A budapesti légszennyezés hatása a mészkövekre Készítette: Bor Anikó, másodéves környezetmérnök hallgató
Konzulens: Dr. Török Ákos Dr. Kopecskó Katalin Budapest, 2007.
Tartalomjegyzék
1. Bevezetés 2. Budapesti légszennyezettség 3. Mészkő 4. Mállás 4.1. Mállási kérgek 4.1.1.Fekete sík kéreg 4.1.2. Gömbös fekete kéreg 4.1.3. Fekete porkéreg 4.1.4. Világos, vékony mállási kéreg 4.1.5. Vastag fehér mállási kéreg 4.2. Mechanikai mállás 5. Mintavétel és minták jellemzése 6. Röntgendiffrakció, fáziselemzés 7. Minták kiértékelése 8. Jövőbeni kutatási terv 9. Összefoglalás 10. Köszönetnyílvánítás 11. Felhasznált irodalom 12. Mellékletek
3.oldal 4.oldal 7.oldal 8.oldal 8.oldal 8.oldal 9.oldal 9.oldal 9.oldal 10.oldal 11.oldal 12.oldal 15.oldal 16.oldal 19.oldal 20.oldal 20.oldal 21.oldal 22.oldal
2
1. Bevezetés Az ipar rohamos fejlődésével a környezetre káros hatást kifejtő anyagok mennyisége is jelentősen megnőtt. A talaj és a víz folyamatos szennyezése mellett a levegőt szennyező anyagok is egyre nagyobb és nagyobb koncentrációban kerültek a légkörbe. Ezek kémia összetevői károsíthatják a nyálkahártyát, a légutakat, a tüdőt és az érrendszert, nagy szerepet játszanak a klímaváltozásban - gondoljunk csak az üvegházhatásra – roncsolják, pusztítják a természetes és az épített környezetet. Mindenki hallott már a Skandináv országokat sújtó savas eső problémáról, a növények leveleire lerakódó porrészecskékről, melyek gátolják a fotoszintézist, műemlékeink aggasztó ütemű pusztulásáról. Hazánkban az egyik legkedveltebb építési kőanyag a durva mészkő, könnyű megmunkálhatósága és dekoratív megjelenése miatt számos műemléki és középületben került beépítésre hazánkban. E kőzet felhasználásával épült például a Citadella, az Országház, vagy az Opera. Gyakori előfordulása miatt már számos hazai kutató foglalkozott a durva mészkő tulajdonságainak kutatásával (Kertész, 1988; Török, 2002, 2003, 2005; Rozgonyi, 2002). Ez a kőfajta igen érzékenyen reagál a környezeti hatásokra, az ipar, illetve a közlekedés által a levegőbe került légszennyező anyagokra, porozitása, szövetszerkezete miatt. A környezeti hatások nagyobb településeken koncentráltabban jelentkeznek, ezért Budapest három pontjáról gyűjtöttem be elemzésre por és kéreg mintákat durva mészkövekről, hogy megvizsgálhassam a légszennyezés mészköveken kifejtett hatását.
3
2. Budapesti légszennyezettség Budapest egyes részeinek a levegőszennyezettsége igen eltérő. A belvárosi kerületek és egyes külső városrészek jelentősen szennyezettek, még a budai oldal hegyvidéki területein a levegő csaknem tiszta (M2. ábra). Az összesített légszennyezettségi index alapján a város levegőjét mégis szennyezettnek minősítették. A szennyezettség döntő hányadát a gépjármű közlekedés okozza. Egyes becslések szerint a főváros levegőjét terhelő nitrogén-oxidok, a por, a szén-monoxid, a policiklikus aromás szénhidrogének (PAH) és az illékony szénhidrogének (VOC) kb. 80%-a közlekedés révén kerül a levegőbe. A mészköveken megfigyelhető mállási folyamatokhoz vezető, levegő minőséget rontó összetevők főleg a kén-dioxid (SO2), és az ülepedő por. Az 1996. és 2002. közötti mérési adatok alapján (Bozó Szlávik, Vaskövi, Váraljai (2004)) a kén-dioxid koncentrációk az éves határérték alatt voltak a fővárosban, és folyamatosan csökkentek (1. ábra). 90 80 70
µg/m
3
60
határérték
50 40 30 20 10
on a oc kh ol m Li sz ab on H el sin ki St
rc el
Bé cs
Ba
üs sz el
Br
V ar só
A th én
Sa ra je vo Lj ub ja Th na es sa lo ni ki K ra kk ó Bu da pe st Lo nd on Be rl i n
0
1. ábra Európai városok kén-dioxid szennyezettsége (Bozó, Szlávik, Vaskövi, Váraljai (2004))
A diagramon látható, hogy a felsorolt európai nagyvárosokban a kén-dioxid szélsőértékek 4-81 µg/m3 között változtak. Budapest a feltüntetett 30 µg/m3-rel a középmezőnyben szerepel, ami jóval a megengedett 50 µg/m3 -es határérték alatt található.
A fővárosban gyakoriak a rövid idejű, nagy szálló por koncentrációk. Ülepedő por tekintetében pedig jóval a határérték feletti koncentrációk adódtak (2. ábra). (Bozó, Szlávik, Vaskövi, Váraljai (2004)) 140
120
PM10 TSP Határért. PM10 Határért.TSP
µg/m3
100
80
60
40
20
m ck ho l
At hé n
St o
Kr ak kó Br üs sz el Lo nd on
Bé cs
rs ó Va
rli n Bu da pe st Zü ric Th h es sa lo ni ki H el sin ki
Be
a
Pr ág a
Ri g
Ba rc el on a
0
2. ábra Európai városok porszennyezettsége (Bozó L., Szlávik J., Vaskövi B.-né, Váraljai I.(2004))
A diagram az európai viszonyokat tükrözi, miszerint TSP-re (Teljes Szálló Por) nézve az átlagos budapesti koncentráció 51 µg/m3, ami hazánkat ismételten a középmezőnybe sorolja, azonban meghaladja 1 µg/m3-rel a 2005-ben szigorított a határértéket. Az összesítő értékelés hazánk levegőminőségéről (VITUKI, 2006) szerint a 24 órás 50 µg/m -es PM10-re (10 µm-nél kisebb méretű légszennyező anyagok) előírt határértéknél a Kosztolányi Dezső téren 153, a Honvéd telepen 152, a Széna téren pedig 27 alkalommal regisztráltak magasabb koncentrációt 2006-ban. 3
A levegőminőséget az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat (OLM) méri és értékeli az egész ország, így Budapest területén is. Az OLM az automata működésű mérőhálózatból és a manuális mérőhálózatból (RIV) áll. Budapesten 11 db automata mérőállomás található a térképen jelölt helyeken (3.ábra). (A térképen nem jelölik a 12. mérőállomást, ami Újpalotán van.)
3. ábra Automata mérőállomások Budapesten (www.kvvm.hu/olm)
A 11 állomásból választottam ki hármat (Kosztolányi Dezső tér, Széna tér, Honvéd telep), melyek környékéről begyűjtött mészkövek összetételbeni elváltozásait vizsgáltam röntgendiffrakciós készülékkel.
3. Mészkő A mészkövek vegyi vagy biogén eredetű üledékes kőzetek, amelyek tenger vagy édesvízből válnak ki. Hasonló módon keletkezik a homokkő, ami törmelékes üledékes kőzet, vagy a kőszén, ami szerves eredetű üledékes kőzet. A mészköveknek három alapvető típusát különböztetjük meg: • durva, • forrásvízi, • tömött mészkő. A tömött és durva mészkő tengeri eredetű, még a forrásvízi mészkő kiválhatott forrásvizekből, köthető vízesésekhez, vagy keletkezhetett vízfolyásokban, tavakban. A durva mészkő többnyire nem teljesen tiszta. Tartalmazhat kalcitot (CaCO3) vagy más ásványokat, mint például agyagot, dolomitot. A kőzet világos sárga - fehéres sárga színű. Jellemző, hogy apró, jól lekerekített szemcséket, ooilidokat tartalmazhat. Az ooilidos szövet mellett megjelennek még olyan kőzetváltozatok is, amelyekben nagy számú csigamaradvány, illetve vörösalga (Lithothamniumok) töredékek fordulnak elő. A forrásvízi mészkő (travertin) barnás-sárga, krémszínű, erősen cementált, kemény kőzet. Pórusainak mérete változó az egészen kicsitől a nagyokig. Sokszor található benne különböző növény- és állatmaradvány. A tömött mészkő nevét jellemző tömöttségéről kapta. Színe lehet vörös (Tardos), zöld, sárga, vagy akár fehér is (Siklós). A kőzetre jellemző a kalcitér, valamint az állatmaradványok előfordulása. Építőipari felhasználásuk során 2 féle mészkövet különbözetünk meg: • Kemény mészkő. Két legismertebb bányája: Süttő, ahol fehéret és Tardosbánya, ahol hússzínű, úgynevezett magyar márványt bányásznak. Ebből a kőzetből épült a Parlament lábazata, a Művészetek palotája, ezt használták az Erzsébet téri park burkolataként.. • Puha mészkő. Ragadványneve a mészhomokkő. Ez a kőzet bányanedvesen könnyen faragható. Legismertebb bányái Sóskút és a termeléssel mára már felhagyott Fertőrákos. Ezt a kőzetet használták fel a Lánchíd pilléreinek, a Gellért-hegy számos támfalának építésekor.
4. A mészkövek mállása A mészköveken megfigyelt szerkezetbeni elváltozásokat jelentősen fokozzák azok a légkörbe került szennyezőanyagok, melyek esővízben oldódva híg savat képeznek, és így oldják a mészkövet. SO2 + H2O = H2SO3 SO3 + H2O = H2SO4 CO2 + H2O Ù H2CO3 Az észlelt mállási jelenségeket több nagy csoportba lehet besorolni (Török 2003): mállási kéregképződés, mechanikai mállás, oldódás, biológiai mállás és emberi beavatkozások. A csoportokon belül több mállási formát tudunk megkülönböztetni. Ezek az elváltozások természetesen egymással kombinálódhatnak, és egy felületen akár egyszerre több jelenség is megfigyelhető.
4.1. Mállási kérgek Az egyik legjelentősebb mállási forma a durva mészköveken a mállási kéreg megjelenése, ami a károsodás mértékétől függően néhány millimétertől akár néhány centiméterig a kőzet belseje felé haladva, lecsökkentheti annak teherbíróképességét. Ezeket színük és alakjuk alapján csoportosíthatjuk tovább. A sötét kérgek közül megkülönböztetünk fekete sík, gömbös fekete, valamint sötét porkérget. A világos mállási kérgeket vastagságuk szerint két csoportba soroljuk: vékony és vastag.
4.1.1. Fekete sík kéreg A fekete sík kéreg esőtől és széltől védett helyeken alakulhat ki, ahol a levegőből származó apró por és koromrészecskék meg tudnak tapadni a kőzet felületén, majd folyamatosan beépülnek a mállási kéregbe.
4. ábra Fekete sík kéreg (Török)
8
4.1.2. Gömbös fekete kéreg Ez a sötétszürke, fekete néhány milliméteres szőlőszemekre emlékeztető képződmény az esőtől védett helyeken, például párkányok, díszítőelemek alatt gyakori. Erős antropogén szennyező hatás mellett akár egy centiméter vastagságú porkéreg is megjelenhet a mészköveken (5. ábra). A fekete porkéreg a levegőben található szennyezőanyagok megkötődése, majd a kőzettel kémiai reakcióba lépése révén alakul ki.
5. ábra Gömbös fekete kéreg
4.1.4. Világos, vékony mállási kéreg A néhány milliméter vastagságú vékony mállási kéreg főleg esőnek kitett falszakaszokon alakul ki. Általában egyenletesen követi a kőelem felületét. Hajlamos a felpikkelyeződésre, felhólyagosodásra.
6. ábra Felpikkelyesedett világos, vékony mállási kéreg (Török)
4.1.5. Vastag fehér mállási kéreg Ez a kemény, cementált kéreg típus akár a centiméteres vastagságot is elérheti. Sok esetben csak a kéreg leválása után figyelhető meg a jelenléte a kőzeten
7. ábra Vastag, leváló fehér kéreg (Török)
10
4.2. Mechanikai mállás Igen gyakori mállási jelenségcsoport, amely egész kőzettömböket is érinthet. Legfontosabb változata a kéregleválás, melynek eredményeként a kőzetből a felső akár 0,5–1 cm-es felület is leeshet. A kemény, gipszes kéreg megszűnésével az alatta található gyengébb, gyakran szemcsésen kipergő, durva mészkőfelszín feltáródik és gyors ütemű pusztulásnak indul felületi védelem hiányában. Kéregleválással és szemcsekipergéssel lekerekített, hátráló kőzetfelületek jönnek létre. A kipergő felületen újabb, úgynevezett másodlagos kéreg is kialakulhat, amelyik a kőzetmállást lassítja. A felülethátrálásnak a másik változata a felleveleződés és a felhólyagosodás. Ekkor vékony, milliméteres lapocskák válnak le a kőzet felületéről, ahol szelektív mállást is megfigyelhetünk, amelynek során a felület nem egyenletesen pusztul le. A durva mészköveken a relief kialakulással járó mállási formák közül az ún. méhsejtes mállási forma a leggyakoribb. Változó méretű repedések is megjelenhetnek a kőzeten. Az egyes mállási jelenségek a kéregképződés és a mechanikai mállás igen gyakran összetetten jelentkeznek a kőzeteken (Török 2003).
8. ábra Kéregleválás a Vágány utcában
11
5. Mintavétel és minták jellemzése Három mészkőfalról vettem mintát Budapesten, a Ménesi, a Rómer Flóris és a Huba utcában. A Ménesi utcában három mintát vettem (9. ábra). A fal aljáról vett minta felületét fekete por kéreg borította (10. ábra). A második (11. ábra ) és harmadik minta (12.ábra), amit a fal magasabb részeiről gyűjtöttem, már erősen degradálódott, sötét, felbuborékosodó kéreg volt.
9. ábra Mintavétel helye a Ménesi utcában
10. ábra Ménesi-1
11. ábra Ménesi-2
12. ábra Ménesi-3
A Rómer Flóris utcában egy támfalból vettem két mintát (15. ábra). A mészkő felületén már itt is kialakult a fekete kéreg (13. 14. ábra ), mely egyes esőtől védett helyeken gömbös szerkezetű volt.
13. ábra Rómer-1
14.ábra Rómer-2
15. ábra Mészkőfal a Rómer Flóris utcában
A harmadik mintavételi hely a Huba utcában volt, ahol egy templom lábazatából vettem mintát. jól megfigyelhető volt a mészkőrétegen kialakuló porréteg (16., 17. ábra ).
16. ábra Huba-1
17. ábra Huba-2
13
Minta sorszáma 1.
Mintavétel helye Ménesi utca
2.
Ménesi utca
3. 4.
Ménesi utca Rómer Flóris utca
5.
Rómer Flóris utca
6.
Huba utca
Jellemzés Fekete porkéreg a mészkő felületén Fekete gömbös, szőlőfürtökre emlékeztető kéreg Fekete gömbös kéreg Levállt fekete porkéreg, felszínre került mészkő Pusztuló kőzet a fekete kéreg alatt. Fekete porkéreg a kőzet felületén
18. ábra a begyűjtött minták jellemzése
19. ábra Mintavételi helyek térképen jelölve
14
Röntgendiffrakció
X
X X
6. Röntgendiffrakció, fáziselemzés A különböző mintavételi helyeken begyűjtött mintákat röntgendiffrakciós készülékkel vizsgáltam, hogy a mintában található vegyületeket azonosítsam. Az ásványtani jellemzők minőségi analízise a vizsgálandó minta röntgenfelvétele alapján történik, az ismert standardanyagok azonos módon készült röntgendiffrakciós képeivel összevetve. A minták azonosítása, összetett minták esetén, a főkomponensek kimutatása azok néhány jellemző, nagy intenzitású vonala és az azok közötti távolságok alapján is végrehajtható, a kísérletileg meghatározott adatoknak a kristályos anyagok adatbankokban hozzáférhető ismert adataival történő összehasonlítása útján. A röntgendiffrakciós analízisek során a kristályos szerkezetekre érkező röntgensugarak elhajlanak, diffrakciós és interferencia jelenséget produkálnak. Ez akkor fordulhat elő, ha a kristályok rácsállandói és az alkalmazott röntgensugárzás hullámhossznagyságrendje azonos. A diffrakció során intenzív sugárnyalábot akkor kapunk, ha az egyes hálózati síkokról visszavert sugarak erősítik egymást. (Ez csak akkor fordul elő, ha az eltérített sugarak úthosszának különbsége az alkalmazott röntgensugárzás hullámhosszának egész számú többszöröse.) Az interferenciakép adatokat szolgáltat a kristály szerkezetére és minőségére vonatkozóan.
20. ábra Bragge egyenlet ábrázolása
2BC = 2d sin θ= nλ
(Bragge egyenlet),
ahol θ a röntgensugarak rácssíkkal bezárt szöge, BC a sugarak útkülönbsége, d két rács sík távolsága. Interferencia csak akkor lép fel, ha θ≤ 2d. (www.geothink.hu) A diffrakciós módszerhez PHILIPS PW 3710 diffraktométert használtam. A mérés paraméterei a következők voltak: - generátor feszültség: 40 kV, - generátor áramerősség: 30 mA, - a röntgencső anódja: Cu (hosszú finom fókuszú röntgencső), - hullámhossza (K Alpha 1): 1,54060 Å, - beépített monokromátorral. Az adatgyűjtéshez és azok értékeléséhez a PC-APD (Version 3.5) szoftvert, valamint Total Access Diffraction Database PDF-2 (PLUS 42) adatbázis és adatbázis kezelő szoftvert használtam.
15
7. Minták kiértékelése
21. ábra Ménesi utcai minta kiértékelése
A minták kiértékelésekor az első mintában ami Ménesi utcából való a kőzetben jelentős mennyiségben találtunk gipszet (CaSO4*2H2O), ami mint másodlagos ásvány alakul ki a pusztulásnak indult mészkövek felületén a savas esők és a kalcit kémiai reakciójának eredményeként. Találtunk kvarcot (SiO2), ami a szálló porból, vagy az anyakőzetből származik, muszkovitot (60263) (KAl2Si3O10(OH)2), klinoklórt (70165) ((Mg, Fe2+)5Al(Si3Al)O10(OH)8) és illitet (248495) (K0,6-0,85Al2(Si, Al)4O10(OH)2), amelyek a szálló por alkotóelemei. Az utóbbi kettő agyagásvány, és azon belül is a klinoklór a kloritcsoportba, az illit a hidrocsillámok csoportjába tartozik. A mintában található szén (261079) köthető a diesel üzemű gépjárművek részecske (főleg korom) kibocsátásához.
16
22. ábra Rómer Flóris utcai minta
A Rómer Flóris utcából származó második mintában is jelentős mennyiségben találtunk gipszet (CaSO4*2H2O). Ezen felül illitet (20462) (K0,6-0,85Al2(Si, Al)4O10(OH)2), klinoklórt (160362) ((Mg, Fe2+)5Al(Si3Al)O10(OH)8), szenet (261079) és biotitet (420603) (K(Mg, Fe2+)3AlSi3O10(OH, F)2) is.
23. ábra Huba utcai minta diffraletogramja
A harmadik mintát a Huba utcában gyűjtöttem. A mintában kalcitot, jelentős mennyiségű gipszet (CaSO4*2H2O), valamint elemi szenet (korom) (261080), kvarcot (SiO2), kálium-karbonátot (K2CO3) (160820) és biotit csillámot (K(Mg, Fe2+)3AlSi3O10(OH, F)2) (421437) találtunk.
17
A diffraktogramok kiértékelése után szembetűnő, hogy a minták közül a Rómer Flóris és a Ménesi utcai minta megközelítőleg azonos mennyiségben tartalmazott gipszet (CaSO4*2H2O). (24.ábra ) Mindegyik mintában találtunk valamilyen csillámot, szenet és kvarcot (SiO2) A Ménesi utcaiban muszkovitot (KAl2Si3O10(OH)2), míg a Rómer Flóris és Huba utcaiban biotitet (K(Mg, Fe2+)3AlSi3O10(OH, F)2). A minták klorit, illetve illit tartalma is a szálló porból kerülhetett a mészkövek felületére.
24. ábra Gipsz
18
8. Jövőbeni kutatási terv
Kutatásom folytatásaként a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium engedélyével és segítségével a Budapest területén található 12 db automata levegőminőség-mérőállomás tetején sóskúti miocén korú durva mészkőből kifúrt mintákat helyezek el 2 évre. Azért az automata mérőállomások tetejére, mivel így pontos adatok állnak rendelkezésemre, a szennyezőanyagok koncentrációjáról, így lehetőségem lesz az eredmények összehasonlító kiértékelésére. A köveket egy oldalán kivágott műanyag dobozban helyezem ki, ami az időjárás viszontagságaival szemben védi a kihelyezett mintákat. Két különböző szövet típusú sóskúti durva mészkövet helyezek ki: egy porózus és egy kevésbé porózus szerkezetűt, amelyeket a doboz tetejéről damilon lógatok, hogy a szél és így a levegő minden irányból jól érje. A mészköveket két évre helyezem ki, hogy biztos eredményeket kapjak. A két éves program alatt az állomásokat háromhavonta felkeresem, hogy két–két kőzetet cseréljek, így három hónapos periódusokban is össze tudom hasonlítani a város különböző pontjairól begyűjtött mintákat. A fennmaradó kőzetekből kettőt fél évre, kettőt egy évre, kettőt másfél, és még kettőt két évre helyezek ki. Két év leforgása alatt körülbelül 210 darab mintát fogok kihelyezni. A kőzeteken különböző vizsgálatokat végzek. Elektronmikroszkóppal a kialakult másodlagos ásványok morfológiáját, a kőzetek megváltozott szövetszerkezetét vizsgálnám, az elektronmikroszkóp energiadiszperz feltétje segítségével (röntgenfluoreszcenciás módszerrel) a felületre merőleges irányban a kén koncentráció változásást követném nyomon. Röntgendiffrakciós vizsgálattal a megjelenő másodlagos ásványokat minőségileg, derivatográfiás vizsgálattal pedig mennyiségileg vizsgálnám. A begyűjtött kőzeteket kiértékelve pontos adataim lennének a mészkövek pusztulási folyamatáról, időbeni lefolyásáról, kiváltó okairól.
25. ábra A csepeli automata mérőállomás
26. ábra Mintavételi hely kiválasztása a csepeli
(www.kvvm.hu)
mérőállomás tetején
19
9. Összefoglalás A műemlék épületeinkben gyakran felhasznált durva mészkövek fokozott pusztulásnak vannak kitéve az erősen szennyezett levegőjű városokban, mint például Budapest. A levegőben fokozott koncentrációban megtalálható szennyezőanyagok közül a kén-dioxid, vagy ülepedő por jelentős mértékben felgyorsítják ezt a folyamatot. A mészköveken kialakuló különböző mállási kérgek roncsolják a szövet szerkezetét, kéregleválások révén pedig felszínre juthat egy sérülékeny kőzet felület, mely az időjárással szemben kevésbé ellenálló. A Budapest különböző pontjairól (Ménesi utca, Rómer Flóris utca, Huba utca) begyűjtött mészköveken kialakult kérgek mindegyikben megtaláltuk a gipszet, ami másodlagos ásvány révén a kőzetek pusztulására utal. Legjelentősebb mennyiségben a Rómer Flóris utcai mintában mutattuk ki. Mindegyik mintában találtunk kormot aminek jelentős része a gépjárművek kipufogója által kibocsátott részecskeként kerül a légkörbe. Mindegyikben találtunk csillámot is. A Ménesi utcában muszkovitot, még a másik két helyen biotitot. Ezenkívül kimutatható volt a szállóporból illit és klorit. Az eredmények alapján kijelenthetem, hogy a vizsgált mészkőkérgeken már megfigyelhető volt a légszennyezés okozta minőség romlás. Előtanulmányaimon túl elkezdtem egy kutatást, amely során közel 210 darab sóskúti miocén korú durva mészkövet helyezek ki a levegőminőség mérőállomások tetejére, hogy figyelemmel kísérhessem a mészkövek pusztulásának folyamatát, és a levegőben található szennyezőanyagok kapcsolatát.
10. Köszönetnyílvánítás Szeretnék köszönetet mondani Dr. Kopecskó Katalinnak és Dr. Török Ákosnak, a dolgozat létrejöttében való közreműködésért, a mintavételi eredmények kiértékelésekor nyújtott segítségért, a segítő szavakért. Köszönettel tartozom Árpás Endre technikusnak és Emszt Gyula tanszéki mérnöknek a mintatestekért, valamint Dr. Kleb Béla tiszteleti egyetemi tanárnak, aki ismét felkeltette a geológia iránti érdeklődésemet.
20
11. Felhasznált irodalom 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.
Internet 1: www.kvvm.hu Internet 2: http://members.chello.hu/dasy.kft/d_emis.html Internet 3: www.kvvm.hu/olm Internet 4: www.wikipedia.hu Internet 5:http://www.qub.ac.uk/geomaterials/epsrc/ Internet 6:www.geothink.hu Összesítő értékelés hazánk levegőminőségéről VITUKI 2006. Bozó L., Szlávik J., Vaskövi B.-né, Váraljai I.(2004): A levegőminőség alakulása Magyarországon az 1990-2003 közötti időszakban (tanulmány) 9. Kleb B.(2006): Mérnökgeológia, Műegyetemi Kiadó, Budapest, 10. Juhász M., Farkas I.: Budapest légszennyezettségi adatai 11. Pápay Z., Török Á. (2005): Durva mészkövek időtállóságának és szövetszerkezetének kapcsolata 12. Török Á. (2003): Durva mészkőből épült műemlékek károsodása légszennyeződés hatására
12. Mellékletek
M1. ábra Budapest levegőjének szennyezettsége az automata és manuális mérőhálozat adatai alapján 2005. SO2 (Összesítő értékelés hazánk levegőminőségéről VITUKI 2006)
M2. ábra Budapest levegőjánek szennyezettsége az automata és a manuális mérőhálózat adatai alapján 2005. Ülepedő és szállópor (Összesítő értékelés hazánk levegőminőségéről VITUKI 2006)
22
