A büntetés fogalma és célja a Btk-ban és a jogirodalomban
Szankció törvényi fogalma Btk. 37.§ A büntetés a bűncselekmény elkövetése miatt a törvényben meghatározott joghátrány
A büntetés célja
2
következtetés A törvény a szankciók közül csak a büntetés fogalmát határozta meg, az intézkedését nem
A büntetés célja
3
Szankció Büntetés Büntetés
Intézkedés
Mellékbüntetés
A büntetés célja
4
Szankció tudományos fogalma államilag kikényszeríthető olyan joghátrány, amely a bűncselekmény elkövetéséhez kapcsolódik, és azt az elkövetővel (terhelttel) szemben a társadalom védelme és az újabb bűncselekmények megelőzése érdekében fő szabályként a bíróság alkalmaz
A büntetés célja
5
Szankció fogalmának elemei • joghátrány (személyi szabadságot korlátoz, tevékenységre kényszerít, vagyoni érdeket érint, jogok, tevékenységek gyakorlásától eltilt); • bűncselekmény elkövetése illetve a tényállás-szerű magatartás tanúsítása esetén alkalmazható; • csak az elkövetővel, terhelttel szemben alkalmazható, mégpedig meghatározott törvényes eljárás keretében; • célja a társadalom védelme, az egyéni (speciális) és általános (generális) megelőzés (prevenció); • állami eszközökkel kikényszeríthető (rendőrség, bv szervezet, pártfogók, bírósági végrehajtók stb.) A büntetés célja
6
A büntetés célja Btk. 37. § A büntetés célja a társadalom védelme érdekében annak megelőzése, hogy akár az elkövető, akár más bűncselekményt kövessen el.
A büntetés célja
7
Beccaria: A bűnökről és a büntetésekről (1764)
a büntetések célja nem az, hogy kínozzanak és gyötörjenek egy érző lényt, se nem az, hogy semmissé tegyenek egy már elkövetett bűntényt. Fenntartható-e egy politikai testben, amely, távol állván attól, hogy szenvedélyből cselekedjen, az egyéni szenvedélyek nyugodt mérséklője, fenntartható-e ez a fölösleges kegyetlenség, a dühöngésnek és a fanatizmusnak vagy a gyönge zsarnokoknak eszköze? A büntetés célja
8
Egy szerencsétlen fájdalomkiáltásai visszahívják talán a vissza nem térő időből a már elkövetett tetteket? A cél tehát nem más, mint megakadályozni a bűnöst abban, hogy polgártársainak további károkat okozzon és elejét venni annak, hogy mások így cselekedjenek. Azon büntetéseket és azon alkalmazási módjaikat kell tehát előnyben részesíteni, amelyek, megtartván az arányosságot, a legmélyebben és legtartósabban hatnak az emberek lelkére és a legkevesebb gyötrelmet okozzák a bűnös testének. A büntetés célja
9
3 eleme van: • Társadalom védelme • Speciális prevenció • Generális prevenció
A büntetés célja
10
Egyéni (specális) prevenció Háromféleképpen érhető el: • Elkövető reszocialzálása (javítása, nevelése); • Elkövető újabb bűncselekmény elkövetésétől való visszatartása; • Elkövető ártalmatlanná tétele.
A büntetés célja
11
A reszocializációnak vagyis az elkövető társadalomba visszavezetésének legkívánatosabb módszere az erkölcsi megjavítás, az átnevelés. Ez azonban csak az elkövetők egy részénél szükséges és vezet sikerre.
A büntetés célja
12
Az újabb bűncselekménytől való visszatartás Ha az elkövető nem belső erkölcsi meggyőződésből nem követ el bűncselekményt, hanem figyelmbe veszi a büntetéstől való félelmet Ezt „jogi nevelésnek” vagy „jogi megjavításának” is nevezik
A büntetés célja
13
Ártalmatlanná tétel • Elkövető elszigetelése • Elkövető fizikai megsemmisítése • Elkövető bizonyos tulajdonságainak (képeségeinek) elvétele /Ez utóbbi kettőt a mi jogunk nem ismeri/
A büntetés célja
14
Generális prevenció A potenciális normasértőknek a büntetéssel való fenyegetéssel és a büntetés alkalmazásával való elrettentése
A büntetés célja
15
Mi nem célja a büntetésnek? A megtorlás (lagalábbis a törvény ezt nem tartalmazza)
A jogirodalomban ismert eltérő álláspont: Szabó András 23/1990. (X.31.) AB határozat párhuzamos vélemény A büntetés célja
16
A halálbüntetés kiiktatása büntetési rendszerünkből azzal a paradox következménnyel jár, hogy a jogépségi büntetés, tehát a megtorló büntetés eszméje nyer megerősítést. Nem a bosszú, aminek a tálió elve felel meg, tehát a szemet szemért, fogat fogért. A megtorlás történelmileg a bosszú racionalizálása és mértékletessége. Megtartja az erkölcsi felháborodást mint motívumot, de mércéjében mérsékletre, önkorlátozásra, méltó és megérdemelt malum okozásra késztet. A halálbüntetés helyébe lépő legsúlyosabb büntetés lesz ezentúl a viszonyítási mérce. A megtorló büntetés tiszteletben tartja a személyiséget, mert nem vesz át sem pszichoterápiai, sem gyógyító, sem szociális vagy lelki gondozó szerepet, tehát nem kötelez büntetésként ezekre. Ezek a funkciók szolgáltatásként felkínálandók és felkínálhatók a büntetés végrehajtása során. A büntetés célja
17
