A cselekvés parlamentje

PARLAMENT

A cselekvés parlamentje Az Országgyűlés az őszi ülésszakot kétnapos munkával kezdte. A törvényalkotás mellett az őszi időszakban több személyi kérdésben is dönteniük kell a honatyáknak. Legkésőbb december 13-ig legfőbb ügyészt kell választaniuk a képviselőknek, mert a tisztséget jelenleg viselő Kovács Tamás akkor betölti 70. életévét. Rajta kívül legalább húsz tisztségviselőt, köztük médiatanácstagokat, felügyelőbizottsági tagokat kell az Országgyűlésnek megválasztania. A kétnapos ülésen többek között döntött az Országgyűlés a fideszesképviselőkáltalbeterjesztettmédiacsomaghoz kapcsolódó határozati javaslatokról is. Az első napon, napirend előtt felszólalt Orbán Viktor miniszterelnök, másnap megkezdődött a zárszámadás vitája is. A parlament döntött a médiatanács tagjait jelölő eseti bizottság felállításáról, valamint a Közszolgálati Közalapítvány létrehozásáról. Az őszi ülésszak kezdetekor Kövér László házelnök tájékoztatta a képviselőket, hogy a szeptember 13–14-i ülésnapokra az LMP képviselőcsoportja Jávor Benedeket, a Jobbik képviselőcsoportja Staudt Gábort és Varga Gézát, a KDNP képviselőcsoportja Tarnai Richárdot, az MSZP képviselőcsoportja Szanyi Tibort és Horváth Csabát frakcióvezetőhelyettesnek megválasztotta. Napirend előtt felszólalt Orbán Viktor miniszterelnök, beszédéből és a parlamenti pártok vezérszónokainak válaszából szerkesztett formában idézünk.

„Most jön a java, az ország felemelése” Orbán Viktor Kormányzati teendők címet adta a napirend előtti hozzászólásának. Alkotmányos szokásra hivatkozva elmondta,

2

hogy az ülésszak megkezdésekor az a miniszterelnök feladata, hogy tájékoztassa a magyar népképviselőket arról, hogy mit végzett a kormány, amióta nem látták egymást. Először köszönetet mondott mindazoknak, akik töretlenül biztatták, támogatták a parlamenti többség és a kormány munkáját az elmúlt időszakban. A miniszterelnök a cselekvés parlamentjének nevezte az Országgyűlést és hangsúlyozta: Magyarország visszaszerezte a reményt,„de még nagyon messze vagyunk attól, ahova szeretnénk eljutni”, most jön a java, az ország felemelése és talpra állítása. „Bennünket, magyarokat szoktak azzal vádolni, hogy csodavárók vagyunk, hogy illúziókat kergetünk, hogy délibábos vágyálmaink vannak, hogy csak lelkesedni tudunk, de a kitartó munka nem kenyerünk. Sőt időnként a saját magyar politikai vezetésünk is szokott efféléket szórni a fejünkre, mondván, nem akarunk szembenézni a realitásokkal,

ÖN • KOR • KÉP 2010. augusztus–szeptember

| www.onkorkep.hu

ezért a magyarok elutasítják – legalábbis többségük elutasítja – a változtatásokat és a reformokat. Szeretném tájékoztatni a Tisztelt Házat, hogy Magyarországon én ma semmi ilyesmit nem tapasztalok, se csodavárást, se illúziókergetést, se délibábos álmodozást. Annál inkább látok józan derűlátást, mértéktartó reménykedést és reális, életszerű elvárásokat (…)”

PARLAMENT Nyolc év lejtmenet után „Ma Magyarországon közmegegyezés áll fenn, mindenki tudja, hogy nyolc év lejtmenet után némi időre van szükség, hogy visszakapaszkodjunk a süllyedés előtti állapotba, és ahhoz is idő kell, hogy onnan aztán feljebb léphessünk. Magyarországon ma mindenki tudja, mit jelent az ország újjáépítése. Először is el kell takarítani a romokat, és le kell rakni az új alapokat. Száz nap alatt Magyarország rengeteg munkát végzett, és komoly erőfeszítéseket tett. Egyetlen biztató jelre kellő szerénységgel hadd hívjam fel a figyelmüket: a világ országait versenyképességi rangsorba szokták rendezni. A legutóbbi ilyen rangsorban Magyarország az 58. helyről az 52. helyre visszakapaszkodott. A hangsúly a visszakapaszkodás szón van, ugyanis 2002-ben hazánk a világ versenyképességi rangsorában az első 30-ban volt. Szeretnénk, ha 2014-ben újra az első 30ban lehetne.”

A kétharmados forradalom A miniszterelnök köszönetet mondott mindazoknak a pártoknak és országgyűlési

képviselőnek, akik részesei voltak a közös munkának. „Ez az Országgyűlés elmondhatja magáról, hogy ez a cselekvés parlamentje; talán nem túlzás, ha azt mondom, hogy az elmúlt húsz év legdolgosabb és legelszántabb parlamentje. Végül is 55 törvényt fogadtunk el.” Véleménye szerint nemcsak a meghozott törvények száma, de azok súlya és jelentősége is fontos, hiszen olyan változást vittek véghez, amelyekkel húsz éven keresztül sikertelenül birkózott a magyar parlament. „Évtizedes tabukat döntöttünk le, és ezzel megkezdtük Magyarország talpra állítását” – hangsúlyozta Orbán Viktor, aki azt is természetesnek gondolja, ha a régi rend hívei nem osztoznak a kormányzó pártok új rend iránti elkötelezettségében és lelkesedésében. „Ez érthető, hiszen ők a régi rendet védik, azt a régi rendet, amelynek mélyreható megváltoztatásáról döntöttek a magyar választópolgárok. De remélem, hogy a régi rend hívei – akik itt ülnek a Házban – szintén nem veszik zokon, hogy mi pedig teljesítjük a feladatot és elvégezzük azt a munkát, amivel megbíztak

Ősszel hetente ülésezik a parlament. Az őszi ülésszakban semmiféle változás nem lesz a parlamenti munkában, a házbizottság ülésén már nyilvánvalóvá vált, hogy a költségvetés vitája határozza meg az ülésszak rendjét – közölte Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője. Véleménye szerint az őszi ülésszak „lehet, hogy még nehezebb lesz”, mint az előző volt… A kormány már a nyáron az Országgyűlés elé terjesztette a negyvenkét javaslatból álló törvényalkotási programját. Napirendre kerül egyebek mellett a 16 százalékos személyi jövedelemadó bevezetéséről szóló adócsomag javaslat, és októberben tárgyalják a hagyatéki eljárásról, a mezőgazdasági támogatásokról, a katonák jogállásáról és a bioüzemanyagokról szóló törvényjavaslatokat is. A legtöbb indítványt (11) a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium nyújtja be. A szeptember 13–14-én tartott ülésnapokon döntés született a parlament őszi ülésszakának munkarendjéről (a képviselők 233

A törvényhozás mulasztásban van. Az Országgyűlés személyi döntéseire vonatkozó szabályok alapján több tisztségviselőt is meg kell választania a parlamentnek a következő fél évben. A Háznak pótolnia kell a Magyar Nemzeti Bank (MNB) felügyelőbizottsága elnökét és a tagjait, ugyanis az érintettek megbízatása az Országgyűlés megbízatásának időtartamára szól. A jogszabály szerint az új felügyelőbizottságot az Országgyűlés alakuló ülésétől számított három hónapon belül meg kell választani. Az alakuló ülést május 14-én tartották, a törvényhozás tehát e tekintetben mulasztásban van. Az MNB új felügyelőbizottsága várhatóan nyolctagú lesz, róluk az Országgyűlés egyszerre, egy csoportban szavaz. Megválasztják a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa és a Közszolgálati Közalapítvány kuratóriumi tagjait is. A testületek tagjai kilenc évre kapnak mandátumot. A médiatanács elnökét és négy tagját listáról, a közalapítvány kuratóriumának tagjait egyenkénti szavazással választják, mindkét esetben az eredményességhez a jelenlévő képviselők kétharmadának a szavazatára lesz szükség. az emberek. Elvégezzük azt a munkát, amelyet a kétharmados forradalommal ránk testáltak a választópolgárok.”

Az utolsó parlamenti ülés óta 53 nap telt el A miniszterelnök felsorolta azokat a fontosabb dolgokat, amelyek azóta történtek. Az augusztus 1-jétől működő Széchenyi forgóeszközhitel-program 25 millió forintig nyújt hitelt, szintén augusztustól a kormány átvállalta a televíziók üzemben tartási díját, a kispatikák védelme érdekében patikaalapítási stop lépett életbe, elismerik az adórendszeren kívüli kereset intézményét, megszűnt az ingatlanok jelzálogalapú devizahitelezé-

igen, 88 nem és 5 tartózkodással elfogadták), melynek értelmében október 4. és december 23. között minden héten lesz parlamenti ülés. A november 15-ével kezdődő héten a költségvetés tárgyalásakor négynapos ülést tartanak. A képviselők 309 igen és 1 nem szavazattal határoztak arról is, hogy a költségvetési törvényről december 23-án lesz a zárószavazás. A zárszámadási törvénnyel kapcsolatban 291 igen, 2 nem és 41 tartózkodással fogadták el a házszabálytól való eltérést, mely szerint a képviselők szeptember 20-án hétfőn délutánig adhatnak be módosító javaslatokat. Az önkormányzati választás miatt elrendelt kéthetes szünettel az ellenzéki pártok közül az MSZP és a Jobbik nem értett egyet. A szocialisták azzal indokolták álláspontjukat, hogy sok a munka, ősszel sok törvényjavaslat kerül a Ház elé. A Jobbik szintén a feszített munka miatt mondott nemet a helyhatósági választás előtti kéthetes parlamenti szünetre. www.onkorkep.hu

se, illetékmentes lett az egyenes ági rokonok közti öröklés és ajándékozás. Augusztus 19-én megszigorították a katonaság, a rendőrség és a titkosszolgálatok politikai feddhetetlenségét, hatályba lépett az alkotmánymódosítás, augusztus 20-án életbe lépett a kettős állampolgárságról szóló törvény. Augusztus 28-tól a társasági nyereségadó 10 százalékra csökkent. Küngösön megnyitották az előző kormány által bezárt első kispostát. Szeptembertől 50 millió forintig lehet igénybe venni a Széchenyi beruházási hitelt, a szakhatóságok első esetben csak figyelmeztetéssel büntethetik a kis- és középvállalkozásokat, életbe lépett és megkezdték a végrehajtását a termőföld védelmét célzó törvénynek. Szintén szeptember 1-jén kezdte meg működését a Terrorelhárítási Központ, életbe lépett a 2 millió forintos havi bérplafon a költségvetési szférában, viszszaállították az önkormányzatok törvényességi felügyeletét és iskolába járáshoz kötötték a családi pótlékot.

Ami pedig a jövőt illeti Szeptember 15-től a közétkeztetést végző intézmények helyi termelőktől is vásárolhatnak, a bankadóról szóló törvény értelmében szeptember 30-ig a bankadó ese-

| www.onkornet.hu | 2010. augusztus–szeptember ÖN • KOR • KÉP

3

PARLAMENT dékes részét a bankoknak be kell fizetni. Szeptember végétől jövedékiadó-mentes lesz a meghatározott mennyiségű gyümölcspárlat-előállítás, és október 1-jétől az év elejéig visszamenőleges hatállyal 98 százalékos különadó sújtja az abszurd végkielégítéseket. A miniszterelnök emlékeztette a képviselőket arra, hogy az Országgyűlés elfogadott egy nyilatkozatot a nemzeti együttműködésről, melynek értelmében a kormány egy új nemzetpolitikai rendszert épít. Bevezették a kettős állampolgárságot (elérhetőségét január 1-jétől biztosítják); ugyancsak a nemzetpolitikai rendszer részeként elfogadták a nemzeti összetartozásról szóló törvényt.

A miniszterelnök ígéretet tett arra is, hogy a Magyar Állandó Értekezletet hamarosan összehívják. Orbán beszélt az új politikai rendszer kiépítéséről, ide sorolta, hogy 2014től kétszáz főre csökkentik az országgyűlési képviselők számát, és már ősztől 40 százalékkal csökken az önkormányzati képviselő-testületek létszáma is. A nemzeti intézmények működőképességének helyreállítására példaként említette az Alkotmánybíróságot és az Állami Számvevőszéket. Beszélt arról is, hogy a gazdasági és költségvetési adatok meghamisításának gyakorlatát megszüntették, a politikusok felelőtlenségének helyzetét fölszámolták,

és a titkosszolgálatok politikai célú fölhasználását megtiltották, illetve „lehetetlenné tettük” – hangsúlyozta a miniszterelnök (a szocialisták az elhangzottakra felhördültek – a szerk). Orbán a jövőről szólva azt mondta, hogy a nemzeti együttműködés rendszerében egy erős, új gazdasági rendszert építenek. „A spekulációra, eladósodásra és megszorításokra épülő gazdasági rendszer helyett értékteremtésre, munkahelyek létesítésére és pénzügyi felelősségre épülő gazdasági rendszert építünk”. Úgy fogalmazott, az idén 3,8 százalékkal„nyújtózkodhatunk” tovább, mint ahogy a takarónk ér, jövőre sem jósolt 3 százalékosnál nagyobb kilengést. 

VÁLASZOK

Az ellenzéki parlamenti pártok vezérszónokai viszontválaszaikban gondoltak az október 3-i önkormányzati választásokra, mondanivalójukkal megszólították a választókat is, a miniszterelnököt nem kímélték, kapott hideget, meleget. Az LMP szegényellenes politikával vádolta a kormányt, az MSZP szerint rossz az irány, a Jobbik megszüntetné Magyarországon az élősködést.

A kormány szegényellenes politikát folytat A Lehet Más a Politika frakcióvezetője már a hozzászólása elején leszögezte, hogy nem csak a régi rend hívei kifogásolják, hogy a kormány a kétharmados többséggel korlátlanul visszaél. Schiffer András kijelentette, hogy a parlamentben sokan vannak, akik nemcsak a jelenlegi kabinet túlzott hatalmi törekvései ellen emeltek kifogást, hanem már az elmúlt nyolc évben is világosan jelezték, ha az akkori hatalom átlépte a jogállami korlátokat. A frakcióvezető szerint a jelenlegi kormány ezeket a korlátokat kívánja odébb tolni. Megjegyezte, a jogállam becsületének visszaállítására irányuló törekvésekkel egyetértenek,

4

de ezt úgy lehetne végrehajtani, ha nem meggyengítenék, hanem megerősítenék a fékek és ellensúlyok rendszerét, illetve a mindenkori hatalmi koncentrációt kiegyensúlyozó intézményeket. Schiffer András a Somogy megyei Kötcsén elhangzottakra reagált: „Ön Kötcsén említést tett több ezer milliárdos forráskivonásról. Akkor, amikor több ezer milliárdos forráskivonásról hall az ember, akkor – hogy klasszikust idézzek – az jut az eszébe, hogy az emberek olyan megszorító csomagot kapnak a nyakukba, hogy Bokros Lajos hátizsákja kutyafüle volt ahhoz képest. Jó lenne tisztázni, hogy az a több ezer milliárdos forráskivonás, amiről a sajtóhírek szerint ön beszélt, az pontosan mit jelent.”Leszögezte, az

ÖN • KOR • KÉP 2010. augusztus–szeptember

| www.onkorkep.hu

LMP álláspontja szerint ma a jóléti rendszerből nem lehet többletforrásokat kivonni. A frakcióvezető szerint világosan tisztázni kell, hogy a kormány hogyan kívánja konszolidálni a jóléti rendszert. Közölte, hogy az elmúlt 108 nap programja nem a foglalkoztatás-bővítés programja. Meglátása szerint járulékcsökkentéssel és ökológiai adóreformmal lehet talpra állítani az országot. A frakcióvezető úgy látja, hogy a kormány társadalompolitikája „szegényellenes és nem szegénységellenes”. Megjegyezte, hogy nem pusztán a foglalkoztatásbővítésről kell beszélni, de arról is, hogy az utóbbi húsz évben befagytak a társadalmi felemelkedés csatornái is. Feltette azt a kérdést is, hogy mit kíván | www.onkornet.hu

tenni a kormány az adózatlan jövedelem kiáramlása és a munkavállalói kiszolgáltatottság ellen. Schiffer András hiányolta, hogy a zöld munkahelyteremtő javaslatokról és a kormányprogramban is beígért zöld közbeszerzési programról az elmúlt hetekben nem hallottak. Mondandóját úgy összegezte, hogy a kormány maga mögé állítja a sikereseket a számukra kedvező adópolitikával, a többieket pedig„a rendőrségre és a megerősített börtönkapacitásokra bízzák.”

Meg kell szüntetni az élősködést! Vona Gábor a Jobbik-frakció nevében azt javasolta a miniszterelnöknek, hogy a jövőre nézve a politikai álláshalmozók számára is vezessék be a bruttó bérplafont, vagy ennek valamilyen mértékét. Ugyanis „itt, ebben a teremben – ne legyünk képmutatóak – nagyon sokan jóval többet keresnek, mint bruttó kétmillió forint. Az önök hitelességét sokkal inkább megerősítené, ha ebbe az irányba elmozdulnának.” A politikai álláshalmozásról azt mondta, hogy az országgyűlési képviselőknek több mint kétharmada önkormányzati tisztséget is visel a megyei közgyűlésben vagy polgármesteri tisztséget tölt be. „Nem beszélve arról, hogy a kedves tévénézők is tudják, szeptemberben a parlamenti képviselők két napot dolgoznak, ma és holnap, méghozzá (…) azért, mert az MSZP és a Fidesz képviselőinek kampányolniuk kell azért, hogy az önkormányzatokban megszerezzék ezeket az álláshalmozó pozíciókat. Részünkről mindennap lehetne parlament szeptemberben is, szükség is volna rá.”A Jobbik frakcióvezetője felhívta a miniszterelnök figyel-

PARLAMENT mét arra, hogy Magyarországon élősködik az „álláshalmozó politikai bűnözés”, a multinacionális vállalatok erőfölénye a duális gazdaság képében, valamint a„cigánybűnözés”. A devizahitelesek megmentése érdekében a Jobbik azt javasolja, hogy forintosítsák a devizahiteleket, azon az árfolyamon, amin annak idején felvették. A Jobbik elnöke az államadósság újratárgyalását is sürgette, felhívta a figyelmet arra a javaslatukra, amely a magánnyugdíjpénztárak államosítására irányul, ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy így az országot megmenthetnék a megszorításoktól. Vona Gábor szerint „egyértelmű félrevezetés” volt az, hogy két hét alatt rendet tesz a kormány. A párt elnöke összehasonlította a Magyar Gárdát a szeptember elején létrejött Terrorelhárító Központtal. Szerinte az előbbit azért hozták létre magyar emberek saját pénzből, hogy megvédjenek másokat, míg az utóbbit a kormány hozta létre az adófizetők pénzéből, hogy „megvédjék saját magukat”. Az Afganisztánban szolgáló magyar katonákról szólva úgy fogalmazott, hogy ideje volna a katonákat hazahozni. Ha ezt megtesszük, akkor nem lesz terrorveszély – vélekedett.

A KDNP eredménynek tekinti az alkotmánymódosítást Harrach Péter kormánypárti frakcióvezető a kettős állampolgárságról és nemzeti összetartozásról szóló törvényeket, az országgyűlési és önkormányzati képviselők számának csökkentését és a büntetőjogi törvény módosítását tartotta fontosnak többek között az eltelt időszak kormányzati intézkedései közül. Harrach Péter a kormányfő napirend előtti értékelésére reagálva a két legsúlyosabb örökségnek a megugrott államadósságot és az elburjánzott korrupciót nevezte meg. Kifejtette: míg 2001-ben az államadósság GDP-arányosan 52 százalék volt, addig ma 78,9 százalék. Ez óriási különbség, s évente háromezer-milliárdos törlesztést eredményez – figyelmeztetett. Eredményesnek mondta az alkotmánymódosítást, az országgyűlési képviselők számának csökkentését, az Alkotmánybíróság tagjainak megválasztását, s hogy rendelkeztek arról: a végkielégítésekre különadó szabható ki. Megemlítette a választójogi törvény módosítását, a 60 napos kampányt; az egyik legjelentősebb lépésnek a büntetőjogi törvények módosítását nevezte. Az előtte elhangzott ellenzéki felvetésekre reagálva azt mondta, a nemzeti együttműködés

alapja a tisztelet kultúrája és az emberi méltóság, utóbbi jogokat és kötelességeket jelent. A kormányt szegényellenesnek nevező ellenzéki vádra reagálva úgy fogalmazott, hogy minden társadalmi réteg felelős magatartására szükség van; ez nem szegényellenesség, hanem az alapvető emberi természetből, jogokból és kötelességek arányosságából fakadó viselkedés – közölte. „Nem valljuk a liberálisokkal, hogy a kis lopás és nagy lopás között lényegi különbség van, minden lopás lopás, mint ahogy a kis kábítószer is kábítószer”– fogalmazott Harrach Péter a Lehet Más a Politika frakcióvezetőjéhez fordulva. Az önkormányzati választási kampányról szólva megjegyezte: az MSZP logót nehéz megtalálni a plakátokon. Nem tudom mi az oka, szégyellni kell? – tette fel a kérdést.

MSZP: rossz az irány! MesterházyAttila politikai kalandorságnak nevezte Orbán Viktor elmúlt száznapos tevékenységét, amely rossz irányba viszi az országot.„Ha egy mondatban kellene összefoglalni, amit hallottunk a miniszterelnök úrtól, akkor azt mondanám, hogy nesze semmi, fogd meg jól. (…) Azt is mondhatnám, hogy ön, elnök úr, valóságból fel van mentve (…) Azt

„…ezt nem fogadhatjuk el”

A miniszterelnök viszontválaszában a Jobbik felvetésére a cigánybűnözéssel és az élősködéssel kapcsolatban úgy nyilatkozott: „Sajnálom, hogy a magyar parlamentnek kell ebben a kérdésben néhány perc erejéig gondolkodnia (…) Én szeretném az önök számára – most a Jobbikhoz beszélek kifejezetten – megismételni vagy kifejteni a magunk álláspontját. Mi nem támogatjuk azt a politikát és azt a gondolkodásmódot, amely eltagadja a valóságot. Ebből Európában épp elég baj volt az elmúlt néhány évben, és lesz is még. A valóságot meg kell nevezni, én ezzel egyetértek. Ha a politika nem nevezi meg a valóságot, akkor hogyan akar megküzdeni a valóságból érkező kihívásokkal? Ugyanakkor, amikor megnevezünk valamit, tudnunk kell, hogy embereket nevezünk meg. Ezért a legnagyobb körültekintéssel kell eljárni. Ezért én azt elfogadom, hogy a bűnözők között bizonyos vonásokkal rendelkező emberek nagyobb számban vannak, mint mások, de minden olyan megnevezés ellen tiltakozni fogok, amelyből az következne, hogy azért, mert az ember valaminek születik, potenciális bűnözővé is vált. Ezt nem fogadhatjuk el.” www.onkorkep.hu

már tudomásul vesszük, (…) hogy ön az előző kormány eredményeit saját magának tudja be. Itt büszkélkedett azzal, hogy hat helyet ugrott előre az ország és megelőztük Szlovákiát a versenyképességi versenyben. Én hozzátenném, hogy ez egészen biztosan nem ennek a 100 napnak az eredménye (…) állandóan romokról beszél. (…) nézze meg jobban azokat a romokat, akkor rá fog jönni, hogy ez építési törmelék, nem pedig rom” – hangsúlyozta a szocialisták pártelnöke, és arról faggatta a miniszterelnököt, hogy miért nem csinálják azt, amit a választási kampányban ígértek a magyar választóknak. Hiányolta a pedagógusoknak beígért béremelést, kifogásolta az államtitkár azon nyilatkozatát, miszerint, ha valaki ma a béremelés kérdését felveti„az ostoba vagy bohóc”. Mesterházy hiányolta az egészségügyben dolgozóknak, a rendőröknek és a katonáknak beígért béremelést is. Mesterházy szerint az országnak arra van szüksége, hogy a kormányfő tartsa be a demokratikus normákat, tartsa tiszteletben az ország demokratikus értékeit, hagyományait. A szocialista frakcióvezető azzal vádolta Orbán Viktort, hogy nem meri elmondani a választóknak, mit fog tenni október 3-a után, és nem meri az önkormányzati választás előtt beterjeszteni a jövő évi költségvetés sarokszámait. Felszólította a kormányfőt, hogy tegye a dolgát Magyarország és a magyar nemzet érdekében. Beszéljen arról, hogy mitől fog beindulni a gazdasági növekedés, hogyan lesz egymillió munkahely, miként csökkennek a társadalmi különbségek, hogyan válik Magyarország modern európai országgá, honnan vesz ki milliárdokat a gazdaságból – sorolta a miniszterelnökhöz címzett kérdéseit a szocialista politikus. Mesterházy

| www.onkornet.hu | 2010. augusztus–szeptember ÖN • KOR • KÉP

5

PARLAMENT

6

Az összefogás szelleme OrbánViktor viszontválaszában emlékeztette a képviselőket arra a tényre, hogy„Magyarország óriási fába vágta a fejszéjét, amikor az áprilisi választásokon úgy döntött, hogy mélyreható változásokat indít el. (…) Mondjunk köszönetet az embereknek, hogy egy olyan összefogást hoztak létre, amely megadta a lehetőségét annak, hogy húsz év után mindannyian – nemcsak a kormánypártiak, hanem az Országgyűlés – meg tudunk birkózni bizonyos történelmi kihívásokkal. Ennek szellemében végezzük a munkánkat. Szerintem a jövőben arra van szükségünk, hogy az összefogás szelleme, függetlenül attól, hogy a pártok vitatkoznak egymással a megteendő lépések mikéntjéről, érvényesüljön. Magyarország csak akkor lehet sikeres, ha az áprilisi választásokon megtapasztalt összefogás szelleme (…) szélesebb körben hat és működik. Az önkormányzati választás meggyőződésem szerint erről szól. Arról szól, hogy hogyan tudjuk a legkisebb magyar falutól a székesfővárosig olyan helyzetbe hozni az önkormányzatokat, olyan választási eredményt elérni, hogy utána ők kicsiben megbirkózhassanak azokkal a feladatokkal, amelyekkel mi itt birkózunk nagyban az Országgyűlés házában.” Csiky Ildikó

ÖN • KOR • KÉP 2010. augusztus–szeptember

| www.onkorkep.hu

A Fészekrakó programról, az etnobizniszről és a Gyorskocsi utcai börtön újranyitásáról volt szó egyebek között az interpellációs felszólalásokban szeptember 13-án a parlamentben. Káli Sándor (MSZP) arról érdeklődött, hogyan kívánja segíteni a kormány a Fészekrakó programot visszaélésre felhasználók kilakoltatását. Mint mondta, egy jó szándékú törvény kellemetlen folyományára kívánja felhívni a figyelmet. Miskolc városát olyan invázió érte, amely ellen minden eszközzel fel kívánnak lépni – közölte. Azt kérte, hogy a moratóriumnak azt a részét, amely a csalássorozattal tulajdonhoz jutott embereket érinti, vizsgálja meg a kormány és módosítsa a törvényt. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter válaszában kiemelte: A Gyurcsány-kormány 2005. február 1-jén vezette be ezt a programot, amely kudarccal végződött. Tavaly kiderült, hogy 30 család bűncselekmény, csalás révén jutott támogatáshoz. Kilakoltatni jogerős bírósági ítélettel lehet, ezért ez rendőrségi, illetve bírósági ügy, ugyanakkor nem zárkózott el a jogszabály módosításától sem. A választ a képviselő nem fogadta el, a parlament ugyanakkor 228 igen, 101 nem szavazattal igen.

Csalásra ad lehetőséget

Lázár János (Fidesz) szerint a kormány nem kért száz nap türelmi időt, mert a választóknak a szocialisták kormányzása idején elfogyott a türelme. A Fidesz frakcióvezetője úgy fogalmazott: a választókban nincs türelem azokkal szemben, akik az elmúlt nyolc évért számadással tartoznak. A kormányalakítás óta eltelt időből a legfontosabbnak azt nevezte, hogy már nem„fordítva ülünk a lovon”, Magyarország nem azt keresi, miért nem lehet megoldani a gondokat, megadóztatni a bankokat, megvédeni a devizahiteleseket és megállítani a gázáremelést. Mint mondta, a kormány legfontosabb érdeme, hogy „a reformdiktatúra után” visszaadta a kételkedés jogát és lehetőségét, elismerve, hogy nincsenek kizárólagos megoldások. Szavai szerint ez jelenti a demokráciát. Lázár János szerint a magyar választók szeretnének egyértelmű és világos választ kapni arra, hogy jutott az ország csődbe, kik lopták szét? Szeretnék az ügyek tisztázását, arra fogják kényszeríteni a kormányt „hogy a számadást követelje meg azoktól, akik az elmúlt nyolc évben a hatalmat gyakorolták. És ez arra is vonatkozik, aki a mártírszerepbe bújva, politikai üldözöttként szeretné megúszni ezt a fajta számadási kötelezettséget. (…) Nekünk a kételkedés joga és a más út lehetőségének az elismerése jelenti a demokráciát. Mi nem fölülről akarjuk megmondani és reformdiktatúrával az emberekre kényszeríteni egy szűk elit

Interpellációk

Szávay István (Jobbik) a jogi kiskapukat kihasználó etnobiznisznek minősített jelenségre hívta fel a figyelmet, majd több példát említve azt kérdezte: milyen eszközökkel akadályozná meg a kormány a jórészt cigányok által űzött etnobizniszt? Legitimnek, támogatandónak tartja-e a kormány az országos kisebbségi önkormányzatok által el nem ismert helyi kisebbségi önkormányzatokat? A jobbikos képviselő azt mondta, hogy pártja támogatja a nemzetiségeket egyéni és kollektív jogaik gyakorlásában, de azt nem nézik jó szemmel, hogy a kisebbségi önkormányzatokra vonatkozó, jóhiszemű jogalkotói szándékkal egyesek módszeresen visszaélnek. Szabó Erika államtitkár válaszában kiemelte: a kormány megoldást fog találni a köznyelvben etnobiznisznek nevezett problémára. A már megindult folyamat most nem teszi lehetővé a vonatkozó jogszabály időközbeni módosítását. A választások után azonban megkeresik megoldást. Jelezte, a probléma kezelése nem lesz egyszerű. A közigazgatási és igazságügyi államtitkár több lehetséges megoldást vázolt fel, s azt mondta, törekedni kell arra, hogy az adminisztráció ne jelentsen túlzott nehézséget, ugyanakkor az „álönkormányzatoknak” ne érje meg működni. A vonatkozó szabályozás átfogó felülvizsgálata érdekében még júniusban felkérték az országos kisebbségi önkormányzatok vezetőit, hogy javaslataikat küldjék el. A választ a Jobbik képviselője nem, a parlament viszont 240 igen, 84 ellenszavazattal elfogadta.

Etnobiznisz

A becsapott országnak garanciára van szüksége

véleményét, mi az embereket és a társadalmat megnyerve szeretnénk ezt az országot megváltoztatni, és ehhez várunk szövetségeseket. Ehhez azonban garanciára van szükség, mégpedig a becsapott országnak van szüksége garanciára, hogy a Magyar Szocialista Párt még egyszer nem követheti el azt, amit az elmúlt nyolc évben elkövetett” – hangsúlyozta a Fidesz frakcióvezetője.

Láng Zsolt (Fidesz–KDNP) azt kérdezte, újranyitják-e a Gyorskocsi utcai börtönt a főváros II. kerületében. Mint kifejtette: jól tudja, hogy az intézkedésre szükség van, de kerületi polgármesterként aggodalmának adott hangot. Mint mondta, nem szerencsés, hogy az idegenforgalmi szempontból igen frekventált belvárosi részen működjön ilyen intézmény. A fogvatartottak gyakran éjszakába nyúlóan, kiabálva

Újra megnyitják…

Attila arra is választ vár, hogy mit tesz a kormány a devizahitelesek érdekében.„Ön az a politikus, aki még sohasem hazudott, akkor most miért teszi?” – kérdezte az ellenzéki politikus

| www.onkornet.hu

PARLAMENT kommunikálnak az utcán tartózkodó hozzátartozókkal, ellehetetlenítve az ott lakók pihenését. Azt kérte, vizsgálja meg a miniszter, hogy újranyitás esetén az intézmény működése hosszú távon kiváltható legyen. Kontrát Károly belügyi államtitkár válaszában kiemelte: a Gyurcsány–Bajnai-kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt a jelenlegi helyzet nem teszi lehetővé új börtönök építését, ezért a régiek egy részének megnyitása elkerülhetetlen. Az Országgyűlés elfogadta a választ.

Visszavonták a kiemelt státust

A gazdasági miniszter utasítást adott a King’s City kaszinóváros kiemelt beruházási státusának visszavonására. Matolcsy György ezt Schiffer András LMPfrakcióvezető interpellációjára adott válaszában közölte. „Az LMP narancsos megaberuházást sem szeretne látni a védett környezetben” – mondta Schiffer András, aki megemlítette, hogy néhány héttel ezelőtt ezért kezdeményezték a beruházásnak kedvezményeket adó rendelet visszavonását. Ennek határidejéről érdeklődött újra a politikus. Matolcsy György hangsúlyozta: a Velenceitó körül nem lesz kaszinó- és gyárváros, hanem olyan fejlesztésekre lehet számítani, amelyek – hasonlóan a nyugat-európai példákhoz – a vízre, a tóra valami különlegességet építenek. Megemlítette a Boden- és a Genfi tavat, amelyek „okos, intelligens tavak”. Ezt azzal indokolta, hogy a tó körül lehet pihenni, de vannak például kutatási beruházások, amelyek nem szennyezik a környezetet. Schiffer András nem, az Országgyűlés azonban 207 igen, 76 nem és 5 tartózkodás mellett elfogadta a miniszter válaszát. (-kó)

Közigazgatási kommunikáció és társadalmi befogadás

A Pécsi Tudományegyetem Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Kara Közigazgatási kommunikáció és társadalmi befogadás címmel szakmai továbbképzést indít Budapesten. A képzés ingyenes! A továbbképzés célcsoportja: az önkormányzatok, közigazgatási intézmények azon köztisztviselői, civil szervezetek munkatársai, akik közreműködnek a közigazgatási kommunikáció, a szociális befogadási politika tervezésében és szervezésében. A résztvevők tervezett létszáma: körülbelül 100 fő. A végzettség megnevezése: közigazgatási kommunikációs szakember. A képzés helyszíne: Budapest, XII. kerület, Fogaskerekű u. 4–6. A továbbképzést minden hónap 3. vagy 4. hetében pénteken és szombaton tartják. Jelentkezni e-mailen lehet szakmai önéletrajzzal és a jelentkezési lap kitöltésével. A képzéssel és a jelentkezéssel kapcsolatos további információk: a jelentkezési lapot és az önéletrajzot az alábbi címre kell megküldeni: Éva Zsófia PTE FEEK 7633. Pécs, Szántó K. J. u. 1/ b. A jelentkezési lap letölthetö a www.onkornet.hu oldalról. Elérhetőségek: telefon: 72/501-500/2525, fax: 72/251-100, e-mail: [email protected] vagy eva.zsofi[email protected]

www.onkorkep.hu

Mit terveznek?

Az őszi ülésszakkal kapcsolatban a parlamenti pártok képviselői arról nyilatkoztak, hogy milyen javaslatokkal állnak elő, számukra melyek azok az értékek, amelyeknek mindenképpen meg kellene jelennie a törvénykezés során.

Előtérben a nemzetpolitika A Kereszténydemokrata Néppárttól elsősorban nemzetpolitikai kérdésekben várhatók javaslatok. Ilyen például a határon túli magyarság támogatásának egységesítése, a gyes és a gyed újraszabályozása, illetve a családi adózás bevezetése. A KDNP frakcióvezetője, Harrach Péter nyilatkozatában megerősítette, hogy az egyházi iskolák még idén egymilliárdos kárpótlásra számíthatnak, s szeretnék, ha a jövő évi költségvetés egyik kiemelt területe a családtámogatás lenne. Fontos lépésnek nevezte az egykulcsos adó és ezzel párhuzamosan a családi adózás bevezetését, illetve – a kilakoltatások megelőzésére – a Nemzeti Eszközkezelő Társaság tervezett létrehozását. Jelentős változtatások várhatók az oktatásügyben is. A KDNP frakcióvezetője szerint tavaszra megszülethet az új Alkotmány.

Szigorítani kell a szabályokat A Jobbik a parlament tekintélyének helyreállítása érdekében büntetné az ülésektől távol maradó képviselőket, megtiltaná a bizottsági helyettesítéseket és a politikusok álláshalmozását. Dúró Dóra nyilatkozata szerint a kormánypártok május óta egyetlen ellenzéki javaslatot sem vettek napirendre, ugyanakkor a Jobbik indítványainak némelyikét szinte változtatás nélkül benyújtották. Ezért így is bíznak elképzeléseik sikerében, ha

a Fidesz–KDNP presztízs okokból továbbra sem támogatja az ellenzéki párt által beterjesztett indítványok megtárgyalását. A Jobbik javasolja az alkotmány módosítását azért, hogy az 1990 májusát megelőzően állami vezetőként, az állampárt magas rangú tisztségviselőjeként vagy bármely erőszakszervezet vezető beosztású tisztjeként dolgozók a továbbiakban ne folytathassanak politikai tevékenységet, ne lehessenek vezető beosztású kormánytisztviselők, köztisztviselők és közalkalmazottak, bírósági és ügyészségi elöljárók. Szimbolikusnak nevezte a volt állampárti vezetők nyugdíjának csökkentését, illetve az egyes közterületek átnevezését kezdeményező javaslatukat is. A Jobbik kötelezővé tenné a hittan és erkölcstan oktatását. Határozati javaslatot sürget a magyar katonák Afganisztánból történő hazahívásáról.

Zárt ülésen ne dönthessenek közvagyonról SchifferAndrás,a Lehet Más a Politika frakcióvezetője szerint az őszi parlamenti ülésszakot az alkotmányozási folyamat és a költségvetés határozza majd meg, ugyanakkor még a ciklus elején beterjesztik az antikorrupcióra, illetve a demokrácia megújítására tett ígéreteikből készített törvénycsomagot is. Legutóbb Karácsony Gergely frakcióvezető-helyettessel és Jávor Benedekkel nyújtottak be javaslatot annak a lehető-

| www.onkornet.hu | 2010. augusztus–szeptember ÖN • KOR • KÉP

7

PARLAMENT ségnek a kizárására, hogy az önkormányzatok zárt ülésen dönthessenek a közvagyonról. Javaslatuk emellett megkönnyítené a helyi népszavazási kezdeményezéseket is. Schiffer András elmondta, arra készülnek, hogy a költségvetési vitában felmutassák: a kormánypártok„brutális megszorításokra készülő, esélymegvonó társadalompolitikájával szemben”egy ökopolitikai párt milyen esélyteremtő politikát kínál az ország számára. Alapvetően nem adócsökkentésben, hanem adóátrendezésben gondolkodnak.

Kiterjesztenék a kétmilliós bérplafont Az MSZP kiterjesztené a kétmillió forintos bérplafont és a végkielégítések 98 százalékos különadóját az állami és önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságoknál dolgozókra is. Tóbiás József szocialista frakcióvezető-helyettes emlékeztetett arra, hogy a miniszterelnök júniusban ismertette a közszférában alkalmazandó bruttó kétmillió forintos vezetői bérplafon kiterjesztését az állami költségvetési szférára. Felidézte: Orbán Viktor akkor azt mondta, hogy bérplafon lép életbe az állami költségvetési pénzből gazdálkodó intézményeknél, azoknál is, amelyek autonómiával rendelkeznek. A szocialista politikus szerint a kormányfő arról „elfelejtett beszélni”, hogy az önkormányzati és az állami tulajdonban lévő gazdasági társaságok munkavállalóira és a megbízási jogviszony alapján feladatot ellátó vezető tisztségviselőire ez nem vonatkozik. „Nem feltételezzük, hogy tudatosan meg akarta szegni a szavát, valószínűleg inkább a rendkívüli ülésszak feszített és sokszor végiggondolatlan törvényalkotási menetrendje az oka…

8

ZÁRSZÁMADÁS

Az Országgyűlés szeptember 14-én megkezdte a Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről szóló jelentés megtárgyalását, a törvényjavaslathoz szeptember 20-ig nyújthattak be a képviselők módosító indítványokat. Az általános vitában kormánypárti és ellenzéki politikusok mondták el véleményüket, többségük lesújtónak tartja az előterjesztést, van aki „kegyelemkettesre”, értékeli, és csak kényszerből fogadja el a zárszámadást. Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) a 2009-es költségvetés zárszámadásának vizsgálata során azt állapította meg, hogy a tavalyi zárszámadás normaszövegének és a mellékletek összhangjának tekintetében folytatódtak az utóbbi években tapasztalt kedvező változások, de a zárszámadás prezentációjának kialakult gyakorlata nem támogatja az információk átláthatóságát – mondta Domokos László*, az ÁSZ elnöke szeptember 14-én a parlamentben. A zárszámadási ellenőrzés során 55 javaslatot tettek, esetenként megismételve, nyomatékosítva a korábbiakat. Az ÁSZ elnöke kifogásolta, hogy a tavalyi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslat nem biztosítja a folyamatok megfelelő követhetőségét. Domokos László hangsúlyozta, hogy a 2009-es büdzsé tervezésekor már Magyarországot is elérte a gazdaságipénzügyi válság, mindezek ellenére az akkori kormánynak a költségvetést megalapozó tervező munkájában számos hiba mutatkozott. Utalt arra is, hogy a tervezéskor, elsősorban a bevételeket és az államadósságot is befolyásoló növekedési, beruházási, * A teljes anyagot lásd: www.asz.hu

ÖN • KOR • KÉP 2010. augusztus–szeptember

| www.onkorkep.hu

foglalkoztatási és fogyasztási tényezőknél a kormány nem számolt súlyuknak megfelelően a kockázatokkal. Az ÁSZ elnöke elmondta, hogy az adóbevételek összesen mintegy 6,5 százalékkal maradtak el a tervezettől, összesen 415,6 milliárd forinttal voltak alatta a törvényben előirányzott 6524,2 milliárd forintnak. Az ÁSZ már a tervezés időszakában magas kockázatúnak minősítette többek között a társasági adó, a tervezett szjabevételek, a társas vállalkozások és a magánszemélyek különadójának teljesíthetőségét. A társadalombiztosítási alrendszer az előirányzott 8,9 milliárd forinttal szemben 156,7 milliárd forint deficittel zárt, ami a járulékbevételek jelentős elmaradására volt visszavezethető. A diagnózishoz tartozik, hogy az államháztartás teljes egyenlegének 2009. évi hiánya közel 30 százalékkal haladta meg az előirányzatot, és összességében elérte a GDP 3,9 százalékát.

Az állami vagyonról Domokos László az állami vagyon ellenőrzésével kapcsolatban kiemelte: a vagyonkezelő továbbra sem rendelkezik teljes körű és pontos vagyonnyilvántartással. Elmondta: a számvevők már befejezték a | www.onkornet.hu

4-es metró első szakaszának ellenőrzését, a vizsgálat során számos szabálytalanságot tártak fel, amelyeknek egy része tekintetében indokolt a büntetőjogi felelősség felvetése. Az ÁSZ szerint a rendelkezésre álló bizonyítékok több esetben alátámasztják a hűtlen kezelés bűncselekménye elkövetésének alapos gyanúját – mondta a számvevőszék elnöke.

Sodródás és trükközés Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára szerint sodródás, trükközés jellemezte a 2009. évi költségvetést. A kormány beszámolójában foglaltakat megerősítve: az államháztartás teljes egyenlegének 2009. évi hiánya közel 30 százalékkal meghaladta az előirányzatot, elérte a GDP 3,9 százalékának megfelelő mértéket, a központi költségvetés a tervezettnél 10 százalékkal magasabb, GDParányosan mintegy 2,8 százalékos hiánya pedig mérsékeltebb a 2008. évinél. A központi költségvetés mintegy 19 ezer milliárd forintnyi bruttó adóssága 6,9 százalékkal felülmúlja a tervezettet, és 4,8 százalékkal a 2008. évi tényadatot. A GDP-arányos adósságállomány a betétként elhelyezett IMF- és EU-hitelrésszel együtt 72,7 százalék, ami 4,5 százalékponttal magasabb az előző évinél. Kockázattal jár, hogy a devizaadósság aránya az elmúlt években nőtt, és 2009 végére megközelíti a 45 százalékot. Cséfalvay Zoltán az államháztartás gazdálkodásának 2009. évi szakmai elfogadását javasolta, „…ami azonban egyáltalán nem azonos azzal, hogy a kormány egyetértene vagy bármilyen módon is támogatná az előző kabinet gazdasági és költségvetési politikáját” – hangsúlyozta az államtitkár.

PARLAMENT Éllovasból sereghajtók lettünk Dancsó József, a kormánypárt vezérszónoka a legsúlyosabb problémának azt nevezte, hogy egy legyengült állapotú országot ért a válság 2009-ben, így súlyosabbak voltak a következmények, s ezek hosszú távon is jelentkeznek majd. Az elmúlt nyolc év azt eredményezte, hogy Magyarország éllovasból sereghajtóvá vált – fogalmazott, hozzátéve: elhibázott gazdaságpolitikát folytatott az előző kormány, gazdasági lassulás következett be, az államháztartási hiány nőtt. 300 milliárd forinttal „szállt el” a költségvetés az eredetileg tervezetthez képest, s a bevételi és kiadási oldalt még véletlenül sem sikerült „eltalálni” – mondta. A Munkaerő-piaci Alapból számolatlanul folyt el a közpénz. Az önkormányzatok költségvetését megkurtították, eközben pluszfeladatokat róttak rájuk – említett egy másik problémát. Az uniós forrásokról azt mondta: több mint 100 milliárd ragadt benn a rendszerben, a bürokrácia, a pályázatok átgondolatlansága miatt. Ez az összeg lényegesen csökkentette volna a gazdasági visszaesést. Az állami vagyonról azt mondta, hogy az előző kormányok elképesztő módon gazdálkodtak, gátlástalanul magánkézbe játszottak át vagyontárgyakat – közölte a kormánypárti politikus.

Nehéz költségvetési évet zárunk Boldvai László szocialista képviselő szerint a javaslat hoszszú hónapok óta az első olyan előterjesztése a kormánynak, ami magas színvonalú szakmai előkészítés után került az Országgyűlés elé. A javaslatot korrektnek és szakszerűnek

nevezte a politikus és hozzátette: támogatják a kormány által benyújtott indítványt és egyetértett az abban tett megállapításokkal. Kiemelte: az előterjesztés több elismerő, méltató állítást is megfogalmaz a korábbi kormányok teljesítményét illetően. Példaként említette, hogy elismeri a 2009. évi gazdasági folyamatokat alapvetően meghatározó világgazdasági válság kedvezőtlen hatásait és a Gyurcsány-, illetve Bajnai-kormány szűk mozgásterét. „Méltatja a Gyurcsány-, illetve a Bajnai-kormánynak a válság súlyosabb következményeinek elhárítása érdekében tett, a gazdasági és pénzügyi rendszer stabilitását szolgáló jelentős lépéseit” – hangsúlyozta Boldvai, majd kitért arra, hogy a beruházások csökkenése mérsékelt volt a régióhoz képest, ami véleménye szerint többek között az EUforrások hatékony felhasználásának volt köszönhető. Nehéz költségvetési évet kell lezárni a zárszámadás elfogadásával – summázta a politikus.

Mások döntöttek helyettünk Hargitai János, a KDNP vezérszónoka szerint gyalázat volt, ami az elmúlt nyolc évben történt, valós számokat hallgattak el, kijátszották a költségvetési szabályokat. Hangsúlyozta, hogy a 2009-es folyamatokhoz az Orbán-kormánynak semmi köze nem volt. Ez már nem egy szabad ország költségvetése volt, a büdzsé a pénzügyi kényszerek hatása alatt született. Felidézte, hogy 2008 őszén összeomlott a magyar állampapírpiac, s azt mondta, hogy ez volt a kijózanodás pillanata. Ezt követően 2009 végére soha nem látott megszorításokkal találkozott az ország, majd a kabinet kormányrendeletben állapodott meg az uniwww.onkorkep.hu

óval, tudomásul véve az unió és az IMF által megfogalmazott elvárásokat. Mások döntöttek helyettünk – mondta. A KDNP-s politikus kijelentette, az Orbán-kormány mindent meg fog tenni, hogy a szocialisták által az országra tett pénzügyi béklyótól megszabaduljanak.

Nem fogadjuk el… Vágó Gábor szerint a zárszámadás elfogadásáról szóló törvényjavaslat tükrözi az ország jelenlegi helyzetét. Pártja álláspontját ismertette, amikor azt mondta, az LMP nem fogadja el a javaslatot. Vágó szerint a 2009-es költségvetés „sodródó költségvetés” volt, amelynek nem volt kitapintható célja, a kormány egyszerűen csak túlélésre törekedett. Azt is közölte, hogy az LMP a törvényjavaslatot többé-kevésbé használhatatlannak tarja, hangsúlyozta, átfogó költségvetési reformra van szükség, amely kiterjed a költségvetési beszámolók és dokumentumok formátumára is. Az LMP szerint a tavalyi évben csökkent a szociális és foglalkoztatáspolitikai területre fordított összeg, és milliárdokat buktak a 2008-as finanszírozási szinthez képest a regionális munkaügyi és a képzőközpontok, valamint az állami foglalkoztatási szolgálat.

Itt a piros, hol a piros? Nyikos Zoltán, a Jobbik vezérszónoka szerint az Állami Számvevőszék zárszámadásról szóló jelentése nem ad elegendő támogatást a képviselőknek ahhoz, hogy felelős politikai döntést hozhassanak. A pénzügyi ellenőrzés általánosan elfogadott szakmai szabályait figyelmen kívül hagyva az Állami Számvevőszék nem nyilatkozik, nem adott össze-

sített minősített véleményt a zárszámadás egészéről, arról, hogy a vizsgálatai alapján végül is elfogadásra ajánlja az Országgyűlésnek a zárszámadást, vagy elutasítást javasol. „Nem tudjuk meg azt sem, hogy maradtak-e csontvázak (…). A magyar jogszabályok többnyire sajnos nem annyira egyértelműek, hogy ne értelmezhetné a beszámoló készítője másként az adott gazdasági eseményt. Azok után, hogy az Állami Számvevőszék 2009-ben elkötelezte magát az úgynevezett angolszász westminster típusú számvevőszéki ellenőrzés iránt és ennek érdekében, hogy ezt a módszert (…) idehaza meghonosítsa, jelentős európai uniós támogatást kapott, és ezt még megtoldotta egy további együttműködési szerződéssel. Nos, ehhez képest, hogy 11 éve folyik ez a folyamat (…), szerények azok az eredmények, amelyeket e téren a számvevőszék fel tud mutatni. A számvevőszék nem sért törvényt, amikor ezt nem teszi meg. A törvény anynyira elavult, 1989-es születésű, és még az egykori pártállami parlament alkotta meg (…).” A Jobbik vezérszónoka szerint az ÁSZ a 750 oldalnyi vizsgálati anyagával magára hagyta a képviselőket, hiszen ennyi adat, információ megemésztéséhez nincs fizikailehetőségeegyképviselőnek. Nyikos Zoltán szerint az Országgyűlésben nem polihisztorok ülnek, hanem politikusok, akiktől nem várható el az, hogy saját maguk igazodjanak el az adathalmazokban. A Jobbik politikusa miután bemutatta a súlyos szakmai hiányosságokat, úgy fogalmazott, hogy a frakciója az LMPfrakcióhoz hasonlóan, alkamatlannak tartja a tavalyi évi költségvetés végrehajtásáról szóló beszámolót arra, hogy a plenáris ülésen érdemi, szakmai vitát folytassanak róla. Csonka Gizella

| www.onkornet.hu | 2010. augusztus–szeptember ÖN • KOR • KÉP

9