A Corvina Óvoda és Általános Iskola Szervezeti és Működési Szabályzata

A Corvina Óvoda és Általános Iskola Szervezeti és Működési Szabályzata

Kecskemét Megyei Jogú Város Közgyűlése Oktatási és Egyházügyi Bizottsága ………..…. számú határozatával jóváhagyta 2009.. ……………… hó ….- n

1

TARTALOMJEGYZÉK 1. PREAMBULUM ..................................................................................................................................................... 6 1.1. AZ INTÉZMÉNYI SZMSZ JOGSZABÁLYI ALAPJAI ..................................................................................................... 6 1.2. AZ SZMSZ HATÁLYA ............................................................................................................................................. 6 2. AZ INTÉZMÉNY ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI ................................................................................................. 7 2.2. A FELADATOK FORRÁSAINAK MEGHATÁROZÁSA .................................................................................................. 10 2.3. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSÉNEK ALAPDOKUMENTUMAI ......................................................................................... 10 2.4. A FELADATMUTATÓK MEGNEVEZÉSE ÉS KÖRE ...................................................................................................... 10 2.5. AZ INTÉZMÉNY KÖLTSÉGVETÉSI SZERV KÉPVISELETÉRE JOGOSULTAK ................................................................. 11 2.6. AZ INTÉZMÉNY BÉLYEGZŐI ÉS AZOK HASZNÁLATÁNAK SZABÁLYAI ..................................................................... 11 2.6.1. A bélyegző felirata és annak lenyomata ....................................................................................................... 11 3. ORGANOGRAM .................................................................................................................................................. 12 3.1. AZ INTÉZMÉNY VEZETÉSE - IGAZGATÓSÁG ........................................................................................................... 13 3.1.1. Igazgató........................................................................................................................................................ 13 3.1.2. Igazgatótanács ............................................................................................................................................. 13 3.1.3. Gazdasági hivatal.............................................................................................................................................................14

3.2. AZ INTÉZMÉNY VEZETÉSÉNEK FELADATKÖRE....................................................................................................... 23 3.2.1. Közös igazgatású közoktatási intézmény igazgatója .................................................................................... 23 3.2.2. Közös igazgatású közoktatási intézmény ...................................................................................................... 24 3.2.3. Közös igazgatású közoktatási intézmény igazgató tanácsa .......................................................................... 25 3.2.3.1. Az igazgatótanács összetétele..........................................................................................................................................26

3.2.4. Gazdasági vezető.......................................................................................................................................... 26 3.2.5. Intézményegység-vezetők.............................................................................................................................. 27 4. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI RENDJE.......................................................................................................... 28 4.1. AZ INTÉZMÉNY MUNKARENDJE ............................................................................................................................. 28 4.1.1. Az iskolai intézményegységek munkarendje ................................................................................................. 28 4.1.2. Az óvodai intézményegységek munkarendje ................................................................................................. 30 4.2. A MUNKÁLTATÓI JOGKÖR GYAKORLÁSA............................................................................................................... 32 4.2.1. Közalkalmazotti jogviszony, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony létrejöttének rendje (Megbízási szerződés kötése óraadókkal, vállalkozókkal) ........................................................................................................ 33 4.2.2. Az intézmény dolgozóinak jogai és kötelességei........................................................................................... 33 4.2.3. Utasítási, intézkedési jog gyakorlása ........................................................................................................... 33 4.2.4. A munkavégzés általános szabályai.............................................................................................................. 33 4.2.5. A gazdálkodás rendje ................................................................................................................................... 35 4.2.5.1. Éves költségvetés tervezése..............................................................................................................................................36 4.2.5.2. A szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje a FEUVE rendszerében ........................................................................38

4.2.6. Az ügyvitel rendje ......................................................................................................................................... 39 4.2.7. Az intézményi munka tervezése..................................................................................................................... 41 4.2.8. Beszámoló az intézmény tevékenységéről..................................................................................................... 41 4.2.9. A vezetők helyettesítési rendje ...................................................................................................................... 41 4.2.10. Az intézményen belüli kapcsolattartás rendje ............................................................................................ 42 4.2.10.1. A szervezeti egységek és a vezetők között a kapcsolattartás rendje...............................................................................42 4.2.10.2. A szervezeti egységek között a kapcsolattartás rendje...................................................................................................42 4.2.10.3. A közalkalmazotti tanáccsal és szakszervezetekkel való együttműködés rendje.............................................................43

5. A KÖTELEZŐ TANÓRAI ÉS A NEM KÖTELEZŐ TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI.................................................................................................................................... 43 5.1. A TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK .................................................................................................................. 43 5.2. A MINDENNAPI TESTEDZÉS FORMÁI ...................................................................................................................... 44 6. AZ INTÉZMÉNY KÖZÖSSÉGEI, EZEK KAPCSOLATAI EGYMÁSSAL ÉS AZ INTÉZMÉNY VEZETÉSÉVEL ....................................................................................................................................................... 45 6.1. AZ INTÉZMÉNYKÖZÖSSÉG ..................................................................................................................................... 45 6.2. AZ INTÉZMÉNYI ALKALMAZOTTAK (KÖZALKALMAZOTTAK) KÖZÖSSÉGE ............................................................. 45 6.2.1. A nevelőtestület feladatkörébe átruházott feladatok..................................................................................... 45

2

7. A SZÜLŐK ÉS DIÁKOK SZERVEZETEI........................................................................................................ 47 7.1. A SZÜLŐI SZERVEZET KAPCSOLATTARTÁSI RENDJE AZ IGAZGATÓ ÉS AZ INTÉZMÉNYEGYSÉG-VEZETŐK KÖZÖTT.. 47 7.2. A DIÁKÖNKORMÁNYZAT ÉS AZ INTÉZMÉNY VEZETŐJE KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS FORMÁJA ÉS RENDJE........... 48 8. A TANULÓK RENDSZERES TÁJÉKOZTATÁSÁNAK, VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSÁNAK FORMÁJA ÉS RENDJE............................................................................................................................................................... 49 9. A TANULÓK JUTALMAZÁSÁNAK ELVEI ÉS FORMÁI............................................................................ 51 10. A CORVINA ÓVODA ÉS ÁLTALÁNOS ISKOLA KÖNYVTÁRAINAK MŰKÖDÉSÉNEK SZABÁLYAI, FELADATAI, RENDJE ........................................................................................................................................... 51 10.2. AZ INTÉZMÉNYEGYSÉGEK KÖNYVTÁRAINAK SAJÁTOSSÁGAI .............................................................................. 53 10.2.1. A Corvina Óvoda és Általános Iskola Mátyás Király Általános Iskolája könyvtárának működési rendje . 53 10.2.2. A Corvina Óvoda és Általános Iskola Kertvárosi Általános Iskolája könyvtárának működési rendje ....... 55 10.2.3. A Corvina Óvoda és Általános Iskola Mathiász János Általános Iskola könyvtárának jellemzői .............. 56 10.2.4. A Corvina Óvoda és Általános Iskola Hunyadi János Általános Iskolája könyvtárának jellemzői............ 56 11. KÜLSŐ KAPCSOLATOK RENDSZERE, FORMÁJA, MÓDJA ................................................................. 58 12. TÁJÉKOZTATÁS AZ INTÉZMÉNY MUNKÁJÁRÓL, SZERVEZETÉRŐL ........................................... 58 13. AZ ISKOLAI INTÉZMÉNYEGYSÉGEK TANKÖNYVELLÁTÁSI RENDJE .......................................... 58 14. A TÖBBCÉLÚ KÖZÖS IGAZGATÁSÚ INTÉZMÉNY INTÉZMÉNYEGYSÉGEINEK AZ SZMSZ ALÁ TARTOZÓ EGYEDILEG SZABÁLYOZOTT TERÜLETEI ............................................................................. 59 14.1. AZ INTÉZMÉNYBEN FOLYÓ BELSŐ ELLENŐRZÉSRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK ..................................................... 59 14.2. A PEDAGÓGIAI NEVELŐ OKTATÓ MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSI RENDJE ............................................................... 62 14.3. A GYERMEKEK RENDSZERES EGÉSZSÉGÜGYI FELÜGYELETE ÉS ELLÁTÁSA .......................................................... 63 14.4. AZ INTÉZMÉNY DOLGOZÓINAK FELADATAI A TANULÓI- ÉS GYERMEKBALESETEK MEGELŐZÉSÉBEN, ILLETVE BALESET ESTÉN / INTÉZMÉNYI VÉDŐ-ÓVÓ ELŐÍRÁSOK ................................................................................................. 64 14.5. RENDKÍVÜLI ESEMÉNYEK ESETÉN SZÜKSÉGES TEENDŐK .................................................................................... 67 14.6. A KIEMELT MUNKAVÉGZÉSÉRT JÁRÓ KERESET-KIEGÉSZÍTÉS FELTÉTELEI ........................................................... 69 14.7. A TELJESÍTMÉNYPÓTLÉKRA VONATKOZÓ BELSŐ SZABÁLYOK ............................................................................. 69 15. INTÉZMÉNYI MŰKÖDÉSI RENDEK ........................................................................................................... 69 15.1. A CORVINA ÓVODA ÉS ÁLTALÁNOS ISKOLA MÁTYÁS KIRÁLY ÁLTALÁNOS ISKOLÁJÁNAK MŰKÖDÉSI RENDJE. 69 15.1.1. A pedagógusok munkarendje...................................................................................................................... 69 15.1.2. Az épületben történő belépés és benn tartózkodás rendje .......................................................................... 71 15.1.3. Az intézmény vezetésének és közösségeinek külső kapcsolatai ................................................................... 71 15.1.4. A hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok .................................................................................... 71 15.1.5. Szociális támogatások megállapításának és felosztásának elvei ................................................................ 72 15.1.6. A kiemelt munkavégzésért járó kereset kiegészítés feltételei ...................................................................... 72 15.1.7. A tanulmányokkal kapcsolatos vizsgakötelezettségek................................................................................. 72 15.2. A CORVINA ÓVODA ÉS ÁLTALÁNOS ISKOLA HUNYADI JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLÁJÁNAK MŰKÖDÉSI RENDJE .. 73 15.2.1. Az iskola vezetésének és közösségeinek külső kapcsolatai ......................................................................... 73 15.2.2. A mindennapi testedzés formái ................................................................................................................... 74 15.2.3. A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés feltételei...................................................................... 75 15.2.4. A teljesítménypótlék összegére vonatkozó belső szabályok ........................................................................ 75 15.2.5. Az iskolai hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok ....................................................................... 75 15.3. A CORVINA ÓVODA ÉS ÁLTALÁNOS ISKOLA KERTVÁROSI ÁLTALÁNOS ISKOLÁJÁNAK MŰKÖDÉSI RENDJE ....... 76 15.3.1. Az intézmény munkarendje ......................................................................................................................... 76 15.3.1.1. Pedagógusok munkarendje............................................................................................................................................76 15.3.1.2. A tanév helyi rendje.......................................................................................................................................................76 15.3.1.3. Az intézményben tartózkodás rendje..............................................................................................................................77

15.3.2. Az iskola vezetésének és közösségeinek külső kapcsolatai ......................................................................... 77 15.3.2.1. A gyermekjóléti szolgálattal való kapcsolattartás .........................................................................................................77 15.3.2.2. Városi könyvtárral való kapcsolattartás .......................................................................................................................78

15.3.3. Az iskolai hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok ....................................................................... 78 15.3.4. Az intézmény létesítményeinek és helyiségeinek használata....................................................................... 79 15.3.5. A tanulmányokkal kapcsolatos vizsgakötelezettségek................................................................................. 79

3

15.3.6. A kiemelt munkavégzésért járó kereset- kiegészítés feltételei..................................................................... 80 15.3.7. Az intézmény szervezeti egységei................................................................................................................ 80 15.3.7.1. Iskolai könyvtár .............................................................................................................................................................80 15.3.7.2. Melegítő konyha ............................................................................................................................................................80 15.3.7.3. Tornaterem....................................................................................................................................................................80

15.4. A CORVINA ÓVODA ÉS ÁLTALÁNOS ISKOLA MATHIÁSZ JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLÁJÁNAK MŰKÖDÉSI RENDJE 80 15.4.1. Az iskola nyitva tartása .............................................................................................................................. 80 15.4.2. A vezetők intézményben való benntartózkodásának rendje ........................................................................ 80 15.4.3. A pedagógusok munkarendje, ügyelet ........................................................................................................ 81 15.4.3.1. A tanítás rendje .............................................................................................................................................................81

15.4.4. Intézményi védő, óvó előírások................................................................................................................... 81 15.4.5. Az iskola vezetésének és közösségeinek külső kapcsolatai ......................................................................... 82 15.4.6. Az iskolai hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok ....................................................................... 82 15.4.7. Az iskola döntése, intézkedése, illetve intézkedésének elmulasztása ellen benyújtott eljárást megindító kérelmekre vonatkozó ............................................................................................................................................. 83 15.4.8. A létesítmények használati rendje .............................................................................................................. 83 15.4.9. Az iskola vagyonának védelme, kártérítési felelősség ................................................................................ 83 15.4.10. Szociális támogatások megállapításának és felosztásának elvei .............................................................. 84 15.4.11. A minőségi munka értékelése.................................................................................................................... 85 15.5. A CORVINA ÓVODA ÉS ÁLTALÁNOS ISKOLA IFJÚSÁG ÚTI ÓVODÁJÁNAK MŰKÖDÉSI RENDJE ............................. 86 15.5.1. Nyitva tartás, a gyermekek fogadása.......................................................................................................... 86 15.5.2. A vezetők intézményben való benntartózkodásának rendje ........................................................................ 86 15.5.3. Egyéb, a működés rendjére vonatkozó általános rendelkezések................................................................. 86 15.5.3.1. Zárva tartás, ügyelet......................................................................................................................................................86 15.5.3.2. Helyiségek használata ...................................................................................................................................................86 15.5.3.3. Az óvoda helyiségeinek használói felelősek...................................................................................................................87

15.5.4. A gyermekek kísérete .................................................................................................................................. 87 15.5.5.1. A dolgozók munkarendje ...............................................................................................................................................87 15.5.5.2. Az alkalmazottak munkarendje......................................................................................................................................88

15.5.6. A fejlesztőpedagógus feladatai és jogköre.................................................................................................. 88 15.5.6.1. A fejlesztőpedagógus gyakorlati tevékenységének mozzanatai......................................................................................88

15.5.7. Az óvoda vezetésének és közösségeinek külső kapcsolatai ......................................................................... 89 15.5.8. Gyermekvédelmi munka megszervezése, ellátása....................................................................................... 90 15.5.8.1. Az óvoda gyermekvédelemmel kapcsolatos feladatai ....................................................................................................90

15.5.9. Az óvodai hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok ....................................................................... 91 15.5.9.1. Az ünnepélyek rendje.....................................................................................................................................................91 15.5.9.2. Nevelőkkel kapcsolatos hagyományok...........................................................................................................................91 15.5.9.3. Hagyományok ápolása ..................................................................................................................................................91 15.5.9.4. Szülőkkel való közös programok....................................................................................................................................91

15.5.10. A létesítmények használati rendje ............................................................................................................ 92 15.6. A CORVINA ÓVODA ÉS ÁLTALÁNOS ISKOLA CEGLÉDI ÚTI ÓVODÁJÁNAK MŰKÖDÉSI RENDJE............................ 92 15.6.1. Az óvoda szervezete .................................................................................................................................... 92 15.6.2. Az óvoda működési rendje .......................................................................................................................... 92 15.6.2.1. Az óvoda nyitva tartása .................................................................................................................................................92 15.6.2.2. Karbantartási szünet .....................................................................................................................................................92 15.6.2.3. Az óvoda ügyintézése.....................................................................................................................................................92 15.6.2.4. Az óvoda ügyvitele.........................................................................................................................................................93 15.6.2.5. Munkarend, nevelési év beosztása.................................................................................................................................93

15.6.3. A létesítmények és helyiségek használati rendje......................................................................................... 94 15.6.4. A vezetők benntartózkodási rendje ............................................................................................................. 95 15.6.5. A gyógypedagógus feladata........................................................................................................................ 95 15.6.6. Az óvodai hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok ....................................................................... 95 15.6.7. Az óvoda vezetésének és közösségeinek külső kapcsolatai ......................................................................... 96 15.6.8. A gyermekvédelmi munka megszervezése, ellátása .................................................................................... 96 15.7. A CORVINA ÓVODA ÉS ÁLTALÁNOS ISKOLA MŰKERTVÁROSI ÓVODÁJÁNAK MŰKÖDÉSI RENDJE ...................... 97 15.7.1. Egyéb, a működés rendjére vonatkozó általános rendelkezések................................................................. 97 15.7.1.1. Illetéktelen személy jogtalan behatolása .......................................................................................................................97 15.7.1.2. Kulcskezelés ..................................................................................................................................................................98 15.7.1.3. Számítógép, sokszorosító gépek használatára vonatkozó előírások ..............................................................................98

15.7.2. Helyettesítési elvek ..................................................................................................................................... 98 15.7.3. Az óvoda vezetésének és közösségeinek külső kapcsolatai ......................................................................... 99 15.7.4. A központi óvoda és a telephelyek közösségének kapcsolattartási rendje .................................................. 99 15.7.5. A gyermekvédelmi munka megszervezése, ellátása .................................................................................... 99

4

15.7.6. A z óvodai hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok .................................................................... 100 MELLÉKLETEK, FÜGGELÉKEK ..................................................................................................................... 102 1. SZ. MELLÉKLET: ADATKEZELÉSI ÉS IRATKEZELÉSI SZABÁLYZAT...................................................................... 103 2. SZ. MELLÉKLET: KÖTELEZETTSÉG ÉS UTALVÁNYOZÁS RENDJÉRŐL .................................................................. 107 3. SZ. MELLÉKLET: A CORVINA ÓVODA ÉS ÁLTALÁNOS ISKOLA INTÉZMÉNYI KÖNYVTÁRAINAK GYŰJTŐKÖRI SZABÁLYZATA ........................................................................................................................................................... 109 4. SZ. MELLÉKLET: A CORVINA ÓVODA ÉS ÁLTALÁNOS ISKOLA HUNYADI JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLÁJA KÖNYVTÁRÁNAK GYŰJTŐKÖRI SZABÁLYZATA ........................................................................................................... 111 5. SZ. MELLÉKLET: AZ INTÉZMÉNY, VALAMINT AZ INTÉZMÉNYEGYSÉGEK LOGÓI ................................................ 113 6. SZ. MELLÉKLET: SZERKEZETI STRUKTÚRÁK ..................................................................................................... 116 1. SZ. FÜGGELÉK: A CORVINA ÓVODA ÉS ÁLTALÁNOS ISKOLA MŰKÖDÉSÉRE VONATKOZÓ KOVKÁZATKEZELÉSI ELJÁRÁSI REND .......................................................................................................................................................... 120 2. SZ. FÜGGELÉK: A CORVINA ÓVODA ÉS ÁLTALÁNOS ISKOLA INTÉZMÉNYÉRE VONATKOZÓ ELLENŐRZÉSI NYOMVONAL.............................................................................................................................................................. 129 3. SZ. FÜGGELÉK: A SZABÁLYTALANSÁG KEZELÉSÉNEK SZABÁLYZATA .............................................................. 164 4. SZ. FÜGGELÉK: A CORVINA ÓVODA ÉS ÁLTALÁNOS ISKOLA IRATKEZELÉSI ÉS ÜGYINTÉZÉSI SZABÁLYZATA ... 174 5. SZ. FÜGGELÉK: CORVINA ÓVODA ÉS ÁLT. ISKOLA VAGYONNYILATKOZATOK KEZELÉSÉNEK SZABÁLYZATA .. 187

5

1. Preambulum 1.1. Az intézményi SZMSZ jogszabályi alapjai Az intézményi SZMSZ jogszabályi alapjai: - A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (továbbiakban: Kt.) 40.§ (1)-(3); - Az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998 (XII.30.) Korm.r. (továbbiakban: Ámr.) 10.§ (4) és 17.§ (4); - A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994 (VI.8.) MKM r. (továbbiakban: MKM r.) 4.§, 6/C.§, 8.§(3), 50.§ a), 3.sz melléklet; - A költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/2003 (XI.26.) Korm.r. (továbbiakban: Ellenőrzési r.) 4.§ (3); - A katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól szóló 37/2001 (X.12.) OM.r. (továbbiakban: OM r.) 3.§ (2) a); - A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény (továbbiakban: Ttv.) 8/E.§ és 29.§ (3); - A tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 23/2004. (VIII.27.) OM r. (továbbiakban: Tankönyv r.) 23.§ (5);

1.2. Az SZMSZ hatálya A jelen SZMSZ-t a Corvina Óvoda és Általános Iskola szervezeti felépítésére és működésére vonatkozó szabályzatot az intézmény vezetőjének előterjesztése alapján a nevelőtestület 2009.május 28. napján fogadta el. Az elfogadáskor a jogszabályban meghatározottak szerint egyetértési jogot gyakorolt a diákönkormányzat és az intézményi szülői szervezet. A SZMSZ és az egyéb belső szabályzatok (igazgatói utasítások) előírásainak betartása az intézmény valamennyi dolgozójára nézve kötelező. Jelen SZMSZ-t érvényesen módosítani csak a nevelőtestület elfogadásával, a diákönkormányzat egyetértésével és a fenntartó jóváhagyásával lehetséges. Az SZMSZ. módosítását kezdeményezheti: • a fenntartó, • a nevelőtestület, • az intézmény igazgatója, • a szülői munkaközösség intézményi vezetősége, • a diákönkormányzat intézményi vezetősége, Az intézmény eredményes és hatékony működéséhez szükséges további rendelkezéseket önálló szabályzatok, igazgatói utasítások tartalmazzák. Ezen szabályzatok, utasítások előírásait az intézmény igazgatója az SZMSZ változtatása nélkül is módosíthatja.

6

2. Az intézmény általános jellemzői 2.1.

ALAPÍTÓ OKIRAT

Intézmény neve: Székhelye: Rövidített változatban: Jogszabályban meghatározott közfeladata:

Corvina Óvoda és Általános Iskola 6000 Kecskemét, Mátyás király körút 46. Corvina Közoktatási Intézmény a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvényben foglaltak szerinti tevékenység 852010 Alapfokú oktatás Kecskemét közigazgatási területe 542870 200921/2009/a Többcélú, közös igazgatású közoktatási intézmény 200921 Kecskemét Megyei Jogú Város Közgyűlése 6000 Kecskemét, Kossuth tér 1. Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata 6000 Kecskemét, Kossuth tér 1. Közszolgáltató költségvetési szerv Közintézmény Önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv

Szakágazati száma: Működési köre: Törzskönyvi száma: Az alapító okirat száma: Típusa: OM azonosítója: Irányító szerv neve: Székhelye: Fenntartó neve: Székhelye: Tevékenységek jellege: Közszolgáltató szerv fajtája: Feladatellátáshoz kapcsolódó funkciója: Alaptevékenysége 2009. 12. 31-ig: • A jóváhagyott helyi óvodai nevelési program szerinti óvodai nevelés. o Óvodai Integrációs Program működtetése o Sajátos nevelési igényű, mozgáskorlátozott és enyhe értelmi fogyatékos gyermekek integrált nevelése, óvodai ellátása. o A Mártírok úti óvodában magyar nyelvű cigány kulturális nevelés. • A jóváhagyott pedagógiai program alapján:
Nappali rendszerű általános műveltséget megalapozó iskolai oktatás. o Nappali rendszerű általános iskolai nevelés, oktatás. o Tanulók roma kultúrával való megismertetése, képességeik kibontakoztatására intézményi szintű programok működtetése. o Iskolaotthonos oktatás az 1-4 évfolyamon. o Napközi otthoni és tanulószobai foglalkozás. o Magyar - angol két tanítási nyelvű oktatás. o Különleges helyzetben lévő tanulók fejlesztése Integrációs Pedagógiai Program szerint. o Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő gyermekek fejlesztése, oktatása fejlesztő pedagógus segítségével. o Sajátos nevelési igényű, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő tanulók, valamint beszéd-, látás-, hallásés mozgássérült, továbbá szakértői javaslat alapján integrálható autista tanulók integrált oktatása, igény szerint utazó gyógypedagógiai szolgáltatás igénybevételével. o Sajátos nevelési igényű, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő tanulók oktatása. – Diáksport o Iskolai könyvtári tevékenység Kiegészítő tevékenysége 2009. 12. 31-ig: 1. Tanulók tankönyvellátása. 2. Tanulók szociális helyzetétől függő ingyenes tankönyvellátás. 3. Óvodai intézményi közétkeztetés 4. Iskolai intézményi közétkeztetés 5. Munkahelyi vendéglátás 6. Saját vagy bérelt ingatlan hasznosítása, 7. Szakmai tevékenységet irányító és kisegítő szolgáltatás 8. Önkormányzatok és többcélú kistérségi társulások elszámolása

7

Szakfeladatai 2009. 12.31-ig: 552312 Óvodai intézményi közétkeztetés 552323 Iskolai intézményi közétkeztetés 552411 Munkahelyi vendéglátás 751922 Önkormányzatok és többcélú kistérségi társulások elszámolása 801115 Óvodai nevelés 801214 Általános iskolai nappali rendszerű nevelés-oktatás 801225 Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű általános iskolai nevelése805113 Napközi otthonos és tanulószobai foglalkozás

oktatása.

Alaptevékenysége 2010. 01. 01-től: • A jóváhagyott helyi óvodai nevelési program szerinti óvodai nevelés. o Óvodai Integrációs Program működtetése o Sajátos nevelési igényű, mozgáskorlátozott és enyhe értelmi fogyatékos gyermekek integrált nevelése, óvodai ellátása. o A Mártírok úti óvodában magyar nyelvű cigány kulturális nevelés • A jóváhagyott pedagógiai program alapján:
Nappali rendszerű általános műveltséget megalapozó iskolai oktatás. o Nappali rendszerű általános iskolai nevelés, oktatás. o Tanulók roma kultúrával való megismertetése, képességeik kibontakoztatására intézményi szintű programok működtetése. o Iskolaotthonos oktatás az 1-4 évfolyamon. o Napközi otthoni és tanulószobai foglalkozás. o Magyar - angol két tanítási nyelvű oktatás. o Különleges helyzetben lévő tanulók fejlesztése Integrációs Pedagógiai Program szerint. o Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő gyermekek fejlesztése, oktatása fejlesztő pedagógus segítségével. o Sajátos nevelési igényű, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő tanulók, valamint beszéd-, látás-, hallásés mozgássérült, továbbá szakértői javaslat alapján integrálható autista tanulók integrált oktatása, igény szerint utazó gyógypedagógiai szolgáltatás igénybevételével. o Sajátos nevelési igényű, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő tanulók oktatása. – Diáksport. o Iskolai könyvtári tevékenység. 9. Tanulók tankönyvellátása. 10. Tanulók szociális helyzetétől függő ingyenes tankönyvellátás. 11. Óvodai intézményi közétkeztetés. 12. Iskolai intézményi közétkeztetés. 13. Munkahelyi vendéglátás. nincs Kisegítő tevékenysége: Szakfeladatai (alap) 2010. 01. 01-től: 562912(1) Óvodai intézményi étkezés 562913(1) Iskolai intézményi étkezés 851000(1) Óvodai nevelés intézményeinek, programjainak komplex támogatása 851011(1) Óvodai nevelés, ellátás 851012(1) Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése, ellátása 852000(1) Alapfokú oktatás intézményeinek, programjainak komplex támogatás 852011(1) Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása 1-4. évfolyam 852012 (1) Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása 14. évfolyam 852013(1) Nemzeti és etnikai kisebbségi tanulók nappali rendszerű általános iskolai nevelése oktatása (1-4. évfolyam) 852021(1) Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása 5-8. évfolyam 852022(1) Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása 58. évfolyam 852023(1) Nemzeti és etnikai kisebbségi tanulók nappali rendszerű általános iskolai nevelése, oktatása (5-8. évfolyam) 855911(1) Általános iskolai napközi otthoni nevelés 855914(1) Általános iskolai tanulószobai nevelés

8

855915(1) Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai tanulószobai nevelése 931204(1) Iskolai diáksport-tevékenység és támogatása Szakfeladatai (kiegészítő) 2010. 01. 01-től: 562917(2) Munkahelyi étkeztetés 682002(2) Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése 841901(2) Önkormányzatok és többcélú kistérségi társulások elszámolása. 855935(2) Szakmai továbbképzések 931301(2) Szabadidősport (rekreációs sport) tevékenység támogatása Intézményegységei: – Corvina Óvoda és Általános Iskola Mátyás Király Általános Iskolája, 6000 Kecskemét, Mátyás király körút 46. – Corvina Óvoda és Általános Iskola Hunyadi János Általános Iskolája, 6000 Kecskemét Kandó K. u. 14. – Corvina Óvoda és Általános Iskola Mathiász János Általános Iskolája, 6000 Kecskemét Katona Zs. u. 1. – Corvina Óvoda és Általános Iskola Kertvárosi Általános Iskolája, 6000 Kecskemét Mártírok u. 29. – Corvina Óvoda és Általános Iskola Ceglédi Úti Óvodája, 6000 Kecskemét Ceglédi út 5-7. – Corvina Óvoda és Általános Iskola Ifjúsági Úti Óvodája, 6000 Kecskemét Ifjúság u. 1. – Corvina Óvoda és Általános Iskola Műkertvárosi Óvodája 6000 Kecskemét Csokor u. 9. 1-8. évfolyam Évfolyamai: Engedélyezett férőhelyek száma: Óvoda: 880 fő o Általános Iskola 1.162 fő nincs Szakképesítés, tanulmányi terület: Telephelyei és a feladatellátást szolgáló ingatlanvagyon: Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzatának tulajdonában álló 6000 Kecskemét, Mátyás Király körút 46. sz.(iskola) 6323/1 6000 Kecskemét Kandó K. u. 14. (óvoda és iskola) 7063 6000 Kecskemét Katona Zs. u. 1.(iskola) 0377/3 6000 Kecskemét Mártírok u. 29. (iskola és óvoda) 8319 6000 Kecskemét Ceglédi út 5-7. (óvoda) 6135, 6136 és 6137 6000 Kecskemét Ifjúság u. 1.(óvoda) 6979 6000 Kecskemét Nyitra u. 4. (óvoda) 5744/2 6000 Kecskemét Mikszáth krt. 30. (óvoda) 5387 6000 Kecskemét Csokor u. 9. (óvoda) 8002/1 6000 Kecskemét Platán 1. (óvoda) 15397 6000 Kecskemét Mártírok u. 31. (óvoda) 8319 helyrajzi számú ingatlanok, valamint a 6000 Kecskemét Jász u. 32/a. sz. (óvoda) 2509 helyrajzi számú a Korall Kft. tulajdonában lévő ingatlan. A fenti ingatlanvagyon és az intézmény vagyonleltárában Feladatellátást szolgáló vagyon: nyilvántartott tárgyi eszközök Vagyon feletti rendelkezés: o A vagyonnal való gazdálkodás vonatkozásában Kecskemét Megyei Jogú Város Közgyűlésének az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodásról szóló 25/2003. (VI.02.) rendeletében foglaltak szerint kell eljárni. o Az intézmény kezelésében lévő vagyon csak az alaptevékenység, a rendeltetésszerű működés veszélyeztetése nélkül hasznosítható, adható bérbe. Az intézményvezető kinevezése: Az intézmény vezetőjét Kecskemét Megyei Jogú Város Közgyűlése a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény és a 138/1992. (X.8.) Korm. rendelet – a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben – alapján pályázat útján határozott időre bízza meg. Foglalkoztatottjaira vonatkozó jogviszony megjelölése: o a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény alapján, közalkalmazotti jogviszony

9

o

a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény alapján polgári jogi jogviszony

Kecskemét, 2009. ……………………….

Dr. Zombor Gábor polgármester

2.2. A feladatok forrásainak meghatározása 1. Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzatának éves költségvetési rendeletében meghatározott intézményi költségvetés. 2. Saját bevételek, állami támogatások 3. Egyéb pályázati források: városi, megyei, regionális, országos pályázati lehetőségek.

2.3. Az intézmény működésének alapdokumentumai o o o o o o o o o

Alapító okirat Pedagógiai program Házirend Minőségirányítási program Éves munkaterv Belső ellenőrzési terv Intézményegységek tanévre szóló munkaterev Az intézményegységek házirendje Jelen intézményi SZMSZ a mellékleteivel.

2.4. A feladatmutatók megnevezése és köre Szakfeladatai 552312 552323 751768 801215 801214

Feladatmutató megnevezése: Intézményi étkezteteést igénybe vevők létszáma Élelmezési napok száma Élelmezést igénybe vevők száma Élelmezési napok száma Létesítmény szolgáltatását igénybe vevők száma Óvodai nevelést igénylők száma Férőhelyek száma Tanulók létszáma Tanulócsoportok száma

10

2.5. Az intézmény költségvetési szerv képviseletére jogosultak Az intézményt az igazgató képviseli harmadik személyekkel szemben, valamint bíróságok és más hatóságok előtt. Az intézmény mindenkori vezetőjének akadályoztatása esetén a képviseletet az általa megbízott személy látja el. Az intézményegységek szakmai képviseletét abban az esetben, ha a képviselet nem haladja meg az intézményegység illetékességét az intézményegység-vezető látja el.

2.6. Az intézmény bélyegzői és azok használatának szabályai Az SZMSZ mellékletében megtalálható az adat és iratkezelési szabályzatban.

2.6.1. A bélyegző felirata és annak lenyomata a. Körbélyegzők: felirata Corvina Óvoda és Általános Iskola 6000 Kecskemét Mátyás király krt.46. Corvina Óvoda és Általános Iskola Gazdasági Hivatal 6000 Kecskemét Kandó Kálmán út 14. Corvina Óvoda és Általános Iskola Hunyadi János Általános Iskolája 6000 Kecskemét Kandó Kálmán u. 14. Corvina Óvoda és Általános Iskola Kertvárosi Általános Iskolája 6000 Kecskemét Mártírok u. 29. Corvina Óvoda és Általános Iskola Mathiász János Általános Iskolája 6000 Kecskemét Katona Zs. u.1. Corvina Óvoda és Általános Iskola Mátyás Király Általános Iskolája Corvina Óvoda és Általános Iskola Csokor Utcai Óvodája 6000 Kecskemét Csokor u.9. Corvina Óvoda és Általános Iskola Cegléd Utcai Óvodája 6000 Kecskemét Ceglédi út 5. Corvina Óvoda és Általános Iskola Ifjúság Utcai Óvoda Nyitra Utcai Tagóvodája 6000 Kecskemét Nyitra utca 4. Corvina Óvoda és Általános Iskola Ifjúság Utcai Óvodája 6000 Kecskemét Ifjúság útja

tárolási helye Mátyás Király Iskola

felhasználásra jogosult igazgató gazdasági vezető

Hunyadi János Iskola

intézményegység iskolatitkár

vezető,

helyettesek,

Hunyadi János Általános Iskola Kertvárosi Általános Iskola Mathiász János Á. I.

intézményegység iskolatitkár

vezető,

helyettese,

intézményegység iskolatitkár

vezető,

helyettese,

intézményegység iskolatitkár

vezető,

helyettese,

Mátyás Király Á. I. Csokor Utcai Óvoda Ceglédi Úti Óvoda

intézményegység vezető, iskolatitkár

Nyitra Utcai Óvoda

intézményegység vezető

Ifj. Ú. Ó.

Intézményegység vezető helyettes

intézményegység vezető-helyettes

vezető,

intézményegység

intézményegység vezető,óvodatitkár

11

b. Fejbélyegzők: felirata Corvina Óvoda és Általános Iskola 6000 Kecskemét Mátyás király krt.46. Corvina Óvoda és Általános Iskola Gazdasági Hivatal 6000 Kecskemét Kandó Kálmán út 14. Corvina Óvoda és Általános Iskola Hunyadi János Általános Iskolája 6000 Kecskemét Kandó Kálmán u. 14. Corvina Óvoda és Általános Iskola Kertvárosi Általános Iskolája 6000 Kecskemét Mártírok u. 29. Corvina Óvoda és Általános Iskola Mathiász János Általános Iskolája 6000 Kecskemét Katona Zs. u.1. Corvina Óvoda és Általános Iskola Mátyás Király Általános Iskolája Corvina Óvoda és Általános Iskola Csokor Utcai Óvodája 6000 Kecskemét Csokor u.9. Corvina Óvoda és Általános Iskola Cegléd Utcai Óvodája 6000 Kecskemét Ceglédi út 5. Corvina Óvoda és Általános Iskola Ifjúság Utcai Óvoda Nyitra Utcai Tagóvodája 6000 Kecskemét Nyitra utca 4.

tárolási helye Mátyás Király Iskola

felhasználásra jogosult igazgató gazdasági vezető

Hunyadi János Iskola

intézményegység iskolatitkár

vezető,

helyettesek,

Hunyadi János Általános Iskola Kertvárosi Általános Iskola Mathiász János Á. I.

intézményegység iskolatitkár

vezető,

helyettese,

intézményegység iskolatitkár

vezető,

helyettese,

intézményegység iskolatitkár

vezető,

helyettese,

Mátyás Király Á. I. Csokor Utcai Óvoda Ceglédi Úti Óvoda

intézményegység vezető, iskolatitkár

Nyitra Utcai Óvoda

intézményegység vezető

intézményegység vezető-helyettes

vezető,

intézményegység

intézményegység vezető,óvodatitkár

3. Organogram Többcélú közös igazgatású intézmény szerveződési szintjei „A”szint Igazgatóság Igazgató

Gazdasági Hivatal Gazdasági vezető

„B” szint Intézmény egységek Intézményegység- vezetők és intézményegység vezető helyettesek Székhelyen működő

iskola

Telephelyeken működő

Iskolák óvodák

12

„C” szint Igazgatótanács Igazgató vezeti

Intézményegység-vezetők Tagjai

3.1. Az intézmény vezetése - Igazgatóság 3.1.1. Igazgató Az intézmény egyszemélyi felelős vezetője: Kecskemét Megyei Jogú Város Közgyűlése 309/2007. (VI. 28.) KH. .sz. határozat 6. pontja alapján a Corvina Óvoda és Általános Iskola igazgatója, aki egyben ellátja a- Corvina Óvoda és Általános Iskola Mátyás Király Általános Iskolája intézmény- egység vezetői feladatait is az alapítás első évében.

3.1.2. Igazgatótanács Az igazgatóból és az intézmény-egységek azonos számú vezetőiből áll. A közös igazgatású közoktatási intézmény vezetését segíti, az intézmény és az intézményegységek munkájának összehangolásán keresztül.

13

3.1.3. Gazdasági hivatal

A Corvina Óvoda és Általános Iskola gazdasági szervezetének felépítése

Igazgató Gazdasági vezető

Technikai személyzet

Könyvelő

Könyvelő

Személyügyi munkatárs

Pénztáros

Gazdasági ügyintéző

Gazdasági ügyintéző

A gazdasági szervezet feladatai a következők: - az éves költségvetés tervezése, - az előirányzat felhasználás, módosítás, - az intézményüzemeltetés, fenntartás, működtetés, beruházás, - a vagyon használat, hasznosítás, - a munkaerő-gazdálkodás, - a pénzkezelés, - a könyvvezetés, - a beszámolási kötelezettség és adatszolgáltatás, valamint - a költségvetés végrehajtásával összefüggő feladatok.

14

1. A költségvetés tervezésével összefüggő feladatok Az intézmény előzetes költségvetési javaslatát az önkormányzat által meghatározott időre és tartalommal készíti el, figyelembe véve a – többször módosított – 1992. évi XXXVIII. Törvény, az államháztartás működési rendjéről szóló – többször módosított – 217/1998. (XII.30.) Kormányrendelet, valamint az önkormányzat költségvetési koncepcióját. Az intézmény előzetes költségvetési javaslatát a gazdasági vezető készíti el. Az intézmény költségvetési javaslatát úgy kell összeállítani, hogy az külön tartalmazza: - az alap-előirányzatot és - az előirányzati többletet. Az alap-előirányzat a tervévet megelőző év eredeti előirányzatának a szerkezeti változásokkal és szintre hozásokkal módosított összege. Szerkezeti változásként kell szerepeltetni a következőket: - a megszűnő feladatok előirányzatainak éves szintű törlését, - a tervévet megelőző évben a helyi önkormányzati költségvetés általános és céltartaléka terhére engedélyezett - nem egyszeri jellegű – előirányzatok összegét, - a feladat átadás-átvételéből, illetve megszüntetéséből, az intézmény korszerűsítéséből adódó előirányzat változásokat, - a bevételi előirányzat változását, - a kiemelt előirányzatok feladatstruktúra többletbevétel miatti módosulását. Szintrehozásként kell számításba venni a költségvetési évet megelőző évben nem teljes éven át ellátott, a költségvetésbe szerkezeti változásként beépült feladatok, finanszírozási kötelezettségek egész évi kiadási és bevételi előirányzatának megfelelő összegű kiegészítését. Az előirányzati többlet a költségvetési évben jelentkező többletfeladatok ellátására, a mennyiségi és minőségi fejlesztésre fordítható előirányzati többlet, amely lehet - egyszeri jellegű, vagy - a következő év költségvetésébe beépülő. A költségvetési javaslat önkormányzat részére történő továbbításáért a gazdasági vezető felelős. Az előirányzatok önkormányzattal történő egyeztetésén az intézmény vezetője és a gazdasági szervezet vezetője vesz részt. A végleges költségvetés összeállításakor az önkormányzat képviselőtestület által a költségvetési rendeletben az intézményre vonatkozó előírásokat figyelembe kell venni. Az elkészített költségvetést az önkormányzat polgármesteri hivatala által megadott határidőre továbbítani kell a polgármesteri hivatal részére. A végleges költségvetés összeállításáért és a polgármesteri hivatal részére történő megküldéséért gazdasági vezető a felelős. 2. Az előirányzat felhasználás, módosítás Az intézmény részére jóváhagyott támogatási előirányzat csak alaptevékenységre és azzal összefüggő egyéb kiadásokra használható fel. Az önkormányzat által eredeti előirányzatként jóváhagyott előirányzatok között előirányzat-

15

átcsoportosításokat illetve előirányzat-módosításokat a polgármesteri hivatal jegyzőjénél kell kezdeményezni. Előirányzat-átcsoportosítás, illetve előirányzat-módosítás csak az önkormányzat képviselőtestülete döntése alapján az abban foglaltak szerint hajtható végre. Ennek előkészítéséért gazdasági vezető a felelős. Az előirányzat-módosítások nyilvántartásáért a könyvelő felelős. 3. Az intézmény-üzemeltetés, fenntartás, működtetés, beruházás Az éves költségvetésben tervezett, illetve jóváhagyott szakmai eszközök beszerzéséért általános igazgatóhelyettes, működési-fenntartási eszközök beszerzéséért pedig a gazdasági vezető a felelős. Az évente rendszeresen ismétlődő fenntartási feladatok előkészítéséért, végrehajtásáért általános igazgatóhelyettes és gazdasági vezető a felelős. 4. A vagyon használat, hasznosítás Az intézmény kezelésében levő vagyonnal felelős módon, rendeltetésszerűen kell gazdálkodni. Az intézmény kezelésében levő vagyont átruházni, továbbá követelésről lemondani csak az önkormányzat rendeletében meghatározott módon és esetekben lehet. Az intézmény eszközeit és forrásait a bizonylati szabályzat előírásai szerint kell nyilvántartani. A vagyon nyilvántartásáért könyvelő a felelős. 5. A munkaerő-gazdálkodás Az intézmény dolgozóit az intézményvezető nevezi ki és gyakorolja tekintetükben a munkáltatói jogokat, illetve a bérgazdálkodási jogkört. A kinevezéssel, az átsorolással, a munkaviszony megszüntetésével kapcsolatos előkészítő munkálatokat (kinevezés, munkaszerződés, átsorolás, munkaviszony megszüntető határozat stb. elkészítése) személyügyi munkatárs végzi. Az intézmény és a Magyar Államkincstár Területi Igazgatóság közötti - létszám és bérgazdálkodásra vonatkozó - folyamatos munkakapcsolatot a gazdasági ügyintéző biztosítja, mint jelentő-felelős. A személyét és a személyében beállott változást az Igazgatósággal gazdasági vezető közli. A felelős továbbítja az Igazgatósághoz mindazokat a - rendelkezéseket, - jelentéseket, - okmányokat, amelyek az illetmények, társadalombiztosítási ellátások és egyéb járandóságok folyósítására közvetlenül vagy közvetve kihatással vannak. A dolgozók személyi, családi és szolgálati adataiban bekövetkezett változásokat az Igazgatósághoz minden esetben be kell jelenteni. A jelentő-felelősnek a tárgy hót követő hónap 05-ig a vezetők kötelesek leadni a tárgyhónapot érintő távolléti változásokat, 10-ig a váltózó bér feladásokat. Iskola, napközi szakfeladat.: felelős: igazgatóhelyettesek, intézményegység-vezetők Intézmény működtetéséért szakfeladat: felelős: gazdasági vezető

16

A jelentő-felelősnek - az itt nem érintett kérdésekben az Igazgatóság által kialakított szabályok szerint kell eljárnia, - az adatközlés, változásjelentés során az Igazgatóság által rendszeresített nyomtatványokat kell alkalmaznia. A létszám- és bérgazdálkodásra vonatkozó naprakész nyilvántartásokat a jelentő-felelős vezeti. Az Igazgatóság részére történő jelentések határidőre való teljesítéséhez a vonatkozó dokumentumokat, bizonylatokat haladéktalanul át kell adni a jelentő-felelős részére abban az esetben, ha azokat nem ő kezeli, illetve nem ő készíti elő. 6. A pénzkezelés Az intézmény költségvetési előirányzatainak teljesítése során jelentkező bevételeket és kiadásokat az OTP és Kereskedelmi Bank RT. hitelintézetnél megnyitott 11732002-15542872 számú bankszámlán és a házipénztárban kell kezelni. A bankszámlán kezelt pénzeszközök felett a rendelkezési jogot: - az intézmény vezetője, - általános igazgatóhelyettes, - gazdasági vezető, - főkönyvi könyvelők gyakorolják. A bankszámla pénzforgalmának bonyolítása során a számláról kiadás csak az érvényesített, utalványozott és ellenjegyzett bizonylatok alapján lehet, bizonylat nélkül „átutalási megbízás” a bankba nem küldhető, beszedési megbízás sem fogadható. A pénzforgalom bonyolításáról a bankkal bankszámla szerződést kell kötni. A bankszámla feletti rendelkezés feltételeit az aláírás bejelentőn kell a bankhoz bejelenteni, amelyben meg kell határozni az aláírók sorrendjét is. A készpénzforgalom elsősorban az intézmény házipénztárában bonyolódik. Ennek szabályait a külön készített házipénztári szabályzat tartalmazza. A bankszámla pénzforgalmának lebonyolítása során az intézmény kiadási számláit OTP ügyfélterminál útján végzi, mint elektronikus ügyfélkapcsolat. 7. A könyvvezetés A számviteli nyilvántartások vezetése során a számviteli törvényben és az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló, módosított 249/2000. (XII.24.) Kormányrendeletben meghatározott alapelveket valamint a tételes előírásokat. Minden gazdasági eseményről, mely az intézmény eszközeinek, illetve forrásainak állományát, megváltoztatja bizonylatot kell kiállítani. A számviteli nyilvántartásokba csak szabályszerűen kiállított bizonylatok alapján lehet adatokat bejegyezni. A bizonylatokon az adatokat időtálló módon úgy kell rögzíteni, hogy azok a kötelező megőrzési határidőig olvashatók legyenek. Szigorú számadási kötelezettség alá kell vonni azokat a bizonylatokat, nyomtatványokat, amelyek

17

-

illetéktelen felhasználásra, visszaélésre adhat alkalmat, a nyomtatvány értékét meghaladó vagy a nyomtatványon szereplő névértéknek megfelelő ellenérték fejében szerezhetők be.

Szigorú számadású nyomtatványként kell kezelni az intézménynél: - a készpénzcsekket, - a kiadási- és bevételi pénztárbizonylatokat, - pénztárjelentést, - sorszámozott űrlapokat (készpénzfelvételi utalvány, készpénzfizetési számla, kiküldetési rendelvények…). Az e körbe tartozó nyomtatványok készletéről és felhasználásáról olyan nyilvántartást kell vezetni, amelyből a beszerzett és felhasznált mennyiség sorszám szerint, továbbá a készletváltozások időpontjai egyértelműen megállapíthatók. A felhasználó köteles a nyomtatványokkal - beleértve a rontott példányokat is - elszámolni. 8. A beszámolási kötelezettség, és az adatszolgáltatás

Költségvetési beszámoló összeállításával kapcsolatos feladatok Az intézmény az előirányzatok felhasználásáról és a gazdálkodásról az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló Kormányrendelet előírásai szerint féléves és éves beszámolót köteles készíteni. A beszámolót az önkormányzat által meghatározott határidőre és tartalommal kell elkészíteni, a Pénzügyminisztériumnak a zárszámadásra vonatkozó tájékoztató figyelembe vételével.

A féléves költségvetési beszámoló tartalma, a beszámoló készítés feladata A féléves beszámoló csak a költségvetés pénzügyi helyzetét mutatja be, mivel az eszközöket és forrásokat tartalmazó mérleget, pénzmaradvány-kimutatást és eredmény-kimutatást nem tartalmazza. A féléves költségvetési beszámoló - pénzforgalmi jelentést és - az éves költségvetési beszámoló kiegészítő mellékletéből a pénzforgalom egyeztetését (űrlapok) tartalmazza. Az intézménynek a féléves beszámolási kötelezettsége során a Pénzügyminisztérium által összeállított „Intézményi költségvetési beszámoló” (féléves) nyomtatvány-garnitúra úrlapjainak kitöltésével kell eleget tennie. A pénzforgalmi jelentés – az elemi költségvetéssel azonos formában és szerkezetben – tartalmazza az eredeti és módosított bevételi és kiadási előirányzatokat, a ténylegesen befolyt (beszedett) bevételeket, a pénzforgalom nélküli bevételeket, a ténylegesen teljesített kiadásokat, a pénzforgalmat tevékenységenként és azon belül főbb jogcímenként.

18

A pénzforgalom egyeztetésénél a nyitó pénzkészlet (pénztárak és betétkönyvek, költségvetési bankszámlák, előirányzat-felhasználási keretszámlák) állományából kiindulva a pénzforgalom változását, majd a záró pénzkészletet kell bemutatni. A féléves beszámolót a naptári év első félévéről június 30-i fordulónappal kell elkészíteni és azt legkésőbb július 25-ig az önkormányzat polgármesteri hivatalának megküldeni. A féléves beszámoló összeállításáért és határidőre történő továbbításáért gazdasági vezető a felelős.

Az éves költségvetési beszámoló tartalma, a beszámoló-készítés feladata Az éves költségvetési beszámoló részei: - könyvviteli mérleg, - pénzforgalmi jelentés, - pénzmaradvány-kimutatás (előirányzatmaradvány-kimutatás), - kiegészítő melléklet (űrlapok). Az intézmény az éves beszámolási kötelezettségének a Pénzügyminisztérium által összeállított „Önkormányzati Intézményi Költségvetési Beszámoló” összeállításával, valamint az önkormányzat által kért további adatok elkészítésével tesz eleget. Az éves beszámolót a főkönyvi kivonat adataiból – az év végi, december 31-i fordulónapot figyelembe véve – kell elkészíteni. A főkönyvi kivonat összeállítása előtt a következőket kell biztosítani: - leltár készítése és átvezetése a könyvelés adatain, - az előirányzatok egyeztetése a felügyeleti szervvel a kiemelt előirányzatokra, az irányító szervi és saját hatáskörű átcsoportosításokra vonatkozóan, - év végi zárlati munkák elvégzése, - a mérleg összeállítása a mérlegtételek értékelésével. Az év végi zárlati munkák során a következő feladatokat kell elvégezni: - a bankszámlák egyenlegének egyeztetését a december havi utolsó bankszámlakivonat adataival, - a pénztárjelentések december havi utolsó adatainak egyeztetését a főkönyvi pénztárszámla adatával, - a decemberben kifizetett bérek elszámolását feladás alapján, - a bevételek és kiadások könyvelését december 31-ig szakfeladatonként, - a leltárral megállapított készletek, követelések (adósok, vevők egyéb követelések) és kötelezettségek (szállítók) állományváltozásának el-számolását a tőkeváltozással szemben, - a pénzforgalmi jelentés elkészítését követően az állományi és forgalmi számlák átvezetését az állományi számlákra a tőkeváltozással egyidejűleg történő elszámolással, - az értékcsökkenések elszámolását. Az éves beszámolót a naptári évről december 31-i fordulónappal kell elkészíteni, és azt legkésőbb a tárgyévet követő év február 28-ig meg kell küldeni az önkormányzat polgármesteri hivatalának. Az éves beszámoló összeállításáért és határidőre történő továbbításáért gazdasági vezető a felelős.

19

Adatszolgáltatás Adatszolgáltatás a tartozásállományról Az intézmény az elismert tartozásállományról – nemleges adat esetén is – havonta, a tárgyhót követő 10-ig az államháztartás működési rendjéről szóló – többször módosított – 217/1998. (XII.30.) Kormányrendelet, valamint az önkormányzat által meghatározottak szerint adatszolgáltatást köteles teljesíteni. Az adatszolgáltatás elkészítéséért és határidőre történő továbbításáért gazdasági vezető a felelős. Időközi költségvetési jelentés Az intézmény az államháztartás működési rendjéről szóló – többször módosított – 217/1998. (XII.30.) Kormányrendelet, valamint az önkormányzat által meghatározottak szerint köteles időközi költségvetési jelentést készíteni. Az adatszolgáltatás elkészítéséért és határidőre történő továbbításáért gazdasági vezető a felelős. Időközi mérlegjelentés Az intézmények az eszközei és forrásai alakulásáról negyedévenként, a főkönyvi kivonat adataiból összeállított mérlegjelentést kell készíteni az államháztartás működési rendjéről szóló – többször módosított – 217/1998. (XII.30.) Kormányrendelet, valamint az önkormányzat által meghatározottak szerint. Az adatszolgáltatás elkészítéséért és határidőre történő továbbításáért gazdasági vezető a felelős. 9. A költségvetés végrehajtásával összefüggő feladatok Kötelezettségvállalás a.

Az intézmény részéről a beszerzéssel, beruházással, felújítással és karbantartással kapcsolatos vállalkozási, szállítási szerződésben 50.000 Ft egyedi értékhatárig főigazgató, ezen összeg felett csak írásban intézményvezető és/vagy a gazdasági vezető vállalhat kötelezettséget.

b.

Beruházásokkal, fejlesztésekkel, felújításokkal (karbantartásokkal) kapcsolatban a kivitelezés során felmerülő pótmunkákkal (többlet-munkákkal) kapcsolatban 50.000 Ftig főigazgató, ezen összeg felett írásban intézményvezető és/vagy a gazdasági vezető vállalhat kötelezettséget.

c.

Az intézmény működését érintő irodaszer, egyéb eszközbeszerzéssel, valamint a meglévő eszközök, gépek javításával, továbbá a szakkönyvek, közlönyök megrendelésével kapcsolatban 50.000 Ft összeghatárig főigazgató, ezen összeg felett írásban intézményvezető és/vagy a gazdasági vezető vállalhat kötelezettséget.

Érvényesítés Az érvényesítéssel kapcsolatos feladatokat minden esetben a könyvelők végzik el. Távollétük esetén a gazdasági ügyintézők helyettesítik.

20

Utalványozás a. Az utalványozás rendjére vonatkozó szabályok - az ebben a pontban leírt kivételtől eltekintve - azonosak a 7.1.1. pontban leírtakkal. b. Az intézményvezető által aláírt munkaszerződések, megbízási szerződések alapján kifizetésre kerülő bérek, megbízási díjak utalványozására az intézményvezetőn kívül jogosult még általános igazgatóhelyettes. Ezen felhatalmazás a jutalmak, prémiumok kifizetésének utalványozására nem vonatkozik. c. Az intézményvezető távolléte esetén utalványozásra általános igazgatóhelyettes jogosult. Ellenjegyzés Az ellenjegyzési jogkört – kifizetés jogcímétől függetlenül gazdasági vezető látja el. Szakmai teljesítés igazolása Szakmai teljesítés igazolására jogosult: általános igazgatóhelyettes, igazgató, gazdasági vezető, 50 000.-Ft alatt engedéllyel rendelkező a szolgáltatással, termékkel kapcsolatos személy Kötelezettségvállaló, utalványozó, ellenjegyző, érvényesítő feladatai Kötelezettségvállalás Az intézmény anyagi eszközeinek felhasználását maga után vonó intézkedés, amelynek következményeit, ha a feltétel (pl. munkavégzés, anyag-, áruszállítás, szolgáltatás) bekövetkezett, viselni kell. A kötelezettségvállalás előtt meg kell győződni arról, hogy a jóváhagyott (módosított) költségvetés fel nem használt és le nem kötött kiadási előirányzata biztosítjae a fedezetet. A kötelezettségvállalás lehet: - alkalmazási okirat, - szerződés, - megállapodás, - megrendelő, - a pályázati úton odaítélt támogatásról szóló döntés aláírt dokumentuma, - egyéb okirat. Érvényesítés A számla beérkezését követő, de az elvégzett munka, a szállított anyag, áru, a teljesített szolgáltatás kifizetését, illetőleg a bevételek beszedését megelőző ellenőrző tevékenység. Az érvényesítés során felül kell vizsgálni, hogy a bizonylatok megfelelnek-e az alaki és tartalmi követelményeknek. Az érvényesítési feladattal megbízott személy e feladat keretében köteles meggyőződni arról,

21

hogy -

a teljesítés kötelezettségvállalás alapján és annak megfelelően történt-e meg, jogszabály szerint jogos-e a követelés, a számla megfelel az alaki követelményeknek (kibocsátó, aláírás, bélyegző), a számla számszakilag helyes-e, a befektetett eszközök, készletek bevételezése megtörtént-e, az elvégzett munka, a szolgáltatás a megrendelő által történő átvétele megtörtént-e.

Az érvényesítésnek - az „érvényesítve” megjelölésen kívül tartalmaznia kell a megállapított összeget. Utalványozás Az érvényesítést követő gazdasági tevékenység, ami - a kiadások teljesítésének, - a bevételek beszedésének elrendelését jelenti. Az utalványozás utalványrendelettel történik. Az utalványrendelet külön írásbeli rendelkezés, amely tartalmazza: - az intézmény nevét és a terhelendő számlaszámát, - a kötelezettségvállalás nyilvántartásba vétel sorszámát, - a kifizetés vagy bevétel jogcímét, - a fizetés időpontját és módját, - a kedvezményezett megnevezését, - az érintett szakfeladat, illetve a főkönyvi számla számát, - az utalványozás keltét, valamint az utalványozó, ellenjegyző aláírását, - a könyvelés keltét, a könyvelő aláírását. Az utalványozás csak az ellenjegyzésre jogosult személy aláírásával együtt érvényes. Ellenjegyzés A kötelezettségvállaláshoz és az utalványozáshoz kapcsolódik. Az ellenjegyzési feladattal megbízott személy köteles meggyőződni arról, hogy - a kötelezettségvállalók és az utalványozók az arra jogosult személyek voltak-e, - a jogszabályokat, a képviselő-testület rendeleteit, határozatait, valamint a belső szabályzatokat betartották-e, - a pénzügyi fedezet rendelkezésre áll-e. Amennyiben az ellenjegyző szabálytalanságot állapít meg, köteles arról a kötelezettségvállalót, utalványozót tájékoztatni, aki az intézkedését korrigálhatja, visszavonhatja. Amennyiben ez nem történik meg, az ellenjegyzésre jogosultnak a kötelezettségvállalást jelentő okmányt, ha nem ért vele egyet „a kötelezettségvállalás ellenjegyzése utasításra történt” záradékkal kell ellátnia, és erről az önkormányzat képviselőtestületét 8 napon belül értesíteni kell.

22

3.2. Az intézmény vezetésének feladatköre 3.2.1. Közös igazgatású közoktatási intézmény igazgatója Az igazgató Jogállása: Az intézmény egyszemélyi felelős vezetője. Döntéseiben épít az intézmény dolgozóinak véleményére, és az intézményegység vezetők, a helyettesek valamint az igazgató tanács állásfoglalására. Jogköre és felelőssége az intézményt érintő valamennyi jogviszonyra kiterjed. Jogköre: - Az intézmény működésének az irányítása, - a munkáltatói jogok teljes körben való gyakorlása a magasabb jogszabályok és a Megyei Jogú Város Közgyűlése határozatainak figyelembe vételével a más hatáskörbe jogszabály által nem utalt ügyekben, - az intézmény tevékenységével kapcsolatos kötelezettségvállalás, - az intézmény képviselete, - rendkívüli munkaszünet elrendelése. Hatásköre: - az intézmény tanévre szóló éves munkatervében és az intézményegységek éves munkaterveiben elfogadott feladatok végrehajtásának ellenőrzése, a szükséges módosítások kezdeményezése és realizálása, - az intézmény naptári évre tervezett költségvetési előirányzatainak az igényeknek és a változó körülményeknek megfelelő átcsoportosításokról való intézkedés illetve annak kezdeményezése, - belső ellenőrzési, munkavédelmi, vagyon és tűzvédelmi feladataitokat irányítja és az intézményegység vezetőkkel együtt ellenőri, hogy a feladattal megbízott dolgozók hogyan teljesítik feladataikat.. - Meghatározza a katasztrófa , tűz és a polgári védelmi tevékenység szervezeti és végrehajtási rendjét, irányítja és ellenőrzi a a felkészülési és a védekezési időszakra meghatározott feladatok végrehajtását. Feladatköre: - az intézmény stratégiájának – a jogszabályokkal és a fenntartói döntésekkel, iránymutatásokkal összhangban történő megfogalmazása, figyelembe véve az óvodák, iskolák, diákönkormányzatok és a szülők elvárásait, - az intézményi éves munkaterv, illetve beszámoló elkészítése, a program végrehajtásához szükséges feltételek megteremtése, a végrehajtás figyelemmel kísérése a szakmai feladatokat illetően, - az intézmény külső kapcsolatainak a szervezése, különös tekintettel a szolgáltatást igénybevevők, a fenntartó önkormányzat, a társintézetek, stb. tekintetében,

23

-

a gazdasági tevékenység szervezeti, technikai feltételeinek meghatározása, a gazdálkodás megalapozottságához rövid és hosszú távú stratégiák megfogalmazása, a belső vezetői ellenőrzés megszervezése, az intézményi ellenőrzési terv alapján az intézmény egységek teljes körére, a feladatokkal összhangban a humán erőforrás biztosítása, a munkáltatói hatáskör ellátása, kiadmányozza az igazgató tanács döntéseit, úgy, mint, az intézményegység vezetői megbízásokat, a pályázatokat stb. tanulói felvételről dönt.

3.2.2. Közös igazgatású közoktatási intézmény Mátyás Király Általános Iskola intézményegység- vezetője Jogállása: Az igazgató elsőszámú helyettese, a szakmai feladatok ellátása és a gazdálkodás területén. Jogköre: Az intézmény szakmai tevékenységének szervezése, a szakmai feladatok koordinálása Hatásköre: - Az igazgató akadályoztatása vagy hosszabb távollétében a munkaköri leírásban foglaltakra vonatkozóan teljes felelősséggel és intézkedési joggal rendelkezik, egyben ellátja az intézmény vezetését és képviseletét, - az igazgató közvetlen munkatársaként szervezi és koordinálja az intézményi feladatok megvalósítását a munkaköri leírásban rögzített feladatmegosztás alapján, - eljárási rendet készít az intézmény-egységekkel történő napi kapcsolattartásra. - kidolgozza az intézmény-egységek rugalmas együttműködéséhez szükséges iratmintákat, - intézményi szintű értékelést készít az igazgató részére a pedagógusok munkavégzését, munkafegyelmét érintő intézmény-egység vezetői ellenőrzésekről készült jegyzőkönyvek értékelését felhasználva, - kötelezettségvállalásra az igazgató tartós távolléte esetén a munkaköri leírásban foglaltak szerint és a gazdasági igazgatóhelyettes ellenjegyzésével jogosult. - bekapcsolódik az intézmény dolgozóinak alkalmazásával, munkájuk elismerésével, értékelésével, esetleges felelősségre vonásukkal, jutalmazásukkal kapcsolatos döntések előkészítésébe, - javaslatot tesz a feladatkörök arányos elosztására, - ellátja az intézmény-egység képviseletét. - az igazgató akadályoztatása esetén intézkedésre jogosult az intézmény-egység egész területén . Feladatköre: - Az intézmény pedagógiai- szakmai tevékenységének napi operatív szervezése, az intézményi munka folyamatos összehangolása,

24

az igazgató tanács szakmai tevékenységének szervezése, koordinálása az intézményi dokumentumok szabályszerű és naprakész karbantartása a megbízott munkatárs segítségével, részt vesz az intézmény igazgatásával, vezetésével kapcsolatos munkahelyi döntések előkészítésében, - intézményi szintű jelentést készít a gyermek és ifjúságvédelmi munka megvalósulásáról, koordinálja a fejlesztőpedagógus, az intézményi szintű munkaközösség vezetők munkáját, a minőségirányítási program teljesülése érdekében, - folyamatos kapcsolatot tart az intézményi szintű diákönkormányzattal, - a folyamatos intézményi szintű ellenőrzés, melynek területei: - Ügyviteli munkája: - a nyilvántartások elkészíttetése - az intézmény-egységek adminisztrációs munkája - intézményi szintű gyermek és ifjúságvédelmi munka - a pedagógusok munkavégzését, munkafegyelmét érintő intézmény-egység vezetői ellenőrzésekről készült jegyzőkönyvek értékelésé -

- koordinálja az intézmény normatíva igényeit és elszámolásait

3.2.3. Közös igazgatású közoktatási intézmény igazgató tanácsa Jogállása: A közös igazgatású közoktatási intézmény vezetése, az intézmény-egységek munkájának összehangolása valamint az intézmény-egységek közös nevelőtestületi értekezlete munkájának előkészítése. Jogköre: - dönteni az intézmény-egység vezetői pályázatok kiírásáról és a pályázat feltételeiről, az intézmény-egységek vezetőinek megbízásáról, a megbízás visszavonásáról, (138/1992.(X.8.)sz. Korm. Rendelet). Döntését háromtagú független szakértői bizottság véleménye segíti. - dönteni mindazokról a kérdésekről, amelyeket a közös igazgatású közoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzata a döntési jogkörébe utal, úgy mint - az intézményi feladatellátás egységes éves munka- és ütemtervéről - a szervezeti egységek létrehozásáról, és megszüntetéséről - a pedagógiai programmal összhangban lévő szakmai fejlesztésekről - az intézményi dolgozók erkölcsi és anyagi elismeréséről a munkaközösség vezetők személyéről és a velük kapcsolatos szakmai és személyi kérdésekben. Hatásköre:

25

Gyakorolja az intézmény-egység vezetők feletti munkáltatói jogokat. Ügyrendjéről külön szabályzatban rendelkezik

3.2.3.1. Az igazgatótanács összetétele Élén az igazgató áll, tagjai az intézményegység- vezetők, akik szavazati joggal bírnak. Tanácskozási joggal állandó meghívottként, a gazdasági igazgatóhelyettes, a közalkalmazotti tanács vezetője és a reprezentatív szakszervezeti vezető vesz részt. Továbbá az egyes napirendi pontokhoz kapcsolódó meghívottak vesznek részt. Döntéseit egyszerű többséggel hozza, szavazategyenlőség esetén az igazgató szavazata dönt. A döntéssel érintett személy a szavazásban nem vehet részt, de a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni. Személyi kérdésekben az érintett személy zárt ülést kérhet. Döntéseit, a személyi ügyek kivételével nyílt szavazással, egyszerű többséggel hozza meg az igazgató tanács. Személyi kérdésekben dönthetnek titkos szavazással is. Határozatképes ha a tagjainak 50%-a + 1 fő jelen van (azaz 4fő). Az üléseket az igazgató vezeti, távollétében a soros elnök ( ügyrend alapján), melyről jegyzőkönyvet kell készíteni, ettől csak abban az esetben kell eltérni, ha a felszólaló kérésére a felszólalás teljes tartalmát is rögzíteni kell. Ülést 15 napon belül össze kell hívni, ha legalább a tagok 1/3 írásban a téma megjelölésével kezdeményezi. Az igazgatótanácsot az igazgató hívja össze, az ülést megelőzően, 5 munkanappal korábban.

3.2.4. Gazdasági vezető Jogállása: a fenntartó munkáltatói jogköre mellett az igazgató közvetlen irányítása és felügyelete alatt, vele konstruktívan együttműködve, szakmailag önállóan szervezi az intézmény gazdálkodását és működtetési feladatokat. Vezeti a gazdasági és működtetési csoportot. Jogköre: -

az intézményi kötelezettségvállalások ellenjegyzése a gazdálkodási – működtetési csoport tevékenységének szervezése az intézmény működésének - a költségvetési irányelvekkel és költségvetési előirányzatokkal összhangban történő - biztosítása

Hatásköre: - az intézmény szakmai tevékenysége pénzügyi feltételeinek biztosítása az éves költségvetés alapján - az intézmény gazdálkodásával kapcsolatos előírások végrehajtása - a gazdálkodás szabályainak betartása és betartatása - az intézmény valamennyi szervezeti egységével folyamatos munkakapcsolatban áll. Feladatköre: - az éves intézményi költségvetés tervezetének elkészítése - féléves és éves gazdasági – számszaki és szöveges beszámolók elkészítése - kötelezettségvállalási nyilvántartások vezetésének biztosítása - selejtezés és leltározás megszervezése - a törvény szerinti közbeszerzések tervezése, előkészítése, lebonyolításuk megszervezése - a gazdálkodáshoz kapcsolódó előírások betartása, végrehajtása - a gazdasági – működtetési csoport munkájának szervezése 26

-

-

bekapcsolódik a gazdasági-működtetési csoport dolgozói alkalmazásával, munkájuk értékelésével, elismerésével, felelőségre vonásukkal, jutalmazásukkal kapcsolatos munkáltatói döntések előkészítésébe. a gazdálkodáshoz szükséges szabályzatok kidolgozását biztosítja a számviteli tevékenységért, gazdálkodáshoz nyújtott javaslatainak jogszerűségéért teljes felelőséggel tartozik az intézményegységek költségelszámolása, és annak ellenőrzése ellátja az intézmény működéét biztosító pénzügyi, munkaügyi, anyagellátási feladatokat, elkészti a jogszabályokban előírt pénzügyi dokumentációt, segíti az intézmény vezetését a gazdálkodásban szervezi a fűtést, a takarítást, a gondnoki teendőket gondoskodik az intézmény és intézményegységek vagyonvédelmének a biztonságáról betartja a bizonylati fegyelmet, a szigorú számadási nyomtatványokról szóló előírásokat, a takarékosság érvényesülését. Intézményi szintű karbantartás és működtetés megszervezése Koordinálja és ellenőrzi a normatíva igényeket és elszámolásokat

3.2.5. Intézményegység-vezetők Jogállásuk: - az intézmény- egységek szakmai vezetői - munkáltatói jogkörrel nem rendelkeznek - tanügy-igazgatási jogkörrel rendelkezik az intézmény tanulói tekintetében a felvételek , az osztályba sorolás esetében, jutalmazás stb.. Jogkörük: -

Az intézmény-egységek szakmai tevékenységének irányítása, a nevelési-oktatási feladatok ellátása az igazgató szakmai koordinálásával. Működési rendet készít az intézmény- egység sajátosságait is figyelembe véve. Külső kapcsolatrendszer működtetése az igazgató egyetértésével. Javaslat, előterjesztés az intézmény vezetése részére az oktató nevelő munka színvonalának a javítása érdekében. Javaslattétel az intézmény-egység humán és tárgyi erőforrásának, valamint a szakmai programok tervezéséhez. Javaslatot tesz, fegyelmi illetve jutalmazási kérdésekben.. Tartós távollét esetén az SZMSZ-ben foglaltakkal összhangban a munkaköri leírásban meghatározza a helyettesítés rendjét.

27

Hatáskörök: - az intézmény- egység feladatellátás megszervezése, a működtetési rend meghatározása, irányítása, - az intézmény - egység képviselete a székhelyen, telephelyen és annak vonzáskörzetében, - munka, tűz és balesetvédelmi esetekben eljárni. Feladatkörük: - az intézmény- egység éves munkatervének az elkészítése, - a feladatellátás operatív szervezése, havi pénzforgalmi terv elkészítése, - adminisztráció szervezése, irányítása ellenőrzése, éves beszámoló készítése az intézmény-egység tevékenységéről, - szakszerű és törvényes működés biztosítása, - folyamatos kapcsolattartás, adatszolgáltatás az intézmény vezetésével, - nevelési értekezletek előkészítése, megtartása az intézmény-egységében, - javaslatot tesz az intézmény-egység dolgozói alkalmazásával, munkájuk értékelésével, elismerésével, felelőségre vonásukkal, jutalmazásukkal kapcsolatos munkáltatói döntések előkészítésébe, - az intézmény éves ellenőrzési tervével összhangban az oktató nevelő munka szakmai ellenőrzése céljából tervet készít, - részt vesz és közreműködik az intézmény egység intézményi ellenőrzéseinél - ellátja az intézmény-egységek működési rendjében egyéni adottságaiknak megfelelően vállalt speciális feladatokat. - Tanulói felvételre javaslatot tehet.

4. Az intézmény működési rendje 4.1. Az intézmény munkarendje 4.1.1. Az iskolai intézményegységek munkarendje Az intézmény épületei szorgalmi időben az iskolai intézményegységekben hétfőtől péntekig reggel 07 órától délután 17 óráig vannak nyitva. Az intézmény igazgatójával történt előzetes egyeztetés alapján az épületek ettől eltérő időpontban, illetve szombaton és vasárnap is nyitva tarthatók. Szorgalmi időben hétfőtől péntekig a tanévre, a munkatervben meghatározott ügyeleti rend szerint az intézmény igazgatójának vagy az intézményegység vezetőjének, ill. helyettesének az intézményegységben kell tartózkodnia. Az intézményegység-vezető helyettese az osztályfőnöki munkaközösség vezetője, akadályoztatása esetén pedig az egységvezető által alkalmilag megbízott személy. A megbízást a dolgozók tudomására kell hozni. A reggeli nyitva tartás kezdetétől a vezető beérkezéséig az ügyeletes nevelő, a délután távozó vezető után az esetleges foglalkozást tartó pedagógus felelős az intézmény működésének rendjéért, valamint ő jogosult és köteles a szükségessé váló intézkedések megtételére. Az intézményegységekben a tanítási órákat a helyi tanterv alapján 8 óra és 13 35 óra, iskolaotthonos osztályokban 8 óra és 16 óra között kell megszervezni. A tanítási órák hossza 45 perc, az óraközi szünetek hossza10, a hosszú szüneté 15 perc.

28

A napközis csoportok munkarendje a délelőtti tanítási órák végeztével a csoportba járó tanulók órarendjéhez igazodva kezdődik és legkésőbb 16 30 óráig tart. Az iskolai intézményegységekben reggel 7.30 órától a tanítás kezdetéig és az óraközi szünetekben tanári ügyelet működik. Az ügyeletes nevelő köteles a rábízott épületben/épületrészben a házirend alapján a tanulók magatartását, az épületek rendjének, tisztaságának megőrzését, a balesetvédelmi szabályok betartását felügyelni. Az iskolai intézményegységekben egyidejűleg minimum 1-1 fő ügyeletes nevelő kerül beosztásra 7-7’30h –ig, 16’30- 17 h-ig. A tanuló a tanítási idő alatt csak a szülő személyes, vagy írásbeli kérésére, az osztályfőnöke (távolléte esetén az igazgató vagy az intézményegység vezető), illetve a részére órát tartó szaktanár írásos engedélyével hagyhatja el az intézmény épületét. Rendkívüli esetben - szülői kérés hiányában - az intézmény elhagyására csak az igazgató vagy az intézményegység- vezető adhat engedélyt. A tanórán kívüli foglalkozásokat a délutáni nyitva tartás végéig kell megszervezni. Ettől eltérni csak az intézményegység-vezetők beleegyezésével lehet. Szorgalmi időben a nevelői és a tanulói hivatalos ügyek intézése a titkárságon történik 8 óra és 16 óra között. Az intézmény a tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet az intézmény igazgatója határozza meg, és azt a szünet megkezdése előtt a szülők, a tanulók és a nevelők tudomására hozza. A nyári szünetben az irodai ügyeletet hetente szerdai napokra kell megszervezni. Az intézmény épületeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. Az intézmény helyiségeinek használói felelősek: - az intézmény tulajdonának megóvásáért, védelméért, - az. intézmény rendjének, tisztaságának megőrzéséért, - a tűz- és balesetvédelmi, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért, - az intézmény szervezeti és működési szabályzatában, valamint a tanulói házirendben megfogalmazott előírások betartásáért. A gyermekek az intézmény létesítményeit, helyiségeit csak pedagógus felügyeletével használhatják. Ez alól csak az egység vezetője adhat felmentést. Az intézmény épületében az intézményi dolgozókon és a tanulókon kívül csak a hivatalos ügyet intézők tartózkodhatnak, illetve azok, akik erre az intézmény igazgatójától engedélyt kaptak (pl.: helyiségbérlet esetén).. Az intézmény berendezéseit, felszereléseit, eszközeit az intézmény épületéből elvinni csak az igazgató, vagy az intézményegység- vezető engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet. Az intézmény helyiségeit - elsősorban a hivatalos nyitvatartási időn túl és a tanítási szünetekben külső igénylőknek külön megállapodás alapján át lehet engedni, ha ez az intézményi foglalkozásokat, rendezvényeket nem zavarja. Az intézmény helyiségeit használó külső igénybe vevők, az intézmény épületén belül csak a megállapodás szerinti időben és helyiségekben tartózkodhatnak. Az intézmény épületében dohányozni csak a kijelölt helyen lehet. A dohányzóhelyek kijelölése az egységvezetők feladata. Az intézményben mindenfajta reklámtevékenység tilos. Ez alól kivételes esetben az intézmény igazgatója felmentést adhat, amennyiben az adott reklám a tanulóknak szól és az egészséges életmóddal, a környezetvédelemmel, a társadalmi, közéleti tevékenységgel, illetve a kulturális tevékenységgel függ össze. Amennyiben az intézmény az intézményi foglalkozás keretében a tanulók által készített dolgok vagyoni jogát átruházza, az elkészítésben közreműködő tanulóknak díjazás jár. A tanulóknak

29

kifizetett díj mértéke az intézmény számára kifizetett összeg 50 százaléka, melyet az adott dolog elkészítésében közreműködő tanulók között a végzett munka arányában kell szétosztani. Az egyes tanulóknak járó összegről az adott intézményi foglalkozást vezető intézményi alkalmazott javaslata alapján, az intézményi diákönkormányzat véleményének figyelembe vételével az intézmény igazgatója dönt. Amennyiben a tanuló középfokú C -típusú állami nyelvvizsga-bizonyítvánnyal, illetve azzal egyenértékű idegennyelvtudást igazoló okirattal rendelkezik és ezt bemutatja, a tanulót az intézmény igazgatója az adott idegen nyelvi órák látogatása alól felmentheti.

4.1.2. Az óvodai intézményegységek munkarendje (A gyermekek fogadása, nyitva tartás) Az óvoda hétfőtől péntekig tartó ötnapos munkarenddel, egész éven át, folyamatosan működik. A nevelési év a tárgyév szeptember hó 1. napjától a következő év augusztus hó 31. napjáig tart. Üzemeltetése a fenntartó által meghatározott nyári zárva tartás alatt szünetel. Ilyenkor történik az óvoda szükség szerinti felújítása, karbantartása, valamint a nagytakarítás.( a zárás általában 5-6 hét ) A nyári zárva tartás időpontjáról a szülők legkésőbb az adott év február 15-ig értesítést kapnak. A munkaszüneti napokon, pihenő – és ünnepnapokon az óvoda zárva tart. Nyitvatartási idő napi 10,5 óra, reggel 6 óra 30 perctől, délután17 óráig. Az ügyelet reggel 6 óra 30-tól 7 óráig tart. A nyitva tartás teljes ideje alatt óvodapedagógusok foglalkoznak a gyermekekkel. Rendezvények esetén a nyitvatartási időtől való eltérést az intézményegység vezetője engedélyezi. Nevelés nélküli munkanapot nevelési évenként 5 alkalommal vesz igénybe a nevelőtestület, melyet nevelési értekezletek, illetve továbbképzés céljára használ fel. E napokon szükség esetén gondoskodni kell a gyermekek felügyeletéről. A munkaszüneti napokkal kapcsolatos változásokról, a nevelés nélküli munkanapokról a szülőket legalább 7 nappal korábban értesíteni kell. Az óvodai felvétel, átvétel rendje Az óvoda 3 éves kortól az iskolába járáshoz szükséges fejlettség eléréséig, legfeljebb 7 éves korig nevelési intézmény. Az óvoda köteles felvenni, átvenni az iskolai életmódra felkészítő foglalkozásra azt a gyermeket, akinek a lakóhelye a körzetben található. A felvételkor a hátrányos helyzetű gyermekeket előnybe kell részesíteni. Az óvodába a gyermekek felvétele, átvétele jelentkezés alapján történik. Az óvodai beíratások idejét a fenntartó határozza meg. Az óvoda az adott határidő előtt legalább 30 nappal köteles a beiratkozás időpontját nyilvánosságra hozni. A beiratkozás minden évben a központi óvodában történik. A gyermekek óvodai felvételéről, átvételéről az igazgató dönt. A felvételi körzethatárokat a fenntartó jelöli ki. Az óvodába felvett gyermekek csoportba való beosztásáról az óvodavezető dönt, az óvónők véleményének figyelembevételével.

30

Felmentés a rendszeres óvodába járás alól A szülő kérelmére az óvodavezető felmentheti a gyermeket az óvodai nevelés alól, ha a családi körülményei, sajátos helyzete indokolja, ha a gyermek fejlettsége azt mutatja, hogy óvodába járás nélkül is meg tudja kezdeni iskolai tanulmányait. Az óvoda a tanköteles életkorba lépéskor a gyermek fejlettségével kapcsolatban: a, igazolja, hogy a gyermek elérte az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget, b, javasolja a gyermek óvodai nevelésben való további részvételét, c, javasolja, hogy a gyermek – annak megállapítása céljából, hogy szükséges-e a gyermek sajátos iskolai nevelésben és oktatásban való részvétele, illetve elérte-e az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget – szakértői és rehabilitációs bizottsági vizsgálaton vegyen részt, d, javasolja, hogy a gyermeket az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérésének megállapítása céljából a szülő vigye el a nevelési tanácsadóba. A gyermekek távolmaradásának, mulasztásának igazolására vonatkozó rendelkezések – A gyermekek távolmaradását a szülőnek be kell jelenteni. – Ha a szülő a gyermekét bármely ok miatt nem kívánja óvodába vinni, tájékoztatnia kell az óvodát. – Az egészséges gyermek hiányzását az óvoda vezetője, vagy helyettese engedélyezheti. Ha a gyermek betegség miatt, vagy előre nem látható ok miatt hiányzik, a távolmaradás napján 10 óráig be kell jelenteni. – A két hetet meghaladó huzamosabb távollétet írásban kell kérni az óvodavezetőtől. – Ha a gyermek betegség miatt hiányzik, csak orvosi igazolással hozható ismét óvodába. Az óvodai elhelyezés megszűnése Megszűnik az óvodai elhelyezés, ha: – a gyermeket másik óvoda átvette, – szülő írásban bejelenti a kimaradást, – a gyermeket felvették az iskolába, – jogszabályban meghatározottnál igazolatlanul többet hiányzik. Ha az óvodaköteles gyermek egy nevelési évben 7 napnál igazolatlanul többet mulaszt, az óvodavezető értesíti a lakóhely szerinti illetékes jegyzőt. Megszűnik az óvodai elhelyezése annak az 5 éven aluli gyermeknek, aki igazolatlanul 10 napnál többet van távol, s ennek következményeiről a szülőt 2 alkalommal írásban figyelmeztette a vezető óvónő. A gyermek távolmaradása csak akkor tekinthető igazoltnak, ha a szülő szóban vagy írásban a hiányzás kezdetekor bejelentette, illetve hiányzás után orvosi igazolással igazolta. Az óvodás gyermek egyedül nem hagyhatja el az intézmény területét. A gyermeket, csak a szülő/gondviselő írásos kérésére adhatja át a nevelő, ha nem a szülő/gondviselő kívánja adott idő(szak)-ban hazavinni gyermekét. Az iskolai felvétel rendje: A tanulók felvétele első osztályba az alábbi elbírálási sorrendben történik:

31

A jelentkezők közül elsőbbséget élveznek a HHH-s tanulók. Mindegyik iskola elsősorban a körzetében lévő tanulókat veszi fel. Amennyiben a körzetben lévő jelentkezőkön túl maradt hely, lehetőség van körzeten kívüliek felvételére is. Ha a körzeten kívüli jelentkezők száma meghaladja a felvehető tanulói létszámot, sorsolással döntünk a jelentkező tanulók kiválasztásakor. Angol-magyar két tanítási nyelvű program: A Mátyás Király Általános Iskolában 2009. szeptember 1-jétől két tanítási nyelvű program indul. A program városi beiratkozási hatókörű, így jelentkezhetnek körzeten kívüli tanulók is. Jelentkezéskor a szülők jelzik, hogy kívánnak-e élni a két tanítási program lehetőségével. A jelentkező tanulók első évben előkészítő foglalkozásokon vesznek részt, s az egy éves teljesítmény alapján kiválasztott tanulók a második évfolyamtól kezdik el részvételüket a két tanítási nyelvű oktatásban. Tanulói átvétel rendje: Az intézményegységek vezetői az intézmény igazgatójával egyeztetve létesíthetnek jogviszonyt új tanulókkal. A felvétel előtt gondosan meg kell vizsgálni, hogy az egység képes-e megfelelően folytatni a jelentkező tanuló oktatását, nevelését, nincsenek-e olyan előzmények/ idegen nyelv, alternatív pedagógia, olyan sajátos nevelési igény/ amelyhez az egység nem képes szakmai hátteret biztosítani. Jogviszony megszüntetése: A tanulói az alábbi módokon szűnhet meg: - magasabb iskolai rendszerbe lépéssel - szülői kérésre - fegyelmi áthelyezéssel

4.2. A munkáltatói jogkör gyakorlása Az intézmény felelős vezetője az igazgató, aki munkáját a magasabb jogszabályok, a fenntartó, valamint az intézmény belső szabályzatai által előírtak szerint végzi. Megbízatása az intézmény alapító okiratában megfogalmazott módon és időtartamban történik. Felel az intézmény törvényes és szakszerű működéséért, valamint az ésszerű és takarékos gazdálkodásért. Feladatait a fenntartó által meghatározott munkaköri leírás alapján végzi. Hatásköre kiterjed az intézmény valamennyi dolgozójára. Közvetlenül irányítja az igazgatótanács tagjainak munkáját. Az igazgató ellátja továbbá a jogszabályok és a fenntartó által a vezető hatáskörébe utalt – és át nem ruházott – feladatokat. Kizárólagos jogkörébe tartozik: o az intézmény dolgozói feletti teljes munkáltatói jogkör, o dolgozói kötelezettségvállalási jogkörgyakorlás

32

4.2.1. Közalkalmazotti jogviszony, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony létrejöttének rendje (Megbízási szerződés kötése óraadókkal, vállalkozókkal) A jogviszony létesítésekor a Munka törvénykönyve és a Közalkalmazotti törvény ide vonatkozó törvényei és jogszabályai, valamint a Kecskemét Megyei Jogú Város polgármestere által kiadott rendelkezés Az intézményi betöltetlen munkakörök nyilvántartási szabályairól című rendelkezés a mérvadó. Az intézményegységekben, valamint a gazdasági egységben az intézményegység-vezetők, illetve a gazdasági vezető javaslatára, az intézményvezető aláírásával lehet jogviszonyt létrehozni.

4.2.2. Az intézmény dolgozóinak jogai és kötelességei Az intézményi alkalmazottak közössége az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban álló dolgozókból áll. Az intézményi közalkalmazottak jogait és kötelességeit, juttatásait, valamint intézményen belüli érvényesítési lehetőségeit a jogszabályok rögzítik.

4.2.3. Utasítási, intézkedési jog gyakorlása Az intézmény igazgatója jogosult arra, hogy utasításokat adjon az intézmény valamennyi közalkalmazottjának. A Mátyás Király Általános Iskola intézményegység-vezetője szintén jogosult utasításokat adni az intézmény összes alkalmazottjának, kivéve a gazdasági vezetőt. A gazdasági vezető utasítási jogkörrel rendelkezik az intézmény összes irodai és technikai dolgozója fölött, ugyanakkor az egységekben dolgozó irodai és technikai dolgozók vonatkozásában egyeztetnie kell az egységvezetőkkel. Az intézményegység-vezetők utasítási jogkörrel rendelkeznek az egységükben dolgozó pedagógiai, irodai és technikai dolgozók fölött, de utasítások adásakor alkalmazkodni kell az intézményvezető, valamint a gazdasági vezető utasításaihoz. A Corvina Óvoda és Általános Iskola Mátyás Király Általános Iskolájának intézményegységvezetőjének helyettese utasítási jogkörrel rendelkezik az egységéhez tartozó pedagógusok, irodai dolgozók és technikai dolgozók fölött, az intézményegység-vezető, s a gazdasági vezető utasításainak figyelembe vételével. Az osztályfőnöki munkaközösség-vezető utasítási joggal rendelkezik az egységhez tartozó pedagógusok fölött. A szakmai munkaközösségek vezetői a munkaközösségükhöz tartozó pedagógusok fölött rendelkeznek utasítási jogkörrel.

4.2.4. A munkavégzés általános szabályai

A vezetők intézményben tartózkodásának rendje Az igazgató, az intézményegység-vezetők és helyetteseik a 40 órás munkahét beosztása szerint dolgoznak. Napi munkaidejük kezdete az óvodai, iskolai rendhez igazodóan 7.30 illetve 7.45 órakor kezdődik. Az intézmény igazgatója, és az intézményegység-vezető és helyettese közül egyikőjük köteles

33

7.30-kor az intézményben tartózkodni. A vezetők vagy a helyettesének akadályoztatása esetén pedagógust kell felkérni a feladat ellátására. A feladat ellátása kötetlen munkabeosztás szerint történik. Ennek része minden olyan esemény, ami a vezetői jelenlétet megköveteli, amikor az intézmény által szervezett foglalkozás, ünnepség, egyéb rendezvény zajlik. Az intézményi munkatervi feladatok teljesítését, az abból következő feladatokat az intézményegység-vezetők és helyetteseik a havi munkaértekezleten egyeztetik. A munka tervezése havi rendszerességgel történik. Tanítási szünetekben és a nyári szabadságok időpontjában az intézményegységi jelenlétet az önkormányzat elvárásai szerint az intézményvezető biztosítja.

A pedagógusok munkarendje A pedagógusok jogait és kötelességeit a KTV 19. §-a rögzíti. A pedagógus munkakörbe tartozó feladatok leírását a rendszeres túlmunka és megbízások pénzügyi vonzata miatt a kollektív szerződés tartalmazza (1992. XXXIII. törvény 55 §-a és 138/1992. (X. 8.) kormányrendelet. A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet az intézményegységvezető állapítja meg az órarend függvényében. A konkrét napi munkabeosztások összeállításánál az intézmény feladatellátásának, zavartalan működésének biztosítását kell elsődlegesen figyelembe venni. A pedagógus köteles 15 perccel tanítási, és 5 perccel a foglalkozási, ügyeleti beosztása előtt a munkahelyén (vagy más programon) munkaképes állapotban megjelenni. A pedagógus munkából való rendkívüli távolmaradását, annak okát lehetőleg előző nap, vagy akadályoztatás esetén haladéktalanul köteles jelenteni az intézményegység vezetőjének vagy helyettesének, hogy a helyettesítésről intézkedhessenek. Egyéb esetekben a pedagógus az egység vezetőjétől kérhet engedélyt legalább két nappal előbb a tanóra (foglalkozás) elhagyására, a tanmenettől eltérő tartalmú óra (foglalkozás) megtartására. A tanórák (foglalkozások) elcserélését az igazgató engedélyezi az intézményegység-vezető tájékoztatásával. Hiányzások esetén - lehetőség szerint - szakszerű helyettesítést kell tartani. A pedagógusok számára - a kötelező óraszámon felüli - a nevelő-oktató munkával összefüggő rendszeres vagy esetenkénti feladatokra a megbízást vagy kijelölést az intézményegység-

34

vezető adja a helyettesek és a munkaközösség-vezetők javaslatainak meghallgatása után. A pedagógusok tekintetében alkalmazni kell a kéthavi tanítási időkeret megállapítását, figyelemmel a 2006. évi CXXI. törvény 7. § (6) bekezdésével módosított Kt. 1. sz. melléklet Harmadik rész II/6. pontját, valamint a 290/2006. (XII. 23.) Korm. rendelettel módosított 138/1992. (X. 8.) Korm. rendeletet. A túlmunka díjazásánál teljesítménypótlék nem kerül megállapításra, az a ténylegesen elvégzett, kéthavonkénti elszámolás szerint fizetendő ki, amelyet az intézményegység-vezető igazol. Az intézmény nem pedagógus közalkalmazottainak munkarendjét a fenti jogszabályok betartásával az intézmény igazgatója állapítja meg a gazdasági igazgatóhelyettessel és az intézményegység-vezetőkkel egyeztetve, az intézmény zavartalan működése érdekében. Munkaköri leírásaikat a gazdasági igazgatóhelyettes készíti el az intézményegység-vezetőkkel való előzetes egyeztetés alapján. A törvényes munkaidő és pihenőidő figyelembevételével az intézményegységek vezetői javaslatot tehetnek a napi munkarend összehangolt kialakítására, megváltoztatására

4.2.5. A gazdálkodás rendje A Corvina Óvoda és Általános Iskola többcélú közös igazgatású közoktatási intézmény. o Az intézmény jogállása, gazdálkodási jogköre: o Önálló jogi személy o Előirányzatai felett teljes jogkörrel rendelkező, önállóan gazdálkodó költségvetési szerv Bankszámlaszáma: OTP RT. 11732002-15542872 Adószáma: 15542872-2-03 Törzsszáma: 542870000 Intézményegységei:  Corvina Óvoda és Általános Iskola Mátyás Király Általános Iskolája, 6000 Kecskemét, Mátyás Király körút 46.  Corvina Óvoda és Általános Iskola Hunyadi János Általános Iskolája, 6000 Kecskemét Kandó K. u. 14.  Corvina Óvoda és Általános Iskola Mathiász János Általános Iskolája, 6000 Kecskemét Katona Zs. u. 1.  Corvina Óvoda és Általános Iskola Kertvárosi Általános Iskolája, 6000 Kecskemét Mártírok u. 29.  Corvina Óvoda és Általános Iskola Ceglédi Úti Óvodája, 6000 Kecskemét Ceglédi út 5.  Corvina Óvoda és Általános Iskola Ifjúsági Úti Óvodája, 6000 Kecskemét Ifjúság u. 1.  Corvina Óvoda és Általános Iskola Műkertvárosi Óvodája 6000 Kecskemét Csokor u. 9. 35

4.2.5.1. Éves költségvetés tervezése Az intézményegységeknek a tervezéshez szükséges információkat kell szolgáltatni (szakmai, gazdasági mutatók, mérőszámok, egyéb más adatok). Az önálló intézmény a koncepció időszakában tervezést előkészítő értekezletet tart, melyen meghatározásra kerülnek azok a szakmai követelmények, amelyek szerint a tervezési feladatokat végezni kell. Az önálló intézmény az intézményegységekkel együttműködve figyelemmel kíséri az éves költségvetés teljesítését és számításokat végez a következő évi előirányzatokra. Az önálló intézmény segíti az egységek vezetői által felvázolt szakmai feladatok pénzügyi igényeinek megállapítását. Az önálló intézmény a költségvetési rendelet jóváhagyása után intézményegységenként felfekteti az előirányzat-nyilvántartásokat, majd párhuzamosan tájékoztatja az intézményegység-vezetőket a „sarokszámokról”.

A költségvetés végrehajtása, operatív gazdálkodás Kiadások teljesítése, bevételek beszedése Az önállóan gazdálkodó intézmény egységei részére biztosítja, hogy a gazdálkodás általános érdekeltségi rendszere megbízható módon megvalósulhasson, hogy a kiadási megtakarítások, illetve a bevételi többletek annál az intézménynél kerüljenek felhasználásra, ahol azok keletkeztek. Az intézményvezetők az intézményük gazdálkodásának üteméért teljes felelősséggel tartoznak. A szakmai elképzeléseiket és pénzügyi lehetőségeiket össze kell hangolniuk. Pénzeszközök felhasználására csak a szakmai feladatok ellátásával kapcsolatban jogosultak, vagyis feladatelmaradás esetén nem jogosultak az így felszabadult pénzeszközök felhasználására. A gazdálkodás törvényes garanciája, hogy a szervezet gazdasági vezetője folyamatosan figyelemmel kíséri az előirányzatok teljesítésének alakulását, intézményegységenkénti bontásban. Az önállóan gazdálkodó intézmény gazdasági vezetője az intézményegységek vezetői felé a gazdálkodás tekintetében önálló irányítási, ellenőrzési, utasítási joggal bír. Az operatív gazdálkodás során nagy jelentősége van a pénzgazdálkodási hatáskörök rögzítésének A kötelezettségvállalás, utalványozás, ellenjegyzés, érvényesítés, szakmai teljesítés igazolásának rendje a mellékletben megtalálható . A kötelezettség és utalványozás rendje címszó alatt.

Pénzügyi információs rendszer A korrekt, mindenre kiterjedő információs rendszernek mindkét irányban jól kell működnie, hiszen a gazdálkodás szabályszerűsége, naprakészsége ezáltal biztosítható. A jó együttműködés érdekében a havi zárásokat követően az önálló intézmény olyan részletes információkat szolgáltat, melyből az intézményegységek rovat-tétel bontásban nyomon követhetik , összehasonlítva az eredeti, a módosított előirányzatokat az időarányos teljesítéssel szemben. Az olyan információkat, amely az intézményegységek döntési kompetenciájára tartozik és az az előirányzat teljesítéssel lényegesnek tekinthető, azt haladéktalanul az önálló intézményegység rendelkezésére kell bocsátani (vis-maior esetek).

36

a. Nyilvántartások, pályázatok A számvitel részét képező analitikus nyilvántartási rendszer területeit az önálló intézmény végzi. Ennek során vezeti: o előirányzatok nyilvántartását, o munkavállalók személyi és bérnyilvántartását, o kötelezettségvállalás nyilvántartását, o tárgyi eszközökkel, mennyiségben nyilvántartott eszközökkel kapcsolatos nyilvántartást, o előlegekkel kapcsolatos nyilvántartást (illetményelőleg, beszerzési előleg) o pénztári nyilvántartásokat, szigorú számadású bizonylatok nyilvántartását, o függő, átfutó tételek nyilvántartását, o Az étkezőkkel, ingyenes tankönyvvel kapcsolatos nyilvántartást az intézményegységek külön-külön végzik.

Leltározás A gazdasági vezető iránymutatása alapján az intézményegységek elvégzik az év végi leltárfeltételeket, közreműködnek a leltárak összesítésében és kiértékelésében. A leltárt megelőzően előkészítik és végrehajtják az esedékes selejtezéseket és gondoskodnak a bizonylatolásról.

Szabadságok Az intézményegység-vezetők saját hatáskörben engedélyezik, tartják nyilván az egység dolgozóinak szabadságát az intézményi munkaterv figyelembevételével. A szabadság kiadásának engedélyezését az intézmény vezetőjével, illetve a gazdasági vezetővel előzetesen egyeztetni szükséges.

Pályázatok Az intézményegységek önállóan jogosultak pályázatot leadni, előzetes egyeztetés alapján az önálló intézmény vezetőjével, gazdasági vezetőjével. Amennyiben a pályázatban pénzügyi kihatású kötelezettségvállalás is szükséges, akkor ehhez az önálló intézmény vezetőjének egyetértésére és a gazdasági vezető ellenjegyzése is szükséges. A beadott pályázatoknál az önálló intézmény nyilvántartást vezet intézményegységenként. A nyertes pályázat megvalósítása az intézményegységek feladata és kötelezettsége. A pályázattal elszámolni az intézményegységek tartoznak, ők készítik a szöveges beszámolót is,a pénzügyi elszámolást azonban az önálló intézmény gazdasági szervezete végzi.

Egyéb nyilvántartások, amelyek elkészítéséért, továbbításáért az intézményegységvezetők felelősek:      

Munka alkalmassági vizsgálat, munkavédelem, tűzvédelem, pedagógus igazolványok, távolléti jelentés, változó bér, gyermek és tanulói balesetek.

37

4.2.5.2. A szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje a FEUVE rendszerében 1. A szabálytalanságok kezelésének általános célja, hogy a különböző jogszabályokban és szabályzatokban meghatározott előírások sérülésének, megszegésének megelőzéséhez, megakadályozásához hozzájáruljon, illetve azok sérülése, megsértése esetén a megfelelő állapot helyreállítása, hibák, hiányosságok, tévedések korrigálása, felelősség megállapítása, megtörténjen. 2. Amennyiben a vezetői ellenőrzés vagy a belső ellenőrzés során büntető-, szabálysértési, kártérítési, illetve fegyelmi eljárás megindítására okot adó cselekmény, mulasztás, hiányosság gyanúja merül fel, a költségvetési szerv vezetőjének feladata a szükséges intézkedések megtétele a következő jogszabályok alapján: – A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 10. § (1) bekezdése szerint bűncselekmény az a szándékosan vagy – ha a törvény a gondatlan elkövetést is bünteti – gondatlanságból elkövetett cselekmény, amely veszélyes a társadalomra, és amelyre a törvény büntetés kiszabását rendeli. – A szabálysértésekről szóló LXIX. törvény 1. § (1) szerint szabálysértés az a jogellenes, tevékenységben vagy mulasztásban megnyilvánuló cselekmény, melyet törvény, kormányrendelet vagy önkormányzati rendelet szabálysértésnek nyilvánít, s amelynek elkövetőit az e törvényben meghatározott joghátrány fenyeget. – Fegyelmi és kártérítési felelősség tekintetében a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény, a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény és a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény rendelkezései az irányadók. 3. Szabálytalanságnak minősül a cselekmény, mulasztás vagy hiányosság, ha jogszabályban vagy belső szabályzatban meghatározott előírásokat sért. 4. A költségvetési szerv vagy a szervezeti egység vezetője a feltárt szabálytalanság jellegétől függően – szükség esetén határidők és felelősök kijelölésével – gondoskodik a jogszabálynak és belső szabályzatoknak megfelelő állapot helyreállításáról, a hibák, hiányosságok, tévedések korrigálásáról és megteszi a jogszabályban előírt intézkedéseket.

38

4.2.6. Az ügyvitel rendje Az ügyvitel rendjének szabályozásában a közfeladatot ellátó szervek intézkedésének általános követelményeiről szóló 335/2005. (XII.29.) Kormányrendelet módosításáról szóló 239/2007.(IX.12) szóló Kormányrendelet rendelkezései az irányadók. Az ügyiratkezelésért, az ügyiratok kiadmányozásáért az intézmény vezetője a felelős. Az iratkezelés és az ügyvitel rendjét az Iratkezelési és Ügyviteli Szabályzat tartalmazza. A költségvetési szerv ellenőrzési nyomvonala 1. A költségvetési szerv vezetője a szerv gazdálkodásának folyamatára (tervezés, végrehajtás, beszámolás) és sajátosságaira tekintettel köteles kialakítani, működtetni és fejleszteni a FEUVE rendszerét. 2. A FEUVE rendszer kialakítása és működtetése során a költségvetési szerv vezetőjének figyelembe kell vennie a pénzügyminiszter által közzétett módszertani útmutatókban foglaltakat. 3. A költségvetési szerv vezetője köteles elkészíteni a költségvetési szerv ellenőrzési nyomvonalát. 4. Az ellenőrzési nyomvonal a költségvetési szerv tervezési, végrehajtási, pénzügyi lebonyolítási és ellenőrzési folyamatainak szöveges, illetve táblázatba foglalt és folyamatábrákkal szemléltetett leírása. 5. A belső ellenőr értékeli az ellenőrzött szerv, illetve szervezeti egység ellenőrzési nyomvonalát, ellenőrzéseihez azt iránymutatásként használja. 6. A költségvetési szerv működésének folyamatában a felelősségi és információs szinteket és kapcsolatokat, továbbá az irányítási és ellenőrzési folyamatokat a következő táblázat szemlélteti:

39

40

4.2.7. Az intézményi munka tervezése Az intézményi munkát meghatározó stratégiai dokumentumok / Pedagógiai program, IMIP / alapján történik az éves munka tervezése. Ezen dokumentumok, valamint a fenntartó által engedélyezett óratömeg és feladatellátás alapján a megelőző tanév végén az intézményegység-vezetők a munkaközösség-vezetőkkel egyeztetve tervezetet készítenek a következő tanév tantárgyfelosztásáról. Az intézményvezető egyetértési joggal rendelkezik, s a tantestület véleményezi az elkészült tantárgyfelosztást. A tantárgyfelosztás pontosítására az alakuló értekezleten kerül sor. Az igazgatótanács a munkaközösség-vezetők bevonásával elkészíti az éves munkaterv közös vázát, mely tartalmazza az összes, a teljes intézményre vonatkozó programot, tevékenységet. Ezt követően a az egységvezetők, a munkaközösség-vezetők, testnevelők elkészítik munkaterveiket, melyek egységesített kész változatát az intézmény tantestülete fogadja el. A munkatervet véleményeztetni kell a szülői közösséggel és a diákönkormányzattal is. Az éves költségvetési terv a 4.2.5-ös fejezetben bemutatott folyamat alapján történik.

4.2.8. Beszámoló az intézmény tevékenységéről Az intézményi munka értékelésére évente két alkalommal, az első félév végén, valamint a tanév végén kerül sor. A beszámolók alapját a munkaközösségek értékelései, a minőségirányítási team értékelése, s az egységvezetők beszámolói képezik. A félévi és éves beszámolót véleményezi a szülői közösség is. A beszámolónak tartalmaznia kell a pedagógiai munka értékelését, a személyi és dologi állományban történt változásokat, a minőségbiztosítás tevékenységét, az elért eredményeket, s az értékelt időszakban tapasztalható pozitív és negatív jelenségeket.

4.2.9. A vezetők helyettesítési rendje Az igazgatót akadályoztatása esetén: – az azonnali döntést nem igénylő kizárólagos hatáskörben, valamint gazdálkodási jogkörben tartozó ügyek kivételével – teljes felelőséggel, a Mátyás Király Általános Iskola intézményegység-vezetője helyettesíti. Az igazgató tartós távolléte esetén gyakorolja a kizárólagos jogkörként fenntartott hatásköröket is. Gazdálkodási ügyekben és pénzügyi kérdésekben az igazgatóhelyettesítését a gazdasági vezető látja el. Az igazgató és a Mátyás Király Általános Iskola intézményegység-vezetője egyidejű akadályoztatása esetén az egyik intézményegység-vezetőjét kéri fel az igazgató. Akkor ő irányítja az összetett intézményt. Intézményegységek vezetőinek helyettesítési rendje: Amennyiben rendelkezik helyettessel úgy a vezető akadályoztatása esetén ő veszi át az intézményegység irányítását. Amelyik egységben nincs helyettes, ott az osztályfőnöki munkaközösség-vezető, óvodák esetében az előzetesen írásban kijelölt pedagógus látja el a helyettesítést..

41

4.2.10. Az intézményen belüli kapcsolattartás rendje

4.2.10.1. A szervezeti egységek és a vezetők között a kapcsolattartás rendje Az igazgató az intézményegységekkel való kapcsolatát közvetlenül, vagy közvetett módon szervezi meg. A vezetők között feladatmegosztás történik. Közvetlenül: Havi rendszerességgel munkaértekezlet formájában. Az aktuális feladatoknak és eseményeknek megfelelően előzetes egyeztetés alapján. Az igazgatótanács ülésein személyes megbeszéléseket, tapasztalatcseréket folyik. Az intézményegységek között telefonkapcsolat van, és lehetőség van az elektronikus levelezésre. Közvetetten: az intézményegység-vezetők, illetve a szervezeti egységhez tartozó munkaközösségek vezetőinek közvetítésével (értekezletek, munkahelybeszélések, beszámoltatások formájában). Az igazgatót és az intézményegység-vezetőket s helyetteseiket a szervezeti egységhez tartozó dolgozók, tanulók és szülők benntartózkodásuk idejében személyesen is megkereshetik kérdéseikkel, javaslataikkal, problémáikkal.

4.2.10.2. A szervezeti egységek között a kapcsolattartás rendje A szervezeti egységek közötti közvetítés az igazgató, gazdasági vezető és az intézményegység-vezetők, s a közös munkaközösség-vezetők joga és kötelessége. Az intézményegységek közötti közvetlen egyeztetésre, gondolatcserére és vitára a közös nevelőtestületi értekezletek szolgálnak. Szükség esetén az érdekelt dolgozói körök számára az igazgató és/vagy az intézményegységvezetők rendkívüli egyeztető tárgyalásokat szerveznek.

igazgatótanács

Mátyás I egység-vezetője

igazgató

közalkalmazotti tanács

egységvezetők

szakszervezet gazdasági vezető

intézményegységek nevelőtestületei

minőség biztosítási team

gyermekvédelmi felelősök

intézmény nevelőtestülete

munkaközösségvezetők

gazdasági egység

szülői közösség

diákönkormányzati képviselők

intézményegységek irodai, technikai dolgozói

42

4.2.10.3. A közalkalmazotti tanáccsal és szakszervezetekkel való együttműködés rendje Intézményünk alkalmazottai számára a jogszabályi keretek között az alábbi érdekérvényesítési szervek működnek, illetve az érdekelt felek kezdeményezésére működhetnek.

Közalkalmazotti Tanács tag: 5 fő A Közalkalmazotti Szabályzatban meghatározottan él törvényes jogaival. Érdekegyeztetés formái: értekezletek, intézményvezetőségi ülés, egyéb operatív megbeszélések.

Pedagógus Szakszervezet A kollektív szerződésben meghatározottak szerint működik és gyakorolja a MT. és Kjt.- ben rögzítettek alapján jogkörét. Érdekegyeztetés formái: igazgatótanács ülései, egyéb operatív megbeszélések. A működésének feltételeit, közalkalmazottak juttatásait, kollektív szerződés, ennek hiányában az SZMSZ szabályozza.

5. A kötelező tanórai és a nem kötelező tanórán kívüli foglalkozások általános szabályai 5.1. A tanórán kívüli foglalkozások Az iskolai intézményegységekben a tanulók számára az alábbi - az intézmény által szervezett tanórán kívüli rendszeres foglalkozások működnek: - napközi otthon, - tanulószoba, - szakkörök, - énekkar, - intézményi sportköri foglalkozások, - tömegsport foglalkozások, - felzárkóztató foglalkoztatások - egyéni foglalkozások, - tehetséggondozó foglalkoztatások, - továbbtanulásra előkészítő foglalkozások, A napközi otthon működésére vonatkozó általános szabályok A napközi otthonba történő felvétel a szülő kérésére történik a szervezeti és működési szabályzat előírásai alapján. A napközi otthon működésének rendjét a napközis nevelők közössége állapítja meg a szervezeti és működési szabályzat előírásai alapján, és azt a napközis tanulók házirendjében rögzíti. A napközis tanulók házirendje az intézményi tanulói házirend részét képezi. A napközis foglalkozásról való eltávozás csak a szülő személyes, vagy írásbeli kérelme alapján történhet a napközis nevelő engedélyével. Rendkívüli esetben - szülői kérés hiányában - az eltávozásra az igazgató vagy az intézményegység vezető adhat engedélyt.

43

Az egyéb tanórán kívüli foglalkozásokra vonatkozó általános szabályok A tanórán kívüli foglalkozásokra való tanulói jelentkezés - a felzárkóztató foglalkozások, valamint az egyéni foglalkozások kivételével - önkéntes. A tanórán kívüli foglalkozásokra történő jelentkezés tanév elején történik és egy tanévre szól. A felzárkóztató foglalkozásokra, valamint az egyéni foglalkozásokra kötelezett tanulókat képességeik, tanulmányi eredményeik alapján a tanítók, szaktanárok jelölik ki, részvételük a felzárkóztató foglalkozásokon kötelező, ez alól felmentést csak a szülő írásbeli kérelmére az intézmény igazgatója adhat. A tanórán kívüli foglalkozások megszervezését (a foglalkozások megnevezését, heti óraszámát, a vezető nevét, működésének időtartamát) minden tanév elején az intézmény tantárgyfelosztásában kell rögzíteni. A tanórán kívüli foglalkozások megszervezésénél a tanulói, a szülői, valamint a nevelői igényeket a lehetőségek szerint figyelembe kell venni. A tanórán kívüli foglalkozások vezetőit az intézmény igazgatója bízza meg, akik munkájukat munkaköri leírásuk alapján végzik. Tanórán kívüli foglalkozást vezethet az is, aki nem az intézmény pedagógusa. Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését segítik a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások, vagyis a múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozások. A tanulók részvétele ezeken a foglalkozásokon - ha az tanítási időn kívül esik és költségekkel jár - önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. A szabadidő hasznos és kultúrált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat is szervez (pl.: túrák, kirándulások, táborok, színház- és múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények stb.). A tanulók részvétele a szabadidős rendezvényeken önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Az intézmény a tehetséges tanulók fejlődésének elősegítése érdekében tanulmányi, sport és kulturális versenyeket, vetélkedőket szervez. A versenyek megszervezéséért, a résztvevő tanulók felkészítéséért a szakmai munkaközösségek, illetve a szaktanárok a felelősek. Az intézmény - az ezt igénylő tanulók számára - étkezési lehetőséget biztosít. A napközi otthonba, vagy iskolaotthonba felvett tanulók napi háromszori étkezésben (tízórai, ebéd, uzsonna) részesülnek. A napközibe nem járó tanulók számára igény szerint biztosítjuk ezeket az étkezési lehetőségeket. A tanulók önképzésének, egyéni tanulásának segítésére az intézményben könyvtár működik. Az intézményi könyvtár működésének szabályait a szervezeti és működési szabályzat tartalmazza. Az intézményben a területileg illetékes bejegyzett egyházak hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes. Az intézmény a foglalkozásokhoz tantermet biztosít az intézmény órarendjéhez igazodva. A tanulók hit- és vallásoktatását az egyház által kijelölt hitoktató végzi.

5.2. A mindennapi testedzés formái Az intézmény a gyermekek számára a mindennapi testedzést az alábbi foglalkozásokkal biztosítja: Az első – második évfolyamon - a heti három kötelező testnevelés óra - a többi tanítási napon pedig a játékos egészségfejlesztő mozgás A harmadik – negyedik évfolyamon - a heti három kötelező testnevelés óra - az iskolai sportkör különféle sportágakban szervezett foglalkozásai - a többi tanítási napon játékos, egészségfejlesztő mozgás

44

Az ötödik – nyolcadik évfolyamon - a heti kettő vagy három testnevelés óra - az iskolai sportkör különféle sportágakban szervezett foglalkozásai - a hét minden napján szervezett tömegsport foglalkozások, melyek tevékenységébe a tanulók akár egy-egy alkalommal is bekapcsolódhatnak A napközi otthonban - játékos, egészségfejlesztő mozgás A tanórán kívüli sportfoglalkozásokat az iskolai sportköri és tömegsport órák keretében kell megszervezni. Ezeken a tanuló jogosult részt venni. Az iskolai sportkör munkáját az iskola igazgatója által megbízott munkaközösség vezető irányítja. Az iskolai sportkör egy tanítási évre szóló program szerint végzi munkáját. Az iskolai sportkör szakmai programját minden évben az iskolai munkaterv részeként kell elfogadni. Az iskolai sportkör foglalkozásait (sportágak, tevékenységi formák, sportköri csoportok) az iskolai sportköri szakmai programjában kell meghatározni. A tanórán kívül szervezett tömegsport foglalkozásokon való részvételhez az iskola biztosítja, hogy: - az őszi és a tavaszi időszakban: a sportudvar, udvar, tornaterem - a téli időszakban: a tornaterem Az iskolai sportköri és tömegsport foglalkozások pontos idejét tanévenként a munkatervben kell meghatározni. Az iskolai sportfoglalkozások óraszámát a tantárgyfelosztásban kell meghatározni. Az iskolai sportköri foglalkozásokat a testnevelő tanárok vezetik. Munkájukat a munkaköri leírásuk alapján végzik.

6. Az intézmény közösségei, ezek kapcsolatai egymással és az intézmény vezetésével 6.1. Az intézményközösség Az intézmény közösséget az intézmény dolgozói, a szülők és a tanulók alkotják. Az intézményközösség tagjai érdekeiket, jogosítványaikat az e fejezetben felsorolt közösségek révén és módon érvényesíthetik.

6.2. Az intézményi alkalmazottak (közalkalmazottak) közössége Az intézményi alkalmazottak közösségét az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban, valamint munkaviszonyban álló dolgozók alkotják. Az intézményi közalkalmazottak jogait és kötelességeit, juttatásait, valamint az intézményen belüli érdekérvényesítési lehetőségeit a magasabb jogszabályok (elsősorban a Munka Törvénykönyve, a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény, a közoktatásról szóló törvény, illetve az ezekhez kapcsolódó rendeletek), valamint az intézmény közalkalmazotti szabályzata és kollektív szerződése rögzítik.

6.2.1. A nevelőtestület feladatkörébe átruházott feladatok A nevelőtestület tagja az intézmény valamennyi pedagógus munkakört betöltő 45

alkalmazottja, valamint az oktató-nevelő munkát közvetlenül segítő alábbi felsőfokú végzettségű dolgozók: - pedagógiai asszisztens, gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, könyvtáros. A nevelőtestület a magasabb jogszabályokban megfogalmazott döntési jogkörökkel rendelkezik. A nevelőtestület véleményét ki kell kérni a magasabb jogszabályokban megfogalmazott esetekben. A nevelőtestület egészét csak akkor kell összehívni, ha az egész többcélú intézményt érintő szakmai kérdés, döntés kívánja azt meg. Kifejezetten egy-egy intézményegységet érintő kérdésben (pl. osztályozó értekezlet) az intézményegység vezetője, vagy az igazgató jogosult összehívni az adott intézményegységben (is) dolgozókat. Egy tanév során a nevelőtestület az alábbi értekezleteket tartja: - tanévnyitó értekezlet, - tanévzáró értekezlet, - félévi és év végi osztályozó értekezlet, Rendkívüli nevelőtestületi értekezletet kell összehívni, ha a nevelőtestület tagjainak min. 10 százaléka, intézményegységi értekezletet, ha az intézményegység nevelőtestületének min. 50%-a kéri, illetve ha az intézmény igazgatója vagy az intézmény vezetősége, ezt indokoltnak tartja. A magasabb jogszabályokban megfogalmazottak szerint: - nevelőtestületi értekezlet akkor határozatképes, ha azon tagjainak több mint ötven százaléka jelen van. E szabály vonatkozik az intézményegységi nevelőtestületi értekezleteire is. - a nevelőtestület döntéseit - ha erről magasabb jogszabály, illetve a szervezeti és működési szabályzat másként nem rendelkezik - nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. A nevelőtestület személyi kérdésekben - a nevelőtestület többségének kérésére - titkos szavazással is dönthet. A nevelőtestületi/intézményegységi nevelőtestületi értekezletről jegyzőkönyvet kell vezetni. A nevelőtestületi értekezletekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni abban az esetben is, ha az aktuális feladatok miatt csak a tantestület egy része, vesz részt egy-egy értekezleten. b.) A nevelők szakmai munkaközösségei Az intézményben az alábbi szakmai munkaközösségek működnek: Óvodai intézményegységekben: • 2 Pedagógiai Munkaközösség Általános Iskolai Munkaközösségekben • Humán alsós munkaközösség • Humán felsős munkaközösség • Idegen nyelvi munkaközösség • Reál felsős munkaközösség • Reál alsós munkaközösség • Minden általános iskolai egységben egy-egy osztályfőnöki munkaközösség A szakmai munkaközösségek a magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogkörökkel rendelkeznek. A szakmai munkaközösségek feladatai az adott szakmai-pedagógiai területen belül: - a pedagógiai, szakmai és módszertani tevékenység irányítása, ellenőrzése, - a nevelő és oktató munka belső fejlesztése, korszerűsítése. - egységes követelményrendszer kialakítása, a tanulók ismeretszintjének folyamatos ellenőrzése, mérése, értékelése, 46

- pályázatok, tanulmányi versenyek kiírása, szervezése, lebonyolítása, - a pedagógusok továbbképzésének, önképzésének szervezése, segítése, - az intézményi belső vizsgák tételsorainak összeállítása, értékelése, - a költségvetésben rendelkezésre álló szakmai előirányzatok véleményezése, felhasználása, - a pályakezdő pedagógusok munkájának segítése, - segítségnyújtás a munkaközösség vezetőjének az éves munkaterv, valamint a munkaközösség tevékenységéről készülő elemzések, értékelések elkészítéséhez, A szakmai munkaközösségek az intézmény pedagógiai programja, munkaterve valamint az adott munkaközösség tagjainak javaslatai alapján összeállított, egy tanévre szóló munkaterv szerint tevékenykednek. A szakmai munkaközösség munkáját munkaközösség-vezető irányítja. A munkaközösség vezetőjét a munkaközösség tagjainak javaslata alapján az igazgató bízza meg. c.) Alkalmi feladatokra alakult munkacsoportok Az intézményi munka egyes aktuális feladatainak megoldására a tantestület tagjaiból munkacsoportok alakulhatnak a nevelőtestület vagy az igazgatóság döntése alapján. Amennyiben az alkalmi munkacsoportot az igazgató tanács hozza létre, erről tájékoztatnia kell a nevelőtestületet. Az alkalmi munkacsoportok tagjait vagy a nevelőtestület választja, vagy az igazgató bízza meg. d.) Beszámolásra vonatkozó rendelkezések: Az éves munkaterv alapján az intézmény-egységvezetők és a munkaközösség vezetők év végén beszámolnak az elvégzett munkáról.

7. A szülők és diákok szervezetei 7.1. A szülői szervezet kapcsolattartási rendje az igazgató és az intézményegység-vezetők között A szülői szervezet (közösség) Az intézményben a szülők jogainak érvényesítése, illetve kötelességeik teljesítése érdekében szülői szervezet (közösség) működik. A gyermekcsoportok szülői szervezeteit (közösségeit) az egy osztályba/csoportba járó tanulók szülei alkotják. Az osztályok/csoportok szülői szervezetei (közösségei) a szülök köréből két képviselőt választanak. A gyermekcsoportok szülői szervezetei (közösségei) kérdéseiket, véleményeiket, javaslataikat az osztályban/csoportban választott tagok, vagy az osztályfőnök segítségével juttathatják el az intézmény vezetőségéhez. Az intézményi szülői szervezet (közösség) legmagasabb szintű döntéshozó szerve az intézményi szülői szervezet (közösség) vezetősége. Az intézményi szülői szervezet (közösség) vezetőségének munkájában az osztály/csoport szülői szervezetek (közösségek) választott képviselői vehetnek részt. Az értekezlet a szülők javaslatai alapján megválasztja az intézményi szülői szervezet vezetőségét, amely az egyes intézményegységek egy-egy képviselőjéből, azaz hét főből áll. A hét képviselő választja meg az intézményi szülői szervezet vezetőségének elnökét, aki közvetlenül az intézmény igazgatójával tart kapcsolatot.

47

Az intézményi szülői szervezet (közösség) vezetősége vagy az intézményi szülői értekezlet akkor határozatképes, ha azon az érdekelteknek több mint ötven százaléka jelen van. Döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Az intézmény szülői szervezet (közösség) vezetőségét vagy az intézményi szülői értekezletet az intézmény igazgatójának tanévenként legalább 3 alkalommal össze kell hívnia, és ezen tájékoztatást kell adnia az intézmény feladatairól, tevékenységéről. Az intézményi szülői szervezetet (közösséget) az alábbi döntési, véleményezési, egyetértési jogok illetik meg: - megválasztja saját tisztségviselőit, - megválasztja a szülők képviselőit, - kialakítja saját működési rendjét, - az intézményi munkatervhez igazodva elkészíti saját munkatervét, - képviseli a szülőket és a tanulókat az oktatási törvényben megfogalmazott jogaik érvényesítésében, - véleményezi az intézmény pedagógiai programját, házirendjét, munkatervét, valamint a szervezeti és működési szabályzat azon pontjait, amelyek a szülőkkel, illetve a tanulókkal kapcsolatosak, - véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a szülőkkel és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben,

7.2. A diákönkormányzat és az intézmény vezetője közötti kapcsolattartás formája és rendje a.) Gyermekcsoportok az óvodában: Csoportot alkotnak az egy csoportba járó, illetve az azonos életkorú gyerekek, akiknek élén a csoportos óvónők állnak. b. Osztályközösségek: Az azonos évfolyamra járó, közös tanulócsoportot alkotó tanulók osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség élén - mint pedagógusvezető - az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt ezzel a feladattal az igazgató bízza meg, az intézményegység- vezető véleménye alapján. Az osztályfőnökök osztályfőnöki tevékenységüket munkaköri leírásuk alapján végzik. Az osztályközösség saját tagjaiból az alábbi tisztségviselőket választja meg: - felelősök, - 2 fő képviselő (küldött) az intézményi diákönkormányzat vezetőségébe, b.)A diákkörök A tanulók közös tevékenységük megszervezésére diákköröket hozhatnak létre. Az iskolai intézményegységekben működő diákkörök fajtáit a házirend tartalmazza. A diákkörök saját tagjaik közül egy-egy képviselőt választanak az intézményi diákönkormányzat vezetőségébe. c.)A diákönkormányzat A tanulók és a tanulóközösségek érdekeiknek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolai intézményegységekben diákönkormányzat működik. Az intézményi diákönkormányzat jogosítványait az intézményi diákönkormányzat vezetősége, illetve annak választott tisztségviselői érvényesítik. Az intézmény diákönkormányzatának jogosítványait, az intézményi diákönkormányzatot segítő nevelő is érvényesítheti. A diákönkormányzatot megillető javaslattételi, véleményezési és egyetértési jog gyakorlása előtt azonban ki kell kérnie az intézményi diákönkormányzat vezetőségének véleményét. 48

Az intézményi diákönkormányzat a magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogkörökkel rendelkezik. Az intézményi diákönkormányzat szervezetét és tevékenységét saját szervezeti és működési szabályzata szerint alakítja. Az intézményi diákönkormányzat munkáját, segítő nevelőt a diákönkormányzat vezetőségének javaslata alapján - a nevelőtestület egyetértésével - az igazgató bízza meg. Az intézményi diákközgyűlést évente legalább 1 alkalommal össze kell hívni, melyen az intézmény igazgatójának vagy megbízottjának a tanulókat tájékoztatnia kell az intézményi élet egészéről, az intézményi munkatervről a tanulói jogok helyzetéről és érvényesüléséről, az intézményi házirendben meghatározottak végrehajtásának tapasztalatairól. A diákközgyűlés összehívását a diákönkormányzat vezetője kezdeményezi. A diákközgyűlés összehívásáért az igazgató felelős. A diákönkormányzat működéséhez szükséges helyiségeket, berendezéseket az intézmény igazgatója köteles biztosítani, a működtetéshez szükséges anyagi feltételeket a DÖK bevételek fedezik.

8. A tanulók rendszeres tájékoztatásának, véleménynyilvánításának formája és rendje a.) A nevelők és a tanulók A tanulókat az intézmény egészének életéről, az intézményi munkatervről, az aktuális feladatokról - az igazgató - az intézményi diákönkormányzat vezetőségi ülésén 6 havonta, - a diákközgyűlésen évente legalább 1 alkalommal, - az intézmény honlapján keresztül folyamatosan, - az osztályfőnökök az osztályfőnöki órákon, - stb. tájékoztatják. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanároknak folyamatosan szóban és írásban tájékoztatniuk kell. A tanulók a jogszabályokban, valamint az intézmény belső szabályzataiban biztosított jogaiknak az érvényesítése érdekében - szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján - az intézmény igazgatótanácsához, az osztályfőnökükhöz, az intézmény nevelőihez, a diákönkormányzathoz vagy az intézményi székhez fordulhatnak. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján közölhetik az intézmény igazgatótanácsával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel vagy az intézményi székkel. d.) A nevelők és a szülők A szülőket az intézmény egészének életéről, az intézményi munkatervről, az aktuális feladatokról - az igazgató: - a szülői szervezet (közösség) vezetőségi ülésén 6 havonta, - az intézményi szülői értekezleten tanévenként 1 alkalommal, - az intézmény weblapján keresztül, - az osztályfőnökök: - az osztályszülői értekezleten, tájékoztatják.

49

A szülök számára a tanulók egyéni haladásával kapcsolatos tájékoztatásra az alábbi lehetőségek szolgálnak: - a családlátogatások, - a szülői értekezletek, - a nevelők fogadóórái, - a nyílt tanítási napok. - a tanuló értékelésére összehívott megbeszélések, - írásbeli tájékoztatók a tájékoztató füzetben, A szülői értekezletek, és a nevelők fogadóóráinak időpontját az intézményi munkaterv tartalmazza. A szülők a tanulók és a saját - a jogszabályokban, valamint az intézmény belső szabályzataiban biztosított - jogaiknak az érvényesítése érdekében szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján az intézmény igazgatójához, az adott ügyben érintett gyermek osztályfőnökéhez, az intézmény nevelőihez, a diákönkormányzathoz fordulhatnak. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az intézmény igazgatójával, nevelőtestületével vagy az intézményi székkel. A szülők és más érdeklődök az intézmény pedagógiai programjáról, szervezeti és működési szabályzatáról, intézményi minőségirányítási programjáról, illetve házirendjéről az intézmény igazgatójától, valamint az intézményegységek vezetőitől az intézményi munkatervben évenként meghatározott fogadóórákon kérhetnek tájékoztatást. Az intézmény pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára elérhető, megtekinthető. A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél található meg: - az intézmény fenntartójánál, - az intézmény irattárában. - az intézmény könyvtárában, - az intézmény nevelői szobáiban, - az intézmény igazgatójánál és intézményegység vezetőinél, - az intézmény weblapján A házirend előírásai nyilvánosak, annak az adott intézményegységre vonatkozó részeit minden érintettnek (tanulónak, szülőnek, valamint az intézmény alkalmazottainak) meg kell ismernie. A házirend egy-egy példánya megtekinthető • az intézmény irattárában; • az intézmény könyvtárában; • az intézmény nevelői szobájában; • az intézmény igazgatójánál; • az intézményegység vezetőjénél; • az osztályfőnököknél; • a diákönkormányzatot segítő nevelőnél, • az intézményi szék elnökénél: • az intézményi szülői szervezet (közösség) vezetőjénél. A házirend egy példányát - a közoktatási törvény előírásainak megfelelően - az intézménybe történő beiratkozáskor a szülőnek át kell adni.

50

9. A tanulók jutalmazásának elvei és formái Ezt a fejezetet az intézményegységek házirendjei tartalmazzák.

10. A Corvina Óvoda és Általános Iskola könyvtárainak működésének szabályai, feladatai, rendje Az intézményben a nevelő-oktató munka és a tanulók önálló ismeretszerzésének elősegítése érdekében intézményi könyvtár működik. Az intézményi könyvtár feladata a tanításhoz és a tanuláshoz; szükséges dokumentumok rendszeres gyűjtése, feltárása, nyilvántartása, őrzése, gondozása, e dokumentumok helyben használatának biztosítása, kölcsönzése, valamint tanórai és tanórán kívüli foglalkozások tartása. Az intézményi könyvtár tartós tankönyveket és a tanulók által alkalmazott segédkönyveket szerez be, melyeket a rászoruló tanuló számára egy-egy tanévre kikölcsönöz. Az intézményi könyvtár vezetője, a könyvtáros tanár vagy – tanító rendszeres kapcsolatot tart fenn a kecskeméti Katona József Megyei Könyvtárral, a BácsKiskun Megyei Pedagógus Ház Könyvtárával, s a Kecskeméti Főiskola Könyvtárával. Az intézményi könyvtár működtetéséért, a könyvtárral kapcsolatos feladatok ellátásáért a könyvtáros tanár vagy tanító a felelős.. Az intézményi könyvtár gyűjteményének gyarapítása a szervezeti és működési szabályzat az egyes intézményegységek gyűjtőköri szabályzatai alapján a nevelők és a szakmai munkaközösségek javaslatának figyelembe vételével történik. Az intézményi könyvtár szolgáltatásait ingyenesen igénybe vehetik az intézmény dolgozói, a tanulók és azok csoportjai. Az intézményi könyvtár szolgáltatásai: - tájékoztatás az intézményi könyvtár dokumentumairól és szolgáltatásairól, - tanórai és tanórán kívüli foglalkozások tartása, - könyvtári dokumentumok helyben történő használatának biztosítása, - könyvtári dokumentumok kölcsönzése, - számítógépes, informatikai szolgáltatások és számítógép használatának biztosítása, - tájékoztatás nyújtása más könyvtárak szolgáltatásairól és dokumentumairól, valamint más könyvtárak által nyújtott szolgáltatások elérésének segítése. A könyvtár szolgáltatásait csak azon intézményi dolgozó és tanuló veheti igénybe, aki az intézményi könyvtárba beiratkozott. A beiratkozás minden tanév elején egyénileg történik, és egy tanévre szól. A beiratkozáskor közölt adatokban történt változásokat a beiratkozott dolgozónak, vagy tanulónak haladéktalanul a könyvtáros tanár vagy tanító tudomására kell hoznia. Az intézményi könyvtár tanítási napokon az intézményegységek által meghatározott időpontokban működik. A nevelőknek az intézményi könyvtárban, illetve a könyvtáros tanár vagy tanító közreműködésével tervezett tanórai és tanórán kívüli foglalkozások várható időpontját, témáját, az igényelt szolgáltatások körét a tanév elején tanmenetükben, munkatervükben tervezniük, majd a könyvtáros tanárral vagy tanítóval egyeztetniük kell. Az intézményi könyvtár dokumentumait (a tartós tankönyvek és a tanulók által használt segédkönyvek kivételével) az intézményegységek könyvtári szabályzatában meghatározott időtartamra lehet kikölcsönözni.

51

Az intézményi könyvtárból az alábbi dokumentumok nem kölcsönözhetők: - kézikönyvek, - számítógépes szoftverek, - muzeális értékű dokumentumok, A könyvtárhasználó (kiskorú tanuló esetén a tanuló szülője) a könyvtári dokumentumokban okozott gondatlan, vagy szándékos károkozás esetén, illetve ha a kikölcsönzött dokumentumot az előírt határidőre nem hozza vissza, a magasabb jogszabályokban előírt módon és mértékben kártérítés fizetésére kötelezhető. A kártérítés pontos mértékét a könyvtáros tanár vagy tanító javaslata alapján az intézmény igazgatója határozza meg.

Iskolai könyvtár A tanulás fontos színtere, eszköze az iskola könyvtára és informatikai bázisa. A hagyományos tantermi oktatást az iskola keretein belül is kiegészítik az egyéni tanulási formák, amelyekhez sokféle információforrás gyors elérésére van szükség. A könyvtár használata minden ismeretterületen nélkülözhetetlen. Az önálló ismeretszerzés érdekében a tanulóknak el kell sajátítaniuk a könyvtári ismeretszerzés technikáját, módszereit mind a nyomtatott dokumentumok, mind az elektronikus dokumentumok használata révén. Ismerniük kell a könyvtári keresés módját, a keresés eszközeit, a főbb dokumentumfajtákat, valamint azok tanulásban betöltött szerepét, információs értékét. El kell sajátítaniuk az adatgyűjtés, témafeldolgozás, forrásfelhasználás technikáját, az interneten való keresés stratégiáját. Alapvető iskolai könyvtári funkciók, szolgáltatások • olvasóvá nevelés • könyvtárhasználóvá nevelés, valamint új ismerethordozók és dokumentumtípusok, új technológiák, kommunikációs csatornák megismerése • az egész életen át tartó tanulásra való felkészítés, tanulás tanítása • az iskola információs központja, az információhoz való hozzáférés biztosítása • taneszközök szakkönyvtára • a szabadidő érdekes / értelmes eltöltésének helyszíne • tanulószoba, helyszín és eszköz a házi feladatok elkészítéséhez • közösségi tér • a könyvtári rendszer legközelebbi elérési pontja a 6-18 éves korosztálynak • tanítási helyszín • a kulturális hátránycsökkentés, esélyegyenlőség, hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók nevelésének és oktatásának segítése • tehetséggondozás • menedék • kulturális programok szervezője, helyszíne • a pedagógusok felkészülésének helyszíne • az iskolatörténeti különgyűjtemény gondozása • a helyi pedagógiai program megvalósítása Az intézmény könyvtára által gyűjtött alapdokumentumok körét, az állománygyarapítás módját, a gyűjtés szintjét és mélységét a jelen gyűjtőköri szabályzat határozza meg.

52

10.2. Az intézményegységek könyvtárainak sajátosságai 10.2.1. A Corvina Óvoda és Általános Iskola Mátyás Király Általános Iskolája könyvtárának működési rendje Az iskolai könyvtár korlátozottan nyilvános könyvtár. Az iskolai könyvtárat az iskola tanulói, pedagógusai, adminisztrátorai és technikai dolgozói a nyitvatartási időben használhatják. Minden könyvtárhasználó köteles a könyvtár rendjét megőrizni. A könyvtárba tanszereken (tankönyv, füzet, írószer stb.) kívül más nem vihető be. A könyvtár területén kulturáltan kell viselkedni, enni, inni, dohányozni nem szabad. A könyvtáros tanár tudta nélkül illetéktelen személy nem tartózkodhat a helyiségben. A beiratkozás és a szolgáltatások igénybevétele díjtalan. A könyvtárhasználat módjai Helyben használat A helyben használat tárgyi és személyi feltételeit az iskolának, szakmai feltételeit a könyvtáros tanárnak kell biztosítania. A könyvtáros tanár szakmai segítséget ad: – – –

a dokumentumok, információhordozók közötti eligazodásban az információk kezelésében a technikai eszközök használatában

A helyben használható dokumentumokat a szaktanárok és a diákok egy-egy tanítási órára, indokolt esetben a könyvtár zárása és nyitása közötti időre kikölcsönözhetik. Az iskolai könyvtár dokumentumai közül helyben használhatók az alábbiak: – – –

kézikönyvtári könyvek periodikumok nem nyomtatott, számítógéppel olvasható dokumentumok

Kölcsönzés A szabadpolcról - indokolt esetben - a tanulók alsó tagozaton maximum 2, felső tagozaton maximum 3 kötetet kölcsönözhetnek egyszerre. A tanárok, dolgozók maximum 5 könyvet kölcsönözhetnek. Tankönyvek, tartóstankönyvek, oktatási segédletek (tanmenet, tanterv stb.) félévre ill. egész tanévre is kiadható. A kölcsönzési idő 2 hét, ill. a mű terjedelmétől függően egy hónap. A CD-ROM gyűjtemény a könyvtár számítógépén használhatók.

53

A kikölcsönzött könyveket legkésőbb a tanév vége előtt két héttel vissza kell adni minden tanulónak. Erről az érintetteket (tanulók, osztályfőnökök, tanárok) egy hónappal előtte tájékoztatja a könyvtáros tanár. Az a könyvtárhasználó aki családi vagy egyéb okok miatt eltávozik az iskolából, annak igazoltatnia kell a könyvtárossal, hogy nincs tartozása. A kölcsönző anyagilag is felel a dokumentumok vagy a technikai eszközök megrongálásával, ill. elvesztésévei okozott kárért. Az elveszett vagy megrongálódott dokumentumot a könyvtárhasználó az alábbi módon pótolhatja: – – –

a dokumentum azonos kiadásának beszerzésével a dokumentum forgalmi értékének megtérítésével a könyvtár gyűjtőkörébe tartozó (hasonló tartalmú és értékű) dokumentum beszerzésével

A pótlás módját a könyvtáros tanár határozza meg. Csoportos használat Az osztályok, tanulócsoportok, szakkörök részére a könyvtáros tanár, az osztályfőnökök, a szaktanárok, a szakkörvezetők, szakórákat vagy foglalkozásokat tarthatnak. A könyvtárban tartott órák során az órát, foglalkozást tartó szaktanár is köteles a könyvtárban kialakított rend megőrzésére, az állomány fizikai és jogi védelmének biztosítására. A könyvtár egyéb szolgáltatásai Tájékoztató szolgálat keretében eligazítást ad a könyvtár és dokumentumai használatához szükséges ismeretekről, bibliográfiai és ténybeli adatszolgáltatást nyújt. Segíti az iskolai munkához, a különböző versenyekhez szükséges irodalomkutatást, esetenként témafigyelést, önálló forráskutatást is végez. Közreműködik a könyvtárhasználatra épülő tanítási órák, tanórán kívüli foglalkozások rendszerének kialakításában, előkészítésében, megtartásában. Az adott tárgyi feltételeken belül az iskola gyűjteményében megtalálható dokumentumokról - a megfelelő jogszabályok figyelembevételével - másolatot is készíthet a könyvtáros tanár. Az anyagok másolata csak oktatási segédletként használhatók. Az iskolai könyvtár letéti állományt helyemet el a kabinetekben, ezekről lelőhely-nyilvántartást vezet.

54

A könyvtár nyitvatartási rendje

10.2.2. A Corvina Óvoda és Általános Iskola Kertvárosi Általános Iskolája könyvtárának működési rendje

Hétfő: Kedd: Szerda: Csütörtök: Péntek:

Kölcsönzés 12.30-15.30 12.30-15.30 12.30-15.30 12.30-15.30 12.30-15.30

Könyvtárhasználati szabályzat A Corvina Óvoda és Általános Iskola Kertvárosi Általános Iskolájában a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Katona József Megyei Könyvtárával 2004. szeptember 1-től érvényes határozatlan idejű megállapodása alapján a Katona József Könyvtár Műkertvárosi Fiókkönyvtára a Kertvárosi Általános Iskola könyvtárával együttműködve végzi a városrész lakosságának nyilvános könyvtári ellátását is. A fiókkönyvtár nyilvános szolgáltatásait igénybe veheti bárki, aki a könyvtárhasználati szabályzatot magára nézve kötelezően elismeri. A szolgáltatást igénybe vevő használók lehetnek könyvtári tagok és könyvtári látogatók. A könyvtár látogatói: • megtekinthetik a könyvtárat • tájékoztatást kaphatnak a Katona József Könyvtár és a fiókkönyvtár szolgáltatásairól, gyűjteményünkről • részt vehetnek gyermek – és iskolai csoportoknak szervezett könyvtári foglalkozásokon és egyéb rendezvényeken, • igénybe vehetik a fénymásolási szolgáltatás Könyvtári tagsággal vehetők igénybe a könyvtár szolgáltatásai:  a gyűjtemény használata, kölcsönzése,  hozzáférés a Katona József Könyvtár honlapján elérhető szolgáltatásokhoz,  internet használat, számítógépek használata,  segítségnyújtás a kézikönyvtár és az eszközök használatához,  meghatározott számú dokumentum kölcsönzése meghatározott időre:
könyv 4 hétre vihető el, egyszerre összesen 6 db könyv lehet egy olvasónál
a kézikönyvek nem kölcsönözhetők. Iskolai célra – korlátozott időre – a könyvtáros kiadhatja  könyvtárközi kölcsönzés szolgáltatás biztosítása Könyvtári tagság A könyvtári tagság a fiókkönyvtárban a beiratkozástól számított egy évig érvényes és megújítható. A Műkertvárosi Fiókkönyvtár tagjává válik az, aki személyi adatait megadja és igazolja. A könyvtári tagok adatai számítógépre és nyomtatott személyi nyilvántartásba kerülnek. A könyvtári tagságot az olvasójegy igazolja. A könyvtári tagság ingyenes. A 18 éven aluli használó könyvtári tagságához szülőjének, gondviselőjének, 18 éven felüli magyar állampolgárnak a kezessége írásos hozzájárulása szükséges. Külföldi állampolgár tagságához ideiglenes tartózkodási engedélyének és útlevelének, adott személyek – az EU tagországokból érkezők – személyi igazolványának bemutatása szükséges. Az ideiglenes tartózkodási engedéllyel nem rendelkező külföldi állampolgár könyvtári tagságához 18 éven felüli magyar állampolgár kezessége kell. A könyvtári tagságot igazoló olvasójegy elvesztését azonnal be kell jelenteni a könyvtárosnak. Az 55

elveszett jegy pótlásának költsége a könyvtári tagot terheli. A Kertvárosi Általános Iskola és a Műkertvárosi Fiókkönyvtár nyitva tartási ideje: Hétfő, kedd, péntek Csütörtök Szombat Szerda, vasárnap

13-18 óráig 8-14 óráig 9-13 óráig zárva

10.2.3. A Corvina Óvoda és Általános Iskola Mathiász János Általános Iskola könyvtárának jellemzői A könyvtár használói az iskola pedagógusai és diákjai. Csak iskolai feladatot lát el, településit nem. A könyvtárállomány egyrészt a könyvtár tulajdona, másrészt a városi könyvtár letéti állománya. A könyvtári egységek száma: 8112 A könyvtárban 2 db számítógép van, és rendelkezik internet-hozzáféréssel. Vezetője: könyvtáros-tanár. Végzettsége: tanárképző főiskola (magyar-történelem) mellett könyvtárosi asszisztens. Nyitva tartás:

heti 5 óra Hétfő: 1240 - 1440 Kedd: 1330 - 1430 Szerda: 1330 - 1430 Csütörtök: 1330 - 1430

10.2.4. A Corvina Óvoda és Általános Iskola Hunyadi János Általános Iskolája könyvtárának jellemzői Nyitvatartási idő: Hétfő kivételével, minden nap a 6. órában Csütörtökön 10.00-10.45-ig a tanulócsoportoknak van nyitva Könyvtár vezetője: könyvtáros tanár Könyvek nyilvántartási programjának a neve:SZIKLA A könyvtárban van televízió,DVD lejátszó,Video,Számítógép, Nyomtató. Az iskolai könyvtár működési rendje Az iskolában a nevelő-oktató munka és a tanulók önálló ismeretszerzésének elősegítése érdekében iskolai könyvtár működik. Az iskolai könyvtár feladata a tanításhoz és a tanuláshoz; szükséges dokumentumok rendszeres gyűjtése, feltárása, nyilvántartása, őrzése, gondozása, e dokumentumok helyben használatának biztosítása, kölcsönzése, valamint tanórai és tanórán kívüli foglalkozások tartása. Az iskolai könyvtár tartós tankönyveket és a tanulók által alkalmazott segédkönyveket szerez be, melyeket a rászoruló tanuló számára egy-egy tanévre kikölcsönöz. Az iskolai könyvtár vezetője, a könyvtáros tanár rendszeres kapcsolatot tart fenn az alábbi könyvtárakkal : - Katona József Megyei Könyvtár - Széchényi Városi Fiókkönyvtár Az iskolai könyvtár működtetéséért, a könyvtárral kapcsolatos feladatok ellátásáért a könyvtáros tanár felelős. A könyvtáros tanár részletes feladatait munkaköri leírása tartalmazza. 56

Az iskolai könyvtár gyűjteményének gyarapítása a szervezeti és működési szabályzat l. sz. mellékletében található gyűjtőköri szabályzat alapján a nevelők és a szakmai munkaközösségek javaslatának figyelembe vételével történik. Az iskolai könyvtár szolgáltatásait ingyenesen igénybe vehetik az iskola dolgozói, a tanulók és azok csoportjai. Az iskolai könyvtár szolgáltatásai: - tájékoztatás az iskolai könyvtár dokumentumairól és szolgáltatásairól, - tanórai és tanórán kívüli foglalkozások tartása, - könyvtári dokumentumok helyben történő használatának biztosítása, - könyvtári dokumentumok kölcsönzése, - számítógépes informatikai szolgáltatások és számítógép használatának biztosítása, - tájékoztatás nyújtása más könyvtárak szolgáltatásairól és dokumentumairól, valamint más könyvtárak által nyújtott szolgáltatások elérésének segítése. A könyvtár szolgáltatásait csak azon iskolai dolgozó és tanuló veheti igénybe, aki az iskolai könyvtárba beiratkozott. A beiratkozás minden tanév elején egyénileg történik, és egy tanévre szól. A beiratkozáskor közölt adatokban történt változásokat a beiratkozott dolgozónak, vagy tanulónak haladéktalanul a könyvtáros tanár tudomására kell hoznia. Az iskolai könyvtár tanítási napokon 12 órától 13 óráig tart nyitva. Ezen belül a könyvtári dokumentumok 12 órától 13 óráig kölcsönözhetőek. A nevelőknek az iskolai könyvtárban, illetve a könyvtáros tanár közreműködésével tervezett tanórai és tanórán kívüli foglalkozások várható időpontját, témáját, az igényelt szolgáltatások körét a tanév elején tanmenetükben, munkatervükben tervezniük, majd a könyvtáros tanárral a foglalkozás előtt 1 héttel egyeztetniük kell. Az iskolai könyvtár dokumentumait (a tartós tankönyvek és a tanulók által használt segédkönyvek kivételével) 2 hét időtartamra lehet kikölcsönözni. A kölcsönzési idő 1 alkalommal meghosszabbítható. Az iskolai könyvtárból az alábbi dokumentumok nem kölcsönözhetők: - kézikönyvek, - számítógépes szoftverek, - muzeális értékű dokumentumok, - videó filmek A könyvtárhasználó (kiskorú tanuló esetén a tanuló szülője) a könyvtári dokumentumokban okozott gondatlan, vagy szándékos károkozás esetén, illetve ha a kikölcsönzött dokumentumot az előírt határidőre nem hozza vissza, a magasabb jogszabályokban előírt módon és mértékben kártérítés fizetésére kötelezhető. A kártérítés pontos mértékét a könyvtáros tanár javaslata alapján az iskola igazgatója határozza meg.

57

11. Külső kapcsolatok rendszere, formája, módja A nevelő, oktató munka megfelelő szintű irányításának érdekében az intézmény igazgatóságának állandó munkakapcsolatban kell állnia a következő intézményekkel: – Az intézmény fenntartójával – A pedagógiai szakmai szolgáltatókkal – A helyi oktatási intézmények vezetőivel és tantestületeivel – A területileg illetékes nevelési tanácsadóval: Nevelési Tanácsadó, Kecskemét, Fecske utca 7. – A területileg illetékes Szakértői Bizottsággal: BKMÖ Tanulási Képességet Vizsgáló 1. sz. Szakértői és Rehabilitációs Bizottság. Kecskemét, Juhar u. 23. – Bács-Kiskun Megyei Pedagógus Házzal – Gyermekjóléti Szolgálattal – Iskola egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatókkal Az intézményi egységek egyéni kapcsolatai az egységek mellékleteiben találhatók meg.

12. Tájékoztatás az intézmény munkájáról, szervezetéről A Corvina Óvoda és Általános Iskola közös honlapot működtet www.corvina-kecskemet.hu címen, ahol az intézménnyel kapcsolatos legfontosabb információk, az intézmény alapdokumentumai és legfontosabb eseményei megtalálhatók.

13. Az iskolai intézményegységek tankönyvellátási rendje A tankönyvellátás megszervezéséért az intézményegység-vezetők felelősek. Az intézmény éves munkatervében rögzíteni kell annak a felelős dolgozónak a nevét, aki az adott tanévben: - elkészíti a tankönyvrendelést, - részt vesz a tankönyvterjesztésben. A tankönyvrendelésben illetve a tankönyvterjesztésben résztvevő intézményi dolgozókkal az intézmény igazgatója megállapodást köt. A megállapodásnak tartalmaznia kell: - a felelős dolgozók feladatait, - a szükséges határidőket, - a tankönyvterjesztés (árusítás) módját, helyét, idejét, - a felelős dolgozók díjazásának módját és mértékét. Az intézmény igazgatója intézményen kívüli vállalkozással is megállapodást köthet a tankönyvterjesztés lebonyolítására. A megállapodásnak tartalmaznia kell: - a tankönyvrendelés elkészítésének módját, - a tankönyvrendelésben résztvevő dolgozók díjazásának módját és mértékét, - a szükséges határidőket, - a tankönyvterjesztés (árusítás) módját, helyét, idejét. A magasabb jogszabályok előírásai alapján a tankönyvellátás rendjéről - a szakmai munkaközösségek véleményének kikérésével - évente a nevelőtestület a dönt az alábbiak figyelembe vételével: A nevelőtestület döntése előtt az intézmény igazgatója - az osztályfőnökök, valamint a gyermekés ifjúságvédelmi felelős közreműködésével - felméri, hány tanuló kíván az intézménytől

58

tankönyvet kölcsönözni, illetve hány tanuló részére szükséges a napköziben, tanulószobán tankönyvet biztosítani, valamint tájékoztatja a szülőket arról, hogy kik jogosultak normatív kedvezményre. A szülők a normatív kedvezmény iránti igényüket az oktatási miniszter által kiadott igénylő lapon jelezhetik. Ennek benyújtásával együtt a gyermek- és ifjúságvédelmi felelősnek be kell mutatniuk a normatív kedvezményre való jogosultságot igazoló iratot. A felmérés eredményéről az intézmény igazgatója tájékoztatja a nevelőtestületet, az intézményi széket, az intézményi szülői szervezetet, a diákönkormányzatot, és kikéri véleményüket a tankönyvtámogatás rendjének meghatározásához. A tankönyvtámogatás módjáról a nevelőtestület dönt, és erről az intézmény igazgatója írásban értesíti a szülőket. Az intézmény biztosítja, hogy a napközis és a tanulószobai foglalkozásokon megfelelő számú tankönyv álljon a tanulók rendelkezéséré a tanítási órákra történő felkészüléshez. Az intézmény részére tankönyvtámogatás céljára jutó összegnek legalább huszonöt százalékát tartós tankönyv, illetve az intézményben alkalmazott ajánlott és kötelező olvasmányok vásárlására kell fordítani. A megvásárolt könyv és tankönyv az intézmény tulajdonába, az intézményi könyvtár, könyvtárszoba állományába kerül. Az intézmény igazgatója kezdeményezi a települési önkormányzatnál annak a rászoruló tanulónak a támogatását, akinek a tankönyvellátását az intézményi tankönyvtámogatás rendszere nem tudja megoldani. Az intézményi tankönyvrendelést az intézmény igazgatója által megbízott intézményi dolgozó készíti el. A tankönyvjegyzékből az intézmény helyi tanterve alapján és a szakmai munkaközösségek véleményének figyelembe vételével a, szaktanárok választják ki a megrendelésre kerülő tankönyveket. A nevelőtestület dönt arról, hogy a tartós tankönyv vásárlására rendelkezésre álló összeget az intézmény mely tankönyvek vásárlására fordítja. A tankönyvrendelés elkészítéséhez az intézmény igazgatója beszerzi az intézményi szülői szervezet (közösség) és a diákönkormányzat véleményét. Az intézménytől kölcsönzött tankönyv elvesztése, megrongálásával okozott kárt a tanulónak (szülőnek) az intézmény részére meg kell téríteni. A kártérítés pontos mértékét a körülmények figyelembe vételével az intézmény igazgatója határozza meg.

14. A többcélú közös igazgatású intézmény intézményegységeinek az SZMSZ alá tartozó egyedileg szabályozott területei 14.1. Az intézményben folyó belső ellenőrzésre vonatkozó szabályok Az intézményi belső ellenőrzés feladatai: - biztosítsa az intézmény törvényes (a jogszabályokban, az intézmény pedagógiai programjában és egyéb belső szabályzataiban előírt) működését; - segítse elő az intézményben folyó nevelő és oktató munka eredményességét, hatékonyságát; - segítse elő az intézmény takarékos, gazdaságos, hatékony működését; - az intézményvezetés számára megfelelő mennyiségű információt szolgáltasson a dolgozók munkavégzéséről; - feltárja és jelezze az intézményvezetés és a dolgozók számára a szakmai (pedagógiai) és jogi előírásoktól, követelményektől való eltérést, illetve megelőzze azt, - szolgáltasson megfelelő számú adatot és tényt az intézmény működésével kapcsolatos 59

belső és külső értékelések elkészítéséhez. A belső ellenőrzést végző alkalmazott jogai és kötelességei: 1. A belső ellenőrzést végző dolgozó jogosult: - az ellenőrzéshez kapcsolódva az intézmény bármely helyiségébe belépni; - az ellenőrzéshez kapcsolódó iratokba, dokumentumokba betekinteni, azokról másolatot készíteni; - az ellenőrzött dolgozó munkavégzését előzetes bejelentés nélkül figyelemmel kísérni; - az ellenőrzött dolgozótól írásban vagy szóban felvilágosítást kérni. 2. A belső ellenőrzést végző dolgozó köteles: - az ellenőrzéssel kapcsolatban a jogszabályokban és az intézmény belső szabályzataiban foglalt előírásoknak megfelelően eljárni: - az ellenőrzés során tudomására jutott hivatali titkot megőrizni; - az észlelt hiányosságokat írásban vagy szóban közölni az ellenőrzött dolgozókkal és a saját, illetve az ellenőrzött dolgozók közvetlen felettesével; - hiányosságok feltárása esetén az ellenőrzést a közvetlen felettesétől kapott utasítás szerint időben megismételni. Az ellenőrzött alkalmazott jogai és kötelességei: 1. Az ellenőrzött dolgozó jogosult: - az ellenőrzés megállapításait (kérésére: írásban) megismerni; - az ellenőrzés módjára és megállapítására vonatkozóan írásban észrevételeket tenni, és ezeket eljuttatni az ellenőrzést végző közvetlen feletteséhez. 2. Az ellenőrzött dolgozó köteles: - az ellenőrzést végző dolgozó munkáját segíteni, az ellenőrzéssel összefüggő kéréseit teljesíteni; - a feltárt hiányosságokat, szabálytalanságokat azonnal megszüntetni. A belső ellenőrzést végző dolgozó feladatai: - Az ellenőrzést végző dolgozó a belső ellenőrzést köteles a jogszabályokban, az intézmény belső szabályzataiban, a munkaköri leírásában, az éves ellenőrzési tervben előírtak szerint a tanév során folyamatosan végezni. - Az ellenőrzések teljesítéséről, az ellenőrzés megállapításairól közvetlen felettesét tájékoztatnia kell. - Az ellenőrzés tényét és megállapításait írásba kell foglalnia, ha bármelyik érintett fél (az ellenőrzést végző, illetve az ellenőrzött, vagy annak felettese) kéri. Hiányosságok feltárása esetén az ellenőrzést végzőnek: - a hiányosság megszüntetésére fel kell hívnia az ellenőrzött dolgozó figyelmét; - a hiányosságok megszüntetését újra ellenőriznie kell. A belső ellenőrzésre jogosult dolgozók és kiemelt ellenőrzési feladataik: Igazgató: - ellenőrzési feladatai az intézmény egészére kiterjednek; - ellenőrzi az intézmény összes dolgozójának pedagógiai, gazdálkodási és ügyviteli és technikai jellegű munkáját; - ellenőrzi a munkavédelmi és tűzvédelmi szabályok megtartását; - elkészíti az intézmény belső ellenőrzési szabályzatát; - összeállítja tanévenként (az intézményi munkatervhez igazodva) az éves ellenőrzési

60

tervet; - felügyeletet gyakorol a belső ellenőrzés egész rendszere és működése felett. Intézményegység vezetők: - folyamatosan ellenőrzik a hozzájuk beosztott dolgozók nevelő-oktató és ügyviteli munkáját, ennek során különösen: - a szakmai munkaközösségek vezetőinek tevékenységét; - a pedagógusok munkavégzését, munkafegyelmét; - a pedagógusok adminisztrációs munkáját; - a pedagógusok nevelő-oktató munkájának módszereit és eredményességét; - a gyermek- és ifjúságvédelmi munkát. Gazdasági vezető: - folyamatosan ellenőrzi az intézmény minden dolgozójával kapcsolatban a gazdálkodási, a műszaki és a pénzügyi-számviteli szabályok betartását, ennek során különösen: - az intézmény pénzgazdálkodását, költségvetésének végrehajtását, fizetőképességét, - a pénzkezelés, a pénztár szabályszerű működését; - a tanulók és a dolgozók élelmezésével összefüggő tevékenységet; - az intézmény működéséhez szükséges fejlesztéseket, felújításokat, karbantartásokat és beszerzéseket, - a vagyonvédelemmel kapcsolatos előírások betartását, - a leltározás és selejtezés szabályszerű végrehajtását, - folyamatosan ellenőrzi a hozzá tartozó dolgozók szabályszerű munkavégzését, munkafegyelmét. Munkaközösség-vezetők: - folyamatosan ellenőrzik a szakmai munkaközösségbe tartozó pedagógusok nevelőoktató munkáját, ennek során különösen: - a pedagógusok tervező munkáját, a tanmeneteket; - a nevelő és oktató munka eredményességét (tantárgyi eredménymérésekkel). Az igazgató egyes esetekben jogosult az intézmény dolgozói közül bárkit meghatározott céllal és jogkörrel felruházva belső ellenőrzési feladat elvégzésére kijelölni. Az egyes tanévekre vonatkozó ellenőrzési feladatokat, ezek ütemezését, az ellenőrzést végző, illetve az ellenőrzött dolgozók kijelölését az intézményi munkaterv részét képező belső ellenőrzési terv határozza meg. A belső ellenőrzési terv elkészítéséért az igazgató a felelős. Az intézményben, mint közpénzek felhasználásában résztvevő költségvetési szervben, belső ellenőrzési rendszer működik abból a célból, hogy az intézmény igazgatója számára bizonyosságot nyújtson a pénzügyi irányítási és kontroll rendszerek megfelelőségét illetően. A pénzügyi belső ellenőrzés független, tárgyilagos, bizonyosságot adó és tanácsadó tevékenység, melynek célja, hogy az intézmény működését fejlessze, és eredményességét növelje. A belső ellenőrzés az intézmény céljai elérése érdekében rendszerszemléletű megközelítéssel és módszeresen értékeli, illetve fejleszti az intézmény kockázatkezelési, valamint ellenőrzési és irányítási eljárásainak eredményességét. Az intézményben folyó pénzügyi belső ellenőrzés a pénzügyminiszter által közzétett minta alapján elkészített belső ellenőrzési kézikönyv szerint történik. A pénzügyi belső ellenőrzési tevékenység megszervezéséért a belső ellenőrzési vezető a felelős. A belső ellenőri tevékenységet az intézményben megbízási jogviszony keretében az intézménytől

61

független magánszemély vagy egyéni vállalkozó vagy vállalkozás látja el.

14.2. A pedagógiai nevelő oktató munka belső ellenőrzési rendje A pedagógiai (nevelő és oktató) munka belső ellenőrzésének feladatai: - biztosítsa az intézmény pedagógiai munkájának jogszerű (a jogszabályok, a nemzeti alaptanterv, a kerettanterv, valamint az intézmény pedagógiai programja szerint előírt) működését, - segítse elő az intézményben folyó nevelő és oktató munka eredményességét, hatékonyságát - az igazgatóság számára megfelelő mennyiségű információt szolgáltasson a pedagógusok munkavégzéséről, - szolgáltasson megfelelő számú adatot és tényt az intézmény nevelő és oktató munkájával kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez. A nevelő és oktató munka belső ellenőrzésére jogosult dolgozók: - igazgató, - intézményegység-vezetők, - munkaközösség-vezetők, Az igazgató - az általa szükségesnek tartott esetben - jogosult az intézmény pedagógusai közül bárkit meghatározott céllal és jogkörrel ellenőrzési feladat elvégzésére kijelölni. Kiemelt ellenőrzési szempontok a nevelő-oktató munka belső ellenőrzése során: - a pedagógusok munkafegyelme. - a tanórák, tanórán kívüli foglalkozások pontos megtartása, - a nevelő-oktató munkához kapcsolódó adminisztráció pontossága, - a tanterem rendezettsége, tisztasága, dekorációja, - a tanár-diák kapcsolat, a tanulói személyiség tiszteletben tartása, - a nevelő és oktató munka színvonala a tanítási órákon: - az órára történő előzetes felkészülés, tervezés, - a tanítási óra felépítése és szervezése, - a tanítási órán alkalmazott módszerek, - a tanulók munkája és magatartása, valamint a pedagógus egyénisége, magatartása a tanítási órán, - az óra eredményessége, a helyi tanterv követelményeinek teljesítése. A tanítási órák elemzésének intézményi szempontjait a szakmai munkaközösségek javaslata alapján az intézmény igazgató tanácsa határozza meg. - a tanórán kívüli nevelőmunka, az osztályfőnöki munka eredményei, a közösségformálás.

62

14.3. A gyermekek rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása A gyermekek rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása érdekében az intézmény fenntartója megállapodást köt az ellátást végzők képviselőivel. Fogászat: Mezős Fogászati Centrum Kft Kecskemét Csongrádi út 13. Óvoda-iskolaorvosi ellátás: Mátyás Király Általános Iskola: Res-Sanitaria Bt. Kecskemét Hunyadi János tér 6. Dr. Kovalcsik István Hunyadi János Általános Iskola: Gyermekeinkért Bt. Kecskemét Hunyadi János tér 6. Dr. Szász Katalin Kertvárosi Általános Iskola Gyermekorvosi Szolgáltató Bt. Kecskemét Gizella tér 1/b Dr. Varga Judit Andrea Mathiász János Általános Iskola: Landanum Bt. Kecskemét Szüret út 81. Dr. Kákonyiné Dr. Kránitz Edit Ceglédi Úti Óvoda: Res-Sanitaria Bt. Kecskemét Hunyadi János tér 6. Dr. Kovalcsik István Jász Utcai Óvoda: Dr. Boskó Bt. Kecskemát Nyíri út 63. Dr. Boskó József Ifjúság Úti Óvoda: Gyermekeinkért Bt. Kecskemét Hunyadi János tér 6. Dr. Szász Katalin Nyitra Utcai Óvoda, Mikszáth Körúti Óvoda: Res-Sanitaria Bt. Kecskemét Hunyadi János tér 6. Dr. Kovalcsik István Csokor Utcai Óvoda, Mártírok Úti Óvoda: Gyermekorvosi Szolgáltató Bt. Kecskemét Gizella tér 1/b Dr. Varga Judit Andrea Napsugár Utcai Óvoda: Gyermekorvosi Szolgáltató Bt. Kecskemét Gizella tér 1/b Dr. Varga Judit Katonatelepi Óvoda: Landanum Bt. Kecskemét Szüret út 81. Dr. Kákonyiné Dr. Kránitz Edit A megállapodásnak biztosítania kell: - az intézményorvos heti egy alkalommal történő rendelését (tanévenként meghatározott napokon és időpontban), - a tanulók egészségügyi állapotának ellenőrzését, szűrését az alábbi területeken: - fogászat: évente két alkalommal, - belgyógyászati vizsgálat: évente egyszer - a tanulók fizikai állapotának mérését évente két alkalommal, - a továbbtanulás, pályaválasztás előtt álló tanulók általános orvosi vizsgálatát, - a tanulóknak a körzeti védőnő által végzett higiéniai, tisztasági szűrővizsgálatát évente legalább egyszer, illetve igény szerint -A szűrővizsgálatok idejére az intézmény nevelői felügyeletet biztosít. A kötelező oltásokat az óvodában nem lehet beadni. A gyermekek óvodába lépésekor egészségügyi törzslapot állít ki a családorvos. E törzslapba kerül minden bejegyzés a 3 év alatt, amit az óvoda orvosa észlel Az óvónők az óvodaorvossal és a védőnővel közösen beszélik meg a gyermekek fejlődését. A szülők igénye alapján felkéri az óvodavezető az orvost tájékoztató előadások tartására. Csak egészséges gyermek járhat óvodába. Az óvodában megbetegedő lázas gyermekeket a hozzátartozónak az értesítéstől számított legrövidebb időn belül haza kell vinni. Az óvónőnek addig is gondoskodnia kell a gyerek elkülönítéséről, lázának csillapításáról, ha

63

szükséges orvosi ellátásról. Lábadozó, gyógyszeres kezelés alatt álló gyerek az óvodát teljes gyógyulásáig nem látogathatja. Minden olyan esetben, amikor a gyermek betegsége miatt volt távol, csak orvosi igazolással látogathatja újra az óvodát. Fertőző gyermekbetegség esetén az óvodát azonnal értesíteni kell a további megbetegedés elkerülése érdekében. Fertőző betegségnél bejelentési és fertőtlenítési kötelezettsége van az óvodának. Az óvoda egész területén tilos a dohányzás. A gyermekekkel az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó ismereteket, az elvárható magatartásformákat, a veszélyforrásokat a nevelési év elejétől meg kell ismertetni. Az óvoda munkatervében, a csoportok nevelési tervében rögzíteni kell az egészség és testi épség megvédésre vonatkozó nevelési programot. A gyermekek állandó pedagógusi felügyelet alatt legyenek. A csoportban és az udvaron a szokásrendszert úgy kell kialakítani, hogy sem magukra, sem egymás testi épségére ne legyenek veszélyesek. Életkoruknak megfelelő tevékenységek által biztosítani kell az egészséges életmódra nevelést.

14.4. Az intézmény dolgozóinak feladatai a tanulói- és gyermekbalesetek megelőzésében, illetve baleset estén / intézményi védő-óvó előírások Az intézmény minden dolgozójának alapvető feladata, hogy a gyermekek részére az egészségük és testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, valamint ha észleli, hogy a tanuló balesetet szenvedett, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye. 1. Az intézmény dolgozóinak feladatai a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatosan: Minden dolgozónak ismernie kell, és be kell tartania az intézményben munkabiztonsági (munkavédelmi) szabályzatának, valamint a tűzvédelmi utasításnak és a tűzriadó tervnek a rendelkezéseit. Az intézmény helyi tanterve alapján minden tantárgy keretében oktatni kell a tanulók biztonságának és testi épségének megóvásával kapcsolatos ismereteket, rendszabályokat és viselkedési formákat. A nevelők a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozásokon, valamint ügyeleti beosztásuk ideje alatt kötelesek a rájuk bízott tanulók tevékenységét folyamatosan figyelemmel kísérni, a rendet megtartani, valamint a baleset-megelőzési szabályokat a tanulókkal betartatni. Az osztályfőnököknek az osztályfőnöki órákon ismertetniük kell a tanulókkal az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, az egyes intézményi foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, valamint a különféle intézményi foglalkozásokon tilos és elvárható magatartásformákat. Az osztályfőnököknek foglalkozniuk kell a balesetek megelőzését szolgáló szabályokkal a következő esetekben: A tanév megkezdésekor az első osztályfőnöki órán. Ennek során ismertetni kell: - az intézmény környékére vonatkozó közlekedési szabályokat, - a házirend balesetvédelmi előírásait, - rendkívüli esemény (baleset, tűzriadó, bombariadó, természeti katasztrófa stb.) bekövetkezésekor szükséges teendőket, a menekülési útvonalakat, a menekülés rendjét, - a tanulók kötelességeit a balesetek megelőzésével kapcsolatban. - intézményben kívüli foglalkozások (kirándulások, túrák, táborozások stb.) előtt. - A tanév végén a nyári idénybalesetek veszélyeire kell felhívni a tanulók figyelmét.

64

A nevelőknek ki kell oktatniuk a tanulókat minden gyakorlati, technikai jellegű feladat, illetve tanórán vagy intézményen kívüli program előtt a baleseti veszélyforrásokra, a kötelező viselkedés szabályaira, egy esetleges rendkívüli esemény bekövetkezésekor követendő magatartásra. A tanulók számára közölt balesetvédelmi ismeretek témáját és az ismertetés időpontját az osztálynaplóba be kell jegyezni. A nevelőnek visszakérdezéssel meg kell győződnie arról, hogy a tanulók elsajátították-e a szükséges ismereteket. A fokozottan balesetveszélyes tanítási órákat (testnevelés, fizika, kémia, technika) tartó, valamint a gyakorlati oktatást vezető nevelők baleset-megelőzési feladatait részletesen a munkaköri leírásuk vagy a munkabiztonsági (munkavédelmi) szabályzat tartalmazza. Az intézmény igazgatója az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit munkavédelmi ellenőrzések (szemlék) keretében rendszeresen ellenőrzi. A munkavédelmi szemlék tanévenkénti időpontját, a szemlék rendjét és az ellenőrzésbe bevont dolgozókat az intézmény munkabiztonsági (munkavédelmi) szabályzata tartalmazza. 2. Az intézmény dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek esetén a tanulók felügyeletét ellátó nevelőnek a tanulót ért bármilyen baleset, sérülés, vagy rosszullét esetén haladéktalanul meg kell tennie a következő intézkedéseket: - a sérült tanulót elsősegélyben kell részesítenie, - ha szükséges orvost kell hívnia, - a balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetnie, - a tanulói balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jeleznie kell az intézmény igazgatójának. E feladatok ellátásában a tanulóbaleset helyszínén jelenlévő többi intézményi dolgozó is köteles részt venni. A balesetet szenvedett tanulót elsősegélynyújtásban részesítő dolgozó a sérülttel csak azt teheti, amihez biztosan ért. Ha bizonytalan abban, hogy az adott esetben mit kell tennie, akkor feltétlenül orvost kell hívnia, és a beavatkozással meg kell várnia az orvosi segítséget. Az intézményben történt mindenféle balesetet, sérülést az intézmény igazgatójának ki kell vizsgálnia. A vizsgálat során tisztázni kell a balesetet kiváltó okokat és azt, hogy hogyan lett volna elkerülhető a baleset. A vizsgálat eredményeképpen meg kell állapítani, hogy mit kell tenni a hasonló balesetek megelőzése érdekében és a szükséges intézkedéseket végre kell hajtani. 3. A tanulóbalesetekkel kapcsolatos intézményi feladatok a magasabb jogszabályok előírásai alapján A tanulóbalesetet az előírt nyomtatványon nyílván kell tartani. A három napon túl gyógyuló sérülést okozó tanulóbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni és e balesetekről az előírt nyomtatványon jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyv egy példányát meg kell küldeni a fenntartónak, egy példányt pedig át kell adni a tanulónak (kiskorú tanuló esetén a szülőnek). A jegyzőkönyv egy példányát az intézmény őrzi meg. A súlyos balesetet azonnal jelenteni kell az intézmény fenntartójának. A súlyos baleset kivizsgálásába legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni. Az intézményben igény esetén biztosítania kell a szülői szervezet és az intézményi diákönkormányzat képviselőjének részvételét a tanulóbalesetek kivizsgálásában. Az intézményi nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtését, a tanulóbalesetek megelőzésére vonatkozó részletes helyi szabályokat az intézmény munkabiztonsági (munkavédelmi) szabályzata tartalmazza.

65

4 Az óvoda dolgozóinak feladatai gyermekbalesetek megelőzésében, illetve baleset esetén Az óvoda vezetője felelős az óvodában a nevelőmunka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, és a gyermekbalesetek megelőzéséért. A feltétel rendszer vizsgálata, a feltételek javítása állandó óvodavezetői feladat. A megbízott munkavédelmi felelősök segítik az óvodavezető ez irányú munkáját. Az óvodában alkalmazottak általános feladatai közé tartozik a gyermekek testi épségének megóvása. Minden óvodapedagógus a közoktatási törvényben előírt feladatát képezi, hogy a rábízott gyermekek részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja és ezek elsajátításáról meggyőződjék, továbbá ha észleli, hogy a gyermek balesetet szenved, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedést megtegye. Az óvodai egész napos nevelőmunka folyamán az óvónőnek körültekintően kell megszervezni a gyermekek tevékenységét a védő-, óvóelőírások figyelembe vételével. A dolgozók kötelesek a rábízott gyermekek testi egészségét védeni, megóvni. Az óvónőknek fel kell hívni a gyermekek figyelmét a baleseti veszélyforrásokra, a kötelező viselkedési szabályokra, egy esetleges rendkívüli esemény bekövetkezésekor követendő magatartásra. Különösen fontos ez, ha: – az udvaron tartózkodnak, – ha különböző közlekedési eszközzel közlekednek (kirándulás előtt…), – ha az utcán közlekednek, – ha valamilyen rendezvényen vesznek részt, – és egyéb esetekben. Az óvoda vezetője az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit munkavédelmi ellenőrzések, szemlék keretében rendszeresen ellenőrzi a munkavédelmi felelősökkel együtt, s ha kell a szükséges intézkedéseket megteszi. A munkavédelmi szabályzat tartalmazza a munkavédelmi ellenőrzések (szemlék) idejét, az ellenőrzésbe bevont személyeket. Az óvoda csak megfelelő minősítési jellel ellátott játékokat vásárol. Különösen az udvari játok állagóvása és EU szabványnak való megfeleltetése kötelező. Teendők gyermekbalesetek esetén Az óvodapedagógusok feladata a gyermekeket ért bármilyen baleset, sérülés, vagy rosszullét esetén a szükséges intézkedéseket megtenni: A sérült gyermeket elsősegélyben kell részesíteni. Ha szükséges orvost kell hívni. Ha a gyermek szállítható, orvoshoz kell vinni, szülőt telefonon értesíteni. Ha a gyermek szállítható és a szülő nem tudja orvoshoz vinni, akkor az az óvónő feladata. A balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetni. A gyermekbalesetet azonnal jelezni kell az intézményegység-vezetőnek, illetve a helyettesnek. A helyettesnek kötelessége az intézményegység-vezetőt értesíteni. Elsősegélynyújtáskor csak azt teheti az óvónő, amihez ért. Ha bizonytalan abban, hogy az adott helyzetben mit kell tennie, akkor azonnal orvost kell hívni. Az orvos megérkezéséig nem szabad a

66

gyermeket elmozdítani. Minden dolgozónak kötelessége a segítségben részt venni

14.5. Rendkívüli események esetén szükséges teendők Az, intézmény működésében rendkívüli eseménynek kell minősíteni minden olyan előre nem látható eseményt, amely a nevelő és oktató munka szokásos menetét akadályozza, illetve az intézmény tanulóinak és dolgozóinak biztonságát és egészségét, valamint az intézmény épületét, felszerelését veszélyezteti. Rendkívüli eseménynek minősül különösen: - a természeti katasztrófa (pl: villámcsapás, földrengés,.árvíz, belvíz, stb.), - a tűz. - a robbantással történő fenyegetés. Amennyiben az intézmény bármely tanulójának vagy dolgozójának az intézmény épületét vagy a benne tartózkodó személyek biztonságát fenyegető rendkívüli eseményre utaló tény jut a tudomására, köteles azt azonnal közölni az intézmény igazgatójával, illetve valamely intézkedésre jogosult felelős vezetővel. Rendkívüli esemény esetén intézkedésre jogosult felelős vezetők az intézményegység-vezetők. A rendkívüli eseményről azonnal értesíteni kell - az intézmény fenntartóját, - tűz esetén a tűzoltóságot, - robbantással történő fenyegetés esetén a rendőrséget, - személyi sérülés esetén a mentőket, - egyéb esetekben az esemény jellegének megfelelő rendvédelmi, katasztrófaelhárító szerveket, ha ezt az intézmény igazgatója szükségesnek tartja.

illetve

A rendkívüli esemény észlelése után az igazgató vagy az intézkedésre jogosult felelős vezető utasítására az épületben tartózkodó személyeket szaggatott csengőszóval értesíteni (riasztani) kell, valamint haladéktalanul hozzá kell látni a veszélyeztetett épület kiürítéséhez. A veszélyeztetett épületet a benntartózkodó tanulócsoportoknak a tűzriadó terv és a bombariadó terv mellékleteiben található "Kiürítési terv" alapján kell elhagyniuk. A tanulócsoportoknak a veszélyeztetett épületből való kivezetéséért és a kijelölt területen történő gyülekezésért, valamint a várakozás alatti felügyeletért a tanulók részére tanórát vagy más foglalkozást tartó pedagógus a felelős. A veszélyeztetett épület kiürítése során fokozottan ügyelni kell a következőkre: - az épületből minden tanulónak távoznia kell, ezért az órát, foglalkozást tartó nevelőnek a tantermen kívül (pl.: mosdóban, szertárban stb.) tartózkodó gyerekekre is gondolnia kell! - a kiürítés során a mozgásban, cselekvésben korlátozott személyeket az épület elhagyásában segíteni kell! - a kiürítés során a liftet (mozgólépcsőt) nem lehet használni! - a tanóra helyszínét és a veszélyeztetett épületet a foglalkozást tartó nevelő hagyhatja el utoljára, hogy meg tudjon győződni arról, nem maradt-e esetlegesen valamelyik tanuló az épületben. - a tanulókat a tanterem elhagyása előtt és a kijelölt várakozási helyre történő megérkezéskor a nevelőnek meg kell számolnia! Az igazgatónak, illetve az intézkedésre jogosult felelős vezetőnek a veszélyeztetett épület kiürítésével egyidejűleg - felelős dolgozók kijelölésével - gondoskodnia kell az alábbi feladatokról:

67

- a kiürítési tervben szereplő kijáratok kinyitásáról, - a közművezetékek (gáz, elektromos áram) elzárásáról. - a vízszerzési helyek szabaddá tételéről, - az elsősegélynyújtás megszervezéséről, - a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek (rendőrség, tűzoltóság, tűzszerészek stb.) fogadásáról. Az épületbe érkező rendvédelmi, katasztrófaelhárító szerv vezetőjét az intézmény igazgatójának vagy az általa kijelölt dolgozónak tájékoztatnia kell az alábbiakról: - a rendkívüli esemény kezdete óta lezajlott eseményekről, - a veszélyeztetett épület jellemzőiről, helyszínrajzáról, - az épületben található veszélyes anyagokról (mérgekről), - a közmű (víz, gáz, elektromos stb.) vezetékek helyéről, - az épületben tartózkodó személyek létszámáról, életkoráról, - az épület kiürítéséről. A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek helyszínre érkezését követően a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv illetékes vezetőjének igénye szerint kell eljárni a további biztonsági intézkedésekkel kapcsolatosan. A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv vezetőjének utasításait az intézmény minden dolgozója és tanulója köteles betartani! A rendkívüli esemény miatt kiesett tanítási órákat a nevelőtestület által meghatározott szombati napokon be kell pótolni. A tűz esetén szükséges teendők részletes intézményi szabályozását a „Tűzriadó terv" c. igazgatói utasítás tartalmazza. A robbantással történő fenyegetés esetén szükséges teendők részletes intézményi szabályozását az „Intézkedési terv robbantással való fenyegetés esetére (bombariadó terv)" c. igazgatói utasítás tartalmazza. A tűzriadó terv és a bombariadó terv elkészítéséért, a tanulókkal és a dolgozókkal történő megismertetéséért, valamint évenkénti felülvizsgálatáért az intézmény igazgatója a felelős. Az épületek kiürítését a tűzriadó tervben és a bombariadó tervben szereplő kiürítési terv alapján évente legalább egy alkalommal gyakorolni kell. A gyakorlat megszervezéséért az intézmény igazgatója a felelős. A tűzriadó tervben és a bombariadó tervben megfogalmazottak az intézmény minden tanulójára és dolgozójára kötelező érvényűek. A tűzriadó tervet és a bombariadó tervet lezárt borítékban az intézmény alábbi helyiségeiben kell elhelyezni: Tanári szobákban, titkári helységekben, intézményegység –vezetők irodáiban, igazgatói irodákban.

68

14.6. A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés feltételei A kiemelt munkavégzésért járó kereset kiegészítés feltételeit az egyes intézményegységek az intézményegységek sajátosságait tartalmazó mellékletükben egyéni módon szabályozzák.

14.7. A teljesítménypótlékra vonatkozó belső szabályok A teljesítménypótlék feltételeit az egyes intézményegységek az intézményegységek sajátosságait tartalmazó mellékletükben egyéni módon szabályozzák.

15. Intézményi működési rendek 15.1. A Corvina Óvoda és Általános Iskola Mátyás Király Általános Iskolájának működési rendje Az intézmény a tanév szorgalmi ideje alatt tanítási napokon 7 órától 17 óráig van nyitva. Ettől való eltérésre az igazgató adhat engedélyt eseti kérelem alapján. Hivatalos ügyeket 8 órától 16 óráig lehet intézni. Tanítás nélküli munkanapokon akkor szervezünk gyermekfelügyeletet, ha a szülő írásban kéri. Tanítási szünetekben az iskola ügyeleti rend szerint tart nyitva. A tanítás reggel 8 órakor kezdődik. A délutáni tanításnak 16 órakor van vége. Reggeli ügyeletet 7.30 - tól, délutáni ügyeletet 16 órától 16.30 - ig biztosítunk tanulóinknak. 9.40 -től 9.55-ig egy 15 perces (uzsonnaszünet) szünetet tartunk. A többi szünet 10 perces tanári ügyelettel. A tanulók a szüneteket - az uzsonna szünet kivételével- az udvaron töltik. Kivéve: esős idő, + 5 Co alatti hőmérsékletet. Az órák megkezdése előtt a tanulók az osztályterem előtt várják a nevelőket. A tanterembe csak tanári felügyelettel léphetnek be. A pedagógus becsengetéskor az osztályterem, szaktanterem előtt várja a tanulókat. Ha a pedagógus nem jelenik meg a tanteremben öt perccel a becsengetés után, a tanuló köteles jelenteni az igazgatónak vagy helyettesének hiányát. A tanulók a könyvtárat, tornatermet, műhelyt, öltözőket, előadót, szaktantermeket, az udvari játékokat csak pedagógusi felügyelet mellett használhatják. A pedagógus munkáját tanulói ügyeleti rendszer segíti, melynek szabályait a Tanulói ügyeleti rend tartalmazza.

15.1.1. A pedagógusok munkarendje A tanítási, foglalkozási és a tanítás nélküli munkanap programjának megkezdése előtt 15 perccel, ügyeleti beosztásának megkezdése előtt 5 perccel köteles annak helyén megjelenni. Ügyeletesi teendőit a Tanári ügyeleti szabályzatban meghatározottak szerint végzi. A munkából való rendkívüli távolmaradását, annak okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott napon fél 8-ig köteles jelenteni az igazgatónak vagy helyettesének. A hiányzó pedagógus hiányzásának kezdetekor köteles tanmenetét az egység-vezető-helyetteséhez eljuttatni. Ha ez nem lehetséges, a tanítási óra anyagát közölnie kell. A pedagógus az igazgató vagy a helyettes engedélye alapján térhet el a tanmenetben órarendben előírt óra tartásától. (pl.: múzeum, kiállítás-, színházlátogatás) 69

o felmentették a tanórai foglalkozáson való részvétel alól (pl. magántanuló) o engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményeinek az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget o a megengedettnél többet mulasztott, és a nevelőtestület döntése alapján o osztályozó vizsgát tehet. Az osztályozó vizsga időpontját úgy kell megállapítani, hogy a tanulónak megfelelő idő (legalább 1 hónap) álljon rendelkezésére a felkészüléshez. A külföldön tartózkodó magántanuló osztályozó vizsgájának időpontját a szülők itthoni tartózkodásának idejével összhangban az igazgató jelöli ki. Az osztályozó vizsga bizottságát a javítóvizsga bizottságáéhoz hasonlóan kell megszervezni.

15.2. A Corvina Óvoda és Általános Iskola Hunyadi János Általános Iskolájának működési rendje Az iskola épülete szorgalmi időben hétfőtől péntekig reggel 7 órától délután 17 óráig tart nyitva. Az iskola igazgatójával történt előzetes egyeztetés alapján az épület ettől eltérő időpontban, illetve szombaton és vasárnap is nyitva tartható. Szorgalmi időben hétfőtől péntekig a nyitva tartás idején belül reggel 7.30. óra és délután 16 óra között intézményegység-vezetőjének, vagy az őt helyettesítő személynek az iskolában kell tartózkodnia. Az iskolában egyidejűleg 5 fő ügyeletes nevelő kerül beosztásra. Az egyes ügyeletes nevelők felelősségi területe az alábbi épületekre vagy épületrészekre terjed ki: - udvar - folyosók A tanuló a tanítási idő alatt csak a szülő személyes, vagy írásbeli kérésére, az osztályfőnöke (távolléte esetén az intézményegység-vezető), illetve a részére órát tartó szaktanár írásos engedélyével hagyhatja el az iskola épületét. Rendkívüli esetben - szülői kérés hiányában - az iskola elhagyására csak az intézményegység-vezető vagy az osztályfőnök adhat engedélyt. A tanórán kívüli foglalkozásokat 11 órától 17 óráig, vagyis a délutáni nyitva tartás végéig kell megszervezni. Ettől eltérni csak az intézményegység-vezető beleegyezésével lehet. Szorgalmi időben a nevelői és a tanulói hivatalos ügyek intézése az iskolatitkári irodában történik hétfő – péntek 7.30 – 15.30

15.2.1. Az iskola vezetésének és közösségeinek külső kapcsolatai Az iskolai munka megfelelő szintű irányításának érdekében az iskola igazgatóságának állandó munkakapcsolatban kell állnia a következő intézményekkel: -

Az intézmény fenntartójával: Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzatával. Továbbá

a Polgármesteri Hivatal tisztségviselőivel - A pedagógiai intézetekkel: Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Pedagógiai Intézete, Kecskemét Kistérségi Pedagógiai Intézete - A kecskeméti Tanítóképző Főiskolával - A helyi oktatási intézmények vezetőivel és tantestületeivel:

73

- A városi művelődési intézményekkel és sportszervekkel. - A területileg illetékes nevelési tanácsadóval: Fecske u.8 A munkakapcsolat megszervezéséért, irányításáért az intézményegység-vezető a felelős. Az eredményes oktató- és nevelőmunka érdekében az iskola rendszeres munkakapcsolatot tart fenn az alábbi intézményekkel, szervezetekkel, gazdálkodókkal: - Az alábbi közművelődési intézményekkel: Kecskeméti Ifjúsági Otthon, 6000. Kecskemét, Kossuth tér 4.; Erdei Ferenc Művelődési Központ, 6000. Kecskemét, Deák tér 3.; Katona József Könyvtár, 6000. Kecskemét, Piaristák tere 8. - Az alábbi egyházak helyi gyülekezeteivel: Katolikus és Református Egyház A tanulók veszélyeztetettségének megelőzése, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok eredményesebb ellátása érdekében az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi felelőse rendszeres kapcsolatot tart fenn a kecskeméti gyermekjóléti szolgálattal. A munkakapcsolat felügyeletéért az intézményegység-vezető a felelős.

15.2.2. A mindennapi testedzés formái Az iskola tanulói számára a mindennapi testedzést az alábbi foglalkozások biztosítják: - Az első-negyedik évfolyamon - a heti három kötelező testnevelés óra, - a többi tanítási napon pedig a játékos, egészségfejlesztő testmozgás. - Az ötödik-nyolcadik évfolyamon - a heti kettő vagy három kötelező testnevelés óra, - az iskolai sportkör különféle sportágakban szervezett foglalkozásai, - A napközi otthonban és a tanulószobán játékos, egészségfejlesztő testmozgás. A tanórán kívüli sportfoglalkozásokat az iskolai diáksportköri foglalkozások vagy az iskolában működő diáksportköri egyesület szakosztályainak kell megszervezni. Ezeken az iskola minden tanulója jogosult részt venni. A tanórán kívül szervezett foglalkozásokon való részvételhez az iskola biztosítja, hogy - az őszi és a tavaszi időszakban: a sportudvar, a tornaterem, - a téli időszakban: a tornaterem, korcsolyapálya, testnevelő tanár illetve tanár felügyelete mellett hétfőtől péntekig szükség szerint a tanulók számára nyitva legyen. A foglalkozások pontos idejét tanévenként az iskolai munkatervben kell meghatározni. tartalmazza.

74

15.2.3. A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés feltételei Egyszeri kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés kaphat az iskola dolgozója az alábbi feladatok ellátásáért. A kereset-kiegészítés összege a mindenkori éves költségvetési törvényben meghatározott egy főre jutó összeg százalékában kerül meghatározásra. - Első osztály osztályfőnökét a tanév végén: 300%. - Nyolcadik osztály osztályfőnökét a tanév végén: 300%. - Iskolai ünnepségekért felelős nevelőket: 100%. - Iskolán kívüli rendezvények felelőseit, szervezőit a feladat nagyságától függően: 200300 %. - Tanulmányi, kulturális, sport stb. versenyen, bemutatón pályázaton a tanulókkal elért 1-3. helyezésért a felkészítő nevelőket - városi szintű versenyen: 50%, - körzeti szintű versenyen: 100%, - megyei területi szintű versenyen: 150%, - megyei szintű versenyen: 200 - országos területi szintű versenyen: 250%, - országos szintű versenyen: 300%. - bemutató tanításért - iskolán belül: 100%, - sikeres pályázatok írásáért és a felhasználás lebonyolításáért a pályázaton elnyert összeg nagyságától függően: 50-300%. - iskolai szintű rendezvény megszervezéséért: 100%. A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés meghatározott időre (havonként) is adható a dolgozók részére a folyamatosan végzett többletfeladatok ellátásának elismeréseképpen. E többletfeladatokat és az értük járó havi kereset-kiegészítést a iskola éves munkatervében kell meghatározni. Az intézmény költségvetésében a kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítésre az adott gazdasági évre biztosított összegből az előző két pontban meghatározott kereset-kiegészítések kifizetése után fennmaradó összeget a tárgyév végén az iskola dolgozóinak jutalomként kell kifizetni a tartósan magas színvonalú, kiemelkedő, illetőleg tartósan jó munka szempontjainak figyelembe vételével. A kiemelt munkavégzésért járó kereset kiegészítés dolgozóknak történő odaítéléséről az iskolai vezető tanács tagjainak javaslata alapján az iskola igazgatója dönt.

15.2.4. A teljesítménypótlék összegére vonatkozó belső szabályok Az intézményben az egyes pedagógus munkaköröket, munkaköri feladatokat ellátó alkalmazottak a teljesítménypótlékként a közoktatásról szóló törvényben meghatározottak szerint a fenntartó döntése alapján részesülnek.

15.2.5. Az iskolai hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok - Az iskola zászlója, címer. - Az iskolai évkönyv : jubileumi megjelenés (15, 20, 30, 40,…év ). - Az iskola névadója, emlékének ápolása ( évente a munkatervben szabályozva ). -

Az iskolai ünnepségek, megemlékezések, rendezvények( munkaterv szerint ) Kitüntetések a szülök, a dolgozók és a tanulók körében ( Hunyadi díj ) Iskolarádió, iskolai Internetes honlap működtetése. Iskolatörténeti emlékek gyűjtése ( könyvtár ) 75