PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM TERMÉSZETTUDOMÁNYI KAR FÖLDTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA
A BORMENNYISÉG ÉS BORMIN SÉG TÖBBVÁLTOZÓS KAPCSOLATA AZ ÉVJÁRAT F METEOROLÓGIAI JELLEMZ IVEL TOKAJ-HEGYALJA TÉRSÉGÉBEN PhD ÉRTEKEZÉS TÉZISEI
VITÁNYI BÉLA
TÉMAVEZET : DR. GERESDI ISTVÁN DSc
PÉCS 2010
A doktori iskola címe: Vezet je:
PTE Földtudományok Doktori Iskola Dr. Tóth József DSc, egyetemi tanár, rector emeritus,
A doktori témacsoport címe: Meteorológia, éghajlatváltozásVezet je: Dr. Geresdi István DSc, egyetemi tanár, dékán
Témavezet :
Dr. Geresdi István DSc, egyetemi tanár, dékán
2
1. BEVEZETÉS A Tokaj-hegyaljai borvidék Földünk els zárt borvidéke, melyet 2002-ben az UNESCO Világörökség Bizottsága a világörökség részévé nyilvánított. A tokaji bor egyedi. Íze, zamata, aromája meg nem ismételhet . Története különleges. Élettani hatása messze földön híres. A Tokaj-hegyaljai borvidék különleges bormin ségének természeti hátterét a vulkanikus eredet talaj, valamint a táj sajátos makro- és mikroklímája biztosítja. A meleg, száraz nyarakat követ szeptemberi csapadék kedvez feltételeket teremt arra, hogy a Botrytis cinerea nevezet penészgomba megtelepedjen a sz l bogyókon. Így a magas cukortartalmú, mikroelemekben, gyümölcssavakban gazdag sz l b l jó min ség bort lehet érlelni, hiszen a Tokaj-hegyaljai pincék mikroklímája biztosítja az állandó – 10-12 °C – h mérsékletet és a magas – 90-100 % – páratartalmat, utóbbit a borral teli hordók párolgásával. A Tokaj-hegyaljai borvidék egyedülálló adottságokkal rendelkezik. Ezek a (1) különleges term terület, (2) az évszázadok óta honos sz l fajták; (3) az agyag-, illetve lösztalajba, továbbá vulkáni tufába vájt pincék, (4) a szigorú szabályozás (az aszú szemenkénti kiszedésére, Tokaj-hegyalja term területének körülhatárolására, s a d l -besorolásra vonatkozóan), s (5) a nemzedékek óta sz l - és borkultúrával foglalkozó emberek tudása. Ezekre az alapokra építve kívánjuk tanulmányozni a meteorológiai elemeknek a bormennyiségre és a bormin ségre gyakorolt hatását egész Tokaj-hegyalja történelmi borvidékén.
3
2. CÉLKIT ZÉS A PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM FÖLDRAJZI INTÉZETÉNEK Doktori Programjában fontos helyet foglal el egy-egy tájegység, kisebb régió komplex kutatása. Ezen disszertáció is ehhez az elgondoláshoz kapcsolódik, azzal, hogy a meteorológiai elemeknek a bormennyiségre és a bormin ségre gyakorolt hatásának vizsgálatát t zte ki célul egész Tokaj-hegyalja történelmi borvidékére. A fentiek alapján az alábbi f irányokban végzett kutatásaink eredményeit mutatjuk be: (a) Elemezzük a bormennyiség és bormin ség id sorok trendjeit; (b) Megvizsgáljuk, vannak-e szignifikáns törések a bormennyiség és bormin ség id sorokban; (c) El állítjuk a bormennyiségnek, illetve a bormin ségnek a vizsgált meteorológiai paraméterekre vonatkozó kontingencia táblázatait, s elemezzük, hogy utóbbiak közül melyik mutat szignifikáns kapcsolatot a bormennyiséggel és a bormin séggel; (d) A bormennyiséggel, illetve a bormin séggel szignifikáns kapcsolatot mutató változók Lorenz-diagramjainak megszerkesztésével meghatározzuk e szignifikáns kapcsolatok jellegét; (e) A faktoranalízis, speciális transzformáció alkalmazásával megállapítjuk a bormennyiséget és a bormin séget – mint célmennyiségeket – befolyásoló meteorológiai változók rangsorát; (f) A Pearson-féle χ2-próbát alkalmazva meghatározzuk, hogy a bormennyiség, illetve a bormin ség függenek-e az évjárattípusoktól; (g) A Pearson-féle χ2-próba, a speciális transzformáció és az általánosított korreláció módszerei alapján megállapítjuk a bormennyiséget, illetve a bormin séget szignifikánsan meghatározó közös paramétereket;
4
(h) Elemezzük, hogy a Pearson-féle χ2-próba és a speciális transzformáció közül melyik írja le jobban a magyarázó változók és az eredményváltozók közötti kapcsolatokat; (i) Meghatározzuk az extrém bormennyiségek, illetve bormin ségek id járási típusok szerinti jellemz it; (j) Tanulmányozzuk az objektív évjárat-típusok szerepét a bormennyiség és bormin ség osztályozásában; (k1) Elemezzük a vizsgált meteorológiai paraméterek havi értékeinek homogén csoportjaiként általunk el állított objektív évjárat-típusoknak a bormennyiséggel és a bormin séggel való kapcsolatát; (k2) El állítjuk az objektív évjárat-típusoknak a bormennyiséggel és a bormin séggel kapcsolatos statisztikáit és jellemz it, s elemezzük azokat.
5
3. ADATBÁZIS 3.1. Meteorológiai adatok A meteorológiai adatok a Földm velési és Vidékfejlesztési Minisztérium kecskeméti Sz lészeti és Borászati Kutatóintézete tarcali telephelyén m köd meteorológiai állomásról származnak. Az állomásról rendelkezésre álló 3 meteorológiai paraméter havi adatait vizsgáltuk az elemzés alapid szakának tekintett 1901 − 2004 közötti 104 év április és szeptember közötti, évi 6-6 hónapos id szakaira vonatkozóan. Ezek a meteorológiai paraméterek a következ k: havi középh mérséklet (Tmean, °C), havi csapadékösszeg (P, mm) és havi napsütéses órák száma (S, óra).
3.2. Bormennyiség- és bormin ség paraméterek A tarcali Sz lészeti és Borászati Kutatóintézet révén egy olyan adatbázis áll rendelkezésünkre, mely az 1901 − 2004 közötti 104 éves id szakra vonatkozóan egész Tokaj-hegyaljára megadja a megm velt sz l terület kiterjedését (ha), az évi bortermést (ezer hl), továbbá a bor min ségét is jellemzi. A bormin séget eredetileg egy ötfokozatú skálán római és arab számokkal tüntették fel, amelyet a skála fokozatainak a kombinációival kilencfokozatúra b vítettek (régi kód). Ennek a skálának a kódolását kizárólag arab számok használatával leegyszer sítettük (új kód), s a kés bbi elemzések is ez alapján történtek. A vizsgált meteorológiai változók Tarcalra vonatkoznak, viszont a bor paraméterek egész Tokaj-hegyaljára jellemz k, ugyanis Tarcalról ilyen információk nem álltak rendelkezésre.
6
3. KUTATÁSI MÓDSZEREK A disszertációban alkalmazott kutatási módszerek:
(1) Lineáris trendanalízis
valamely adott hosszúságú adatsor tetsz leges részperiódusa lineáris trendje szignifikanciájának az ellen rzésére;
(2) A Makra-próba (a klasszikus kétmintás próba egy új interpretálása)
annak tanulmányozására, hogy kimutatható-e szignifikáns eltérés valamely adatsor tetsz leges részmintájának az átlaga és a teljes mintaátlag között;
(3) Általánosított korreláció
mely kétváltozós normális eloszlás esetében egy egyszer függvénykapcsolatban áll az r korrelációval;
(4) Pearson-féle χ2-próba, függetlenségvizsgálat
annak eldöntésére, hogy a vizsgált minták tekinthet k-e függetlennek;
(5) Faktoranalízis és speciális transzformáció
Faktoranalízis: a kiindulási adatkészlet dimenziójának csökkentésére, s ily módon a vizsgált változók közötti kapcsolatok megmagyarázására; Speciális transzformáció: annak meghatározására, hogy a figyelembe vett változók milyen mértékben hatnak a célmennyiségre, s hogy megadjuk azok befolyásának a rangsorát;
(6) Clusteranalízis azon célból, hogy az egyedi változókat ún. „cluster”-ekbe, azaz csoportokba rendezze oly módon, hogy az objektumok homogenitása a legnagyobb legyen a clustereken be-
7
lül, s egyúttal azok heterogenitása a legnagyobb legyen a clusterek között;
(7) Egyszempontú variancia analízis (ANOVA)
annak eldöntésére, hogy a valamilyen szempont alapján csoportokba sorolt mintaelemekre a csoportok közötti eltéréseket mér szórásnégyzet szignifikánsan nagyobb-e, mint a csoportokon belüli ingadozásokat mutató szórásnégyzet;
(8) A Tukey-féle teszt
annak megállapítására, hogy – az ANOVA végrehajtását követ en – a vizsgálatba vont csoportok átlagai alapján vajon mely csoportok különböznek szignifikánsan egymástól;
(9) A Lorenz-diagram és a Gini-együttható
Lorenz-diagram: a vizsgált változó párok kapcsolata jellegének grafikus megjelenítéssel történ meghatározására; Gini-együttható: annak meghatározására, hogy az eredményváltozó eloszlása a magyarázó változó függvényeként mennyire torzul az egyenletes eloszláshoz képest.
FELHASZNÁLT SZÁMÍTÓGÉPES SEGÉDLETEK • EXCEL szoftver • SPSS szoftver • GNUPLOT szoftver
8
4. KUTATÁSI EREDMÉNYEK (1) A bormennyiség teljes 104 éves adatsorára szignifikáns trendet kaptunk a 95 %-os valószín ségi szinten. Ezenkívül a bormennyiség adatsorban mindössze néhány 3-4-elem szignifikáns trend mutatható ki, melyek eloszlása sporadikus. A bormin ség id sorban nincsenek szignifikáns trendek. (2) A Makra-próba segítségével a bormennyiség adatsorban 19161946 között egy 31 éves id tartamú szignifikáns pozitív részperiódust, illetve 1947-1971 között egy 25 éves id tartamú szignifikáns negatív részperiódust diagnosztizáltunk. Viszont a bormin ség adatsorban csupán egyetlen törést észleltünk, mégpedig egy 45 éves szignifikáns negatív részperiódust 1938-1982 között. A bormennyiség és a bormin ség adatsorok szignifikáns részperiódusai eltér hosszúságúak, s csak részben fedik egymást egy 11 év terjedelm (1972-1982 közötti) szakaszon. Emiatt nem interpretálhatjuk úgy a szignifikáns törések e 11 éves közös szakaszát, hogy a szignifikánsan nagyobb bormennyiség egyértelm en a bormin ség számottev csökkenésével jár. A nagyobb bormennyiségnek általában lehet kapcsolata az alacsony bormin séggel, azonban e két változó között nincs egyértelm összefüggés. Ezt jelzi a trendt l mentesített bormennyiség adatsor, illetve a bormin ség adatsor közötti korrelációs együttható értéke (0,144), mely nem szignifikáns sem a 95 %os, sem a 99 %-os valószín ségi szinten. E két bor paramétert nemcsak környezeti, hanem társadalmi tényez k is befolyásolhatják. (3) A Pearson-féle χ2-próbát alkalmazva a bormennyiségnek, illetve a bormin ségnek a vizsgált 18 meteorológiai paraméterre vonatkozó kontingencia táblázataira, azt kaptuk, hogy öt meteorológiai változó (a szeptemberi középh mérséklet, az áprilisi, májusi, júniusi és a júliusi napfénytartam) mutat statisztikailag szignifikáns kapcsolatot a bormennyiséggel, továbbá egy változó (a májusi középh mérséklet) jelez lényeges összefüggést a bormin séggel. Ezen túlmen en
9
(alacsonyabb szignifikancia szinten) az áprilisi csapadékösszeg hat leginkább a bormennyiségre, illetve a májusi napfénytartam a bormin ségre. (4) A bormennyiséggel, illetve a bormin séggel szignifikáns kapcsolatot mutató változók Lorenz-diagramjai alapján megállapíthatjuk, hogy a bormennyiség csökken, ha mind a szeptemberi középh mérséklet, mind pedig az áprilisi, májusi, júniusi és a júliusi napfénytartam (legkevésbé az áprilisi csapadék) közepes értékeket vesznek föl. Ugyanakkor a bormennyiség n , ha ezeknek a paramétereknek (az áprilisi csapadék kivételével) magas az értékük. A bormin ség csupán a májusi középh mérséklettel és a májusi napfénytartammal (utóbbival csupán a 90 %-s valószín ségi szinten) mutat szignifikáns kapcsolatot. A Lorenz-diagramok szerint a bormin ség alacsony, ha a májusi napfénytartam átlag körüli. Továbbá a bormin ség akkor n a legnagyobb mértékben, ha a mind a májusi középh mérséklet, mind a májusi napfénytartam magas. (5) A speciális transzformáció alkalmazásával meghatároztuk a bormennyiséget és a bormin séget – mint célmennyiségeket – befolyásoló meteorológiai változók rangsorát. Eszerint a bormennyiséggel öt változó mutat szignifikáns kapcsolatot: fontossági sorrendben a májusi napfénytartam (+), az augusztusi napfénytartam (+), a júniusi csapadékösszeg (-), a júniusi napfénytartam (+) és a szeptemberi csapadék (+).A bormin séggel 7 változó jelez szignifikáns összefüggést: rangsor szerint a májusi napfénytartam (+), a júniusi csapadékösszeg (-), a májusi középh mérséklet (+), a szeptemberi csapadékösszeg (+), a májusi csapadékösszeg (-), az augusztusi napfénytartam (-) és a júliusi csapadékösszeg (-). (6) A célmennyiségek és az adott meteorológiai változók közötti korrelációs együttható négyzete jelzi, hogy a bormennyiség, illetve a bormin ség változásainak mekkora hányada magyarázható az adott meteorológiai elemek változásaival. Ezek az értékek nem túl magasak, ami azt jelenti, hogy egyéb tényez k is jelent s szerepet játszanak a célmennyiségek alakulásában.
10
(7) A Pearson-féle χ2-próbát alkalmaztuk annak eldöntésére, hogy a bormennyiség, illetve a bormin ség függenek-e az évjárattípusoktól. Eredményül azt kaptuk, hogy a bormin ség független az évjárat-típusoktól, ugyanakkor a bormennyiség évjárat-típus függése csak a 90 %-os megbízhatósági szinten teljesül. (8) Miután elvégeztük a χ2-próba függetlenségvizsgálatot, valamint a megtartott faktorokra a speciális transzformációt, néhány esetben eltér éghajlati változók mutattak szignifikáns kapcsolatot a bormennyiséggel, illetve a bormin séggel. Azonban megjegyzend , hogy ha egy statisztikai problémát több eljárással vizsgálunk, az eredmények bizonyos különböz sége teljesen természetes. (9) A Pearson-féle χ2-próba, a speciális transzformáció és az általánosított korreláció alapján megvizsgáltuk, hogy végs soron mely éghajlati változók befolyásolják szignifikánsan a bormennyiséget, illetve a bormin séget. Annak az éghajlati változónak a hatását fogadtuk el lényegesnek, amely legalább két módszer alapján jelez szignifikáns kapcsolatot a bor paraméterekkel: Eszerint a májusi, a júniusi, júliusi és az augusztusi napfénytartam, valamint a szeptemberi csapadékösszeg jelent sen befolyásolja a bormennyiséget, illetve a májusi középh mérséklet, csapadék és napfénytartam, valamint a júliusi csapadék, s az augusztusi napfénytartam számottev hatást gyakorol a bormin ségre. (10) Megállapítottuk, hogy a faktoranalízis révén kapott sziginifikáns éghajlati változók jobban megmagyarázzák a köztük és az eredményváltozók közötti lineáris kapcsolatokat, mint a χ2-próba révén kapott szignifikáns éghajlati változók. Ugyanakkor a függetlenség elvetése (χ2-próba) bármilyen jelleg (nemcsak lineáris) kapcsolatra utal. (11) A legnagyobb bormennyiség az 5. évjárat-típusban fordul el . Ez a bormennyiséget meghatározó legjellegzetesebb évjárat-típus, hiszen az t jellemz hét meteorológiai paraméter közül háromnak jelent s szerepe van a bormennyiség alakulásában.
11
(12) A legkisebb bormennyiség az 1. évjárat-típushoz kapcsolódik. Ez a típus egyáltalán nem karakteres, ugyanis az t jellemz négy meteorológiai paraméter közül mindössze egy játszik lényeges szerepet a bormennyiség alakulásában. (13) A legjobb bormin ség a 3. évjárat-típushoz köthet . Ennek a típusnak az az érdekessége, hogy jóllehet a legjobb bormin séget adja, mégis, az t meghatározó három paraméter egyikének sincs jelent s szerepe a bormin ség alakulásában. (14) A leggyengébb bormin ség a 2. évjárat-típushoz kapcsolódik. Az erre a típusra jellemz hat meteorológiai paraméter közül csupán kett karakterisztikus a bormin ség szempontjából. (15) A vizsgált 104 éves id szakra vonatkozóan mindössze az 1. és az 5. évjárat-típusok játszanak fontos szerepet az átlagos bormennyiségek elkülönítésében. A bormin ség nem tér el szignifikánsan az egyes évjárat-típusok között. (16) Az évjárat-típusoknak, mint a vizsgált éghajlati változók leginkább homogén csoportjainak osztályozása hatékonyabb volt a bormennyiség csoportok szerinti átlagértékeinek elkülönítésében, mint a bormin ség hasonló osztályozásában. A kapott évjárattípusok – melyek újszer nek tekinthet k a szakirodalomban – a vizsgált meteorológiai változók (magyarázó változók) leginkább homogén csoportjai. Szemben az egyváltozós közelítéssel, ahol egyetlen magyarázó változó és az eredményváltozó kapcsolatát elemezzük, az évjárat-típusokban a magyarázó változóknak az eredményváltozóra gyakorolt együttes hatását vizsgáljuk. Ezáltal komplexebb képet kapunk az eredményváltozó környezeti tényez kkel való kapcsolatrendszerére.
12
5. A KUTATÁSI EREDMÉNYEK HASZNOSÍTHATÓSÁGA A kapott eredmények hasznos információt nyújthatnak Tokajhegyalján a sz l - és bortermeszt ágazat számára a meteorológiai paraméterek hatásairól. Az 1901-2004 közötti 104 éves id szakra meghatározott évjárattípusokat kapcsolatba hoztuk a bormennyiség és a bormin ség évi értékeivel. A vizsgált bor paraméterek közül csupán a bormennyiség köthet évjárat-típusokhoz. Következésképpen, akkor és csak akkor, ha megbízható éves klíma-el rejelzés állna rendelkezésünkre, a várható bormennyiség el re megbecsülhet lenne. Azonban ennek az információnak az értékét csökkenti, hogy a bormennyiség átlagértékei csupán a 85,93 % valószín ségi szinten, azaz a statisztikai gyakorlatban elfogadottnál kisebb megbízhatósággal mutatnak id járási típusok közötti szignifikáns eltérést. Ugyanakkor hangsúlyoznunk kell, hogy az évjárat-típusok nem az egyetlen tényez a bormennyiség (vagy akár a bormin ség) ellen rzésében. A kapott évjárat-típusok csupán befolyásolhatják a bormennyiséget, illetve a bormin séget, melyekre jelent s mértékben más természeti tényez k is hatnak (pl. a talajfajta; lejt szög és a földrajzi szélesség, mely utóbbinak függvényei a disszertációban vizsgált meteorológiai változók). A bormennyiség és bormin ség (eredményváltozók) objektív évjárat-típusok szerinti osztályozása – mint új eszköz – javasolható adott terület környezeti kapcsolatrendszereit érint ok-okozati kölcsönhatások értékelésére. Az eredmények felhasználhatók mennyiség- és min ségbecslési stratégiák készítésére is.
13
6. A KUTATÁS FOLYTATÁSÁNAK NÉHÁNY TOVÁBBI LEHETSÉGES IRÁNYA (1) Az e dolgozatban felhasznált havi középh mérséklet, havi csapadékösszeg és havi napfénytartam óraösszeg adatok mellett egyéb meteorológiai paraméterek adatait is felhasználva a bormennyiség és a bormin ség vizsgálata Tarcal térségére (ha beszerezhet k a borral kapcsolatos helyi adatok). (2) A meteorológiai paraméterek mellett az egyéb természeti tényez k, illetve az összes elérhet társadalmi tényez paramétereinek figyelembe vételével egy lehet legszélesebb kör hasonló analízist elvégezni Tokaj-hegyalja térségére. (3) Lehet ség szerint Magyarország összes történelmi borvidékére elvégezni az el z pontban említett feladatot, s az egyes borvidékekre kapott eredményeket összehasonlítani, elemezni és értékelni. (4) A karakteres Tokaj-hegyaljai borok kémiai összetételének analízise kell hosszúságú adatsorok alapján (4a) az adott év vizsgált természeti és társadalmi paramétereinek függvényében; (4b) a tárolóegység (pl. hordó) anyagának megválasztása (pl. fa, fém), annak kora, a legutóbb benne tárolt bor min ségi paramétereinek, stb. függvényében; (5) Az oxidatív és nem oxidatív borok kémiai összetételének komparatív analízise Tokaj-hegyalján; (6) Az antropogén tényez k hatásának vizsgálata a bormennyiségre és a bormin ségre. Ilyen tényez k pl. a sz l m velés módja (lugas; ligetes, sz l skert; parcella); a talajm velés módja; a t kem velés és metszés módja; a talajjavítás; a kártev k elleni védekezés; elté-
14
r m velési eszközök és eljárások (technikák és technológiák) alkalmazása; a sz l t kék megtámasztásának eltér módja (karózás, kordonos m velés: alacsony, vagy magas kordon alkalmazása); a fürtök ritkítása; a szüret id pontjának megválasztása; pénzügyi ösztönz k, stb.
15
7. AZ ÉRTEKEZÉS TÉMAKÖRÉBEN MEGJELENT PUBLIKÁCIÓK 7.1. közlemények, tanulmányok, könyvrészletek, stb. 1. Makra L. – Vitányi B. 1983: A h mérséklet függ leges gradiense az Északi-középhegységben. – Légkör, 28/3, 5-9. 2. Vitányi B. – Gál A. – Makra L. 2003: A h mérséklet függ leges gradiense az Északi-középhegység térségében – különös tekintettel a Tokaj-hegyaljára. In: Frisnyák S. – Gál A. (szerk.): Szerencs és környéke. Szerencs – Nyíregyháza, pp. 57-64. 3. Makra L. – Németh Á. – Vitányi B. 2007: A Harangod, a Taktaköz a Bodrogköz és a Zempléni-hegység éghajlati viszonyainak összehasonlítása. In: Frisnyák S. – Gál A. (szerk.): Szerencs, DélZemplén központja. Szerencs - Nyíregyháza, pp. 153-161. 4. Makra L. – Vitányi B. – Gál A. – Szentpéteri M. 2008: Tokajhegyalja sz lejének és borának m vel déstörténeti és környezeti összefüggései. I. rész. A Földrajz Tanítása 16/4, pp. 20-28. 5. Makra L. – Vitányi B. – Gál A. – Szentpéteri M. 2008: Tokajhegyalja sz lejének és borának m vel déstörténeti és környezeti összefüggései. II. rész. A Földrajz Tanítása 16/5, pp. 9-19. 6. Makra L. – Vitányi B. – Gál A. – Mika J. – Matyasovszky I. – Hirsch T. 2009: Wine quantity and wine quality variations in relation to climatic factors in the wine-growing region of Tokaj, Hungary. American Journal of Enology and Viticulture 60/3, pp. 312-321.
16
7.2. konferencia el adásokhoz kapcsolódó publikációk 1. Vitányi B. 2004: Mikroklíma vizsgálatok Tokaj-hegyalján. In: Puskás J. (szerk.): I. Természet-, M szakiés Gazdaságtudományok alkalmazása. 3. Nemzetközi Konferencia. Berzsenyi Dániel F iskola, Szombathely, 2004. október 30. Abstracts, p. 64. 2. Makra L. – Mika J. – Béczi R. – Borsos E. – Sümeghy Z. – Motika G. – Gál A. – Vitányi B. 2004: Objective classification of air mass types in Hungary, with special interest to air pollution. 3rd International Conference on Application of Natural-, Technological and Economic Sciences, Berzsenyi Dániel College, Szombathely, October 30. 2004. Abstracts, p. 21. 3. Vitányi B. 2005: A sz l energiaháztartása Tokaj-hegyalján, In: Puskás J. (szerk.): II. Természet-, M szakiés Gazdaságtudományok alkalmazása 4. Nemzetközi Konferencia, Berzsenyi Dániel F iskola, Szombathely, 2005. május 28. Abstracts, p. 34. 4. Vitányi B. – Gál A. – Makra L. 2009: A tokaji bor mennyiségi és min ségi jellemz inek alakulása az elmúlt 100 évben, kapcsolatuk az éghajlati változókkal. 1. Sz l és Klíma Konferencia, K szeg, 2009. április 24-25. Program és az el adások összefoglalói, pp. 5-6.
8. EGYÉB PUBLIKÁCIÓK 8.1. közlemények, tanulmányok, könyvrészletek, stb. 1. Makra L. – Juhász M. – Gál A. – Vitányi B. 2003: A parlagf pollenkoncentráció és a meteorológiai elemek kapcsolata a DélAlföldön. – A földrajz tanítása 11/3, pp. 9-16.
17
2. Gál A. – Vitányi B. – Makra L. 2003: A parlagf pollen koncentráció és meteorológiai összetev i a Dél-Alföldön. – Természettudományi Közlemények 3. Nyíregyházi F iskola, Természettudományi F iskolai Kar, Nyíregyháza, pp. 59-79. (ISSN 1587 7922) 3. Gál A. – Vitányi B. – Makra L. 2003: Magyarországi városok és megyék objektív analízise és rangsora. – Természettudományi Közlemények 3. Nyíregyházi F iskola, Természettudományi F iskolai Kar, Nyíregyháza, pp. 81-95. (ISSN 1587 7922) 4. Vitányi B. – Makra L. – Juhász M. – Borsos E. – Béczi R. – Szentpéteri M. 2003: Ragweed pollen concentration in the function of meteorological elements in the south-eastern part of Hungary. – Acta Climatologica et Chorologica. 36-38. Universitatis Szegediensis, pp. 121-130. (ISSN 0563-0614) 5. Makra L. – Gál A. – Vitányi B. – Szentpéteri M. 2003: Nagy kiterjedés antropogén eredet légszennyezés az ókorban. – A földrajz tanítása 11/5, pp. 11-21. 6. Borsos E. – Makra L. – Béczy R. – Vitányi B. – Szentpéteri M. 2003: Anthropogenic air pollution in the ancient times. – Acta Climatologica et Chorologica. 36-38, Universitatis Szegediensis, pp. 5-15. (ISSN 0563-0614) 7. Makra L. – Vitányi B. – Gál A. – Szentpéteri M. 2004: Fejezetek a környezetszennyezés – különösen a leveg szennyezés – történetéb l, I. rész. – A földrajz tanítása 12/1. pp. 13-20. 8. Makra L. – Vitányi B. – Gál A. – Szentpéteri M. 2003: Fejezetek a környezetszennyezés – különösen a leveg szennyezés – történetéb l, II. rész. – A földrajz tanítása 12/2. pp. 8-14. 9. Makra L. – Béczi R. – Mika J. – Borsos E. – Sümeghy Z. – Motika G. – Gál A. – Vitányi B. 2005: Egy szubjektív légtömeg osztályozási rendszer (a Péczely-féle makroszinoptikus típusok) légszennyezettség centrikus hatékonyság vizsgálata Szegeden. Természet-,
18
M szaki- és Gazdaságtudományok alkalmazása 4. Nemzetközi Konferencia, Berzsenyi Dániel F iskola, Szombathely, 2005. május 28. Abstracts, p. 31. 10. Gál A. – Vitányi B. – Makra L. 2005: Magyarországi városok és megyék környezetmin ségi értékelése, különös tekintettel az Északiközéphegység térségére. In: Frisnyák S. – Gál A. (szerk.): „Szerencs, Tokaj-Hegyalja kapuja”. Szerencs, 2005. pp. 131-141. 8.2. konferencia el adásokhoz kapcsolódó publikációk 1. Vitányi B. – Gál A. – Makra L. 2003: Ragweed pollen concentration and its climatic components in Szeged. The 2nd International Conference on Applications of Natural-, Technological- and Economical Sciences, Berzsenyi Dániel College, Szombathely, 10 May 2003. Abstracts, p. 51. 2. Makra L. – Mika J. – Béczi R. – Borsos E. – Sümeghy Z. – Gál A. – Vitányi B. 2004: Air pollution related objective classification of air mass types for Szeged, Hungary. The 7th Panhellenic International Conference on Meteorology, Climatology and Atmospheric Physics. Nicosia, Cyprus 28-30 September, 2004; Proceedings, 2005, Vol. B, pp. 557-565. 3. Béczi R. – Makra L. – Mika J. – Borsos E. – Sümeghy Z. – Motika G. – Gál A. – Vitányi B. 2004: A Péczely-féle makroszinoptikus helyzetek hatékonyság vizsgálata a légszennyezettség osztályozásában Magyarországon. Természet-, M szaki- és Gazdaságtudományok alkalmazása 3. Nemzetközi Konferencia, Berzsenyi Dániel F iskola, Szombathely, 2004. október 30. Abstracts, p. 45.
8.3. ismeretterjeszt cikkek 19
Gál, A., Makra, L. és Vitányi, B., 1997: Jáva − a múlt és a jöv . A földrajz tanítása, 5/3-4, pp. 44-47. Gál, A., Makra, L. és Vitányi, B., 1997: Látogatás Krakatau vulkáni szigetén. A földrajz tanítása, 5/5, pp. 24-29. Makra, L., Gál, A. és Vitányi, B., 1998: Bali − a trópusok gyöngyszeme. A földrajz tanítása, 6/1-2, pp. 40-45. Vitányi, B. és Gál, A., 2002: Utazásaink Brazíliában. A Földrajz Tanítása, 11/2, pp. 18-27. Makra, L., Szentpéteri, M., Gál, A. és Vitányi, B., 2004: Hawaii – a trópusok gyöngye. A földrajz tanítása, 12/3, pp. 13-21. Makra, L., Szentpéteri, M., Gál, A. és Vitányi, B., 2004: Két hét Ausztráliában. A Földrajz tanítása, 12/5, pp. 21-32. Makra, L., Szentpéteri, M., Gál, A. és Vitányi, B., 2004: Ausztrália – egy kontinens, egy ország. I. rész. Légkör, 49/4, pp. 33-35. Makra, L., Szentpéteri, M., Gál, A. és Vitányi, B., 2005: Ausztrália – egy kontinens, egy ország. II. rész. Légkör, 50/1, pp. 35-38. Makra, L., Szentpéteri, M., Gál, A. és Vitányi, B., 2005: Ausztrália – egy kontinens, egy ország. III. rész. Légkör, 50/2, pp. 30-31. Makra, L., Szentpéteri, M., Gál, A. és Vitányi, B., 2005: Hawaii szigetek – a mosoly országa. I. rész. Légkör, 50/3, pp. 34-36. Makra, L., Szentpéteri, M., Gál, A. és Vitányi, B., 2005: Hawaii – a mosoly országa. II. rész. Légkör, 50/4, pp. 29-32.
8.4. Útifilmek 20
Makra, L., Gál, A. és Vitányi, B., 1996: Az ezerarcú Indonézia - Látogatás Krakatau vulkáni szigetén. Útifilm, I. rész (5 perc), november 1, MTV/2, Budapest Makra, L., Gál, A. és Vitányi, B., 1996: Az ezerarcú Indonézia - Jáva: a múlt és a jöv . Útifilm, II. rész (5 perc), december 6, MTV/2, Budapest Makra, L., Gál, A. és Vitányi, B., 1996: Az ezerarcú Indonézia - Jáva: a múlt és a jöv . Útifilm, III. rész (5 perc), december 27, MTV/2, Budapest Makra, L., Gál, A. és Vitányi, B., 1997: Az ezerarcú Indonézia - Bali: a trópusok gyöngyszeme. Útifilm, IV. rész (5 perc), január 3, MTV/2, Budapest Makra, L., Gál, A. és Vitányi, B., 1997: Az ezerarcú Indonézia - Bali: a trópusok gyöngyszeme. Útifilm, V. rész (5 perc), január 10, MTV/2, Budapest Gál, A., Makra, L. és Vitányi, B., 2002: Brazíliai mozaikok. 40 perc. Utómunkálatok: Digital Video Studio. Narrátor: Pintér Hajnalka. Vágó: Pintér Tamás. VHS-PAL, Hifi Stereo
21
