A budapesti kerékpáros közlekedés regionális fejlesztési lehetőségei

CATCH-MR Dissemination Workshop Budapest, 2012. november 23.

A budapesti kerékpáros közlekedés regionális fejlesztési lehetőségei Bencze-Kovács Virág kerékpáros stratégiai koordinátor Budapesti Közlekedési Központ

Kerékpáros fejlesztési célok A Budapest Közlekedési Rendszerének Fejlesztési Terve szerint "2020-ig kerékpáros közlekedés fejlesztésének célja, a helyváltoztatásokon belül a kerékpározás 10 %-os részesedésének elérése". Ennek megvalósítása érdekében a BKK az alábbi területeken kezdte meg a fejlesztéseket. • • • • •

Belső városrész komplex kerékpárosbarát fejlesztése Kerékpárforgalmi főhálózat fejlesztése, kapacitív, és biztonságos kiépítése Közbringa (Bubi) rendszer bevezetése Kombinált utazások támogatása (közösségi közlekedés és a kerékpár kapcsolata) Kerékpáros szolgáltatások fejlesztése és információ felületek kialakítása, kommunikáció

Bencze-Kovács Virág: A budapesti kerékpáros közlekedés regionális fejlesztési lehetőségei

2

Kerékpáros fejlesztési célok Belváros (Bubi, komplex kerékpáros barát fejlesztés, teljes átjárhatóság II. Hungária gyűrűn belüli rész (átmeneti zóna, főhálózat fejlesztése, jó kapcsolatok fejlesztése) III. Külső kerületek, előváros I.


3

Kutatás célja és módszerei A közlekedési és módváltási szokások és preferenciák megismerésére következő kutatásokat végeztük el: • Forgalomfelvételek: keresztmetszeti számlálás, és kikérdezés Budapest városhatárnál, részletes kérdőív • Háztartásfelvételek: személyes interjúk 13 településen a kiválasztott szektorban • B+R (kombinált módhasználat) felmérése a 70 és 71-es számú vasútvonalakon • A BKK honlapján és a fősodrú médiában is megjelent, valamennyi szektorra kiterjedő on-line kérdőív • Workshopok A régiós kerékpáros utazáslánc Bencze-Kovács Virág: A budapesti kerékpáros közlekedés regionális fejlesztési lehetőségei

4

Kimutatható trendek A budapesti kerékpáros forgalom növekedése (1994 – 2010) hat csomóponti számlálás átlaga alapján

Andrássy úti kerékpár detektor adatai [kp/nap] Nyári max. 1200 kp/nap, Nov. 500 kp/nap http://kerekparszamlalo-andrassy-befele.visio-tools.com/

5 Bencze-Kovács Virág: A budapesti kerékpáros közlekedés


6

Kerékpár jegy eladás növekedése Eladott MÁV e-ticket kerékpárjegyek 2010-2011

BKV bérlethez eladott kiegészítő kerékpáros matricák száma és változása

700 1200

600 500

1000

400

800

300 200

2010

600

2011

2011 2012

400 100 0

200 0

Adatok forrása: MÁV-Start Zrt.

Adatok forrása: BKKZrt.


7

Kérdőíves felmérés megállapításai Kerékpárral Budapestre ingázók forgalomáramlási ábrája szektorokra bontva, távolság és kerékpárhasználat módja szerint


8


9

Kérdőíves felmérés megállapításai Kerékpárhasználat jellege Végig kerékpározom 26%

2 kerékpárt használok, egyet az otthonomtól a megállóig/állomásig, egyet az érkezési helytől az úticélig 4%

A tömegközlekedési megállóig kerékpározom (B+R) 4% Tömegközlekedéssel utazom, és az érkezési helyen szállok kerékpárra (fordított B+R) 2%

Magammal viszem a HÉV-en/vonaton 64%

On-line kérdőív n=550


10

Kérdőíves felmérés megállapításai


11

Kérdőíves felmérés megállapításai a kerékpárhasználat és B+R együttes aránya az összes utazásból 3%-ot tesz ki. Az alkalmi kerekezők száma ennél lényegesen magasabb: a válaszadók közel egytizede (9,5%) teszi meg budapesti utazásainak legalább öt százalékát részben, vagy végig kerékpárral. A válaszadó (kerékpárt nem használók) közel fele a kerékpáros útvonalak jobb kialakítása (értsd: megléte, fenntartása) esetén kerékpározna, második helyen, 18% a kerékpárszállítási körülményeken javítana. Rendre 14 és 15% jelölte meg válaszként a biztonságos megállóhelyi tárolási lehetőséget, és a munkába kerékpárral közlekedők valamilyen fajta támogatását. A kerékpárosok cca. 2/3-a magával viszi a kerékpárját vonaton/héven és az ¼-e végig teker. Azaz létezik a kerékpárral közlekedőknek több olyan rétege, amely nagyobb távolságot is napi szinten megtesz. válaszadóknak csak 61%-a tapasztalt kerékpárszállítással kapcsolatos torlódásokat  Kerékpár szállítási igény nem tömeges de jelentős: 10-60 percre kerékpározók 7% rendszeresen használná, 23% alkalmanként


12

Kerékpáros főhálózat fejlesztése Ezen fejlesztések indikatív tervei már a 2009. évi Budapest Közlekedési Rendszerfejlesztési Tervben is rögzítésre kerültek: • Solymár felé: Pesthidegkút - Solymár közötti erdei szakasz • Óbuda: Bécsi út, Aranyhegyi patak menti útvonal • Budai Hegyvidék: Konkoly-Thege út Jánoshegyi út – városhatár; Szépjuhászné út Jánoshegyi út – Máriaremetei út; Irhás árok – Rétköz utca kerékpáros útvonal kijelölése • Érd felé: nagytétényi kerékpárút hiányzó szakaszai, Nagytétényi út és a 6-os menti hiányzó szakaszok • Vác felé: Váci út – Reviczky u. – Vadgesztenye u. – Tábor u. Duna part – Szilágyi u.; pesti Duna-parti gerincút hiányzó szakaszai • Dunakeszi felé: Megyeri út és Külső Szilágyi út városhatárig, és vasút alatti kapcsolat • Fót felé: Régi Fóti út mentén • Csömör-Kistarcsa felé: Szabadföldi út mentén hiányzó szakasz és M0 keresztezés • Gyál felé: Nagykőrösi út Hoffner u. – városhatár • Gödöllő felé: Rákos-patak menti kerékpárút Bencze-Kovács Virág: A budapesti kerékpáros közlekedés regionális fejlesztési lehetőségei

13

Összefoglaló értékelés  A kerékpáros utazások 60% nem turisztikai hanem munkába, iskolába járás.  Jelenleg a kombinált közlekedési módként való használat az elővárosban jellemzőbb, de figyelemreméltó a kerékpár, mint önálló közlekedési eszköz volumene is: 45% a bérleten spórol, tarifa rendszer fejlesztése szükséges, B+R bővítése és népszerűsítése szükséges  A forgalomfelvételek alapján az becsülhető, hogy a Budapestre bejáró hivatásforgalom mintegy 3,5%-a, közel 15 ezer ember jelenleg is napi szinten használja a kerékpárt.  A fejlesztések költségigényessége, illetve a helyközi és helyi kerékpárszállítási igé-nyeknek a jelenleg is zsúfolt járműveken való kielégítése miatt elsősorban Észak-Pest és Dél-Pest szektora javasolható akcióterületként. Bencze-Kovács Virág: A budapesti kerékpáros közlekedés regionális fejlesztési lehetőségei

14

Fejlesztési javaslatok Horizontális fejlesztési javaslatok • Tarifarendszer alakítása az új igényekhez illeszkedve • Kerékpározás támogatása munkáltatói vagy adókedvezmények bevezetésével • Ösztönző kampányok • Új kerékpáros tervezési módszertan kidolgozása • Egységes kerékpáros létesítmény fenntartó szervezet

Fizikai fejlesztési javaslatok • Kerékpárutak utak, kerékpáros útvonalak karbantartása, fenntartása, felújítása • B+R kerékpártárolók, kerékpárosbarát csomópontok kialakítása • Járművek kerékpárosbarát kialakítása • Hálózati folytonosság biztosítása


15

Várható eredmények •

•

Az egész város és régió tekintetében - az elmúlt 10 évben a számítások szerint ~1%-al nőtt a kerékpáros modal-split. Jelen gazdasági helyzet, és a kilátások (melyek a kerékpárhasználat változására pozitív hatással vannak) mellett az infrastruktúrafejlesztésekkel további ~1%-os fejlődés érhető el rövidtávon, melyhez a nemzetközi tapasztalatok alapján még 1%-os növekedés várható a közbringa rendszer (Bubi) miatt. A belvárosi rövid utazások tekintetében a jelenlegi 3-5 % körüli kerékpáros modal split értékhez képest a dupplázódás elérhető cél 2020-ig.


16

Bencze-Kovács Virág Budapesti Közlekedési központ Kerékpáros stratégiai koordinátor [email protected]


17

A budapesti kerékpáros közlekedés regionális fejlesztési lehetőségei

Recommend Documents