A Csepeli
Kertbarát Kör Egyesület Alapszabálya I. Általános rendelkezések
1.) Az egyesület neve: Csepeli Kertbarát Kör Egyesület (továbbiakban egyesület) 2.) Rövidített neve: CSKK 3.) Az egyesület székhelye: 1212. Budapest. József Attila u. 38.. Az egyesület telephelye: Rákóczi Kert Közösségi és Civil Ház (1212 Bp. Rákóczi tér 34.) 4.) Az egyesület működési területe: Magyarország, Közép Magyarországi Régió, Budapest 5.) Az egyesület közhasznú szervezet. 6.) Az egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, pártoktól független, azoktól támogatást nem kap és azoknak anyagi támogatást nem nyújt; országgyűlési képviselőjelöltet nem állít, és nem támogat. 7.) Az egyesület által végzett közhasznú tevékenységek az alábbiak: 1997. évi CLVI. törvény 26.§ c) közhasznú tevékenység: a társadalom és az egyén közös érdekeinek kielégítésére irányuló következő – a szervezet létesítő okiratában szereplő – cél szerinti tevékenységek: 4. nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés; 8 természetvédelem, állatvédelem 9. környezetvédelem AZ 1997. évi CLVI. tv-Khtv_4§ 1 bekezdés a pontjára tekintettel, az egyesület közhasznú szolgáltatásaiból bármely személy (bárki) részesülhet.
II. Az egyesület célja 8.) Általában a természet és a környezet védelméért, a megbillent környezeti egyensúly visszaállításáért, és a biológiai sokszínűség védelme érdekében fejti ki tevékenységét. a. A működési területén található természeti értékek felkutatása, állapotának dokumentálása, és védelme. b. A kertkultúra, a kertművelés fejlesztése, rangjának és megbecsülésének erősítése c. A természet és környezetvédelmi szempontú ismeretterjesztést, a környezettudatos fogyasztói szokások és magatartások végzését és bemutatását támogatja. d. Szakmai segítséget nyújt a környezeti nevelési, iskolai programok megvalósításához e. A civil társadalom összefogását erősíti. Együttműködik hasonló helyi, országos, környezet-, egészségvédő, fogyasztóvédelmi mozgalmakkal, nőszervezetekkel, egyesületekkel, szövetségekkel. 9.) Az egyesület céljait a következő módszerekkel, eszközökkel, feladatellátással kívánja megvalósítani: - részt vesz a helyi és az országos természet és környezetvédelmi rendezvényeken - részt vesz az ifjúság természet és környezetvédelmi nevelésében, felvilágosításában - együttműködik az intézmények, önkormányzatok, civil szervezetek szakértőivel - folyamatosan figyelemmel kíséri a helyi önkormányzatok környezetvédelmi programjait, ezek tervezését és teljesítését - konferenciákat, összejöveteleket, szakmai napokat, bejárásokat, lakossági tájékoztatókat, rendezvényeket szervez, támogat - szakmai előadásokat tart, kiadványokat, ismertetőket készít, és ad ki - helyi és országos pályázatokon indul, szponzorokat, támogatókat szervez céljai megvalósításához 10.Az egyesület közhasznú szolgáltatásaiból a az 1997. évi CLVI .tv –Khtv- 4.§. ( 1) bekezdés a pontjára tekintettel, a tagokon kívül más is (bármely személy) részesülhet 1
III. A tagság 11.) Az egyesület rendes tagja lehet bármely természetes személy. Az egyesület rendes tagja részt vehet az egyesület tevékenységében és rendezvényein, választhat és választható az egyesület szerveibe, a KGY ülésein szavazati joga van. A rendes tag kötelessége eleget tenni az alapszabályban meghatározott kötelességeinek, így különösen részt venni az egyesület munkájában és az egyesületet tagdíja befizetésének mértékéig anyagilag támogatni. 12.) Pártoló tag lehet minden természetes és jogi személy. Az egyesület pártoló tagja részt vehet az egyesület tevékenységében és rendezvényein, a Közgyűlésen (továbbiakban KGY) tanácskozási és javaslattételi joga van. - A pártoló tag kötelezettsége, hogy a tevékenysége összhangba legyen az alapszabállyal. ---Bekapcsolódjon az egyesület tevékenységébe - Az egyesület támogatása, tevékenyégének segítése, támogatása megállapodás szerinti formában. 13. Az egyesület jogi személy tagjai a jogaikat és kötelezettségeiket a bejegyzett képviselőik révén gyakorolják, illetve teljesítik. 14. Mind a rendes, mind pedig a pártoló tagok felvétele elsőfokon az elnökség hatáskörébe tartozik. A határozat ellen (az egyesületen belül) a Közgyűléshez lehet jogorvoslattal élni. 15.) A tag kizárásának kérdésében az elnökség dönt, és döntésében megjelöli a kizárás okát. Az elnökség a kizárásról az érintettet – a kizárás indoklásával – írásban értesíti. A kizárás ellen hozott elnökségi határozat ellen 15 napon belül írásban lehet a KGY-hez lehet fellebbezéssel élni. - Ki kell zárni azt a rendes, vagy pártoló tagot, aki tevékenységével az egyesület érdekeit, írásos figyelmeztetés és felszólítás ellenére sérti - Ki kell zárni azt a tagot, aki az elmart tagdíjat az elnökség felszólítására, a következő közgyűlésig nem fizeti meg. A jogi személy tagsága megszűnik annak jogutód nélküli megszűnésével, ilyenkor a tagot az Elnökség törli a tagnyilvántartásból. - Az Elnökség határozata ellen a kizárt tag, a számára sérelmes határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a KGY-hez fordulhat jogorvoslatért.
IV. Az egyesület szervezete és működése Az egyesület szervezete: Közgyűlés – Elnökség 16.) Közgyűlés ¾ Az egyesület legfőbb döntéshozó szerve a KGY, amelyet az elnökség legalább évenként egyszer (írásban, az ülést megelőzően legalább 15 nappal megküldve) hív össze. Bíróság, ügyészség, vagy más hatóság határozatának mielőbbi megtárgyalása és a szükséges döntés mielőbbi meghozatala érdekében az Elnökség jogosult E mailben rendkívüli Közgyűlést összehívni. ¾ Az elnökség a tagok legalább 25%-ának írásbeli kérésére köteles a KGY-t összehívni. ¾ A KGY nyilvános. ¾ A KGY napirendjét az Elnökség a meghívóban közli a tagokkal. ¾ A KGY határozatait nyílt szavazással, a szavazatra jogosultak egyszerű (50%+1 tag) többségével hozza. A KGY nyílt szavazással választja meg, illetve hívja vissza a tisztségviselőket, fogadja el lemondásukat. ¾ A KGY határozatképes, ha azon a szavazásra jogosultak 50%-a + 1 fő jelen van. A határozatképtelenség miatt újra összehívott ülés az eredeti napirendi pontok tekintetében a megjelentek számától függetlenül határozatképes, ha a fentiekről a tagokat az eredeti meghívóban már előre tájékoztatták. 2
¾ A KGY hatáskörébe tartozik az alapszabály megállapítása és módosítása, a tisztségviselők megválasztása, visszahívása, lemondásuk elfogadása, az évi költségvetés meghatározása, az egyesület más társadalmi szervezettel való egyesülésének, úgyszintén feloszlásának kimondása. ¾ A tisztségviselők visszahívásának okai: ha tevékenységük az alapszabállyal nincs összhangban, a kötelezettségeiket nem látják el rendesen, ha tevékenységük jogszabályt sért ¾ Az éves beszámolók és közhasznúsági jelentés elfogadása a KGY kizárólagos hatáskörébe tartozik. Az éves beszámolókat és a Közhasznúsági Jelentést a Közgyűlés nyílt szavazással, egyszerű többséggel (50% + 1 fő szavazatával) fogadja el. A közhasznúsági jelentés tartalmazza: a) a számviteli beszámolót; b) a költségvetési támogatás felhasználását; c) a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást; d) a cél szerinti juttatások kimutatását; e) a központi költségvetési szervtől, az elkülönített állami pénzalaptól, a helyi önkormányzattól, a kisebbségi települési önkormányzattól, a települési önkormányzatok társulásától, az egészségbiztosítási önkormányzattól és mindezek szerveitől kapott támogatás mértékét; f) az egyesület vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások értékét, illetve összegét; g) a közhasznú tevékenységről szóló rövid tartalmi beszámolót. Az egyesület éves közhasznúsági jelentésébe bárki betekinthet, illetőleg abból saját költségére másolatot készíthet. Felügyelő Bizottság: Ha az egyesület éves bevétele meghaladja az ötmillió forintot, a vezetőszervtől elkülönült felügyelő szerv létrehozása akkor is kötelező, ha ilyen kötelezettség más jogszabálynál fogva egyébként nem áll fenn. Felügyelő Bizottságot állít fel az egyesület egyéb esetben a tagok kérésére is, ha a Közgyűlés jóváhagyja. 17.) Összeférhetetlenségi szabályok: A KGY határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont], élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek az egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az Egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás. ¾ A KGY nyílt szavazással fogadja el a szervezeti módosítást, új tisztségviselőire teendő javaslatot. ¾ Az egyesület megszűnik, ha feloszlását vagy más egyesülettel való egyesülését a KGY kimondja, az arra jogosult szerv feloszlatja, vagy megszűnését megállapítja. ¾ 18.) Elnökség ¾ Az elnökség az egyesület végrehajtó és képviseleti szerve. ¾ Az elnökség 3 közvetlenül választott tisztségviselő: az Elnök, az Alelnök és a Titkár ¾ Az Elnökség szükség szerint, de legalább évente egyszer ülésezik, üléseit az elnök hívja össze, és köteles az Elnökség bármelyik tagjának kérésére azt összehívni. Az Elnökség ülését legalább három munkanappal, az ülés előtt, írásban (Emailben) kell összehívni, a napirend egyidejű közlésével. Az Elnökség ülései nyilvánosak, azokon a napirendet az elnök közli az Elnökség tagjaival. ¾ Az Elnökség ülése akkor határozatképes, ha minden tagja jelen van; határozatait nyíltan, egyszerű többséggel hozza. 3
¾ Az Elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy aki, vagy akinek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont], élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek az egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az Egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás. Nem lehet az egyesület vezető tisztségviselője az a személy, aki korábban más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt, e tisztsége megszűntét követő két évig, amennyiben a korábbi közhasznú szervezet az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki. A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt. 19.) Tisztségviselők Elnök ¾ Önállóan képviseli az egyesületet ¾ Az elnökségi ülések és a KGY-k levezető elnöke ¾ Az elnökségi ülések között irányítja és vezeti az egyesület operatív munkáját ¾ Számadással tartozik az elnökség és a KGY felé. ¾ Helyettesítéséről köteles megfelelő időben gondoskodni ¾ Első aláíróként utalványozási joggal rendelkezik ¾ Rendelkezik a bankszámla felett a Titkárral együttes módon Alelnök ¾ Az elnök, vagy a Titkár helyettesítését látja el ¾ Döntési joggal vesz részt az elnökség munkájában Titkár ¾ Az egyesület adminisztratív, szervezeti, szervezési ügyekért felelős tisztségviselője ¾ Helyettesítéséről köteles megfelelő időben gondoskodni ¾ Második aláíróként utalványozási joggal rendelkezik 20.) Képviselet Önálló képviseleti joggal az Elnök és a Titkár rendelkezik. 21.) Utalványozás Utalványozási joggal két tisztségviselő együttes módon rendelkezik; alapesetben a tisztségviselőknél leírt módon. 22.) Bankszámla feletti rendelkezési jog A bankszámla felett az Elnök és a Titkár együttes módon rendelkezik.
V. Az egyesület gazdálkodása 23.) Az egyesület vállalkozási és befektetési tevékenységet nem folytat. Az egyesület gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, hanem visszaforgatja az alapszabályban foglalt tevékenységre. 24.) Az egyesület a Khtv 26.§. k pontja szerinti befektetési tevékenységet nem folytat, így a Khtv 17.§. –a szerinti befektetési szabályzatot nem készít.
VI. Határozatok és nyilvánosság 25.) A KGY és az elnökség döntéseit az egyesület nyilvántartja a határozatok tárában. 4
Ebben fel van tüntetve a döntések tartalma, időpontja, hatálya, a támogatók és ellenzők számaránya és személye. Az elnök, írásban, igazolható módon gondoskodik a szervezet döntéseinek érintettekkel való közléséről. A KGY és az elnökség döntéseit az egyesület telephelyén elhelyezett hirdető táblán és Internetes honlapján hozza nyilvánosságra. 26.) Betekintési jog. Az egyesület működésével kapcsolatban keletkezett iratokba bárki betekinthet, az egyesülettel előre egyeztetett időpontban. 27.) Tájékoztatás. Az egyesület működésének módjáról, szolgáltatásai igénybevételének módjáról, valamint beszámolói közléseiről időszaki kiadványaiban és Internet honlapján tájékoztatja a nyilvánosságot.
VII. Záró rendelkezések 28.). Az egyesület tagjai kötelezik magukat arra, hogy a vitás ügyeiket a szervezeten belül döntik el. Amennyiben nem jutnak egyességre, úgy a Fővárosi Bíróság döntését fogadják el. 29.) Az egyesület alapszabályában és egyéb szabályzataiban foglalt rendelkezések hivatalos értelmezésére az Elnökség jogosult. Az Elnökség állásfoglalása az egyesület valamennyi tagjára nézve kötelező. A jelen alapszabályban nem szabályozott kérdésekre az 1989. évi II. tv. és egyéb vonatkozó jogszabályok rendelkezései irányadók. A Csepeli Kertbarát Kör Egyesület 2004. december 6. napján megtartott megismételt alakuló közgyűlése a módosított Alapszabályt egyhangúan elfogadta. Budapest, 2004. december. 6.
5
