Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Általános és Igazságügyi Mediátor szakirány szakdolgozat
A büntető- és szabálysértési ügyekben alkalmazható mediáció és gyakorlati tapasztalatai
Készítette: Kerecseny Marcell
Konzulens: Dr. Görgényi Ilona egyetemi tanár
Miskolc 2015
University of Miskolc Faculty of Law Specialization of General and Judical Mediator thesis
The mediation and practical experience applicable to criminal cases and misdemeanour
Consultant: Prof. Dr. Ilona Görgényi
By: Marcell Kerecseny
Miskolc 2015
2
1. A KONFLIKTUS .................................................................................................................................. 6 1.1. A KONFLIKTUS OKAI - TÍPUSAI .......................................................................................................... 6 1.2 A KONFLIKTUSOK ESZKALÁCIÓS FÁZISAI .............................................................................................. 8 1.3 A KONFLIKTUS MEGOLDÁSÁNAK MÓDSZEREI ..................................................................................... 10 1.3.1. Nem erőszakos megoldási formák ........................................................................... 10 1.3.2 Jogi megoldási formák; (bírósági eljárások, perek, hatósági döntések) .................. 11 1.3.3. Jogon kívüli, önkényes, esetleg erőszakos megoldások ........................................... 11 2. ÚT A HELYREÁLLÍTÓ (RESZTORATÍV) IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁSHOZ ................................................. 12 2.1. 2.2 2.3. 2.4. 2.5.
A BOSSZÚ .................................................................................................................................. 12 A KÁRTÉRÍTÉS GYÖKEREI: TÁLIÓ-ELV, KOMPOZÍCIÓ (ÓKOR)................................................................... 12 A HATALOM ERŐSÖDŐ SZEREPE - AZ “ÁLLAMI SZIGOR” (KÖZÉPKOR)....................................................... 13 A FELVILÁGOSODÁS ESZMÉJÉNEK HATÁSA A SZANKCIÓRENDSZERRE – PREVENCIO (ÚJKOR) .......................... 14 ÚJ SZEMLÉLET - ALTERNATÍV VITARENDEZÉS – KÁRHELYREÁLLÍTÁS ......................................................... 15
3. A HELYREÁLLÍTÓ (RESZTORATÍV) IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS ............................................................. 18 3.1. 3.2. 3.3.
A HELYREÁLLÍTÓ (RESZTORATÍV) IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS FOGALMA, CÉLJAI ............................................. 19 A RESZTORATÍV SZEMLÉLETŰ ELJÁRÁS SAJÁTOSSÁGAI .......................................................................... 21 A HAGYOMÁNYOS BÜNTETŐ (RETRIBUTÍV) ÉS HELYREÁLLÍTÓ (RESZTORATÍV) IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS ÖSSZEHASONLÍTÁSA ..................................................................................................................... 23
4. A HELYREÁLLÍTÓ (RESZTORATÍV) SZEMLÉLETRE ÉPÜLŐ MODELLEK ................................................ 25 4.1. 4.2. 4.3. 4.4.
MEDIÁCIÓ (ÁLDOZAT-ELKÖVETŐ MEDIÁCIÓ) ..................................................................................... 25 KONFERENCIA - MODELL(EK) ......................................................................................................... 27 KÖR-MODELLEK (BÉKÍTŐ-KÖRÖK, ÍTÉLŐ-KÖRÖK) ................................................................................ 29 A RESZTORATÍV MÓDSZEREK ÖSSZEHASONLÍTÁSA ............................................................................... 29
5. A MEDIÁCIÓ MEGVALÓSULÁSA A BÜNTETŐÜGYEKBEN, JOGSZABÁLYI HÁTTÉR ............................. 30 5.1. NEMZETKÖZI KÖVETELMÉNYEK....................................................................................................... 30 5.1.1. ENSZ ......................................................................................................................... 30 5.1.2. Európa Tanács .......................................................................................................... 31 5.1.3. Európai Unió............................................................................................................. 32 5.2. A BÜNTETŐ- ÉS SZABÁLYSÉRTÉSI ÜGYEKBEN ALKALMAZHATÓ KÖZVETÍTŐI TEVÉKENYSÉG JOGSZABÁLYI HÁTTERE MAGYARORSZÁGON .................................................................................................................... 34 6. A KÖZVETÍTŐI ELJÁRÁS - MEDIÁCIÓ ............................................................................................... 36 6.1. 6.2. 6.2.1. 6.3. 6.4. 6.5. 6.6. 6.6.1. 6.6.2. 6.6.3. 6.6.4. 6.7. 6.7.1. 6.7.2. 6.7.3. 6.7.4. 6.7.5. 6.8. 6.8.1. 6.8.2.
A KÖZVETÍTŐI ELJÁRÁS FOGALMA ÉS CÉLJA ........................................................................................ 36 A KÖZVETÍTŐI ELJÁRÁS ALKALMAZÁSÁNAK ELŐFELTÉTELEI A BÜNTETŐ- ÉS SZABÁLYSÉRTÉSI ÜGYEKBEN .......... 37 Kizáró okok a büntetőügyekben: .............................................................................. 38 A KÖZVETÍTŐI ELJÁRÁS MEGINDÍTÁSÁNAK ÉS FELFÜGGESZTÉSÉNEK ALAPJA .............................................. 39 A SIKERES MEDIÁCIÓ POZITÍV KÖVETKEZMÉNYE (ELJÁRÁSOK MEGSZŰNTETÉSE) ......................................... 40 FIATALKORÚAKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK....................................................................................... 41 A MEDIÁCIÓ ALAPELVEI................................................................................................................. 42 Opportunitás elve ..................................................................................................... 42 Önkéntesség és egyenrangúság elve ....................................................................... 43 Titkosság vagy titoktartás elve ................................................................................ 43 Pártatlanság – függetlenség - semlegesség elve ..................................................... 44 A KÖZVETÍTŐI ELJÁRÁSRA (MEDIÁCIÓRA) VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK ÉS SZABÁLYOK .............................. 45 A közvetítői eljárásban résztvevőkre vonatkozó előírások ....................................... 46 Határidők a közvetítői eljárásban ............................................................................ 48 A közvetítői megbeszélés ......................................................................................... 49 A megállapodás........................................................................................................ 52 Az eljárás befejezése - jelentés készítés ................................................................... 53 A MEDIÁCIÓBAN ALKALMAZHATÓ ÁLTALÁNOS ÉS SPECIÁLIS TECHNIKÁK................................................... 54 Általános technikák: ................................................................................................. 55 Speciális technikák ................................................................................................... 58
3
7. A BÜNTETŐÜGYEKBEN ALKALMAZOTT MEDIÁCIÓ MAGYARORSZÁGON A SZÁMOK TÜKRÉBEN ... 61 7.1. MEDIÁCIÓS ÜGYEK SZÁMA MAGYARORSZÁGON: ............................................................................... 61 7.1.1. Mediációs ügyek érkeztetése (ügyészség-bíróság) .................................................. 62 7.1.2. A mediációs ügyek bűncselekménycsoportok szerinti megoszlása .......................... 63 7.1.3. Megállapodás létrejötte a befejeződött ügyekben .................................................. 63 7.1.4. A mediációban született megállapodások teljesülése .............................................. 63 8. A MEDIÁCIÓ GYAKORLATI TAPASZTALATAI - ÖSSZEGZÉS ............................................................... 64 FELHASZNÁLT IRODALOM: .................................................................................................................. 67
4
A büntető- és szabálysértési ügyekben alkalmazható mediáció és gyakorlati tapasztalatai
Bevezetés Magáról a közvetítői (mediációs) eljárásról néhány évvel ezelőtt, egy autóval történő hosszabb utazás során hallottam a Kossuth rádióban. Bevallom, nekem első hallásra nagyon megtetszett annak a gondolata, hogy egy konfliktuskezelő módszer, alternatívája lehet egy bírósági procedúrának. Ahol valljuk be, sokszor az „győz” akinek jobb az ügyvédje, vagy több bizonyítékot tud felsorakoztatni a másik ellen. Ahogy az lenni szokott, ha az ember egy témára felfigyel, biztos lehet benne, hogy találkozik még vele. Ez velem sem volt másként, és ahogy egyre többet tudtam meg a mediációról úgy vált világossá bennem, hogy ennek az eljárásnak a megfelelő alkalmazása rengeteg előnyt hordoz magában. Talán a legnagyobb előnyének azt tartom, hogy a szembenálló felek a kialakult helyzetet „önmagukban” egymás közt oldják meg, úgy ahogy nekik jó. Azok közül, akik nem ismerik igazán jól az eljárást, sokan gondolják, hogy meg lehet „úszni” akár egy bűncselekményt egy kis beszélgetéssel. Természetesen erről szó sincs. Ez az alternatív módszer arra ad lehetőséget például a büntető- és szabálysértési ügyekben, hogy az elkövető oly módon tegye jóvá tettét, ahogy a sértettnek az a leginkább jó és elfogadható. Ezért jó lenne, ha hazánkban is egyre elterjedtebb lenne a mediáció mert az állam nem minden esetben képes olyan döntést vagy ítéletet hozni, - még ha az jogszerű is – amit igazságosnak tartanak és elfogadnak az áldozatok és a tettesek is.
5
1.
A konfliktus
Első hallásra, magának a szónak a jelentése valljuk meg, nem éppen pozitív jelentéssel bír. Mire is gondol általában az ember, ha meghallja azt a szót, hogy konfliktus? Nézeteltérés, veszekedés, harc, háború akár nemzetállamok között. Elég akár a napjainkban aktuális Orosz - Ukrán válságra, vagy az időtlen idők óta tartó közel-keleti konfliktusra gondolni. Azonban nem kell messzire menni ahhoz, hogy az ember a mikrokörnyezetében is találkozzon, nap mint nap „ilyen-olyan” konfliktussal. Nem hinném, hogy akad olyan ember, aki még nem került nézeteltérésbe vagy vitába a munkahelyén egy kollégával, szomszéddal, vagy esetleg egy családtaggal. Pedig ha megkérdeznénk bárkit a környezetünkben, szívesen veszekszik-e szomszédjával, pereskedik-e a rokonaival egy örökség miatt, vagy örömmel háborúzna-e, egy szomszédos állam népe ellen, valószínűleg nem lenne a válasz. Annak ellenére - hogy egy csata, még a győztes fél részéről is veszteségekkel jár - az emberiség újra és újra bebizonyítja, milyen hihetetlenül
alkalmatlan a kialakult
konfliktusok békés rendezésére, akár mikro vagy makro szinten. A konfliktust az emberi karakter magában hordozza a különféle társadalmakban, földrajzi, etnikai, vallási hovatartozásra való tekintet nélkül, és ezáltal mindenfajta, az ember által kialakított tevékenységben és kapcsolatban megnyilvánul. Az emberiség, történelmében nem igazán tudnánk felsorolni olyan évszázadot, amikor nem volt háború. Család a család ellen, törzs a törzs ellen, az ókori görög városállam a másik ellen, nemzetállamok kialakulásával pedig államok egymás ellen érvényesítették, és érvényesítik a mai napig önkényes akaratukat.1 Mintha a konfliktus örökös velejárója lenne az emberi civilizációnak, függetlenül a társadalmi és technikai fejlettségtől.
1.1.
A konfliktus okai - típusai
Ahhoz, hogy egy kialakult konfliktust megfelelően kezelni tudjunk és a lehetőségekhez mérten a legjobban meg tudjunk oldani, elengedhetetlen tisztázni a probléma valódiigazi okát. Maga a probléma okozója, sokrétű, széles skálán mozoghat, de a
1 Freddie Strasser-Paul Randolph: Mediáció a konfliktus lélektana; Nyitott Könyvműhely Budapest, 2008 21.oldal
6
konfliktusok többsége a versengésre és a nem megfelelő együttműködésre vagy annak hiányára vezethető vissza. 2 Számos területen és számos okból alakulhat ki konfliktus, amit egy táblázatban lehetetlen
lenne
összefoglalni,
de
a
szakirodalomra
támaszkodva
mégis
a
következőképpen lehet rendszerbe foglalni: A konfliktusok lehetséges típusai és okai lehetnek:3,4 1. Kapcsolati alapú konfliktusok, melyeket okozhatnak: -
kommunikációs zavarok (a felek között rossz a kommunikáció)
-
sorozatos negatív viselkedés, erős érzelmek, téves észlelések, sztereotípiák
2. Értékkonfliktusok, amelyek alapulhatnak a következőkön: -
a szereplők értékrendszere, vallása, életfelfogása, kora stb. különböző
-
egy-egy viselkedést más-más kritériumok alapján ítélnek meg a szereplők
3. Egyenlőtlenségből adódó (strukturális) típusú konfliktusok, amelyek alapja lehet: -
egyenlőtlen hatalmi viszonyok (főnök-beosztott, tanár-diák)
-
földrajzi, fizikai, környezeti tényezők, amelyek gátolják az együttműködést
4. Érdekalapú konfliktusok, melyeknek oka lehet: - az egymással ténylegesen szemben álló, felek eltérő anyagi, politikai stb.. érdekei 5. Információs eredetű konfliktusok, amelyek alapja lehet: -
információhiány vagy információtöbblet, téves információ
-
eltérő helyzetértékelés
-
különböző vélemények arról, hogy mi a fontos információ
2 Kertész Tibor Mediáció a gyakorlatban Bíbor Kiadó, Miskolc, 2010. 18.o. 3 Moore, C. W.: The meditation process: Practical Strategies for Resolving Conflict. San Francisco, CA, Jossey Boss (25.o.) in Dr Eörsi Mátyás-Dr.Ábrahám Zita Pereskedni Rossz ! Mediáció: A szelíd konfliktuskezelés –Minerva Kiadó Kft.12.-13. oldal 4 Kertész Tibor Mediáció a gyakorlatban Bíbor Kiadó, Miskolc, 2010. 21-27.o.
7
6. Szükséglet alapú konfliktus -
Az emberi szükséglet általános igényére vonatkozik mint pl.: elismerés, megbecsülés, bizalom, odafigyelés…..
7. Szituatív konfliktusok -
A felek nem ismerik egymást, de valamilyen élethelyzetben találkozva konfliktusba kerülnek egymással
Ezek a típusok nem csak külön-külön, hanem egymással párhuzamosan is megjelenhetnek egy-egy konfliktusban. Ezt „rangsorolni” nem lehet, de nagy valószínűséggel egy pusztán egy információ hiányból eredő konfliktust egyszerűbb feloldani, ha leülnek a felek és közlik egymással az álláspontjukat, mintha a két szembenálló félnek merőben más az értékrendszere, életfelfogása, vallása. Itt már nem elég “csak” leülni és információt cserélni, meg kell próbálni megérteni a másik fél nézetét, álláspontját még ha nem is tudunk vele teljesen azonosulni.
1.2
A konfliktusok eszkalációs fázisai5
Tehát magának a konfliktusoknak számos oka és típusa lehet. Az, hogy a konfliktus mennyire „komoly” vagy elmérgesedett, milyen érzelmi feszültséggel vesznek részt benne a felek, vagy hogyan viselkednek egymással, és ezáltal milyen eséllyel oldódik meg a fennálló helyzet, ez alapján egy un. eszkalációs (konfliktus) fázisokra lehet besorolni. - jelzés: A konfliktus első szakasza, melynek során a felek egymás tudomására hozzák, hogy konfliktusuk van egymással. Célszerű a vitás körülményt mielőbb tisztázni egymással mielőtt a helyzet elmérgesedne.
- vita: Ebben a szakaszban a felek érzelmileg erősen érintettek lehetnek és valamilyen módon nyílt vitába kerülnek egymással, de ez még nem akadályozza őket a 5 Partners Hungary Alapítvány, Budapest 2000 Mediáció. Az egységteremtés művészete in Kertész Tibor Mediáció a gyakorlatban Bíbor Kiadó, Miskolc, 2010. 27.-30. o.
8
kommunikációban. Itt a felek még képesek lehetnek a probléma kezelésére, megbeszélésére. - polarizáció: Ha a kialakult problémát az előbb említett konfliktus-skálán (jelzés, vita) nem tudják megoldani a felek, akkor ez a helyzet tovább mélyülhet oly módon, hogy az álláspontok megmerevednek, polarizálódnak. Itt mindenki ragaszkodik a saját nézeteihez, álláspontjához, elbeszélnek egymás mellett és „csak” azt képes meghallani az egymás közti kommunikációban, ami eltér a saját álláspontjától így a konfliktus „tüzét” táplálja. - Szegregáció: A konfliktus szegregációs szakasza abban tér el az előbb említett fázistól, hogy a felek ebben a helyzetben már nem hajlandóak, vagy képtelenek a közvetlen kommunikációra. Nem állnak szóba egymással és csak a rosszat és számukra előnytelent veszik észre a másik félben. A gyakorlat azt mutatja, hogy a felek sokszor arra sem emlékeznek valójában, miről is folyik a vita. Csak a negatív érzelmekre tudnak koncentrálni. A polarizációs és szegregációs fázisban a mediáció megfelelő alternatív konfliktuskezelési módszer. - Destrukció: Ha egy konfliktus eljut a szegregációs szakaszba, az nem feltétlenül jelenti azt, hogy az át is terjed a destrukció szakaszára. Viszont azt biztosan állíthatjuk, hogy a megelőzően kezeletlen konfliktus ebben a fázisban a felek már a másik fél rombolására, megsemmisítésére törekszenek. Nagyon gyakran „bármi áron” hajlandóak erre. Ebben a szakaszban a legfontosabb teendő a felek szétválasztása. Büntetőjogi esetekben gyakran a destrukciós szakaszt követően kerül sor a mediációra. - Kimerülés: Egy hosszabb idő óta fennálló konfliktus a felektől rengeteg energiát vesz el. Felfokozott, heves érzelmi reakciók, veszekedések, bosszúság, stb.. Ezt az állapotot nehéz folyamatosan fenntartani ezért egy idő után a konfliktus „kimerül”. A konfliktus abban az esetben is kimerülhet, hogy nem jutnak el a destrukciós fázisba. Itt a felek már unják és szabadulnának a problémától, helyzettől. Ebben a szakaszban természetesen ugyanúgy lehetőség van alternatív konfliktus kezelésre. 9
1.3
A konfliktus megoldásának módszerei
Ha egy konfliktust “szándékomban áll” megoldani, akkor az ember már meg is tette az első és talán legfontosabb lépcsőt a megegyezéshez vezető úton. Persze a szándék önmagában még nem elegendő garancia a sikerre. Sok minden egyéb, akár külső tőlünk független - tényező is szükséges egy konfliktus megnyugtató lezárásához. A sikeres problémamegoldáshoz szükségünk van arra, hogy megértsük, vagy legalább megpróbáljuk minél jobban megérteni a másik fél álláspontját. Úgy gondolom, minél empatikusabbak vagyunk a velünk szemben álló féllel, annál nagyobb esélyünk lesz a megegyezésre, nem beszélve arról, ha erre a szemben álló fél is „partner”. A konfliktusban részt vevők számára három alapvető konfliktus megoldási mód kínálkozik:6
1.3.1. Nem erőszakos megoldási formák konfliktus elkerülése: Amikor a szemben álló felek elkerülik a nyílt ütközést, tehát maga a probléma megvan, de ezt semmilyen módon nem kezelik, nem vállalják fel a felek. Inkább hallgatnak és a “szőnyeg alá söprik” a problémát. Kisebb konfliktusok esetében a “harag elszállhat”, de természetesen a problémák maguktól nem oldódnak meg. Előbb-utóbb a probléma felszínre törhet. informális megbeszélés, tárgyalás Ebben a helyzetben még közvetlen kapcsolat, kommunikáció van a felek között. A problémát együtt, akár egy spontán találkozás alkalmával, vagy egy megbeszélt találkozó keretein belül tisztázhatják. mediáció, közvetítés A konfliktusban álló felek közvetlenül már nem képesek megegyezni egymással és megkérnek egy pártatlan, külső szakértőt, hogy segítsen megoldást találni a konfliktusra. Ezek a lépések az egymással szemben álló felek magánügyének tekinthetők, vagyis a megállapodás, kompromisszum csak a felek részvételével, legfeljebb egy harmadik, 6 Dr Eörsi Mátyás-Dr.Ábrahám Zita Pereskedni Rossz! Mediáció: A szelíd konfliktuskezelés ; Minerva Kiadó Kft 14.-15. oldal; Kertész Tibor Mediáció a gyakorlatban Bíbor Kiadó, Miskolc, 2010. 30.-32. o.
10
semleges szakértő együttműködésével történik. A felek hozzák meg a döntést még a semleges szakértő bevonása esetén is. arbitráció vagy döntőbírósági megoldás7 Az arbitrációt úgy szokták jellemezni, mint a konfliktus utolsó békés megoldásának lehetőségét. Az arbitrátor személye független és pártatlan, hasonlóan a mediátorhoz, viszont jelentős különbség, hogy a vitatott ügy szakértője. Az arbitrátor meghallgatja a vitatott esetet és bizonyítékokat, majd közli a felekkel az általa vélt leghelyesebb, legkorrektebb megoldást a konfliktus lezárásához. Fontos, hogy ez nem kötelező erejű a felekre nézve, pusztán javaslattétel.
1.3.2
Jogi megoldási formák; (bírósági eljárások, perek, hatósági döntések)
A bírósági folyamatokban viszont a felek feladják a végeredmény feletti kontrollt és magát a folyamat vezetését is. Itt megszűnik a felek közötti kommunikáció és a végső döntés lehetősége kikerül a kezükből. A végeredményt kötelezően el kell fogadniuk, tehát ki vannak szolgáltatva a bíróság döntésének. Akár születhet olyan ítélet vagy döntés is, amely igazából egyik félnek sem kedvez vagy éppen nem ideális. A választottbírósági megoldás esetén a feleknek még van beleszólásuk a bíró személyét illetően valamint a folyamat megszervezésében, de a döntés a bíró kezében van, és ezt el kell fogadniuk az előzőleg egyeztetett feltételek mellett. Az egymással történő kommunikáció is a felek képviselőin, ügyvédein keresztül történik, így közvetlenül nem egymással egyeztetnek, mint a tárgyalás vagy a mediáció esetében.8
1.3.3. Jogon kívüli, önkényes, esetleg erőszakos megoldások Erőszak nélküli direkt akció. Ebben az esetben mindenfajta egyeztetés, vagy tárgyalás nélkül az egyik fél önhatalmúlag lép fel, önkényesen akarja a helyzetet megoldani vagy nyomást gyakorolni a vele szembenálló félre. Például a média segítségével egy újságcikkben vagy riportban mondja el álláspontját a kialakult helyzetről úgy, hogy a másiknak nincs lehetősége védekezni, érvelni, elmondani szempontjait. Ez az eljárás
7 Crawley,John Conscructive ConflictManagement in: Kertész Tibor Mediáció a gyakorlatban Bíbor Kiadó, Miskolc, 2010. 31. o. 8 Mediation, The Art of Facilitating Settlement; Straus Institute for Dispute Resolution, Pepperdine University, School of Law; 1997. In: Dr Eörsi Mátyás-Dr.Ábrahám Zita Pereskedni Rossz! Mediáció: A szelíd konfliktuskezelés ; Minerva Kiadó Kft. 16.17. oldal
11
nem nevezhető etikusnak, mert ahogy egy latin közmondás mondja: “Audiatur et altera pars!” vagyis “Hallgattassék meg a másik fél is!” Erőszakos megoldás fizikai kényszerrel. Amikor már nem csak az etikus eljárás határait lépi túl az egyik fél, hanem önhatalmúlag bíráskodik, ami büntetendő cselekmény.9
2. 2.1.
Út a helyreállító (resztoratív) igazságszolgáltatáshoz A bosszú
Maga a bűnelkövetés és az ezzel járó következmények, szankciók az emberi társadalom megjelenésével egy időszakra tehetőek. Élhetünk bárhol és bármikor, bármilyen társadalomban, az embereknek tetteikért vállalniuk kell a felelősséget. Ez az ősidőkben, sem volt másképp. Ha valaki nem illeszkedett be a közösségbe, vagy veszélyeztette a család, vagy a törzs békéjét, szokásait nem kerülhette el az ezzel járókövetkezményeket sem. Így maga a büntetés, mint a megzavart rend visszaállításának eszköze már a primitív társadalmi közösségekben is jelen volt. Ezeket a konfliktusokat, általában az érintett felek önállóan, vagy a közösség bevonásával rendezték. Akkoriban a büntetéseket inkább a bosszú, vérbosszú vagy a megtorlás jellemezte, mintsem az igazságosság elve. Így a szankció sokszor nem volt arányos az elkövetés súlyával.10 A bosszúnak kezdetben nem volt semmiféle korlátja, így a bűnösség, a felelősség és az előbb említett arányosság teljesen ismeretlen volt. Ezzel is magyarázható, hogy a vérbosszú korlátozása szükségessé vált.
2.2
A kártérítés gyökerei: tálió-elv, kompozíció (ókor)
A büntetőjog történetében igazságszolgáltatásról azóta beszélünk, amióta a közösség, később a közhatalom kötelező erővel szabályozni kezdte a vérbosszúban kifejeződő erőszakot. Ezért egyre inkább teret hódított a „tálió-elv” alkalmazása, ami az okok kutatása nélkül ugyan, de az “igazságosság elve” alapján a sérelem orvoslását azonos kár okozásával
9 Dr. Eörsi Mátyás - Dr.Ábrahám Zita Pereskedni Rossz! Mediáció: A szelíd konfliktuskezelés ; Minerva Kiadó Kft 14.-15. oldal 10 Barabás A. Tünde: Börtön helyett egyezség? Mediáció és más alternatív szankciók Európában KJK-KERSZÖVV Jogi és Üzleti Kiadó Kft, 2004; 17-18 o.
12
oldotta meg. Tehát, “a szemet szemért, fogat fogért” elv valósult meg.11 A tálió-elvnek egy továbbfejlesztett formája volt a kompozíció, (megváltás) amely anyagi kártalanítást tett lehetővé a sértettnek vagy családjának. Amennyiben a felek megállapodást kötöttek, a tettes a bűnét pénzzel megválthatta. Így megállapíthatjuk, hogy a kártérítésnek, illetve a jóvátételnek a történelemben mély gyökerei vannak, ami akkor kezdett “gyengülni”, amikor az államok központi szerepe egyre inkább dominánssá vált.12
2.3.
A hatalom erősödő szerepe - az “állami szigor” (középkor)
A közhatalom erősödésével a középkorban egyre inkább háttérbe szorult a vérbosszú, a talio, és a composition intézménye, mivel az állam, illetve szervei fokozatosan átvették az igazságszolgáltatás feladatait. A büntetés kiszabása a végrehajtásig egyre inkább kizárólagos állami feladattá vált.13
Ez azt eredményezte, hogy a tettes-áldozat
konfliktus helyébe egyre inkább a tettes-állam konfliktus lépett. Ez az állami “monopolizmus” több következménnyel is együtt járt. Az áldozatok mindinkább háttérbe szorultak, ügyeibe közvetlenül egyre kevésbé tudtak beleszólni. Ezért hosszú évszázadokra - gyakorlatilag a XX. század közepéig - az igazságszolgáltatás mellékszereplőjévé: feljelentővé, tanúvá vált. Az eljárás központi szereplője a hatalommal szemben kizárólag a tettes volt. Így, a sértett és a sérült jogainak a helyreállítása évszázadokra feledésbe merült.14 Másik „negatív” következmény, hogy maga az állam (uralkodó), a büntető jogot és a büntetéseket úgy használta, mint saját érdekérvényesítési eszközt, így ezáltal (is) tudta a hatalmát stabilizálni, megerősíteni. Ennek következménye, hogy a középkorban a büntetések egyre keményebbé és kegyetlenebbé váltak. A X-XI. századtól a fenyítés, megtorlás és elrettentés elve jellemezte az igazságszolgáltatást. Gyakran használt büntetések voltak: a halál-, a testcsonkító-, a testi megbélyegző büntetések, a kínzás.15
11 Blaskó Béla: Magyar Büntetőjog Általános rész, tankönyv, negyedik, átdolgozott kiadás Rejtjel Kiadó Budapest - Debrecen 2010 20.-21.o. 12 Kahler F.: A bűnözés elleni harc társadalmi és jogi eszközei. Kézirat In:. : Barabás A. Tünde: Börtön helyett egyezség? Mediáció és más alternatív szankciók Európában KJK-KERSZÖVv Jogi és Üzleti Kiadó Kft, 2004 19.o. 13 Blaskó Béla: Magyar Büntetőjog Általános rész, tankönyv, negyedik, átdolgozott kiadás Rejtjel Kiadó Budapest - Debrecen 2010; 22.o 14 Barabás A. Tünde: Börtön helyett egyezség? Mediáció és más alternatív szankciók Európában KJK-KERSZÖVv Jogi és Üzleti Kiadó Kft, 2004; 24-28.o 15 Blaskó Béla: Magyar Büntetőjog Általános rész, tankönyv, negyedik, átdolgozott kiadás Rejtjel Kiadó Budapest - Debrecen 2010; 28-29.o
13
Ez rányomta bélyegét a középkorra és valószínűleg nagyban hozzájárult, hogy az időszak megkapja a „sötét” jelzőt.
2.4.
A felvilágosodás eszméjének hatása a szankciórendszerre – prevencio (újkor)
A XVII. század közepétől a felvilágosodáson át a jelentős társadalmi változásokkal együtt járt a büntetőjog jelentős átalakulása is. A reformokig az egész társadalmi rendszert, így a büntetőjogot is áthatja az elnyomáson alapuló feudális önkény, a rendi kiváltságok, a törvény előtti egyenlőtlenség. A kor meghatározó filozófusai, (pl. Lock, Hobbes), a felvilágosodás eszmerendszere, mozgalmának célkitűzései és változásai hatással voltak az egész társadalomra így a büntetőjogi elvek és intézményeinek területére is. A „szabadság-egyenlőség-testvériség” hármas jelszaván keresztül bizonyos alapjogok is megjelennek. Az emberi méltóság, az igazságosság, törvényesség, jogbiztonság. A jogbiztonságot segítette, hogy megjelentek az egységes büntetőjogi kodifikációk. A klasszikus büntetőjog alapelveit először az 1791.évi francia Code Pénal (büntető törvénykönyv) emeli törvényerőre. Meghatározó jelentőségű volt, hogy a kódex kimondja a törvény előtti egyenlőséget és tartalmazza: a “nullum crimen sine lenge”- a bűncselekményt kizárólag törvény határozza meg – elvét és a “nulla poena sine lenge, nulla poena sine crimine” - csak olyan büntetést lehessen kiszabni, amelyet a jogalkotó a törvényben már korábban meghatározott - elvét. A felvilágosodás mozgalmának célkitűzései között szerepelt a halálbüntetés jelentős korlátozása, valamint a kegyetlen büntetések (kínzás, testcsonkítás) eltörlése, amelyek eleve az alapvető emberi jogokba ütköztek., Az ilyen kegyetlen büntetésekkel szemben előtérbe helyezték a szabadságvesztést, mint büntetést.16 A modern büntetőjog egyik meghatározó alakja az olasz jogtudós, író, publicista Cesare Beccaria (1738-1794) nagyban hozzájárult, hogy a XVIII. század végétől a büntetőjog gyakorlata humanizálódott és a halálbüntetést a legtöbb európai országban jelentősen
16 Blaskó Béla: Magyar Büntetőjog Általános rész, tankönyv, negyedik, átdolgozott kiadás Rejtjel Kiadó Budapest - Debrecen 2010; 34-35o.
14
szűkítették. Az 1764-ben megjelent “Dei delitti e delle pene” művében megjelenik a megelőzés gondolata 17 Ez jelentős változás, mert nem csak a büntetőjog területére igaz, hogy egy problémát megelőzni vagy felkészülni az elkerülésére minden esetben sokkal “kifizetődőbb” mint a károkat utólag orvosolni, helyreállítani. Nem beszélve arról, ha már nem is lehet!
2.5.
Új szemlélet - alternatív vitarendezés – kárhelyreállítás A XIX. század második felétől egyre inkább a “megelőzés” és “nevelés”
eszméje kezdi jellemezni a büntetőjogot. Az alternatív vitarendezésbe, mint átfogó fogalomba beletartozik minden olyan eljárás, amely valamilyen alternatívát nyújt a bírósági eljárás mellett, vagy lehetőséget nyújt a bírósági eljárás elkerülésére. Az alternatív vitarendezés a modern jogfejlődés terméke, de maga a “békéltetés intézménye” évszázadokra nyúlik vissza, melyet szerte a világon alkalmaztak, de különösen Japánban és Kínában voltak erőteljes kulturális hagyományai. 18 Az alternatív megoldások szükségszerűek voltak, amit több tény is alátámasztott: a bűnözés növekedése, a börtönpopuláció drasztikus emelkedése, és a szabadságvesztés káros hatása a tettesre. Hosszabb időtartamú szabadságelvonás esetén, bizonyítottan személyiségromboló hatása van az elzárásnak.19 Problémaként
említhetjük
még
a
bíróságok,
illetve
az
igazságszolgáltatás
intézményrendszerének leterheltségét, nem beszélve a perek elhúzódó időtartamáról, illetve a büntetőeljárással kapcsolatos magas költségekről. Amit “igazából” a társadalom azon része fizet meg, amely jogkövető magatartást folytat. Az új megoldások és utak keresésével egyre inkább elterjed a diverzió gondolata, amely magába foglalja a büntetőeljárás szokványos állomásaitól történő eltérési módokat és egyben felöleli a tettes-áldozat egyezséget benne a mediációt is. A diverziós programok célja, hogy megpróbálják a kevésbé megbélyegző, megoldásokat előtérbe helyezni, ezzel elkerülve a büntetéshez kapcsolódó negatív hatásokat (pl.: stigmalizáló). Ezért elsősorban a bűntett hátterében húzódó konfliktus feloldására koncentrál. Egy-egy konfliktus látszólag lehet ugyan olyan, vagy nagyon hasonló , de mint tudjuk “az ördög
17 Beccaria, C.: A bűnösökről és büntetésekről. Országos pedagógiai Könyvtár és Múzeum. Budapest,1989.,Barabás A. Tünde: Börtön helyett egyezség? Mediáció és más alternativ szankciók Európában KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft, 2004; 30.o. 18 A mediáció - A közvetítői tevékenység, HVG-ORAC Lap és Könyvkiadó Kft.,2003;(Szerkesztő: Sáriné Dr.Simkó Ágnes) ,61.o. 19 Barabás A. Tünde: Börtön helyett egyezség? Mediáció és más alternativ szankciók Európában KJK-KERSZÖVv Jogi és Üzleti Kiadó Kft, 2004; 55-56,77 o.
15
a részletekben rejlik”. Ezért a probléma vagy az ellentét lehetséges, hogy más-más okra vezethető vissza. Ebből következik, hogy a hatékony megoldás a látszólag hasonló problémák ellenére más és más lehet. A diverziós programok ezt a problémát is orvosolni próbálják, mivel a konfliktusok rendezésére hajlékonyabb, előre nem rögzített szankciókat és kevésbé formalizált eljárási módokat javasolnak. Az elterelésnek ezen kívül számos más előnye is van, mint pl. a kár gyorsabb megtérülése a sértett számára, vagy az igazságszolgáltatás és büntetés-végrehajtási intézetek túlterheltségének csökkenése. 20 A szemléletváltáshoz hozzájárult, így meg kell említenünk a kriminológia egyik alkalmazott tudományát, a viktimológia szerepét is, amely a bűncselekmények áldozatainak tudományos tanulmányozásával foglalkozik. Kutatási területei többek között az áldozat viselkedése a bűncselekmény-szituáció előtt, alatt és után, az áldozat kapcsolata az elkövetővel, az áldozat közreműködése a büntetőeljárásban, a bűncselekménnyel okozott kár megtérülésének módjai a büntető igazságszolgáltatási szférában és azon kívül, az áldozatnak nyújtandó segítség formái.21 Az áldozatok szerepének növekedése így nagyban hozzájárult az alternatív büntetések iránti igények megnövekedéséhez, ezzel elősegítve és első sorban kiemelve a kárjóvátétel intézmény kialakulását.22 Európában a 70-es, USA-ban már az 50-es, 60-as évektől megjelent a két fő büntetési irányzat - a megtorló és preventív - mellett a kárhelyreállítás mint cél. Ezzel aktívan bevonva a sértettet (is) a büntető-igazságszolgáltatásba. A “resztoratív” szemlélet szakít a korábbi irányzatokkal, mivel az eljárás középpontjába nem a tettest és tettét helyezte, hanem magára az okozott probléma megoldására fókuszált.23 A közvetítői eljárásoknak számtalan változata alakult ki, melyeknek célja a fent említett költséges, hosszadalmas és autokratikus bírósági eljárás valamilyen módon történő kiváltása.
20 Barabás A. Tünde: Börtön helyett egyezség? Mediáció és más alternativ szankciók Európában KJK-KERSZÖVv Jogi és Üzleti Kiadó Kft, 2004; 58-62.o. 21 Görgényi Ilona: A viktimológia alapkérdései, Budapest, Osiris In: iurisprudentia et iure publico http://dieip.hu/2009_2_06.pdf 2013.02.18 22 Barabás A. Tünde: Börtön helyett egyezség? Mediáció és más alternativ szankciók Európában KJK-KERSZÖVv Jogi és Üzleti Kiadó Kft, 2004; 63-64.o 23 Barabás A. Tünde: Börtön helyett egyezség? Mediáció és más alternativ szankciók Európában KJK-KERSZÖVv Jogi és Üzleti Kiadó Kft, 2004; 58,77..o.
16
Ilyen közvetítői módszer a helyreállító (jóvátételi vagy resztoratív) igazságszolgáltatás, illetve a tettes-áldozat mediáció is.24 A helyreállító, jóvátételi és resztoratív kifejezések egymás szinonimájaként is alkalmazhatóak. 25 A helyreállító igazságszolgáltatás és a mediáció kifejezésnek viszont annak ellenére sem, hogy a két fogalmat az európai büntető igazságszolgáltatásban gyakran azonos értelemben és egymás szinonimájaként használják. Egyrészt a mediáció a jóvátétel egy speciális formája, így tartalmuk hasonló, de nem teljesen azonos. A két fogalom részben szűkebb, részben tágabb a másiktól. A resztoratív igazságszolgáltatás szűkebbnek tekinthető annyiban, hogy első sorban a büntetőügy lezárására fókuszál és tágabb is egyben mivel olyan “nem közvetített” lehetőségeket is tartalmaz, mint például a bíróság által elrendelt kompenzáció vagy kárhelyreállító (közérdekű) munka. A mediáció ehhez képest tágabb abból a szempontból, hogy a konfliktusokat nem “csak” kriminális
megvilágításban
vizsgálja,
hanem
tartalmazza
a
megbékélést
és
konfliktusrendezést is, valamint szűkebb, mert a megegyezést a tettes és áldozat relációjában közvetíti.26 Tehát a resztoratív igazságszolgáltatás valójában a jóvátételi igazságszolgáltatás különböző fajtáit öleli fel, míg a mediáció ezen belül elsősorban a tettes-sértett közötti viszonyra, konfliktusra koncentrál.27
24 A mediáció - A közvetítői tevékenység, HVG-ORAC Lap és Könyvkiadó Kft., 2003Szerkesztő: (Sáriné Dr.Simkó Ágnes) 61., 63.o. 25 Fellegi Borbála:Út a megbékéléshez - A helyreállító igazságszolgáltatás intézményesülése Magyarországon, Napvilág Kiadó Budapest, 2009; 25.o. 26 Miers, D.: A comparative rewiev of restorative justice and victim offender mediation in Europe. Preliminaly Report prepared for Restorative Ustice and Victim-Offender Mediation European Comission COST Acction A21, September 2003., 15. p. hivatkozva: Barabás A. Tünde: Börtön helyett egyezség? Mediáció és más alternativ szankciók Európában KJK-KERSZÖVV Jogi és Üzleti Kiadó Kft, 2004; 102-103 o. 27 Barabás A. Tünde: Börtön helyett egyezség? Mediáció és más alternativ szankciók Európában KJK-KERSZÖVV Jogi és Üzleti Kiadó Kft, 2004; 103. o.
17
3.
A helyreállító (resztoratív) igazságszolgáltatás Az európai igazságszolgáltatási rendszerben nincs egységes nyelvi megfelelője az
angolszász
“resztoratív
igazságszolgáltatás”
elnevezésnek,
így
szinonimaként
használhatjuk a helyreállító, kárhelyreállító és kárjóvátételi igazságszolgáltatás fogalmakat is.28 Évszázadokon keresztül - a büntetőjog közjogivá válásával – az-az ideológia érvényesült, hogy az állam majd képviseli a társadalmat, beleértve a sértettet is, így nem tartották fontosnak a károsult vagy áldozat szerepét különösképpen hangsúlyozni. Megállapíthatjuk, hogy az államok központi szerepe, napjainkban sem csökken, de az utóbbi évtizedekben egyre inkább felerősödött az igény az áldozatok érdekei, emberi jogai és az elkövetők alapvető jogai közötti egyensúly helyreállítása iránt. Ennek következményeként az állam az utóbbi évtizedekben egyre inkább “teret enged” és engedi beszivárogni többek között a büntetőjog területére is a különböző alternatív vitarendezési megoldásokat. Természetesen - mint oly sok más területen - ebben (is) élen járnak a fejlettebb országok, mint például Ausztrália, a nyugat-európai államok, és az USA. A resztoratív szemlélet előretörésének valószínűleg az egyik oka egyrészt, hogy több évtizedes gyakorlati tapasztalatok és kutatások bizonyítják, hogy egyre inkább az a büntetési forma eredményes és hasznos, amelyben megtalálhatók olyan elemek, amelyek egyrészről az áldozat szempontjából segítenek abban, hogy „kibeszélhesse”, feldolgozza, a vele történt negatív eseményeket, vagy valamilyen kompenzációt, jóvátételt kapjon. Másrészről, az elkövetőnek fel kell ismernie, hogy az, amit tett, az valakinek kárt okozott, és ezt valamilyen formában az ő aktív részvételével orvosolni kell. Tehát szembe kell néznie az okozott kárral és azt valamilyen formában jóvá kell tennie. Ennek okán egyre szélesebb körben kezd elterjedni, hogy a helyreállító szemlélet lehet a leghatékonyabb problémamegoldás a büntetőügyekben. Az eredményesség, és az ezzel járó pozitív hatás, a gyermek- és fiatalkorúak esetében még hatványozottabban igaz.29
28 Dr. Görgényi Ilona:Kárjóvátétel a büntetőjogban, mediáció a büntetőügyekben; HVGORAC Lap- és Könyvkiadó Kft. 2006; 39.o. 29 A mediáció - A közvetítői tevékenység, HVG-ORAC Lap és Könyvkiadó Kft., 2003; (Szerkesztő: Sáriné Dr.Simkó Ágnes) 9697 o.
18
A gyerekek, fiatalkorúak sokkal fogékonyabbak, érzékenyebbek a felnőtteknél és nevelés szempontjából nem mindegy, hogy egy hibáért, megtorló, szigorú büntetést kap, vagy van lehetősége a megbánásra, bocsánatkérésre. Utóbbi esetben szembe kell nézni a tettével illetve annak negatív következményeivel, magával az áldozattal, így nagyobb esélye van annak, hogy rájöjjön tettének súlyára. Mondhatnánk, hogy az ember igazából akkor tanul a hibáiból, ha felismeri, hogy amit tett, az helytelen. Talán ez a legjobb megelőzés.
3.1.
A helyreállító (resztoratív) igazságszolgáltatás fogalma, céljai
A helyreállító igazságszolgáltatás egy a büntetőelméletek sorában, melynek célja az áldozat, az elkövető és a közösség egyensúlyának helyreállítása oly módon, hogy ezáltal az állam büntetőjogi hatalma nem csorbul.30 Valamint egy olyan egyensúlyi helyzetet teremteni, amelyben az egyik fél (emberi) jogait nem a másik fél rovására valósítjuk meg. 31 A helyreállító igazságszolgáltatás pontos fogalmát nehéz lenne egy mondatban vagy gondolatban összefoglalni, mert az utóbbi évtizedekben folyamatosan bővül és kap más és más hangsúlyokat. Néhány, jelentősebb definíciót azért ki lehet emelni, elsőként Tony Marshallét, melyet az első hivatalos meghatározási kísérletként tartanak számon. “A helyreállító igazságszolgáltatás azon folyamat, amely során egy konkrét bűncselekmény érintettjei együttesen állapodnak meg arról, hogyan kezeljék a bűncselekmény következményeit és annak jövőre néző hatásait”32 A 2012/29 EU irányelve szerinti megfogalmazásban a helyreállító igazságszolgáltatás „bármely olyan eljárás, amelynek keretében az áldozat és az elkövető – önkéntes beleegyezésük esetén – pártatlan harmadik fél segítségével aktívan részt vehet a bűncselekmény kapcsán felmerülő kérdések rendezésében.”33
30. Bárd Petra: Helyreállító igazságszolgáltatás in: Borbíró Andrea-Kerezsi Klára (szerk.) - A kriminálpolitika és a társadalmi bűnmegelőzés kézikönyve I. - Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium, Budapest - 2009; 197,198.o. 31 Dr. Görgényi Ilona:Kárjóvátétel a büntetőjogban, mediáció a büntetőügyekben; HVGORAC Lap- és Könyvkiadó Kft. 2006 39.40.o. 32 Marshall,1996 In Fellegi Borbála:Út a megbékéléshez - A helyreállító igazságszolgáltatás intézményesülése Magyarországon, Napvilág Kiadó Budapest, 2009; 52.o. 33 Az Európai Parlament és a Tanács 2012/29/Eu Irányelve - 2. cikk (d) – „fogalommeghatározások
19
Vannak olyan megközelítések, amelyek inkább az eljárás folyamatára, mások inkább a kimenetelre helyezik a hangsúlyt. Az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) Gazdasági és Szociális Bizottsága által kiadott határozatban egyenlő hangsúlyhoz jut az eljárás és a végeredmény is, mely meghatározásokat definícióként is értelmezhetünk. “Helyreállító igazságszolgáltatási programnak nevezhető minden olyan eljárás, amely resztoratív folyamatot alkalmaz és resztoratív kimenetelt eredményez. (…) Resztoratív folyamat alatt azon eljárás értendő, amely az áldozatot, az elkövetőt (…) és bármilyen, cselekmény által érintett személyt és közösséget bevon, hogy együttesen dolgozzák ki a cselekményre adandó válaszokat és a tett következményeként kialakult problémák megoldását. Resztoratív kimenetel a resztoratív folyamat eredményeként létrejövő megállapodás. (…) E megállapodás célja az egyéni és kollektív szükségletekre történő válaszadás, a felek felelősségének feltárása, valamint a sértett és elkövető fél reintegrációja. A megállapodás tartalma vonatkozhat például a közösség számára nyújtott jóvátétel, helyreállítás, szolgáltatás biztosítására.” (ENSZ, 2002) 34 A resztoratív igazságszolgáltatás célkitűzéseit a Nemzetközi Büntetőjogi Társaság, a Nemzetközi Kriminológiai Társaság, a Társadalomvédelem és Humánus Büntetőpolitika Nemzetközi Társasága valamint a Nemzetközi Büntetőjogi és Börtönügyi Alapítvány határozta meg 1999-ben, a bűnözés megelőzéséről és a bűnelkövetők kezeléséről szóló X. ENSZ-kongresszusra való felkészülés jegyében a következőképpen:
-
az áldozat anyagi, érzelmi, és társadalmi szükségleteinek teljes figyelembevétele;
-
az elkövetők képessé tétele arra, hogy elfogadják és vállalják cselekményeik miatt a tevékeny felelősséget;
-
az elkövetők társadalomba történő integrálásával az ismételt bűnelkövetés megelőzése;
-
olyan működő közösségek létrehozása, amelyek támogatják az elkövetők és az áldozatok rehabilitációját és aktívan részt vesznek a bűnmegelőzésben.
34 Fellegi Borbála: Út a megbékéléshez - A helyreállító igazságszolgáltatás intézményesülése Magyarországon, Napvilág Kiadó Budapest, 2009; 52.-54.o.
20
-
A jogszolgáltatás eszkalációjának, vagyis a nem megoldott problémának a felsőbb szintre való terjesztésének és költségének elkerülése 35
Összefoglalva a különböző nemzetközi büntetőjogi és kriminológiai társaságok álláspontját, a resztoratív igazságszolgáltatás olyan megoldások keresését jelenti, amelyben az áldozat, az elkövető és a közösség bevonásával elősegítik az okozott sérelem helyreállítását, a kiegyezést, és a megnyugvást. 36 A többféle megközelítés és elmélet miatt a resztoratív igazságszolgáltatás fogalmát illetően jelenleg is megoszlanak a nézetek. Így nem beszélhetünk közmegegyezésről sem, de ennek ellenére megállapíthatjuk, hogy vannak olyak közös jellemzők, amelyek valamennyi kárjóvátételi igazságszolgáltatásra nézve igazak lehetnek. Ilyen közös jellemző az áldozat-orientáltság, valamint a bűncselekmény elkövetéséből eredő konfliktus kollektív megoldására való törekvés. (pl.: anyagi jóvátétel, az áldozat érzelmi szükségleteinek figyelembevétele, bocsánatkérés)
3.2.
A resztoratív szemléletű eljárás sajátosságai
A hagyományok, illetve a többféle megközelítés, elmélet miatt a resztoratív szemléletű eljárásokat nehéz lenne egy konkrét, pontosan meghatározható kategóriaként értelmezni, mivel eltérő módszerek és gyakorlatok alakultak ki a különböző kultúrákban,
társadalmakban.
(pl.:
mediáció,
konferenciamodell,
békítő-körök)
Az eljárás részleteit tekintve ezek különböznek vagy különbözhetnek egymástól, pl.: kommunikációs technikákban, a megbeszélésen résztvevők köre, moderátor szerepekompetenciája stb. Ha arra szeretnénk választ kapni, hogy egy eljárás mennyire resztoratív szemléletű, akkor ezt célszerű egy skálajellegű változóként értelmezni. Tehát arról van szó, hogy vannak bizonyos alkotóelemek, amelyek a resztoratív eljárásra jellemzőek, és ha ezek közül minél több megtalálható az eljárásban, akkor beszélhetünk “inkább resztoratív”
35 Final report. In International Association of Penal Law.10. In: Dr. Görgényi Ilona:Kárjóvátétel a büntetőjogban HVGORAC Lap- és Könyvkiadó Kft. 2006; 46.o. 36 Dr. Görgényi Ilona:Kárjóvátétel a büntetőjogban, mediáció a büntetőügyekben; HVGORAC Lap- és Könyvkiadó Kft. 2006; 44.o.
21
eljárásról, és természetesen az alkotó elemek csökkenése esetén “kevésbé resztoratív” eljárásról. A “leginkább resztoratív” szemléletű eljárásnak azok a programok nevezhetők leginkább, melyben megtalálhatjuk a következő alkotóelemeket: - Önkénesség A résztvevők (pl.:tettes, áldozat) az eljárásban való részvételt önkéntesen vállalják - Felelősségvállalás; Az elkövető felelősséget vállal illetve elismeri a tettét - Titoktartás; A folyamatban, megbeszélésben elhangzottakról más személy nem szerez tudomást - Azonos hangsúly; Az áldozat, az elkövető, valamint az érintett közösség szükségletei, azonos hangsúlyt kapnak mind anyagi és érzelmi szempontokat is figyelembe véve; - Közvetlen részvétel az érintett személyek közvetlenül vesznek részt (szemtől-szemben) a folyamatban - Megelőzés Törekvés arra, hogy az áldozat ne váljon ismételt áldozattá - Átfogó tájékoztatás A szereplők döntését átfogó tájékoztatás előzi meg a kimeneteli lehetőségekről - Mediátor/facilitátor személye A folyamatot egy képzett, pártatlan és semleges mediátor/facilitátor vezeti - A megbeszélések során feltárásra kerülnek az
eset körülményei és az elkövetéshez vezető okok,
a cselekmény másokra gyakorolt hatása,
a felmerülő szükségletek, a helyreállítás lehetőségei, és a jövőbeni konfliktus megelőzésének módjai;
- Önkéntes felajánlás az elkövetőnek lehetősége van arra, hogy önkéntes felajánlást fogalmazhasson meg, és annak segítségével tegye jóvá az okozott kárt.
22
- Lehetőség más személyek bevonásara lehetőség van az érintetteket támogató más személyek bevonására,a megállapodás kidolgozásának az érintetteken belül minél szélesebb körben való kiterjesztésére.37
3.3.
A hagyományos büntető (retributív) és helyreállító (resztoratív) igazságszolgáltatás összehasonlítása
A hagyományos és helyreállító szemlélet között számos különbséget fedezhetünk fel és talán nem nagy felelőtlenség azt leírni, hogy a két eljárás szemlélete merőben más. Természetesen ezek a különbözőségek nem azt jelentik, hogy minden összehasonlítási pontban a resztoratív igazságszolgáltatás lenne a jobb és előnyösebb, de azt mindenesetre nehéz lenne vitatni, hogy a resztoratív eljárás sokkal ember-közelibb, barátságosabb, és ezért hosszabb távon eredményesebbnek tűnhet. Az alábbi táblázatban segítségével szeretném szemléltetni, hogy melyek azok az eljárásbeli és szemléletbeli különbségek amelyek eltérnek egymástól.
A retributív és resztoratív igazságszolgáltatás összehasonlítása:38 Hagyományos (retributív)
Helyreállító (resztoratív)
igazságszolgáltatás
igazságszolgáltatás
A büntetőeljárás a felek akaratától függetlenül
Helyreállító technikára (pl.:mediáció) csak abban
megindul (hivatalból) A sértett szándékát legtöbb
az esetben kerülhet sor, ha abba az áldozat és az
esetben nem, az elkövetőét pedig egyáltalán nem
elkövető is beleegyezik.
veszi figyelembe Résztvevői jellemzően az állam képviselője (pl.:
Az elkövető, a sértett (áldozat) és a közösség, vagy
ügyész, bíró) az elkövető, sértett
a „segítők” is jelen lehetnek a megbeszélésen
A bűncselekményt úgy kezeli, mint az állam ellen
A cselekményt úgy kezeli, mint a sértett ellen
elkövetett sérelmet
elkövetett tettet.
Az eljárást szigorú, formális, kogens eljárási
Informális eljárás, a felek kontrollálják az eljárás
szabályok jellemzik, amitől eltérni nem lehet
menetét, annak aktív részesei
A résztvevő feleknek passzív szerep jut (az állam
A felek aktívan részt vesznek az eljárásban és
képviseli a büntetést, felelősségre vonást)
együtt dolgozzák ki a helyreállítás menetét, módját
37 Fellegi Borbála:Út a megbékéléshez - A helyreállító igazságszolgáltatás intézményesülése Magyarországon, Napvilág Kiadó Budapest, 2009; 55,56.o. 38 Bárd Petra: Helyreállító igazságszolgáltatás in: Borbíró Andrea-Kerezsi Klára (szerk.) - A kriminálpolitika és a társadalmi bűnmegelőzés kézikönyve I. - Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium, Budapest - 2009; 201.o.
23
A sértett jogai korlátozottak
A sértett az eljárás aktív részese
Távol tartja egymástól a gyanúsítottat és a sértettet
Az elkövető és a sértett között közvetlen párbeszéd
(nincs közvetlen párbeszéd)
- szemtől-szemben - van
A múltra összpontosít. Egy megtörtént cselek-
A jövőbe néz (arra keresi a választ, hogy az
ményt rekonstruál
elkövető hogyan teheti jóvá az okozott kárt
A hangsúly az elkövető bűnösségén van (büntetés
A cselekményt ítéli el, nem az embert aki
stigmalizálás)
elkövette.
A jog megsértése bűnösséget hoz létre
A bűnelkövetés kötelezettséget keletkeztet
A büntetőeljárás főszabály szerint nyilvános
Zártkörű, és az eljárás eredményeként létrejött megegyezés is bizalmas
Eredménye a büntetés, mely elrettent, semlegesít,
Megegyezéssel végződik, amit mind a két fél
(megelőz)
elfogad, és pozitív hozadékként nagy mértékben alkalmas prevencióra
Az elítélés következménye büntetett előélet,
Az elkövető nem lesz büntetett előéletű, és az
társadalmi stigmalizáció
ehhez fűződő hátrányos jogkövetkezmény vagy társadalmi stigmalizáció nem sújtja
A helyreállító szemlélet kialakulásának kezdeti időszakában elsősorban azok az elméletek domináltak, amelyek a helyreállító szemléletet, mintegy paradigmaváltásként értelmezték, felváltva ezzel a hagyományos igazságszolgáltatást. Napjainkban pedig megfigyelhető,
hogy
egyre
nagyobb
hangsúly
helyeződik
a
két
szemlélet
kombinálásának lehetőségeire, elősegítve az egymásmellettiség és párhuzamosság feltételeinek kialakítását. 39 Kétségtelen, hogy a két eljárás szemlélete nagyban különbözik egymástól, és az is vitathatatlan, hogy mind a két eljárásnak vannak és lehetnek előnyei és hátrányai. Mindenesetre gyakran halljuk magyar jogalkotóktól és jogalkalmazóktól
a
következő mondatot, ami tényleg jó lenne, ha a valóságban is minél hamarabb megvalósulna: “Fontos lenne, hogy az igazságszolgáltatás valóban igazságszolgáltatás és ne csak jogszolgáltatás legyen.”40
39 Fellegi Borbála:Út a megbékéléshez - A helyreállító igazságszolgáltatás intézményesülése Magyarországon, Napvilág Kiadó Budapest, 2009; 57.o. 40 Fellegi Borbála:Út a megbékéléshez - A helyreállító igazságszolgáltatás intézményesülése Magyarországon, Napvilág Kiadó Budapest, 2009. 59.o
24
A helyreállító (resztoratív) szemléletre épülő modellek
4.
Tágabb értelemben a resztoratív igazságszolgáltatás természetesen nem csak a mediácót foglalja magába, hanem többek között a közérdekű munkát, a kompenzációt, a helyreállítást és a családi konferenciát is. Szűkebb értelemben pedig három fő típust vagy modellt különböztethetjük meg. Ezek az áldozat-elkövető mediáció, a konferenciamodell, és az ítélő-körök vagy békekörök. A gyakorlati alkalmazást illetően a legelterjedtebb típus - legalábbis Európában mindenféleképpen - a mediáció, bár már történtek kísérletek a többi típus alkalmazására is (pl.:Egyesült Királyságban) és nem kizárt, hogy a jövőben ez változni fog.41
4.1.
Mediáció (áldozat-elkövető mediáció) A mediáció fogalmi meghatározásánál számos megközelítés ismeretes. A
legátfogóbbnak tekinthető az Európa Tanácsnak az R(99) 19. sz. büntetőügyekben
történő
mediációról,
mely
általános
és
ajánlása a
speciális
fogalom
meghatározást is tartalmaz. 42 A mediáció általános értelemben (nem speciális büntetőjogi megközelítésben) egy konfliktus-feloldó eljárást jelent, egy pártatlan közvetítő személy (mediátor) közreműködésével, amelynek célja, hogy egy önkéntességen alapuló megállapodást illetve egyezséget hozzon létre a felek között.43 A büntetőügyekben történő mediációt olyan eljárásként definiálja, amikor az áldozat és az elkövető szabad belátásuk szerint úgy döntenek, hogy aktívan közreműködnek a bűncselekmény következményeinek megoldásában, egy pártatlan harmadik fél (mediátor) segítségével.44 Tehát a mediáció egy olyan jog előtti közvetítési eljárás, melyben egy pártatlan „harmadik fél” közvetít és segíti a feleket a fennálló konfliktusaik kezelésében és egy 41 Tony Peters: Victim-Offender Mediation: Reality and Challenges. In:Victim-Offender Mediation in Europe (ed.:The European Forum for Victim Offender Mediation and Restorative Justice) Leuven University Press, 2000,11.o. In: Dr. Görgényi Ilona:Kárjóvátétel a büntetőjogban HVGORAC Lap- és Könyvkiadó Kft. 2006. 46.,47. o. 42Recommendation No.R(99) 19 on mediation in penal mattersand explanatory memorandum. Councilof Europe Publishing, 2000 in Dr. Görgényi Ilona:Kárjóvátétel a büntetőjogban HVGORAC Lap- és Könyvkiadó Kft. 2006 131.o. 43Recommendation No.R(99) 19 on mediation in penal mattersand explanatory memorandum17. o. In: Dr. Görgényi Ilona: Kárjóvátétel a büntetőjogban, mediáció a büntetőügyekben; HVGORAC Lap- és Könyvkiadó Kft. 2006; 131.o. 44 Appendix to Recommendation No. R(99) 19.In: Dr. Görgényi Ilona: Kárjóvátétel a büntetőjogban, mediáció a büntetőügyekben; HVGORAC Lap- és Könyvkiadó Kft. 2006; 131.o.
25
kölcsönös, mind a két fél számára elfogadható megoldás érdekében. Fontos, hogy a mediációs eljárás során a mediátor nem hoz döntéseket a résztvevők helyett, “csak” különböző technikákkal (pl.: kérdezés technika) segíti a megállapodáshoz vezető utat.45 Az áldozat-elkövető mediáció folyamatában elsődlegesen a közvetlenül érintett felek vesznek részt, „segítők” támogatóik, közösségeik csak ritkán jelennek meg.
(pl.:
Magyarországon a törvény két-két segítő részvételére ad lehetőséget) A mediációs eljárás jellemzően közvetlen (szemtől-szemben), de lehet “indirekt” is, melyben a mediátor külön-külön egyeztet a felekkel és így közvetít a felek között, elősegítve ezzel a megállapodást.46 Például ha a konfliktus mértéke ezt indokolja különtárgyalás lehetséges. A büntetőügyekben történő mediáció esetében pedig a büntetőjogi szankció alkalmazása nélkülözhetővé válik, amennyiben maga a megállapodás - mely helyreállítja a károkat és a megbékélést, - létrejön a felek között. 47 4.1.1 A büntetőügyekben alkalmazott mediáció elterjedése: A büntetőügyek formális és “hagyományos” bírói ítélkezésektől való eltérése érdekében alkalmazott mediáció az amerikai kontinensen (Kanada, USA) jelent meg először a 70es években. 48 Ennek hatására Európában a 80-as évek elején kezdete meg hódító útját. Élenjáró országok közül említhetjük az Egyesült Királyságot, ahol a büntetőeljárás különböző rendőri, ügyészi, bírói, büntetés-végrehajtási szakaszaiban széles körben elérhetőek a jóvátételi programok a fiatal- és felnőtt korúak számára egyaránt. A
resztoratív
programokra
jellemző,
hogy
a
büntetőjogba
történő
“beszivárgásukat” kísérleti programok előzték meg és a törvényi szabályozásra csak később, országonként eltérő időben került sor. Büntetőügyekben az első terület, amelyben jellemzően alkalmazásra kerültek ezek a programok, a fiatalkorúakkal kapcsolatos ügyek voltak, és fokozatosan kezdett kiszélesedni a felnőtt korúak számára is ez a lehetőség. Nem volt ez másként Norvégiában, Finnországban, vagy 45 A helyreállító igazságszolgáltatás európai jó gyakorlatai a büntetőeljárásban Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium, Budapest 2010 Szerkesztők: Gyökös Melinda, Klopfer judit, Lányi Krisztina; 100.o. 46 Fellegi Borbála:Út a megbékéléshez - A helyreállító igazságszolgáltatás intézményesülése Magyarországon, Napvilág Kiadó Budapest, 2009. 79.o. 47
Arthur
Harmann,
Jürgen
Kerner:
Victim-Offender
–Mediation
in
Germany.
An
Overview
3.o.
;
http://
www.erces.com/journal/articles/arhives/v02/v-02-05-htm 2005.09.27. In: Dr. Görgényi Ilona:Kárjóvátétel a büntetőjogban HVGORAC Lap- és Könyvkiadó Kft. 2006 .47. o. 48 Paul McCold In: Megbékélés és jóvátétel, szerkesztette: Herczog Mária Család Gyermek Ifjúság Könyvek Budapest, 2003; 62.o.
26
Németországban sem. Norvégia például 1981-ben kezdte meg a mediációs program bevezetését a fiatalok számára elindított kísérleti mediációs programjával, amit 1989ben terjesztettek ki a felnőtt korúak számára is. A mediációra vonatkozó jogszabályok néha időben sokkal később követték a kísérleti, de már alkalmazott programokat. Erre jó példa Finnország, ahol az első kísérleti program szintén fiatalkorú elkövetők bevonásával indult 1983-ban, és a jogszabályi háttér csak 2006-ban, tehát 23 évvel (!) később született meg. A mediáció elterjedése azokban az országokban jellemző, ahol megvan a jogszabályi háttér és gyakorlati használata el is terjedt, ez inkább Európa nyugati részére korlátozódik. (Skandináv országok, Németország, Franciaország, Belgium, Ausztria, Svájc) Ezzel együtt azt lehet mondani, hogy elterjedése folyamatosan bővül.49 Ez részben annak is köszönhető, hogy az Európai Unió 2001-ben minden tagállamát kötelezte arra, hogy a bűncselekmények sértettjei számára elérhetővé váljon a mediáció intézménye, és a közvetítés eredményeként létrejött megállapodás a büntetőügyekben figyelembe vehetők legyenek. 50 Magyarországon a büntetőügyekben alkalmazható mediációs (közvetítői) eljárás 2007. január 1-től került bevezetésre jogszabályi keretek között, míg szabálysértés területén 2014. január 1.-től van lehetőség erre.
4.2.
Konferencia - modell(ek) A különböző konferenciamodellek eredeteként egyrészt az új-zélandi maori
kultúrában
fellelhető
hagyományos
döntéshozatali
módszert,
az
ún.
családi
csoportkonferencia modellt illetve az Ausztráliában kidolgozott “Wagga Wagga” módszert tartják számon. Az új-zélandi modell a szociális rendszer részeként elsősorban a gyermek-és családvédelem területén alkalmazzák, míg az ausztrál módszer az igazságügy területén a rendőri szervek aktív bevonásával alakult ki. 51 A “konferenciázás” olyan eljárás, melyben az emberek egy csoportja azzal a céllal ül össze, hogy megbeszélje azokat a problémákat és az ezzel kapcsolatos kérdéseket, amelyekben érintettek egy korábban felmerült esemény kapcsán. Az eljárás hasonlít a 49 Fellegi Borbála:Út a megbékéléshez - A helyreállító igazságszolgáltatás intézményesülése Magyarországon, Napvilág Kiadó Budapest, 2009; 90.o. 50 Az Európai Unió Tanácsának a büntetőeljárásban a sértett jogállásáról szóló 2001. március 15-i kerethatározatának (2001/220/IB) 10.cikk 51 Fellegi Borbála:Út a megbékéléshez - A helyreállító igazságszolgáltatás intézményesülése Magyarországon, Napvilág Kiadó Budapest, 2009; 79.-80.o.
27
mediációhoz a főszereplők bevonásában (elkövető és áldozat), a pártatlan “közvetítő” meglétében, valamint abban, hogy a viták megoldása itt sem szakmai-professzionális alapon történik. A hasonlóságok ellenére azonban a konferencia módszer nem mediáció, mivel vannak bizonyos eltérések a két módszerben. 52 A mediációval szemben az egyik lényeges különbség abban mutatkozik meg, hogy a konferencia módszere szélesebb kört von be a döntések meghozatalába. A mediáció esetében a megbeszéléseken a mediátoron kívül jellemzően “csak” a tettes illetve áldozat van jelen, addig a konferencia-megbeszéléseken rajtuk kívül meghívást kapnak, így részt vehetnek a támogató család-, és közösségének tagjai, hatóság képviselői (rendőr, pártfogó stb.), vagy a segítő szakemberek (pl.:civil szervezetek munkatársai), valamint az érintett közösség egyéb képviselői is. Itt mindenkinek lehetősége van a vélemény-nyilvánításra, a megoldás kialakítására, ezért a közösség kiterjedt részvétele miatt ez a forma tekinthető „leginkább resztoratív” eljárásnak.53 Másik lényeges különbség, hogy a konferencia a mediációval szemben nagyobb hangsúlyt fektet a múltbéli események részletes feltárására, de „párhuzamosan” a racionális szempontok mellett legalább olyan hangsúlyos szerepe van az érzelmek kifejezésének is.54 Az érzelmek kibeszélésének és kezelésének fontos szerepe van ezekben a módszerekben, mivel ez nagyban segíti a “tényleges” kibékülést és ezáltal a hatékonyabb megelőzés is. Árnyalatnyi különbség mutatkozik még a megbeszélést levezető személy szerepét illetően is. A konferenciát egy pártatlan semleges személy, a facilitátor (“könnyítő”) vezeti le, és szerepe a mediátorral szemben kevésbé hangsúlyos. A megbeszélések elsődleges célja, hogy a felek között serkentse a kommunikációt.55 A konferencia-módszert a különböző országok más és más módon vették át hozzáigazítva saját kultúrájukhoz, viszonyaikhoz. Ezáltal számos forma és elnevezés is kialakult: “elterelő konferenciák”, “közösségi konferenciák”, “fiatalkorúak igazságügyi 52 Paul McCold In: Megbékélés és jóvátétel, szerkesztette: Herczog Mária Család Gyermek Ifjúság Könyvek Budapest, 2003 71., 62.o. 53 Dr. Görgényi Ilona:Kárjóvátétel a büntetőjogban, mediáció a büntetőügyekben; HVGORAC Lap- és Könyvkiadó Kft. 48.o. 54 Hudson et al., 1996; Masters-Roberts, 2000; Daily,2001; MacCold,2001) In: Fellegi Borbála: Út a megbékéléshez - A helyreállító igazságszolgáltatás intézményesülése Magyarországon, Napvilág Kiadó Budapest, 2009; 79.o. 55 Fellegi Borbála: Út a megbékéléshez - A helyreállító igazságszolgáltatás intézményesülése Magyarországon, Napvilág Kiadó Budapest, 2009 Fellegi 79.o.
28
konferenciája”, attól függően, hogy milyen célt szolgálnak és milyen intézményrendszer fennhatósága alatt működnek elsődlegesen az egyes jogrendszerben.56 A konferenciamodellel elterjedése jellemzően Új-Zéland, Ausztrália de a 1990es évek elejétől a világ számos országában találkozhatunk vele.(USA, Kanada, Európában: Egyesült Királyság, Belgium, Hollandia, Svédország)57
4.3.
Kör-modellek (békítő-körök, ítélő-körök)
A resztoratív igazságszolgáltatás harmadik nagyobb típusa a körmodell, mely az északamerikai és kanadai navajo indiánok törzsi hagyományaira épül. A demokratikus elveket legjobban tükröző eljárás lényege, hogy az érintett feleket, illetve közösséget minél nagyobb számú résztvevő képviselje. Éppen ezért ez a típusú eljárást sokszor nagyobb közösségek problémáinak megoldására is alkalmazzák. A mediációval és a konferenciamodellel összehasonlítva a közvetítő, vagyis a facilitátor szerepe a körmodellek esetén a legkevésbé hangsúlyos, mivel itt nem egy párbeszédsorozatról beszélünk, hanem a hozzászólás jogát mindig a “kör”-ben következő személy kapja, ezzel is alátámasztva az eljárás demokratikus jellegét. 58 Az előző két típushoz hasonlóan itt is számos megjelenési formával találkozhatunk. A körmodellek egyik speciális formája az “ítélő-körök” vagy “béke-körök”, melyek jellemzően Kanadában fejlődtek ki és elsősorban a súlyosabb ügyekre koncentrálnak. Lényege, hogy az érintetteken (elkövető, áldozat, támogatók) kívül a büntetőigazságszolgáltatás képviselőit is (bíró, ügyész, védő, rendőr) bevonják. 59
4.4.
A resztoratív módszerek összehasonlítása
Megállapíthatjuk, hogy a resztoratív módszereket a világon sokféle formában, változattal, felépítéssel, és számos területen alkalmazzák. Ezeket összehasonlítani, vagy megállapítani, hogy melyik modell milyen területen lehet eredményesebb, hatékonyabb,
56 Fellegi Borbála: Út a megbékéléshez - A helyreállító igazságszolgáltatás intézményesülése Magyarországon, Napvilág Kiadó Budapest, 2009. 80.o. 57 Paul McCold In: Megbékélés és jóvátétel, szerkesztette: Herczog Mária Család Gyermek Ifjúság Könyvek Budapest, 2003; 72.o. 58 Fellegi Borbála: Út a megbékéléshez - A helyreállító igazságszolgáltatás intézményesülése Magyarországon, Napvilág Kiadó Budapest, 2009; 81. o. 59 Restorative Justice Handbook i.m. 7. o. In: Dr. Görgényi Ilona: Kárjóvátétel a büntetőjogban, mediáció a büntetőügyekben; HVGORAC Lap- és Könyvkiadó Kft. 2006; 49.o.
29
célravezetőbb meglehetősen eltérő lehet. Befolyásolhatja egy állam, kultúrája, hagyományai, szokásai, és természetesen a jogszabályi háttere. Paul McCold az érintettek; áldozat, tettes, közösség- körének bevonásának mértéke szerint
tesz
különbséget
a
különböző
resztoratív
technikák
között.
Így
megkülönböztetünk “részben”, “nagymértékben” és “teljesen” resztoratív technikákat. Ha az eljárás csak az áldozat igényeire van figyelemmel, és kimarad a közösség és az elkövető, akkor beszélhetünk “részben” megvalósuló resztoratív technikáról. Ilyen például a bűncselekmények áldozatainak állam általi kártalanítása. Azok az eljárások, melyekbe bevonják az érintetteket, de kihagyják az érintett közösséget, ilyen az áldozat-elkövető mediáció, “nagymértékben” resztoratívnak tekinthetők. “Teljesen” resztoratív eljárásról beszélünk a “körmodell” és “konferenciamegbeszélések” esetében, amikor mindhárom - áldozat, tettes, közösség – érintett kör bevonásra kerül.60
A mediáció megvalósulása a büntetőügyekben, jogszabályi
5.
háttér Nemzetközi követelmények
5.1. A
helyreállító
igazságszolgáltatás
elterjedésében
és
a
nemzetközi
elvárások
megfogalmazásában nagy szerepe volt több tekintélyes büntetőpolitikával foglalkozó szervezetnek.61 Ezek a szervezetek már a 90-es évek végén szorgalmazták a közvetítői eljárás bevezetését a büntetőügyekben.62
5.1.1. ENSZ A 80-as évek közepétől az ENSZ számos kezdeményezéssel készítette elő a hátteret ahhoz, hogy a resztoratív igazságszolgáltatást alkalmazni lehessen a büntetőügyekben.
60 Paul McCold In: Megbékélés és jóvátétel, szerkesztette: Herczog Mária Család Gyermek Ifjúság Könyvek Budapest, 2003; 108110.o. 61 Nemzetközi Büntetőjogi Társaság, a Nemzetközi Kriminológiai Társaság, a Társadalomvédelem és Humánus Büntetőpolitika Nemzetközi Társasága valamint a Nemzetközi Büntetőjogi és Börtönügyi Alapítvány 62 Bárd Petra: Helyreállító igazságszolgáltatás in: Borbíró Andrea-Kerezsi Klára (szerk.) - A kriminálpolitika és a társadalmi bűnmegelőzés kézikönyve I. - Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium, Budapest - 2009; 209.o.
30
Ezek a kezdeményezések elsősorban az áldozatvédelem területén, valamint a fiatalkorú elkövetőkkel voltak kapcsolatosak. Az első ilyen dokumentum, amely kifejezetten a helyreállító igazságszolgáltatásra vonatkozó ajánlásokról szól, az ENSZ Gazdasági és Szociális Tanácsának 1999/26. Határozata a büntetőjogban alkalmazandó mediáció, helyreállító igazságszolgáltatási technikák fejlődéséről és végrehajtásáról. Ez a dokumentum első sorban a gyermek- és fiatalkorúak által elkövetett és a csekély súlyú bűncselekmények esetén - pl.: családi problémák, iskolai közösségi konfliktusokszorgalmazzák a mediációt vagy más resztoratív technika alkalmazását. Az ENSZ dokumentum felszólította az államokat, hogy dolgozzanak ki olyan eljárásokat és alakítsanak ki olyan környezetet, ami elősegítheti a resztoratív technikák bevezetését, és ezáltal a hagyományos büntetőeljárás alternatíváját jelenthetik a jövőben. Az ENSZ 2006-ban a helyreállító igazságszolgáltatási programról kiadott kézikönyve*63 már konkrétabb célokat és követelményeket is megfogalmaz. Ilyen például az eljáráshoz szükséges minimumfeltételek meghatározása: beazonosítható áldozat megléte, az eljárásba való önkéntes részvétel, az elkövető általi beismerés és szándék az okozott sérelem jóvátételére. Az ENSZ kézikönyv már „egyre inkább” szélesebb körben támogatja a resztoratív technikák bevezetését. Ezért hangsúlyozza, hogy a büntetőeljárás különböző (nyomozási-, vádemelési-, bírósági tárgyalási-, büntetésvégrehajtási) szakaszaiban is alkalmazható. 64
5.1.2. Európa Tanács Az Európa Tanács - mely nem az Európai Unió intézménye – keretében is számos ajánlás született, de ezek közül talán a legfontosabb, az Európa Tanács R(99)19.számú ajánlása a büntetőügyekben történő mediációról, amely magába foglalja az alapelvekről, jogi keretekről, az igazságszolgáltatásnak a mediációval kapcsolatos működési elvéről, a mediációs szolgálatok tevékenységéről-fejlesztéséről szóló ajánlásokat. 65
63 Handbook on Restorative Justice Programmes 64 Bárd Petra: Helyreállító igazságszolgáltatás in: Borbíró Andrea-Kerezsi Klára (szerk.) - A kriminálpolitika és a társadalmi bűnmegelőzés kézikönyve I. - Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium, Budapest - 2009; 209-211.o 65 Dr. Görgényi Ilona:Kárjóvátétel a büntetőjogban, mediáció a büntetőügyekben; HVGORAC Lap- és Könyvkiadó Kft. 2006; 31.o.
31
A közvetítői eljárásra vonatkozó általános elveket, amelyeket nagyrészt az ajánlás függelékének II. pontja rögzíti. Néhány fontosabbat kiemelve:
-
a büntetőügyekben csak akkor van mód mediációra, ha a felek ebbe szabad akaratukból beleegyeznek és ez a mediáció teljes időtartama alatt bármikor visszavonható.
-
a mediációs tárgyalás bizalmas jellegű, az ott elhangzottak utólag nem használhatók fel, kivéve a felek beleegyezésével.
-
a mediációt mindenki számára általánosan elérhetővé kell tenni.
-
a mediációnak a büntetőeljárás valamennyi szakaszában hozzáférhető lehetőségnek kell lennie és megfelelő autonómiával kell rendelkeznie a büntetőrendszeren belül.66
5.1.3. Európai Unió Az Európa Tanács által kiadott ajánlások az Európai Unió valamennyi tagállamára nézve irányadóak, mivel valamennyien tagjai az Európa Tanácsnak, de végrehajtásuk nem kötelező.67 Az Európai Unió viszont “képes nyomást gyakorolni” és a közösségi jog keretein belül kötelező érvényű határozatokat, rendeleteket alkotni. Ilyen az Európai Unió Tanácsának 2001/220/IB sz. kerethatározata, mely az áldozatok büntető-eljárásbeli helyzetéről szól, és tartalmaz kötelező rendelkezéseket a büntetőeljárás alatti kompenzációhoz, valamint a büntetőeljárás során történő mediációhoz. A kompenzációval kapcsolatos uniós elvárásokkal a 9. cikkben találkozhatunk, mely szerint68 minden tagállamnak meg kell tennie a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy az elkövető megfelelő kompenzációt biztosítson az áldozatnak. Illetve a büntetőeljárás során az áldozat tulajdonát képező lefoglalt vagyontárgyat haladéktalanul vissza kell szolgáltatni, amennyiben a büntetőeljárással összefüggő nyomós érv ezt nem akadályozza. 69
66 Bárd Petra: Helyreállító igazságszolgáltatás in: Borbíró Andrea-Kerezsi Klára (szerk.) - A kriminálpolitika és a társadalmi bűnmegelőzés kézikönyve I. - Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium, Budapest - 2009; 211.o 67 Bárd Petra: Helyreállító igazságszolgáltatás in: Borbíró Andrea-Kerezsi Klára (szerk.) - A kriminálpolitika és a társadalmi bűnmegelőzés kézikönyve I. - Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium, Budapest - 2009; 212.o 68 Európai Unió Tanácsának 2001/220/IB sz. kerethatározata; 2. bekezdés 69 Európai Unió Tanácsának 2001/220/IB sz. kerethatározata; 3. bekezdés
32
A büntetőügyekben történő mediáció elősegítésére pedig a 10. Cikk (1-2 bekezdésében) találhatunk előírásokat. A tagállamoknak törekedniük kell arra, hogy a büntetőügyekben a mediációt elősegítsék, mégpedig úgy, hogy az áldozat és az elkövető között létrejött mediáció során elért bármely megállapodást a büntetőügyekben figyelembe lehessen venni.70 A 2012/29. sz. Európai Uniós irányelv amely felváltja a 2001/220/IB tanácsi kerethatározatot,
tovább
erősíti
az
áldozatok
büntetőeljárásban, ezért az irányelv az áldozatok
szerepének
fontosságát
a
jogait, támogatását és védelmét
helyezi előtérbe. A büntetőeljárás keretén belül figyelembe kell venni a bűncselekmények áldozatainak személyes helyzetét, szükségleteit valamint meg kell védeni a másodlagos és az ismételt áldozattá válástól, megfélemlítéstől, valamint a megtorlástól. Ez azért különösen fontos, mert a helyreállító igazságszolgáltatás jelentős előnnyel járhat az áldozatok számára, viszont a fent említett veszélyek miatt (megtorlás, megfélemlítés) a megelőzése érdekében biztosítékokra van szükség, ezért az ilyen szolgáltatásoknál az áldozat érdekeit és igényeit kell elsődlegesen szem előtt tartani, orvosolva az áldozatnak okozott kárt és elkerülve a további károkozást. (pl.: az áldozat életkorát, az okozott trauma mértékét, az erőviszonyokban fennálló különbségeket). Érdemes megjegyezni, hogy az irányelv mindhárom resztoratív modellt megemlíti. (áldozat-elkövető mediációt, a konferencia-modellt és a körmodellt vagy békítőköröket) 71 Az irányelv célja, hogy a „bűncselekmények áldozatai megfelelő tájékoztatásban, támogatásban és védelemben részesüljenek, valamint képesek legyenek részt venni a büntetőeljárásban.” 72 Közvetve de nagyon fontos és az áldozatok érdekeit szolgálja az irányelv azon része is, amely kihangsúlyozza, hogy a büntetőeljárás során az áldozatokkal személyes kapcsolatba kerülő tisztviselők számára lehetővé kell tenni a megfelelő szakmai alap- és 70 Dr. Görgényi Ilona: Kárjóvátétel a büntetőjogban, mediáció a büntetőügyekben; HVGORAC Lap- és Könyvkiadó Kft. 2006; 3435 o. 71 Az Európai Parlament és a Tanács 2012/29/Eu Irányelve a bűncselekmények áldozatainak jogaira, támogatására és védelmére vonatkozó minimumszabályok megállapításáról és a 2001/220/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról (9),(46) bekezdés 72 Az Európai Parlament és a Tanács 2012/29/Eu Irányelve a bűncselekmények áldozatainak jogaira, támogatására és védelmére vonatkozó minimumszabályok megállapításáról és a 2001/220/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról 1.cikk,(1) bekezdés
33
továbbképzést, amivel munkájuk jobbá és hatékonyabbá válhat. Ezáltal könnyebben felismerjék például az áldozatok igényeit, szükségleteit, valamint kellő szakértelemmel tudják kezelni őket. Ez az irányelv érinti nem csak a helyreállító igazságszolgáltatásban dolgozó szakemberek körét, hanem az áldozatokkal kapcsolatba lévő rendőrségi és a bírósági személyzetet is.73 A helyreállító igazságszolgáltatás keretében igénybe vehető biztosítékokhoz való jogokat az 12 cikk tartalmazza. Az irányelv szerint a helyreállító igazságszolgáltatási tevékenységeket kizárólag az áldozat érdekében, az áldozat szabad és tájékoztatáson alapuló beleegyezése alapján lehet alkalmazni, amely bármikor visszavonható. Tehát a megállapodást csak önkéntességen alapulhat, és „főszabály” szerint a megbeszélések titkosak.74
5.2.
A büntető- és szabálysértési ügyekben alkalmazható közvetítői tevékenység jogszabályi háttere Magyarországon
A büntetőügyekben történő közvetítői eljárás lehetőségét Magyarországon a 2006. évi LI. törvény teremtette meg75, amely az 1998.évi XIX. törvényt a büntetőeljárásról és az akkor hatályban lévő Büntető Törvénykönyvet (1978. évi IV. törvény) módosította. (Az azóta használatos „új“ Büntető Törvénykönyv a 2012.C. törvény 2013. július 1.-jén lépett hatályba. (továbbiakban: Btk.)) A mediáció intézményét a büntetőeljárás folyamatába a „221/A. Paragrafus“ Büntetőeljárási törvénybe (1998.évi XIX. tv.; továbbiakban Be.) való illesztésével tette lehetővé,76ezzel a közvetítői eljárás, vagyis a mediáció a büntetőeljárás részét képezi. A Be. tartalmazza elrendelésének eljárásjogi feltételeit és következményeit. 77
73 Az Európai Parlament és a Tanács 2012/29/Eu Irányelve a bűncselekmények áldozatainak jogaira, támogatására és védelmére vonatkozó minimumszabályok megállapításáról és a 2001/220/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról (61) bekezdés 74 Az Európai Parlament és a Tanács 2012/29/Eu Irányelve a bűncselekmények áldozatainak jogaira, támogatására és védelmére vonatkozó minimumszabályok megállapításáról 12. cikk 75 Dr. Görgényi Ilona:Kárjóvátétel a büntetőjogban, mediáció a büntetőügyekben;
HVGORAC Lap- és Könyvkiadó Kft.
2006Görgényi 139.o 76 Fellegi Borbála:Út a megbékéléshez - A helyreállító igazságszolgáltatás intézményesülése Magyarországon, Napvilág Kiadó Budapest, 2009; Fellegi 200.o. 77 A kriminálpolitika és a társadalmi bűnmegelőzés kézikönyve II. 2009 * szerkesztette: Borbíró Andrea-Kiss Anna-Velez Edit – Garami Lajos szerkesztette –Kertész Tibor, Opóczky László és Törzs Edit; 263.o.
34
A büntetőügyekben alkalmazható közvetítői tevékenységről külön törvény rendelkezik, – 2006. évi CXXIII. törvény (továbbiakban Bktv.) – mely tartalmazza az közvetítői eljárás általános és részletszabályait. Többek között magába foglalja a közvetítői eljárás fogalmát, célját, az eljárás általános szabályait, a közvetítő személyével kapcsolatos előírásokat (pl.: összeférhetetlenségi szabályokat) A közvetítői eljárás (mediáció) használatának egyre szélesebb körű használatának és elterjedésének bizonyítéka, hogy 2014.január 1.-től a törvény lehetőséget ad már nem csak a büntető, hanem a szabálysértési ügyekben való használatára. A közvetítői eljárás szabályozását a szabálysértésekben a Szabálysértési Törvény (2012.évi II. tv. továbbiakban: Szabs. tv.) 82/A-82/K §-ában találhatjuk meg. Általános szabályokat, a közvetítő személyére és határidőkre vonatkozó rendelkezéseket, kizáró okokat stb. A törvényeken kívül több rendelet is kapcsolódik közvetve vagy közvetlenül a közvetítői eljáráshoz. Ilyen a 8/2013.(VI.29.) KIM rendelet a Pártfogó Felügyelői Szolgálat tevékenységéről, melyben megtalálhatunk olyan előírásokat, amelyben az ügyész, illetve a bíróság egy ügy közvetítői eljárásra utalására vonatkozó döntés meghozatala előtt pártfogó felügyelői vélemény beszerzését rendeli el. (pl.: a terhelt képes-e, vagy van-e reális esély arra, hogy a közvetítői tevékenység során jóvátegye az okozott kárt)78 A szabálysértésekre vonatkozóan pedig a 73/2013 (XII.18.) BM rendeletét említhetjük meg, amelyben a szabálysértési ügyekben alkalmazható közvetítői eljárás egyes kérdéseiről,
részletszabályairól
rendelkezik.
Például
a
közvetítő
kijelöléséről, a közvetítői megbeszélésről, az eljárás felfüggesztéséről.79
78 8/2013. (VI. 29.) K IM rendelet a Pártfogó Felügyelői Szolgálat tevékenységéről (Hatályos: 2013.07.01.) 11§ 79 73/2013. (XII.18.) BM rendelete a szabálysértési ügyekben alkalmazható közvetítői eljárás kérdéseiről
35
értesítéséről-
A közvetítői eljárás - mediáció
6. 6.1.
A közvetítői eljárás fogalma és célja
A célokat is több aspektusból fogalmazhatjuk meg. Talán a közvetítői eljárás legáltalánosabban célkitűzése lehet, hogy egy olyan alternatív módszer lehetőségét teremtse meg, a „klasszikus“ büntető eljáráshoz képest, amely az eljárásban szereplők számára minél inkább előnyösebb, hiszen csak így van esélye annak, hogy népszerűsége és használata minél szélesebb körben elterjedjen. Magának a mediációnak – mint konfliktus kezelő eljárásnak - a célja, hogy a felek feltárják valós szükségleteiket, az egymás közötti kommunikáció és a bizalom javuljon, ezáltal együttműködésre törekedjenek. Így ha ezek teljesülnek a megállapodás a folyamat egyik eredménye csupán.80 Természetesen a büntetőügyekben – mint alternatív megoldásnak - a közvetítői eljárás céljai meglehetősen sokrétűek lehetnek. Amellett, hogy a bűncselekménnyel okozott kár gyorsabb megtérülését (jóvátételét) szolgálja, a büntetőper elkerülése révén csökkentse a
büntetőeljárás
költségeit
és
az
igazságszolgáltatásban
túlterheltségét, ezáltal is gyorsítva a büntetőeljárást.
résztvevő
szervek
81
A közvetítői eljárás fogalmát és célját a Be., a Bktv. és a Szabs. tv. is meghatározza. A közvetítő tevékenységről szóló törvény és magyarázata szerint a közvetítői eljárás egy olyan konfliktuskezelő eljárás, melynek célja, hogy a bűncselekménnyel kiváltott konfliktust oly módon kezelje egy (az eljáró bíróságtól és ügyésztől) független személy bevonásával, melynek keretében egy olyan írásbeli megállapodás jöjjön létre, ami a sértett és a terhelt közötti konfliktus rendezését szolgálja, és a jövőben jogkövető magatartást segít elő.82 A törvény indokolása szerint a megállapodás akkor alkalmas a közvetítői eljárás céljának tényleges megvalósítására, ha a terhelt és a sértett önként, minden befolyástól mentesen állapodnak meg abban, hogy a terhelt milyen módon, és hogyan gyakorol jóvátételt. Az indoklás szerint a közvetítői eljárás a terhelt és a sértett érdekét is szolgálja. Ha sikeres a megállapodás, akkor a terhelttel szemben megszűnik az eljárás,
80 Kertész Tibor Mediáció a gyakorlatban Bíbor Kiadó, Miskolc, 2010. 67-68.o 81 Nagy István András - A közvetítői eljárás; http://www.debrecenijogimuhely.hu/archivum/3_2010/kozvetitoi_eljaras/#_edn53 82 Bktv. 2. § (1)
36
illetve a büntetés korlátlan enyhítésére kerülhet sor, a sértett szempontjából pedig a polgári peres eljárásnál lényegesen gyorsabb, egyszerűbb eljárásban kaphat jóvátételt.83
A Büntetőeljárásról szóló törvény (Be.) az eljárás célját a következőképpen határozza meg: “bűncselekmény következményeinek jóvátételét és a gyanúsított jövőbeni jogkövető magatartását elősegítse” és “…a gyanúsított és a sértett között - a gyanúsított tevékeny megbánását megalapozó - megállapodás jöjjön létre.”84 A Be. magyarázata kihangsúlyozza a tevékeny megbánás és a közvetítői eljárás közötti szoros kapcsolat fontosságát. Ez azt jelenti, hogy a közvetítői eljárást nélkülöző és így létrejött tevékeny megbánást megalapozó megállapodás nem eredményezheti az eljárás megszüntetését valamint a büntetés korlátlan enyhítését. Tehát az érdekelt feleknek nem elég “egymás között” megállapodniuk, szükség van az eljáró szervek felügyeletén keresztül a mediátor jelenlétére. Ennek elsősorban garanciális jelentősége van, mivel így el lehet kerülni az esetleges visszaéléseket, a sértett befolyásolásának lehetőségét, illetve a sértett helyzetének kihasználását. 85
6.2.
A közvetítői eljárás alkalmazásának előfeltételei a büntető- és szabálysértési ügyekben
A mediáció alkalmazása, az „áldozatok védelmének” szimbólumának előtérbe helyezésével
egyre
szélesebb
körben
kezd
elterjedni
Európában
és
(talán)
Magyarországon is. Ennek bizonyítéka, az ügyszámok emelkedése és az, hogy 2014. január 1-től szabálysértési ügyekben is lehetőség nyílik az alkalmazásukra. Ennek ellenére, hazánkban a népszerűsége, ismertsége, elfogadása és ezáltal a gyakorlati alkalmazása még „gyerek cipőben jár“. Az, hogy a törvény mely büntető- vagy szabálysértési ügyekben ad lehetőséget a közvetítői tevékenység alkalmazására, az országonként eltérő lehet. 83 Bktv indoklása http://www.kimisz.gov.hu/data/cms16453/2006_CXXIII_torveeny_Kozv_tev.pdf 84 Be tv. 221/A.§ (2) 85 Be. magyarázata. In: A büntető ügyekben alkalmazható közvetítői tevékenység bevezetésének tapasztalatai Magyarországon; Szerkesztette: Iványi Klára- 2008 – Budapest 40.o. http://www.tettprogram.hu/uploads/bm/b_ugyek_mediacio.pdf
37
Magyarországon a közvetítői eljárásra (mediációra) utalható bűncselekmények körét a Büntetőeljárási törvény (továbbiakban: Be.) 221/A. §(1) bekezdése illetve a Büntető Törvénykönyv (továbbiakban: Btk.) határozza meg. Szabálysértési ügyekben a törvény külön nem rendelkezik arról, hogy mely ügyekben lehet és mely ügyekben nem mediációs eljárást alkalmazni. Ezért elvileg minden szabálysértési ügyben alkalmazható a közvetítői eljárás. Büntető ügyekben viszont csak abban az esetben alkalmazható közvetítői eljárás, ha olyan bűncselekmény miatt indult a büntetőeljárás, amely: Ötévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő, és -
az élet, testi épség és az egészség elleni (Btk. XV. Fejezet),
-
az emberi szabadság elleni (Btk. XVIII. fejezet),
-
az emberi méltóság és egyes alapvető jogok elleni (Btk. XXI. fejezet)
-
a közlekedési (Btk. XXII. fejezet)
-
a vagyon elleni (Btk. XXXVI. fejezet)
-
a szellemi tulajdon elleni (Btk. XXXVII.) bűncselekmények.86
A közvetítő eljárás megindításához – büntető- és szabálysértési ügyekben egyarántszükséges hogy a -
gyanúsított a vádemelésig beismerő vallomást tegyen (büntetőügyek), eljárás alá vont személy a felelősségét ismerje el (szabálysértés)
-
vállalja, és képes is legyen a bűncselekménnyel, illetve szabálysértéssel okozott sérelmet a sértett által elfogadott módon és mértékben jóvátenni,
-
a gyanúsítottnak és a sértettnek is hozzá kell járulni az eljáráshoz.87
6.2.1. Kizáró okok a büntetőügyekben: A Btk. 29. §-ának (3) bekezdése, valamint a Be. 485/C.§-ának (3) bekezdése felsorolja azokat az eseteket is, amikor nincs helye tevékeny megbánásnak, illetve közvetítői eljárás alkalmazásának. Ezek a következők: -
többszörös vagy különös visszaeső,
-
a bűncselekményt bűnszervezetben követte el,
86 Be tv. 221/A.§ (1) 87 1998. évi XIX. törvény a büntetőeljárásról 221/A § (3) bekezdés; 2012.évi II. Szabálysértési törvény 82/A.§ (4) bek.
38
-
bűncselekménye halált okozott,
-
a
szándékos
bűncselekményt
a
szabadságvesztés
felfüggesztésének
próbaideje alatt, vagy a szándékos bűncselekmény elkövetése miatt kiszabott szabadságvesztés ítélése után, a szabadságvesztés végrehajtásának befejezése előtt, próbára bocsátás vagy vádemelés elhalasztásának tartama alatt követte el, -
korábban szándékos bűncselekménye miatt közvetítői eljárásban vett részt, és (…) az újabb szándékos bűncselekmény elkövetéséig két év még nem telt el.88
-
A katonai büntetőeljárásban a fegyveres szerv sérelmére elkövetett vagyon elleni bűncselekmény miatt nincs helye közvetítői eljárás alkalmazásának.89
6.1.2. Kizáró okok a szabálysértési ügyekben: Aki ellen korábban szabálysértési eljárás indult, az annak során alkalmazott közvetítői eljárás eredményes volt, és az eredményes közvetítői eljárás befejezésének időpontja óta egy év még nem telt el.90 Meg kell jegyezni, hogy a büntetőeljárás alatt csak egy alkalommal van helye az ügy közvetítői eljárásra utalásának.91 A Be. magyarázata szerint erre azért van szükség, mert egyrészt így ki lehet küszöbölni egy-egy eljárás elhúzásának veszélyét illetve a visszaéléseket.92 A szabálysértési ügyek közvetítői eljárásokra való utalására is hasonló rendelkezéseket ír elő a törvény, mivel a szabálysértési ügyekben is csak egy alkalommal van helye közvetítői eljárásra utalásnak.93
6.3.
A közvetítői eljárás megindításának és felfüggesztésének alapja
A büntetőeljárás felfüggesztésére és ezzel együtt az ügy közvetítői eljárásra való utaláshoz az ügyésznek (határozattal), illetve a bíróságnak (felfüggesztő végzéssel) van joga élni, a sértett vagy gyanúsított indítványára.
88 Btk. 29 § (3) 89 1998. évi XIX. törvény a büntetőeljárásról 485/C § (3) bekezdés 90 2012.évi II. Szabálysértési törvény 82/A.§ (5) bek. 91 1998. évi XIX. törvény a büntetőeljárásról 221/A (2) bekezdés 92 Be. magyarázat in: A büntető ügyekben alkalmazható közvetítői tevékenység bevezetésének tapasztalatai Magyarországon Szerkesztette: Iványi Klára- 2008 – Budapest 40.o. http://www.tettprogram.hu/uploads/bm/b_ugyek_mediacio.pdf 93 Szabálysértési törvény (2012.évi II.) 82/A. § (2) bek.
39
A “klasszikus”
büntető eljárást „főszabály szerint” legfeljebb hat hónapra lehet
felfüggeszteni.94 Azonban, indokolt esetben ez az idő meghosszabbodhat, amennyiben a közvetítői eljárás eredményes volt és a terhelt a megállapodásban foglaltak (jóvátétel) teljesítését megkezdte, de azt előreláthatóan a felfüggesztés időtartama alatt, nem tudja maradéktalanul teljesíteni. Pl.: anyagi kárjóvátétel, részletfizetése. Ebben az esetben az ügyész a vádemelést egy évtől két évig terjedő időre elhalaszthatja, illetve a bíróág a közvetítői eljárás eredményes befejezése érdekében a tárgyalást elnapolhatja.95 Tehát a közvetítői eljárásra nem csak az ügyészi, hanem a büntetőeljárás első fokú bírósági szakaszában is lehetőség van, de a törvénymagyarázat hangsúlyozza, hogy a közvetítői eljárásra utalásnak - főszabály szerint - csak a vádemelést megelőzően van helye, eszerint a tipikus előfordulása a bírósági eljárást megelőző szakasz kell,hogy legyen.96 A szabálysértési ügyekben pedig az eljárás alá vont személy vagy a sértett indítványára a szabálysértési hatóság vagy a bíróság élhet az eljárás felfüggesztésének jogával. Így a szabálysértés miatt indult eljárást határozattal vagy végzéssel legfeljebb 30 napi időtartamra lehet felfüggeszteni és az ügyet közvetítői eljárásra utalni, amennyiben kizáró okok nem állnak fenn. (pl.: felelősség elismerése)97 Kivételes és indokolt esetben (pl.: vagyoni, jövedelmi helyzet) törvény lehetőséget ad az eljárás felfüggesztésének meghosszabbítására, ami lejfeljebb plusz harminc nap lehet98
6.4.
A sikeres mediáció pozitív következménye (eljárások megszűntetése)
A mediáció sikere az eljárásban szereplő mindkét fél érdekét szolgálja, mivel a terhelt egyrészt el tudja kerülni a büntetést és az ezzel járó stigmalizálást - megbélyegzést, valamint a sértett a számára megnyugtató és elfogadható elégtételt, jóvátételt kaphat. Tehát, ha a közvetítői eljárás eredményes - megszületik a megállapodás és az abban foglaltak teljesülnek - akkor az ügyész a vádat ejti és megszünteti az eljárást, vagy vádat
94 Bktv. 6§ , Be.tv221/A § (3), Be.tv 266§ (3) 95 Be. 221/A(7) bek. ; Be. 287 § (1) bek 96 Be magyarázat
A büntető ügyekben alkalmazható közvetítői tevékenység bevezetésének tapasztalatai Magyarországon
Szerkesztette: Iványi Klára- 2008 – Budapest 40.o. http://www.tettprogram.hu/uploads/bm/b_ugyek_mediacio.pdf 97 Szabálysértési törvény (2012.évi II.) 82/A. § (4) bek. 98 Szabálysértési törvény (2012.évi II.) 82/H. § (6) bek.
40
emel és az eljárás tovább folytatódik, de a bíróság a megállapodást enyhítő körülményként veszi figyelembe.99 Az erre vonatkozó szabályozást a Büntető Törvénykönyvben mint a „tevékeny megbánás” (Btk. 29.§) intézménye találjuk meg.. A Btk. szerint, ha az elkövető a bűncselekmény elkövetését beismerte és a kárt jóvátette, akkor az a személy nem büntethető, illetve büntetése korlátlanul enyhíthető. Btk. 29.§ (1) :“nem büntethető, aki (...) vétség, vagy háromévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő bűntett elkövetését a vádemelésig beismerte, és közvetítői eljárás keretében a sértett által elfogadott módon és mértékben a bűncselekménnyel okozott sérelmet jóvátette.”100 A büntetőeljárás nem mellőzhető, de a büntetés korlátlanul enyhíthető, ha a bűncselekmény háromtól öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Ilyen esetekben az ügyben eljáró bíró „kezében” van a döntés joga, de a törvény szerint lehetősége van az ún.“korlátlan enyhítésre”101 Szabálysértési ügyekre vonatkozóan pedig, ha a közvetítői eljárás eredményes, és ennek lefolytatásáról a „közvetítő” tájékoztatta a szabálysértési hatóságot, vagy a bíróságot akkor, az eljárást határozattal meg kell szüntetni.102
6.5.
Fiatalkorúakra vonatkozó szabályok
A fiatalkorú elkövetőkre (14-18 év közötti életkor) általában véve enyhébb elbírálás vonatkozik, mint a felnőtt korúakra, és ez a “Tevékeny megbánás” intézményénél is megfigyelhető. A Btk. 107 §-a értelmében nem három (mint a felnőtt korúak esetében), hanem öt évi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntethető bűncselekmény elkövetése esetén, nem büntethető az a fiatalkorú személy, aki elkövetését a vádemelésig beismerte, és
99 Be. tv 221/A.§ (7) 100 Btk 29§(1)bekezdés 101 Btk. 29§(2)bekezdés 102 Szabs. tv. 83 § (1) bek. (j)
41
közvetítői eljárás keretében a sértett által elfogadott módon a bűncselekménnyel okozott sérelmet jóvátette. 103 Gyakorlatilag az enyhébb elbírálás a fiatalkorúak számára azt jelenti, hogy minden mediációs eljárás, ami sikeres, a büntethetőség megszűnését eredményezi. A szabálysértési ügyekben alkalmazott közvetítői eljárások esetében is tesz „kedvezményt” a szabálysértési törvény a fiatalkorúakra vonatkozóan. Ha egy fiatalkorú eljárás alá vont személy mellett olyan nagykorú személy is részt vesz az eljárásban, akivel szemben úgynevezett kizáró ok áll fenn, akkor az eljárás alá vont személyek ügyét el kell különíteni. Amennyiben a helyzet „fordított”, tehát a fiatalkorúval szemben áll fenn kizáró feltétel és a nagykorú eljárás alá vont személlyel szemben nem, akkor a közvetítői eljárást nem lehet lefolytatni.104
6.6.
A mediáció alapelvei
Természetesen, ha a mediációt büntető-és szabálysértési ügyekben alkalmazzuk, akkor magára a közvetítői eljárásra is vonatkoznak általánosságban véve a büntetőeljárás jogi, és büntetőjogi alapelvek is. (pl.: ártatlanság vélelme, tisztességes eljáráshoz való jog, kétszeres értékelés tilalma, stb.). Ezeken kívül vannak olyan alapelvek is, amelyek elsősorban és inkább a mediációs eljárásokat jellemzik, mintsem egy-egy „klasszikus” büntető ügyet.
6.6.1. Opportunitás elve Találhatunk olyan büntetőjogi alapelvet is, amely nem éppen “harmonizál” a mediáció szellemiségével, céljaival. Ilyen például a „legalitás elve”, amelynek értelmében minden bűncselekmény elkövetője büntetendő. Ennek az elvnek a “szöges ellentéte” az „opportunitás elve”, melyet első alapelvként is említhetnénk nemcsak a mediációs eljárások, hanem általában az elterelő megoldások jellemzőjeként. Az opportunitás elve szerint a jogrendszer nem írja elő kötelező érvényűként valamennyi bűncselekmény szankcionálását, hanem figyelemmel van a célszerűségre, közérdekre, a hasznosságra, az áldozatok érdekeire is. Erre a rendszerre épül többek között az USA, Anglia
103 Btk. 107§ 104 Szabs. tv. 82/B § (3) bek.
42
eljárásjoga, így nem véletlen, hogy az áldozat-elkövető kiegyezési programok is innen terjedtek el.105
6.6.2. Önkéntesség és egyenrangúság elve Az önkéntesség elve egyrészt azt jelenti, hogy az érdekelt felek önszántukból vállalják a mediációs eljárást, a hozzájárulásukat nem lehet “tisztességtelen eszközökkel” (zsarolás, kényszerítés) megszerezni. Sem a büntető igazságszolgáltatásban résztvevő hatóságok, sem az érdekelt felek egymásra “nyomást” nem gyakorolhatnak.106 Másrészt, a felek az önkéntes
hozzájárulást
a
közvetítői
eljárás
teles
időtartama
alatt
bármikor
visszavonhatják, ha úgy érzik, hogy ez nem az érdeküket szolgálja. Ezzel a döntéssel természetesen a büntető vagy szabálysértési eljárás visszakerül a „klasszikus” eljárás medrébe. A mediációban - mivel egy konfliktus kezelő eljárás -, nem beszélhetünk aláfölé rendelt viszonyról. Itt a résztvevők egyenrangúak. A magyar büntetőjogi szabályozás Bktv. erre vonatkozó rendelkezése szerint “A közvetítői eljárás csak a sértett és a terhelt önkéntes hozzájárulásával folytatható le…” valamint az eljárásban résztvevő felek egyenrangúak és “…bármikor visszavonhatják a részvételre vonatkozó hozzájárulásukat.”107 A büntetőügyekben alkalmazott mediáció esetén azért meg kell jegyeznünk, hogy az önkéntesség „relatív”, mivel ebben az esetben a mediáció egy „pozitív” alternatívája lehet egy elhúzódó, és bizonytalan kimenetelű büntetőeljárásnak.108
6.6.3. Titkosság vagy titoktartás elve Fontos követelmény a mediációs eljárások esetén, hogy a megbeszélések során elhangzott “bizalmas” információk titokban maradjanak. A titoktartás ellenére, ha a mediáció során elhangzottak alapján komoly bűncselekmény elkövetésének gyanúja
105 Dr. Görgényi Ilona:Kárjóvátétel a büntetőjogban, mediáció a büntetőügyekben; HVGORAC Lap- és Könyvkiadó Kft. 2006;150-151 o. 106 Dr. Görgényi Ilona:Kárjóvátétel a büntetőjogban, mediáció a büntetőügyekben; HVGORAC Lap- és Könyvkiadó Kft. 2006 156.o. 107 Bkt.v 7§ (1) 108 Terjék Miklós, A büntetőügyi mediáció néhány módszertani sajátossága Magyarországon 2013. Publikáció - Jogi Fórum ;http://www.jogiforum.hu/files/publikaciok/terjek_miklos__a_buntetougyi_mediacio_nehany_modszertani_sajatossaga_magyarorsza gon[jogi_forum].pdf; Kertész Tibor Mediáció a gyakorlatban Bíbor Kiadó, Miskolc, 2010. 70.o
43
merülne fel, akkor a mediátornak kötelessége a megfelelő hatóság, illetve érintett személy tudomására hozni ezt.109 A magyar jogszabály erre vonatkozó rendelkezéseit a büntetőügyekben
Bktv.,
szabálysértési ügyekben pedig a Szabs. tv. tartalmazza, mely szerint:“A közvetítőt (…) titoktartási kötelezettség terheli minden olyan tényre, adatra és körülményre vonatkozóan, amelyről közvetítői tevékenységével összefüggésben szerzett tudomást.” Ez a titoktartási kötelezettsége a közvetítői tevékenység megszűnése után is fennáll.”110 A titoktartási kötelezettség a megbeszélésen részt vevő minden személyre kiterjed (az érintett résztvevőkre, képviselőkre, segítőkre) és erre a megbeszélés elején figyelmeztetni is kell a részvevőket. Amennyiben a megbeszélésen külső megfigyelő (hallgató, más szakember, újságíró) vesz részt, őket titoktartási nyilatkozat aláírására kell kérni. 111 A titoktartás nagyon fontos garanciális eleme a mediációnak. Ha a felek tudják, hogy amit elmondanak az a mediációs szoba falai között marad, azzal „visszaélni” nem lehet, akkor valószínűleg őszintébben, nyíltabban tudnak egymással kommunikálni, és esetleg még a kényesebb információkat is megoszthatják egymással, ami nagyban segítheti a konfliktus elmozdulását, megoldását. Ezt a garanciát a törvények is „elősegítik”, mivel a gyanúsítottnak és a sértettnek a közvetítői eljárás során tett cselekményre vonatkozó nyilatkozata bizonyítási eszközként nem használható fel, valamint a közvetítői eljárás eredményét nem lehet a gyanúsított terhére értékelni.112, Ezen túlmenően segíti a megállapodást az is, hogy a közvetítői eljárás keretein belül létrejött megállapodás – a közvetítői eljárás célján túlmenően – más joghatás kiváltására nem alkalmas.113
6.6.4. Pártatlanság – függetlenség - semlegesség elve A pártatlanság egyrészt arra vonatkozik, hogy a közvetítőnek a mediáció során az érintett felekkel “egyenlő távolságot” megtartva kell levezetnie a megbeszéléseket. Nem
109 Dr. Görgényi Ilona: Kárjóvátétel a büntetőjogban, mediáció a büntetőügyekben; HVGORAC Lap- és Könyvkiadó Kft. 2006 157.o. 110 Bktv. 3§ (5,6) bekezdés; Szabs. tv. 82/D § (4) bek. 111 Ügymenetmodell – Közvetítői eljárás (mediáció) - 2008 július 1. , 11.o. 112 Be. tv 221/A.§ (5) bekezdés; Szabs. tv. 82/H § (7) bek. 113 Bktv. 14§ (1) bekezdés; Szabs. tv. 82/H § (8) bek.
44
lehet elfogult, részrehajló egyik féllel szemben sem. Tanácsot, szubjektív véleményt, javaslatot nem adhat, és állást sem foglalhat sem az egyik - sem a másik oldalon. Vannak természetesen olyan objektív összeférhetetlenségi tényezők is, amelyek eleve kizárják annak a lehetőségét, hogy a közvetítő elfogult lehessen bármelyik féllel szemben. A kizáró okokat a törvények pontosan meghatározzák. Ilyenek lehetnek pl.: Közvetítőként nem járhat el, aki az ügyben eljáró bíró, ügyész illetve az érintettekkel, rokoni-, baráti kapcsolatban van, vagy az ügyben mint tanú, szakértő, szaktanácsadó vett részt stb.114 Valamint a közvetítőnek nem csak az érintett felektől, hanem az ügyben eljáró hatóságoktól, bíróságtól, ügyészségtől is függetlennek kell lennie. A semlegességgel kapcsolatban viszont meg kell jegyezni, hogy a gyakorlatban találkozhat a mediátor olyan ügyfelekkel is, akiknek „több” segítségre van szüksége ahhoz, hogy magában a mediációs folyamatban hatékonyan részt tudjon venni, szükségleteit megfelelő módon tudja feltárni. Tehát, a mediátornak segítséget kell adni ahhoz, hogy „képessé” tegye a gyengébb felet a folyamatban való részvételre. Ha ilyen eset előfordul, akkor ezt természetesen nem azt jelenti, hogy a mediátor ettől még pártatlan lenne. Ezt természetesen anélkül kell véghez vinni, hogy a „gyengébb” fél mellett állást foglalna.115
6.7.
A közvetítői eljárásra (mediációra) vonatkozó követelmények és szabályok
Abban az esetben, ha Magyarországon egy büntető- vagy szabálysértési ügyben közvetítői eljárásra kerülne sor, akkor ennek a levezénylését és mediálását, az illetékes pártfogó felügyelői szolgálatnál dolgozó pártfogó felügyelők látják el.116 (A büntetőügyekben a törvény117 lehetőséget ad arra, hogy a Pártfogó Felügyelői Szolgálatként kijelölt szervvel szerződésben álló ügyvédek is eljárhatnak, de ez a gyakorlatban egyáltalán nem jellemző és meglehetősen ritka esetben fordul elő.) A törvény indoklása szerint a mediációs eljárás lefolytatásáért az állam részéről az Igazságügyi Hivatal (Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal) felel. Erre az állami szerepvállalásra azért van szükség, mert a büntetőügyekben alkalmazható közvetítői 114 Bktv. 4§(1) bekezdés; Szabs. tv. 82/D § (5)-(10) bek. 115 Kertész Tibor Mediáció a gyakorlatban Bíbor Kiadó, Miskolc, 2010. 68-69.o 116 Bktv 3§ (1) bek., Szabs. tv. 82/D§ (1) bek. 117 Bktv 3§ (1) bek.
45
tevékenység szorosan kapcsolódik a büntetőeljáráshoz, ezért az egységes eljárás garanciája érdekében szükséges, hogy az eljárás mögött egy állami intézményrendszer álljon. Valamint a hivatalban dolgozó pártfogó felügyelők hivatásuknál fogva kellő tapasztalattal, kapcsolatteremtő képességekkel rendelkeznek, ugyanakkor „függetlenek” az ügyben eljáró bíróságoktól, ügyészségektől.118 Pártfogó
Felügyelői
Szolgálat
szakmai
felügyeletét
országos
hatáskörben
a
Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Igazságügyi Szolgálata látja el, a pártfogó felügyelői feladatokat pedig a megyei kormányhivatalokba integrált Igazságügyi Szolgálatok végzik.119 A mediációs tevékenységet csak azon pártfogó felügyelők, végezhetik, akik a felsőfokú végzettségük mellett a jogszabályban meghatározott továbbképzésen mediátor képesítést szereztek. 120 Fontos szerepe lehet magának a közvetítői eljárást megelőző (esetleges) pártfogó felügyelői véleménynek, amit az ügyész kérhet, abból a célból, hogy tájékozódjon és információt kérjen az “érintettekről”. Van-e reális esélye a megegyezésnek, érdemes-e egyáltalán megindítani a mediációs eljárást? Ez azért is fontos, mert az ügyésznek (illetve bírónak) a felek kérésére nem kötelező minden esetben megindítani az eljárást, tehát van mérlegelési jogköre.121
6.7.1. A közvetítői eljárásban résztvevőkre vonatkozó előírások A mediátor Mivel a mediáció egy konfliktuskezelő eljárás, ezért gyakran előfordulhat, hogy a mediátornak olyan problémákkal kell szembenéznie, illetve segítenie a megállapodást, aminek a gyökerei több évre vagy akár évtizedekre nyúlhatnak vissza. Pl.: családi, közösségi, szomszédi, munkahelyi konfliktusok, viták. Ahhoz, hogy a mediátor igazán hatékonyan tudjon dolgozni, és munkájában sikeres legyen, a jogszabályi feltételek mellett rendelkeznie kell szakmai felkészültséggel és bizonyos belső tulajdonságokkal. Ezek segítik abban, hogy a kemény jogi viták helyett egy lazább, élet- és ember közelibb viszonnyá tudja átalakítani a felek közötti kommunikációt, és ez által jobban 118 Bktv. 3§ (1) tv. indoklása 119 Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Igazságügyi Szolgálata- Pártfogó felügyelői tevékenység; http://www.kimisz.gov.hu/alaptev/partfogo 120 19/2003 (VI.24.) IM rendelet 3§ 121 Ügymenetmodell-Közvetítői eljárás (mediáció) – 2008 július 1. 36.o.
46
elő tudja segíteni a felek közötti megállapodás létrejöttét. A közvetítői eljárás hatékonyságát, eredményességét nagyban lehet növelni egy-egy „ügyes” kérdéssel a megfelelő időben. Persze néha még ez sem elég garancia a sikerre. A gyakorlatban igaz túlnyomórészt nem ez a jellemző - előfordulhatnak olyan ügyfelek is, akik ugyan azzal a szándékkal mennek el a mediációs eljárásra, hogy megállapodjanak az adott ügyben, de olyan makacsul ragaszkodnak az álláspontjaikhoz, hogy semmilyen „eszközzel”, (mediációs technikával) nem lehet őket kimozdítani a „szerepükből”. A hatékony tevékenységhez ezért nélkülözhetetlenek az alábbi tulajdonságok: -
emberismeret, objektivitás, tárgyilagosság
-
megfelelő kommunikációs készség,
-
egyenrangúság (az eljárás során nemcsak a terhelt és a sértett, hanem maga a közvetítő is egyenrangú)122
-
szakmai felkészültség (a jogszabályok, illetve olyan mediációs technikák ismerete, amely a feleket a versengő magatartásból a problémamegoldó magatartás felé tereli)123
Sértett – terhelt – segítő(k)- jogi- és törvényes képviselet A közvetítői eljárásban „alap esetben” a mediátoron kívül, az érintett sértett(ek) és a terhelt(ek) van(nak)
jelen a megbeszélésen.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy a
mediációban más személyek „abszolút” nem vehetnek részt. A jogszabály lehetőséget biztosít egyrészt jogi képviselő jelenlétére, illetve büntető ügyek esetében a sértett és a terhelt is megnevezhet két-két általuk kiválasztott személyt (pl.: segítőt, hozzátartozót, barátot), akik jelenlétükkel és esetleges hozzászólásukkal segíthetik a megállapodást. Ha az ügy körülményei indokolják, akkor a közvetítő bevonhat az eljárásba szakértőt is.124, Fontos tisztázni, hogy a jogi képviselő szerepe és “súlya” nem azonos a “hagyományos” bírósági eljárásokban ismertekkel. Ha a megbeszélésen jogi kérdések merülnek fel, abban kifejtheti a véleményét az ügyvéd, de feladata nem terjed(het) ki a fél érdekeinek képviseletére, valamint a szerepének átvételére. Megállapodás aláírására nem jogosult,
122 A közvetítői eljárás Nagy István András http://www.debrecenijogimuhely.hu/archivum/3_2010/kozvetitoi_eljaras/#_edn68 123 Kertész Tibor Mediáció a gyakorlatban Bíbor Kiadó, Miskolc, 2010. 55.o 124 Bktv. 7§ (3),(4) bekezdés; Szabs. tv. 82/E .§ (3) bek.
47
mivel a mediációs eljárás lényegi eleme “ha ott van az ügyvéd - ha nincs”, annak elősegítése, hogy első sorban a sértett és a terhelt kommunikáljon egymással.125 Ha a felek élnek a törvény adta lehetőségükkel és bevonnak az eljárásba - nem csak közvetlenül őket érintő - “külső” személyeket is, akkor a mediációs eljárásban ezzel megjelenhetnek az ún. “konferenciamodell” elemei is. Törvényes képviselet: Abban az esetben, ha a sértett korlátozottan cselekvőképes (pl.:fiatalkorú), a közvetítői eljárásban a törvényes képviselő részvétele kötelező. Amennyiben a sértett cselekvőképtelen (pl.: kiskorú), a közvetítői eljárásban nem vehet részt, és helyette a törvényes képviselője jár el. 126 A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy ezekben az esetekben a törvényes képviselő részvételétől nem lehet eltekinteni sem megbeszélésen, sem pedig a megállapodás megkötésekor, amit aláírásával is el kell látni.
6.7.2. Határidők a közvetítői eljárásban A közvetítői eljárás egyik nagy előnye a hagyományos büntetőeljáráshoz képest a gyorsaság. Ezt kihasználva, a jogszabály viszonylag szűk határidőket állapít meg az eljárás megindítására, és a befejezésére is. A büntető ügyekben eljáró mediátor az eljárást elrendelő határozatnak az illetékes pártfogó felügyelői szolgálathoz érkezését követő 15 napon belül ki kell kitűzni az első közvetítői megbeszélés időpontját. A megbeszélés „fő szabály” szerint a hivatal egy erre a célra kialakított helyiségében történik, amitől csak indokolt esetben lehet eltérni. Az első megbeszélésre történő idézésben
a
feleket
röviden
tájékoztatni
kell
az
eljárás
lényegéről,
jogi
következményeiről, valamint jogaikról, kötelezettségeikről. A 15 napos határidő az első eljárás kitűzésére és nem a megtartására vonatkozik. A törvény indoklásában is megtalálhatjuk, hogy a közvetítői eljárás nem lehet a büntetőeljárás elhúzódó és céltalan egyezkedés eszköze, éppen ezért a közvetítői eljárást úgy kell megszervezni, hogy azt az első közvetítői megbeszéléstől számított három hónapon belül be lehessen fejezni.127 A szabálysértési ügyekben történő mediáció esetében a határidők sokkal szűkösebbek. Ezekben az esetekben a mediátornak úgy kell megszervezni a közvetítői eljárást, hogy 125 Ügymenetmodell-Közvetítői eljárás (mediáció) – 2008 július 1. 21.o. 126 Bktv. 8§(1) bekezdés; Szabs.tv. 82/E § (4) bek.; Be. 459§ (3) bekezdés 127 Bktv 9§ (1),(2),(3),(4) bekezdés
48
azt be lehessen fejezni a szabálysértési eljárás felfüggesztésének időtartamán belül. Tehát a mediátornak 30 napja van az idézésre, meghallgatásra, valamint a megállapodást tartalmazó okirat eljuttatására a hatósághoz, vagy bírósághoz. Ezen belül a törvény az első megbeszélés időpontját is meghatározza, ami a közvetítői eljárás megindulásától számított 15 nap. Ha indokolt, akkor a határidők betartása mellett van lehetőség további megbeszélésre is.128 Amennyiben az érintett felek a „közvetítői idézésre” nem jelennek meg, vagyis mulasztás történik, akkor ennek következményei jóval enyhébbek, mint a “hagyományos” büntető- illetve szabálysértési eljárásban. Egyrészt a közvetítői eljárás a felek önkéntes részvételi szándékán alapul, így semmiféle kényszerítő eszközt nem lehet alkalmazni a meg nem jelenő féllel szemben. Másrészt azt is el kell kerülni, hogy az eljárás a felek mulasztása miatt elhúzódjon. Első, nem igazolt mulasztás esetén - miután a mediátor tisztázta a meg nem jelenés körülményeit, valamint azt, hogy az eljárás lefolytatásának nincs akadálya, akkor - a közvetítő új időpontot tűz ki és erre ismételten idézi a feleket. Amennyiben ismételt mulasztás történik, tehát a terhelt vagy a sértett a következő időpontra sem jelenik meg és előzetesen nem jelezte, ha ez nem lehetséges, az akadály megszűnése után nyomban alapos indokkal nem igazolta, akkor az eljáráshoz való hozzájárulását visszavontnak kell tekinteni.129 Szabálysértési ügyekben alkalmazott közvetítői eljárás során, ha valamelyik fél a kézbesített idézés ellenére nem jelenik meg, és ezt előzetesen, vagy ha nem lehetséges az akadály megszűnése után nyomban nem igazolja 3 munkanapon belül, akkor ezt úgy kell tekinteni mintha a hozzájárulását visszavonta volna.130
6.7.3. A közvetítői megbeszélés A közvetítői eljárás lefolytatásának szabályai közel sem olyan szigorúak, mint a büntetőeljárás perrendi szabályai. 131
128 dr. Maletics Balázs A szabálysértési közvetítői eljárásról, az ismételt elkövetésre vonatkozó szabályokról és az elzárásra átváltoztatás egyes kérdéseiről – Publikáció – Jogi Fórum (2014. szeptember 29.) http://www.jogiforum.hu/files/publikaciok/maletics_balazs__a_szabalysertesi_kozvetitoi_eljarasrol[jogi_forum].pdf ; Szabs.tv. 82/F.§ (1), 82/G.§ (1) bek. 129 Bktv 10§(1),(2),(3) bekezdés 130 Szabs.tv. 82/F.§ (2) bek. 131 Bktv. indoklása
49
Mint már az előzőekben említve volt, a megbeszélést vagy megbeszéléseket rendszerint a pártfogó felügyelői szolgálat hivatali helyiségében kell megtartani. Amennyiben a mediátor indokoltnak tartja, akkor ettől eltérően is dönthet.132 A mediációs ülés helyszínének kiválasztásakor ügyelni kell arra, hogy a megbeszéléshez zavartalan körülményeket kell biztosítani. (pl.: a szobába a megbeszélés alatt nem mehet be más személy, nem szólalhat meg telefon, stb.) A közvetítői megbeszélés kezdetekor - bevezetőben - a mediátor ellenőrzi a felek személyazonosságát, valamint tájékoztatást ad az eljárás következményeiről, illetve elmondja jogaikat, kötelezettségeiket. 133 A mediáció bevezetőjében fontos bizonyos információkat megosztani az ügyfelekkel, hogy az esetleges félreértéseket elkerüljük a továbbiakban. 134 -
A mediátornak tájékoztatni kell az ügyfeleket a saját szerepéről az eljárásban. Nem hozhat a felek helyett döntést, nem adhat tanácsot és véleményt sem formálhat, még kérdés formájában sem az ügyben.
-
a mediáció céljára is ki kell térni, de ügyelni kell, hogy ne a megállapodás létrejöttét nevezzük meg elsődlegesen célként, hanem a kialakult konfliktushelyzet
kezelését.
Amennyiben
ez
sikerül,
akkor
ennek
eredményeképpen létrejöhet a megállapodás, amelyet a mediátor rögzít írásban. -
Mindenképpen ki kell térni az önkéntességre, ami visszavonható, ha bármelyik ügyfél úgy gondolja, hogy nem az érdekét szolgálja az eljárás.
-
A titoktartás fontos szempont, mivel ez magával a mediációs folyamattal és a mediátorral szembeni bizalmat szolgálja. A feleknek meg kell érteniük, hogy ami a mediáció során elhangzik, azt bizalmasan kezeljék.
-
A mediáció várható időkeretét is célszerű tisztázni. Általános tapasztalat, hogy nem érdemes egy mediációs ülést három óránál tovább tartani, mivel a felek elfáradhatnak, emiatt problémamegoldó képességük, figyelmük kreativitásuk csökken ennyi idő eltelte után. Ha a mediátor úgy ítéli meg, hogy a felek „jó úton” járnak a konfliktusuk megoldásában, de három óra elteltével még nincs „küszöbön” a megállapodás, akkor célszerű egy újabb megbeszélést összehívni.
132 Bktv. 9§ (2) bekezdés 133 Bktv. 11§ (1) bekezdés 134 Kertész Tibor Mediáció a gyakorlatban Bíbor Kiadó, Miskolc, 2010. 128-131 o
50
-
A bevezetőben célszerű kitérni egy esetleges különtárgyalás lehetőségére, mint a mediáció egy speciális technikájára. Ez egy esetleges lehetőség arra, ha a mediátor úgy érzi, hogy a kommunikáció valamilyen oknál fogva megakadt a felek között és segítheti az elmozdulást, ha külön-külön (is) beszélne a felekkel.
Ezeken kívül a bevezetőben a mediátornak nem szabad megfeledkeznie bizonyos „viselkedési szabályok” rögzítéséről sem. Ez nagyban segítheti egyrészt a mediációs folyamatot (nem csörög a mobiltelefon), illetve a mediátornak hatékony eszköze lehet arra az esetre, ha a megbeszélés hangvétele kezdene „eldurvulni”. Jellemzően három szabályt lehet felsorolni, amit a résztvevő feleknek el kell fogadniuk.135 -
mobiltelefon kikapcsolása
-
sértő kifejezések használatának tilalma
-
egymás végighallgatása
A bevezető után kerülhet sor a sértett és a terhelt meghallgatásra. A megszakítás nélküli idő biztosításával mindkét félnek lehetősége van külön-külön, hogy kifejthesse az üggyel kapcsolatos álláspontját, mondanivalóját, nézeteit oly módon, hogy a másik fél ebbe nem szólhat bele. “Főszabály” szerint a meghallgatás a sértettel kezdődik, de indokolt esetben ettől el lehet térni, ha a felek között az egyik láthatóan „gyengébb” nehezebben kommunikál, zárkózottabb, vagy „alá-fölé” rendelt „főnök-beosztott” viszony áll fenn közöttük. Pl.: ha a terhelt a beosztott és a sértett egy igazgató, nem biztos, hogy segítené a kommunikációt az, ha a mediáció „jóformán még el sem kezdődött” de a „főnök” már lehordja az alkalmazottat ráadásul ha tettét egyébként is szégyelli. Miután mindkét fél elmondta a kialakult konfliktusról a véleményét, álláspontját azután kezdődhet meg az eszmecsere, vagyis a kommunikáció a két fél között. Itt a mediátornak a legfontosabb szerepe abban rejlik, hogy különböző technikákkal segítse a feleket abban, hogy a valódi problémák, „érzelmi szükségletek” felszínre kerüljenek, ha a kommunikáció megakadna segítse azt tovább vinni. A mediátor a közvetítői megbeszélésről közvetítő feljegyzést készít, amelyben az ügy lényeges mozzanatainak, illetve adatainak a dokumentálása történik. (az ülésen résztvevők neve, a megbeszélés 135 Kertész Tibor Mediáció a gyakorlatban Bíbor Kiadó, Miskolc, 2010. 131.-132 o.
51
helye, időtartama, az eljárást végző pártfogó tevékenység megnevezése, ügyszám, újabb megbeszélés időpontja,stb.).136
6.7.4. A megállapodás “A közvetítői eljárásban a megállapodás akkor jön létre, ha a sértett és a terhelt között a bűncselekménnyel okozott kár megtérítésében vagy (…) egyéb módon való jóvátételében azonos álláspont alakul ki.”137 A törvény indoklása szerint a megállapodásnak vannak korlátai, amit a közvetítőnek kell vizsgálnia. A vállalt kötelezettségeknek meg kell felelniük a jogszabályoknak, tehát azokat nem sértheti. Valamint ésszerűnek, végrehajthatónak kell lenniük, nem lehet aránytalan, és nem ütközhet a jó erkölcsbe. A sértett és a terhelt megállapodhatnak úgy, hogy a megállapodással egyidejűleg sor kerül a jóvátételre. (pl.: bocsánatkérés). Amennyiben a sértett beleegyezik, hogy a megállapodás végrehajtása több mozzanatban történjen (pl.: anyagi jóvátétel esetében több részletben fizetik meg a kárt), akkor a jogszabály erre lehetőséget ad. Ebben az esetben nem szűnik meg az eljárás, és az ügyész elhalaszthatja a vádemelést.138 A megállapodás tartalmát tekintve a jóvátétel típusai a következők lehetnek; melyek teljes mértékben a résztvevő felektől függnek :
-
anyagi jellegű jóvátétel: elsősorban pénzbeli juttatások a sértett részére
-
bocsánatkérés: ebben az esetben a jóvátétel nem terjed tovább a bocsánatkérésén, megbánás tanúsításán
-
Nem anyagi jellegű jóvátétel: ennek a skálája széles lehet, ilyen például a szimbolikus gesztusgyakorlás (pl.: ajándék), eredeti állapot visszaállítása (pl.: lopás, rongálás esetén) vagy olyan - általában balesetek után fellépő – szükséglet kielégítése, amely az életvitelben fellépő nehézségek könnyítésére irányul pl.: az áldozat orvosi- rehabilitációs kezelésre való eljuttatása.139
136 Bktv. 12 § (1),(2),(3) bekezdés; Ügymenetmodell-Közvetítői eljárás (mediáció) – 2008 július 1. 44.o 137 Bktv. § (1)bekezdés 138 Bktv. 13§ (1-5) bek., Be. 221/A (7) bekezdés 139 A büntető ügyekben alkalmazható közvetítői tevékenység bevezetésének tapasztalatai Magyarországon; Szerkesztette: Iványi Klára- 2008 – Budapest 87-90.o. http://www.tettprogram.hu/uploads/bm/b_ugyek_mediacio.pdf
52
Amennyiben a megállapodás megszületik, tehát a mediácó eredményes volt akkor az ügyész az eljárást megszünteti, illetve ha nem történik megállapodás, illetve a terhelt nem teljesít (pl.: részletfizetés mulasztása esetén), akkor az ügyész vádat emel és ezt követően a bíróság folytatja az eljárást. Ha a megállapodás szerint a terhelt részletekben vagy járadékszerűen teljesít, akkor ennek tényleges megvalósulását a pártfogó felügyelői szolgálat ellenőrzi.140 A megállapodásról mind büntető- és szabálysértési ügyekben történő mediáció esetében okirat készül, mely az érintett felek aláírása után közokiratnak minősül. Ennek ellenére a közvetítői eljárás célján túlmenően “más” joghatás kiváltására nem alkalmas. Tehát egyrészt azt jelenti, hogy bizonyítási eszközként nem használható fel, másrészt a létrejött megállapodás nem érinti a sértettnek azt a jogát, hogy a büntetőeljáráson kívül a bűncselekményből származó igényét egyéb eljárás keretében érvényesítse. (pl.: elmaradt haszon, nem vagyoni kár, stb.) 141
6.7.5. Az eljárás befejezése - jelentés készítés A sikeres közvetítői eljárás azon a napon fejeződik be, amikor a terhelt a bűncselekménnyel (vagy szabálysértéssel) okozott kárt a sértettnek megtérítette, káros következményeit egyéb módon jóvátette. Amennyiben az érintett felek nem tudnak megállapodni az ügyben, illetve az első megbeszéléstől számított három hónap eltelik (büntető ügyekben), akkor az eljárást eredménytelennek vagyis “sikertelennek” kell tekinteni.142 Fontos, ha a megállapodás létrejött, hogy ismerjük el a felek együttműködését, aktivitását, és az elért eredményeket. Amennyiben nem jött létre a megállapodás a felek között akkor is célszerű az elért eredmények összegzése, vagy az esetleg tisztázásra került kérdések megismétlése. Semmiképpen nem szabad negatív hangot megütni vagy hibáztatni a feleket az elmaradt megállapodás miatt.143 A közvetítői eljárás befejezését követő tizenöt napon belül a közvetítő a közvetítői eljárásról jelentést készít, amely tartalmazza többek között az eljárást végző pártfogó felügyelői szolgálat megnevezését, az ügy számát, a közvetítői eljárás 140 Bktv 15§ (2), Bktv indoklása 141 Bktv. 13§ (4),(5) bekezdés 14§ (1), Szabálysértési törvény 82/H §(4), (7),(8),(9) 142 Bktv. 15§ (1) bekezdés 143 Kertész Tibor Mediáció a gyakorlatban Bíbor Kiadó, Miskolc, 2010. 155. o.
53
eredményét, a közvetítő nevét. Ezt a jelentést az okirattal (a megállapodás egy eredeti példányával) együtt megküldi az ügyésznek, illetve a bíróságnak, - szabálysértési ügyekben a szabálysértési hatóságnak illetve a bíróságnak - és ezzel egyidejűleg írásban tájékoztatja az érintett feleket is. A közvetítői eljárás során rögzített adatok, személyazonosításra alkalmatlan módon statisztikai célra felhasználhatóak. 144
6.8.
A mediációban alkalmazható általános és speciális technikák
Feltehetjük a kérdést: Mi tud tenni, hogyan tud segíteni a mediátor magában a folyamatban, ha a megállapodás „csak” a résztvevő feleken múlik, és tanácsot, javaslatot még kérdés formájában sem tehet fel? A válasz: nagyon is sokat! Ahhoz, hogy a mediációs folyamat lehetőség szerint gördülékenyen haladjon, vagy ha valami oknál fogva a kommunikáció elakadna, a mediátornak kell „úrrá lenni” a helyzeten, és a folyamat egészét „kézben tartani.” Ezért a mediátornak ismernie kell bizonyos, egyébként nem csak a mediációra jellemző technikákat ahhoz, hogy magát a folyamatot és a menet közben fellépő problémás helyzeteket megfelelően kezelni tudja. Az alkalmazás szükségessége alapján megkülönböztetünk általános és speciális technikákat.145 Általános technikák: - kérdések,kérdezéstechnika - zárt kérdések - nyitott kérdések - információs kérdés - motivációs kérdés - reflexszív kérdés - körkérdés - BATNA/WATNA - parafrázis - semlegesbe fordítás - összefoglalás - elismerés - realitáskontroll
144 Bktv. 16§(1),(2),(3) bekezdés, Szabálysértési törvény 82/J §(1), (2) 145 Kertész Tibor Mediáció a gyakorlatban Bíbor Kiadó, Miskolc, 2010. 94. o.
54
Speciális technikák: - különtárgyalás - csend - tesztelés - visszacsatolás - ventillálás - tükrözés - storytelling 6.8.1. Általános technikák:146 Kérdések, kérdezéstechnika: A konfliktus megoldásának egyik kulcsa, ha a felek közötti kommunikációt próbáljuk serkenteni. Ezért ha lehet, a mediátornak el kell kerülnie a megbeszélés során a „zárt” kérdéseket, és inkább a „nyitott” kérdésekkel célszerű az információhoz jutni. A „zárt” kérdések olyan kérdések, amelyek igennel vagy nemmel egyszerűen megválaszolhatók. pl. egy információs kérdésnél: Ugye, már ismerték egymást korábbam? Egy ilyen zárt kérdés helyett érdemes egy „nyitott” kérdéssel a kommunikációt segíteni. pl.: Kérem, idézze fel, hogyan ismerkedtek meg? vagy Mióta ismerik egymást? A zárt kérdések azért nem előnyösek a mediácó szempontjából, mert a mediátor egyrészt kevés információhoz jut, másrészt a feleket passzivitásra ösztönözheti, és ezáltal megakadályozhatja a felek közötti kommunikációt, valamint sugalmazásokat tartalmazhat, amit szintén el kell kerülni. Ezzel szemben a nyitott kérdésekre adott válaszok olyan háttér információkat is tartalmazhatnak, ami segítheti a probléma valódi okának feltárását, a feleket a valós érdekek feltárására ösztönzik, valamint serkenti a kommunikációt is. A mediáció szempontjából nézve több kérdés típus van, amit a mediátor alkalmazhat a megbeszélés során. Az, hogy ezek közül mikor és melyiket alkalmazza, arra nincs kötött szabály. Ez nagyban függ a szakmai felkészültségétől, „helyzet felismerésétől” és nem kis mértékben a gyakorlattól.
146
Kertész Tibor Mediáció a gyakorlatban Bíbor Kiadó, Miskolc, 2010. 83-88.. o.
55
Ha a mediátor segítséget szeretne nyújtani a feleknek a másik fél szempontjainak megértésében, használhat „motivációs” kérdést. Tipikus kérdőszava a „Miért?” Pl.: „Miért fontos Önnek ez a kapcsolat?” Azonban soha nem tehetjük fel úgy a kérdést, hogy ezzel a feleket hibáztassuk. Nem megfelelő kérdés tehát pl.: „Miért kellett magának otthagynia a feleségét?” Szintén segít a másik fél helyzetének, szükségleteinek megértéséhez ha „reflexív” kérdést használ a mediátor. Tehát az egyik félnek a másik félre vonatkozó kérdést teszünk fel. Pl.: Ön szerint Hédi, hogy érzi most magát? Jellemzően a mediácó folyamatának a vége felé használatos a „körkérdés”, amely akkor időszerű, ha a felek a kialakult problémát már úgy értelmezik, hogy azt a kettőjük együttműködésével kell megoldani. A kérdést úgy kell feltenni, hogy minden jelen lévőnek egyformán címezzük. Pl.: „Ki mit tanult az esetből?” A „BATNA”/”WATNA” (angol mozaikszavak), olyan két és összetartozó kérdéstípus, amelyet akkor használhat a mediátor, ha a mediációs folyamat elakadt. Nagyon fontos, hogy ezt kizárólag különtárgyalásban – amikor a másik fél nincs jelenlehet alkalmazni, mert ellenkező esetben a folyamat végét jelentheti. Ez a két típus, olyan kérdéseket jelent, amivel a mediátor a tárgyalással elért legjobb illetve legrosszabb végkimenetelre kérdez rá. Tehát mit nyerhetnek (BATNA) vagy veszíthetnek (WATNA) a megállapodás meghiúsulása miatt. Pl.: „Ön szerint mit nyer/veszít, ha most nem lesz megállapodás?” Ezt a mediátor azért alkalmazhatja, hogy a felek mérlegeljék a mediáció megszakadásának következményeit és ezzel motiválja őket a folyamatban való részvételre. Parafrázis: Ebben a technikában a mediátor a saját szavaival újra megfogalmaz egy információt, melyet valamelyik féltől hallott. Pl.: Ügyfél:
„Hát ez nekem nem megy. Képtelen vagyok rá tovább várni.”
Mediátor:
„Tehát Önnek nehézséget okoz a várakozás.”
Ennek a technikának több célja is van. Egyrészt segít a feleknek, hogy pontosabban és másként megfogalmazva hallhassák a másik fél álláspontját, másrészt lehetőséget biztosít arra, hogy pontosítsák az átadott információt, ha a mediátor félreértett volna valamit. 56
Semlegesbe fordítás: A valódi szükségletek feltárására leggyakrabban alkalmazott technika a semlegesbe fordítás. A sértések vádaskodások mögött meghúzódó érzelmeket a szükséglet nyelvére fogalmazza át a mediátor, semleges és pozitív irányú megfogalmazással. Ezt a technikát akkor kell alkalmazni, ha az elhangzott kijelentés mögött valódi érzelmeket és hozzá kapcsolódó szükségletet látunk. Pl.: Ügyfél:
„Elviselhetetlen az állandó nyivákolása azon a hegedűn. Nincs egy perc nyugtom!” (csend, nyugalom)
Mediátor:
„Ha jól értem, Önnek csendre, nyugalomra lenne szüksége?”
„Összefoglalás” Az összefoglalást akkor érdemes alkalmazni, amikor a mediátor úgy érzi, hogy a felek ismétlésekbe bocsátkoznak egy adott téma megtárgyalásában, illetve lehetővé teszi, hogy a korábban elhangzott információkat a felek kiegészítsék vagy pontosítsák. Pl.: „Eddig tehát az hangzott el, hogy…… Van-e valami, amivel ezt szeretnék kiegészíteni?” Elismerés: Egy jó időben érkező elismerés akár a mediációs folyamatot is megmentheti, és nélkülözhetetlen abban, hogy a felek képessé váljanak arra, hogy egymásról alkotott véleményük megváltozzon. Az elismerés érkezhet a medátortól az ügyfelek felé - Pl.: „Köszönöm, hogy eljöttek és rászánják az időt arra, hogy megbeszéljék az egymás között kialakult helyzetet” – valamint a felek részéről is érkezhet egymás irányába. Ilyen esetekben a mediátor feladta, hogy az egyik féltől érkező elismerést a másik féllel „meghallassa”. Pl.: Ügyfél:
„Tudom, hogy nagyon jól fest. Titokban, el is mentem a kiállítására, pedig már akkor nem beszéltünk”
Mediátor:
„Hallotta, hogy „édesanyja” milyen pozitívan nyilatkozott a rajzban megmutatkozó tehetségéről? Milyen érzés ezt Önnek hallani?”
57
Realitáskontroll: Ezt a technikát általában a folyamat végén a megállapodás előtt lehet alkalmazni arra, hogy a felekkel megvizsgáltassuk egy adott javaslat megvalósíthatóságát. A technika alkalmazása abban segít, hogy az ügyfelek minden fontos körülményt mérlegeljenek mielőtt döntést hoznak és aláírják a megállapodást. Pl.: „Önök szerint milyen költségekkel járna mindez?” ,vagy „Mit gondolnak, hogyan reagálna a környezetük erre a megoldásra?”
6.8.2. Speciális technikák147 Különtárgyalás: A különtárgyalást során a mediátor az ügyfelekkel a mediációs folyamat közben „megszakítva vagy felfüggesztve azt”, külön-külön folytat megbeszélést. Ez a technika korlátozottan ugyan, de indokolt esetben alkalmazható. Arra viszont figyelni kell, hogy ha ezt a módszert alkalmazza a mediátor, akkor mind a két féllel kell beszélnie még akkor is, ha csak az egyik fél részéről lenne indokolt a külön megbeszélés. A titoktartás természetesen a különtárgyalásokban elhangzottakra is vonatkozik. Tehát ha az egyik fél megoszt velünk olyan információt, amit nem szeretne megosztani a másikkal, ezt tiszteletben kell tartani. Olyan esetekben érdemes alkalmazni amikor -
fontos érzelmi kérdést kerülgetnek a felek, de a mediátor azt érzi, hogy amíg a másik fél jelen van, addig nem tárgyalnak róla
-
a beszélgetés menete elakad
-
a felek heves érzelmi reakcióit kívánjuk kezelni
-
ha a felek segítőkkel vagy ügyvéddel érkeznek és olyan érzelmi kérdés tárgyalásához érnek, amit nem szívesen osztanának meg „nagyközönség” előtt
-
a segítők vagy ügyvéd „pozitívabb” hozzáállását szeretnénk kérni
-
valamilyen bizalmas információt szeretnénk megosztani/kérni az ügyféltől
A különtárgyalásnak is több típusa van, és a kialakult helyzettől függ, hogy a mediátor melyiket alkalmazza. A különtárgyalás lehet külön–külön az ügyfelekkel, illetve csak a segítőkkel (ügyfelek nélkül), vagy külön-külön az egyik és másik féllel (segítőkkel). 147
Kertész Tibor Mediáció a gyakorlatban Bíbor Kiadó, Miskolc, 2010. 88.-94.o.
58
Csend: Elsőre furcsának tűnhet, hogy a csend is egy technika. De igenis alkalmazható olyan helyzetekben, amikor az egyik félnek „kényesebb” kérdést tesz fel a mediátor, és úgy érzi, ez fontos lehet az ügy megoldásában, de az ügyfél nem válaszol (hallgat). Érdemes ilyenkor egy kicsit „várni”. Illetve vannak olyan helyzetek, hogy magának a válasznak a megfogalmazása nehéz. Ilyenkor érdemes a mediátornak ezt a módszert alkalmazni, mert a feleknek nem minden kérdésre van kész válaszuk, és szükségük lehet rá, hogy erre időt kapjanak a válasz megfogalmazására. Tesztelés: A „tesztelés” valójában a fent említett „összefoglalás” technikájának szándékosan rossz tartalommal való alkalmazása. Ezt abban az esetben lehet a mediátor segítségére, és lehet alkalmazni, ha az ügyfelek nem nagyon együttműködőek, az elhangzott információ kevés, zavaros vagy félreérthető és ezzel pontosabb megfogalmazásra motiválhatja őket. Pl.: Mediátor: „Tehát, akkor Ön azzal bízta meg Gézát, hogy a nappalijukat kifesti még húsvét előtt.” Ügyfél:
„Nem! Mondtam, hogy húsvét előtt adtam Gézának előleget azért, hogy május 20.-án jöjjön kifesteni a nappalinkat, mert csak akkor tudtam szabadságra jönni. Persze nem jött el és a mai napig a pénzemet sem adta vissza……”
Visszacsatolás: Tipikusan olyan helyzetekben alkalmazható módszer, amikor a felek nem figyelnek oda egymásra, nem értik azt, amit a másik mond, az elhangzottakat egyik vagy másik fél elengedi a füle mellett. Ilyenkor a mediátor visszakérdez (visszacsatol) az egyik ügyféltől a másik által elmondott tartalomra. Pl.: Eszter:
„Nem hiszem el, hogy napokig el sem tudtam érni. Hívtam a mobilján éjjel-nappal. A gyerek meg ott sírt a nyakamon. Ez miért csinálta?”
Géza:
„Sok dolgom volt, túlóráznom kellett, nem volt időm telefonálgatni.” 59
Eszter:
„Írtam legalább tíz üzenetet, arra se méltattál, hogy válaszolj”
Géza:
„Lemerült a telefonom és a töltőt sem vittem magammal”
Eszter:
„Telefonáltam a munkahelyedre és azt mondták már haza mentél.
Géza:
„Mondtam már, hogy dolgoztam Nem érted?”
Mediátor: „Kedves Géza, el tudná mondani, hogy mit hallott az előbb Esztertől?” Ventilálás: Ez egy ritkán alkalmazott technika, és elsősorban „különtárgyalásban” célszerű alkalmazni. Akkor használhatja a mediátor ezt a technikát, amikor egyik vagy mindkét fél olyan mértékben érintett érzelmileg a konfliktusban, hogy az megakadályozza őket a folyamatban való részvételre és a „normális” kommunikációra. Tipikus helyzet erre, amikor a mediátor bármilyen kérdésére a másik fél lejáratása, kritizálása a válasz. Ilyen esetben különtárgyalást kérhetünk és az egyik majd a másik felet is megkérjük, hogy mondja el „milyen embernek látja a másikat?” Ennek a technikának az alkalmazása „kétélű fegyver”. Egyrészt segítheti a folyamatot, mivel könnyebb visszaülni a tárgyaló asztalhoz, ha a felek kiengedik a „gőzt”, de megeshet, hogy meg is szakíthatja a folyamatot mivel a felgyülemlett indulatok elszabadulhatnak. Ezért a technikát ritkán és indokolt esetben lehet csak alkalmazni. Tükrözés: A tükrözés célja, hogy a feleket szembesítsük azzal, hogy valamilyen ellentmondás van az elmondottakban illetve valamit nem, vagy félreértettek. A technika alkalmazásával a mediátornak ügyelnie kell a kérdés megfogalmazására, nehogy azt a látszatott keltse mintha egyik vagy másik ügyfélnek igazat adott volna. Pl.: István:
„Tudom, hogy hibáztam és megbántottam Józsefet, sok bosszúságot okoztam neki, de azért jöttem el ide, hogy hibámat helyrehozzam. Találtam állást, és ezzel úgy érzem az életem megváltozott.”
József:
„Az a baj, hogy István mindig is lusta volt, sohasem mond igazat, nem is fog megváltozni soha.”
Mediátor: „Én az előbb azt hallottam, hogy István munkát talált, és az önnek okozott bosszúságokat helyre szeretné hozni. Mit gondol erről?”
60
Storytelling vagy történetmesélés: Ezt a technikát olyan helyzetekben lehet alkalmazni, amikor az ügyfelek bizonytalanok vagy nehezen kommunikálnak. Tapasztalatok azt mutatják, hogy a fiatalkorúakkal kapcsolatos helyzetekben kiválóan lehet alkalmazni, mivel ezáltal könnyebben bekapcsolódnak a kommunikációba. A technika lényege, hogy az egyik ügyfelet arra kérjük, hogy valamilyen állítását történetként fogalmazza meg, majd a másik felet az elmesélt történettel kapcsolatos emlékei, gondolatai megosztására kérjük. Pl.: Feleség:
„A férjem alapvetően jó ember, de sokszor nagyon nehéz vele.”
Mediátor:
„Mit ért ezalatt?”
Feleség:
„Hát nem is tudom. Nehéz erről beszélni.”
Mediátor:
”El tudna mesélni egy olyan történetet, ami jól példázza, hogy a férje jó ember?” (…)
Mediátor:
„És megosztana velünk egy olyan történetet is, ami bemutatja, hogy miért nehéz vele?”
A büntetőügyekben alkalmazott mediáció Magyarországon
7.
a számok tükrében A büntetőügyekben alkalmazható közvetítői eljárást Magyarországon 2007. január 1-től teszi lehetővé a jogszabály. Az első éves tapasztalatról akkor egy tanulmány is készült, és megállapítható volt, hogy az “új” eljárás, meghaladta a szakemberek előzetes várakozását. A sikeresnek nevezhető bevezető, és az azóta eltelt időszak ügy számának növekedése ellenére, azért el kell fogadni azt a tényt is, hogy a közvetítői eljárásra utalt ügyek, a vádemelések számához viszonyítva „relatív” még mindig alacsony. (pl.: 2007ben, mindössze 1,2%-a volt.148) Ez azt jelentheti, hogy a mediációs eljárásban lévő (pozitív) lehetőségek még mindig nincsenek teljesen kihasználva.
7.1.
Mediációs ügyek száma Magyarországon:149 2007-ben:
2.451
148 IRM Igazságügyi Hivatal - Alacsony a közvetítői eljárások száma, de 90 százalékuk sikeres http://www.jogiforum.hu/hirek/18559 149 Igazságügyi Hivatal adatszolgáltatása (Budapest)
61
2008-ban:
2.976
2009-ben:
3.158
2010-ben:
3.532
2011-ben:
4.794
2012-ben:
4.675
2013-ban:
4.681
Megállapíthatjuk, hogy a közvetítői eljárások száma - még ha nem is ugrásszerűen de folyamatosan növekedett a bevezetést követő években, azonban ez a növekedés 2012. és a 2013. évben megállt. Azt azonban mindenféleképpen figyelemreméltó, és magára az eljárásra nézve pozitív és sikernek kell értékelni, hogy a bevezetést (2007) követően a mediációs eljárásra utalt ügyek száma néhány év alatt megduplázódott. 7.1.1. Mediációs ügyek érkeztetése (ügyészség-bíróság)150 A közvetítői eljárás bevezetése óta az ügyészség által mediációra utalt ügyek aránya fokozatosan nő a bírósági elrendelésekhez képest. Ez “normális” jelenség, mivel a mediációs eljárás megindítására, még a bírósági szakasz előtt kellene törekedni. Ezzel kihasználva az eljárás gyorsaságát valamint a hatékonyságot is növelheti, ha a mediáció a bűncselekmény elkövetése után minél hamarabb megindul. A bevezetés évében a mediációra utalt ügyek számának aránya még viszonylag kiegyenlített volt az ügyészség (62%) bíróság (38%) relációjában, de ez az arány évek alatt teljesen eltolódott az ügyészségek felé. Ügyészségről és bíróságról érkezett ügyek aránya: 2007
2008
2009
2010
2011
2012
2013
Ügyészség:
62%
82%
85%
89%
92%
93%
96%
Bíróság::
38%
18%
15%
11%
8%
7%
4%
Összesen:
100%
100%
100%
100%
100% 100%
100%
150 Igazságügyi Hivatal adatszolgáltatása (Budapest), http://www.kimisz.gov.hu/data/cms26872/Medi_2007.pdf, http://www.kimisz.gov.hu/data/cms26873/Medi_2008.pdf, http://www.kimisz.gov.hu/data/cms26874/Medi_2009.pdf , http://www.kimisz.gov.hu/alaptev/partfogo/statisztika/2010; http://www.kimisz.gov.hu/alaptev/partfogo/statisztika/2011
62
7.1.2. A mediációs ügyek bűncselekménycsoportok szerinti megoszlása151 Vagyon elleni bűncselekmények:
2007 56%
2013 46%
Személy elleni bűncselekmények:
16%
24%
Közlekedési bűncselekmények:
28%
30%
100%
100%
Összesen:
A statisztika szerint a mediációs eljárások „aránya” igazából nem sokat változott a bevezetését követő évek során. A mediációs eljárásoknak körülbelül a felére a vagyon elleni bűncselekmények esetén került sor, ami jellemzően lopás. A személy elleni bűncselekmények esetében, - ami az eljárások negyede - általában súlyos testi sértés miatt indult büntetőeljárásban alkalmazták. (Ez az arány természetesen nem a mediáció „népszerűségét” tükrözi az egyes területeken, mivel összességében a vagyon elleni–, személy elleni- és közlekedési bűncselekmények száma korántsem nem azonos.) 7.1.3. Megállapodás létrejötte a befejeződött ügyekben152 2007
2008
2009
2010
2011
2012
2013
Létrejött:
80%
80%
79%
79%
78%
78%
84%
Eredménytelen
20%
20%
21%
21%
22%
22%
16%
Megállapodás
Összesen:
100% 100% 100% 100% 100% 100% 100%
7.1.4. A mediációban született megállapodások teljesülése153 2008
2009
2010
2011
2012
2013
91,0%
92,0%
93,0%
93,7%
92,0%
83,8%
Nem teljesült:
8,0%
7,0%
5,5%
4,5%
5,0%
13,6%
Vádemelés elhalasztása:
1,0%
1,0%
1,5%
1,8%
3%
2,6%
100,0%
100,0%
100,0%
100,0%
100,0%
100,0%
Megállapodás Teljesült:
Összesen:
151Igazságügyi hivatal adatszolgáltatása (Budapest) (2013), http://www.tettprogram.hu/uploads/bm/b_ugyek_mediacio.pdf, (2007) 152 Igazságügyi Hivatal adatszolgáltatása (Budapest) (2012-2013) http://www.kimisz.gov.hu/data/cms26872/Medi_2007.pdf, http://www.kimisz.gov.hu/data/cms26873/Medi_2008.pdf, http://www.kimisz.gov.hu/data/cms26874/Medi_2009.pdf, http://www.kimisz.gov.hu/alaptev/partfogo/statisztika/2010; http://www.kimisz.gov.hu/alaptev/partfogo/statisztika/2011 153 Igazságügyi Hivatal adatszolgáltatása (Budapest) (2012-2013) http://www.kimisz.gov.hu/data/cms26872/Medi_2007.pdf, http://www.kimisz.gov.hu/data/cms26873/Medi_2008.pdf, http://www.kimisz.gov.hu/data/cms26874/Medi_2009.pdf, http://www.kimisz.gov.hu/alaptev/partfogo/statisztika/2010; http://www.kimisz.gov.hu/alaptev/partfogo/statisztika/2011
63
8.
A mediáció gyakorlati tapasztalatai - összegzés A képzés keretein belül lehetőségem volt számos mediációs eljárásban részt
vennem, valamint az ország különböző részein dolgozó olyan mediátorokkal is kapcsolatba kerülni, akik ezt gyakorlatban nap mint nap alkalmazzák. A gyakorlati idő megkezdése előtt, kíváncsi voltam, hogy a könyvekből oly nagyszerűnek tűnő konfliktuskezelő eljárás hogyan is működik egy állami intézményrendszer keretein belül, tehát a való „életben”. A dolgozatom „záró akkordjaként” szeretném megosztani saját illetve az általam megkérdezett gyakorlott, és a szakmában elismert mediátorok tapasztalatát magáról az eljárásról, annak szépségéről-nehézségeiről. A mediációval kapcsolatos „pozitív élmény” kérdésre adott válaszokban általánosan elmondható, hogy a legjobb érzés az a mediátor számára, amikor a megbeszélés
sikeres
volt
és
láthatóan
a
felek
örülnek,
megnyugszanak,
megkönnyebbülnek attól, hogy sikerült egy problémát megoldaniuk. „Jó látni az emberek arcán a rádöbbenést amikor megtapasztalják az örömét annak, hogy egy „ellenséggel” tudtak egyezségre jutni”. Valamint örömteli érzés a megkönnyebbült és már felszabadult beszélgetéseket hallani a mediáció végén, amíg a megállapodás elkészül. Szintén pozitív érzés megtapasztalni azt, hogy nagyon sok ember ezen módszer segítségével képes megoldani saját problémáját, konfliktusait bírói vagy ügyészi közreműködés nélkül is. Valamint a szakma szépsége, mondják ezt azok a mediátorok aki több éve ezen a területen dolgoznak a sokszínűség. Ahogy mi emberek is különbözőek vagyunk, úgy minden ügy megbeszélés magában hordoz egy-egy
más és más. A legtöbb esetben a
váratlan fordulatot vagy nem szokványos
reakciót. Ezért még ha a konfliktus jelege hasonló is lenne, minden eset „külön életet él”. Negatív élmények….. Negatív élményként inkább egy-egy emberi reakciót vagy viselkedést lehetne említeni. Nagyon zavaró a mediátor számára, amikor a felek érdektelenek, közönyösek egymással, illetve az eljárással kapcsolatban. (nem jelennek meg és ezt nem is jelzik) Nem jellemző, de azért előfordul, hogy érzéketlen az egyik fél a másik iránt. Pl.: a terheltet nem érinti meg a sértett fájdalma, sérelme és csak a saját érdekeire tud gondolni, koncentrálni.
64
Nagyon zavaró, és nehéz mit kezdeni azzal, ha valaki kizárólag csak eszközként szeretné felhasználni az eljárást. A legjobb példa erre a közlekedési bűncselekmények során a jogi képviselők hozzáállása. A mediáció megítélése az igazságszolgáltatásban.(ügyvédek,bírák,ügyészek) A megítélése nagyon eltérő, és sajnos még messze áll az ideálistól. Az igazat megvallva az egyik és talán a legnagyobb probléma, hogy az igazságszolgáltatásban dolgozók közül (bírák, ügyészek, ügyvédek) még mindig sokan nem ismerik igazán a mediációt, vagy ha már hallottak is róla, a lényegét nem igazán látják át. Ennek ellenére, ha valaki tényleg tisztában van az eljárás lényegével, akkor a tapasztalatai jellemzően pozitívak. Persze az eljárás lényegének megismerése még csak az első lépcső lehetne ahhoz, hogy a mediáció népszerűsége vagy elismertsége növekedjen. Nehéz a „régi-megszokott” beidegződéseken változtatni. Pl.: döntés jogát átadni a feleknek. Mindenesetre érdekes, hogy van olyan mediátor aki a mediációban eltöltött hét éve alatt az általa vezetett megbeszéléseken bíró vagy ügyész egyetlen alkalommal sem vett részt, annak ellenére, hogy több alkalommal is meghívást kaptak. Sajnos az ügyészek és bírák közül sokan még az ügyek mögött nem személyeket, hanem jogeseteket látnak, amelyekre adott sémák vannak. A problémák ellenére azért a tapasztalatok alapján elmondható, hogy a mediációhoz való viszonyulás minősége bár lassan ugyan, de a javul. Ahhoz viszont, hogy a mediáció megítélése elérjen egy ideális jó pozíciót, az igazságszolgáltatáson belül, sokat kell még tenni. Hogyan lehetne javítani, illetve miben lehetne változtatni a közvetítői eljárással kapcsolatban? Erre a kérdésre nagyon sok jó ötlet, javaslat érkezett a megkérdezettektől. Azt viszont egybehangzóan állítja szinte mindenki, aki ebben a szakmában dolgozik, hogy kevés a státusz. Tehát a meglévő létszámot bővíteni kellene, az optimális, jó működéshez. Valamint többen állítják, hogy a mediációs eljárás megérett arra és a további fejlődését valamint megítélését nagyban segítené, ha különálló „részként” működne az igazságszolgáltatásban. A szabálysértési mediációval kapcsolatban pedig a törvény által előírt 30 napos keret pedig nagyon kevés ahhoz, hogy magát az eljárást, megfelelően meg lehessen oldani.
65
Pl.: a kárösszeg csekély, sokszor az utazási költség magasabb, így ez a megjelenési hajlandóságra is negatívan hat. A szakma elismertségét sem segíti, hogy az országban nagyon sok helyen képeznek mediátorokat akár néhány hétvégés „gyorstalpaló” képzés keretében. Itt megfelelő gyakorlatot nem tudnak biztosítani. Azt bátran állíthatom, a gyakorlati munkahelyen szerzett tapasztalataim alapján, hogy ezt a szakmát pár hétvége alatt nem lehet megtanulni. Az elméleti részéről nem is beszélve. Összegzésképpen megállapíthatjuk, hogy a mediációs eljárás néhány éve egy új színt vitt az igazságszolgáltatásba. Az, hogy ez mennyire hasznos és szükséges, válaszként elég csak abból a tényből154 kiindulni, hogy a már elindult mediációs eljárásokban a felek döntő többsége (kb.:80%) képes a kialakult konfliktus helyzetet megoldani és megállapodásra jutni, valamint az abban vállaltakat komolyan venni és be is tartani. (kb:90%). Ez egyrészt azt jelenti, hogy az emberek igenis képesek lehetnek akár – büntetőjogi szempontból is – komoly problémákat megoldani-kezelni. Másrészt a megállapodásban vállaltakat - mivel saját maguk hozzák meg a döntést – mind a két fél elfogadhatónak, igazságosnak tartja. Arra nincsenek adataim, hogy a „hagyományos” büntetőeljárásban illetve a bíróság ítélethirdetése után a felek hány százaléka elégedett és tartja elfogadhatónak, igazságosnak az ítéletet, de valószínűnek tartom, hogy nem érné el a sikeres közvetítői eljárások arányát. Ezért úgy gondolom, hogy érdemes lenne nagyobb hangsúlyt fektetni mind a jogalkalmazóknak, mind a jogalkotóknak a közvetítői eljárásban rejlő lehetőségekre és egyre jobban népszerűsíteni a mediációt, mert szerintem a számok tükrében (is) „ez több mint SIKER”.
154 lásd: statisztikai adatok
66
Felhasznált irodalom: 1.
Barabás A. Tünde: Börtön helyett egyezség? Mediáció és más alternativ szankciók Európában KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft, 2004
2.
Blaskó Béla: Magyar Büntetőjog Általános rész, tankönyv, negyedik, átdolgozott kiadás Rejtjel Kiadó Budapest - Debrecen 2010
3.
Dr Eörsi Mátyás-Dr.Ábrahám Zita: Pereskedni Rossz! Mediáció: A szelíd konfliktuskezelés; Minerva Kiadó Kft.
4.
Fellegi Borbála: Út a megbékéléshez - A helyreállító igazságszolgáltatás intézményesülése Magyarországon, Napvilág Kiadó Budapest, 2009
5.
Freddie Strasser-Paul Randolph: Mediáció a konfliktus lélektana; Nyitott Könyvműhely – Budapest, 2008
6.
Dr. Görgényi Ilona: Kárjóvátétel a büntetőjogban, mediáció a büntetőügyekben HVGORAC Lap- és Könyvkiadó Kft. 2006
7.
A helyreállító igazságszolgáltatás európai jó gyakorlatai a büntetőeljárásban Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium, Budapest 2010 Szerkesztők: Gyökös Melinda, Klopfer judit, Lányi Krisztina
8.
Kertész Tibor: Mediáció a gyakorlatban; Bíbor Kiadó, Miskolc 2010.
9.
A kriminálpolitika és a társadalmi bűnmegelőzés kézikönyve I. - Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium, Budapest - 2009.Szerkesztők: Borbíró Andrea-Kerezsi Klára
10.
A kriminálpolitika és a társadalmi bűnmegelőzés kézikönyve II. - Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium, Budapest - 2009. Szerkesztők: Borbíró Andrea - Kiss Anna - Velez Edit – Garami Lajos
11.
A mediáció - A közvetítői tevékenység, Szerkesztő: Sáriné Dr.Simkó Ágnes HVG-ORAC Lap és Könyvkiadó Kft, 2003
12.
Megbékélés és jóvátétel szerkesztette: Herczog Mária Család Könyvek Budapest, 2003
13.
Ügymenetmodell – Közvetítői eljárás (mediáció) - 2008 július 1.
67
Gyermek Ifjúság
Jogszabályok:
-
2006. évi CXXIII. törvény a büntető ügyekben alkalmazható közvetítői tevékenységről
-
2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről
-
1998. évi XIX. törvény a büntetőeljárásról
-
2012.évi II. törvény a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről
-
73/2013 (XII.18.) BM rendelet a szabálysértési ügyekben alkalmazható közvetítői eljárás egyes kérdéseiről
-
8/2013.(VI.29.) KIM rendelet a Pártfogó Felügyelői Szolgálat tevékenységéről
-
Az Európai Parlament és a Tanács 2012/29/Eu Irányelve a bűncselekmények áldozatainak jogaira, támogatására és védelmére vonatkozó minimumszabályok megállapításáról és a 2001/220/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról
Online bibliográfia: dr. Maletics Balázs: A szabálysértési közvetítői eljárásról, az ismételt elkövetésre vonatkozó szabályokról és az elzárásra átváltoztatás egyes kérdéseiről 2014. Publikáció – Jogi Fórum; http://www.jogiforum.hu/files/publikaciok/maletics_balazs__a_szabalysertesi_kozvetitoi_eljarasrol[jogi_foru m].pdf; letöltés 2015.02.28.
Terjék Miklós: A büntetőügyi mediáció néhány módszertani sajátossága Magyarországon 2013. Publikáció - Jogi Fórum http://www.jogiforum.hu/files/publikaciok/terjek_miklos__a_buntetougyi_mediacio_nehany_modszertani_saj atossaga_magyarorszagon[jogi_forum].pdf letöltés 2015.02.28.
Nagy István András - A közvetítői eljárás http://www.debrecenijogimuhely.hu/archivum/3_2010/kozvetitoi_eljaras/#_edn53; letöltés:2015. 01.25.
A büntető ügyekben alkalmazható közvetítői tevékenység bevezetésének tapasztalatai Magyarországon – 2008 - Budapest http://www.tettprogram.hu/uploads/bm/b_ugyek_mediacio.pdf-; letöltés: 2015.03.05
IRM Igazságügyi Hivatal - Alacsony a közvetítői eljárások száma, de 90 százalékuk sikeres http://www.jogiforum.hu/hirek/18559; letöltés.: 2015.0217.
Bktv. indoklása http://www.kimisz.gov.hu/data/cms16453/2006_CXXIII_torveeny_Kozv_tev.pdf ; letöltés: 2015.02.17.
Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Igazságügyi Szolgálata- Pártfogó felügyelői tevékenység - http://www.kimisz.gov.hu/alaptev/partfogo; 2015.02.17. 68
statisztikai adatok: 2012 – 2013; Igazságügyi Hivatal adatszolgáltatása (Budapest – 2015.03.04.) 2007-2011; http://www.kimisz.gov.hu/data/cms26872/Medi_2007.pdf, letöltve: 2015.02.18.. http://www.kimisz.gov.hu/data/cms26873/Medi_2008.pdf, letöltve: 2015.02.18. http://www.kimisz.gov.hu/data/cms26874/Medi_2009.pdf, letöltve:2015.02.18.
http://www.kimisz.gov.hu/alaptev/partfogo/statisztika/2010 letöltve: 2015.02.18. http://www.kimisz.gov.hu/alaptev/partfogo/statisztika/2011 letöltve: 2015.03.18.
69
