A CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt. Felelős Társaságirányítási Jelentése a 2013. üzleti évről
Bevezetés A CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt. (1033 Budapest, Flórián tér 1., továbbiakban: „Társaság”) a részvényeit a Budapesti Értéktőzsde Zártkörűen működő Részvénytársaság (továbbiakban: „BÉT”) Részvények „B” kategóriájába 2010. november 8-ai hatállyal vezette be, majd a részvények 2012. április 12-ei hatállyal a magasabb, „A” kategóriába kerültek átsorolásra. A kategória elnevezése 2013. július 1. napjától Prémium kategóriára módosult. A részvények BÉT-re való bevezetését követően – figyelemmel a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény 312. §-ban foglalt rendelkezésekre – a Társaság nagy hangsúlyt fektet a hazai és nemzetközi elvárásoknak megfelelő, magas szintű társaságirányítási rendszer kialakítására és fenntartására, különösen a BÉT 2012. december 1. napjától hatályos Felelős Társaságirányítási Ajánlásainak a betartására. A Társaság működése során maradéktalanul betartja a rá vonatkozó jogszabályi előírásokat, a BÉT szabályzataiban, és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, majd 2013. szeptember 1. napjától a Magyar Nemzeti Bank rendelkezéseiben foglaltakat. A Társaság szervezeti felépítését és működési elveit a mindenkor hatályos alapszabálya tartalmazza. Vezető testületek Igazgatóság A Társaság ügyvezető szerve az igazgatóság, kötelessége a Társaság szervezetének kialakítása és vezetése. Hatáskörét a hatályos jogszabályok, a Társaság Alapszabálya, közgyűlési határozatok, valamint az igazgatóság ügyrendje határozza meg. Az igazgatóság ügyrendjét maga határozza meg és az igazgatósági tagok több mint felének igen szavazatával fogadja el. Az ügyrend tartalmazza többek között az igazgatóság működését érintő kérdéseket, az Igazgatóság felépítését, az egyes ülések és az arról készítendő jegyzőkönyvek kötelező tartalmi elemeit. A Társaságnál legalább három és legfeljebb hét tagból álló igazgatóság működik, amelynek tagjait és 2013.04.18-ig az elnökét is a közgyűlés választja meg legfeljebb öt éves időtartamra, illetve hívja vissza. Az igazgatóság tagjaira vonatkoznak a biztosítókról és biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény, vezető állású személyekre meghatározott előírásai. A Társaság Igazgatóságának tagjai: Horváth Béla, az igazgatóság elnöke 2013.04.18. napjáig Horváth Béla (59) 1981-ben szerezte diplomáját az Államigazgatási Főiskolán. A Glória Biztosító vezetője, majd 1991-től a Nationale-Nederlanden Biztosító vezérigazgatóhelyettese. 1996-tól a Magyar Élet- és Nyugdíjbiztosító Zrt. (később ABN AMRO Életbiztosító Zrt., majd Aviva Életbiztosító Zrt.) vezérigazgatója. A Társaság alapításában meghatározó személyek egyike, 2007-től a Társaság elnök-vezérigazgatója, 2010. január 1jétől 2013. április 18-ig az igazgatóság elnöke. Dr. Csurgó Ottó, az igazgatóság tagja 2012. április 19. napjától, majd 2013. április 18-től az elnöke (2014. január 6. napjáig) 2
Dr. Csurgó Ottó (57) jogi diplomáját az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán 1981-ben szerezte meg, majd jogi szakvizsgát, és biztosítási szakjogász képesítést szerzett. 1988-ig az Állami Biztosítónál dolgozott jogtanácsosként, a jogi osztály vezetőjeként. 1988-1990 között AVUS-ÁB Nemzetközi Kárrendezési Kft. ügyvezető igazgatója, 1990-2001 között a Colonia Biztosító Rt. igazgatóságának tagja, majd vezérigazgató volt. Ezt követően 2007-ig biztosítás, pénzügyi szolgáltatások területén senior konzulensként tevékenykedett az ART Consult Management Consultingnál, 2007 és 2010 között OTP Groupama Garancia Biztosító Zrt. nem-életbiztosításokkal foglalkozó vezérigazgató helyettese. 2011. januárjától a CIG Pannónia Első Magyar Általános Biztosító Zrt., 2013. április 19-től 2014. január 6-ig a Társaság vezérigazgatója és az igazgatóság elnöke.) Barta Miklós, az igazgatóság tagja 2012. augusztus 16. napjától Barta Miklós (34) a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem aktuárius szakirányán szerzett közgazdász végzettséget. 2003-ban a KPMG Hungária Kft-nél helyezkedett el könyvvizsgáló asszisztensként, majd 2007-től könyvvizsgálati menedzseri feladatokat látott el. 2008-ban ACCA diplomát (az ACCA – Association of Chartered Certified Accountants – a világ vezető pénzügyi és számviteli szakembereit tömörítő szakmai szervezete), 2011-ben a Magyar Könyvvizsgálói Kamaránál okleveles könyvvizsgálói képesítést szerzett. A Társasághoz 2011 januárjában csatlakozott kontrolling igazgatóként, 2012-től pedig pénzügyi- és kontrolling igazgatói posztot töltött be, jelenleg vezérigazgatóhelyettes. Birkás Balázs, az igazgatóság tagja 2013. június 17. napjáig Birkás Balázs (41) tanulmányai elvégzését követően karrierjét 1994-ben üzletkötőként kezdte meg az OTP-Garancia Biztosító Zrt-nél, majd megyei igazgatói és szolgáltatási vezérigazgatóhelyettesi pozíciót töltött be egészen 2010-ig. A cégcsoporthoz, a CIG Pannónia Első Magyar Általános Biztosító Zrt.-hez adminisztratív és kárrendezési vezérigazgató-helyettesként csatlakozott, 2012 májusától 2013. június 17. napjáig a CIG Pannónia Szolgáltató Központ Kft. ügyvezető igazgatója, 2012. 08.16. napjától 2013.06.17. napjáig a Társaság igazgatósági tagja és az ügyfélszolgálati vezérigazgató-helyettese. Dr. Kádár Gabriella, az igazgatóság tagja 2012. augusztus 16. napjától Dr. Kádár Gabriella (48) tanulmányait az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán végezte, a diploma megszerzését, jogi szakvizsga letételét követően biztosítási szakjogász képesítést szerzett. Az ING cégcsoport különböző területein dolgozott 1994 és 2003 közötti időszakban, ügyvezető igazgatóként a nyugdíjpénztári, majd a munkavállalói juttatásokkal foglalkozó (Employee Benefit) területeket vezette. Ezt követően, 2003 és 2009 között a „Deloitte Magyarország” marketing és üzletfejlesztési igazgatója volt. A Társaságnál 2009. év októberétől az alternatív értékesítési csatornáért volt felelős, ezt követően pedig az értékesítési vezérigazgató-helyettesi pozíciót töltött be.
3
Dr. Mikó Gyula, az igazgatóság tagja 2013. június 6. napjától Dr. Mikó Gyula (67) 1971-ben szerezte meg az egyetemi doktori fokozatot a Budapesti Corvinus Egyetem tervmatematikai szakán, 1979-ben megkapta a közgazdaságtudományok kandidátusa fokozatot. Később az egyetemen tanított, docens és dékán-helyettes volt. 1991től a National Nederlanden (ma: ING Biztosító) termékfejlesztési vezetője, 1992-től vezető aktuáriusa, majd 1996-tól a National Nederlanden Pénztárszolgáltató Kft. vezérigazgatóhelyettese. 1997 és 2002 között a Winterthur Biztosító elnök-vezérigazgatója. 2006 és 2007 között az Aviva Életbiztosító vezérigazgató-helyettese, vezető aktuáriusa. 2007-ben a Társaság alapító tagja, 2009-ig vezető aktuáriusa, 2012. augusztus 16. napjáig vezérigazgatóhelyettese volt. 2013. június 6. napjától a Társaság igazgatóságának tagja. Dr. Király Mária, az igazgatóság tagja 2013. június 6. napjától Dr. Király Mária (61) vállalati tervező-elemző okleveles közgazdász, majd vállalati komplex vezetői szakközgazdász képesítést, és közgazdasági doktori címet szerzett a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen. 1990 óta Magyarország legnagyobb kiadóvállalata, az Axel Springer cégcsoport operatív irányítója. Feladatai közé tartozik többek között a szervezetek operatív üzleti felügyelete, vezetői információs rendszer irányítása, gazdálkodási stratégiák meghatározása. A Magyar Lapkiadók Egyesülete elnökségének tagja. 2013. június 6. napjától a Társaság igazgatóságának tagja. Horváth Gergely Domonkos, igazgatóság tagja 2013. június 6. napjától Horváth Gergely Domonkos (52) a Budapesti Műszaki Egyetemen gépészmérnöki-, a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen mérnök – közgazdász-, a University of Pittsbugh képzésén MBA diplomát szerzett. Az elmúlt 20 évben különböző felsővezetői pozíciókat töltött be, így többek között a Merkantil Bank, és a Budapest Bank vezérigazgatóhelyettese, a Keler Zrt., a Betonút Zrt, és az MNV vezérigazgatója, a Magyar Posta, ACE és az Assiciation of Futures Markets elnöke, illetve a CEECSDA főtitkára volt. 2013. június 6. napjától a Társaság igazgatóságának független tagja. Felügyelőbizottság A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény 89. § (6) bekezdésében meghatározottakkal összhangban a felügyelőbizottság irányítja a belső ellenőrzési szervezetet, valamint a belső ellenőrzés által végzett vizsgálatok megállapításai alapján ajánlásokat és javaslatokat dolgoz ki. A Társaságnál legalább három és legfeljebb tíz tagból álló felügyelőbizottság működik, amelynek elnökét és tagjait is a közgyűlés választja meg legfeljebb öt éves időtartamra, illetve hívja vissza. A felügyelőbizottság az ügyrendjét maga állapítja meg, amelyet a Társaság közgyűlése hagy jóvá. A Társaság Felügyelőbizottságának tagjai: Járai Zsigmond, a felügyelőbizottság elnöke 2013. szeptember 26. napjáig 4
Járai Zsigmond (62) 1976-ban végzett a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen (ma: Budapesti Corvinus Egyetem). 1976 és 1987 között az Állami Fejlesztési Banknál dolgozott, majd 1987-ben a Budapest Bank értékpapír irodájának vezetője lett. Ezt a posztot a következő évig töltötte be, amikor vezérigazgató-helyettessé nevezték ki. 1996-1998-ig a Budapesti Értéktőzsde elnöke volt. 1998-ban pénzügyminiszter-helyettes, ebben a minőségében az Állami Bankfelügyelet igazgatója. 1990 és 1995 között a James Capel & Co külföldi befektetőcégnél dolgozott, majd 1995 és 1998 közt a Magyar Hitel Bank, később ABN AMRO Magyar Bank vezérigazgatója volt. 1998-tól 2000. december 31-ig pénzügyminiszter az Orbán Viktor vezette kormányban. 2001. március 1-jétől 2007-ig a Magyar Nemzeti Bank elnökeként irányította Magyarország monetáris politikáját. 2010-től az MNB Felügyelőbizottságának elnöke, a Társaság alapításától 2013. szeptember 26. napjáig a felügyelőbizottság elnöke. Dr. Bayer József, a felügyelőbizottság tagja Dr. Bayer József (63) 1974-ben végzett a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen (ma: Budapesti Corvinus Egyetem). 1976-ban megszerezte az egyetemi doktori címet, 1985ben a közgazdaságtudományok kandidátusa lett. 1978. január 1-től 1983. június 1-ig a bécsi Collegium Hungaricum tudományos titkára. 1983 szeptemberétől 1984. augusztus 1-ig a Stuttgarti Egyetemen készítette elő a kandidátusi értekezését, ahol vendégelőadói feladatokat is ellátott. 1984 októberétől 1989. március 31-ig a Magyar Televízió kereskedelmi főigazgatója. 1989. április 1-től a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási egyetem (ma: Budapesti Corvinus Egyetem) tanára. 1989-től napjainkig az Axel Springer Budapest Kiadó Kft. ügyvezető igazgatója. 2007-ben részt vett a Társaság megalapításában, és azóta a felügyelőbizottság tagja, majd felállításától 2013. április 18-áig az Audit Bizottság elnöke. Preisinger Béla, a felügyelőbizottság tagja, 2013. december 19. napjáig Preisinger Béla (69) 1982-ben végzett a Pénzügyi és Számvitel Főiskolán, majd alkalmazott matematikusi és mérnöki szakokon folytatott tanulmányokat. Különböző informatikai cégek után, 1982-ben megalapította az S+H Vállalatokat. 2007-ben részt vett a Társaság alapításában, amelyben 2013. december 19. napjáig a felügyelőbizottság független tagja. Dr. Asztalos László György, a felügyelőbizottság tagja Dr. Asztalos László György (61) diplomáját 1976-ban a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen (ma: Budapesti Corvinus Egyetem) pénzügy-politikai szakon, doktori fokozatát pedig 1979-ben szerezte meg, 1990-ben a közgazdaságtudományok kandidátusa lett, 1995 óta a MTA Pénzügyi Bizottságának tagja. Több évtizeden keresztül óraadó tanár, majd egyetemi docens a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen. Rendszeresen tart előadásokat pénzügyi és biztosítási témában itthon és külföldön, számos publikáció, szakkönyv és kiadvány fűződik a nevéhez. Szakmai pályafutását a Pénzügyminisztériumban folytatja tudományos munkatársként, majd a Pénzügypolitikai Főosztály vezetője. 1992-2000-ig az Állami 5
Biztosításfelügyelet elnöke, 2004-2010-ig a PSZÁF Felügyeleti Tanácsának tagja, 2006-2010-ig elnökhelyettese. 2011 júniusától a Társaság felügyelőbizottságának és Audit Bizottságának független tagja. Solymár Attila Tamás, a felügyelőbizottság tagja 2013. szeptember 26. napjáig Solymár Attila (40) közgazdasági tanulmányait követően 1999-től az ABN AMRO Biztosító Rt. üzletkötője, majd az ABN AMRO Biztosító General Agency koordinációs igazgatója. 2001-től a BESTENS Gazdasági Elemző Tervező– és Tanácsadó Kft. alapító ügyvezetője. 2001-től 2009-ig az ABN AMRO Biztosító Rt., későbbi MÉBIT Rt., majd az AVIVA Életbiztosító Zrt. legeredményesebb hazai értékesítője, tanácsadója. 2002-óta a Million Dollar Round Table (MDRT) amerikai független biztosítási szakmai szervezetének, évről évre a legnagyobb magyar teljesítmény alapján kvalifikált tagja, többszörös MDRT „Court of the Table” és „Top of the Table” tagja, az MDRT örökös tagja. A Pénzkultúra Alapítvány alapítója és kurátora, 2010-től a BESTENS igazgatóságának elnöke, a Társaság stratégiai partnere, 2011 júliusától 2013. szeptember 26-áig a Társaság felügyelőbizottságának tagja. Kostevc Péter, a felügyelőbizottság tagja 2013. április 18. napjáig Kostevc Péter (46) felsőfokú tanulmányai elvégzését követően az MBI Nemzetközi Marketing Tanácsadó és Biztosításközvetítő Kft-nél dolgozott hálózatvezetőként, majd 1996-tól 2000-ig a Nemzetközi ügyfélszolgálat vezetője, oktató és rendszerfejlesztő a cégnél. Mindeközben, 1994-ben megalapította a Syneco internetszolgáltatót, és társtulajdonosa volt 1994 és 1996 között. Majd 1999-től üzlettársaival megalapítják a Brokernet Csoportot, amely jelenleg Quantis Cégcsoportként a hazai biztosításközvetítés egyik meghatározó szereplője. Fekete Imréné, a felügyelőbizottság tagja 2012. április 19. napjától Fekete Imréné Gazdag Katalin (70) diplomáját a Budapesti Marx Károly Közgazdasági Egyetemen szerezte 1969-ben. Okleveles könyvvizsgáló képesítéssel és tőzsdei szakvizsgával rendelkezik. Szakmai pályafutását az Országos Takarékpénztárban kezdte, majd a Pénzügyminisztériumban és az Állami Számvevőszéknél dolgozott. Az Ernst & Young Kft-nél 1992-től 2007-ig volt könyvvizsgáló, partner, majd ügyvezető. 2008-tól 2013-ig a Könyvvizsgálók Közfelügyeleti Bizottságának tagjaként tevékenykedett. A Társaságnál felügyelőbizottsági tag, 2013. április 18-tól az audit bizottság elnöke, független és könyvvizsgálói szakképzettséggel rendelkező tagja. Ormándi Sándor, a felügyelőbizottság tagja 2012. április 19. napjától Ormándi Sándor (60) a Nehézipari Műszaki Egyetemen mérnöki, majd a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen (ma: Budapesti Corvinus Egyetem) tervező, szervező közgazda diplomát szerzett. Szakmai pályafutása során pénzintézetekben – Magyar Fejlesztési Bank Zrt., Földhitel és Jelzálogban Zrt. – és iparvállalatoknál – EVIG vezérigazgatója, Salgótarjáni Acélárugyár vezérigazgatója, Dunacorp Faktorház Zrt. vezetője – tevékenykedett, ezt követően tanácsadó cégeknél – Pátria Consult Zrt. vezérigazgatója, 6
Mátraholding Zrt. Tanácsadási üzletágának vezérigazgató helyettese – dolgozott. Jelenleg az MFB Invest vezérigazgatójaként kockázati tőkebefektetések területén végzi a munkáját. Tagja a Start Tőkegarancia Zrt. igazgatóságának, a Magyar Gáz Tranzit Zrt. igazgatóságának, a Beszállítói Befektető Zrt. felügyelő bizottságának elnöke, a Magyar Innovációs Szövetség elnökségének tagja. 2013. április 18-ától a Társaság Audit Bizottságának független tagja. Dr. Bogdánffy Péter, a felügyelőbizottság tagja 2013. június 6. napjától Dr. Bogdánffy Péter (37) diplomáját Szegeden a József Attila Tudományegyetem Állam – és Jogtudományi Karán szerezte meg. Ezzel egyidejűleg elvégezte a Potsdami Egyetem német és európai gazdasági jogi képzését. Szakmai karrierjét jogászként 2000–ben a Nörr Stiefenhofer Lutz Ügyvédi Irodában kezdte, majd a Faludi Wolf Theiss Ügyvédi Iroda munkatársaként tevékenykedett. A BROKERNET Csoporthoz történő csatlakozásáig a Siemens Zrt. igazgatósági tagja volt (2008-2011), emellett vezető jogászként ellátta a Siemens magyarországi vállalatainak teljes körű jogi irányítását. A BROKERNET Investment Holding Zrt. igazgatóságának elnöke volt 2012. augusztus 24-től 2013. május 31-ig, és tagja a Quantis Alpha Zrt. felügyelő bizottságának szintén 2013. május 31-ig, azt követően ügyvéd. A felügyelőbizottság elsődleges célja – a jogszabályokban előírt feladatok ellátása során - , hogy a Társaság rendelkezzen átfogó és eredményes működésre alkalmas ellenőrzési rendszerrel. Tevékenységi körébe tartozik a belső ellenőrzési rendszer irányítása, valamint ajánlások és javaslatok kidolgozása a belső ellenőrzés által végzett vizsgálatok megállapításai alapján. Az ügyrend kialakítása és a tevékenységének ellátása során a felügyelőbizottság figyelembe veszi a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete elnökének a belső védelmi vonalak kialakításáról és működéséről, a pénzügyi szervezetek irányítási és kontroll funkcióiról szóló 6/2013 (III.11) számú ajánlását is. (a továbbiakban: „felügyeleti ajánlás”) A felügyelőbizottság legalább évente öt alkalommal, illetve ezen túlmenően olyan gyakorisággal ülésezik, ahogyan azt a Társaság üzleti érdekei szükségessé teszik. Ülésein legalább háromhavonta megtárgyalja az igazgatóságnak az ügyvezetésről, a társaság vagyoni helyzetéről és üzletpolitikájáról készített jelentését. A felügyelőbizottság irányítja a belső ellenőrzési szervezetet, amelynek keretében elfogadja a belső ellenőrzési szervezet hároméves ellenőrzési tervét, legalább félévente megtárgyalja a belső ellenőrzés által készített jelentéseket, és ellenőrzi a szükséges intézkedések végrehajtását. Szükség esetén külső szakértő felkérésével segíti a belső ellenőrzés munkáját, javaslatot tesz a belső ellenőrzési szervezeti egység létszámának változtatására. Továbbá a belső ellenőrzés által végzett vizsgálatok megállapításai alapján ajánlásokat és javaslatokat dolgoz ki. A felügyelőbizottság üléseit az elnök hívja össze, vagy annak akadályoztatása esetén az elnök helyettese, aki egyben az ülések levezetői is. Az ülés összehívását – az ok és a cél megjelölésével – a felügyelőbizottság bármely tagja írásban kérheti az elnöktől, aki a kérelem kézhezvételétől számított 8 (nyolc) napon belül köteles intézkedni a felügyelőbizottság
7
ülésének harminc napon belüli időpontra történő összehívásáról. Ha az elnök a kérelemnek nem tesz eleget, a tag maga jogosult az ülés összehívására. Audit Bizottság Az Audit Bizottság a Társaság felügyelőbizottságának munkáját segítő véleményező, értékelő és javaslattevő feladatokat ellátó testület. A bizottság hatáskörét a hatályos jogszabályok, a Társaság Alapszabálya, a közgyűlési határozatok, valamint az ügyrendje határozza meg. A Társaságnál legfeljebb négytagú – ténylegesen jelenleg háromtagú – audit bizottság működik, amelynek tagjait a közgyűlés a felügyelőbizottság független tagjai közül választja. Az Audit Bizottság feladatai közé tartozik: a számviteli törvény szerinti beszámoló véleményezése; a számviteli törvény szerinti beszámoló könyvvizsgálatának nyomon követése; javaslattétel a könyvvizsgáló személyére és díjazására; a könyvvizsgálóval megkötendő szerződés előkészítése; a könyvvizsgálóval szembeni szakmai követelmények és összeférhetetlenségi előírások érvényre juttatásának figyelemmel kísérése, a könyvvizsgálóval való együttműködéssel kapcsolatos teendők ellátása, a könyvvizsgáló által a számviteli törvény szerinti beszámoló könyvvizsgálatán kívül a részvénytársaság részére nyújtott egyéb szolgáltatások figyelemmel kísérése, valamint – szükség esetén - a felügyelőbizottság számára intézkedések megtételére való javaslattétel. Továbbá a pénzügyi beszámolási rendszer működésének értékelése és javaslattétel a szükséges intézkedések megtételére; valamint a felügyelőbizottság munkájának segítése a pénzügyi beszámolási rendszer megfelelő ellenőrzése érdekében, és a belső ellenőrzési és kockázatkezelési rendszer hatékonyságának a figyelemmel kísérése is a bizottság hatáskörébe sorolható. Az Audit Bizottság tagjai a 2013. üzleti évben: Dr. Bayer József, (2013.04.18-ig) Dr. Asztalos László György (2011. június 17. napjától), Fekete Imréné Gazdag Katalin (2012. május 5. napjától), Ormándi Sándor (2013.04.18-tól) Az Audit Bizottság bármikor ülést tarthat, amennyiben arra a Társaság menedzsmentjével, belső ellenőrével, vagy a független könyvvizsgálójával történő megbeszélés vagy egyéb feladatai ellátása érdekében szükséges. Az Audit Bizottság üzleti évente az üzleti év zárásával kapcsolatban írásbeli jelentést készít és eljuttatja azt a Társaság igazgatósága és
8
felügyelőbizottsága számára az évi rendes közgyűlést előkészítő üléseket megelőzően. A jelentés tartalmazza az Audit Bizottság által az előző üzleti év során meghozott döntéseket, intézkedéseket és az Audit Bizottság által elvégzett vizsgálatok eredményeit. Az egyes bizottságok, testületek működéséről A Társaság igazgatósága által létrehozott, a vezetési funkciókat segítő állandó bizottságok Vezetői Bizottság A bizottság a Társaság operatív szintű döntéshozatalt támogató testülete. A bizottságnak döntési jogköre nincs, az általa megtárgyalt kérdésekben, egy személyben a Vezérigazgató dönt. A Vezetői Bizottság feladata, hogy az Igazgatóság számára döntés előkészítő, tájékoztató anyagokat terjesszen elő, különösen azokban a kérdésekben, amelyekben az igazgatóság a felügyelőbizottság, illetve a közgyűlés számára beszámolni köteles. A Vezetői Bizottság állandó és eseti meghívott tagokból áll. Az állandó tagok képviselik a Társaság operatív vezetését, valamint a cégcsoporthoz tartozó tagvállalatokat meghívott tagként pedig az adott témában érintett, illetve az adott témát elővezető terület képviselője vehet részt a Vezetői Bizottság ülésén. Adatminősítő Bizottság Az Adatminősítő Bizottság a Befektetői Kapcsolatok osztályának vezetőjéből, a vezető jogtanácsosból és az igazgatóság minimum egy tagjából álló ad hoc testület. Az Adatminősítő Bizottság feladata annak megállapítása, hogy kétség esetén egy adott információ/adat tartalmánál fogva Minősített Információnak minősül-e. Az adatminősítés alapján a társaság bennfentes nyilvántartást vezet, ahol témakörönként tartja nyilván a bennfentes információval rendelkező személyeket. Informatikai Bizottság A Társaság informatikai kérdéseit érintő döntés előkészítő, és döntéshozó testülete az Informatikai Bizottság, amely a rendelkezésre álló IT erőforrások elosztásának terepe. A havi rendszeres üléseken a felső vezetés beszámol az elmúlt hónapról, folyamatban lévő ügyekről, majd a beérkezett új igények priorizálására kerül sor. Minden IT megrendelést, előkészítő anyagot írásban kell benyújtani, amely 2012 decemberétől kiegészült a várható költséghaszon becslésével is. Az ülésekre készített előkészítő anyagot a megbeszélésen elhangzottakkal kiegészítik, majd emlékeztetőként megküldésre kerül a jelenlevőknek. Projekt Bizottság A Társaságon és a cégcsoporton belüli projektek indításáról, lezárásáról, leállításáról, felfüggesztéséről döntő és a projektek eredményeit elbíráló állandó testület. Tagjai a cégcsoport vezetői, a pénzügyi terület vezetője, a projektiroda vezetője. A Bizottság havonta ülésezik, napirendjét a projektiroda vezetője készíti elő, és egyben a lebonyolítással
9
kapcsolatos szervezési és adminisztratív feladatokat is ellátja. A projektek vezetői negyedévente számolnak be az igazgatóságnak a tevékenységükről. Tanácsadó Testület A Társaság 2010 folyamán külső Tanácsadó Testület felállításáról határozott. A Testület a Társaság tevékenységével összefüggő hazai és nemzetközi gazdasági, pénzügyi kérdéseket elemzi, és ezekkel összefüggésben ad tanácsot a felügyelőbizottság és az igazgatóság számára. A Tanácsadó Testület 2013-ban nem ülésezett. A Társaság felső vezetésének tagjai A Társaság azon vezetői – a már felsorolt igazgatósági, felügyelőbizottsági tagokon kívül, akiknek a szakértelme és tapasztalata a Társaság sikeres működéséhez meghatározóan hozzájárul. dr. Búzás Pál, kockázatkezelési vezető, Csete Piroska, értékesítés támogatási igazgató, Dr. Csevár Antal, vezető jogtanácsos, adat- és fogyasztóvédelem, compliance, HR vezető Dezső Gábor, főkönyvelő, Dr. Halász Katalin, vezető orvos, Hámori Balázs, aktuárius igazgató, majd 2013. március 1-től vezető aktuárius, Horváth Szilvia, IT igazgató, Kocsi Gábor, alternatív értékesítési csatornák igazgató, dr. Lódi Kata, befektetési kapcsolatok osztályvezetője, Dr. Marczi Erika, belső ellenőrzés vezetője, Sallai Linda, 2012. október 1. napjától termékfejlesztési és kockázatvállalási vezérigazgató-helyettes, Rittinger Tamás, saját hálózati igazgató, Tóth Alexandra, tervezési és riporting osztályvezető. Belső kontrollok rendszere A belső kontrollok rendszerének működése a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően, az irányadó ajánlások figyelembevételével biztosított a Társaságnál. A belső védelmi vonalakat alkotó szervezeti egységek és tisztségviselők a belső védelemmel kapcsolatos feladatokat és az önálló felelősségi köröket szabályzatban rögzítették, amelyek pontjai bekerültek a felelősök munkaköri leírásába is. Belső ellenőrzési rendszer
10
A belső ellenőrzési rendszer elemei a Társaság folyamataiba épített ellenőrzés, a vezetői ellenőrzés és a független belső ellenőr. A belső ellenőr a felügyelőbizottság szakmai irányítása alá tartozik. A belső ellenőrzést a belső ellenőr végzi (a gazdasági tevékenység átfogó vizsgálata, elemzése, értékelése, a gátló körülmények és szabálytalanságok feltárása, intézkedés kezdeményezése, a jogszabályokban és a belső utasításokban meghatározott vizsgálatok, úgy, mint célvizsgálatok, általános vizsgálatok elvégzése, a tapasztalatok hasznosításáról való gondoskodás.) A belső ellenőr feladatát kizárólag a Társaság belső szabályzatoknak megfelelő működésének, valamint a biztosítási tevékenységnek a törvényesség, a biztonság, az áttekinthetőség és a célszerűség szempontjából történő vizsgálatára terjed ki. A belső ellenőr a Társaság által a Felügyelet részére adott jelentések és adatszolgáltatások tartalmi helyességét és teljességét is legalább negyedévente ellenőrzi. A belső ellenőr jelentéseit mind a felügyelőbizottság, mind az igazgatóság részére köteles megküldeni, és a felügyeleti ellenőrzés esetén azt magyar nyelven az ellenőrzést végzők rendelkezésére bocsátani. A belső ellenőr feletti munkáltatói jogokat közvetlenül az első számú vezető gyakorolja. A Társaság belső ellenőrzése rendelkezik ellenőrzési kézikönyvvel, hároméves gördülő munkatervvel. Miután a felügyelőbizottság elfogadja a belső ellenőri jelentéseket, azok megállapításait tárgyalja a Vezetői Bizottság is. A belső ellenőrzés havonta kíséri figyelemmel a jelentéseiben megfogalmazott feladatok végrehajtását. A Társaság – a Felügyeleti vizsgálatok lezárását követően - minden negyedévben meghallgatja az MNB (PSZÁF) által róla készített kockázati értékelést és erről a belső ellenőrzés vezetője beszámol a felügyelőbizottságnak. Az adminisztráció munkafolyamatba épített ellenőrzése a négy szem elvével valósul meg. Az egyes tranzakciókat másik munkatárs hagyja jóvá az IIMS rendszerben. A pénzügyi területen elkülönül egymástól a teljesítés-igazoló és az utalványozó funkció. Kockázati Bizottság A Kockázati Bizottság elsődleges feladata, hogy segítse és támogassa a Társaság menedzsmentjét abban, hogy kockázatkezelési tevékenységét a jogszabályoknak, illetve egyéb szabályoknak, a Társaság alapszabályának és a belső szabályzatoknak megfelelően végezhesse. A Kockázati Bizottság tagjait és elnökét az igazgatóság választja meg, a bizottságban képviseletet kapott minden olyan szakterület, amely releváns ismeretekkel rendelkezik a kockázatkezelési kérdések tekintetében. A bizottság negyedévente ülésezik, feladatkörébe tartozik különösen a kockázati önértékelések során feltárt kockázatok csökkentésére hozott intézkedések nyomon követése, a kulcs kockázati indikátorok értékelése valamint a kockázatokkal kapcsolatos esetleges incidensekből levonható tanulságok megfogalmazása. A főbb feladatai -
a Társaság egészére kiterjedő kockázatkezelési rendszer nyomon követése és fejlesztése;
11
az igazgatóság által elfogadott kockázatkezelési irányelvek érvényesülésének nyomon követése; az Igazgatóság által meghatározott „kockázati étvágy” (azaz azon kockázatok nagysága és típusa, amelyet egy szervezet kész elfogadni) érvényesülésének nyomon követése; az igazgatóság által meghatározott, a kockázatkezelési intézkedések nyomon követése; a szervezet egészére vonatkozóan a kockázati tudatosság fejlesztése; a Társaság szervezetében működő más, a belső ellenőrön kívüli ellenőrzési egységek –, adatvédelem, kontrolling – munkájának összehangolása, illetve napi gyakorlatuk összevetése az igazgatóság által meghatározott elvekkel; a biztosítási és viszontbiztosítási üzleti tevékenység megkezdéséről és gyakorlásáról (Szolvencia II) szóló 2009/138/EK Irányelv rendelkezéseinek implementálására való felkészülés koordinálása; a kockázatkezelési munkatárs által készített negyedéves kockázati kitettségi riportok megtárgyalása és elfogadása; az éves működési kockázati jelentések megvitatása, javaslattétel az intézkedésekre; az üzletmenet-folytonossági és katasztrófa-elhárítási terv éles tesztjei eredményének kiértékelése; a megfelelőségi biztos által készített negyedéves jelentések megtárgyalása és elfogadása; az igazgatóság számára készített kockázatkezelési jelentés megtárgyalása; az aktuáriusi módszertan fejlesztése; az ügyfélpanaszokról készített negyedéves jelentések elemzése a kockázatkezelés szempontjából; a Társaság ellenőrzésével kapcsolatban: javaslattétel a határidőre meg nem oldott belső ellenőrzési megállapításokra tett további intézkedésekről; a felelős által nem elfogadott belső ellenőrzési megállapításokkal kapcsolatban döntés a fennálló kockázat elfogadásáról, illetve a kockázatot csökkentő intézkedésekről; a Könyvvizsgáló és a Felügyelet megállapításaira tett intézkedések nyomon követése. -
Kockázatkezelési funkció A Bit rendelkezéseinek való megfelelés alapján önálló tisztségként került kialakításra a kockázatkezelési vezető, amely közvetlenül a vezérigazgató felé jelentett. A vezető feladatköre az alábbi területekre terjed ki: a Társaság kockázati stratégiájának kialakítása érdekében komplex, a működési, project, és gazdasági bűnözés megelőzésének területein felmerülő kockázatok felmérése, folyamatos figyelemmel kisérésére és csökkentésére alkalmas Kockázatkezelési Rendszer bevezetése és működtetése; a kockázatcsökkentő eljárási rendek kialakítása, a végrehajtás monitorozása és az eredmények utókövetése a Kockázatkezelési vezető irányítása alá tartozik; a kockázatkezelési rendszer önértékelésen, adatok mérésén és rendszeres elemzésén illetve szakértői vizsgálatok eredményein alapuló, részletesen 12
dokumentált feladatkezelést valósít meg, a kockázatok csökkentésének primer eredményén túl a Biztosító üzleti döntéseiben a kockázati tudatosságot növeli, aláírásával igazolja a Kockázatkezelési feladatkört ellátó személy által készített számításokat, értékeléseket és jelentéseket. A rendszer működtetéséből adódó feladatai: a felsorolt kockázati területeken jelenlegi kockázati szinteket az igazgatóság sztenderd kockázati önértékelési megbeszélésen felméri. A biztosító kétszintű felmérést alkalmaz, a Társaság vezetőivel tartandó általános felmérés a (high level assessment) eredménye határozza meg azon részterületek sorát, ahol külön tematikus felmérés is készül. A Kockázatkezelés valamennyi hatáskörébe tartozó kockázati területen mérési pontokat határoz meg a kockázati szintek meghatározására (key risks indicators), a mért eredményekről az érintett üzleti területek havi riportot készítenek. A mért eredményeket, a trendeket, a kockázatra ható külső körülményeket a Kockázatkezelés értékeli és megállapításait negyedéves riportban jelzi az igazgatóság felé. A kockázatkezelés éves ellenőrzési terv alapján monitorozza az egyes fokozott kockázatot jelentő munkafolyamatokat, a feltárt hiányosságokat vezetői megállapításban rögzíti. Ezen megállapításokból eredő feladatok elvégzésére a Biztosító felelős feladatgazdát jelöl ki (risk owner, person to act) és a feladat végrehajtására határidőt tűz. A felmerült kockázatokat és a csökkentésükkel kapcsolatos feladatokat a kockázatkezelés összefoglaló nyilvántartásban követi nyomon, az estleges elmaradásokról az igazgatóságot tájékoztatja. A kockázatkezelési vezető irányítása alatt önálló feladatkörként került kialakításra is – szintén a Bit-nek a Solvency II. rendelkezéseinek implementálása körében – a kockázatkezelési feladatkört ellátó személy tisztsége az alábbi feladatkörrel. az igazgatóság és az egyéb kiemelten fontos feladatkört ellátó személyek támogatása a kockázatkezelési rendszer hatékony működése érdekében, a kockázatkezelési rendszer nyomon követése, a Társaság egyedi kockázati profiljának nyomon követése, a szavatolótőke-szükséglet számítása, szükség szerinti, de évente legalább egyszeri részletes jelentéstétel a kockázati kitettségekről, a tanácsadást az igazgatóság részére kockázatkezelési kérdésekben, többek között az olyan stratégiai ügyekben, mint a vállalati stratégia, a fúziók, a felvásárlások, a jelentős projektek és befektetések, és a felmerülő kockázatok azonosítása és értékelése. Compliance (megfelelőségi) vezető A compliance funkció kialakítására szintén a Bit rendelkezéseivel összhangban került sor. A vezető közvetlenül a vezérigazgató irányítása alá tartozik, felelőségi köre a megfelelőségi kockázatok azonosítása és kezelése, amelyek vonatkozó jogszabályok, illetve jogszabálynak nem minősülő egyéb előírások be nem tartása következtében állnak elő. 13
A Megfelelőségi vezető szabályozási jellegű feladata: megfelelőségi területek és az ehhez kapcsolódó megfelelőségi szabályok körének meghatározása; szabályozási változások nyomon követése, hatáselemzés; szükséges módosítások kezdeményezése. Operatív jellegű feladata: megfelelőségi szabályoknak való megfelelés vizsgálata, ezek megsértésének jelentése a felügyelőbizottság, illetve az igazgatóság felé; megfelelőségi ügyekben való tanácsadás a Társaság ügyvezetése felé; megfelelőséggel kapcsolatos szabályok oktatása a Társaság munkavállalói felé, az ezzel kapcsolatos oktatási anyag folyamatos karbantartása; hatóságok felé fennálló jelentési kötelezettség teljesítése (pl. összeférhetetlenség); Új termékek eljárások bevezetése előtt megfelelőségi szempontú vélemény nyújtása. Pénzmosás jelentési tisztségviselő (kijelölt személy) A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvényben (a továbbiakban: Pmt.) foglaltak alapján a Társaság egységes elvek szerint szabályozza és alkalmazza a pénzmosás és a terrorizmus megelőzésére és megakadályozására vonatkozó normákat. A feladatok ellátására a Pmt-ben foglalt rendelkezéseivel összhangban önálló pozíció létesült, amelynek kötelezettsége aa hozzá érkezett bejelentések azonnali eljuttatása a pénzügyi információs egységként működő hatóság részére. Főbb feladatai: amennyiben szokatlan tranzakcióra egyéb úton információi keletkeznek, ezekről felvilágosítás kérése az alkalmazottól, biztosításközvetítőtől, valamint ezen információk bejelentés formájában való megküldése az alkalmazottak részére rendszeres, de évente legalább egyszeri oktatás, továbbképzés szervezése, az aktuális tapasztalatok átadásával kapcsolattartás a pénzügyi információs egységként működő hatóság kijelölt egységeivel a megfelelő megkeresések esetén információ-szolgáltatás a bejelentett ügyletekről, ügyfelekről, illetve a bejelentésben nem szereplő, szerződéses kapcsolatokról, tranzakciókról (a megkeresésnek meg kell felelnie az egyéb jogszabályokban, így a biztosítókról és biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény, a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvényben megfogalmazott követelményeknek) a pénzmosással és a terrorizmus finanszírozása megelőzésével és megakadályozásával kapcsolatos ellenőrzés céljának, feladatának, rendjének és szabályainak kidolgozása Könyvvizsgáló A Társaság könyvvizsgálatát a KPMG Hungária Könyvvizsgáló, Adó- és Közgazdasági Tanácsadó Kft. (1139 Budapest, Váci út 99.) látja el. A 2013. év során a könyvvizsgáló az auditálási tevékenységen túl egyéb (IFRS) oktatási tevékenységet is végzett.
14
Tájékoztatás Nyilvánosan működő, tőzsdén jegyzett vállalatként a részvényesek, illetve a tőkepiac egyéb szereplőinek rendszeres és hiteles tájékoztatatása a transzparencia biztosítása, a megalapozott befektetői döntéshozatal, valamint a Társaság megítélése szempontjából elengedhetetlen. A Társaság a nyilvánosságra hozatalra és közzétételre vonatkozó jogszabályi előírásokat – így különösen a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvényt, a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvényt, és a nyilvánosan forgalomba hozott értékpapírokkal kapcsolatos tájékoztatási kötelezettség részletes szabályairól szóló 24/2008. (VIII.15.) PM rendeletet – valamint a BÉT vonatkozó szabályzatában foglalt rendelkezéseket betartva teljesíti a nyilvánosságra hozatali és közzétételi kötelezettségét. A Társaság emellett belső szabályzatokat is kidolgozott, a tisztább eljárásrend, átláthatóság érdekében, így rendelkezik Információ-hozzáférési Szabályzattal, és Minősített információ nyilvánosságra hozatalára vonatkozó Szabályzattal. A Társaság a bennfentes, és a potenciálisan bennfentes személyekre kiterjedő belső szabályozással is rendelkezik, amely a hatályos jogszabályi előírásoknak teljes mértékben megfelel. A Társaság vezető állású személyeinek és tisztségviselőinek CIGPANNONIA részvényekkel kapcsolatos tranzakcióit a Társaság a jogszabályi előírásoknak és a belső szabályzatokban foglaltaknak megfelelően közzé teszi, a kötelező közzétételi helyeken megjelenteti. A közgyűlés lebonyolításával összefüggő szabályok, valamint a részvényesi jogok gyakorlásának módja Szavazati jogukat a részvényesek a közgyűlésen személyesen vagy meghatalmazottjuk útján gyakorolhatják. Nem lehetnek meghatalmazottak az igazgatóság és a felügyelőbizottság tagjai, a cégvezető, a könyvvizsgáló valamint a Társaság vezetőállású munkavállalói, kivéve, ha e személyek meghatalmazottként minden egyes határozati javaslatra egyértelmű, a meghatalmazó részvényes által adott írásbeli szavazási utasítással rendelkeznek. Amennyiben a részvényes formanyomtatványon kíván képviseleti meghatalmazást adni, erre vonatkozó kérését a közgyűlési hirdetményben meghatározott határidőn belül és módon kell jeleznie a Társaság részére. A formanyomtatványon adott meghatalmazás csak az adott közgyűlésre szól, de kiterjed a felfüggesztett közgyűlés folytatására és a határozatképtelenség miatt megismételt közgyűlésre is. A formanyomtatványon adott meghatalmazás alakisági követelményeire a Gt. 213. § (4) bekezdése irányadó. A formanyomtatványon adott meghatalmazás alapján részvényesi jogokat gyakorolni csak abban az esetben lehet, ha az a hirdetményben megjelölt határnapig és módon az ott megjelölt címre a Társaság részére megérkezik. A formanyomtatványon adott meghatalmazás annak kifejezett visszavonásáig hatályos. A közgyűlést, annak kezdőnapját legalább harminc nappal megelőzően, a Társaság honlapján, valamint a XVI. fejezetben meghatározott közzétételi helyeken (a továbbiakban együtt: közzétételi helyek) közzétett hirdetmény útján kell összehívni. A közzétételi helyeken 15
történő közzététel mellett azokat a részvényeseket, akik ezt kívánják, elektronikus úton is értesíteni kell. A hirdetmény és a részvényes részére elektronikus úton küldött értesítés közötti eltérés esetén a hirdetményben foglaltak az irányadók. A közgyűlést összehívó hirdetménynek tartalmaznia kell: (a) a Társaság cégnevét és székhelyét; (b) a közgyűlés időpontját és helyét; (c) a közgyűlés megtartásának módját; (d) a közgyűlés napirendjét; (e) a szavazati jog gyakorlásához az alapszabályban előírt feltételeket; (f) a közgyűlés határozatképtelensége esetére a megismételt közgyűlés helyét és idejét; (g) a Gt. 304. § (2) bekezdése szerinti időpontot, valamint a Gt. 304. § (3) bekezdésében foglaltakra vonatkozó tájékoztatást; (h) a felvilágosítás kérésére (Gt. 214. §) és a közgyűlés napirendjének kiegészítésére (Gt. 300. §) vonatkozó jog gyakorlásához az alapszabályban előírt feltételeket; (i) a közgyűlés napirendjén szereplő előterjesztések és határozati javaslatok elérésének időpontjára, helyére és módjára (ideértve a Társaság honaljának címét is) vonatkozó tájékoztatást; (j) az arra vonatkozó információkat, hogy a részvényes milyen határidőn belül és milyen módon jelezheti azon szándékát, hogy formanyomtatványon kíván képviseleti meghatalmazást adni a közgyűlésre. A Társaság a számviteli törvény szerinti beszámoló tervezetének és az igazgatóság, valamint a felügyelőbizottság jelentésének lényeges adatait, az összehívás időpontjában meglévő részvények és szavazati jogok számára vonatkozó összesítéséket (ideértve az egyes részvényosztályokra vonatkozó összesítéseket), valamint a napirenden szereplő ügyekkel kapcsolatos előterjesztések összefoglalóját és a határozati javaslatokat a Társaság hirdetményeinek közzétételére vonatkozó alapszabályi rendelkezések szerint, a közgyűlést legalább huszonegy nappal megelőzően nyilvánosságra hozza. Amennyiben a részvényesek éltek a Gt. 217. §-ban, valamint a 300. §-ban foglalt jogaikkal és ez a közgyűlés napirendjének módosításával jár, akkor a kiegészített napirend, illetve a részvényesek által előterjesztett határozati javaslatok közzétételének módjára e rendelkezés megfelelően irányadó. A közgyűlésen részt venni szándékozó részvényes, illetve részvényesi meghatalmazott nevét a közgyűlés kezdő napját megelőző második munkanapig kell a részvénykönyvbe bejegyezni. A részvénykönyv lezárása nem korlátozza a részvénykönyvbe bejegyzett személy jogát részvényeinek a részvénykönyv lezárását követő átruházásában. A részvénynek a közgyűlés kezdő napját megelőző átruházása nem zárja ki a részvénykönyvbe bejegyzett személynek azt a jogát, hogy a közgyűlésen részt vegyen és az őt, mint részvényest megillető jogokat gyakorolja. A részvényesi jogok gyakorolhatóságának megállapítására tulajdonosi megfeleltetés útján kerül sor, ezért a részvényesi jogok gyakorlásához nincs szükség tulajdonosi igazolásra. A Társaságnál a részvényesek közgyűlés tartása nélkül nem hozhatnak határozatot.
16
A közgyűlés határozatképes, ha azon a szavazásra jogosító részvények által megtestesített szavazatok több mint felét képviselő részvényes jelen van. A határozatképesség megállapításánál az Alapszabály VIII. fejezet 19. és 20. pontjában írt korlátozások figyelembe vételével kell eljárni oly módon, hogy a 10%-os maximális szavazatok fölötti hányadot, amely a saját részvények figyelmen kívül hagyásával számítandó ki, figyelmen kívül kell hagyni. A korlátozás az Alapszabályból 2013. április 19-iki közgyűlés határozatával került ki. A határozatképtelenség miatt összehívott második közgyűlés az eredeti napirenden szereplő ügyekben a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes. A határozatképtelenség miatt megismételt közgyűlést az eredeti közgyűlési meghívóban megjelölt időpontra, az ott meghatározott feltételekkel kell összehívni. A második közgyűlést szabályszerűen összehívottnak kell tekinteni, ha a közgyűlési meghívó az Alapszabály VIII. fejezet 10. pont szerinti tartalmi elemeket tartalmazza. Ha a közgyűlés összehívására nem szabályszerűen került sor, határozathozatalra csak valamennyi szavazásra jogosult részvényes jelenlétében akkor kerülhet sor, ha a részvényesek a közgyűlés megtartása ellen nem tiltakoztak. A részvényesek a nem szabályszerűen összehívott, illetve megtartott közgyűlésen elfogadott határozatot – legkésőbb a közgyűlés napjától számított harminc napon belül – egyhangú határozattal érvényesnek ismerhetik el. Egy részvényes vagy részvényesi csoport (amint az alább meghatározásra kerül) sem gyakorolhatja az összes szavazó részvény által megtestesített szavazatok több mint 10%-át. Részvényesi csoport valamely részvényes és a következő személyek bármelyike együttesen: (a) bármely a részvényest közvetve vagy közvetlenül irányító személy vagy személyek, a részvényes által közvetlenül vagy közvetve irányított személy vagy személyek, vagy az előzőekben meghatározott személy vagy személyek (ideértve a részvényest is) által egyedül vagy közösen irányított személy vagy személyek, ahol az irányítás fogalmára a tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 23. §-nak rendelkezései irányadók; (b) bármely részvényes és a vele a polgári törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 685. § b) pontja, 685/A. §-a vagy 685/B. §-a szerinti viszonyban álló személy vagy személyek; (c) bármely részvényes és a vele a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény 5. § (1) bekezdésének 27. vagy 100. pontja szerinti viszonyban álló személy vagy személyek. Amennyiben egy részvényesi csoport a szavazati jogok több mint 10%-val rendelkezik, a részvényesi csoport összes szavazati joga 10%-ra csökkentendő oly módon, hogy a részvényesi csoport által utoljára szerzett részvényekhez (vagy azok érintett hányadához) kapcsolódó szavazati jogokat figyelmen kívül kell hagyni. A korlátozó rendelkezés közgyűlési határozattal 2013. április 19-től megszüntetésre került. Minden részvényes köteles az igazgatóságot tájékoztatni a részvényesi csoport összetételéről és arról, hogy ő maga és a vele egy részvényesi csoporthoz tartozó személy vagy személyek tulajdonban tartják-e a Társaság részvényeinek 10%-át. Azon részvények vonatkozásában, 17
amelyek megszerzésével a szavazati jogok 10%-nak meghaladása megtörtént, a részvényes, illetve a részvényesi csoport tagjai a Társaság részvénykönyvébe oly módon jegyezhetők be, hogy azok alapján - 10% feletti - szavazati jog nem gyakorolható. A részvényesi csoport összetétele bejelentésének elmulasztása vagy hiányos teljesítése esetén a részvényes illetve a részvényesi csoport tagjai szavazati jogukat bejelentési kötelezettségük teljesítéséig nem gyakorolhatják. A korlátozó rendelkezés közgyűlési határozattal 2013. április 19-től megszüntetésre került. A közgyűlésen a szavazás számítógépes (gépi) úton vagy a szavazatok manuális összeszámlálásával is történhet. A közgyűlést az igazgatóság által kijelölt személy vezeti (levezető elnök). A levezető elnök személyéről a közgyűlésnek nem kell határozatot hoznia. A levezető elnök határozza meg az egyes napirendi pontokkal kapcsolatos vita kereteit, ennek során jogosult a hozzászólások sorrendjét megállapítani, a szót megadni és - amennyiben a részvényes ismételt felszólításra sem szakítja meg a napirendi ponttal kapcsolatban nem álló hozzászólását - megvonni, a részvényes által tett határozati javaslatot annak tartalmát nem érintve pontosítani, illetve a határozati javaslatokról szavazást elrendelni és a hozott határozatot kihirdetni. A közgyűlésen leadott szavazatokat a közgyűlés által megválasztott háromtagú szavazatszámláló bizottság összesíti. A szavazatszámláló bizottság megválasztása során a szavazatszámláló bizottság feladatait a levezető elnök látja el. Javadalmazási nyilatkozat A 2013. évben a Társaság javadalmazási nyilatkozatot nem tett közzé, azonban a tisztségviselők ezen minőségükben kapott díjazását nyilvánosságra hozza.
18
II. Rész FT Jelentés a Felelős Társaságirányítási Ajánlásokban foglaltaknak való megfelelésről A Társaság a Felelős Társaságirányítási Jelentés részeként az alábbi táblázatok kitöltésével nyilatkozik arról, hogy a Budapesti Értéktőzsde Zrt. által kiadott Felelős Társaságirányítási Ajánlások (”FTA”) meghatározott pontjaiban megfogalmazott ajánlásokat, javaslatokat saját társaságirányítási gyakorlata során milyen mértékben alkalmazta. A táblázatok áttekintésével a piaci szereplők könnyen tájékozódhatnak arról, hogy az egyes társaságok felelős társaságirányítási gyakorlata milyen mértékben felel meg az FTA-ban foglalt bizonyos elvárásoknak, továbbá könnyen összehasonlíthatóvá teszi az egyes társaságok gyakorlatát. Az Ajánlásoknak való megfelelés szintje A társaság megjelöli, hogy a vonatkozó ajánlást alkalmazza-e, avagy sem, illetve nemleges válasz esetén rövid tájékoztatást ad arról, hogy milyen okok miatt nem alkalmazta az adott ajánlást. A 1.1.1
Az igazgatóság / igazgatótanács gondoskodott arról, hogy a részvényesek a megfelelő időben hozzájussanak a jogaik gyakorlásához szükséges információkhoz. Igen
A 1.1.2
A társaság az "egy részvény - egy szavazat" elvet alkalmazza. Igen
A 1.2.8
A társaság biztosítja, hogy a tulajdonosok azonos feltételek teljesítésével vehetnek részt a társaság közgyűlésén. Igen
A 1.2.9
A társaság közgyűlési napirendi pontjai között csak olyan témák szerepelnek, melynek témáját pontosan meghatározták, leírták. Igen A határozati javaslatokban kitértek a felügyelő bizottság javaslatára, valamint a döntés hatásainak részletes magyarázatára. Igen 19
A 1.2.10
A napirendi pontokhoz készített részvényesi észrevételeket, kiegészítéseket legkésőbb a közgyűlést két nappal megelőzően közzétették. Igen
A 1.3.8
A közgyűlés napirendi pontjaira tett észrevételeket a részvényesek legkésőbb a regisztrációval egyidejűleg megismerhették. Igen A napirendi pontokra vonatkozóan megtett írásos észrevételeket a közgyűlést két munkanappal megelőzően közzétették. Igen
A 1.3.10
A vezető tisztségviselők megválasztása és visszahívása személyenként külön határozattal történt. Igen
A 2.1.1
Az igazgatóság / igazgatótanács feladatai kiterjednek a 2.1.1 pontban foglaltakra. Igen
A 2.3.1
Az igazgatóság / igazgatótanács előre meghatározott rendszeres gyakorisággal ülést tartott. Igen A felügyelő bizottság előre meghatározott rendszeres gyakorisággal ülést tartott. Igen Az igazgatóság / igazgatótanács ügyrendje rendelkezik az előre nem tervezhető ülések lebonyolításáról, az elektronikus hírközlő eszközök útján történő döntéshozatalról. Igen
20
A felügyelő bizottság ügyrendje rendelkezik az előre nem tervezhető ülések lebonyolításáról, az elektronikus hírközlő eszközök útján történő döntéshozatalról. Igen A 2.5.1
A társaság igazgatótanácsában / felügyelő bizottságában elegendő számú független tag van a pártatlanság biztosításához. Nem Az igazgatóság fokozatosan bővíti a független tagjainak arányát.
A 2.5.4
Az igazgatótanács / felügyelő bizottság rendszeres időközönként (az éves FT jelentés kapcsán) a függetlenség megerősítését kérte függetlennek tartott tagjaitól. Igen
A 2.5.6
A társaság honlapján nyilvánosságra hozta az igazgatótanács / felügyelő bizottság függetlenségével kapcsolatos irányelveit, az alkalmazott függetlenségi kritériumokat. Igen
A 2.6.1
Az igazgatóság / igazgatótanács tagja tájékoztatta az igazgatóságot / igazgatótanácsot (felügyelő bizottságot / audit bizottságot), ha a társaság (vagy bármely leányvállalata) ügyletével kapcsolatban neki (vagy más közeli kapcsolatban álló személynek) jelentős személyes érdeke állt fenn. Igen
A 2.6.2
A testületi és menedzsment tagok (és a velük kapcsolatban álló személyek), valamint a társaság (illetve leányvállalata) között létrejött ügyleteket a társaság általános üzleti gyakorlata szerint, de az általános üzleti gyakorlathoz képest szigorúbb átláthatósági szabályok alapján bonyolították le. Igen A 2.6.2 szerinti, az általános üzleti gyakorlattól eltérő ügyleteket és azok feltételeit elfogadtatták a felügyelő bizottsággal (audit bizottsággal). Igen
21
A 2.6.3
A testületi tag tájékoztatta a felügyelő bizottságot / audit bizottságot (jelölőbizottságot), ha nem a cégcsoporthoz tartozó társaságnál kapott testületi tagságra, menedzsment tagságra vonatkozó felkérést. Igen
A 2.6.4
Az igazgatóság / igazgatótanács kialakította a társaságon belüli információáramlásra, a bennfentes információk kezelésére vonatkozó irányelveit, és felügyelte ezek betartását. Igen Az igazgatóság / igazgatótanács kialakította a bennfentes személyek értékpapír kereskedésére vonatkozó irányelveit, és felügyelte ezek betartását. Igen
A 2.7.1
Az igazgatóság / igazgatótanács javadalmazási irányelveket fogalmazott meg az igazgatóság / igazgatótanács, a felügyelő bizottság és a menedzsment munkájának értékelésére és javadalmazására vonatkozóan. Nem A Társaságnál 2013. évben került sor a teljesítményen és a javadalmazás fedezetéhez igazított javadalmazás bevezetésére. A bevezetés tapasztalatai alapján tudja a Javadalmazási- és Jelölő Bizottság a későbbiekben kidolgozni az igazgatóság, a Felügyelőbizottság, és a menedzsment munkájának értékelését, javadalmazási irányelveket, amelyeket már a 2014 évi közgyűlés elé terjeszt. A felügyelő bizottság véleményezte a javadalmazási irányelveket. Nem Lásd fentebb kifejtetteket. Az igazgatóság / igazgatótanács és a felügyelő bizottság javadalmazására vonatkozó elveket és azok változásait a közgyűlés külön napirendi pontban hagyta jóvá. Igen
22
A 2.7.2.
Az igazgatóság / igazgatótanács az adott üzleti év vonatkozásában értékelte saját munkáját. Igen
A 2.7.2.1 A felügyelő bizottság az adott üzleti év vonatkozásában értékelte saját munkáját. Igen A 2.7.3
Az igazgatóság / igazgatótanács hatáskörébe tartozik a teljesítményének ellenőrzése és javadalmazásának megállapítása.
menedzsment
Igen A menedzsment tagokat illető, a szokásostól eltérő juttatások kereteit és ezek változásait a közgyűlés külön napirendi pontban hagyta jóvá. Igen A 2.7.4
A részvény alapú javadalmazási konstrukciók elveit a közgyűlés jóváhagyta. Igen A részvény alapú javadalmazási konstrukciókkal kapcsolatos közgyűlési döntést megelőzően a részvényesek részletes tájékoztatást kaptak (legalább a 2.7.4 pontban foglaltak szerint) Igen
A 2.7.7
A társaság a Javadalmazási nyilatkozatot elkészítette, és a közgyűlés elé terjesztette. Nem Lásd 2.7.1. pontban kifejtetteket. A Javadalmazási nyilatkozat tartalmazza az igazgatóság / igazgatótanács, a felügyelő bizottság, és a menedzsment egyes tagjainak díjazását. Igen
23
A 2.8.1
Az igazgatóság / igazgatótanács, vagy az általa működtetett bizottság felelős a társaság teljes kockázatkezelésének felügyeletéért és irányításáért. Igen Az igazgatóság / igazgatótanács meghatározott rendszerességgel tájékozódik a kockázatkezelési eljárások hatékonyságáról. Igen Az igazgatóság / igazgatótanács megtette a szükséges lépéseket a főbb kockázati területek azonosítása érdekében. Igen
A 2.8.3
Az igazgatóság / igazgatótanács megfogalmazta a belső kontrollok rendszerével kapcsolatos elveket. Igen A belső kontrollok menedzsment által kialakított rendszere biztosítja a társaság tevékenységét érintő kockázatok kezelését, a társaság célkitűzéseinek elérését. Igen
A 2.8.4
A belső kontrollok rendszerének kialakításánál az igazgatóság / igazgatótanács figyelembe vette a 2.8.4 pontokban szereplő szempontokat. Igen
A 2.8.5
A menedzsment feladata és felelőssége a belső kontrollok rendszerének kialakítása és fenntartása. Igen
A 2.8.6
A társaság kialakított egy független belső ellenőrzési funkciót, mely az audit bizottságnak / felügyelő bizottságnak tartozik beszámolási kötelezettséggel. Igen
24
A belső audit csoport legalább egyszer beszámolt az audit bizottságnak / felügyelő bizottságnak a kockázatkezelés, a belső kontroll mechanizmusok és a társaságirányítási funkciók működéséről. Igen
A 2.8.7
A belső ellenőrzési tevékenységet az audit bizottság / felügyelő bizottság megbízása alapján a belső ellenőrzés hajtja végre. Igen A belső ellenőrzés szervezetileg elkülönül az operatív vezetést végző menedzsmenttől. Igen
A 2.8.8
A belső audit tervet az audit bizottság javaslata alapján az igazgatóság / igazgatótanács (felügyelő bizottság) hagyta jóvá. Igen
A 2.8.9
Az igazgatóság / igazgatótanács elkészítette jelentését a részvényesek számára a belső kontrollok működéséről. Igen Az igazgatóság / igazgatótanács kidolgozta a belső kontrollok működéséről készített jelentések fogadásával, feldolgozásával, és saját jelentésének elkészítésével kapcsolatos eljárásait. Igen
A 2.8.11
Az igazgatóság / igazgatótanács beazonosította a belső kontrollok rendszerének lényeges hiányosságát, s felülvizsgálta és átértékelte az ezzel kapcsolatos tevékenységeket. Igen
A 2.9.2
Az igazgatóság / igazgatótanács, a felügyelő bizottság és az audit bizottság minden esetben értesítést kapott arról, ha a könyvvizsgálónak adott megbízás jellegénél
25
fogva jelentős ráfordítást jelenthet, érdekütközést idézhet elő, vagy bármilyen más módon lényeges hatással lehet az üzletmenetre. Igen A 2.9.3
Az igazgatóság / igazgatótanács tájékoztatta a felügyelő bizottságot arról, hogy a társaság működését lényegesen befolyásoló eseménnyel kapcsolatban bízta meg a könyvvizsgálatot ellátó gazdálkodó szervezetet, illetve külső szakértőt. Igen Az igazgatóság / igazgatótanács határozatában előzetesen rögzítette, hogy milyen események tekinthetőek olyannak, melyek jelentősen befolyásolják a társaság működését. Nem A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény ad útmutatást a vonatkozásban, hogy milyen események tekinthetőek olyannak, amelyek jelentősen befolyásolják a társaság működését.
A 3.1.6
A társaság honlapján nyilvánosságra hozta az audit bizottságra delegált feladatokat, a bizottság célkitűzéseit, ügyrendjét, összetételét (a tagok nevének, rövid életrajzának és kinevezése idejének feltüntetésével). Igen
A 3.1.6.1 A társaság honlapján nyilvánosságra hozta a jelölőbizottságra delegált feladatokat, a bizottság célkitűzéseit, ügyrendjét, összetételét (a tagok nevének, rövid életrajzának és kinevezése idejének feltüntetésével). Igen
A 3.1.6.2 A társaság honlapján nyilvánosságra hozta a javadalmazási bizottságra delegált feladatokat, a bizottság célkitűzéseit, ügyrendjét, összetételét (a tagok nevének, rövid életrajzának és kinevezése idejének feltüntetésével). Igen
26
A 3.2.1
Az audit bizottság / felügyelő bizottság felügyelte a kockázatkezelés hatékonyságát, a belső kontroll rendszer működését és a belső ellenőrzés tevékenységét is. Igen
A 3.2.3
Az audit bizottság / felügyelő bizottság pontos és részletes tájékoztatást kapott a belső ellenőr és a független könyvvizsgáló munkaprogramjáról; s megkapta a könyvvizsgáló könyvvizsgálat során feltárt problémákra vonatkozó beszámolóját. Igen
A 3.2.4
Az audit bizottság / felügyelő bizottság az új könyvvizsgáló jelölttől bekérte a 3.2.4 szerinti feltáró nyilatkozatot. Igen
A 3.3.1
A társaságnál jelölőbizottság működik. Nem A Társaságnál összevont Javadalmazási és Jelölő Bizottság működik.
A 3.3.2
A jelölőbizottság gondoskodott a személyi változások előkészítéséről. Igen A feladatokat a Javadalmazási és Jelölő Bizottság végezte. A jelölőbizottság áttekintette a menedzsment tagok kiválasztására és kinevezésére vonatkozó eljárásokat. Igen A feladatokat a Javadalmazási és Jelölő Bizottság végezte. A jelölőbizottság értékelte a testületi és menedzsment tagok tevékenységét. Nem A Javadalmazási és Jelölő Bizottság ebben az évben a vezető testületek kialakítására fókuszált, az értékeléshez a személyi változások miatt nem áll rendelkezésre megfelelő értékelési időszak. A jelölőbizottság megvizsgálta a testületi tagok jelölésére vonatkozó összes olyan javaslatot, melyet a részvényesek, vagy az igazgatóság / igazgatótanács terjesztett elő.
27
Igen Lásd a 2.7.1 Ajánlás kapcsán kifejtetteket. A 3.4.1
A társaságnál javadalmazási bizottság működik. Nem A Társaságnál összevont Javadalmazási és Jelölő Bizottság működik.
A 3.4.2
A javadalmazási bizottság a testületek és a menedzsment javadalmazásának rendszerére (díjazás egyéni szintje, struktúrája) tett javaslatot, illetve végzi ennek ellenőrzését. Igen A feladatokat a Javadalmazási és Jelölő Bizottság végezte.
A 3.4.3
A menedzsment javadalmazását a javadalmazási bizottság javaslata alapján az igazgatóság / igazgatótanács hagyta jóvá. Nem A feladatokat a Javadalmazási és Jelölő Bizottság végezte, az igazgatóság a jóváhagyásról formális döntést nem hozott. Az igazgatóság / igazgatótanács javadalmazását a javadalmazási bizottság javaslata alapján a közgyűlés hagyta jóvá. Igen A javadalmazási bizottság a részvényopciók, költségtérítések, egyéb juttatások rendszerét is ellenőrizte. Igen
A 3.4.4
A javadalmazási bizottság javaslatokat fogalmazott meg a javadalmazási elvekre vonatkozóan. Nem Lásd a 2.7.1 pontban írtakat.
A 3.4.4.1 A javadalmazási bizottság javaslatokat fogalmazott meg az egyes személyek javadalmazására vonatkozóan. 28
Nem Lásd a 2.7.1 pontban írtakat. A 3.4.4.2 A javadalmazási bizottság szerződések feltételeit.
áttekintette
a
menedzsment tagokkal
kötött
Nem Lásd a 2.7.1 pontban írtakat A 3.4.4.3 A javadalmazási bizottság ellenőrizte, hogy a társaság eleget tett-e a javadalmazási kérdéseket érintő tájékoztatási kötelezettségeknek. Nem Lásd a 2.7.1 pontban írtakat. A 3.4.7
A javadalmazási bizottsági tagok többsége független. Igen
A 3.5.1
Az igazgatóság / igazgatótanács nyilvánosságra hozta indokait a javadalmazási és a jelölőbizottság összevonásával kapcsolatban. Nem Lásd a 2.7.1 pontban írtakat.
A 3.5.2
Az igazgatóság / igazgatótanács végezte el a jelölőbizottság feladatait, s ennek indokairól tájékoztatást adott ki. Nem A feladatokat a Javadalmazási és Jelölő Bizottság végezte.
A 3.5.2.1 Az igazgatóság / igazgatótanács végezte el a javadalmazási bizottság feladatait, s ennek indokairól tájékoztatást adott ki. Nem A feladatokat elvégezte, de tájékoztatás kiadására nem került sor.
A 4.1.1
Az igazgatóság / igazgatótanács a társaság nyilvánosságra hozatali irányelveiben meghatározta azokat az alapelveket és eljárásokat, amelyek biztosítják, hogy 29
minden, a társaságot érintő, illetve a társaság értékpapírjainak árfolyamára hatást gyakorló jelentős információ pontosan, hiánytalanul és időben közzétételre kerüljön, hozzáférhető legyen. Igen A 4.1.2
Az információ szolgáltatás során a társaság biztosította, hogy minden részvényes, piaci szereplő azonos elbánás alá esik. Igen
A 4.1.3
A társaság nyilvánosságra hozatali irányelveiben kitér az elektronikus, internetes közzététel eljárásaira. Igen A társaság honlapját a nyilvánosságra hozatali szempontok, és a befektetők tájékoztatását szem előtt tartva alakítja ki. Igen
A 4.1.4
Az igazgatóság / igazgatótanács felmérte a nyilvánosságra hozatali folyamatok hatékonyságát. Igen
A 4.1.5
A társaság honlapján közzétette társasági eseménynaptárát. Igen
A 4.1.6
A társaság az eves jelentésében és honlapján tájékoztatta a nyilvánosságot stratégiai céljairól, a fő tevékenységével, üzleti etikával, az egyéb érintett felekkel kapcsolatos irányelveiről is. Nem A stratégia célok a közgyűlésen szóban ismertetésre kerültek.
A 4.1.8
Az igazgatóság / igazgatótanács az éves jelentésben nyilatkozott arról, hogy az éves pénzügyi kimutatások könyvvizsgálatával megbízott könyvvizsgáló gazdasági szervezet milyen jellegű, és nagyságrendű egyéb megbízást kapott a társaságtól, illetve annak leányvállalatától.
30
Igen A 4.1.9
A társaság éves jelentésében, illetve honlapján nyilvánosságra hozza az igazgatóság / igazgatótanács, felügyelő bizottság és a menedzsment tagjainak szakmai pályafutásáról szóló információkat. Igen
A 4.1.10
A társaság tájékoztatást adott az igazgatóság / igazgatótanács, felügyelő bizottság belső szervezetéről, működéséről. Igen Az Alapszabály – amely a honlapról letölthető – tartalmazza a két testület felépítését, feladatait.
A 4.1.10.1 A társaság tájékoztatást adott az igazgatóság / igazgatótanács, menedzsment munkájának, valamint az egyes tagok értékelésekor figyelembe vett szempontokról. Nem Lásd 2.7.1. pontban kifejtetteket. A 4.1.11
A társaság az éves jelentésében, illetve honlapján a javadalmazási nyilatkozatban tájékoztatta a nyilvánosságot az alkalmazott javadalmazási irányelvekről, azon belül az igazgatóság / igazgatótanács, felügyelő bizottság és a menedzsment tagjainak díjazásáról, javadalmazásáról. Nem Lásd a 2.7.1 pontban kifejtetteket.
A 4.1.12
Az igazgatóság / igazgatótanács közzétette a kockázatkezelési irányelveit, melyben kitért a belső kontrollok rendszerére, az alkalmazott kockázatkezelési alapelvekre és alapvető szabályokra, illetve a főbb kockázatok áttekintő ismertetésére. Igen
A 4.1.13
A piaci szereplők tájékoztatása érdekében a társaság évente, az éves jelentés közzétételekor, nyilvánosságra hozza felelős társaságirányítással kapcsolatos jelentését.
31
Igen A 4.1.14
A társaság honlapján nyilvánosságra hozza a bennfentes személyeknek a társaság részvényei értékpapír kereskedelmével kapcsolatos irányelveit. Igen A társaság az igazgatóság / igazgatótanács, felügyelő bizottság, és a menedzsment tagok a társaság értékpapírjaiban fennálló részesedését, illetve a részvény-alapú ösztönzési rendszerben fennálló érdekeltségét az éves jelentésben és a társaság honlapján feltüntette. Igen
A 4.1.15
A társaság az éves jelentésben és a társaság honlapján közzétette az igazgatóság / igazgatótanács tagjainak és a menedzsment bármilyen harmadik féllel való kapcsolatát, amely a társaság működését befolyásolhatja. Igen
32
Javaslatoknak való megfelelés szintje A társaságnak meg kell adnia, hogy az FTA vonatkozó javaslatát alkalmazza-e, avagy sem (Igen / Nem).
J 1.1.3
A társaságnál befektetői kapcsolattartással foglalkozó szervezeti egység működik.
Igen / Nem
J 1.2.1
A társaság közzétette honlapján a közgyűlésének lebonyolítására és a részvényes szavazati jogának gyakorlására (kitérve a meghatalmazott útján történő szavazásra) vonatkozó összefoglaló dokumentumát.
Igen / Nem
J 1.2.2
A társaság alapszabálya a társaság honlapján megtekinthető.
Igen / Nem
J 1.2.3
A társaság honlapján a 1.2.3 pontnak megfelelő (a társasági események fordulónapjára vonatkozó) információkat közzétették.
Igen / Nem
J 1.2.4
A 1.2.4 pont szerinti közgyűlésekkel kapcsolatos információkat, dokumentumokat (meghívó, előterjesztések, határozati javaslatok, határozatok, jegyzőkönyv) a társaság honlapján nyilvánosságra hozta.
Igen / Nem
J 1.2.5
A társaság közgyűlését úgy tartotta meg, hogy azzal lehetővé tette a részvényesek minél nagyobb számban való megjelenését.
Igen / Nem
J 1.2.6
A társaság a kézhezvételt követő öt napon belül, az eredeti közgyűlési meghívó közzétételével megegyező módon közzétette a napirendi pontok kiegészítését.
Igen / Nem
J 1.2.7
A társaság által alkalmazott szavazási eljárás biztosította a tulajdonosok döntésének egyértelmű, világos és gyors meghatározását.
Igen / Nem
J 1.2.11
A társaság a részvényesek kérésére elektronikusan is továbbította a közgyűléshez kapcsolódó információkat.
Igen / Nem
J 1.3.1
A közgyűlés elnökének személyét a társaság közgyűlése a napirendi pontok érdemi tárgyalása előtt elfogadta.
Igen / Nem
J 1.3.2
Az igazgatóság / igazgatótanács és a felügyelő bizottság a közgyűlésen képviseltette magát.
Igen / Nem
33
J 1.3.3
A társaság alapszabálya lehetőséget ad arra, hogy a társaság közgyűlésein az igazgatóság / igazgatótanács elnökének, vagy a társaság részvényeseinek kezdeményezésére harmadik személy is meghívást kapjon, s a közgyűlésen a kapcsolódó napirend megtárgyalásakor hozzászólási és véleményezési jogot kapjon.
Igen / Nem
J 1.3.4
A társaság nem korlátozta a közgyűlésen résztvevő tulajdonosok felvilágosítást kérő, észrevétel tételi és indítványozási jogát, és ahhoz semmilyen előfeltételt nem támasztott.
Igen / Nem
J 1.3.5
A társaság honlapján három napon belül közzétette azokra a kérdésekre vonatkozó válaszait, melyeket a közgyűlésen nem tudott kielégítően megválaszolni. A társaság közzétette magyarázatát a válaszok megtagadására vonatkozóan.
Igen / Nem
J 1.3.6
A közgyűlés elnöke és a társaság biztosította, hogy a közgyűlésen felmerülő kérdésekre történő válaszadással a törvényi, valamint tőzsdei előírásokban megfogalmazott tájékoztatási, nyilvánosságra hozatali elvek ne sérüljenek, illetve azok betartásra kerüljenek.
Igen / Nem
J 1.3.7
A közgyűlési döntésekről a társaság sajtóközleményt jelentetett meg, illetve sajtótájékoztatót tartott.
Igen / Nem
J 1.3.11
Az egyes alapszabály módosításokról a társaság közgyűlése külön határozatokkal döntött.
Igen / Nem
J 1.3.12
A társaság a határozatokat, valamint a határozati javaslatok ismertetését, illetve a határozati javaslatokkal kapcsolatos lényeges kérdéseket és válaszokat is tartalmazó közgyűlési jegyzőkönyvét a közgyűlést követő 30 napon belül közzétette.
Igen / Nem
J 1.4.1
A társaság 10 munkanapon belül kifizette azon részvényesei számára az osztalékot, akik ehhez minden szükséges információt, illetve dokumentumot megadtak.
Igen / Nem
J 1.4.2
A társaság nyilvánosságra hozta az ellene irányuló felvásárlást megakadályozó megoldásokkal kapcsolatos irányelveit.
Igen / Nem
J 2.1.2
Az igazgatóság / igazgatótanács ügyrendje tartalmazza az igazgatóság / igazgatótanács felépítését, az ülések előkészítésével, lebonyolításával és a határozatok megfogalmazásával kapcsolatos teendőket és egyéb, az igazgatóság / igazgatótanács működését érintő kérdéseket.
Igen / Nem
34
J 2.2.1
A felügyelő bizottság ügyrendjében és munkatervében részletezi a bizottság működését és feladatait, valamint azokat az ügyintézési szabályokat és folyamatokat is, amelyek szerint a felügyelő bizottság eljárt.
Igen / Nem
J 2.3.2
A testületi tagok az adott testületi ülést legalább öt nappal megelőzően hozzáfértek az adott ülés előterjesztéseihez.
Igen / Nem
J 2.3.3
Az ügyrendben szabályozásra kerül a nem testületi tagok testületi ülésen való rendszeres, illetve eseti részvétele.
Igen / Nem
J 2.4.1
Az igazgatóság / igazgatótanács tagjainak megválasztása átlátható módon történt, a jelöltekre vonatkozó információk legalább öt nappal a közgyűlést megelőzően nyilvánosságra kerültek.
Igen / Nem
J 2.4.2
A testületek összetétele, létszáma megfelel a meghatározott elveknek.
2.4.2 pontban
Igen / Nem
J 2.4.3
A társaság bevezető programjában az újonnan választott nem-operatív testületi tagok megismerhették a társaság felépítését, működését, illetve a testületi tagként jelentkező feladataikat.
Igen / Nem
J 2.5.2
Az elnöki és vezérigazgatói hatáskörök megosztását a társaság alapdokumentumaiban rögzítették.
Igen / Nem
J 2.5.3
A társaság tájékoztatást tett közzé arról, hogy az elnöki és vezérigazgatói tisztség kombinálása esetén milyen eszközökkel biztosítja azt, hogy az igazgatóság / igazgatótanács objektívan értékeli a menedzsment tevékenységét.
Igen / Nem
J 2.5.5
A társaság felügyelő bizottságának nincs olyan tagja, aki a jelölését megelőző három évben a társaság igazgatóságában, illetve menedzsmentjében tisztséget töltött fel.
Igen / Nem
J 2.7.5
Az igazgatóság / igazgatótanács, a felügyelő bizottság és a menedzsment javadalmazási rendszerének kialakítása a társaság, és ezen keresztül a részvényesek stratégiai érdekeit szolgálja.
Igen / Nem
J 2.7.6
A társaság felügyelő bizottsági tagok esetében fix összegű javadalmazást alkalmaz, s nem alkalmaz részvényárfolyamhoz kötött javadalmazási elemet.
Igen / Nem
35
J 2.8.2
Az igazgatóság / igazgatótanács a kockázatkezelési alapelveket és alapvető szabályokat a menedzsment azon tagjaival együttműködve dolgozta ki, akik a kockázatkezelési folyamatok megtervezéséért, működtetéséért, ellenőrzéséért, valamint a társaság napi működésébe történő beépítéséért felelősek.
Igen / Nem
J 2.8.10
A belső kontrollok rendszerének értékelésénél az igazgatóság / igazgatótanács figyelembe vette a 2.8.10 pontban foglalt szempontokat.
Igen / Nem
J 2.8.12
A társaság könyvvizsgálója felmérte és értékelte a társaság kockázatkezelési rendszereit, valamint a menedzsment kockázatkezelési tevékenységét, s erre vonatkozó jelentését benyújtotta az audit bizottságnak / felügyelő bizottságnak.
Igen / Nem
J 2.9.1
Az igazgatóság / igazgatótanács ügyrendje kitér a külső tanácsadó szolgáltatásainak igénybevétele esetén követendő eljárásra.
Igen / Nem
J 2.9.1.1
A felügyelő bizottság ügyrendje kitér a külső tanácsadó szolgáltatásainak igénybevétele esetén követendő eljárásra.
Igen / Nem
J 2.9.1.2
Az audit bizottság ügyrendje kitér a külső tanácsadó szolgáltatásainak igénybevétele esetén követendő eljárásra.
Igen / Nem
J 2.9.1.3
A jelölőbizottság ügyrendje kitér a külső tanácsadó szolgáltatásainak igénybevétele esetén követendő eljárásra.
Igen / Nem
J 2.9.1.4
A javadalmazási bizottság ügyrendje kitér a külső tanácsadó szolgáltatásainak igénybevétele esetén követendő eljárásra.
Igen / Nem
J 2.9.4
Az igazgatóság / igazgatótanács a közgyűlési napirendi pontokat megtárgyaló üléseire tanácskozási joggal meghívhatja a társaság könyvvizsgálóját.
Igen / Nem
J 2.9.5
A társaság belső ellenőrzése együttműködött a könyvvizsgálóval a könyvvizsgálat eredményes végrehajtása érdekében.
Igen / Nem
J 3.1.2
Az audit bizottság elnöke rendszeresen tájékoztatja az igazgatóságot / igazgatótanácsot a bizottság egyes üléseiről, és a bizottság legalább egy jelentést készített az ügyvezető testületnek, illetve a felügyelő bizottságnak az adott üzleti évben.
Igen / Nem
36
J 3.1.2.1
A jelölőbizottság elnöke rendszeresen tájékoztatja az igazgatóságot / igazgatótanácsot a bizottság egyes üléseiről, és a bizottság legalább egy jelentést készített az ügyvezető testületnek, illetve a felügyelő bizottságnak az adott üzleti évben.
Igen / Nem
J 3.1.2.2
A javadalmazási bizottság elnöke rendszeresen tájékoztatja az igazgatóságot / igazgatótanácsot a bizottság egyes üléseiről, és a bizottság legalább egy jelentést készített az ügyvezető testületnek, illetve a felügyelő bizottságnak az adott üzleti évben.
Igen / Nem
J 3.1.4
A társaság bizottságai olyan tagokból állnak fel, akik megfelelő képességgel, szakértelemmel és tapasztalattal rendelkeznek feladataik ellátásához.
Igen / Nem
J 3.1.5
A társaságnál működő bizottságok ügyrendje tartalmazza a 3.1.5 pontba foglaltakat.
Igen / Nem
J 3.2.2
Az audit bizottság / felügyelő bizottság tagjai teljes körű tájékoztatást kaptak a társaság számviteli, pénzügyi és működési sajátosságairól.
Igen / Nem
J 3.3.3
A jelölőbizottság legalább egy értékelést készített az igazgatóság / igazgatótanács elnöke számára az igazgatóság / igazgatótanács működéséről, illetve az igazgatóság / igazgatótanács egyes tagjainak munkájáról, megfeleléséről az adott üzleti évben.
Igen / Nem
J 3.3.4
A jelölőbizottság tagjainak többsége független.
Igen / Nem
J 3.3.5
A jelölőbizottság ügyrendje kitér a 3.3.5 pontban foglaltakra.
Igen / Nem
J 3.4.5
A javadalmazási bizottság gondoskodott a javadalmazási nyilatkozat elkészítéséről.
Igen / Nem
J 3.4.6
A javadalmazási bizottság kizárólagosan az igazgatóság / igazgatótanács nem-operatív tagjaiból áll.
Igen / Nem
J 4.1.4
A társaság nyilvánosságra hozatali irányelvei legalább az 4.1.4 pontban foglaltakra kiterjednek.
Igen / Nem
Az igazgatóság / igazgatótanács a nyilvánossági folyamatok hatékonyságára vonatkozó vizsgálatának eredményéről az éves
Igen / Nem
37
jelentésben tájékoztatta a részvényeseket. J 4.1.7
A társaság pénzügyi kimutatásait az IFRS elveknek megfelelően készíti el.
Igen / Nem
J 4.1.16
A társaság angol nyelven is elkészíti és nyilvánosságra hozza tájékoztatásait.
Igen / Nem
38
