A Corvina Óvoda és Általános Iskola Szervezeti és Működési Szabályzata

A Corvina Óvoda és Általános Iskola Szervezeti és Működési Szabályzata

Kecskemét Megyei Jogú Város Közgyűlése Oktatási és Egyházügyi Bizottsága ………..…. számú határozatával jóváhagyta 2009.. ……………… hó ….- n

1

TARTALOMJEGYZÉK 1. PREAMBULUM ..................................................................................................................................................... 6 1.1. AZ INTÉZMÉNYI SZMSZ JOGSZABÁLYI ALAPJAI ..................................................................................................... 6 1.2. AZ SZMSZ HATÁLYA ............................................................................................................................................. 6 2. AZ INTÉZMÉNY ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI ................................................................................................. 7 2.1. ALAPÍTÓ OKIRAT ............................................................................................................................................... 7 2.2. A FELADATOK FORRÁSAINAK MEGHATÁROZÁSA .................................................................................................. 10 2.3. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSÉNEK ALAPDOKUMENTUMAI ......................................................................................... 10 2.4. AZ INTÉZMÉNY KÉPVISELETÉRE JOGOSULTAK ...................................................................................................... 10 2.5. AZ INTÉZMÉNY BÉLYEGZŐI ÉS AZOK HASZNÁLATÁNAK SZABÁLYAI ..................................................................... 10 2.5.1. A bélyegzők felirata és annak lenyomatai: ................................................................................................... 11 3. ORGANOGRAM .................................................................................................................................................. 12 3.1. AZ INTÉZMÉNY VEZETÉSE - IGAZGATÓSÁG ........................................................................................................... 14 3.1.1. Igazgató........................................................................................................................................................ 14 3.1.2. Igazgatótanács ............................................................................................................................................. 14 3.1.3. Gazdasági hivatal......................................................................................................................................... 14 3.2. AZ INTÉZMÉNY VEZETÉSÉNEK FELADATKÖRE....................................................................................................... 23 3.2.1. Közös igazgatású közoktatási intézmény igazgatója .................................................................................... 23 3.2.2. Közös igazgatású közoktatási intézmény igazgatótanácsa ........................................................................... 24 3.2.3. Az igazgatótanács összetétele....................................................................................................................... 24 3.2.4. Gazdaságvezető /magasabb vezető/ ............................................................................................................. 25 3.2.5. Intézményegység-vezetők /magasabb vezetők/.............................................................................................. 26 4. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI RENDJE.......................................................................................................... 27 4.1. AZ INTÉZMÉNY MUNKARENDJE ............................................................................................................................. 27 4.1.1. Az iskolai intézményegységek munkarendje ................................................................................................. 27 4.1.2. Az óvodai intézményegységek munkarendje ................................................................................................. 29 4.2. A MUNKÁLTATÓI JOGKÖR GYAKORLÁSA............................................................................................................... 31 4.2.1. Közalkalmazotti jogviszony, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony létrejöttének rendje (Megbízási szerződés kötése óraadókkal, vállalkozókkal) ........................................................................................................ 31 4.2.2. Az intézmény dolgozóinak jogai és kötelességei........................................................................................... 31 4.2.3. Utasítási, intézkedési jog gyakorlása ........................................................................................................... 31 4.2.4. A munkavégzés általános szabályai.............................................................................................................. 32 4.2.5. Éves költségvetés tervezése........................................................................................................................... 33 4.2.6. Az intézményi munka tervezése..................................................................................................................... 35 4.2.7. Beszámoló az intézmény tevékenységéről..................................................................................................... 35 4.2.8. Az intézményen belüli kapcsolattartás rendje .............................................................................................. 36 4.2.8.1. A szervezeti egységek és a vezetők között a kapcsolattartás rendje.................................................................................36 4.2.8.2. A szervezeti egységek között a kapcsolattartás rendje.....................................................................................................36 4.2.8.3. A közalkalmazotti tanáccsal és szakszervezetekkel való együttműködés rendje ..............................................................37

5. A KÖTELEZŐ TANÓRAI ÉS A NEM KÖTELEZŐ TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI.................................................................................................................................... 37 5.1. A TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK .................................................................................................................. 37 5.2. A MINDENNAPI TESTEDZÉS FORMÁI ...................................................................................................................... 39 6. AZ INTÉZMÉNY KÖZÖSSÉGEI, EZEK KAPCSOLATAI EGYMÁSSAL ÉS AZ INTÉZMÉNY VEZETÉSÉVEL ....................................................................................................................................................... 40 6.1. AZ INTÉZMÉNYKÖZÖSSÉG ..................................................................................................................................... 40 6.2. AZ INTÉZMÉNYI ALKALMAZOTTAK KÖZÖSSÉGE .................................................................................................... 40 6.2.1. A szakalkalmazottak feladatkörébe átruházott feladatok ............................................................................. 40 7. A SZÜLŐK ÉS DIÁKOK SZERVEZETEI........................................................................................................ 42 7.1. A SZÜLŐI SZERVEZET KAPCSOLATTARTÁSI RENDJE AZ IGAZGATÓ ÉS AZ INTÉZMÉNYEGYSÉG-VEZETŐK KÖZÖTT.. 42 7.2. A DIÁKÖNKORMÁNYZAT ÉS AZ INTÉZMÉNY VEZETŐJE KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS FORMÁJA ÉS RENDJE........... 42

2

8. A TANULÓK RENDSZERES TÁJÉKOZTATÁSÁNAK, VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSÁNAK FORMÁJA ÉS RENDJE............................................................................................................................................................... 43 9. A TANULÓK JUTALMAZÁSÁNAK ELVEI ÉS FORMÁI............................................................................ 45 10. A CORVINA ÓVODA ÉS ÁLTALÁNOS ISKOLA KÖNYVTÁRAINAK MŰKÖDÉSÉNEK SZABÁLYAI, FELADATAI, RENDJE ........................................................................................................................................... 45 10.1. ISKOLAI KÖNYVTÁR ............................................................................................................................................ 46 ALAPVETŐ ISKOLAI KÖNYVTÁRI FUNKCIÓK, SZOLGÁLTATÁSOK .................................................................................. 47 10.2. AZ INTÉZMÉNYEGYSÉGEK KÖNYVTÁRAINAK SAJÁTOSSÁGAI .............................................................................. 47 10.2.1. A Corvina Óvoda és Általános Iskola Mátyás Király Általános Iskolája könyvtárának működési rendje . 47 10.2.2. A Corvina Óvoda és Általános Iskola Kertvárosi Általános Iskolája könyvtárának működési rendje....... 49 10.2.3. A Corvina Óvoda és Általános Iskola Mathiász János Általános Iskola könyvtárának jellemzői .............. 50 10.2.4. A Corvina Óvoda és Általános Iskola Hunyadi János Általános Iskolája könyvtárának jellemzői............ 50 11. KÜLSŐ KAPCSOLATOK RENDSZERE, FORMÁJA, MÓDJA ................................................................. 53 12. TÁJÉKOZTATÁS AZ INTÉZMÉNY MUNKÁJÁRÓL, SZERVEZETÉRŐL ........................................... 53 13. AZ ISKOLAI INTÉZMÉNYEGYSÉGEK TANKÖNYVELLÁTÁSI RENDJE .......................................... 53 14. A TÖBBCÉLÚ KÖZÖS IGAZGATÁSÚ INTÉZMÉNY INTÉZMÉNYEGYSÉGEINEK AZ SZMSZ ALÁ TARTOZÓ EGYEDILEG SZABÁLYOZOTT TERÜLETEI ............................................................................. 54 14.1. AZ INTÉZMÉNYBEN FOLYÓ BELSŐ ELLENŐRZÉSRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK ..................................................... 54 14.2. A PEDAGÓGIAI NEVELŐ OKTATÓ MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSI RENDJE ............................................................... 57 14.3. A GYERMEKEK RENDSZERES EGÉSZSÉGÜGYI FELÜGYELETE ÉS ELLÁTÁSA .......................................................... 58 14.4. AZ INTÉZMÉNY DOLGOZÓINAK FELADATAI A TANULÓI- ÉS GYERMEKBALESETEK MEGELŐZÉSÉBEN, ILLETVE BALESET ESTÉN / INTÉZMÉNYI VÉDŐ-ÓVÓ ELŐÍRÁSOK ................................................................................................. 59 14.5. RENDKÍVÜLI ESEMÉNYEK ESETÉN SZÜKSÉGES TEENDŐK .................................................................................... 62 14.6. A KIEMELT MUNKAVÉGZÉSÉRT JÁRÓ KERESET-KIEGÉSZÍTÉS FELTÉTELEI ........................................................... 64 14.7. A TELJESÍTMÉNYPÓTLÉKRA VONATKOZÓ BELSŐ SZABÁLYOK ............................................................................. 64 15. INTÉZMÉNYI MŰKÖDÉSI RENDEK ........................................................................................................... 64 15.1. A CORVINA ÓVODA ÉS ÁLTALÁNOS ISKOLA MÁTYÁS KIRÁLY ÁLTALÁNOS ISKOLÁJÁNAK MŰKÖDÉSI RENDJE. 64 15.1.1. A pedagógusok munkarendje...................................................................................................................... 64 15.1.2. Az épületben történő belépés és benn tartózkodás rendje .......................................................................... 67 15.1.3. Az intézmény vezetésének és közösségeinek külső kapcsolatai ................................................................... 67 15.1.4. A hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok .................................................................................... 67 15.1.5. Szociális támogatások megállapításának és felosztásának elvei................................................................ 68 15.1.6. A kiemelt munkavégzésért járó kereset kiegészítés feltételei ...................................................................... 68 15.1.7. A tanulmányokkal kapcsolatos vizsgakötelezettségek................................................................................. 68 15.2. A CORVINA ÓVODA ÉS ÁLTALÁNOS ISKOLA HUNYADI JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLÁJÁNAK MŰKÖDÉSI RENDJE .. 69 15.2.1. Az iskola vezetésének és közösségeinek külső kapcsolatai ......................................................................... 69 15.2.2. A mindennapi testedzés formái................................................................................................................... 70 15.2.3. A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés feltételei...................................................................... 71 15.2.4. A teljesítménypótlék összegére vonatkozó belső szabályok ........................................................................ 71 15.2.5. Az iskolai hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok ....................................................................... 71 15.3. A CORVINA ÓVODA ÉS ÁLTALÁNOS ISKOLA KERTVÁROSI ÁLTALÁNOS ISKOLÁJÁNAK MŰKÖDÉSI RENDJE ....... 72 15.3.1. Az intézmény munkarendje ......................................................................................................................... 72 15.3.1.1. Pedagógusok munkarendje............................................................................................................................................72 15.3.1.2. A tanév helyi rendje.......................................................................................................................................................72 15.3.1.3. Az intézményben tartózkodás rendje..............................................................................................................................72

15.3.2. Az iskola vezetésének és közösségeinek külső kapcsolatai ......................................................................... 73 15.3.2.1. A gyermekjóléti szolgálattal való kapcsolattartás .........................................................................................................73 15.3.2.2. Városi könyvtárral való kapcsolattartás .......................................................................................................................73

15.3.3. Az iskolai hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok ....................................................................... 74 15.3.4. Az intézmény létesítményeinek és helyiségeinek használata....................................................................... 75 15.3.5. A tanulmányokkal kapcsolatos vizsgakötelezettségek................................................................................. 75 15.3.6. A kiemelt munkavégzésért járó kereset- kiegészítés feltételei..................................................................... 76 15.3.7. Az intézmény szervezeti egységei................................................................................................................ 76

3

15.3.7.1. Iskolai könyvtár .............................................................................................................................................................76 15.3.7.2. Melegítő konyha ............................................................................................................................................................76 15.3.7.3. Tornaterem....................................................................................................................................................................76

15.4. A CORVINA ÓVODA ÉS ÁLTALÁNOS ISKOLA MATHIÁSZ JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLÁJÁNAK MŰKÖDÉSI RENDJE 76 15.4.1. Az iskola nyitva tartása .............................................................................................................................. 76 15.4.2. A vezetők intézményben való benntartózkodásának rendje ........................................................................ 76 15.4.3. A pedagógusok munkarendje, ügyelet ........................................................................................................ 76 15.4.3.1. A tanítás rendje .............................................................................................................................................................77

15.4.4. Intézményi védő, óvó előírások................................................................................................................... 77 15.4.5. Az iskola vezetésének és közösségeinek külső kapcsolatai ......................................................................... 78 15.4.6. Az iskolai hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok ....................................................................... 78 15.4.7. Az iskola döntése, intézkedése, illetve intézkedésének elmulasztása ellen benyújtott eljárást megindító kérelmekre vonatkozó ............................................................................................................................................. 79 15.4.8. A létesítmények használati rendje .............................................................................................................. 79 15.4.9. Az iskola vagyonának védelme, kártérítési felelősség ................................................................................ 79 15.4.10. Szociális támogatások megállapításának és felosztásának elvei .............................................................. 80 15.4.11. A minőségi munka értékelése.................................................................................................................... 81 15.5. A CORVINA ÓVODA ÉS ÁLTALÁNOS ISKOLA IFJÚSÁG ÚTI ÓVODÁJÁNAK MŰKÖDÉSI RENDJE ............................. 81 15.5.1. Nyitva tartás, a gyermekek fogadása.......................................................................................................... 81 15.5.2. A vezetők intézményben való benntartózkodásának rendje ........................................................................ 82 15.5.3. Egyéb, a működés rendjére vonatkozó általános rendelkezések................................................................. 82 15.5.3.1. Zárva tartás, ügyelet......................................................................................................................................................82 15.5.3.2. Helyiségek használata ...................................................................................................................................................82 15.5.3.3. Az óvoda helyiségeinek használói felelősek...................................................................................................................82

15.5.4. A gyermekek kísérete .................................................................................................................................. 83 15.5.5 Munkarendek............................................................................................................................................... 83 15.5.5.1. A dolgozók munkarendje ...............................................................................................................................................83 15.5.5.2. Az alkalmazottak munkarendje......................................................................................................................................84

15.5.6. A fejlesztőpedagógus feladatai és jogköre.................................................................................................. 84 15.5.6.1. A fejlesztőpedagógus gyakorlati tevékenységének mozzanatai......................................................................................84

15.5.7. Az óvoda vezetésének és közösségeinek külső kapcsolatai ......................................................................... 85 15.5.8. Gyermekvédelmi munka megszervezése, ellátása....................................................................................... 85 15.5.8.1. Az óvoda gyermekvédelemmel kapcsolatos feladatai ....................................................................................................86

15.5.9. Az óvodai hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok ....................................................................... 86 15.5.9.1. Az ünnepélyek rendje.....................................................................................................................................................86 15.5.9.2. Nevelőkkel kapcsolatos hagyományok...........................................................................................................................87 15.5.9.3. Hagyományok ápolása ..................................................................................................................................................87 15.5.9.4. Szülőkkel való közös programok....................................................................................................................................87

15.5.10. A létesítmények használati rendje ............................................................................................................ 87 15.6. A CORVINA ÓVODA ÉS ÁLTALÁNOS ISKOLA CEGLÉDI ÚTI ÓVODÁJÁNAK MŰKÖDÉSI RENDJE............................ 87 15.6.1. Az óvoda szervezete .................................................................................................................................... 87 15.6.2. Az óvoda működési rendje.......................................................................................................................... 88 15.6.2.1. Az óvoda nyitva tartása .................................................................................................................................................88 15.6.2.2. Karbantartási szünet .....................................................................................................................................................88 15.6.2.3. Az óvoda ügyintézése.....................................................................................................................................................88 15.6.2.4. Az óvoda ügyvitele.........................................................................................................................................................88 15.6.2.5. Munkarend, nevelési év beosztása.................................................................................................................................88

15.6.3. A létesítmények és helyiségek használati rendje......................................................................................... 90 15.6.4. A vezetők benntartózkodási rendje ............................................................................................................. 91 15.6.5. A gyógypedagógus feladata........................................................................................................................ 91 15.6.6. Az óvodai hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok ....................................................................... 91 15.6.7. Az óvoda vezetésének és közösségeinek külső kapcsolatai ......................................................................... 92 15.6.8. A gyermekvédelmi munka megszervezése, ellátása .................................................................................... 92 15.7. A CORVINA ÓVODA ÉS ÁLTALÁNOS ISKOLA MŰKERTVÁROSI ÓVODÁJÁNAK MŰKÖDÉSI RENDJE ...................... 93 15.7.1. Egyéb, a működés rendjére vonatkozó általános rendelkezések................................................................. 93 15.7.1.1. Illetéktelen személy jogtalan behatolása .......................................................................................................................93 15.7.1.2. Kulcskezelés ..................................................................................................................................................................94 15.7.1.3. Számítógép, sokszorosító gépek használatára vonatkozó előírások ..............................................................................94

15.7.2. Helyettesítési elvek ..................................................................................................................................... 94 15.7.3. Az óvoda vezetésének és közösségeinek külső kapcsolatai ......................................................................... 95 15.7.4. A központi óvoda és a telephelyek közösségének kapcsolattartási rendje .................................................. 95 15.7.5. A gyermekvédelmi munka megszervezése, ellátása .................................................................................... 95 15.7.6. A z óvodai hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok ...................................................................... 96

4

MELLÉKLETEK, FÜGGELÉKEK ....................................................................................................................... 98 1. SZ. MELLÉKLET: ADATKEZELÉSI ÉS IRATKEZELÉSI SZABÁLYZAT........................................................................ 99 2. SZ. MELLÉKLET: KÖTELEZETTSÉG ÉS UTALVÁNYOZÁS RENDJÉRŐL .................................................................. 103 3. SZ. MELLÉKLET: A CORVINA ÓVODA ÉS ÁLTALÁNOS ISKOLA INTÉZMÉNYI KÖNYVTÁRAINAK GYŰJTŐKÖRI SZABÁLYZATA ........................................................................................................................................................... 105 4. SZ. MELLÉKLET: A CORVINA ÓVODA ÉS ÁLTALÁNOS ISKOLA HUNYADI JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLÁJA KÖNYVTÁRÁNAK GYŰJTŐKÖRI SZABÁLYZATA........................................................................................................... 107 5. SZ. MELLÉKLET: AZ INTÉZMÉNY, VALAMINT AZ INTÉZMÉNYEGYSÉGEK LOGÓI ................................................ 109 6. SZ. MELLÉKLET: SZERKEZETI STRUKTÚRÁK ..................................................................................................... 112 1. sz. függelék ....................................................................................................................................................... 115 2. sz. függelék ....................................................................................................................................................... 124 3. sz. függelék ....................................................................................................................................................... 160 4. sz. függelék ....................................................................................................................................................... 170 5. sz. függelék ....................................................................................................................................................... 183

5

1. Preambulum 1.1. Az intézményi SZMSZ jogszabályi alapjai Az intézményi SZMSZ jogszabályi alapjai: - A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (továbbiakban: Kt.) 40.§ (1)-(3); - Az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998 (XII.30.) Korm.r. (továbbiakban: Ámr.) - A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994 (VI.8.) MKM r. (továbbiakban: MKM r.) 4.§, 6/C.§, 8.§(3), 50.§ a), 3.sz melléklet; - A költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/2003 (XI.26.) Korm.r. (továbbiakban: Ellenőrzési r.) 4.§ (3); - A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény (továbbiakban: Ttv.) 8/E.§ és 29.§ (3); - A tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 23/2004. (VIII.27.) OM r. (továbbiakban: Tankönyv r.) 23.§ (5); - A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (továbbiakban : Kjt) - 138/1992. (X.8.) Korm. rendelet a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben

1.2. Az SZMSZ hatálya A jelen SZMSZ-t a Corvina Óvoda és Általános Iskola szervezeti felépítésére és működésére vonatkozó szabályzatot az intézmény vezetőjének előterjesztése alapján a nevelőtestület fogadta el. Az elfogadáskor a jogszabályban meghatározottak szerint egyetértési jogot gyakorolt a diákönkormányzat és az intézményi szülői szervezet. A SZMSZ és az egyéb belső szabályzatok (igazgatói utasítások) előírásainak betartása az intézmény valamennyi dolgozójára nézve kötelező. Jelen SZMSZ-t érvényesen módosítani csak a nevelőtestület elfogadásával, a diákönkormányzat egyetértésével és a fenntartó jóváhagyásával lehetséges. Az SZMSZ. módosítását kezdeményezheti: • a fenntartó, • a nevelőtestület, • az intézmény igazgatója, • a szülői munkaközösség intézményi vezetősége, • a diákönkormányzat intézményi vezetősége, Az intézmény eredményes és hatékony működéséhez szükséges további rendelkezéseket önálló szabályzatok, igazgatói utasítások tartalmazzák. Ezen szabályzatok, utasítások előírásait az intézmény igazgatója az SZMSZ változtatása nélkül is módosíthatja. Az SZMSZ nyomtatott formáját az iskolai egységek könyvtáraiban, az óvodai egységek nevelői szobáiban, digitális formában pedig a www.corvina-kecskemet.hu honlapon tesszük közzé.

6

2. Az intézmény általános jellemzői Alapítás kelte, határozat száma: 2007. 06. 28. ; 308/2007(VI. 28.) KH számú határozat Jelenleg az engedélyezett létszám összesen: 216 Szakmai tevékenységet ellátók létszáma: 162 Intézményüzemeltetéshez kapcsolódó létszám: 54 Törzskönyvi száma: 542870000 Egységek létszáma, megnevezése

2.1. ALAPÍTÓ OKIRAT Intézmény neve: Székhelye: Rövidített változatban: Jogszabályban meghatározott közfeladata:

Corvina Óvoda és Általános Iskola 6000 Kecskemét, Mátyás király körút 46. Corvina Közoktatási Intézmény a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvényben foglaltak szerinti tevékenység 852010 Alapfokú oktatás Kecskemét közigazgatási területe 542870 200921/2009/a Többcélú, közös igazgatású közoktatási intézmény 200921 Kecskemét Megyei Jogú Város Közgyűlése 6000 Kecskemét, Kossuth tér 1. Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata 6000 Kecskemét, Kossuth tér 1. Közszolgáltató költségvetési szerv Közintézmény Önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv

Szakágazati száma: Működési köre: Törzskönyvi száma: Az alapító okirat száma: Típusa: OM azonosítója: Irányító szerv neve: Székhelye: Fenntartó neve: Székhelye: Tevékenységek jellege: Közszolgáltató szerv fajtája: Feladatellátáshoz kapcsolódó funkciója: Alaptevékenysége 2009. 12. 31-ig: o A jóváhagyott helyi óvodai nevelési program szerinti óvodai nevelés. o Óvodai Integrációs Program működtetése o Sajátos nevelési igényű, mozgáskorlátozott és enyhe értelmi fogyatékos gyermekek integrált nevelése, óvodai ellátása. o A Mártírok úti óvodában magyar nyelvű cigány kulturális nevelés. o A jóváhagyott pedagógiai program alapján: o Nappali rendszerű általános műveltséget megalapozó iskolai oktatás. o Nappali rendszerű általános iskolai nevelés, oktatás. o Tanulók roma kultúrával való megismertetése, képességeik kibontakoztatására intézményi szintű programok működtetése. o Iskolaotthonos oktatás az 1-4 évfolyamon. o Napközi otthoni és tanulószobai foglalkozás. o Magyar - angol két tanítási nyelvű oktatás. o Különleges helyzetben lévő tanulók fejlesztése Integrációs Pedagógiai Program szerint. o Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő gyermekek fejlesztése, oktatása fejlesztő pedagógus segítségével. o Sajátos nevelési igényű, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő tanulók, valamint beszéd-, látás-, hallásés mozgássérült, továbbá szakértői javaslat alapján integrálható autista tanulók integrált oktatása, igény szerint utazó gyógypedagógiai szolgáltatás igénybevételével. o Sajátos nevelési igényű, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő tanulók oktatása. o Diáksport o Iskolai könyvtári tevékenység

7

Kiegészítő tevékenysége 2009. 12. 31-ig: 1. Tanulók tankönyvellátása. 2. Tanulók szociális helyzetétől függő ingyenes tankönyvellátás. 3. Óvodai intézményi közétkeztetés 4. Iskolai intézményi közétkeztetés 5. Munkahelyi vendéglátás 6. Saját vagy bérelt ingatlan hasznosítása, 7. Szakmai tevékenységet irányító és kisegítő szolgáltatás 8. Önkormányzatok és többcélú kistérségi társulások elszámolása Szakfeladatai 2009. 12.31-ig: 552312 Óvodai intézményi közétkeztetés 552323 Iskolai intézményi közétkeztetés 552411 Munkahelyi vendéglátás 751922 Önkormányzatok és többcélú kistérségi társulások elszámolása 801115 Óvodai nevelés 801214 Általános iskolai nappali rendszerű nevelés-oktatás 801225 Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű általános iskolai nevelése805113 Napközi otthonos és tanulószobai foglalkozás

oktatása.

Alaptevékenysége 2010. 01. 01-től: o A jóváhagyott helyi óvodai nevelési program szerinti óvodai nevelés. o Óvodai Integrációs Program működtetése o Sajátos nevelési igényű, mozgáskorlátozott és enyhe értelmi fogyatékos gyermekek integrált nevelése, óvodai ellátása. o A Mártírok úti óvodában magyar nyelvű cigány kulturális nevelés o A jóváhagyott pedagógiai program alapján: o Nappali rendszerű általános műveltséget megalapozó iskolai oktatás. o Nappali rendszerű általános iskolai nevelés, oktatás. o Tanulók roma kultúrával való megismertetése, képességeik kibontakoztatására intézményi szintű programok működtetése. o Iskolaotthonos oktatás az 1-4 évfolyamon. o Napközi otthoni és tanulószobai foglalkozás. o Magyar - angol két tanítási nyelvű oktatás. o Különleges helyzetben lévő tanulók fejlesztése Integrációs Pedagógiai Program szerint. o Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő gyermekek fejlesztése, oktatása fejlesztő pedagógus segítségével. o Sajátos nevelési igényű, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő tanulók, valamint beszéd-, látás-, hallásés mozgássérült, továbbá szakértői javaslat alapján integrálható autista tanulók integrált oktatása, igény szerint utazó gyógypedagógiai szolgáltatás igénybevételével. o Sajátos nevelési igényű, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő tanulók oktatása. o Diáksport. o Iskolai könyvtári tevékenység. o Tanulók tankönyvellátása. o Tanulók szociális helyzetétől függő ingyenes tankönyvellátás. o Óvodai intézményi közétkeztetés. o Iskolai intézményi közétkeztetés. o Munkahelyi vendéglátás. nincs Kisegítő tevékenysége: Szakfeladatai (alap) 2010. 01. 01-től: 562912(1) Óvodai intézményi étkezés 562913(1) Iskolai intézményi étkezés 851000(1) Óvodai nevelés intézményeinek, programjainak komplex támogatása 851011(1) Óvodai nevelés, ellátás 851012(1) Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése, ellátása 852000(1) Alapfokú oktatás intézményeinek, programjainak komplex támogatás 852011(1) Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása 1-4. évfolyam 852012 (1) Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása 14. évfolyam

8

852013(1) Nemzeti és etnikai kisebbségi tanulók nappali rendszerű általános iskolai nevelése oktatása (1-4. évfolyam) 852021(1) Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása 5-8. évfolyam 852022(1) Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, 58. évfolyam 852023(1) Nemzeti és etnikai kisebbségi tanulók nappali rendszerű általános iskolai nevelése, oktatása (5-8. évfolyam) 855911(1) Általános iskolai napközi otthoni nevelés 855914(1) Általános iskolai tanulószobai nevelés 855915(1) Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai tanulószobai nevelése 931204(1) Iskolai diáksport-tevékenység és támogatása Szakfeladatai (kiegészítő) 2010. 01. 01-től: 562917(2) Munkahelyi étkeztetés 682002(2) Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése 841901(2) Önkormányzatok és többcélú kistérségi társulások elszámolása. 855935(2) Szakmai továbbképzések 931301(2) Szabadidősport (rekreációs sport) tevékenység támogatása Intézményegységei: – Corvina Óvoda és Általános Iskola Mátyás Király Általános Iskolája, 6000 Kecskemét, Mátyás király körút 46. – Corvina Óvoda és Általános Iskola Hunyadi János Általános Iskolája, 6000 Kecskemét Kandó K. u. 14. – Corvina Óvoda és Általános Iskola Mathiász János Általános Iskolája, 6000 Kecskemét Katona Zs. u. 1. – Corvina Óvoda és Általános Iskola Kertvárosi Általános Iskolája, 6000 Kecskemét Mártírok u. 29. – Corvina Óvoda és Általános Iskola Ceglédi Úti Óvodája, 6000 Kecskemét Ceglédi út 5-7. – Corvina Óvoda és Általános Iskola Ifjúsági Úti Óvodája, 6000 Kecskemét Ifjúság u. 1. – Corvina Óvoda és Általános Iskola Műkertvárosi Óvodája 6000 Kecskemét Csokor u. 9. 1-8. évfolyam Évfolyamai: Engedélyezett férőhelyek száma: o Óvoda: 880 fő o Általános Iskola 1.162 fő

oktatása

nincs Szakképesítés, tanulmányi terület: Telephelyei és a feladatellátást szolgáló ingatlanvagyon: Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzatának tulajdonában álló 6000 Kecskemét, Mátyás Király körút 46. sz.(iskola) 6323/1 6000 Kecskemét Kandó K. u. 14. (óvoda és iskola) 7063 6000 Kecskemét Katona Zs. u. 1.(iskola) 0377/3 6000 Kecskemét Mártírok u. 29. (iskola és óvoda) 8319 6000 Kecskemét Ceglédi út 5-7. (óvoda) 6135, 6136 és 6137 6000 Kecskemét Ifjúság u. 1.(óvoda) 6979 6000 Kecskemét Nyitra u. 4. (óvoda) 5744/2 6000 Kecskemét Mikszáth krt. 30. (óvoda) 5387 6000 Kecskemét Csokor u. 9. (óvoda) 8002/1 6000 Kecskemét Platán 1. (óvoda) 15397 6000 Kecskemét Mártírok u. 31. (óvoda) 8319 helyrajzi számú ingatlanok, valamint a 6000 Kecskemét Jász u. 32/a. sz. (óvoda) 2509 helyrajzi számú a Korall Kft. tulajdonában lévő ingatlan. A fenti ingatlanvagyon és az intézmény vagyonleltárában Feladatellátást szolgáló vagyon: nyilvántartott tárgyi eszközök Vagyon feletti rendelkezés: o A vagyonnal való gazdálkodás vonatkozásában Kecskemét Megyei Jogú Város Közgyűlésének az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodásról szóló 25/2003. (VI.02.) rendeletében foglaltak szerint

9

kell eljárni. Az intézmény kezelésében lévő vagyon csak az alaptevékenység, a rendeltetésszerű működés veszélyeztetése nélkül hasznosítható, adható bérbe. Az intézményvezető kinevezése: Az intézmény vezetőjét Kecskemét Megyei Jogú Város Közgyűlése a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény és a 138/1992. (X.8.) Korm. rendelet – a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben – alapján pályázat útján határozott időre bízza meg. Foglalkoztatottjaira vonatkozó jogviszony megjelölése: o a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény alapján, közalkalmazotti jogviszony o a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény alapján polgári jogi jogviszony o

2.2. A feladatok forrásainak meghatározása 1. Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzatának éves költségvetési rendeletében meghatározott intézményi költségvetés. 2. Saját bevételek, állami támogatások 3. Egyéb pályázati források: városi, megyei, regionális, országos pályázati lehetőségek.

2.3. Az intézmény működésének alapdokumentumai o o o o o o o o o

Alapító okirat Pedagógiai program Házirend Minőségirányítási program Éves munkaterv Belső ellenőrzési terv Intézményegységek tanévre szóló munkatervei Az intézményegységek házirendje Jelen intézményi SZMSZ a mellékleteivel.

2.4. Az intézmény képviseletére jogosultak Az intézményt az igazgató képviseli harmadik személyekkel szemben, valamint bíróságok és más hatóságok előtt. Az intézmény mindenkori vezetőjének akadályoztatása esetén a képviseletet gazdasági ügyekben a gazdasági igazgató-helyettes, oktatási ügyekben a Mátyás Király Általános Iskola egységvezetője látja el.

2.5. Az intézmény bélyegzői és azok használatának szabályai Az SZMSZ mellékletében megtalálható az adat és iratkezelési szabályzatban.

10

2.5.1. A bélyegzők felirata és annak lenyomatai: a. Körbélyegzők: felirata Corvina Óvoda és Általános Iskola 6000 Kecskemét Mátyás király krt.46. Corvina Óvoda és Általános Iskola Gazdasági Hivatal 6000 Kecskemét Kandó Kálmán út 14. Corvina Óvoda és Általános Iskola Hunyadi János Általános Iskolája 6000 Kecskemét Kandó Kálmán u. 14. Corvina Óvoda és Általános Iskola Kertvárosi Általános Iskolája 6000 Kecskemét Mártírok u. 29. Corvina Óvoda és Általános Iskola Mathiász János Általános Iskolája 6000 Kecskemét Katona Zs. u.1. Corvina Óvoda és Általános Iskola Mátyás Király Általános Iskolája Corvina Óvoda és Általános Iskola Csokor Utcai Óvodája 6000 Kecskemét Csokor u.9. Corvina Óvoda és Általános Iskola Cegléd Utcai Óvodája 6000 Kecskemét Ceglédi út 5. Corvina Óvoda és Általános Iskola Ifjúság Utcai Óvoda Nyitra Utcai Tagóvodája 6000 Kecskemét Nyitra utca 4. Corvina Óvoda és Általános Iskola Ifjúság Utcai Óvodája 6000 Kecskemét Ifjúság útja

tárolási helye Mátyás Király Iskola

felhasználásra jogosult igazgató gazdaságvezető-helyettes

Hunyadi János Iskola

gazdaságvezető-helyettes gazdasági hiv. dolgozói

Hunyadi János Általános Iskola

intézményegység-vezető, iskolatitkár

Kertvárosi Általános Iskola


Mathiász János Á. I.


Mátyás Király Á. I.


Csokor Utcai Óvoda

intézményegység-vezető, óvodatitkár

helyettes,

Ceglédi Úti Óvoda


helyettes,

Nyitra Utcai Óvoda


helyettes,

Ifj. Ú. Ó

intézményegységvezető-helyettes

11

b. Fejbélyegzők: felirata Corvina Óvoda és Általános Iskola 6000 Kecskemét Mátyás király krt.46. Corvina Óvoda és Általános Iskola Gazdasági Hivatal 6000 Kecskemét Kandó Kálmán út 14. Corvina Óvoda és Általános Iskola Hunyadi János Általános Iskolája 6000 Kecskemét Kandó Kálmán u. 14. Corvina Óvoda és Általános Iskola Kertvárosi Általános Iskolája 6000 Kecskemét Mártírok u. 29. Corvina Óvoda és Általános Iskola Mathiász János Általános Iskolája 6000 Kecskemét Katona Zs. u.1. Corvina Óvoda és Általános Iskola Mátyás Király Általános Iskolája Corvina Óvoda és Általános Iskola Csokor Utcai Óvodája 6000 Kecskemét Csokor u.9. Corvina Óvoda és Általános Iskola Cegléd Utcai Óvodája 6000 Kecskemét Ceglédi út 5. Corvina Óvoda és Általános Iskola Ifjúság Utcai Óvoda Nyitra Utcai Tagóvodája 6000 Kecskemét Nyitra utca 4.

tárolási helye Mátyás Király Iskola

felhasználásra jogosult igazgató gazdaságvezető-helyettes

Hunyadi János Iskola

Gazdaságvezető-helyettes, gazdasági hiv. dolgozói

Hunyadi János Általános Iskola

Intézményegység-vezető, iskolatitkár

Kertvárosi Általános Iskola


Mathiász János Á. I.


Mátyás Király Á. I.

intézményegység-vezető, helyettes, iskolatitkár Intézményegység-vezető, helyettes, óvodatitkár

Csokor Utcai Óvoda

,


Intézményegység-vezető, helyettes, óvodatitkár

Nyitra Utcai Óvoda

Intézményegység-vezető, helyettes, óvodatitkár

3. Organogram Többcélú közös igazgatású intézmény szerveződési szintjei: Igazgatóság Igazgató

Gazdasági Hivatal Igazgatótanács tagjai: igazgató, gazdasági gazdaságvezető ig.h., egységvezetők Intézményegységek Intézményegység- vezetők és intézményegységvezető-helyettesek

12

Corvina Óvoda és Általános Iskola többcélú közös igazgatású közoktatási intézmény Intézményegységek (telephelyek) óvodák


Jász Utcai telephely

Ifjúság Úti Óvoda

Nyitra Utcai telephely

és

Kertvárosi Óvoda

Mikszáth Körúti telephely

általános iskolák

Mathiász János Ált.Isk.

Csokor Utcai Telephely

Mátrtírok Úti Telephely

i

Hunyadi János Ált.Isk.

Napsugár Telephely

Kertvárosi Ált.Isk.

Mátyás Király Ált.Isk.

Tulipán Telephely

Gazdasági vezető

Könyvelő (2fő)

Pénztáros (1fő)

Gazdasági ügyintéző (1 fő)

személyügyi munkatárs (1fő)

Iskolatitkár (4 fő)

Óvodatitkár (1 fő)

Karbantartó (1 fő)

13

3.1. Az intézmény vezetése - Igazgatóság 3.1.1. Igazgató Az intézmény egyszemélyi felelős vezetője. Magasabb vezetői beosztású, kinevezéséről Kecskemét Megyei Jogú Város Közgyűlése dönt.

3.1.2. Igazgatótanács Az igazgatóból és az intézmény-egységek azonos számú vezetőiből áll. A közös igazgatású közoktatási intézmény vezetését segíti, az intézmény és az intézményegységek munkájának összehangolásán keresztül.

3.1.3. Gazdasági hivatal

A Corvina Óvoda és Általános Iskola gazdasági szervezetének felépítése

Igazgató gazdaságvezető.

Könyvelő

Könyvelő

Személyügyi munkatárs

Pénztáros

Gazdasági ügyintéző

Gazdasági ügyintéző

14

A gazdasági szervezet feladatai a következők: 1. A költségvetés tervezésével összefüggő feladatok Az intézmény előzetes költségvetési javaslatát az önkormányzat által meghatározott időre és tartalommal készíti el, figyelembe véve a – többször módosított – 1992. évi XXXVIII. Törvény, az államháztartás működési rendjéről szóló – többször módosított – 217/1998. (XII.30.) Kormányrendelet, valamint az önkormányzat költségvetési koncepcióját. Az intézmény előzetes költségvetési javaslatát a gazdaságvezető készíti el. Az intézmény költségvetési javaslatát úgy kell összeállítani, hogy az külön tartalmazza: - az alap-előirányzatot és - az előirányzati többletet. Az alap-előirányzat a tervévet megelőző év eredeti előirányzatának a szerkezeti változásokkal és szintre hozásokkal módosított összege. Szerkezeti változásként kell szerepeltetni a következőket: - a megszűnő feladatok előirányzatainak éves szintű törlését, - a tervévet megelőző évben a helyi önkormányzati költségvetés általános és céltartaléka terhére engedélyezett - nem egyszeri jellegű – előirányzatok összegét, - a feladat átadás-átvételéből, illetve megszüntetéséből, az intézmény korszerűsítéséből adódó előirányzat változásokat, - a bevételi előirányzat változását, - a kiemelt előirányzatok feladatstruktúra többletbevétel miatti módosulását. Szintre hozásként kell számításba venni a költségvetési évet megelőző évben nem teljes éven át ellátott, a költségvetésbe szerkezeti változásként beépült feladatok, finanszírozási kötelezettségek egész évi kiadási és bevételi előirányzatának megfelelő összegű kiegészítését. Az előirányzati többlet a költségvetési évben jelentkező többletfeladatok ellátására, a mennyiségi és minőségi fejlesztésre fordítható előirányzati többlet, amely lehet - egyszeri jellegű, vagy - a következő év költségvetésébe beépülő. A költségvetési javaslat önkormányzat részére történő továbbításáért a gazdasági igh felelős. Az előirányzatok önkormányzattal történő egyeztetésén az intézmény vezetője és a gazdaságvezető vesz részt. A végleges költségvetés összeállításakor az önkormányzat képviselőtestület által a költségvetési rendeletben az intézményre vonatkozó előírásokat figyelembe kell venni. Az elkészített költségvetést az önkormányzat polgármesteri hivatala által megadott határidőre továbbítani kell a polgármesteri hivatal részére. A végleges költségvetés összeállításáért és a polgármesteri hivatal részére történő megküldéséért gazdaságvezető a felelős. 2. Az előirányzat felhasználás, módosítás Az intézmény részére jóváhagyott támogatási előirányzat csak alaptevékenységre és azzal összefüggő egyéb kiadásokra használható fel.

15

Az önkormányzat által eredeti előirányzatként jóváhagyott előirányzatok között előirányzatátcsoportosításokat illetve előirányzat-módosításokat a polgármesteri hivatal jegyzőjénél kell kezdeményezni. Előirányzat-átcsoportosítás, illetve előirányzat-módosítás csak az önkormányzat képviselőtestülete döntése alapján az abban foglaltak szerint hajtható végre. Ennek előkészítéséért gazdaságvezető a felelős. Az előirányzat-módosítások nyilvántartásáért a könyvelő felelős. 3. Az intézmény-üzemeltetés, fenntartás, működtetés, beruházás Az éves költségvetésben tervezett, illetve jóváhagyott szakmai eszközök beszerzéséért igazgató, működési-fenntartási eszközök beszerzéséért pedig a gazdaságvezető a felelős. Az évente rendszeresen ismétlődő fenntartási feladatok előkészítéséért, végrehajtásáért igazgató és gazdaságvezető a felelős. 4. A vagyon használat, hasznosítás Az intézmény kezelésében levő vagyonnal felelős módon, rendeltetésszerűen kell gazdálkodni. Az intézmény kezelésében levő vagyont átruházni, továbbá követelésről lemondani csak az önkormányzat rendeletében meghatározott módon és esetekben lehet. Az intézmény eszközeit és forrásait a bizonylati szabályzat előírásai szerint kell nyilvántartani. A vagyon nyilvántartásáért könyvelő a felelős. 5. A munkaerő-gazdálkodás Az intézmény dolgozóit az intézményvezető nevezi ki és gyakorolja tekintetükben a munkáltatói jogokat, illetve a bérgazdálkodási jogkört. A kinevezéssel, az átsorolással, a munkaviszony megszüntetésével kapcsolatos előkészítő munkálatokat (kinevezés, munkaszerződés, átsorolás, munkaviszony megszüntető határozat stb. elkészítése) személyügyi munkatárs végzi. Az intézmény és a Magyar Államkincstár Területi Igazgatóság közötti - létszám és bérgazdálkodásra vonatkozó - folyamatos munkakapcsolatot a gazdasági ügyintéző biztosítja, mint jelentő-felelős. A személyét és a személyében beállott változást az Igazgatósággal gazdaságvezető közli. A felelős továbbítja az Igazgatósághoz mindazokat a - rendelkezéseket, - jelentéseket, - okmányokat, amelyek az illetmények, társadalombiztosítási ellátások és egyéb járandóságok folyósítására közvetlenül vagy közvetve kihatással vannak. A dolgozók személyi, családi és szolgálati adataiban bekövetkezett változásokat az Igazgatósághoz minden esetben be kell jelenteni. A jelentő-felelősnek a tárgy hót követő hónap 05-ig a vezetők kötelesek leadni a tárgyhónapot érintő távolléti változásokat, 10-ig a váltózó bér feladásokat. Oktatás, intézmény működtetéséért szakfeladat.: 801 214 felelős: igazgató, igazgatóhelyettesek, intézményegység-vezetők, gazdaságvezető

16

Napközi szakfeladat: 805 113 felelős: igazgatóhelyettesek, intézményegység-vezetők A jelentő-felelősnek - az itt nem érintett kérdésekben az Igazgatóság által kialakított szabályok szerint kell eljárnia, - az adatközlés, változásjelentés során az Igazgatóság által rendszeresített nyomtatványokat kell alkalmaznia. A létszám- és bérgazdálkodásra vonatkozó naprakész nyilvántartásokat a jelentő-felelős vezeti. Az Igazgatóság részére történő jelentések határidőre való teljesítéséhez a vonatkozó dokumentumokat, bizonylatokat haladéktalanul át kell adni a jelentő-felelős részére abban az esetben, ha azokat nem ő kezeli, illetve nem ő készíti elő. 6. A pénzkezelés Az intézmény költségvetési előirányzatainak teljesítése során jelentkező bevételeket és kiadásokat az OTP és Kereskedelmi Bank Nyrt. hitelintézetnél megnyitott 11732002-15542872 számú bankszámlán és a házipénztárban kell kezelni. A bankszámlán kezelt pénzeszközök felett a rendelkezési jogot: - az intézmény vezetője, - gazdaságvezető, - főkönyvi könyvelők gyakorolják. A bankszámla pénzforgalmának bonyolítása során a számláról kiadás csak az érvényesített, utalványozott és ellenjegyzett bizonylatok alapján lehet, bizonylat nélkül „átutalási megbízás” a bankba nem küldhető, beszedési megbízás sem fogadható. A pénzforgalom bonyolításáról a bankkal bankszámlaszerződést kell kötni. A bankszámla feletti rendelkezés feltételeit az aláírás bejelentőn kell a bankhoz bejelenteni, amelyben meg kell határozni az aláírók sorrendjét is. A készpénzforgalom elsősorban az intézmény házipénztárában bonyolódik. Ennek szabályait a külön készített házipénztári szabályzat tartalmazza. A bankszámla pénzforgalmának lebonyolítása során az intézmény kiadási számláit OTP ügyfélterminál útján végzi, mint elektronikus ügyfélkapcsolat. 7. A könyvvezetés A számviteli nyilvántartások vezetése során a 2000. évi C. tv. a számvitelről és az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló, módosított 249/2000. (XII.24.) Kormányrendeletben meghatározott alapelveket valamint a tételes előírásokat. Minden gazdasági eseményről, mely az intézmény eszközeinek, illetve forrásainak állományát, megváltoztatja bizonylatot kell kiállítani.

A számviteli nyilvántartásokba csak szabályszerűen kiállított bizonylatok alapján lehet adatokat bejegyezni. A bizonylatokon az adatokat időtálló módon úgy kell rögzíteni, hogy azok a kötelező megőrzési határidőig olvashatók legyenek.

17

Szigorú számadási kötelezettség alá kell vonni azokat a bizonylatokat, nyomtatványokat, amelyek - illetéktelen felhasználásra, visszaélésre adhat alkalmat, - a nyomtatvány értékét meghaladó vagy a nyomtatványon szereplő névértéknek megfelelő ellenérték fejében szerezhetők be. Szigorú számadású nyomtatványként kell kezelni az intézménynél: - a készpénzcsekket, - a kiadási- és bevételi pénztárbizonylatokat, - pénztárjelentést, - sorszámozott űrlapokat (készpénzfelvételi utalvány, készpénzfizetési számla, kiküldetési rendelvények…). Az e körbe tartozó nyomtatványok készletéről és felhasználásáról olyan nyilvántartást kell vezetni, amelyből a beszerzett és felhasznált mennyiség sorszám szerint, továbbá a készletváltozások időpontjai egyértelműen megállapíthatók. A felhasználó köteles a nyomtatványokkal - beleértve a rontott példányokat is - elszámolni. 8. A beszámolási kötelezettség, és az adatszolgáltatás Költségvetési beszámoló összeállításával kapcsolatos feladatok Az intézmény az előirányzatok felhasználásáról és a gazdálkodásról az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló Kormányrendelet előírásai szerint féléves és éves beszámolót köteles készíteni. A beszámolót az önkormányzat által meghatározott határidőre és tartalommal kell elkészíteni, a Pénzügyminisztériumnak a zárszámadásra vonatkozó tájékoztató figyelembe vételével.

A féléves költségvetési beszámoló tartalma, a beszámoló készítés feladata A féléves beszámoló csak a költségvetés pénzügyi helyzetét mutatja be, mivel az eszközöket és forrásokat tartalmazó mérleget, pénzmaradvány-kimutatást és eredmény-kimutatást nem tartalmazza. A féléves költségvetési beszámoló - pénzforgalmi jelentést és - az éves költségvetési beszámoló kiegészítő mellékletéből a pénzforgalom egyeztetését (űrlapok) tartalmazza. Az intézménynek a féléves beszámolási kötelezettsége során a Pénzügyminisztérium által összeállított „Intézményi költségvetési beszámoló” (féléves) nyomtatvány-garnitúra űrlapjainak kitöltésével kell eleget tennie. A pénzforgalmi jelentés – az elemi költségvetéssel azonos formában és szerkezetben – tartalmazza az eredeti és módosított bevételi és kiadási előirányzatokat, a ténylegesen befolyt (beszedett) bevételeket, a pénzforgalom nélküli bevételeket, a ténylegesen teljesített kiadásokat, a pénzforgalmat tevékenységenként és azon belül főbb jogcímenként.

18

A pénzforgalom egyeztetésénél a nyitó pénzkészlet (pénztárak és betétkönyvek, költségvetési bankszámlák, előirányzat-felhasználási keretszámlák) állományából kiindulva a pénzforgalom változását, majd a záró pénzkészletet kell bemutatni. A féléves beszámolót a naptári év első félévéről június 30-i fordulónappal kell elkészíteni és azt legkésőbb július 25-ig az önkormányzat polgármesteri hivatalának megküldeni. A féléves beszámoló összeállításáért és határidőre történő továbbításáért gazdaságvezető a felelős. Az éves költségvetési beszámoló tartalma, a beszámoló-készítés feladata Az éves költségvetési beszámoló részei: - könyvviteli mérleg, - pénzforgalmi jelentés, - pénzmaradvány-kimutatás (előirányzatmaradvány-kimutatás), - kiegészítő melléklet (űrlapok). Az intézmény az éves beszámolási kötelezettségének a Pénzügyminisztérium által összeállított „Önkormányzati Intézményi Költségvetési Beszámoló” összeállításával, valamint az önkormányzat által kért további adatok elkészítésével tesz eleget. Az éves beszámolót a főkönyvi kivonat adataiból – az év végi, december 31-i fordulónapot figyelembe véve – kell elkészíteni. A főkönyvi kivonat összeállítása előtt a következőket kell biztosítani: - leltár készítése és átvezetése a könyvelés adatain, - az előirányzatok egyeztetése a felügyeleti szervvel a kiemelt előirányzatokra, az irányító szervi és saját hatáskörű átcsoportosításokra vonatkozóan, - év végi zárlati munkák elvégzése, - a mérleg összeállítása a mérlegtételek értékelésével. Az év végi zárlati munkák során a következő feladatokat kell elvégezni: - a bankszámlák egyenlegének egyeztetését a december havi utolsó bankszámlakivonat adataival, - a pénztárjelentések december havi utolsó adatainak egyeztetését a főkönyvi pénztárszámla adatával, - a decemberben kifizetett bérek elszámolását feladás alapján, - a bevételek és kiadások könyvelését december 31-ig szakfeladatonként, - a leltárral megállapított készletek, követelések (adósok, vevők egyéb követelések) és kötelezettségek (szállítók) állományváltozásának el-számolását a tőkeváltozással szemben, - a pénzforgalmi jelentés elkészítését követően az állományi és forgalmi számlák átvezetését az állományi számlákra a tőkeváltozással egyidejűleg történő elszámolással, - az értékcsökkenések elszámolását. Az éves beszámolót a naptári évről december 31-i fordulónappal kell elkészíteni, és azt legkésőbb a tárgyévet követő év február 28-ig meg kell küldeni az önkormányzat polgármesteri hivatalának. Az éves beszámoló összeállításáért és határidőre történő továbbításáért gazdaságvezető a felelős.

19

Adatszolgáltatás Adatszolgáltatás a tartozásállományról Az intézmény az elismert tartozásállományról – nemleges adat esetén is – havonta, a tárgyhót követő 10-ig az államháztartás működési rendjéről szóló – többször módosított – 217/1998. (XII.30.) Kormányrendelet, valamint az önkormányzat által meghatározottak szerint adatszolgáltatást köteles teljesíteni. Az adatszolgáltatás elkészítéséért és határidőre történő továbbításáért gazdasági vezető a felelős. Időközi költségvetési jelentés Az intézmény az államháztartás működési rendjéről szóló – többször módosított – 217/1998. (XII.30.) Kormányrendelet, valamint az önkormányzat által meghatározottak szerint köteles időközi költségvetési jelentést készíteni. Az adatszolgáltatás elkészítéséért és határidőre történő továbbításáért gazdaságvezető a felelős. Időközi mérlegjelentés Az intézmények az eszközei és forrásai alakulásáról negyedévenként, a főkönyvi kivonat adataiból összeállított mérlegjelentést kell készíteni az államháztartás működési rendjéről szóló – többször módosított – 217/1998. (XII.30.) Kormányrendelet, valamint az önkormányzat által meghatározottak szerint. Az adatszolgáltatás elkészítéséért és határidőre történő továbbításáért gazdaságvezető a felelős. 9. A költségvetés végrehajtásával összefüggő feladatok Kötelezettségvállalás a.

Az intézmény részéről a beszerzéssel, beruházással, felújítással és karbantartással kapcsolatos vállalkozási, szállítási szerződésben 50.000 Ft egyedi értékhatárig igazgató, ezen összeg felett csak írásban intézményvezető és/vagy a gazdaságvezető vállalhat kötelezettséget.

b.

Beruházásokkal, fejlesztésekkel, felújításokkal (karbantartásokkal) kapcsolatban a kivitelezés során felmerülő pótmunkákkal (többlet-munkákkal) kapcsolatban 50.000 Ftig igazgató, ezen összeg felett írásban intézményvezető és/vagy a gazdaságvezető vállalhat kötelezettséget.

c.

Az intézmény működését érintő irodaszer, egyéb eszközbeszerzéssel, valamint a meglévő eszközök, gépek javításával, továbbá a szakkönyvek, közlönyök megrendelésével kapcsolatban 50.000 Ft összeghatárig igazgató, ezen összeg felett írásban intézményvezető és/vagy a gazdaságvezető vállalhat kötelezettséget.

20

Érvényesítés Az érvényesítéssel kapcsolatos feladatokat minden esetben a könyvelők végzik el. Távollétük esetén a gazdasági ügyintézők helyettesítik.

Utalványozás a. Az utalványozás rendjére vonatkozó szabályok - az ebben a pontban leírt kivételtől eltekintve - azonosak a 7.1.1. pontban leírtakkal. b. Az intézményvezető által aláírt munkaszerződések, megbízási szerződések alapján kifizetésre kerülő bérek, megbízási díjak utalványozására az intézményvezetőn kívül jogosult még általános igazgatóhelyettes. Ezen felhatalmazás a jutalmak, prémiumok kifizetésének utalványozására nem vonatkozik. c. Az intézményvezető távolléte esetén utalványozásra az igazgatóhelyettes jogosult.

Ellenjegyzés Az ellenjegyzési jogkört – kifizetés jogcímétől függetlenül gazdaságvezető látja el. Szakmai teljesítés igazolása Szakmai teljesítés igazolására jogosult: igazgatóhelyettesek, igazgató, gazdaságvezető, 50 000.-Ft alatt engedéllyel rendelkező a szolgáltatással, termékkel kapcsolatos személy. (ped., isk.tit….)

Kötelezettségvállaló, utalványozó, ellenjegyző, érvényesítő feladatai Kötelezettségvállalás Az intézmény anyagi eszközeinek felhasználását maga után vonó intézkedés, amelynek következményeit, ha a feltétel (pl. munkavégzés, anyag-, áruszállítás, szolgáltatás) bekövetkezett, viselni kell. A kötelezettségvállalás előtt meg kell győződni arról, hogy a jóváhagyott (módosított) költségvetés fel nem használt és le nem kötött kiadási előirányzata biztosítja-e a fedezetet. A kötelezettségvállalás lehet: - alkalmazási okirat, - szerződés, - megállapodás, - megrendelő, - a pályázati úton odaítélt támogatásról szóló döntés aláírt dokumentuma, - egyéb okirat. Érvényesítés A számla beérkezését követő, de az elvégzett munka, a szállított anyag, áru a teljesített szolgáltatás kifizetését, illetőleg a bevételek beszedését megelőző ellenőrző tevékenység. Az érvényesítés során felül kell vizsgálni, hogy a bizonylatok megfelelnek-e az alaki és tartalmi követelményeknek.

21

Az érvényesítési hogy -

feladattal megbízott személy e feladat keretében köteles meggyőződni arról, a teljesítés kötelezettségvállalás alapján és annak megfelelően történt-e meg, jogszabály szerint jogos-e a követelés, a számla megfelel az alaki követelményeknek (kibocsátó, aláírás, bélyegző), a számla számszakilag helyes-e, a befektetett eszközök, készletek bevételezése megtörtént-e, az elvégzett munka, a szolgáltatás a megrendelő által történő átvétele megtörtént-e.

Az érvényesítésnek - az „érvényesítve” megjelölésen kívül tartalmaznia kell a megállapított összeget. Utalványozás Az érvényesítést követő gazdasági tevékenység, ami - a kiadások teljesítésének, - a bevételek beszedésének elrendelését jelenti. Az utalványozás utalványrendelettel történik. Az utalványrendelet külön írásbeli rendelkezés, amely tartalmazza: - az intézmény nevét és a terhelendő számlaszámát, - a kötelezettségvállalás nyilvántartásba vétel sorszámát, - a kifizetés vagy bevétel jogcímét, - a fizetés időpontját és módját, - a kedvezményezett megnevezését, - az érintett szakfeladat, illetve a főkönyvi számla számát, - az utalványozás keltét, valamint az utalványozó, ellenjegyző aláírását, - a könyvelés keltét, a könyvelő aláírását. Az utalványozás csak az ellenjegyzésre jogosult személy aláírásával együtt érvényes.

Ellenjegyzés A kötelezettségvállaláshoz és az utalványozáshoz kapcsolódik. Az ellenjegyzési feladattal megbízott személy köteles meggyőződni arról, hogy - a kötelezettségvállalók és az utalványozók az arra jogosult személyek voltak-e, - a jogszabályokat, a képviselő-testület rendeleteit, határozatait, valamint a belső szabályzatokat betartották-e, - a pénzügyi fedezet rendelkezésre áll-e. Amennyiben az ellenjegyző szabálytalanságot állapít meg, köteles arról a kötelezettségvállalót, utalványozót tájékoztatni, aki az intézkedését korrigálhatja, visszavonhatja. Amennyiben ez nem történik meg, az ellenjegyzésre jogosultnak a kötelezettségvállalást jelentő okmányt, ha nem ért vele egyet „a kötelezettségvállalás ellenjegyzése utasításra történt” záradékkal kell ellátnia, és erről az önkormányzat képviselőtestületét 8 napon belül értesíteni kell.

22

3.2. Az intézmény vezetésének feladatköre 3.2.1. Közös igazgatású közoktatási intézmény igazgatója Az igazgató / magasabb vezetői megbízás, magasabb vezetői munkakör, megbízott/ Jogállása: Az intézmény egyszemélyi felelős vezetője. Döntéseiben épít az intézmény alkalmazottainak véleményére, és az intézményegység-vezetők, valamint az igazgatótanács állásfoglalására. Jogköre és felelőssége az intézményt érintő valamennyi jogviszonyra kiterjed. Kizárólagos jogköre: - a munkáltatói jogok teljes körben való gyakorlása az érvényben lévő jogszabályok és Kecskemét Megyei Jogú Város Közgyűlése határozatainak figyelembe vételével Jogköre: - az intézmény működésének az irányítása, - az intézmény tevékenységével kapcsolatos kötelezettségvállalás, - az intézmény képviselete, - rendkívüli munkaszünet elrendelése Hatásköre: - az intézmény tanévre szóló éves munkatervében és az intézményegységek éves munkaterveiben elfogadott feladatok végrehajtásának ellenőrzése, a szükséges módosítások kezdeményezése és realizálása, - az intézmény naptári évre tervezett költségvetési előirányzatainak, az igényeknek és a változó körülményeknek megfelelő átcsoportosításokról való intézkedés illetve annak kezdeményezése, - belső ellenőrzési, munkavédelmi, vagyon és tűzvédelmi feladatokat irányítja és az intézményegység-vezetőkkel együtt ellenőri, hogy a feladattal megbízott dolgozók hogyan teljesítik feladataikat.. - meghatározza a katasztrófa, tűz-és a polgári védelmi tevékenység szervezeti és végrehajtási rendjét, irányítja és ellenőrzi a felkészülési és a védekezési időszakra meghatározott feladatok végrehajtását, - jogviszony létesítése, megszüntetése Feladatköre: - az intézmény stratégiájának – a jogszabályokkal és a fenntartói döntésekkel, iránymutatásokkal összhangban történő megfogalmazása, figyelembe véve az óvodák, iskolák, diákönkormányzatok és a szülők elvárásait, - az intézményi éves munkaterv, illetve beszámoló elkészítése, a program végrehajtásához szükséges feltételek megteremtése, a végrehajtás figyelemmel kísérése a szakmai feladatokat illetően,

23

-

az intézmény külső kapcsolatainak a szervezése, különös tekintettel a szolgáltatást igénybevevők, a fenntartó önkormányzat, a társintézetek, stb. tekintetében, a gazdasági tevékenység szervezeti, technikai feltételeinek meghatározása, a gazdálkodás megalapozottságához rövid és hosszú távú stratégiák megfogalmazása, a belső vezetői ellenőrzés megszervezése, az intézményi ellenőrzési terv alapján az intézmény egységek teljes körére, a feladatokkal összhangban a humán erőforrás biztosítása, a munkáltatói hatáskör ellátása, kiadmányozza az igazgató tanács döntéseit, úgy, mint, az intézményegység vezetői megbízásokat, a pályázatokat stb. tanulói felvételről dönt.

3.2.2. Közös igazgatású közoktatási intézmény igazgatótanácsa Jogállása: A közös igazgatású közoktatási intézmény vezetése, az intézmény-egységek munkájának összehangolása valamint az intézmény-egységek közös nevelőtestületi értekezlete munkájának előkészítése. Jogköre: - dönteni az intézményegység-vezetői pályázatok kiírásáról és a pályázat feltételeiről, az intézmény-egységek vezetőinek megbízásáról, a megbízás visszavonásáról, A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról (138/1992.(X.8.)sz. Korm. Rendelet). Döntését háromtagú független szakértői bizottság véleménye segíti. - dönteni mindazokról a kérdésekről, amelyeket a közös igazgatású közoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzata a döntési jogkörébe utal, úgy mint - az intézményi feladatellátás egységes éves munka- és ütemtervéről - a szervezeti egységek létrehozásáról, és megszüntetéséről - a pedagógiai programmal összhangban lévő szakmai fejlesztésekről - az intézményi dolgozók erkölcsi és anyagi elismeréséről a munkaközösség vezetők személyéről és a velük kapcsolatos szakmai és személyi kérdésekben.

3.2.3. Az igazgatótanács összetétele Élén az igazgató áll, tagjai az intézményegység- vezetők, akik szavazati joggal bírnak. Tanácskozási joggal állandó meghívottként, a gazdaságvezető, a közalkalmazotti tanács vezetője és a reprezentatív szakszervezeti vezető vesz részt. Továbbá az egyes napirendi pontokhoz kapcsolódó meghívottak vesznek részt. Döntéseit egyszerű többséggel hozza, szavazategyenlőség esetén az igazgató szavazata dönt. A döntéssel érintett személy a szavazásban nem vehet részt, de a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni. Személyi kérdésekben az érintett személy zárt ülést kérhet. Döntéseit, a személyi ügyek kivételével nyílt szavazással, egyszerű többséggel hozza meg az igazgató tanács. Személyi kérdésekben dönthetnek titkos szavazással is. Határozatképes ha a tagjainak 50%-a + 1 fő jelen van (azaz 4fő). Az üléseket az igazgató vezeti, távollétében a soros 24

elnök ( ügyrend alapján), melyről jegyzőkönyvet kell készíteni, ettől csak abban az esetben kell eltérni, ha a felszólaló kérésére a felszólalás teljes tartalmát is rögzíteni kell. Ülést 15 napon belül össze kell hívni, ha legalább a tagok 1/3 írásban a téma megjelölésével kezdeményezi. Az igazgatótanácsot az igazgató hívja össze, az ülést megelőzően, 5 munkanappal korábban.

3.2.4. Gazdaságvezető /magasabb vezetői megbízás, megbízott vezetői munkakör/ Jogállása: az igazgató munkáltatói jogköre mellett az igazgató közvetlen irányítása és felügyelete alatt, vele konstruktívan együttműködve, szakmailag önállóan szervezi az intézmény gazdálkodását és működtetési feladatokat. Vezeti a gazdasági és működtetési csoportot. Jogköre: - az intézményi kötelezettségvállalások ellenjegyzése - a gazdálkodási – működtetési csoport tevékenységének szervezése - az intézmény működésének - a költségvetési irányelvekkel és költségvetési előirányzatokkal összhangban történő - biztosítása Hatásköre: - az intézmény szakmai tevékenysége pénzügyi feltételeinek biztosítása az éves költségvetés alapján - az intézmény gazdálkodásával kapcsolatos előírások végrehajtása - a gazdálkodás szabályainak betartása és betartatása - az intézmény valamennyi szervezeti egységével folyamatos munkakapcsolatban áll. Feladatköre: - az éves intézményi költségvetés tervezetének elkészítése - féléves és éves gazdasági – számszaki és szöveges beszámolók elkészítése - kötelezettségvállalási nyilvántartások vezetésének biztosítása - selejtezés és leltározás megszervezése - a törvény szerinti közbeszerzések tervezése, előkészítése, lebonyolításuk megszervezése - a gazdálkodáshoz kapcsolódó előírások betartása, végrehajtása - a gazdasági – működtetési csoport munkájának szervezése - bekapcsolódik a gazdasági-működtetési csoport dolgozói alkalmazásával, munkájuk értékelésével, elismerésével, felelőségre vonásukkal, jutalmazásukkal kapcsolatos munkáltatói döntések előkészítésébe. - a gazdálkodáshoz szükséges szabályzatok kidolgozását biztosítja - a számviteli tevékenységért, gazdálkodáshoz nyújtott javaslatainak jogszerűségéért teljes felelőséggel tartozik - az intézményegységek költségelszámolása, és annak ellenőrzése - ellátja az intézmény működéét biztosító pénzügyi, munkaügyi, anyagellátási feladatokat, - elkészti a jogszabályokban előírt pénzügyi dokumentációt, segíti az intézmény vezetését a gazdálkodásban

25

-

szervezi a fűtést, a takarítást, a gondnoki teendőket gondoskodik az intézmény és intézményegységek vagyonvédelmének a biztonságáról betartja a bizonylati fegyelmet, a szigorú számadási nyomtatványokról szóló előírásokat, a takarékosság érvényesülését. Intézményi szintű karbantartás és működtetés megszervezése Koordinálja és ellenőrzi a normatíva igényeket és elszámolásokat

3.2.5. Intézményegység-vezetők /magasabb vezetői megbízás, magasabb vezetői megbízott/ Jogállásuk: - az intézmény- egységek szakmai vezetői - munkáltatói jogkörrel nem rendelkeznek - tanügy-igazgatási jogkörrel rendelkezik az intézmény tanulói tekintetében Jogkörük: - Az intézmény-egységek szakmai tevékenységének irányítása, a nevelési-oktatási feladatok ellátása az igazgató szakmai koordinálásával. - Működési rendet készít az intézményegység sajátosságait is figyelembe véve. - Külső kapcsolatrendszer működtetése az igazgató egyetértésével. - Javaslat, előterjesztés az intézmény vezetése részére az oktató nevelő munka színvonalának a javítása érdekében. - Javaslattétel az intézmény-egység humán és tárgyi erőforrásának, valamint a szakmai programok tervezéséhez. - Javaslatot tesz, fegyelmi illetve jutalmazási kérdésekben.. - Tartós távollét esetén az SZMSZ-ben foglaltakkal összhangban a munkaköri leírásban meghatározza a helyettesítés rendjét. Hatáskörök: - az intézményegység feladatellátás megszervezése, a működtetési rend meghatározása, irányítása, - az intézményegység képviselete a székhelyen, telephelyen és annak vonzáskörzetében, - munka, tűz és balesetvédelmi esetekben eljárni. Feladatkörük: - az intézményegység éves munkatervének az elkészítése, - a feladatellátás operatív szervezése, havi pénzforgalmi terv elkészítése, - adminisztráció szervezése, irányítása ellenőrzése, éves beszámoló készítése az intézmény-egység tevékenységéről, - szakszerű és törvényes működés biztosítása, - folyamatos kapcsolattartás, adatszolgáltatás az intézmény vezetésével, - nevelési értekezletek előkészítése, megtartása az intézmény-egységében, 26

-

-

javaslatot tesz az intézményegység dolgozói alkalmazásával, munkájuk értékelésével, elismerésével, felelőségre vonásukkal, jutalmazásukkal kapcsolatos munkáltatói döntések előkészítésébe, az intézmény éves ellenőrzési tervével összhangban az oktató nevelő munka szakmai ellenőrzése céljából tervet készít, részt vesz és közreműködik az intézmény egység intézményi ellenőrzéseinél ellátja az intézményegységek működési rendjében egyéni adottságaiknak megfelelően vállalt speciális feladatokat. Tanulói felvételre javaslatot tehet.

4. Az intézmény működési rendje Int.vez. h. vezetői m.

4.1. Az intézmény munkarendje 4.1.1. Az iskolai intézményegységek munkarendje Az intézmény épületei szorgalmi időben az iskolai intézményegységekben hétfőtől péntekig reggel 07 órától este 22 óráig vannak nyitva. Az intézmény igazgatójával történt előzetes egyeztetés alapján az épületek ettől eltérő időpontban, illetve szombaton és vasárnap is nyitva tarthatók. Szorgalmi időben hétfőtől péntekig a tanévre, a munkatervben meghatározott ügyeleti rend szerint az intézmény igazgatójának vagy az intézményegység-vezetőjének, ill. helyettesének az intézményegységben kell tartózkodnia. Az intézményegység-vezető helyettese az osztályfőnöki munkaközösség vezetője, akadályoztatása esetén pedig az egységvezető által alkalmilag megbízott személy. A megbízást a dolgozók tudomására kell hozni. A reggeli nyitva tartás kezdetétől a vezető beérkezéséig az ügyeletes nevelő, a délután távozó vezető után az esetleges foglalkozást tartó pedagógus felelős az intézmény működésének rendjéért, valamint ő jogosult és köteles a szükségessé váló intézkedések megtételére. Az intézményegységekben a tanítási órákat a helyi tanterv alapján 8 óra és 13 35 óra, iskolaotthonos osztályokban 8 óra és 16 óra között kell megszervezni. A tanítási órák hossza 45 perc, az óraközi szünetek hossza10, a hosszú szüneté 15 perc. A napközis csoportok munkarendje a délelőtti tanítási órák végeztével a csoportba járó tanulók órarendjéhez igazodva kezdődik és legkésőbb 16 30 óráig tart. Az iskolai intézményegységekben reggel 7.30 órától a tanítás kezdetéig és az óraközi szünetekben tanári ügyelet működik. Az ügyeletes nevelő köteles a rábízott épületben/épületrészben a házirend alapján a tanulók magatartását, az épületek rendjének, tisztaságának megőrzését, a balesetvédelmi szabályok betartását felügyelni. Az iskolai intézményegységekben egyidejűleg minimum 1-1 fő ügyeletes nevelő kerül beosztásra 7-7’30h –ig, 16’30- 17 h-ig. A tanuló a tanítási idő alatt csak a szülő személyes, vagy írásbeli kérésére, az osztályfőnöke (távolléte esetén az igazgató vagy az intézményegység vezető), illetve a részére órát tartó szaktanár írásos engedélyével hagyhatja el az intézmény épületét. Rendkívüli esetben - szülői kérés hiányában - az intézmény elhagyására csak az igazgató vagy az intézményegység- vezető adhat engedélyt. A tanórán kívüli foglalkozásokat a délutáni nyitva tartás végéig kell megszervezni. Ettől eltérni csak az intézményegység-vezetők beleegyezésével lehet.

27

Szorgalmi időben a nevelői és a tanulói hivatalos ügyek intézése a titkárságon történik 8 óra és 16 óra között. Az intézmény a tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet az intézmény igazgatója határozza meg, és azt a szünet megkezdése előtt a szülők, a tanulók és a nevelők tudomására hozza. A nyári szünetben az irodai ügyeletet hetente szerdai napokra kell megszervezni. Az intézmény épületeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. Az intézmény helyiségeinek használói felelősek: - az intézmény tulajdonának megóvásáért, védelméért, - az. intézmény rendjének, tisztaságának megőrzéséért, - a tűz- és balesetvédelmi, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért, - az intézmény szervezeti és működési szabályzatában, valamint a tanulói házirendben megfogalmazott előírások betartásáért. A gyermekek az intézmény létesítményeit, helyiségeit csak pedagógus felügyeletével használhatják. Ez alól csak az egység vezetője adhat felmentést. Az intézmény épületében az intézményi dolgozókon és a tanulókon kívül csak a hivatalos ügyet intézők tartózkodhatnak, illetve azok, akik erre az intézmény igazgatójától engedélyt kaptak (pl.: helyiségbérlet esetén).. Az intézmény berendezéseit, felszereléseit, eszközeit az intézmény épületéből elvinni csak az igazgató, vagy az intézményegység- vezető engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet. Az intézmény helyiségeit - elsősorban a hivatalos nyitvatartási időn túl és a tanítási szünetekben külső igénylőknek külön megállapodás alapján át lehet engedni, ha ez az intézményi foglalkozásokat, rendezvényeket nem zavarja. Az intézmény helyiségeit használó külső igénybe vevők, az intézmény épületén belül csak a megállapodás szerinti időben és helyiségekben tartózkodhatnak. Az intézmény épületében dohányozni csak a kijelölt helyen lehet. A dohányzóhelyek kijelölése az egységvezetők feladata. Az intézményben mindenfajta reklámtevékenység tilos. Ez alól kivételes esetben az intézmény igazgatója felmentést adhat, amennyiben az adott reklám a tanulóknak szól és az egészséges életmóddal, a környezetvédelemmel, a társadalmi, közéleti tevékenységgel, illetve a kulturális tevékenységgel függ össze. Az iskolai felvétel rendje: A tanulók felvétele első osztályba az alábbi elbírálási sorrendben történik: A jelentkezők közül elsőbbséget élveznek a HHH-s tanulók. Mindegyik iskola elsősorban a körzetében lévő tanulókat veszi fel. Amennyiben a körzetben lévő jelentkezőkön túl maradt hely, lehetőség van körzeten kívüliek felvételére is. Ha a körzeten kívüli jelentkezők száma meghaladja a felvehető tanulói létszámot, sorsolással döntünk a jelentkező tanulók kiválasztásakor. Angol-magyar két tanítási nyelvű program: A Mátyás Király Általános Iskolában 2009. szeptember 1-jétől két tanítási nyelvű program indul. A program városi beiratkozási hatókörű, így jelentkezhetnek körzeten kívüli tanulók is. Jelentkezéskor a szülők jelzik, hogy kívánnak-e élni a két tanítási program lehetőségével. A jelentkező tanulók első évben előkészítő foglalkozásokon vesznek részt, s az egy éves teljesítmény alapján kiválasztott tanulók a második évfolyamtól kezdik el részvételüket a két tanítási nyelvű oktatásban.

28

Tanulói átvétel rendje: Az intézményegységek vezetői az intézmény igazgatójával egyeztetve létesíthetnek jogviszonyt új tanulókkal. A felvétel előtt gondosan meg kell vizsgálni, hogy az egység képes-e megfelelően folytatni a jelentkező tanuló oktatását, nevelését, nincsenek-e olyan előzmények/ idegen nyelv, alternatív pedagógia, olyan sajátos nevelési igény/ amelyhez az egység nem képes szakmai hátteret biztosítani. Jogviszony megszüntetése: A tanulói jogviszony az alábbi módokon szűnhet meg: - magasabb iskolai rendszerbe lépéssel - szülői kérésre - fegyelmi áthelyezéssel

4.1.2. Az óvodai intézményegységek munkarendje A gyermekek fogadása, nyitva tartás Az óvoda hétfőtől péntekig tartó ötnapos munkarenddel, egész éven át, folyamatosan működik. A nevelési év a tárgyév szeptember hó 1. napjától a következő év augusztus hó 31. napjáig tart. Üzemeltetése a fenntartó által meghatározott nyári zárva tartás alatt szünetel. Ilyenkor történik az óvoda szükség szerinti felújítása, karbantartása, valamint a nagytakarítás.( a zárás általában 5-6 hét ) A nyári zárva tartás időpontjáról a szülők legkésőbb az adott év február 15-ig értesítést kapnak. A munkaszüneti napokon, pihenő – és ünnepnapokon az óvoda zárva tart. Nyitvatartási idő napi 10,5 óra, reggel 6 óra 30 perctől, délután17 óráig. Az ügyelet reggel 6 óra 30-tól 7 óráig tart. A nyitva tartás teljes ideje alatt óvodapedagógusok foglalkoznak a gyermekekkel. Rendezvények esetén a nyitvatartási időtől való eltérést az intézményegység vezetője engedélyezi. Nevelés nélküli munkanapot nevelési évenként 5 alkalommal vesz igénybe a nevelőtestület, melyet nevelési értekezletek, illetve továbbképzés céljára használ fel. E napokon szükség esetén gondoskodni kell a gyermekek felügyeletéről. A munkaszüneti napokkal kapcsolatos változásokról, a nevelés nélküli munkanapokról a szülőket legalább 7 nappal korábban értesíteni kell. Az óvodai felvétel, átvétel rendje Az óvoda 3 éves kortól az iskolába járáshoz szükséges fejlettség eléréséig, legfeljebb 7 éves korig nevelési intézmény. Az óvoda köteles felvenni, átvenni az iskolai életmódra felkészítő foglalkozásra azt a gyermeket, akinek a lakóhelye a körzetben található. A felvételkor a hátrányos helyzetű gyermekeket előnybe kell részesíteni. Az óvodába a gyermekek felvétele, átvétele jelentkezés alapján történik. Az óvodai beíratások idejét a fenntartó határozza meg. Az óvoda az adott határidő előtt legalább 30 nappal köteles a beiratkozás időpontját nyilvánosságra hozni. A beiratkozás minden évben a központi óvodában történik.

29

A gyermekek óvodai felvételéről, átvételéről az igazgató dönt. A felvételi körzethatárokat a fenntartó jelöli ki. Az óvodába felvett gyermekek csoportba való beosztásáról az óvodavezető dönt, az óvónők véleményének figyelembevételével. Felmentés a rendszeres óvodába járás alól A szülő kérelmére az óvodavezető felmentheti a gyermeket az óvodai nevelés alól, ha a családi körülményei, sajátos helyzete indokolja, ha a gyermek fejlettsége azt mutatja, hogy óvodába járás nélkül is meg tudja kezdeni iskolai tanulmányait. Az óvoda a tanköteles életkorba lépéskor a gyermek fejlettségével kapcsolatban: a) igazolja, hogy a gyermek elérte az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget, b) javasolja a gyermek óvodai nevelésben való további részvételét, c) javasolja, hogy a gyermek – annak megállapítása céljából, hogy szükséges-e a gyermek sajátos iskolai nevelésben és oktatásban való részvétele, illetve elérte-e az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget – szakértői és rehabilitációs bizottsági vizsgálaton vegyen részt, d) javasolja, hogy a gyermeket az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérésének megállapítása céljából a szülő vigye el a nevelési tanácsadóba. A gyermekek távolmaradásának, mulasztásának igazolására vonatkozó rendelkezések – A gyermekek távolmaradását a szülőnek be kell jelenteni. – Ha a szülő a gyermekét bármely ok miatt nem kívánja óvodába vinni, tájékoztatnia kell az óvodát. – Az egészséges gyermek hiányzását az óvoda vezetője, vagy helyettese engedélyezheti. Ha a gyermek betegség miatt, vagy előre nem látható ok miatt hiányzik, a távolmaradás napján 10 óráig be kell jelenteni. – A két hetet meghaladó huzamosabb távollétet írásban kell kérni az óvodavezetőtől. – Ha a gyermek betegség miatt hiányzik, csak orvosi igazolással hozható ismét óvodába. Az óvodai elhelyezés megszűnése Megszűnik az óvodai elhelyezés, ha: – a gyermeket másik óvoda átvette, – szülő írásban bejelenti a kimaradást, – a gyermeket felvették az iskolába, – jogszabályban meghatározottnál igazolatlanul többet hiányzik. Ha az óvodaköteles gyermek egy nevelési évben 7 napnál igazolatlanul többet mulaszt, az óvodavezető értesíti a lakóhely szerinti illetékes jegyzőt. Megszűnik az óvodai elhelyezése annak az 5 éven aluli gyermeknek, aki igazolatlanul 10 napnál többet van távol, s ennek következményeiről a szülőt 2 alkalommal írásban figyelmeztette a vezető óvónő. A gyermek távolmaradása csak akkor tekinthető igazoltnak, ha a szülő szóban vagy írásban a hiányzás kezdetekor bejelentette, illetve hiányzás után orvosi igazolással igazolta. Az óvodás gyermek egyedül nem hagyhatja el az intézmény területét. A gyermeket, csak a szülő/gondviselő írásos kérésére adhatja át a nevelő, ha nem a szülő/gondviselő kívánja adott időszakban hazavinni gyermekét.

30

4.2. A munkáltatói jogkör gyakorlása Az intézmény felelős vezetője az igazgató, aki munkáját az érvényben lévő jogszabályok, a fenntartó, valamint az intézmény belső szabályzatai által előírtak szerint végzi. Megbízatása az intézmény alapító okiratában megfogalmazott módon és időtartamban történik. Felel az intézmény törvényes és szakszerű működéséért, valamint az ésszerű és takarékos gazdálkodásért. Feladatait a fenntartó által meghatározott munkaköri leírás alapján végzi. Hatásköre kiterjed az intézmény valamennyi dolgozójára. Közvetlenül irányítja az igazgatótanács tagjainak munkáját. Az igazgató ellátja továbbá a jogszabályok és a fenntartó által a vezető hatáskörébe utalt – és át nem ruházott – feladatokat. Kizárólagos jogkörébe tartozik az intézmény dolgozói feletti teljes munkáltatói jogkör, valamint tanulói jogviszony létesítése, megszüntetése.

4.2.1. Közalkalmazotti jogviszony, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony létrejöttének rendje (Megbízási szerződés kötése óraadókkal, vállalkozókkal) A jogviszony létesítésekor a Munka törvénykönyve és a Közalkalmazotti törvény ide vonatkozó törvényei és jogszabályai, valamint a Kecskemét Megyei Jogú Város polgármestere által kiadott rendelkezés Az intézményi betöltetlen munkakörök nyilvántartási szabályairól című rendelkezés a mérvadó. Az intézményegységekben, valamint a gazdasági egységben az intézményegység-vezetők, illetve a gazdaságvezető javaslatára, az intézményvezető aláírásával lehet jogviszonyt létrehozni.

4.2.2. Az intézmény dolgozóinak jogai és kötelességei Az intézményi alkalmazottak közössége az intézménnyel közalkalmazotti, vagy polgárjogi jogviszonyban álló dolgozókból áll. Az intézményi alkalmazottak jogait és kötelességeit, juttatásait, valamint intézményen belüli érvényesítési lehetőségeit a jogszabályok rögzítik.

4.2.3. Utasítási, intézkedési jog gyakorlása Az intézmény igazgatója jogosult arra, hogy utasításokat adjon az intézmény valamennyi közalkalmazottjának, dolgozójának. A gazdaságvezető utasítási jogkörrel rendelkezik az intézmény összes irodai és technikai dolgozója fölött, ugyanakkor az egységekben dolgozó irodai és technikai dolgozók vonatkozásában egyeztetnie kell az egységvezetőkkel. Az intézményegység-vezetők utasítási jogkörrel rendelkeznek az egységükben dolgozó pedagógiai, irodai és technikai dolgozók fölött, de utasítások adásakor alkalmazkodni kell az intézményvezető, valamint a gazdasági vezető utasításaihoz. rendelkezik az egységéhez tartozó pedagógusok, irodai dolgozók és technikai dolgozók fölött, az intézményegység-vezető, s a gazdaságvezető utasításainak figyelembe vételével. Az osztályfőnöki munkaközösség-vezető utasítási joggal rendelkezik az egységhez tartozó pedagógusok fölött. A szakmai munkaközösségek vezetői a munkaközösségükhöz tartozó pedagógusok fölött rendelkeznek utasítási jogkörrel.

31

4.2.4. A munkavégzés általános szabályai

A vezetők intézményben tartózkodásának rendje Az igazgató, az intézményegység-vezetők és helyetteseik a 40 órás munkahét beosztása szerint dolgoznak. Napi munkaidejük kezdete az óvodai, iskolai rendhez igazodóan 7.30 illetve 7.45 órakor kezdődik. Az intézmény igazgatója, és az intézményegység-vezető és helyettese közül egyikőjük köteles 7.30-kor az intézményben tartózkodni. A vezetők vagy a helyettesének akadályoztatása esetén pedagógust kell felkérni a feladat ellátására. Az intézményi munkatervi feladatok teljesítését, az abból következő feladatokat az intézményegység-vezetők és helyetteseik a havi munkaértekezleten egyeztetik. A munka tervezése havi rendszerességgel történik. Tanítási szünetekben és a nyári szabadságok időpontjában az intézményegységi jelenlétet az önkormányzat elvárásai szerint az intézményvezetőmegszervezi.

A pedagógusok munkarendje A pedagógusok jogait és kötelességeit a Kt 19. §-a rögzíti. A pedagógus munkakörbe tartozó feladatok leírását a rendszeres túlmunka és megbízások pénzügyi vonzata miatt a kollektív szerződés tartalmazza (1992. XXXIII. törvény 55 §-a és 138/1992. (X. 8.) kormányrendelet. A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet az intézményegységvezető állapítja meg az órarend függvényében. A konkrét napi munkabeosztások összeállításánál az intézmény feladatellátásának, zavartalan működésének biztosítását kell elsődlegesen figyelembe venni. A pedagógus köteles 15 perccel tanítási, és 5 perccel a foglalkozási, ügyeleti beosztása előtt a munkahelyén (vagy más programon) munkaképes állapotban megjelenni. A pedagógus munkából való rendkívüli távolmaradását, annak okát lehetőleg előző nap, vagy akadályoztatás esetén haladéktalanul köteles jelenteni az intézményegység vezetőjének vagy helyettesének, hogy a helyettesítésről intézkedhessenek. Egyéb esetekben a pedagógus az egység vezetőjétől kérhet engedélyt legalább két nappal előbb a tanóra (foglalkozás) elhagyására, a tanmenettől eltérő tartalmú óra (foglalkozás)

32

megtartására. A tanórák (foglalkozások) elcserélését az igazgató engedélyezi az intézményegység-vezető tájékoztatásával. Hiányzások esetén - lehetőség szerint - szakszerű helyettesítést kell tartani. A pedagógusok számára - a kötelező óraszámon felüli - a nevelő-oktató munkával összefüggő rendszeres vagy esetenkénti feladatokra a megbízást vagy kijelölést az intézményegységvezető adja a helyettesek és a munkaközösség-vezetők javaslatainak meghallgatása után. A pedagógusok tekintetében alkalmazni kell a kéthavi tanítási időkeret megállapítását, figyelemmel a 2006. évi CXXI. törvény 7. § (6) bekezdésével módosított Kt. 1. sz. melléklet Harmadik rész II/6. pontját, valamint a 290/2006. (XII. 23.) Korm. rendelettel módosított 138/1992. (X. 8.) Korm. rendeletet. A túlmunka díjazásánál teljesítménypótlék nem kerül megállapításra, az a ténylegesen elvégzett, kéthavonkénti elszámolás szerint fizetendő ki, amelyet az intézményegység-vezető igazol. Az intézmény nem pedagógus közalkalmazottainak munkarendjét a fenti jogszabályok betartásával

az

intézmény

igazgatója

állapítja

meg

a

gazdaságvezetővel

és

az

intézményegység-vezetőkkel egyeztetve, az intézmény zavartalan működése érdekében. Munkaköri leírásaikat a gazdaságvezető készíti el az intézményegység-vezetőkkel való előzetes egyeztetés alapján. A törvényes munkaidő és pihenőidő figyelembevételével az intézményegységek vezetői javaslatot tehetnek a napi munkarend összehangolt kialakítására, megváltoztatására

4.2.5. Éves költségvetés tervezése Az intézményegységeknek a tervezéshez szükséges információkat kell szolgáltatni (szakmai, gazdasági mutatók, mérőszámok, egyéb más adatok). Az önálló intézmény a koncepció időszakában tervezést előkészítő értekezletet tart, melyen meghatározásra kerülnek azok a szakmai követelmények, amelyek szerint a tervezési feladatokat végezni kell. Az önálló intézmény az intézményegységekkel együttműködve figyelemmel kíséri az éves költségvetés teljesítését és számításokat végez a következő évi előirányzatokra. Az önálló intézmény segíti az egységek vezetői által felvázolt szakmai feladatok pénzügyi igényeinek megállapítását. Az önálló intézmény a költségvetési rendelet jóváhagyása után intézményegységenként felfekteti az előirányzat-nyilvántartásokat, majd párhuzamosan tájékoztatja az intézményegység-vezetőket a „sarokszámokról”.

A költségvetés végrehajtása, operatív gazdálkodás Kiadások teljesítése, bevételek beszedése Az önállóan gazdálkodó intézmény egységei részére biztosítja, hogy a gazdálkodás általános érdekeltségi rendszere megbízható módon megvalósulhasson, hogy a kiadási megtakarítások, 33

illetve a bevételi többletek annál az intézménynél kerüljenek felhasználásra, ahol azok keletkeztek. Az intézményvezetők az intézményük gazdálkodásának üteméért teljes felelősséggel tartoznak. A szakmai elképzeléseiket és pénzügyi lehetőségeiket össze kell hangolniuk. Pénzeszközök felhasználására csak a szakmai feladatok ellátásával kapcsolatban jogosultak, vagyis feladatelmaradás esetén nem jogosultak az így felszabadult pénzeszközök felhasználására. A gazdálkodás törvényes garanciája, hogy a szervezet gazdasági vezetője folyamatosan figyelemmel kíséri az előirányzatok teljesítésének alakulását, intézményegységenkénti bontásban. Az önállóan gazdálkodó intézmény gazdasági vezetője az intézményegységek vezetői felé a gazdálkodás tekintetében önálló irányítási, ellenőrzési, utasítási joggal bír. Az operatív gazdálkodás során nagy jelentősége van a pénzgazdálkodási hatáskörök rögzítésének A kötelezettségvállalás, utalványozás, ellenjegyzés, érvényesítés, szakmai teljesítés igazolásának rendje a mellékletben megtalálható . A kötelezettség és utalványozás rendje címszó alatt.

Pénzügyi információs rendszer A korrekt, mindenre kiterjedő információs rendszernek mindkét irányban jól kell működnie, hiszen a gazdálkodás szabályszerűsége, naprakészsége ezáltal biztosítható. A jó együttműködés érdekében a havi zárásokat követően az önálló intézmény olyan részletes információkat szolgáltat, melyből az intézményegységek rovat-tétel bontásban nyomon követhetik , összehasonlítva az eredeti, a módosított előirányzatokat az időarányos teljesítéssel szemben. Az olyan információkat, amely az intézményegységek döntési kompetenciájára tartozik és az az előirányzat teljesítéssel lényegesnek tekinthető, azt haladéktalanul az önálló intézményegység rendelkezésére kell bocsátani (vis-maior esetek).

Nyilvántartások, pályázatok A számvitel részét képező analitikus nyilvántartási rendszer területeit az önálló intézmény végzi. Ennek során vezeti: o előirányzatok nyilvántartását, o munkavállalók személyi és bérnyilvántartását, o kötelezettségvállalás nyilvántartását, o tárgyi eszközökkel, mennyiségben nyilvántartott eszközökkel kapcsolatos nyilvántartást, o előlegekkel kapcsolatos nyilvántartást (illetményelőleg, beszerzési előleg) o pénztári nyilvántartásokat, szigorú számadású bizonylatok nyilvántartását, o függő, átfutó tételek nyilvántartását, o Az étkezőkkel, ingyenes tankönyvvel kapcsolatos nyilvántartást az intézményegységek külön-külön végzik.

Leltározás A gazdasági vezető iránymutatása alapján az intézményegységek elvégzik az év végi leltárfeltételeket, közreműködnek a leltárak összesítésében és kiértékelésében. A leltárt megelőzően előkészítik és végrehajtják az esedékes selejtezéseket és gondoskodnak a bizonylatolásról.

Szabadságok Az intézményegység-vezetők saját hatáskörben engedélyezik, tartják nyilván az egység

34

dolgozóinak szabadságát az intézményi munkaterv figyelembevételével. A szabadság kiadásának engedélyezését az intézmény vezetőjével, illetve a gazdasági vezetővel előzetesen egyeztetni szükséges.

Pályázatok Az intézményegységek önállóan jogosultak pályázatot leadni, előzetes egyeztetés alapján az önálló intézmény vezetőjével, gazdasági vezetőjével. Amennyiben a pályázatban pénzügyi kihatású kötelezettségvállalás is szükséges, akkor ehhez az önálló intézmény vezetőjének egyetértésére és a gazdasági vezető ellenjegyzése is szükséges. A beadott pályázatoknál az önálló intézmény nyilvántartást vezet intézményegységenként. A nyertes pályázat megvalósítása az intézményegységek feladata és kötelezettsége. A pályázattal elszámolni az intézményegységek tartoznak, ők készítik a szöveges beszámolót is,a pénzügyi elszámolást azonban az önálló intézmény gazdasági szervezete végzi.

Egyéb nyilvántartások, amelyek elkészítéséért, továbbításáért az intézményegységvezetők felelősek:

Munka alkalmassági vizsgálat, munkavédelem, tűzvédelem, pedagógus igazolványok, távolléti jelentés, változó bér, gyermek és tanulói balesetek.

4.2.6. Az intézményi munka tervezése Az intézményi munkát meghatározó stratégiai dokumentumok / Pedagógiai program, IMIP / alapján történik az éves munka tervezése. Ezen dokumentumok, valamint a fenntartó által engedélyezett óratömeg és feladatellátás alapján a megelőző tanév végén az intézményegység-vezetők a munkaközösség-vezetőkkel egyeztetve tervezetet készítenek a következő tanév tantárgyfelosztásáról. Az intézményvezető egyetértési joggal rendelkezik, s a tantestület véleményezi az elkészült tantárgyfelosztást. A tantárgyfelosztás pontosítására az alakuló értekezleten kerül sor. Az igazgatótanács a munkaközösség-vezetők bevonásával elkészíti az éves munkaterv közös vázát, mely tartalmazza az összes, a teljes intézményre vonatkozó programot, tevékenységet. Ezt követően a az egységvezetők, a munkaközösség-vezetők, testnevelők elkészítik munkaterveiket, melyek egységesített kész változatát az intézmény tantestülete fogadja el. A munkatervet véleményeztetni kell a szülői közösséggel és a diákönkormányzattal is. Az éves költségvetési terv a 4.2.5-ös fejezetben bemutatott folyamat alapján történik.

4.2.7. Beszámoló az intézmény tevékenységéről Az intézményi munka értékelésére évente két alkalommal, az első félév végén, valamint a tanév végén kerül sor. A beszámolók alapját a munkaközösségek értékelései, a minőségirányítási team értékelése, s az egységvezetők beszámolói képezik. A félévi és éves beszámolót véleményezi a szülői közösség is. A beszámolónak tartalmaznia kell a pedagógiai munka értékelését, a személyi és dologi állományban történt változásokat, a minőségbiztosítás tevékenységét, az elért eredményeket, s az értékelt időszakban tapasztalható pozitív és negatív jelenségeket.

35

4.2.8. Az intézményen belüli kapcsolattartás rendje

4.2.8.1. A szervezeti egységek és a vezetők között a kapcsolattartás rendje Az igazgató az intézményegységekkel való kapcsolatát közvetlenül, vagy közvetett módon szervezi meg. A vezetők között feladatmegosztás történik. Közvetlenül: Havi rendszerességgel munkaértekezlet formájában. Az aktuális feladatoknak és eseményeknek megfelelően előzetes egyeztetés alapján. Az igazgatótanács ülésein személyes megbeszéléseket, tapasztalatcseréket folyik. Az intézményegységek között telefonkapcsolat van, és lehetőség van az elektronikus levelezésre. Közvetetten: az intézményegység-vezetők, illetve a szervezeti egységhez tartozó munkaközösségek vezetőinek közvetítésével (értekezletek, munkahelybeszélések, beszámoltatások formájában). Az igazgatót és az intézményegység-vezetőket s helyetteseiket a szervezeti egységhez tartozó dolgozók, tanulók és szülők benntartózkodásuk idejében személyesen is megkereshetik kérdéseikkel, javaslataikkal, problémáikkal.

4.2.8.2. A szervezeti egységek között a kapcsolattartás rendje A szervezeti egységek közötti közvetítés az igazgató, gazdasági vezető és az intézményegység-vezetők, s a közös munkaközösség-vezetők joga és kötelessége. Az intézményegységek közötti közvetlen egyeztetésre, gondolatcserére és vitára a közös nevelőtestületi értekezletek szolgálnak. Szükség esetén az érdekelt dolgozói körök számára az igazgató és/vagy az intézményegységvezetők rendkívüli egyeztető tárgyalásokat szerveznek.

36

igazgatótanács

Mátyás I egység-vezetője

igazgató

közalkalmazotti tanács

egységvezetők

szakszervezet gazdasági vezető

intézményegységek nevelőtestületei

minőség biztosítási team

gyermekvédelmi felelősök

intézmény nevelőtestülete

gazdasági egység

munkaközösségvezetők

szülői közösség

diákönkormányzati képviselők

intézményegységek irodai, technikai dolgozói

4.2.8.3. A közalkalmazotti tanáccsal és szakszervezetekkel való együttműködés rendje Intézményünk alkalmazottai számára a jogszabályi keretek között az alábbi érdekérvényesítési szervek működnek, illetve az érdekelt felek kezdeményezésére működhetnek.

Közalkalmazotti Tanács tag: 5 fő A Közalkalmazotti Szabályzatban meghatározottan él törvényes jogaival. Érdekegyeztetés formái: értekezletek, intézményvezetőségi ülés, egyéb operatív megbeszélések.

Pedagógus Szakszervezet A kollektív szerződésben meghatározottak szerint működik és gyakorolja a MT. és Kjt.- ben rögzítettek alapján jogkörét. Érdekegyeztetés formái: igazgatótanács ülései, egyéb operatív megbeszélések. A működésének feltételeit, közalkalmazottak juttatásait, kollektív szerződés, ennek hiányában az SZMSZ szabályozza.

5. A kötelező tanórai és a nem kötelező tanórán kívüli foglalkozások általános szabályai 5.1. A tanórán kívüli foglalkozások Az iskolai intézményegységekben a tanulók számára az alábbi - az intézmény által szervezett tanórán kívüli rendszeres foglalkozások működnek:

37

- napközi otthon, - tanulószoba, - szakkörök, - énekkar, - intézményi sportköri foglalkozások, - tömegsport foglalkozások, - felzárkóztató foglalkoztatások - egyéni foglalkozások, - tehetséggondozó foglalkoztatások, - továbbtanulásra előkészítő foglalkozások, A napközi otthon működésére vonatkozó általános szabályok A napközi otthonba történő felvétel a szülő kérésére történik a szervezeti és működési szabályzat előírásai alapján. A napközi otthon működésének rendjét a napközis nevelők közössége állapítja meg a szervezeti és működési szabályzat előírásai alapján, és azt a napközis tanulók házirendjében rögzíti. A napközis tanulók házirendje az intézményi tanulói házirend részét képezi. A napközis foglalkozásról való eltávozás csak a szülő személyes, vagy írásbeli kérelme alapján történhet a napközis nevelő engedélyével. Rendkívüli esetben - szülői kérés hiányában - az eltávozásra az igazgató vagy az intézményegység vezető adhat engedélyt. Az egyéb tanórán kívüli foglalkozásokra vonatkozó általános szabályok A tanórán kívüli foglalkozásokra való tanulói jelentkezés - a felzárkóztató foglalkozások, valamint az egyéni foglalkozások kivételével - önkéntes. A tanórán kívüli foglalkozásokra történő jelentkezés tanév elején történik és egy tanévre szól. A felzárkóztató foglalkozásokra, valamint az egyéni foglalkozásokra kötelezett tanulókat képességeik, tanulmányi eredményeik alapján a tanítók, szaktanárok jelölik ki, részvételük a felzárkóztató foglalkozásokon kötelező, ez alól felmentést csak a szülő írásbeli kérelmére az intézmény igazgatója adhat. A tanórán kívüli foglalkozások megszervezését (a foglalkozások megnevezését, heti óraszámát, a vezető nevét, működésének időtartamát) minden tanév elején az intézmény tantárgyfelosztásában kell rögzíteni. A tanórán kívüli foglalkozások megszervezésénél a tanulói, a szülői, valamint a nevelői igényeket a lehetőségek szerint figyelembe kell venni. A tanórán kívüli foglalkozások vezetőit az intézmény igazgatója bízza meg, akik munkájukat munkaköri leírásuk alapján végzik. Tanórán kívüli foglalkozást vezethet az is, aki nem az intézmény pedagógusa. Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését segítik a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások, vagyis a múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozások. A tanulók részvétele ezeken a foglalkozásokon - ha az tanítási időn kívül esik és költségekkel jár - önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat is szervez (pl.: túrák, kirándulások, táborok, színház- és múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények stb.). A tanulók részvétele a szabadidős rendezvényeken önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Az intézmény a tehetséges tanulók fejlődésének elősegítése érdekében tanulmányi, sport és kulturális versenyeket, vetélkedőket szervez. A versenyek megszervezéséért, a résztvevő tanulók felkészítéséért a szakmai munkaközösségek, illetve a szaktanárok a felelősek.

38

Az intézmény - az ezt igénylő tanulók számára - étkezési lehetőséget biztosít. A napközi otthonba, vagy iskolaotthonba felvett tanulók napi háromszori étkezésben (tízórai, ebéd, uzsonna) részesülnek. A napközibe nem járó tanulók számára igény szerint biztosítjuk ezeket az étkezési lehetőségeket. A tanulók önképzésének, egyéni tanulásának segítésére az intézményben könyvtár működik. Az intézményi könyvtár működésének szabályait a szervezeti és működési szabályzat tartalmazza. Az intézményben a területileg illetékes bejegyzett egyházak hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes. Az intézmény a foglalkozásokhoz tantermet biztosít az intézmény órarendjéhez igazodva. A tanulók hit- és vallásoktatását az egyház által kijelölt hitoktató végzi.

5.2. A mindennapi testedzés formái Az intézmény a gyermekek számára a mindennapi testedzést az alábbi foglalkozásokkal biztosítja: Az első – második évfolyamon - a heti három kötelező testnevelés óra - a többi tanítási napon pedig a játékos egészségfejlesztő mozgás A harmadik – negyedik évfolyamon - a heti három kötelező testnevelés óra - az iskolai sportkör különféle sportágakban szervezett foglalkozásai - a többi tanítási napon játékos, egészségfejlesztő mozgás Az ötödik – nyolcadik évfolyamon - a heti kettő vagy három testnevelés óra - az iskolai sportkör különféle sportágakban szervezett foglalkozásai - a hét minden napján szervezett tömegsport foglalkozások, melyek tevékenységébe a tanulók akár egy-egy alkalommal is bekapcsolódhatnak A napközi otthonban - játékos, egészségfejlesztő mozgás A tanórán kívüli sportfoglalkozásokat az iskolai sportköri és tömegsport órák keretében kell megszervezni. Ezeken a tanuló jogosult részt venni. Az iskolai sportkör munkáját az iskola igazgatója által megbízott munkaközösség vezető irányítja. Az iskolai sportkör egy tanítási évre szóló program szerint végzi munkáját. Az iskolai sportkör szakmai programját minden évben az iskolai munkaterv részeként kell elfogadni. Az iskolai sportkör foglalkozásait (sportágak, tevékenységi formák, sportköri csoportok) az iskolai sportköri szakmai programjában kell meghatározni. A tanórán kívül szervezett tömegsport foglalkozásokon való részvételhez az iskola biztosítja, hogy: - az őszi és a tavaszi időszakban: a sportudvar, udvar, tornaterem - a téli időszakban: a tornaterem Az iskolai sportköri és tömegsport foglalkozások pontos idejét tanévenként a munkatervben kell meghatározni. Az iskolai sportfoglalkozások óraszámát a tantárgyfelosztásban kell meghatározni. Az iskolai sportköri foglalkozásokat a testnevelő tanárok vezetik. Munkájukat a munkaköri leírásuk alapján végzik.

39

6. Az intézmény közösségei, ezek kapcsolatai egymással és az intézmény vezetésével 6.1. Az intézményközösség Az intézmény közösséget az intézmény dolgozói, a szülők és a tanulók alkotják. Az intézményközösség tagjai érdekeiket, jogosítványaikat az e fejezetben felsorolt közösségek révén és módon érvényesíthetik.

6.2. Az intézményi alkalmazottak közössége Az intézményi alkalmazottak közösségét az intézménnyel közalkalmazotti, valamint polgári jogviszonyban álló dolgozók alkotják. Az intézményi alkalmazottak jogait és kötelességeit, juttatásait, valamint az intézményen belüli érdekérvényesítési lehetőségeit az érvényes jogszabályok (elsősorban a Munka Törvénykönyve, a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény, a közoktatásról szóló törvény, illetve az ezekhez kapcsolódó rendeletek), valamint az intézmény közalkalmazotti szabályzata és kollektív szerződése rögzítik.

6.2.1. A szakalkalmazottak feladatkörébe átruházott feladatok A szakalkalmazotti közösség tagja az intézmény valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja, valamint az oktató-nevelő munkát közvetlenül segítő alábbi felsőfokú végzettségű dolgozók: - pedagógiai asszisztens, gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, könyvtáros. Szakalkalmazotti értekezlet: A szakalkalmazottak egészét csak akkor kell összehívni, ha az egész többcélú intézményt érintő szakmai kérdés, döntés kívánja azt meg. Kifejezetten egy-egy intézményegységet érintő kérdésben (pl. osztályozó értekezlet) az intézményegység-vezetője, vagy az igazgató jogosult összehívni az adott intézményegységben. Egy tanév során a szakalkalmazotti közösség az alábbi értekezleteket tartja: - tanévnyitó értekezlet, - tanévzáró értekezlet, - félévi és év végi osztályozó értekezlet, Rendkívüli szakalkalmazotti értekezletet kell összehívni, ha a nevelőtestület tagjainak min. 10 százaléka, intézményegységi értekezletet, ha az intézményegység nevelőtestületének min. 50%-a kéri, illetve ha az intézmény igazgatója vagy az intézmény vezetősége, ezt indokoltnak tartja. A magasabb jogszabályokban megfogalmazottak szerint: - nevelőtestületi értekezlet akkor határozatképes, ha azon tagjainak több mint ötven százaléka jelen van. E szabály vonatkozik az intézményegységi nevelőtestületi értekezleteire is. - a nevelőtestület döntéseit - ha erről magasabb jogszabály, illetve a szervezeti és működési szabályzat másként nem rendelkezik - nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. A nevelőtestület személyi kérdésekben - a nevelőtestület többségének kérésére - titkos szavazással is dönthet. A nevelőtestületi/intézményegységi nevelőtestületi értekezletről jegyzőkönyvet kell vezetni. A nevelőtestületi értekezletekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni abban az esetben is, ha az aktuális feladatok miatt csak a tantestület egy része, vesz részt egy-egy értekezleten.

40

A nevelők szakmai munkaközösségei Az intézményben az alábbi szakmai munkaközösségek működnek: Óvodai intézményegységekben: • 2 Pedagógiai Munkaközösség Általános Iskolai Munkaközösségekben • Humán alsós munkaközösség • Humán felsős munkaközösség • Idegen nyelvi munkaközösség • Reál felsős munkaközösség • Reál alsós munkaközösség • Minden általános iskolai egységben egy-egy osztályfőnöki munkaközösség A szakmai munkaközösségek feladatai az adott szakmai-pedagógiai területen belül: - a pedagógiai, szakmai és módszertani tevékenység irányítása, ellenőrzése, - a nevelő és oktató munka belső fejlesztése, korszerűsítése. - egységes követelményrendszer kialakítása, a tanulók ismeretszintjének folyamatos ellenőrzése, mérése, értékelése, - pályázatok, tanulmányi versenyek kiírása, szervezése, lebonyolítása, - a pedagógusok továbbképzésének, önképzésének szervezése, segítése, - az intézményi belső vizsgák tételsorainak összeállítása, értékelése, - a költségvetésben rendelkezésre álló szakmai előirányzatok véleményezése, felhasználása, - a pályakezdő pedagógusok munkájának segítése, - segítségnyújtás a munkaközösség vezetőjének az éves munkaterv, valamint a munkaközösség tevékenységéről készülő elemzések, értékelések elkészítéséhez, A szakmai munkaközösségek az intézmény pedagógiai programja, munkaterve valamint az adott munkaközösség tagjainak javaslatai alapján összeállított, egy tanévre szóló munkaterv szerint tevékenykednek. A szakmai munkaközösség munkáját munkaközösség-vezető irányítja. A munkaközösség vezetőjét a munkaközösség tagjainak javaslata alapján az igazgató bízza meg. Alkalmi feladatokra alakult munkacsoportok Az intézményi munka egyes aktuális feladatainak megoldására a tantestület tagjaiból munkacsoportok alakulhatnak a nevelőtestület vagy az igazgatóság döntése alapján. Amennyiben az alkalmi munkacsoportot az igazgató tanács hozza létre, erről tájékoztatnia kell a nevelőtestületet. Az alkalmi munkacsoportok tagjait vagy a nevelőtestület választja, vagy az igazgató bízza meg. Beszámolásra vonatkozó rendelkezések: Az éves munkaterv alapján az intézmény-egységvezetők és a munkaközösség vezetők év végén beszámolnak az elvégzett munkáról.

41

7. A szülők és diákok szervezetei 7.1. A szülői szervezet kapcsolattartási rendje az igazgató és az intézményegység-vezetők között A szülői szervezet (közösség) Az intézményben a szülők jogainak érvényesítése, illetve kötelességeik teljesítése érdekében szülői szervezet (közösség) működik. A gyermekcsoportok szülői szervezeteit (közösségeit) az egy osztályba/csoportba járó tanulók szülei alkotják. Az osztályok/csoportok szülői szervezetei (közösségei) a szülök köréből két képviselőt választanak. A gyermekcsoportok szülői szervezetei (közösségei) kérdéseiket, véleményeiket, javaslataikat az osztályban/csoportban választott tagok, vagy az osztályfőnök segítségével juttathatják el az intézmény vezetőségéhez. Az intézményi szülői szervezet (közösség) legmagasabb szintű döntéshozó szerve az intézményi szülői szervezet (közösség) vezetősége. Az intézményi szülői szervezet (közösség) vezetőségének munkájában az osztály/csoport szülői szervezetek (közösségek) választott képviselői vehetnek részt. Az értekezlet a szülők javaslatai alapján megválasztja az intézményi szülői szervezet vezetőségét, amely az egyes intézményegységek egy-egy képviselőjéből, azaz hét főből áll. A hét képviselő választja meg az intézményi szülői szervezet vezetőségének elnökét, aki közvetlenül az intézmény igazgatójával tart kapcsolatot. Az intézményi szülői szervezet (közösség) vezetősége vagy az intézményi szülői értekezlet akkor határozatképes, ha azon az érdekelteknek több mint ötven százaléka jelen van. Döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Az intézmény szülői szervezet (közösség) vezetőségét vagy az intézményi szülői értekezletet az intézmény igazgatójának tanévenként legalább 3 alkalommal össze kell hívnia, és ezen tájékoztatást kell adnia az intézmény feladatairól, tevékenységéről. Az intézményi szülői szervezetet (közösséget) az alábbi döntési, véleményezési, egyetértési jogok illetik meg: - megválasztja saját tisztségviselőit, - megválasztja a szülők képviselőit, - kialakítja saját működési rendjét, - az intézményi munkatervhez igazodva elkészíti saját munkatervét, - képviseli a szülőket és a tanulókat az oktatási törvényben megfogalmazott jogaik érvényesítésében, - véleményezi az intézmény pedagógiai programját, házirendjét, munkatervét, valamint a szervezeti és működési szabályzat azon pontjait, amelyek a szülőkkel, illetve a tanulókkal kapcsolatosak, - véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a szülőkkel és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben,

7.2. A diákönkormányzat és az intézmény vezetője közötti kapcsolattartás formája és rendje a) Gyermekcsoportok az óvodában: Csoportot alkotnak az egy csoportba járó, illetve az azonos életkorú gyerekek, akiknek élén a csoportos óvónők állnak.

42

b) Osztályközösségek: Az azonos évfolyamra járó, közös tanulócsoportot alkotó tanulók osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség élén - mint pedagógusvezető - az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt ezzel a feladattal az igazgató bízza meg, az intézményegység- vezető véleménye alapján. Az osztályfőnökök osztályfőnöki tevékenységüket munkaköri leírásuk alapján végzik. Az osztályközösség saját tagjaiból az alábbi tisztségviselőket választja meg: - felelősök, - 2 fő képviselő (küldött) az intézményi diákönkormányzat vezetőségébe, c) A diákkörök A tanulók közös tevékenységük megszervezésére diákköröket hozhatnak létre. Az iskolai intézményegységekben működő diákkörök fajtáit a házirend tartalmazza. A diákkörök saját tagjaik közül egy-egy képviselőt választanak az intézményi diákönkormányzat vezetőségébe. d) A diákönkormányzat A tanulók és a tanulóközösségek érdekeiknek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolai intézményegységekben diákönkormányzat működik. Az intézményi diákönkormányzat jogosítványait az intézményi diákönkormányzat vezetősége, illetve annak választott tisztségviselői érvényesítik. Az intézmény diákönkormányzatának jogosítványait, az intézményi diákönkormányzatot segítő nevelő is érvényesítheti. A diákönkormányzatot megillető javaslattételi, véleményezési és egyetértési jog gyakorlása előtt azonban ki kell kérnie az intézményi diákönkormányzat vezetőségének véleményét. Az intézményi diákönkormányzat a magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogkörökkel rendelkezik. Az intézményi diákönkormányzat szervezetét és tevékenységét saját szervezeti és működési szabályzata szerint alakítja. Az intézményi diákönkormányzat munkáját, segítő nevelőt a diákönkormányzat vezetőségének javaslata alapján - a nevelőtestület egyetértésével - az igazgató bízza meg. Az intézményi diákközgyűlést évente legalább 1 alkalommal össze kell hívni, melyen az intézmény igazgatójának vagy megbízottjának a tanulókat tájékoztatnia kell az intézményi élet egészéről, az intézményi munkatervről a tanulói jogok helyzetéről és érvényesüléséről, az intézményi házirendben meghatározottak végrehajtásának tapasztalatairól. A diákközgyűlés összehívását a diákönkormányzat vezetője kezdeményezi. A diákközgyűlés összehívásáért az igazgató felelős. A diákönkormányzat működéséhez szükséges helyiségeket, berendezéseket az intézmény igazgatója köteles biztosítani, a működtetéshez szükséges anyagi feltételeket a DÖK bevételek fedezik.

8. A tanulók rendszeres tájékoztatásának, véleménynyilvánításának formája és rendje a.) A nevelők és a tanulók A tanulókat az intézmény egészének életéről, az intézményi munkatervről, az aktuális feladatokról - az igazgató - az intézményi diákönkormányzat vezetőségi ülésén 6 havonta, - a diákközgyűlésen évente legalább 1 alkalommal,

43

- az intézmény honlapján keresztül folyamatosan, - az osztályfőnökök az osztályfőnöki órákon, - stb. tájékoztatják. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanároknak folyamatosan szóban és írásban tájékoztatniuk kell. A tanulók a jogszabályokban, valamint az intézmény belső szabályzataiban biztosított jogaiknak az érvényesítése érdekében - szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján - az intézmény igazgatótanácsához, az osztályfőnökükhöz, az intézmény nevelőihez, a diákönkormányzathoz vagy az intézményi székhez fordulhatnak. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján közölhetik az intézmény igazgatótanácsával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel vagy az intézményi székkel. b.) A nevelők és a szülők A szülőket az intézmény egészének életéről, az intézményi munkatervről, az aktuális feladatokról - az igazgató: - a szülői szervezet (közösség) vezetőségi ülésén 6 havonta, - az intézményi szülői értekezleten tanévenként 1 alkalommal, - az intézmény weblapján keresztül, - az osztályfőnökök: - az osztályszülői értekezleten, tájékoztatják. A szülök számára a tanulók egyéni haladásával kapcsolatos tájékoztatásra az alábbi lehetőségek szolgálnak: - a családlátogatások, - a szülői értekezletek, - a nevelők fogadóórái, - a nyílt tanítási napok. - a tanuló értékelésére összehívott megbeszélések, - írásbeli tájékoztatók a tájékoztató füzetben, A szülői értekezletek, és a nevelők fogadóóráinak időpontját az intézményi munkaterv tartalmazza. A szülők a tanulók és a saját - a jogszabályokban, valamint az intézmény belső szabályzataiban biztosított - jogaiknak az érvényesítése érdekében szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján az intézmény igazgatójához, az adott ügyben érintett gyermek osztályfőnökéhez, az intézmény nevelőihez, a diákönkormányzathoz fordulhatnak. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az intézmény igazgatójával, nevelőtestületével vagy az intézményi székkel. A szülők és más érdeklődök az intézmény pedagógiai programjáról, szervezeti és működési szabályzatáról, intézményi minőségirányítási programjáról, illetve házirendjéről az intézmény igazgatójától, valamint az intézményegységek vezetőitől az intézményi munkatervben évenként meghatározott fogadóórákon kérhetnek tájékoztatást. Az intézmény pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára elérhető,

44

megtekinthető. A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél található meg: - az intézmény fenntartójánál, - az intézmény irattárában. - az intézmény könyvtárában, - az intézmény nevelői szobáiban, - az intézmény igazgatójánál és intézményegység vezetőinél, - az intézmény weblapján A házirend előírásai nyilvánosak, annak az adott intézményegységre vonatkozó részeit minden érintettnek (tanulónak, szülőnek, valamint az intézmény alkalmazottainak) meg kell ismernie. A házirend egy-egy példánya megtekinthető: - az intézmény irattárában; - az intézmény könyvtárában; - az intézmény nevelői szobájában; - az intézmény igazgatójánál; - az intézményegység vezetőjénél; - az osztályfőnököknél; - a diákönkormányzatot segítő nevelőnél, - az intézményi szülői szervezet (közösség) vezetőjénél. A házirend egy példányát - a közoktatási törvény előírásainak megfelelően - az intézménybe történő beiratkozáskor a szülőnek át kell adni.

9. A tanulók jutalmazásának elvei és formái Ezt a fejezetet az intézményegységek házirendjei tartalmazzák.

10. A Corvina Óvoda és Általános Iskola könyvtárainak működésének szabályai, feladatai, rendje Az intézményben a nevelő-oktató munka és a tanulók önálló ismeretszerzésének elősegítése érdekében intézményi könyvtár működik. Az intézményi könyvtár feladata a tanításhoz és a tanuláshoz; szükséges dokumentumok rendszeres gyűjtése, feltárása, nyilvántartása, őrzése, gondozása, e dokumentumok helyben használatának biztosítása, kölcsönzése, valamint tanórai és tanórán kívüli foglalkozások tartása. Az intézményi könyvtár tartós tankönyveket és a tanulók által alkalmazott segédkönyveket szerez be, melyeket a rászoruló tanuló számára egy-egy tanévre kikölcsönöz. Az intézményi könyvtár vezetője, a könyvtáros tanár vagy – tanító rendszeres kapcsolatot tart fenn a kecskeméti Katona József Megyei Könyvtárral, a Bács-Kiskun Megyei Pedagógus Ház Könyvtárával, és a Kecskeméti Főiskola Könyvtárával. Az intézményi könyvtár működtetéséért, a könyvtárral kapcsolatos feladatok ellátásáért a könyvtáros tanár vagy tanító a felelős.. Az intézményi könyvtár gyűjteményének gyarapítása a szervezeti és működési szabályzat az egyes intézményegységek gyűjtőköri szabályzatai alapján a nevelők és a szakmai munkaközösségek javaslatának figyelembe vételével történik. Az intézményi könyvtár szolgáltatásait ingyenesen igénybe vehetik az intézmény dolgozói, a tanulók és azok csoportjai.

45

Az intézményi könyvtár szolgáltatásai: - tájékoztatás az intézményi könyvtár dokumentumairól és szolgáltatásairól, - tanórai és tanórán kívüli foglalkozások tartása, - könyvtári dokumentumok helyben történő használatának biztosítása, - könyvtári dokumentumok kölcsönzése, - számítógépes, informatikai szolgáltatások és számítógép használatának biztosítása, - tájékoztatás nyújtása más könyvtárak szolgáltatásairól és dokumentumairól, valamint más könyvtárak által nyújtott szolgáltatások elérésének segítése. A könyvtár szolgáltatásait csak azon intézményi dolgozó és tanuló veheti igénybe, aki az intézményi könyvtárba beiratkozott. A beiratkozás minden tanév elején egyénileg történik, és egy tanévre szól. A beiratkozáskor közölt adatokban történt változásokat a beiratkozott dolgozónak, vagy tanulónak haladéktalanul a könyvtáros tanár vagy tanító tudomására kell hoznia. Az intézményi könyvtár tanítási napokon az intézményegységek által meghatározott időpontokban működik. A nevelőknek az intézményi könyvtárban, illetve a könyvtáros tanár vagy tanító közreműködésével tervezett tanórai és tanórán kívüli foglalkozások várható időpontját, témáját, az igényelt szolgáltatások körét a tanév elején tanmenetükben, munkatervükben tervezniük, majd a könyvtáros tanárral vagy tanítóval egyeztetniük kell. Az intézményi könyvtár dokumentumait (a tartós tankönyvek és a tanulók által használt segédkönyvek kivételével) az intézményegységek könyvtári szabályzatában meghatározott időtartamra lehet kikölcsönözni. Az intézményi könyvtárból az alábbi dokumentumok nem kölcsönözhetők: - kézikönyvek, - számítógépes szoftverek, - muzeális értékű dokumentumok, A könyvtárhasználó (kiskorú tanuló esetén a tanuló szülője) a könyvtári dokumentumokban okozott gondatlan, vagy szándékos károkozás esetén, illetve ha a kikölcsönzött dokumentumot az előírt határidőre nem hozza vissza, a magasabb jogszabályokban előírt módon és mértékben kártérítés fizetésére kötelezhető. A kártérítés pontos mértékét a könyvtáros tanár vagy tanító javaslata alapján az intézmény igazgatója határozza meg.

Az intézmény könyvtára által gyűjtött alapdokumentumok körét, az állománygyarapítás módját, a gyűjtés szintjét és mélységét a jelen gyűjtőköri szabályzat határozza meg.

10.1. Iskolai könyvtár A tanulás fontos színtere, eszköze az iskola könyvtára és informatikai bázisa. A hagyományos tantermi oktatást az iskola keretein belül is kiegészítik az egyéni tanulási formák, amelyekhez sokféle információforrás gyors elérésére van szükség. A könyvtár használata minden ismeretterületen nélkülözhetetlen. Az önálló ismeretszerzés érdekében a tanulóknak el kell sajátítaniuk a könyvtári ismeretszerzés technikáját, módszereit mind a nyomtatott dokumentumok, mind az elektronikus dokumentumok használata révén. Ismerniük kell a könyvtári keresés módját, a keresés eszközeit, a főbb dokumentumfajtákat, valamint azok tanulásban betöltött szerepét, információs értékét. El kell sajátítaniuk az adatgyűjtés, témafeldolgozás, forrásfelhasználás technikáját, az interneten való keresés stratégiáját.

46

Alapvető iskolai könyvtári funkciók, szolgáltatások - olvasóvá nevelés - könyvtárhasználóvá nevelés, valamint új ismerethordozók és dokumentumtípusok, új technológiák, kommunikációs csatornák megismerése - az egész életen át tartó tanulásra való felkészítés, tanulás tanítása - az iskola információs központja, az információhoz való hozzáférés biztosítása - taneszközök szakkönyvtára - a szabadidő érdekes / értelmes eltöltésének helyszíne - tanulószoba, helyszín és eszköz a házi feladatok elkészítéséhez - közösségi tér - a könyvtári rendszer legközelebbi elérési pontja a 6-18 éves korosztálynak - tanítási helyszín - a kulturális hátránycsökkentés, esélyegyenlőség, hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók nevelésének és oktatásának segítése - tehetséggondozás - menedék - kulturális programok szervezője, helyszíne - a pedagógusok felkészülésének helyszíne - az iskolatörténeti különgyűjtemény gondozása - a helyi pedagógiai program megvalósítása

10.2. Az intézményegységek könyvtárainak sajátosságai 10.2.1. A Corvina Óvoda és Általános Iskola Mátyás Király Általános Iskolája könyvtárának működési rendje Az iskolai könyvtár korlátozottan nyilvános könyvtár. Az iskolai könyvtárat az iskola tanulói, pedagógusai, adminisztrátorai és technikai dolgozói a nyitvatartási időben használhatják. Minden könyvtárhasználó köteles a könyvtár rendjét megőrizni. A könyvtárba tanszereken (tankönyv, füzet, írószer stb.) kívül más nem vihető be. A könyvtár területén kulturáltan kell viselkedni, enni, inni, dohányozni nem szabad. A könyvtáros tanár tudta nélkül illetéktelen személy nem tartózkodhat a helyiségben. A beiratkozás és a szolgáltatások igénybevétele díjtalan. A könyvtárhasználat módjai Helyben használat A helyben használat tárgyi és személyi feltételeit az iskolának, szakmai feltételeit a könyvtáros tanárnak kell biztosítania. A könyvtáros tanár szakmai segítséget ad: – – –

a dokumentumok, információhordozók közötti eligazodásban az információk kezelésében a technikai eszközök használatában

47

A helyben használható dokumentumokat a szaktanárok és a diákok egy-egy tanítási órára, indokolt esetben a könyvtár zárása és nyitása közötti időre kikölcsönözhetik. Az iskolai könyvtár dokumentumai közül helyben használhatók az alábbiak: – – –

kézikönyvtári könyvek periodikumok nem nyomtatott, számítógéppel olvasható dokumentumok

Kölcsönzés A szabadpolcról - indokolt esetben - a tanulók alsó tagozaton maximum 2, felső tagozaton maximum 3 kötetet kölcsönözhetnek egyszerre. A tanárok, dolgozók maximum 5 könyvet kölcsönözhetnek. Tankönyvek, tartóstankönyvek, oktatási segédletek (tanmenet, tanterv stb.) félévre ill. egész tanévre is kiadható. A kölcsönzési idő 2 hét, ill. a mű terjedelmétől függően egy hónap. A CD-ROM gyűjtemény a könyvtár számítógépén használhatók. A kikölcsönzött könyveket legkésőbb a tanév vége előtt két héttel vissza kell adni minden tanulónak. Erről az érintetteket (tanulók, osztályfőnökök, tanárok) egy hónappal előtte tájékoztatja a könyvtáros tanár. Az a könyvtárhasználó aki családi vagy egyéb okok miatt eltávozik az iskolából, annak igazoltatnia kell a könyvtárossal, hogy nincs tartozása. A kölcsönző anyagilag is felel a dokumentumok vagy a technikai eszközök megrongálásával, ill. elvesztésévei okozott kárért. Az elveszett vagy megrongálódott dokumentumot a könyvtárhasználó az alábbi módon pótolhatja: – – –

a dokumentum azonos kiadásának beszerzésével a dokumentum forgalmi értékének megtérítésével a könyvtár gyűjtőkörébe tartozó (hasonló tartalmú és értékű) dokumentum beszerzésével

A pótlás módját a könyvtáros tanár határozza meg. Csoportos használat Az osztályok, tanulócsoportok, szakkörök részére a könyvtáros tanár, az osztályfőnökök, a szaktanárok, a szakkörvezetők, szakórákat vagy foglalkozásokat tarthatnak. A könyvtárban tartott órák során az órát, foglalkozást tartó szaktanár is köteles a könyvtárban kialakított rend megőrzésére, az állomány fizikai és jogi védelmének biztosítására. A könyvtár egyéb szolgáltatásai Tájékoztató szolgálat keretében eligazítást ad a könyvtár és dokumentumai használatához

48

szükséges ismeretekről, bibliográfiai és ténybeli adatszolgáltatást nyújt. Segíti az iskolai munkához, a különböző versenyekhez szükséges irodalomkutatást, esetenként témafigyelést, önálló forráskutatást is végez. Közreműködik a könyvtárhasználatra épülő tanítási órák, tanórán kívüli foglalkozások rendszerének kialakításában, előkészítésében, megtartásában. Az adott tárgyi feltételeken belül az iskola gyűjteményében megtalálható dokumentumokról - a megfelelő jogszabályok figyelembevételével - másolatot is készíthet a könyvtáros tanár. Az anyagok másolata csak oktatási segédletként használhatók. Az iskolai könyvtár letéti állományt helyemet el a kabinetekben, ezekről lelőhely-nyilvántartást vezet.

10.2.2. A Corvina Óvoda és Általános Iskola Kertvárosi Általános Iskolája könyvtárának működési rendje A könyvtár nyitvatartási rendje Könyvtárhasználati szabályzat

Hétfő: Kedd: Szerda: Csütörtök: Péntek:

Kölcsönzés 12.30-15.30 12.30-15.30 12.30-15.30 12.30-15.30 12.30-15.30

A Corvina Óvoda és Általános Iskola Kertvárosi Általános Iskolájában a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Katona József Megyei Könyvtárával 2004. szeptember 1-től érvényes határozatlan idejű megállapodása alapján a Katona József Könyvtár Műkertvárosi Fiókkönyvtára a Kertvárosi Általános Iskola könyvtárával együttműködve végzi a városrész lakosságának nyilvános könyvtári ellátását is. A fiókkönyvtár nyilvános szolgáltatásait igénybe veheti bárki, aki a könyvtárhasználati szabályzatot magára nézve kötelezően elismeri. A szolgáltatást igénybe vevő használók lehetnek könyvtári tagok és könyvtári látogatók. A könyvtár látogatói: o megtekinthetik a könyvtárat o tájékoztatást kaphatnak a Katona József Könyvtár és a fiókkönyvtár szolgáltatásairól, gyűjteményünkről o részt vehetnek gyermek – és iskolai csoportoknak szervezett könyvtári foglalkozásokon és egyéb rendezvényeken, o igénybe vehetik a fénymásolási szolgáltatás o Könyvtári tagsággal vehetők igénybe a könyvtár szolgáltatásai: o a gyűjtemény használata, kölcsönzése, o hozzáférés a Katona József Könyvtár honlapján elérhető szolgáltatásokhoz, o internet használat, számítógépek használata, o segítségnyújtás a kézikönyvtár és az eszközök használatához, o meghatározott számú dokumentum kölcsönzése meghatározott időre: o könyv 4 hétre vihető el, egyszerre összesen 6 db könyv lehet egy olvasónál o a kézikönyvek nem kölcsönözhetők. Iskolai célra – korlátozott időre – a könyvtáros kiadhatja o könyvtárközi kölcsönzés szolgáltatás biztosítása

49

Könyvtári tagság A könyvtári tagság a fiókkönyvtárban a beiratkozástól számított egy évig érvényes és megújítható. A Műkertvárosi Fiókkönyvtár tagjává válik az, aki személyi adatait megadja és igazolja. A könyvtári tagok adatai számítógépre és nyomtatott személyi nyilvántartásba kerülnek. A könyvtári tagságot az olvasójegy igazolja. A könyvtári tagság ingyenes. A 18 éven aluli használó könyvtári tagságához szülőjének, gondviselőjének, 18 éven felüli magyar állampolgárnak a kezessége írásos hozzájárulása szükséges. Külföldi állampolgár tagságához ideiglenes tartózkodási engedélyének és útlevelének, adott személyek – az EU tagországokból érkezők – személyi igazolványának bemutatása szükséges. Az ideiglenes tartózkodási engedéllyel nem rendelkező külföldi állampolgár könyvtári tagságához 18 éven felüli magyar állampolgár kezessége kell. A könyvtári tagságot igazoló olvasójegy elvesztését azonnal be kell jelenteni a könyvtárosnak. Az elveszett jegy pótlásának költsége a könyvtári tagot terheli. A Kertvárosi Általános Iskola és a Műkertvárosi Fiókkönyvtár nyitva tartási ideje: Hétfő, kedd, péntek Csütörtök Szombat Szerda, vasárnap

13-18 óráig 8-14 óráig 9-13 óráig zárva

10.2.3. A Corvina Óvoda és Általános Iskola Mathiász János Általános Iskola könyvtárának jellemzői A könyvtár használói az iskola pedagógusai és diákjai. Csak iskolai feladatot lát el, településit nem. A könyvtárállomány egyrészt a könyvtár tulajdona, másrészt a városi könyvtár letéti állománya. A könyvtári egységek száma: 8112 A könyvtárban 2 db számítógép van, és rendelkezik internet-hozzáféréssel. Vezetője: könyvtáros-tanár. Végzettsége: tanárképző főiskola (magyar-történelem) mellett könyvtárosi asszisztens. Nyitva tartás:

heti 5 óra Hétfő: 1240 - 1440 Kedd: 1330 - 1430 Szerda: 1330 - 1430 Csütörtök: 1330 - 1430

10.2.4. A Corvina Óvoda és Általános Iskola Hunyadi János Általános Iskolája könyvtárának jellemzői Nyitvatartási idő: Hétfő kivételével, minden nap a 6. órában Csütörtökön 10.00-10.45-ig a tanulócsoportoknak van nyitva Könyvtár vezetője: könyvtáros tanár Könyvek nyilvántartási programjának a neve:SZIKLA A könyvtárban van televízió,DVD lejátszó,Video,Számítógép, Nyomtató. Az iskolai könyvtár működési rendje Az iskolában a nevelő-oktató munka és a tanulók önálló ismeretszerzésének elősegítése érdekében 50

iskolai könyvtár működik. Az iskolai könyvtár feladata a tanításhoz és a tanuláshoz; szükséges dokumentumok rendszeres gyűjtése, feltárása, nyilvántartása, őrzése, gondozása, e dokumentumok helyben használatának biztosítása, kölcsönzése, valamint tanórai és tanórán kívüli foglalkozások tartása. Az iskolai könyvtár tartós tankönyveket és a tanulók által alkalmazott segédkönyveket szerez be, melyeket a rászoruló tanuló számára egy-egy tanévre kikölcsönöz. Az iskolai könyvtár vezetője, a könyvtáros tanár rendszeres kapcsolatot tart fenn az alábbi könyvtárakkal : - Katona József Megyei Könyvtár - Széchényi Városi Fiókkönyvtár Az iskolai könyvtár működtetéséért, a könyvtárral kapcsolatos feladatok ellátásáért a könyvtáros tanár felelős. A könyvtáros tanár részletes feladatait munkaköri leírása tartalmazza. Az iskolai könyvtár gyűjteményének gyarapítása a szervezeti és működési szabályzat l. sz. mellékletében található gyűjtőköri szabályzat alapján a nevelők és a szakmai munkaközösségek javaslatának figyelembe vételével történik. Az iskolai könyvtár szolgáltatásait ingyenesen igénybe vehetik az iskola dolgozói, a tanulók és azok csoportjai. Az iskolai könyvtár szolgáltatásai: - tájékoztatás az iskolai könyvtár dokumentumairól és szolgáltatásairól, - tanórai és tanórán kívüli foglalkozások tartása, - könyvtári dokumentumok helyben történő használatának biztosítása, - könyvtári dokumentumok kölcsönzése, - számítógépes informatikai szolgáltatások és számítógép használatának biztosítása, - tájékoztatás nyújtása más könyvtárak szolgáltatásairól és dokumentumairól, valamint más könyvtárak által nyújtott szolgáltatások elérésének segítése. A könyvtár szolgáltatásait csak azon iskolai dolgozó és tanuló veheti igénybe, aki az iskolai könyvtárba beiratkozott. A beiratkozás minden tanév elején egyénileg történik, és egy tanévre szól. A beiratkozáskor közölt adatokban történt változásokat a beiratkozott dolgozónak, vagy tanulónak haladéktalanul a könyvtáros tanár tudomására kell hoznia. Az iskolai könyvtár tanítási napokon 12 órától 13 óráig tart nyitva. Ezen belül a könyvtári dokumentumok 12 órától 13 óráig kölcsönözhetőek. A nevelőknek az iskolai könyvtárban, illetve a könyvtáros tanár közreműködésével tervezett tanórai és tanórán kívüli foglalkozások várható időpontját, témáját, az igényelt szolgáltatások körét a tanév elején tanmenetükben, munkatervükben tervezniük, majd a könyvtáros tanárral a foglalkozás előtt 1 héttel egyeztetniük kell. Az iskolai könyvtár dokumentumait (a tartós tankönyvek és a tanulók által használt segédkönyvek kivételével) 2 hét időtartamra lehet kikölcsönözni. A kölcsönzési idő 1 alkalommal meghosszabbítható. Az iskolai könyvtárból az alábbi dokumentumok nem kölcsönözhetők: - kézikönyvek, - számítógépes szoftverek, - muzeális értékű dokumentumok, - videó filmek

51

A könyvtárhasználó (kiskorú tanuló esetén a tanuló szülője) a könyvtári dokumentumokban okozott gondatlan, vagy szándékos károkozás esetén, illetve ha a kikölcsönzött dokumentumot az előírt határidőre nem hozza vissza, a magasabb jogszabályokban előírt módon és mértékben kártérítés fizetésére kötelezhető. A kártérítés pontos mértékét a könyvtáros tanár javaslata alapján az iskola igazgatója határozza meg.

52

11. Külső kapcsolatok rendszere, formája, módja A nevelő, oktató munka megfelelő szintű irányításának érdekében az intézmény igazgatóságának állandó munkakapcsolatban kell állnia a következő intézményekkel: – Az intézmény fenntartójával – A pedagógiai szakmai szolgáltatókkal – A helyi oktatási intézmények vezetőivel és tantestületeivel – A területileg illetékes nevelési tanácsadóval: Nevelési Tanácsadó, Kecskemét, Fecske utca 7. – A területileg illetékes Szakértői Bizottsággal: BKMÖ Tanulási Képességet Vizsgáló 1. sz. Szakértői és Rehabilitációs Bizottság. Kecskemét, Juhar u. 23. – Bács-Kiskun Megyei Pedagógus Házzal – Gyermekjóléti Szolgálattal – Iskola egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatókkal Az intézményi egységek egyéni kapcsolatai az egységek mellékleteiben találhatók meg.

12. Tájékoztatás az intézmény munkájáról, szervezetéről A Corvina Óvoda és Általános Iskola közös honlapot működtet www.corvina-kecskemet.hu címen, ahol az intézménnyel kapcsolatos legfontosabb információk, az intézmény alapdokumentumai és legfontosabb eseményei megtalálhatók.

13. Az iskolai intézményegységek tankönyvellátási rendje A tankönyvellátás megszervezéséért az intézményegység-vezetők felelősek. Az intézmény éves munkatervében rögzíteni kell annak a felelős dolgozónak a nevét, aki az adott tanévben: - elkészíti a tankönyvrendelést, - részt vesz a tankönyvterjesztésben. A tankönyvrendelésben illetve a tankönyvterjesztésben résztvevő intézményi dolgozókkal az intézmény igazgatója megállapodást köt. A megállapodásnak tartalmaznia kell: - a felelős dolgozók feladatait, - a szükséges határidőket, - a tankönyvterjesztés (árusítás) módját, helyét, idejét, - a felelős dolgozók díjazásának módját és mértékét. Az intézmény igazgatója intézményen kívüli vállalkozással is megállapodást köthet a tankönyvterjesztés lebonyolítására. A megállapodásnak tartalmaznia kell: - a tankönyvrendelés elkészítésének módját, - a tankönyvrendelésben résztvevő dolgozók díjazásának módját és mértékét, - a szükséges határidőket, - a tankönyvterjesztés (árusítás) módját, helyét, idejét. A magasabb jogszabályok előírásai alapján a tankönyvellátás rendjéről - a szakmai munkaközösségek véleményének kikérésével - évente a nevelőtestület a dönt az alábbiak figyelembe vételével: A nevelőtestület döntése előtt az intézmény igazgatója - az osztályfőnökök, valamint a gyermekés ifjúságvédelmi felelős közreműködésével - felméri, hány tanuló kíván az intézménytől

53

tankönyvet kölcsönözni, illetve hány tanuló részére szükséges a napköziben, tanulószobán tankönyvet biztosítani, valamint tájékoztatja a szülőket arról, hogy kik jogosultak normatív kedvezményre. A szülők a normatív kedvezmény iránti igényüket az oktatási miniszter által kiadott igénylő lapon jelezhetik. Ennek benyújtásával együtt a gyermek- és ifjúságvédelmi felelősnek be kell mutatniuk a normatív kedvezményre való jogosultságot igazoló iratot. A felmérés eredményéről az intézmény igazgatója tájékoztatja a nevelőtestületet, az intézményi széket, az intézményi szülői szervezetet, a diákönkormányzatot, és kikéri véleményüket a tankönyvtámogatás rendjének meghatározásához. A tankönyvtámogatás módjáról a nevelőtestület dönt, és erről az intézmény igazgatója írásban értesíti a szülőket. Az intézmény biztosítja, hogy a napközis és a tanulószobai foglalkozásokon megfelelő számú tankönyv álljon a tanulók rendelkezéséré a tanítási órákra történő felkészüléshez. Az intézmény részére tankönyvtámogatás céljára jutó összegnek legalább huszonöt százalékát tartós tankönyv, illetve az intézményben alkalmazott ajánlott és kötelező olvasmányok vásárlására kell fordítani. A megvásárolt könyv és tankönyv az intézmény tulajdonába, az intézményi könyvtár, könyvtárszoba állományába kerül. Az intézmény igazgatója kezdeményezi a települési önkormányzatnál annak a rászoruló tanulónak a támogatását, akinek a tankönyvellátását az intézményi tankönyvtámogatás rendszere nem tudja megoldani. Az intézményi tankönyvrendelést az intézmény igazgatója által megbízott intézményi dolgozó készíti el. A tankönyvjegyzékből az intézmény helyi tanterve alapján és a szakmai munkaközösségek véleményének figyelembe vételével a, szaktanárok választják ki a megrendelésre kerülő tankönyveket. A nevelőtestület dönt arról, hogy a tartós tankönyv vásárlására rendelkezésre álló összeget az intézmény mely tankönyvek vásárlására fordítja. A tankönyvrendelés elkészítéséhez az intézmény igazgatója beszerzi az intézményi szülői szervezet (közösség) és a diákönkormányzat véleményét. Az intézménytől kölcsönzött tankönyv elvesztése, megrongálásával okozott kárt a tanulónak (szülőnek) az intézmény részére meg kell téríteni. A kártérítés pontos mértékét a körülmények figyelembe vételével az intézmény igazgatója határozza meg.

14. A többcélú közös igazgatású intézmény intézményegységeinek az SZMSZ alá tartozó egyedileg szabályozott területei 14.1. Az intézményben folyó belső ellenőrzésre vonatkozó szabályok Az intézményi belső ellenőrzés feladatai: - biztosítsa az intézmény törvényes (a jogszabályokban, az intézmény pedagógiai programjában és egyéb belső szabályzataiban előírt) működését; - segítse elő az intézményben folyó nevelő és oktató munka eredményességét, hatékonyságát; - segítse elő az intézmény takarékos, gazdaságos, hatékony működését; - az intézményvezetés számára megfelelő mennyiségű információt szolgáltasson a dolgozók munkavégzéséről; - feltárja és jelezze az intézményvezetés és a dolgozók számára a szakmai (pedagógiai) és jogi előírásoktól, követelményektől való eltérést, illetve megelőzze azt, - szolgáltasson megfelelő számú adatot és tényt az intézmény működésével kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez.

54

A belső ellenőrzést végző alkalmazott jogai és kötelességei: 1. A belső ellenőrzést végző dolgozó jogosult: - az ellenőrzéshez kapcsolódva az intézmény bármely helyiségébe belépni; - az ellenőrzéshez kapcsolódó iratokba, dokumentumokba betekinteni, azokról másolatot készíteni; - az ellenőrzött dolgozó munkavégzését előzetes bejelentés nélkül figyelemmel kísérni; - az ellenőrzött dolgozótól írásban vagy szóban felvilágosítást kérni. 2. A belső ellenőrzést végző dolgozó köteles: az ellenőrzéssel kapcsolatban a jogszabályokban és az intézmény belső szabályzataiban foglalt előírásoknak megfelelően eljárni: - az ellenőrzés során tudomására jutott hivatali titkot megőrizni; - az észlelt hiányosságokat írásban vagy szóban közölni az ellenőrzött dolgozókkal és a saját, illetve az ellenőrzött dolgozók közvetlen felettesével; - hiányosságok feltárása esetén az ellenőrzést a közvetlen felettesétől kapott utasítás szerint időben megismételni. Az ellenőrzött alkalmazott jogai és kötelességei: 1. Az ellenőrzött dolgozó jogosult: - az ellenőrzés megállapításait (kérésére: írásban) megismerni; - az ellenőrzés módjára és megállapítására vonatkozóan írásban észrevételeket tenni, és ezeket eljuttatni az ellenőrzést végző közvetlen feletteséhez. 2. Az ellenőrzött dolgozó köteles: - az ellenőrzést végző dolgozó munkáját segíteni, az ellenőrzéssel összefüggő kéréseit teljesíteni; - a feltárt hiányosságokat, szabálytalanságokat azonnal megszüntetni. A belső ellenőrzést végző dolgozó feladatai: - Az ellenőrzést végző dolgozó a belső ellenőrzést köteles a jogszabályokban, az intézmény belső szabályzataiban, a munkaköri leírásában, az éves ellenőrzési tervben előírtak szerint a tanév során folyamatosan végezni. - Az ellenőrzések teljesítéséről, az ellenőrzés megállapításairól közvetlen felettesét tájékoztatnia kell. - Az ellenőrzés tényét és megállapításait írásba kell foglalnia, ha bármelyik érintett fél (az ellenőrzést végző, illetve az ellenőrzött, vagy annak felettese) kéri. Hiányosságok feltárása esetén az ellenőrzést végzőnek: - a hiányosság megszüntetésére fel kell hívnia az ellenőrzött dolgozó figyelmét; - a hiányosságok megszüntetését újra ellenőriznie kell. A belső ellenőrzésre jogosult dolgozók és kiemelt ellenőrzési feladataik: Igazgató: - ellenőrzési feladatai az intézmény egészére kiterjednek; - ellenőrzi az intézmény összes dolgozójának pedagógiai, gazdálkodási és ügyviteli és technikai jellegű munkáját; - ellenőrzi a munkavédelmi és tűzvédelmi szabályok megtartását; - elkészíti az intézmény belső ellenőrzési szabályzatát; - összeállítja tanévenként (az intézményi munkatervhez igazodva) az éves ellenőrzési tervet;

55

- felügyeletet gyakorol a belső ellenőrzés egész rendszere és működése felett. Intézményegység vezetők: - folyamatosan ellenőrzik a hozzájuk beosztott dolgozók nevelő-oktató és ügyviteli munkáját, ennek során különösen: - a szakmai munkaközösségek vezetőinek tevékenységét; - a pedagógusok munkavégzését, munkafegyelmét; - a pedagógusok adminisztrációs munkáját; - a pedagógusok nevelő-oktató munkájának módszereit és eredményességét; - a gyermek- és ifjúságvédelmi munkát. Gazdasági vezető: - folyamatosan ellenőrzi az intézmény minden dolgozójával kapcsolatban a gazdálkodási, a műszaki és a pénzügyi-számviteli szabályok betartását, ennek során különösen: - az intézmény pénzgazdálkodását, költségvetésének végrehajtását, fizetőképességét, - a pénzkezelés, a pénztár szabályszerű működését; - a tanulók és a dolgozók élelmezésével összefüggő tevékenységet; - az intézmény működéséhez szükséges fejlesztéseket, felújításokat, karbantartásokat és beszerzéseket, - a vagyonvédelemmel kapcsolatos előírások betartását, - a leltározás és selejtezés szabályszerű végrehajtását, - folyamatosan ellenőrzi a hozzá tartozó dolgozók szabályszerű munkavégzését, munkafegyelmét. Munkaközösség-vezetők: - folyamatosan ellenőrzik a szakmai munkaközösségbe tartozó pedagógusok nevelőoktató munkáját, ennek során különösen: - a pedagógusok tervező munkáját, a tanmeneteket; - a nevelő és oktató munka eredményességét (tantárgyi eredménymérésekkel). Az igazgató egyes esetekben jogosult az intézmény dolgozói közül bárkit meghatározott céllal és jogkörrel felruházva belső ellenőrzési feladat elvégzésére kijelölni. Az egyes tanévekre vonatkozó ellenőrzési feladatokat, ezek ütemezését, az ellenőrzést végző, illetve az ellenőrzött dolgozók kijelölését az intézményi munkaterv részét képező belső ellenőrzési terv határozza meg. A belső ellenőrzési terv elkészítéséért az igazgató a felelős. Az intézményben, mint közpénzek felhasználásában résztvevő költségvetési szervben, belső ellenőrzési rendszer működik abból a célból, hogy az intézmény igazgatója számára bizonyosságot nyújtson a pénzügyi irányítási és kontroll rendszerek megfelelőségét illetően. A pénzügyi belső ellenőrzés független, tárgyilagos, bizonyosságot adó és tanácsadó tevékenység, melynek célja, hogy az intézmény működését fejlessze, és eredményességét növelje. A belső ellenőrzés az intézmény céljai elérése érdekében rendszerszemléletű megközelítéssel és módszeresen értékeli, illetve fejleszti az intézmény kockázatkezelési, valamint ellenőrzési és irányítási eljárásainak eredményességét. Az intézményben folyó pénzügyi belső ellenőrzés a pénzügyminiszter által közzétett minta alapján elkészített belső ellenőrzési kézikönyv szerint történik. A pénzügyi belső ellenőrzési tevékenység megszervezéséért a belső ellenőrzési vezető a felelős. A belső ellenőri tevékenységet az intézményben megbízási jogviszony keretében az intézménytől független magánszemély vagy egyéni vállalkozó vagy vállalkozás látja el.

56

14.2. A pedagógiai nevelő oktató munka belső ellenőrzési rendje A pedagógiai (nevelő és oktató) munka belső ellenőrzésének feladatai: - biztosítsa az intézmény pedagógiai munkájának jogszerű (a jogszabályok, a nemzeti alaptanterv, a kerettanterv, valamint az intézmény pedagógiai programja szerint előírt) működését, - segítse elő az intézményben folyó nevelő és oktató munka eredményességét, hatékonyságát - az igazgatóság számára megfelelő mennyiségű információt szolgáltasson a pedagógusok munkavégzéséről, - szolgáltasson megfelelő számú adatot és tényt az intézmény nevelő és oktató munkájával kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez. A nevelő és oktató munka belső ellenőrzésére jogosult dolgozók: - igazgató, - intézményegység-vezetők, - munkaközösség-vezetők, Az igazgató - az általa szükségesnek tartott esetben - jogosult az intézmény pedagógusai közül bárkit meghatározott céllal és jogkörrel ellenőrzési feladat elvégzésére kijelölni. Kiemelt ellenőrzési szempontok a nevelő-oktató munka belső ellenőrzése során: - a pedagógusok munkafegyelme. - a tanórák, tanórán kívüli foglalkozások pontos megtartása, - a nevelő-oktató munkához kapcsolódó adminisztráció pontossága, - a tanterem rendezettsége, tisztasága, dekorációja, - a tanár-diák kapcsolat, a tanulói személyiség tiszteletben tartása, - a nevelő és oktató munka színvonala a tanítási órákon: - az órára történő előzetes felkészülés, tervezés, - a tanítási óra felépítése és szervezése, - a tanítási órán alkalmazott módszerek, - a tanulók munkája és magatartása, valamint a pedagógus egyénisége, magatartása a tanítási órán, - az óra eredményessége, a helyi tanterv követelményeinek teljesítése. A tanítási órák elemzésének intézményi szempontjait a szakmai munkaközösségek javaslata alapján az intézmény igazgató tanácsa határozza meg. - a tanórán kívüli nevelőmunka, az osztályfőnöki munka eredményei, a közösségformálás.

57

14.3. A gyermekek rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása A gyermekek rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása érdekében az intézmény fenntartója megállapodást köt az ellátást végzők képviselőivel. Fogászat: Mezős Fogászati Centrum Kft Kecskemét Csongrádi út 13. Óvoda-iskolaorvosi ellátás: Mátyás Király Általános Iskola: Res-Sanitaria Bt. Kecskemét Hunyadi János tér 6. Dr. Kovalcsik István Hunyadi János Általános Iskola: Gyermekeinkért Bt. Kecskemét Hunyadi János tér 6. Dr. Szász Katalin Kertvárosi Általános Iskola Gyermekorvosi Szolgáltató Bt. Kecskemét Gizella tér 1/b Dr. Varga Judit Andrea Mathiász János Általános Iskola: Landanum Bt. Kecskemét Szüret út 81. Dr. Kákonyiné Dr. Kránitz Edit Ceglédi Úti Óvoda: Res-Sanitaria Bt. Kecskemét Hunyadi János tér 6. Dr. Kovalcsik István Jász Utcai Óvoda: Dr. Boskó Bt. Kecskemát Nyíri út 63. Dr. Boskó József Ifjúság Úti Óvoda: Gyermekeinkért Bt. Kecskemét Hunyadi János tér 6. Dr. Szász Katalin Nyitra Utcai Óvoda, Mikszáth Körúti Óvoda: Res-Sanitaria Bt. Kecskemét Hunyadi János tér 6. Dr. Kovalcsik István Csokor Utcai Óvoda, Mártírok Úti Óvoda: Gyermekorvosi Szolgáltató Bt. Kecskemét Gizella tér 1/b Dr. Varga Judit Andrea Napsugár Utcai Óvoda: Gyermekorvosi Szolgáltató Bt. Kecskemét Gizella tér 1/b Dr. Varga Judit Katonatelepi Óvoda: Landanum Bt. Kecskemét Szüret út 81. Dr. Kákonyiné Dr. Kránitz Edit A megállapodásnak biztosítania kell: - az intézményorvos heti egy alkalommal történő rendelését (tanévenként meghatározott napokon és időpontban), - a tanulók egészségügyi állapotának ellenőrzését, szűrését az alábbi területeken: - fogászat: évente két alkalommal, - belgyógyászati vizsgálat: évente egyszer - a tanulók fizikai állapotának mérését évente két alkalommal, - a továbbtanulás, pályaválasztás előtt álló tanulók általános orvosi vizsgálatát, - a tanulóknak a körzeti védőnő által végzett higiéniai, tisztasági szűrővizsgálatát évente legalább egyszer, illetve igény szerint - A szűrővizsgálatok idejére az intézmény nevelői felügyeletet biztosít. A kötelező oltásokat az óvodában nem lehet beadni. A gyermekek óvodába lépésekor egészségügyi törzslapot állít ki a családorvos. E törzslapba kerül minden bejegyzés a 3 év alatt, amit az óvoda orvosa észlel Az óvónők az óvodaorvossal és a védőnővel közösen beszélik meg a gyermekek fejlődését. A szülők igénye alapján felkéri az óvodavezető az orvost tájékoztató előadások tartására. Csak egészséges gyermek járhat óvodába. Az óvodában megbetegedő lázas gyermekeket a hozzátartozónak az értesítéstől számított legrövidebb időn belül haza kell vinni. Az óvónőnek addig is gondoskodnia kell a gyerek elkülönítéséről, lázának csillapításáról, ha szükséges orvosi ellátásról.

58

Lábadozó, gyógyszeres kezelés alatt álló gyerek az óvodát teljes gyógyulásáig nem látogathatja. Minden olyan esetben, amikor a gyermek betegsége miatt volt távol, csak orvosi igazolással látogathatja újra az óvodát. Fertőző gyermekbetegség esetén az óvodát azonnal értesíteni kell a további megbetegedés elkerülése érdekében. Fertőző betegségnél bejelentési és fertőtlenítési kötelezettsége van az óvodának. Az óvoda egész területén tilos a dohányzás. A gyermekekkel az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó ismereteket, az elvárható magatartásformákat, a veszélyforrásokat a nevelési év elejétől meg kell ismertetni. Az óvoda munkatervében, a csoportok nevelési tervében rögzíteni kell az egészség és testi épség megvédésre vonatkozó nevelési programot. A gyermekek állandó pedagógusi felügyelet alatt legyenek. A csoportban és az udvaron a szokásrendszert úgy kell kialakítani, hogy sem magukra, sem egymás testi épségére ne legyenek veszélyesek. Életkoruknak megfelelő tevékenységek által biztosítani kell az egészséges életmódra nevelést.

14.4. Az intézmény dolgozóinak feladatai a tanulói- és gyermekbalesetek megelőzésében, illetve baleset estén / intézményi védő-óvó előírások Az intézmény minden dolgozójának alapvető feladata, hogy a gyermekek részére az egészségük és testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, valamint ha észleli, hogy a tanuló balesetet szenvedett, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye. 1. Az intézmény dolgozóinak feladatai a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatosan: Minden dolgozónak ismernie kell, és be kell tartania az intézményben munkabiztonsági (munkavédelmi) szabályzatának, valamint a tűzvédelmi utasításnak és a tűzriadó tervnek a rendelkezéseit. Az intézmény helyi tanterve alapján minden tantárgy keretében oktatni kell a tanulók biztonságának és testi épségének megóvásával kapcsolatos ismereteket, rendszabályokat és viselkedési formákat. A nevelők a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozásokon, valamint ügyeleti beosztásuk ideje alatt kötelesek a rájuk bízott tanulók tevékenységét folyamatosan figyelemmel kísérni, a rendet megtartani, valamint a baleset-megelőzési szabályokat a tanulókkal betartatni. Az osztályfőnököknek az osztályfőnöki órákon ismertetniük kell a tanulókkal az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, az egyes intézményi foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, valamint a különféle intézményi foglalkozásokon tilos és elvárható magatartásformákat. Az osztályfőnököknek foglalkozniuk kell a balesetek megelőzését szolgáló szabályokkal a következő esetekben: A tanév megkezdésekor az első osztályfőnöki órán. Ennek során ismertetni kell: - az intézmény környékére vonatkozó közlekedési szabályokat, - a házirend balesetvédelmi előírásait, - rendkívüli esemény (baleset, tűzriadó, bombariadó, természeti katasztrófa stb.) bekövetkezésekor szükséges teendőket, a menekülési útvonalakat, a menekülés rendjét, - a tanulók kötelességeit a balesetek megelőzésével kapcsolatban. - intézményben kívüli foglalkozások (kirándulások, túrák, táborozások stb.) előtt. - A tanév végén a nyári idénybalesetek veszélyeire kell felhívni a tanulók figyelmét. A nevelőknek ki kell oktatniuk a tanulókat minden gyakorlati, technikai jellegű feladat, illetve

59

tanórán vagy intézményen kívüli program előtt a baleseti veszélyforrásokra, a kötelező viselkedés szabályaira, egy esetleges rendkívüli esemény bekövetkezésekor követendő magatartásra. A tanulók számára közölt balesetvédelmi ismeretek témáját és az ismertetés időpontját az osztálynaplóba be kell jegyezni. A nevelőnek visszakérdezéssel meg kell győződnie arról, hogy a tanulók elsajátították-e a szükséges ismereteket. A fokozottan balesetveszélyes tanítási órákat (testnevelés, fizika, kémia, technika) tartó, valamint a gyakorlati oktatást vezető nevelők baleset-megelőzési feladatait részletesen a munkaköri leírásuk vagy a munkabiztonsági (munkavédelmi) szabályzat tartalmazza. Az intézmény igazgatója az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit munkavédelmi ellenőrzések (szemlék) keretében rendszeresen ellenőrzi. A munkavédelmi szemlék tanévenkénti időpontját, a szemlék rendjét és az ellenőrzésbe bevont dolgozókat az intézmény munkabiztonsági (munkavédelmi) szabályzata tartalmazza. 2. Az intézmény dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek esetén a tanulók felügyeletét ellátó nevelőnek a tanulót ért bármilyen baleset, sérülés, vagy rosszullét esetén haladéktalanul meg kell tennie a következő intézkedéseket: - a sérült tanulót elsősegélyben kell részesítenie, - ha szükséges orvost kell hívnia, - a balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetnie, - a tanulói balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jeleznie kell az intézmény igazgatójának. E feladatok ellátásában a tanulóbaleset helyszínén jelenlévő többi intézményi dolgozó is köteles részt venni. A balesetet szenvedett tanulót elsősegélynyújtásban részesítő dolgozó a sérülttel csak azt teheti, amihez biztosan ért. Ha bizonytalan abban, hogy az adott esetben mit kell tennie, akkor feltétlenül orvost kell hívnia, és a beavatkozással meg kell várnia az orvosi segítséget. Az intézményben történt mindenféle balesetet, sérülést az intézmény igazgatójának ki kell vizsgálnia. A vizsgálat során tisztázni kell a balesetet kiváltó okokat és azt, hogy hogyan lett volna elkerülhető a baleset. A vizsgálat eredményeképpen meg kell állapítani, hogy mit kell tenni a hasonló balesetek megelőzése érdekében és a szükséges intézkedéseket végre kell hajtani. 3. A tanulóbalesetekkel kapcsolatos intézményi feladatok a magasabb jogszabályok előírásai alapján A tanulóbalesetet az előírt nyomtatványon nyílván kell tartani. A három napon túl gyógyuló sérülést okozó tanulóbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni és e balesetekről az előírt nyomtatványon jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyv egy példányát meg kell küldeni a fenntartónak, egy példányt pedig át kell adni a tanulónak (kiskorú tanuló esetén a szülőnek). A jegyzőkönyv egy példányát az intézmény őrzi meg. A súlyos balesetet azonnal jelenteni kell az intézmény fenntartójának. A súlyos baleset kivizsgálásába legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni. Az intézményben igény esetén biztosítania kell a szülői szervezet és az intézményi diákönkormányzat képviselőjének részvételét a tanulóbalesetek kivizsgálásában. Az intézményi nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtését, a tanulóbalesetek megelőzésére vonatkozó részletes helyi szabályokat az intézmény munkabiztonsági (munkavédelmi) szabályzata tartalmazza.

60

4 Az óvoda dolgozóinak feladatai gyermekbalesetek megelőzésében, illetve baleset esetén Az óvoda vezetője felelős az óvodában a nevelőmunka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, és a gyermekbalesetek megelőzéséért. A feltétel rendszer vizsgálata, a feltételek javítása állandó óvodavezetői feladat. A megbízott munkavédelmi felelősök segítik az óvodavezető ez irányú munkáját. Az óvodában alkalmazottak általános feladatai közé tartozik a gyermekek testi épségének megóvása. Minden óvodapedagógus a közoktatási törvényben előírt feladatát képezi, hogy a rábízott gyermekek részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja és ezek elsajátításáról meggyőződjék, továbbá ha észleli, hogy a gyermek balesetet szenved, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedést megtegye. Az óvodai egész napos nevelőmunka folyamán az óvónőnek körültekintően kell megszervezni a gyermekek tevékenységét a védő-, óvóelőírások figyelembe vételével. A dolgozók kötelesek a rábízott gyermekek testi egészségét védeni, megóvni. Az óvónőknek fel kell hívni a gyermekek figyelmét a baleseti veszélyforrásokra, a kötelező viselkedési szabályokra, egy esetleges rendkívüli esemény bekövetkezésekor követendő magatartásra. Különösen fontos ez, ha: – az udvaron tartózkodnak, – ha különböző közlekedési eszközzel közlekednek (kirándulás előtt…), – ha az utcán közlekednek, – ha valamilyen rendezvényen vesznek részt, – és egyéb esetekben. Az óvoda vezetője az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit munkavédelmi ellenőrzések, szemlék keretében rendszeresen ellenőrzi a munkavédelmi felelősökkel együtt, s ha kell a szükséges intézkedéseket megteszi. A munkavédelmi szabályzat tartalmazza a munkavédelmi ellenőrzések (szemlék) idejét, az ellenőrzésbe bevont személyeket. Az óvoda csak megfelelő minősítési jellel ellátott játékokat vásárol. Különösen az udvari játok állagóvása és EU szabványnak való megfeleltetése kötelező. Teendők gyermekbalesetek esetén Az óvodapedagógusok feladata a gyermekeket ért bármilyen baleset, sérülés, vagy rosszullét esetén a szükséges intézkedéseket megtenni: A sérült gyermeket elsősegélyben kell részesíteni. Ha szükséges orvost kell hívni. Ha a gyermek szállítható, orvoshoz kell vinni, szülőt telefonon értesíteni. Ha a gyermek szállítható és a szülő nem tudja orvoshoz vinni, akkor az az óvónő feladata. A balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetni. A gyermekbalesetet azonnal jelezni kell az intézményegység-vezetőnek, illetve a helyettesnek. A helyettesnek kötelessége az intézményegység-vezetőt értesíteni. Elsősegélynyújtáskor csak azt teheti az óvónő, amihez ért. Ha bizonytalan abban, hogy az adott helyzetben mit kell tennie, akkor azonnal orvost kell hívni. Az orvos megérkezéséig nem szabad a

61

gyermeket elmozdítani. Minden dolgozónak kötelessége a segítségben részt venni

14.5. Rendkívüli események esetén szükséges teendők Az, intézmény működésében rendkívüli eseménynek kell minősíteni minden olyan előre nem látható eseményt, amely a nevelő és oktató munka szokásos menetét akadályozza, illetve az intézmény tanulóinak és dolgozóinak biztonságát és egészségét, valamint az intézmény épületét, felszerelését veszélyezteti. Rendkívüli eseménynek minősül különösen: - a természeti katasztrófa (pl: villámcsapás, földrengés,.árvíz, belvíz, stb.), - a tűz. - a robbantással történő fenyegetés. Amennyiben az intézmény bármely tanulójának vagy dolgozójának az intézmény épületét vagy a benne tartózkodó személyek biztonságát fenyegető rendkívüli eseményre utaló tény jut a tudomására, köteles azt azonnal közölni az intézmény igazgatójával, illetve valamely intézkedésre jogosult felelős vezetővel. Rendkívüli esemény esetén intézkedésre jogosult felelős vezetők az intézményegység-vezetők. A rendkívüli eseményről azonnal értesíteni kell - az intézmény fenntartóját, - tűz esetén a tűzoltóságot, - robbantással történő fenyegetés esetén a rendőrséget, - személyi sérülés esetén a mentőket, - egyéb esetekben az esemény jellegének megfelelő rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerveket, ha ezt az intézmény igazgatója szükségesnek tartja. A rendkívüli esemény észlelése után az igazgató vagy az intézkedésre jogosult felelős vezető utasítására az épületben tartózkodó személyeket szaggatott csengőszóval értesíteni (riasztani) kell, valamint haladéktalanul hozzá kell látni a veszélyeztetett épület kiürítéséhez. A veszélyeztetett épületet a benntartózkodó tanulócsoportoknak a tűzriadó terv és a bombariadó terv mellékleteiben található "Kiürítési terv" alapján kell elhagyniuk. A tanulócsoportoknak a veszélyeztetett épületből való kivezetéséért és a kijelölt területen történő gyülekezésért, valamint a várakozás alatti felügyeletért a tanulók részére tanórát vagy más foglalkozást tartó pedagógus a felelős. A veszélyeztetett épület kiürítése során fokozottan ügyelni kell a következőkre: - az épületből minden tanulónak távoznia kell, ezért az órát, foglalkozást tartó nevelőnek a tantermen kívül (pl.: mosdóban, szertárban stb.) tartózkodó gyerekekre is gondolnia kell! - a kiürítés során a mozgásban, cselekvésben korlátozott személyeket az épület elhagyásában segíteni kell! - a kiürítés során a liftet (mozgólépcsőt) nem lehet használni! - a tanóra helyszínét és a veszélyeztetett épületet a foglalkozást tartó nevelő hagyhatja el utoljára, hogy meg tudjon győződni arról, nem maradt-e esetlegesen valamelyik tanuló az épületben. - a tanulókat a tanterem elhagyása előtt és a kijelölt várakozási helyre történő megérkezéskor a nevelőnek meg kell számolnia! Az igazgatónak, illetve az intézkedésre jogosult felelős vezetőnek a veszélyeztetett épület kiürítésével egyidejűleg - felelős dolgozók kijelölésével - gondoskodnia kell az alábbi feladatokról: - a kiürítési tervben szereplő kijáratok kinyitásáról,

62

-

a közművezetékek (gáz, elektromos áram) elzárásáról. a vízszerzési helyek szabaddá tételéről, az elsősegélynyújtás megszervezéséről, a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek (rendőrség, tűzoltóság, tűzszerészek stb.) fogadásáról.

Az épületbe érkező rendvédelmi, katasztrófaelhárító szerv vezetőjét az intézmény igazgatójának vagy az általa kijelölt dolgozónak tájékoztatnia kell az alábbiakról: - a rendkívüli esemény kezdete óta lezajlott eseményekről, - a veszélyeztetett épület jellemzőiről, helyszínrajzáról, - az épületben található veszélyes anyagokról (mérgekről), - a közmű (víz, gáz, elektromos stb.) vezetékek helyéről, - az épületben tartózkodó személyek létszámáról, életkoráról, - az épület kiürítéséről. A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek helyszínre érkezését követően a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv illetékes vezetőjének igénye szerint kell eljárni a további biztonsági intézkedésekkel kapcsolatosan. A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv vezetőjének utasításait az intézmény minden dolgozója és tanulója köteles betartani! A rendkívüli esemény miatt kiesett tanítási órákat a nevelőtestület által meghatározott szombati napokon be kell pótolni. A tűz esetén szükséges teendők részletes intézményi szabályozását a „Tűzriadó terv" c. igazgatói utasítás tartalmazza. A robbantással történő fenyegetés esetén szükséges teendők részletes intézményi szabályozását az „Intézkedési terv robbantással való fenyegetés esetére (bombariadó terv)" c. igazgatói utasítás tartalmazza. A tűzriadó terv és a bombariadó terv elkészítéséért, a tanulókkal és a dolgozókkal történő megismertetéséért, valamint évenkénti felülvizsgálatáért az intézmény igazgatója a felelős. Az épületek kiürítését a tűzriadó tervben és a bombariadó tervben szereplő kiürítési terv alapján évente legalább egy alkalommal gyakorolni kell. A gyakorlat megszervezéséért az intézmény igazgatója a felelős. A tűzriadó tervben és a bombariadó tervben megfogalmazottak az intézmény minden tanulójára és dolgozójára kötelező érvényűek. A tűzriadó tervet és a bombariadó tervet lezárt borítékban az intézmény alábbi helyiségeiben kell elhelyezni: Tanári szobákban, titkári helységekben, intézményegység –vezetők irodáiban, igazgatói irodákban.

63

14.6. A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés feltételei A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés összegének 40%-ról az igazgató, 60 %-ról az egységek arányainak megfelelően az egységvezetők döntenek a munkaközösség-vezetők, és a reprezentatív szakszervezeti képviselet egyetértésével. Általános feltétel, a Kt. 118.§(10) bekezdés alapján, az IMIP-ben kidolgozott teljesítményértékelési rendszer eredményeinek figyelembe vétele. A részletes feltételeket SZMSZ 15. pontjában található egységek sajátos működési rendje minden egységre vonatkozóan , a helyi sajátosságok figyelembevételével, tartalmazza.

14.7. A teljesítménypótlékra vonatkozó belső szabályok A teljesítménypótlék feltételeit az egyes intézményegységek az intézményegységek sajátosságait tartalmazó mellékletükben egyéni módon szabályozzák.

15. Intézményi működési rendek 15.1. A Corvina Óvoda és Általános Iskola Mátyás Király Általános Iskolájának működési rendje Az intézmény a tanév szorgalmi ideje alatt tanítási napokon 7 órától 17 óráig van nyitva. Ettől való eltérésre az igazgató adhat engedélyt eseti kérelem alapján. Hivatalos ügyeket 8 órától 16 óráig lehet intézni. Tanítás nélküli munkanapokon akkor szervezünk gyermekfelügyeletet, ha a szülő írásban kéri. Tanítási szünetekben az iskola ügyeleti rend szerint tart nyitva. A tanítás reggel 8 órakor kezdődik. A délutáni tanításnak 16 órakor van vége. Reggeli ügyeletet 7.30 - tól, délutáni ügyeletet 16 órától 16.30 - ig biztosítunk tanulóinknak. 9.40 -től 9.55-ig egy 15 perces (uzsonnaszünet) szünetet tartunk. A többi szünet 10 perces tanári ügyelettel. A tanulók a szüneteket - az uzsonna szünet kivételével- az udvaron töltik. Kivéve: esős idő, + 5 Co alatti hőmérsékletet. Az órák megkezdése előtt a tanulók az osztályterem előtt várják a nevelőket. A tanterembe csak tanári felügyelettel léphetnek be. A pedagógus becsengetéskor az osztályterem, szaktanterem előtt várja a tanulókat. Ha a pedagógus nem jelenik meg a tanteremben öt perccel a becsengetés után, a tanuló köteles jelenteni az igazgatónak vagy helyettesének hiányát. A tanulók a könyvtárat, tornatermet, műhelyt, öltözőket, előadót, szaktantermeket, az udvari játékokat csak pedagógusi felügyelet mellett használhatják. A pedagógus munkáját tanulói ügyeleti rendszer segíti, melynek szabályait a Tanulói ügyeleti rend tartalmazza.

15.1.1. A pedagógusok munkarendje A tanítási, foglalkozási és a tanítás nélküli munkanap programjának megkezdése előtt 15 perccel, ügyeleti beosztásának megkezdése előtt 5 perccel köteles annak helyén megjelenni. Ügyeletesi teendőit a Tanári ügyeleti szabályzatban meghatározottak szerint végzi. A munkából való rendkívüli távolmaradását, annak okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az 64

adott napon fél 8-ig köteles jelenteni az igazgatónak vagy helyettesének. A hiányzó pedagógus hiányzásának kezdetekor köteles tanmenetét az egység-vezető-helyetteséhez eljuttatni. Ha ez nem lehetséges, a tanítási óra anyagát közölnie kell. A pedagógus az igazgató vagy a helyettes engedélye alapján térhet el a tanmenetben órarendben előírt óra tartásától. (pl.: múzeum, kiállítás-, színházlátogatás) Engedély alapján cserélheti el az órákat. A felsős helyettesnek a tanáriban kell tartózkodnia akkor is, ha nem kell helyettesítenie. A tanítás végén a tanulókat együtt kell elengedni és lekísérni a B épülethez. Ellenőriznie kell az osztályterem rendjét. A pedagógus munkakörbe tartozó feladatnak minősülnek a gyermekek oktatásával, nevelésével összefüggő - a kötelező óraszámba nem beszámítható – alábbi feladatok: – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – –

tanítási órákra való felkészülés, foglalkozási tervek készítése, segédanyagok készítése, szemléltető és kísérleti eszközök előkészítése tanítási órára, a tanulók munkájának. értékelése, hospitálás a tanítási órákon az órarendi lehetőségektől függően, felkészítés és szervezés a tanulmányi és a sportrendezvényekre, azokon való részvétel - kíséret és felügyelet ellátása a kulturális-, sport- és a tanulmányi rendezvényeken, vetélkedőkön, iskolán kívüli programokon, továbbképzéseken, nyílt napokon, szakmai bemutatókon való aktív részvétel, bemutató órák tartása, részvétel iskolai értekezleteken (tantestületi-, nevelési-, értékelő-, szülői) és fogadóórákon részmunkaidősök, szerződésesek számára is, részvétel a szakmai munkaközösségek munkájában, családlátogatás szükség szerint, a kiírt helyettesítések ellátása, a tanulók felügyeletének ellátása, óraközi, folyosói és udvari ügyeletek ellátása, az intézményi munkatervben szereplő tanulmányi kirándulások megszervezése, azokon való részvétel, kulturált, alkalomhoz illő megjelenés és aktív részvétel az iskolai ünnepélyeken, rendezvényeken, a tanítási munkával kapcsolatos kötelező adminisztratív teendők elvégzése: osztálynaplók, törzskönyvek vezetése, az értékelés beírása osztálynaplóba és a tanulók ellenőrzőjébe, beszámoló készítése tanítás nélküli munkanapokon munkavégzés program, illetve beosztás szerint, szertárrendezés, szakleltárok rendben tartása, évenkénti egyeztetése.

A pedagógus kötelező óraszámába beszámítható feladat: – – – – – – –

szakkörök, énekkari munka, a testnevelési órakereteken felül rendszeresen szervezett sportfoglalkozás, iskolai tömegsport tartása, differenciált képességfejlesztés (korrepetálás, tehetséggondozás), tanulószobai nevelőmunka, a tanulók felügyeletére szervezett ügyelet, ebédeltetés.

Napközis nevelő esetében a kötelező óraszámba beszámíthatók az állandó helyettesi feladatok, a téli- és tavaszi szünetekben folyó napközis ügyelet, a tanév végi és a tanév kezdeti időszakokban

65

szervezett napközis foglalkozások.

66

15.1.2. Az épületben történő belépés és benn tartózkodás rendje – – – – – – – – –

A tanulók szülei (gondviselők) az iskola nyitva tartása alatt engedély nélkül tartózkodhatnak az udvaron, az iskola aulájában és folyosóin hivatalos ügyek céljából. A tanítási óra alatt a tantermekbe, tornaterembe nem léphetnek be. Az óraközi szünetekben a szülők (gondviselők) úgy mehetnek be a tantermekbe, ha az osztályfőnökkel, az osztály tanítójával ezt a szándékukat közlik. Külön meghívás alapján vesznek részt a szülők, nagyszülők a nyílt napokon, műsorokon, a foglalkozásokon, szülői értekezleten, fogadóórán. Az iskolába belépők a főbejáraton át közlekednek. A tornatermet a foglalkozások befejezése után be kell zárni. A tantermeket az utolsó óra után be kell zárni.

15.1.3. Az intézmény vezetésének és közösségeinek külső kapcsolatai Az iskola rendszeres munkakapcsolatot tart: – – – – – – – – –

a fenntartóval (igazgató, intézményegység-vezetőkkel,) a város oktatási intézményeivel (igazgató, osztályfőnökök, munkaközösség-vezetők) a város közművelődési intézményeivel a Kiskunsági Nemzeti Parkkal (biológia tanár) Tanítóképző Főiskolával (igazgatóhelyettes) a Megyei Pedagógiai Intézettel (igazgató, igazgatóhelyettes) a helyi médiával (igazgató) a Gyermekjóléti Szolgálattal az egészségügyi szolgáltatóval (igazgató, iskolatitkár)

A közvetlen kapcsolatot a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős tartja a gyermekjóléti szolgálat munkatársával. Levélben vagy sürgős esetben telefonon tájékoztatja a szolgálat munkatársát a problémáról. Kérésükre családlátogatást végez, pedagógiai szakvéleményt ad. Előzetes egyeztetés után félévente egyszer személyesen is tájékoztatja a gyermekjóléti szolgálat munkatársát a veszélyeztetett tanulókról. A szolgálat munkatársát esetenként szülői értekezletre, nevelési értekezletre is meghívjuk, felkérjük előadások tartására. A tanuló anyagi veszélyeztetése esetén kezdeményezi a GYIV felelős, hogy a gyermekvédelmi támogatást természetben az iskolának utalják.

15.1.4. A hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok A hagyományok ápolása, ezek fejlesztése, bővítése, az iskola jó hírnevének megőrzése, az iskolaközösség minden tagjának joga és kötelessége. A hagyományápolás formái Évenként megrendezendő események: – – – – –

Nemzeti ünnepeinket (márc. 15, okt. 23.) iskolai keretben ünnepeljük. Megemlékezünk az iskola névadójáról. Karácsonyi ünnepséget tartunk a téli szünet előtti napon. Februárban farsangot szervezünk. Év végén a 8. osztályosok számára ballagást rendezünk. 67

– – – –

Ünnepélyes tanévnyitót és tanévzárót tartunk. Iskolánk vállalja a megyei fizika verseny rendezését. Honlapot üzemeltetünk. és Iskolai hírlevelet szerkesztünk. Gyűjtjük az iskolával kapcsolatos sajtótermékeket.

Az egyéb rendezvényeket valamint az időpontokat és felelősöket az éves munkaterv határozza meg. A hagyományápolás külsőségei – A nemzeti címert elhelyezzük az iskola minden helyiségében, ahol oktató– nevelő munka folyik. – Használjuk az iskolacímert jelvényen, oklevélen, leveleken stb. - Az ünnepélyeken a szolid ünneplőruha (fehér ing, blúz, sötét nadrág, alj) viselete kötelező.

15.1.5. Szociális támogatások megállapításának és felosztásának elvei Az intézményvezető, GYIV felelős és az érintett tanuló osztályfőnöke tesz javaslatot a támogatandó tanulóra. A támogatásformái: o a rászorulók taneszközeinek teljes megvásárlása o a rászorulók taneszközeinek részleges megvásárlása o a taneszköz biztosítása a könyvtárból o az alapítványból hozzájárulás a versenyek nevezési díjaihoz o hozzájárulás a kirándulás költségeihez A rászorultság mértéke függ: o a tanuló családjában az egy főre eső jövedelem összegétől o az eltartott családtagok számától

15.1.6. A kiemelt munkavégzésért járó kereset kiegészítés feltételei A kiemelt munkavégzésért járó kereset - kiegészítésért kapott összeget a minőségi csoport által kidolgozott, s a tantestület által jóváhagyott teljesítmény-értékelési rendszer alapján osztjuk ki.

15.1.7. A tanulmányokkal kapcsolatos vizsgakötelezettségek Javítóvizsgára az a tanuló bocsátható, aki 1 vagy 2 tantárgyból bukott. A javítóvizsgára bukott tanulót augusztus 20-ig írásban értesíti az osztályfőnök a vizsga időpontjáról. A javítóvizsgán 3 fős bizottság dönt a tanuló továbbhaladásáról. A bizottság tagja: o a tanulót tanító szaktanár (tanító) o egy azonos szakos szaktanár (tanító) o felsős tanuló esetén az osztályfőnök A javítóvizsgát szeptember l-ig meg kell tartani. Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak, ha: 68

o felmentették a tanórai foglalkozáson való részvétel alól (pl. magántanuló) o engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményeinek az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget o a megengedettnél többet mulasztott, és a nevelőtestület döntése alapján o osztályozó vizsgát tehet. Az osztályozó vizsga időpontját úgy kell megállapítani, hogy a tanulónak megfelelő idő (legalább 1 hónap) álljon rendelkezésére a felkészüléshez. A külföldön tartózkodó magántanuló osztályozó vizsgájának időpontját a szülők itthoni tartózkodásának idejével összhangban az igazgató jelöli ki. Az osztályozó vizsga bizottságát a javítóvizsga bizottságáéhoz hasonlóan kell megszervezni.

15.2. A Corvina Óvoda és Általános Iskola Hunyadi János Általános Iskolájának működési rendje Az iskola épülete szorgalmi időben hétfőtől péntekig reggel 7 órától délután 17 óráig tart nyitva. Az iskola igazgatójával történt előzetes egyeztetés alapján az épület ettől eltérő időpontban, illetve szombaton és vasárnap is nyitva tartható. Szorgalmi időben hétfőtől péntekig a nyitva tartás idején belül reggel 7.30. óra és délután 16 óra között intézményegység-vezetőjének, vagy az őt helyettesítő személynek az iskolában kell tartózkodnia. Az iskolában egyidejűleg 5 fő ügyeletes nevelő kerül beosztásra. Az egyes ügyeletes nevelők felelősségi területe az alábbi épületekre vagy épületrészekre terjed ki: - udvar - folyosók A tanuló a tanítási idő alatt csak a szülő személyes, vagy írásbeli kérésére, az osztályfőnöke (távolléte esetén az intézményegység-vezető), illetve a részére órát tartó szaktanár írásos engedélyével hagyhatja el az iskola épületét. Rendkívüli esetben - szülői kérés hiányában - az iskola elhagyására csak az intézményegység-vezető vagy az osztályfőnök adhat engedélyt. A tanórán kívüli foglalkozásokat 11 órától 17 óráig, vagyis a délutáni nyitva tartás végéig kell megszervezni. Ettől eltérni csak az intézményegység-vezető beleegyezésével lehet. Szorgalmi időben a nevelői és a tanulói hivatalos ügyek intézése az iskolatitkári irodában történik hétfő – péntek 7.30 – 15.30

15.2.1. Az iskola vezetésének és közösségeinek külső kapcsolatai Az iskolai munka megfelelő szintű irányításának érdekében az iskola igazgatóságának állandó munkakapcsolatban kell állnia a következő intézményekkel: -

Az intézmény fenntartójával: Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzatával. Továbbá

a Polgármesteri Hivatal tisztségviselőivel - A pedagógiai intézetekkel: Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Pedagógiai Intézete, Kecskemét Kistérségi Pedagógiai Intézete - A kecskeméti Tanítóképző Főiskolával - A helyi oktatási intézmények vezetőivel és tantestületeivel:

69

- A városi művelődési intézményekkel és sportszervekkel. - A területileg illetékes nevelési tanácsadóval: Fecske u.8 A munkakapcsolat megszervezéséért, irányításáért az intézményegység-vezető a felelős. Az eredményes oktató- és nevelőmunka érdekében az iskola rendszeres munkakapcsolatot tart fenn az alábbi intézményekkel, szervezetekkel, gazdálkodókkal: - Az alábbi közművelődési intézményekkel: Kecskeméti Ifjúsági Otthon, 6000. Kecskemét, Kossuth tér 4.; Erdei Ferenc Kulturális és Konferencia Központ, 6000. Kecskemét, Deák tér 3.; Katona József Könyvtár, 6000. Kecskemét, Piaristák tere 8. - Az alábbi egyházak helyi gyülekezeteivel: Katolikus és Református Egyház

A tanulók veszélyeztetettségének megelőzése, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok eredményesebb ellátása érdekében az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi felelőse rendszeres kapcsolatot tart fenn a kecskeméti gyermekjóléti szolgálattal. A munkakapcsolat felügyeletéért az intézményegység-vezető a felelős.

15.2.2. A mindennapi testedzés formái Az iskola tanulói számára a mindennapi testedzést az alábbi foglalkozások biztosítják: - Az első-negyedik évfolyamon - a heti három kötelező testnevelés óra, - a többi tanítási napon pedig a játékos, egészségfejlesztő testmozgás. - Az ötödik-nyolcadik évfolyamon - a heti kettő vagy három kötelező testnevelés óra, - az iskolai sportkör különféle sportágakban szervezett foglalkozásai, - A napközi otthonban és a tanulószobán játékos, egészségfejlesztő testmozgás. A tanórán kívüli sportfoglalkozásokat az iskolai diáksportköri foglalkozások vagy az iskolában működő diáksportköri egyesület szakosztályainak kell megszervezni. Ezeken az iskola minden tanulója jogosult részt venni. A tanórán kívül szervezett foglalkozásokon való részvételhez az iskola biztosítja, hogy - az őszi és a tavaszi időszakban: a sportudvar, a tornaterem, - a téli időszakban: a tornaterem, korcsolyapálya, testnevelő tanár illetve tanár felügyelete mellett hétfőtől péntekig szükség szerint a tanulók számára nyitva legyen. A foglalkozások pontos idejét tanévenként az iskolai munkatervben kell meghatározni. tartalmazza.

70

15.2.3. A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés feltételei Egyszeri kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés kaphat az iskola dolgozója az alábbi feladatok ellátásáért. A kereset-kiegészítés összege a mindenkori éves költségvetési törvényben meghatározott egy főre jutó összeg százalékában kerül meghatározásra. - Első osztály osztályfőnökét a tanév végén: 300%. - Nyolcadik osztály osztályfőnökét a tanév végén: 300%. - Iskolai ünnepségekért felelős nevelőket: 100%. - Iskolán kívüli rendezvények felelőseit, szervezőit a feladat nagyságától függően: 200300 %. - Tanulmányi, kulturális, sport stb. versenyen, bemutatón pályázaton a tanulókkal elért 1-3. helyezésért a felkészítő nevelőket - városi szintű versenyen: 50%, - körzeti szintű versenyen: 100%, - megyei területi szintű versenyen: 150%, - megyei szintű versenyen: 200 - országos területi szintű versenyen: 250%, - országos szintű versenyen: 300%. - bemutató tanításért - iskolán belül: 100%, - sikeres pályázatok írásáért és a felhasználás lebonyolításáért a pályázaton elnyert összeg nagyságától függően: 50-300%. - iskolai szintű rendezvény megszervezéséért: 100%. A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés meghatározott időre (havonként) is adható a dolgozók részére a folyamatosan végzett többletfeladatok ellátásának elismeréseképpen. E többletfeladatokat és az értük járó havi kereset-kiegészítést a iskola éves munkatervében kell meghatározni. Az intézmény költségvetésében a kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítésre az adott gazdasági évre biztosított összegből az előző két pontban meghatározott kereset-kiegészítések kifizetése után fennmaradó összeget a tárgyév végén az iskola dolgozóinak jutalomként kell kifizetni a tartósan magas színvonalú, kiemelkedő, illetőleg tartósan jó munka szempontjainak figyelembe vételével. A kiemelt munkavégzésért járó kereset kiegészítés dolgozóknak történő odaítéléséről az iskolai vezető tanács tagjainak javaslata alapján az iskola igazgatója dönt.

15.2.4. A teljesítménypótlék összegére vonatkozó belső szabályok Az intézményben az egyes pedagógus munkaköröket, munkaköri feladatokat ellátó alkalmazottak a teljesítménypótlékként a közoktatásról szóló törvényben meghatározottak szerint a fenntartó döntése alapján részesülnek.

15.2.5. Az iskolai hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok - Az iskola zászlója, címer. - Az iskolai évkönyv : jubileumi megjelenés (15, 20, 30, 40,…év ). - Az iskola névadója, emlékének ápolása ( évente a munkatervben szabályozva ).

-

Az iskolai ünnepségek, megemlékezések, rendezvények( munkaterv szerint ) Kitüntetések a szülök, a dolgozók és a tanulók körében ( Hunyadi díj ) Iskolarádió, iskolai Internetes honlap működtetése. Iskolatörténeti emlékek gyűjtése ( könyvtár ) 71

15.3. A Corvina Óvoda és Általános Iskola Kertvárosi Általános Iskolájának működési rendje 15.3.1. Az intézmény munkarendje

15.3.1.1. Pedagógusok munkarendje A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet az intézményegységvezető állapítja meg. A konkrét napi munkabeosztások összeállításánál figyelembe kell venni az intézmény vezetőségének javaslatait - a tanórákra elkészített tanórarend függvényében. A pedagógus a tanítási, foglalkozási beosztás szerint órája előtt 15 perccel a munkahelyén, illetve a tanítás nélküli munkanapok programjának kezdete előtt 15 perccel annak helyén köteles megjelenni. A pedagógus a munkából való rendkívüli távolmaradását, annak okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon reggel 7.45 óráig köteles jelenteni az intézményegységvezetőnek, hogy vezetője helyettesítéséről intézkedhessen. Egyéb esetben a pedagógus az intézményegység-vezetőtől kérhet engedélyt legalább 1 nappal előbb a tanóra elhagyására. A tanmenettől eltérő tartalmú foglalkozás megtartását a tanóra, foglalkozás elcserélését az intézményegység-vezető engedélyezi. A pedagógus kérésére az anyanap kiadását az intézményegység-vezető biztosítja. A hiányzó pedagógus köteles hiányzásának kezdetekor tanmeneteit az intézményegység-vezetőhöz eljuttatni, hogy akadályoztatása esetén a helyettesítő tanár biztosíthassa a tanulók számára a tanmenet szerinti előrehaladást. A pedagógusok számára - a kötelező óraszámon felüli - a nevelő-oktató munkával összefüggő rendszeres vagy esetenkénti - feladatokra a megbízást vagy kijelölést az intézményegység-vezető adja a munkaközösség-vezetők javaslatainak meghallgatása után. Az intézményi szintű rendezvényeken, ünnepeken a pedagógusok jelenléte kötelező - az alkalomhoz illő öltözékben. Pedagógus saját tanulóit magántanítványként nem taníthatja.

15.3.1.2. A tanév helyi rendje A tanév a miniszter által megállapított időszakban tart. A szorgalmi idő az ünnepélyes tanévnyitóval kezdődik és a tanévzáró ünnepéllyel fejeződik be. A tanév helyi rendjét, programját a nevelőtestület határozza meg a tanévnyitó értekezleten, amit a munkatervben rögzítenek.

15.3.1.3. Az intézményben tartózkodás rendje • Az intézmény nyitva tartása szorgalmi időben 6.30 órától a szervezett foglalkozások befejezéséig, de legkésőbb 18 óráig tart. A fenti időponttól való eltérést az intézményegységvezető engedélyezheti eseti kérelmek alapján. • Az intézmény tanítási szünetben ügyeleti rend szerint tart nyitva.

72

• A közoktatási intézménnyel közalkalmazotti és tanulói jogviszonyban nem állók részére - az intézmény csak intézményegység-vezetői engedéllyel tart nyitva

15.3.2. Az iskola vezetésének és közösségeinek külső kapcsolatai A közoktatási intézmény rendszeres munkakapcsolatot tart fenntartójával, az intézményt támogató alapítvány kuratóriumával, valamint a gyermekjóléti szolgálattal, középiskolákkal, szakképző intézményekkel, városi könyvtárral. Az intézményt külső kapcsolataiban az intézményegység-vezető képviseli. Az intézményegységvezető ezen feladatát megoszthatja, átadhatja - a külső kapcsolattartás jellegétől függően közvetlen munkatársainak és más személyeknek, eseti vagy állandó megbízás alapján.

15.3.2.1. A gyermekjóléti szolgálattal való kapcsolattartás A GYIV-felelős végzi. Fő feladatai : • • • • • • • • •

A tanulókat és szüleiket a tanév kezdetekor írásban tájékoztatja a GYIV-felelős személyéről, valamint arról, hogy milyen időpontban és hol kereshető fel. Segíti az iskola pedagógusainak GYIV-munkáját. Az osztályokat felkeresve tájékoztatja a tanulókat arról, hogy milyen problémával hol, és milyen időpontban fordulhatnak hozzá, továbbá, hogy az iskolán kívül milyen GYIV-feladatot ellátó intézményt kereshetnek fel. A pedagógusok, szülők, tanulók jelzése, a velük folytatott beszélgetés alapján megismert veszélyeztetett tanulókról – az okok feltárása érdekében – családlátogatáson megismeri a tanulók családi környezetét. A veszélyeztetett és hátrányos helyzetű tanulókról az osztályfőnökök segítségével az iskola által használt felderítő lapokat kitöltik, illetve azokat a GYIV-felelős összegzi. Amennyiben a veszélyeztetett tanulók esetében a pedagógiai módszerek eredménytelenek, kapcsolatot teremt a gyermekjóléti szolgálattal. Kezdeményezi a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítását az illetékes települési önkormányzatoknál. Az iskolában közzé teszi a GYIV-feladatokat ellátó legfontosabb intézmények nevét. Figyelmet fordít a szenvedélybetegségek megelőzésére, illetve segíti a gyógyult szenvedélybeteg tanulók beilleszkedését.

Szakközépiskolákkal, szakképző intézetekkel való kapcsolattartás A 7. és 8. osztályos osztályfőnökök és a pályaválasztási felelős szervezi és bonyolítja a környező szakközépiskolák és szakképző intézetek látogatását. Szervezik az intézményben tartandó pályaválasztási előadások látogatását, ebben a munkában az 5., 6.osztályos osztályfőnökök is részt vesznek.

15.3.2.2. Városi könyvtárral való kapcsolattartás A kapcsolatot az iskola könyvtáros pedagógus látja el. Iskolánkban a Katona József Megyei Könyvtár fiókkönyvtára is működik. A működés részletes szabályozása az SZMSZ 10-es pontjában található.

73

Az iskolai könyvtár valamint a könyvtáros pedagógus feladatai : A könyvtáros pedagógus feladatai : • Az iskolai könyvtár tagjainak nyilvántartása a kölcsönzés lebonyolítása, • számítógépes nyilvántartása. • Fejleszti az évi költségvetésben biztosított összegből a tanulók és pedagógusok igényeinek megfelelően a könyvtári gyűjteményt. • A vásárolt dokumentumokat könyvtári nyilvántartásba veszi. A könyvtáron kívül elhelyezett dokumentumokról lelőhely-nyilvántartást kell vezetni. • Meghatározza a nem kölcsönözhető dokumentumok körét. • Ellenőrzi a kölcsönzött könyvek 3 héten belüli visszajuttatását. • Tájékoztatja a szülőket, hogy a megsérült és elveszett könyveket kötelesek pótolni vagy ellenértékét az iskola vagy a KJMK számlájára befizetni. • Végzi a dokumentumok javítását és selejtezésükre javaslatot készít. • A nem kölcsönözhető dokumentumok használatát a könyvtárteremben segíti. • Díjfizetés ellenében fénymásolatokat készíthet a tanulók és pedagógusok részére. • Ellenőrzi a tanév végén a kikölcsönzött könyvek könyvtárba való visszajuttatását. • Szervezi és végzi az iskolai könyvtárból kölcsönözhető tankönyvek nyilvántartását, kölcsönzését. • Az iskolai könyvtárban elhelyezett tankönyvekről minden év májusában tájékoztatót készít és függeszt ki az iskolai faliújságra. • A dokumentumokról tájékoztatást nyújt. • Tanórán kívüli foglalkozásokat tart. • Biztosítja más könyvtárak által nyújtott szolgáltatások elérését. • A könyvtári állományról, látogatottságról statisztikát készít.

15.3.3. Az iskolai hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok Az iskola eddigi hagyományainak ápolása ezek fejlesztése és bővítése, valamint az iskola jó hírnevének megőrzése öregbítése az iskolaközösség minden tagjának joga és kötelessége. A hagyományok ápolásával kapcsolatos teendőket, időpontokat valamint felelősöket a nevelőtestület az éves munkatervben határozza meg. A hagyományápolás külsőségekben is megnyilvánul. Ennek megfelelően az iskola tanulóinak kötelező ünnepi viselete a fekete nadrág vagy szoknya, fehér ing vagy blúz, sötét cipő. A nyolcadik osztályos tanulók ballagási öltözéke is az ünneplő öltözék iskolánkban. Az iskola hagyományos sport felszerelése: intézményi jelvénnyel ellátott fehér póló, kék nadrág, fehér zokni és tornacipő. Az iskola hagyományos kulturális és ünnepi rendezvényeit, az iskolai szintű versenyeket és szórakoztató rendezvényeket az iskola pedagógiai programja tartalmazza. Nemzeti ünnepeinket rövid emlékműsor keretében ünnepeljük. Iskolai ünnepélyeinken a megjelenés minden tanuló és pedagógus részére kötelező ünnepi öltözékben.

A tanulóknak lehetőségük van az iskola faliújságának illetve rádiójának szerkesztésére. Az iskola vezetősége minden olyan kezdeményezést támogat, mely az iskolához tartozás érzését

74

erősíti.

15.3.4. Az intézmény létesítményeinek és helyiségeinek használata Az iskola épületét címtáblával és a Magyar Köztársaság címerével kell ellátni. Az épületen állandóan kint kell tartani a nemzeti, valamint Uniós zászlót. Az iskola minden dolgozója és tanulója felelős: • a közösségi tulajdon védelméért, állagának megőrzéséért • az iskola rendjének tisztaságának megőrzéséért • az energiafelhasználással való takarékoskodásért • a tűz- és balesetvédelmi, valamint munkavédelmi szabályok betartásáért Az iskola különböző helységeinek tanulókra vonatkozó használati rendjéről az iskolai rendszabályok / házirend / intézkedik részletesen. A vagyonvédelmi okok miatt az iskola területén idegen személy csak engedéllyel tartózkodhatnak. Az iskola dolgozóinak joga az iskola helységeinek és létesítményeinek a rendeltetésszerű használata. A használatkor a helyiség felelősének engedélye szükséges. Nem iskolai célra csak az intézményegység-vezető engedélyével vehetők igénybe a helyiségek. Az egyes helyiségek, létesítmények, berendezéseinek, felszereléseinek épségéért, rendjéért a használatba vevő a használatbavétel ideje alatt - anyagilag felelős. Az egyes helyiségek, létesítmények berendezéseit, felszereléseit, eszközeit elvinni, csak a helyiségfelelős engedélyével, átvételi elismervény ellenében szabad. Az iskola helyiségeinek, létesítményeinek bérbeadása az intézményegység-vezetővel kötött érvényes bérleti szerződés birtokában lehetséges a megadott feltételek mellett, amennyiben az, az iskola rendeltetésszerű működését nem zavarja.

15.3.5. A tanulmányokkal kapcsolatos vizsgakötelezettségek Az intézményben folyó tanulmányokkal kapcsolatos helyi vizsgák lebonyolításának rendjét az intézmény helyi vizsgaszabályzata valamint belső vizsgaszabályzata tartalmazza. A helyi vizsgák az alábbiak: osztályozó, javító, tantárgyi és belső vizsgák. A helyi vizsgák időpontját az intézmény éves munkaterve tartalmazza. A vizsgáztató bizottságot az igazgató jelöli ki. A bizottság elnöke felelős a jegyzőkönyvek vezetéséért, a vizsgák eredményét az osztályfőnök írja be az anyakönyvbe és a bizonyítványba. A záradékot az igazgató is aláírja.

75

15.3.6. A kiemelt munkavégzésért járó kereset- kiegészítés feltételei A tantestület tagjait a munkaközösség-vezetők a következő szempontok alapján értékelik : szakmai munka, pedagógus személyiség, órán kívül tevékenység. A kiemelkedő teljesítményekért ítéli a vezetőség a minőségi bért. A minőségbiztosítással kapcsolatos feladatok vezetéséért, minőségbiztosítási csoportban való részvételért való díjazást a KJT végrehajtási utasítása rendeli el.

15.3.7. Az intézmény szervezeti egységei

15.3.7.1. Iskolai könyvtár 15.3.7.2. Melegítő konyha A melegítő konyha és eszközei az intézmény tulajdonában vannak. Az intézményünknek határozott időre kötött szerződés alapján egy vendéglátó-vállalkozó (PRECÍZ KFT.) szállítja az ételt. A kapcsolatot a szállító az intézményegység-vezetővel, az iskolatitkárral és a tálalóval tartja.

15.3.7.3. Tornaterem A tornateremben tanuló csak felügyelet mellett tartózkodhat. Tanítási órák után a tornatermet mások is használhatják szerződésben foglaltak alapján. A tornateremben működnek a sportkörök, itt bonyolódnak a versenyek. A létesítmény területén történtekért a foglalkozást vezető anyagilag és erkölcsileg felelős.

15.4. A Corvina Óvoda és Általános Iskola Mathiász János Általános Iskolájának működési rendje 15.4.1. Az iskola nyitva tartása A tanév során az iskola hétfőtől péntekig 6-19 óra között tart nyitva. Az épületben a nyitvatartási időn túl csak a vezető tudtával és engedélyével lehet tartózkodni. (Pl.: szülői értekezlet, fogadó óra stb.) Tanévközi tanítási szünetben az ügyelet biztosított. A technikai dolgozók ezeken a napokon is beosztásuknak megfelelően az épületben tartózkodnak. Nyári szünetben munkanapokon csak a technikai dolgozók tartózkodnak az épületben (beosztásuk szerint), illetve karbantartási munkálatok esetében a munkálatok elvégzésével megbízott cég, vállalkozó munkásai. Előre meghatározott ügyeleti napokon 9-12 óra között az iskolában ügyeletet tart az intézmény egyik intézkedési joggal felruházott tagja.

15.4.2. A vezetők intézményben való benntartózkodásának rendje A tanév folyamán minden tanítási napon az intézményegység-vezetője fél 8-16 óráig az intézményben tartózkodik. Az intézményegység-vezetőt a munkaközösség-vezető helyettesíti. Az intézmény-egység vezető illetve a munkaközösség-vezető egyidejű akadályoztatása esetén a helyettesítést az intézményegység-vezető által megbízott tanulószobás nevelő látja el. Tanítási szünetben a kijelölt ügyeleti napokon tartózkodik az iskolában egy vezető.

15.4.3. A pedagógusok munkarendje, ügyelet

76

Folyosóügyelet Pedagógusügyelet Negyed nyolc és nyolc óra között reggeli ügyeletet tartunk. A későbbiekben a tanítási órák közötti szünetekben is ügyelnek a nevelők. Beosztásuk az órarend alapján készül, figyelemmel az egyenletes terhelésre. Különös figyelmet kell fordítani az óraközi szünetekben az udvarra történő ki- és bevonulásra, sorakozásra.

15.4.3.1. A tanítás rendje A tanítás 8 órakor kezdődik. A tanítási órák 45 percesek. A tanórák napi és heti elosztását az órarend, a csengetési rendet pedig a házirend tartalmazza. A pedagógusok munkarendje A pedagógusok heti munkaideje 40 óra, ami kötelező órákból és a tanítással összefüggő feladatok ellátásából áll. A pedagógusok kötelesek benntartózkodni az iskolában kötelező órájukon, ügyeleti idejükben, valamint az iskolai ünnepségeken, nevelői értekezleteken és rendezvények alkalmával. Legalább 15 perccel a tanórájuk kezdete előtt kell beérkezniük az iskolába. Az alkalmazottak munkarendje Az iskolatitkár hétfőtől péntekig 8-16 óráig, a fűtő, karbantartó, udvaros hétfőtől péntekig 6-1/2 14 óráig dolgozik, akinek a fennmaradó heti 2 és fél óra készenléti munkaidőként kezelendő. A takarítók reggel 6-10 óráig, délután 15-19 óráig tartózkodnak az intézményben. Feladataikat munkaköri leírásaik tartalmazzák.

15.4.4. Intézményi védő, óvó előírások 1. Az iskola szoros kapcsolatot tart fenn a Gyermekjóléti Szolgálattal, mert csak együtt nyújthatnak hathatós segítséget a tanulók veszélyeztetettségének feltárásához, megelőzéséhez. 2. A jogszabályban előírt támogatási rendszer működtetése nem az iskola feladata, de az osztályfőnök és a gyermek és ifjúsági felelős segítséget nyújt abban, hogy mind a pénzbeli, mind a természetbeni kedvezményeket az arra legrászorultabbak kapják. Ebben kezdeményező szerepük is van. 3. Megelőző, védő és óvó tevékenységek. - Vészhelyzetek feltárása, megszüntetése, csökkentése (szülők, szomszédok, lakossági bejelentése, osztálytársak, családlátogatások, őszinte feltáró beszélgetések segítségével). - A tanuló képességeinek, tehetségének kibontakoztatása (tehetséggondozás), hátrányos helyzetének megszüntetése (felzárkóztatás), a rászorultak napköziben, tanulószobán való elhelyezése. - A Gyermekjóléti Szolgálattal való hathatós együttműködés, hogy a tanköteles gyermek ne maradjon ki az iskolából. - A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős munkája feltételeinek biztosítása az iskolavezetés által. - A pedagógusok odafigyelése minden olyan változásra, amely arra utal, hogy a tanulóval gond van (alkohol, drog, rossz társaság). - A szülők és tanulók tájékoztatása a tanév elején a gyermek és ifjúságvédelmi felelős személyéről, arról, hogy mikor és hol kereshető fel.

77

-

Jól látható helyen a Gyermekjóléti Szolgálat, a Nevelési Tanácsadó, a Drogambulancia, az Ifjúsági Lelkisegély Szolgálat címének és telefonszámának kifüggesztése. - A szervezetre káros cikkek árusításának és fogyasztásának a betiltása. - A felnőttek számára a dohányzóhely kijelölése. 4. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős segítséget nyújt az egészségnevelési, ennek részeként a kábítószer-ellenes program kidolgozásához.

15.4.5. Az iskola vezetésének és közösségeinek külső kapcsolatai Az iskolát a külső kapcsolatokban az igazgató és az intézményegység-vezető képviseli. Az intézményegység-vezető a feladatmegosztás szerint tart kapcsolatot külső szervekkel. A szabadidő szervezésével megbízott pedagógusok a város intézményeivel tartanak kapcsolatotErdei Ferenc Kulturális és Konferencia Központ, Ifjúsági Otthon, Ciróka Bábszínház, Játszóház, múzeumok, mozik. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős tartja a kapcsolatot a Családsegítő Központtal és a Gyermekjóléti Szolgálattal, intézkedést azonban az igazgató illetve az intézményegység-vezető útján kezdeményezhet. Az iskola egészségügyi szolgáltatóval való közvetlen kapcsolattartás az intézményegység-vezető feladata. A megyei és városi pedagógiai szakmai szolgáltató, szakszolgáltató intézmények vezetőivel az igazgató és az intézményegység-vezető tart kapcsolatot.

15.4.6. Az iskolai hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok Iskolanapok- Mathiász-nap(ok) rendezése, amelyek programjában a névadó meghatározó szerepet kap. „Meseországban jártam”- megyei rajzverseny rendezése, Szüreti nap. Iskolajelvény, emblémás póló megvásárolható. Oklevél és emlékplakett- kiérdemelhető. Saját kiállítások. A tanulók számára: - az óvodások fogadása tanévenként egyszer. - Ajándék az óvodásoknak, az első és második osztályosok részéről. - Első osztályosok megajándékozása a tanévnyitón. - Osztályok közötti versenyek (hulladékgyűjtő verseny), külső környezet ápolása. - Versenyek- szaktárgyiak, művelődésiek- mesemondó, versmondás stb. - Ünnepek, rendezvények: október 23. március 15. tanévnyitó, tanévzáró Mikulás, karácsony, farsang Mathiász-nap, gyermeknap, anyák napja. Felnőtt dolgozók számára: - az új munkatársak köszöntése, - közös kirándulás, közös ebéd, - nyugdíjba vonulók búcsúztatása. Szülők számára: - a leendő első osztályosok szüleinek előzetes értekezlete. - A szülők meghívott vendégei, résztvevői rendezvényeinknek, értekezleteinknek, ünnepeinknek. - Katalin-bál A nemzeti és állami ünnepek megszervezésének feladatait minden évben a tanév helyi rendje állapítja meg.

78

15.4.7. Az iskola döntése, intézkedése, illetve intézkedésének elmulasztása ellen benyújtott eljárást megindító kérelmekre vonatkozó Közoktatással kapcsolatban a döntések két helyen születnek: - Első fokon az önkormányzati jegyző (pl.: testi, érzékszervi, értelmi és beszédhibás gyermek kötelező vizsgálata stb.). - Iskolai felvétellel, tankötelezettséggel kapcsolatos intézkedések esetén az intézményegység-vezető javaslatot tesz és az igazgató dönt. Az ezzel kapcsolatos iratkezelést az iskolatitkár végzi, iktatja, másolati példányát az irattárba helyezi.

15.4.8. A létesítmények használati rendje Az intézmény valamennyi dolgozójának kötelessége, hogy az épület állagát, berendezését megóvja, mindennapi munkájával a tanulókat is erre nevelje. Az épületek folyosójának, osztálytermeinek, azok dekorációjának megóvása a helyileg odatartozó osztály osztályfőnökének feladata. Az iskola helyiségei közül a foglalkoztató terem, az igazgatói iroda és a tanári szoba van zárva. Ezekért a takarítók, illetve a helyiségeket utolsóként elhagyó nevelők a felelősek. A technika teremben, amely mindig zárva van, a tanulók csak nevelővel együtt tartózkodhatnak. Az iskolai könyvtár használatát a könyvtár működési szabályzata rögzíti. Az épületet reggel a karbantartó nyitja, és kikapcsolja a riasztót, este a takarítók zárnak, bekapcsolva a riasztót. Tanuló az iskola területét az ügyeletes nevelő engedélyével hagyhatja el. Az iskola aulája, folyosója az ünnepélyek, rendezvények, kiállítások, foglalkozások színhelye is. Az iskolaudvaron testnevelés órát, szabadidős foglalkozást lehet tartani. Jó idő esetén a tanítás előtti gyülekezés az udvaron történik, és a szünetet is az udvaron töltik a tanulók, kivéve a tízórai szünetet. Az udvarra vonulásról a mindenkori ügyeletes nevelő dönt. Kicsöngetés után a nevelő előtt mennek ki a teremből a tanulók, s csak a hetes marad bent. Az udvar tisztaságának megóvása minden tanuló kötelessége. A tanári szoba a pedagógusok óraközi pihenésének, az órákra, foglalkozásokra való felkészülésnek, a nevelőtestületi értekezleteknek színtere, az osztálynaplók, dokumentumok tárolási helye. Utolsó óra után a nevelő a naplót a helyére teszi, az íróasztalát letakarítja, rendet hagy maga után. A tanári szoba hivatalos helyiség. A tanári szobában tanuló és az iskolához nem tartozó külső személy csak pedagógus jelenlétében tartózkodhat. Az iskola épületében dohányozni csak a kijelölt helyen lehet. A dohányzóhely kijelölése az intézményegység-vezető feladata.

15.4.9. Az iskola vagyonának védelme, kártérítési felelősség Az intézmény-vezető a Kecskemét Megyei Jogú Város hatályos vagyonrendeletének szabályai szerint jogosult és köteles megtenni mindazokat, amiket a jogszabály a tulajdonos számára lehetővé tesz, illetve kötelezettséget ró, az ingatlan elidegenítését kivéve. Az ingó vagyon vonatkozásában megilleti a rendelkezési jog, de kizárólag a fenntartó előzetes hozzájárulásával. Az iskola használatában levő önkormányzati tulajdon védelme és megőrzése az iskola valamennyi dolgozójának, tanulójának, az érintett szülőknek is kötelessége. Az intézmény területén keletkezett kárt a károkozóknak kell megtéríteniük. A tanulók által okozott károkról az osztályfőnök köteles a szülőt értesíteni. Az intézmény-egység vezető feladata 79

a kár felmérése és a szülővel történő tisztázása. Azokért az eszközökért, amelyeket a pedagógus nyilvántartó füzetben átvesz, anyagi felelősséget vállal. Az iskolai könyvtárat a könyvtáros kezeli, értékeivel köteles elszámolni. A könyvtárhelyiségben csak felügyelettel, a nyitvatartási időben tartózkodhatnak tanulók. A belépés és a benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az intézménnyel Az iskola nyitva tartása alatt az épületben idegen személy csak az iskola valamely dolgozójának kíséretében tartózkodhat. Az intézmény zavartalan működésének biztosítása érdekében a gyermekeiket kísérő illetve gyermekeikért jövő szülők az aulában tartózkodnak. A szülői értekezlet, a fogadóóra és a térítési díjak befizetésének ideje kivételt képez. Más esetben a szülő előzetesen megbeszéli az adott nevelővel a találkozás időpontját. A tanítási órára a szülő nem kopoghat be. A tanuló védelmének és az intézményi vagyon megóvásának érdekében engedély nélkül iskolánk volt tanítványai sem járkálhatnak be az iskolába, nem tehetik kerékpárjukat a tárolóba, hiszen ők nem állnak tanulói jogviszonyban az iskolával, tehát „idegennek” számítanak.

15.4.10. Szociális támogatások megállapításának és felosztásának elvei Az intézmény a szociális támogatások elosztásakor a valós rászorultságot és annak mértékét veszi figyelembe, mint alapelvet. A rászorultság mértéke a következő tényezőktől függ: - a tanuló családjában az egy főre jutó jövedelem összege, - az önálló jövedelemmel nem rendelkező eltartott családtagok száma, - tartósan beteg családtag jelenléte, - munkanélküli eltartó. A rászorultságra a gyermek- és ifjúságfelelős, az osztályfőnök tehet javaslatot. A szociális támogatás formái: - étkezési hozzájárulás kezdeményezése az önkormányzatnál, - a tartós használatú könyvek kölcsönzése, - kirándulások, kulturális rendezvények költségeinek fedezése, - tanulmányi versenyek díjának kifizetése. A szociálisan rászoruló tanulókat előnyben részesítjük a napközis- és tanulószobai felvételeknél

80

15.4.11. A minőségi munka értékelése Minőségi munkavégzéssel járó kereset-kiegészítésben részesül az a pedagógus, aki a tantestület által az alábbiakban kidolgozott és elfogadott elveknek megfelel: • • • • • • • • • • • • • • • • • • • •

Megbízható, folyamatos, egyenletes munkavégzés. A pedagógiai program, az éves munkaterv megvalósításáért tett erőfeszítések tanítási órán és azon kívül. Oktató- nevelő- munka terén célokat állít fel, irányvonalat definiál, azokat fejleszti és kidolgozza. Ezeket össze tudja kapcsolni az iskola programjával, az órákkal, mérhető formában fogalmazza meg, és sokféleképpen fejleszti tovább. Eredményesen figyeli, ellenőrzi a tanulók előrehaladását, megfelelő visszajelzést ad, hogy a tanulók ismerjék előrehaladásuk szintjét, megerősíti és bátorítja az individuális fejlődést. Megfelelő, hatékony tevékenységeket tervez, amelyeket szisztematikusan alakít az egyénekhez, csoportokhoz, hogy eredményes részvételhez vezessenek mind egyéni, mind csoportszinten. Tevékenységei különböző tanítási stílusokat foglalnak magukba. Sokféle, a céloknak megfelelő anyagok, eszközök és tevékenységek alkalmazása, amelyek fejlesztik a kreativitást, valamint szolgálják a tehetséggondozást, felzárkóztatást. Háziversenyek, vetélkedők, szabadidős tevékenységek szervezése, lebonyolítása. Ünnepélyek, rendezvények szervezésének vállalása. Hagyományok ápolása, újak teremtése. Az osztály és iskolaközösség erősítése érdekében kifejtett tevékenysége. Eredményes versenyeztetés: szaktárgyi, sport és egyéb területen. Versenyeztetéssel kapcsolatos egyéb teendők – meggyőzés a részvételről, benevezés, felkészítés kísérés. Hétvégi, nyári (táborozás) programok, kirándulások szervezése, megvalósításában való részvétel. Pályázatok figyelése, és írása. Nyílt tanítási napok vállalása. Gyakorló pedagógus fogadása. Egyéb, nem a szaktárgyhoz, tanításhoz kapcsolódó feladatok vállalása, melyeket a gyermekekért, az iskoláért végez a pedagógus. Önképzés, továbbképzés és hasznosításuk. Szülőkkel való jó kapcsolattartás. A munkahelyi jó légkör alakításáért végzett tevékenység.

15.5. A Corvina Óvoda és Általános Iskola Ifjúság Úti Óvodájának működési rendje 15.5.1. Nyitva tartás, a gyermekek fogadása A kapu reggel 9 óráig nyitva van, ezt követően 12 óráig zárva kell tartani. 13-15 óráig ismét zárva van. A csengetésre a beosztás szerinti dajka nyit kaput, aki az idegen látogatót az óvodavezetőhöz kíséri. A hivatalos ügyek intézése az óvodavezető irodájában történik. Rendezvények esetén a nyitvatartási időtől való eltérést az óvoda vezetője engedélyezi. A nyári zárva tartás előtt 30 nappal, össze kell gyűjteni a gyermekek elhelyezésére vonatkozó igényeket. A központi óvoda és a tagóvoda egymást váltva zár be, így a

81

gyermekek teljes nyári ellátása valamelyik épületben megoldott. Minden Karácsony és Új év közötti időszakban, - felmérve a szülők igényeit a tagóvoda tart ügyeletet.

15.5.2. A vezetők intézményben való benntartózkodásának rendje Az óvodavezetőnek, vagy helyettesének, illetve a helyettesítésével megbízott óvónőnek a teljes nyitva tartás ideje alatt az intézményben kell tartózkodnia. Amennyiben az óvodavezető, vagy helyettese (tagóvoda vezető) rendkívüli, előre nem látott ok miatt nem tud az intézményben tartózkodni, úgy meg kell bízni minden szeptemberben a nevelőtestület egyik tagját az esetleg szükséges intézkedések megtételére. A megbízást a dolgozók tudomására kell hozni. A vezető benntartózkodási idejét az éves munkatervben írásban kell meghatározni.

15.5.3. Egyéb, a működés rendjére vonatkozó általános rendelkezések

15.5.3.1. Zárva tartás, ügyelet Az óvoda a zárva tartás ideje alatt a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet az óvoda vezetője határozza meg és azt a szülők és az alkalmazotti közösség, illetve a fenntartó és a társintézmények tudomására hozza (értesítés formájában). Az ügyeleti nap ideje: minden szerda 9-12 óráig.

15.5.3.2. Helyiségek használata Az óvoda helyiségeit más, nem nevelési célra átengedni csak a gyermekek távollétében, az alapító okiratban foglaltak szerint lehetséges. Az óvoda épületeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. Az óvoda konyhájába csak egészségügyi kiskönyvvel rendelkező személy léphet be. Az óvodában tilos a reklám tevékenység, kivéve, ha a reklám a gyermekeknek szól és az egészséges életmóddal, a környezetvédelemmel, a társadalmi közéleti tevékenységgel, illetve kulturális tevékenységgel függ össze. Az óvoda dolgozói továbbá ügynökök, üzletszerzők, vagy más személyek az óvoda területén kereskedelmi tevékenységet nem folytathatnak. (kivéve: az óvoda által megszervezett könyvvásár esetén.) Az óvoda helyiségeiben, területén párt, politikai célú mozgalom, vagy párthoz kötődő szervezet nem működhet, továbbá az alatt az idő alatt, amíg az óvoda ellátja a gyermekek felügyeletét párt, vagy párthoz kötődő szervezettel kapcsolatba hozható politikai célú tevékenység nem folytatható.

15.5.3.3. Az óvoda helyiségeinek használói felelősek – – – – –

az óvoda tulajdonának megóvásáért, védelméért, az óvoda rendjének, tisztaságának megőrzéséért, a tűz és balesetvédelmi, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért, az intézmény szervezeti és működési szabályzatában, valamint a házirendben megfogalmazott előírások betartásáért.

A csoportszobában szülő csak az engedélyezett alkalmakkor tartózkodhat. (nyílt nevelési nap, ünnepélyek, értekezletek) Az intézményen belül szeszesital fogyasztása tilos. Az óvoda épületében az óvodai dolgozókon és a gyermekeken kívül csak a hivatalos ügyek

82

intézői tartózkodhatnak. Az óvoda berendezéseit, felszereléseit csak az óvodavezető engedélyével lehet az óvodából elvinni, átvételi elismervény ellenében. Az óvoda épületében dohányozni tilos. A gyermekek étkeztetését a Hírös KFT látja el.

15.5.4. A gyermekek kísérete A gyermekek intézményen kívüli kísérete esetén minden tíz gyermek után egy óvodapedagógust, 20 fő felett +1 dajkát kell biztosítani. Kirándulásra minden 8 gyermek után szükséges 1 felnőtt kísérete. A gyermekeket az intézmény elhagyásakor, útközben és visszaérkezéskor is meg kell számolni. Az intézmény elhagyását jelenteni kell a vezetőnek: hányan, hová és várhatóan meddig lesznek távol.

15.5.5 Munkarendek

15.5.5.1. A dolgozók munkarendje A vezetők munkarendje Az intézmény hivatalos munkaidejében felelős vezetőnek kell az épületben tartózkodni. Az óvodavezető napi munkaideje 8-16 óráig tart. A vezető helyettes és tagóvoda vezető hetes váltásban látja el a csoportvezetői óvónői feladatát 30 órában. Vezető helyettesi feladatukat a 40 órás munkahét további heti 10 órájában látják el.

83

15.5.5.2. Az alkalmazottak munkarendje Az intézmény zavartalan működése érdekében az alkalmazottak munkarendjét az óvoda vezetője állapítja meg a nevelési év elején. Az aktuális feladatok ellátása érdekében módja van változtatásra. Minden alkalmazottnak be kell tartani az általános munka-és balesetvédelmi szabályokat és a házirendet a munka végzése során. A távollévők helyettesítési rendjét úgy kell megszervezni, hogy a szakszerűség és zökkenőmentes élet biztosítva legyen.

15.5.6. A fejlesztőpedagógus feladatai és jogköre A fejlesztőpedagógus a gyermekek teljesítményében, tanulási képességében és haladási ütemében meglévő különbségekre épülő speciális pedagógiai tevékenységet lát el. Azokkal a gyerekekkel foglalkozik, hosszabb-rövidebb ideig csoportosan vagy egyénileg, akiknek tanulási teljesítményében olyan problémák, nehézségek észlelhetők, amelyek csoportosan nem fejleszthetők eredményesen. A fejlesztőpedagógus munkájának célja a tanulási nehézségek és magatartászavarok lehetséges mértékű csökkentése, a szocializáció és a továbbhaladás elősegítése speciális pedagógiai módszerekkel. A fejlesztőpedagógus tevékenységét az egyéni bánásmódra és az egyéni haladási ütemre szoruló gyermekek szükségleteinek megfelelően szervezi. A fejlesztőpedagógus a fenti pedagógiai szolgáltatást az óvoda megajánlása alapján közvetíti a szülőknek.

15.5.6.1. A fejlesztőpedagógus gyakorlati tevékenységének mozzanatai Diagnosztizálás -

-

-

a pedagógusokkal együttműködve a differenciál-diagnosztika eszközeivel csoportos és egyéni szűrővizsgálatokat végez, kiszűri a tanulási problémával, részképesség sérüléssel küzdő gyermekeket. A vizsgálatát olyan feladatokkal, feladatlapokkal és kérdéssorral végzi, amelyek alkalmazkodva a gyermek értelmi állapotához és reálisan tükrözi képességeit is. A fejlesztőpedagógusnak képesnek kell lennie arra, hogy a tüneteket, a gyermek egyéb megnyilvánulásait, az anamnézist, illetve a szülőktől, pedagógusoktól nyert információkat alapos elemzésnek alávetve meghatározza a szükséges vizsgálatok további tüneteit. A fejlesztéssel párhuzamosan törekszik az egyre részletesebb diagnosztikus elemzésre mind a képességstruktúra, mind a gyermek és környezete kapcsolata szempontjából. Hospitálásokat szervez a vizsgálatok kiegészítése és a tanulási nehézséggel gyakran együtt járó viselkedéses megnyilvánulások feltárása, megfigyelése érdekében. A fejlesztő beavatkozás eredményességének méréséhez hatásvizsgálatokat, pedagógiai teljesítmény méréseket végez. A kontroll vizsgálatokkal egyben az értékelő, eredménymegállapító munkájához is információkat gyűjt.

A segítés módjának tervezése, fejlesztőmunka - Szervezi a foglalkozásokon résztvevők kiválasztását-szorosan együttműködve a gyermekekkel, óvónőkkel. E célból hospitálásokat is végez, kapcsolatot tart az óvónőkkel. / tapasztalatsere, információáramlás, problémakezelés / - A diagnosztikai jellegű felmérések eredményei alapján fejlesztési tervet készít egyénre szabottan, konkrét programmal egy-egy időszakra vonatkozóan.

84

-

-

-

-

A fejlesztési program a jelen állapot meghatározása után tartalmazza a célt, az alkalmazott eljárásokat módszereket és eszközöket, jelzi és indokolja a fejlesztés egyéni vagy csoportos formáját. A segítés módjának megtervezésében, a fejlesztőprogram kidolgozásában együttműködik az óvónőkkel. A fejlesztő foglalkozásokon a gyermek főbb problémaprofiljának megfelelően speciális pedagógiai módszereket alkalmazva törekszik a tanulási zavar kialakulásának megelőzésére, illetve a már diagnosztizált tanulási problémák lehetséges mértékű korrekciójára. Az alapkészséget fejlesztő és az ismeretelsajátítás mely szakaszában történik a fejlesztő beavatkozás. Figyelemmel kíséri a gyermekek környezetét, viselkedését, és igyekszik őket kedvező irányba befolyásolni. A fejlesztőprogram alkalmazása során hatásvizsgálatokat készít, a gyermekek teljesítmény és beilleszkedési jellemzőit nyomon követi. A foglalkozások időtartama- az egyéni bánásmódot igénylő gyermekek teherbírásától függően-rugalmas.

15.5.7. Az óvoda vezetésének és közösségeinek külső kapcsolatai Nevelési Tanácsadó és az óvoda kapcsolata Kérdéses esetekben kérjük a Nevelési Tanácsadó segítségét a nagycsoportos óvodások iskola felkészültségi megállapításában. A csoportvezető óvónő szakmai véleménye és javaslata alapján az óvoda vezető kéri a vizsgálatot. A sajátos nevelési igényű gyermekekkel való bánásmód fejlesztéséhez alkalmanként kérjük a Nevelési Tanácsadó szakmai segítségét amennyiben a szülő ehhez hozzájárul. Logopédia és az óvoda kapcsolata Az óvodához beosztott logopédus minden nevelési év elején kiszűri a logopédiai fejlesztésre szoruló gyermekeket. A szülők egy közösen elfogadott időbeosztás szerint hordják a gyermekeket a foglalkozásokra. A logopédus és az óvoda közötti rendszeres kapcsolattartásért az óvoda vezető felel. Gyermekjóléti szolgálat és az óvoda kapcsolata A gyermekvédelmi feladatokért felelős általános vezető helyettes és tagóvoda vezető rendszeres kapcsolatot tart a gyermekjóléti szolgálattal. Kölcsönösen tájékoztatják egymást a nyilvántartásba vett gyermekek helyzetéről. Kulturális intézmények és az óvoda kapcsolata Minden nevelési év elején a szülőkkel közös döntés alapján meghatározzuk a kulturális programok rendjét. A munkatervben rögzítjük, hogy melyik intézmény milyen bérletes, illetve jegyes programját látogatjuk. A Művelődési Ház, Ifjúsági Ház, Könyvtár, Ciróka Bábszínház programjaira eseti látogatásokat is szervezünk. Az óvodában lehetőséget adunk igényes szakemberek programjainak fogadására (zenei, kézműves, stb. bemutató foglalkozások tartása). A kulturális programok költséghatásait a szülők fizetik.

15.5.8. Gyermekvédelmi munka megszervezése, ellátása Az óvoda vezetője és az óvodában dolgozók közreműködnek a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzésében és megszüntetésében. Az óvodavezető felel a gyermekvédelmi munka megszervezéséért és ellátásáért. Gyermekvédelmi megbízottként az óvodavezető-helyettest jelöli ki. Az óvodavezető helyettes a munkaköri leírásában feladatként szerepel a gyermekvédelmi munka irányítása, ellátása és ellenőrzése. 85

Kötelesek fogadóórákon és családlátogatásokon és egyéb formában feladatuknak eleget tenni. Figyelniük kell a szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek megfelelő étkeztetésére. A gyermekek és szülők személyiségi jogainak védelme érdekében minden esetben titoktartás kötelezi az óvónőt. A gyermekvédelmi feladatokkal kapcsolatos dokumentációt kötelező jelleggel szükséges vezetni. A nevelőtestület minden tagjának feladata a gyermekvédelmi munkával kapcsolatos munkák elősegítése.

15.5.8.1. Az óvoda gyermekvédelemmel kapcsolatos feladatai Elősegíteni a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű gyermekek óvodába kerülését A problémákat, a hátrányos helyzetet okozta tüneteket, az okokat felismerni és ha szükséges szakember segítségét kérni Rendszeres óvodába járást figyelemmel kísérni Rendszeres családlátogatások végzése a csoportvezető óvónőkkel A családok szociális és anyagi helyzetének figyelembevételével, a különböző támogatásokhoz való hozzájutást, javaslatával elősegíteni Az óvodai dolgozóknak személyiségfejlesztő tréningek tartása Együttműködés a Gyermekjóléti Szolgálattal, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó, feladatot ellátó más személyekkel, intézménnyel és hatóságokkal A gyermekvédelemmel kapcsolatos jogszabályok változását rendszeresen figyeli és azt a dolgozók tudomására hozza Fontos feladat, hogy segítse és szorgalmazza a veszélyeztetettség, a hátrányos helyzet kritériumainak intézményi szintű megállapítását. Ha a gyermek veszélyeztetettségének megakadályozása érdekében tett óvodai intézkedési lehetőségek kimerültek, felvenni a kapcsolatot az illetékes szervekkel. Intézkedést kér azoktól a szakemberektől (gyermekjóléti szolgálat, védőnő, orvos, jegyző), akik illetékesek a gyermek problémáinak megoldásában. Az intézményi faliújságon ki kell függeszteni a gyermekvédelmi feladatokat ellátó intézmények címét, telefonszámát. A nevelési évet nyitó szülői értekezleten az óvoda vezetője tájékoztatja a szülőket az óvodai intézmény gyermekvédelmi feladatairól. Az óvodavezető képviseli az intézményt, ha a kiskorúval kapcsolatos perre kerül sor (gyermekelhelyezés, gyámság alá vétel). A válásoknál, gyermek-elhelyezési pereknél mindig a gyermek érdeke szerint alkosson véleményt az óvoda.

15.5.9. Az óvodai hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok

15.5.9.1. Az ünnepélyek rendje Az ünnepek és megemlékezések rendjét, szervezésével kapcsolatos feladatokat a nevelési év elején elfogadott munkaterv tartalmazza. Ünnepségeink: Mikulás ünnepség Karácsony Húsvét Farsang Gyermeknap Anyák napja 86

Születésnapok 1848/49-es polgári forradalom és szabadságharc évfordulója (márc. 15.) Évzáró a nagycsoportosok búcsúztatásával egybekötve. Tavaszköszöntők (Madarak és fák napja, Föld napja,) Környezetvédelmi Világnap

15.5.9.2. Nevelőkkel kapcsolatos hagyományok - Szakmai napok szervezése - Házi bemutatók szervezése - Továbbképzéseken, tanfolyamokon szerzett ismeretek átadása, megvitatása - Dajkák továbbképzése, tájékoztatása az aktuális nevelési feladatokról - Pályakezdő illetve újonnan belépő dolgozó köszöntése, felkarolása - Távozó dolgozók, nyugdíjba menők búcsúztatása - Közös ünnepélyek szervezése (névnap, dolgozók karácsonya,) - Szakmai tapasztalatcseréhez kapcsolt kirándulások, színházlátogatás, alapítványi bál.)

15.5.9.3. Hagyományok ápolása Az intézményi hagyományok ápolása, ezek fejlesztése, valamint az intézmény jó hírének megőrzése az alkalmazotti közösség minden tagjának kötelessége. Az új kiscsoportosokat saját készítésű ajándékkal keresik fel az óvónők. Az iskolába menőket a kiscsoportosok és középsősök ajándékkal búcsúztatják el. Az évzárón a gyermekeket megvendégeljük. Évente két alkalommal minden csoport kirándul az Arborétumba. Minden csoport színház, vagy bábszínház bérletet vásárol. A gyermeki ünnepek tárgyi feltételeinek megteremtéséről, a gyermekek ajándékairól a szülői szervezet gondoskodik az általa kezelt pénzösszegből.

15.5.9.4. Szülőkkel való közös programok Tavasszal közös kirándulás csoportonként a szülőkkel, gyermekekkel Évzáró után a csoportok kerti partit tartanak. Minden csoport bált rendez tél végén.

15.5.10. A létesítmények használati rendje Idegenek az épületbe csak az óvodavezető, távollétében a megbízott személy engedélyével léphetnek be. A látogató köteles megnevezni, a látogatott személyt, vagy jövetele célját. Az óvoda vagyon és személyi védelme miatt a kapukat be kell csukni és a bejárati ajtót be kell zárni. A gyermekek védelme érdekében a reteszt mind a kapun, mind a bejárati ajtón használni kell.

15.6. A Corvina Óvoda és Általános Iskola Ceglédi Úti Óvodájának működési rendje 15.6.1. Az óvoda szervezete Az óvoda alaptevékenységét csoportkeretben végzi. A csoportba való beosztásról az intézményegység vezető dönt, a szülők és az óvodapedagógusok 87

véleményének figyelembevételével. Létszámhatárok: az átlaglétszám 20 fő, a maximális létszám 25 fő. Eltérés az átlaglétszámtól: ∗ a beszéd- és az enyhe értelmi fogyatékos, a pszichés fejlődés zavara miatt a nevelésitanulási folyamatban tartósan akadályozott, továbbá a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő gyermeket az óvodai csoport létszámának számításánál kettő, a testi, érzékszervi, a középsúlyos értelmi fogyatékos, továbbá az autista gyermeket három gyermekként kell számításba venni ∗ a létszámok kialakításánál az építésügyi szabványok irányelveit is figyelembe kell venni

15.6.2. Az óvoda működési rendje

15.6.2.1. Az óvoda nyitva tartása A Ceglédi úti és a Jász utcai óvoda is 630 - tól 1700 óráig fogadja a gyermekeket, hétfőtől péntekig. A kapu reggel 9 óráig nyitva van, ezt követően 13 óráig zárva tartjuk. Rendezvények esetén a nyitvatartási időtől való eltérést az intézményegység vezető engedélyezi. Az óvodai szünetek Az óvodai szünetek időpontját az óvodai nevelési év rendjében, az éves munkatervben kell meghatározni.

15.6.2.2. Karbantartási szünet Ha a szülő gyermekének elhelyezését a karbantartási/nyári szünet ideje alatt nem tudja megoldani, - tagóvodánkkal egyeztetve – megszervezzük az óvodai ellátást. Ha a gyermeklétszám lecsökken, - takarékossági szempontok miatt - az óvoda ügyeleti jelleggel, összevont csoportokban üzemel. Az óvoda a zárva tartás ideje alatt a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet az óvoda a szülők és az alkalmazottak tudomására hozza, értesítés formájában.

15.6.2.3. Az óvoda ügyintézése Az óvoda ügyintézését az intézményegység vezető látja el. Az ügyintézés feladatai megoszlanak a vezető, a helyettes, és az óvodatitkár között. Az ügyintézéssel kapcsolatos feladatokat a munkaköri leírásuk tartalmazza.

15.6.2.4. Az óvoda ügyvitele Az óvoda működése során keletkező iratok kezelését és a tanügyi nyilvántartásokat a 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet 4. számú melléklete tartalmazza, az abban leírtakat maradéktalanul alkalmazni kell. A vezető felelős az adatszolgáltatás valódiságáért, pontosságáért.

15.6.2.5. Munkarend, nevelési év beosztása Az óvodapedagógusok munkaideje heti 40 óra, ami kötelező órából és a nevelőmunkával összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. Az óvodapedagógusok kötelező óraszámukat kötelesek a gyermekcsoportban eltölteni. Az óvodapedagógusok csoportbeosztásukat, teendőiket az évnyitó ill. évzáró értekezleten ismerik meg. Gyakorlatvezetésre az arra szakmailag, emberileg alkalmas és a feladatra vállalkozó óvodapedagógus jelölhető ( az 5 éves szakmai gyakorlat megléte kötelező). Rendkívüli körülmények esetén a csoportbeosztást a vezető módosíthatja. 88

A csoportlétszámok kialakítása a Köotv. hatályos rendelkezései alapján történik. A gyermekekkel 6.30-tól 17.00-ig óvodapedagógus foglalkozik. Az óvodapedagógusok munkarendje változhat: szorgalmi időben, nyári szabadság ideje alatt, ill. a hiányzások ideje alatt. Az óvodapedagógusok szorgalmi időben heti váltásban dolgoznak. A vezető szükség esetén elrendelheti a munkaidő beosztásának változását, ill. elrendelheti a helyettesítést. Helyettesítési elvek: Elsősorban a saját csoportjában dolgozó, ill. a gyermekeket legjobban ismerő óvodapedagógus helyettesít. Hosszantartó helyettesítés esetén törekedni kell a többletmunka egymás közötti arányos megosztására. A helyettesítés elrendelésénél figyelembe kell venni: a törvényi előírásokat, a váltótárs teherbírását, a váltótárs családi hátterét, az önkéntességet, a váltótárs anyagi helyzetét. A technikai dolgozók munkaidő beosztását az óvoda teljes nyitvatartása, valamint a munkakörükbe utalt munkák elvégzésének szükségessége szabja meg. A technikai dolgozók munkájukat heti váltásban végzik, a vezető szükség esetén módosítást, átcsoportosítást alkalmazhat. Az óvoda valamennyi dolgozója köteles betartani a munkából való távolmaradás közlésének rendjét. Rendkívüli esetben legkésőbb 2 órával a munkakezdés előtt köteles közölni a vezetővel távolmaradásának okát, előre látható időtartamát.

89

15.6.3. A létesítmények és helyiségek használati rendje a) csoportok száma: 6 1. számú épület:

2. számú épület:

3. számú épület:

4. számú épület 5. számú helyiség

2 csoportszoba 1 közös mosdó 1 közös öltöző 1 felnőtt öltöző, mosdó 1 előkészítő, tálaló konyha 1 nevelői, - ill. fejlesztő szoba 2 csoportszoba csoportonként 1-1 mosdó csoportonként 1-1 tálaló, előkészítő csoportonként 1-1 öltöző 1 óvodavezetői iroda 1 óvodatitkári iroda 1 öltözőhelyiség 3 közös használatú helyiség (szertár, raktár) 2 csoportszoba csoportonként 1-1 mosdó csoportonként 1-1 öltöző 1 előkészítő és tálaló konyha 2 öltözőhelyiség 4 egyéb, közös használatú helyiség (raktár, szertár) 1 tornaszoba 1 szertár 3 szertár

b) csoportok száma: 4 4 csoportszoba 4 gyermeköltöző 3 gyermekmosdó 1 felnőtt zuhanyzó 1 dajka öltöző 1 iroda 1 raktár 1 melegítő konyha Az óvodák épületeiben az óvodai dolgozókon és a gyerekeken kívül csak a hivatalos ügyek intézői tartózkodhatnak. Az óvodával jogviszonyban nem álló személyek az óvodatitkárnak jelentik be, hogy milyen ügyben jelentek meg az óvodában. A kapu zárását követően a kaput nyitó dajka a belépőket az óvodatitkárhoz, tagóvoda esetén a tagóvoda vezetőhöz kíséri. Az óvodatitkár a feladatkörét meghaladó ügyekben jelentkező külső személyeket az intézményegység vezetőjének bejelenti. Az óvodai csoportok és foglalkozások látogatását más személyek részére az intézményegység vezető engedélyezi. A fenntartói, szakértői, szaktanácsadói és egyéb hivatalos látogatások az intézményegység vezetővel való egyeztetés szerint történik.

90

15.6.4. A vezetők benntartózkodási rendje Az intézményegység-vezetőnek vagy a megbízottjának a teljes nyitva tartás ideje alatt az intézményben kell tartózkodni. Az intézményegység vezetőt távollétében a helyettese ill. megbízottja helyettesíti. A helyettes ill. megbízottja távolléte esetén az adott óvodában dolgozó, rangidős óvodapedagógus látja el a helyettesítést. Intézkedési jogköre a gyermekek biztonságos megóvásával összefüggő, azonnali döntést igénylő ügyekre terjed ki. A reggeli ügyeleti időben a vezető helyettesítésének ellátásában közreműködnek a munkarend szerint ez időben munkát végző óvodapedagógusok. Intézkedésre a rangidős óvodapedagógus jogosult. Az óvoda vezetősége havonta egy alkalommal tart megbeszélést az aktuális feladatokról. A megbeszélést az intézményegység vezető készíti elő és vezeti.

15.6.5. A gyógypedagógus feladata A fogyatékosságokból fakadó hiányzó vagy sérült funkciók kialakítása, fejlesztése. A meglévő ép funkciók működtetése, - bevonás a hiányok pótlása érdekében. A különböző funkciók egyensúlyának kialakítása. A szükséges speciális eszközök használata. Az egyéni sikereket segítő tulajdonságok, funkciók fejlesztése, erősítése, sikerélményekhez juttatás. A fejlesztés rövid távú céljait minden esetben a gyógypedagógiai – orvosi – pszichológiai komplex vizsgálat diagnózisára, javaslataira kell építeni.

15.6.6. Az óvodai hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok Gyermekközösséggel kapcsolatos hagyományok rendje: - közös megemlékezés névnapról, születésnapról, - ajándékkészítés ünnepekre, - mikulás, karácsony, húsvét, farsang, pünkösd, - közös megemlékezés nemzeti ünnepeinkről, - gyermeknap, anyák napja, - népi hagyományok ápolása, - jeles napokhoz kapcsolódó szokások, - népi kézműves technikák bemutatása, - élményszerző kirándulások stb. A nyílt napok és programok idejét az éves munkaterv tartalmazza. Nevelőközösséggel kapcsolatos hagyományok rendje: - szakmai napok szervezése, - házi bemutatók szervezése, - továbbképzéseken, tanfolyamokon szerzett ismeretek átadása, - dajkák továbbképzése, tájékoztatása az aktuális nevelési feladatokról, - pályakezdő, ill. újonnan belépő dolgozók segítése, - távozó, ill. nyugdíjba vonuló dolgozók búcsúztatása stb - közös kirándulások, színházlátogatások szervezése - pedagógusnap, karácsonyi gyertyagyújtás megszervezése

91

15.6.7. Az óvoda vezetésének és közösségeinek külső kapcsolatai Nevelési Tanácsadó, Szakértői Bizottság és az óvoda kapcsolata Az iskolatípus megválasztása, valamint a nevelő-fejlesztő tevékenység hatékonyságának növelése érdekében rendszeres kapcsolattartásra van szükség. Gyermekjóléti szolgálat és az óvoda kapcsolata A körzetünkbe tartozó, óvodáskorú, hátrányos és veszélyeztetett helyzetű gyermekek felkutatásában kérjük a segítségüket. A már nyilvántartott hátrányos és veszélyeztetett helyzetű gyermekek segítése érdekében rendszeres kapcsolatot tartunk. Bölcsőde és az óvoda kapcsolata Az éves munkatervben rögzítettek alapján, kölcsönös látogatások, közös programok szervezése. Egyházak és az óvoda A hitoktatás megszervezését elősegítjük, a helyet biztosítjuk. A központi óvoda és a tagóvoda kapcsolattartási rendje Az intézmény közösségeinek tevékenységét a tagóvoda vezető, és a választott közösségi képviselők segítségével az intézményegység vezető fogja össze. A kapcsolattartás részletesen az éves munkatervben kerül rögzítésre, cél, feladatrendszer megfogalmazásával, felelősök megválasztásával. A tagóvoda vezető gondoskodik arról, hogy a gyermekeket és a pedagógusokat érintő vezetői intézkedések, a tagintézményben kellő időben és módon kihirdetésre kerüljenek. A kapcsolattartás rendszeres formái és módja közös nevelőtestületi értekezletek szakmai munkaközösségi foglalkozások, házi bemutatók közös kirándulások szervezése óvodák egymás közötti látogatása gyermekcsoportokkal A vezető a tagóvoda vezetővel minden héten kedden, illetőleg szükség szerint tanácskozik.

15.6.8. A gyermekvédelmi munka megszervezése, ellátása Az intézmény vezetője és az óvodában dolgozók közreműködnek a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzésében, megszüntetésében. A vezető felel a gyermekvédelmi munka megszervezéséért és ellátásáért. A nevelőtestület minden tagjának feladata a gyermekvédelemmel kapcsolatos munkák elősegítése, ellátása – a programunkban, - az éves munkatervünkben megjelöltek szerint. Az intézményegység vezető gyermekvédelemmel kapcsolatos feladatai elősegíteni a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű gyermekek óvodába kerülését a hátrányos helyzetet okozó tüneteket kiszűrni, az okokat felismerni, szükség esetén szakember segítségét kérni rendszeres óvodalátogatást figyelemmel kísérni a családok szociális és anyagi helyzetének figyelembevételével, a különböző támogatásokhoz való hozzájutást javasolni együttműködni a Gyermekjóléti Szolgálattal a gyermekvédelemmel kapcsolatos jogszabályváltozásokat figyelni Az intézményi faliújságon ki kell függeszteni a gyermekvédelmi feladatokat ellátó intézmények címét, telefonszámát. A nevelési évet nyitó szülői értekezleten az óvodapedagógusok tájékoztatják a szülőket az intézmény gyermekvédelmi feladatairól, a gyermekvédelmi felelősök személyéről és fogadóórájáról.

92

15.7. A Corvina Óvoda és Általános Iskola Műkertvárosi Óvodájának működési rendje 15.7.1. Egyéb, a működés rendjére vonatkozó általános rendelkezések Az óvoda a zárva tartás ideje alatt a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva . Az óvoda helyiségeit más, nem nevelési célra átengedni csak a gyermekek távollétében, az alapító okiratban foglaltak szerint lehetséges. Az óvoda épületeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. Az óvoda konyhájába csak érvényes egészségügyi kiskönyvvel rendelkező személy léphet be. Az óvoda dolgozói, továbbá ügynökök, üzletszerzők, vagy más személyek az óvoda területén kereskedelmi tevékenységet nem folytathatnak. ( Kivéve: az óvoda által megszervezett könyv-, illetve játékvásár esetén ) Az óvoda helyiségeiben, területén párt, politikai célú mozgalom, vagy párthoz kötődő szervezettel kapcsolatba hozható politikai célú tevékenység nem folytatható. Az óvoda helyiségeinek használói felelősek: Az óvoda tulajdonának megóvásáért, védelméért, Az óvoda rendjének, tisztaságának megőrzéséért, Tűz és balesetvédelmi, valamint munkavédelmi szabályok betartásáért, Az intézmény szervezeti és működési szabályzatában, valamint A házirendben megfogalmazott előírások betartásáért. A csoportszobában szülő csak az engedélyezett alkalmakkor tartózkodhat. ( nyílt nevelési nap, ünnepélyek, szülői értekezlet stb. ) Az intézményen belül szeszesital fogyasztása tilos. Az óvoda épületében az óvodai dolgozókon és a gyermekeken kívül csak hivatalos ügyek intézői tartózkodhatnak.

15.7.1.1. Illetéktelen személy jogtalan behatolása tisztázni kell a belépő személyi azonosságát és a belépés célját meg kell győződni a belépési szándékának jogosságáról segítséget kell kérni a rendőrségtől a történtekről naplót kell vezetni, melybe be kell jegyezni az eseményt ki és belépéskor át kell vizsgálni a behatoló csomagját! Engedély nélküli behatolás és támadás esetén az intézményegység vezetője jogos védelmi eszközt, akár testi kényszert is alkalmazhat. A történteket azonban minden alkalommal rögzíteni kell az eseménynaplóban.

93

15.7.1.2. Kulcskezelés A kulcsok két csoportját különböztetjük meg: - eredeti kulcsokat, illetve - másolati kulcsokat Eredeti kulcsok alatt azon kulcsokat értjük, melyek a mindennapi használatban vannak. A másolatokat nem használjuk, ezeket kazettában lezárva kell őrizni. A kulcsok átadás – átvétel tárgyát képezik. Az átvételét és átadását dokumentálni kell.

15.7.1.3. Számítógép, sokszorosító gépek használatára vonatkozó előírások Az intézmény tulajdonát képező gépeket magán célra csak akkor lehet használni, ha a vezető erre engedélyt adott. A gépek használati utasítását a használó személynek mindig be kell tartania. A mennyiben bármilyen rendellenességet észlel a használat során, azonnal tájékoztatja az óvodavezetőt. A gépet használat után mindig ki kell kapcsolni. Amennyiben helytelen használat okozza a gép meghibásodását, úgy a dolgozó köteles megjavíttatni az általa használt gépet saját költségén.

15.7.2. Helyettesítési elvek elsősorban a saját csoportjában dolgozó, illetve a gyermekeket legjobban ismerő óvodapedagógus helyettesít. Hosszantartó helyettesítés esetén törekedni kell a többletmunka egymás közötti arányos megosztására. A helyettesítés elrendelésénél figyelembe kell venni: a törvényi előírásokat váltó társ teherbírását váltó társ családi hátterét önkéntességet a váltótárs anyagi helyzetét. A technikai dolgozók munkaidő beosztását az óvoda teljes nyitva tartása, valamint a munkakörükbe utalt munkák elvégzésének szükségessége szabja meg. A technikai dolgozók munkájukat heti váltásban végzik, az óvodavezető szükség esetén módosítást, átcsoportosítást alkalmazhat. Az óvoda valamennyi dolgozója köteles betartani a munkából való távolmaradás közlésének rendjét. Rendkívüli esetben legkésőbb 2 órával a munkakezdés előtt köteles közölni az intézményegység vezetőjével távolmaradásának okát, előre látható időtartamát. Az intézmények területén ügynökök, üzletkötők, más személyek kereskedelmi tevékenységet nem folytathatnak.

94

15.7.3. Az óvoda vezetésének és közösségeinek külső kapcsolatai Az óvodát a külső intézményekkel, szervekkel fenntartott kapcsolataiban az intézményegység vezetője képviseli. Az éves munkatervben rögzítettek alapján , a nevelőtestület is kapcsolatot tart a különböző társintézményekkel. Általános iskola és óvoda kapcsolata Az éves munkatervben rögzítetteken kívül, szükség szerinti látogatások, hospitálások, közös rendezvények. Nevelési Tanácsadó és óvoda kapcsolata Az iskola felkészültség megállapítása a nevelési tanácsadó vezetője részéről, a nagycsoportos óvodások köréből (intézményegység vezetője, csoportvezető óvónő javaslata alapján ) Logopédiai szűrések és kezelések az arra rászoruló gyermekeknél. Gyermekjóléti szolgálat és az óvoda kapcsolata Az intézményegység vezetője rendszeres kapcsolatot tart. Művelődési Ház, Könyvtár, Gyermekorvos, védőnők és óvoda kapcsolata Nevelési évenként az éves munkatervben rögzítetteken kívül, Szükség szerinti látogatások

15.7.4. A központi óvoda és a telephelyek közösségének kapcsolattartási rendje Az intézmény közösségeinek tevékenységét a választott közösségi képviselők segítségével az intézményegység vezetője fogja össze. Nevelési évenként a kapcsolattartás bővebben az éves munkatervben kerül megfogalmazásra. A megbízott személy gondoskodik arról, hogy a gyermekeket és a pedagógusokat érintő intézményegység vezetői intézkedések, a telephelyeken kellő időben és módon kihirdetésre kerüljenek . A szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendszeres formái, módja Nevelőtestületi értekezletek / változó helyszínen / közös nevelőtestületi értekezletek Tapasztalatcsere látogatások, általános problémák, kiemelt feladatok, tapasztalatok megbeszélése Óvodák egymás közötti látogatása gyermekcsoportokkal Ünnepek, ünnepélyeken való részvétel

15.7.5. A gyermekvédelmi munka megszervezése, ellátása Az intézményegység vezetője és az óvodában dolgozók közreműködnek a gyermek veszélyeztetettségének megelőzésében és megszüntetésében, ennek során együttműködnek a gyermekjóléti szolgálattal, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. Az intézményegység vezetője felel a gyermekvédelmi munka megszervezéséért és ellátásáért. A nevelőtestület minden tagjának feladata a gyermekvédelemmel kapcsolatos munkák elősegítése. Az óvoda / intézményegység vezetője / gyermekvédelemmel kapcsolatos feladatai elősegíteni a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű gyermekek óvodába kerülését, 95

a problémákat, a hátrányos helyzetet okozta tüneteket , az okokat felismerni és ha szükséges szakember segítségét kérni. rendszeres óvodalátogatást figyelemmel kísérni, rendszeres családlátogatások végzése a csoportvezető óvónővel, a családok szociális és anyagi helyzetének figyelembe vételével, a különböző támogatásokhoz való hozzájutást, javaslatával elősegíteni, az intézményegység vezetője együttműködik a Gyermekjóléti Szolgálattal, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó, feladatot ellátó más személyekkel, intézménnyel és hatóságokkal. a Gyermekjóléti Szolgálat véleményét az intézményegység vezetője minden esetben köteles kikérni, ha a szülő az 5. Életévét betöltött gyermek esetében felmentést kér az óvodavezetőtől, gyermeke rendszeres óvodába járása alól. Az intézményegység vezetője együttműködik a gyermekjóléti szolgálattal, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más személyekkel, intézménnyel és hatóságokkal. a gyermekvédelemmel kapcsolatos jogszabályok változását rendszeresen figyeli és azt a dolgozók tudomására hozza, fontos feladat, hogy segítse és szorgalmazza a veszélyeztetettség, a hátrányos helyzet kritériumainak intézményi szintű megállapítását, ha a gyermek veszélyeztetettségének megakadályozása érdekében tett óvodai intézkedési lehetőségek kimerültek, fel kell venni a kapcsolatot az illetékes szervekkel. Intézkedést kell kérni azoktól a szakemberektől ( gyermekjóléti szolgálat, védőnő, orvos, jegyző ), akik illetékesek a gyermek problémáinak megoldásában. Az intézményi faliújságon ki kell függeszteni a gyermekvédelmi feladatokat ellátó intézmények címét, telefonszámát. A nevelési évet nyitó szülői értekezleten az intézményegység vezetője tájékoztatja a szülőket az óvodai intézmény gyermekvédelmi feladatairól.

15.7.6. A z óvodai hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok Gyermekközösséggel kapcsolatos hagyományok rendje: közös megemlékezés névnapról, születésnapról, ajándék készítés ünnepekre, A gyermeki élet hagyományos ünnepei az óvodában: farsang gyermeknap Mikulás

96

Megünneplésüket az éves munkaterv tartalmazza. A gyermekek műsorral ünnepelnek a következő ünnepélyek alkalmával: Karácsony Anyák napja Tornaünnepély Évzáró, ballagás Ezek nyilvános ünnepélyek. Ezekre meghívhatók a szülők és más vendégek is. Nevelőközösséggel kapcsolatos hagyományok rendje: Szakmai napok szervezése Továbbképzéseken , tanfolyamokon szerzett ismeretek átadása Pályakezdő, illetve újonnan belépő dolgozók köszöntése, felkarolása, segítése Távozó, illetve nyugdíjba vonuló dolgozók búcsúztatása Közös ünnepélyek megszervezése, névnapok, pedagógusnap, karácsonyi megemlékezés.

97

Mellékletek, Függelékek

98

1. SZ. MELLÉKLET: Adatkezelési és iratkezelési szabályzat 1. Az intézményünkben folyó adatkezelésnek és adattovábbításnak mindenben meg kell felelnie a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény, valamint a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény előírásainak. 2. Az intézményben csak azon személyes és különleges adatokat lehet kezelni, melyekre a magasabb jogszabályok előírásai lehetőséget biztosítanak. Kivételes esetben (Pl.: statisztikai adatgyűjtésnél, tudományos kutatásnál stb.) ez alól az intézmény igazgatója felmentést adhat, de ebben az esetben az érintettel közölni kell, hogy az adatszolgáltatás önkéntes. 3. Az intézményünkben kezelt adatok nyilvántartási módja a következő: - papír alapú nyilvántartás, - számítógépes (elektronikus) nyilvántartás. 4. Az intézmény adatkezelési tevékenységéért az intézmény igazgatója egy személyben felelős. Adatkezelési jogkörének gyakorlásával az intézmény egyes dolgozóit bízza meg az alábbi pontokban részletezett módon. 5. Az adatok felvételével, nyilvántartásával megbízott dolgozók a munkaköri leírásukban szereplő feladatokkal kapcsolatosan: a) az alkalmazottak adatait felvehetik, nyilvántarthatják: - intézményegység vezetők, - gazdasági vezető, - intézménytitkár, b) a tanulók adatait felvehetik, nyilvántarthatják: - intézményegység vezetők, - gazdasági vezető, - intézménytitkár, - osztályfőnökök, - napközis nevelők, - gyermek- és ifjúság védelmi felelős, - fejlesztőpedagógus, gyógypedagógus

6. Az adatok továbbításával megbízott dolgozók a közoktatási törvény 2. sz. mellékletében engedélyezett esetekben: a) az alkalmazottak adatait továbbíthatják a munkaköri leírásukban szereplő feladatokkal kapcsolatosan: - intézményegység vezetők, - gazdasági vezető, - gazdasági ügyintéző, - intézménytitkár, b) a tanulók adatait továbbíthatja: - fenntartó, bíróság, rendőrség, ügyészség, önkormányzat, államigazgatási szerv, nemzetbiztonsági szolgálat részére valamennyi adatot továbbíthatja: igazgató; - a sajátos nevelési igényre, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségre vonatkozó

99

adatokat a pedagógiai szakszolgálat intézményeinek továbbíthatja: igazgató, intézményegység vezető, osztályfőnök, gyermek- és ifjúságvédelmi felelős; - a magatartás, szorgalom és tudás értékelésével kapcsolatos adatokat az érintett osztályon belül, a nevelőtestületen belül, a szülőnek, a vizsgabizottságnak, a gyakorlati képzés szervezőjének, a tanulószerződés kötőjének, iskolaváltás esetén az új iskolának, a szakmai ellenőrzés végzőjének továbbíthatja: igazgató, intézményegység vezető , osztályfőnök, intézménytitkár; - a diákigazolvány - jogszabályban meghatározott - kezelője részére a diákigazolvány kiállításához szükséges valamennyi adatot továbbíthatja: intézménytitkár; - a tanuló intézményi felvételével, átvételével kapcsolatosan az érintett iskolához, felsőoktatási intézménybe történő felvétellel kapcsolatosan az érintett felsőoktatási intézményhez adatot továbbíthat: igazgató, intézményegység-vezető , osztályfőnök; - az egészségügyi, intézmény-egészségügyi feladatot ellátó intézménynek a gyermek, tanuló egészségügyi állapotának megállapítása céljából adatot továbbíthat: igazgató. intézményegység-vezető, helyettesek. - a családvédelemmel foglalkozó intézménynek, szervezetnek, gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó szervezetnek, intézménynek a gyermek, tanuló veszélyeztetettségének feltárása, megszüntetése céljából adatot továbbíthat: igazgató, intézményegység-vezető , osztályfőnök, gyermek- és ifjúságvédelmi felelős. 7. Az alkalmazottak adatait a közalkalmazottak személyi anyagában kell nyilvántartani. A személyi anyag része a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény alapján összeállított közalkalmazotti alapnyilvántartás. A személyi anyagot az e célra személyenként kialakított gyűjtőben zárt szekrényben kell őrizni. Az alkalmazottak személyi anyagának vezetéséért és rendszeres ellenőrzéséért az igazgató a felelős. 8. a.) A tanulók személyes adatait osztályonként csoportosítva az alább felsorolt nyilvántartásokban kell őrizni: - összesített tanulói nyilvántartás (vezetéséért felelős: intézménytitkár), - törzskönyv (vezetéséért felelős: intézményegység vezető, osztályfőnökök), - bizonyítvány (vezetéséért felelős: intézményegység vezető, osztályfőnökök), - beírási napló (vezetéséért felelős: intézménytitkár), - osztálynaplók (vezetéséért felelős: intézményegység vezető, osztályfőnökök), - napközis és tanulószobai csoportnaplók (vezetéséért felelős: intézményegység vezető, napközis nevelők, tanulószoba vezető), - diákigazolványok nyilvántartása (vezetéséért felelős: intézménytitkár), b.) A tanulóknak a jogszabályokban biztosított kedvezményekre jogosító adatait a számviteli szabályoknak megfelelő pénzügyi nyilvántartásokhoz csatolva kell nyilvántartani. Ennek kezeléséért az intézmény gazdasági vezetője a felelős. 9. Az intézmény adatkezelési szabályzatának a jogszabályi előírásokhoz igazodó mindenkori módosításáért az igazgató a felelős.

100

Iratkezelési szabályzat Az intézmény bélyegzőit: Az igazgató és az intézményegység-vezetők, helyetteseik, iskolatitkárok, óvodatitkárok kezelik, és a páncélszekrényekben elzárva tartják Aláírásra, kiadmányozásra jogosult személyek: Aláírási joga az igazgatónak, távolléte esetén helyetteseinek van. Saját területén aláírási joga van az intézményegység-vezetőknek is. A bélyegzőket az igazgató, az intézményegység-vezetők és a helyetteseik, megbízott személyek használhatják. Bizonyítványok, naplók, anyakönyvek, ellenőrzők hitelesítése esetén az osztályfőnökök, Vásárláskor a megbízott személyek. Pecsétet csak átvételi elismervénnyel lehet kiadni. Használaton kívüli pecsétet el kell zárni. Postabontás, ügyintézés, ügyiratkezelés: Az intézményhez érkező hivatalos küldeményeket az igazgató vagy intézményegység-vezetők bontják fel. Láttamozzák, és intézkedésre szignálják azokat. Megjelölik az iktatandó anyagokat. Az iskolatitkár és óvodatitkár végzi az iktatást. Minden kapott iktatott levelet iktatni kell, valamint azokat, amit a vezető kijelöl iktatni. Bizalmas iratokat külön iktatni és irattározni kell. Az ügyet intéző dolgozó az igazgató vagy intézményegység-vezető vagy helyetteseik aláírásával ellenjegyezve, postázás után a másodpéldányt megőrzésre gyűjtőbe illetve irattárba köteles helyezni. Az irattárba helyezést a titkárok végzi. Az iratokat naptári évenként lezárva, jól zárható helyen kell tárolni. Három tételrend szerint kell az iratokat csoportosítani: Személyi ügyek, vezetési és igazgatási ügyek. Nevelési-oktatási ügyek Gazdasági ügyek Az irattárba helyezett iratokat legalább 5 évenként felül kell vizsgálni, és ki kell emelni azokat, amelyeknek az őrzési ideje az irattári tervben foglaltak szerint lejárt. Az iratok selejtezését az intézmény igazgatója rendeli el és ellenőrzi. A tervezett iratselejtezést három nappal előtt kell bejelenteni az illetékes levéltárnak. A selejtezésre szánt iratokról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell a selejtezést, irattári tételeket, az irattárba helyezés évét és az irat mennyiségét. A selejtezési jegyzőkönyv kettő példányát meg kell küldeni az illetékes levéltárnak. A selejtezett iratokat meg kell semmisíteni, hasznosítani csak a levéltár visszaküldött selejtezési jegyzőkönyvre vezetett hozzájárulása alapján lehet.

101

Nem selejtezhetők: Intézménylétesítés, átszervezés, fejlesztés Iktatókönyvek, iratselejtezési jegyzőkönyvek Törzslapok, pót-törzslapok Az iratkezelés szabályait a 11/1994./IV. 8./ MKM rendelet 2. számú melléklete szabályozza részletesen. Intézményi dokumentumok: Osztálynaplók Anyakönyvek Bizonyítványok Bizonyítvány másolatok Az intézmény egyéb iratai: Építési tervek Működéssel kapcsolatos jegyzőkönyvek Iskolalátogatás alóli felmentés iratai Iskolalátogatási igazolások Munka- és tűzvédelmi iratok Órarend és tantárgyfelosztás iratok Helyettesítési naplók Statisztikai adatszolgáltatás iratai

102

2. SZ. MELLÉKLET: Kötelezettség és utalványozás rendjéről a) A kötelezettségvállalás jogát az intézményegységek vezetői abban az esetben gyakorolják, amikor az intézményegységek részére biztosított készpénzellátmány terhére történik a beszerzés. Ebben az esetben az utalványozás joga is az övék. Ezek a kiadások kisösszegű árubeszerzések (50 e Ft alatti), melyek a napi működéshez szükségesek. Az utalványozás minden esetben írásban, utalványrendelvény felhasználásával történik. Egyéb kiadások esetében, úgy mint közmű kiadások, beszerzési terv alapján teljesülő kiadások, a kötelezettségvállalás és utalványozás, az önálló intézmény vezetőjének hatásköre. Az önálló intézmény vezetőjének munkáltatói jogkör gyakorlásából ered, hogy a személyi juttatások teljes előirányzata felett is a kötelezettségvállalás illetve utalványozás hatásköre az övé. b) Az ellenjegyzésre – a kötelezettségvállalás és utalványozás érvényességi kelléke – a gazdasági vezető jogosult. Amennyiben a gazdasági vezető úgy ítéli meg, hogy a kötelezettségvállalás vagy az utalványozás törvényességi kifogások miatt nem jegyezhető ellen, akkor az ellenjegyzést meg kell tagadnia értékhatár túllépés ( 50 e Ft feletti) nem megfelelő jogcímre történt beszerzés). Különböző szerződések megkötésére, összeghatártól függetlenül az önálló intézmény vezetője, illetve a gazdasági vezető jogosult. c) Az érvényesítési feladatokat az önálló intézmény megfelelő pénzügyi képesítéssel rendelkező gazdasági előadója végzi. A gazdasági eredménnyel kapcsolatos okmányokat az utalványozás előtt alaki, tartalmi szempontból felülvizsgálja. Amennyiben hibát talál visszaadja javításra. d) A szakmai teljesítés igazolására a gazdasági eseményekhez kapcsolt pénzügyi bizonylatokon az intézményegységek vezetői gondoskodnak az intézményük működtetése kapcsán felmerült kiadások valódiságának igazolásával.

Személyi juttatásokkal (munkabérekkel) és munkaerővel való gazdálkodás Az intézményegységek vezetői önálló bérgazdálkodási jogkört nem gyakorolhatnak. A jogkör az önálló intézmény vezetőjét illeti meg. Az intézményegységek vezetői – tekintettel arra, hogy felelősek az alapító okiratban foglalt szakmai feladatok eredményes ellátásáért – jogosultak a munkaerőmozgásból eredő munkatárs kiválasztására, a tényleges munkaköri leírás kidolgozására. A humánerőforrás biztosítása mellett a bérgazdálkodással járó ügyintézés, illetve kötelezettségvállalás az önálló intézmény joga és kötelezettsége.

Készpénz kezelés rendje 1. Az intézményegységek a készpénzkifizetések teljesítésére készpénzellátmánnyal rendelkeznek, melyből teljesíthetik a különböző készpénzes kifizetéseket. 2. A kifizetések bizonylatolásánál alkalmazzák a szabvány pénztári beés kifizetési bizonylatokat, illetve a pénztári jelentést. 3. A készpénz-forgalomról az ellátmány feltöltésekor számlákkal elszámolnak a gazdasági szervezet felé és egyúttal rendelkezésre bocsátják a készpénzes bizonylatok tömbjét, illetve a pénztárjelentést. 4. A készpénz-kifizetések szabályszerűségéért az intézményegységek vezetői a felelősek és gondoskodnak egyúttal a pénz biztonságos tárolásáról. 5. Étkezési térítési díjak:

103

6. Az önálló intézmény által alkalmazott számítógépes étkezési díj beszedési program segítségével az 7. intézményegységek önállóan végzik a térítési díj beszedését. A befizetés konkrét időpontját a gazdasági vezető egyetértésével állapítják meg, melynek minden hónap 10 és 15-e közötti időpontra kell esnie. Az intézményegységek által beszedett bevételeket kötelesek mindennap ( 24 órán belül ) az önálló intézmény pénztárába, illetve az önálló intézmény bankszámlájára befizetni. A készpénzben beszedett bevételek kiadások teljesítésére nem fordíthatók.

Felújítási, beruházási, karbantartási feladatok bonyolítása Az intézményi felújítási, beruházási karbantartási tervek az önállóan gazdálkodó szintjén készülnek el, amely intézményegységenként tartalmazza az elvégzendő feladatokat. A felújítások, beruházások, karbantartások előkészítése, bonyolítása az önálló intézmény feladatát képezi, ezekkel kapcsolatosan az intézményegységeknek gazdálkodási feladatai nincsen.

104

3. SZ. MELLÉKLET: A Corvina Óvoda és Általános Iskola intézményi könyvtárainak gyűjtőköri szabályzata I. Az intézményi könyvtár gyűjtőkörét meghatározó tényezők: 1. Az intézményen belüli tényezők: Az intézmény tanulói összetétele. A Nemzeti Alaptantervben, valamint az intézmény által alkalmazott kerettantervben megfogalmazott alapvető közművelődési, nevelési és oktatási feladatok. Az intézmény nevelési és oktatási céljai. Az intézmény helyi tanterve, tantárgyi követelményrendszere. Az intézmény tehetséggondozási és felzárkóztatási programja. 2. Az intézményen kívüli tényezők: Lehetőség a Könyvtár szolgáltatásainak folyamatos és közvetlen igénybevételére. A könyvtárközi kölcsönzés lehetőségének kihasználása. II. Az állománygyarapítás módjai (a beszerzés forrásai): Vásárlás könyvkereskedőktől, kiadóktól számla alapján. Ajándék más könyvtáraktól, intézményektől, jogi és nem jogi személyektől térítésmentesen. III. A gyűjtés szintje és mélysége: 1. Kézikönyvtári állomány: Gyűjtendőek a műveltségi területek alapdokumentumai az életkori sajátosságok figyelembe vételével: általános és szaklexikonok, általános és szakenciklopédiák, szótárak, fogalomgyűjtemények, kézikönyvek, összefoglalók, adattárak, atlaszok, térképek, tankönyvek. 2. Ismeretközlő irodalom: Gyűjtendőek a helyi tantervnek megfelelő ismeretterjesztő és szakkönyvek, a tantárgyakhoz meghatározott házi és ajánlott olvasmányok, a tanulói munkáltatáshoz használható dokumentumok. 3. Szépirodalom: Gyűjtendőek a tantárgyak tantervi és értékelési követelményeinek megfelelő kiadványok, a tantervben meghatározott antológiák, házi és ajánlott olvasmányok, életművek, népköltészeti alkotások. 4. Pedagógiai gyűjtemény: Válogatva gyűjtendőek a pedagógiai szakirodalom és határtudományainak dokumentumai: Pedagógiai és pszichológiai lexikonok, enciklopédiák. Fogalomgyűjtemények, szótárak. Pedagógiai, pszichológiai és szociológiai összefoglalók. A pedagógiai programban megfogalmazott nevelési .és oktatási célok megvalósításához szükséges szakirodalom. A tehetséggondozás és felzárkóztatás módszertani irodalma. A tantárgyak módszertani segédkönyvei, segédletei. A tanításon kívüli foglalkozásokhoz kapcsolódó szakirodalom. Az intézménnyel kapcsolatos jogi, statisztikai szabálygyűjtemények. Oktatási intézmények tájékoztatói. Általános pedagógiai és tantárgymódszertani folyóiratok.

105

Az intézmény történetéről, névadójáról szóló dokumentumok. 5..Könyvtári szakirodalom (segédkönyvtári anyag): Válogatva gyűjtendőek a következők: A könyvtári munka módszertani segédletei, összefoglaló munkák. Könyvtári jogszabályok, irányelvek. Az intézményi könyvtárakkal kapcsolatos módszertani kiadványok, folyóiratok. IV. A könyvtár gyűjtőköre dokumentum típusok szerint: Könyvek, térképek, atlaszok, időszaki kiadványok, folyóiratok, közlönyök, évkönyvek, audiovizuális dokumentumok, hangkazetták, videofilmek, diafilmek, CD, DVD.

106

4. SZ. MELLÉKLET: A Corvina Óvoda és Általános Iskola Hunyadi János Általános Iskolája könyvtárának gyűjtőköri szabályzata I. Az iskolai könyvtár gyűjtőkörét meghatározó tényezők: 1. Az iskolán belüli tényezők: Az iskola tanulói összetétele. A Nemzeti Alaptantervben, valamint az iskola által alkalmazott kerettantervben megfogalmazott alapvető közművelődési, nevelési és oktatási feladatok. Az iskola nevelési és oktatási céljai. Az iskola helyi tanterve, tantárgyi követelményrendszere. Az iskola tehetséggondozási és felzárkóztatási programja. 2. Az iskolán kívüli tényezők: Lehetőség a Könyvtár szolgáltatásainak folyamatos és közvetlen igénybevételére. A könyvtárközi kölcsönzés lehetőségének kihasználása. II. Az állománygyarapítás módjai (a beszerzés forrásai): Vásárlás könyvkereskedőktől, kiadóktól számla alapján. Ajándék más könyvtáraktól, intézményektől, jogi és nem jogi személyektől térítésmentesen.

III. A gyűjtés szintje és mélysége: 1. Kézikönyvtári állomány: Gyűjtendőek a műveltségi területek alapdokumentumai az életkori sajátosságok figyelembe vételével: általános és szaklexikonok, általános és szakenciklopédiák, szótárak, fogalomgyűjtemények, kézikönyvek, összefoglalók, adattárak, atlaszok, térképek, tankönyvek. 2. Ismeretközlő irodalom: Gyűjtendőek a helyi tantervnek megfelelő ismeretterjesztő és szakkönyvek, a tantárgyakhoz meghatározott házi és ajánlott olvasmányok, a tanulói munkáltatáshoz használható dokumentumok. 3. Szépirodalom: Gyűjtendőek a tantárgyak tantervi és értékelési követelményeinek megfelelő kiadványok, a tantervben meghatározott antológiák, házi és ajánlott olvasmányok, életművek, népköltészeti alkotások. 4. Pedagógiai gyűjtemény: Válogatva gyűjtendőek a pedagógiai szakirodalom és határtudományainak dokumentumai: - Pedagógiai és pszichológiai lexikonok, enciklopédiák. - Fogalomgyűjtemények, szótárak. - Pedagógiai, pszichológiai és szociológiai összefoglalók. - A pedagógiai programban megfogalmazott megvalósításához szükséges szakirodalom.

nevelési

és

oktatási

célok

107

-

A tehetséggondozás és felzárkóztatás módszertani irodalma. A tantárgyak módszertani segédkönyvei, segédletei. A tanításon kívüli foglalkozásokhoz kapcsolódó szakirodalom. Az iskolával kapcsolatos jogi, statisztikai szabálygyűjtemények. Oktatási intézmények tájékoztatói. Általános pedagógiai és tantárgymódszertani folyóiratok. Az iskola történetéről, névadójáról szóló dokumentumok.

5..Könyvtári szakirodalom (segédkönyvtári anyag): Válogatva gyűjtendőek a következők: A könyvtári munka módszertani segédletei, összefoglaló munkák. Könyvtári jogszabályok, irányelvek. Az iskolai könyvtárakkal kapcsolatos módszertani kiadványok, folyóiratok.

IV. A könyvtár gyűjtőköre dokumentum típusok szerint: Könyvek, térképek, atlaszok, időszaki kiadványok, folyóiratok, közlönyök, évkönyvek, audiovizuális dokumentumok, hangkazetták, videofilmek, diafilmek, CD, DVD

108

5. SZ. MELLÉKLET: Az intézmény, valamint az intézményegységek logói

A Corvina Óvoda és Általános Iskola logója

109

A Mátyás Király Általános Iskola logója

Kertvárosi Általános Iskola logója

A Hunyadi János Általános Iskola logója

Mathiász János Általános Iskola logója

110

Az Ifjúság Úti Óvoda logója

A Ceglédi Úti Óvoda logója

A Műkertvárosi Óvoda logója

111

6. SZ. MELLÉKLET: Szerkezeti struktúrák

Corvina Óvoda és Általános Iskola Irányítása Igazgató Mátyás Király Á. I.

Egységvezető Hunyadi Á.I.

Egységvezető Mathiász Á.I.

Egységvezető Kertváro si Á.I.

Vezető helyettes Mátyás Király Á.I. ig.h.

Mátyás vezetője

Egységvezető Ceglédi Úti Óvoda

Egységvezető Ifjúság Úti Óvoda

Egységvezető Műkertv árosi Óvoda

Vezető helyettes Jász Utcai tagóvoda

Vezető helyettes Ifjúság Úti óvoda

Vezető helyettes Katonate lepi tagóvoda

Gazdasá gi Igazgató

112

Munkaközösség-vezetők Pedagógusok

113

114

1. sz. függelék

A Corvina Óvoda és Általános Iskola működésére vonatkozó KOCKÁZATKEZELÉSI ELJÁRÁSI REND A 217/1998. (XII.30.) sz. Korm.rendelet 145/C. §. (1). bekezdése alapján a Corvina Óvoda és Általános Iskola, - mint önállóan gazdálkodó költségvetési szerv, - az alábbiak szerint megalkotja a kockázatkezelési eljárási rendjét. I. A kockázati tényezők és értelmezésük A gazdálkodási tevékenység és az előzetes és utólagos vezetői, valamint a munkafolyamatba épített ellenőrzés során a kockázat jelenléte elkerülhetetlen. A kialakított vélemények helyessége, a megállapítások bizonyossága soha nem abszolút. A vezetői és munkafolyamatba épített ellenőrzés kockázattal jár. A kockázat : a feltáratlan hibák előfordulási valószínűsége. Abszolút bizonyosság csak teljes informáltság esetén jöhet létre. A kockázat: az információhiány következménye. A vezetői és munkafolyamatba épített ellenőrzés kockázati tényezői: •

Az adott terület szabályozásából, irányításából, szervezéséből, működéséből adódó hibalehetőségek.

•

Az ellenőrzések feltárási kockázata.

•

Az irányítás kockázata: a szervezetnél nem, vagy alacsony hatékonysággal működik a FEUVE, nem deríti fel a folyamatokban levő hibákat és nem akadályozza meg azok keletkezését.

115

II. A kockázatelemzés előkészítése A kockázatelemzés annak megítélését jelenti, hogy milyen zavaró tényezők okozhatják az eltérést. Meg kell vizsgálni a zavarok forrását, fajtáját, tárgyát és helyét.

Az elemzés annak vizsgálatát jelenti, hogy: szubjektív kockázat, függ- e a kockázat a cselekvő alanytól, objektív kockázat, független- e a kockázat a cselekvő alanytól normál kockázat felismerte- e helyesen az alany a kockázatot.

Kiemelkedő kockázati tényezők: az észlelés készsége a meglévő hiányosság megtalálásához való érzék erkölcsi tényező egyéni gyengeség, jellemhiba erkölcstelenségi tényező tudatos figyelmetlenség, szándékos károkozás

A kockázatértékelés a zavaró tényezők hatását és következményeit vizsgálja: •

a hiányosságok, károkozások előfordulásának gyakorisága és hatása,

•

hiányosságok nagyságrendje, jelentősége.

A kockázatelemzést megelőzően a vezető: •

elemzi a kontroll környezetet,

•

azonosítja a folyamatokat és folyamatgazdákat,

•

azonosítja a célkitűzéseket,

•

elkészíti a kockázatelemzési mátrixot.

116

A kontroll környezet változásának elsődleges forrásai: •

jogszabályi változás,

•

gazdasági környezetváltozás,

•

stratégia, célkitűzés változás,

•

szervezeti változások,

•

belső szabályozottság változás.

A folyamat és folyamatgazda azonosítás: meghatározott célok működési folyamatok főfolyamatok részfolyamatok folyamatgazdák

Stratégia, célkitűzés azonosítás: A szervezet célkitűzései:

•

rövidtávú,

•

folyamatos,

•

hosszútávú,

A vezető elvárásai: •

meghatározott kérdéskörök,

•

speciális irányelvek.

Kritikus folyamat elemzés: A működési folyamatok az ellenőrzési célhoz viszonyított relatív

jelentősége

lehet: magas, közepes, vagy alacsony.

117

Ami függ: •

minden elem relatív fontosságától- a folyamatok relatív fontosságától (kritikus-e a folyamat a cél elérése szempontjából)

A kockázatelemzési kritérium mátrix (KKM) Minden kockázat meghatározható a következő kritériumok alapján:

•

a szervezet céljaira gyakorolt negatív hatása,

•

és a bekövetkezés valószínűsége.

A KKM elemzési rangsort nyújt a kockázat hatásának megítéléséhez:

magas,

közepes,

alacsony

III.

Kockázatelemzés

A kockázatelemzési folyamat célja, hogy azonosítsa, elemezze és dokumentálja a szervezet folyamataiban létező kockázatokat.

A kockázatelemzést az intézményvezető irányítja. A folyamatok megértése •

munkamegbeszélések a folyamatgazdákkal,

•

egyedi jellemzők megértése.

118

A munkamegbeszélések szempontjai: •

megismerni a folyamat célját és tárgyát,

•

a szervezet céljainak való megfeleltetés,

•

meghatározott vezetői szempontok

•

folyamat változások.

Kockázatazonosítás: Kockázatnak minősül minden olyan esemény, tevékenység, vagy tevékenység elmulasztása, ami gátolja a célok elérését.

Minden kockázatnak két jellemzője van: •

Az oka: Bármely esemény, valószínűsége.

•

tevékenység

vagy

azok

elmulasztásának

van

A hatása: A szervezeti célokra gyakorolt befolyás.

A kockázatazonosítás főbb kérdései: • • •

Melyek azok a tényezők, amelyeknek jól kell működniük ahhoz, hogy a folyamat a céloknak megfelelően funkcionáljon ? A folyamaton belül milyen hiba akadályozhatja a célok teljesítését ? Tartalmaz-e folyamat eredendően olyan tényezőt, amely pénzügyi vagy egyéb veszteséget eredményez ?

Az ellenőrzési pontok azonosítása: Az ellenőrzési pontok a folyamatok végrehajtásáért felelős folyamatgazdák által kialakított olyan folyamat elemek, csomópontok ahol a folyamat eredményes működése szempontjából fontos ellenőrzési lépéseket valósítanak meg. A vezetői és munkafolyamatba épített ellenőrzésnek fel kell tárnia a legfontosabb ellenőrzési pontokat, látnia kell az ellenőrzési pontok rendszerét. Ezt követően kell az ellenőrzési pontokat és az azonosított kockázatokat egymáshoz csatolni.

119

Az egyedi kockázatokat feltárásuk és fontosságuk alapján a folyamatok szerint kell csoportosítani. A vezető összehasonlítja a kockázat bekövetkezésének valószínűségét és hatását a KKM-ben szereplő kritériumokkal. Összesített kockázat értékelés Ennek során két összetevőt kell bemutatni: •

a vizsgált folyamat mennyire jelentős, fontos

•

a vizsgált folyamat mennyire kockázatos.

Ebből a két tényezőből kell a végső következtetést levonni. Az értékelés végeredménye mutatja meg, hogy mire kell koncentrálni.

IV. A kockázatelemzés eszközei

Megbeszélés: A vezető a folyamatgazdákkal és a folyamatban résztvevő más munkatársakkal megbeszélést tart. Az ellenőrzési pontok értékelése: A vezető értékeli, hogy az egyes kontroll pontok milyen hatékonyan csökkentik a kockázatokat. Feladat: • •

A beazonosított kontrollokat a kockázatokhoz kapcsolni. Felmérni a kontrollok hatékonyságát, a kockázatok megelőzése, feltárása és csökkentése tekintetében.

•

Mennyire lehet támaszkodni a kontroll pontokra.

•

A hatékonyság növelése.

Az alábbi kérdésekre kell a választ keresni: •

Mi hibásodhat meg a folyamatban?

120

• •

Milyen intézkedések biztosíthatják, hogy a folyamat ne hibásodjon meg? Ezek az intézkedések megfelelőek-e, hogy a kockázatokat elfogadható szintre csökkentsék?

A tesztelés A tesztelés célja, hogy meghatározza a jelentős kockázatok kontrolljainak működése megfelel-e az elvárásoknak. A kontroll pontok tesztelése: • •

ha biztosított a hatékonyság, rögzíteni kell a kontroll pontot, ha a hatékonyság csak más kontroll pontokkal együtt érhető el, akkor azokat is tesztelni kell.

A főbb tesztelési technikák: •

A bizonylatolás A dokumentumok átvizsgálása, a tételek követése az alapbizonylatokig.

•

Újraértékelés A meglévő ellenőrzési pontok és folyamatok újbóli értékelése, az eredmények és a megtett intézkedések összehasonlítása.

•

Megfigyelés Az ellenőrzési pontok folyamatos figyelemmel kísérése.

•

Kérdezés A munkafolyamatba épített ellenőrzést végzők hogyan látják el feladataikat.

•

Analitikus eljárások Statisztikai irányvonalak, mintavételi eljárások.

Az ellenőrzési pont vagy folyamat gyengesége: •

Felmerülhet-e a kockázat a megfelelően működő kontroll mellett ?

121

Ha a kontroll nem az elvárásoknak megfelelően működik két lehetőség van a kezelésre: •

a kontrollért felelős személlyel való egyeztetés,

•

kontroll pontok felülvizsgálata.

V. Záró rendelkezések A Kockázatkezelési Eljárási Rend 2007. 07. 01.-től lép hatályba. A Szervezeti és Működési Szabályzat 1. számú függelékét képezi. Hatálya kiterjed az intézmény ellenőrzési tevékenységére. Jóváhagyására és módosítására az intézmény vezetője jogosult.

Kelt: Kecskemét, 2009.05.28. .............................................. Igazgató

122

Folyamat kockázatkezelési tábla Értékelési kritériumok és pontértékük 3 4 Írásban, nem Írásban, de hibás, teljeskörű, nem jogszabályi összhang teljesen egyértelmű, hiányzik hiányos jogszabályi összhang

Kockázati tényezők 1 Folyamat szabályozottsága Írásban, teljeskörű, egyértelmű, jogszabály változásokat azonnal követő

2 Írásban, teljeskörű, egyértelmű, jogszabály változásokat késve követő

Folyamat kontroll rendszere Teljeskörű ellenőrzési pontok, jelzési intézkedési felelősségi jogokkal

Teljeskörű ellenőrzési pontok, jelzési intézkedési jogokkal, felelősség nélkül.

Teljeskörű ellenőrzési Hiányos ellenőrzési rendszer pontok, jelzési kötelezettséggel intézkedési és felelősségi jog nélkül.

Szabályozatlan ellenőrzési rendszer

Vezetők magatartása

Rendszeres ellenőrzés, intézkedés, felelősség érvényesítés

Rendszeres ellenőrzés, intézkedés, felelősségre vonás nélkül

Eseti ellenőrzés Eseti ellenőrzés intézkedésekkel intézkedés és felelősségre vonással felelősségre vonás nélkül

Ellenőrzés nélkül

Vezetők felkészültsége

Előírásnak megfelelő iskolai, szakmai végzettség, 3 évnél hosszabb vezetői gyakorlat

Előírásnak megfelelő iskolai, szakmai végzettség, 3 évnél kevesebb vezetői gyakorlat

Előírásnak megfelelő iskolai, vagy szakmai végzettség hiányzik, vezetői gyakorlat 3 évnél hosszabb

Előírásnak megfelelő iskolai és szakmai végzettség hiányzik, vezetői gyakorlat 3 év feletti

Előírásnak megfelelő végzettségek hiányoznak, vezetői gyakorlat 3 év alatti

Előírásnak megfelelő iskolai, szakmai végzettség, 3 év alatti gyakorlat

Előírásnak megfelelő iskolai, vagy szakmai végzettség és 3 év feletti gyakorlat

Előírásnak megfelelő iskolai és szakmai végzettség hiányzik, gyakorlata 3 évnél több

Előírásnak megfelelő végzettségek hiányoznak, gyakorlati ideje 3 évnél kevesebb

Munkatársak felkészültsége Előírásnak megfelelő iskolai, szakmai végzettség, 3 év feletti gyakorlat

5 Nincs írásban szabályozva

123

2. sz. függelék

A Corvina Óvoda és Általános Iskola intézményére vonatkozó ELLENŐRZÉSI NYOMVONAL

124

I.

Bevezetés Az államháztartás működési rendjéről szóló, többször módosított 217/1998.(XII.30.)sz. Korm.rendelet 145/B. §.(1.).bekezdése alapján, a Corvina Óvoda és Általános Iskola- mint önállóan gazdálkodó költségvetési szerv, - az alábbiak szerint megalkotja az ellenőrzési nyomvonalat. Az ellenőrzési nyomvonal, - a hivatkozott jogszabálynak megfelelően, - az alábbi területekre kerül meghatározásra: költségvetés tervezés, végrehajtás, ellenőrzés II. A tervezés ellenőrzési nyomvonala 1. A tervezési munka ellenőrzési nyomvonala meghatározza a tervezéshez annak alapjául szolgáló tevékenységek figyelembevételét:

a fenntartó gazdasági programja,

a fenntartó költségvetési koncepciója

a fenntartó külön előírásai,

kapcsolódó,

a szakmai program 1.2. A rögzített tevékenységek, munkafolyamatok ellenőrzéséhez meghatározásra került az előzetes vezetői ellenőrzés, a munkafolyamatba épített ellenőrzés és 125

az utólagos vezetői ellenőrzés •

módja, eszköze,

•

feladatellátója,

•

határidők, feladat-ellátási gyakoriság

A tervezéssel kapcsolatos konkrét ellenőrzési nyomvonal.

−

táblázatos ismertetését az

1.sz. táblázat

−

összefoglaló folyamatát

1.sz. folyamatábra

mutatja be. III. A végrehajtás ellenőrzési nyomvonala

2.

A működés szabályozottsága

2.1.

Az Alapító Okirat Vonatkozó jogszabályok:

1990. évi LXV.tv. 1992. évi XXXVIII.tv. 217/1998.(XII.30.) sz. Korm.rend.

Kockázati elemek: tartalmi követelmények, feladat,-jog, és hatáskörök, engedélyezett tevékenységek 2.2.

A Szervezeti és Működési Szabályzat Vonatkozó jogszabályok:

1992. évi XXXVIII.tv. 1997. évi CXL.tv. 217/1998.(XII.30.) sz. Korm.rend.

Kockázati elemek: tartalmi követelmények, feladat,-jog, és hatáskörök,

126

engedélyezett tevékenység szervezése a működés további szabályozása

2.3.

Szakmai Program Vonatkozó jogszabályok: Kockázati elemek: fenntartói jóváhagyás, végrehajthatóság. ,

2.4.

Iratkezelési és Kiadmányozási Szabályzat Vonatkozó jogszabályok:

1995. évi LXVI.tv. 38/1998. (IX.4.) BM.rend.

Kockázati elemek: jogszabály követés, betarthatóság 2.5.

Munkavédelmi Szabályzat (a fenntartó) Vonatkozó jogszabály:

1993. évi XCIII.tv.

Kockázati elem: kockázati besorolás, 2.6.

Tűzvédelmi Szabályzat (a fenntartó) Vonatkozó jogszabály:

1996. évi XXXI.tv.

Kockázati elem: tűzriadó terv, 2.7.

A vezetői és munkafolyamatba épített ellenőrzés szabályozása Vonatkozó jogszabály:

1992. évi XXXVIII.tv. 217/1998. (XII.30.) sz. Korm.rend.

Kockázati elemek: a folyamtok és folyamatgazdák rögzítése, az ellenőrzési pontok kiépítése, hatékonysága,

127

gyakoriság dokumentálás 2.8.

Ellenőrzési Nyomvonal Vonatkozó jogszabály:

217/1998. (XII.30.)sz. Korm.rend.

Kockázati elemek: teljes körűség, munkamegosztás, felelősségre-vonhatóság 2.9.

Kockázatkezelési Szabályzat Vonatkozó jogszabály:

217/1998. (XII.30.)sz. Korm.rend.

Kockázati elemek: teljes körűség, megelőzés, 2.10. A szabálytalanságok kezelésének rendje Vonatkozó jogszabály:

217/1998. (XII.30.)sz. Korm.rend.

Kockázati elem: felelősségre-vonhatóság, 3.

A gazdálkodás szabályozottsága

3.1.

A Számvitel Politika (a fenntartó) Vonatkozó jogszabályok:

2000. évi C.tv. 249/2000.(XII.24.).sz. Korm.rend.

Kockázati elemek: a jogszabályi előírások érvényesülése, a gyakorolt hatás 3.2.

Az eszközök és források értékelési szabályzata Vonatkozó jogszabályok:

2000. évi C.tv. 249/2000.(XII.24.)sz. Korm.rend.

Kockázati elemek: a jogszabályi előírások érvényesülése, a gyakorolt hatás

128

129

3.3.

Házipénztár és pénzkezelési szabályzat Vonatkozó jogszabályok:


Kockázati elemek: felelősségvállalás, ellenőrzés, biztonság 3.4.

A leltározás és leltárkészítés szabályzata Vonatkozó jogszabályok:


Kockázati elemek: feladat,-jog és hatáskörök, mérlegvalódiság alátámasztás 3.5.

Önköltségszámítási szabályzat Vonatkozó jogszabályok:


Kockázati elem: engedélyezett tevékenység, 3.6.

Számlarend Vonatkozó jogszabályok:


Kockázati elemek: jogszabály érvényesülés, analitikus nyilvántartási rend 3.7.

A gazdasági szervezet ügyrendje Vonatkozó jogszabály:

217/1998. (XII.30.).sz. Korm.rend.

Kockázati elemek: feladat-, jog és hatáskörök, ellenőrzési pontok, felelősségre-vonhatóság

130

3.8. A kötelezettségvállalás – szakmai teljesítésigazolás- érvényesítés– ellenjegyzés szabályozása Vonatkozó jogszabályok:

utalványozás

1992. évi XXXVIII.tv. 217/1998.(XII.30.)sz. Korm.rend.

Kockázati elemek: összeférhetetlenség, ellenőrzési pontok, 4.

A kiadási előirányzatok felhasználásának ellenőrzési nyomvonala.

4.1.

A személyi juttatások Vonatkozó jogszabályok:

1992. évi XXII.tv. 1992. évi XXIII.tv. 1992. évi XXXVIII.tv. 150/1992.(XI. 20.) Korm.rend. 217/1998.(XII.30.) Korm.rend. mindenkori költségvetési törvény mindenkori költségvetési rendelet

Kockázati elemek: jogszabály változás, álláshely változás, betöltetlen álláshelyek, személyi erőforrás, szükséglet és ellátottság, a személyi juttatások előirányzat változása, fenntartói rendelkezések, a felhasználás aránya 4.2.

A járulékok (adók) Vonatkozó jogszabályok:

1995. évi CXVII.tv. 1997. évi LXXX.tv. 1997. évi LXXXI.tv. 1999. évi LXIV.tv. mindenkori költségvetési törvény mindenkori költségvetési rendelet

131

Kockázati elemek: jogszabály változás, fenntartói rendelkezések, előirányzat változás, 4.3.

Dologi kiadások Vonatkozó jogszabályok:

1992. évi XXXVIII.tv. 2000. évi C. tv. 217/1998.(XII.30.)sz. Korm.rend. 249/2000.(XII.24.)sz. Korm.rend. mindenkori költségvetési törvény mindenkori költségvetési rendelet

Kockázati elemek: jogszabály változás, erőforrás és szükséglet, fenntartói rendelkezés, előirányzat változás 4.4.

A felhalmozási kiadások Vonatkozó jogszabályok:


Kockázati elemek: jogszabály változás, döntés-előkészítés, kötelezettségvállalás, fenntartói rendelkezés előirányzat változás

132

4.5.

Átadott pénzeszközök Vonatkozó jogszabályok:


Kockázati elemek: jogszabály változás, döntés-előkészítés, kötelezettségvállalás, fenntartói rendelkezés előirányzat változás A táblázatos ismertetést a

4.sz. táblázat, az

összesítő folyamatot a 5.

4.sz. folyamatábra mutatja be.

A bevételi előirányzatok teljesítésének ellenőrzési nyomvonala Vonatkozó jogszabályok:

1992. évi XXXVIII.tv. 1992.. évi LXXIV. tv. 2000. évi C. tv. 217/1998.(XII.30.)sz. Korm.rend. 249/2000.(XII.24.)sz. Korm.rend. mindenkori költségvetési törvény mindenkori költségvetési rendelet

Kockázati elemek: a saját bevétel realitása, a pályázati lehetőségek, a fenntartó támogatása, a pénzmaradvány jóváhagyása A táblázatos ismertetést az összefoglaló folyamatokat az

5.sz. táblázat, az 5.sz. folyamatábra mutatja be.

133

6.

A gazdálkodási tevékenységgel kapcsolatos feladatok ellenőrzési Vonatkozó jogszabályok:

nyomvonala


Kockázati elemek: jogszabály változás, analitikus nyilvántartások, bizonylati rend és bizonylati fegyelem, készpénz ellátmány kezelés, selejtezés és leltározás, kötelezettségvállalás, szakmai teljesítésigazolás, információ szolgáltatás A táblázatos ismertetést a

6.sz. táblázat, az

összefoglaló folyamatokat a

6.sz. folyamatábra mutatja be. IV.

Az ellenőrzési folyamatok ellenőrzési nyomvonala Az ellenőrzési folyamatok átfogják a szerv valamennyi tevékenységét, szervesen kapcsolódnak a tervezés és a végrehajtás munkafolyamataihoz. 1.

A tervezéshez kapcsolódó ellenőrzési folyamatok jogszabály követés, döntéselőkészítés, munkamegosztás, igényfelmérés, forrásfelmérés, dokumentálás

2.

A végrehajtáshoz kapcsolódó ellenőrzési folyamatok a működés szabályozottsága, a gazdálkodás szabályozottsága,

134

személyi juttatások, járulék kiadások dologi kiadások, felhalmozási kiadások átadott pénzeszközök, saját bevétel, átvett pénzeszközök, fenntartói finanszírozás, pénzmaradvány, a rész-gazdálkodási tevékenységgel kapcsolatos feladatok, dokumentálás Az összefoglaló folyamatokat a 7.sz. folyamatábra mutatja be. V. Záró rendelkezések Az Ellenőrzési Nyomvonal: 2007. 07. 01.-től lép hatályba. A Szervezeti és Működési Szabályzat 2. számú függelékét képezi. Hatálya kiterjed az intézmény vezetői és munkafolyamatba épített ellenőrzési tevékenységére. Jóváhagyására és módosítására az intézmény vezetője jogosult.

Kelt: Kecskemét, 2009.05.28. ………………………… igazgató

135

KÖLTSÉGVETÉS TERVEZÉS 1. sz. folyamatábra

szakmai munkaterv

elkészítés

véleményeztetés

benyújtás

tárgyalás költségvetés tervezés

munkamegosztás

jogszabály követés

saját bevétel

részletes terv

átvett pénzeszköz

egyensúly teremtés

pénzmaradvány

véleményeztetés

finanszírozás

benyújtás

személyi juttatások

járulékok

dologi kiadások

felhalmozás

tárgyalás

elfogadás

136

A tervezéssel kapcsolatos ellenőrzési nyomvonal Munkafolyamat, tevékenység (1) Jogszabályi alap (2) Feladatellátó (3) Határidő (4) Keletkező dokumentum (5) Könyvvezetésben való megjelenés

1. Költségvetési tervezés - a tervezet elkészítésére való elméleti, szakmai felkészülés (1) Áht, Áht. műk. rendje és költségvetési, beszámolási szabályzat, (2) Az (1) részben meghatározott szabályzat szerint (3) u.a. (4) (5) -

- a tervezés munkafolyamatokra való lebontása, munkamegosztás (1) Áht, Áht. műk. rendje és költségvetési, beszámolási szabályzat (2) Az (1) részben meghatározott szabályzat szerint (3) u.a. (4) Belső utasítás (5) -

Előzetes vezetői ellenőrzés Módja, eszköze

Folyamatba épített ellenőrzés

Utólagos vezetői ellenőrzés

Feladat HatárFeladat HatárFeladat HatárMódja, eszköze Módja, eszköze ellátója idő ellátója idő ellátója idő

Szakmai konzultáció, Intézményve értekezleten való -zető, részvétel megbeszélése gazdasági vezető

Tervezési munkák előtt

Központi irányelvek, Gazdasági útmutatók áttekintése vezető

Folyamatos A tervezés elméleti Intézményve szakmai zető dokumentumai meglétének ellenőrzése

Tervezés során

Írásos feljegyzés az Intézményve egyes tervezési zető munkafolyamatok ellátásának várható időszakairól, és a munkamegosztás rendjéről


Egyezetés, szóbeli Gazdasági beszámoltatás, vezető valamint az elkészült írott anyagokba történő betekintés

Folyamatos Szóbeli beszámoltatás Intézményve a tervezési feladatok zető ellátásának menetéről

Tervezési feladatok végén

137

- a tervezéssel kapcsolatos feladatellátásra vonatkozó általános szabályok meghatározása és betartatása (1) Áht, Áht. műk. rendje és költségvetési, beszámolási szabályzat (2) Az (1) részben meghatározott szabályzat szerint (3) u.a. (4) (5) -

- a tervezés során ellátandó egyeztetési feladatok

Szóbeli, illetve írásbeli Intézményve utasítás az egyes zető tervszámok alátámasztásának rendjéről (pl. tapasztalati adatok, részletes számítások stb. követelménye)


A tervezés Gazdasági vezető munkapéldányaiba, alapszámításaiba történő betekintés, tájékoztatás kérés

Folyamatos A tervezési Intézményve dokumentáció – zető beleértve valamennyi tervszámot megalapozó számítást, nyilvántartást stb. áttekintése


Konzultáció az Intézményve ellátandó egyeztetési zető feladatokról


Az egyeztetési Gazdasági feladatok vezető dokumentumainak, feljegyzéseinek áttekintése

Legalább 1 Az egyeztetés Intézményve alkalommal folyamatának zető áttekintése utólag, a rendelkezésre álló dokumentumok alapján


A tervezést végző személy személyi juttatások tervezésére vonatkozó jogszabályi, illetve belső szabályozási háttérismereteiről való tájékozódás, illetve a szükséges tájékoztatás megadása A tervezést végző személy munkaadókat terhelő járulékok tervezésére vonatkozó, a tervezésnél alkalmazandó jogszabályi ismereteiről való tájékozódás, illetve a szükséges tájékoztatás megadása

Intézményve zető

Személyi juttatások tervezése előtt

A tervezési folyamatok Gazdasági szakmai nyomon vezető követése az elvégzett munka áttekintésével, szükség esetén konzultáció

A tervezés alatt legalább 2 alkalommal

A területre Intézményve vonatkozóan elkészült zető tervezet és az azt megalapozó számítások áttekintése, illetve beszámoltatás az elvégzett feladatról

A személyi juttatások tervezési feladatellát ását követően

Intézményve zető

A munkaadók at terhelő járulékok tervezése előtt

A tervezési folyamatok Gazdasági szakmai nyomon vezető követése az elvégzett munka áttekintésével, szükség esetén konzultáció a személyi juttatások tervezését végző bevonásával



A munkaadók at terhelő járulékok tervezési feladatellát ását követően

(1) Áht, Áht. műk. rendje és költségvetési, beszámolási szabályzat (2) Az (1) részben meghatározott szabályzat szerint (3) u.a. (4) Egyezetési dokumentumok (5) -

- a személyi juttatások és a létszám-előirányzat tervezése (1) Áht, Áht. műk. rendje és költségvetési, beszámolási szabályzat, közszolgálati szabályzat, (kollektív szerződés) (2) Az (1) részben meghatározott szabályzat szerint (3) u.a. (4) Tervezési munkapéldány (5) -

- a munkaadókat terhelő járulékok tervezése (1) Áht, Áht. műk. rendje és költségvetési, beszámolási szabályzat, közszolgálati szabályzat (kollektív szerződés) (2) Az (1) részben meghatározott szabályzat szerint (3) u.a. (4) Tervezési munkapéldány (5) -

138

- dologi jellegű kiadások tervezése (1) Áht, Áht. műk. rendje és költségvetési, beszámolási szabályzat (2) Az (1) részben meghatározott szabályzat szerint (3) u.a. (4) Tervezési munkapéldány (5) -

- beruházások, felújítások és egyéb felhalmozási célú kiadások, támogatások tervezése (1) Áht, Áht. műk. rendje és költségvetési, beszámolási szabályzat (2) Az (1) részben meghatározott szabályzat szerint (3) u.a. (4) Tervezési munkapéldány (5) -

- saját bevételek tervezése (1) Áht, Áht. műk. rendje és költségvetési, beszámolási szabályzat (2) Az (1) részben meghatározott szabályzat szerint (3) u.a. (4) Tervezési munkapéldány (5) -

A tervezési folyamatok Gazdasági szakmai nyomon vezető követése az elvégzett munka áttekintésével, szükség esetén konzultáció



A dologi kiadások tervezési feladatellát ását követően

Intézményve zető

A terület A tervezési folyamatok Gazdasági tervezése szakmai nyomon vezető előtt követése az elvégzett munka áttekintésével, szükség esetén konzultáció, javaslat terv variánsok kidolgozására


A területre Intézményve vonatkozóan elkészült zető tervezet és az azt megalapozó számítások áttekintése, illetve beszámoltatás az elvégzett feladatról, a tervvariánsok megalapozottságának ellenőrzése konzultációval

A terület tervezési feladatellát ását követően

Intézményve zető

A terület A tervezés folyamán a Gazdasági tervezése munkapéldányok vezető előtt áttekintése, a meglévő szerződésekkel, egyéb dokumentumokkal való összevetése


A bevétel tervének Intézményve elkészítése után a zető tervezett adatokról konzultáció

A saját bevételek tervezése után

A tervezést végző Intézményve személy egyes dologi zető kiadásokra vonatkozó jogszabályi (pl. áfa), belső szabályozási (munkaruha, étkezési költségtérítés stb.), a tervezésnél figyelembe veendő egyéb tényezőkkel (pl. feladatváltozás) kapcsolatos ismereteiről való tájékozódás, illetve a szükséges tájékoztatás megadása Tájékozódás a tervezést végző személy érintett területre vonatkozó aktuális ismereteiről, az önkormányzat ilyen irányú elképzeléseiről, valamint a szerv tervezésnél figyelembe veendő kötelezettségvállalásainak megbeszélése Az ismert és a várható bevételi források áttekintése, konzultáció a folyamatban lévő szerződésekről, testületi elképzelésekről

Dologi jellegű kiadások tervezése előtt

139

- az állami támogatások, hozzájárulások, átvett pénzeszközök tervezése (1) Áht, Áht. műk. rendje és költségvetési, beszámolási szabályzat, az állami támogatások tervezésre vonatkozó útmutatók, leiratok, (2) Az (1) részben meghatározott szabályzat szerint (3) u.a. (4) Tervezési munkapéldány (5) -

- az előző évi pénzmaradvány tervezése (1) Áht, Áht. műk. rendje és költségvetési, beszámolási szabályzat, a pénzmaradványra vonatkozó belső rendelkezések (2) Az (1) részben meghatározott szabályzat szerint (3) u.a. (4) Tervezési munkapéldány (5) -

- a bevételi és kiadási előirányzatok egyensúlyának megteremtése, tartalék és/vagy hitel tervezése (1) Áht, Áht. műk. rendje és költségvetési, beszámolási szabályzat (2) Az (1) részben meghatározott szabályzat szerint (3) u.a. (4) Tervezési munkapéldány (5) -

Az egyes források Intézményve zető igénybevételi lehetőségeinek szakmai áttekintése, az előzetes adatszolgáltatás újra ellenőrzése

A terület A tervezési Gazdasági vezető tervezetése munkapéldányok, előtt egyéb adatszolgáltatások egyeztetése, beszámoltatás


A bevételi tervek teljes Intézményve zető dokumentációjának ellenőrzése, szükség esetén szóbeli beszámoltatás

A terület tervezése után

A tervezés Intézményve feltételeinek szakmai zető áttekintése a jogszabályi háttérismeretről való beszámoltatással

A terület A pénzmaradvány Gazdasági vezető tervezése tervezésének, előtt számításainak ellenőrzése

A tervezés A pénzmaradvány Intézményve alatt tervezését alátámasztó zető legalább 1 számítások ellenőrzése alkalommal

A terület tervezési feladatellát ását követően

Előzetes konczultáció Intézményve a bevételi és kiadási zető előirányzatokról, azok főösszegeiről, az egyezőség megteremtésének lehetőségeiről

A részterülete k tervezését követően

A feladat alatt legalább 1 alkalommal

Az összesített adatokat tartalmazó tervek elkészítését követően

Az egyensúly Gazdasági megteremtésére vezető vonatkozó levezetések, munkalapok áttekintése

A bevételi és kiadási Intézményve zető előirányzatok egyezőségének ellenőrzése az összesített adatokat tartalmazó dokumentumok, kimutatások alapján

140

- az elemi költségvetés megállapítása, dokumentációjának elkészítése, továbbítása (1) Áht, Áht. műk. rendje és költségvetési, beszámolási szabályzat (2) Az (1) részben meghatározott szabályzat szerint (3) u.a. (4) Elemi költségvetés, az elemi költségvetés alapján a részletes eredeti előirányzatok meghatározása szakfeladatonként, eredeti előirányzatok könyvelési naplója (5) Előirányzat könyvelés

- a költségvetési dokumentációk megőrzése (1) Áht, Áht. műk. rendje és költségvetési, beszámolási szabályzat (2) Az (1) részben meghatározott szabályzat szerint (3) u.a. (4) A tervezés során keletkezett és felhasznált dokumentumok listája

Az elemi költségvetés Intézményve zető tartalmi követelményeivel kapcsolatos szakmai ismeretek felfrissítése konzultációval, a tervezési segédanyagok áttekintésével

Elemi költségveté s összeállítás a előtt

A kész dokumentációk Intézményve kezelésére vonatkozó zető utasítás megadása

A dokumentá ciók elkészítését követően

Az elemi költségvetés Gazdasági megállapítása során a vezető munkapéldányok ellenőrzése

Folyamatos Az elkészített an költségvetés áttekintésével

elemi Intézményve zető

A dokumentációk Intézményve tárolásának ellenőrzése zető beszámoltatással, illetve a kezelés módjának áttekintése

Az elemi költségveté s elkészítését követően, de annak információ s rendszerbe való továbbítása előtt Alkalomsz erűen

141

A pénzügyi végrehajtással kapcsolatos ellenőrzési nyomvonal

Munkafolyamat, tevékenység (1) Jogszabályi alap (2) Feladatellátó (3) Határidő (4) Keletkező dokumentum (5) Könyvvezetésben való megjelenés (6) Pénzügyi teljesítés

Előzetes vezetői ellenőrzés

Módja, eszköze

1. Szabályzatok elkészítése, aktualizálása Megbeszélés - működést megalapozó szabályzatok elkészítése, aktualizálása

Folyamatba épített ellenőrzés

Utólagos vezetői ellenőrzés

Feladat HatárFeladat HatárFeladat HatárMódja, eszköze Módja, eszköze ellátója idő ellátója idő ellátója idő

Intézményve zető

Legalább évente

Tervezet megtekintése, konzultáció

Intézményve zető

Feladat alatt min. egyszer

Kész szabályzatok megtekintése, ellenőrzés

Intézményve zető

Aktuálisan

Intézményve zető

Legalább évente

Tervezet megtekintése, konzultáció

Intézményve zető

Feladat alatt min. egyszer

Kész szabályzatok megtekintése, ellenőrzés

Intézményve zető

Aktuálisan

(1) Áht., Áht. végrehajtási rendelete (2) Szerv vezetője, Képviselő-testület, (az adott jogszabályok) (3) A szabályzat készítési kötelezettséget elrendelő jogszabály szerint, illetve évente (4) Szabályzatok (A belső ellenőrzési kézikönyvben, illetve a költségvetési ellenőrzési /FEUVE/ szabályzatban meghatározottak szerint)

- a pénzügyi-gazdálkodási terület költségvetési végrehajtási szabályzatainak elkészítése, aktualizálása

Megbeszélés

1) Számviteli törvény, Számviteli törvény végrehajtási rendeletei (2) Szerv vezetője, gazdasági vezetője, munkaköri leírása (3) A szabályzat készítési kötelezettséget elrendelő jogszabály szerint, illetve évente (4) Szabályzatok (A belső ellenőrzési kézikönyvben, illetve a költségvetési ellenőrzési /FEUVE/ szabályzatban meghatározottak szerint)

2. A személyi juttatások és a létszám előirányzat felhasználása

142

- személyi juttatások, létszám előirányzat felhasználása, és a felhasználás nyomon követése

A feladat ellátásával Intézményve kapcsolatos vezetői zető elvárások megbeszélése

A költségveté s jóváhagyás át követően

A nyilvántartások, Gazdaságivezető kimutatások vezetésének áttekintése, alapdokumentumokkal való egyeztetése

Az év A nyilvántartások Intézményve során vezetéséről zető havonta 1 beszámoltatás alkalommal

Évente legalább a féléves, illetve az éves beszámoló hoz kapcsolódv a 1 alkalomma l

A területre vonatkozó Intézményve jogszabályi és belső zető szabályozási kérdések megbeszélése

Jutalom előirányzat ának meghatároz ása, illetve felhasználá sa előtt

A jutalmazás Gazdasági előirányzata vezető meghatározásának, valamint a kifizetésének nyomon követése, a számítások ellenőrzése

Előirányzat változtatás, illetve jutalom kifizetése előtt

A területre vonatkozó Intézményve nyilvántartások, zető számítások utólagos áttekintése

Évente legalább a féléves, illetve az éves beszámoló hoz kapcsolódv a 1 alkalomma l

Az előirányzat- Intézményve felhasználási terv zető személyi juttatásokra vonatkozó részének áttekintése, vezetői iránymutatás megadása

Negyedéve nként min. 1 alkalommal

Az előirányzat- Gazdasági felhasználási ütemterv vezető teljesítésének figyelemmel kísérése – dokumentumok alapján

Havonta 1 Az előirányzat- Intézményve alkalommal felhasználási terv és zető annak teljesítéséről való beszámoltatás

Évente legalább a féléves, illetve az éves beszámoló hoz kapcsolódv a

1) Áht., Áht. végrehajtási rendelete, Számviteli törvény, Számviteli törvény végrehajtási rendeletei (2) Gazdálkodási ügyintéző – gazdálkodási ügyrend, illetve a munkaköri leírások szerint (3) Folyamatos (4) Személyi juttatások analitikus nyilvántartása, Könyvelési naplók, (5) Kötelezettségvállalási nyilvántartásba könyvelés kötelezettségvállalásként és teljesítésként, Könyvelés az érintett 5-ös és 7-es számlára. (6) Bankszámlára utalással, egyes juttatásoknál a pénztárból (a kifizetésekről feladás készítése)

- jutalom előirányzata és a jutalom kifizetése, valamint a kifizetett összegek ellenőrzése 1) Áht., Áht. végrehajtási rendelete, Számviteli törvény, Számviteli törvény végrehajtási rendeletei (2) Gazdálkodási ügyintéző – gazdálkodási ügyrend, illetve a munkaköri leírások szerint (3) A kifizetés alkalomszerű, a nyomon követés folyamatos (4) Személyi juttatások analitikus nyilvántartása, Könyvelési naplók, (5) Kötelezettségvállalási nyilvántartásba könyvelés kötelezettségvállalásként és teljesítésként, Könyvelés az érintett 5-ös és 7-es számlára. (6) Bankszámlára utalással, vagy pénztárból (A kifizetésről feladás)

- az előirányzat-felhasználási terv személyi juttatásokra vonatkozó részének betartása, módosítási javaslatok kidolgozása (1) Áht., Áht. végrehajtási rendelete, (2) Gazdálkodási ügyintéző – gazdálkodási ügyrend, illetve a munkaköri leírások szerint (3) A betartás határideje folyamatos, a módosítási javaslatok határideje negyedévenként (4) Személyi juttatások analitikus nyilvántartása, Könyvelési naplók, előirányzat-felhasználási ütemterv

143

3. A dologi kiadások előirányzatának felhasználása feladatok, Intézményve - a dologi kiadások beszerzésével Atevékenységek, zető kapcsolatos munkamegosztás szakfeladatok és az felhasznált áttekintése tevékenységi általuk dologi kiadások területenként, feladatonként, áttekintése, felelősök meghatározása szakfeladatonként

feladatellátókkal Gazdasági Évente 1- A vezető szer, illetve való megbeszélés feladatválto záskor

Igény szerint

A feladatok, Intézményve zető tevékenységek, szakfeladatok dologi kiadásaiért felelős személyek szóbeli beszámoltatása a végzett tevékenységükről


(1) Áht., Áht. végrehajtási rendelete, számviteli rend (2) Gazdálkodási ügyintéző – gazdálkodási ügyrend, illetve a munkaköri leírások szerint (3) Negyedévenként (4) Analitikus nyilvántartás ott, ahol azt a belső számviteli rend előírja

- a megrendelések és felhasználások kezelése, a kiadási előirányzatok teljesítése (1) Áht., Áht. végrehajtási rendelete, számviteli rend (2) Gazdálkodási ügyintéző – gazdálkodási ügyrend, illetve a munkaköri leírások szerint (3) Negyedévenként (4) Analitikus nyilvántartás ott, ahol azt a belső számviteli rend előírja. Könyvelési naplók, előirányzat-felhasználási ütemterv (5) Kötelezettségvállalási nyilvántartásba könyvelés kötelezettségvállalásként és teljesítésként, Könyvelés az érintett 5-ös és 7-es számlára. (6) Bankszámlára utalással, vagy pénztárból (A kifizetésről feladás)

- az előirányzat-felhasználási terv dologi kiadásokra vonatkozó részének betartása, módosítási javaslatok kidolgozása (1) Áht., Áht. végrehajtási rendelete, (2) Gazdálkodási ügyintéző – gazdálkodási ügyrend, illetve a munkaköri leírások szerint (3) A betartás határideje folyamatos, a módosítási javaslatok határideje negyedévenként (4) Egyes dologi kiadások analitikus nyilvántartása, Könyvelési naplók, előirányzat-felhasználási ütemterv

A megrendelések és a Intézményve dologi kiadások zető felhasználási rendjére vonatkozó utasítás kiadása, rendszer felállítás

Évente 1szer, illetve feladatválto záskor

A felállított rendszer és Gazdasági az utasítás ellenőrzése vezető a nyilvántartásokba való betekintéssel, illetve beszámoltatással

Havi rendszeress éggel

A felelősök Intézményve beszámoltatása zető

Évente legalább 2 alkalomma l

Az előirányzat- Intézményve felhasználási terv zető dologi kiadásokra vonatkozó részének áttekintése, vezetői iránymutatás megadása

A negyedéven ként min. 1 alkalommal

Az előirányzat- Gazdasági felhasználási ütemterv vezető teljesítésének figyelemmel kísérése – főkönyvi kivonat alapján


Évente legalább a féléves, éves beszámoló hoz kapcsolódv a

4. A felhalmozási kiadások előirányzatának felhasználása

144

- a felhalmozási kiadások teljesítésével kapcsolatos felelősségi kategóriák áttekintése (1) Áht., Áht. végrehajtási rendelete, számviteli rend, Közbeszerzési szabályzat (2) Gazdálkodási ügyintéző – gazdálkodási ügyrend, illetve a munkaköri leírások szerint (3) Negyedévenként (4) Analitikus nyilvántartás ott, ahol azt a belső számviteli rend előírja

- az előirányzat-felhasználási terv felhalmozási kiadásokra vonatkozó részének betartása, módosítási javaslatok kidolgozása (1) Áht., Áht. végrehajtási rendelete, (2) Gazdálkodási ügyintéző – gazdálkodási ügyrend, illetve a munkaköri leírások szerint (3) A betartás határideje folyamatos, a módosítási javaslatok határideje negyedévenként (4) Egyes felhalmozási kiadások analitikus nyilvántartása, Könyvelési naplók, előirányzatfelhasználási ütemterv

A felhalmozási kiadások teljesítésével kapcsolatban a döntés előkészítésért (előkalkuláció, árajánlatok), a döntésért, valamint a döntés végrehajtásért felelősök meghatározása, a vonatkozó belső szabályok áttekintése Az előirányzatfelhasználási terv felhalmozási kiadásokra vonatkozó részének áttekintése, vezetői iránymutatás megadása

5. A saját bevétek előirányzat teljesítése A feladatok, - a saját bevételek beszedésével tevékenységek, kapcsolatos munkamegosztás szakfeladatok és az általuk beszedendő áttekintése tevékenységi bevételek, valamint a területenként, feladatonként, beszedéssel kapcsolatos feladatok szakfeladatonként áttekintése, felelősök

(1) Áht., Áht. végrehajtási rendelete, számviteli rend, helyi adórendeletek (2) Gazdálkodási ügyintéző – gazdálkodási ügyrend, illetve a munkaköri leírások szerint (3) Évenként

meghatározása

Intézményve zető

Évente 1szer, illetve nagyobb felhalmozá si kiadás esetén

A feladat ellátókkal Gazdasági való megbeszélés, a vezető döntéselőkészítés, a döntés, és a döntés végrehajtás dokumentum tervezeteinek áttekintése

Szükség szerint

A beruházási Intézményve tevékenységről a zető feladatellátók utólagos szóbeli beszámoltatása a megvalósítással kapcsolatos dokumentumok párhuzamos áttekintésével


Intézményve zető





Intézményve zető

feladatellátókkal Gazdasági Évente 1- A szer, illetve való megbeszélés vezető feladatválto záskor

Igény szerint


A feladatok, Intézményve tevékenységek, zető szakfeladatok bevételeinek beszedéséért felelős személyek szóbeli beszámoltatása a végzett tevékenységükről

145

- a bérleti díjak beszedése (1) Áht., Áht. végrehajtási rendelete, számviteli rend (2) Gazdálkodási ügyintéző – gazdálkodási ügyrend, illetve a munkaköri leírások szerint (3) Folyamatosan, bérleti szerződések szerint (4) Analitikus nyilvántartás ott, ahol azt a belső számviteli rend előírja, könyvelési naplók, előirányzat-felhasználási ütemterv (5) Könyvelés az érintett 9-es és 7-es számlára (6) Bankszámlára, vagy pénztárba történő bevételezés

- egyéb, az előzőekben ki nem emelt bevételek (1) Áht., Áht. végrehajtási rendelete, számviteli rend (2) Gazdálkodási ügyintéző – gazdálkodási ügyrend, illetve a munkaköri leírások szerint (3) Folyamatos (4) Analitikus nyilvántartás ott, ahol azt a belső számviteli rend előírja, könyvelési naplók, (5) Könyvelés az érintett 9-es és 7-es számlára. (6) Bankszámlára, vagy pénztárba történő bevételezés

- az előirányzat-felhasználási terv bevételekre vonatkozó részének betartása, módosítási javaslatok kidolgozása (1) Áht., Áht. végrehajtási rendelete, (2) Gazdálkodási ügyintéző – gazdálkodási ügyrend, illetve a munkaköri leírások szerint (3) A betartás határideje folyamatos, a módosítási javaslatok határideje negyedévenként (4) Egyes bevételek analitikus nyilvántartása, Könyvelési naplók, előirányzat-felhasználási ütemterv

A meglévő Intézményve szerződések, valamint zető a bérleti díjakra, feltételekre vonatkozó szabályozások áttekintése, a bérbeadásokkal kapcsolatos lebonyolítási eljárás meghatározása

Évente 1szer, illetve szükség esetén

A felállított rendszer és Gazdasági az utasítás ellenőrzése vezető a nyilvántartásokba, bérleti szerződésekbe való betekintéssel, illetve beszámoltatással


A felelősök Intézményve beszámoltatása, a zető rendelkezésre álló dokumentumok ellenőrzése


Bevétel típusonként a Intézményve bevétellel kapcsolatos zető eljárási rend megbeszélése, felelősök meghatározása

Évente 1szer, illetve szükség esetén

A meghatározott Gazdasági eljárási rend vezető betartásának ellenőrzése a nyilvántartásokba, szerződésekbe való betekintéssel, illetve beszámoltatással


A felelősök Intézményve beszámoltatása, a zető rendelkezésre álló dokumentumok ellenőrzése


Az előirányzat- Intézményve felhasználási terv saját zető bevételekre a vonatkozó részének áttekintése, vezetői iránymutatás megadása





6. Állami támogatásokkal, hozzájárulásokkal, egyéb központi forrás előirányzatának teljesítése

146

- az év közben igényelhető támogatások, hozzájárulások, egyéb források igénylése (1) Áht., Áht. végrehajtási rendelete, központi leiratok (2) A szerv vezetője, gazdasági vezetője, gazdálkodási ügyintéző – gazdálkodási ügyrend, illetve a munkaköri leírások szerint (3) A vonatkozó jogszabályok, előírások szerint (4) Egyes támogatások igénylésének és a támogatás pénzügyi teljesítésének egyeztetési célú analitikus nyilvántartása, könyvelési naplók, előirányzatfelhasználási ütemterv

- pályázatok (1) Áht., Áht. végrehajtási rendelete, központi leiratok, pályázati kiírások, pályázatok elszámolására vonatkozó szabályok (2) Szerv vezetője, illetve a gazdálkodási vezető, gazdasági ügyintéző – gazdálkodási ügyrend, illetve a munkaköri leírások szerint (3) A vonatkozó jogszabályok, előírások szerint (4) A pályázattal kapcsolatos pénzügyi teljesítések egyeztetési célú analitikus nyilvántartása, könyvelési naplók, előirányzat-felhasználási ütemterv

Az igényléssel Intézményve zető kapcsolatos jogszabályok, illetve tájékoztató leiratok, továbbá az igénylési feltételek áttekintése


Az igénylések Gazdasági rendjének, illetve azok vezető teljesítésének figyelemmel kísérése az igénylő dokumentumok, valamint a támogatást megítélő értesítések alapján

Havonta 1 Az állami támogatás Intézményve alkalommal egyeztető tábla, zető valamint a szervnél kimutatott adatok egyeztetése, és szóbeli beszámoltatás


Az egyes pályázatok Intézményve figyelésével, pályázati zető elképzelésekkel kapcsolatos elvek, felelősök meghatározása

Havonta A pályázatokkal Gazdasági min. 1 kapcsolatos vezető alkalommal tevékenység figyelemmel kísérése, a pályázati javaslatok áttekintése

Havonta 1 A pályázat Intézményve alkalommal tervezeteinek zető áttekintése, jóváhagyása, szóbeli beszámoltatás

Havonta min. 1 alkalomma l

A főkönyvi könyvelés Intézményve adott év zető sajátosságainak, változásának áttekintése. A főkönyvi számla alábontásokra való igény meghatározása. A főkönyvi könyvelés során a munkamegosztás rendjének kialakítása, belső határidők megadása.

Évente 1 alkalommal , a központi, részletes számlakeret -tükör ajánlás megjelenés ét követően

A főkönyvi könyvelés Gazdasági kialakított rendjének vezető betartatása a főkönyvi kivonatok és a számlaforgalmak ellenőrzésével, szükség esetén iránymutatással

Havonta 1 A főkönyvi kivonatok Intézményve alkalommal áttekintése, a teljesítési zető adatok előirányzattokkal, és előirányzatfelhasználási ütemtervvel való összehasonlítása, szóbeli beszámoltatás

A beszámolás i tevékenysé gekhez kapcsolódó an, azok előtt

7. Főkönyvi és analitikus könyvelés

- a főkönyvi könyvelés (1) Áht., Áht. végrehajtási rendelete, számviteli rend, számviteli jogszabályok (2) Gazdálkodási ügyintéző – gazdálkodási ügyrend, illetve a munkaköri leírások szerint (3) Folyamatos, legalább havonta (4) Könyvelési naplók (5) Könyvelés (6) Bankszámlára, vagy pénztárba történő bevételezés könyvelése

147

- analitikus könyvelés (1) Áht., Áht. végrehajtási rendelete, számviteli rend, számviteli jogszabályok (2) Gazdálkodási ügyintéző – gazdálkodási ügyrend, illetve a munkaköri leírások szerint (3) Folyamatos, legalább havonta (4) Analitikus nyilvántartások (5) Analitikus könyvelés (6) Bankszámlára, vagy pénztárba történő bevételezésre való hivatkozás

- a főkönyvi könyvelés és az analitikus nyilvántartások közötti kapcsolat, feladások

Intézményve zető

Évente 1 alkalommal , az adott évi tényleges könyvelési munkák megkezdés e előtt

Az analitikus Gazdasági vezető nyilvántartások kialakított rendjének ellenőrzése a nyilvántartásokba való betekintéssel, azok alapossága, naprakészsége stb. szempontjából

Havonta 1 Szóbeli beszámoltatás alkalommal

Intézményve zető


Intézményve zető

Évente 1 alkalommal , a tényleges könyvelési feladatok előtt

A feladások Gazdasági vezető elkészítésének figyelemmel kísérése, a feladások számszaki ellenőrzése

Feladásonk Szóbeli beszámoltatás ént 1 alkalommal

Intézményve zető


A bizonylati rend adott Intézményve évi kiemelt terülteinek zető áttekintése, az esetleges új elemek megtárgyalása


A bizonylati rend Gazdasági betartásának nyomon vezető követése a folyamatokba való betekintésbe, illetve szóbeli beszámoltatás

Feladásonk Szóbeli beszámoltatás ént 1 alkalommal

Intézményve zető


A bizonylatkezelés Intézményve fontosabb területeinek zető áttekintése, különös tekintettel az új bizonylatkezelési területekre


A bizonylatkezelés Gazdasági betartásának nyomon vezető követése a folyamatokba való betekintésbe, illetve szóbeli beszámoltatás

Havonta 1 Szóbeli beszámoltatás alkalommal

Intézményve zető


A központi előírás miatt kötelező, illetve a saját belső információigény kielégítése céljából fontos analitikus nyilvántartások körének, vezetési módjának adott évre vonatkozó meghatározása, az esetleges változásokra figyelemfelhívás A feladások rendjének, belső szabályozásának érintettekkel való megbeszélése

(1) Áht., Áht. végrehajtási rendelete, számviteli rend, számviteli jogszabályok (2) Gazdálkodási ügyintéző – gazdálkodási ügyrend, illetve a munkaköri leírások szerint (3) Egyeztetési tevékenység legalább havonta, főkönyvi könyvelésnek feladás negyedévente (4) Könyvelési naplók, negyedéves feladás bizonylatai (5) Főkönyvi könyvelés

8. Bizonylati rend és bizonylatkezelés

- a bizonylati rend 1) Számviteli törvény, Számviteli törvény végrehajtási rendeletei, (2) Szerv vezetője, gazdasági vezetője, munkaköri leírása (3) A szabályzat készítési kötelezettséget elrendelő jogszabály szerint, illetve évente (4) Bizonylati szabályzat, Bizonylati album

- bizonylatkezelés (1) Számviteli törvény, Számviteli törvény végrehajtási rendeletei, bizonylati szabályzat, bizonylati album (2) Gazdálkodási ügyintéző – gazdálkodási ügyrend, illetve a munkaköri leírások szerint (3) Folyamatos (4) Bizonylatok (belső bizonylatok), kimutatások (5) Analitikus és főkönyvi könyvelés (6) Bankszámlával, vagy pénztárral kapcsolatos pénzmozgás teljesítése a pénzgazdálkodási jogkörök gyakorlását követően

148

9. Házipénztári pénzkezelési tevékenység - a szerv készpénzforgalmának bonyolítása bevételi és kiadási pénztárbizonylat alapján (1) Számviteli törvény, Számviteli törvény végrehajtási rendeletei, bizonylati szabályzat, bizonylati album, házipénztár és pénzkezelési szabályzat (2) Pénztáros – gazdálkodási ügyrend, illetve a munkaköri leírások szerint (3) Folyamatos (4) Bevételi és kiadási pénztárbizonylatok, pénztárjelentés (6) Pénztári bevételezés és kiadás – csak a pénzgazdálkodási jogkörök gyakorlását követően

A pénztáros, pénztár Intézményve helyettes, illetve zető pénztárellenőr személyének felülvizsgálata, a felelősségi nyilatkozatok meglétének ellenőrzése, az összeférhetetlenségi helyzetek feloldása

Évente 1 alkalommal , illetve szükség szerint

A pénztár Gazdasági tevékenységének vezető áttekintése a pénztárnapló, illetve a pénztárjelentések alapján, szükség esetén rovancs készítése, beszámoltatás

Havonta 1 A pénztári tevékenység Intézményve alakalomm ellenőrzése szóbeli zető al beszámoltatással

Évente 1-2 alkalomma l

A bankszámlán Intézményve keresztül bonyolódó zető forgalom során a bankszámla felett rendelkezési jogosultsággal bírók áttekintése, a belső nyilvántartási és utalási rend megbeszélése


A bankszámlaforgalom Gazdasági áttekintése a vezető banknapló, illetve a bankszámlaforgalom tételes vizsgálatával

Havonta 1 A bankszámla kezelési Intézményve alakalomm tevékenység zető al ellenőrzése szóbeli beszámoltatással


Az utalások teljesítési Intézményve rendje elveinek, a zető vezetendő nyilvántartások tartalmának meghatározása


Az utalások rendjének Gazdasági áttekintése a vezető nyilvántartások alapján, fizetési felszólítások, késedelmes fizetések esetén konzultáció

Havonta 1 Beszámoltatás a bejövő Intézményve alakalomm számlák utalási rendje zető al betartásáról


10. A bankszámlaforgalom kezelési tevékenység

- a bankszámlaforgalom bonyolítása (1) Számviteli törvény, Számviteli törvény végrehajtási rendeletei, bizonylati szabályzat, bizonylati album, a bankszámlapénz kezelési szabályzat (2) Gazdálkodási ügyintéző – gazdálkodási ügyrend, illetve a munkaköri leírások szerint (3) Folyamatos (4) Banknapló (6) Banki bevételezés és kiadás – csak a pénzgazdálkodási jogkörök gyakorlását követően

- az utalások teljesítése (1) Számviteli törvény, Számviteli törvény végrehajtási rendeletei, bizonylati szabályzat, bizonylati album, bankszámlapénz kezelési szabályzat (2) Gazdálkodási ügyintéző – gazdálkodási ügyrend, illetve a munkaköri leírások szerint (3) Folyamatos (4) Szállítók nyilvántartása, banki utalás (6) Banki kiadás – csak a pénzgazdálkodási jogkörök gyakorlását követően

11. A leltározási tevékenység

149

- a leltározásra vonatkozó aktuális szabályok áttekintése (1) Számviteli törvény, Számviteli törvény végrehajtási rendeletei, leltározási és leltárkészítési szabályzat (2) Szerv vezetője, gazdasági vezető, gazdálkodási ügyintéző – gazdálkodási ügyrend, illetve a munkaköri leírások szerint (3) Leltározás előtt, évente legalább 1 alkalommal

- a leltározás értékelésénél figyelembe veendő értékelési szabályok (1) Számviteli törvény, Számviteli törvény végrehajtási rendeletei, értékelési szabályzat (2) Szerv vezetője, gazdasági vezető, gazdálkodási ügyintéző – gazdálkodási ügyrend, illetve a munkaköri leírások szerint (3) A leltározási, értékelési feladatok ellátása előtt, évente legalább 1 alkalommal

- a leltározási ütemterv elkészítése (1) Számviteli törvény, Számviteli törvény végrehajtási rendeletei, leltározási ütemterv (2) Gazdálkodási ügyintéző – gazdálkodási ügyrend, illetve a munkaköri leírások szerint (3) A leltározási szabályzat szerint (4) Leltározási ütemterv

- a leltározási tevékenység tényleges végrehajtása (1) Számviteli törvény, Számviteli törvény végrehajtási rendeletei, leltározási és leltárkészítési szabályzat (2) Gazdálkodási ügyintéző – gazdálkodási ügyrend, illetve a munkaköri leírások szerint (3) Leltározási ütemterv szerint (4) Leltározási ütemterv szerint (leltározási bizonylatok, intézményvezetőkönyvek stb.) (5) Analitikus és főkönyvi könyvelés a leltározás alapján (többlet és hiány könyvviteli rendezése) (6) Pénzügyi rendezést csak a leltárhiánnyal kapcsolatos felelősség miatt történő befizetés igényel

A leltározással Intézményve zető kapcsolatos jogszabályi előírások áttekintése, a változások megbeszélése


A leltározásra való Gazdasági felkészülés során vezető szakmai beszámoltatás, az alkalmazandó nyomtatványok áttekintése

Leltározásr Beszámoltatás a való felkészülésről felkészülés során 1-2 alkalommal

a Intézményve zető

Évente 1 alkalomma l

Az eszközök és Intézményve források értékelési zető szabályai megbeszélése, és a leltározási tevékenységre kiható feladatok megbeszélése


Az értékelés során Gazdasági szakmai tájékoztatás vezető nyújtása és konzultáció a feladatellátóval

Leltározásr Beszámoltatás az Intézményve a való értékelési feladatok zető felkészülés ellátásáról során 1-2 alkalommal


A leltározási ütemterv Intézményve elkészítésével zető kapcsolatos feladatok megbeszélése

Évente egy alkalommal , az ütemterv készítése előtt

A készülő ütemterv Gazdasági vezető áttekintése, ellenőrzése, szükség esetén konzultáció

Leltározási Beszámoltatás az Intézményve ütemterv elkészült leltározási zető elkészítése ütemtervről során 1-2 alkalommal


A leltározási Intézményve tevékenység előtt a zető feladatok átbeszélése

Évente 1 alkalommal , a leltározás végrehajtás a előtt

A leltározás Gazdasági vezető végrehajtásának áttekintése a leltározási dokumentumok alapján

Leltározás végrehajtás a alatt 1-2 alkalommal


A leltározás záró Intézményve intézményvezetőkönyv zető ének átvétele, szükség esetén konzultáció

12. A selejtezési tevékenység

150

- a selejtezésre vonatkozó aktuális szabályok áttekintése (1) Számviteli törvény, Számviteli törvény végrehajtási rendeletei, selejtezési szabályzat (2) Szerv vezetője, gazdasági vezető, gazdálkodási ügyintéző – gazdálkodási ügyrend, illetve a munkaköri leírások szerint (3) A feladatok ellátása előtt, évente legalább 1 alkalommal

- a selejtezés kezdeményezése (1) Számviteli törvény, Számviteli törvény végrehajtási rendeletei, selejtezési szabályzat, vagyongazdálkodási szabályzat, vagyonrendelet (2) Gazdálkodási ügyintéző – gazdálkodási ügyrend, illetve a munkaköri leírások szerint (3) Selejtezési szabályzat szerint (4) Selejtezési kezdeményezés

- a selejtezési tevékenység tényleges végrehajtása

A selejtezéssel Intézményve zető kapcsolatos jogszabályi előírások áttekintése, a változások megbeszélése


A selejtezésre való Gazdasági felkészülés során vezető szakmai beszámoltatás, az alkalmazandó nyomtatványok áttekintése

A Beszámoltatás selejtezésre felkészülésről való felkészülés során 1-2 alkalommal

A selejtezés Intézményve zető kezdeményezésével kapcsolatos feladatok, jogkörök megbeszélése

Évente 1 alkalommal , a selejtezési kezdemény ezés határidejét megelőző 3 hónapban Évente 1 alkalommal , a selejtezés végrehajtás a előtt

A készülő selejtezési Gazdasági kezdeményezések vezető megbeszélése

A selejtezés Gazdasági végrehajtásának vezető áttekintése a selejtezési dokumentumok alapján

A selejtezési Intézményve tevékenység előtt a zető feladatok átbeszélése

(1) Számviteli törvény, Számviteli törvény végrehajtási rendeletei, selejtezési szabályzat (2) Gazdálkodási ügyintéző – gazdálkodási ügyrend, illetve a munkaköri leírások szerint (3) Selejtezési szabályzat, valamint a jóváhagyott selejtezési okmány szerint (4) u.a. (5) A selejtezett, illetve hasznosított vagyontárgyak analitikus és főkönyvi könyvelése 6) Pénzügyi rendezést csak a hasznosítással kapcsolatos bevétel igényel

a Intézményve zető


A selejtezési kezdemény e-zés elkészítése alatt 1-2 alkalommal

Beszámoltatás az Intézményve elkészült selejtezési zető kezdeményezéssel kapcsolatban ellátott feladatokról


Selejtezési tevékenysé g alatt 1-2 alkalommal

A selejtezési javaslat, Intézményve eljárások stb. zető áttekintése, megbeszélése, a végleges selejtezési dokumentumok átvétele

Szükség szerint

13. Pénzgazdálkodással kapcsolatos tevékenység (kötelezettségvállalás, utalványozás, érvényesítés, ellenjegyzés) Havonta jogkör Intézményve Évente A szabályok általános Gazdasági Szóbeli beszámoltatás - a területre vonatkozó szabályok Valamennyi zető legalább 1 érvényesülésének vezető legalább 1- a gyakorlására szabályok áttekintése alkalommal figyelemmel kísérése, 2 jogosulttal közös betartásával (1) Az Áht., az Áht. végrehajtási rendelete, a gazdálkodási ügyrend (2) Szerv vezetője, gazdasági vezető, gazdálkodási ügyintéző – gazdálkodási ügyrend, illetve a munkaköri leírások szerint (3) Évente legalább 1 alkalommal (4) Pénzgazdálkodással kapcsolatos belső szabályozás

megbeszélés, a központi és a helyi szabályok áttekintése, értelmezése

, év elején

szabályozásban lévő értelmezési problémák megbeszélése

Intézményve zető

Szükség szerint

alkalommal kapcsolatban

151

- a kötelezettségvállalások bonyolítása (1) Az Áht., az Áht. végrehajtási rendelete, a gazdálkodási ügyrend (2) Gazdálkodási ügyrend, illetve a munkaköri leírások szerint (3) Folyamatosan (4) Kötelezettségvállalási nyilvántartás (5) Analitikus könyvelés, valamint az analitikus könyvelés feladása alapján a kötelezettségvállalások könyvelése a 0-s számlaosztályba

- a kötelezettségvállalások ellenjegyzése (1) Az Áht., az Áht. végrehajtási rendelete, a gazdálkodási ügyrend, pénzgazdálkodási jogkörök szabályozása (2) A pénzgazdálkodási jogkörök szabályozása szerint (3) Folyamatosan (4) Érvényesítő lap és utalványrendelet

- a teljesítés szakmai igazolása (1) Az Áht., az Áht. végrehajtási rendelete, a gazdálkodási ügyrend, pénzgazdálkodási jogkörök szabályozása (2) A pénzgazdálkodási jogkörök szabályozása szerint (3) Folyamatosan (4) Érvényesítő lap és utalványrendelet

- érvényesítés (1) Az Áht., az Áht. végrehajtási rendelete, a gazdálkodási ügyrend, pénzgazdálkodási jogkörök szabályozása (2) A pénzgazdálkodási jogkörök szabályozása szerint (3) Folyamatosan (4) Érvényesítő lap és utalványrendelet

Intézményve A kötelezettségvállalásra zető vonatkozó előírások megbeszélése, a nyilvántartásokra vonatkozó előírások rögzítése, pontosítása

Évente legalább 1 alkalommal , év elején

A Gazdasági kötelezettségvállalási vezető dokumentumok áttekintése, egyeztetése más dokumentumokkal

Havonta legalább 12 alkalommal

Szóbeli beszámoltatás, Intézményve illetve a zető kötelezettségvállalások nyilvántartásának, valamint az előirányzatfelhasználási ütemterv teljesítésének áttekintése

Legalább a féléves és éves beszámoló hoz kapcsolódv a

Az ellenjegyzés Intézményve kötelező jellegének, zető körülményeinek, tartalmának megbeszélése, a felhatalmazott feladatellátók tájékoztatása


A kötelezettségvállalások ellenjegyzése során az ellenjegyzés tartalmának megfelelő kontroll ellátása

Minden kötelezettsé gvállalás esetén

Szóbeli beszámoltatás Intézményve az ellenjegyzési zető tevékenységgel kapcsolatban


A teljesítés szakmai Intézményve igazolása menetének, zető az igazolás szempontjainak, valamint módjának meghatározása, közös értelmezés


A teljesítés szakmai Gazdasági igazolása menetébe vezető történő betekintés, beszámoltatás.

Havonta 1- Szóbeli beszámoltatás Intézményve 2 a szakmai teljesítés zető alkalommal igazolásával kapcsolatban

A teljesítés és a Feladatellátó kötelezettségvállalás összehasonlítása.

Folyamatos an


Az érvényesítés Intézményve kötelező jellegének, zető körülményeinek, tartalmának megbeszélése, a felhatalmazott feladatellátók tájékoztatása


Az érvényesítés Gazdasági menetébe történő vezető betekintés, beszámoltatás. Feladatellátó Az érvényesítendő dokumentumok és az érvényesítés alapját képező szakmai igazolás, valamint a fedezet meglétének, összegszerűsége, és alaki követelménye betartásának ellenőrzése

Havonta 1- Szóbeli beszámoltatás Intézményve 2 az érvényesítési zető alkalommal tevékenység ellátásával kapcsolatban Folyamatos an

intézményve zető, illetve gazdasági vezető


152


Az utalványozott Gazdasági dokumentumok vezető áttekintése, egyeztetése más dokumentumokkal

Az ellenjegyzés Gazdasági kötelező jellegének, vezető körülményeinek, tartalmának megbeszélése, a felhatalmazott feladatellátók tájékoztatása


Az utalványok ellenjegyzése során az ellenjegyzés tartalmának megfelelő kontroll ellátása.

A Intézményve vagyonnyilvántartásra zető vonatkozó szabályok áttekintése, megbeszélése


A Gazdasági vagyonnyilvántartások vezető ba való betekintés, az egyeztetést célzó dokumentumok elkészíttetése

A hasznosítási Intézményve zető lehetőségek (1) Áht., Áht. végrehajtási rendeletei, Számviteli számbavétele, a törvény, Számviteli törvény végrehajtási rendeletei, vonatkozó belső vagyon rendelet, számviteli rend szabályok áttekintése, (2) Képviselő-testület, a szerv vezetője, gazdasági felelősök vezető, gazdálkodási ügyintéző – az (1) pontban leírt meghatározása szabályzatok szerint (3) Folyamatosan (4) Analitikus nyilvántartások (5) A hasznosítással kapcsolatos analitikus és főkönyvi könyvelés (6) A hasznosítással kapcsolatos bevételek és kiadások pénzügyi rendezése


A vagyonhasznosításra Gazdasági vonatkozó előírások vezető betartásának ellenőrzése az egyes hasznosítások során (dokumentumok ellenőrzése, illetve beszámoltatás)

- utalványozás (1) Az Áht., az Áht. végrehajtási rendelete, a gazdálkodási ügyrend, pénzgazdálkodási jogkörök szabályozása (2) A pénzgazdálkodási jogkörök szabályozása szerint (3) Folyamatosan (4) Érvényesítő lap és utalványrendelet

- utalványozás ellenjegyzése (1) Az Áht., az Áht. végrehajtási rendelete, a gazdálkodási ügyrend, pénzgazdálkodási jogkörök szabályozása (2) A pénzgazdálkodási jogkörök szabályozása szerint (3) Folyamatosan (4) Érvényesítő lap és utalványrendelet

14. Vagyongazdálkodás - a vagyon nyilvántartása (1) Áht., Áht. végrehajtási rendeletei, Számviteli törvény, Számviteli törvény végrehajtási rendeletei, vagyon rendelet, számviteli rend (2) Gazdálkodási ügyintéző – munkaköri leírás szerint (3) Folyamatosan (4) Vagyonnyilvántartás

- a meglévő vagyon hasznosítása

Az utalványozásra vonatkozó előírások megbeszélése, feladatellátók tájékoztatása

Intézményve zető, gazdasági vezető

Havonta Szóbeli beszámoltatás legalább 12 alkalommal

Intézményve zető


Szóbeli beszámoltatás Intézményve az ellenjegyzési zető tevékenységgel kapcsolatban


Legalább negyedéve nként

Szóbeli beszámoltatás, Intézményve vagyonkimutatások zető áttekintése

Évente egyszer, legalább a beszámoló hoz kapcsolódv a


Szóbeli beszámoltatás, Intézményve vagyonhasznosítással zető kapcsolatos bevételek és kiadások megbeszélése

Évente egyszer, legalább a beszámoló hoz kapcsolódv a

intézményve Minden zető, illetve utalványoz gazdasági ás esetén vezető

153

Az értékesítési Gazdasági Évente legalább 1 eljárások figyelemmel vezető alkalommal kísérése, beszámoltatás , év elején

A vagyon A vagyonváltozásokkal Intézményve értékesítése kapcsolatos számszaki zető előtt és szóbeli információ kérés


Intézményve zető

(1) Áht, Áht. műk. rendje, és költségvetési, beszámolási szabályzat (2) Az (1) részben meghatározott szabályzat szerint (3) u.a.

útmutatók megbeszélése

A féléves A féléves beszámolóra Gazdasági beszámoló való felkészültségről vezető előtt tájékozódás, értekezletek megbeszélése

A féléves A féléves beszámolási Intézményve beszámoló tevékenység során zető készítése szóbeli tájékozódás előtt és során – szükségsze rűen

- a féléves beszámolás főbb munkafolyamatokra való lebontása, munkamegosztás

Megbeszélés az egyes Intézményve féléves beszámolási zető munkafolyamatok ellátásának várható időszakairól, és a munkamegosztás rendjéről

A féléves Egyeztetés, szóbeli Gazdasági beszámoló beszámoltatás, vezető előtt valamint az elkészült írott anyagokba történő betekintés

Folyamatos Szóbeli beszámoltatás Intézményve a féléves beszámolási zető feladatok ellátásának menetéről

A féléves beszámolás i tevékenysé g során legalább 23 alkalomma l Féléves beszámolás i feladatok végén

Szóbeli, illetve írásbeli Intézményve utasítás az egyes zető előirányzatokhoz tartozó beszámolás rendjéről (pl. az időarányos teljesítéstől való eltérés magyarázata stb.)

A féléves beszámolás i munkák előtt

Folyamatos A féléves beszámoló Intézményve dokumentáció zető áttekintése – beleértve valamennyi előirányzat-teljesítést, és időarányos eltérést kifejtő, igazoló számítást, nyilvántartást, és szöveges tájékoztatást stb.

- a meglévő vagyon értékesítése (1) Áht., Áht. végrehajtási rendeletei, Számviteli törvény, Számviteli törvény végrehajtási rendeletei, vagyon rendelet, számviteli rend (2) Képviselő-testület, a szerv vezetője, gazdasági vezető, gazdálkodási ügyintéző – az (1) pontban leírt szabályzatok szerint (3) Az értékesítésre vonatkozó döntés, illetve döntés-előkészítés szerint (5) Az értékesítéssel kapcsolatos analitikus és főkönyvi könyvelés (6) Az értékesítéssel kapcsolatos bevételek pénzügyi rendezése

Az értékesítésére Intézményve vonatkozó belső zető szabályok áttekintése, értékesítési irányok meghatározása

15. A féléves beszámolási tevékenység - a féléves beszámoló elkészítésére Ajogszabályokvonatkozó való felkészülés áttekintése, a kiadott

(1) Áht, Áht. műk. rendje, és költségvetési, beszámolási szabályzat (2) Az (1) részben meghatározott szabályzat szerint (3) u.a. (4) Belső utasítás

- a féléves beszámolóval kapcsolatos feladatellátásra vonatkozó általános szabályok meghatározása és betartatása (1) Áht, Áht. műk. rendje és költségvetési, beszámolási szabályzat (2) Az (1) részben meghatározott szabályzat szerint (3) u.a.

A féléves beszámolók Gazdasági vezető munkapéldányaiba, alapszámításaiba történő betekintés, tájékoztatás kérés

A féléves beszámolás i feladatok végén

154

- a féléves beszámoló során ellátandó egyeztetési feladatok


A féléves beszámoló munkák előtt

Az egyeztetési Gazdasági vezető feladatok dokumentumainak, feljegyzéseinek áttekintése



A féléves beszámoló Intézményve adatszolgáltatás zető valódisága érdekében betartandó szempontok megbeszélése

A féléves beszámoló munkák előtt

A számszaki adatok Gazdasági vezető valódiságának ellenőrzése, a főkönyvi kivonat és az egyes számlaforgalmak ellenőrzése, szükség szerint a könyvelés korrekciója

Legalább a féléves beszámoló elkészítése előtt 1 alkalommal

Szóbeli beszámoltatás Intézményve az adatok valódisága zető érdekében ellátott feladatokról, azok eredményeiről


A főkönyvi kivonat Intézményve címrend szerinti zető elkészítésének megbeszélése a könyvelési sajátosságok figyelembevételével

A főkönyvi kivonatok készítése előtt

A címrend szerinti főkönyvi kivonatok számításainak, esetleges adatgyűjtésének áttekintése

A főkönyvi A főkönyvi kivonatok Intézményve kivonatok áttekintése zető készítése során folyamatos an

A főkönyvi kivonatok elkészítését követően

A féléves beszámoló Intézményve számszaki elkészítése zető a címrend szerinti főkönyvi kivonatok felhasználásával, az esetleges kritikus pontok megbeszélése

A főkönyvi kivonatok készítése után

A készülő számszaki Gazdasági beszámoló vezető tervezetekbe való betekintés

A számszaki beszámoló elkészítése során folyamatos an

A számszaki beszámoló k elkészítése után

A féléves beszámoló Intézményve előterjesztésével zető kapcsolatos elvárások, fontosabb pontok tisztázása

A számszaki beszámoló után

Az előterjesztés Gazdasági tervezet vezető összeállításakor

A A dokumentum Intézményve ellenőrzése, zető feladatellát tervezet ás során tájékoztatás kérése folyamatos an

(1) Áht, Áht. műk. rendje és költségvetési, beszámolási szabályzat (2) Az (1) részben meghatározott szabályzat szerint (3) u.a. (4) Egyeztetési dokumentumok

- a féléves beszámoló számszaki adatainak előkészítése (1) Áht, Áht. műk. rendje, és költségvetési, beszámolási szabályzat (2) Az (1) részben meghatározott szabályzat szerint (3) u.a. (4) Főkönyvi kivonatok, számlaforgalmak kinyomtatása

- a féléves főkönyvi kivonat elkészítése címrend szerint is (1) Áht, Áht. műk. rendje és költségvetési, beszámolási szabályzat (2) Az (1) részben meghatározott szabályzat szerint (3) u.a. (4) Kimutatások készítése címrend szerint

- a féléves beszámoló számszaki elkészítése (1) Áht, Áht. műk. rendje és költségvetési, beszámolási szabályzat (2) Az (1) részben meghatározott szabályzat szerint (3) u.a. (4) Féléves beszámoló

- a féléves beszámoló előterjesztésének összeállítása (1) Áht, Áht. műk. rendje, és költségvetési, beszámolási szabályzat (2) Az (1) részben meghatározott szabályzat szerint (3) u.a.

Gazdasági vezető, címek vezetői

A számszaki Intézményve beszámolók áttekintése zető

A tervezet elkészítése után

155

- a féléves beszámoló megtárgyalása, jóváhagyása (1) Áht, Áht. műk. rendje és költségvetési, beszámolási szabályzat (2) Az (1) részben meghatározott szabályzat szerint (3) u.a. (4) Féléves beszámoló-rendelet

- a féléves elemi beszámoló megállapítása, dokumentációjának elkészítése, továbbítása (1) Áht, Áht. műk. rendje és költségvetési, beszámolási szabályzat (2) Az (1) részben meghatározott szabályzat szerint (3) u.a. (4) Féléves elemi beszámoló

- a féléves beszámoló dokumentációk megőrzése

A képviselő-testület féléves beszámolót megtárgyaló ülésére, mint tájékoztatást adó személy felkészültségének ellenőrzése konzultációval Az elemi beszámoló tartalmi követelményeivel kapcsolatos szakmai ismeretek felfrissítése konzultációval, a beszámoló elkészítését segítő anyagok áttekintésével

Intézményve zető

A testületi ülés előtt

Intézményve zető

A féléves elemi beszámoló összeállítás a előtt



A vonatkozó Intézményve jogszabályok zető áttekintése, a kiadott útmutatók megbeszélése

Az éves Az éves beszámolóra Gazdasági beszámoló való felkészültségről vezető előtt tájékozódás, értekezletek megbeszélése

(1) Áht, Áht. műk. rendje és költségvetési, beszámolási szabályzat (2) Az (1) részben meghatározott szabályzat szerint (3) u.a. (4) Féléves beszámolóval kapcsolatosan keletkezett dokumentumok listája

16. Az éves beszámolási tevékenység - az éves beszámoló elkésztésére való felkészülés (1) Áht, Áht. műk. rendje és költségvetési, beszámolási szabályzat, (2) Az (1) részben meghatározott szabályzat szerint (3) u.a.

A féléves elemi Gazdasági beszámoló vezető megállapítása során a munkapéldányok ellenőrzése

Folyamatos Az elkészített féléves Intézményve an elemi beszámoló és a zető testület által jóváhagyott beszámoló egyeztetése


A A beszámolási Intézményve során zető beszámoló tevékenység szóbeli tájékozódás készítése előtt és során szükségsze rűen

A féléves elemi beszámoló elkészítését követően, de annak információ s rendszerbe való továbbítása előtt Alkalomsz erűen

A beszámolás i tevékenysé g során legalább 23 alkalomma l

156

- az éves beszámolás főbb munkafolyamatokra való lebontása, munkamegosztás (1) Áht, Áht. műk. rendje és költségvetési, beszámolási szabályzat (2) Az (1) részben meghatározott szabályzat szerint (3) u.a. (4) Belső utasítás

- az éves beszámolóval kapcsolatos feladatellátásra vonatkozó általános szabályok meghatározása és betartatása (1) Áht, Áht. műk. rendje és költségvetési, beszámolási szabályzat (2) Az (1) részben meghatározott szabályzat szerint (3) u.a.

- az éves beszámoló során ellátandó egyeztetési feladatok

Megbeszélés az egyes Intézményve zárszámadáshoz zető kapcsolódó munkafolyamatok ellátásának várható időszakairól, és a munkamegosztás rendjéről

Az éves Egyezetés, szóbeli Gazdasági vezető beszámoló beszámoltatás, előtt valamint az elkészült írott anyagokba történő betekintés

Folyamatos Szóbeli beszámoltatás Intézményve az éves beszámolási zető feladatok ellátásának menetéről

A beszámolás i feladatok végén

Szóbeli, illetve írásbeli Intézményve utasítás az egyes zető előirányzatokhoz tartozó beszámolás rendjéről (pl. az időarányos teljesítéstől való eltérés magyarázata stb.)

A beszámolás i munkák előtt

A beszámoló Gazdasági vezető munkapéldányaiba, alapszámításaiba történő betekintés, tájékoztatás kérés

Folyamatos A beszámoló Intézményve dokumentáció – zető beleértve valamennyi előirányzat-teljesítést, és időarányos eltérést kifejtő, igazoló számítást, nyilvántartást, és szöveges tájékoztatást stb. – áttekintése




Az egyeztetési Gazdasági feladatok vezető dokumentumainak, feljegyzéseinek áttekintése



Az éves beszámoló Intézményve adatszolgáltatás zető valódisága érdekében betartandó szempontok megbeszélése


A számszaki adatok Gazdasági vezető valódiságának ellenőrzése, a főkönyvi kivonat és az egyes számlaforgalmak ellenőrzése, szükség szerint a könyvelés korrekciója

Legalább a beszámoló elkészítése előtt 1 alkalommal


(1) Áht, Áht. műk. rendje és költségvetési, beszámolási szabályzat (2) Az (1) részben meghatározott szabályzat szerint (3) u.a. (4) Egyeztetések dokumentumai

- az éves beszámoló számszaki adatainak előkészítése (1) Áht, Áht. műk. rendje, és költségvetési, beszámolási szabályzat (2) Az (1) részben meghatározott szabályzat szerint (3) u.a. (4) Főkönyvi kivonatok, számlaforgalmak kinyomtatása

Szóbeli beszámoltatás Intézményve az adatok valódisága zető érdekében ellátott feladatokról, azok eredményeiről

157

- a pénzmaradvány, és a személyi juttatások maradványának meghatározása (1) Áht, Áht. műk. rendje és költségvetési, beszámolási szabályzat, pénzmaradvánnyal kapcsolatos belső szabályzat, utasítás (2) Az (1) részben meghatározott szabályzat szerint (3) u.a. (4) Pénzmaradvány kimutatás, személyi juttatás maradványának kimutatása

- az éves főkönyvi kivonat elkészítése címrend szerint is (1) Áht, Áht. műk. rendje és költségvetési, beszámolási szabályzat (2) Az (1) részben meghatározott szabályzat szerint (3) u.a. (4) Főkönyvi kivonat címrend szerint

- az éves beszámoló számszaki elkészítése (1) Áht, Áht. műk. rendje és költségvetési, beszámolási szabályzat (2) Az (1) részben meghatározott szabályzat szerint (3) u.a. (4) Éves beszámoló tervezete

- az államháztartási mérlegek összeállítása (1) Áht, Áht. műk. rendje és költségvetési, beszámolási szabályzat (2) Az (1) részben meghatározott szabályzat szerint (3) u.a. (4) A mérlegek munkapéldányai, mérlegek

- az éves beszámoló előterjesztésének összeállítása (1) Áht, Áht. műk. rendje és költségvetési, beszámolási szabályzat (2) Az (1) részben meghatározott szabályzat szerint (3) u.a.

A vonatkozó Intézményve jogszabályi háttér, a zető vonatkozó belső szabályok, a vezetett nyilvántartások áttekintése, a követendő eljárás meghatározása

A beszámolás i munkák közben

A pénzmaradvány- Gazdasági kimutatások vezető tervezetének ellenőrzése, az alátámasztást szolgáló nyilvántartások, főkönyvi számlák ellenőrzése

A beszámoló készítés közben legalább 2 alakalomm al

Szóbeli beszámoltatás Intézményve a pénzmaradvány zető alakulásáról, és a személyi juttatások maradványának felhasználhatóságáról

A pénzmarad vány kimutatás elkészítését követően

A főkönyvi kivonat Intézményve címrend szerinti zető elkészítésének megbeszélése a könyvelési sajátosságok figyelembevételével

A főkönyvi kivonatok készítése előtt

A címrend szerinti főkönyvi kivonatok számításainak, esetleges adatgyűjtésének áttekintése

A főkönyvi A főkönyvi kivonatok Intézményve kivonatok áttekintése zető készítése során folyamatos an

A főkönyvi kivonatok elkészítését követően

A beszámoló Intézményve számszaki elkészítése zető a címrend szerinti főkönyvi kivonatok felhasználásával, az esetleges kritikus pontok megbeszélése

A főkönyvi kivonatok készítése után

A készülő számszaki Gazdasági beszámoló vezető tervezetekbe való betekintés

A mérlegekre Intézményve vonatkozó jogszabályi zető és kötelezően elkészített belső szabályok megbeszélése, iránymutatás a mérlegek elkészítésére vonatkozóan

A mérlegek A mérlegek készítése Gazdasági elkészítése során a vezető munkapéldányok ellenőrzése, szükség esetén konzultáció

A mérlegek A kész mérlegek Intézményve készítése áttekintése, szóbeli zető során tájékoztatás kérés legalább 2 alkalommal

Az ÁHT-s mérlegek elkészítése után

Az éves beszámoló Intézményve előterjesztésével zető kapcsolatos jogszabályok, elvárások, fontosabb pontok tisztázása

A számszaki beszámoló után

A A dokumentum Intézményve feladatellát tervezet ellenőrzése, zető ás során tájékoztatás kérése folyamatos an

A tervezet elkészítése után

Gazdasági vezető, címek vezetői

Az előterjesztés Gazdasági tervezet vezető összeállításakor

A számszaki beszámoló elkészítése során folyamatos an

A számszaki Intézményve beszámolók áttekintése zető

A számszaki beszámoló k elkészítése után

158

- az éves beszámoló megtárgyalása, jóváhagyása (1) Áht, Áht. műk. rendje és költségvetési, beszámolási szabályzat (2) Az (1) részben meghatározott szabályzat szerint (3) u.a.

- az éves elemi beszámoló megállapítása, dokumentációjának elkészítése, továbbítása (1) Áht, Áht. műk. rendje és költségvetési, beszámolási szabályzat (2) Az (1) részben meghatározott szabályzat szerint (3) u.a. (4) Elemi beszámoló

- az éves beszámoló dokumentációk megőrzése (1) Áht, Áht. műk. rendje és költségvetési, beszámolási szabályzat (2) Az (1) részben meghatározott szabályzat szerint (3) u.a. (4) A beszámolóval kapcsolatban keletkezett dokumentumok listája

A képviselő-testület a Intézményve zárszámadást zető megtárgyaló ülésére, mint tájékoztatást adó személy felkészültségének ellenőrzése konzultációval

A testületi ülés előtt

Az elemi beszámoló Intézményve zető tartalmi követelményeivel kapcsolatos szakmai ismeretek felfrissítése konzultációval, a beszámoló elkészítését segítő anyagok áttekintésével

Az elemi beszámoló összeállítás a előtt



Az elemi beszámoló Gazdasági megállapítása során a vezető munkapéldányok ellenőrzése

Folyamatos Az elkészített elemi Intézményve an beszámoló és a testület zető által jóváhagyott beszámoló egyeztetése


Az elemi beszámoló elkészítését követően, de annak információ s rendszerbe való továbbítása előtt Alkalomsz erűen

159

3. sz. függelék

A szabálytalanságok kezelésének szabályzata 1. Általános rész

1.1. Szabálytalanság fogalma, leírása A szabálytalanság fogalma Szabálytalanságnak nevezzük a korrigálható mulasztásokat, hiányosságokat, a fegyelmi-, büntető-, szabálysértési-, illetve kártérítési eljárás megindítására okot adó cselekményeket. A szabálytalanság valamely létező szabálytól: - központi jogszabályi rendelkezéstől, - helyi rendelettől, - egyéb belső szabályzattól, utasítástól való eltérést, ott megfogalmazott elvárás be nem tartását jelenti. A szabályok be nem tartása adódhat - nem megfelelő cselekményből, - mulasztásból, - hiányosságból. A szabálytalanság bekövetkezhet: - az államháztartás működési rendjében, - a költségvetési gazdálkodás valamely területén, - a költségvetési szerv valamely feladatellátásában stb. 1.2. A szabálytalanságok típusai A szabálytalanságoknak alapvetően két típusát kell megkülönböztetni: - a szándékosan okozott szabálytalanságokat, valamint - a nem szándékosan okozott szabálytalanságokat. A szándékosan okozott szabálytalanságok közé az alábbiakat kell sorolni: - félrevezetés, - csalás, - sikkasztás, - megvesztegetés, - szándékosan eszközölt szabálytalan kifizetés. A nem szándékosan okozott szabálytalanságok közé kell sorolni a következőket: - figyelmetlenségből elkövetetett szabálytalanság, - nem megfelelő módon és tartalommal vezetett nyilvántartásokból származó szabálytalanság, - hanyag munkavégzésből, magatartásból származó szabálytalanság, - határidő elmulasztása miatti szabálytalanság.

160

2. A szabálytalanságok megelőzése

2.1. A szabálytalanságok megelőzése érdekében működtetett FEUVE rendszer A szabálytalanságok megelőzése érdekében a költségvetési szerv a folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés rendszert működteti. Ennek során kiemelt figyelmet kell fordítania a következőkre: - a szervezet megfelelően szabályozott legyen, s a szabályzatok folyamatosan felülvizsgálatra kerüljenek, - a szerv a szabályzatok szerint működjön, a működés e tekintetben is folyamatosan ellenőrzött legyen, - a szabálytalanság esetén történjen intézkedés a szabálytalanság - megszüntetésére, - a szabálytalanság helyesbítésére, korrigálására.

2.2. A szabályozottság biztosítása A szabályozottság biztosítása a szerv vezetőjének feladata. A szerv vezetőjének kell gondoskodnia – belső utasítási rendszerének megfelelően – arról, hogy a szerv valamennyi kötelező, illetve a működést egyébként segítő belső szabályozással rendelkezzen. A szabályozottság biztosítása nemcsak a szabályzatok rendelkezésre állását jelenti, hanem azt is, hogy a szabályok mindig naprakészek, a jogszabályokhoz, illetve a belső szervezeti elvárásokhoz igazodóak legyenek, tartalmukban segítséget nyújtsanak a szerv feladatainak ellátásához, végső soron a szerv célkitűzés rendszerének eléréséhez, megvalósításához.

3. A szabálytalanságok kezelési rendje

3.1. A szabálytalanságok kezelésének fogalma A szabálytalanságok kezelése: az eljárásrend kialakítása, a szükséges intézkedések meghozatala, az intézkedések hatásának nyomon követése, a nyilvántartási tevékenység, mely közvetlenül a szerv vezetőjének a feladata.

3.2. Felelősségi szabályok A szabálytalanságok kezelési feladatainak ellátásába a szerv vezetője - a 3. számú mellékletben meghatározott rendben - más személyeket is bevonhat.

161

3.3. A szabálytalanságok kezelési rendje meghatározásának célja A szabálytalanságok kezelési rendje meghatározásának célja a szabálytalanságok (újbóli) előfordulásának megelőzése. A megelőzés érdekében a szabálytalanságok kiküszöbölésére, megakadályozására a FEUVE rendszerbe új elemeket kell beépíteni, hogy az előzetes, a folyamatos, valamint az utólagos vezetői ellenőrzés eszközével a szabálytalanság előfordulása, illetve ismételt felmerülése kivédhető legyen. A FEUVE rendszerben az ellenőrzési pontok kialakításakor figyelembe kell venni a független belső ellenőrzés érintett területre vonatkozó megállapításait, különös tekintettel a mulasztások, hiányosságok, helytelen cselekmények tényére, okaira, körülményeire, illetve a felelősökre. A FEUVE rendszer karbantartása, fejlesztése során a független belső ellenőrzési tapasztalatokat úgy kell hasznosítani, hogy az adott területre meghatározott részletes szabályozással, a szabályozás megismertetésével, betartatásával, illetve a közvetlen felelősök meghatározásával az újabb szabálytalanságok kivédhetőek legyenek.

3.4. Általános elvek A költségvetési szerv vezetőjének (aki egyben felelős a FEUVE rendszer kialakításáért) gondoskodnia kell arról, hogy az első szintű pénzügyi irányítási és kontroll rendszer megfelelőségének és hatékonyságának vizsgálatával és értékelésével a szabálytalanságokat elkerüljék. A FEUVE rendszer kielégítő működését biztosítani kell a szerv minden tevékenysége vonatkozásában. A szerv azon tevékenységeire, működési folyamataira, ahol a szabálytalanságok előfordulásának kockázata magas, külön figyelmet kell szentelni. A FEUVE rendszer ezen területekhez kapcsolódva olyan feladatokat határoz meg, amelyek végrehajtásával a szabálytalanságok kiküszöbölhetők, illetve az okozott kár mértéke korlátozható.

3.5. A szabálytalanságok kezelési rendjébe tartozó feladatok A szabálytalanságok kezelési rendjébe az alábbi feladatok ellátása tartozik: - a szabálytalanságok észlelése, - intézkedések, eljárások meghatározása, - intézkedések, eljárások nyomon követése, - a szabálytalanságok és a szabálytalanságokkal kapcsolatos intézkedések nyilvántartása.

3.5.1. A szabálytalanságok észlelése A szabálytalanságok észlelése több módon is történhet. Ilyen észlelési pontok, helyzetek lehetnek: - a FEUVE rendszerben történő észlelés, ahol a konkrét észlelő lehet

162

- az a dolgozó, aki közvetlenül részt vesz az adott munkafolyamatban, illetve - a szerv különböző szintű vezetője, - belső ellenőrzési rendszer, - külső ellenőrző szervezet. A dolgozó által észlelt szabálytalanság esetén követendő eljárás Ha a szerv valamely – nem vezető beosztású – dolgozója észleli a szabálytalanságot, akkor a szabálytalanság észlelésével kapcsolatban tájékoztatási kötelezettsége keletkezik. Tájékoztatási kötelezettségének az alábbiak szerint kell eleget tennie: - értesítenie kell a közvetlen felettesét, - ha a közvetlen felettese is érintett a szabálytalanságban, akkor a felügyeleti szervet kell értesítenie. A dolgozó által értesített személynek meg kell vizsgálnia az észlelés tartalmát, s ha az észlelt szabálytalanságot tényleges szabálytalanságnak tartja, akkor értesítenie kell a költségvetési szerv vezetőjét. A költségvetési szerv vezetője köteles megvizsgálni a szabálytalanságot, intézkedést hozni, illetve megindítani a szükséges eljárást. Vezetői szinten észlelt szabálytalanságok esetén követendő eljárás Ha vezetői szinten észlelik a szervnél, hogy valamely területen szabálytalanság történt, az érintett vezetőnek kell a szabálytalanságot kivizsgálnia, intézkedést elrendelnie, és szükség esetén az eljárást megindítania. A belső ellenőrzési rendszer által észlelt szabálytalanságok esetén követendő eljárás Ha a belső ellenőrzés a szervnél szabálytalanságot tapasztal, akkor a vonatkozó jogszabály – azaz a 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet – szerint kell eljárni. A szerv vezetőjének gondoskodnia kell a szabálytalanságok megszüntetése céljából intézkedési terv kidolgozásáról és annak végrehajtásáról. A külső ellenőrző szervezet által észlelt szabálytalanságok esetén követendő eljárás A külső ellenőrző szervezet által tapasztalt szabálytalanságokat a külső ellenőrző szervezetnek az általa készített ellenőrzési jelentésben kell leírnia. Az ellenőrzési jelentés alapján a szervnek szintén intézkedési tervet kell kidolgoznia, majd pedig végrehajtania. (A külső ellenőrző szervezetnek joga van arra, hogy a szabálytalanságokkal kapcsolatban saját maga indítsa meg az eljárást, illetve, hogy a felügyeleti szervnél kezdeményezze egyes eljárások megindítását.)

3.5.2. Intézkedések, eljárások meghatározása A feltárt szabálytalanságok megszüntetése, illetve a szabálytalanságok orvoslása, a hibák kijavítása, a hiányosságok pótlása mind-mind intézkedést, illetve valamilyen eljárást tesz szükségessé. Az intézkedések megtételéért, az eljárások meghatározásáért elsősorban a szerv vezetője tartozik felelősséggel, aki e felelősségét megoszthatja más területek vezetőivel. Az intézkedések alapvetően két csoportra oszthatók: a) külső szerv bevonását indokoló intézkedések (pl.: feljelentés büntetőügyben, szabálysértési ügyben stb.) b) szerven belül megoldható intézkedések.

163

A szerven belül megoldható intézkedések azok, amelyek nem zárulnak le egyszerűen, hanem tényleges, többrétegű feladatellátást indokolnak. A szerven belüli intézkedések sora a következő: - tényállás tisztázása (ez történhet akár fegyelmi ügy keretében is), - a tényállás megállapítása alapot adhat további vizsgálatok megindítására és elvégzésére, - a tényállás teljes tisztázása és az esetleges további vizsgálatok eredményeképpen a szükséges válaszintézkedések meghatározása, - a válaszintézkedések hatásának, hatékonyságának áttekintése, majd - a megfelelő intézkedés megtétele.

3.5.3. Intézkedések, eljárások nyomon követése A költségvetési szerv vezetőjének már említett feladata az intézkedések elrendelése, valamint azok megtétele. Az adott intézkedést azonban nem elegendő elrendelni és a megtételéről gondoskodni, folyamatosan figyelemmel kell kísérni az elrendelt feladatok végrehajtását, az egyes eljárások helyzetét. Kiemelt feladat az, hogy az észlelt, feltárt szabálytalanságok ismételt előfordulási lehetőségét kiküszöböljék, azaz felderítsék azokat a körülményeket, helyzeteket, amelyek hasonló szabálytalanságok előfordulását lehetővé teszik. Az ilyen helyezetek kiküszöbölésére a folyamatba épített előzetes és utólagos ellenőrzés rendszerében kiemelt hangsúlyt kell fektetni. Indokolt esetben a szerv vezetője elrendelheti a feltárt szabálytalansággal kapcsolatos belső ellenőrzés végrehajtását is, melynek tapasztalatait közvetlenül felhasználhatja a FEUVE rendszer fejlesztése során.

3.5.4. Nyilvántartási feladatok A költségvetési szerv vezetőjének a szabálytalanságok kezelése során nyilvántartási feladatai keletkeznek. A főbb feladatok a következők: - a szabálytalanságok észlelésével, a szabálytalanságokkal kapcsolatos tényállás tisztázásával, illetve a szabálytalansággal kapcsolatban keletkezett iratokról naprakész nyilvántartást kell vezetni, - a szabálytalanságokkal kapcsolatban keletkezett iratokat az egyéb iratoktól elkülönített rendszerben külön iktatni kell, - nyilván kell tartani a szabálytalanságok kezelése érdekében elrendelt, illetve megtett intézkedéseket, valamint az intézkedésekhez kapcsolódó határidőket, - indokolt esetben figyelembe kell venni más vonatkozó jogszabályok rendelkezéseit is (pl.: a 233/2003. (XII. 16.) Korm. rendelet).

164

4. A nagyobb kockázatot rejtő feladatok, folyamatok során a szabálytalanságok megelőzése és kezelése

Az intézménynél nagyobb kockázatot rejtő feladatok, folyamatok különösen a következők: - a tervezési folyamatok egyes területei, - az illegális pénzügyi cselekmények viszonylag nagy lehetőségét rejtő folyamatok, tevékenységek, - az intézmény belső eljárási rendjének áttekintésekor nagy kockázatot rejtő feladatnak, folyamatnak minősített területek, - a pénzügyi tranzakciók tesztelésekor nagy kockázatot rejtő feladatnak, folyamatnak minősített területek.

A tervezési folyamatok esetében a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje a következő: a) megelőzési feladatok 1. A korábbi évek tapasztalatai alapján - a költségvetési beszámolók adatait is figyelembe véve - meg kell keresni a különösen kényes területeket (elsősorban olyan területek, ahol nagyobb mennyiségű készpénz, illetve készletmozgás van); 2. Gondoskodni kell a nagyobb, egyösszegű kiadások teljesítésével járó területek (pl.: beruházások, rendszeres intézményfinanszírozások) fokozott ellenőrzési rendjének meghatározásáról; 3. Biztosítani kell egyes – az elmúlt évek tapasztalatai alapján, illetve a megváltozott szabályozások miatt megnőtt jelentőségű – területek fokozott ellenőrzését, a szabályosság kontrollálását. 4. Figyelembe kell venni a külső ellenőrzés által tett észrevételeket, melyek kihatnak a tervezési tevékenységre is. b) észlelés 1. A szabálytalanság észlelése esetében az általános eljárásrendnek kell érvényesülnie. c) intézkedések, eljárások meghatározása 1. Ha a szabálytalanság központi támogatással kapcsolatos, és a szerv számára jelentős anyagi kárt okozott, fegyelmi eljárást kell indítani. 2. Minden esetben ki kell vizsgálni az ügyet, a tényállásról írásos intézményvezetőkönyvet kell felvenni. 3. Vizsgálni kell a belső szabályok és a szabálytalanság előfordulása közötti kapcsolatot, azaz hogy a belső szabályok hiányossága, avultsága stb. okozta-e a tévedést, szabálytalanságot – mivel a tervezési folyamat szabálytalanságai ritkán feltételeznek szándékos szabálytalanságot. d) intézkedések, eljárások nyomon követése 1. Vizsgálni kell, hogy az intézkedések hatására a szabálytalanságok kiigazításra kerültek-e, a belső szabályozási rendszerbe bekerültek-e a területre vonatkozó előírások. 2. Ellenőrizni kell más hasonló területek, hasonló feladatok ellátását, illetve a jövőben az adott szabálytalanság ismételt előfordulását. e) nyilvántartás 1. A szabálytalanságról a vizsgálat során készült valamennyi írásos dokumentumot iktatni kell. Az illegális pénzügyi cselekmények viszonylag nagy lehetőségét rejtő folyamatok, tevékenységek esetében a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje a következő: a) megelőzés

165

1. Meg kell határozni, írásban rögzíteni kell olyan belső rendet, politikát, melyek az illegális pénzügyi cselekmények megelőzését célozzák. 2. Gondoskodni kell arról, hogy a szerv dolgozói számára ismert eljárásrend legyen arra az esetre, ha illegális pénzügyi cselekmény gyanúja merül fel. Tisztában kell lenniük az ilyen esetek bejelentési, illetve vizsgálati szabályaival. 3. Tájékozódni kell az illegális pénzügyi cselekmények előfordulási típusairól, területeiről, feladathoz, intézményhez, esetleg személyhez köthetőségéről. b) észlelés A szabálytalanság észlelése esetében az általános eljárásrendnek kell érvényesülnie. c) intézkedések, eljárások meghatározása 1. Gondoskodni kell a szükséges felelősségre vonásról, indokolt esetben a feljelentések megtételéről. 2. Kisebb összegű illegális pénzügyi cselekményeknél, különösen ha az nem szándékosan történt, törekedni kell arra, hogy a cselekmény pénzügyi következményei orvoslásra kerüljenek. (Ennek legcélszerűbb eszköze a kártérítésre kötelezés.) d) intézkedések, eljárások nyomon követése 1. Kiemelt figyelmet kell fordítani annak ellenőrzésére, hogy a hozott intézkedések valóban végrehajtásra kerültek-e. 2. A szerv hatáskörén kívül eső ügyeknél, eljárásoknál is figyelemmel kell kísérni a történéseket. e) nyilvántartás Az általános szabályok szerint történik.

Az illegális pénzügyi cselekmények külön figyelmet igénylő területeit, folyamatait az alábbi ismérvek alapján kell meghatározni: - az adott terület költségvetési terv, illetve tényszám adatai költségvetési főösszeghez viszonyított nagyságrendjét kell vizsgálni (azt a százalékot, melytől a terület jelentős tételnek számít, a szerv a vizsgálat során írásban rögzíti), - az adott terület ellenőrzéssel, közvetlen irányítással való kapcsolatának vizsgálatával, azaz annak ellenőrzésével, hogy a terület milyen mélységig szabályozott, a szabályozást az érintettek megismerték-e, a szabályok betartását a tevékenység során ellenőrzik-e, utólag mikor történik ellenőrzés, illetve, hogy a területet érintette-e a független belső, illetve külső ellenőrzési tevékenység. Az a terület lesz figyelmet érdemlő, mely az ellenőrzés szempontjából a legkevésbé lefedett. A fenti szempontok együttes értékelésével kell meghatározni azokat a területeket, melyek a legnagyobb figyelmet igénylik.

A szerv belső eljárási rendjének áttekintésekor nagy kockázatot rejtő feladatnak, folyamatnak minősített területek esetében a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje a következő: a) a megelőzés során: - rendszeresen át kell tekinteti a szerv belső eljárásrendjét, különös tekintettel a belső szabályozottságra, és az ott szabályozott folyamatokra, - vizsgálni kell a tényleges folyamatok és a folyamatleírások közötti összhangot, eltérés esetén meg kell keresni az okokat, és a szabályosság követelményének megfelelően gondoskodni kell a szabályok módosításáról, illetve a betartatás ellenőrzéséről.

166

b) a többi eljárási elem megegyezik az általános szabályoknál leírtakkal. A pénzügyi tranzakciók tesztelésekor nagy kockázatot rejtő feladatnak, folyamatnak minősített területek esetében a szabálytalanságok megelőzésének, kezelésének eljárásrendje: a) a megelőzés keretében - a valódiság és hitelesség érdekében egyes pénzügyi tranzakciók folyamatában való teljes végigkísérése történik meg. Ilyen pénzügyi tranzakció csoportok lehetnek pl.: - dologi kiadások készletbeszerzéseinek nyomon követése, - a rendszeres és nem rendszeres személyi juttatások köre, - a beruházások pénzügyi lebonyolítása stb. A dologi kiadások készletbeszerzéseinek nyomon követésekor a tényleges ellenőrzési feladatok például a következők lehetnek: - a beszerzés kezdeményezése körülményeinek, dokumentumának vizsgálata, - a beszerzés kezdeményezésének ellenőrzése, áttekintése jogosság, célszerűség szempontjából, - a megrendelés áttekintése az alábbi szempontokból: - a megrendelő jogosult volt-e a megrendelésre, mint kötelezettségvállaló, - megtörtént-e a megrendelésnek, mint egyfajta kötelezettségvállalásnak az ellenjegyzése, - az ellenjegyzést az ellenjegyzésre jogosult végezte-e, - gazdaságosság elvét szem előtt tartották-e; - a megrendelés nyilvántartásának ellenőrzése (megfelelő, átlátható rendszerben történik-e), - a megrendelés beérkezésekor a szakmai teljesítés igazolása körülményeinek áttekintése, - a készlet jellegű termékek beérkezést követő nyilvántartásba vételének, tárolásának vizsgálata, - a pénzügyi teljesítés előtt az érvényesítői feladatok ellátásának teljes ellenőrzése – a feladat valamennyi mozzanatára kiterjedően, - a pénzügyi teljesítés előtt az utalványozás körülményeinek, megalapozottságának áttekintése, - az utalvány ellenjegyzésének ellenőrzése, - a tényleges pénzügyi teljesítés dokumentumainak vizsgálata, - a pénzügyi teljesítést követő számviteli folyamatok nyomon követése. b) A szabálytalanságok kezelése megegyezik az általános szabályoknál leírtakkal. A pénzügyi tranzakciókkal kapcsolatban felmerülő szabálytalanságok kezelésének rendjét indokolt esetben külön, írásban lehet meghatározni.

5. A költségvetési szerv vezetőjének értékelési feladata a szabálytalanságok megakadályozása érdekében

A szerv vezetője a szabálytalanságok megakadályozása érdekében legalább évente egy alkalommal értékeli a szerv egyes működési folyamatait. Az értékelési feladatok ellátásába más személyeket, különösen a folyamatgazdákat is bevonja.

167

Az értékelés során át kell tekinteni legalább a következőket: - a szervnél, illetve annak tevékenységeinél, feladatellátásánál mennyire tudatos a FEUVE tevékenység, - a FEUVE rendszer fejlesztése, javítása megfelelő ütemben történik-e, kellő rugalmassággal válaszol-e a feltárt szabálytalanságok kezelésére, - az ellenőrzési tapasztalatok nem utalnak-e olyan területekre, ahol a FEUVE rendszer még nem került kialakításra, - a FEUVE rendszerhez kapcsolódóan megfelelőek-e a kialakított ellenőrzési nyomvonalak, - a FEUVE szabályzata elkészült-e, annak betartására kellő figyelmet fordítanak-e. A költségvetési szerv vezetője a FEUVE tevékenységet köteles értékelni - a független belső ellenőr, valamint - a külső ellenőri szervezet megállapításai alapján is.

6. A szabálytalanságok kezelésének belső szervezeti rendje

A szerv vezetője köteles bevonni más személyeket is meghatározott szabályzatban rögzítettek szerint – a szabálytalanságok kezelési feladataiba, beleértve a megelőzési tevékenységet is. A szerv vezetője mellékletben rendelkezhet arról, ha a szabálytalanságok kezelésére: - szakértői csoportot kíván bevonni, vagy - szabálytalanság kezeléssel foglalkozó felelőst kíván kijelölni. A hivatkozott mellékletben kell rögzíteni a szakértői csoport feladatát, hatáskörét. A szabálytalanság kezelésével foglalkozó felelős esetében a mellékletben a főbb feladatokat is rögzíteni kell azzal, hogy azt az érintett dolgozó munkaköri leírásában is szerepeltetni kell.

7. Az egyes eljárásokra vonatkozó jogszabályok

A büntető, szabálysértési, kártérítési, illetve fegyelmi eljárásokra vonatkozó szabályok: 1. A büntetőeljárás megindítása A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 10. § (1) bekezdése szerint bűncselekmény az a szándékosan vagy - ha a törvény a gondatlan elkövetést is bünteti gondatlanságból elkövetett cselekmény, amely veszélyes a társadalomra, és amelyre a törvény büntetés kiszabását rendeli. A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban Be.) 6. § (1) bekezdése kimondja, hogy a bíróságnak, az ügyésznek és a nyomozó hatóságnak kötelessége a törvényben foglalt feltételek megléte esetén büntetőeljárást megindítani. A Be. 171. § (2) bekezdése előírja, hogy a hivatalos személy köteles a hatáskörében tudomására jutott bűncselekményt feljelenteni. A feljelentést rendszerint az ügyészségnél vagy a nyomozati hatóságnál kell megtenni. 2. Szabálysértési eljárás 168

A szabálysértésekről szóló LXIX. törvény 1. § (1) szerint szabálysértés az a jogellenes, tevékenységben vagy mulasztásban megnyilvánuló cselekmény, melyet törvény, kormányrendelet vagy önkormányzati rendelet szabálysértésnek nyilvánít, s amelynek elkövetőit az e törvényben meghatározott joghátrány fenyeget. A törvény második része foglalkozik részletesen a szabálysértési eljárással; a 82. § (1) bekezdése kimondja, hogy szabálysértési eljárás feljelentés, illetőleg a szabálysértési hatóság részéről eljáró személy észlelése vagy tudomása alapján indulhat meg. 3. Kártérítési eljárás A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 339. § (1) bekezdése kimondja, hogy aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. A kártérítési eljárás megindítására a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény rendelkezései (elsősorban a XXIII. Fejezet, a munkaviszonyból és a munkaviszony jellegű jogviszonyból származó perek) az irányadók. Kártérítési felelősség tekintetében irányadók továbbá a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (Mt.), a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (Ktv.), a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.) megfelelő rendelkezései.

4. Fegyelmi eljárás Fegyelmi eljárás, illetve felelősség tekintetében az Mt., a Ktv., illetve a Kjt. megfelelő rendelkezései az irányadók.

Kelt: Kecskemét, 2009.05.28.

....................................................... Igazgató

169

4. sz. függelék

A Corvina Óvoda és Általános Iskola Iratkezelési és Ügyintézési Szabályzata

Készült a 40/1998.(III. 6. )Kormány rendelet és a 11/1994.(VI. 8.) MKM rendelet és azt módosító 8/2000. (V. 24.) OM rendelet alapján.

I. Az ügyvitel rendje 1. Az ügykör és az ügyvitel fogalma: Az ügykör az intézmény hatáskörébe tartozó személyek vagy szervezetek érdekét érintő helyzetek, tényállások csoportja. Az ügykörben tartozó ügyek megoldásáról az intézmény illetékes alkalmazottainak kell gondoskodnia. Az intézmény főbb ügykörei: • vezetési és igazgatási ügykör, • nevelési és oktatási ügykör, • gazdasági ügykör, • közalkalmazotti személyi ügykör • tanulói ügykör • egészség- és gyermekvédelmi ügykör Az ügyvitel az intézmény ügykörébe tartozó hivatalos ügyek intézésében kifejtett tevékenység. Az intézmény működésével kapcsolatos ügyvitelt a hatályos jogszabályok, és jelen szabályzat rendelkezéseinek megfelelően kell ellátni. 2. Az iskolatitkár feladatköre Az intézményi feladatok ellátásával kapcsolatos hivatalos ügyek szervezése és végzése, valamint az ügyeket kísérő iratkezelés az iskolatitkárok, óvodatitkárok, valamint a gazdasági hivatal pénztárosának (továbbiakban: titkárok) munkakörébe tartozik. Fontosabb feladatai az alábbiak: • a hivatali ügyek nyilvántartása, • az ügyiratok nyilvántartása • a küldemények átvétele, felbontása, kezelése • hivatalos ügyek csoportosítása, rangsorolása, 170

• • • • • • • •

az iratok iktatása, előiratok csatolása, mutatózás, a határidős ügyek nyilvántartása, az ügyek irányítása és a szükséges iratok továbbítása az ügyintézőkhöz, valamint az ezzel kapcsolatos nyilvántartások vezetése, kiadványozás előkészítése, a kiadványok továbbítása, postai feladása, az ügyiratokról hivatalos másolat és másodlat készítése, az elintézett ügyek iratainak irattári elhelyezése, az irattár kezelése, rendezése, irattári jegyzékek készítése, az irattári anyag selejtezése vagy levéltári átadása.

3. Az ügyek és az ügyiratok nyilvántartása: Az intézmény vezetője által szignált határidős és egyéb iratokat a nyilvántartó könyvbe kell bevezetni, és még a szignálás napján át kell adni az ügyintézőknek. Az iskolatitkárok, óvodatitkárok ill. a GH. pénztárosa az ügyintézők részére elintézés céljából – az ügy iratait iktatószám, tárgy és az átvétel időpontjának feltüntetésével, valamint a határidő kitűzésével – aláírásuk ellenében adja át. Az iratok visszavételét jelezni kell a nyilvántartókönyvben. Az ügyek határidejének betartásáért az titkárok felelnek, ezért a határidőhöz kötött ügyek határidejéről is nyilvántartást kell vezetni. Határidő-nyilvántartás az iktatókönyvben történik. A határidőt az iktatókönyv „Megjegyzés” vagy „Elintézési határidő” rovatban a naptári nap rovatban kell feltüntetni. Az intézmény vagy egységvezető szükség esetén meghosszabbíthatja a határidőt. Elintézendő ügy iratát határidő-nyilvántartásba helyezni csak ig., gazdasági vezető vagy egységvezető (továbbiakban: vezetők) engedélyével lehet. Az engedélyt, az ügyet kísérő iraton fel kell tüntetni. A jogorvoslat közbenső intézkedése az elintézési határidőt a törvényes keretek között arra az időpontra módosítja, amikor a közbenső intézkedésre válasz érkezett. 4. Felvilágosítás hivatalos ügyben: Az intézményben bármely üggyel kapcsolatban érdemi felvilágosítást csak az ügyben eljáró illetékes ügyintéző vagy az intézményvezető és gazdasági vezető és egységvezető helyettes adhat. Tanulónak, valamint szülőjének (vagy a tanuló igazolt képviselőjének) a tanulóra vonatkozó iratokba való betekintést oly mértékben kell biztosítani, amennyire ez mások személyiségi jogainak sérelme nélkül lehetséges – az adatvédelmi törvény rendelkezéseinek megfelelően. Hivatalos szerveknek (fenntartó, különböző hatóságoknak) a személyiségi jogokat nem sértő adatokat és információkat csak írásos megkeresés alapján lehet rendelkezésre bocsátani. A személyesen benyújtott iratok átvételét kérelemre igazolni kell. A benyújtott irat és az igazolásul felhasznált másolat egyezőségéről az ügyiratkezelőnek gondosan meg kell győződni. Ha az ügy jellege megengedi, az ügyiratban foglaltak telefonon, illetőleg a jelenlévő érdekelt személyes tájékoztatásával is elintézhetők. Telefonon vagy személyes tájékoztatás keretében történő ügyintézés esetén az iratra rá kell vezetni a tájékoztatás lényegét, az elintézés határidejét és az ügyintéző 171

aláírását. 5. Az ügyvitel és az ügyiratkezelés irányítsa és felügyelete: Az intézmény ügyviteli és iratkezelési feladatait a vezetők irányítják, s ellátják annak felügyeletét is. A pedagógiai tárgykörű ügyvitelt és iratkezelést a pedagógiai vezetők negyedévenként ellenőrzi. A gazdasági tárgykörű ügyvitel és iratkezelés közvetlen irányítása és ellenőrzése a gazdasági vezető feladata. A megállapított hiányosságokra tett intézkedéseket a nyilvántartó könyv soron következő rovatába kell bejegyezni.

II. Az ügyiratok kezelésének rendje 1. Az ügyiratkezeléssel kapcsolatos fogalmak: Irat: minden olyan írott szöveg, rajz, vázlatrajz, terv, tervrajz, fénykép, kép, hangfelvétel, film, térkép, kotta, mágneses és más adathordozó (adattároló), valamint a megjelenés formájától függetlenül minden más dokumentáció, amely bármilyen anyagon, bármely elnevezéssel (feljegyzés, előterjesztés, jelentés, átirat, tájékoztató, tervezet stb.) bármely eszköz felhasználásával készült. Irattári anyagok: minden olyan iratot, amely az intézmény és jogelődei működése során keletkezett, valamint az iratokhoz kapcsolódó mellékleteket, amelyekre ügyviteli szempontból még szükség lehet. Levéltári anyag: - nak kell tekinteni a gazdasági, társadalmi, politikai, jogi, tudományos, műszaki kulturális, oktatási, nevelési, vagy egyéb szempontból jelentős történeti értékű iratokat, amelyekre az ügyvitelnek már nincs szüksége. Irattári terv: rendszerbe foglalja az intézmény által ellátott ügyköröket, és az elintézendő ügyekhez kapcsolódó iratokat, ennek megfelelően tagolja. Az irattári terv, ezáltal az iratok rendszerezésének az alapja. 2. Az ügyiratok védelmével kapcsolatos egyes szabályok: Az iratot a munkaköri feladat ellátásán kívül az intézményi munkahelyről kivinni, valamint munkahelyen kívül tanulmányozni, feldolgozni, tárolni csak a vezetők engedélyével lehet, ügyelve arra, hogy tartalmát illetéktelen személy ne ismerje meg. Az ügykezelőnél levő iratba más munkavállaló akkor tekinthet be, ha az a munkájával, tevékenységével összefüggő feladatok ellátása ezt szükségessé teszi. 3. Az ügyiratok másolatainak és másodlatainak kiadása: Az intézmény ügyeinek iratairól másolatot az intézmény vezetőinek engedélyével a tikárok adhatnak ki. A másolatot „A másolat hiteles” felirattal, keltezéssel és az engedélyező aláírásával kell ellátni. Másodlatot kell kiadni az

172

intézmény által kiállított eredeti okmányokról (bizonyítványok, oklevelek, stb.) azok elvesztése vagy megsemmisülése esetén, a törzslap alapján. 4. A küldemények átvétele és felbontása: Az intézmény részére postán vagy kézbesítő útján érkező iratokat, tértivevényeket és más küldeményeket, valamint az ügyfelek által közvetlenül benyújtott beadványokat és kérelmeket az iskola titkárok veszik át. A nyilvántartott küldeményeket (ajánlott, expressz-ajánlott, távirat, csomag, stb.) a posta szabályainak megfelelően kézbesítőkönyvvel kell átvenni.

Felbontás nélkül kell a címzetthez továbbítani: • a tévesen címzett küldeményeket • a névre szóló iratokat, amelyekről az iratkezelő megállapítja, hogy tartalmuk magánjellegű és ezért hivatalos elintézést nem igényelnek, • a diákönkormányzat, a szülői szervezetek, a szakszervezet és más társadalmi szervezetek címére érkezett, • továbbá azokat az iratokat, amelyek felbontásának jogát a vezetők fenntartották maguknak. Fel kell bontani minden küldeményt, amelyről a boríték a (csomagolás) alapján megállapítható, hogy nem magánjellegű. Így felbontandók azok a levelek is, amelyekben – az intézmény neve előtt vagy után – névre szóló címzés található, és feltételezhető, hogy a küldemény tartalma hivatalos jellegű. A névre szóló iratot – amennyiben az hivatalos elintézést igényel – a címzett a felbontást követően juttassa vissza az iratkezelőhöz iktatás céljából. Amennyiben az iratkezelő azt állapítja meg, hogy a küldemény által jelzett ügyben az intézménynek nincs hatásköre, akkor köteles a küldeményt a hatáskörrel ellátott intézményhez továbbítani. Ha az illetékes ismeretlen, a küldeményt vissza kell küldeni a feladónak. 5. A küldemények feldolgozása: A küldemény felbontásakor egyeztetni kell a feltüntetett tartalom meglétét, ellenőrizni kell a feltüntetett és a ténylegesen megérkezett mellékletek számát. Ha az irat burkolata sérült vagy felbontottan érkezett, az iratkezelőnek rá kell vezetni a „sérülten érkezett”, illetőleg „felbontva érkezett” megjegyzést, az érkezés keltezését, és az aláírást. Ha a mellékletek között pénz, nemzetközi válaszbélyegszelvény, illetékbélyeg, stb. található azt is jelezni kell a küldeményen. Az esetleges irathiány okát a küldő szervvel – lehetőleg rövid úton – tisztázni kell és ennek tényét az iraton, rögzíteni kell. Soron kívül kell az intézmény vezetőjéhez továbbítani a fenntartótól érkezett megkereséseket, az intézményhez címzett idézéseket, meghívókat. A vezetők nevére érkező küldeményeket az ügyiratkezelő soron kívül továbbítja a címzetthez. A borítékot akkor kell az irathoz csatolni, ha a postára adás időpontjához jogkövetkezmény (fellebbezés, bírósági idézés, jelentkezés, pályázat, stb.) fűződhet, valamint a feladó neve és pontos címe az iratból nem állapítható meg.

173

III. Az ügyiratok iktatása

1. Az iktatókönyv Az intézménybe érkezett, illetőleg azon belül keletkezett iratokat iktatni kell. Az iktatás iktatókönyvbe történő bevezetéssel, naptári évenként újra kezdődő sorszámos rendszerben történik az iratok érkezésének sorrendjében. Az iktatás céljára C. SZ. ny. 5230-154/a. r. sz. nyomtatványszámú iktatókönyvet kell használni. Az év végén – az utolsó iktatás alatt – keltezéssel és névaláírással le kell zárni. Az irat tárgyát úgy kell megjelölni, hogy az ügy lényegét röviden és szabatosan fejezze ki, valamint ennek alapján helyes mutatózás elvégezhető legyen. Az iktatás sorszámozása az első iktatószámtól megszakítás nélkül folyamatosan halad. A dátumot naponta csak az elsőnek iktatott iratnál kell feljegyezni. Az iktatókönyvben iktatószámot üresen hagyni nem szabad. A téves bejegyzéseket semmiféle technikai eszközzel megszüntetni, vagy más módon eltüntetni (radírozás, ragasztás, kifestés, stb.). A tévesen bejegyzett adatokat vékony vonallal át kell húzni, úgy hogy az eredeti (téves) olvasható maradjon, és fölé kell írni a helyes szöveget.

2. Az iktatási bélyegző: Iktatáskor az irat jobb felső sarkát el kell látni az iktatási bélyegző lenyomatával, és ki kell tölteni annak rovatait. A bélyegzőt lehetőleg az irat külső oldalára kell rányomni úgy, hogy az iraton az írásos intézkedésre elég hely maradjon. Az iktatási bélyegző tartalmazza: • az érkezés (kiadás) keltét ………év…………hónap…………nap, • az iktatószámot és mellékleteinek számát, • ügyintéző (címzett, az intézkedésben eljáró személy) nevét • az irattári tárgykör (tétel) számát.

3. Az iktatás szabályai: Az ügyiratok minden mellékletre rá kell írni az irat iktatószámát. A visszaküldendő mellékleteket célszerű már az iktatáskor a borítékba tenni és az iktatószámot, évszámot, valamint tételszámot azon feltüntetni. Az iratokhoz az iktatást követően csatolni kell az irat előzményeit. Egy iktatószámhoz legfeljebb három altétel rendelhető. Az összecsatolt, azonos ügyre vonatkozóegyedi iratokat az ügyintézése után is együtt kell tartani. Ha új iktatószám alatt korábbi iratra vonatkozó adatok érkeznek, akkor az új iratra zöld színű tollal rá kell vezetni a csatolt korábbi iratok számát. A korábbi iratokra ugyanígy rá kell írni a csatolás tényét. Az iktatókönyvben ugyanezen módszerrel az időrendi sorrendben legutolsónak keletkezett ügyiratszámmal kell kivezetni a korábbi ügyiratokat. Ezt a módszert

174

kell alkalmazni az eltérő irattári tételszámú iratok esetében is. Nem kell iktatni a beérkező iratok közül az alábbiakat: • a melyekről a vonatkozó rendelkezések értelmében külön nyilvántartást (pl. gazdasági jellegű nyilvántartások, könyvelési bizonylatok, stb.) kell vezetni, • a jogkövetkezménnyel nem járó tömeges értesítéseket (meghívókat, közlönyöket, sajtótermékeket, reklámcélú kiadványokat, prospektusokat, szaklapokat és folyóiratokat), A táviratok és telefaxok iktatása oly módon történik, hogy az értesítés szövegét a vonatkozó irathoz kell csatolni. Ha az ügynek még nincs írásos előzménye, a táviratot vagy a fax szövegét az előadóívhez kapcsoltan kell beiktatni. Gyűjtőszámos iktatást kell alkalmazni akkor, amikor az időszakos jelentések, adatszolgáltatások nagy mennyisége ezt szükségessé teszi, - különösen, ha együttesen történik az ügyek elintézése is. Gyűjtőszám (közös iktatószám) alatt iktathatók az egy személytől származó vagy pályázati kiírásra beérkező jelentkezések, az azonos ügyre vonatkozó panasz-iratok, stb.

IV. Az ügyintézés és a kiadványozás 1. Az ügyintézők és a kiadványozási jogkör: Az ügyintézők az ügyeket érkezési sorrendben és sürgősségük figyelembevételével kötelesek elintézni. Az ügyintézőnek az ügyeket dokumentáló, illetve az ügy intézéséhez kapcsolódó kiadványok érdekében kiadványtervezetet kell írni, és az illetékes vezetők részére bemutatásra elő kell terjeszteni. A kiadványtervezet az vezetők jóváhagyásával adható ki. A kiadványozási jogkör szabályait az intézmény szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.

2. A kiadvány tartalma: Az intézmény jogkörével kapcsolatban keletkező ügyiratoknak az alábbiakat feltétlenül tartalmaznia kell: • az intézmény nevét és székhelyét, • az iktatószámot és a mellékletek számát, • az ügyintéző nevét • az ügyintézés helyét és idejét, • az irat aláírójának nevét és beosztását, • az intézmény körbélyegzőjének lenyomatát. Amennyiben az irat szövege az elintézendő üggyel kapcsolatban hozott határozat, ezt minden estben indoklással kell ellátni. A határozat felépítése: • bevezető és • rendelkező rész, valamint • indoklás.

175

A határozatnak tartalmazni kell a döntés alapjául szolgáló jogszabály megjelölését, illetőleg, ha a döntés mérlegelés alapján történt, az erre történő utalást. Utalni kell arra, hogy az eljárással kapcsolatban jogorvoslatra nyílik lehetőség. Ha a határozat ellen törvényben megállapított fellebbezési határidőn (kézbesítéstől számított 15 nap) belül fellebbezéssel élnek – és az intézmény elsőfokú határozatát nem vonja vissza, illetve nem módosítja, - az intézmény 8 napon belül köteles felügyeleti szervének megküldeni az ügyben keletkezett összes eredeti iratot. Ebben az esetben, az irattárban iratpótlóként az eredeti irat másolata kerül. A határozatokkal kapcsolatos iratokat úgy kell kézbesíteni, hogy annak megtörténte, továbbá az irat átvételének a napja megállapítható legyen, az esetleges jogviták, illetve fellépő jogkövetkezmények tisztázása érdekében. 3. A kiadvány alaki kellékei: A kiadvány alaki kellékekkel rendelkezik, melyeknek egy részét a kiadvány bal felső részén kell feltüntetni. Ezek az alábbiak: • az intézmény jellemzői (név, cím, irányítószám, postafiók és távbeszélő száma) • az irat iktatószáma, • az ügyintéző neve. A kiadvány jobb felső részén a következőket kell feltüntetni: • irat tárgya, • az esetleges hivatkozási szám • a mellékletek száma. A fentieket követi a címzés, majd a kiadvány szövege.

4. A kiadványok leírása (tisztázata) A kiadványozott iratok leírása (tisztázatának elkészítése) a beosztott munkatárs feladata. A gépíró csak kiadványozásra engedett iratot tisztázhat le kivéve, ha a kiadványozás előtti tisztázásra külön utasítást kapott. A leírásnál gondot kell fordítani a tisztázat külalakjára. Tintával javított, átütött szövegű vagy hiányos tisztázat nem küldhető el. A tartós megőrzést igénylő (történeti értékű) iratokat jó minőségű papírra kell írni. A vezető által jóváhagyott iratok tisztázásának elkészítése az titkárok feladata. A leírásnál a kiadvány szövegétől eltérő rövidítések alkalmazása tilos, a dátum mindig legyen azonos a kiadványozás keltével. 5. A kiadvány egyeztetése és aláírása: A leírás után a kiadvány egyeztetését, azaz összeolvasását két alkalmazott végzi. Egyikük a kiadványozott szöveget olvassa, a másik a tisztázott szöveget ellenőrzi. H a tisztázatban javítást kell végezni, a javított részt újból kell egyeztetni. Az elintézett ügyekkel kapcsolatos kiadványokat az eredeti aláírással vagy hitelesített kiadványként lehet elküldeni. Ha kiadványozó eredeti aláírására van szükség, a kiadvány szövegének végén, a keltezés alatt, a levélpapír jobb

176

oldalán a kiadványozó nevét zárójelben, alatta, pedig a hivatali beosztását kell feltüntetni. Ha a kiadványt nem eredeti aláírással kell elküldeni, hitelesített kiadványként, a keltezés alatt, a levélpapír jobb oldalán a kiadványozó nevét zárójel nélkül „s. k.” toldattal, valamint alatta a hivatali beosztását kell szerepeltetni. A keltezés alatt baloldalon „A kiadvány hiteles” záradékot kell rágépelni. A hitelesítést végző irodai dolgozó a záradékot aláírásával és körbélyegzővel hitelesíti. A leíró a tisztázat elkészítését az iraton az előadói ív megfelelő rovatában saját névaláírásával és keltezéssel köteles jelezni. Bélyegzőlenyomat csak az elküldött eredeti iratanyagon szerepel.

6. A boríték címzése és a kiadványok továbbítása A borítékokat a kiadványon feltüntetett címzettek részére az titkárok készítik el. A borítékon fel kell tüntetni a kiadvány iktatószámát, a postai irányítószámát és a továbbítás módjára vonatkozó különleges utasítást (expressz, ajánlott, stb.) is. A boríték címzését a postai előírásoknak megfelelően kell elvégezni. A küldeményeket közönséges, ajánlott expressz, ajánlott-expressz, tértivevényes, ajánlott-tértivevényes levélként, csomagban illetve táviraton vagy telefaxon, elektronikus adatátvitel esetén INTERNET-en lehet elküldeni vagy továbbítani. Az elküldés módjára – ha az nem közönséges levélként történik – az ügyintéző köteles az iraton utalást adni. Expressz levélként, táviratként csak a soron kívüli postai kézbesítést igénylő küldeményeket, illetve értesítéseket szabad továbbítani. Ajánlott levélben csak fontos vagy nehezen pótolható iratokat (okmányokat) szabad küldeni. Tértivevénnyel kell elküldeni az iratot, ha átvételének időpontjáról az intézménynek tudomást kell szereznie. Kézbesítéssel csak sürgős, kivételes esetekben szabad küldeményeket továbbítani. A kézbesítés a vezető által kijelölt alkalmazott feladata.

V. Az irattározás és iratselejtezés rendje

1. Az irattári terv Az ügykörök (ügycsoportok) tagolása az irattári tervben sorszámmal jelölt irattári tárgykör (tétel, tárgycsoport) szerint történik. Az irattári tárgykört úgy kell meghatározni, hogy az ahhoz tartozó iratok (az azonos tárgykörön túlmenően) selejtezési határideje, illetve a levéltárnak történő átadása egységes legyen. Valamennyi tételnél jelölni kell a selejtezési határidőt, valamint azt is, hogy a nem selejtezhető tételeket mikor kell a levéltárnak átadni. Az irattári tárgykörök (tételek) számát az ügyvitel igényeinek megfelelően növelni vagy csökkenteni lehet. A nagyobb ügyfélforgalmú tételeket altételekre lehet bontani. Az intézmény ügykörében bekövetkező jelentős változás esetén

177

az irattári tervet a következő év elején módosítani kell. Az irattári tervben fel kell venni olyan iratféleségeket is, amelyek az általános szabályok szerint nem kerülnek iktatásra (pl. gazdálkodással kapcsolatos kartonok, könyvelési, bérszámfejtési iratok, stb.). Az irattári tervben az ilyen iratok őrzési helyét fel kell tüntetni, és a megfelelő irattári tételszámot legkésőbb akkor kell feljegyezni, amikor az irat a végleges őrzési helyre kerül. 2. Az iratok irattárba helyezése: A z elintézett ügyek iratait az alábbi záradékkal kell ellátni: „További intézkedést nem igényel, irattárba helyezhető”, dátum, vezető aláírása. Csak olyan iratot szabad az irattárba elhelyezni, amelynek kiadványai továbbításra kerültek és határidős kezelést már nem igényel. Az iratárba helyezés előtt a titkár köteles az iratot átvizsgálni, hogy nincs-e benne idegen irat, továbbá, hogy minden kezelési utasításnak eleget tettek-e. Az irattárba helyezést az iktatókönyv megfelelő rovatában aláírással, a hónap és a nap feltüntetésével kell feljegyezni. 3. A kézi irattár: Az intézmény három évnél nem régebbi iratait a kézi irattárban kell kezelni és őrizni az évek, (ezen belül az iktatószámok) sorrendjében, jól zárható szekrényben. Minden tárgykört (tételt) külön dossziéban, a dossziékat, pedig dobozokban vagy fedőlemezek között kell tárolni úgy, hogy egy iratköteget tizenöt centiméternél nagyobb ne legyen. 4. Az irattári őrzés: Az irattári őrzés idejét az irattári terv határozza meg. Az irattári őrzés idejét az irat végleges irattárba helyezésének évétől kell számítani. A határidő nélküli őrzési idővel megjelölt irattári tételeket, illetve a történeti értékű ügyiratokat meg kell küldeni az illetékes levéltárnak. Az irattár irattári terv szerint nem selejtezhető tételeit, továbbá azokat a tételeket, amelyek selejtezéséhez az illetékes levéltár nem járult hozzá, a jogszabályban meghatározott idő elteltével át kell adni a levéltár részére.

5. Az irattári anyag selejtezése: Az irattári anyagnak azt a részét, amely nem történeti értékű, és amelyre az ügyvitelben már nincs szükség, a vonatkozó jogszabályok szerint kell selejtezni. A selejtezés az irattári terv alapján történik, ennek megfelelően az irattárban őrzött iratokat legalább ötévenként felül kell vizsgálni, és ki kell választani azokat, amelyeknek az őrzési ideje az irattári tervben foglaltak szerint lejárt. Az iratok selejtezését az vezető rendeli el és ellenőrzi. A tervezett iratselejtezést harminc nappal előbb be kell jelenteni az illetékes levéltárnak. A bejelentés az titkárok feladata. A selejtezéssel járó szervezési és ellenőrzési feladatok ellátására selejtezési bizottságot kell létrehozni. Az intézménynél keletkezett, de nem iktatott iratokat az intézményvezető által megállapított

178

őrzési idő után szabályos selejtezési eljárással – az iratok egyenkénti elbírálásával – kell selejtezni. 6. Az iratselejtezési jegyzőkönyv: A selejtezésre szánt iratokról három példányban selejtezési jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyeknek tartalmaznia kell: • az intézmény nevét, • a selejtezett irattári tételeket, • az iratok irattárba helyezésének évét, • az iratok mennyiségét, • a selejtezést végző személyek nevét, • a selejtezést ellenőrző személy nevét. A selejtezési jegyzőkönyv két példányát meg kell küldeni a levéltárnak. A selejtezett iratokat megsemmisíteni, hasznosítani csak a levéltárnak – a visszaküldött selejtezési jegyzőkönyvre vezetett – hozzájárulása alapján lehet. A selejtezés tényét az irattári jegyzéken fel kell tüntetni.

7. Az iratok átadása a levéltárnak: A nem selejtezhető iratokat az irattári tervben megjelölt átadási időben – legalább tizenöt évi őrzési idő után – át kell adni az illetékes levéltárnak. A levéltári átadás, illetve átvétel időpontját esetről esetre a levéltárral egyeztetve kell megállapítani. A levéltárnak csak teljes, lezárt évfolyamú és rendezett irattári tételeket kell átadni. Az iratokat jegyzékkel, az intézmény költségén kell a levéltárnak eljuttatni. Ha a nevelési-oktatási intézmény jogutódlással megszűnik, az el nem intézett, folyamatban lévő ügyek iratait, továbbá az irattárat a jogutód veszi át. Az irattári átvételről jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek egy példányát meg kell küldeni az illetékes levéltárnak. Ha az intézmény jogutód nélkül szűnik meg, az intézmény vezetője a fenntartó intézkedéseinek megfelelően gondoskodik az iratok elhelyezésével kapcsolatban. Az intézkedésről tájékoztatást küld a levéltárnak. VI. Záró rendelkezések 1. A szabályzat időbeli és személyi hatálya: A szabályzat hatálya kiterjed az intézmény valamennyi közalkalmazottjára és más munkavállalójára. Jelen igazgatói utasítás 2007. év július hónap 01 napjával lép hatályba és ezzel egyidejűleg minden korábbi vonatkozó belső utasítás hatályát veszti. 2. A szabályzat hozzáférhetősége és módosítása: A szabályzat tartalmát a vezetők kötelesek ismertetni a beosztott munkatársakkal. A szabályzat egy példányát hozzáférhetővé kell tenni az intézmény valamennyi alkalmazottja számára a gazdasági hivatalban és az SZMSZ mellékleteként is megtalálható a www……………..hu web-es

179

felületen. Az intézmény vezetőjének gondoskodnia kell jelen szabályzat olyan módosításairól, amely az új törvények és rendeletek hatálybalépése miatt szükséges. Kecskemét 2009. május 28.

P.H. ………………………………… Igazgató

180

A Corvina Óvoda és Általános Iskola Irattári terve

Irattári tételszám 1. 2. 3. 4.

5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20.

21. 22. 23. 24.

Ügykör megnevezése Őrzési idő (év) Vezetési, igazgatási és személyi ügyek Intézménylétesítés, Nem selejtezhető átszervezés, fejlesztés Iktatókönyvek, iratselejtezési Nem selejtezhető jegyzőkönyvek Személyzeti, bér és 50 munkaügy Munkavédelem, tűzvédelem, 10 balesetvédelem, baleseti jegyzőkönyvek Fenntartói irányítás 10 Szakmai ellenőrzés 10 Megállapodások, bírósági, 10 államigazgatási ügyek Belső szabályzatok 10 Polgári védelem 10 Munkatervek, jelentések, 5 statisztikák Panaszügyek 5 Nevelési-oktatási ügyek Nevelési-oktatási kísérletek, 10 újítások Törzslapok, póttörzslapok, Nem selejtezhető beírási naplók Felvétel, átvétel 20 Tanulói fegyelmi és 5 kártérítési ügyek Naplók 5 Diákönkormányzat 5 szervezése, működése Pedagógiai szakszolgálat 5 Szülői munkaközösség 5 Szaktanácsadói, szakértői 5 vélemények, javaslatok és ajánlások Vizsgajegyzőkönyvek 5 Tantárgy felosztás 5 Gyermek és ifjúság védelem 3 Tanulók dolgozatai, 1 témazárói, vizsgadolgozatai

181

25.

26. 27.

28

29. 30.

Gazdasági ügyek Ingatlan nyilvántartás, kezelés, fenntartás, épülettervrajz, helyszínrajzok, használatba vételi engedélyek Társadalombiztosítás Leltár, tárgyieszköz nyilvántartás, selejtezés, vagyonnyilvántartás Éves költségvetés, költségvetési beszámoló, könyvelési bizonylatok Gyermekek tanulók ellátása, juttatásai térítési díjak Adóhatósági elszámolások (bevallások)

Határidő nélküli

50 10

10

10 5

182

5. sz. függelék

Corvina Óvoda és Ált. Iskola Vagyonnyilatkozatok kezelésének szabályzata A szervnél a vagyonnyilatkozatok kezelésének helyi szabályait - az Egyes vagyonnyilatkozattételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény alapján - az alábbiak szerint határozom meg:

1.

Általános szabályok

1.1. A szabályzat hatálya A szabályzat hatálya kiterjed mindazokra a személyekre, akik a 2007. évi CLII. törvény 3. §a szerint a szervnél közszolgálatban állnak és vonatkozásukban a Szervezeti és Működési Szabályzat vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget állapít meg, továbbá a helyi önkormányzatok által alapított alapítványok esetében az alapítvány tisztségviselőjére.

1.2. A szabályzat tartalma A szabályzat tartalmazza: - a vagyonnyilatkozat őrzésére, - a vagyonnyilatkozat-tételt megelőző feladatokra, - a vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettek nyilvántartására, - a vagyonnyilatkozat nyomtatványok és egyéb tájékoztató anyagok kötelezett részére történő átadására, - a vagyonnyilatkozatok kötelezettől való átvételére, - a következő vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségről való értesítésre, - az átvett vagyonnyilatkozat nyilvántartására, - a vagyonnyilatkozatban foglalt személyes adatok védelmére, - a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség megszűnésére, - a vagyongyarapodási vizsgálatra vonatkozó szabályokat

183

2.

A vagyonnyilatkozat őrzése

A köztisztviselők vagyonnyilatkozatainak őrzése: Az Önkormányzati Hivatalban a vagyonnyilatkozatok őrzéséért a – hivatkozat törvény 7. § a) bekezdése értelmében - következő személyek felelnek: - a jegyző (körjegyző) esetében a munkáltatói jogköröket gyakorló polgármester, - a többi köztisztviselő esetében a jegyző(körjegyző). A nem köztisztviselők vagyonnyilatkozatainak az őrzése: A nem Önkormányzati Hivatalban dolgozó, de vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett személy vagyonnyilatkozatának őrzéséért a hivatkozott törvény 7. § c) pontja alapján a helyi önkormányzat esetén a jegyző(körjegyző) a felelős.

3.

A vagyonnyilatkozat-tételt megelőző feladatok

A vagyonnyilatkozatok őrzéséért felelős személy a vagyonnyilatkozat-tételre kötelezetteket a kötelezettség fennállásáról és esedékességének időpontjáról, az esedékességet megelőzően legalább 60 nappal értesíti. Az értesítés tartalmazza: - a vagyonnyilatkozat őrzéséért felelős nevét, - a vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett nevét, munkakörét, - tájékoztatást a vagyonnyilatkozati kötelezettségről, - tájékoztatást a vagyonnyilatkozat-tétel határidejéről, - keltezést és aláírást. Az átvételi elismervény: A vagyonnyilatkozatra-kötelezett személy keltezéssel és aláírással ellátott igazolással köteles átvenni a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségről szóló tájékoztatót, és annak mellékletét képező hozzátartozói nyilatkozatot. A hozzátartozói nyilatkozat: A nyilatkozatban a vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett köteles megjelölni azokat a vele közös háztartásban élő személyeket (házas, illetve élettárs, gyermek, gyermekek), akik vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettek. A nyilatkozat tartalmazza: - a vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett nevét, munkakörét, - a kötelezettel egy háztartásban élő hozzátartozó személyeknek a nevét és családi jogállását, - a keltezést és vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett aláírását. A nyilatkozatot 1 példányban kell elkészíteni és átadni a vagyonnyilatkozatok őrzéséért felelős személynek. A nyilatkozatot a vagyonnyilatkozat-tételre köteles személy 5 munkanapon belül köteles visszajuttatni a vagyonnyilatkozat őrzéséért felelős személynek.

184

4.

A vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettek nyilvántartása

A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel kapcsolatos feladatok ellátása érdekében az őrzésért felelős személynek nyilvántartásokat kell vezetnie.

Személyenkénti nyilvántartás A vagyonnyilatkozat őrzéséért felelős személyenkénti nyilvántartást vezet a vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettekről. A nyilvántartás célja, hogy a vagyonnyilatkozat-tételre köteles közszolgálatban álló személyek vonatkozásában megállapíthatóak legyenek a nyilatkozat tétellel kapcsolatos legfontosabb információk. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell: - a vagyonnyilatkozat-tételre köteles közszolgálatban álló személy nevét, valamint a vagyonnyilatkozat-tétel során alkalmazott nyilvántartási számát, - a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség okát, okait, valamint a vagyonnyilatkozat esedékességi időszakait, - a hozzátartozók nevét, családi jogállását, az alkalmazott nyilvántartási számokat, - a vagyonnyilatkozat-tétel esedékességének és teljesítésének dátumait, - a vagyonnyilatkozatok visszaadásának időpontjait, - feljegyzést (pl.: a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség teljesítésére történő felszólításról, a késedelmes teljesítés igazolását, a vagyonnyilatkozat-tétel megtagadását stb.).

Évenkénti nyilvántartás Az adott évben a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó jogviszony, beosztás, munka- vagy feladatkör fennállása alatt bekövetkező vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségről nyilvántartást kell készíteni. Ezen nyilvántartásba csak azok a közszolgálatban állók kerülnek bele, akiknek tárgyévben vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségük keletkezett. A nyilvántartás a személyenkénti nyilvántartás alapján készül.

A nyilvántartások naprakészsége A nyilvántartások naprakészségéről a vagyonnyilatkozatok őrzéséért felelős személynek kell gondoskodnia, különös tekintettel: - adott munkakörök – a Szervezeti és Működési Szabályzatban meghatározott – vagyonnyilatkozat-tételi ok szerinti módosítására, - a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség megszűnésére és keletkezésére, - a hozzátartozói vagyonnyilatkozatok visszaadására.

A vagyonnyilatkozatok kezeléséhez szükséges nyilvántartási számok és azok meghatározása A vagyonnyilatkozat kezeléssel kapcsolatos feladatok zökkenőmentesen ellátása érdekében a szerv az 1. számú mellékletben meghatározottak szerint állapítja meg egyes vagyonnyilatkozat-tételre köteles személyek, valamint a hozzátartozóik vagyonnyilatkozat nyilvántartása során alkalmazandó nyilvántartási szám képzési rendjét. A kiadott nyilvántartási számokról analitikát kell vezetni.

185

A vagyonnyilatkozat kezelésével kapcsolatos nyilvántartások kezelése A vagyonnyilatkozatok őrzéséért felelős személy a vagyonnyilatkozat kezelésével kapcsolatos nyilvántartásokat a vagyonnyilatkozat mappáktól elkülönítve, de azokkal egy egységben köteles kezelni. E nyilvántartások vonatkozásában is biztosítani kell az adatvédelmi szabályokat.

5. A vagyonnyilatkozat nyomtatványok és egyéb tájékoztató anyagok kötelezett részére történő átadása A vagyonnyilatkozat őrzéséért felelős személy legkésőbb az érintett vagyonnyilatkozattételének esedékességét megelőző 30 napon belül köteles átadni a vagyonnyilatkozat nyomtatványokat és az egyéb tájékoztató anyagokat. A vagyonnyilatkozat nyomtatványokat a szükséges mennyiségben, azaz: - a közszolgálatban álló részére a rá vonatkozó vagyonnyilatkozatot 2 példányban, - a hozzátartozói vagyonnyilatkozatokat hozzátartozónként 2-2 példányban kell átadni. Egyéb tájékoztató anyagként át kell adni: - tájékoztatást a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség határidejéről, valamint a kötelezettség megszegésének jogkövetkezményeiről szóló tájékoztatót, valamint - a vagyonnyilatkozat kitöltési útmutatót. A kitöltési útmutató tartalmazza: - a vagyonnyilatkozat-tétellel kapcsolatos általános tudnivalókat, - a vagyonnyilatkozat szerkezeti felépítésére vonatkozó információkat, - a vagyonnyilatkozat kitöltését és kezelését segítő formai és technikai szabályokat, - a vagyonnyilatkozatban szereplő fogalmak helyes értelmezését megkönnyítő magyarázatokat. A vagyonnyilatkozat és az egyéb tájékoztatók átadásáról az őrzésért felelős személynek keltezéssel és aláírással ellátott igazolást kell kiállítania. A vagyonnyilatkozatok kitöltéséhez, illetve megfelelő borítékban való elhelyezéséhez az őrzésért felelős személynek biztosítani kell a szükséges vagyonnyilatkozat nyilvántartási számokat. (Célszerű a nyomtatványokra a nevet valamint a nyilvántartási számot, a borítékokra pedig csak a nyilvántartási számot már átadáskor ráírni.)

6.

A vagyonnyilatkozatok kötelezettől való átvétele

A vagyonnyilatkozatokat az érintetteknek két példányban kell kitölteniük, és a kötelezettek által valamennyi oldalán aláírva példányonként külön borítékba kell helyezniük. A nyilatkozó és az őrzésért felelős személy a boríték lezárására szolgáló felületen elhelyezett aláírásával egyidejűleg igazolja, hogy a nyilatkozat átadására zárt borítékban került sor. Az őrzésért felelős személy a nyilatkozatot nyilvántartási azonosítóval látja el, amennyiben az azonosító azon még nem szerepel. (A borítékon név nem szerepelhet!)

186

A vagyonnyilatkozat átadás-átvételéről szóló igazolás: Az őrzésért felelős személy tételes igazolást ad a vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettnek a vagyonnyilatkozat átvételéről. Az igazolás tartalmazza: - az átvett vagyonnyilatkozatok számát és az előzőekben említett nyilvántartási számot, - a keltezést, a hitelesítést, és az aláírást. Az igazolást két példányban kell elkészítenie, amelyből egy példány a vagyonnyilatkozattételre kötelezetté, a másik pedig az őrzésért felelősé.

7.

Értesítés a következő vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségről

A vagyonnyilatkozat őrzéséért felelős személy a vagyonnyilatkozat átvételével egy időben írásban tájékoztatni köteles a vagyonnyilatkozat-tételre köteles közszolgálatban álló személyt arról, hogy a következő vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettsége mikor válik esedékessé. Az értesítés átvételéről átadás-átvételi elismervényt kell kiállítani, és a vagyonnyilatkozat nyomtatványok között meg kell őrizni.

8.

Az átvett vagyonnyilatkozatok nyilvántartása

A vagyonnyilatkozat egyik példánya a nyilvántartásba vétel után a kötelezettnél marad, másik példányát az őrzésért felelős az egyéb iratoktól elkülönítetten kezeli. A vagyonnyilatkozat átvételének tényét az őrzésért felelős személy feljegyzi a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség személyenkénti, illetve évenkénti nyilvántartásában. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos iratokat vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettenként külön mappában kell őrizni. Ebben a mappában kell elhelyezni: - értesítés a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségről, - a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségről szóló értesítést, valamint a hozzátartozói nyilatkozat átvételét igazoló elismervényt, - tájékoztatást a ..... évi vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségről, - a visszaérkezett hozzátartozói nyilatkozatot, - a vagyonnyilatkozat és az egyéb tájékoztatók átadás-átvételéről szóló igazolást, - a vagyonnyilatkozat kötelezettől történő átvételére vonatkozó igazolást, - a vagyonnyilatkozatokat a lezárt borítékokban, - értesítést a következő vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségről, - igazolást a következő vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségről szóló értesítés átvételéről, - vagyonnyilatkozat visszaadásának átadás-átvételi elismervényét, - visszaadással kapcsolatos egyéb nyilatkozatokat, jegyzőkönyveket, - vagyongyarapodási vizsgálatot megelőző meghallgatási eljárás iratait. Fő szabályként kell érvényesíteni azt, hogy a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség teljesítésével kapcsolatban keletkezett valamennyi iratot az egyéb iratoktól (személyi

187

anyagoktól és a közszolgálati alapnyilvántartástól is) elkülönítetten kell kezelni.

9. A vagyonnyilatkozatban foglalt személyes adatok védelmére vonatkozó szabályok A vagyonnyilatkozat őrzéséért felelős személy a nyilatkozattételre köteles közszolgálatban álló személy vagyonnyilatkozattal kapcsolatos összes iratát az egyéb iratoktól elkülönítetten, de az egyes személyre vonatkozó dokumentumokat (beleértve a hozzátartozókat is) együttesen köteles kezelni. Az őrzésért felelős, valamint a nyilatkozó által lezárt vagyonnyilatkozatot tartalmazó boríték tartalmát nem bonthatja fel - sem a munkáltató, - sem a nyilatkozó, sem pedig a nyilatkozó hozzátartozója. A borítékok csak a vagyongyarapodási vizsgálat során bonthatóak fel. A vagyonnyilatkozatban foglalt adatokról értelemszerűen harmadik személynek sem lehet tájékoztatást adni, s az erre való felhatalmazás semmisnek tekintendő. Amennyiben a vagyonnyilatkozatot tevő írásban nyilatkozik arról, hogy valamely hozzátartozójával már nem él egy háztartásban, úgy az őrzésért felelős személy a bejelentést követő legkésőbb 8 napon belül gondoskodik a hozzátartozóra vonatkozó vagyonnyilatkozat visszaadásáról. Az átadás-átvételről írásbeli elismervényt kell készíteni.

A vagyonnyilatkozat munkahelyi kezelésének adatvédelmi szabályai: A főbb adatvédelmi szabályok a következők: - Gondoskodni kell a papíralapú adatok, dokumentumok biztonságos tárolásáról. - A tárolást páncélszekrényben, ennek hiányában tűzbiztos lemezszekrényben kell megoldani. A tárolóhelyet úgy kell kialakítani, hogy a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos iratokon kívül más irat ne legyen ott, valamint a tárolóhely kizárólag a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos iratok őrzési helyéül szolgáljon. - Az adatokhoz való hozzáférést a tároló eszköz zárásával kell megoldani. - Amennyiben a tároló kulcszáras, a tároló kulcsával csak a vagyonnyilatkozatok őrzéséért felelős személy rendelkezhet. Ha a kulcs elveszik, haladéktalanul gondoskodni kell a zár lecseréléséről. - Amennyiben a tároló elektronikus zárószerkezettel rendelkezik, akkor csak a vagyonnyilatkozat őrzéséért felelős személy ismerheti a nyitási kódot. - Amikor a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos iratok kezelése történik, a helyiségbe nem léphet be más személy csak az, akinek az iratait kezelik. - A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos adatok védelméért, az adatkezelés védelméért az őrzésért felelős személy tartozik felelősséggel.

188

10.

A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség megszűnése

Ha a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség megszűnt, vagy a kötelezett új vagyonnyilatkozatot tett, az őrzésért felelős a vagyonnyilatkozat általa őrzött példányát legkésőbb 8 napon belül, de lehetőség szerint - a munkaviszony megszűnés esetén a munkaviszony megszűnésének napján, - az új vagyonnyilatkozat átvételével egy időben a kötelezettnek visszaadja. A vagyonnyilatkozat visszaadási kötelezettség értelemszerűen kiterjed a vagyonnyilatkozatot tevő saját, valamint a hozzátartozóira vonatkozó vagyonnyilatkozatokra is. A visszaadást hitelt érdemlően dokumentálni kell. A vagyonnyilatkozat visszaadása vagyonnyilatkozat-tételre köteles személy jelenlétében történhet. Ha szükséges, az érintettet levélben, telefonon, elektronikus úton tájékoztatni kell arról, hogy a vagyonnyilatkozatot részére vissza kell adni, s ezért személyesen meg kell jelennie. Az átadás-átvételről elismervényt kell kitölteni. Ha a vagyonnyilatkozat-tételre köteles személynek személyesen nem lehet visszaadni a vagyonnyilatkozatot (pl.: a nyilatkozó halála miatt), az őrzésért felelős személynek gondoskodnia kell a vagyonnyilatkozatok megsemmisítéséről. A megsemmisítésről jegyzőkönyvet kell felvenni, mely egyenlő értékű az átadás-átvételi elismervénnyel. A visszaadás tényét a személyenkénti nyilvántartásba az őrzésért felelős személy feljegyzi.

11.

A vagyongyarapodási vizsgálattal kapcsolatos feladatok

A vagyonnyilatkozatokat tartalmazó borítékokat - a nyilatkozó és az őrzésért felelős példányait is - csak a vagyongyarapodási vizsgálat során az eljáró szerv bonthatja fel. Az őrzésért felelős személy a vagyonnyilatkozat tartalmát abban az esetben ismerheti meg, ha döntenie kell a vagyongyarapodási vizsgálat kezdeményezéséről. Az őrzésért felelős személy köteles a vagyonnyilatkozatra kötelezettet írásban értesíteni a vagyongyarapodási vizsgálat kezdeményezése előtti eljárása során. Az írásbeli értesítésnek tartalmazni kell legalább a közszolgálatban álló személy meghallgatásának célját, a meghallgatás időpontját, módját. Az írásbeli értesítést legalább 8 nappal a meghallgatás előtt el kell juttatni az érintettnek.

189

Az ellenőrzési eljárás kezdeményezése előtt az őrzésért felelős személy a vagyonnyilatkozattételre kötelezettet meghallgatja, ha vagyoni helyzetére vonatkozó valamely bejelentés szerint alaposan feltehető, hogy vagyongyarapodása a nyilatkozattételi kötelezettségét megalapozó jogviszonyából, illetve az őrzésért felelős által ismert egyéb törvényes forrásból származó jövedelme alapján nem igazolható. Nem lehet meghallgatást sem kezdeményezni, ha - a bejelentő névtelen, illetve - a bejelentés nyilvánvalóan alaptalan, vagy olyan tényre, körülményre utal, amelyet az őrzésért felelős már korábbi meghallgatás során tisztázott. Az érintett meghallgatására érdekképviselet jelenlétében, jegyzőkönyvvezetés mellett kerülhet sor. A meghallgatás során ismertetni kell a vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettel a meghallgatás célját, okát. A vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett számára biztosítani kell azt, hogy a meghallgatását megalapozó bejelentésre reagáljon, tisztázzon egyes tényeket, körülményeket. A bejelentést úgy kell ismertetni, hogy a bejelentő személyiségi jogai ne sérüljenek. A meghallgatás során: - a bejelentésben meghatározott tények, körülmények kerülnek tisztázásra, - történik a bejelentés és a vagyonnyilatkozatban szereplő vagyoni helyzet összevetésére. A meghallgatás során fel kell hívni az érintett vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett figyelmét arra, hogy nem köteles nyilatkozatot tenni, de akkor az őrzésért felelős a rendelkezésre álló iratok és ismeretei alapján fog dönteni arról, hogy kezdeményezi-e az ellenőrzési eljárást vagy sem. A meghallgatás végén jegyzőkönyvben rögzítésre kerül, hogy az őrzésért felelős: - kezdeményezi-e az állami adóhatóságnál a kötelezett és a vele egy háztartásban élő hozzátartozója vagyongyarapodásának az adózás rendjéről szóló törvény szerinti vizsgálatát vagy sem, illetve - ismételt meghallgatást tart-e szükségesnek, melyre a szükséges dokumentumokat, igazolásokat beszerezheti a vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett. Az őrzésért felelős a vizsgálatot csak akkor kezdeményezheti az adóhatóságnál: - ha a meghallgatási eljárás során a bejelentésben szereplő tények, adatok, körülmények nem tisztázódtak hitelt érdemlően, vagy - ha a kötelezett vagyongyarapodása bejelentési kötelezettség alá eső tevékenységből származik, de a kötelezett a bejelentést elmulasztotta.

190

12.

Záró rendelkezések

A szabályzat vagyongyarapodási vizsgálatot megelőző ellenőrzési célú meghallgatására vonatkozó részei, a hivatkozott törvény 14. § (2) bekezdése alapján egyeztetésre kerültek a Pedagógusok Szakszervezete érdekképviselettel. A szabályzatot 2008. január 1-jétől kell alkalmazni.

Kelt.:Kecskemét, 2009. május 28.

...................................................... Lóczi László ig.

...................................................... Marcsányi Gábor gazd. vez.

191

A vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettek nyilvántartási szám képzési rendje

A vagyonnyilatkozat-tételi feladatok ellátása során a vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett személy vonatkozásában egy nyilvántartási számot kell használni. A nyilvántartási szám egy hat pozícióból álló kód. Az első négy pozíció Leírása A munkavállalók sorszáma 0001-től kezdve egyesével emelkedő sorszáma (maximum 9999-ig) a munkavállalók nyilvántartási szám megadáskori betűrendjében

Az 5-6. pozíció Értékek Leírása 0001-től A vagyonnyilatkozatra kötelezett saját személyére 9999ig A vagyonnyilatkozatra kötelezettel közös háztartásban élő házas-, illetve élettárs személyére A vagyonnyilatkozatra kötelezettel közös háztartásban élő első gyermek személyére A vagyonnyilatkozatra kötelezettel közös háztartásban élő második gyermek személyére A vagyonnyilatkozatra kötelezettel közös háztartásban élő harmadik gyermek személyére A vagyonnyilatkozatra kötelezettel közös háztartásban élő negyedik gyermek személyére A vagyonnyilatkozatra kötelezettel közös háztartásban élő ötödik gyermek személyére A vagyonnyilatkozatra kötelezettel közös háztartásban élő hatodik gyermek személyére A vagyonnyilatkozatra kötelezettel közös háztartásban élő hetedik gyermek személyére A vagyonnyilatkozatra kötelezettel közös háztartásban élő nyolcadik gyermek személyére A vagyonnyilatkozatra kötelezettel közös háztartásban élő kilencedik gyermek személyére

01 11

21

22

23

24

25

26

27

28

29

192

A Corvina Óvoda és Általános Iskola Szervezeti és Működési Szabályzata

Recommend Documents