A „bomlás virágai” Jánosi Melinda Ásvány- és Kőzettár
Pirit és markazit – amikor szeretjük A „bolondok aranyának” is hívott pirit és az egyező (FeS2) összetételű, de más kristályszerkezetű markazit színe valóban nagyon hasonlít az aranyéhoz. E csillogó ásványok igen népszerűek az ásványok iránt érdeklődő laikusok és az ásványgyűjtők körében is.
Navajún, Spanyolország
Pirit – aranyló színű, kocka alakú kristályok csoportja
A vas-szulfidok igen gyakori ásványok, egyaránt képződnek magmás, metamorf és üledékes környezetben. Gyűjteményünkben is számos reprezentatív példányukat őrizzük. Calais, Franciaország
Markazit – hegyes piramisszerű kristályok csoportja
– és amikor nem… A vas-szulfidok a levegő oxigénje és a nedvesség hatására bomlásnak indulnak a természetben és a gyűjteményekben is. Első lépésben kénsav (H2SO4) képződik, ez roncsolja környezetét: a fényes felületek mattá válnak, az ásványok felületén és repedéseiben másodlagos kiválások, ún. „kivirágzások” jönnek létre, végül a példányok többnyire széttöredeznek, szétesnek.
A markazitpéldány bomlásakor keletkező kénsav elroncsolja a papírt, a kartondobozt. A bomló, fényét vesztett markaziton szürkésfehér bevonat, másodlagos ásványkiválás figyelhető meg.
A „bomlás virágai”
A bomlástermékek pásztázó elektronmikroszkópos felvételei
A bomlás során másodlagos ásványok, elsősorban különböző víztartalmú vas-szulfátok keletkeznek: melanterit, rozenit, szomolnokit, kornelit, romboklász, coquimbit, römerit. Szabad szemmel vizsgálva csak fehér, szürkésfehér, sárgásfehér porszerű foltokat észlelünk a szulfidok felületén, repedéseiben, de ha közelebbről megnézzük a kiválásokat, akkor láthatjuk a kristályok alkotta „virágokat”.
Krenner József és a „kivirágzások”
Krenner József (1839–1920)
A bomlástermékek közül a kornelit, szomolnokit és a romboklász nevű ásványokat Krenner József professzor, az Ásvány- és Őslénytár igazgatója írta le első ízben Szomolnokról (ma Smolník, Szlovákia) származó mintákból. Amellett, hogy számos egyéb kárpát-medencei ásványfaj leírása is neki köszönhető, tevékenysége révén kiemelkedően gyarapodott múzeumunk ásványgyűjteménye is.
Miért vizsgáljuk a bomlást és „virágait”? A különféle képződési környezetekben előforduló pirit-markazit bomlási folyamatának és a kialakuló másodlagos ásványoknak a részletes (összetételi, szerkezeti, alaki) vizsgálata tisztázhatja az átalakulási folyamatok környezeti tényezőit (mellékkőzet, ásványtársaság, hőmérséklet, nedvességtartalom, pH-viszonyok, bakteriális hatások stb.) és ezek összefüggéseit. A vas-szulfidok oxidálódása, bomlása, másodlagos ásványok kialakulása a kőzetekben természetes és gyakori jelenség, melyet az emberi beavatkozás (a bányászat) felgyorsíthat. A bomlástermékek oldatba kerülése, vándorlása során oxigénmentes környezetben ismét aranysárga vas-szulfidok képződhetnek.
Múzeumi jelentősége A bomlási folyamatok vizsgálatával választ kaphatunk arra a kérdésre, hogy miként óvhatjuk meg a piritesmarkazitos gyűjteményi darabokat: lehetőség szerint oxigéntől és nedvességtől elzártan, száraz helyen kell(ene) tárolni őket. Markazitokat tartalmazó gyűjteményi fiók
Korábban speciális lakkal vonták be a példányokat, kísérleteztek redukáló hatású vegyszerekkel is, de tökéletes megoldás sajnos nincsen. Nem éppen „virágos” kinézetű markazit
Amiért nekem kedves Miért kedves számomra a pirit-markazit bomlásával, „pusztulásával” és környezetének pusztításával kialakuló másodlagos ásványok változatos, de rövidéletű világa? Azért, mert arra a körforgásra hívja fel a figyelmet, amely az élő és az élettelen természetben – beleértve az embert és környezetét is – végbemegy a „semmi sem örök, csak a változás” jegyében. Bomló piritkocka és átalakulási termékei (pásztázó elektronmikroszkópos felvétel)
Források Bomló markazit
Valamennyi felvétel, beleértve az elektronmikroszkópos képeket is, saját készítésű, mind múzeumi példányokról készült. Krenner József fotója: http://www.mttm.hu/hu/node/568 Blount, A.M. (1993): Nature of the alterations which form on pyrite and marcasite during collection storage - Collection Forum, 9(1): 1–16. Papp Gábor (2002): A Kárpát-övezetben felfedezett ásványok, kőzetek és fosszilis gyanták története, Budapest, MTM – részletek a könyvből az alábbi címen: http://www.nhmus.hu/~pappmin/pg_hp_studia14_1.html
