Földtani
Közlöny 1 2 8 / 2 - 3 , 4 8 7 - 4 9 7 (1998) Budapest
A D A N R E G projekt geotermikus potenciál térképének magyarországi vonatkozásai Geothermal Potential Map of Danube Region concerning Hungary ROTÁRNÉ SZÁLKAI Ágnes
1
Abstract The target area of the D A N R E G project is on the northern part of the Little Hungarian Plain, the north-eastern part of the Transdanubian Range and the North-Hungarian Palaeogen Basin. A part of this programme is the geothermal revaluation of this territory. The purpose of the project is to carry out a uniform investigation of the thermal water reservoirs which exceed the national boundaries. These tepid- and thermal springs have been known for hundreds of years. The research area (consisting of different geological units) is built up of two independent, but connecting thermal water reservoir systems. One of the representatives of these two systems is the porous reservoir of the Neogen Basin in the Little Hungarian Plain. The other member is the karstic complex of the Transdanubian Range and its subsurface countinuation in the basement below the young sediments. The mainly aquitards sediments of the North-Hungarian Palaeogene Basin do not contain any significant thermal water reservoirs. Using the data of thermal water wells, hydrocarbonwells, and structural exploratory wells, as well as the geological hydrogeological maps, it was possible to produce the Geothermal Potential M a p of this region. T h e scale of the map is 1:200 000, and shows the distribution of the thermal water with respect to expected temperatures. The legend of the maps was compiled together with our Austrian and Slovak partners and it takes into account the differences in the basic data of the different countries. The differences between 4 temperature categories (< 20°C, 2 0 - 5 0 °C, 5 0 - 1 0 0 °C, >100 °C) were examined. The respective temperatures examined represent the highest temperature of the existing aquifers. The map which has been created is a part of the map series of the DANREG project; the latter supplies geological, hydrogeological, and environmental information about the Danube Region. Manuscript received: 06. 10. 1998
Összefoglalás A D A N R E G program keretében a Duna menti területek (Kisalföldi-medence északi térségére, a Dunántúli-középhegység északkeleti részére, illetve az Észak-magyarországi paleogén medence nyugati szegélye) geotermikus viszonyainak újraértékelését végeztük irodalmi adatok alapján. Vizsgálataink célja az országhatárokon túlnyúló hévízrendszerek egységes módszerrel történő vizsgálata volt. E hévíztárolók langyos- és hévforrásait már évszázadok óta ismerik és hasznosítják. A különböző földtani szerkezeti egységekből felépülő térségben két külön, de egymással közvetlen kapcsolatban álló hévíztároló rendszer található. É két rendszer képviselője egyfelől a Kisalföldi medence porózus üledékeiből álló hévíztároló rendszer, másfelől a Dunántúli-középhegység karsz tos képződményeiből, és a nagy vastagságú laza üledékkel kitöltött medence alatti, lezökkent
1
Magyar Állami Földtani Intézet 1143 Budapest Stefánia út 14.
488
Földtani Közlöny
128/2-3
karbonátos alaphegység! képződményekből álló hévíztároló rendszer. A paleogén medencét kitöltő többnyire vízzáró kőzetek nem tartalmaznak említésre méltó hévízkészletet. A vizsgált térségben található termálkutak, szénhidrogénkutató fúrások, és szerkezetkutató fúrások adatai, valamint a rendelkezésünkre álló földtani és geotermikus adatokat tartalmazó vízföldtani térképek alapján megszerkesztettük a térség geotermikus jellemzőit általánosan bemutató geotermikus potenciál térképet. Az 1:200 000 méretarányú térkép a hévíztároló képződményekben elérhető legmagasabb hőmérséklet térbeli eloszlását mutatja be. A várható legmagasabb hőmérséklet meghatározására n é g y hőmérsékleti tartományt különítettünk el (< 20 °C, 2 0 - 5 0 °C, 5 0 - 1 0 0 °C, > 100 ° C ) . A szerkesztés alapjául a feltárható hévíztároló összletek térbeli határai, illetve a már m e g l é v ő hévíz- és egyéb kutakban mért és számított réteghőmérséklet-adatok szolgáltak. A általunk szerkesztett térkép része és kiegészítése a D A N R E G kutatási területre megszerkesztett térképsorozatnak, m e l y a térségben széles körű információkat szolgáltat a földtani, alkamazottföldtani, geofizikai kutatások számára.
Bevezetés A z Ausztria, S z l o v á k i a és M a g y a r o r s z á g által k ö z ö s e n létrehozott D A N R E G projekt 1 9 9 2 - 1 9 9 8 között a h á r o m ország s z a k e m b e r e i n e k e g y ü t t m ű k ö d é s é v e l a D u n a m e n t i területek állapotértékelését v é g e z t e földtani, környezetföldtani és vízföldtani s z e m p o n t b ó l . A projekt M a g y a r o r s z á g o n a Kisalföld északi részét, a D u n á n t ú l i - k ö z é p h e g y s é g északkeleti szárnyát és a D u n a balpartja m e n t i é s z a k - m a g y a r o r s z á g i terület nyugati szélét érintette. A z újabb v i z s g á l a t o k mellett sor került a térség geotermikus v i s z o n y a i n a k újraértékelésére, m e l y n e k célja az országhatárokon túlnyúló h é v í z r e n d s z e r e k e g y s é g e s m ó d s z e r r e l történő vizsgálata volt. A z értékelésre c s a k irodalmi ada tok s z o l g á l t a k alapul, új fúrás mélyítésére, illetve a m e g l é v ő h é v í z k u t a k b a n h i d r a u l i k a i m é r é s e k v é g z é s é r e n e m volt lehetőség. A D u n á n t ú l i - k ö z é p h e g y s é g n e k , illetve a k ö z é p h e g y s é g i m e z o z o o s összlet m é l y b e süllyedt r ö g e i n e k l a n g y o s v i z ű és hévforrásait m á r é v s z á z a d o k óta is m e r i k és hasznosítják. E u r ó p a i viszonylatban is elsők k ö z é tartozott a m ú l t s z á z a d v é g é n B u d a p e s t e n a Margitszigeten (1867) és a Városligetben ( 1 8 6 8 1878) m é l y ü l t h é v í z k ú t , m e l y e k e t a század elején s z á m o s új fúrás követett. A Kisalföld é s z a k i részén a hévízfeltárás 1962-ben G y ő r v á r o s á b a n k e z d ő d ö t t m e g , és az ezt k ö v e t ő évtizedekben a h é v í z k u t a k s z á m a m e g s o k s z o r o z ó d o t t . E t é r s é g e k h é v í z v i s z o n y a i v a l s z á m o s t a n u l m á n y foglalkozott az országos h é vízfeltárási l e h e t ő s é g e k vizsgálatán belül, m í g a területet önállóan A L F Ö L D I (1966, 1 9 8 1 ) , K O R I M (1973, 1981), L I E B E (1982) és L O R B E R E R (1977, 1 9 8 2 , 1 9 8 6 , 1996) v i z s g á l t á k . A g e o t e r m i k u s a d o t t s á g o k j e l l e m z é s é h e z szükséges a földtani felépítés rövid áttekintése.
Földtani felépítés A D A N R E G p r o g r a m keretében vizsgált m a g y a r o r s z á g i terület k ü l ö n b ö z ő földtani s z e r k e z e t i e g y s é g e k r e , a Kisalföldi-medence északi térségére, a D u n á n -
ROTÁRNÉ
Sz. A.: Geotermikus
potenciál
Magyarországon
489
t ú l i - k ö z é p h e g y s é g északkeleti részére, illetve az é s z a k - m a g y a r o r s z á g i p a l e o g é n m e d e n c e n y u g a t i szegélyére esik. A S z l o v á k i á b a n is folytatódó kisalföldi h a r m a d i d ő s z a k i m é l y m e d e n c e aljzatát két eltérő k o r ú és kifejlődésű egység alkotja. A z e g y s é g e k e t elválasztó R á b a v o n a l t ó l n y u g a t r a az aljzatot p a l e o z o o s - m e z o z o o s m e t a m o r f k é p z ő d m é n y e k építik fel. A m e d e n c e a l j z a t a m e d e n c e Ny-i p e r e m é n a felszín k ö z e l é b e , illetve a felszínre e m e l k e d i k . A tektonikus vonaltól keletre eső területen a m e d e n c e aljzat lisztrikus v e t ő k m e n t é n m é l y b e süllyedt k ö z é p h e g y s é g i t í p u s ú m e z o z o o s k ő z e t e k b ő l áll, m e l y e k a D u n á n t ú l i - k ö z é p h e g y s é g északkeleti részeként, a G e recse, illetve a Pilis h e g y s é g területén felszínre b u k k a n n a k . A Rába-vonaltól nyugatra paleogén képződményeket n e m ismerünk, ennek K-i oldalán a m e d e n c e p e r e m e k e n eocén k é p z ő d m é n y e k j e l e n l é t e bizonytalan, u g y a n a k k o r a triász alaphegységre diszkordánsan települő oligocén m á r g a a g y a g m á r g a rétegeket K o m á r o m térségében elérték a fúrások. A m i o c é n kép z ő d m é n y e k a m e d e n c e p e r e m e k e n szinte m i n d e n h o l m e g t a l á l h a t ó k , és a m e d e n c e k ö z é p s ő régiójában n a g y v a s t a g s á g b a n v a n n a k jelen. A m i o c é n összletre a K i s a l f ö l d i - m e d e n c e egész területén jelentős v a s t a g s á g b a n n y u g o d t településű p a n n ó n i a i k é p z ő d m é n y e k települnek. A n a g y v a s t a g s á g ú , főleg pélites alsóp a n n ó n i a i k é p z ő d m é n y e k a m e d e n c e peremén, illetve a k i e m e l k e d é s e k e n ki v é k o n y o d o t t rétegsorral j e l e n n e k m e g . A felső-pannóniai k é p z ő d m é n y e k e t h o m o k , h o m o k k ő , aleurit és a g y a g m á r g a v á l t a k o z á s a jellemzi. A rétegsort a terü letileg v á l t o z ó v a s t a g s á g ú , de a m e d e n c é b e n általános elterjedésű n e g y e d i d ő szaki folyóvízi, d u r v a s z e m c s é s , törmelékes összlet zárja. A G e r e c s e h e g y s é g b e n az a l a p h e g y s é g e t alkotó n a g y v a s t a g s á g ú felső-triász k a r b o n á t o s összletet v é k o n y j u r a rendszer fedi. A kréta ü l e d é k e k e t a D u n á n t ú l i - k ö z é p h e g y s é g t ö b b i kifejlődésétől eltérő flis j e l l e g ű t ö r m e l é k e s sorozat alkotja. A h e g y s é g p e r e m i területein (Tatabányai-medence, D o r o g i - m e d e n c e ) j e l e n t ő s v a s t a g s á g ú e o c é n és oligocén összlet található. A B u d a i - és P i l i s - h e g y s é g b e n a n a g y felszíni kiterjedésű és v a s t a g s á g ú triász összlet mellett szinte teljesen h i á n y o z n a k a j u r a és kréta k é p z ő d m é n y e k , de az e o c é n és az o l i g o c é n sorozat megtalálható. A m i o c é n ü l e d é k e k c s a k kisebb fol t o k b a n j e l e n t k e z n e k a térségben. A n n á l fontosabb k é p z ő d m é n y a m i o c é n vulk a n i z m u s során keletkezett andezites összlet, a m e l y a Viságrádi- és a B ö r z s ö n y h e g y s é g t ú l n y o m ó részét alkotja. A Pilisi-törés m e n t é n északkelet felé m é l y b e s ü l l y e d ő k ö z é p a l p i - ó a l p i szerke zet h e l y e t ad a p a l e o g é n m e d e n c é n e k és m i o c é n v u l k á n i h e g y s é g n e k . A har m a d i d ő s z a k i ü l e d é k e k k e l fedett medencealjzat két részre k ü l ö n í t h e t ő , m e l y e k a R á b a - v o n a l k e l e t i folytatásaként értelmezett Diósjenői-vonal m e n t é n k a p c s o lódnak egymáshoz. A mélybesüllyedt középhegységi mezozoos alaphegységi k é p z ő d m é n y e k e t e tektonikai v o n a l m e n t é n é s z a k i irányban v e p o r i j e l l e g ű m e t a m o r f k r i s t á l y o s p a l á k b ó l álló aljzat váltja fel. A z e o c é n b e n m e g i n d u l t süllyedés k ö v e t k e z t é b e n a térségben n a g y v a s t a g s á g ú h a r m a d i d ő s z a k i ü l e d é k e k r a k ó d t a k le. A főként pélites oligocén k é p z ő d m é n y e k törmelékes ü l e d é k e k b ő l álló m e g f e l e l ő i a m e d e n c e p e r e m e n találhatók. A m i o c é n ü l e d é k k é p z ő d é s h o m o k o s , k a v i c s o s ü l e d é k e k l e r a k ó d á s á v a l kezdődött, m e l y e k e t m i n d vertikális,
490
Földtani Közlöny
128/2-3
m i n d horizontális irányban slír k é p z ő d m é n y e k v á l t a n a k fel. A térség egyik leg j e l l e m z ő b b m i o c é n k é p z ő d m é n y e a b á d e n i andezitből és p i r o k l a s z t i k u m o k b ó l álló v u l k á n i összlet.
T e r m á l v í z tároló ö s s z l e t e k és j e l l e m v o n á s a i k A vizsgált terület földtani egységei két külön, de e g y m á s s a l k ö z v e t l e n kap c s o l a t b a n álló hévíztároló rendszert alkotnak. E két rendszer képviselője egy felől a K i s a l f ö l d i - m e d e n c e porózus, n e o g é n ü l e d é k e i b ő l álló h é v í z t á r o l ó rend szere, m á s f e l ő l a D u n á n t ú l i - k ö z é p h e g y s é g felszíni és felszín közeli karsztos k é p z ő d m é n y e i és a n a g y vastagságú h a r m a d i d ő s z a k i ü l e d é k k e l fedett, lezök k e n t k a r b o n á t o s alaphegységi k é p z ő d m é n y e k b ő l álló hévíztároló rendszer. A p a l e o g é n m e d e n c é t kitöltő u r a l k o d ó a n vízzáró kőzetek n e m t a r t a l m a z n a k em lítésre m é l t ó hévízkészletet. A m e d e n c e b e l i hévíztároló rendszert d ö n t ő e n a felső-pannóniai t ö r m e l é k e s k é p z ő d m é n y e k alkotják, a m e d e n c e p e r e m é n a z o n b a n az idősebb m i o c é n össz let is fontos l e h e t hévízbeszerzés szempontjából. A f e l s ő - p a n n ó n i a i rezervoár m i n d e n irányból j ó l lehatárolható. A rezervoár felső h a t á r á t a 3 5 ^ 1 0 ° C h ő m é r s é k l e t izoterma felület alkotja, m e l y 7 0 0 - 9 0 0 m k ö z ö t t i m é l y s é g b e n h ú z ó d i k . Mélybeli kiterjedését az alsó-pannóniai i m p e r m e ábilis r é t e g e k h a t á r o z z á k meg. A r e z e r v o á r tál alakú képződmény, m e l y b e n jelentős hévíztároló szint települ 8 0 0 - 2 5 0 0 m m é l y s é g b e n . A hévíztároló többszintes, sok telepes rendszert alkot, a m e l y v á l t o z ó v a s t a g s á g ú (130 m ) p e r m e á b i l i s h o m o k , laza h o m o k k ő és ezeket e l v á l a s z t ó ( 1 2 0 m ) i m p e r m e á b i l i s aleurit, a g y a g - a g y a g m á r g a és m á r g a válta k o z á s á b ó l é p ü l fel. A v í z a d ó rétegek kifejlődése és hidraulikus p a r a m é t e r e i szé les h a t á r o k k ö z ö t t változnak. A m e d e n c e belseje felé h a l a d v a a hévíztároló h o m o k k ő r é t e g e k s z á m a n ő , de egyúttal az egyes rétegek v a s t a g s á g a , hézagtér fogata és p e r m e a b i l i t á s a c s ö k k e n , szoros összefüggésben a fiatal üledékes m e d e n c é b e n lejátszódott rétegtömörödéssel, k o m p a k c i ó v a l . A h o m o k t e s t e k gyak r a n lencsés kifejlődésűek, laterálisán n e m k ö v e t h e t ő k n a g y t á v o l s á g o n keresz tül. G y a k o r i a h o m o k k ő és a g y a g - a g y a g m á r g a rétegek ö s s z e f o g a z ó d á s a okozta t ö b b k o m p o n e n s ű , n a g y dimenziójú hévíztároló e g y s é g e k és rendszerek m e g j e l e n é s e . 1800 m m é l y s é g alatt a k o m p a k c i ó m é r t é k e ugrásszerűen m e g n ő , m e l y n e k k ö v e t k e z t é b e n a r é t e g e k v í z a d ó képessége és porozitása hirtelen lecsökken. A h é v í z k u t a k legfontosabb adatait az I. táblázat ismerteti. A z a l s ó - p a n n ó n i a i f i n o m s z e m c s é s , pélites összlet regionálisan vízzáró tulaj d o n s á g g a l rendelkezik. A m e d e n c e belsejében ez alkotja a p o r ó z u s hévíztároló r e n d s z e r alsó határát. A p a n n ó n i a i sorozat feküjét alkotó m i o c é n sorozatban, a m e l y e t u r a l k o d ó a n aleurit és a g y a g m á r g a rétegek építenek fel, h e l y e n k é n t kisebb v a s t a g s á g ú p o r ó z u s m é s z k ő , m e s z e s h o m o k k ő , h o m o k és k o n g l o m e r á t u m r é t e g e k is előfor d u l n a k . A m i o c é n k é p z ő d m é n y e k a m e d e n c e belsejében a több ezer m é t e r vastag p a n n ó n i a i s o r o z a t alatt, n a g y m é l y s é g b e n h e l y e z k e d n e k el, ahol a n a g y m é r t é k ű
A porózus hévíztárolót megcsapoló hévízkutak legfontosabb adatai
The most important data of the geothermal wells of the porous reservoir system l. táblázat -Table I Hévíz kataszteri szám
Helység
Kút száma
Építés éve
Talp (m)
Nyugalmi vízszint (m)
Vízhozam
a/p)
Kifolyóvíz hőmérséklet °C
Mélységi hőmérséklet °C
Mőmérséklet mérés mélysége (m)
10-4
Ács
67
1972
1848,0
33,0
1728
70.0
90
1800
7-1
Győr
60
1962
1998,0
28,0
633
64.0
83
1950
7-25
Győr
107
1968
131,4
14,0
800
53.0
86
2000
7-38
Győr
148
1973
2034,0
23,0
1584
68.0
82
2028
7-21
Győr
81
1966
1992,0
21,1
1210
69.0
99
1992
7-27
Csorna
47
1969
1800,5
37,6
1200
69.5
90.5
1793 1285
7-29
Győrszemere
7
1970
132,1
17,9
100
43.0
67.5
7-47
Abda
12
1981
1850,0
10,0
1440
65.0
80
1849.7
7-50
Mosonmagyaróvár
136
1987
1994,9
14,5
1800
64.0
80.5
1668.8
7-22
Mosonmagyaróvár
123
1966
1996,0
16,0
1872
75.0
101
1906
7-46
Lébénymiklós
40
1981
2400,0
49,0
1200
83.0
90
2400 2200
7-31
Lébénymiklós
28
1971
2300,0
25,5
1200
78.0
114
7-41
Lipót
10
1975
1806,0
18,0
1410
64.0
72.8
7-24
Lipót
7
1968
2206,5
25,0
1944
64.0
88
2090
7Л9
Kapuvár
84
1986
1800,0
-12,33
840
62.0
80
1689
7-26
Kapuvár
61
1968
1801,0
-10,6
600
66.0
81
1779.5
7-28
Hegykő
5
1969
1434,0
27,0
330
54.0
80
1293
7-30
Petőháza
11
1970
1348,0
3,9
600
42.0
71.5
1798.3
1306.5
492
Földtani Közlöny
128/2-3
k o m p a k c i ó m i a t t kifejlődésüktől függetlenül termálvizet n e m tartalmaznak. A m e d e n c e p e r e m é n megfelelő m é l y s é g b e n települve a z o n b a n e z e k a rétegek al k a l m a s a k lehetnek termálvíz tárolására. A vizsgált térségben a m i o c é n rezerv o á r o k h é v í z b e s z e r z é s szempontjából k e v é s b é jelentősek, h a s z n o s í t á s u k leg t ö b b esetben v a l a m i l y e n m á s i k tárolóval együttesen történik. A vizsgált kisal földi területen k é t feltárásuk ismert: a süllyedek nyugati szélén H e g y k ő , illetve a n n a k keleti p e r e m é n B á b o l n a térségében. A m e z o z o ó s h a s a d é k o s , karbonátos hévíztároló összlet a D u n á n t ú l i - k ö z é p h e g y s é g főkarsztvíz-tárolójának a R á b a - v o n a l i g terjedő m é l y b e s ü l l y e d t folyta tása. F ő h é v í z a d ó k é p z ő d m é n y e i a középső-felső-triász m é s z k ö v e k , dolomitok, a m e l y e k n e k v a s t a g s á g a h e l y e n k é n t a 3 0 0 0 m-t is meghaladja. A z alaphegység h i d r a u l i k a i s z e m p o n t b ó l is szoros k a p c s o l a t b a n v a n a felszíni rétegekkel. A triász h é v í z t á r o l ó összlet a D u n á n t ú l i - k ö z é p h e g y s é g területén felszínen lévő k a r b o n á t o s k é p z ő d m é n y e k e n keresztül b e s z i v á r g ó v í z b ő l kapja utánpótlását. A b e s z i v á r g ó c s a p a d é k v í z k é n y s z e r p á l y á k útján a m é l y b e áramlik, m i k ö z b e n e g y r e j o b b a n felmelegszik. A főkarsztvíztárolót a p e r e m e k e n a karsztvíz n y u g a l m i szintjénél m a g a s a b b térszíni h e l y z e t vízzáró, felső-kréta és p a l e o g é n kép z ő d m é n y e k fedik, s így a főkarsztba beszivárgott c s a p a d é k v í z t ú l n y o m ó része c s a k a m e d e n c e a l j z a t b a n áramolva j u t h a t el a m e g c s a p o l á s o k h o z , illetve a h e g y s é g p e r e m e k e n szerkezeti v o n a l a k m e n t é n juthat a felszín k ö z e l é b e . A v í z m o z g á s olyan k é n y s z e r p á l y á k m e n t é n történik, a m e l y e t alapvetően a k a r s z t o s o d o t t a l a p h e g y s é g felszíne, illetve a karbonátos összlet felett települő v í z z á r ó m e d e n c e ü l e d é k e k feküfelszíne határoz meg. A feltolódások és áttoló d á s o k m i a t t a v í z v e z e t ő karbonátos k ő z e t t ö m e g e k folytonosságát h e l y e n k é n t v í z r e k e s z t ő m e z o z o ó s rétegek, és e z e k szerkezeti z ó n á k b a becsípett, elvonszolt rétegei szakítják m e g , í g y az egyes törések v í z v e z e t ő k é p e s s é g e korlátozott le het. A k ő z e t t ö m e g b e n tározott karsztvíz jelentős része c s a k a feltolódás-sorok c s a p á s a m e n t é n m o z o g h a t a tárolóban a természetes m e g c s a p o l á s o k felé. A j ó v í z v e z e t ő z ó n á k főleg az É N Y - D K irányú haránttörések, m í g a h e g y s é g csa p á s i r á n y á v a l p á r h u z a m o s hosszanti, E K - D N Y - i irányú törések t ö b b s é g e vízre k e s z t ő j e l l e g ű . A h é v í z k u t a k legfontosabb adatait a II. táblázat mutatja be. J e l e n t ő s é g ü k miatt fontos k ü l ö n m e g e m l í t e n i a B u d a p e s t e n és k ö r n y é k é n ta l á l h a t ó hévforrásokat, és h é v í z k u t a k a t m e l y e k szintén a D u n á n t ú l i - k ö z é p h e g y ség főkarsztvíz-tárolóját csapolják m e g (III. táblázat). A D u n a m e n t é n kialakult s z e r k e z e t i z ó n a lehetőséget biztosít a k i e m e l t karsztos területeken beszivárgott, és a m é l y b e áramlás k ö z b e n felmelegedett víz felszínre jutására. A szerkezeti öv m e n t é n a z o n b a n a közeli b e s z i v á r g á s i területekről h i d e g v í z áramlik a m e g c s a p o l á s i h e l y e k felé. A m e l e g és a h i d e g víz keveredési a r á n y á n a k megfelelően k ü l ö n b ö z ő h ő m é r s é k l e t ű források, gyakran forrás csoportok j e l e n n e k meg. A z é s z a k - m a g y a r o r s z á g i p a l e o g é n m e d e n c é t kitöltő p a l e o g é n és n e o g é n üle d é k e k b e n n e m alakult ki említésre m é l t ó hévíztároló rendszer. A 35 °C-nál m a g a s a b b h ő m é r s é k l e t ű jelentős vízadó k é p z ő d m é n y e k ritkák, n e m rendelkeznek m e g f e l e l ő utánpótlással. N a g y o b b h o z a m ú termálvíz b e s z e r z é s r e c s a k a m e z o z o ó s a l a p h e g y s é g i főkarsztvíztároló a l k a l m a s , elsősorban a z o k o n a területeken, a h o l az a l a p h e g y s é g 1 0 0 0 m-nél n a g y o b b m é l y s é g b e n h e l y e z k e d i k el.
Ю
С О
m
3/а
С О
а\ v£>
о
со со"
О
CS
С О
ю ю
Törökbálint 12-95
Visegrád 12-73
Veresegyház
Szentendre 12-71
Leányfalu 12-58
Göd
С О
12-77
-88,2
Biatorbáey
Berkenye 11-2
12-57
I N
о
-19,2
1040 -7,8
752,4
ю
сч
632,5
1200
-3,3
о
O O
со
1900
С О
in оо
0 0 С О
1301,7
С О
15,2
ю
tN
С О
-31,2
Ю
Az egységes vizsgálati módszer kiala kítása során figyelembe kellett venni az egyes országokban rendelkezésre álló adatok eltérő jellegét, valamint a hévíz tároló képződmények országonként el térő részletességű megkutatottságát. Részletes értékelésre ezért n e m volt le hetőség, így célunk a térség geotermikus jellemzőit általánosan bemutató geoter mikus potenciál térkép megszerkesztése volt. Az együttműködés végeredménye ként m e g s z e r k e s z t e t t 1:200 0 0 0 méret arányú térkép (2. ábra)* a t e r m á l v í z el érhető l e g m a g a s a b b h ő m é r s é k l e t el oszlását mutatja b e . A várható legma gasabb h ő m é r s é k l e t m e g h a t á r o z á s á r a n é g y h ő m é r s é k l e t i t a r t o m á n y t különí tettünk el ( < 2 0 ° C , 2 0 - 5 0 ° C , 5 0 100 ° C , > 1 0 0 ° C ) . A szerkesztés alapját a feltárható hévíztároló összletek tér beli határai, illetve a m á r m e g l é v ő hévízkutakban mért, v a g y réteghőmér sékletek határozták meg. A szerkesz téshez figyelembe v e t t ü k t o v á b b á a te rületen található szerkezetkutató fúrá sok és szénhidrogénkutató fúrások adatait, az esetleges m é r t paramétere ket. A h a s a d é k o s m e z o z o o s tároló rendszerben u r a l k o d ó h ő m é r s é k l e t e k m e g h a t á r o z á s á n á l figyelembe vettük a főkarsztvíztároló g e o t e r m i k u s jellem zőit ábrázoló térképet (LORBERER 1987).
1462
С О
493
G e o t e r m i k u s p o t e n c i á l térkép
1490
Й
Magyarországon
1 со
m
1301
1460
ю
C O
potenciál
631,6
1512
O N
со
12-104
0 0
692,6
Hőmérséklet mérés mélysége (m) Mélységi hőmérséklet °C Kifolyóvíz hőmérséklet °C Vízhozam (] Nyugalmi vízszint (m) Talp (m)
ч<
Kút száma Helység Hévíz kataszteri szám
. táblázat- Table II
ROTÁRNÉ Sz. к.: Geotermikus
A Kisalföldi-medence területén ten gerszint alatt 1000 m m é l y e n 5 0 - 6 0 ° C , 1500 m m é l y e n 6 5 - 8 0 ° C k ö z ö t t válto zik a h ő m é r s é k l e t , m í g a m e d e n c e köz ponti területén 2000 m m é l y s é g b e n a 90 °C-ot is meghaladhatja.
* A dolgozat térképmellékletét lásd a kötet végén.
A budapesti hévízkutak legfontosabb adatai
The most important data of the geothermal wells of Budapest III. táblázat-Table Hévíz kataszteri szám
Hely
Kút száma
Építés éve
Talp (m)
Nyugalmi vízszint (m)
Vízhozam d/p)
Kifolyóvíz hőmérséklet °C
20-18
Lukács fürdő
8
1956
41,5
-0,5
1600
20-2
Gellért fürdő
13
1927
142,0
-10,0
0
50
20-20
Margitsziget (XÜI.K)
19
1868
118,5
9,5
11000
43,8
20-21
Margitsziget
20
1936
310,7
9,0
5000
71
20-22
Margitsziget
18
1942
236,5
6,5
6000
41,6
20-23
Szabadság fürdő
14
1944
126,0
9,5
6200
36,5
20-24
Elektromos művek
16
1947
196,0
2,9
611
41
20-25
Városliget (XIV. ker)
21
1878
970,0
13,5
600
73.9
20-1
Tétényi út (XI. ker)
15
1943
536,0
4,2
500
49
20-26
Városliget
13
1936
1256,0
17,0
6000
76,3
20-11
Rudas fürdő
3
1932
115,0
86
45
20-27
Csepel (XXI. ker)
10
1959
1100,0
7,5
1700
45
20-13
Lukács fürdő
9
1956
25,0
-1,2
30
49
20-28
Csepel
19
1961
1135,0
7,6
1200
20-16
Lukács fürdő
10a
1919
22,2
-2,3
20-29
Zugló
24
1965
1735,0
10,0
1000
69
20-3
Rudas fürdő
9
1940
27,3
-0,5
78
42,3
20-30
Gellért rakpart
38
1968
5,0
-8,2
1037
45
20-32
Gellért rakpart
36
1968
10,4
-1,9
432
37
20-33
Elektromos művek
43
1973
280,0
1,4
1500
43
20-12
Várkert (I. ker)
10
1938
261,0
16,5
410
45
20-34
Budafok (XXII. ker)
68
1970
2001,0
1,2
450
52
20-17
Lukács fürdő
12
1956
135,2
0,9
2000
63
III
Mélységi hőmérséklet °C
Hőmérséklet mérés mélysége °C
46
268
63
2001
60
45 49
Hévízkataszteri szám
Hely
Kút száma
Építés éve
Talp (m)
20-35
Pesterzsébet (XX. ker)
137
1977
664.0
20-10
Rácz fürdő
11
1934
7.0
Nyugalmi vízszint (m)
8,2
Vízhozam d/p)
2300
Kifolyóvíz hőmérséklet °C
Mélységi hőmérséklet °C
Hőmérséklet mérés mélysége °C
45
46,5
550
37,8
103
45
20-14
Lukács fürdő
11
1956
73.2
-1,9
1728
58
20-36
Margitsziget
47
1978
105.0
2,5
16500
37,5
20-37
Lukács fürdő
60
1979
119.0
-1,0
1800
46
20-38
Közraktár u. (IX. ker)
39
1980
650.0
0,6
1000
44
51
650
20-39
Kvassay J. út
38
1980
559.0
5,5
840
48
53
558
20-4
Rudas fürdő
8
1943
36.0
-4,1
168
39,6
20-9
Rácz fürdő
2
1935
94.0
216
44
20-40
Apenta
46
1980
997.0
12,0
2500
62
65
995,2
20-42
Engels tér (V. ker)
21
1982
766.0
0,1
590
51
56
719
20-43
Gellért-rakpart
48
1969
21.5
-2,1
1400
42
20-44
Gellért-táró
4
1969
3.1
-0,5
800
44
20-45
Gellért-táró
50
1969
15.1
-0,6
1400
43
20-46
Gellért-táró
51
1969
3.3
-0,8
1400
43,5
20-5
Rudas fürdő
4
1932
36.8
0,6
103
46,8
20-6
Rudas fürdő
5
1932
43.5
1,5
200
46,6
20-8
Rácz fürdő
1
1935
104.5
-0,8
200
46,2
20-41
GANZ-MÁVAG (X. ker)
63
1957
701.0
-23,1
380
30
20-7
Rudas fürdő
6
1932
40.0
-2,6
137
43
20-50
Apenta
52
1993
902.0
3,2
1550
64
20-49
Lukács fürdő
66
1991
161.0
-0,9
1500
41
496
Földtani Közlöny
128/2-3
A k a r b o n á t o s tárolóban az áramlási pályákat elsősorban a törések, tektonikai v o n a l a k h a t á r o z z á k meg, ezért a k ü l ö n b ö z ő m é l y s é g e k b e n u r a l k o d ó h ő m é r s é k let területileg is igen változó. A m é l y b e n áramló, felmelegedett víz feláramlási h e l y e i a h e g y s é g peremi területeinek szerkezeti z ó n á i h o z kötöttek. Ilyen z ó n a m e n t é n találhatók a D u n a - m e n t i termális karsztforrások, illetve itt m é l y ü l t e k a terület legfontosabb hévízkútjai is. Tovább nehezíti a h ő m é r s é k l e t eloszlásá n a k p o n t o s meghatározását, h o g y a feláramlási területeken a felmelegedett k a r s z t v í z h e l y e n k é n t a b e s z i v á r g ó hideg vizekkel k e v e r e d v e j e l e n i k meg. A h e g y v i d é k i , beszivárgási területen n e m áll rendelkezésre konkrét hőmérséklet m é r é s i adat, de a karsztvíz h ő m é r s é k l e t e feltehetően 1 0 0 0 m m é l y s é g b e n sem h a l a d j a m e g a 20 °C-ot. A kutatási területen a geotermikus gradiens értéke igen széles határok között változik. A Kisalföldi m e d e n c e térségében értéke 3247 ° C / k m . A Dunántúli-kö z é p h e g y s é g területére a g e o t e r m i k u s gradiens értéke n e m h a t á r o z h a t ó meg. A t e r m á l v í z feltárás szempontjából perspektivikus területeket b e m u t a t ó ge o t e r m i k u s p o t e n c i á l térkép szerkesztéséhez n e m vizsgáltuk a termálvízkészle teket, s e m p e d i g a kitermelhető termálvíz mennyiségét. A regionális kiterjedésű h é v í z t á r o l ó rendszerekbe történő b á r m i l y e n b e a v a t k o z á s n a g y távolságban érezteti hatását. M i n d a n e o g é n porózus, m i n d a m e z o z o o s karbonátos rezerv o á r o k b a n a több évtizede tartó víztermelés miatt a sztatikus r é t e g n y o m á s csök k e n é s e figyelhető meg. Ez a n y o m á s c s ö k k e n é s az egész régióra j e l l e m z ő , és e g y ü t t j á r a n y u g a l m i vízszint c s ö k k e n é s é v e l , a m e l y m a m á r több méteres n a g y ságrendű. A általunk szerkesztett térkép része és kiegészítése a D A N R E G kutatási te rületre m e g s z e r k e s z t e t t térképsorozatnak, m e l y a térség széles körű informáci ókat szolgáltat a földtani, alkamazott-földtani, geofizikai kutatások számára.
Irodalom - References DÖVÉNYI, P., HORVÁTH, F., LIEBE, P., GÁLFI, ]., ERKI, I. 1983: Geothermal conditions of Hungary Geophisical Transaction 29/1, 3-114 FRANYÓ F., JUHÁSZ Á., DEÁK M., V É G H S., BIHARI D . , KORPÁSNÉ H Ó D I M., RÓNAI A., Szűcs L . 1971: Magyarázó Magyarország 1:200 000-es térképsorozatához. - L-33-VI. Győr, MÁFI Kiadvány, Budapest 157 p. JÁMBOR Á., MOLDVAY L . , RÓNAI A. 1966: Magyarázó Magyarország 1:200 000-es térképsorozatához. - L-34-II. Budapest, MÁFI Kiadvány, Budapest, 358 p. KORIM K. 1973: A Kisalföld hévizei az újabb kutatások tükrében - Hidrológiai Közlöny 53/11., 492-500. KORIM K. 1981: Üledékes medencében előforduló termálvizek kutatásának módszerei és eszközei - G E O I N F O R M 1981, MÁFI Kiadvány, Budapest, 102 p. LIEBE P., LORBERER Á. 1982: A Kisalföld hévízföldtani viszonyai - Magyarhoni Földtani Társulat Kiadványa - Építésföldtani Ankét Győr, 1982. október 2 2 - 2 5 , 143-158. LORBERER Á. 1977: Hidrogeológiai adatok a mélységi vizek mozgásviszonyainak ismeretéhez Hidrogológiai Közlöny 57/9, 390-403. LORBERER Á. 1986: A Börzsöny- és a Cserhát-hegységek és előterük hévízbeszerzési lehetőségeinek összefoglalása - VITUKI, Kézirat 28 p.
ROTÁRNÉ Sz. A.: Geotermikus
potenciál
Magyarországon
497
LORBERER Á. 1 9 8 7 : A mezozóos karsztvíztároló geotermikus jellemzői ( 1 : 2 0 0 0 0 0 ) , - VITUKI, Kézirat. LORBERER Á. 1 9 8 7 : A mezozóos főkarsztvíztároló geotermikus jellemzői. M = l : 2 0 0 0 0 0 - VITUKI, Kézirat. LORBERER Á. 1 9 9 6 : Négyoldalú (szlovén-osztrák-szlovák-magyar) közös hidrogeológiai kutatás a Ny-Dunántúli határterületeken, különös tekintettel a felsőpannóniai hévíztárolóra. - VITUKI, Kézirat, 3 7 p. Magyarország hévízkútjai I - V I . Kötet. - VITUKI Kiadvány, Budapest, 1 9 8 8 p. SZENTES F., V Í G H G . , BÖJTÖSNÉ VARRÓK K., D É R I., Szűcs L . 1 9 6 8 : Magyarázó Magyarország 1 : 2 0 0 0 0 0 - e s térképsorozatához. - L - 3 4 - I . Tatabánya, MÁFI Kiadvány, Budapest, 1 5 8 p.
