ORSZÁGOS RENDŐR‐FŐKAPITÁNYSÁG Bűnügyi Főigazgatóság Bűnügyi Elemző‐Értékelő Osztály Önök most
dr. Bodonyi-Nagy Enikő
„PROFILALKOTÁ PROFILALKOTÁS A GYAKORLATBAN” GYAKORLATBAN” című előadását láthatják
A bűnelemzés fogalma • A bűnügyi és más potenciálisan érdemleges adatok, vagyis a bűnügyileg releváns információk közötti kapcsolat felismerésére, azonosítására és azok értékelésére folytatott rendszeres, célirányos, összehangolt tevékenység.
A bűnelemzés típusai Stratégiai elemzés
Operatív elemzés
‐ ügyelemzés, ‐ bűncselekményi mintaelemzés, ‐ összehasonlító ‐ általános profilelemzés, ügyelemzés, ‐ felderítési módszer ‐ specifikus elemzés profilelemzés, ‐ elkövetői csoportelemzés, ‐ nyomozáselemzés
A profilalkotás lényege • Az operatív bűnelemzésen belül megvalósított specifikus elkövetői profilelemzés lényege, hogy olyan jellemzőket ad meg az ismeretlen elkövetőről és cselekményéről, amelyek alapján a nyomozás során látókörbe került személyek közül kiválasztható, illetve a sértett szűkebb vagy tágabb környezetében kereshető az annak megfelelő személy.
PROFILALKOTÁS •FOGALMA: a bűnügyi profilalkotás az a folyamat, amely során egy adott bűntényről vagy tetthelyről rendelkezésre álló információk alapján pszichológiai‐szociológiai portré készíthető a bűntény ismeretlen elkövetőjéről. •FELADATA: specifikus profilalkotás célja egyéni bűnözői profil, azaz konkrét bűncselekményre vonatkozóan valószínűsíthető jellemző együttes meghatározása. •HELYE‐SZEREPE: fontos hangsúlyozni, hogy a jól végrehajtott nyomozást soha semmi sem pótolhatja, a profilalkotás alkalmazása csupán hasznos kiegészítő eszköz lehet a rendőr számára a bűncselekmény megoldása során.
A profilalkotás története • Dr. Thomas Bond és dr. George Philips együtt végezte – Hasfelmetsző Jack egyik áldozatának – Mary Jane Kellynek a halottszemléjét. • A profilalkotás kiindulópontjának meghatározásánál feltétlenül szükséges megemlíteni a kriminálantropológia „atyjának” Caesare Lombrosonak a nevét és fő hipotézisét hogy a különféle embertípusok más és más bűncselekmények elkövetésére hajlamosak. • A II. világháború végének közeledtével William Langer pszichiáter elkészítete Adolf Hitler profilját.
A profilalkotás gyakorlati alkalmazása a kezdetekben • A hagyományos nyomozati módszerek alkalmazásával nem jutottak közelebb az elkövető személyéhez, a nyomozók felkeresték dr. James A. Brussel pszichiátert, aki a robbantások helyszínén készült fényképfelvételek tanulmányozásával és az elkövető – a médiának írt – gúnyos leveleinek elemzésével próbált többlet információkhoz jutni. • MEGÁLLAPÍTOTTA, hogy az elkövető paranoiás, gyűlöli az apját, és szinte megszállottan imádja az anyját. Utalt a merénylő lakhelyére is. Az írásos profil végén Brussel doktor az alábbi útmutatást adta a rendőrségnek:
Dr. Brussel személyiségrajza • • • •
a keresett személy férfi, testes testalkatú, középkorú, külföldi (feltehetőleg kelet, vagy közép európai születésű), • vallását tekintve római katolikus hitű, • nőtlen és • a testvérével él együtt. A pszichiáter profiljának számomra non plus ultrája az volt, hogy véleménye szerint az elkövető elfogásakor valószínűleg sötétszínű kétsoros, végig begombolt öltönyt fog viselni és az akkor divatos puha anyagból készült kalapot.
A profilalkotási tevékenység kezdetei Magyarországon • Bendzsák Katalin és Benke Miklós által készített tanulmányt: Profilalkotás, mint nyomozási módszer Budapest 1993. • A szerzőpáros a Budapesti Rendőr‐főkapitányság megbízása alapján 1993 évben járt az Egyesült Királyságban, ahol megismerkedhettek a módszerrel. • A nyomozást segítő eljárás alkalmazása 1996 évben az ORFK Kriminalisztikai Azonosító Szolgálatnál kezdődött. • Hosszú fejlődést követően a módszer alkalmazása jelenleg is folyik az ORFK Bűnügyi Főigazgatóság Bűnügyi Elemző‐ Értékelő Főosztály Bűnügyi Koordinációs Osztályán.
A módszer alapjainak megteremtése • A MÓDSZER HAZAI ALKALMAZÁSÁNAK ÉRDEKÉBEN: az amerikai ‐ úgynevezett pszichológiai profilelemzés – módszert át kellett alakítani. • Eltérő az országok társadalmi‐gazdasági, berendezkedése • Szociológiai helyzete • Az eljárást eredetileg sorozat bűncselekmények megoldásának elősegítése érdekében dolgozták ki. • A magatartástudomány segítségével megpróbálják a szakértők az elkövető következő lépéseit „megjósolni”, és ezáltal minél hamarabb rendőrkézre keríteni. • Magyarországon azonban nem a sorozat bűncselekmények, hanem az egyedi esetek a jellemzőbbek.
• A feladat megoldásával dr. Fülöp Gyula szociológust, az ORFK KASZ akkori munkatársát bízták meg, • A matematikai‐statisztikai eljárások kidolgozásának érdekében dr. Pálvölgyi Miklós külső szakembert kérték fel, aki programozó matematikus, társadalomstatisztikus és szociológus. • A munkába bevontak számos a szakmában jártas szakembert, akik a gyakorlati tapasztalatukkal és elméleti tudásukkal nagymértékben segítették a munkát (Bakóczi Antal, Rózsa János, Chilkó Ferenc, Kiss Anna, Alberti Bálintné, Fasnik Gyula, dr. Kovács Lajos, Szabó Beatrix, Krispán István, Kátai Elek, Balla Béla nevét említhetem a teljesség igénye nélkül.)
Alapelvek 1. Vannak a bűncselekménynek olyan jellemzői (áldozat kiléte, körülmények, esetenként az elkövető egyes vonásai), amelyeket ismerünk és vannak olyanok (főként, de nem csak feltétlenül az elkövetőre vonatkozóan), amelyeket nem. 2. A már feldolgozott bűncselekmények között meghatározható egy olyan kör, amelyhez tartozó esetek az ismert változókban eléggé hasonlóak az ismeretlen esethez, és ezek alapján feltesszük, hogy az ismeretlen eset a nem ismert változóiban is az e hasonló csoport sajátosságait tükrözi.
Szociológiai alapelvek 3. A hasonló adottságokkal rendelkező és hasonló körülmények között élő személyek egy adott szituációban hasonló módon viselkednek. – Ez a szociológia tudománya által bizonyított tény, mely tapasztalatot a viktimológia, kriminalisztika, kriminológia és a kriminálpszichológia ismeretei is alátámasztják. 4. Így tehát a szociológiai típusú profilalkotás azon az egyszerű elméleten alapul; hogyha hasonló sértettek sérelmére, hasonló módon követnek el bűncselekményt, akkor feltehetőleg az elkövetők is azonos körből kerülnek ki.
Profil adatbázis – profil készítés • Áldozat – bűncselekmény – elkövető vonatkozásában, • több mint 250 változóval jellemzett, • 2300 ismertté vált életelleni bűncselekmény adatai alapján, • Határozzuk meg a vizsgált eset ismeretlen változóit, az adatbázisban szereplő bűncselekmények ismert jellemzői alapján
Magyarkeszi eset • 2000. szeptember 13‐án az esti órákban ismeretlen elkövető megtámadta özv. P. Imrénét, és albérlőjét P. Elizát. • Özv. P. Imréné tompa erőbehatástól származó sérüléseket szenvedett az arcán, és egy szúrt sérülés érte a hasán, a halál oka a nyak többszöri késsel történő elmetszése volt. • P. Eliza halálát szintén a nyak többszöri késsel történő átvágása okozta. • A nyomozás elsődleges adatai szerint az ismeretlen elkövető nem tulajdonított el semmit a helyszínről.
Feladataink • Annak megállapítása, hogy az áldozatok közül elsősorban ki ellen irányult a bűncselekmény? • Kinek az ismeretségi körében kell keresni az elkövetőt? • A tettes profiljának megalkotása.
Elkövetői profil jellemzői
alapszámítások
életkora:
25‐30 év közötti
magassága:
176 cm feletti
testalkata:
Átlagos
neme:
Férfi
szexualitása:
Heteroszexuális
bőrszíne:
Fehér
iskolai végzettsége:
Szakmunkásképző
családi állapota:
Rendelkezik partnerkapcsolattal
anyagi helyzete: lakhelye:
Szegény
paraméterek változtatásával
Átlagosnál erősebb
Azonban nem rendezett a magánélete
Helyi lakos
lakásviszonya: Családi ház
Elkövetői profil jellemzői
alapszámítások
foglalkozása:
Betanított szakmunkás
sértetthez viszonya:
paraméterek változtatásával Fizikai segédmunkát végez
való Törzsvendég a „bögrecsárdában”
alkoholos befolyásoltság:
Nem kizárt az alkoholfüggősége
megközelítés módja:
Hirtelen, közvetlenül támadta meg a sértetteket
priusza:
van
Lopás, rablás, testi sértés elkövetésére hajlamos
bűncselekmény motívuma:
Konfliktus megoldás
HASZONSZERZÉS
elkövetés eszköze
a helyszínen találta a kést
vélhetően nem ölési szándékkal érkezett
pszichés státusza:
Feltehetőleg pszichiátriai kezelés alatt áll
A bűncselekmény elkövetésekor ittas volt
Megállapításaink • A nyak elvágása, mint módszer viszonylag ritkán előforduló ölési forma. Ebből arra következtethetünk, hogy az áldozat és az elkövető között heves vita bontakozhatott ki, melynek során a sértett a támadóját önbecsülésében megbánthatta, és az, a gyenge pszichéjéből következőleg a nyakra irányzott támadással el akarta hallgattatni • A bűncselekmény adatainak elemzése során a számítógép adatainak elemzésével arra a következtetésre jutottunk, hogy a támadás elsősorban az idős nő személye ellen irányult. • A két áldozat között a sorrendiség is nagy valószínűséggel megállapítható, az agressziós telítettség kiürülése mentén • eltérés volt a sérülések számában és erejében. Azaz az első áldozattal brutálisabban végzett, míg a második esetében kisebb mértékű az indulatosságból fakadó agresszió.
A bűncselekmény feltételezett lefolyása • A fentiekből következően az volt a következtetésünk, hogy P. Imréné és az elkövető között konfliktushelyzet alakult ki (esetleg anyagi természetű volt a vitájuk), melynek során az elkövető zaklatott lelkiállapotban a konyhában talált késsel rátámadt az idős hölgyre, megütötte, megszúrta és végül elvágta a nyakát. • Ezután a lakóházba ment mosakodási szándékkal, esetleges haszonszerzés reményében. A házban tartózkodott P. Eliza, a másik sértett, aki az elkövetőt meglátva a hátsó kijárat felé tartott, és menekülés közben érte a támadás, ám hiába tanúsított ellenállást az elkövető tőle is szabadulni akart
Az ügy megoldása Az azóta tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés büntetésének letöltése során öngyilkosságot elkövetett Cs. Péter: • • • • • •
21 éves; fehér férfi; élettársi kapcsolattal rendelkezett; szakmunkás végzettségű; pszichésen terhelt; vagyon elleni, illetve erőszakos bűncselekmények miatt korábban elítélt, • évek óta rendszeres látogatója volt az özv. P. Imréné által üzemeltetett „bögrecsárdának”; • a bűncselekmény motívuma: anyagi haszonszerzés volt, „egy kis pénzt akart szerezni”.
„A PROFILALKOTÁS ÚJ MÓDSZEREI ”
Egyedi bűncselekmények
Sorozat bűncselekmények
• Összehasonlító ügyelemzés • Ügyelemzés • Specifikus elkövetői • Kriminalisztikai összehasonlító elemzés profilelemzés • Összehasonlító • Személyiség profilelemzés profilelemzés • Geográfiai profilelemzés • Ellenőrzés a Netzsaruban és a Modus Operandi nyilvántartásban • Kapcsolatrendszer ábrázolása (Analyst’s Notebook) • Helyszínek ábrázolása térképen (ArcGIS)
Összetett elemzési módszer Kriminalisztikai összehasonlító elemzés Összehasonlító ügyelemzés
Összehasonlító profilelemzés
•A sorozatjelleg vizsgálata •A sorozatba tartozó ügyek meghatározása •A GEOGRÁFIAI PROFIL ELKÉSZÍTÉSE
Összetett elemzés menete 1. 2. 3. 4. 5.
6.
Összehasonlító táblázat kialakítása, egységes szempontrendszer szerint történő adatfelvitel Kriminalisztikai összehasonlító elemzés Geográfiai profilelemzés Összehasonlító ügyelemzés Értékelő jelentés elkészítése, mellékelve az ügyben készített táblázatokat, Analyst’s Notebook ábrákat, térképeket Prezentáció
Kriminalisztikai összehasonlító tábla
Összehasonlítási ismérveket szemléltető ábrák I. Modus Operandi
Összehasonlítási ismérveket szemléltető ábrák II. Kézjegy
BŰNÜGYI PROFILALKOTÁS • Egyedi bűncselekmény esetén
• Szociológiai‐ pszichologiai profil készítés
GEOGRÁFIAI PROFILALKOTÁS • Sorozat bűncselekmények esetén
• Geográfiai profil készítés
VÁLASZT AD ARRA A KÉRDÉSRE, HOGY
MILYEN TÍPUSÚ EMBERT
HOL KELL KERESNI
A geográfiai profilelemzés ELMÉLETE • A geográfiai profilalkotás során a sorozat‐ bűncselekmények elkövetési helyeit összekötő képzeletbeli kör segítségével lehetséges behatárolni az elkövetők lakóhelyét. • Az elmélet szerint az elkövetők lakóhelye nagy valószínűség szerint nem a képzeletbeli kör közepén található, hanem az időrendben korábbi és a nagyobb esetszámot felölelő településen, vagy annak közelében.
•A KANADAI RENDŐRSÉG DR. KIM ROSSMO KUTATÁSI EREDMÉNYEIT FELHASZNÁLVA MEGALKOTTA A RIGEL NEVŰ GEOGRÁFIAI PROFILELEMZŐ SZOFTVERT, MELYNEK SEGÍTSÉGÉVEL SZÁMOS ESETBEN ÉRTEK EL EREDMÉNYT
Időskorúak sérelmére elkövetett rablás‐ sorozat Hipotézisek: • Az elkövetők azonosak, ezért a vizsgált bűncselekmények egy sorozatba illeszthetőek. • Az elkövetők nem azonosak, de azonos bűnelkövetői csoporthoz tartoznak, • Az elkövetők különböznek, „másolták” a korábbi bűncselekményeket.
A bűncselekmények helyszínét és az elkövetők lakóhelyét ábrázoló zónák Megállapítás: •Két elkövetői kört lehetséges elhatárolni, •Vannak olyan elkövetők, akik mindkét csoportnak tagjai, •Emiatt hasonlít a bűncselekmények elkövetési módszere.
•A GEOGRÁFIAI PROFILALKOTÁS NEM ÖNÁLLÓ ELEMZÉSI FORMA, HANEM MINDEN ESETBEN VALAMILYEN MÁS ELEMZÉSI ELJÁRÁS KIEGÉSZÍTŐ METÓDUSAKÉNT ALKALMAZANDÓ •KIZÁRÓLAG OLYAN SOROZAT‐BŰNCSELEKMÉNYEK VIZSGÁLATA SORÁN NYÚJT MEGBÍZHATÓ EREDMÉNYT, AMELY MINIMUM 5 ESETET FOGLAL MAGÁBA
Köszönöm a figyelmet!
KÉRDÉS?
