A BOLDOGI CSICSERGŐ ÓVODA

A BOLDOGI CSICSERGŐ ÓVODA Szervezeti és Működési Szabályzata

Készítette: Zsírosné Őszi Katalin óvodavezető

2013.

Tartalomjegyzék Bevezetés ...................................................................................................................................................2 I. A működés rendje, ezen belül a gyermekeknek, az alkalmazottaknak és a vezetőknek a nevelésioktatási intézményben való benntartózkodásának rendje. .........................................................................2 II. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje. ........................................................................7 III. A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelésioktatási intézménnyel.................................................................................................................................8 IV. A telephellyel való kapcsolattartás rendje. ....................................................................................8 Az intézményen belüli kapcsolattartási formák, eszközök: ...................................................................8 V. A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája, továbbá a vezetők közötti feladatmegosztás, a kiadmányozás és a képviselet szabályai, a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje.................................................................................................................................9 VI. Az intézményvezető vagy intézményvezető-helyettes akadályoztatása esetén a helyettesítés rendje. 14 VII. A vezetők és az óvodai szülői szervezet, közösség közötti kapcsolattartás formája, rendje. ......14 VIII. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezések................................................................................15 IX. Az intézmény külső kapcsolatainak rendszere ............................................................................15 X. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok. ...16 XI. A szakmai munkaközösségek együttműködésének, kapcsolattartásának rendje, részvétele a pedagógusok munkájának segítésében. ...................................................................................................18 XII. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje...............................................................18 XIII. Az intézményi védő, óvó előírások..............................................................................................19 XIV. Bármely rendkívüli esemény esetén szükséges teendők..........................................................20 XV. Az óvoda dokumentumainak nyilvánossága................................................................................23 XVI. Azok az ügyek, amelyekben a szülői szervezetet, közösséget a SZMSZ véleményezési joggal ruházza fel................................................................................................................................................24 XVII. Az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítésének rendje. valamint az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje..................................24 Felülvizsgálat ...........................................................................................................................................25 ZÁRADÉK ..............................................................................................................................................25

Csicsergő Óvoda 3016 Boldog, Kossuth út 50. : : 37/355-003 OM 031410 www.boldog.hu, e-mail: [email protected]

Bevezetés A jelenleg hatályos jogszabályok alapján Boldog Község Csicsergő Óvodája szervezeti felépítését, működésének szabályait az alábbiakban állapítom meg, az alábbi jogszabályok alapján. Az SzMSz jogi alapja: • • • • • •

a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. tv. (a továbbiakban: Nkt.) 20/2012. (VIII. 31.) EMMI r. a köznevelési tv. végrehajtásáról (a továbbiakban: vhr.) 368/2011.(XII. 31.) Kormányrendelet az államháztartás működési rendjéről 23/2004. (VIII. 27.) OM rendelet 213/2011. (X. 14.) számú rendelete a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben 44/2007. (XII. 29.) OKM rendelet a katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól

A kiterjedés köre: Az óvodába járó gyermekekre, a gyermekek szüleire, illetve törvényes képviselőire és ezek közösségeire magasabb vezető beosztású: intézményvezetőre, vezető beosztásúra: vezető-helyettesre, valamennyi óvodapedagógusra, a nevelőtestületre, munkaközösségekre, a teljes alkalmazotti közösségre: a székhelyen és telephelyen foglalkoztatott közalkalmazottakra. Készítés és elfogadás módja - Elkészítéséért felelős: óvodavezető - véleményezi: szülői szervezet - elfogadja: nevelőtestület, egyetértési joga van: fenntartó (azokhoz a szakaszokhoz kell, amelyekben a fenntartóra többlet kötelezettségek hárulnak) Az SzMSz nyilvános, megtekinthető a szülői hirdetőkön, a vezetői irodában és az óvoda honlapján.

I. A működés rendje, ezen belül a gyermekeknek, az alkalmazottaknak és a vezetőknek a nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendje. Az óvoda legfontosabb adatai: Neve: Csicsergő Óvoda 2


Székhelye: 3016 Boldog, Kossuth út 50. Telefon: 37/355-003 Telephely: 3016 Boldog, Kossuth út 13. Telefon: 37/355-344 a) Létrehozásáról szóló határozat: 124/1992.(XII.18.) sz. határozat b) Alapító Okirat kelte: 2011. október 13. c) Nyilvántartási száma: OM 031410 Jogszabályban meghatározott feladatok: Alapfeladata: • óvodai nevelés, Közfeladatok: Térítésmentes közfeladatok: • óvodai foglalkozás, • a mindenkori érvényben lévő Alapító Okiratban megfogalmazottak alapján. Térítési díj ellenében igénybe vehető szolgáltatás: • étkezés1. Az intézmény további fontos adatait a mindenkor hatályos Alapító Okirat tartalmazza (gazdálkodás, vagyon feletti rendelkezési jogosultság, vezetői kinevezés stb.). Fenntartó: Boldog Község Önkormányzata Jogosultság gyakorlója: Boldog Község Önkormányzatának Képviselő-testülete, 3016 Boldog, Kossuth 8. Az óvoda működési rendje Az óvoda szakmai tekintetben önálló intézmény. Szervezettel és működéssel kapcsolatosan minden olyan ügyben dönt, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörébe. Az óvoda működésével kapcsolatos döntések előkészítésében, végrehajtásában és ellenőrzésében - jogszabályban meghatározottak szerint - részt vesznek a pedagógusok és a szülők, valamint képviselőik. Az óvoda helyiségeiben, területén párt, politikai célú mozgalom vagy párthoz kötődő szervezet nem működhet, továbbá az alatt az idő alatt, amíg az óvoda ellátja a gyermekek felügyeletét, párt vagy párthoz kötődő szervezettel kapcsolatba hozható politikai célú tevékenység nem folytatható. Az óvoda működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat (a továbbiakban: SZMSZ) határozza meg.

1

a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény rendelkezéseinek figyelembe vételével

3


Az óvoda házirendje a gyermeki jogok és kötelességek gyakorlásával, a gyermek óvodai életrendjével kapcsolatos rendelkezéseket állapítja meg. Az óvoda SZMSZ-ét, az óvoda házirendjét az óvodában a nevelőtestület, a szülői szervezet véleményének kikérésével fogadja el. Az SZMSZ és a házirend azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra, a működtetőre többletkötelezettség hárul, a fenntartó, a működtető egyetértése szükséges. Az SZMSZ és a házirend nyilvános. Az óvodának gondoskodnia kell a rábízott gyermekek felügyeletéről, a nevelés egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséről, a gyermekek rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséről, ennek keretében különösen, hogy az óvodába járó gyermek évenként legalább egyszer fogászati, szemészeti és általános szűrővizsgálaton vegyen részt. Az óvoda a jogszabályban meghatározottak szerint - kivizsgálja és nyilvántartja a gyermekbaleseteket, teljesíti az előírt bejelentési kötelezettséget. Az óvoda címtábláján, épületének homlokzatán, körbélyegzőjén Magyarország címerét el kell helyezni. A nevelőmunka az óvodában a pedagógiai program szerint folyik. A pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el és az intézményvezető hagyja jóvá. A pedagógiai program azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra többletkötelezettség hárul, a fenntartó egyetértése szükséges. A pedagógiai programot nyilvánosságra kell hozni. a) A nevelési év helyi rendjét, programjait az intézményvezető által készített, a szülők által véleményezett, és a nevelőtestület által elfogadott munkaterv határozza meg. b)

A nevelési év szeptember 1-től a következő év augusztus 31.-ig tart.

c) Az óvoda közzétételi listát hoz nyilvánosságra, helyben szokásos módon (boldog.hu/intezmenyek), mely személyes adatok mellőzésével a következőket tartalmazza: • felvételi lehetőségekről szóló tájékoztatást, • a beiratkozásra meghatározott időt, • térítési díj fizetési kötelezettség jogcímét és mértékét, kedvezményeket, jogosultsági és igénylési feltételeket (étkezési térítési díj), • az intézmény értékelésének nyilvános megállapításit, az ellenőrzések, vizsgálatok eredményeit, • az intézmény nyitva tartásának rendjét, jelentősebb események, programok időpontjait, • a szervezeti és működési szabályzatot, a házirendet és a pedagógiai programot, • óvodapedagógusok számát, iskolai végzettségét, szakvégzettségét, • dajkák számát, szakképzettségét, • óvodai csoportok számát, egyes csoportok létszámát. d) Az óvoda a fenntartóval történt egyeztetés alapján tart zárva, a téli időszakban a karácsony és újév közötti napokban. Nyári időszakban gazdaságossági okokból csak az egyik épület üzemel. A gyerekek elhelyezése összevont csoportokban történik, ahol a létszám nem haladhatja meg a maximális csoportlétszámot. Augusztus végén 3 hétre egészségvédelmi és balesetvédelmi okokból az óvoda konyhája leáll. Erről az időpontról a szülők minden év február 15-ig értesülnek. A zárva tartás idejére a szülők ügyeleti ellátást kérhetnek. Erre vonatkozó igényüket írásban nyújthatják be az intézményvezető felé. e) Az óvodai nevelésnélküli munkanapok száma egy nevelési évben az öt napot nem haladhatja 4


meg. Az óvodai nevelési év rendjében kell meghatározni: • a nevelésnélküli munkanapok időpontját, felhasználását, • a megemlékezések, a nemzeti, az óvodai ünnepek megünneplésének időpontját, • a nevelőtestületi értekezletek időpontját, • a nevelésnélküli munkanapok időpontjáról a szülőket hét nappal korábban tájékoztatni kell, • az óvodai nevelésnélküli munkanapokon szülői igény esetén gondoskodni kell a gyermekek felügyeletéről. f) Az óvodában a napirendet úgy kell kialakítani, hogy a szülők - a házirendben megfogalmazottak szerint - gyermeküket az óvodai tevékenység zavarása nélkül behozhassák, illetve hazavihessék. g) A gyermekek és szülők jogait, kötelességeit, az óvodába érkezést, az óvodában tartózkodást, távozást a házirend tartalmazza, szabályozza. h) A gyermek szülőjének írásbeli nyilatkozatát be kell szerezni az étkezési térítési díjak változása kapcsán, amellyel a szülő tudomásvételét, illetve további igénylését jelzi. i) Nyitva tartás rendje: Az óvoda 5 napos (hétfőtől - péntekig) munkarendben üzemel. Napi nyitva tartás: reggel 6 óra 30 perctől délután 17 óráig (10,5 óra). Reggeli közös gyülekező: 6 óra 30 perctől 7 óra 30 percig, a délutáni közös tartózkodás 16 órától 17 óráig van a kijelölt helyiségben, vagy a játszóudvaron. j)

A gyermekek napirendjét a csoportnaplóban kell rögzíteni.

k) Az óvoda alkalmazottainak munkaköri leírása az 1. sz. mellékletben található, az általános elvek alapján. A konkrét névre szóló, illetve a gyermeklétszámhoz igazodó munkabeosztást az éves munkaterv tartalmazza. l)

Munkaidő: valamennyi alkalmazott heti 40 órás munkaidő keretben foglalkoztatott. A pedagógusok kötött munkaideje a kötelező munkaidő 80% -a, vagyis heti 32 óra. Ezt az időt az intézményvezető által meghatározott feladatokkal köteles tölteni a pedagógus, ez munkaidejének azon része, amellyel el kell számolnia. A fennmaradó 20% felett teljesen szabadon rendelkezhet a pedagógus. A 62.§ (8) bekezdés szerint „óvodában a kötött munkaidőt a gyermekekkel való közvetlen, teljes óvodai életet magában foglaló foglalkozásra kell fordítani.” Az intézményvezetők kötelező óraszáma és munkaideje: Az intézményvezetői munka speciális feladatai rugalmas időbeosztást követelnek, ezért a fenti munkaidő-számítási szabályok az intézményvezetőkre nem vonatkoznak. Az óvodavezető kötelező óraszáma: 6 óra (2013. augusztus 31-ig), illetve 10 óra (2013. szeptember 1-től). A vezető helyettes kötelező óraszáma: 24 óra. Az intézményvezetők munkaidejének fennmaradó része a 69.§ (5) bekezdés alapján teljesen kötetlen: „A nevelési-oktatási intézmény vezetője munkaideje felhasználását és beosztását, az 5. mellékletben foglalt foglalkozások megtartásának kötelezettségén kívül maga jogosult meghatározni.” A gyakornokok neveléssel lekötött munkaideje: óvodapedagógusok esetében a teljes munkaidő 65%-a, azaz heti 26 óra. 5


Az öregségi nyugdíjkorhatárt öt éven belül elérő pedagógus és óvodai dajka, aki ha legalább 20 év szakmai gyakorlattal rendelkezik, kérheti munkaidejének csökkentését. Ebben az esetben fizetése is csökken, de csak a munkaidő-csökkentés arányának ötven százalékával. 65.§ (7) Az intézményvezetőnek kötelessége az egyenletes terhelést, a feladatok egyenletes elosztását biztosítani. A gyermekek fogadásának rendje • • •

•

• • • • • •

•

• •

Az óvodai nevelés a gyermekek neveléséhez szükséges, a teljes óvodai életet magába foglaló játékos tevékenységek keretében folyik. Az óvoda, nevelő intézmény, a gyermek három éves korától addig, amíg a tankötelezettség teljesítését más intézménytípusban meg nem kezdi. A szülő kötelessége, hogy biztosítsa a gyermeke zavartalan, rendszeres óvodába járását. Abban az évben, amikor betölti az ötödik életévét a gyermek, a nevelési év első napjától óvodakötelessé válik, mely szerint napi négy órán keresztül óvodai nevelésben kell részesülnie (Hatályát veszti 2014. 08. 31.) A szülő kötelessége, hogy biztosítsa a gyermeke zavartalan, rendszeres óvodába járását. Abban az évben, amelyben augusztus 31.-ig betölti a harmadik életévét a gyermek, a nevelési év első napjától óvodakötelessé válik, mely szerint napi négy órán keresztül óvodai nevelésben kell részesülnie. A jegyző, a szülő kérelmére és az óvodavezető és a védőnő egyetértésével az ötödik életév betöltéséig felmentést adhat a kötelező óvodai nevelésben való részvétel alól, ha a gyermek családi körülményei, képességeinek kibontakoztatása, sajátos helyzete indokolja. (Hatályba lép: 2014. 09. 01.) Az óvoda felveheti azt a gyermeket is, aki a harmadik életévét a felvételtől számított fél éven belül betölti. Eltérő szabályozás vonatkozik a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény hatálya alá tartozó óvodás gyermekekre (veszélyeztetett, HHH, védelembe vett). Fenntartóval történt egyeztetés után és önkormányzati határozat alapján az óvodai beíratás pontos idejét a határidő előtt legalább 30 nappal nyilvánosságra hozza az óvodavezető. Az óvodába Boldog község közigazgatási területén, de elsősorban körzethatáron belül lakó, illetve tartózkodó gyermekeket veszünk fel. Az óvodai felvétel, átvétel jelentkezés alapján történik. A szülő gyermeke óvodai felvételét, átvételét bármikor kérheti, a gyermekek felvétele folyamatos. Gyermekek átvétele (a szülő írásbeli kérelmére) más intézményekből hivatalos átjelentkezés útján történik, melynek nyomtatványát az óvodavezetők töltik ki és küldik meg kölcsönösen egymásnak. Intézményen belül (két tagintézmény között, illetve csoportok között) történő áthelyezést a szülő írásban kéri az intézményvezetőtől, aki ezt mérlegelés után engedélyezheti, vagy a kérelmet elutasítja, illetve más tagintézménybe történő elhelyezést javasol. A gyermek óvodai jogviszonyának megszüntetését a szülőnek írásban kell kérnie az óvoda vezetőjétől. Megszűnik az óvodai elhelyezés: o ha a gyermeket másik óvoda átvette, az átvétel napján, o a jegyző, a szülő kérelmére engedélyt adott (a gyermeknek az óvodából történő kimaradására), o a gyermeket felvették az iskolába, a nevelési év utolsó napján. Az óvodába felvett gyermeket az óvoda tartja nyilván. Ha a gyermek óvodát változtat, további nyilvántartása az átadó óvoda értesítése alapján az átvevő óvoda feladata. Az óvodába felvett gyermekek csoportba való beosztásáról az óvodavezető dönt, a szülők és a tagintézmény-vezetők véleményének figyelembe vételével. 6


• II. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje. A pedagógiai munka belső ellenőrzése a nevelési-oktatási intézmény valamennyi pedagógiai tevékenységére kiterjed. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének célja az esetlegesen előforduló hibák mielőbbi feltárása, majd a feltárást követő helyes gyakorlat megteremtése. Az ellenőrzés célja másrészt a pedagógiai munka hatékonyságának fokozása. Az óvodavezetés az ellenőrzési ütemterv, illetőleg írásban rögzített munka-megosztás alapján, a pedagógiai munka eredményessége és az intézmény zavartalan működése érdekében ellenőrzi, értékeli a közalkalmazottak munkáját. A pedagógiai munka belső ellenőrzésére jogosultak: -

az intézmény vezetője, vezető helyettes, eseti megbízással a munkaközösség vezetők.

A pedagógiai munka belső, valamely területre vonatkozó, ellenőrzésére az intézmény valamennyi pedagógusa javaslatot tehet. Az ellenőrzés kiterjed: a munkakörrel kapcsolatos feladatok elvégzésének, módjának, minőségére, az óvoda pedagógiai programjában kitűzött célok teljesítésére, feladatok megvalósítására, az óvoda éves munkatervében foglalt feladatok ellátására, a gyermekek neveltségi szintjének, a differenciált személyiségfejlesztésének és a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek megfigyelésére, szakmai dokumentumok ellenőrzésére, a munkafegyelemmel kapcsolatos kérdésekre. Az óvodavezető közvetlenül ellenőrzi az óvodavezető helyettes és szakmai munkaközösségek munkáját. Az ellenőrzés módszere és technikája az ellenőrzés céljaihoz, és szempontjaihoz igazodik. Az ellenőrzés célja az éves ellenőrzési tervben szerepel. Az ellenőrzési terv az éves munkaterv melléklete. Az ellenőrzés tapasztalatait a pedagógusokkal egyénileg, szükség szerint a szakmai munkaközösséggel kell megbeszélni. Az általánosítható tapasztalatokat ismertetni kell, és meg kell vitatni a nevelőtestülettel. Az óvoda pedagógiai programja tartalmazza az óvodában a nevelőmunka ellenőrzési, értékelési és mérési rendszerét. A nevelési év záró értekezletén értékelni kell a pedagógiai munka belső ellenőrzésének eredményeit, megállapítva az esetleges hiányosságok megszüntetéséhez szükséges intézkedéseket. Az óvodavezető munkáját a nevelőtestület és a szülői közösség a vezetői megbízás második és negyedik évében személyazonosításra alkalmatlan kérdőíves felmérés alapján értékeli.

7


III.

A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel.

A szülők a gyermeköltözőkbe léphetnek be. A csoportszobába szülő csak engedélyezett alkalmakkor tartózkodhat (beszoktatás, nyílt-nap, ünnepélyek). A gyermekeket kísérő szülők kivételével, az óvodával jogviszonyba nem álló személyek a folyosón tartózkodó dajkának jelentik be, hogy milyen ügyben járnak az óvodában. A dajka a külső személyt az intézményvezetőhöz, vezető helyetteshez, telephelyvezetőhöz kíséri. Az óvodai csoportok, és foglalkozások látogatását más személyek részére az intézményvezető engedélyezi. Az óvoda helyiségeit más, nem nevelési célra bérbe, használatba adni csak a gyermekek távollétében, intézményvezetői engedéllyel lehet. Az igénybe vevőket a velük kötött megállapodáson túl, vagyonvédelmi kötelezettség és kártérítési felelősség terheli, kötelesek betartani a munkavédelmi és tűzvédelmi szabályzatban foglaltakat. Az óvoda dolgozói, továbbá ügynökök, üzletkötők, vagy más személyek az óvoda területén kereskedelmi tevékenységet nem folytathatnak. Szülői igényeknek megfelelően biztosítjuk a gyermekek fényképezését, ünnepségeinkről videó felvétel készítését, kirándulást és egyéb nevelést segítő tevékenységet. Az óvoda nyitva, illetve zárva tartásának rendje a honlapon, illetve a szokásos hirdetőfelületen kifüggesztésre kerül. Napközben a bejárati ajtó zárva van és a kapu gyerekzárral ellátott. Az intézmény reklámtevékenységet nem folytat. Az óvoda előterében a szülők számára csak a Boldog Község Önkormányzata által fenntartott intézmények tevékenységét tartalmazó plakát jellegű felhívások helyezhetőek el. Ezen kívül kizárólag az óvoda nevelési elveihez, programjaihoz illeszkedő a gyermekek érdekeit figyelembe vevő hirdetések helyezhetők el (színház, úszás, kiállítások). Az elhelyezésért az intézményvezető, telephelyvezető felel. A nevelési - oktatási intézmény helyiségeiben, területén párt, vagy politikai célú mozgalom, vagy párthoz kötődő szervezet nem működhet, továbbá az alatt az idő alatt, amíg az óvoda ellátja a gyermekek felügyeletét, párt, vagy párthoz kötődő szervezettel kapcsolatba hozható politikai célú tevékenység nem folytatható2. Az óvodában tiszteletben kell tartani a gyermek, szülő, alkalmazott személyiségi jogait, emberi méltóságát, lelkiismereti és vallásszabadságát. IV.

A telephellyel való kapcsolattartás rendje.

Az intézményen belüli kapcsolattartási formák, eszközök: 2

Személyes megbeszélés. Telefonos egyeztetés, jelzés. Írásos tájékoztatás. Értekezlet. A tagintézmény ellenőrzése. Írásos beszámoló.

2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 24.§ (3.)

8


V. A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája, továbbá a vezetők közötti feladatmegosztás, a kiadmányozás és a képviselet szabályai, a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje. Az óvoda vezetés szerkezete. Az óvodavezetőség konzultatív testület, véleményező és javaslattevő joggal bír, és dönt mindazokban az ügyekben, amelyeket a vezető szükségesnek tart. Vezetői értekezleten beszámolnak a kiemelkedő teljesítményekről, hiányosságokról, problémákról, valamint azok megoldási módjáról. A vezető, a helyettes kapcsolattartása folyamatos (személyes, telefon, email), az éves munkatervben rögzített rendszerességgel illetve a szükségleteknek megfelelően tartanak megbeszéléseket. A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje VEZETŐI SZINT Magasabb vezetői szint óvodavezető

SZERVEZETI EGYSÉG

KAPCSOLATTARTÁS RENDJE ÉS FORMÁJA

1. számú szervezeti egység neve: „A” épület székhelyintézmény

Magasabb vezetői szint óvodavezető

2. számú szervezeti egység neve: „B” épület telephely

vezetői szint óvodavezető helyettes

1. számú szervezeti egység neve: „A” épület székhelyintézmény

vezetői szint óvodavezető helyettes

2. számú szervezeti egység neve: „B” épület telephely

Értekezletek ideje, rendszeressége: évente két nevelési értekezlet (őszi, tavaszi) és hat tájékoztató értekezlet Csoportos megbeszélések ideje, rendszeressége: minden hétfő 7.30-8.00, ill. igény szerint Egyéni beszélgetések, beszámolók, tájékoztatás ideje, rendszeressége: napi rendszerességgel Értekezletek ideje, rendszeressége: évente két nevelési értekezlet (őszi, tavaszi) és hat tájékoztató értekezlet Csoportos megbeszélések ideje, rendszeressége: minden kedd 8.00-9.30, ill. igény szerint Egyéni beszélgetések, beszámolók, tájékoztatás ideje, rendszeressége: napi rendszerességgel Értekezletek ideje, rendszeressége: évente két nevelési értekezlet (őszi, tavaszi) és hat tájékoztató értekezlet Csoportos megbeszélések ideje, rendszeressége: igény szerint Egyéni beszélgetések, beszámolók, tájékoztatás ideje, rendszeressége: igény szerint Értekezletek ideje, rendszeressége: évente két nevelési értekezlet (őszi, tavaszi) és hat tájékoztató értekezlet Csoportos megbeszélések ideje, rendszeressége: igény szerint Egyéni beszélgetések, beszámolók, tájékoztatás ideje, rendszeressége: igény szerint

9


Az intézményvezető • • • • • • • • • • • • • • • • •

Az óvoda élén az intézményvezető áll, aki az intézmény egyszemélyi felelős vezetője. Az óvodavezető felelősségét, képviseletét és döntési jogkörét a nemzeti köznevelésről3 szóló törvény állapítja meg. Az óvodavezető felelős az óvoda szakszerű és törvényes működéséért, gazdálkodásért. Hatáskörébe tartozik a rendelkezésre álló költségvetés alapján az intézmény működéséhez szükséges személyi- és tárgyi feltételek biztosítása. Felelős az óvoda költségvetésében meghatározott előirányzatok felhasználásának szükségességéért, az igénybe vett szolgáltatás mértékéért az elvárható takarékosság mellett. Felel a pedagógiai munkáért, az intézmény ellenőrzési, mérési, értékelési rendszerének működéséért, a gyermekvédelemi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, gyermekbaleset megelőzéséért, az egészségügyi szolgáltatóval történő megállapodásért. A középtávú pedagógus-továbbképzési program és az éves beiskoláztatási terv elkészítéséért, a továbbképzéssel kapcsolatos feladatok végrehajtásáért. A közoktatási információs rendszerrel kapcsolatos tájékoztatási feladatokért, az óvoda ügyintézésének, irat-és adatkezelésének adattovábbításának szabályosságáért. A munka –és balesetvédelmi, valamint tűzvédelmi előírások betartásáért. A nem dohányzók védelméről szóló törvényben valamint a házirendben foglaltak betartatásáért. A jogszabályok által a vezetőhöz utalt feladatok ellátásáért. Gyakorolja a munkáltatói jogkört. Dönt az óvoda működésével kapcsolatos minden olyan ügyben, amelyet jogszabály vagy szerződés nem utal más hatáskörébe. Felelős az intézményi szabályzatok elkészítéséért. Jóváhagyja az intézmény pedagógia programját. Az alkalmazottak foglalkoztatására, élet-és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében a jogszabályban előírt egyeztetéseket lefolytatja. Kizárólagos jogkörbe tartozik: 1. a teljes munkáltatói jogkör gyakorlása, 2. kötelezettségvállalás.

Feladata: • az intézmény képviselete, • a nevelőtestület vezetése, • a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése, és ellenőrzése, • a pedagógiai munka irányítása, ellenőrzése, • a Közalkalmazotti Tanáccsal való együttműködés, • a nemzeti és óvodai ünnepek méltó megszervezése, • néphagyományőrző ünnepek méltó megszervezése, • a gyermekvédelmi munka irányítása, • a gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatos tevékenység irányítása, • a gyermekek felügyeletének megszervezése a nevelés nélküli munkanapokon, ha a szülők azt igénylik, • felelős a hatályos jogszabályok, rendeletek betartásáért, 3

2011. CXC törvény A nemzeti köznevelésről 69.§

10


További feladatait a szabályzat mellékletét képező munkaköri leírás tartalmazza. Az óvodavezető feladatai a következő területek szerint csoportosíthatók: • • • •

pedagógiai, munkaügyi, gazdálkodási, tanügy-igazgatási.

Eljárás a vezetőválasztáskor: •

•

• • •

Az intézményvezető kiválasztása nyilvános pályázat útján történik. A pályázat mellőzhető, ha az intézményvezető ismételt megbízásával a fenntartó és a nevelőtestület egyetért. Egyetértés hiányában, továbbá az intézményvezető harmadik és további megbízási ciklusát megelőzően a pályázat kiírása kötelező. Az intézményvezetői megbízásra benyújtott pályázat részét képező vezetési program, a vezetési programmal kapcsolatosan - e törvény alapján véleményezésre jogosultak által kialakított vélemény és a vélemény kialakításával kapcsolatos szavazás eredménye közérdekből nyilvános adat, amelyet a köznevelési intézmény honlapján, annak hiányában a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hozni. Az óvoda vezetőjének megbízásakor véleményezés jogát nevelési-oktatási intézményben közalkalmazotti jogviszony keretében foglalkoztatottak közössége gyakorolja. Az alkalmazotti közösség abban a kérdésben foglal állást, hogy támogatja-e a pályázó vezetői megbízását, a nevelőtestület a vezetési programról alakítja ki véleményét. Az intézmény vezetőjét Boldog Község Önkormányzata a mindenkori jogszabályoknak megfelelő eljárási rend szerint bízza meg.

Az intézményvezető helyettes feladatai • • • • • • • •

• • • •

Feladatait mindenkor a vezető közvetlen utasítása szerint végzi. Munkaköri leírása tartalmazza a vezető által leadott feladat és hatásköröket. Mindenkor segíti és támogatja az óvoda hosszú és rövidtávú célkitűzéseinek megvalósítását legjobb tudása szerint. A pedagógiai program célkitűzéseit figyelembe véve a nevelőtestületi és alkalmazotti értekezletek előkészítésében közreműködik. Kapcsolatot tart a feladatban érintett kollégával. Támogatja a munkaközösségek munkáját, ahhoz megfelelő segítséget nyújt. Kapcsolatot tart a Nevelési Tanácsadóval, a Szakértői bizottsággal, irányítja, koordinálja a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek ellátásának feladatait. Részt vesz az intézmény ellenőrzési, értékelési folyamataiban. Gyermekvédelmi felelősökkel tartja a kapcsolatot, a jogszabályoknak megfelelően bekéri a jelentéseket, beszámolókat, különös figyelmet fordít a veszélyeztetett, sajátos nevelési igényű és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek ellátásánál az óvoda hátránykompenzációs szerepének erősítésére. Segíti az óvoda egészségfejlesztési feladatainak megvalósítását, együttműködik az érintett felekkel. Az éves normatíva és statisztika elkészítésében felelősséggel részt vesz. Az óvodavezető távollétében képviseli az óvodát, kapcsolatot tart társintézményekkel. Koordinálja a szakmai innovációt, 11


• • • • • • • • • • • • • • • • • • • • •

Figyelemmel kíséri és betartatja az óvoda törvényes és szakszerű működését. Segíti a pedagógiai programban meghatározott nevelő-fejlesztő munka szakszerű végrehajtását, megvalósítását. Az óvodavezető által szervezett vezetői értekezleteken beszámol az időszerű feladatok végrehajtásáról, előterjeszti javaslatait. Ellenőrzi a munkavédelmet és a tűzvédelmi szabályok betartását, betartatását. Jelzéssel él, ha a tűzvédelmi, munkavédelmi szabványosság (érintésvédelem, villámvédelem, kockázati szabályzat, stb.) ideje lejár, a munkák elvégzésének ütemezése miatt. Ellenőrzi a munkafegyelmet, ösztönzi a jó munkahelyi légkör megteremtését. Elkészíti az óvodapedagógusok és a nem pedagógus munkakörben dolgozók munkabeosztását, ellenőrzi annak betartását. Elkészíti a jelenléti íveket, ellenőrzi a munkaidőkezdést, a jelenléti ív vezetését. A törzskönyv adatait aktualizálja. Biztosítja az egészségügyi előírások betartását, és a szükséges intézkedéseket önállóan megteszi, járvány, rendkívüli esemény esetén haladéktalanul értesíti az intézményvezetőt. A HACCP előírásait betartatja, szúrópróba szerint ellenőrzi. Elkészíti a szabadságolási ütemtervet, felel a szabadságok törvényes kiadásáért. Minden hónap végén leadja a szabadságon lévők névsorát a kijelölt óvodatitkárnak. Szervezi és irányítja a takarítási munkálatokat a nyári takarítási szünetben, ügyeletet tart az előzetes beosztás alapján. Ellenőrzi a gyermekek tartalmas nyári életét az óvodában, A balesetvédelmi előírások betartását folyamatosan figyelemmel kíséri, minden baleseti forrás elhárításáról haladéktalanul gondoskodik. Törekszik az állagmegóvás hathatós betartására és betartatására. Az óvoda rendezvényeinek előkészítésében, sikeres lebonyolításában tevékenyen közreműködik. A szülői szervezettel folyamatosan kapcsolatot tart, mindenkor biztosítja képviseleti jogosultságának érvényre juttatását. Figyelemmel kíséri és betartatja az óvoda törvényes és szakszerű működését. Ellenőrzi a pedagógiai programban meghatározott nevelő-fejlesztő munka szakszerű végrehajtását, megvalósítását. További feladatait a szabályzat mellékletét képező munkaköri leírás tartalmazza.

Az intézményvezető helyettes javaslatot tesz: • • • • • • • • •

Az óvoda éves munkatervéhez. Az SZMSZ és a házirend összeállításához. A költségvetés tervezéséhez és felhasználásához. Továbbképzések megszervezéséhez, továbbtanuláshoz és pedagógusok szakvizsgára való felkészítéséhez. Szükséges felújítások, javítások, fejlesztések összeállításához. Jutalmazásokra, határozott idejű kereset-kiegészítésre, kitüntetésekre, országos és helyi elismerésekre, való felterjesztésre. A munkafegyelem megsértőinek felelősségre vonására. Nevelőtestületi értekezletek témájára, lebonyolítására, nevelés nélküli munkanapok megszervezésére. Az óvodavezető által szervezett vezetői értekezleteken beszámol az időszerű feladatok végrehajtásáról, előterjeszti javaslatait. 12


A kiadmányozás szabályai 1. Az óvodában bármilyen területen kiadmányozásra, a kiadványok továbbküldhetőségének és irattározásának engedélyezésére az intézményvezető jogosult. Kimenő leveleket csak az intézmény vezetője írhat alá. 2. Az intézményvezető akadályoztatása esetén a kiadmányozási jog gyakorlója az óvodavezető helyettes. 3. Az óvoda ügyintézésével kapcsolatban keletkező ügyiratoknak az alábbiakat kell tartalmazniuk: • az intézmény adatai (név, cím, irányítószám, telefonszám, faxszám, e-mail cím) • az irat iktatószáma • az ügyintéző neve • az ügyintézés helye és ideje 4. A kiadvány jobb felső részében a következőket kell feltüntetni: • az irat tárgya • az esetleges hivatkozási szám • a mellékletek száma 5. A kiadványokat eredeti aláírással vagy hitelesített kiadványként lehet elküldeni. Ha a kiadványozó eredeti aláírására van szükség, a kiadvány szövegének végén, a keltezés alatt, a kiadványozó nevét, alatta pedig a hivatali beosztását kell feltüntetni. 6. A hitelesítést a kiadvány jobb oldalán kell elvégezni. A keltezés alatt a kiadványozó nevét „s.k." toldattal valamint alatta a hivatali beosztását kell szerepeltetni. Baloldalon „A kiadvány hiteles" záradékkal kell ellátni. A hitelesítést végző a záradékot aláírásával és az intézmény körbélyegzőjével hitelesíti. A képviselet szabályai 1. A köznevelési intézmény képviseletére az intézményvezető jogosult, aki ezt a jogát meghatározott esetekben átruházhatja más személyre vagy szervezetre. 2. Az intézmény képviseletéről a fenntartó –indokolt esetben –meghatározott ügyek tekintetében saját döntése alapján rendelkezhet. 3. Az intézményvezető a képviseleti jogát –aláírásával és az intézmény bélyegzőjével ellátott írásos nyilatkozatában –az általa kijelölt személyre ruházhatja át, kivéve a jogviszony létesítésével, módosításával és megszüntetésével kapcsolatos nyilatkozatok megtételét. 4. A képviseleti jog átruházásáról szóló nyilatkozat hiányában –amennyiben az ügy elintézése azonnali intézkedést igényel –a nyilatkozattételre az a személy jogosult, akit erre a szervezeti és működési szabályzat helyettesítésről szóló rendelkezései az intézményvezető helyett történő eljárásra feljogosítanak. 5. A képviseleti jog az alábbi területekre terjed ki: 5. 1. jognyilatkozatok megtétele az intézmény nevében óvodai jogviszonnyal az intézmény és más személyek közötti szerződések megkötésével, módosításával és felbontásával, munkáltatói jogkörrel összefüggésben; 5. 2. az intézmény képviselete személyesen vagy meghatalmazott útján 5. 2.1. hivatalos ügyekben települési önkormányzatokkal való ügyintézés során állami szervek, hatóságok és bíróság előtt az intézményfenntartó és az intézmény működtetője előtt 13


5. 2.2. intézményi közösségekkel, szervezetekkel való kapcsolattartás során a nevelési-oktatási intézményben működő egyeztető fórumokkal, így a nevelőtestülettel, a szakmai munkaközösségekkel, a szülői szervezettel, az intézményi tanáccsal más köznevelési intézményekkel, szakmai szervezetekkel, nemzetiségi önkormányzatokkal, az intézmény fenntartásában és működtetésében érdekelt gazdasági és civil szervezetekkel az intézmény belső és külső partnereivel megyei, helyi gazdasági kamarával az intézmény székhelye szerinti egyházakkal munkavállalói érdekképviseleti szervekkel 5. 3. sajtónyilatkozat megtétele az intézményről a nyomtatott vagy elektronikus média részére kifejezett rendelkezéssel arról, hogy mit és hogyan hozhatnak a nyilatkozatból nyilvánosságra; 5. 4. az intézményben tudományos kutatás vagy szépirodalmi művek elkészítésének céljából történő információgyűjtés engedélyezéséről szóló nyilatkozat megtétele. 6. Az anyagi kötelezettségvállalással járó jogügyletekben való jognyilatkozat-tételről, annak szabályairól fenntartói, működtetői döntés vagy külön szabályzat rendelkezik. VI.

Az intézményvezető vagy intézményvezető-helyettes akadályoztatása esetén a helyettesítés rendje.

A vezetők helyettesítésének rendje. • • •

•

Az óvoda nyitva tartása alatt a vezető, illetve helyettese járhat el teljes képviseleti jogosultsággal munkaköri leírásaik szerint. Az intézményvezető szabadsága, betegsége vagy más okból való távolléte esetén helyettese látja el a vezetői feladatokat (kivétel kizárólagos hatáskörök). Az óvodavezető és helyettese egyidejű távolléte esetén a vezető által megbízott személy helyettesíti, aki felel az óvoda biztonságos működéséért. Felelőssége, intézkedési jogköre az intézmény működésével, gyermekek biztonságának megóvásával összefüggő azonnali döntést igénylő ügyekre terjed ki. Az óvodavezető tartós távolléte esetén a helyettesítés ellátása fenntartói intézkedés alapján történik. VII.

A vezetők és az óvodai szülői szervezet, közösség közötti kapcsolattartás formája, rendje.

Közvetlen kapcsolat: adott csoport óvónői és a csoport szülői szervezete között áll fenn. A szülői szervezetek intézménnyel kapcsolatos véleményét, javaslatait a szülői szervezetek képviselői, vagy a választmány elnöke juttatja el az intézmény vezetőjéhez, vezetőségéhez. A szülői testületet (választmányt) nevelési évenként legalább egyszer hívja össze az intézmény vezetője, ahol tájékoztatást ad az intézmény munkájáról, feladatairól, valamint meghallgatja a szülői közösség véleményét és javaslatait. A szülői testület elnökével közvetlen kapcsolatot tart az intézmény vezetője, és figyelemmel kíséri a szülői testület álláspontját: • a gyermekek érdekeinek és jogainak érvényesüléséről, • a pedagógiai munka eredményességéről, • a közösségi élet színvonaláról, 14


• az intézményi szervezettség és működés rendjéről, • az óvodapedagógusok munkájáról, • és a szülői közösség tevékenységéről. Az intézményben a szülők, a gyermekcsoportonként létrehozott szülői közösségeket által választott képviselők útján gyakorolják véleményező, javaslattevő jogosultságukat. Az óvodavezető biztosítja, hogy a szülői szervezet figyelemmel kísérhesse a gyermeki jogok érvényesülését, pedagógiai munka eredményességét, a gyermekek nagyobb csoportját érintő bármely kérdésben tájékoztatást kérhetnek az intézmény vezetőjétől, az e körbe tartozó ügyek tárgyalásakor képviselője tanácskozási joggal részt vehet a nevelőtestület értekezletein. VIII. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezések. A nevelőtestület az óvoda legfontosabb tanácskozó és döntéshozó szerve. Az óvoda nevelőtestülete a nevelési és oktatási kérdésekben, az óvoda működésével kapcsolatos ügyekben, valamint e törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyebekben véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. A nevelőtestület meghatározott időre létrehozhat bizottságot, vagy egyes jogköreit átruházhatja4. A nevelőtestület dönt: • • • • • • •

a pedagógiai program elfogadásáról, az SZMSZ elfogadásáról, az óvoda éves munkatervének elfogadásáról, az óvoda munkáját átfogó elemzésekről, a továbbképzési program elfogadásáról, a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztásáról, a házirend elfogadásáról. IX.

Az intézmény külső kapcsolatainak rendszere

Az óvodát a külső intézményekkel, szervekkel fenntartott kapcsolataiban az óvodavezető képviseli. Az éves munkatervben rögzítettek alapján, a nevelőtestület is kapcsolatot tart a különböző társintézményekkel. 1. A Polgármesteri Hivatal és az óvoda kapcsolata: • jelentések, beszámolók, intézményvezetői tanácskozásokon keresztül kölcsönös informálás. 2. A Berecz Antal Általános Iskola és az óvoda kapcsolata: • az éves munkatervben rögzítetteken kívül, szükség szerinti látogatások, hospitálások, közös rendezvények. 3. A Nevelési Tanácsadó a pedagógiai szakszolgálat és óvoda kapcsolata: • iskola felkészültség megállapítása a nevelési tanácsadó vezetője részéről, a nagycsoportos óvodások köréből (óvodavezető, csoportvezető óvónő javaslata alapján), • logopédiai szűrések és kezelések az arra rászoruló gyermekeknél, 4

A kapcsolódó eljárási szabályokat a 20/2012 (VIII 31.) EMMI rendelet 117.§-a tartalmazza.

15


• SNI gyermekek fejlesztésének iránymutatása, segítése. 3. A Gyermekjóléti szolgálat és az óvoda kapcsolata: • Az óvoda gyermekvédelmi felelőse folyamatos kapcsolatot tart a gyermekjóléti szolgálattal, amelyről az óvodavezetőnek rendszeresen beszámol. A kapcsolattartást vezetői szinten az óvodavezető gyakorolja, gondozza. 4. A Tájház, az Ujváry Ferenc Művelődési Ház és Könyvtár, a gyermekorvos, védőnő és óvoda kapcsolata: • nevelési évenként az éves munkatervben rögzítetteken kívül, • szükség szerinti látogatások. 5. Egyház és óvoda kapcsolata: • a hitoktatás megszervezésének elősegítése, • az egyház képviselőivel az óvodavezető tartja a kapcsolatot. 6. A Galga-menti Népfőiskolával: • a zsámboki Kacó Óvodával, a galgahévízi Csemetekert Óvodával az óvodavezető tartja a kapcsolatot a közös Komposzt-buli és Föld Napja megrendezése érdekében. 7. A jászfényszarui önkormányzattal: • az óvodavezető tartja a kapcsolatot különböző közös pályázatok tervezése és lebonyolítása ügyében. 8. A Pest-megyei gyermek néptáncosokkal az óvodavezető tartja a kapcsolatot. 9. A civil szervezetekkel és vállalkozókkal az óvodavezető tartja a kapcsolatot. X. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok. Az ünnepek, hagyományok ápolását, ezek megünneplését a pedagógiai program, illetve az éves munkaterv tartalmazza. Az ünnepek és rendezvények szervezésének felelőseit, a mindenkori éves feladatterv tartalmazza. Az intézmény hagyományainak ápolása, azok fejlesztése és bővítése, valamint az intézmény hírnevének megőrzése, növelése az alkalmazotti és a gyermek-szülő közösség minden tagjának kötelessége. Nemzeti ünnepélyek és megemlékezések a gyermekek identitástudatát, tradíciótiszteletét, a nemzet és a szülőföld szeretetét erősítik. A néphagyomány ápolás célja: a hagyományok és a természet iránti fogékonyság megalapozása, a helyi hagyományok megőrzése. Nemzeti ünnepünk: • •

március 15-e alkalmából megemlékezés a Szent-István parkban. műsor a tavaszi hadjárat díszszemléjén

Csoporton belüli közös ünneplés történik: • • • • •

a gyermekek név-és születésnapja alkalmából, Miklós nap, karácsony, nőnap, anyák napja. 16


Népi hagyományok ápolása óvodai szinten: • • • • • • • • •

Csicsergő avató, Mihály-napi vásár, terménybáb kiállítás, szüreti felvonulás, Luca napi családi kézműves délután, Farsang, Gergely-járás, Húsvét, Tavaszi hagyományőrző nap, Ballagás, Gyermeknapi sport nap, Bábszínház.

Természettel kapcsolatos ünnepek Galga-menti szinten: • • •

Komposzt-nap, Víz Világnapja Föld Napja,

Természettel kapcsolatos helyi ünnepek, szokások • • • • • • •

Állatok világnapja Szüret Faültetés Madáretetés Papírgyűjtés Óvodakert Kirándulások, séták

Nevelőkkel kapcsolatos hagyományok: • • • • • • • • • • • • •

pedagógusnapi kirándulás Csicsergő bábszínház és kórus. közös főzés a paprikafesztiválon, házi bemutatók szervezés, (a munkatervben rögzítve) pályakezdő, illetve újonnan belépő dolgozók köszöntése, segítése, a nyugdíjba menők búcsúztatása, jubileumok megünneplése, névnapi köszöntés, betegek meglátogatása, kiemelt családi eseményekről megemlékezés: esküvő, babaszületés, temetés, civil-piknik, falukarácsony, önkéntes segítés a csatában.

17


XI.

A szakmai munkaközösségek együttműködésének, kapcsolattartásának rendje, részvétele a pedagógusok munkájának segítésében.

A köznevelés törvény és a végrehajtási rendelet értelmében: A nevelési-oktatási intézményben legalább öt pedagógus hozhat létre szakmai munkaközösséget. Egy nevelési-oktatási intézményben legfeljebb tíz szakmai munkaközösség hozható létre. A szakmai munkaközösség részt vesz a nevelési-oktatási intézmény szakmai munkájának irányításában, tervezésében, szervezésében és ellenőrzésében, összegző véleménye figyelembe vehető a pedagógusok minősítési eljárásában. A szakmai munkaközösség gondoskodik a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak nevelőoktató munkájának szakmai segítéséről. Az óvoda elsősorban az integrációt elősegítő szakmai munkaközösségeket működtet. A szakmai munkaközösséget munkaközösség-vezető irányítja, akit a munkaközösség véleményének kikérésével az intézményvezető bíz meg legfeljebb öt évre. Az intézményi pedagógiai innovációban, projektekben, pályázatokban, valamint az éves munkaterv kiemelt feladataiban segítő, tervező, elemző, értékelő (bemutató) feladatokat látnak el. A munkaközösség vezető feladatai: • irányítja a munkaközösség tevékenységét, • felelős a szakmai munkáért, • bemutatókat szervez, • összeállítja a nevelési program és az éves munkaterv alapján a munkaközösség éves programját, • alkotó, jó munkatársi kapcsolatok kiépítésére törekszik a munkaközösség tagjai között, • folyamatos segítséget nyújt a munkaközösség tagjainak pedagógiai, és adminisztratív feladataik ellátásához, • a vezetőt folyamatosan tájékoztatja a feladatok megvalósításának helyzetéről, • értékeli és beszámol a nevelőtestületnek a munkaközösség tevékenységéről, • képviseli a munkaközösséget a szakmai megbeszéléseken, értekezleteken, • javaslatot tesz a munkaközösség tagjainak jutalmazására. XII.

A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje.

Az óvodavezető feladata az egészségügyi felügyelet és a rendszeres orvosi vizsgálatok megszervezése. A rendszeres egészségügyi ellátás5, Boldog Község Önkormányzatának Alapellátási Intézményével kötött megállapodás alapján történik. Az alapellátás által, az alábbi szakemberek végzik a rendeletben meghatározott egészségügyi feladatokat: • óvodaorvos, • védőnő, • fogorvos, fogászati asszisztens. Az óvoda közreműködik a gyermekek rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezésében. Az egészségügyi szolgálat jelzését követően az óvodapedagógusok értesítik a szülőket az őket érintő szükséges információkról Valamennyi óvodai alkalmazottnak érvényes, üzemorvos által kiállított, munka alkalmassági igazolással kell rendelkeznie. 5

26/1997. (IX. 3.) NM rendelet az iskola-egészségügyi ellátásról

18


XIII. Az intézményi védő, óvó előírások. • • • • • • • • •

Minden alkalmazott ismerje és tartsa be a Munkavédelmi– és Tűzvédelmi Szabályzat előírásait. Ismerniük kell a tűzriadó tervet. A nevelési-oktatási intézményben a nyitvatartási időben biztosítani kell a gyermekek felügyeletét, védelmét figyelemmel a baleset-megelőzés szempontjaira. Olyan környezet kell kialakítani, amely alkalmas a balesetbiztonsággal kapcsolatos szokások magatartási formák kialakítására. Gyermekek életkori sajátosságaihoz igazodva át kell adni a baleset-megelőzési ismereteket (közlekedési balesetek, mérgezés, fulladás veszélyei, az égés, az áramütés, valamint az esés témakörében). Fejleszteni kell a gyermekek biztonságra törekvő viselkedését. A gyermekekkel az óvodában meg kell ismertetni testi és lelki épségük biztosítása érdekében fontos szabályokat, a különböző tevékenységek veszélyforrásait, a tilos és elvárható magatartásformákat fejlettségi szintjüknek megfelelően. Biztosítani kell számukra az előírt felügyeletet, fel kell figyelni a koordinálatlan mozgású gyermekekre, ki kell küszöbölni az ebből adódó potenciális veszélyeket. Az óvoda egész területén tilos a dohányzás. Az óvoda területére – beleértve az udvart is – égő cigarettával belépni, illetve ott dohányozni tilos! Az óvoda épületében, valamint a kerítésen belüli területén sem lehet dohányzóhelyet kijelölni, akár használják a gyermekek, akár nem!

Az óvoda pedagógusainak folyamatos feladata: •

• • • • •

•

Az alapvető viselkedési normák és szabályok megismertetése a rájuk bízott gyermekekkel. Meg kell győződni arról, hogy azokat megértették és alkalmazni tudják. Arra kell törekedni, hogy a gyermekek a közösségi élet normáit fogadják el, és ezek szerint cselekedjenek önmaguk és társaik testi és lelki épsége megőrzésének érdekében. A megismert, megértett és alkalmazott szabályok betartásának fennmaradása érdekében fontos a folyamatos ellenőrzés, szükség esetén a következetes eljárás. Az óvoda épületében, helyiségeiben, való tartózkodás, és a rendeltetésszerű használat szabályainak megismertetése a gyermekekkel. Meg kell győződni arról, hogy azokat megértették és tudják alkalmazni. Folyamatosan ellenőrizni kell. Minden alkalommal meg kell győződni arról, hogy a terület, ahová a gyermekeket viszik, számukra biztonságos, veszélymentes. A szabadban, a sétákon, az udvaron való tartózkodás szabályait meg kell ismertetni a gyermekekkel, meg kell győződni arról, hogy elsajátították és tudják alkalmazni. A szabályok betartását folyamatosan ellenőrizni kell. Az udvaron lévő eszközök rendeltetésszerű használatának szabályaival meg kell ismertetni a gyermeket, meg kell győződni arról, hogy elsajátították és alkalmazni is tudják. A szabályok betartását folyamatosan ellenőrizni kell. Minden esetben meg kell győződni arról, hogy az eszközök, amit a gyermekek használnak biztonságosak. A játékot használó óvodapedagógus köteles a játékon feltűntetett, vagy ahhoz mellékelt figyelmeztetést, feliratot, használati utasítást gondosan áttanulmányozni, és a játékszert ennek megfelelően alkalmazni. A szülőket be kell vonni az óvodai élet szokás- és szabályrendszerének elsajátításába a gyermekbalesetek lehetőségét ezzel is csökkentve. 19


• •

Figyelemmel kell kísérni a házirend betartását különös tekintettel a behozott eszközök, élelmiszer, a gyermekek biztonságos ruházata, az érkezés, távozás, valamint a magatartási szabályok betartására vonatkozóan. Balesetvédelmi szempontból körültekintően kell eljárni a napi munkavégzés során, de bármilyen típusú bevállalt feladat esetén is, ami a gyermekek testi és lelki épségére hatást gyakorolhat. Az idevonatkozó törvények nem ismerete nem mentesít a felelősség alól.

Biztonsági rendszabályok: • • • • • • • • • • •

A gyermekbalesetek elkerülése, valamint az intézményi- és személyi vagyonvédelem miatt az épület kiskapuját be kell reteszelni 8 óra 20 perctől 15 óráig. A nagykaput 8 óra 20 perctől zárni kell. Csak felügyelet mellett tartható nyitva egyéb időben, melyért a konyhai dolgozók a felelősek (ételszállítás, áruszállítás). A dajkák feladata a nyitás-zárás, nekik kell gondoskodni arról, hogy illetéktelen személyek ne jussanak az óvoda területére. A napközbeni zárást és az ezzel kapcsolatos rendet a dajkák felügyelik. Minden óvodapedagógusnak kötelessége a gyermekek figyelmét felhívni a nevelés során, minden tevékenység megkezdése előtt (az udvari játék előtt, séták előtt, kirándulások során) az esetleges baleset megelőzése érdekében. A gyermekek intézményen kívüli kísérete esetén és tanulmányi séták lebonyolításában a csoport minden dolgozójának részt kell venni. A balesetveszélyes tevékenység esetén egyszerre kevesebb gyermekkel, fokozott figyelemmel lehet csak foglalkozni (vágás, varrás, barkácsolás, speciális tornaszerek használata). A gyermekek az intézmény létesítményeit, helységeit csak óvodapedagógus vagy dajka felügyelete mellett használhatják. Egyéni szükségletek kielégítésekor a mosdóban, az öltözőben csak óvodapedagógus vagy dajka tudtával és engedélyével tartózkodhat. Az óvodapedagógusok a gyermekek elektromos áramütés elleni védelmét folyamatosan biztosítják a gyermekek számára elérhető aljzatok vakdugózásával, illetve a hálózat megfelelő védelmével. Valamennyi a gyermekek számára veszélyforrást jelentő helyiséget, szekrényt zárva kell tartani. Az óvoda vezetője az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit munkavédelmi ellenőrzések, szemlék keretében rendszeresen ellenőrzi, s ha kell, a szükséges intézkedéseket megteszi. A munkavédelmi szabályzat tartalmazza a munkavédelmi ellenőrzések (szemlék) idejét, az ellenőrzésbe bevont személyeket. XIV. Bármely rendkívüli esemény esetén szükséges teendők Az óvoda dolgozóinak feladatai gyermekbaleset esetén:

A gyermekek felügyeletét ellátó óvodapedagógusnak a gyermeket ért bármilyen baleset, sérülés, vagy rosszullét esetén haladéktalanul intézkednie kell. • A sérült gyermeket elsősegélyben kell részesíteni, ha szükséges orvost kell hívni. • A balesetet, a sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szűntetnie • Minden gyermek balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jeleznie kell a vezetőnek. • Nem szabad megfeledkezni a többi gyermek felügyeletének megszervezéséről sem. A helyszínen levő többi dolgozónak is részt kell venni a feladatok ellátásában. 20


Ha a balesetet, vagy a veszélyforrást a dajka észleli –vagy bármelyik óvodai dolgozó- köteles azonnal intézkedni közvetlen segítséggel, illetve jelzéssel az óvodavezetés felé. A balesetet szenvedett gyermeket elsősegélynyújtásban részesítő dolgozó a sérülttel csak annyit tehet, amihez biztosan ért. Ha bizonytalan abban, hogy mit kell tennie, akkor feltétlenül orvost kell hívnia, a beavatkozással meg kell várnia az orvosi segítséget. Az óvodában történt minden balesetet, sérülést az óvoda vezetőjének ki kell vizsgálnia. A vizsgálat során tisztázni kell az okokat, és az elkerülés lehetőségét. A hasonló balesetek megelőzése érdekében a szükséges intézkedéseket végre kell hajtani. Súlyos balesetet azonnal jelenteni kell a fenntartónak, kivizsgálásába középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni. A gyermekbalesetekkel kapcsolatos adminisztratív feladatok (jegyzőkönyvek felvétele, nyilvántartásba vétel), jelentések a jogszabályok szerint történnek, melynek felelőse a munkavédelmi megbízott. A nevelési-oktatási intézményben bekövetkezett tanuló- és gyermekbaleseteket nyilván kell tartani. A nyolc napon túl gyógyuló sérüléssel járó gyermekbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni. Ennek során fel kell tárni a kiváltó és a közreható személyi, tárgyi és szervezési okokat. Ezeket a baleseteket az oktatásért felelős miniszter által vezetett, a minisztérium üzemeltetésében lévő elektronikus jegyzőkönyvvezető rendszer segítségével kell nyilvántartani, vagy ha erre rendkívüli esemény miatt átmenetileg nincs lehetőség, jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyvek egy-egy példányát - az elektronikus úton kitöltött jegyzőkönyvek kivételével - a kivizsgálás befejezésekor, de legkésőbb a tárgyhót követő hónap nyolcadik napjáig meg kell küldeni a fenntartónak. Az elektronikus úton kitöltött jegyzőkönyv kinyomtatott példányát, a papíralapú jegyzőkönyv egy példányát át kell adni a szülőnek. A jegyzőkönyv egy példányát a kiállító nevelési-oktatási intézményében meg kell őrizni. Az óvodai nevelő munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtésére, a gyermekbalesetek megelőzésére vonatkozó részletes helyi szabályokat az óvoda munkabiztonsági (munkavédelmi) szabályzata tartalmazza. • A balesetről és a kezelés tényéről, helyéről a vezetőnek, illetve az óvodapedagógusnak értesítenie kell a szülőt. Egyéb balesetvédelmi szabályok: • Az intézmény munka-, és balesetvédelmi feladatok irányítását és ellenőrzését a vezető végzi. • A munkavédelmi feladatokat a munka, és balesetvédelmi felelős látja el. Hatáskörét a munkaköri leírás tartalmazza. • Takarítási munkákat a gyermekek távollétében kell végezni. Vegyszereket, maró anyagokat a gyermekektől elzárt helyen kell tárolni. • A munka, - tűzvédelmi és bombariadóval kapcsolatos megfelelő szintű, részletes oktatást minden évben egyszer a munkabiztonsági szakértő tart, erről jegyzőkönyv készül. Az oktatásokon mindenkinek kötelező a részvétel és az ott hangzottak tudomásul vétele. A pedagógusok feladata, hogy: • •

Haladéktalanul jelezzék az intézményvezető felé azokat a helyzeteket, melyek veszélyforrást jelenthetnek a gyermekek számára. A mindennapos tevékenységük során fokozottan ügyeljenek az elektromos berendezések használatára, kezelésére. A különböző berendezéseket úgy tárolják, hogy azokhoz a 21


•

gyermekek ne férhessenek hozzá. Javaslatot tegyenek az óvoda épületének és a csoportszobák még biztonságosabbá tételére.

Az óvoda nem pedagógus alkalmazottjainak feladata, hogy: • •

a munkaterületükön fokozott óvatossággal járjanak el, ügyelve a gyermekek biztonságára, testi épségére, a veszélyforrást jelentő munkahelyüket, eszközeiket mindig zárják.

BÁRMELY RENDKÍVÜLI ESEMÉNY (BOMBARIADÓ) ESETÉN SZÜKSÉGES TEENDŐK, Az óvoda működésében rendkívüli eseménynek kell minősíteni minden olyan előre nem látható eseményt, amely a nevelőmunka szokásos menetét akadályozza, illetve az óvoda gyermekeinek és dolgozóinak biztonságát és egészségét, valamint az intézmény épületét, felszerelését veszélyezteti. Rendkívüli eseménynek minősül különösen: a természeti katasztrófa (pl.: villámcsapás, földrengés, árvíz, belvíz, stb.), a tűz, a robbantással történő fenyegetés. Az óvoda minden alkalmazottja köteles az általa észlelt rendkívüli eseményt közvetlen felettesének jelenteni. Az óvodavezető dönt a szükséges intézkedésekről és a fenntartó értesítéséről. Akadályoztatása esetén az SZMSZ-ben szabályozott helyettesítési rend szerint kell eljárni. A rendkívüli eseményről azonnal értesíteni kell az intézmény fenntartóját, tűz esetén a tűzoltóságot, robbantással történő fenyegetés esetén a rendőrséget, személyi sérülés esetén a mentőket, egyéb esetekben az esemény jellegének megfelelő rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerveket, ha ezt az óvoda vezetője szükségesnek tartja. A rendkívüli esemény észlelése után az óvodavezető vagy az intézkedésre jogosult felelős dolgozó utasítására az épületben tartózkodó személyeket értesíteni (riasztani) kell (meg kell fogalmazni, hogy az intézmény helyi jellegének megfelelően milyen módon történik a benntartózkodó személyek riasztása, értesítése a rendkívüli eseményről.), valamint haladéktalanul hozzá kell látni a veszélyeztetett épület kiürítéséhez. A veszélyeztetett épületet a benntartózkodó gyermekcsoportoknak a tűzriadó terv és a bombariadó terv mellékleteiben található "Kiürítési terv" alapján kell elhagyniuk. A gyermekcsoportoknak a veszélyeztetett épületből való kivezetéséért és a kijelölt területen történő gyülekezésért, valamint a várakozás alatti felügyeletért a gyermekek óvodapedagógusa a felelős. A veszélyeztetett épület kiürítése során fokozottan ügyelni kell a következőkre: • Az épületből minden gyereknek távoznia kell, ezért a foglalkozást tartó nevelőnek a termen kívül (pl.: mosdóban) tartózkodó gyerekekre is gondolnia kell! • A kiürítés során a mozgásban, cselekvésben korlátozott személyeket az épület elhagyásában segíteni kell! • A gyermekek testi épségét veszélyeztető tűz- és bombariadó esetén fontos követelmény a pánikmentesség megőrzése, a fegyelmezett magatartás. • A helyszínt és a veszélyeztetett épületet a foglalkozást tartó nevelő hagyhatja el utoljára, hogy meg tudjon győződni arról, nem maradt-e esetlegesen valamelyik gyermek az épületben. • A gyermekeket a terem elhagyása előtt és a kijelölt várakozási helyre történő megérkezéskor az óvónőnek meg kell számolnia! • Az épület kiürítése a tűzriadó terv szerint történik. • A gyermekek elhelyezésére a gyermekek fogadására, a művelődési házat kell igénybe venni.

22


Az óvodavezetőnek, illetve az intézkedésre jogosult felelősnek a veszélyeztetett épület kiürítésével egyidejűleg –felelős dolgozók kijelölésével –gondoskodnia kell az alábbi feladatokról: • a kiürítési tervben szereplő kijáratok kinyitásáról, • a közművezetékek (gáz, elektromos áram) elzárásáról, • a vízszerzési helyek szabaddá tételéről, • az elsősegélynyújtás megszervezéséről, • a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek (rendőrség, tűzoltóság, tűzszerészek stb.) fogadásáról. Az épületbe érkező rendvédelmi, katasztrófaelhárító szerv vezetőjét az óvoda vezetőjének, vagy az általa kijelölt dolgozónak tájékoztatnia kell az alábbiakról: • a rendkívüli esemény kezdete óta lezajlott eseményekről, • a veszélyeztetett épület jellemzőiről, helyszínrajzáról, • az épületben található veszélyes anyagokról (mérgekről), • a közmű (víz, gáz, elektromos stb.) vezetékek helyéről, • az épületben tartózkodó személyek létszámáról, életkoráról, • az épület kiürítéséről. A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek helyszínre érkezését követően a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv illetékes vezetőjének igénye szerint kell eljárni a további biztonsági intézkedésekkel kapcsolatosan. A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv vezetőjének utasításait az intézmény minden dolgozója köteles betartani! A tűz esetén szükséges teendők részletes intézményi szabályozását a „Tűzriadó terv” c. óvodavezetői utasítás tartalmazza. A robbantással történő fenyegetés esetén szükséges teendők részletes intézményi szabályozását az „Intézkedési terv robbantással való fenyegetés esetére (bombariadó terv)” c. utasítás tartalmazza. A tűzriadó terv és a bombariadó terv elkészítéséért, és a dolgozókkal történő megismertetéséért, valamint évenkénti felülvizsgálatáért az óvoda vezetője a felelős. Az épületek kiürítését a tűzriadó tervben és a bombariadó tervben szereplő kiürítési terv alapján évente legalább egy alkalommal gyakorolni kell. A gyakorlat megszervezéséért az óvodavezető a felelős A tűzriadó tervben és a bombariadó tervben megfogalmazottak az intézmény minden dolgozójára kötelező érvényűek. XV.

Az óvoda dokumentumainak nyilvánossága

Az óvoda pedagógiai programjának egy példányát a folyosón helyezzük el, hogy azt a szülők szabadon megtekinthessék. Az óvoda vezetője vagy az általa kijelölt pedagógus a szülők részére a szülői értekezleten vagy előzetes megállapodás alapján tájékoztatást ad a pedagógiai programról. Az SZMSZ-t, a házirendet és a pedagógiai programot az óvoda honlapján tekinthetik meg az érdeklődők. A házirend egy példányát a szülő a beiratkozás során átveszi, (átvételét a szülő aláírásával igazolja) az intézmény folyosóján kell elhelyezni, hogy bármikor átolvasható, megismerhető legyen, továbbá annak érdemi változása esetén arról a szülőt tájékoztatni kell. A dokumentumok az óvoda honlapjáról is elérhetőek (boldog.hu/intezmenyek).

23


XVI. Azok az ügyek, amelyekben a szülői szervezetet, közösséget a SZMSZ véleményezési joggal ruházza fel. A szülői szervezet jogai: a) Javaslattevő jog: • Az óvoda működésével kapcsolatos kérdésekben, különös tekintettel az intézmény egészét, a gyermekek nagyobb csoportját érintő kérdésekben, • a vezetők és a szülői szervezet kapcsolattartásának gyakoriságára, formáira. b) • • • • •

Véleményezési jog: Az óvoda dokumentumainak nyilvánossága SZMSZ-ben történő szabályozásánál, Az intézmény pedagógiai programját illetően, az intézményben folyó szakmai munka eredményessége tárgyában, a SZMSZ elkészítésénél, az óvoda házirendjének elfogadása előtt.

A szülők, és az óvodapedagógusok között a nevelési feladatok összehangolására lehetőséget kell biztosítani a következő területeken: • az óvoda és a család közötti kapcsolattartás rendjének és a gyermekvédelmi feladatoknak a meghatározása, • nyílt napok, nyilvános rendezvények szervezése, • fogadóórák, családlátogatások, szülői értekezletek gyakorisága, • egészségfejlesztési feladatokban való részvétel. XVII. Az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítésének rendje. valamint az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje. Az oktatási ágazat irányítási rendszerével a Közoktatási Információs Rendszer (KIR) révén tartott elektronikus kapcsolatban elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt dokumentumrendszert alkalmazunk a 229/2012. (VIII.28.) Kormányrendelet előírásainak megfelelően. Az elektronikus rendszer használata során nem kell feltétlenül kinyomtatni és az irattárban elhelyezni az alábbi dokumentumok papír alapú másolatát: • az intézménytörzsre vonatkozó adatok módosítása, • az alkalmazott pedagógusokra vonatkozó adatbejelentések, • az óvodai jogviszonyra vonatkozó bejelentések, • az október 1-jei pedagógus és gyermek lista. Az elektronikus úton előállított fent felsorolt nyomtatványokat az intézmény pecsétjével és az óvodavezető aláírásával hitelesített formában lehet tárolni, de igazolásra nem jogosít fel. Az egyéb elektronikusan megküldött adatok írásbeli tárolása, hitelesítése nem szükséges. A dokumentumokat a KIR rendszerében, továbbá az óvoda informatikai hálózatában egy külön e célra létrehozott mappában tároljuk. Az elektronikus úton előállított, papíralapú nyomtatványok hitelesítési rendje: Óvodánkban használatos elektronikusan előállított, kinyomtatott papíralapon tárolt Csoportnaplót, Felvételi és előjegyzési naplót, Óvodai szakvéleményt használunk, amelyet az intézmény pecsétjével és az óvodavezető aláírásával hitelesített formában kell tárolni 24


Felülvizsgálat - minden törvényi változás esetén, - illetve az intézmény működésében, szervezeti egységeiben beállt változás esetén, a felülvizsgálat kezdeményezői lehetnek: • intézményvezető, • intézményvezető-helyettes, • fenntartó. ZÁRADÉK Jelen módosítás során a fenntartóra többletkötelezettség nem hárul, (Nemzeti Köznevelési Törvény25§ (4) ), ezért a fenntartó egyetértésére nincs szükség, a nevelőtestület fogadja el, a Szülői Szervezet jóváhagyásával. A Csicsergő Óvoda Szülői Szervezete 2013. március 11-én megismerte és véleményezte, amely alapján az óvoda Szervezeti és Működési Szabályzatát megfelelőnek tartják. A boldogi Csicsergő Óvoda Nevelőtestülete a 2013. március 19-én megtartott határozatképes nevelőtestületi értekezleten 100%-os szavazataránnyal elfogadta. A Szervezeti és Működési Szabályzatba foglalt rendelkezések megtartása az óvoda valamennyi alkalmazottjára kötelező, megszegése esetén az intézményvezető munkáltatói jogkörében intézkedhet. Hatályos: 2013. április 1.-től

Boldog, 2013. március 19.

Zsírosné Őszi Katalin óvodavezető

25

A BOLDOGI CSICSERGŐ ÓVODA

Recommend Documents