A „bolognai” elvárások és a képzési szerkezet a Mőszaki Földtudományi Karon
Mádai Ferenc ME MFK
A Bologna-nyilatkozat (1999): célok •
•
• • • •
1. A felsıoktatási diplomák átlátható és összehasonlítható rendjének kialakítása az európai állampolgárok foglalkoztathatósága és nemzetközi versenyképessége érdekében. az egységesen szerkesztett diplomamelléklet kiadása 2. Az egymásra épülı, kétciklusú felsıoktatási rendszer bevezetése. az elsı ciklus legalább 3 éves és a munkaerı piacon érvényesíthetı képzettséget ad. 3. A hallgatói mobilitást elısegítı egységes hallgatói kreditrendszer kialakítása. kiterjesztve az élethosszig tanulás területére is. 4. A hallgatói, oktatói, kutatói mobilitás elısegítése. 5. Az európai együttmőködés támogatása a minıségbiztosítás terén. 6. Az európai felsıoktatási intézmények együttmőködésének elısegítése, különösen tanulmányi, képzési és kutatási programok terén. Mindezt legkésıbb 2010-ig oly módon kívánják megvalósítani, hogy a nemzeti sokszínőség, a kulturális és nyelvi sajátosságok uniformizálását elkerüljék.
A Bologna-nyilatkozat (1999): célok • Könnyen érthetı és összehasonlítható fokozatot adó képzési rendszer bevezetése, - akár a diploma-kiegészítés alkalmazásával - annak érdekében, hogy elısegítsük az európai polgárok elhelyezkedési lehetıségeit és az európai felsıoktatási rendszer nemzetközi versenyképességét. • Alapvetıen két fı képzési cikluson, az alapképzésen (undergraduate) és egyetemi (graduate) képzésen alapuló rendszer bevezetése. A második ciklusba való belépés megköveteli az elsı, legalább három évig tartó ciklus sikeres lezárását. • Az elsı ciklus után adott fokozat, mint megfelelı képesítés alkalmazható az európai munkaerıpiacon.
A Bologna-nyilatkozat (1999): célok • A második képzési ciklusnak – sok európai ország gyakorlatának megfelelıen - egyetemi vagy doktorátusi fokozathoz kell vezetnie. • Kreditrendszer – mint amilyen az ECTS rendszer – bevezetése, amely a legmegfelelıbb módon elısegíti a legszélesebb hallgatói mobilitást. Legyen lehetıség a kreditek megszerzésére felsıoktatáson kívüli, például az élethosszig való tanulás keretei között, feltéve, hogy azt felsıoktatási intézmények is elfogadják. • A minıségbiztosítás területén az összehasonlítható kritériumokon és módszereken alapuló európai együttmőködés kialakításának támogatása.
A Bologna-nyilatkozat (1999): célok • Segítsük az egyenlı esélyekkel megvalósuló mobilitást a tényleges akadályok leküzdésével, különös figyelemmel: – a hallgatók viszonylatában a tanuláshoz, a gyakorláshoz és az ehhez kapcsolódó szolgáltatásokhoz való hozzájutásra – a tanárok, kutatók és az adminisztratív dolgozók viszonylatában a kutatással, oktatással és gyakorlattal az európai kapcsolatban eltöltött idıszakra vonatkozó társadalombiztosítási jogok elıítélet nélküli figyelembevételére.
• A felsıoktatás szükséges európai vonatkozásainak támogatása, különösen a tantárgyfejlesztéssel, intézményközi kooperációval, mobilitási lehetıségekkel és a tanulmányokra, a gyakorlati képzésre, és a kutatásra vonatkozó integrált programokkal.
Képzési formák az ftv. szerint 11. § (1) A felsıoktatás egymásra épülı, felsıfokú végzettségi szintet biztosító képzési ciklusai: a) az alapképzés, b) a mesterképzés, c) a doktori képzés.
(2) Az alap- és mesterképzést egymásra épülı ciklusokban, osztott képzésként, illetve jogszabályban meghatározott esetben egységes, osztatlan képzésként lehet megszervezni. (3) A felsıoktatás keretében - az (1) bekezdésben foglaltak mellett - felsıfokú végzettségi szintet nem biztosító képzésként a) felsıfokú szakképzés, b) szakirányú továbbképzés is szervezhetı
Os zta 10 tlan -12 ké fél pzés év
Doktori képzés 6 félév
Munkaerıpiac
2-4 félév mesterképzés
6-8 félév alapképzés egy-egy képzési ága
Felsıfokú szakképzés 4 félév
Alapfogalmak • Alapképzés: alapképzésben alapfokozat (baccalaureus, bachelor) és szakképzettség szerezhetı. Az alapfokozat az elsı felsıfokú végzettségi szint, amely feljogosít a mesterképzés megkezdésére. Az alapképzésben szerzett szakképzettség jogszabályban meghatározottak szerinti munkakör betöltésére jogosít. • Alapszak: az alapfokozatú szakképzettség (BSc) megszerzéséhez szükséges képzési tartalom (ismeretek, jártasságok, készségek) egységes rendszerét tartalmazó képzés. • Az alapszakos oklevelek megszerzéséhez szükséges kreditek száma: • Mőszaki Földtudományi és Környezetmérnöki alpszakon legalább 210 (7 félév), • Földrajz alapszakon legalább 180 (6 félév). • Szakirány: a szakképzettség részeként megszerezhetı, speciális szaktudást biztosító képzés
Alapfogalmak • Kredit: (tanulmányi pont) egy tantárgy teljesítéséhez szükséges átlagos hallgatói összes munka mennyiségének mérıszáma. Megszerzése a tantárgy követelményeinek legalább elégséges szintő teljesítésével lehetséges. A kredit értéke a megszerzett érdemjegytıl független. 1 kredithez 15 munkaórát rendelnek. Csak érdemjeggyel lezárt tantárgyhoz rendelhetı kredit. • Mintatanterv: a tantervben szereplı tárgyak olyan elosztása félévekre, amelyet átlagos ütemben haladni akaró/képes hallgató úgy követhet, hogy eleget tesz minden tantárgy felvételénél az elıtanulmányi követelményeknek, minden félévben 30 kreditet teljesít, és tanulmányi követelményeit a képesítési követelményekben meghatározott képzési idı alatt fejezi be.
Alapfogalmak • Tárgyfelvétel: egy tantárgy meghirdetett tanulmányi kötelezettség teljesítésére történı jelentkezés, melynek feltétele a tantárgy elızetes követelményeinek teljesítése. • Elıfeltétel: egy tantárgy ismeretanyagának megértéséhez szükséges, másik tantárgyban, tantárgycsoportban szereplı ismeretanyag, és/vagy valamely kritérium követelmény igazolt teljesítése. Egy tantárgy csak akkor vehetı fel, ha a hallgató az annak elızetes követelményeként megjelölt tantárgya(ka)t, kritérium követelményeket az adott tantárgy felvételét megelızıen már teljesítette. Az elıtanulmányi rend a szak tantervében szereplı tantárgyak elızetes követelményeinek összessége.
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16.
Általános képességek Elemzı és szintetizáló készség Tanulási készség Problémamegoldó készség Készség a megszerzett ismeretek gyakorlatban való alkalmazására Döntéshozás Minıség iránti érzékenység Információkezelési készség Önálló munkára való képesség Kritikus és önkritikus látásmód Általános alapismeretek Szó- és írásbeli kommunikáció az anyanyelven Képesség új ötletek felvetésére (kreativitás) Készség egy több tudományágat átfogó, interdiszciplináris csoportban való munkára Idegennyelv ismeret Csapatmunka Képesség nemzetközi szintő együttmőködésre
1.
2.
3. 4. 5. 6.
A földtudomány/geológia megkövetelte speciális képességek Képesség a geológiai anyagok és jelenségek széles spektruma (ásványok, kızetek, ısmaradványok, felszínformák, talajok, folyadékok és gázok) tulajdonságainak felismerésére és ennek megfelelıen azonosítására, valamint ezek geológiai, geofizikai, ásványtani és geokémiai módszerekkel való jellemzésére Képesség a geológiai anyagok és jelenségek széles spektruma (ásványok, kızetek, ısmaradványok, felszínformák, talajok, folyadékok és gázok) eloszlásának és szerkezetének elemzésére minden mérettartományban, térben és idıben egyaránt Egyéni és kollektív célok és felelısségek felismerése és ezeknek megfelelı cselekvés A Föld felszínén és belsejében lejátszódó fı (fizikai, kémiai és biológiai) folyamatok megértése, valamint ezen folyamatok rendszerben való kezelése Képesség a terepi és laboratóriumi észlelések elmélettel való összehangolására a megfigyelés, felismerés, szintézis és modellezés munkafolyamat sorozaton keresztül Tudatosság a napjainkban feltáródó környezeti folyamatokkal kapcsolatban, és megértése annak, hogy a földi erıforrásokat egyszerre kell kiaknázni és megırizni
10. A kutatások erkölcsi vonatkozásainak (a tudomány társadalom iránti elkötelezettségének ill. a szakmai etikának) felismerése; a kutatás szellemi szabadságának tisztelete; a szakmai viselkedési szabályok elfogadása 11. Kutatások tervezése, szervezése, lebonyolítása és kutatási beszámolók elkészítése, beleértve az átvett adatok felhasználását is 12. Adatgyőjtés, adatrögzítés és -feldolgozás a megfelelı technikák alkalmazásával terepen és laboratóriumban 13. Terepi és laboratóriumi vizsgálatok kivitelezése felelısségteljes és biztonságos módon, megfelelı figyelmet fordítva a kockázatbecslésre, hozzáférési jogokra, a megfelelı egészségügyi és biztonsági szabályozásokra; és érzékenységgel a kutatásoknak a környezetre és megrendelıkre gyakorolt hatására 14. Adatok elıkészítése/begyőjtése, értelmezése és bemutatása, megfelelı kvalitatív és kvantitatív technikák és eljárási/programcsomagok alkalmazásával 15. A mintakiválasztás meghatározó jelentıségének felismerése; a terepi és laboratóriumi adatgyőjtés, -rögzítés és - feldolgozás során a pontosság és a bizonytalanságok megfelelı kezelése 16. Az egyéni és kollektív célok és felelısségek felismerése és ezeknek a szerepeknek megfelelı cselekvés
A régmúlt (1735 - 1992) • 1735 Selmecbányán bányászati tanintézet (Bergschule) létesül, a tanulmányi idı két év. • 1762 Az elsı tanszék létesítésével megkezdıdött a bányászati akadémia szervezeti kiépítése • 1770 a bécsi udvari kamara az addigi két évfolyamos oktatást három évfolyamra növelte, s három tanszékes akadémiát (Academia Montanistica, Bergacademie) szervezett. • 1846 A képzési idıt 4 évre növelték • 1867 A képzés fokozatosan magyar nyelvővé válik • 1872 Alapvetı szervezeti és oktatási reform: az egységes „bányász” képzés helyett 4 szak: bányászati, fémkohászati, vaskohászati, valamint gépészeti és építészeti szak.
A régmúlt (1735 - 1950) • 1919 Költözés Sopronba • 1922 Bányamérnöki és Erdımérnöki Fıiskola • 1934 József Nádor Mőszaki és Gazdaságtudományi Egyetem bánya-, kohó- és erdımérnöki kara • 1947 új szakok beindítása: - Geológus és geofizikus - Olajbányászati • 1949 Áttérés a 10 féléves képzésre • 1951 Újabb szakok beindítása - Olajmérnöki - Geológusmérnöki - Geofizikusmérnöki - Bányagépészeti
A közelebbi múlt • 1959 Költözés Miskolcra (Nehézipari Mőszaki Egyetem) • 1967 Gázmérnöki szak indítása • 1968 Hidro- és mérnökgeológiai szak indítása • 1985 Környezetvédelmi szak indításának elıkészítése • 1987 A bányagépész szak megszüntetése • 1992 Új tanterv új szakok indításával: - Környezetmérnöki - Eljárástechnikai mérnöki - Geográfus (1995) • 2000 Kari névváltoztatás: Mőszaki Földtudományi Kar
A Mőszaki Földtudományi Kar szakjai, szakirányai 1992-tıl –2006-ig • Mőszaki földtudományi szak – – – –
Geológusmérnöki szakirány Hidrogeológiai-mérnökgeológiai szakirány Geofizikus-mérnöki szakirány Geoinformatika-mérnöki szakirány
• Környezetmérnöki szak – – – – –
Általános környezetvédelmi szakirány Ipari környezetvédelmi szakirány Környezet-geofizikus-mérnöki szakirány Gépészeti szakirány Levegıtisztasági szakirány (MAK-gondozásában)
• Geográfus szak
A Mőszaki Földtudományi Kar szakjai, szakirányai 1992-tıl –2006-ig • Geotechnikai és bányászati szak – Bányászati szakirány – Geotechnikai szakirány (egyetemi és fıiskolai szint)
• Elıkészítéstechnika-mérnöki szak – Nyersanyag-eljárástechnikai szakirány – Környezeti eljárástechnikai és hulladékelıkészítési szakirány
• Olaj- és gázmérnöki szak – Olajmérnöki szakirány – Gázmérnöki szakirány
2006. szeptember 1.-után a képzés szerkezete a Mőszaki Földtudományi Karon Képzési ág
BSc Alapszak
Mőszaki Földtudományi
Mőszaki Földtudományi (Földtudományi mérnök)
MSc szak szakirány
Bányászati és geotechnikai mérnöki Elıkészítéstechnika-mérnöki Olaj és gázmérnöki Mőszaki földtudományi mérnöki
Bányászati és Geotechnikai Elıkészítéstechnikai mérnök Olaj és Gázmérnök Hidrogeológus mérnöki Geoinformatika mérnöki (?) Földtudományi mérnöki (Geológus és Geofizikus mérnöki)
Geokörnyezetmérnöki Kémia, Biológia Környezetmérnöki Környezet-mérnöki
Földrajz-Geográfia
Környezettechnikai
Környezetmérnöki
Környezetmenedzser Földrajz
Geoinformatikai Földrajz tanári
Geográfus, Földrajz tanár (?)
