A WESSELÉNYI MŰVELŐDÉSI EGYLET LAPJA
IV. évfolyam, 2007. december
A D V E N T
12. szám (48. szám)
É S
Megjelenik havonta
K A R Á C S O N Y
„Térjetek meg, mert elközelített a mennyeknek országa” (Mt: 3:2) „Hol van a zsidók királya, aki megszületett? Mert láttuk az ő csillagát napkeleten, és azért jövénk, hogy tisztességet tegyünk néki.” (Mt: 2:2)
Kedves Testvéreim! Állandó tapasztalatunk az, hogy életidőnk viharos gyorsasággal tűnik tova. Sok alkalom van mely egyszeri és soha vissza nem tér. Az advent es karácsony viszont minden évben, újból és újból „elénk áll”, visszatér, Isten különös ajándéka ez. Minden évben alkalmunk van átélni a Megváltó várásának és megérkezésének szép, semmihez nem fogható élményét. Íme most a 2007. év végén is ez történik. Már benne vagyunk az adventi várakozásban, és hamarosan itt a karácsony is. Keresztelő János, Krisztus előhírnöke nagy erővel szólott az Eljövendőről. Hirdette, hogy a várakozás nem tétlen időtöltés, hanem a nagy átalakulás, jobbulás, irányváltás, Istenhezvalófordulás értékes alkalma. Várása annak a Valakinek, aki Szent Lélekkel és tűzzel kereszteli majd azokat, akik őhozzá jönnek. Beszélt a régi proféták alapján arról, hogy útkészítésre van szükség - mert, anélkül nem jöhet el a Megváltó -. Akkor nagy akadályok voltak az útban: gyűlölség, kiz ár olag óss ág, tür elmetlens ég, ö nz és, engedetlenség, hitetlenség stb. Ezek ma is jelen vannak a világban. Ígyhát ma is nagy erőfeszítésre van szükseg, hogy mindezen hatalmas nagy „köveket” félrehengerítsük az útból. Másként nem érkezhetik el hozzánk a Messiás. A munka reánk vár. Senki nem imádkozhatik helyettünk. Érettünk igen, de helyettünk nem. Senki nem járhat helyettünk templomba, gyülekezetbe. Senki nem kérhet bocsánatot, és nem adhat bocsánatot helyettünk. Senki nem szülhet és nevelhet gyermeket helyettünk. Senki nem lehet tisztességes vállakozó és becsületes alkalmazott helyettünk. Ma a nagyon kiterjedt pénzforgalom idején, lehet, sőt biztos, hogy sok emberben az a téves képzet alakult ki, hogy megfizetéssel sok mindent, sőt egyáltalán mindent meg lehet oldani, hisz oly sokan vannak,
Jézus születése, A felkai Mária - oltár részlete 1480 körül
akik keresetre óhajtozva fizetségért megoldják, elvégzik helyettünk az óhajtott kérdést, munkát. Igen, ez így is van a külső dolgokat illetően. De az útkészítés, amire Keresztelő János felhív most minket az nem külső, hanem belső ügy. Isten előtti állásunkat semmiképp sem tudjuk másra bízni, erre nincs mód. A megtéréshez illő gyümölcsök megtermését Isten személy szerint mindenkitől egyenként várja. Ezt nem lehet megkerülni. Imádkozzunk azért, hogy a Szentlélek tegyen minket képesekké erre! Mert nagy és súlyos „egyenetlenségek” vannak szívünkben A keleti bölcsek elindultak, mert jelt láttak. Egy csillagot, egy más addig nem észlelt szokatlan csillagot. És elindultak, mert válaszolni kívántak az égi jelre. Úgy tartották illendőnek, másrészt pedig
Makfalvi Tekintő
december
2. oldal
tudták, érezték, hogy ez a kivételes találkozás életük nagy, sőt legnagyobb élménye fog lenni. A csillag nem volt kevés jelnek, de ma Isten még a csillagnál is nyilvánvalóbb jelt helyez minden ember szeme elé: az Ige, a Szent Gyülekezet, az Anyaszentegyház, a bizonyságtevők sokasága, stb. Úgyhogy senkisem mentegetőzhetik azzal, hogy ő nem látott semmiféle jelt. Igen, a jelek itt vannak a szemünk előtt. A kérdés csak az, kedves testvérem, hogy te meglátod-e ezeket és főleg aztán, hogy felelsz-e rájuk? Elindulsz-e te Jézus felé? Milyen sokszor jelt adott Isten a te életedben is, atyai szeretettel lehajolt, hívogatott téged, vajon te válaszoltál erre? Vagy pedig bűnös
önfejűséggel haladtál sötét útjaidon? Felelj az Ő hívására és fogadd el a Bethlehemi Csillag világosságát, vezessen tégedet ezután Ő útjaidon, akkor tiéd lesz az élet világossága, és nem jársz többé sötétségben! Úgy teszünk tisztességet a megszületett Jézusnak, ha eltakarítjuk életünkből a nagy egyenetlenségeket, minden erőnkkel készítjük az ő útját. Járjon örömmel és elégtétellel ez a munka és erőfeszítés! Boldog Karácsonyt, áldott Ünneplést! Testvéri szeretettel
A hűség és helytállás legendái
Íme: 1241-ben Maka vára védői a tatároktól megtámadott Csombod vára (Kibéd) segítségére siettek. Elkéstek, mert Ecsenye területén szembejött velük egy népes tatársereg. Véres ütközetben legyőzték azokat. A halottakat egy nagy közös sírba temették. Azóta hívják ezt a helyet Tatársírnak. Kirándulásaitok során figyelmetekbe ajánlom ezt a helyet, ahol ma is jól kivehető a lapályon emelt közös sírhant. Ugyancsak a tatárjárást idézi Andrásuta helynevünk, amelyhez egy szép legenda is fűződik. Andrásuta sötét, erdős völgy falunk keleti határrészén. A völgy Hajmék nevezetű hegycsúcsba torkollik. Íme a legenda: Lármatüzek jelezték a tatárok közeledtét. A makfalviak a közeli erdőrengetegbe menekültek, de állataik elrejtésére már nem gondolhattak. Egy hatalmas termetű székely, akit Andrásnak hívtak, csont-kürtjével összeterelte a jószágot, és egy bátor cigány segítségével egy sötét völgyön át biztonságos helyre terelte. A faluba betóduló tatárok sem embernek, sem állatnak nyomát sem találták. Csupán András hűséges kutyája csaholt az elhagyott portán. A ravasz tatárok a kutyát elengedték, azzal a reménnyel, hátha nyomra vezet. András észrevette a hegycsúcsról a kutya után közeledő tatárokat. Elejükbe ment, hogy megtévessze őket. A kutya felismerte gazdáját, mire a túlerőben levő tatárok felkoncolták Andrást. Hősiességéért a makfalviak nagy pompával temették el Andrást, és, hogy neve sokáig fennmaradjon, róla nevezték el ezt a völgyet. A fenti legendákat néhai Fülöp Dénes magyartörténelem szakos tanár jegyezte le, néhai Demény János után. A két legenda másik 12 makfalvi legendával együtt magjelent a Beszéli a világ, hogy mi magyarok… című könyvben Budapesten 1998ban a Magyar Néprajzi Társaság – Európai Folklór Központ gondozásában. Fülöp Irén
„Van olyan föld, kinek fiává lenni nem kényszer, de jó, de kell, van olyan föld, mely értelmünknek nem himnuszt – parancsot énekel. Van olyan föld, egy keserű – édes, kit megtagadhat bár az ostoba, egy föld, aki édesanyánk lett, életet adó, sosem mostoha. Van olyan föld, mely parancs – osztó szükségek máglyás századain át élni tanította elporló eleinket, megtartani itt – portát és hazát.” Magyari Lajos: Van olyan föld Őseinknek, a költő szavaival élve „elporló eleinknek, még megadatott a jog, hogy megvédjék szülőföldjüket a betörő idegenektől, legyen az kun, tatár, török. Megtették mindannyiszor, tudván, hogy a földet nemcsak megszerezni, annak nevet adni, megművelni, de megvédeni is ősi joguk és kötelességük. Nem úgy, mint a jogfosztó XX. században. Akkor ugyanis felborult az ősi jogrendszer, és a nagyhatalmi érdekeknek megfelelően átrajzolták az évezredes határokat. Nemcsak a szülőföld védelmének jogát tagadták meg tőlünk, de az édes anyanyelv használatának jogát is. Önkényesen új nevet kaptak az ősi falvak, megszűntek az ősi iskolák. Jogfosztottá, jövőtlenné, reménytelenné vált nagyszüleink élete és a mienk is. A XXI. században kemény összefogással kell visszaszereznünk elorzott javainkat, jogainkat és jövőnket. Hitünk szerint meg is tesszük. Ebben a tenni akarásban segítsen bennünket a tatárok elleni harcokról szóló két makfalvi legenda, nevezetesen a Tatársír és az András uta legendája.
Kiss Károly lelkipásztor
Makfalvi Tekintő
december
Hímes szőtemények - kísérősök Ünnepnapokra, rokonok, komák, háztűznézők látogatására a makfalvi gazdasszony nagy körültekintéssel készült. Asztalát a legszebb, hófehér hímes cérna abrosszal terítette le. A házi sütésű kenyeret is hímes takaróruhából bontotta ki. A múlt század elején készültek a mai napig is féltve őrzött, cérnából vagy cérna- és fehérített gyapotból Madaras Etelka, Mátyus Ida, Orbán Erzsébet, Bálint Mária, Felméri Mária, Zsigmond Mária, Demény Zsuzsánna finom kivitelezésű fehér hímes abroszai. Az alap vászonszövésű négyzeteit az anyagból kidudorodó ötös csíkcsoport határolja. A bordázások metszéspontjainál apró kis csillagvirágok villannak. A kelme könnyedsége, a minta finom erezete első látásra takácsmester munkáját sejteti. Ám Dósa Albertné kredencterítőjén nyomon követhető a minta alakítása a gyérebb borda és a vastagabb beverő szál alkalmazása folytán. Elfogadjuk Huszár Árpádné megállapítását: „igenis egyszerű osztovátán szőtt hímeseket csodálhatunk.” A k ét s zélt ös s z ek öt ő b et ét cs ip k e, a s z él cs i p k e változatossága, apró ker esztszemes monogramok, vendéghívó feliratozás, színes selyemszállal hímzett rózsacsokor egyedivé teszik a szőteményt, bensőségessé az asztaltársaság hangulatát. Jakab Edit szeretettel teregette édesanyja kis búzahímes abroszait, kőhímes törülközőit, hogy együtt csodálhassuk a különleges öt és háromnyüstös szőteményeket, a szebbnél szebb változatos szélcsipkéket. D ós a D én es n é ör ö m mel t a p a s zt a lt a tetszésnyilvánításomat a cikkcakkos „szövetes” modern szegőcsipkéjű fehér és piros cérnaabroszok láttán, amelyeket édesanyjától örökölt. Kálmán Sándorné Duka Magda anyósa szavait idézte: a bojtokat még leányocska korában ő maga bogozgatta abroszára. Kívánsága szerint leányunokája
3. oldal
fogja emlékül őrizni. Bíró Kálmánné is büszkén nyilatkozat: anyósa az ő családjára bízta, hogy fiúk és tovább unokájuk is őrizze meg a tetszetős abroszt. Az 1909-ben alig tizenöt évesen Zsigmond Mihályhoz férjhez ment Pepi szaktekintélynek örvendett a makfalvi szövőnők kör éb en. Szaktudását, segítőkészségét napjainkban is emlegetik. Többek között Bernád Ferencné a még édesanyjától örökölt szöteményekkel együtt emlékként őrzi a Pepi nénivel fogdosott ötnyüstös, fehér- sötétkék 7x7 táblás rojtos kosárterítőt. A 6x6os kis csillagvirágok a fehér táblában kék, kék táblán fehér virágocskák ellentétes színű középponttal ragyognak. Oláh Eszter (sz. 1895) Bányai Istvánné édesanyja 1910 körül szőtte fehér – piros ötnyüstös abroszát, amelyben öt szélesebb és tizenkét keskenyebb ormózás azonos szélességben váltakozik. A piros, fehér aprózódó téglalapok izgalomkeltően villognak a 40x40 cm-es maradék kisterítőn. Csergő Juliánna (sz. 1907) 1920 körül piros – fehér, fekete – fehér kockás kosárterítőket szőtt. A fehér – fekete hímes 9x8-as sakktáblaszerű mintával kegyeleti tárgy. A fehér – piros kockás hímes vidám alkalmakra: lakodalom-, keresztelő-, pocitavivésre szolgált. Mintája azonos az özv. Varga Miklósné nagyanyja Demény Zsuzsánna kék – fehér kockás cérnaabroszáéval. A fehér félpászmás négyzeteket kilenc, fokozatosan keskenyedő páros, színes és fehér sávok téglalapokká, pálcikákká alakulnak. A szín és alakzat váltakozása izgató vibrálást kelt a nézőben. Saroktól sarokig futtatják a tekintetet a bársonyos csillogású kis „pepita” szigetekig, hogy megpihenjen egy pillanatra. De az erőteljes „vízfolyás”, az „ökörhúgyos” vonalvezetés újból magával ragadja, nehezen bír megválni a látványtól. A kialakított minta a játékos képzelet szüleménye. A leegyszerűsített természeti formavilág, jelenség elvont, mégis különös képzettársításra ösztönöz. Ezek a minták a Küküllőn játszó gyerekek csengő kacagását is hallatják. A hömpölygő víz tükrét lapos kavicsokkal dobálják: szövőst játszanak. Könnyedén lendítik, hogy minél többször érintsék a víz felületét: singelnek. A vízfelületen kelt gyűrűzések egybemosódását, az élet mozgalmasságát jelentik. Ésszerűség és érzelem egybefűzése, az összhang
Makfalvi Tekintő
december
megvalósulása érződik ezekből a mintákból. Közel egy évszázad távlatában tapasztalhatjuk, hogy az egyszerű falusi asszonyok érezték a magas művészet által alkalmazott fény- árnyék hatást, derűt, játékosságot sugalmaztak a még szomorú alkalomra
4. oldal
készült kelmékkel is. A piros-fehér, kék-fehér, feketefehér arányos elosztása, az ellentétes pontozás, az egyszerűen előkelő stílus maradandóvá teszik a szőteményeket. Suba Mária
méter hoszú, vastengelyű, fenék- és oldaldeszkákkal, első- és hátsósoroglyával, valamint ernyővel A makfalvi szekeresség jellegét több tényező (kóberrel) volt ellátva, azért, hogy az áru, valamint az befolyásolta. Makfalvára is találónak érezzük a utasok biztonságban legyenek. A szekér oldalára következő megállapítást: „... a fúvarosok soha nem vasvillát, vedret, abrakostarisznyát rögzítettek, míg a szakadnak el egészen a mezőgazdálkodástól. Bár szekér belsejében még helyet kapott balta, kozsók, tevékenységük sajátos szolgáltatást jelent, de pokróc és az átalvető étellel. többségük mentalitásában mégis paraszt, s ha A falusi utak nagy része köves, rossz időben sáros lehetséges, akkor földet szerez és – legalább családja volt, ami nagy próbára tette a szekereket és a lovakat. egy része – földet művel.” Makfalván a szekeresek A szekér elejére „viharlámpát” rögzítettek, hogy éjjel döntő többsége rendelkezett bizonyos földterülettel. világítsa az utat. A viharlámpa 1-1,5 liter űrtartalmú Ezért a fúvarozást, úgy osztotta be, hogy földjét is bádogdoboz, melyből a felső részén gyapotköteg művelhesse. Elsősorban fazekasterméket szállítottak vezet az edény belsejébe. Az égést petróleum eladásra, hiszen ez állott nagy mennyiségben biztosította. A lámpát rúddal rögzítették a szekér rendelkezésükre. Mivel a falu határa kevés gabonát oldalához. biztosított, visszatértükkor elsősorban gabonát A szekeresek útjukra gyermekeket fogadtak, hoztak, másodsorban gyapjút a posztókészítő segítségnek. Ezeknek a feladata volt a lovak etetése, asszonyok részére. A fa élelem beszerzése és más vagy gyümölcsszállítás csak küldönci teendők. Ilyen alkalmi foglalatosságai a feladatra főleg szegény makfalvi szekeresnek. sorsú gyermekek Az adatközlők vállalkoztak, kimaradva az emlékezete alapján a két iskolából is azért, hogy világháború között a családjukon anyagilag makfalvi szekeresek kevés segíthessenek. Fizetségük adót fizettek. Valószínüleg pénzben vagy gabonával ezért nagyon sok szekeres történt (2-6 véka gabona). A szekeresség megoszlása az év folyamán működött a faluban. Találó Viga Gyula A makfalvi szekeresek több kategóriáját következő értékelése: „A fuvaros foglalkozás figyelhetjük meg. A jó lovakkal és jó szekérrel rendszerint apáról fiúra öröklődött, s a fiúgyerekeket rendelkező szekeres képes volt messzi utakra menni, 10-12 éves korukban már vitte az apjuk az utra. 13-14 mint Szeben, Avrig, Fogaras. A gyengébb éves korukban már gyakran önálló fuvarba jártak. Ez felszereléssel bíró szekeres főleg a környék falvait nem csupán a szekerezés és árucsere gyakorlati járta. Egylovas szekérrel és ugyancsak gyengébb ismereteinek megalapozását jelentette, hanem felszereléssel elsősorban a cigányok jártak. A jó gyakran a nyelvtudását is.” szekeresek megbecsülésnek örvendtek, hiszen sok A makfalvi szekeresek elsősorban románlakta gabonát hoztak, ami létfontosságú volt a falu vidékekek kerestek fel, azok igényelték termékeiket. életében. A jó szekeresek eljutottak a Szeben környéki A szekeres egy évi tevékenysége így alakult. A szászokhoz, akik ugyancsak szerették a makfalvi fazékkal való járást tavasszal kezdte. Nyáron csak főzőedényt („plattenes edényt”). azok a fazekasok jártak, akiknek nem volt földjük. Ezek után elmondhatjuk Szabó Istvánnal: „Sajátos, Esetleg gyümölcsszállításra vállalkoztak. Itt rendszeres vándorlásaik nem csupán eltérő adottságú figyelembe vehetjük azt a tényt is, hogy falun (amely és kultúrájú tájak népe között teremtett hidat, hanem fontos piac a szekeres számára) a nyári hónapok állandó kapcsolataik révén saját kultúrájuk is idején az emberek a mezőn tartózkodnak és a gabona nyitottabb lett.” is szűkében van ebben az időszakban. Nyár végén Makfalva népe igényli a kultúrát, ezt bizonyítják a indultak ismét a téli ünnnepek beálltáig. Télen a múlt és jelen kultúrális jellegű rendezvényei. Egy szekeresek nagy része nem fuvarozott, csak egyesek, természetes nyitottság az, ami a makfalvi embert akik anyagi okokból erre rászorultak. jellemzi. A szekeresek nagy része két loval járt. Kedvelték a Suba László kicsi és közepes nagyságú lovat. Szekerük kb. 3 A makfalvi szekeresség főbb jellegzetességei
Makfalvi Tekintő
december
Nahát. Mégis elegen volnánk?!! Amint azt mindannyian nagyon jól tudjuk november 24-én országunkban is megtartották az Európai-uniós parlamenti választásokat. Ehhez volna nekem is egy pár észrevételem, ha megengedik nekem a kedves olvasók. (Ha nem engedik meg hát akkor ne olvassák el mert egyebet amúgy sem tudnak tenni, mivel én így is úgy is leírom amit akarok). Azt is tudjuk mindannyian, hogy nagyon nagy hűhó előzte meg ezeket a választásokat. Nevezetesen minket romániai magyarokat is ketté osztottak az úgynevezett politikai vezetőink. Egyik oldalon az RMDSZ állt, a másikon pedig az MPSZ támogatásával függetlenként induló Tőkés László Királyhágó-melléki református püspök indult. A választási kampányt megelőzően állítólag megpróbáltak ugyan megegyezni a felek, de ez sajnos kudarcba fúlt. A nagy megegyezésre való igyekezetüket látva ezen nem is csodálkoztam túlságosan. De abban azért megegyeztek, hogy nem folytatnak majd negatív kampányt egymással szemben és nem lesz vádaskodás, hogy ki mit miért, vagy miért nem csinált, vagy esetleg fog csináni ha…. Na hál’ Istennek. Hálálkodtam én naív módon. Végre ők is rájöttek, hogy nem kellene mi egymás ellen acsarkodjunk, ott vannak nekünk a román sovinisták és nacionalisták. Óh, én szegény hiszékeny alak.! Alig egy szűk hét múlva már azt kellett hallanom a rádió meg a televízió adásaiban, hogy amikor Tőkés László beszélt akkor az RMDSZ-t ócsárolja, hogy az
5. oldal
RMDSZ nem csinált vagy csinál ezt vagy azt. Amikor meg az RMDSZ politikusai beszéltek Tőkés Lászlót meg az MPSZ-t illeték szinte ugyanazokkal a vádakkal, és még azzal is, hogy megosszák a romániai magyar választó polgárokat, és emiatt talán még az RMDSZ sem kerül be az Európai Parlamentbe. Hát kedves uraim, ha a felénk tett ígéreteiket is így fogják betartani akkor mi mélyen benne vagyunk a…. Na, tehát szerencsésen lejártak a választások és ekkor kiderült, hogy mindenkinek sikerült bejutnia. Húrrá! Örülhetnénk ezek után. Azért is, hogy van képviselőnk az EU parlamentbe. (Ezek után már csak az a nagy kérdés, hogy mire megyünk vele). Na meg annak is örülhetnék, minden előzetes értékelés ellenére, hogy vagyunk még annyian magyarok Romániában, hogy mindkét fél képviselőit bejuttattuk a brüsszeli képviselők közé. De azért szerintem a közeljövőben jobb volna megegyezni kedves uraim, ha nem akarnak önök is úgy csinálni, mint a monda béli pap, hogy vizet prédikál, de bort iszik, mert hiszen önök emlegetik mindig, hogy a legjobb számunkra az összefogás. Nosza, hadd lám önök meg -e tudják csinálni, mert mi kis emberek már többször is megmutattuk önöknek, hogy csináljuk mi. Most már arra volnánk kíváncsiak, hogy önök tanult emberek, politikusok, hogyan csinálnák. Annak őszinte reményében, hogy önöknek is olyan jól sikerül mint nekünk, kívánok önöknek és minden makfavinak KELLEMES KARÁCSONYI ÜNNEPEKET ÉS BOLDOG ÚJ ÉVET, akárhol éljenek is!
Ifj: Kovács Árpád. BraveHeart.
Választási eredmények Makfalva községben Referendum Sorsz.
Település
1 2 3 4 5
Makfalva Abod Szolokma Hármasfalu Összesen
Szavazati joggal rendelkezők 1223 139 351 1004 2717
Szavazott 186 90 166 402 844
Szavazatok Érvényes Érvénytelen 175 11 85 5 159 7 378 24 797 47
Igen
Nem
125 56 81 254 516
50 24 78 124 276
Európa Parlament-i képviselői választások 2007. november 25.
Sorsz.
Település
Szavazati joggal rendelkezők
1 2 3 4 5
Makfalva Abod Szolokma Hármasfalu Összesen
1223 139 351 1004 2717
Szavazatok Szavazott 565 113 215 520 1413
Érvényes
Érvénytelen
517 103 206 503 1329
48 10 9 17 84
Makfalvi Tekintő
december
6. oldal
Európa Parlament-i képviselői választások 2007. november 25. szavazások megoszlása politikai párt szerint
Politikai pártok Sorsz.
Település
1
RMDSZ
Tőkés László
Roma Párt
PD
PSD
Makfalva
238
196
7
17
32
6
8
2
11
2
Abod
23
63
0
2
4
3
0
0
8
3
Szolokma
114
57
1
10
15
1
1
0
7
4
Hármasfalu
264
180
3
14
22
2
1
1
16
5
Összesen
639
496
11
43
73
12
10
3
42
PRM PNL PC
Egyéb
Nagy öröm számunkra, hogy a 2006-2007-es évben községünkben komoly fejlesztések történtek, melyek a község lakosságának is köszönhetőek. Éppen ezért szeretnénk megköszönni mindazoknak, akik támogattak a sikerek elérésében és bizunk abban, hogy a jövőben is számíthatunk a segítségükre. Az alábbiakban az elmúlt két esztendő eredményeit vázoljuk fel. Megvalósítások 2006-2007 Beruházások : saját erőből Frontális rakodó (Ifron) - vásárlás üzembehelyezés Szippantó gépkocsi (Vidanjor) -//Két szeméttároló megnyitása Vezetékesvíz biztosítása 13 közintézményben Vásártér modernizálása Halottasház-ravatalozó építése Hármasfalusi iskola rehabilitációja Vendégház renoválása, berendezése Személygépkocsi vásárlása Vízlevezető árkok ásása 3500 m. Közvilágítás rehabilitációja 5 helységben Makfalvi Kultúrotthon. Villanyhálózat rehabilitációja Járdaépítés Makfalván és Hármasfaluban Terelőút építése 1 km. Beruházások külső forrásokból Villanyhálózat meghosszabítása a roma telep fele - 2300 m. Makfalvi iskola modernizálása: központi fűtés és belső WC építése Iskolabusz vásárlása Irodai felszerelés: bútor, számítógép vásárlás Tudás alapú gazdaság Makfalva, Hármasfalu kanalizálása Folyamatban van Javítások: Községi utak 20.km karbantartása
2004 – 20.000 lej 2007- 150.000 lej Közvilágítás üzemeltetése 2004- 10.000 lej 2007- 40.000 lej 400 m. Járdajavitás 8000 lej Hármasfalusi óvoda javítása 15.000 lej Szolokmai iskola javítás 8.000 lej Iskolák évi higiénzálása 2004 - 3000 lej 2007 - 12000 lej Szolokmai Kultúrotthon javítás 5000 lej Vízmeder kiigazítása útvédelem céljából 100 m. 6000 lej Külömböző középületek javítása meszelése 10.000 lej
15.000 lej 22.000 lej 15.000 lej 20.000 lej 10.000 lej 60.000 lej 180.000 lej 200.000 lej 26.000 lej 10.000 lej 220.000 lej 70.000 lej 100.000 lej 50.000 lej 150.000 lej Kormánypénz 100.000 lej Tanügyminisztérium 130.000 lei Tanügyminisztérium 10.000 lej Phare program 300.000 lej pályázat Távközlési Minisztérium 4.100.000 lej pályázat Környezetvédelmi Miniszt.
Kulturális, szociális téren: Szentistván napok évi megszervezése Szent István, Szent Imre, Gizella szobrok állítása (szponzorok támogatásával) Makfalva 500 éves írásos említésének megünneplése, Wesselényi Miklós szoborállítása (szponzorok támogatásával 35.000 lej Otthoni beteggondozás évi 20.000 lej Iskolai felzárkoztató programok roma gyerekek részére Tanácsi támogatás 10.000 lej Pincegaléria létesítése Forrás: Makfalvi Polgármesteri Hivatal
Makfalvi Tekintő
december
7. oldal
„P A P I” Közösségi információs központ Punct Acces Public la Informaţii
Sok falutársunknak furcsának tűnt, nem értette az egészet mikor a makfalvi dombi iskolán feltűnt egy cégtábla „PAPI” felírattal. Magyarázta vagy nem, ki ahogy tudta, mindenféle hírek alapján. Ebben az írásban próbálunk eloszlatni egy pár tévhitet és megmagyarázni olvasóinknak, hogy ez a létesítmény miért annyira fontos a világhoz való közelkerüléshez. Először azzal kezdeném, miként jött létre és miből áll: - A Tudásalapú Gazdaság program segítségével, hangsúlyos kommunikációs hátránnyal küszködő települések fejleszthetik önkormányzati, oktatási és kulturális intézményeik, vállalkozásaik távközlési infrastruktúráját. A projektet a Világbank és a román kormány közösen finanszírozza. A Világbank 60 millió USD, a román kormány 9,4 millió USD járult hozzá a tervhez, melyre 504 település pályázott. A programban olyan községek és városok vehettek részt, amelyeknek lakossága nem haladta meg a 30.000-t. - 251 vidéki település nyert a Tudásalapú Gazdaság program pályázatán, ebből 71 erdélyi község vagy város. - A programban résztvevő településeken információs központot hoznak létre, ahol a lakosok megismerkedhetnek és hozzáférhetnek a modern távközlési és az információs technológia által nyújtott lehetőségekhez. Ezenkívül számítógép hálózattal kö-tik össze a polgármesteri hivatalt, az iskolát és a közkönyvtárat. - Előzetes becslések szerint a Tudásalapú Gazdaság programnak köszönhetően 472 általános iskolát, 260 polgár mesteri hivatalt, 260 köz könyvtárat informatizálnak, a szolgáltatásokhoz 1.740.000 lakos férhet hozzá, ami a vidéken élők 17,7% -át jelenti - Községek esetében a legtöbb nyertes pályázat Suceava (17), Vaslui (13), Kolozs és Bihar (10) megyéből érkezett. A kisvárosok esetében Maros megye az élen járó (5), utána következik Hunyad (4),
Dombi iskola A közösségi információs központ épülete
Az információs központ Hargita (3), Fehér, Bihar, Brassó, Krassó- Szörény, Konstanca, Máramaros, Suceava és Temes (2) megye. - "A program fő célja nem csupán az infrastruktúra fejlesztés vagy ingyenes számítógép osztogatás, hanem egy olyan önfenntartó közösségi hálózat létrehozása, amely hosszú távon megteremti ezeken a településeken az információhoz, a tudáshoz való hozzájutás lehetőségét, és növeli a közösség versenyképességét. Ezt a célt úgy érjük el, hogy az infrastrukturális befektetés mellett nagy hangsúlyt fektetünk az informálásra, az oktatásra és a tartalmi szolgáltatásokra. Ezen a hálózaton keresztül a lakosok kapcsolatba léphetnek a közigazgatással, kéréseket adhatnak le, virtuális üzleteken keresztül kínálhatják áruikat" – hansúlyozta Nagy Zsolt volt távközlési és informatikai miniszter Makfalva a községek ranglistáján előkelő helyet foglal el hiszen kaptunk hat számítógépet az információs központnak, kettőt a Polgármesteri Hivatalnak, egyet a községi könyvtárnak, egy jutott Hármasfalunak, tíz a makfalvi iskolának, ezek mellett fax, lenyomtató, szkenner, fényképezőgép áll az érdeklődők rendelkezésére. Mindezek mellett bíztosították a megfelelő berendezést is. Ezen lehetőségek és felszerelés birtokában minden lakosnak lehetősége lesz internetes hozzáfér-hetőségre, helyben fényképkészítésre és előhívásra és faxelküldésre. Ezek árát valamint a hozzáférhetőségi programot a Makfalvi Tanács fogja meghatározni a januári hónap folyamán. Mindezek mellett számítógépes kurzusok indulnak januártól (ára kb 5 lej/óra) 1 tanulási egység – Számitógép alapismeretek Óraszám: 24-30 2 tanulási egység – Internet kezdőknek Óraszám 16-20 3 tanulási egység – Microsoft Word (szövegszerkesztés) Óraszám 14-20 4 tanulási egység – Microsoft Excel (táblázatkezelés)
Makfalvi Tekintő
december
Óraszám 14-20 5 tanulási egység– Microsoft PowerPoint (bemutató szerkesztés) Óraszám 12—16 6 tanulási egység– Digitális környezet (PhotoShop) Óraszám 16-24 7 tanulási egység– Internet haladóknak (Weblap készitése) Óraszám 16-20 8 tanulási egység – Microsoft Access (Adatbázis kezelés) Óraszám 10-14 Az egységek nem kapcsolódnak egymáshoz,
-Labdarúgás-
8. oldal
bármelyikre lehet iratkozni, a sorrend nem számít. Az egység végén (sikeres vizsgázás esetén) minden letett egységról külön DIPLOMA jár, ami világ- szinten elismert a MICROSOFT által. Ennek a befektetésnek az átadása 2007. dececember 19-én szerdán volt a helyi tanács, valamint a hozzájárulók jelenlétében. A program helyi vezetője Jakab Csaba, míg a renszergazda Muszka László. Örüljünk, hogy ezzel a lehetőséggel is jobban rálátunk a nagyvilágra és bennünket is jobban láthatnak, elérhetnek szeretteink.
Seprődi István
Egy régi kép, egy . . .
Az őszi forduló végleges állása:: 1. Kibéd ……………………….…24 pont 2. Somosd ……….……………….16 pont 3. Makfalva ..................................12 pont 4. Székelykövesd ..………….…....12 pont 5. Nyárádremete …... ………….....10 pont 6. Egrestő ………….…….….. …....7 pont 7. Nyárádmagyarós .…….…… ...…7 pont 8. Nyárádszentbenedek ..….…...…..6 pont 9. Csikfalva ……………..…..…….3 pont
Jóslások Makfalván Mikor a macska mosdik, eső lesz. Mikor a köd leszáll, jó idő lesz. Ha Katalin locsog, karácsony kopog. Ha halottal álmodunk és az él, akkor jó idő lesz, ha halva látjuk, rossz idő lesz. (Bartáné Dósa Júlia, sz. 1921) Gyűjtötte: Suba Dániel, Torda
1943. tele Makfalván, háttérben a református templom, előtérben két csendőr
A Makfalvi Tekintő szerkesztősége Kellemes Karácsonyi Ünnepeket és Boldog Új Évet kíván minden kedves olvasójának. Bort, Búzát, Békességet! Fontos telefonszámok: Központosított ügyelet: (SMURD, RENDŐRSÉG, TŰZOLTÓSÁG): 112, 955, 956, 961 Gázszolgáltató vállalat: 570.629 Áramszolgáltató vállalat: 570. 232 Makfalvi orvosi rendelő: 584.161
Szerkesztették: Barabás Zoltán, Bányai József, Bernád Barna Attila, Fábián Kinga, Fülöp Irén, ifj. Kovács Árpád, Péterfi Levente, Péter Ödön, Seprődi István, Vass Katalin, Zsigmond Zsuzsánna Internet: www.makfalva.eu/Újság www. ghindari.eu/Újság Támogatónk: a Makfalvi Polgármesteri Hivatal
