A BUDAPESTI GÉPÉSZETI SZAKKÉPZÉSI CENTRUM MECHATRONIKAI SZAKGIMNÁZIUMÁNAK SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

A BUDAPESTI GÉPÉSZETI SZAKKÉPZÉSI CENTRUM MECHATRONIKAI SZAKGIMNÁZIUMÁNAK SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2016.

A Mechatronikai Szakgimnázium Szervezeti és Működési Szabályzata

Tartalom 1. 2.

Bevezetés............................................................................................................................. 4 AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETE .................................................................................................. 5

2.1. Az iskola szervezeti ábrája ..................................................................................................5 2.2. A szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje ........................................................6 2.2.1. Az intézmény szervezeti egységei: ......................................................................................6 2.2.2. A belső kapcsolattartás rendje: ...........................................................................................7 3.

AZ INTÉZMÉNY IRÁNYÍTÁSA .................................................................................................. 9

3.1. Az intézmény vezetési struktúrája, a vezetők közötti munkamegosztás ...........................9 3.2. A vezetők nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendje ...............14 3.3. A kiadmányozás szabályai .................................................................................................14 3.4. A képviselet szabályai .......................................................................................................14 3.5. Az intézményvezető vagy intézményvezető-helyettes akadályoztatása esetén a helyettesítés rendje .................................................................................................................15 3.6. Az intézményvezető feladat- és hatásköréből leadott feladat- és hatáskörök ................15 4.

AZ INTÉZMÉNY KÖZÖSSÉGEI ............................................................................................... 16

4.1. A pedagógusok közösségei ...............................................................................................16 4.1.1. A nevelőtestület ................................................................................................................16 4.1.2. Szakmai munkaközösségek ...............................................................................................16 4.2. A tanulók közösségei .........................................................................................................17 4.2.1. A diákönkormányzat..........................................................................................................17 4.2.2. Az iskolai sportkör .............................................................................................................18 4.3. A szülők közösségei ...........................................................................................................18 5.

A MŰKÖDÉS RENDJE........................................................................................................... 19

5.1. A tanulók nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendje ...............19 5.2. Az alkalmazottak nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendje ...19 5.3. A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel ...............................................................................................20 5.4. Helyiségek, berendezések használatának szabályai .........................................................21 6. 7. 8.

AZ EGYÉB FOGLALKOZÁSOK CÉLJA, SZERVEZETI FORMÁI, IDŐKERETEI .................................. 21 A FELNŐTTOKTATÁS ........................................................................................................... 22 AZ INTÉZMÉNY KAPCSOLATAI ............................................................................................. 22

8.1. A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja ...........................................................22 8.2. A vezetők és a partnerszervezetek közötti kapcsolattartás formája és rendje ................22 Az iskolával partnerkapcsolatban álló szervezetekkel az iskolavezetés tartja a kapcsolatot a feladatoknak és tevékenységeknek megfelelő gyakorisággal személyesen vagy elektronikus úton. .........................................................................................................................................22 8.3. Kapcsolattartás a kamarával és a gyakorlati oktatásban résztvevő gazdálkodó szervezetekkel ..........................................................................................................................22 8.4. Kapcsolattartás a pedagógiai szakszolgálatokkal és a pedagógiai szakmai szolgáltatókkal ..................................................................................................................................................22 8.5. Kapcsolattartás a gyermekjóléti szolgálattal ....................................................................22 8.6. Kapcsolattartás az iskola-egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval ....23 9.

AZ ÜNNEPÉLYEK, MEGEMLÉKEZÉSEK RENDJE ...................................................................... 23

9.1. A hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok ..........................................................23 2. oldal


10.

AZ INTÉZMÉNYI VÉDŐ, ÓVÓ ELŐÍRÁSOK ............................................................................. 23

10.1. Védő, óvó előírások, amelyeket a tanulóknak az intézményben való tartózkodás során meg kell tartaniuk ....................................................................................................................23 10.2. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje .................................................24 10.3. Rendkívüli esemény esetén szükséges teendők .............................................................25 11. 12. 13.

A PEDAGÓGIAI MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK RENDJE .................................................... 25 A TANULÓVAL SZEMBEN LEFOLYTATÁSRA KERÜLŐ FEGYELMI ELJÁRÁS RÉSZLETES SZABÁLYAI26 AZ INTÉZMÉNYI ADMINISZTRÁCIÓ ...................................................................................... 28

13.1. Az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítésének rendje .....28 13.2. Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje 28 14. 15.

Az intézményi alapdokumentumokról való tájékozódás rendje............................................ 29 EGYÉB SZABÁLYOZÁSOK ..................................................................................................... 29

15.1. A tanuló által készített dolgok tulajdonjoga ...................................................................29 15.2. Pedagógusok tankönyvekkel, informatikai eszközökkel való ellátása ............................29 16.

Záró rendelkezések ............................................................................................................ 29

16.1. Az SZMSZ hatálybalépése ...............................................................................................29 16.2. Az SZMSZ felülvizsgálata .................................................................................................29 16.3. Az intézményben működő egyeztető fórumok nyilatkozatai .........................................30 16.4. Fenntartói nyilatkozat .....................................................................................................30 MELLÉKLETEK ................................................................................................................................ 31 1. SZ. MELLÉKLET A szabályzat alapjául szolgáló jogszabályok ......................................................... 31 2. SZ. MELLÉKLET Az iskolai könyvtár működési szabályzata ........................................................... 32 3. SZ. MELLÉKLET A könyvtár Gyűjtőköri szabályzata ...................................................................... 34 4. sz. melléklet Könyvtárhasználati szabályzat ................................................................................ 37 5. SZ. MELLÉKLET Tankönyvtári és tartós tankönyvek szabályzata ................................................... 38 6. SZ. MELLÉKLET Bélyegző használati szabályzat ............................................................................ 40 7. SZ. MELLÉKLET Adatkezelési szabályzat ...................................................................................... 42

3. oldal


1. Bevezetés Az iskola neve, címe:

BUDAPESTI GÉPÉSZETI SZAKKÉPZÉSI CENTRUM MECHATRONIKAI SZAKGIMNÁZIUMAA OM azonosító: 203031 1118 Budapest Rétköz utca 39.

Az iskola fenntartója: Nemzetgazdasági Minisztérium működtetője: Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal 1085 Budapest Baross utca 52. Ellátandó alaptevékenység:  szakmai középfokú oktatás  szakmai képzés: villamosipar és elektronika ágazatban, gépészet ágazatban Az alaptevékenységet meghatározó jogszabályok:  A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény  A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény Az SZMSZ célja A köznevelési intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat határozza meg. Megalkotása a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25. §-ában foglalt felhatalmazás alapján történik. A szervezeti és működési szabályzat határozza meg a köznevelési intézmény szervezeti felépítését, továbbá a működésre vonatkozó mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. A szervezeti és működési szabályzat a kialakított cél- és feladatrendszerek, tevékenység-csoportok és folyamatok összehangolt működését, racionális és hatékony kapcsolati rendszerét tartalmazza. Az SZMSZ területi, személyi, időbeli hatálya Az SZMSZ és a mellékletét képező egyéb belső szabályzatok betartása az intézmény valamennyi közalkalmazottjára és egyéb foglalkoztatói valamint, tanulói jogviszonyban álló alkalmazottjára, tagjára nézve kötelező érvényű. Hatálya kiterjed mindazokra, akik belépnek az intézmény területére, használják helyiségeit, létesítményeit, az intézménnyel kapcsolatban állnak. Az SZMSZ előírásai érvényesek az intézmény területén a benntartózkodás ideje alatt, valamint az intézmény által külső helyszínen szervezett rendezvényeken a rendezvények ideje alatt. Az SZMSZ visszavonásig érvényes. A Szervezeti és Működési Szabályzatot a nevelőtestület fogadja el. Az elfogadás előtt a diákönkormányzat és a szülői közösség nyilvánít véleményt. Az SZMSZ életbe lépéséhez a fenntartó egyetértése szükséges.

4. oldal


2. AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETE 2.1. Az iskola szervezeti ábrája

5. oldal


2.2. A szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje 2.2.1. Az intézmény szervezeti egységei: Intézményvezetés Az iskola vezetője az igazgató, aki – a köznevelési törvény előírásai szerint – felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, a takarékos gazdálkodásért, dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörébe. A nevelési-oktatási intézmény vezetője felel továbbá a pedagógiai munkáért, az intézmény belső ellenőrzési rendszerének működtetéséért, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, a nevelő-és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzéséért, a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért. A köznevelési intézmény vezetője jogosult az intézmény hivatalos képviseletére. Az igazgató közvetlenül irányítja az igazgatóhelyettesek munkáját, az iskolatitkárt, és a könyvtáros tanárt. Kapcsolatot tart a szakszervezetekkel, a diákönkormányzattal, a szülői közösséggel, illetve biztosítja a működésük feltételeit. Az igazgató közvetlen munkatársai az igazgatóhelyettesek. Az iskolavezetés hetente munkaértekezletet tart. Nevelőtestület A nevelőtestület – a köznevelési törvény 70. § alapján – a nevelési-oktatási intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagja a nevelési-oktatási intézmény valamennyi pedagógus munkakört betöltő munkavállalója, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő egyéb felsőfokú végzettségű dolgozója. A nevelőtestület a nevelési és oktatási kérdésekben a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben a köznevelési törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként pedig véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. A nevelőtestület évente két alkalommal beszámoló értekezletet, évente két alkalommal fogadóórás szülői értekezletet, évente két alkalommal osztályozó értekezletet tart. Az értekezletek rendjét az éves munkaterv tartalmazza. A nevelőtestület ezeken túlmenően szükség szerint munkaértekezletet tart, amelyet az igazgató vezet. Szakmai munkaközösségek A munkaközösséget a legalább öt, azonos tantárgyat, tantárgycsoportot illetve azonos nevelési feladatot ellátó pedagógus alkotja. Ennek megfelelően az iskolában hét munkaközösség működik. Szervezeti elhelyezkedésüket az iskola szervezeti ábrája mutatja. Nevelő-oktató munkát segítő alkalmazottak    

Iskolatitkár Rendszergazda Iskolapszichológus Könyvtáros

Feladataikat a munkaköri leírások tartalmazzák. 6. oldal


Diákkörök, diákönkormányzat Az iskola tanulói a nevelés-oktatással összefüggő tevékenységük megszervezésére, a demokráciára, közéleti felelősségre nevelés érdekében – a házirendben meghatározottak szerint – diákköröket hozhatnak létre, amelyek létrejöttét a nevelőtestület segíti. Jogosultak küldöttel képviseltetni magukat a diákönkormányzatban. A diákönkormányzat munkáját e feladatra kijelölt kolléga segíti. Szülői közösség Az iskolában a szülők jogaik érvényesítése, kötelességeik teljesítése érdekében, az intézmény működését, munkáját érintő kérdésekben véleményezési, javaslattevő joggal rendelkező szülői közösség működik. Az osztályszintű szülői közösséggel az osztályfőnökök tartják a kapcsolatot, az iskolai szintű szülői közösséggel pedig az igazgatóhelyettes. 2.2.2. A belső kapcsolattartás rendje: A vezetők kapcsolattartása Az iskolai vezetők és az egyes belső szervezetek közötti kapcsolattartás megvalósul:  a mindennapos szóbeli, elektronikus kapcsolattartás formájában;  a heti rendszerességgel megtartott vezetői értekezleteken;  havi rendszerességgel a szakmai munkaközösségek vezetői és / vagy egy adott feladattal megbízott kolléga részvételével;  az igazgató, vagy az igazgatóhelyettesek részvételével zajló szakmai munkaközösségek munkamegbeszélésein;  az iskolai munkatervben szereplő nevelőtestületi értekezleteken, rendezvényeken; A nevelőtestület egy-egy kisebb tanulói közösség neveltségi szintjének elemzését, tanulmányi munkájának értékelését, az adott közösség problémáinak megoldását az érintett közösséggel közvetlen kapcsolatban álló pedagógusokra ruházza át. Kapcsolattartás a szakmai munkaközösségekkel Az iskolában tevékenykedő szakmai munkaközösségek folyamatos működését és a munkaközösség tagjai közötti kapcsolattartást a szakmai munkaközösségek vezetői szervezik, az iskolai és a munkaközösségi munkatervek alapján. A munkaközösség-vezetők felelnek a rendszeres információátadásért. A munkaközösség-vezetők havonta írásban tájékoztatják az igazgatót a tanévi feladatok végrehajtásának teljesítéséről és a munkaközösségi tagok egyéb tevékenységéről. Kapcsolattartás a szülőkkel Az iskola pedagógusai, osztályfőnökei és vezetői a szülői értekezleteken (évente 2 alkalommal), szülői fogadónapokon (évente 2 alkalommal), iskolai rendezvényeken rendszeres kapcsolatot tartanak a szülőkkel. A tanuló tanulmányi előmenetelét, hiányzását az e-naplón keresztül követheti a szülő. Az iskola egészét, vagy tanulói csoportokat érintő kérdésekben az osztályfőnökök, illetve az iskola vezetősége tartja a kapcsolatot a szülői közösséggel. A szülők részt vállalhatnak az iskolai tanórán kívüli programok szervezésében és végrehajtásában.

7. oldal


Kapcsolattartás a Diákönkormányzattal A szakmai munkaközösségek, az osztályfőnöki munkaközösség, az osztályban tanító tanárok közössége folyamatosan kapcsolatot tart az osztályközösségekkel, a diákönkormányzattal. A kapcsolattartás a tanórai és a tanórán kívüli tevékenységek, osztály- és iskolai programok, diákközgyűlés alkalmával valósul meg. A kapcsolattartás része, hogy az osztályközösségek és az osztály által választott bizottságon keresztül panaszaikkal, kérdéseikkel, javaslataikkal a pedagógusokhoz, az osztályfőnökhöz és az iskola vezetőségéhez fordulhatnak. Írásos felvetéseikre 15 napon belül választ kapnak. Az iskola vezetősége, pedagógusai és a diákönkormányzat közötti kapcsolat felelőse a diákönkormányzatot segítő tanár. Az illetékes igazgatóhelyettes a Diákközgyűlés értekezletein beszámol az iskola vezetősége által hozott, a tanulókat érintő fontosabb intézkedésekről, illetve tájékozódik a diákönkormányzat munkájáról. A diákönkormányzat vezetője jogosult arra, hogy a tanulókat érintő és intézkedést igénylő esetekben az iskolavezetés rendkívüli összehívását kezdeményezze. Szükség esetén a nevelőtestületi értekezletre a diákönkormányzat képviselői meghívást kapnak. Kapcsolattartás az iskolai sportkörrel Az iskolai sportkör és az iskola vezetése közötti kapcsolatért a sportkör vezetője és a területért felelős igazgatóhelyettes felelős. Az iskolai sportkör évente közgyűlést tart, melyen részt vesz az iskolai sportkör tanárvezetője és az iskolavezetés képviselője. Kapcsolattartás az iskolapszichológussal Az iskolapszichológus munkájának elsődleges célja a tanuló személyiségfejlesztése, lelki egészségvédelme, továbbá a nevelő-oktató munka hatékonyságának segítése. Munkáját az iskolavezetéssel való rendszeres egyeztetésben, a pedagógiai és pszichológiai szempontok egyidejű figyelembe vételével végzi. Az iskolapszichológusi munkáról az igazgató által meghatározott időpontban beszámolót készít oly módon, hogy az adatvédelmi törvény és a Pszichológus Etikai Kódex előírásait maximálisan figyelembe veszi. Általános feladatai:  a gyermekekkel és szülőkkel való közvetlen foglalkozás az iskolában az igazgatóval egyeztetett munkabeosztás szerint,  a pedagógussal a gyermekek ügyében folytatott konzultáció,  a gyermekek ügyében a szülővel folytatott konzultáció,  felkészülés a pszichológiai foglalkozásokra,  szakmai konzultációk a kliensek érdekében intézményekkel és személyekkel,  esetenként külső ismeretterjesztő előadás tartása,  a munkanaplóban a foglalkozás befejezésekor feljegyzések készítése, és ezek időszakonkénti összefoglalása,  pszichológusi szakvélemény készítése,  szakmai ismeretek bővítése, továbbképzéseken való részvétel (Országos és helyi Iskolapszichológiai Módszertani Bázis rendezvények). Minden pedagógusnak és munkavállalónak joga és kötelessége felvenni a kapcsolatot az intézményvezetéssel és az iskolapszichológussal, amennyiben olyan jeleket vesz észre tanulókon, amelyek iskolapszichológusi beavatkozást igényelhetnek, mert veszélyeztetik a tanulók egyéni fejlődését vagy a közösségi együttélés szabályait. 8. oldal


3. AZ INTÉZMÉNY IRÁNYÍTÁSA 3.1. Az intézmény vezetési struktúrája, a vezetők közötti munkamegosztás Igazgató Az iskola igazgatója gyakorolja a nemzeti köznevelési törvényben, a munka törvénykönyvében és a közalkalmazotti törvényben ráruházott vezetői jogkört, továbbá ellátja az ezzel összefüggő feladatokat. Hatáskörébe tartoznak:  az iskola teljes szervezete  az osztályfőnöki munkaközösség Az igazgató felelős:  a tagintézmény pedagógiai munkájáért, és adminisztratív feladatainak ellátásáért;  a nemzeti és iskolai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezéséért;  a tanulóbalesetek megelőzéséért, a gyermekek, a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért;  a tagintézmény nevelő és oktató munkája egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért;  a tagintézményben a munkavállalói érdekképviseleti szervekkel és a diákönkormányzattal, szülői közösséggel való megfelelő együttműködés kialakításáért;  a pedagógus etika normáinak betartásáért és betartatásáért;  a pedagógusok helyi továbbképzésének megszervezéséért;  a tagintézmény feladatai ellátásához vagyonkezelésébe, használatába adott vagyon rendeltetésszerű igénybevételéért;  a gazdálkodás során a szakmai hatékonyság és a gazdaságosság követelményeinek érvényesítéséért;  a tervezési, beszámolási, információszolgáltatási kötelezettség teljesítésekor az abban való közreműködésért, annak teljességéért és hitelességéért;  a gazdálkodás területén a vezetők részére előírt, valamint a munka- és tűzvédelmi és HACCP szabályzatban előírt ellenőrzések elvégzéséért;  a tagintézményi szintű karbantartó, állagmegóvó, felújítási feladatok feltárásáért, elvégzéséért vagy elvégeztetéséért;  a nemdohányzók védelmére előírt törvényi feltételek biztosításáért.  Külső kapcsolataiban személyesen képviseli az iskolát Feladat- és hatásköre:  a jogszabályoknak és a szakmai követelményeknek megfelelően, a főigazgató irányítása alapján vezeti a szakmailag önálló intézményt;  dönt minden olyan, a tagintézmény működésével, feladatellátásával kapcsolatos ügyben, amelyet a jogszabály nem utal más szerv vagy személy hatáskörébe;  gyakorolja a jogszabályokban foglaltak szerint a kiadmányozási jogot, különösen a tagintézmény által a tanulói jogviszonnyal, szülőkkel való kapcsolattartással összefüggésben hozott döntések és a feladatkörébe tartozó nyilatkozatok tekintetében; jogszabályban meghatározott kiadmányozási jogát átruházhatja a tagintézmény 9. oldal


közalkalmazottjára, az átruházott kiadmányozási jog tovább nem ruházható;  koordinálja a tagintézmény gyermek- és ifjúságvédelmi feladatainak megszervezését és ellátását, a gyermekvédelmi jelzőrendszer intézményhez kapcsolódó feladatait;  elkészíti a tagintézményben foglalkoztatottak munkaköri leírását;  előkészíti a tagintézményi nevelőtestület feladatkörébe tartozó döntéseket;  jóváhagyásra előkészíti a házirendet és az éves tervet;  jóváhagyja a tagintézmény pedagógiai programját, amennyiben az a fenntartóra nem ró többletkötelezettséget;  szervezi és ellenőrzi a tagintézmény feladatainak végrehajtását és biztosítja a szakmai követelmények érvényesülését;  kezdeményezi a munkavégzés személyi és tárgyi feltételeinek biztosításához szükséges – hatáskörébe nem tartozó – intézkedések megtételét;  dönt a tanulók felvételével, a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos kérdésekben;  gyakorolja az e szabályzatban és a centrum egyéb szabályzataiban ráruházott munkáltatói, valamint az utasítási és ellenőrzési jogot a tagintézmény közalkalmazottai és munkavállalói felett;  évente, illetve a felügyeleti szerv által elrendelt esetekben adatot szolgáltat a centrum beszámolójának, jelentésének, költségvetésének elkészítéséhez;  adatot szolgáltat, és legalább évente írásos tájékoztatást ad a főigazgató részére az intézmény tevékenységéről;  véleményezi a főigazgató hatáskörébe tartozó – a köznevelési intézményt, illetve a tagintézmény közalkalmazottját érintő – döntést (ideértve a tagintézményt érintő beiskolázást, a tagintézményt érintő költségvetés tervezést, a pályázatok beadását, a helyi tanterv és házirend összeállítását is). e kérdésekben javaslattételi jogkörrel rendelkezik;  teljesíti a fenntartói, valamint a szakmai, illetve funkcionális irányítást gyakorló centrum főigazgatója által kért adatszolgáltatást;  szakmai értekezletet hív össze a tagintézmény működésével kapcsolatos feladatok megoldásához szükséges szakmai vélemények, javaslatok megismerése, az operatív feladatok irányítása céljából;  önálló kiadmányozási joggal rendelkezik az Nkt-ban meghatározott önálló hatáskörei tekintetében;  az Nkt-ban meghatározott saját hatáskörben ellátandó feladatainak végrehajtása a kötelezettségvállalásról szóló szabályzatban foglaltak szerint;  képviseli a tagintézményt a hatáskörébe tartozó ügyekben;  javaslatot tesz az irányítása alá tartozó munkavállalók elismerésére;  gyakorolja az egyetértési jogot a tagintézmény alapfeladatára létesített munkakörre benyújtott pályázat elbírálásakor;  közreműködik a pedagógusok továbbképzési programjának, valamint beiskolázási tervének elkészítésében, a teljesítés nyilvántartásában, a gyakornoki rendszer működtetésében;  közreműködik a biztonságos és egészséges munkafeltételek megteremtésében;  az eredményes gazdálkodás érdekében közreműködik az éves költségvetés tervezésében és annak teljesítésében;  megszervezi, ellenőrzi a tagintézmény működést érintő döntések, állásfoglalások végrehajtását. Az Nkt által az igazgatóra telepített feladatkörökben az igazgató nem utasítható. 10. oldal


Az általános igazgatóhelyettes, teljes hatás-és jogkörrel megbízott helyettese az igazgatónak. Felelősséggel osztozik az iskola nevelési céljainak megvalósításában, továbbá az iskola tanügyigazgatási feladatainak jogszabály szerinti ellátásban. Ellenőrzései során személyesen győződik meg a nevelési feladatok végrehajtásáról. Általános igazgatóhelyettesi feladatai mellett feladata a nevelési, tanügy-igazgatási területek és az iskolában folyó közismereti oktatás felügyelete, a diákönkormányzatot segítő tanár irányítása. Hatáskörébe tartozik:  a humán munkaközösség  a nyelvi munkaközösség  a KIP munkaközösség  DÖK  könyvtár  iskolapszichológus  gazdasági ügyintéző  az iskola tanulói fegyelmi bizottsága Jogköre:  Javaslat készítése a pedagógusok minősítésére, jutalmazására, kitüntetésére, szükség szerint fegyelmi felelősségre vonására  A gyakornoki rendszer működtetése  A diákközgyűlések szervezése és irányítása  Az igazgató hosszabb ideig tartó távolléte, akadályoztatása (betegség, szakmai út stb.) esetén az igazgató helyettesítése  Jogkörét a vezető beosztású munkatársakkal együttműködve gyakorolja Feladatai:  Irányítja és felügyeli a hatáskörébe tartozó munkaközösségek munkáját  Irányítja a közismereti oktatás helyi tanterveinek kidolgozását  Irányítja a közismereti tantárgyak tanmeneteinek kidolgozását, ellenőrzi azok tartalmát  Irányítja a hatáskörébe tartozó területeken az országos, a fővárosi szintű és a helyi versenyekre való felkészülést, szervezi a versenyeken való tanulói részvételt  Irányítja az iskolában szakkörök tartalmi munkáját  Szervezi és ellenőrzi a felzárkóztató és a tehetséggondozó foglalkozásokat  Irányítja az intézmény pályázati tevékenységét, felügyeli a pályázatok megvalósítását és a fenntartási kötelezettség teljesítését  Irányítja az iskola külföldi kapcsolataival járó feladatok végrehajtását  Gondoskodik a diákközgyűlés összehívásáról és lebonyolításuk feltételeinek biztosításáról  Elkészítteti az osztályfőnöki tanmeneteket és ellenőrzi az ebben rögzített feladatok végrehajtását  Részt vesz az oktató-nevelő munka szervezésében  Az iskolai diákfegyelmi bizottság elnökeként irányítja a bizottság munkáját  Figyelemmel kíséri az igazolatlan órákról szóló tájékoztatási kötelezettségek teljesítését  Ellenőrzi a területéhez tartozó tanórán kívüli foglalkozások megtartását  Az elektronikus naplóban a területéhez tartozó helyettesítéseket rögzíti és ellenőrzi  Ellenőrzi a „Házirend” betartását, és felelős az abban foglaltak végrehajtásáért 11. oldal


         

Ellenőrzi és értékeli a tanítási órákat, továbbá állandó jelleggel a tanári munkafegyelem, valamint a tanulók tanulmányi és magatartási fegyelmének betartását, az osztályfőnökök, a pedagógusok adminisztratív tevékenységét Segíti a nevelőmunkának, a diákok érdekvédelmi céljainak és programjainak megvalósulását Gondoskodik a tanulók szervezett véleménynyilvánításának lehetőségéről Kapcsolatot tart az iskolaorvossal és szervezi a szűrővizsgálatokat Kapcsolatot tart a Pedagógiai szakszolgálattal Irányítja és ellenőrzi a diákönkormányzatot segítő pedagógus tevékenységét Gondoskodik a szülők tájékoztatásával kapcsolatos fórumok (szülői értekezlet, szülői fogadónapok stb.) megszervezéséről és lebonyolításáról Felelős az iskolai ünnepségek, a ballagás és a szalagavató megszervezéséért és lebonyolításáért Segíti a diákrendezvények megszervezését és lebonyolítását Kapcsolatot tart a szülői közösség képviselőjével

A szakmai igazgatóhelyettes teljes hatás- és jogkörrel, távolléte esetén helyettesíti az általános igazgatóhelyettest. Felelősséggel osztozik az iskola szakképzési feladatainak megvalósításáért. Ellenőrzései során személyesen győződik meg a nevelési-oktatási feladatok végrehajtásáról. Feladata a szakképzési feladatok megszervezése, a tanulók átvételével, felmentésével kapcsolatos jogviszony ügyek előkészítése, a szakmai vizsga megszervezése, lebonyolítása, a szakmai elméleti és a gyakorlati oktatás. Hatáskörébe tartoznak:  a szakmai munkaközösség  a matematika-fizika munkaközösség  a reál munkaközösség Jogköre:  Szakmai elméleti és gyakorlati oktatás, a matematika-fizika oktatás és a reál munkaközösséghez tartozó tárgyak oktatásának irányítása, felügyelete  Javaslatot készít a hatáskörébe utalt pedagógusok minősítésére, jutalmazására, kitüntetésére, szükség szerint fegyelmi felelősségre vonására  Helyettesíti az általános igazgatóhelyettest annak hosszabb ideig tartó távolléte, akadályoztatása (betegség stb.) esetén  Helyettesíti az igazgatót az általános igazgatóhelyettes és az igazgató hosszabb ideig tartó távolléte, akadályoztatása (betegség stb.) esetén  Az elektronikus napló működtetése  Jogkörét a vezető beosztású munkatársakkal együttműködve gyakorolja Feladatai:  Koordinálja és irányítja a szakképzésben közreműködő szakmai szervezetekkel fennálló kapcsolatrendszert, különös tekintettel, a kamarával, a szakmai szervezetekkel, a gyakorlati oktatásban résztvevő gazdálkodó szervezetekkel fennálló kapcsolatokra  Irányítja, szervezi és ellenőrzi a szakmai elméleti és iskolai gyakorlati oktatást  Irányítja a tanulóbalesetek megelőzésével kapcsolatos tevékenységet  Biztosítja a munkavédelmi és tűzvédelmi szabályok szerinti működést az elméleti oktatás és a tanműhelyi tevékenységek területén 12. oldal


      

          

Irányítja a hatáskörébe tartozó területeken az országos, a fővárosi szintű és a helyi versenyekre való felkészülést, szervezi a versenyeken való tanulói részvételt Javaslatot tesz a szakmai képzésre vonatkozó tanulói kérelmekkel kapcsolatban (csoportváltás, felmentés, hiányzás, gyakorlóhely változtatás stb.) Irányítja és felügyeli a hatáskörébe tartozó munkaközösségek munkáját Ellenőrzi és jóváhagyja a szakképzési munkaközösségi munkaterveket, tanmeneteket Közreműködik a szakképzési területre vonatkozóan az intézményi munkaterv, a tantárgyfelosztás és az órarend elkészítésében Irányítja a szakmai vizsgákkal kapcsolatos teendőket, és megszervezi azokat. Ellenőrzi és értékeli a tanítási órákat, továbbá állandó jelleggel a pedagógusi munkafegyelem, valamint a tanulók tanulmányi és magatartási fegyelmének betartását, a pedagógusok adminisztratív tevékenységét Irányítja és ellenőrzi a munkavédelmi és tűzvédelmi tevékenységet Megteszi a szükséges intézkedéseket a munkavédelmi szemlék által feltárt veszélyek megelőzésére Gondoskodik a tanuló balesetek kivizsgálásáról, nyilvántartásáról és a kapcsolódó adatszolgáltatásról Részt vesz a selejtezési bizottság munkájában Felelős az iskolai kártérítési ügyek intézéséért Gondoskodik az oktatás korszerűsítéséről, a szakmai képzés színvonalának emeléséről Gondoskodik az iskola szoftverigényének felméréséről, és részt vesz annak biztosításában Segíti az iskola honlapjának működési feltételeit Irányítja a szakképzési terület országos, fővárosi szintű és helyi versenyeire történő felkészülést, szervezi a versenyeken való tanulói részvételt Irányítja a szakterületén működő szakkörök tartalmi munkáját Javaslatot tesz a területéhez tartozó tanárok továbbképzésére, részt vesz a helyi továbbképzések szervezésében és lebonyolításában

A gyakorlati oktatásvezető teljes hatás- és jogkörrel, távolléte esetén helyettesíti a szakmai igazgatóhelyettest. Felelősséggel osztozik az iskola szakképzési feladatainak megvalósításáért. Ellenőrzései során személyesen győződik meg a nevelési-oktatási feladatok végrehajtásáról. Feladata a szakképzési feladatok megszervezése, a szakmai vizsga megszervezése, lebonyolítása, a szakmai gyakorlati oktatás irányítása, az iskolai tanműhelyi oktatás felügyelete , továbbá a rendszergazda irányítása.

Jogköre:  Koordinálja a kamarával a tanulószerződések és együttműködési megállapodások megkötését. Feladatai:  Megtervezi és irányítja a tanműhely korszerűsítésével, állagmegóvásával és karbantartásával kapcsolatos tevékenységeket  Kapcsolatot tart az illetékes kamarával és a gyakorlati oktatásban közreműködő gazdálkodó szervezetekkel  Rendszeresen tájékoztatja a gyakorlóhelyeket az intézmény szakképzéssel kapcsolatos szabályairól, döntéseiről  Irányítja, szervezi a gyakorlati oktatáshoz kapcsolódó tanulóviszonyhoz kapcsolódó tevékenységeket 13. oldal


      

Koordinálja és irányítja a szakképzésben közreműködő szakmai szervezetekkel fennálló kapcsolatrendszert, különös tekintettel, a kamarával, a szakmai szervezetekkel, a gyakorlati oktatásban résztvevő gazdálkodó szervezetekkel fennálló kapcsolatokra Irányítja, szervezi és ellenőrzi a szakmai gyakorlati oktatást Felügyeli az iskolai tanműhely tevékenységét Irányítja a tanulóbalesetek megelőzésével kapcsolatos tevékenységet Biztosítja a munkavédelmi és tűzvédelmi szabályok szerinti működést az elméleti oktatás és a tanműhelyi tevékenységek területén Ellenőrzi a gyakorlati oktatás adminisztrációs tevékenységét (osztályzatok, mulasztások, szerződések, megállapodások stb.) Megszervezi a tanulók összefüggő szakmai gyakorlatát, elvégzi az adminisztrációs tevékenységet

3.2. A vezetők nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendje A tanítási napokon az igazgató és az igazgatóhelyettesek az iskolában tartózkodnak. A délutáni ügyeleti rend az iskola titkárságán érhető el. 3.3. A kiadmányozás szabályai A kiadmányozás rendjét a Budapesti Gépészeti Szakképzési Centrum Főigazgatója által kiadott utasítás szabályozza. Az intézményvezető kiadmányozza:  a jogviszony létesítése, a jogviszony megszüntetése, a fegyelmi eljárás megindítása, a fegyelmi büntetés kiszabása kivételével, az intézmény közalkalmazottaival kapcsolatos munkáltatói intézkedések iratait;  az egyéb szabályzatban meghatározott, a szervezeti egység jogi személyiségéhez kapcsolódó kötelezettségvállalásokat;  az intézmény napi működéséhez kapcsolódó döntéseket, tájékoztatókat, megkereséseket és egyéb leveleket;  az intézmény szakmai feladatainak ellátásához kapcsolódó azon döntéseket, amelyek kiadmányozási jogát főigazgató számára nem tartott fenn;  a rendszeres statisztikai jelentéseket, érdemi döntést nem igénylő továbbítandó iratokat, a központi, illetve területi szerv által kért adatszolgáltatásokat. Az intézményben bármilyen területen kiadmányozásra, a kiadványok továbbküldhetőségének és irattárazásának engedélyezésére az intézményvezető jogosult. Kimenő leveleket csak az intézmény vezetője írhat alá. Az intézményvezető akadályoztatása esetén a kiadmányozási jog gyakorlói az általános igazgatóhelyettes, illetve akadályoztatása esetén a szakmai igazgatóhelyettes. 3.4. A képviselet szabályai Az intézmény képviseletére az intézményvezető jogosult, aki ezt a jogát meghatározott esetekben átruházhatja más személyre vagy szervezetre. A képviseleti jog átruházásáról szóló nyilatkozat hiányában – amennyiben az ügy elintézése azonnali intézkedést igényel –a nyilatkozattételre az a személy jogosult, akit erre a szervezeti és 14. oldal


működési szabályzat helyettesítésről szóló rendelkezései az intézményvezető helyett történő eljárásra feljogosítanak. A képviseleti jog az alábbi területekre és partnerekre terjed ki:  jognyilatkozatok megtétele az intézmény nevében  tanulói jogviszonnyal, az intézmény és más személyek közötti szerződések megkötésével, módosításával és felbontásával, munkáltatói jogkörrel összefüggésben  az intézmény képviselete személyesen vagy meghatalmazott útján hivatalos ügyekben  állami szervek, hatóságok és bíróság előtt  az intézményfenntartó előtt  intézményi közösségekkel, szervezetekkel való kapcsolattartás során  a kamarával, a gyakorlati oktatásban résztvevő gazdálkodó szervezetekkel való kapcsolattartás során  nevelési-oktatási intézményben működő egyeztető fórumokkal, így a nevelőtestülettel, a szakmai munkaközösségekkel, a szülői közösséggel, a diákönkormányzattal történő kapcsolattartás során  más köznevelési intézményekkel, szakmai szervezetekkel, az intézmény belső és külső partnereivel történő kapcsolattartás során  munkavállalói érdekképviseleti szervekkel történő kapcsolattartás során. 3.5. Az intézményvezető vagy intézményvezető-helyettes akadályoztatása esetén a helyettesítés rendje Az igazgató távolléte alatt az ügyeletes igazgatóhelyettes az intézmény felelős vezetője. Az igazgatót tartós távolléte esetén az általános igazgatóhelyettes helyettesíti, mindkettőjük tartós távolléte esetén a szakmai igazgatóhelyettes az iskola felelős vezetője. A szakmai igazgatóhelyettes távolléte esetén az iskola felelős vezetője a gyakorlati oktatásvezető. Amennyiben ez a helyettesítési rend nem tartható, akkor a helyettesítendő vezető írásban bíz meg egy felelőst, lehetőleg a munkaközösség vezetők közül. 3.6. Az intézményvezető feladat- és hatásköréből leadott feladat- és hatáskörök Az intézményvezető az alábbi feladat- és hatásköröket ruházza át a helyetteseire:  a pedagógusok teljesítményértékelése, az országos pedagógiai szakmai ellenőrzésben való vezetői feladatok  a munkavégzés ellenőrzése  az ügyeletek és a helyettesítések elrendelése  az iskolai tanműhely működésének irányítása, felügyelete  szakmai vizsgák szervezése  a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése és ellenőrzése  javaslattétel a pedagógusok továbbképzésére  az iskola közvetlen és közvetett partnereivel való kapcsolattartás, együttműködés  az ifjúságvédelmi feladatok koordinálása

15. oldal


4. AZ INTÉZMÉNY KÖZÖSSÉGEI 4.1. A pedagógusok közösségei 4.1.1. A nevelőtestület A nevelőtestület – a köznevelési törvény 70. § alapján – a nevelési-oktatási intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagja a nevelési-oktatási intézmény valamennyi pedagógus munkakört betöltő munkavállalója, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő egyéb felsőfokú végzettségű dolgozója. A nevelőtestület a nevelési és oktatási kérdésekben a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben a köznevelési törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként pedig véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. A nevelőtestület az alábbi esetekben ruházza át a jogkörébe tartozó feladatokat:  A tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása, a tanulók osztályozóvizsgára bocsátásáról az egy osztályban tanító tanárok döntenek.  A tanulók fegyelmi ügyeiben az intézményvezető-helyettes és az osztályban tanító tanárokból álló 5 tagú fegyelmi bizottság dönt. A fegyelmi bizottság tagjait az osztályfőnöki munkaközösség jelöli ki. A fegyelmi büntetést a fegyelmi bizottság hozza. Az egyes döntésekről a feladat elvégzésével megbízott vezető beszámol az intézményvezetőnek a döntést követően, a tantestületnek a következő tantestületi értekezleten. 4.1.2. Szakmai munkaközösségek A munkaközösség tagjai a legalább öt, azonos tantárgyat, tantárgycsoportot, illetve azonos nevelési feladatot ellátó pedagógusok. Ennek megfelelően az iskolában az alábbi munkaközösségek működnek: humán, KIP, matematikafizika, nyelvi, osztályfőnöki, reál, műszaki. A munkaközösségek tevékenységének célja, hogy segítse tagjai szakmai munkájának minőségi és módszertani fejlesztését, tervezését. Munkájukat éves munkaterv alapján végzik. A munkaközösségek a napi kapcsolattartás mellett szükség szerint értekezletet tartanak. A munkaközösségi értekezletet a munkaközösség-vezető hívja össze. A munkaközösséget a munkaközösség-vezető irányítja, akit az igazgató bíz meg a munkaközösségi tagok véleményének kikérésével, legfeljebb öt évre. A munkaközösségek részletes feladatai:  Gyakorolják a nevelőtestület által átruházott jogköröket és elvégzik az ezzel kapcsolatos feladatokat.  Részt vesznek az iskola szakmai munkájának irányításában, tervezésében, szervezésében és ellenőrzésében.  Javítják, koordinálják az intézményben folyó nevelő-oktató munka szakmai színvonalát, minőségét. 16. oldal


         

Javaslatot tesznek a szertárak és a szakkönyvtárak fejlesztésére. Együttműködnek egymással az iskolai nevelő-oktató munka színvonalának javítása, a gyorsabb információáramlás biztosítása érdekében úgy, hogy a munkaközösség-vezetők rendszeresen konzultálnak egymással és az intézmény vezetőjével. A munkaközösség a tanévre szóló munkaterv alapján részt vesz az intézményben folyó szakmai munka belső ellenőrzésében, a pedagógusok értékelési rendszerének működtetésével kapcsolatos feladatok ellátásában. Fejlesztik a szaktárgyi oktatás tartalmát, tökéletesítik a módszertani eljárásokat. Kezdeményezik a helyi pályázatok és tanulmányi versenyek kiírását, háziversenyeket szerveznek a tanulók tudásának fejlesztése céljából, propagálják a más szervezetek által meghirdetett versenyeket. Felmérik és értékelik a tanulók tudásszintjét. Összeállítják az osztályozó, a különbözeti, a javító- és felvételi vizsgák tételsorait. Támogatják a pályakezdő pedagógusok munkáját, fejlesztik a munkatársi közösséget, Segítik a tanárjelölteket szakmai gyakorlatuk megszerzésében. Az osztályfőnöki munkaközösség segítséget nyújt az iskola vezetőségének az egységes nevelési alapelvek kialakításában és ezek gyakorlati megvalósításában.

4.2. A tanulók közösségei 4.2.1. A diákönkormányzat A diákönkormányzat az iskola diákjainak érdekvédelmi és jogérvényesítő szervezete. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A diákönkormányzat saját szervezeti és működési szabályzata szerint működik. Jogait a hatályos jogszabályok, joggyakorlásának módját saját szervezeti szabályzata tartalmazza. A működéséhez szükséges feltételeket az intézmény vezetője biztosítja a szervezet számára. A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát a diákönkormányzat készíti el és a nevelőtestület hagyja jóvá. Az iskolai diákönkormányzat élén, annak szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerint választott diákönkormányzati vezető, illetve az iskolai diákbizottság áll. A diákönkormányzat tevékenységét a diákmozgalmat segítő tanár támogatja és fogja össze, akit ezzel a feladattal – a diákközösség javaslatára – az intézményvezető bíz meg határozott, legfeljebb ötéves időtartamra. A diákönkormányzat minden tanévben diákközgyűlést tart, melynek összehívását a diákönkormányzat vezetője kezdeményezi. A diákközgyűlés napirendi pontjait a közgyűlés megrendezése előtt 15 nappal nyilvánosságra kell hozni. A diákönkormányzat az iskola helyiségeit, az iskola berendezéseit – az intézményvezetőhelyettessel való egyeztetés után – szabadon használhatja. A diákönkormányzat véleményét – a hatályos jogszabályok szerint – be kell szerezni  az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt;  a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt; 17. oldal


 az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor;  a házirend elfogadása előtt. A vélemények írásos vagy jegyzőkönyvi beszerzéséért az intézmény vezetője a felelős. A jogszabály által meghatározott véleményeztetésen felül az intézmény nem határoz meg olyan ügyeket, amelyekben a döntés előtt kötelező kikérni a diákönkormányzat véleményét. 4.2.2. Az iskolai sportkör Az iskolai sportkör tagja lehet az iskola minden, tanulói jogviszonnyal rendelkező tanulója. Az iskolai sportkör a sportköri szabályzatában lefektetett elvek szerint működik. Az iskolavezetés az iskolai sportkör vezetőségének tagja, így a kapcsolattartás ebben a formában jön létre, de a tanév során felmerülő problémákat azonnali találkozáson beszélik meg egymással. 4.3. A szülők közösségei A szülői közösség tagjaival a gyermekek nevelése, tanítása érdekében az iskola szoros kapcsolatot tart fenn. Véleményükre, javaslataikra mindig nyitottak vagyunk. A szülői közösség munkáját az iskola tevékenységével az intézményvezető által megbízott patronáló tanár koordinálja. A szülői közösség vezetőségével történő folyamatos kapcsolattartásért, az szülői közösség véleményének a jogszabály által előírt esetekben történő beszerzéséért az intézmény vezetője felelős. A szülői közösség vezetősége évente két alkalommal ülésezik, amelyhez az iskola ingyenesen biztosítja a helyiséget. Az iskolai szülői közösség döntési jogkörébe tartozik:  saját szervezeti és működési rendjének, munkaprogramjának meghatározása;  a képviseletében eljáró személyek megválasztása;  a szülői közösség tevékenységének szervezése;  saját pénzeszközeikből segélyek, anyagi támogatások mértékének, felhasználási módjának megállapítása. Az iskolai szülői közösség véleményezési joga az alábbi esetekben valósul meg:  A fenntartó  a köznevelési iskola megszüntetésével,  átszervezésével,  feladatának megváltoztatásával,  nevének megállapításával,  vezetőjének megbízásával és megbízásának visszavonásával összefüggő döntése vagy véleményének kialakítása előtt;  Az iskola SZMSZ-ének mellékletét képező adatkezelési szabályzat elkészítésénél, módosításánál.  A 20/2012. EMMI rendelet 82. §-ában felsorolt esetekben  pedagógiai program elhelyezéséről;  a pedagógiai programról; az SZMSZ, a házirend és a pedagógiai program a nevelésioktatási iskola honlapján, annak hiányában egyéb módon való nyilvánosságra hozásáról; 18. oldal


 a házirend egy példányának iskolába történő beiratkozáskor való átadásáról, továbbá annak érdemi változása esetén való tájékoztatásról;  a szülőket a megelőző tanév végén való tájékoztatásával kapcsolatban azokról a tankönyvekről, tanulmányi segédletekről, taneszközökről, ruházati és más felszerelésekről, amelyekre a következő tanévben a nevelő és oktató munkához szükség lesz. 5. A MŰKÖDÉS RENDJE 5.1. A tanulók nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendje Az iskola épülete reggel 6 órától van nyitva a tanulók és a dolgozók folyamatos fogadására. Az iskola dolgozóinak és tanulóinak az épületben való tartózkodását a beléptető rendszer regisztrálja, az épületet tanítási napokon 18 óráig el kell hagyni. Ettől való eltérést eseti kérések alapján az igazgató engedélyezhet. Szombaton és vasárnap, illetve tanítási szünetek alatt csak az intézmény vezetője által engedélyezett programok időtartamára lehet az épületben tartózkodni. A tanulók az épületet a tanítási időben csak a portán leadott, az osztályfőnök vagy az intézményvezető-helyettes által kiadott kilépési engedéllyel hagyhatják el. Az iskola épületét legkésőbb 22 órakor be kell zárni. Az épület bezárása előtt a portások kötelesek meggyőződni arról, hogy az épületet mindenki elhagyta. Az épület nyitva tartásának megváltoztatását az intézményvezető elrendelheti. A tanulók munkarendjének részletes szabályait az iskola házirendje tartalmazza. A tanár az órája alatt felelős a rendért, a terem állapotáért. A tantermet, műhelytermet olyan állapotban kell átadnia a következő órára, hogy ott rendben megkezdődhessen a következő tanóra. A házirend betartása a pedagógiai program céljainak megvalósítása miatt az intézmény valamennyi tanulójára nézve kötelező. 5.2. Az alkalmazottak nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendje A pedagógusok munkarendje Az iskolában pedagógus-munkakörben dolgozó pedagógus heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát, azaz heti 32 órát (a továbbiakban: kötött munkaidő) az intézményvezető által meghatározott feladatok ellátásával köteles tölteni, a munkaidő fennmaradó részében a munkaideje beosztását vagy felhasználását maga jogosult meghatározni. A könyvtáros-tanár a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő keretében biztosítja a könyvtár nyitva tartását, a könyvtári órákat. Munkaköri feladatként a kötött munkaidő többi része hetven százaléka - a könyvtár zárva tartása mellett - a munkahelyen végzett könyvtári munkára (az állomány gyarapítása, gondozása, könyvtári kutatómunka), iskolai kapcsolattartásra, a további harminc százaléka a munkahelyen kívül végzett felkészülésre, könyvtári kapcsolatépítésre, állománygyarapításra, továbbá a pedagógus-munkakörrel összefüggő más tevékenység ellátására szolgál.  A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet az intézményvezető vagy az intézményvezető-helyettes állapítja meg az intézmény órarendjének függvényében. 19. oldal


  



A konkrét napi munkabeosztások összeállításánál az intézmény feladatellátásának, zavartalan működésének biztosítását kell a törvényi előírások betartása mellett figyelembe venni. A pedagógus köteles 10 perccel tanítási, foglalkozási, ügyeleti beosztása előtt a munkahelyén (illetve a tanítás nélküli munkanapok programjának kezdete előtt annak helyén) megjelenni. A pedagógus a munkából való rendkívüli távolmaradását, annak okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon 7.30 óráig köteles jelenteni az intézmény vezetőjének vagy helyettesének, hogy a helyettesítéséről intézkedni lehessen. Rendkívüli esetben a pedagógus az intézményvezetőtől vagy az intézményvezetőhelyettestől kérhet engedélyt legalább két nappal előbb a tanítási óra (foglalkozás) elhagyására, a tanmenettől eltérő tartalmú tanítási óra (foglalkozás) megtartására. A tanítási órák (foglalkozások) esetenkénti, indokolt elcserélését az intézményvezető-helyettes engedélyezi. A pedagógus alapvető kötelessége, hogy tanítványainak haladását rendszeresen osztályzatokkal értékelje, valamint számukra a számszerű osztályzatokon kívül visszajelzéseket adjon előrehaladásuk mértékéről, az eredményesebb tanulás érdekében elvégzendő feladatokról.

Az intézmény nem pedagógus munkavállalóinak munkarendje Az intézményben a nem pedagógus munkavállalók munkarendjét a jogszabályok betartásával az intézmény zavartalan működése érdekében az intézményvezető állapítja meg, a törvényes munkaidő és pihenőidő figyelembevételével tesz javaslatot a napi munkarend összehangolt kialakítására, megváltoztatására, és a munkavállalók szabadságának kiadására. Betegség, hiányzás esetén az illetékes munkahelyi vezetőt kell értesíteni. 5.3. A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel Az iskola a zavartalan működés, a vagyonvédelem, valamint a tanulók, és az alkalmazottak biztonsága érdekében szabályozza a belépés és benntartózkodás rendjét mindazon személyek esetében, akik nem állnak jogviszonyban az iskolával. Az iskola helyiségeinek bérlői a leadott névsor alapján léphetnek be az iskolába. Hétvégén, ünnepnapokon és tanítási szünetekben (a kijelölt ügyeleti napot kivéve) csak az intézmény vezetőjének külön írásos engedélyével tartózkodhatnak idegenek az intézmény területén. Regisztráció nélkül léphetnek be az épületbe a szülők a fogadóórák, szülői értekezletek, szülői részvétellel zajló iskolai rendezvények esetén. Az iskolában való tartózkodás szabályai:  Az intézménybe lépő idegenek, vendégek csak a belépéskor megjelölt helyen, személynél tartózkodhatnak.  A tanítási órák látogatására az igazgató, vagy az ügyeletes vezető engedélyével kerülhet sor, az órák lényeges megzavarása nélkül.  Az intézményben tartózkodó idegenek (vendégek, javítási, karbantartási munkát végző szakemberek stb.) esetében gondoskodni kell arról, hogy lehetőség szerint ne zavarják meg a tanítás rendjét.

20. oldal


5.4. Helyiségek, berendezések használatának szabályai A helyiségek használatának rendjét a Házirend tartalmazza. Az ebben foglaltakat az intézmény tanulóinak és alkalmazottainak be kell tartaniuk. 6. AZ EGYÉB FOGLALKOZÁSOK CÉLJA, SZERVEZETI FORMÁI, IDŐKERETEI Az iskola – a tanórai foglalkozások mellett a tanulók érdeklődése, igényei, szükségletei, valamint az intézmény lehetőségeinek figyelembe vételével tanórán kívüli egyéb foglalkozásokat szervez. A foglalkozások helyét és időtartamát az intézményvezető-helyettes rögzíti a tanórán kívüli órarendben, terembeosztással együtt. A foglalkozásokról naplót kell vezetni.  Szakköröket a tanulók érdeklődésétől függően az iskolai tantárgyfelosztás lehetőségeinek figyelembe vételével a munkaközösség-vezetők javaslata alapján lehet indítani. A jelentkezés egész tanévre szól. A szakköri aktivitás tükröződhet a tanuló szorgalmi és szaktárgyi osztályzatában. A szakkörök vezetőit az intézményvezető bízza meg. A foglalkozásokat a szakkör vezetője előre meghatározott tematika alapján tartja. Erről, valamint a látogatottságról szakköri naplót kell vezetni. A szakkörök térítésmentesek.  Az öntevékeny diákkörök a művészetek, a természettudományok és a technika területén teszik lehetővé a kiemelkedő képességekkel rendelkező fiatalok szaktanári irányítás melletti tehetséggondozását. Az öntevékeny diákkör munkája során nagymértékben hagyatkozik a kreatív tanulók aktivitására és önfejlesztő tevékenységére. Az öntevékeny diákköröket (önképzőköröket) az iskola a tanulók érdeklődésétől függően indítja pedagógusok és az intézménnyel szerződéses jogviszonyban álló szakemberek vezetésével.  Az iskola ünnepi műsorainak, megemlékezéseinek, hagyományos programjainak terveit az éves munkaterv tartalmazza az elkészítéséért felelős pedagógus megnevezésével. Az ünnepségeken az iskola tanulói a házirend, az SzMSz és a szóbeli utasításoknak megfelelő öltözékben és rendben kötelesek megjelenni.  A versenyeken való részvétel diákjaink képességeinek kialakítását és fejlesztését célozza. A tanulók intézményi, fővárosi és országos versenyeken vehetnek részt, szaktanári felkészítést igénybe véve. A meghirdetett országos versenyekre a felkészítésért, a szervezésért, a nevezésért a szaktárgyi munkaközösségek a felelősek.  A felzárkóztatások, korrepetálások célja az alapképességek fejlesztése és a tantervi követelményekhez való felzárkóztatás. A korrepetálást az intézményvezető által megbízott pedagógus tartja.  Szervezett külföldi kapcsolatok, utazások révén a tanulók jobban elmélyülhetnek a tanult idegen nyelvekben, megismerhetik az adott országban élő embereket. Ezek során közvetlen tapasztalatokat szerezhetnek az Európai Unió országairól. Külföldi utazások az intézményvezető engedélyével és pedagógus vezetésével, a szülők hozzájárulásával szervezhetők.

21. oldal


7. A FELNŐTTOKTATÁS Az intézmény felnőttképzési tevékenységét a felnőttképzési és köznevelési törvények szabályozzák a Centrum felnőttképzési koncepciójával összhangban. 8. AZ INTÉZMÉNY KAPCSOLATAI 8.1. A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja Az intézmény különböző országos, fővárosi és kerületi szakmai szervezetekkel tart kapcsolatot. Az intézményvezető és helyettesei szervezik a kapcsolattartást az intézmény egészével kapcsolatban álló intézményekkel, szervezetekkel és vállalkozásokkal. 8.2. A vezetők és a partnerszervezetek közötti kapcsolattartás formája és rendje Az iskolával partnerkapcsolatban álló szervezetekkel az iskolavezetés tartja a kapcsolatot a feladatoknak és tevékenységeknek megfelelő gyakorisággal személyesen vagy elektronikus úton. 8.3. Kapcsolattartás a kamarával és a gyakorlati oktatásban résztvevő gazdálkodó szervezetekkel A kapcsolatrendszer irányítója az intézmény vezetője, az operatív feladatokat a szakmai igazgatóhelyettes és a gyakorlati oktatásvezető végzi. A kapcsolat tartalmi elemei:  együttműködési megállapodások megkötése, az intézményi kapacitások, a gazdálkodó szervezetek igényeinek és a jelentkező tanulók számának összehangolása  együttműködés a gazdálkodó szervezetek tájékoztatásában  a külső gyakorlati oktatás szakmai támogatása (tartalmi szabályozás, tanulói juttatások, tanulók ellenőrzése, értékelése stb.)  8.4. Kapcsolattartás a pedagógiai szakszolgálatokkal és a pedagógiai szakmai szolgáltatókkal A pedagógiai szakszolgálattal való kapcsolattartásért és a pedagógiai szakmai szolgáltatások igénybevételéért az általános igazgatóhelyettes a felelős. Munkájával segíti, hogy a szülők szükség esetén felvegyék a kapcsolatot a szakértői bizottsággal, igénybe vegyék a nevelési tanácsadás szolgáltatásait, illetve segítséget kérjenek a kiemelten tehetséges tanulók további fejlesztéséhez. Megszervezi továbbá a pedagógiai szakmai szolgáltatások igénybevételét a pedagógus továbbképzés, a pedagógiai értékelés, a tanügy-igazgatási szolgáltatások szükség szerinti igénybevételét, valamint a tanulmányi-, sport- és tehetséggondozó versenyeken való részvételt. 8.5. Kapcsolattartás a gyermekjóléti szolgálattal A gyermekjóléti szolgálatokkal a kapcsolatot az általános igazgatóhelyettes tartja. Feladata, hogy megelőzze a tanulók veszélyeztetettségét, vagy veszélyeztetés esetén eljárást kezdeményezzen. Feladata az osztályfőnökök jelzéseit követően a tanulói hiányzások jogszabályban rögzített mértéke után a gyermekjóléti szolgálatokkal való kapcsolat felvétele. Szervezi a kapcsolatfelvételt a rászoruló tanulók (szüleik) és a gyermekjóléti szolgálatok között. 22. oldal


8.6. Kapcsolattartás az iskola-egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval Az iskolaorvos feladatait a Köznevelési törvény, és az annak végrehajtását tartalmazó 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet, az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 26/1998. (IX.3.) NM-rendelet szerint végzi. Az iskolaorvos elvégzi a hatályos törvények és jogszabályok alapján az iskola tanulóinak rendszeres egészségügyi felügyeletét és ellátását. Az iskolaorvos munkájának ütemezését minden év szeptember 15-ig egyezteti az intézményvezetővel. A diákok szűrővizsgálatának tervezetét október 15-ig kifüggeszti a tanári szobában. Az iskolai védőnő feladatai  A védőnő munkájának végzése során együttműködik az iskolaorvossal. Elősegíti az iskolaorvos munkáját, a szükséges szűrővizsgálatok ütemezését. Figyelemmel kíséri a tanulók egészségi állapotának alakulását, az előírt vizsgálatokon való megjelenésüket, leleteik meglétét. Elvégzi a szűrővizsgálatokat megelőző ellenőrző méréseket (vérnyomás, testsúly, magasság, hallásvizsgálat stb.).  Végzi a diákság körében a szükséges felvilágosító, egészségnevelő munkát.  Kapcsolatot tart a segítő intézményekkel (Pedagógiai Szakszolgálat, Drogambulancia, Családsegítő Szolgálat, Gyermekjóléti Szolgálat, stb.). Kapcsolat az iskolafogászattal A tanulók évente egy alkalommal szervezetten, osztálykeretben fogászati vizsgálaton vesznek részt. 9. AZ ÜNNEPÉLYEK, MEGEMLÉKEZÉSEK RENDJE 9.1. A hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok Az iskola hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, valamint az iskola hírnevének megőrzése, öregbítése az iskolaközösség minden tagjának joga és kötelessége.  Iskolai ünnepélyek: tanévnyitó, tanévzáró, szalagavató, ballagás, október 23., március 15.  Tanórakeretben megtartott megemlékezések: aradi vértanúk napja, a kommunizmus áldozatainak emléknapja, a holokauszt áldozatainak emléknapja, a nemzeti összetartozás emléknapja  Hagyományok: Mechatronika Napok, polgáravatás, sportnap, DÖNTS! vetélkedő, süti-sütő verseny, egyéb iskolai versenyek, rendezvények. 10. AZ INTÉZMÉNYI VÉDŐ, ÓVÓ ELŐÍRÁSOK 10.1. Védő, óvó előírások, amelyeket a tanulóknak az intézményben való tartózkodás során meg kell tartaniuk Az iskola biztosítja minden tanulója számára a biztonságos körülmények között és egészséges környezetben történő oktatást. Védelmet biztosít számára a fizikai és lelki erőszakkal szemben. A 23. oldal


tanárok és a tanulók együttesen felelősek az egészség megőrzéséért és a biztonságos munkavégzést előíró rendelkezések betartásáért. A tanulók egészségének megőrzésével és az egészséges iskolai környezet kialakításával kapcsolatos feladatok végrehajtásában részt vesz az iskolaorvos és a védőnő. Az iskolai alkalmazottak feladatai a tanulói balesetek megelőzésében és baleset esetén:  Az osztályfőnökök minden tanév első osztályfőnöki óráján a tanulókat általános balesetmegelőzési, munka- és tűzvédelmi oktatásban részesítik. Ezt az e-naplóban is dokumentálni kell. Külön balesetvédelmi, munkavédelmi tájékoztatót kell tartani a diákok számára minden olyan esetben, amikor a megszokottól eltérő körülmények között végeznek valamely tevékenységet (pl. osztálykirándulás, munkavégzés, stb.). A tanuló köteles a tevékenységével kapcsolatos baleset-megelőzési, munkavédelmi és tűzvédelmi ismereteket elsajátítani és alkalmazni.  A kísérleti tevékenységet irányító tanár köteles a munka kezdetekor az általános, az tevékenységek során pedig a konkrét feladatra vonatkozó baleset-megelőzési és munkavédelmi előírásokat ismertetni. A munkavédelmi, tűzvédelmi oktatás megtörténtét írásban rögzíteni kell az e-naplóban.  A gyakorlati foglalkozáson részt vevő tanulót az oktatáshoz kapcsolódó munkavédelmi oktatásban kell részesíteni. A tanuló köteles az előírt védőeszközt, védőfelszerelést használni, a gyakorlati foglalkozáson tiszta munkaruhában és a munkavégzésre alkalmas állapotban megjelenni. A tanuló a gyakorlati képzés keretében csak a gyakorlati képzés szakképzési kerettantervében meghatározott feladat ellátására kötelezhető, és csak egészséges, biztonságos körülmények között foglalkoztatható. A tanuló köteles megtartani a fegyelmet, a rendet és a tisztaságot.  A tanulók csak olyan felszerelésekkel, eszközökkel végezhetnek munkát (laboratóriumban, testnevelési órán, szaktanteremben stb.), amelyek a biztonsági előírásoknak minden tekintetben megfelelnek.  A tanulók csak folyamatos felügyelet mellett végezhetnek munkát.  A tanulók nem viselhetnek a foglalkozás alatt olyan ruházatot, gyűrűt, karkötőt, nyakláncot stb., amely baleseti veszélyforrás lehet. A tanulók az iskola épületét tanítási időben csak szervezett formában, tanár vezetésével hagyhatják el. Az iskolán kívül szervezett foglalkozásokról a szülőt előzetesen tájékoztatni kell, és a tanuló felügyeletéről az oda- és visszajutás közben és a foglalkozáson is az iskola gondoskodik. Baleset esetén mindenki köteles a tőle elvárható módon elsősegélyt nyújtani és a sérültek további ellátását elősegíteni. A tanulóbalesetek jelentése a tanulók és a pedagógusok számára is kötelező. Az a pedagógus, aki nem jelenti az óráján történt balesetet, mulasztást követ el. A balesetek jegyzőkönyvezését, nyilvántartását a Budapesti Gépészeti SZC ezzel megbízott szakembere végzi. 10.2. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje Az iskolában heti egy alkalommal orvos, a hét két napján pedig védőnő rendel. A rendelések az orvosi szoba ajtaján kifüggesztett rendelési időben vehetők igénybe. A tanköteles tanulók évenként egy alkalommal külön beosztás szerint fogászati, szemészeti és általános szűrővizsgálaton vesznek részt. Ennek időpontjáról a tanulókat és a szülőket az osztályfőnök 24. oldal


értesíti. A vizsgálatokon való részvétel kötelező. A hiányzók egyénileg kötelesek a pótlásról gondoskodni. Az iskolaorvos minden gyakorlati oktatásban részesülő tanulóra vonatkozóan biztosítja a rendszeres orvosi vizsgálatot. 10.3. Rendkívüli esemény esetén szükséges teendők Rendkívüli esemény észlelésekor köteles az eseményt észlelő az általa elérhető legközelebbi belső telefonon, vagy személyesen az intézményvezetőnek vagy az ügyeletes intézményvezetőhelyettesnek az esetet jelenteni. Az intézményvezető (távolléte estén az ügyeletes intézményvezető-helyettes):  haladéktalanul értesíti a megfelelő hatóságokat (mentők, tűzoltók, rendőrség),  a lehető legrövidebb időn belül értesíti az épületben lévő valamennyi személyt,  elrendeli a kivonulási terv szerint az épület elhagyását,  majd ezt követően értesíti a fenntartó illetékes képviselőjét az eseményről. Rendkívüli esemény elhárításának szervezeti és végrehajtási rendje  Hangjelzéssel kezdődik (áramszünet esetén kolompolással).  A hangjelzést követően az iskola minden helyiségét el kell hagyni. Levonulás közben a folyosók, lépcsőházak bal oldali részét szabadon kell hagyni, hogy az élet- és vagyonmentést végzők munkáját ne akadályozzák. Az iskola kijáratait kinyitják, a tanulók négy kijáraton hagyják el az épületet. A torlódásoknál ügyelnek egymás testi épségére.  A levonulási rendet minden tanteremben, valamint a tanári szobákban, laboratóriumokban, műhelyekben is el kell helyezni.  A levonulás után rossz idő esetén a tanulók a szomszédos - Törökugrató utcai - általános iskola épületében várakoznak. 11. A PEDAGÓGIAI MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK RENDJE Az iskolában folyó pedagógiai munka belső ellenőrzésének megszervezése, a szakmai feladatok végrehajtásának ellenőrzése az intézményvezető feladata. A belső ellenőrzési rendszer átfogja az iskola egészét. Segíti a szakmai feladatok ellátását, a belső rendet, rámutat az iskola működésében felmerülő hibákra, hiányosságokra, biztosítja az iskolai munka hatékonyságát és segíti a fejlesztést. Az ellenőrzést végzők:  intézményvezető  intézményvezető-helyettesek  munkaközösség-vezetők  osztályfőnök  szakértők (felkérés és megbízás alapján) Az ellenőrzés területei:  pedagógiai, szervezési, tanügyi feladatok ellenőrzése  az SZMSZ-ben előírtak betartása,  a munkatervek, tanmenetek,  a tankönyvek kiválasztása,  a beiskolázás, 25. oldal


 a pályázatok,  a rendezvények, ünnepek,  a versenyek, vizsgák,  a DÖK programjai,  a tanulói hiányzások.  a szakmai, módszertani munka ellenőrzése  a tanórák, tanórán kívüli foglalkozások,  a megbeszélések,  az írásos dokumentumok, elektronikus dokumentumok,  a tanulói produktumok. Az ellenőrzés formái:  óraellenőrzés  beszámoltatás  eredményvizsgálatok, felmérések  időszakos állandó, kiemelt és speciális ellenőrzések. A belső ellenőrzés az éves munkaterv része. Az ellenőrzés tapasztalatairól a tanév értékelésekor az intézményvezető beszámol a nevelőtestület előtt. 12.

A TANULÓVAL SZEMBEN LEFOLYTATÁSRA KERÜLŐ FEGYELMI ELJÁRÁS RÉSZLETES SZABÁLYAI

Az iskola életét jelentősen zavaró, az osztályközösség keretein túlmutató fegyelmi vétség, rongálás, rendzavarás, a tanárral vagy tanulótárssal szembeni megengedhetetlen viselkedés, az állampolgári jogok megsértése, vallási, faji megkülönböztető magatartás stb. vagy külső szerv által kezdeményezett és jogerősen lezárt büntető intézkedés esetén a tanulóval szemben fegyelmi eljárást indítunk. Ha a tanuló másik tanulót megver, bántalmaz, szándékosan megaláz, iskolai fegyelmi eljárást von maga után. Az iskola épületében, valamint az iskola által szervezett programokon alkoholfogyasztás, kábítószer-fogyasztás, kábítószer terjesztés, fegyverrel való visszaélés, mások testi épségének veszélyeztetése, illetve a dohányzás tilos. Az előírások megszegése fegyelmi eljárást von maga után. A tanulóval szemben lefolytatásra kerülő fegyelmi eljárás részletes szabályai, a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 4.§ (1)/q szakaszában foglaltak alapján:  A fegyelmi eljárás megindítása a tanuló terhére rótt kötelességszegést követő 30 napon belül történik meg. Kivételt képez az az eset, amikor a kötelességszegés ténye nem derül ki azonnal. Ebben az esetben a kötelességszegésről szóló információ megszerzését követő 30. nap a fegyelmi eljárás megindításának határnapja.  A fegyelmi eljárás megindításakor az érintett tanulót és szülőt személyes megbeszélés révén kell tájékoztatni az elkövetett kötelességszegésről, valamint a fegyelmi eljárás megindításáról és a fegyelmi eljárás lehetséges kimeneteléről.  A fegyelmi bizottság tagjainak kiválasztása. 26. oldal


 A fegyelmi tárgyaláson a vélt kötelességszegést elkövető tanuló, szülője (szülei), a fegyelmi bizottság tagjai, a jegyzőkönyv vezetője, továbbá a bizonyítási céllal meghívott egyéb személyek lehetnek jelen. A bizonyítás érdekében meghívott személyek csak a bizonyítás érdekében szükséges időtartamig tartózkodhatnak a tárgyalás céljára szolgáló teremben.  A fegyelmi tárgyalásról és a bizonyítási eljárásról írásos jegyzőkönyv készül, amelyet a tárgyalást követő három munkanapon belül el kell készíteni és el kell juttatni az intézmény vezetőjének, a fegyelmi bizottság tagjainak és a fegyelmi eljárásban érintett tanulónak és szülőjének.  A fegyelmi tárgyalás jegyzőkönyvét a fegyelmi eljárás dokumentumaihoz kell csatolni, az iratot az iskola irattárában kell elhelyezni.  A fegyelmi határozatot a határozat jogerőre emelkedését követően végre kell hajtani  A fegyelmi határozatról intézményvezetői körlevélben kell az iskola közösségét tájékoztatni. A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás részletes szabályai A fegyelmi eljárást egyeztető eljárás előzheti meg, amelynek célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegéssel gyanúsított és a sérelmet elszenvedő közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás célja a kötelességét megszegő tanuló és a sértett tanuló közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás részletes szabályai:  Az intézményvezető a fegyelmi eljárás megindítását megelőzően személyes találkozó révén ad információt a fegyelmi eljárás várható menetéről, valamint a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lehetőségéről.  A fegyelmi eljárást megindító határozatban tájékoztatni kell a tanulót és a szülőt a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lehetőségéről, a tájékoztatásban meg kell jelölni az egyeztető eljárásban történő megállapodás határidejét.  Az egyeztető eljárás kezdeményezése az intézményvezető kötelezettsége.  Ha a tanuló harmadik alkalommal követ el kötelezettségszegést, akkor az iskola a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárást nem alkalmazza.  Az egyeztető eljárás időpontját – az érdekeltekkel egyeztetve – az intézményvezető tűzi ki, az egyeztető eljárás időpontjáról és helyszínéről, az egyeztető eljárás vezetésével megbízott pedagógus személyéről írásban értesíti az érintett feleket.  Az intézményvezető az egyeztető eljárás lebonyolítására írásos megbízásban az intézmény bármely pedagógusát felkérheti, az egyeztető eljárás vezetőjének kijelöléséhez a sértett és a sérelmet elszenvedett tanuló vagy szülőjének egyetértése szükséges.  Az egyeztető személy az egyeztető eljárás előtt legalább egy-egy alkalommal köteles a sértett és a sérelmet elszenvedő féllel külön-külön egyeztetést folytatni, amelynek célja az álláspontok tisztázása és a felek álláspontjának közelítése.  Ha az egyeztető eljárás alkalmazásával a sértett és a sérelmet elszenvedő fél azzal egyetért, az intézmény vezetője a fegyelmi eljárást a szükséges időre, de legfeljebb három hónapra felfüggeszti.  Az egyeztető eljárásnak – lehetőség szerint – 30 napon belül írásos megállapodással kell lezárulnia. A megállapodást az érdekelt felek és az egyeztetést vezető pedagógus írja alá.  Az egyeztető eljárás során jegyzőkönyv vezetésétől el lehet tekinteni, ha a jegyzőkönyvezéshez egyik fél sem ragaszkodik. 27. oldal


 A sérelem orvoslásáról kötött írásbeli megállapodásban foglaltakat a kötelességszegő tanuló osztályközösségében meg lehet vitatni, továbbá az írásbeli megállapodásban meghatározott körben nyilvánosságra lehet hozni.

13. AZ INTÉZMÉNYI ADMINISZTRÁCIÓ Intézményi szinten az alábbi elektronikusan előállított dokumentumok használatosak.  a tanulóbalesetek elektronikus úton történő bejelentése  a KIR rendszerből kinyomtatandó dokumentumok  az e-napló 13.1. Az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítésének rendje Az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványt – az igazgató utasítása szerinti gyakorisággal – a kinyomtatását követően:  el kell látni az igazgató eredeti aláírásával és az intézmény bélyegzőjével,  a vonatkozó jogszabályi rendelkezés szerint meghatározott ideig az irattárazási szabályzat alapján irattári dokumentumként kell őrizni. A KIR rendszerből kinyomtatandó dokumentumok hitelesítése El kell helyezni a papír alapú dokumentumon a hitelesítési záradékot, amely tartalmazza a hitelesítés időpontját, a hitelesítő aláírását és az intézmény hivatalos körbélyegző lenyomatát és „elektronikus nyomtatvány” felirattal kell ellátni. Az e-napló hitelesítésének rendje:  A tanuló félévi osztályzatairól, igazolt és igazolatlan mulasztásáról az iskola papíralapú értesítőt küld az iskola körbélyegzőjével és az osztályfőnök aláírásával ellátva.  Eseti gyakorisággal kell kinyomtatni a tanuló igazolt és igazolatlan óráinak számát, a szülő és a hatóságok értesítésére, a záradékokat tartalmazó iratot a tanulói jogviszony megszűnésének eseteiben.  Tanév végén a végleges osztálynapló fájlokat külső adathordozóra kell menteni, az adathordozót archiválni szükséges. 13.2. Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje  A KIR eléréséhez felhasználói nevek, szükséges jelszavak megadása, a telephely szintű jogok beállításai az intézményvezetői mesterjelszó kezelő rendszerben történik.  A KIR egyes alrendszereihez való hozzáférés egyedi felhasználói névvel és az ehhez tartozó, kizárólag a felhasználó által ismert jelszóval történik.  A felhasználónevet, a hozzátartozó jelszót lezárt borítékban az iskolatitkár őrzi.  A szakmai vizsga dokumentumait a központi nyilvántartás részére az intézményvezető elektronikus úton digitális aláírással hitelesíti.

28. oldal


14.

Az intézményi alapdokumentumokról való tájékozódás rendje

Az intézményi dokumentumok nyilvánosak, azt minden érintett (tanuló, szülő, valamint az iskola alkalmazottai) megismerheti. Valamennyi dokumentum hozzáférhető az iskola honlapján, a „Információk” menü pont alatt. A Pedagógiai Program, a Házirend és az Szervezeti és Működési Szabályzat egy-egy nyomtatott példánya megtalálható az iskola titkárságán. Valamennyi dokumentummal kapcsolatban az érdeklődők felvilágosítást kérhetnek az iskola igazgatójától és az általános igazgatóhelyettestől, előzetesen egyeztetett időpontban. 15. EGYÉB SZABÁLYOZÁSOK 15.1. A tanuló által készített dolgok tulajdonjoga Az iskolai foglalkozás keretében a tanuló által készített dolgok tulajdonjoga a tanulót illeti meg, ha a dolgot az általa hozott anyagból készíti el. Ez esetben a tanuló tulajdonjogát – írásos megállapodás alapján – átruházhatja az iskolára. A tanulói jogviszonyból eredő kötelezettség teljesítése során a tanuló által iskolai anyagból készített dolgok tulajdonjoga az iskolát illeti meg. 15.2. Pedagógusok tankönyvekkel, informatikai eszközökkel való ellátása A pedagógusok a munkájukhoz szükséges tankönyveket, tanári segédkönyveket a munkaközösségvezetőn keresztül igénylik, amelyeket a pedagógusok tanévre vonatkozó könyvtári kölcsönzéssel kapnak meg. Az intézmény a pedagógusok munkáját a lehetőségek függvényében informatikai eszközökkel támogatja. A hordozható informatikai eszközöket átadás-átvételi megállapodással és használati szerződéssel vihetik ki az iskolából. 16. Záró rendelkezések 16.1. Az SZMSZ hatálybalépése A SZMSZ 2016. szeptember 1-jével lép hatályba, és visszavonásig érvényes. A felülvizsgált szervezeti és működési szabályzat hatálybalépésével egyidejűleg érvényét veszti a 2015. augusztus 31. napján készített SZMSZ. 16.2. Az SZMSZ felülvizsgálata A SZMSZ felülvizsgálatára jogszabályi előírás alapján, illetve jogszabályváltozás esetén kerül sor, vagy ha módosítását kezdeményezi az intézmény nevelőtestülete, a diákönkormányzat, a szülői közösség. A kezdeményezést és a javasolt módosítást az intézményvezetőhöz kell beterjeszteni. A SZMSZ módosítási eljárása megegyezik megalkotásának szabályaival. Kelt: Budapest, 2016. augusztus 24. Szokolainé Takács Erzsébet igazgató P.H. 29. oldal


16.3. Az intézményben működő egyeztető fórumok nyilatkozatai A szervezeti és működési szabályzatot az intézmény diákönkormányzata megtárgyalta. Aláírásommal tanúsítom, hogy a diákönkormányzat véleményezési jogát jelen szervezeti és működési szabályzat felülvizsgálata során, a jogszabályban meghatározott ügyekben gyakorolta. Kelt: Budapest, 2016. augusztus 24. Galyas Gábor István a diákönkormányzat vezetője

A szervezeti és működési szabályzatot a szülői közösség megtárgyalta. Aláírásommal tanúsítom, hogy a szülői közösség véleményezési jogát jelen SZMSZ felülvizsgálata során, az adatkezelési szabályzattal kapcsolatban gyakorolta. Kelt: Budapest, 2016. augusztus 24. Domonkos Andrea a szülői közösség képviselője

A szervezeti és működési szabályzatot az intézmény nevelőtestülete 2016. augusztus 24-én tartott értekezletén egyhangúlag elfogadta.

Kleeberg Zoltánné hitelesítő nevelőtestületi tag 16.4. Fenntartói nyilatkozat Jelen szervezeti és működési szabályzattal kapcsolatban a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25. § (4) bekezdése értelmében a fenntartóra többletkötelezettség nem hárul.

30. oldal


MELLÉKLETEK 1. SZ. MELLÉKLET A szabályzat alapjául szolgáló jogszabályok                           

2011. évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésről (továbbiakban: Nkt.) 2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről A 2011. évi CLXXIX. törvény a nemzetiségek jogairól A 2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól A 2011. évi CXCV. törvény az államháztartásról A 2011. évi CCIX. törvény a családok védelméről A 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 2001. évi XXXV. törvény az elektronikus aláírásról 229/2012.(VIII. 28) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról 43/2013. (II. 19.) Korm. rendelet a közfeladatot ellátó szerveknél alkalmazható iratkezelési szoftverek megfelelőségét tanúsító szervezetek kijelölésének részletes szabályairól 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról módosításáról 335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről 326/213. (VIII. 30.) Korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról 362/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet az oktatási igazolványokról 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógusszakvizsgáról, valamint a továbbképzésben résztvevők juttatásairól és kedvezményeiről 83/2012. (IV. 21.) Korm. rendelet a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásokról és az állam által kötelezően nyújtandó szolgáltatásokról 20/2012. (VIII. 31.) EMMI-rendelet a nevelési oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról (továbbiakban: EMMI-rendelet) 59/2013. (VIII. 9.) EMMI-rendelet a Kollégiumi nevelés országos alapprogramjának kiadásáról 32/2012. (X. 8.) EMMI-rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról 15/2013. (II. 26) EMMI-rendelet a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről 44/2007. (XII. 29.) OKM-rendelet a katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól 26/1997. (IX. 3.) NM-rendelet az iskola-egészségügyi ellátásról 33/1998. (VI. 24.) NM-rendelet a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről 114/2007. (XII. 29.) GKM-rendelet a digitális archiválás szabályairól 31. oldal


   

315/2013. (VIII. 28.) Korm. rendelet a komplex szakmai vizsgáztatás szabályairól 328/2009. (XII. 29.) Korm. rendelet a szakiskolai tanulmányi ösztöndíjról 4/2002. (II. 26.) OM-rendelet az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulók juttatásairól 8/2006. (III. 23.) OM-rendelet a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről, valamint a térségi integrált szakképző központ tanácsadó testületéről

2. SZ. MELLÉKLET Az iskolai könyvtár működési szabályzata Jogszabályi háttér Az iskolai könyvtár működését a jelenleg hatályos jogszabályok határozzák meg, köztük:  2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről  229/2012. (VIII. 28.) kormányrendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról  20/2012. (VIII. 31.) EMMI-rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról  110/2012. évi kormányrendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, valamint  az IFLA és az UNESCO közös könyvtári nyilatkozata, 1999. Az iskolai könyvtár a Mechatronikai Szakközépiskola szerves része, az oktató-nevelőmunka eszköztára. Gyűjtőkörének igazodnia kell a tanított tantárgyak követelményrendszeréhez és az iskola tevékenységéhez. Az iskolai könyvtár olvasásra és kölcsönzésre egyaránt igénybe vehető. A nyitvatartási időt és a kölcsönzés rendjét a könyvtáros munkaidejét meghatározó jogszabályokra alapozva az intézményvezető határozza meg. Az iskolai könyvtár működési rendje Az iskolai könyvtár célja, hogy elősegítse a nevelők szakmai, pedagógiai továbbképzését és lehetőséget teremtsen a tanulók számára - nevelőik irányításával - az önképzési és önművelődési készség megszerzéséhez. A könyvtár vezetője anyagi és fegyelmi felelősséggel tartozik a gondozásába adott könyvtár állományáért, rendeltetésszerű működtetéséért. Nyitva tartás A nyitva tartásról az éves munkaterv rendelkezik. A könyvtárat az iskola dolgozói és tanulói a nyitvatartási idő alatt használhatják. Leltározás A könyvtári állomány leltározása mennyiségi felvételt jelent, melynek során a gyűjtemény dokumentumait tételesen kell összehasonlítani az egyedi nyilvántartással. A könyvtár revízióját az intézményvezető rendeli el, kivéve, ha személyi változás esetén az átvevő könyvtáros-tanár kezdeményezi az állományellenőrzést. A leltározás végrehajtásáért, a személyi és tárgyi feltétek biztosításáért az intézményvezető a felelős. A teljes körű állományellenőrzés az állomány egészére kiterjed. Az iskolai könyvtár esetében az ide vonatkozó rendelet értelmében 5 évenként kell végrehajtani az ellenőrzést. 32. oldal


A leltározás alatt a könyvtári szolgáltatás szünetel, ezért kell az ellenőrzést a szorgalmi időn kívül elvégezni. A leltározás előkészítése Az ellenőrzés lebonyolításához ütemtervet kell készíteni, melyet a leltározás előtt hat hónappal be kell nyújtani jóváhagyásra az intézményvezetőhöz. Az ütemtervnek tartalmaznia kell:  a leltározás kezdő időpontját, tartamát,  a záró jegyzőkönyv előterjesztésének határidejét,  az ellenőrzésben résztvevő személyek nevét. A leltározás lebonyolítása A leltározást a két könyvtáros-tanárnak kell lebonyolítania. Az ellenőrzés módszere az állomány tételes összehasonlítása a számítógépes katalógussal. A leltározás lezárása A revízió befejezéseként el kell készíteni a záró jegyzőkönyvet, amelyet három napon belül át kell adni az intézményvezetőnek. A záró jegyzőkönyvnek rögzítenie kell:  a leltározás jellegét,  az előző állományellenőrzés időpontját,  az állomány nagyságát, értékét dokumentum-típusonként,  a leltározás számszerű végeredményét. A jegyzőkönyv mellékletei  a leltározás kezdeményezése,  a jóváhagyott leltározási ütemterv,  a hiányzó, illetve a többletként jelentkező dokumentumok jegyzéke. A jegyzőkönyvet a leltározásban résztvevő könyvtáros-tanárok, személyi változás esetén az átadó és átvevő írja alá. A leltározáskor felvett jegyzőkönyvben megállapított hiány, ill. többlet okait a könyvtár vezetője köteles indokolni. Az ellenőrzés során megállapított hiányt csak akkor lehet kivezetni az állományból, ha a fenntartó és intézményvezető a jegyzőkönyv alapján erre engedélyt ad. Az engedélyezés után történik a hiányként jelzett dokumentumok kivezetése az állománynyilvántartásból, bevezetése a csoportos leltárkönyvbe, ill. az állománymérleg elkészítése, valamint a katalógusok revíziója. A leltári fegyelem megköveteli a nyilvántartások pontos, naprakész vezetését. A könyvtáros-tanárok felelősségre vonhatók a dokumentumok – és vagy eszközök hiányáért, ha:  bizonyíthatóan nem tartották meg a könyvtár nyilvántartási, kezelési, használati és működési szabályait,  kötelességszegést követtek el,  a leltározáskor mutatkozó hiány túllépte a megengedett mértéket. 33. oldal


A könyvtár zárának kulcsai a könyvtárosnál, valamint a portán zárható kazettában helyezendők el, a kulcsok más személyeknek nem adhatók ki. Selejtezés A selejtezést évente egyszer a könyvtáros végzi a tanárokkal történő egyeztetés után. A selejtezendő dokumentumokat az intézményvezető jóváhagyása után törlik az állományból. A selejtezett könyveket az iskola felajánlhatja más könyvtáraknak, vagy kiárusíthatja. 3. SZ. MELLÉKLET A könyvtár Gyűjtőköri szabályzata Az iskolai könyvtár funkciója és gyűjtőköre Könyvtárunk alapfunkcióját az iskola típusának megfelelő nevelési-oktatási célok határozzák meg. Iskolánkban négy évfolyamos és öt évfolyamos szakközépiskolai osztályok működnek. A pedagógiai programban is megfogalmazott nevelési-oktatási céloknak háttérintézménye a könyvtár. Segíti és szolgálja az iskolában folyó munkát a tantestület és a diákság érdekében. Állományfejlesztését az előzőekben megfogalmazott tények határozzák meg. Ennek értelmében az iskolai könyvtár feladata biztosítani a tanulók és a tanárok ellátását minden olyan információhordozóval, amire szükség lehet az oktatás-nevelés során. A könyvtár állományába tartozó dokumentumokat főgyűjtőköri és mellékgyűjtőköri szempontok szerint kell gyűjteni. A főgyűjtőkörbe tartoznak azok a dokumentumok, amelyek a könyvtár elsődleges funkciójából adódó feladatok megvalósítását segítik elő. Ide sorolhatjuk: kézikönyvek, segédkönyvek, kötelező olvasmányok, ajánlott olvasmányok, tankönyvek, ismeretterjesztő irodalom, szépirodalom (amely szorosan kapcsolódik a tananyaghoz), periodikumok, nem nyomtatott ismerethordozók (CD, AV, szoftver). A mellékgyűjtőkörbe tartozó dokumentumokat csak erős válogatással gyűjtjük. Az iskolai könyvtár a tananyagon túlmutató ismeretek kielégítését csak részlegesen tudja vállalni. Gyűjtőköri kapcsolódás más könyvtárakhoz Kapcsolat a Fővárosi Szabó Ervin könyvtárral. Szakmai kapcsolat a közelben lévő és egyéb iskolai könyvtárakkal. Elérhetőség biztosítása számítógépes hálózaton elérhető információs forrásokhoz, adatbázisokhoz. Az iskolai könyvtár gyűjteményjellege A könyvtári állomány részei: kézi- és segédkönyvtár, tankönyvtár, folyóirattár, szépirodalom, szakirodalom, ifjúsági irodalom, munkaközösségi letétek, régi könyvek, médiatár (nem nyomtatott dokumentumok) egységes egészet alkotnak. A könyvtár az iskola forrásközpontja. Állományának, nyilvántartási és feltáró apparátusának minden olyan ismerethordozót tartalmaznia kell, amely a korszerű oktató – nevelő munkát segíti.

34. oldal


Az iskolai könyvtár gyűjtőköre Tartalmi szempontból: szépirodalom, szak- és ismeretközlő irodalom, kézi- és segédkönyvek, tankönyvek. Formai oldalról-dokumentumtípusonként:  Kéziratok, hagyományos, nyomtatott dokumentumok: könyv, periodika, brosúra  Nem hagyományos dokumentumok:  Audiovizuális ismerethordozók: videokazetták, hangkazetta,  Számítógépes információhordozók: CD-ROM, DVD A gyűjtés alapelvei, fejlesztési elvek, célok, feladatok Kiemelt gyűjtési elveink (az iskola pedagógiai programjával összhangban):  tehetséggondozás, felzárkóztatás, önművelésre nevelés;  kommunikációs kultúra fejlesztése;  pályaorientáció;  egyeztetés a gyűjtés mélységéről, irányáról a munkaközösség-vezetőkkel;  a kézikönyvtár kiemelt fejlesztése;  szépirodalomból teljes körrel és a szükséges példányszámmal gyűjtjük a kötelező irodalmat, az ajánlott irodalmat kisebb példányszámmal;  nem gyűjtünk lektűrt, ponyvát;  a kétszintű érettségi követelményeinek megfelelően erősen válogatva gyűjtünk krimit, tudományos fantasztikus irodalmat, fantasy és "young adult" irodalmat;  fokozottan figyelembe vesszük az idegen nyelv tanításához és a szakmai oktatáshoz szükséges igényeket;  az iskolában oktatott tantárgyakhoz gyűjtjük a tartós használatú tankönyveket, segédkönyveket, feladatgyűjteményeket, amelyek köréről és számáról évente egyeztetünk a munkaközösség-vezetőkkel;  a tartalmilag elavult és a megrongálódott könyveket évente selejtezzük az állományból;  még ajándékba sem fogadunk el olyan dokumentumokat, amelyek nem tartoznak a könyvtár gyűjtőkörébe. A könyvtár alap- és kiegészítő feladatai az állományfejlesztésben Az iskolai könyvtár az oktató-nevelő munka eszköztára, gyűjtőkörének igazodnia kell az iskola tevékenységének egészéhez. A szakszerűen fejlesztett gyűjteménynek az erre épülő saját és más könyvtárak által nyújtott szolgáltatásoknak biztosítania kell:  a tanítás-tanulás folyamatában jelentkező tanári és tanulói igényeket;  a könyvtár-pedagógiai program megvalósíthatóságát. A könyvtár kiegészítő tevékenysége  számítógépes információszolgáltatás, multimédiás anyagok megtekintése;  tartós tankönyvek beszerzése, nyilvántartása, kölcsönzése;  szabadidős tevékenység szervezése. A gyűjtés szintje és mélysége Az iskolai könyvtár erősen válogatva gyűjt, teljességgel egyetlen tantárgy vagy szaktudomány irodalmát sem képes gyűjteni. 35. oldal


Az állományalakítás során arra kell törekedni, hogy a tananyaghoz kapcsolódó szakirodalom megfelelő válogatással tartalmilag teljes legyen. Szükséges példányszámok:  kötelező szépirodalom: 12-15 példány;  ajánlott szépirodalom: 5-10 példány;  oktatási munkaeszközt jelentő segédkönyvek: 8-10 példány. A gyűjtőkör részletes meghatározása Kölcsönzési állomány és kézikönyvtár (a szakirodalom, a raktári rend alapján) 0 főosztály A tudomány és a kultúra általában Általános művek Kis-, közép –, és nagyméretű alap, közép- és felsőszintű általános művek Lexikonok és enciklopédiák – válogatva 1 főosztály Filozófia, pszichológia Filozófiatörténetek, lexikonok, szöveggyűjtemények, pszichológiai alapmunkák, összefoglalók, irányzatok összefoglalói – válogatva. 2 főosztály Vallás, mitológia Összefoglalók, lexikonok, enciklopédiák, történeti áttekintések, albumok – válogatva. 3 főosztály Társadalomtudomány: szociológia, politika, közgazdaságtan, jog, nevelés, oktatás, néprajz – erősen válogatva Kiemelten: pedagógiai lexikonok, kézikönyvek. 5 főosztály Természettudományok: matematika, csillagászat, fizika, kémia, földtan, környezetvédelem, biológia Alap- és középszintű összefoglalók, feladatgyűjtemények, tesztkönyvek, versenyfeladatok – teljességre törekedve. 6 főosztály Alkalmazott tudományok: orvostudomány, mezőgazdaság Kiemelten: számítástechnika, informatika. 7 főosztály Művészet, sport, szórakozás: Művészettörténeti összefoglalók, lexikonok, enciklopédiák, albumok, kismonográfiák – válogatva. 8 főosztály Nyelvtudomány, irodalomtudomány: Az iskolában tanított idegen nyelvek és a magyar nyelv nyelvtani szótárai, egynyelvű szótárak, nyelvvizsgára felkészítő tesztkönyvek – teljességre törekvően. A nemzeti és a magyar irodalmakat bemutató monográfiák, irodalomtörténetek, világ- és magyar irodalmi lexikonok, fogalomtárak, érettségire felkészítő segédkönyvek, műelemzések, szerzői monográfiák – teljességre törekvően. 9 főosztály Földrajz, életrajz, honismeret, történelem: Az egyetemes és a magyar történelem összefoglalói, atlaszok, fogalomtárak, térképek, szöveggyűjtemények, kronológiák – teljességre törekvően. Kiemelten: Budapest története, földrajza. Szépirodalom  Átfogó lírai, prózai és drámai antológiák a világ- és a magyar irodalom bemutatására - a teljesség igényével.  Kötelező és ajánlott olvasmányok – a teljesség igényével.  A tananyag által meghatározott klasszikus és kortárs szerzők teljes életműve.  A nemzetek irodalmát bemutató klasszikus és modern antológiák – válogatva. 36. oldal


 Az iskolában tanított nyelvek gyakorlásához idegen nyelvű szépirodalom – válogatva.  A szabadidő kulturált eltöltését segítő gyermek-, ifjúsági- és szépirodalom – válogatva. Pedagógiai gyűjtemény A pedagógusok szakmai továbbképzését és az órákra való felkészülést segítő pedagógiai szakirodalom: pedagógiai lexikonok, egyetemes és magyar neveléstörténeti összefoglalások, szöveggyűjtemények, a nevelés és az oktatás elméletével és gyakorlatával foglalkozó legfontosabb kézikönyvek, tanári kézikönyvek, az oktatásüggyel foglalkozó jogszabályok, törvények, rendeletek, pályaválasztási tanácsadók, tájékoztatók, pedagógiai folyóiratok – válogatva. Az iskola életével kapcsolatos dokumentumok Az iskola pedagógiai dokumentációja: pedagógiai program, helyi tanterv, szervezeti és működési szabályzat, házirend. Az iskola történetével kapcsolatos kiadványok, évkönyvek, újságcikkek. Válogatás az itt tanító tanárok megjelent munkái. Periodika gyűjtemény Napilapok, kulturális heti- és havilapok – válogatva. Tantárgy-pedagógiai lapok, módszertani folyóiratok – válogatva. Ismeretterjesztő, szórakoztató gyermek- és ifjúsági lapok – erősen válogatva. Médiatár A tantárgyakhoz kapcsolódó modern információs eszközök: videokazetták, hangkazetták, CDlemezek, CD-multimédiák – válogatva. A könyvtáros segédkönyvtára  a megrendeléshez, feldolgozáshoz szükséges segédeszközök;  a tájékoztató munkához szükséges bibliográfiák, tantárgyi ajánlójegyzékek;  könyvtári, könyvkereskedői és kiadói katalógusok;  a könyvtárüggyel kapcsolatos jogszabályok, összefoglalók, irányelvek;  a könyvtárhasználatra neveléssel kapcsolatos módszertani kiadványok. 4. sz. melléklet Könyvtárhasználati szabályzat A könyvtári tagság, beiratkozás A könyvtár tagja lehet az iskola tanulója, az iskola felnőtt dolgozója. A könyvtári tagság beiratkozással keletkezik, a jogviszony megszűnésével szűnik meg. A beiratkozás ingyenes és a könyvtárhasználó adatainak nyilvántartásba vételével jön létre. A beiratkozott könyvtárhasználó a mindenkori használati szabályokat magára nézve kötelezően elfogadja. A könyvtárhasználat módjai  helyben olvasás (a tárgyi és személyi feltételeket az iskola biztosítja),  kölcsönzés,  csoportos foglalkozás,  másolás, internethasználat. 37. oldal


Helyben olvasás A könyvtár dokumentumai közül csak helyben használhatók az olvasótermi, kézikönyvtári könyvek. A csak helyben használható dokumentumok indokolt esetben rövid időre kölcsönözhetők. Kölcsönzés A kölcsönzés nyilvántartása tanulónként tasakos rendszerben és párhuzamosan a SZIRÉN könyvtári nyilvántartó rendszer segítségével történik. A kölcsönzés rendje: Könyvet csak a könyvtáros adhat ki (bármely dokumentumot csak a könyvtáros tudtával lehet kivinni). Tanulók számára a kölcsönzés időtartama: 2 hét, amely meghosszabbítható. Pedagógusok a dokumentumokat a szükséges időre (legfeljebb egy tanévre) kölcsönözhetik. A korlátozások egyénenként feloldhatók. Tankönyvek, oktatási segédletek mindenki számára a szükséges időtartamra (legfeljebb egy tanévre) kölcsönözhetők. A kölcsönzött könyvek megrongálásával vagy elvesztésével okozott kárért a kölcsönző kártérítéssel tartozik. Az elveszett vagy megrongált (firkálás, kivágás, szakadás, hiány) dokumentumot az olvasó köteles egy kifogástalan példánnyal vagy a könyvtár által meghatározott más művel pótolni. A kölcsönzés ingyenes (a jótálló az iskola). Az iskolából való kiléptetés a könyvtári tartozás rendezése után történhet, ha nem történik meg a könyvtári tartozások rendezése, akkor a felelősség a kiléptetést végzőé. Csoportos foglalkozás Osztályok, tanulócsoportok, szakkörök részére - a könyvtáros-tanárral egyeztetve - az osztályfőnökök, szaktanárok, szakkörvezetők foglalkozásokat szervezhetnek. A foglalkozásokat a könyvtáros, az osztályfőnökök, a szaktanárok, illetve a szakkörvezetők tarthatják. (A könyvtár mellett lévő média-teremben lehetőség van videofilmek megtekintésére is.) A könyvtárhasználati ismereteket a könyvtáros tanár magyar- illetve informatikaóra keretében tartja. Ezek tematikáit évfolyamonként a tanmenet tartalmazza. Fénymásolás A könyvtár, a gyűjteményében megtalálható nyomtatott dokumentumokról másolatokat is készít, illetve saját anyagról is készíthető másolat. A fénymásolatokért a fénymásoló tulajdonosa, a Mechatronika Alapítvány által meghatározott díjat kell fizetni. 5. SZ. MELLÉKLET Tankönyvtári és tartós tankönyvek szabályzata Tartós segédeszköz  tartalmi szempontból: A NAT-kompatibilis tankönyvek és egyéb segédletek. Az egyéb segédletek lehetnek: helyesírási szabályzat, atlaszok, határozók, idegen-nyelvű iskolai szótárak, szöveg- és forrásgyűjtemények, feladatgyűjtemények stb.  formai szempontból: fűzött, lehetőség szerint keményfedelű tankönyvek, segédletek

38. oldal


A tartós segédeszközt igénybe vevők köre  a taneszközből tanító szaktanárok  a rászoruló tanulók. A megrendeléssel kapcsolatos előírások  Az intézményvezető felelős a tartós tankönyvellátás megszervezéséért (felelősök megbízása, segítők felkérése, a tankönyvfelelős tájékoztatása a tankönyvtár költségvetési keretéről stb.)  A tartós használatra szánt tankönyveket és egyéb taneszközöket az iskola tankönyvfelelőse rendeli meg a szaktanárok igénye szerint az intézményvezetővel való egyeztetés alapján.  A tankönyvfelelős a tartós használatra szánt tankönyveket és segédeszközöket átadja a könyvtáros-tanárnak, aki gondoskodik a nyilvántartásba vételről. A tartós használatra szánt tankönyvek és egyéb taneszközök (a továbbiakban segédletek) kezelése Elhelyezés A tartós használatra szánt tankönyvek és segédletek elhelyezése az állomány többi részétől elkülönülten történik. Nyilvántartás, kölcsönzés  A tartós használatra szánt segédletek nyilvántartása és kölcsönzésbe adása a könyvtáron keresztül történik. Felelős a könyvtáros-tanár  A tankönyvtári állományt külön gyűjteményként kezeljük és tartjuk nyilván.  A tankönyvek és segédletek átvételét a tanuló aláírásával köteles igazolni.  A tankönyvek és segédletek kölcsönzésére a tanév elején, visszaadására a tanév végén kerül sor. Felelős: a könyvtáros-tanár és az osztályfőnök.  A tartós tankönyvek és segédletek az iskola tulajdonát képezik, ezért hibátlan állapotban (szándékos rongálás, firkálás, kiemelés, kivágás, szakadás stb. nélkül) a tanév végén szankciók nélkül visszaadhatók. Amennyiben a dokumentum visszaadáskor további használatra a kölcsönző hibájából nem alkalmas, vagy a tanuló szeretné megtartani, azt az alábbiak szerint teheti:  1 év használat után a dokumentum beszerzési ára 70%-ának a befizetésével,  2 év használat után a dokumentum beszerzési ára 50%-ának a befizetésével  3 és annál több év használat után a dokumentum beszerzési ára 25%-ának a befizetésével A térítési díjakkal kapcsolatos tudnivalók A térítési összegek beszedéséért a könyvtáros-tanár és az osztályfőnök a felelős. A behajthatatlan és a pénzben megtérített követeléseket, valamint a rendeltetésszerű használat során elhasználódott dokumentumokat intézményvezetői engedéllyel tanévenként le kell selejtezni.

39. oldal


6. SZ. MELLÉKLET Bélyegző használati szabályzat Érvényes: 2016. szeptember 1-től. I. Az intézmény bélyegzői a) körbélyegző (több példány esetén sorszámmal ellátva)

Használata: az intézmény hivatalos dokumentumainak hitelesítése. A hitelesítés az igazgató, vagy a helyettesítésével megbízott igazgatóhelyettes aláírásával érvényes. Használatára jogosultak:  igazgató  igazgatóhelyettes, az igazgató helyettesítése esetén  iskolatitkár, a munkaköri leírásban szereplő esetekben  gazdasági ügyintéző, a munkaköri leírásban szereplő esetekben Őrzési hely: az intézmény titkársága, a pénztár c) érettségi vizsgabizottsági, szakmai vizsgabizottsági körbélyegző

Használata: az érettségi/szakmai vizsga dokumentumainak hitelesítése a vizsgaszabályzat szerint. Használatára jogosultak:  az igazgató  az iskolatitkár  vizsgaidőszakban a vizsga jegyzője (átvételi elismervénnyel a vizsga helyszínén használhatja) Őrzési hely: az intézmény titkársága Az őrzéssel megbízott személy: az iskolatitkár d) érkeztető bélyegző

Használata: az intézménybe érkező hivatalos leveleken. Használatára jogosultak:  az igazgató 40. oldal


 az iskolatitkár Őrzési hely: az intézmény titkársága Az őrzéssel megbízott személy: az iskolatitkár e) fejbélyegző

Használata: az intézmény válaszlevelein és a borítékon, az Iratkezelési szabályzat szerint. Használatára jogosultak:  az igazgató  az iskolatitkár Őrzési hely: az intézmény titkársága Az őrzéssel megbízott személy: az iskolatitkár f) iktatóbélyegző

Használata: az iktatott leveleken és dokumentumokon, az Iratkezelési szabályzat szerint. Használatára jogosultak:  az igazgató  az iskolatitkár Őrzési hely: az intézmény titkársága Az őrzéssel megbízott személy: az iskolatitkár II. A bélyegzők kezelésének szabályai A bélyegzők készíttetéséről, illetve selejtezésükről az iskola igazgatója dönt. A használaton kívüli bélyegzőket az iskola titkárságán a lemezszekrényben elzárva kell tartani, ennek felelőse az iskolatitkár. Az érvényes bélyegzőkről az iskolatitkár nyilvántartást vezet, aminek tartalmaznia kell: 1. a bélyegző lenyomatát 2. a bélyegző sorszámát (amennyiben van) 3. a bélyegzőt átvevő, használó és őrző tag nevét, aláírását 4. a bélyegző átadásának, illetve visszavételének helyét és időpontját A bélyegző pótlásáról akkor kell gondoskodni, ha az elveszett, vagy eltulajdonították. Amennyiben a pótlás után az eredeti bélyegző előkerül, úgy azt selejtezni kell. A selejtezést az iskolatitkár végzi egy tanú jelenlétében. A selejtezés során a bélyegzőt fizikailag használatra alkalmatlanná kell tenni. A selejtezés okát, időpontját jegyzőkönyvben kell rögzíteni, 41. oldal


amelyet az iskolatitkár és a jelenlévő tanú ír alá. A jegyzőkönyvet csatolni kell a nyilvántartó laphoz. Budapest, 2016. augusztus 24.

Szokolainé Takács Erzsébet igazgató 7. SZ. MELLÉKLET Adatkezelési szabályzat A szabályzat célja  Biztosítani az alkotmányos jogok érvényesülését az iskolában folyó munkavégzés során.  Biztosítani az előírt feladatok ellátása keretében az adatvédelem szabályainak, valamint a tanulók, szülők, és az iskolai alkalmazottak tájékoztatására vonatkozó előírások betartását.  Eleget tenni a hatályos jogszabályokban foglalt kötelezettségnek.  Biztosítani az adatkezeléssel kapcsolatos jogok érvényesülését. A szabályzat hatálya kiterjed  az iskola minden belső szervezeti egységére, illetőleg minden dolgozójára, amely személyes, valamint közérdekű adatok kezelésével, tárolásával, szolgáltatásával, stb. kapcsolatos tevékenységet lát el, illetőleg ilyen adatokat tartalmazó dokumentumokat (tájékoztatókat, jelentéseket, stb.) készít.  bármely azonosított vagy azonosítatlan személyre vonatkozó információra. Annak eldöntésére, hogy egy személy azonosítható-e vagy sem, figyelembe kell venni minden lehetséges eszközt, amely valószínűsíthetően felhasználható az adott személy azonosítására.  az iskola szervezeti egységei által vezetett nyilvántartásokra, adatbázisokra, és valamennyi egyedileg kezelt adatra, illetőleg dokumentumra. A nyilvántartható és kezelhető adatok köre A tanulók adatai a jogszabályokban foglaltak szerint, amelyek – a törvényben meghatározottak szerint, a személyes adatok védelmére vonatkozó célhoz kötöttség megtartásával – továbbíthatók a fenntartónak, a kifizetőhelynek, a bíróságnak, rendőrségnek, ügyészségnek, a közneveléssel összefüggő igazgatási tevékenységet végző közigazgatási szervnek, a munkavégzésre vonatkozó rendelkezések ellenőrzésére jogosultaknak, a nemzetbiztonsági szolgálatnak. Az alkalmazottak adatai a jogszabályokban foglaltak szerint, amelyek továbbíthatók: a fenntartónak, kifizetőhelynek, bíróságnak, rendőrségnek, ügyészségnek, helyi önkormányzatnak, államigazgatási szervnek, a munkavégzésre vonatkozó rendelkezések ellenőrzésére jogosultaknak, a nemzetbiztonsági szolgálatnak.

42. oldal


Egyéb nyilvántartható adatok Az iskola nyilvántartja azokat az adatokat, amelyek a jogszabályokban biztosított kedvezményekre való igényjogosultság elbírálásához és igazolásához szükségesek. E célból azok az adatok kezelhetők, amelyekből megállapítható a jogosult személye és a kedvezményre való jogosultsága. Az adatok kezelésével, továbbításával kapcsolatos szabályok A nevelőtestületi értekezleteken, személyes megbeszéléseken a tanulókról, munkatársakról megszerzett információk, minősítések bizalmas információnak minősülnek, így az érdekelteken kívül nem oszthatók meg másokkal, kivéve intézményvezetői felhatalmazással. Titoktartási kötelezettség terheli:  az iskola valamennyi pedagógusát,  a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottakat. A titoktartási kötelezettség alól kiskorú tanuló esetén a szülő, nagykorú tanuló esetén a tanuló írásban felmentést adhat. Iskolai adatkezelés A pedagógust hivatásánál fogva harmadik személyekkel szemben titoktartási kötelezettség terheli a tanulóval és családjával kapcsolatos minden olyan tényt, adatot, információt illetően, amelyről a tanulóval, szülővel való kapcsolattartás során szerzett tudomást. E kötelezettség független a foglalkoztatási jogviszony fennállásától, és annak megszűnése után határidő nélkül fennmarad. Kiskorú tanuló szülőjével közölhető adat: A kiskorú tanuló szülőjével minden, a gyermekével összefüggő adat közölhető, kivéve, ha az adat közlése súlyosan sértené vagy veszélyeztetné a tanuló érdekét. Az adat közlése akkor sérti, vagy veszélyezteti súlyosan a tanuló érdekét, ha olyan körülményre (magatartásra, mulasztásra, állapotra) vonatkozik, amely a tanuló testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja, vagy akadályozza, és amelynek bekövetkezése szülői magatartásra, közrehatásra vezethető vissza. Nagykorú tanuló szülőjével közölhető adat: Ha a nagykorú tanuló önálló jövedelemmel nem rendelkezik, és a szülővel közös háztartásban él:  a tanulói jogviszony megszűnéséről,  a tanuló tanulmányi kötelezettségének teljesítéséről,  a fizetési kötelezettséggel járó iskolai döntésekről a szülőt is értesíteni kell. Adattovábbítás, adatkezelés A titoktartási kötelezettség nem vonatkozik a tanulók adatainak jogszabályokban meghatározott nyilvántartására és továbbítására. A jogszabályokban meghatározottakon túlmenően az iskola a tanulóval kapcsolatban adatokat nem közölhet.

43. oldal


Az iskola az alkalmazottak személyes adatait csak a foglalkoztatással, a juttatások, a kedvezmények, kötelezettségek megállapításával és teljesítésével, az állampolgári jogok és kötelezettségek teljesítésével kapcsolatosan, nemzetbiztonsági okokból, a jogszabályokban meghatározott nyilvántartások kezelése céljából, a célnak megfelelő mértékben, célhoz kötötten kezelhetik. Adattovábbítás Adattovábbításra az intézményvezető és – a meghatalmazás keretei között – az általa meghatalmazott vezető vagy más alkalmazott jogosult. Önkéntes adatszolgáltatás Önkéntes adatszolgáltatás esetén a tanulót, kiskorú tanuló esetén a szülőt is tájékoztatni kell arról, hogy az adatszolgáltatásban való részvétel nem kötelező. Kiskorú tanulónak az önkéntes adatszolgáltatásba történő bevonásához be kell szerezni a szülő engedélyét. Az adatok statisztikai célú felhasználása Az adatok statisztikai célra felhasználhatók, és statisztikai felhasználás céljára személyazonosításra alkalmatlan módon átadhatók. Iskolai adatkezelés és szolgáltatás Az iskola a jogszabályban előírt nyilvántartásokat köteles vezetni; köteles bejelentkezni, és adatot szolgáltatni a közoktatás információs rendszerének; köteles adatokat szolgáltatni az országos statisztikai adatgyűjtési programban. Az iskola – a jogszabályban meghatározottak szerint  kivizsgálja és nyilvántartja a tanuló- és gyerekbaleseteket,  teljesíti az előírt bejelentési kötelezettségeket. Az adatkezelés időtartama nem haladhatja meg az irattári őrzési időt. A bizonyítvány kiállításának alapjául szolgáló nyomtatványt nyomtatott formában is elő kell állítani, és meg kell őrizni.

44. oldal

A BUDAPESTI GÉPÉSZETI SZAKKÉPZÉSI CENTRUM MECHATRONIKAI SZAKGIMNÁZIUMÁNAK SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

Recommend Documents