A budapesti arab üzleti körök feltérképezése Dezső András – Sipos Krisztina
A menekültválság és az ezt övező felfokozott hangulat előtérbe helyezte a nagyvárosok muszlim, de főleg arab közösségeit. Bármelyik metropoliszt is nézzük, megfigyelhető az azonos kultúrkörből érkező bevándorlók lakóhelye még évekkel a letelepedést követően is egy helyen koncentrálódik. Ezek a közösségek viszonylag zártak és rendkívül jól kiépített infrastruktúrával rendelkeznek, mindenkinek megvan a maga szerepe és feladata. Többek közt ez tette lehetővé, hogy a most elfogott Salah Abdeslam a merényleteket követően hónapokig a hatóságok „orra előtt” volt, mégsem tudták elkapni. Tudható volt, hogy Budapesten is él egy jelentősebb arab közösség, akik már évekkel a menekültválság kirobbanása előtt telepedtek le, de tevékenységi és befolyási köreiket tekintve nem állt több információ a rendelkezésünkre. Az adatgyűjtést kétféleképpen végeztük. Egyrészt felkerestük azokat az ismert, forgalmas budapesti csomópontokat, ahol jelentősebb számban koncentrálódnak pénzváltók, használt mobiltelefon üzletek, közel-keleti boltok. Ilyen városrész például a Keleti pályaudvar, a Blaha Lujza tér, a Nyugati tér és a környékei. Ezeken a helyszíneken üzletről üzletre járva gyűjtöttük ki az üzemeltető cégek neveit, amelyek adatait - tulajdonosok, tevékenységi körök, székhelyadatok szerint rendezve - egy adatbázisban gyűjtöttünk össze. Ezen kívül a főváros más pontjain található, közelkeleti érdekeltségű vállalkozásokat is felkutattok (jellemzően éttermeket, büféket, kiskereskedéseket), hogy azok tulajdonosainak hátterét is megvizsgáljuk. A kutatást kiterjesztettük azokra a fővárosi, főleg budai negyedekre is, ahol arab diplomáciai képviseletek vannak. Több mindenre is kíváncsiak voltunk: egyrészt arra, hogy vannak-e olyan személyek, akiknek kezében jelentősebb közel-keleti érdekeltségű gazdasági társaság összpontosul? Jellemzően milyen tevékenységet végeznek ezek a cégek? Van-e ezeknek a cégeknek vagy a mögöttük álló személyeknek üzleti kapcsolata a politikai szférával? Az adatbázis feltöltése sziszifuszi munkának bizonyult és sajnos messze nem értünk a végére. Eddig 156 céget és annak hátterét tudtuk feldolgozni, ezek a cégek összesen 58 személy érdekeltségeibe tartoznak. Ez egyben azt is jelenti, hogy jórészt olyan üzletemberek kerültek be az adatbázisunkba, akiknek rendszerint egynél több cége van. Figyelembe véve a tényt, hogy a fővárosi arab közösség legfeljebb néhány ezerre tehető, az adatbázis jelenlegi feltöltöttségi szintje alapján már kinyerhetőek reprezentatív információk. Ezen kívül ki tudtuk szűrni azokat a személyeket, akik meghatározó figurái ennek a körnek, akár azért, mert a többiekhez képest jelentős számú gazdasági érdekeltség kötődik a nevükhöz, akár azért, mert a többiekhez képest jobb kapcsolatokkal bírnak a kormányzat felé. Utóbbi egyébként egy nagyon
szűk kör, lényegében az előbb említett jordán család, akiknek a befolyása rohamosan nő a most megvásárolt József Nádor téri volt Postabank épületével. A tulajdonosi jogokat nem közvetlenül a jordán tiszteletbeli konzul, Zaid Naffa vagy annak családja gyakorolja, hanem egy Ghaith Pharaon nevű szaúdi olaj-, és ingatlanipari mágnás. Az érdekeltségébe tartozó Pharaon cégek száma ugrásszerűen megnőtt az utóbbi egy évben, melyet a görög ABC szerint Alpha, Beta, Gamma, Delta, Omega, Sigma névvel illettek. A Pharaon cégeken túl az ügyvédje, Ammar M. A. Abu Namous, nevén bejegyzett Prominence Food Zrt. is a szaúdi üzletemberhez köthető, melynek egyik társtulajdonos az a Bíró Tamás, akinek mezőgazdasági cégei 3,3 milliárd forintos EU-s támogatásban részesült 2010 és 2012 között. Ahogy azt a válasz.hu megírta a Pharaon cégcsoporttal való üzleti kapcsolatok kiépítése a jordán tiszteletbeli főkonzulnak, Zaid Naffának köszönhető. Rendőrségi források segítségével azt is vizsgáltuk, hogy az adatbázisban szereplő személyek vagy cégek kerültek-e már bűnügyi hatóságok látókörébe? Összesen két ilyen személyt találtunk, egyikük a kétezres évek elején terrorizmussal összefüggésben volt a rendőrség látókörében, és kifejezetten aktívnak bizonyult a menekültválság okozta tavalyi felfordulásban is. Ugyanakkor az is világossá vált, hogy a két érintett személy viszonylag “izolált” üzleti tevékenységet folytat, tehát nem része a budapesti arab üzleti körök krémjének. Sajnálatos módon tehát az adatbázis még közel sem teljes, a feltöltése folyamatos munkát igényel. A jelenlegi állapotában a következő információkat nyertük ki a segítségével. A legtöbb arabok vagy arab származású magyar állampolgárok tulajdonában álló vállalkozás székhelye a Kőbányai út, Akácfa utca, Blaha Lujza tér környéke, Baross utca, Keleti pályaudvar, Üllői út (Klinikák), Gyáli út és környékére koncentrálódik, ahogy az a lenti térképen is látható. A Keleti pályaudvar és a környéke az, ahol ezen belül is a legtöbb vállalkozást találtuk. Mindennek azért is van jelentősége, mert rendőrségi források szerint összefüggés van aközött, hogy tavaly ősszel a Keleti pályaudvar környékén torlódtak fel a menekültek és aközött, hogy a fővárosnak ezen a pontján koncentrálódik a legtöbb arab érdekeltségű cég. Ez a kör a helyi és nyugateurópai kapcsolatrendszereiknek, valamint a rendelkezésükre álló üzleti infrastruktúra segítségével egyfajta “szolgáltatóként” jelentek meg a migrációs krízis kellős közepén: élelmet, ruhát, szállást, technikai eszközöket (pl. mobilt) biztosítottak azoknak a menekülteknek, akik jellemzően azokból az országokból érkeztek, ahonnan eredetileg ők is származtak. Biztonsági forrásaink szerint bár többségüknek legális vállalkozása van, a fentiek miatt közvetve vagy közvetlenül, de részt vettek az embercsempészetben.
Vállalkozások területi koncentrációja
Ezek a Budapesten élő arab üzletemberek jellemzően pénzváltókat, éttermeket üzemeltetnek és rendőrségi forrásaink szerint már közülük néhányan már korábban is a hatóságok (rendőrség, NAV, TEK) látókörében voltak, mert illegális üzletekhez (cigarettacsempészet, kábítószerkereskedelem) is közük van. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy ez egy rendkívül szűk kör. Kutatásunk során mindössze két olyan személyt találtunk, akikről több, egymástól független rendőrségi és terrorelhárítói forrásból megtudtuk, hogy a hatóságok látókörében vannak, miközben legális üzleti tevékenységet is folytatnak. Az egyikük Satouf Saifaldin Ali. Saifaldin személye azért is érdekes, mert az ő érdekeltségébe tartozik az a Thököly úton található üzlet, amelynek kirakatában a szír elnököt, Aszadot éltető portrék, relikviák vannak. Bár ez az üzlet a menekültkrízis előtt zárva volt, amikor a Keletinél egyre több menekült jelent meg, egyre többször nyitott ki és fordultak ott meg idegenek. A helyen a SYRHUN 2010 kft. üzemel, ennek a tulajdonosa Satouf Saifaldin Ali és a legnagyobb fia, Satouf Olivér. Saifaldint 2004-ben a rendőrség egyszer őrizetbe vette, a lakásán házkutatást tartott és kihallgatta. A rendőrök fegyvereket és robbanószerkezetet kerestek akkor a lakásán, de végül nem gyanúsították meg. Információnk szerint Saifaldin - részben a múltja miatt, részben az Aszad-portrés üzletében tapasztaltak miatt - most is a terrorelhárítás látókörében van és ez is közrejátszik abban, hogy a Thököly úti üzlete szeptember vége óta zárva van. Kutatásunk során Saifaldin ismerőseinek körében is adatgyűjtést folytattunk. Az üzletember eredeti neve Ali Faradzsi, eredetileg szunnita volt, később áttért siának és alavitának, ekkor vette fel a Sayf al-Din (magyarra átírva Saifaldin) nevet. Ez azt jelenti „a vallás/hit kardja”. Önmagában nem jelentene sokat, mert a harcosok gyakran választanak ilyesmi nevet, de ő nem harcolt. A testvére, Muhammad viszont igen. A szír hadsereg egyik szunni egységénél volt, és egy alavita egység végezte ki. A férfi másik testvére, Musztafa al-Faraji 1990 közepén jött Magyarországra, majd a 2008-10 körül kiment Svédországba. A menekültválság alatt Saifaldin több embert elszállásolt a Thököly út 29-ben, akiket később Nyugat-Európába, többek között Belgiumba szállítottak. Ezeket az információkat a hatósági forrásaink is megerősítették. Ugyanakkor forrásaink és az üzletember ismerősei is azt állították,
hogy Saifaldin semmilyen ideológiai közösséget nem vállal a dzsihadistákkal, egyszerűen csak “üzletember”. Saifaldinon kívül még egy, a Keleti pályaudvaron működő étterem tulajdonosa volt a menekültválság idején a hatóságok látókörébe. Utóbbi férfit az alvilágban jól ismerik, Szír Aliként emlegetik. (Neve a Portik Tamás ellen folyó büntetőtárgyalások egyikén is elhangzott, olyan személyként, aki már a kilencvenes években a szervezett bűnözés egyik szereplője volt.) Hatósági forrásaink szerint Szír Ali cigarettacsempészetben, kábítószerüzletben érdekelt, de a migrációs válság idején teljesen áttért az embercsempészetre. A Szír Aliként emlegetett férfin és Saifaldinon kívül nem találtunk olyan vállalkozót, akiket a rendőrségi forrásaink is ismertek. Mindez legfeljebb csak annyit jelent, hogy ha igaz is, amit a hatóságok gyanítanak róluk, Szír Ali és Saifaldi legális vállalkozásokat is folytat. Egyikük ellen sem indult ugyanis nyílt büntetőeljárás. A Budapesten élő arabok érdekeltségeibe tartozó vállalkozások jellemző tevékenységei között találjuk az élelmiszerkereskedelmet, a ruházati kereskedelmet, az építőipari tevékenységet és a dohány-és autókereskedelmet is. A leggyakrabban azonban ruha-és élelmiszerkereskedelemmel foglalkoznak, legalábbis a cégadatok szerint. (lásd. táblázat)
A vállalkozások területi koncentrációját figyelve különösen szembetűnő a VI. kerületi Akácfa utca, ahol az évek folyamán egy arab “üzleti gettó” alakult ki. Az adatbázis elkészítése közben, az adatokat elemezve derült ki, hogy az Akácfa utcában található éttermek, boltok, szolgáltatócégek egy család kezében összpontosulnak, a családfő az 1953-as születésű, palesztin származású Melhem Nebil. A Melhem-család legalább 40 gazdasági társaságban érdekelt, túlzás nélkül állítható, hogy az Akácfa üzletei szinte teljes egészében az övéké. Legismertebb vállalkozásuk a Pizza King, de Melhemék szinte mindennel kereskedtek vagy kereskednek: autó ,élelmiszer,bútor, textil, elektronikai cikkek, építőanyag, hulladék, gyógyászat, könyv, szálláshely szolgáltatás, ingatlankezelés.
A Melhem-család érdekeltségébe tartozó egyik cégben, a MédiaPlusz Kft-ben tulajdonostársként felbukkant az a Faragó Tamás, akiről az Átlátszó írta meg korábban, hogy a hozzá kötődő Fidesz-közeli cégcsoport mélyen a piaci ár alatt szerzett meg fővárosi vendéglátóhelyeket. Az idősebb Melhem ugyanannak a generációnak a tagja, akik a hetvenes-nyolcvanas években telepedtek le Magyarországon és a rendszerváltás után számos vállalkozást elindítottak. Ehhez a körhöz tartozott Zaid Naffa is, aki testvéreivel együtt napjainkra a keleti nyitás kulcsfigurája lett. 2015-ben Szijjártó Péter Zaid Naffa egyik testvérét, Naffa Oszamát, jelölte ki az Emirátusokba magyar nagykövetnek. A Naffa család további magyar kötődését jelzi, hogy egy harmadik testvér, Tárik Naffa, pedig az ammani magyar kereskedőház vezetője és Magyarország tiszteletbeli konzulja. Az adatbázis alapján megállapítható, hogy a legjelentősebb üzleti és politikai befolyással a jordánok rendelkeznek, de a szírek szerepe sem elhanyagolható az infrastruktúra működtetésében, hiszen a pénzváltók nagytöbbsége az ő kezükben van.
Nemzetiségek
További érdekesség, hogy a vállalkozások szempontjából koncentrált területek, mind egy-egy nemzetiség kezében összpontosulnak. A lenti térképen jól látszik, hogy az egyiptomiak a szírekkel osztozva uralják a Keleti Pályaudvart és környékét, míg a Kőbányai út és Gyáli út környéke a jordánok érdekszférájába tartozik.
vállalkozások nemzetiség szerinti koncentrációja
