest, Hungarian Educational Research Association, 2012. A tanulmánykötet egy társadalmi-gazdasági hátrányokkal küzdő térségben a felsőoktatás eredményességének különböző dimenziói mentén vizsgálja meg, hogy az átalakuló felsőoktatás különböző szintjei milyen képzési célokat teljesítenek. A rövid távú munkaerőképzés szűkebb horizontján túl mennyire felelnek meg ezek a holisztikus eredményességi koncepciónak, képes-e túllépni az intézményi utilitarizmus pillanatnyi, gazdaságilag vezérelt önérdekein a régióban? Mennyire képes a hátrányos külső feltételek hatását csökkenteni, milyen mértékben strukturálja át a régió társadalmát, mennyire tudja közvetíteni az együttműködést segítő normákat a társadalom felé? 26
Third Mission of Higher Education in a Cross-Border Region. Szerk. Pusztai Gabriella – Hatos Adrian – Czeglédi Tímea. Debrecen, Debreceni Egyetem Felsőoktatási Kutató és Fejlesztő Központ, 2012. Miközben a felsőoktatás nemzetköziesedése egyre nyilvánvalóbb tény, a felsőoktatás-kutatás még elsősorban nemzeti szinten gyűjtött adatok összehasonlításával foglalkozik. A tanulmánykötetben közölt tanulmányok abban a vonatkozásban lépnek túl e megközelítés korlátain, hogy egy olyan felsőoktatási régiót azonosítanak, amely több nemzeti felsőoktatási tér peremén fekve kimaradt a nemzeti szintű összefoglalók fő sodrából, miközben a felsőoktatás átstrukturálódásával párhuzamosan létrejövő nemzetközi felsőoktatási régiók létrejöttére kiváló példát szolgáltat.
Szabó József: Múzeumandragógiai tanulmányok. Debrecen, Debreceni Egyetem Neveléstudományok Intézete, 2012. A kötet az Észak- és Kelet-Magyarország múzeumait kutató szakemberek anyagait tartalmazza. Az egyes fejezetek a különböző múzeumok múzeumandragógiai tevékenységeit mutatják be, elsősorban a gyakorlatban megvalósult megoldásokat. A kötet hasznos segítője lehet a gyakorló múzeumi szakembereknek, segíthet új andragógiai megoldások kidolgozásában.
Szabó József - Juhász Erika: Múzeumandragógiai tanulmányok II. Debrecen, Debreceni Egyetem Neveléstudományok Intézete 2013. A kötet a 3. Múzeumandragógia konferencián elhangzott előadások anyagait tartalmazza. Az egyes fejezetek olyan elméleti és gyakorlati megoldásokat mutatnak be, amelyek segítenek a múzeumandragógia specialitásainak megértésében, a tudományos térben történő elhelyezésében.
27
Olasz Tanszék
Pete László: Garibaldi magyar parancsnokai. Budapest, HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum, Line Design, 2013. Tizenegy magyar katonatiszt (Csudafy Mihály, Dunyov István, Éber Nándor, Eberhardt Károly, Figyelmessy Fülöp, Frigyesy Gusztáv, Mogyoródy Adolf, Teleki Sándor, Tüköry Lajos, Türr István, Winkler Lajos) életrajza, akik Giuseppe Garibaldi 1860. évi dél-itáliai hadjáratában parancsnoki pozíciót töltöttek be, nem csak a Magyar Légió mintegy 350 katonáját, hanem számos olasz katonai egységet is irányítva.
Italianistica Debreceniensis A DE BTK Olasz Tanszék évkönyvének XVIII. kötete a tanszék által rendezett felvilágosodás-konferencia aktája. Kiadja a Debreceni Egyetemi Kiadó.
28
Politikatudományi- és Szociológiai Intézet Czibere Ibolya – Kovách Imre: Fejlesztéspolitika – Vidékfejlesztés. Debrecen, Debreceni Egyetemi Kiadó, 2013. A kötet kivételes szakirodalmi forrása a fejlesztéspolitika és az önkormányzati feladatellátás általános projektesítéséről, a fenntartható vidékfejlődés témakör nemzetközi és hazai, elméleti és gyakorlatorientált megközelítéséről, az Európai Unió politikai gazdaságtani elemzéséről felhalmozott ismereteknek. Megismerteti a vidékfejlesztési rendszereket, a vidékfejlesztés döntő formájának, a projektnek a gazdasági hatalmi és legitimációs funkcióit. Nemzetközi és hazai áttekintést ad a (vidék) fejlesztési politika gyakorlati munkájáról, annak lehetséges társadalmi és helyi politikai/hatalmi következményeiről a társadalomtudományi elemzések tükrében.
Kovách Imre: A vidék az ezredfordulón. A jelenkori magyar vidéki társadalom szerkezeti és hatalmi változásai. Budapest, Argumentum, MTA TTK Szociológiai Intézet, 2012. A korszak azért volt történelmileg egyedi, mert három, önmagában is mélyreható folyamat következményei egyszerre érvényesültek. A parasztság hanyatlásának végső szakasza esett egybe a szocializmus rendszerének lebontásával, valamint a globalizálódással és az európai integrációval, ami három struktúraváltásnak felel meg. A jelenkori magyar vidéken legalább annyi a hármas szerkezetváltás társadalmi, politikai és környezeti deficitje, mint pozitív hozadéka. A könyv nemzetközi összehasonlításban mutatja be a vidékfogalmakat, a város és falu kapcsolatát, a mezőgazdaság két évtizedes történetét, a vidéki társadalmat, a vidékpolitika hatalmi rendszerét, a parasztság végső hanyatlását és az új magyar (közép-európai) vidék jellegzetességeit.
T. Kiss Tamás: Frontvonalban. Molnár Mihály élete dokumentumok tükrében. Szeged, Belvedere Meridionale Kiadó, 2013. A kötet egy sajátos és egyedi, ám bizonyos vonatkozásban általános életpályát, élettörténetet mutat be. Molnár Mihály élettörténetét a kötet gazdagon dokumentálja, igen érdekesek az egykori katonatársak és a saját visszaemlékezései az első világháborús frontélményekről, számos vonatkozásban hiánypótlóak. A dokumentumok, visszaemlékezések, a családtagok interjúi sokoldalúan bemutatják az egyes ember 29
küzdelmét, a történelem sorsformáló szerepét. Molnár Mihálynak megadatott/osztályrészéül jutott a részvétel a XX. századi magyar történelem szinte valamennyi sorsfordító eseményében, embert próbáló kataklizmájában (a két világháború, 1956). Életét és pályáját az ismétlődő újrakezdések, nekirugaszkodások jellemezték. Sorsa jól példázza, miként alakította át a történelem az egyes ember életét a XX. századi Magyarországon, hogyan tették lehetetlenné a hatalmi tényezők változásai egy emberi életpálya teljessé válását. T. Kiss Tamás – Tibori Tímea: Kultúrkapuk. Szeged, Belvedere Meridionale Kiadó, 2013. A szerzők a kulturális életnek szokatlanul gazdag elemzését adják. A kötet tanulmányai között egyaránt találhatunk történelmi, szociológiai, etnográfiai vagy éppen esztétikai kérdéseket feszegető írásokat, amelyek önmagukban is jól mutatják a kultúra társadalmi beágyazottságának sokoldalúságát. Módszertanilag is hasonlóképpen széles a skála, amelyben egyaránt helyet kapnak elméleti megfontolások és empirikus vizsgálatok aszerint, hogy a szerzők egy-egy vizsgált kérdés melyik aspektusát tartották fontosabbnak.
Valuch Tibor: Magyar hétköznapok. Fejezetek a mindennapi élet történetéből a második világháborútól az ezredfordulóig. Budapest, Napvilág Kiadó Kft, 2013. Ki, mennyit keresett? Mire költötte a jövedelmét? Hol és hogyan élt az „átlagember” a szegény és a gazdag? Miként változott az egyes emberek, társadalmi csoportok életszínvonala? Milyen tényezők, folyamatok befolyásolták az életkörülmények változásait? Hogyan alakultak át a lakóterek, a lakberendezési, a táplálkozási és az öltözködési szokások? Többek között ezekre a kérdésekre keres választ ez a könyv, megidézve a második világháborút követő hosszú fél évszázad magyarországi mindennapjainak levegőjét. A kötet kiemelt dimenzióként kezeli a jövedelem, a fogyasztás, a lakás, az öltözködés és a táplálkozás témakörét, szakítva a hagyományos, eseménytörténeti periodizációval. A mikrotörténeti elemzést lehetővé tevő források által felkínált lehetőséggel élve, esetleírások visznek közel e folyamatok értelmezéséhez, sorra véve a mindennapi létfenntartás tárgyi-társadalmi feltételeinek változását, illetve a fogyasztás szerepét a társadalmi státusz megjelenítésében.
30
Metszetek (online folyóirat) A Debreceni Egyetem Politikatudományi és Szociológiai Intézetének közössége eddigi tudományos munkásságára alapozva döntött úgy, hogy elindítja a Metszetek című, online társadalomtudományi folyóiratot. Egy olyan fórumot szerettek volna kialakítani, működtetni, ahol a tág értelemben vett társadalomtudomány a szociológiától, a szociálpolitikán, a politikatudományon, a közgazdaságtudományon át a néprajzig, a történelemig és az antropológiáig együtt és egymás mellett jelenhet meg, reflektálva egymás teljesítményeire, eredményeire.
31
Pszichológiai Intézet
Interdisciplinary research is humanities. Szerk. Angyalosi Gergely – Münnich Ákos – Pusztai Gabriella. Nitra, Nitra Kiadó, 2013. A cél az volt, hogy három tárgykörből – filozófia; oktatás; pszichológia – a doktori iskolákat képviselő tanulmányokat gyűjtsenek össze. A filozófia szekcióban fellelhető tanulmányok a személyes identitástudathoz kapcsolódó kérdések széles skáláján mozognak. Az oktatástudomány részt nyolc tanulmány képviseli. Ezek az oktatás szélesebb körű feladatait és felelősségét vizsgálja illetve azt, hogy az oktatás miként tud hozzájárulni a jóléthez, a társadalmi beilleszkedéshez és kohézióhoz. A harmadik rész a klinikai, társadalmi és oktatási pszichológia témáival foglalkozik. A szekció klinikai pszichológiai része az alkalmazott klinikai pszichológia területéről való. A társadalmi pszichológiai rész az alapkérdések mellett az alkalmazott társadalompszichológia kérdéseit tárgyalja. Az oktatáspszichológiai rész pedig az oktatás és iskolapszichológia kérdéseit különböző szemszögekből vizsgálja.
Harmatiné dr. Olajos Tímea: Tehetség, alulteljesítés és tanulási zavar. Debrecen, Didakt Kiadó, 2013. A könyv a tehetséges gyerekek és fiatalok teljesítményproblémáinak jobb megértéséhez és teljesítményük optimalizálásához kíván segítséget nyújatni. Ennek érdekében bemutatja az alulteljesítés individuális és csoport szintű jellegzetességeit. A könyv második gondolati egysége „kétszeresen kivételes” tanulók kevéssé reflektorfényben lévő, ám fontos csoportjaira irányítja a figyelmet. A tanulási zavaros, hiperaktív és Asperger- szindrómás tanulói csoportok sajátosságait és oktatási-nevelési ajánlásait is megismerheti az olvasó.
Holló Gábor: Az Alföld tizenegy évszázadának története a kraniometria tükrében (I–XI. század). Debrecen, Debreceni Egyetemi Kiadó, 2013. A könyv az Alföld területén feltárt embertani leletek koponyaméretei segítségével vizsgál két problémát, melyek a következőek: 32
1. A különféle népcsoportok egymásra következése - azaz a népességváltások - mögött fellelhető-e anatómiai értelmű eltérés? 2. Mivel az előbbi kérdésre igen a válasz, vizsgálható, hogy az arckoponya vagy az agykoponya lineáris méretei informatívabbak-e fenti eltérések detektálásában. Kortárskapcsolatok iskoláskorban. Szerk. Inántsy-Pap Judit. Debrecen, Debreceni Egyetemi Kiadó, 2012. A Debreceni Egyetemen folyó pszichológus képzés egyik meghatározó területe a fejlődéslélektan. Ezen belül is a kortárskapcsolatok pszichológiája, egyúttal napjaink egyik legkutatottabb és legnagyobb érdeklődésre számot tartó témája is. Az első részben a gyermekek kortárs kapcsolatainak természetéről és jelenségeiről olvashatnak az oktatásban részt vevő kollégák, köztük pl. a zaklatás problémájáról, emellett helyet kapott a téma mérési lehetőségeinek tárgyalása is. A második részben a gyakorlatban felmerülő problémakörök mint az új osztályok alakulása, közösségek megváltozása, átalakulása, s újra csak az iskolai zaklatás kérdése - köré szerveződnek az intézményben kutató hallgatók bevonásával készült vizsgálatok. E tárgykörben ez idáig a Debreceni Egyetem Pszichológiai Intézetének gondozásában nem jelent meg ilyen jellegű összegző írás. Jelen munka ennek a hiánynak a pótlására született. Körmendi Attila – Sztancsik Veronika: Személyiséglélektan I. Debrecen, Debreceni Egyetemi Kiadó, 2013. A könyv bemutatja mivel foglalkozik a személyiséglélektan, hogyan kapcsolódnak össze a személyiséglélektani elméletek a klinikai gyakorlattal. Megismerhetjük a történelmi szempontból lényeges elméleteket, amelyek segítségével megértjük, hogyan fejlődött a személyiségünkről való tudásunk a pszichológia formálódása során.
Körmendi Attila – Szklenárik Péter: Az iskolai zaklatás. Debrecen, Debreceni Egyetemi Kiadó, 2012. A szerző pszichológus, tréner, a Debreceni Egyetem Pszichológiai Intézetében a Személyiség- és Klinikai Pszichológiai Tanszék oktatója. Fő kutatási területei a viselkedéses addikciók, valamint a gyermek- és serdülőkorban megjelenő pszichopátiás vonások vizsgálata.
33
Polonyi Tünde Éva: Az idegennyelv-tanulás kezdete. Szó- és szabálytanulás fiataloknál és időseknél. Debrecen, Debreceni Egyetemi Kiadó, 2013. Napjaink globális gazdasági integrációja szükségszerűen jelent nyelvterületek és kultúrák közötti migrációt is. Az idegennyelv-tanulás így a be- és kivándorlás jelenségének térhódítása révén is egyre fontosabbá válik, az elért siker vagy kudarc nagy hatással lehet egy egyén életére, és a társadalomra is (pl. bevándorlók integrációja, siker a kereskedelmi és kulturális kapcsolatokban). Ha felnőtt nyelvtanulóról van szó, vagy a tanulandó nyelv szerkezetileg nagyon eltér a tanuló anyanyelvétől, még nagyobb kihívást jelenthet az idegennyelv-tanulás, mint máskülönben. Ebben a folyamatban óriási egyéni különbségek jelentkezhetnek: egyesek gyorsan és hatékonyan sajátítják el a nyelveket, mások kínlódva, több lépcsőben. A kötet első része azokról a tényezőkről szól, amelyek meghatározhatják az idegennyelv-tanulás sikerességét (pl. a kor, a nyelvérzék, a motiváció, a tanulási stílus és stratégiák, személyiségtényezők, előzetes ismeretek). A második részben a szerző saját kutatásait mutatja be, amelyek a szó- és szabálytanulás folyamatát vizsgálják felnőtteknél az idegennyelv-tanulás kezdeti stádiumában.
Szemán-Nagy Anita: Multiplex személyiség. Pszichodiagnasztika és pszichoterápia. Debrecen, Debreceni Egyetemi Kiadó, 2012. A disszociatív zavarok – és azon belül is leginkább a multiplex személyiség – régóta foglalkoztatja mind a pszichológusokat, pszichoterapeutákat, mind a művészeket, de akár a laikusokat is. Az érdeklődés ellenére a témával kapcsolatos szakirodalom igen kevés. A kötetben a háttértényezőktől a pszichodiagnosztikán át a pszichoterápiás lehetőségekig tekinthető át a multiplex személyiség témaköre.
34
Szlavisztikai Intézet
Tractata Slavica Universitatis Debreceniensis Vol. I–V. Monográfiasorozat, melyet Prof. Dr. Agyagási Klára alapított 2008-ban a DE Nyelvészeti Doktori Iskolájának Orosz nyelvészeti és Elméleti nyelvészeti alprogramjában szlavisztikai témakörben készült doktori disszertációk publikálására, valamint a „Paradigmaváltás az orosz nyelvészeti kutatásokban” c. OTKA projekt keretében végzett kutatási eredmények bemutatására.
Tractata Slavica (Vol. IV): Sahverdova Vanda: Hierarchia az igazságszolgáltatás diskurzusában: a hatalmi és az alárendelt szerep a szakember és a laikus beszédében. A monográfiában a szerző egy orosz tévéműsor (az NTV-ben sugárzott „Čas suda”) – nyilvánosan bárki számára elérhető – 6 bírósági ülésének anyagát elemzi a konverzáció-analízis elméleti keretében. A jogi tárgyú tv-műsorban a bírón kívül a résztvevők természetes szereplők, akik rejtett kamera előtt fordulnak valódi jogászhoz segítségért szabályos jogi eljárás keretében. A rögzített műsorok autentikus nyelvi anyagnak minősülnek. Ezt az anyagot (1800 sor) Sahverdova Vanda a módszer által megkövetelt sajátos transzkripcióval vizualizálja. Az értekezésben a szerző a módszer és elméletek ismertetését követően azokat a nyelvi eszközöket írja le, amelyek segítségével a beszélők létrehozzák, fenntartják és újrateremtik a hatalmi és alárendelt szerepüket. Ezek az eszközök az együtthangzó beszéd, a javítások kivitelezése, a téma feletti kontroll megnyilvánulása és az irónia használata, melyeket a „szociális intézményi diskurzus”, az „identitás” és „arculat” fogalmi körén belül értelmez. Hasonló kutatás orosz nyelvi anyagon sem Magyarországon sem a szláv nyelvű országokban eddig nem jelent meg.
Tractata Slavica (Vol. V): Kissné Kovács Krisztina: Az implicit tartalom, mint az orosz nyomtatott reklámszövegek szerkezeti sajátossága A szerző az implicit (rejtett) jelentéstartalmak megjelenésének fajtáit gyűjti össze (allúzió, konnotáció, implikáció, implikatúra, szemantikai és pragmatikai preszuppozíció és mások), és értelmezi logikai szemantikai keretben monográfiájának első, elméleti részében. Foglalkozik a reklámszöveggel, mint olyan különleges szövegtípussal, mely mindig a manipuláció eszköze, majd bemutatja azokat a rejtett jelentéstartalom-fajtákat, amelyek az általa gyűjtött, a múlt század 70-es éveitől a 2010-ig terjedő időintervallumból származó orosz nyelvű reklámszövegekben előfordulnak. Részletes elemzés tárgyává 35
teszi a szemantikai preszuppozíciókat, minthogy ebben a reklámtípusban a rejtett jelentéstartalmakat különböző nyelvi markerek jelzik, tehát ezek logikailag, szemantikailag és szerkezetileg is pontosan rekonstruálhatók. A kiadvány megjelentetése az év végéig várható.
Slavica. Annales Debreceniensis
Instituti
Slavici
Universitatis
A DE Szlavisztikai Intézetének évkönyve, melyet 1961-ben Papp Ferenc és Iglói Endre professzor alapított azzal a céllal, hogy az intézet munkatársainak a szláv nyelvtudomány, irodalomtudomány és művelődéstörténet témaköreiben elért eredményeit közvetítse külföldre. Időközben nemzetközi tudományos fórummá vált, a megjelent 41 kötetben a hazaiak mellett mintegy 30 külföldi egyetem munkatársaitól közölt számos cikket – keletről és nyugatról egyaránt. A könyvtári csereprogramnak köszönhetően 90 külföldi könyvtárba jut el rendszeresen (a szláv országokon kívül Új- Zélandtól Japánig, Németországtól Norvégiáig és Amerikáig), de a nemzetközi könyvpiacon is elérhető. 2007-ben Prof. Dr. Hajnády Zoltán és Prof. Dr. Agyagási Klára főszerkesztése mellett az EU társadalomtudományi folyóiratokat minősítő fórumától lektorált folyóiratként az ERIH C kategóriájú minősítést kapta meg. Jelenleg Közép-Kelet Európa szláv tudományosságának elismert nemzetközi fóruma.
36
Történelmi Intézet
Bárány Attila: Középkori magyar emlékek Angliában. Gödöllő – Máriabesnyő, Attraktor Kiadó, 2013. A kötet a középkori angol-magyar kapcsolatok kéziratos, tárgyi és ikonográfiai emlékeit tárja fel. Áttekinti a magyar vonatkozású angliai művészettörténeti, régészeti forrásokat, tárgyi emlékeket, ötvösműveket, ékszereket, vagy az azokra vonatkozó írásos feljegyzéseket, Zsigmond Térdszalagrendjétől az esztergomi sótartón át a Plantagenethattyúkig.
Bárány Attila: Angol-magyar kapcsolatok a középkorban. II. Gödöllő-Máriabesnyő, Attraktor Kiadó, 2012. A 2008-as, Laszlovszky Józseffel (Central European University, Budapest) és Papp Zsuzsannával (University of Leeds) közösen írott I. kötet folytatása. A monográfia áttekinti az 1241 és 1437 közötti, Anglia és Magyarország közötti közvetlen érintkezéseket (diplomácia, dinasztikus kontaktusok) és közvetett kapcsolatokat (keresztes háborúk, a tatár veszedelemtől a törökellenes küzdelmekig, az egyház, a zsinatok, egyetemek színterei valamint az itáliai angolmagyar zsoldoskompániáinak együttműködése).
Ifj. Barta Debrecen,
János: A Debreceni
kalapos király emlékezete. Egyetemi Kiadó, 2012.
II. József a magyar történelem máig sokat vitatott uralkodója. Jó szándékát rendszerint nem szokták kétségbe vonni, türelmetlensége, a hagyományokkal való szembefordulása viszont már saját korában népszerűtlenné tette, elősegítve azt, hogy az utókorban a legellentétesebb véleményeket alakítsák ki róla. Szerző érveket és ellenérveket sorol fel, amelyek a „kalapos király” megítélését segíthetik elő. Megismerkedhetünk a felvilágosult nézeteket valló trónörökössel szemben támasztott elvárásokkal, majd azokkal a rendeletekkel, amelyek uralkodása során népszerűségének elvesztését eredményezték. A kötetet az uralkodóról szóló 37
legfontosabb történeti munkák és a neki szentelt néhány irodalmi alkotás (dráma) rövid ismertetése zárja.
Barta Róbert: Az államférfi és a világpolgár. Winston S. Churchill és Emery Reves. Gödöllő – Máriabesnyő, Attraktor Kiadó, 2013. A kötet szerzőjét kettős cél vezérelte: egyrészt át kívánta tekinteni Churchill Európával való elképzeléseit a II. világháború utolsó éveitől haláláig, másrészt a mindenkori nemzetközi kapcsolatok alakításában fontos személyes együttműködések jellegzetességeire kívánt rámutatni.
„... éltünk mi sokáig ‘két hazában’...” Tanulmányok a 90 éves Kiss András tiszteletére. Szerk. Dáné Veronka – Oborni Teréz – Sipos Gábor. Debrecen, Debreceni Egyetemi Kiadó, 2012. A kötet Kiss András főlevéltáros, az EME volt alelnöke 90. születésnapjára készült. A kolozsvári Hungarológiai Konferencia két szekciójában (a „Társadalmi és kormányzati változások a Magyar Királyságban és az Erdélyi Fejedelemségben (16–17. század)” és az „Egyház és társadalom a 16–18. századi Erdélyben”) elhangzott előadások tanulmánnyá érlelt változatai mellett helyet kaptak a kötetben olyan írások is, amelyek egyértelműen a szerzők által nagyra becsült és szeretett Kiss András tiszteletére születtek meg. Az „Ország születik” konferencia előadói szintén örömmel adták tanulmányaikat a kötetbe, s ezzel az 1541. október 18-án Debrecenben tartott országgyűlésre, amelyen először ült össze minden, a majdani államot alkotó rend, illetve az 1542. március 29-i tordai „alkotmányozó” országgyűlésre emlékeznek. Összegezték a legutóbbi kutatások eredményeit a kialakulóban lévő állam szempontjából legfontosabb kérdéskörökben: a külpolitikai körülmények, intézményrendszer, (ezen belül az állam egyik pillérét alkotó 4 recepta religió rendszerének kialakulása) és az ezeknek otthont adó gyulafehérvári fejedelmi palota kiépítése.
38
Erős Vilmos: A szellemtörténettől a népiségtörténetig: tanulmányok a két világháború közötti magyar történetírásról. Debrecen, Debreceni Egyetemi Kiadó, 2012. Jelen kötet a szerzőnek a két világháború közötti magyar történetírásról az utóbbi, közel 15 évben készült tanulmányait, illetve vitacikkeit tartalmazza. Az írásokat időbeli sorrendben adjuk közre, mert talán ez tükrözi leginkább a szerző jelen kérdéskörrel kapcsolatos kutatásainak irányát, bizonyos esetekben az elmélyülését. Természetesen a szerző nem foglalkozik a jelzett periódus minden jelentős történésze életművének beható elemzésével, ugyanakkor (meggyőződése szerint) egy viszonylag kiérlelt, de mindenképpen alapkutatásokra épülő és önálló véleményt sugalló összképet nyújt a korszak historiográfiájának lényegi problémáiról. A könyv a 2010-ben megjelent kötet javított, átdolgozott és bővített második kiadása. Forisek Péter: Arrianos-tanulmányok. Máriabesnyő, Attraktor Kiadó, 2013.
Gödöllő
–
A szerző a kötetben bemutatja a stratégiát és a taktikát a Kr. u. 2. századi római hadseregben. Egy változó világ olyan átalakuló római hadseregében, amely még magán viseli a régi hagyományos római legionárius harcászat jegyeit, de Arrianos már merőben új taktikát kíván alkalmazni a provinciájára törő ellenséggel szemben.
Plinius, Caius Secundus Maior: Természetrajz: VII. könyv: Az emberről. Szerk. Gesztelyi Tamás – Kozma Laura. Debrecen, Debreceni Egyetemi Kiadó, 2012. A Debreceni Egyetem Klasszika-filológiai Tanszékén az 1980-as évek vége óta folyik Plinius-kutatás, és az 1990-es évektől több szakdolgozó is választotta témául a Naturalis Historia egy-egy könyvének fordítását, kommentálását, kísérő tanulmánnyal való ellátását (így összesen 7 könyv készült el). Ezek közül az 1999-ben elkészült VII. könyv fordítása az, amely hosszú érlelődés és formálódás után eljutott odáig, hogy a kutatóegyetemi támogatásnak köszönhetően A magyarországi latin nyelv írásbeliség és klasszikus kultúra kutatócsoport eredményei között megjelenhessen.
39
Kerepeszki Róbert: A Vitézi Rend 1920-1945. Gödöllő – Máriabesnyő, Attraktor Kiadó, 2013. A Vitézi Rend a Horthy-kori Magyarország meghatározó és egyik legemblematikusabb szervezete volt, tagjának lenni, illetve az ezzel járó Vitézi Címet viselni jelentős társadalmi és politikai státuszszimbólumnak számított. Ahogy látni fogjuk az általa képviselt eszmeiség teljesen idomult az egész korszakot jellemző ún. „keresztény nemzeti gondolathoz”, alapításának a motivációi pedig visszatükrözik az első világháború utáni korszellemet.
Pósán László – Szántó Richárd: Skandinávia a középkorban. Debrecen, Debreceni Egyetemi Kiadó, 2012. A skandináv országok középkori történetéről a viking kalandozásokon kívül szinte alig tudunk valamit. Ez az összefoglalás a keresztény dán, norvég és svéd királyságok X-XV. századi történetét mutatja be. Egységes szempontok szerint elemzi az egyes államok fejlődésének rokon vonásait és egyedi jellegzetességeit. Az esemény- és politikatörténet mellett a földrajzi környezet, a gazdaság és társadalom összefüggéseivel, az egyház, a művelődés és a kultúra kérdéseivel is foglalkozik. A legfőbb jóról és rosszról I-II.: latinul és magyarul. Cicero, Marcus Tullius. Szerk. Szekeres Csilla. Debrecen, Debreceni Egyetemi Kiadó, 2012. Cicero egyik legjelentősebb, forrásértékű filozófiai művét adja az olvasók kezébe a kiadó. A legfőbb jóról és rosszról (De finibis bonorum et malorum) című etikai összefoglalás, mely a korabeli görög filozófia három nagy etikai rendszerét (az epikureizmust, a sztoicizmust és a Cicero mesterének nevéhez fűződő, a régi akadémikusokhoz és peripatetikusokhoz visszanyúló Antiokhoszféle rendszert) alapos részletességgel, teljes egészében ismerteti, 1901-ben látott napvilágot magyarul Némethy Géza fordításában, aki már akkor előszóval és alapos jegyzetekkel is ellátta a szöveget. Az 1915-ös Schiche-kiadást és Némethy Géza latin-magyar kétnyelvű kritikai kiadását vette alapul Szekeres Csilla is, helyenként megtartva Némethy találó nyelvi fordulatait. A jelen kiadás közli a teljes szöveget két nyelven, majd a fordító értő utószavát a mű helyéről Cicero életművében, az epikureus könyvek forrásairól, a mű jelentőségéről és célzatosságáról, szereplőiről, helyszínéről, időpontjáról, valamint szerkezeti vázlatáról. Az irodalomjegyzékkel záródó, értékes kiadványnak ott a helye minden komolyabb filozófiai gyűjteményben.
40
Tóth Orsolya: Macrobius és a sarkalatos erények. Debrecen, Debreceni Egyetemi Kiadó, 2012. A könyv bemutatja Macrobius személyét és műveit, továbbá azt az általa kidolgozott etikai rendszert, amely a négy sarkalatos erény újplatonista felfogásának sajátosan római interpretációján alapul. A macrobiusi erénytan, amely nyugati civilizációnk kulturális örökségének része, egykor a keresztény erkölcsfilozófia formálásában játszott szerepet, manapság pedig a modern ember etikai útkeresésében, európai identitásérzésünk megerősítésében nyújthat támaszt válságban és virágzásban egyaránt.
Jeney-Tóth Annamária: „... Urunk udvarnépe …” Udvar és társadalma Báthory Gábor és Bethlen Gábor fejedelemsége idején a kolozsvári számadáskönyvek tükrében. (Speculum Historiae Debreceniense 11.) Debrecen, Debreceni Egyetemi Kiadó, 2012. Az „…Urunk udvarnépe” c. kötetben Báthory Gábor és Bethlen Gábor fejedelmek utazó udvartartásának kolozsvári tartózkodásai kerültek elemzésre. A könyv az udvari társadalom sokszínűségét mutatja be, ahol az udvari előkelők, familiárisok, az udvarmester vezetése alatt levők (udvari ifjak, muzsikusok, kézművesek, orvosok, konyhai személyzet a konyhamester vezetésével, udvari rendvédelem és postaszolgálat), az udvari katonaság, a főlovászmester irányítása alá tartozók, az udvar női oldala, az udvari papok valamint a kancellária és kincstartóság Kolozsvárott tartózkodó tagjairól és pályafutásukról olvashatunk. Megismerhetjük azt is, hogy Kolozsvár városa milyen szervezéssel oldotta meg a több alkalommal akár 1000 főt is meghaladó kíséret ellátását. A magyar arisztokrácia társadalmi sokszínűsége, változó értékek és életviszonyok. Szerk. Papp Klára – Püski Levente. (Speculum Historiae Debreceniense 12.) Debrecen, Debreceni Egyetem Történelmi Intézet, 2013. A Debreceni Egyetem Történelmi Intézetében régi hagyománya van a társadalomtörténeti kutatásoknak. A kutatás új horizontja mutatkozik meg a jelen kötetben, amikor a debreceniek egri, nyíregyházi kollégákkal és erdélyi, szlovákiai kutatókkal arra vállalkoztak, hogy különböző tanulmányokban mutassák be a magyar arisztokrácia történetének sokszínűségét, életviszonyainak változásait, viszonyát más társadalmi csoportokhoz. Napjaink társadalomtörténetében kiemelt szerepet játszanak a karriertörténetek, amelyekből a szerzők a 14–20. századig terjedő időszakból többet is felvonultatnak. A kötet jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy a történelmi és végleg történetivé vált magyar arisztokrácia múltját jobban megismerjük.
41
Francia–magyar kapcsolatok a középkorban. Szerk. Györkös Attila – Kiss Gergely. (Speculum Historiae Debreceniense 13.) Debrecen, Debreceni Egyetemi Kiadó, 2013. A Debreceni Egyetem Történelmi Intézetében 2012. szeptember 5-6. között rendezett nemzetközi konferencia előadásainak tanulmánykötetbe szerkesztett változatában 11 kutatóhely 18 szakemberének anyagai találhatók. A mű megjelentetésének célja az volt, hogy megmutassa, milyen új eredmények születtek az elmúlt húsz esztendő történeti, irodalmi és művészettörténeti kutatásaiban a középkori francia-magyar kapcsolatok tárgyában.
Small Nations on the Borderlines of Great Powers. Szerk. Bárány Attila – Satu Matikainen. (Speculum Historiae Debreceniense 14.) Debrecen – Jyväskylä, Multiplex Media Debrecen Kft, 2013. A kötet annak a konferenciának az anyagát tartalmazza, amelyre 2011. október 6-7-én került sor a Debreceni Egyetem Történelmi Intézetében az intézet, illetve a Jyväskylä-i Egyetem Történelmi és Etnológiai Tanszéke közös rendezésében. A könyv tíz debreceni, illetve hat finn szakember tanulmányát tartalmazza arról, hogy a nagyhatalmak szomszédságában élő kis nemzetek milyen közös történelmi tapasztalatokra tettek szert a korai középkortól napjainkig.
Bethlen Gábor képmása. Szerk. Papp Klára – Balogh Judit. (Speculum Historiae Debreceniense 15.) Debrecen, 2013. A kötet a 2012. május 2–3-án a Miskolci Akadémiai Bizottság székházában rendezett, Bethlen Gábor fejedelemmé választásának 400. évfordulóját ünneplő események nemzetközi nyitókonferenciájának tanulmánykötete. A konferencia és a könyv is sok új eredményt hozott és mindenképpen megalapozója lett a további Bethlen kutatásoknak.
42
Történeti Tanulmányok XX – Acta Debreceniensis Series Historica LXIV.
Universitatis
A Debreceni Egyetem Történelmi Intézete folyóiratának 2012es száma (főszerk. Bárány Attila), amely a Debreceni Egyetem Történelmi és Néprajzi Doktori Iskolája által 2012. március 2án Vallási terek történelmi és néprajzi öröksége címmel rendezett konferenciájának anyagát foglalja magában, mutatván a két doktori program – Történelem és Néprajz – szerves összetartozását. A folyóirat mindig is törekedett arra, hogy doktorandusz hallgatóknak is bemutatkozási lehetőséget biztosítson, mindemellett számít határon túli tudományos központok kollégáinak (Eperjes, Csíkszereda) munkáira is. A tanulmányok az antik szent tér vizsgálatától és a középkori hiedelemvilágtól és a felekezeti kötődés társadalmi aspektusain, a kálvinizmus és rekatolizáció regionális, felső-magyarországi elemzésén keresztül a mai „modern-kori” vallásosság jellemző megnyilvánulásaiig széles körben tekintik át a „vallási tér” történettudományi és néprajzi kutatásait.
Klió Történelmi szemléző folyóirat, amely évente négyszer jelenik meg. 1992-ben alapította Fodor Mihályné. Magyarországon az egyetlen ilyen jellegű folyóirat, amelynek az a célja, hogy ismertesse az idegen nyelvű legújabb kiadású történeti műveket és a legfrissebb folyóirat számokat. Jelenlegi szerkesztőbizottság: elnök Orosz István, főszerkesztő Papp Imre, szerkesztők Fodor Mihályné és Reszler Gábor.
43
