A BRASSÓI VÁROSI IVOVIZ-VEZETEK VIZÉNEK CHEMIAI ELEMZÉSE. Dr. John Károly
áll. föreálisk.
tanártól.
Brassó városának már igen rég óta van ugy ivó-, mint mosó víz vezetéke. Az elsó' zárt csőrendszerben folyik és nyilvános, foly tonosan folyó kutakból lesz használva. Régebben teljesen megfelelt a kívánalmaknak, de ujabban úgy vizbó'sége, mint jósága alább ha gyott, s mind sűrűbben emeltek fel ellene panaszokat. Az utóbbi év tizedekben annyiban javították, hogy a régi facsöveket részben h e lyettesitették agyagcsó'vekkel. Ennek daczára a panaszok még sem szűntek meg, úgy hogy a városi tanács most egy egészen új viz-vezeték elkészítésével foglalkozik. Az uj víz-vezetéket táplálandó forrásokat elemezte 1886. ta vaszán K. J ü n g l i n g ev. luth. alrealiskolai tanár. Összehasonlítás kedvéért ez eredmények táblázatát ide igtatom. r ) A minfíleges ele mezés a felsoroltakon kívül még mutatott n á t r i u m o t , v a s a t és k o v a s a v a t. 100,000
súly
rész vízben :
Habén Forrásl. n i ff „ III. , IV. Valea dracului La fundatura La Cetati I^a Coltu Sérbilor ') Jalnb. dcs siebonb. Karpathen-Voreins
284
DB. JAIIX KAROLY
T i s z t a i v ó v i z h a t á r é r t é k e i : Szilárd részek 10—50; organicus részek 1—5; salétromsav 0 4 ; chlor 0'2—0'8 ; kénsav 0'2—6 - 3 ; keménység 18. A források hőmérséke nagyobbára egyezik s meglehetősen .ál landó 9 — 11° közt. A mikroscopicus vizsgálat nem mutatott feltűnő eredményeket. Ezek alapján K. J ü n g l i n g az összes forrásokat ivó víz vezetékre alkalmasoknak találja s határozottan j ó k-nak nyilvánítja. A régi vezetékre hiányzanak hasonló adatok s igy el nem dönt hető, mennyiben lesz jobb az új viz. A régi vezeték rossz volta
A BRASSÓT VÁliOSI 1VÓVIZ-VKZETÉK
VIZÉNEK STB.
285
egyenesen a kifolyási cső alá tartva, s többször kiöblmtve. Mindegyik színültig lett megtöltve s jól bedugaszolva. 1. Árvaház-utcza kapujában levő r e s e r v o i r b ó l . Hőmérséke 6-?° C. Folyása bő. 2. V á r - u t c z a 128-ik házszámmal szemben levő kútból. Hő mérséke 5"3° C. Folyása bő. 3. F e k e t e - u t c z a 53-ik házszámmal szemben levő kútból. Hőmérséke 6-7° C. Folyása közepes. 4. K a p u - u t c z a . A 70-ik házszámmal (sörházzal) szemben levő kútból. Hőmérséke 6'2° C. Folyása gyenge. 5. K l a s t r o m - u t c z a 13-ik házszámmal szemben levő kútból. Hőmérséke 6" 7° C. Folyása közepes. Az üvegek hűvös helyre lettek eltéve s. ott maradtak az egész elemzés folyamán.
II. Előleges vizsgálat. S z í n . A vizek mind első látszatra k r i s t á l y t i s z t á k , de job ban megnézve látható bennök fehér z a v a r o d á s és egy sárgás szi vacsos üledék. Állásnál mindkettő leülepedik. S z a g a nincsen, sem melegítés, sem állás után. I z e frissen üde, jó; de állás után gyorsan ízetlen lesz. R e a c t i o t nem mutat. A m i k r o s c o p i c u s vizsgálat az állott vizekben semmi élő lényt nem mutatott. Az üledék állott elkorhadt s roncsolt k é r e g és f a s e j t e k b ő l , n ö v é n y i s á l l a t i t ö r m e l é k b ől, C e l l u l o s e rostok és e g y s e j t ű m o z á t o k bó 1. A fehéres zavarodás éles, szín telen szemekből áll = q u a r c z . A víz, egy cseppjét elpárologtatva, csak s z é n s a v a s m é s z j e g e c z e k e t s még egy hosszúkás alakot — s a l é t r o m o t — mutatott. A m i n ő l e g e s elemzés a mennyilegesen meghatározott alkat részeken kivül mutatott K é n s a v és M a g n é s i u m n y o m o k a t és az üledékben V a s a t . Nincsen benne Salétromossav és Ammóniák. A kémlelés Metaphenylencliaminnal és Nessler-féle kémszerrel történt. Vízfürdőn Nikkel-csészében bepárologtattam négy liter friss vizet. (1891. május 29. a négy felsorolt kútból.) A szilárd maradékot oldottam v í z b e n s találtam benne : N a-
286
DR. M H Ü KAKOIA*
t r i u m o t , Magn e siumot, ( K á l i u m o t ) , C h l o r t , S a l é t r o m savat, K é n s a v a t . Mikroscop alatt: Chlornatriumot, Kénsavas Magnesiumot, Salét romot. A vizben oldhatlan részt oldottam hig. s conc. s ó s a v b a n s találtam benne: C a l c i u m o t , (sok) A l u m i u m o t (kevés), ("Vas nincs.) S z é nsavat, P h o s p h o r savat. A sósavban oldhatlan részt feltártam szódával s azután sósavban és vizben oldottam, visszamaradt: K o v a s a v , oldatba ment C a l c i u m .
III. Mennyileges meghatározások 1. S z a b a d O x y g e n . Használtam az L. W. Winkler-féle eljárást, (Berliner Berichte. XXI. p. 2843.), melynél Mangán ohydrattal lekötjük az oxygént, és azután oxydáltatunk vele Jódhydrogensavat és a kiváló Jód mennyiségót meghatározzuk titrirozás utján. Daczára, hogy az eló'vigyázati szabályok szorosan be lettek tartva, nem bírtam jobban megegyező értékeket kapni. Az elért eredmények következők: Szabad Öxygén.
Kut neve N
co
Hőmérsék
(10° (760 mm.) telitve 100,000 gr. 787-3 kcm.)
9-5 Reservoir 10-2 10 1 Vár-utcza Fokotc-utcza 10
3 Kapu-utcza 4 5 Klastrom-u.
Vett víz mennyi ség
gr.
261-78 257-72 260-— 26012 260 08 10-2 258-88 26002 10-2 260-38
Vett víz mennyiséghez Kellett Na, S 2 0,
100,000 gr.-han van
ennek megfelel
kcm.
mgr.
12-2 12-5 8-1 97 91 10-5 13-1 11-9
0 97295 0 996S7 0 64598 0 77358 0 72573 0 83737 1 04472 0 94903
kcm. (00760 mm.)
gr.
0-678686 0-3717 0695375 03867 0-450603 0-2484 0-539611 02974 0.506233 0-2790 0-584115 0-3234 0-728753 0-4017 0-661997 0-3644
kcm. Iközép(0°7601 érték mm) gr. 259-2 269-7 173-3 207-4 194-6 225-6 280-26 254-2
is
1
0-3792 2.9 0-2484 4-5 0 2974 3-8 0-3012 3-7 0-3850 2-9 Határ érték 10° C. telitve 0-9737
2. Ö s s z e s s z é n d i o x y d . Lemért vizmennyiségben a széndioxyd le lett kötve Calciumhydrattal és erre a keletkezett csapa-
287
A BRASSÓI VÁROSI IVÓVÍZ-VEZETÉK VIZÉNEK STB.
1 2 3 4 5
Kut neve
Hőmérsék C.
Szám
dékból sósavval kiűzve ós alkalmas készülékben felfogva s lemérve. (Fresenius. Tiemann 213.) Összes széndioxyd mennyiséf/e.
12° Reservoir 13° 12" Vár-utcza Fekete-utoza 12° Kapu-utcza 13° Klastrom-utcza 13°
Vett C0 2 gr. vett, víz mennyi- 100,000 gr. Vett víz vízben Ca(OH)3 bégben menynyiség mennyi javihelyes Corség tott CO, bített közép (1.87%) talált rectio gr. érték grérték
gr-
220-74 157 84 174-54 199-02 235-59 226-71
1-1422 0-7098 0-6446 0-8254 0-9052 0-8635
0-0603 00409 0-0496 0-0558 0-0597 0-0668
0-0213 0-0127 0-0120 0-0148 00163 0-0162
0-0390 0-0282 0-0376 0-0410 00434 0-0506
117-66 1
17-92 21-54 20-60 18-43 22-31
18-79 22-54 21-60 19-43 22-31
f é l i g k ö t ö t t s z é n d i o x y d . Pettenkofer el járása szerint. (Tiemann p. 219.) Ismert hatású mészvíz-oldattal le lett kötve a szénsav s a fennmaradt mészhydrat Oxalsav oldattal vissza titrálva. Szabad és félig leütött Széndioxyd.
Kut
Oxal Az egész oldat1"0' Vett víz Oldat átszámított sav ol 3 .SP S ból menyOxalsav dat menynyiség menynyiség nyiség talált középért kcm. kcm. kcm. kcm. kcm g ! g§
Reservoir
(>• — 4-5 4-55 4-70 5-45 4-55
36-47 34-78 35-08 35-45 31-32 32-42
35-26
12-75
31-87
11-38
100
20-15 21 10
4-70 47-5
36-15 34-89
35-52
12-49
4-80 4-75 6-2 4-—
36-83 35-56 31-37 31-66
36-19
11-82
100
20-20 20-70 29-65 18-95
31-51
11-74
22-50 24-15 23.— 26-4
5 30 5-60 4-8 5-4
36-43 35-94 31-30 30 68
36-18
11-83
31-30
11-95
23-20 22-35 26-— 22-85
5-5 5-20 5-5 4.7
36-74 36-06 31-94 31-00
36-40
11-61
3150
11-75
100
Vár-utcza
15
Fekete-utoza
16
Klastrom-utcza
16
1
Orvos term.-tud. Értesítő. II.
1
25-5 20-05 20-10 2055 26-10 21-05
15
Kapu-utcza
ac w Sb
n8 I s°
neve
100
100
35-02
12-38 12-17
12-49
11-78
11-88
11-89
19
288
DK. JAHN KAROLY
4. Ü r g a n i c u s r é s z e k . Kubel eljárása szerint meghatározva. (Tiemann 239.) Ismert hatású felmangansavas káli oldattal melegben oxydáltattak, erre hozzá lett adva 1 / 1 0 0 normál oxalsav oldat és viszsza titrálva felmangansavas kálival. A kiszámitásnál [ötször a fel mangansavas káli súlya adja a szerves anyagot. anyaf/ole. Vett vízben levő 100,100 gr. vízben szerves anyagra szükségelt a. Oxygen K M n 0 4 ol. KMn0 4 közép gr. kcm. ért kcm. gr.
Vett víz menyinjiség
5. a Szerves anyag
Kut neue
Hőmérsék C.
Szám
Szerves
kcm.
1 Roservoir
14°
100
10-75 10-75
0-95 0-95
0-95
0-306
0-0775 1-530
2 Vár-utcza
14°
100
11-05 10-78
125 0-98
1-11
0-357
0-0906 1-785
3 Fekote-utcza
14°
100
10-85 10-70
1-05 0-90
0-98
0-316
00799 1-580
4 Kapu-utcza
14°
100
10 80 10-55
1-00 0-75
0'87
0-280
0-0710 1-400
5 Klastrom-utcza 140
100
10-55 10-70
0-75 0-90
0-83
0-267
0-0677 1-335
5. C h l o r . Mohr eljárása szerint (Tiemann 129.) '/-,(, normál salétromsavas ezüst oldattal lett titrálva 250 kcm. besűrített víz. Chlor.
I Vett víz kcm
Kut neue W
Reservoir . . Vár-utcza . Fekete-utcza . Kapu-utcza . Klastrom-utcza
15 15 15 15 15
250 250 250 250 250
Vett víznek megfelelő mennyi §© ség Cl gr. 0-00284 0-002485 0-002769 0-00284 0-003017
O
1136 0994 1-107 1-130 1-207
6. C a l c i u m . Mohr szerint (Tiemann p. 82) 100 kcm. vízhez lett adva 25 kcm. 1/10 normál oxalsav, vagy egy másik esetben 100 kcm. ' l O O normals. Erre alkalikussá lett téve Ammóniákkal fŐ2 A csapadék leszűrve és a mosó vízzel együtt a szűrlet 250 kcm.
A BRASSÓI VÁROSI IVÓVÍZ-VEZETÉK
VIZÉNEK STB.
289
kiegészítve, kénsav hozzá adása után titrálva felmangansavas oldattal. Calciwm..
Kut
neve
;t víz
M
iOOkcmViooN'v - i í S £ 25 kcm Vio N •3-s o o H -K Oxalsavoldatra számított
*S
> 1
g S"M
KMn0 4 középkcm érték
• i **
100.000 gr. v í z b e n 101
íft Ifi sí* 11? «~S
-S'gS
Ca
«S«
gr.
•S-flM
Az ol mára leköt
ia 3
> • »
káli
CaO
ex.
CaH2 (C0 S ) 2 gr.
^«"°
megfelelő
(C02)a gr.
Reservoir
100
1 5 9 5 39-87 16-05 40-12
39-99 23-38 36-89 7-378 1 0 3 3 29-88 1 0 2 3
Varutcza
100
16-06 40-12 15-90 39.75
39-93 23-44 36-99 7-398 10-36 29-96 16-49
F e k e t e - u t c z a 100
16-10 40-25 40-25 16-10 40-25 9-55 23-87 9-45 23-62
Kapu-ntcza
100
•~> Q«ffi í> O ( í)
16-10 40-25 40-37 16-20 40-50 9-55 23-87 23-81 9-50 23-75
Klastromutoza
100
15-70 3925 15-75 39-37
23-12 36-48 7-296 10-21 29-55 16-06 4-38
3-89 7-78
10-89 31-89 17-12
23-00 36-29 7-258 10-16 29-32 4-32
3-84 7-68
15-97
10-75 31-49 16-89
39-31 24-06 37-96 7-592 10-63 30 74 16-70
9-50 23-75 23-62 9-40 23-50
4-51
3-99 7-98
11-17 32-71 17-55
7. S a l é t r o m s a v . Schulze Tiemann (p. 170) eljárása szerint. A besűrített vizben sósavval el lesz bontva a salétromsav és vaschlorid által reducálva Nitrooxyddá s ennek mennyisége térfogatából meghatározva. Salétromsav. Kut neve
1
-> 3 1 5
Vár-utcza Fekete-utcza . . . . Kapu-utcza . . . . Klastrom-utcza . .
Kísérletnél talált
NO reduca térfogat 0°760 mm. ke
Szám
25 1 S Vett víz kcm.
•a
3*
nyomás mm
hó'mérsékC 0
NO kcm
500 500
710-9 703-2
22 19
2-6 2-7
2-05 2-11
0-989 1-018
250 500 500 500
710 710 706-4 704-6
21 20 19 20
11 1-7 2-2 25
0-82 1-41 1-74 1-95
0-791 0-681 0-837 0-941
290
DR. JAHN KAROLY
8. S z i l á r d r é s z e k . (Tiemann 52). Egy tiszta porczelláncsésze le lett mérve, azután benne vízfürdőn elpárologtatva 250 kcm. víz. A maradék a légszivattyú burája alatt kénsav fölött 24 óráig szárítva, és erre lemérve. Szilárd részek,. Vett víz kcm
Vett vízben levő szilárd rész gr.
100,000! r. vízben gr.
1
500 250
0-1648 0-0809
32-96 32-36
2 3 4 5
200 250 250 250
0-0597 0-0741 0-0725 0-0750
29-85 29-64 29-00 30-00
Szám
Kút neve
Klastrom-utcza
9. Ö s s z e s k e m é n y s é g . Clark szerint (Tiemann p. 69.) 100 kcm. víz beállított szappan oldattal lett titrálva és a Faisst-Knaussféle táblázatból kiszámítva a keménységi fok.
Összes
Szám
Kut neve
1 2 3
keménység. Vett víz kcm.
100,000 , Felhasznált megfelelő szappan ol keménységi dat kcm. fok
Reservoir
50
40-4
Vár-utcza
50
40-5
10-76
100
39-9
10-59
Feketo-utcza
10-73
4
Kapu-utcza
100
39'6
10-50
5
Klastrom-utcza
100
40-2
10-68
10. Állandó k e m é n y s é g . Clark szerint — 100 kcm víz, az elpárolgó víz pótlásával főzve lett 1/.i óráig, erre leszűrve s a mosó vízzel felhígítva 100 kcmig. Végre titrálva kaliszappan-oldattal.
291
A BRASSÓI VÁROSI IVOVIZ-VEZETEK VIZÉNEK STB.
Állandó
keménység. Vett viz kcm.
Kut neve
Felhasznált 100,000 , szappan ol keménységi dat kcm. fok
Eeservoir .
100
4-9
0-89
Vár-utcza . .
100
5-2
0-97
Fekete-utcza .
100
5-4
1-01
Kapu-utcza
100
5-4
1-01
Klastrom-utcza
100
5-3
0-99
11. Z a v a r o d á s . Két liter víz üledéke össze lett gyűjtve szű rés által, lemért száraz szűrőn, aztán ismét szárítva s lemérve. Most a szűrő el lett égetve s platina-tégelyben kiizzítva. A maradék só savban oldva, fehér kocsonyás csapadékot S r 0 2 hagyott és az oldat sárga vórlugsóval v a s reactiót adott.
Szám
Zavarodás.
\
Vett víz kcm
Kut neve
1
Eeservoir
2
Vár-utcza . t .
.
.
Vett vízben
100,000 gr. vízben
levegőn szárítva gr-
kiízzítva gr.
ki levegőn szárítva ízzítva grgr-
2000
0-0090
0-00603
0-45
0-301
.
2000
0 0020
0-00143
0-10
0-072
i 3
Fekete-utcza
. . . .
2000
0-0024
0 00153
0-12
0-077
:
4
Kapu-utcza
. . . .
2000
0-0043
0-00223
0-22
0-112
5
Klastrom-utcza .
2000
0-0069
000463
035
0-231
.
.
Összefoglolva az elemzés összes eredményeit s a kettős meg határozásokból a középértéket véve, a következő táblázatot kapjuk:
292
DR. JAHN KÁROLY
m
E*
£>>
P=
W
fj
»
^
Sf>
CD
fj c+-
Pl
N
"31
35
o<
"31
to
OS
CO
CC
o
o
O
©
©
o<
tO ti
o
O
o
©
o
[^
© -a
©
co
-a
tü
h-
©
tO
©
Hó'mérsék C° levegőn szá rítva
N
avai
os
1
c
N 93
~1
to
>;
<
CG
&D
7?
W CD
?3» >-í
w
2
gT
<
b-Sl
Ö
o
kiízzítva
95-
Í-J03
OS
9-6
8-6
9-S
o
©
#w
C"
Cl
M
^
H*•
O
Cn
n
y
M-
I
CC
©
ü.
Cl
W
m M
K
"35 CP
0
k
Magnesia, Alumínium
Oi CD
-J
o- j
35
Oí
r-t
H>
©
ol
O l_i
o cc
o
~*
Mész Ca 0
^
H1 ©
©
íjp «5
O
9
o
h-t
Szilárd részek
i—L
S'O
0-4
6-0
^ Í
9-0
o
to
0-0
o»
1
í6 - j
6T
összes
1
1
C5
n
y
o
m
0
k
S
CD-
állandó
Kénsav, Phosporsav
CC
to
to
O
©
OT
o
©
o
©
r-t
* ^ !
co
cc
CD
•3
!"• L
g
S
©
oÜ t
1
1
CO
ce
cn
-a
b
"
to
i 1 1'4
1 £JT
CO
©
1 1 CC
cc
§
oto
H* 5p 05
©
g
CC QD
-1
9
©
o
o
fc©
se»
2_
h-i
<3l h-t
tO
co
-^ i4^
to to e* tf*
©
5 -3
to
**
Salétromossav Ammóniák Szerves anyag (5 x K Mn 0 4 )
1—L
-j
to
CC
Salétromsav N 3 0 5
CC
CD ©
Chlor
CB
** 1
1
02 h^
£
eo c^
H^
1 '1
KJ
>^
CD
1-5
1
h-»-
i;7
3
h-t
I-* o* 1
1
1
5-1
o
"
&}
összes szabad s. fé
og. o'b tü
CZJ
lig kötött
©
5 to to
I
&§'
Go
tO
í I
Szabad Oxygen 0
8
*
A BRASSÓI VÁROSI IVÓVÍZ-VEZETÉK VIZÉNEK STB.
293
IV. Következtetések. A megejtett chemiai vizsgálat még korántsem elegendő a vizek teljes megítélésére, de igen becses támpontokat nyújt éhez. A f o r r á s o k a t illetőleg összehasonlítva az itt nyert eredmé nyeket a J ü n g l i n g tanár ur által nyertekkel, általában megegyezést találunk, a mi a víz á l l a n d ó s á g a mellett bizonyít és mindenesetre e l ő n y . Van bennök nagyobb mennyiségű Chlor, Salétromsav s organicus anyag; ez határozott h á t r á n y s eredetét a lakott talajnak vagy a források rossz foglalásának köszönheti. Szín, szag, á t l á t s z ó s á g s h ő m é r s é k tekintetében a vizek kifogástalanok. A chemiai t i s z t a s á g tekintetében össze kell hasonlítani a határértékekkel. De ezek ismét az egyes alkatrészek eredete szerint nagyon eltérők. A mi vizeink a kevésbé szigorú határértékeken belül esnek, tehát elég t i s z t á k n a k mondhatók; de már a szigorúbb hatá roknak nem felel meg a C h l o r , S a l é t r o m s a v és o r g a n i c u s anyag. A vizek tehát részben szennyezett talajból erednek, de a mely még elég erős arra, hogy a belékerült anyagokat feldolgozza. Össze hasonlítva a források elemzésével, s z e n n y e z e t t e b b n e k bizonyul ez a víz. A vizek még a lágy vizekhez sorozhatok. Igen sokat határoz a vizekben levő organicus részek minősége, de ez csak kiterjedt mikroscopiai s bakterologiai vizsgálat alapján deríthető ki. A m i k r o s c o p i a i rövid vizsgálat mutatta, hogy a zavarodás nem ered emberi háztartás törmelékeiből • s így habár nem válik a víz előnyére, aggasztó befolyást nem gyakorol. Összefoglalva Ítéletünket: első sorban kitűnik, hogy a cső v e z e t é k e k lényeges, k i m u t a t h a t ó befolyást nem gyakorol t a k a víz minőségére. A városszerte elterjedt Ítélet az egyes kutak jóságáról leginkább a hőmérséki különbségeken fog alapulni: A víz á l t a l á n o s s á g b a n h a s z n á l h a t ó jó víz. De tekintve, hogy a hasonló talajból fakadó forrásoknál szennyezettebb, igen kí v á n a t o s volna ezen v e z e t é k f o r r á s a i t is megvizsgálni s miután nagyon eltérők helyi körülményei, azokat k i z á r n i , m e l y e k szenyn y e z e t t e k n e k bizonyulnak. . Végre miután köztudomású dolog, hogy az idevaló víz — kivált-
294
DK. JÁHN KÁROLY
kép idegeneknél, kik még nem szoktak bozzá — gyomorbetegsége ket s emésztési zavarokat szokott előidézni, ennek oka pedig a cbemiai vizsgálatból ki nem tűnt, k í v á n a t o s a k u t a k t ü z e t e s mikroskopiai s b a k t e r o l o g i a i m e g v i z s g á l á s a , különböző időszakokban. Brassó, 1891. május hó 28-án.
>
