A transzferár ellenırzések gyakorlati tapasztalatai

A transzferár ellenırzések gyakorlati tapasztalatai dr. Tóth Alexandra Marianna KAIG Szokásos Piaci Ár-megállapítási Önálló Osztály Adózói Klub 2012. október 17.

A transzferár ellenırzések gyakorlati tapasztalatai

Témák: 1. 2. 3. 4. 5.

Adózói transzferár-profil az ellenırzési tapasztalatok tükrében Transzferár nyilvántartás problémái, tényleges szerepe Az ügyletek mögötti valós gazdasági tartalom alapos vizsgálata A folyamatosan veszteséges vállalatok ellenırzési tapasztalatai Jogdíj, menedzsmentszolgáltatások transzferár ellenırzése


1. Adózói transzferár-profil 5 nagy csoport – több alcsoporttal 1) 2) 3) 4) 5)

A „mintaadózó” (mind a nyilvántartások, mind az áralkalmazás teljesen rendben). Nyilvántartások, mögöttes bizonylatok hiánya miatt szinte megállapíthatatlan az áralkalmazás szokásos piaci ár elvével való összeegyeztethetısége – az ár mégis jellemzıen piaci. Fı tevékenység(ek)re vonatkozó nyilvántartások és áralkalmazás rendben van, azonban egyes ügyletek (pl. finanszírozás, központi szolgáltatások) során alkalmazott ellenérték jelentısen eltér a szokásos piaci ártól Általában szép adóteljesítménnyel rendelkezı adózók „kirívó” évei Folyamatosan veszteséges vállalkozások (korrekt nyilvántartással a tartós önköltségi ár alatti értékesítés nem igazolható)


2. Mi is a transzferár nyilvántartás? I. Formális megközelítésben: • kapcsolt vállalkozásnak minısülı adóalanyok • meghatározott körére és • bizonyos ügyleteire/szerzıdéseire vonatkozóan elıírt, • jogszabályban meghatározott kötelezı formai és tartalmi követelményeknek megfelelıen, • legkésıbb a társasági adóbevallás benyújtásának idıpontjáig elkészítendı dokumentum, amely


• •

önálló adókötelezettségnek minısül, megsértését (nem-, hibás vagy hiányos teljesítését) a jogalkotó – az egyéb adójogi jogkövetkezményektıl függetlenül – kiemelt súlyú mulasztásnak minısíti, • ismételt vagy többszöri megsértését emelt összegő mulasztási bírság kilátásba helyezésével szankcionálja.

Általában ez a megközelítés kap nagyobb hangsúlyt félrevezetıen.


II. Tartalmi megközelítésben a transzferár nyilvántartás Bizonyítási kötelezettséget telepítı szabály a Tao tv. 18. § (1) bekezdése szerinti adózás elıtti eredmény korrekciós tétel alkalmazása szempontjából.

Ez a megközelítés jóval kisebb hangsúlyt kap – ez a meghatározó.


Valamennyi, kapcsolt vállalkozások közötti ügylet tekintetében fennáll a szokásos piaci ár alkalmazásának követelménye (tehát megsértése adókülönbözet megállapítását eredményezheti). AZONBAN

1. A nyilvántartás készítésére nem kötelezett társaságok esetében az árelvnek való megfelelés „vélelmezett”, azt az adózónak külön igazolnia nem kell. Ezt a „vélelmet” kell megdöntenie az adóhatóságnak, és egyúttal meg kell határoznia a szokásos piaci árat. 2. A nyilvántartás készítésére kötelezettnél a megfelelı nyilvántartás elkészítésével száll át a bizonyítási kötelezettség az adóhatóságra(!). Nyilvántartás hiányában vagy helytelen ármeghatározás esetén a szokásos piaci árat/ártartományt az adóhatóságnak kell meghatároznia – az adózó ellenbizonyítással élhet, de annak sikertelensége az adózó terhére esik.


3. Valóban transzferár kérdés ? 1. eset Lehív./visszafiz. dátuma

2007. üzleti év egyenleg



Nyitó egyenleg – jan.1.

0

0

0

március

-3,5 milliárd

-6,5 milliárd

0

április

-1 milliárd

-7 milliárd

-1 milliárd

szeptember

-7,5 milliárd

-3 milliárd

2 milliárd

október

-5 milliárd

-6 milliárd

-4 milliárd

november

1 milliárd

-2 milliárd

-7 milliárd

Záró egyenleg – dec. 31.

0

0

0


• a cég nem minısül alultıkésítettnek • értékesítés nettó árbevétele átlagosan 14 milliárd Ft körüli • Az adózó 90%-ban anyavállalata számára gyárt termékeket 2007. év

2008. év

2009. év

Üzemi eredmény

450 millió

650 millió

550 millió

Pénzügyi eredmény

-444 millió

-500 millió

-500 millió

Tao alap

6 millió

0

2 millió


2. eset • Multinacionális vállalatcsoport - Magyarországon több leányvállat • Két legnagyobb: „A” és „B” cég • „A” cég felvásárolja „B” céget, majd néhány hónap múlva „B” cég beolvad „A” cégbe • Vételár: közel 10 milliárd Ft (DCF alapú vállalatértékelés) • Vételár finanszírozása vállalatcsoporton belüli, 5 éves futamidejő kölcsönbıl • Éves kamat: 13%, amely a lejáratkor fizetendı • Indoka: a vállalatcsoport központi döntése • A felvásárlás „eredménye”: értékcsökkenés és az elhatárolt kamatok miatt a korábbi szép adóteljesítmény „köddé válik”.


OECD Irányelvek 9.59. pont: „a szokásos piaci ár elvének az alkalmazása azon az elgondoláson alapul, hogy a független vállalkozások egy potenciális ügylet feltételeinek értékelésekor összevetik az ügyletet a számukra reálisan elérhetı egyéb lehetıségekkel, és csak akkor kötik meg az ügyletet, ha nem találnak olyan alternatívát, amely egyértelmően vonzóbb. Más szóval, a független vállalkozások csak akkor valósítanak meg egy ügyletet, ha az nem hozza ıket rosszabb helyzetbe annál, mint amit a következı legjobb lehetıség kínál.”


OECD Irányelvek 1.64-1.69. pont: Fıszabály: ténylegesen megvalósult ügyletek elismerése Kivétel: az ügylet gazdasági tartalma eltér annak jogi formájától. „Ilyen esetben az adóhatóság elutasíthatja az ügylet felek által megadott jellemzıit, és a tartalomnak megfelelıen átalakíthatja azokat.” Magyar jogszabályi alap: Art. 1.§ (7) bekezdés és 2.§ (2) bek. Adóhatósági érvek lényege: • a felvásárlás indokolatlan, a fúzió elınyei a felvásárlás hiányában is elérhetıek – létezik minden fél számára elınyös alternatíva. • Független fél ilyen feltételek mellett nem döntött volna a felvásárlás mellett. • A vállalatcsoporton belüli kölcsönbıl finanszírozott felvásárlás kizárólagos indoka a vállalatcsoport központi döntése.


4. Folyamatosan veszteséges társaságok • • • •

Becslések a magyar cégek elhatárolt veszteségérıl – több ezer milliárd forint Egyszerő esetek és ügyletek „kis csavarral” A veszteségesség önmagában nem összeegyeztethetetlen a szokásos piaci ár elvével. Kizárólag olyan veszteség fogadható el, amely az adott cég funkcióiból és kockázataiból ered – kapcsolt vállalkozási viszonyból eredı nem!

OECD Irányelvek 1.70-1.72. pont: A transzferárazási kérdések különös alapossággal történı vizsgálatát válthatja ki, ha egy kapcsolt vállalkozás következetesen mindig veszteséget realizál, miközben az MNE csoport összességében nyereséges. (…) Egy független vállalkozás nem hajlandó a végtelenségig folytatódó veszteséget elviselni. Egy független vállalkozás, amely ismétlıdı veszteségeket tapasztal, idıvel megszüntetné az adott üzlet ilyen feltételek mellett való folytatását. Ezzel szemben egy veszteséget realizáló kapcsolt vállalkozás folytathatja mőködését, ha az üzlet az MNE csoport egészének elınyös.


5. Jogdíjak • a különbözı jogdíj adatbázisok nem „mindenhatóak” • több esetben fordított logikával lehet meghatározni a helyes ellenértéket (funkciókhoz és kockázatokhoz mért jövedelmezıség, ezen felüli összeg a jogdíj) • a jogdíjak mértéknek évrıl évre történı jelentıs változása mindig magyarázatot igényel • a legalkalmasabbak a belsı összehasonlító ügyletek Menedzsment szolgáltatások • adózónként változó tartalom • a költségalapnak és összetételének ismerete nélkülözhetetlen külföldi anyavállalat esetében is! • részvényesi és vállalkozói költségek éles elkülönítése

Köszönöm a figyelmet!

A transzferár ellenırzések gyakorlati tapasztalatai

Recommend Documents