GYALOGÚT A Bolyai Önképzö Mühely Multidiszciplináris konferenciája 2015. március 20.
Absztraktfüzet
Köszöntő 2013. december 13-án rendeztük meg a Bolyai Önképző Műhely első hallgatói konferenciáját, a „Gyalogos szemináriumot”. Ennek célja az volt, hogy jobban megismerkedjünk egymás kutatási területével, érdekes előadásokat hallgassunk, illetve előadóként azt gyakoroljuk, hogyan lehet elmagyarázni a saját szakmánk problémáit egy érdeklődő, de nem szakmabeli közönségnek. A rendezvénynek hagyományteremtő célja is volt, ezért a Műhely tagjai számára idén második alkalommal szervezzük meg a konferenciát, „Gyalogút” néven. A tervek között szerepel az is, hogy az idei prezentációkat egy kötetben gyűjtjük össze, melyben a 2013-as konferencia írásos anyagai is helyet kapnak. Rendezvényünk eredetiségét épp sokszínűsége adja: a humán- és reáltudományok egyaránt helyet kaptak a palettán; újdonságként pedig egy-egy plenáris előadással is emeljük az esemény színvonalát. Bízunk benne, hogy munkálkodásunknak jövőre is lesz folytatása. Hasznosnak tartjuk a mai közös gondolkodást, amely remélhetőleg mindannyiunk művelődését és szakmai épülését szolgálja. Hisszük, hogy a leendő magyar értelmiség egy szelete lép most színre, tárhatja elénk gondolatait, megújító és jobbító terveit. Jó szórakozást és kellemes időtöltést kívánok! Rácz Márk szervező Budapest, 2015. március 20.
BORSOS BETTINA: TÜKÖR-KÉP Vajon teljesen idejétmúlt az az eredetileg platóni gondolat, hogy a művészet a valóságot tükrözi vissza, vagy vannak kivételes esetek? Először is azt kell figyelembe vennünk, hogy a tükör nem funkció nélküli tárgy, hanem az önmegismerés eszköze. Előadásomban arra keresem a választ, hogy ehhez az önmegismeréshez milyen reflexiók kapcsolódnak, mint például a tükörrel kapcsolatos babonák, félelmek, és hogy esztétikai értelemben hogyan válik egy egész műfaj, az önarckép, az ábrázolt személyt „foglyul ejtő”, mágikus tárggyá. A hagyományos, festészeti önarcképektől indulunk felderítőútra, és érintjük a fotóművészetet, valamint napjaink instant önarcképét, a selfie-t is.
CSONKA ZSÓFIA: GYÓGYÍTÓ KERTEK, TERÁPIÁS TÁJAK ÉS A PSZICHIÁTRIA ESETE
Két egyszerű fogalomról fogok előadni. Ezek egyike a kert, amely egyszerű képként él az emberek fejében, zöldség, napsütés és a boldog család kapcsolódik hozzá. De mi más szerepe lehet egy kertnek? Pihenő-, séta-, japán-, köz-, konyha- családi vagy gyűjteményes kert mellett még gyógyító kert szerepét is kaphatja. Ennek a speciális kerttípusnak mutatom be az alapvető jellemzőit, honnan indult, mikor került előtérbe, és leginkább, miért fontos, hogy tervezőként alkalmazzuk ott, ahol érdemes, vagy emberként igénybe vegyük ott, ahol alkalmunk van rá. A téma aktualitását egy tavaly kiírt és lezárult pályázat adja, ami foglalkozik Lipótmező jövőjével és az
egészségügyi intézmény újraindításával. Lipót a másik, egyszerű fogalom. Ezt a nevet sokaknak nem kell elmagyarázni, benne él a hétköznapi szóhasználatban. Azt viszont, hogy mit társítanak hozzá az emberek, milyen képet, történetet vagy érzést, a kor és a funkció határozza meg. De vajon alkalmas-e 150 év után is a terület arra, hogy beteget gyógyítson? Milyen feltételei vannak egy gyógyító kert kialakításának a Lipót esetében? És egy új kerttel meg lehet-e változtatni a berögzült „lipót” fogalmat a köznyelvben? Az elméleti fogalom bemutatása gazdag illusztrációs anyaggal történik, az aktuális témáé pedig a 2014-es pályázati anyag és a TDK eredményeinek bemutatásával válik élvezhetővé. A fogalom elterjedése nemcsak a szakmabeliek számára lehet fontos, hanem bárkinek, aki valaha tér és épülettervezéssel, egészségügyi kezeléssel, kutatással és szociológiai kapcsolatok feltárásával foglalkozik.
DROZDY ANDRÁS: A LÉZERMŰKÖDÉS ELI ÁLTAL FESZEGETETT HATÁRAI
ALAPJAI ÉS AZ
Előadásom első fele a lézerműködés alapjait ismerteti, némi történelmi háttérrel. Második fele pedig munkahelyem, a szegedi ELI-ALPS (Extreme Light Infrastructure – Attosecond Light Pulse Source) által megvalósítandó lézerforrások követelményeinek rendkívüliségét, valamint a fényforrások néhány kutatási alkalmazását igyekszik vázolni. A lézerműködés szemléltetése az indukált emisszió fogalmával, valamint egy egyszerű, folytonos üzemű
lézer szerkezetével történik. Említésre kerül néhány hétköznapi, ipari és orvosi alkalmazás. A Szegeden megépülő ELI Attoszekundumos Fényimpulzus Forrás (ELI-ALPS) egy európai uniós és magyar állami pénzen épülő kutatóintézet. A kutatási nagyberendezés elsődleges küldetése az, hogy ultrarövid impulzusokat szolgáltató fényforrások széles skáláját tegye hozzáférhetővé a nemzetközi tudományos közösség különböző felhasználói csoportjai számára. Bemutatom az ELI-ALPS lézerforrások néhány célparaméterét, elsősorban a HR (high repetition rate) lézert, amely csoportban dolgozom. Igyekszem ezekhez a paraméterekhez szemléletes jelentést csatolni, különös tekintettel a femto- és attoszekudum időskálákra. Végül a fényforrások néhány kutatási alkalmazását említem.
FILEP GÁBOR: SEMMI LÉNYEGES(?) Lehetőségek szerint megpróbálnánk körbejárni egy kicsit a semmit… már ha egyáltalán létezik. (Mellesleg a kivitelezés lehetősége is kérdéses, persze idővel sok minden kiderül.) Könnyen belátható, hogy bizonyos szempontból maga a semmi nem létezhet, de ennek ellenére mégis valahogy, valamiből, valamiért kialakult ez a fogalom. Hogy is van ez? Nem létezik, de mégis van? (Hiszen, ha már elfogadjuk a semmi létezését, akkor az már valaminek számítana.) Valahol itt kezdődik a problematika. Magát a semmit több irányból meg lehet közelíteni, de innen-onnan nem igazán feleltethetjük meg egymásnak, nincs vagy kevés
az egybevágó konklúzió. Éppen emiatt vonzotta be a filozófusokat, írókat, költőket, művészeket, tudósokat… Nincs egy olyan egységes, pontos megfogalmazás, elképzelés, amit mindenki elfogadna. Éppen emiatt szeretnék a semmiről egy kicsit általánosabb képet nyújtani, hogy gondolatokat indukáljak mindenkiben, egy többékevésbé saját nézőpont kialakításához. Az előadás alkalmával az itt felsejlő kérdésekre fogunk rálátást kapni (változó mértékben). Fényt derítünk „rejtélyekre”, amelyek során mind történelmi (történeti), mind filozófiai, mind pedig reáltudományi irányból bepillantást nyerhetünk a különböző szemléletmódokba. Maguk a szemléletmódok különállónak is tűnhetnek, de bizonyos mértékben egymásra hajaznak. (Természetesen a kapcsolatok felfedezése, illetve azok megítélése teljesen szubjektív.) A történelem során egymást segítették vagy éppen hátráltatták, érdektől függően. Ami az egyik csoportot elvarázsolja, az a másik csoportnak boszorkányság. Pedig elképzelhető, hogy az adott jelenség szimplán – a ma már igen jól ismert – természeti törvények alapján megmagyarázható.
HINKEL SZILVIA: INGATLANFEJLESZTÉS EGY KONKRÉT PÉLDA TÜKRÉBEN
Előadásomban szeretném bemutatni egy ingatlanfejlesztő gondolkodásmódját, ahogy egy meglévő épületnek új funkciót talál, és az ötletet tovább finomítja a felmerülő nehézségek, kérdések függvényében. Az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület 2014-ben írta ki a híres Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet – vagy más néven Lipót – továbbra is egészségügyhöz
kapcsolódó jövőjét kereső hallgatói ötletpályázatát, melyen csapatunk harmadik helyezést ért el. Bár az ingatlanfejlesztő szemüvegén át fogok az esettanulmányunkról beszélni, mind az ötünk – különböző szakterületet lefedő – munkája benne lesz. Az egykori Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet kimagasló gyógyító, kutató és oktató tevékenységét innováció jellemezte és elismerés követte szinte egész életében. Ezt az értéket teremtő, emberiséget szolgáló, inspiráló hagyományt szerettük volna már kezdetektől folytatni. Szeretném bemutatni, hogy a fejlesztő miként látja az ingatlan helyszínének adottságait, a társadalom igényét, a világban megfigyelhető különböző trendeket és irányelveket. A funkciókeresési időszakban több koncepció ötlete felvillant, sőt kibontakozott, mégis csak egy volt az, ahol – sok kompromisszummal – összhangba tudtuk hozni a helyszín adottságait, az egészségügyi szolgáltatás elvárását az emberiség és az ország szolgálatával, a jövőbeni önfenntartással és az értékteremtéssel. E kompromisszumkeresés során egy Magyarországon még meg nem található intézményt és finanszírozási formát találtunk ki. Eme útkeresésre szeretném hívni a kedves hallgatóságot, mely tele volt bizakodással és bizonytalansággal, akadállyal és a legyőzésük fölötti sikerélményekkel, a teremtés felemelő érzésével, hittel, alázattal, valamint a közös munka inspirációjával, színességével, nyitottságával és odafigyelésével.
JAMRISKÓ
TAMÁS:
MÍTOSZROMBOLÓ
IFJÚSÁG-
SZOCIOLÓGIAI ELŐADÁS
Nevezhetem megzenésített statisztikáknak, összehasonlító elemzésnek vagy épp – divatosan – mítoszrombolásnak is. Az utóbbi hónapokban egyre gyakrabban jött elő, újult ki a diskurzus akörül, hogy fogy a magyarság, a fiatalok kevesebbet házasodnak, ami magával vonzotta a riadalmat keltő frázisokat is: „mi lesz így velünk” és „ki fizeti majd a nyugdíjakat”. Amiből aztán minden oldal, legyen az politikai vagy gazdasági, megpróbál tőkét kovácsolni. Ez az, amibe nem kívántam belemenni, csupán magának az állításnak mögénézni. Igaza van-e azoknak, akik erős népességfogyásról, látensen pedig nemzethalálról beszélnek? Így hát fogtam a Magyar Ifjúság kutatásait az utóbbi évekből, és a legfrissebb ugyanilyen kutatás mellé raktam. Ki is derült belőlük, amit bátran osztok meg, hogy mi is a helyzet a házasodási és gyerekvállalási szokásokkal, hogyan változtak azok 12 év alatt, és legfőképpen, mik ezek okai. Kinézünk még Európába a témában, meglessük a legújabb generációt is, a Z-t, alkotunk egy új szociológiai fogalmat, amit talán sosem fognak használni. Lesz még egy kicsi John Hajnal-vonal, a Ratkó-korszak rövid mérlegre dobása, nyugati-keleti népességi modell és demográfiai olló is. Sőt, a fiatalok digitális kultúrájába, helyzetébe is belenézünk, ha már őket vizsgáljuk.
KASZA NELLI: A (DROG)BÁRÓK FÖLDJÉN 2014. szeptember 26–27. 43 ayotzinapai diák tűnt el a rendőrség keze által. Történetük az egész világot meg-
rázta, globális tüntetéssorozat vette kezdetét igazságszolgáltatást követelvén. Milyen háttér áll a tragédia mögött, hogyan határozza meg a drogkartellek miatt fellépő erőszak Mexikó társadalmi rétegeit? A drogháborút kísérő brutalitás beépült a hétköznapokba, korrupció, félelem és bizalmatlanság szövi át az átlagemberek életét, míg az erőszak befurakszik a legkisebb családi fészekbe is. Anyák által vállalt önkéntes börtönbüntetés, trófeafeleségek jelentette presztízs, szépségük kommercializációjából jólétet váró fiatal lányok; a drogkereskedelem gender típusú megközelítése sokáig nem létezett, ugyanis a női nem karakterét mint aktív résztvevőt nem tudták a drogügyletekhez kapcsolni. Mára azonban világossá vált, hogy az erőszakkultusz jelen van az élet minden egyes aspektusában. A narkókultúra továbbra is szárnyal a mexikói kormány intézkedései ellenére.
KELEMEN LUCI: A HOLNAP ÚJSÁGÍRÁSA A kétezres évek elején slágerszámba mentek hazánkban a kommunikációval és médiatudománnyal foglalkozó szakok. Több mint elképzelhető, hogy ez a tendencia újra visszatér az elkövetkezendő években, ahogy a média és az újságírás világába is egyre gyorsabban és intenzívebben gyűrűznek be a technikai újítások – és ahogy mindezzel párhuzamosan egyre markánsabb előnyei és hátrányai vannak a webkettő okozta „szakmai demokratizálódásnak”. A hatvanas-hetvenes években öntudatra ébredő „új újságírás” eszmei vezetői elégedetten csettintenének a nyelvükkel, ha látnák, micsoda megoldásokkal élnek a szakma mai titánjai. Egyre csak terjed a szubjektum,
legyen szó az újságírók személyes profiljairól az Indexen és a 444.hu-n, vagy a műsorvezető nevével futó hírelemző műsorokról az MSNBC-n és a Fox News-on. Ezzel sok szempontból szöges ellentétben áll az az attitűd, melyet pár évtizeddel korábban többek között Ed Klauber, a The New York Times és a CBS egykori szerkesztője képviselt: „A hírelemzőknek […] szem előtt kell tartaniuk: […] elengedhetetlen, hogy az emberek ne csak informáltak legyenek, hanem meg is értsék, amit hallanak, a hírelemző feladata pedig az, hogy segítse a hallgatót abban, hogy megértse, mérlegelje a híreket, de semmiképpen se ő alkosson ítéletet a hallgató helyett.” Különös látni azonban, hogy a klasszikus újságírás képviselőinek elképzelésével ellentétben ez a stílus- és tartalomváltás nem jár kényszerűen a tájékoztatási törekvés csorbulásával: napjainkra egyre több olyan, szubjektív hangvételű médium létezik, ami mégis alkalmas arra, hogy a gondolkodó ember információs forrása legyen. Hogy mi köze ennek az amerikai Comedy Central késő esti hírműsor-szatíráihoz, a világ legnépszerűbb podcastjéhez, a blogoszférához vagy éppenséggel a Kickstarterhez? A fenti kérdésekre adott válaszok remélhetőleg rávilágítanak majd arra, hogy micsoda vérre menő verseny folyik a tabloidizálódás és a natív reklámok világa, valamint a minőségi újságírás modern eszközei között – és hogy mennyi minden múlik majd azon, kit hirdetünk ki győztesnek.
LŐRINCZ GÁBOR: NÉMA
FILMSZEREPEK A NÉMA-
FILMEN TÚL
Előadásomban azt kívánom megvizsgálni, hogy milyen ösztönzése, jelentősége és mondanivalója van annak, ha egy hangosfilm valamely szereplője nem használja a szóbeli kommunikációt. A filmtörténelem egyik legjelentősebb innovációja a hangosfilm megjelenése volt, az 1920-as évek technikai újítása során rohamos sebességgel álltak át a stúdiók és alkotók a korábbi némafilmről a beszéddel, zenével és zörejekkel operáló alkotásokra. Rengeteg hollywoodi színésznek ez jelentette a karrier végét, mert erős európai akcentusukkal nem voltak piacképesek a tiszta angolszász nyelvet preferáló mozikban. A hang rengeteg, korábban csak mimikával és erőteljes mozdulatokkal előadható érzelmet pótolt, és a filmkészítők a hangosfilm eladhatósága és újszerűsége miatt a zenére és párbeszédekre fektették a hangsúlyt. Előadásom során megkülönböztetem a némaság okait (fizikai, pszichológiai, fogadalmi stb.) és időbeli jelentőségét (hirtelen megjelenő, átmeneti, veleszületett stb. némaság), megvizsgálom a lehetséges jelentéseket és motivációkat, illetve ismert és jellemző példákkal illusztrálom a néma filmszerepek megjelenését az 1920-as évek végétől napjainkig. Előadásom elején szeretném hangsúlyozni, hogy nem vagyok a téma szakértője, csupán egy lelkes „hobbifilmtörténész”. Saját kategorizálásom és teóriám rengeteg, a témához kapcsolódó és példaként felmerülő filmalkotásból, illetve szakkönyvek és cikkek tanulmányozásából áll össze. Néhány év során csaknem száz-százhúsz,
a témába illő filmet jegyeztem fel, melyek közül csak néhány megemlítésére lesz lehetőségem. Célom, hogy megerősítésre kerüljön az a tényként kezelt gondolat, miszerint a némaság egy filmszereplő esetében filmtechnikai, narratív funkcióként értelmezhető.
MÉSZÁROS ESZTER: OTTHON EZ ITT A KÉRDÉS…
VAGY
KÓRHÁZBAN?
A Károli Gáspár Református Egyetemen végeztem pszichológiát, a Bolyai Önképző Műhely haladó csoportjába járok, és dúla is vagyok. Ez évi előadásomban a mindennapi élet manapság egyik legvitatottabb témáját járom majd körül, amiről mindenkinek van véleménye. Ez a szülés helyszínének megválasztása. Szó esik majd az előnyökről, hátrányokról, a média szerepéről ebben a kérdésben, az orvosi és a bábai modell különbözőségeiről, a statisztikákról, a reális veszélyekről, a biztonság illúziójáról és a felelősségről – mind a szülők, mind az egészségügyi személyzet, mind az otthonszülést kísérő szakemberek részéről. Körüljárjuk a sötét(?) régmúltat, a közelmúltat és a jelent, illetve levonjuk a tanulságokat a jövőbeni születésekre nézve. Vajon jog-e, avagy lehetőség a szülés helyszínéről való szabad döntéshozás? Vajon milyen motivációk bújnak meg e választások mögött? A kérdés mindenkit érint, hiszen mind megszülettünk és életutunkat, személyiségünket nagyban befolyásolja, hogyan, illetve nemsokára mi magunk is szülők leszünk, és mind a legjobbat szeretnénk megszületendő gyermekeinknek!
MUCSI MÁRTON: FENNTARTHATÓ A 21. SZÁZADBAN
TALAJHASZNÁLAT
A szárazföldi élet alapját a talajok képezik, így ezek megőrzése, fenntartható használata elengedhetetlen az emberiség fennmaradásához. Napjaink közismert környezeti problémái mellett (mint a globális éghajlatváltozás, szennyezések, hulladékproblémák) gyakran elsiklunk a felett a tény felett, hogy az ember által okozott erózió miatt talajaink gyorsabban pusztulnak, mint valaha. E folyamatok megállítása a 21. század legfontosabb kihívásai közé tartozik. A talajok védelmének fontosságára kívánja felhívni a figyelmet az ENSZ döntése is, miszerint 2015-öt a talaj nemzetközi évének nyilvánította. Előadásomban ez alkalomból áttekintem a talaj jelentőségét mindennapi életünkben, a talajokat károsító fontosabb folyamatokat (mint a felelőtlen mezőgazdasági gyakorlat, szennyezések, települések terjeszkedése stb.). Szó lesz azokról a komplex stratégiákról, amelyekkel ezeket a problémákat orvosolni lehet – a mezőgazdaság új alapokra helyezésétől a társadalmi szintű szemléletváltásig.
NAGY DÁNIEL: SHERLOCK HOLMES, ASZTALOS? GONDOLATOK IGAZSÁG
A MŰBÚTORÉS
FIKCIÓ
VISZONYÁRÓL
„Sherlock Holmes foglalkozása műbútorasztalos” – aligha akad bárki, aki ezt az állítást igaznak fogadná el, hiszen mindannyian tudjuk, hogy Sherlock Holmes foglalkozása mesterdetektív. Azonban ha ezt az utóbbi állí-
tást a Bertrand Russell által javasolt predikátumlogikai vizsgálat alá vetjük, elkerülhetetlenül arra az eredményre jutunk, hogy pontosan ugyanannyira hamis, mintha azt állítottuk volna a Baker Street nevezetes lakójáról, hogy világhírét egyedi kivitelezésű komódjainak és szekretereinek köszönheti. Russell analízise szerint ugyanis a második kijelentés is csak abban az esetben tekinthető igaznak, ha van olyan egyedi dolog (entitás), amire (akire) igaz, hogy Sherlock Holmesnak hívják, és detektív – az állítás az arisztotelészi kizárt harmadik törvénye miatt minden más esetben hamisnak tekintendő. Az angol filozófus analízise logikailag támadhatatlan, az általa kiötölt kopasz francia király esetét tökéletesen meg is oldotta vele Russell – a nyelvfilozófia egyik legnagyobb alakja csupán egyvalamivel nem számolt, amikor híressé vált elméletét megalkotta: a nyelvhasználókkal. Ugyanis egzisztenciális kvantorok ide vagy oda, Sherlock Holmes esetében legalábbis a nyugati kultúrában bármely anyanyelvi beszélő közösség „racionális és kompetens” tagjainak többsége valószínűleg erősen vonakodna elfogadni a russelli elemzés eredményét. Ennek nyilvánvaló oka pedig az, hogy bár tisztában vagyunk a fikció és valóság közötti különbséggel, a határt mégsem olyan módon húzzuk meg, ahogy Russell tette. Előadásomban arra a kérdésre keresem a választ, hogy milyen módon beszélhetünk a fiktív hősök létezéséről, és vajon mik a feltételei annak, hogy igaz vagy hamis állításokat fogalmazzunk meg velük kapcsolatban.
PATAK GERGELY: ZUGLIGET,
AZ EGYKORI LÓVASÚT
ÉPÜLETE
Építészmérnöki diplomám helyszíne volt Zugliget; témám a lóvasúti indóház helyreállítása cukrászdaként és MOME-műhelyházként. Ebből a tervezési munkámból és a közben kikutatott történelmi, helytörténeti, közlekedésés építészettörténeti szálakból fonom össze előadásomat. Zugliget, ez a rejtélyes, völgyekkel szabdalt, ködbe burkolózó tölgyesekkel benőtt vidék számtalan legendát hordoz magán. Miért Zugliget a neve? Egykor miért hívták Sauwinkelnek (Disznózugnak) a svábok? Vajon Mátyás király valóban itt vadászott? Kossuth Lajos miért gondol szomorúan a helyre? Az 1849-es Buda ostromakor miért járt itt a hadvezér Görgey? Egy biztos, a 18–19. században a főváros legnépszerűbb kirándulóhelye volt, melyről Vörösmarty Mihály, Gárdonyi Géza, Petőfi Sándor, Krúdy Gyula is megemlékezik irodalmi műveiben. S később is csak azért lankadt a hely népszerűsége, mert a svábhegyi fogaskerekű kiépítésével a Széchenyi-hegy felől indultak a tömegek kirándulni Buda hegyeibe, hacsak nem a felélénkülő Városliget vagy Margitsziget mellett döntöttek. A 20. században emiatt folyamatosan csökkent Zugliget látogatottsága, melyet a villamosok és a libegő közlekedtetése próbált fenntartani. Ma alig-alig van a köztudatban Zugliget varázsa, habár természeti értékei továbbra is hívogatók. Az első kötöttpályás budai hegyvidéki vonal, a lóvasút indult el 1868-ban Zugligetbe a Lánchídtól. Hegyi végállomásának épülete a kutatásom fő témája.
Lesz szó az építészről, Kauser Józsefről, a különleges közlekedési épületről, a balesetről, ami miatt megszűnt végállomásnak lenni. Fény derül a XII. kerület tulajdonosi szándékaira, hogy a többször átalakított műemléki épület pusztulását miként állítanák meg. S végül bemutatom azt, hogy terveim szerint hogyan lehet életet lehelni az egykori lóvasúti indóházba. Tervemben a turistacsalogatás, a közlekedés múltja és jövője, vendéglátás és felsőoktatás szerepei egymást kiegészítve kapnak helyet. Ugyanakkor ennek a különleges épületnek esetében az a tervezői szándék lehet helyes, amely nem akar konkurálni a természet, a műemléki épület erős formáival, értékeivel, hanem azt helyrehozza, sebeit befoltozza.
PATÓ ZSUZSANNA: GYÓGYÍTÁS AZ IMMUNRENDSZER SEGÍTSÉGÉVEL – A TERÁPIÁS ELLENANYAGOK A rákos megbetegedések a fejlett országokban a mai napig vezető haláloknak számítanak, ezért sokféle módszerrel kutatnak lehetséges gyógyszerek után. Az egyik stratégia szerint a szervezet saját védekezőrendszerét, az immunrendszert használják fel az elrákosodott sejtek ellen. Eddig legsikeresebbnek a mesterséges ellenanyagok, vagyis az immunrendszer speciális fehérjéit utánzó molekulák bizonyultak. Az ellenanyagok eredetileg olyan fehérjék, amik képesek a szervezetbe jutott kórokozókat felismerni és megjelölni, majd az immunrendszer többi sejtjét aktiválni – így igen fontos szerepük van a kórokozók elpusztításában. Biotechnológiai módszerekkel előállíthatóak olyan ellenanyagok, amik nem a kórokozókat, hanem az elrá-
kosodott sejteket ismerik fel, és azok ellen aktiválják az immunrendszert. Ezzel a módszerrel el lehet érni a rákos sejtek szelektív és hatékony pusztulását. Előadásomban ezen terápiás ellenanyagok előállításáról és működéséről fogok beszélni. PÖLCZ ÁDÁM: AZ ANTIK RETORIKA A MINDENNAPOK RETORIKÁJA
MINDENNAPJAI
–
Csak a szabad társadalmak alkalmasak arra, hogy a retorika kiteljesedhessen. Szabad társadalomban született ez a mesterség, a mai szabad társadalmi körülmények között pedig virágoznia kell(ene). A diktatúrák igyekeztek elnyomni a retorikai készségek tanítását, mert a retorika gondolkodni és beszélni tanít, azaz tudatosan gondolkodó, a rezsimek számára veszélyes embereket nevel. A retorika egyik fontos tényezője a szónok. De ki lehet a jó szónok? Az antik retorikaszerzők már korukban is kikötötték: a retorikát csak igaz ügy érdekében alkalmazhatjuk etikusan, és a megszólalónak hiteles embernek kell lennie. Honnan indult ez a mesterség? Mit köszönhet a mai nyelv- és bölcsészettudomány a retorikának? Hogyan használjuk a mindennapokban? Az előadás – a teljesség igénye nélkül – ezekre a kérdésekre próbál meg közérthető választ adni.
RÁCZ MÁRK: A DOTE MLI TÖRTÉNETE 1959–1989 KÖZÖTT, AVAGY „A VÖRÖS ÖTVEN ÁRNYALATA” 1950–1989 között valamennyi magyarországi felsőoktatási intézményben – szovjet mintára – olyan, addig ismeretlen tanszékek jöttek létre, amikre korábban nem volt példa. Elsődleges feladatuk volt biztosítani, hogy a leendő értelmiség – melynek arányát is alaposan átalakították a munkás- és paraszti származásúak előnyére – megfelelő képzést és nevelést kapjon a marxista ideológia területéről. Ugyanakkor a kelet-európai blokk valamennyi országában megfigyelhető volt ez a tendencia. Előadásomban – túl azon, hogy általánosságban bemutatok egy hazai felsőoktatási egységet – arra keresem a választ, hogy a Debreceni Orvostudományi Egyetemen (DOTE) egy sajátos tanszék és annak oktatói által tanított tárgyak mennyiben voltak meghatározóak az egyetem életében. Kapcsolódhatott-e a Marxizmus-Leninizmus Intézet (MLI) szervesen a hagyományos orvostudományhoz, vagy csak egyszerű „vörös masniként” funkcionált az egyetemen? Esetleg csupán egy „élősködő növény” volt a DOTE-n? Úgy vélem, hogy az intézet, illetve a hatalom (MSZMP) erősen kapcsolódott egymáshoz. A másik kérdés, hogy az itt oktatók kutatási területe milyen irányt vett 1959–89 között. Mennyiben tért el a DOTE (szakmai) profiljától ennek az ideológiai tanszéknek (intézetnek) az iránya? Szeretném ismertetni, hogy kik, merre és miért használták 1989–90-ben „dobbantónak” ezt az intézetet. Kik voltak azok, akik mindvégig maradtak az intézetben? Mi lehetett ennek az oka? Érdemes azt is megvizsgálni, hogy mennyiben volt sikeresnek mondható az intézet abban, hogy egy lehet-
séges – igazából kizárólagos – szemléletmódot adjon át a diákoknak. Valamint nagy kérdés, hogyan tekintettek az orvostanhallgatók erre a „miniatürizált bölcsészkarra”. Reményeim szerint valamennyi kérdésre választ adok a megfelelő szakirodalmi háttér felhasználásával és számtalan interjúrészlet bemutatásával. Elöljáróban azért elmondható, hogy egy kifejezetten ideológiai jellegű oktatási egységről van szó, melyre bizalmi alapon lehetett bekerülni oktatóként. Ezen az egyetemen 1959-ben jöhetett létre az Intézet, mely a rendszerváltásig működött. Közben három intézetigazgató váltotta egymást, azonban a folytonosság megmaradt. Lényegében egy debreceni példán keresztül szeretném azt a folyamatot bemutatni, mely országosan volt jellemző. Ez pedig az általánosan kötelező ideológiai oktatás, mely valamennyi egyetemre és főiskolára igaz volt 1989 előtt. A helyi marxizmusoktatók kutatási területe csak minimálisan keresztezte az orvosegyetem fő szakprofilját. Igazából egy kis szelet bölcsészkar volt ez a DOTE-n, és tudományos szempontból nem kapcsolódott hozzá szervesen. Azonban ugyanúgy működött, mint a többi intézet, azzal a különbséggel, hogy itt az ideológia markánsan mutatkozott meg. A szaktárgyakhoz képest jóval könnyebb volt ezekből a tárgyakból levizsgázni, ami egy orvosi egyetem esetében érthető is. Az ismert filmcímre is utaló alcím szerint negyven év alatt több mint ötven dolgozó tevékenykedett ezen a munkahelyen, akik valamennyien másképp élték meg és látták a Kádár-korszakot, benne saját életüket. Arra világítok rá, hogy noha diktatúra volt a kommunizmus időszaka, mégis léteztek árnyalatnyi különbségek azok-
ban a narratívákban, melyeket volt szerencsém megismerni az egykori ideológiai oktatókkal készült interjúim során. Célom, hogy az olvasó minél jobban megismerje ezt az ellentmondásokkal terhelt időszakot, melyet egy sajátos mikrotörténeten keresztül mutatok be. SZIKSZAI FANNI: ÚTTALAN UTAKON – AVAGY DÖNTÉSEK ÉS LÉPÉSEK EGY SEJT ÉLETE SORÁN
Elsőre furcsának tűnhet a sejteket döntések, lépések és utak szemszögéből vizsgálni, hiszen ismert, hogy az élet eme formái semmilyen magasabb rendű állatokhoz hasonló tudattal nem rendelkeznek. Azonban az antropomorf jelzők számos esetben segíthetik a megértést, és jó gondolati támpontként szolgálhatnak. Az utat magát kétféleképpen értelmezhetjük: elvont síkon, fogalomként és a szó szoros értelmében, valós és létező fizikai objektumként. Ez a fajta önkényes kategorizálás lehetőséget ad a sejt életéből két, utakkal kapcsolatos jelenség kiemelésére. A sejtműködés megértéséhez az őket alkotó és körülvevő molekulákat, valamint azok reakcióit kell felderítenünk. Az egyes elemek kölcsönhatásai bonyolult hálózatokat, komplex igen-nem, ha-akkor döntések sorozatát hozzák létre. A legtöbb kapcsolatrendszer azonban leírható egy általános sémával, amit a biológia jelátviteli, ún. szignáltranszdukciós útvonalnak nevez. Ha egy jelmolekulát felismer a receptora, a kölcsönhatás beindít egy sor biokémiai reakciót, amely végül a sejt állapotának, génjei átíródásának megváltozásához vezet. A folyamat a valóságban tehát lehet „úttalan”, mert a jelátvitel kémiai kötések kialakulását vagy felbomlását jelenti. Ugyanakkor az
egyes molekulák sejten belüli lokalizációja is megváltozhat, kialakulhatnak komplexek, amik aztán „elvándorolhatnak”, vagyis a részecskék akár valós, fizikai utakat is bejárhatnak. A mai biológiai kutatások kulcsszereplői az őssejtek, melyek jellemzője, hogy képesek osztódásaikkal, utódsejtjeik specializálódásával egy adott szövet vagy szerv sejtjeit létrehozni, sérülések, betegségek után pótolni. Az őssejtek működését is mind-mind jelátviteli utak szabályozzák, így a fenntartásukat, az osztódásaikat, a keletkező utódsejtek sorsát, differenciációját, vagy éppen a sejthalálukat. Az őssejteket általában szövettenyészetekben vagy modellállatok, köztük az ecetmuslica (Drosophila melanogaster) segítségével vizsgálják. Az állat egyik szervében, a tesztiszben ezek a sejtek jól jellemzett anatómiai struktúrában helyezkednek el, ami megkönnyíti a felismerésüket és a tanulmányozásukat. Az őssejtek osztódása után a keletkező utódsejtek, majd azok leszármazottjai a szerv elülső felétől egyre távolabb vándorolnak, vagyis tényleges útvonalak mentén haladnak a differenciálódásuk és érésük során. Különösen érdekes az utódsejtekben, hogy bizonyos állapotban képesek dedifferenciálódással visszaalakulni és „visszalépkedni” őssejtté. Összefoglalva tehát, a sejten belül és kívül található molekulák szignálokként feldolgozásra kerülhetnek; a biokémiai reakciók szabályozott egymásutánisága pedig odáig vezethet, hogy az őssejtek rálépnek az elköteleződés rögös útjára.
TABI NORBERT: FUTBALL ÉS POLITIKA KAPCSOLATA MAGYARORSZÁGON A II. VILÁGHÁBORÚ UTÁN – A KOMMUNISTA DIKTATÚRA VISZONYA A HAZAI LABDARÚGÓKHOZ 1956-IG A világ legnépszerűbb sportágaként számon tartott labdarúgás a 19–20. század fordulóján indult térhódító útjára, majd vált gyorsan számos európai társadalomban nemzeti üggyé. A szélsőséges ideológiák mentén működő diktatúrák vezetői hamar felismerték, hogy a tömegek ilyen módon történő megmozgatásában hatalmas lehetőségek rejlenek. Magyarországon a Horthy-rendszer éveiben már történtek kisebb-nagyobb kísérletek a futball átpolitizálására, ám ez végül totális módon a II. világháborút követő kommunista hatalomátvétel időszakában következett be. Szovjet mintára új szervezeti alapokra került a labdarúgás. A politika irányítói a közélet más területeiről ismert ellenségkép-alkotás módszerét alkalmazva számos klub és labdarúgó életét ellehetetlenítették. Akadtak azonban olyan klubok és játékosok is, akik ezekben az években jelentős javulást érzékelhettek életkörülményeikben. A kirakatba állított Honvéd és a – gyakran csak „Aranycsapatként” emlegetett – válogatott labdarúgói „a béke katonáivá” léptek elő, akiknek a politikai vezetés céljai szerint a kommunista világrend felsőbbrendűségét kellett hirdetni. Előadásomban bemutatom, hogy miként viszonyult egyes nevesebb futballistákhoz 1956 előtt a szocialista államhatalom, illetve hogyan használta fel őket elnyomó vagy éppen támogató szándékai szerint céljainak megvalósítása érdekében.
VARGA VIKTOR: „SZERELEM ÉS FELELŐSSÉG” A 2012-es NAT-ban megjelenő családi életre nevelés és a kötelező hittan- és erkölcstanoktatás számára fontos kérdés a fiatalokat foglalkoztató szerelem és a szexualitás. Ahhoz, hogy tartalmi és módszertani szempontból a szerelmet mint nevelési kérdést az őt megillető súllyal tudjuk pozicionálni, valamint a diákok életkori sajátosságaihoz igazítva tudjuk megközelíteni, szükséges megvizsgálni, hogy milyen elméleti keretek közt lehetséges a kérdésfeltevés, és miként gondolkodnak a szerelemről a fiatalok. A kutatás kérdésfeltevése értékelvű: a szerelem és a szexualitás mint keresztény és mint általános emberi érték képezi a vizsgálat tárgyát. A kutatott probléma a szerelem és felelősség kapcsolata a fiatalkorúak körében, amelynek három aspektusát vizsgálom empirikusan: a személyek közti elköteleződést, a közös jövőt és a testi tisztaságot. A kutatás elméleti hátterét elsősorban II. János Pál pápa munkái, a manicheus felfogás és a Nietzsche filozófiája nyomán kidolgozott három testkép és szerelemfelfogás adja. A kutatás eredményeiből kiderül, hogy a fiatalok fontosnak tartják a párkapcsolatban a jóakaratot és a valódi barátságot. Nagy többségük tervez házasságot, sőt még ennél is népszerűbb a gyermekvállalás. Ideális házastársnak egy megértő személyt kívánnak. Mindebből az iskolai nevelés számára tanulság, hogy a diákokat elsősorban a másik személyre figyelő potenciális házastársakká és szülőkké kell nevelni, akik a párkapcsolatot az önzetlenség útján tartják megvalósíthatónak. Ehhez nélkülözhetetlen a tisztaság erénye, amely megóvja a szerelmet az önző használatelvűségtől.
Bár a tisztaság nem számít erénynek a fiatalok körében, mégis a többség nyitott a témára, csakúgy, mint a szerelem erotikus ábrázolására, ami a tisztaságszemlélés fontosságát jelzi. Mindez indokolja, hogy az iskolai nevelésben a tisztaság rehabilitációját végezzük el, vagyis a szerelem vonatkozásában tudatosítsuk a test és a szexualitás értékét. A kutatás eredményei alapján olyan javaslatok körvonalazódnak, amik a hit- és erkölcstan, a családi életre nevelés és az iskolai nevelés egyéb területein tartalmi és módszertani megújulást eredményezhetnek.
VÖRÖS JUDIT: MIÉRT FONTOSAK A KÉTÉLTŰEK? KUTATÁS A MAGYAR TERMÉSZETTUDOMÁNYI MÚZEUMBAN DR.
A többi élőlényhez hasonlóan a kétéltűek is az ökoszisztéma fontos részei. Ha egyedszámuk lecsökken vagy populációik eltűnnek, az beláthatatlan következményekkel járhat például a tápláléklánc folyamatában. A kétéltűek indikátor szervezetek, jelzik környezetük állapotát. Fontos szerepük van továbbá a humán gyógyszerek előállításában is. A Magyar Természettudományi Múzeumban több mint száz éve folynak herpetológiai (kétéltűekkel és hüllőkkel kapcsolatos) kutatások. Korábban elsősorban rendszertani vizsgálatokat végeztek, de az elmúlt 15 évben a fókusz inkább a természetvédelmi biológia, a biogeográfia és a molekuláris biológia felé fordult. Előadásomban a felsorolt témakörökből fogok példákat mutatni, és saját kutatásaimon keresztül szeretném felvázolni, hogy miért is olyan fontos, hogy minél többet tudjunk erről a lenyűgöző állatcsoportról.
PROGRAM ELTE BTK, 1088 Bp. Múzeum krt. 4/A. 336. terem 8.40–9.00 kapunyitás, érkezés, regisztráció, az ülőhelyek elfoglalása 9.00 megnyitó (RÁCZ MÁRK, szervező), köszöntő (HAVASS MIKLÓS, a kuratórium társelnöke) 9.15–9.50 I. plenáris előadás: PÖLCZ ÁDÁM (ELTE BTK alkalmazott nyelvészet PhD): Az antik retorika mindennapjai – A mindennapok retorikája (10 perc szünet) 10.00–10.20 KASZA NELLI (BCE nemzetközi tanulmányok BA): A (drog)bárók földjén 10.20–10.40 MUCSI MÁRTON (ELTE TTK biológia MSc, MTA Talajtani és Agrokémiai Intézet Talajbiológiai és -biokémiai Osztály): A fenntartható talajhasználat 10.40–11.00 JAMRISKÓ TAMÁS (ELTE TÁTK szociológia BA): Mítoszromboló ifjúságszociológiai előadás (10 perc szünet) 11.10–11.30 MÉSZÁROS ESZTER (KRE BTK pszichológia, dúla): Otthon vagy kórházban? Ez itt a kérdés… 11.30–11.50 VARGA VIKTOR (PPKE magyar–német tanári MA): Szerelem és felelősség 11.50–12.10 FILEP GÁBOR (DE-MK mechatronikai mérnök): Semmi lényeges(?)
12.10–13.00 ebéd az ELTE BTK menzáján
13.00–13.40 II. plenáris előadás DR. VÖRÖS JUDIT (Magyar Természettudományi Múzeum, főmuzeológus, a Hal-, Kétéltű- és Hüllőgyűjtemény vezetője): Miért fontosak a kétéltűek? Kutatás a Magyar Természettudományi Múzeumban (10 perc szünet) 13.50–14.10 LŐRINCZ GÁBOR (ELTE BTK anglisztika BA): Néma filmszerepek a némafilmen túl 14.10–14.30 SZIKSZAI FANNI (ELTE TTK biológia BSc): Úttalan utakon – Avagy döntések és lépések egy sejt élete során 14.30–14.50 BORSOS BETTINA (ELTE BTK szabadbölcsészet BA, esztétika szakirány): Tükör-kép 14.50–15.10 DROZDY ANDRÁS (BME villamosmérnök PhD): A lézerműködés alapjai és az ELI által feszegetett határai (10 perc szünet) 15.20–15.40 TABI NORBERT (BCE politikatudomány MA): Futball és politika kapcsolata Magyarországon a II. világháború után – A kommunista diktatúra viszonya a hazai labdarúgókhoz 1956-ig 15.40–16.00 KELEMEN LUCI (BCE gazdálkodás és menedzsment, a Közgazdász c. egyetemi lap felelős szerkesztője): A holnap újságírása 16.00–16.20 PATAK GERGELY (BME építészmérnök): Zugliget, az egykori lóvasút épülete 16.20–16.40 NAGY DÁNIEL (ELTE BTK összehasonlító irodalomtudomány PhD): Sherlock Holmes, a műbútorasztalos? Gondolatok igazság és fikció viszonyáról
(10 perc szünet) 16.50–17.10 CSONKA ZSÓFIA (BCE tájépítészmérnök MSc): Gyógyító kertek, terápiás tájak és a pszichiátria esete 17.10–17.30 HINKEL SZILVIA (BME építőmérnök MSc): Ingatlanfejlesztés egy konkrét példa tükrében 17.30 –17.50 PATÓ ZSUZSANNA (ELTE TTK biológia MSc, Semmelweis Egyetem Élettani Intézet): Gyógyítás az immunrendszer segítségével 17.50–18.10 RÁCZ MÁRK (KRE ÁJK): A DOTE MLI története 1959–89 között, avagy „a vörös ötven árnyalata” 18.10–18.20 a konferencia értékelése (BARANYAI KATALIN, csoportvezető mentortanár), zárszó (RÁCZ MÁRK, szervező) 18.20 állófogadás
Szervező: Rácz Márk (tel.: 30/ 667 99 24) Szerkesztő és tördelő: Komlósi Réka Fedél: Csonka Zsófia A kiadásért felel a Bolyai Műhely Alapítvány. 1148 Budapest, Örs vezér tér 11. fsz. 1.
[email protected], www.bolyaimuhely.hu
