Járműtechnika, közlekedés, logisztika kiemelt kutatási terület a BME Kutatóegyetemi Programjában
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
Péceli Gábor – Kulcsár Béla – Varga István Innováció és fenntartható felszíni közlekedés Konferencia 2010. szeptember 2-4.
1
A BME kutatóegyetemi programja A BME vállalásait, „kutatóegyetemi” programját annak tudatában fogalmazta meg, hogy működési területéből és kompetenciáiból adódóan az ország versenyképességének és fenntartható fejlődésének egyik meghatározó szereplője. Eddigi történelme során a K+F területen kiemelt, társadalom- és iparpolitikai célokat megvalósító, egyedülálló szerepvállalásával hazai és nemzetközi ismertséget és elismertséget vívott ki. Számos területen unikális kompetencia centrum, melynek megőrzése és fejlesztése az ország alapvető érdeke. Ez az érdek hosszú távú, mert kreatív, innovatív, K+F problémák megoldására, új termékek kidolgozására és kivitelezésére, valamint vállalkozásra is képes reálértelmiségiek magas színvonalú képzése csak kiemelkedő szakmai környezetben lehetséges. 2
1. A tudományos teljesítmény és alkotóképesség fejlesztési programja A tudományos teljesítmény/potenciál megőrzésének és fejlesztésének programja (értékteremtés, kompetenciák, tudományos előmenetel, eredményérdekeltség, kutatói mobilitás, K+F+I eredmények visszacsatolása …) A kutatási-fejlesztési infrastruktúra fejlesztés programja (laboratóriumok, K+F eszközök, könyvtárak, adatbázisok) A KFI tevékenység általános feltételrendszerének javítása (forrásszerzés, projektmenedzsment, gazdálkodási rendszer, innovációs központ, hasznosító vállalkozások …)
3
2. Elismert kutatás-fejlesztési területek minőségi fejlesztése Fenntartható energetika (FE): Versenyképesség; Környezet- és
klímavédelem; Ellátásbiztonság. Járműtechnika, közlekedés és logisztika (JKL): Járműtechnikai prioritás; Közlekedési prioritás; Logisztikai prioritás. Biotechnológia, környezet-, egészségvédelem (BIO): Környezeti stressz-hatások és adaptációs mechanizmusok; Megelőzés és terápia az egészségvédelemben; Környezetvédelem. Nanofizika, nanotechnológia, anyagtudomány (NANO): Nanoelektronikai eszközök szintézise és minősítése; Spintronikai eszközök; Hibrid áramkörök szintézise és minősítése. Intelligens környezet és e-technológiák (IKT): A jövő internete és beágyazott rendszerei; Hálózatfejlesztés és szoftvertechnológia; Információs társadalom.
4
3. A tehetséggondozás és a kutatói utánpótlás nevelésének programja Közreműködés a tudományos ismeretterjesztésben; Szakmai kapcsolat középiskolákkal, szakmai versenyek; Digitális tananyag, e-learning eszközök szabad hozzáféréssel; Kutatói/alkotói képességek fejlesztése: módszertan+eszközök; TDK mozgalom, szakmai versenyek, szakkollégiumok; Doktori (PhD/DLA) képzés továbbfejlesztése; Kutatói karriermodell: doktorjelölti, posztdoktori foglalkoztatás; Kutatói/hallgatói mobilitás, tapasztalatcsere fejlesztése; A folyamatok monitorozása, tapasztalatok visszacsatolása. 5
4. A gazdasági szempontból is mérhető K+F tevékenység fenntarthatóságának és bővítésének programja A kutatási együttműködés különböző szintjeinek fejlesztése; Az innovációs forrásszerzés és kezelés hatékony támogatása; A szellemi tulajdon kezelés, hasznosítás, technológia transzfer szolgáltatások; Az eredmények hazai és nemzetközi disszeminációja. A tervezett intézkedések hatásaként leginkább a kutatás fejlesztési humán és infrastrukturális környezet és képesség, a szolgáltató és innovációs szemléletmód és hajlam, a kutatói állások megtartási és esetleges minőségi bővítési lehetőségének, valamint a K+F+I személet és szerzett tudásanyag oktatásba történő beépülésének fokozatos javulását a várjuk. 6
Pályázati támogatás: TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR-2010-0002
Járműtechnika, közlekedés, logisztika (JKL) kiemelt kutatási terület
9
Prioritások
Közlekedés
Járműtechnika
Logisztika
A JKL szerepe A személyek és áruk mozgását lebonyolító közlekedési rendszerek behálózzák az egész Földünket. Az életünk minden részében jelenlévő hálózatok magunkba foglalják a műtárgyakat, a járműveket, a mobil gépeket, a pálya- és irányítási infrastruktúrákat, a folyamatokat, amelyek egymástól el nem választható rendszerkapcsolatok révén alkotják a komplex rendszert. Hatékony közlekedési eszközök és rendszerek létesítése és működtetése, eközben az egyre súlyosabb környezeti hatások következményeként fellépő műszaki, gazdasági és társadalmi problémák megoldása napjaink egyik legfontosabb feladata.
A JKL súlya • Az EU-27 területén a teljes közlekedési szolgáltatói szektor 2005-ben összesen 380,1 Mrd EUR-val járult hozzá az EU27 gazdasági teljesítményéhez, miközben 8,7 millió embernek adott munkát (a nem-pénzügyi szektoron belül közel 7-7%-os részarány). • A járműipar további 3,2 millió munkavállalót foglalkoztatott (2,5%-os részarány), 182 Mrd EUR-os hozzáadott értékkel (3,4%-os részarány). • A fejlett országokban a logisztikai kiadások általában a GDP 10-17%-a között alakulnak. Az EU-ban 2002-ben ez 13.3%, ami 1300Mrd EUR volt.
BME - JKL Stratégia Jelenleg készül a BME stratégiája, ezen belül a JKL kiemelt terület stratégiai dokumentuma.
• • • • • •
10 éves időtávban Innovációs potenciál és erőforrások fejlesztése Forrásigény, finanszírozás, pénzügyi terv Ütemezés Monitorozás Hatáselemzés
JKL szakmai irányítás • A JKL kiemelt kutatási terület gesztora a Közlekedésmérnöki Kar
• A három prioritás szakmai felügyeletét neves szakmai vezetők látják el: • Járműtechnika – Prof. Palkovics László • Közlekedés – Prof. Bokor József • Logisztika – Prof. Kulcsár Béla
• 6 kar összesen 25 témája kerül kidolgozásra 8 projektbe szerveződve (témavezetők, projektkoordinátorok)
Járműtechnikai prioritás Fókuszált területek, projektek: • Belsőégésű motorok hatásfok növelése • Járműipari mechatronikai komponensek fejlesztése • Járművek energetikai viszonyainak kutatása Együttműködés: • Gépészmérnöki Kar • Közlekedésmérnöki Kar • Villamosmérnöki Kar • Természettudományi Kar
Járműtechnikai prioritás Belsőégésű motorok hatásfok növelése. A motor segédberendezéseinek motortól független hajtása és ezek elektronikus irányítása, a tranziens üzem hatásainak csökkentése, a súrlódási viszonyok konstrukciós és tribológiai befolyásolása, a motor elektronikus irányításának fejlesztése Járműipari mechatronikai komponensek fejlesztése. A mechatronikai komponensek elemeinek fejlesztése, ezek komplex szimulációs elemzése, tervezése, környezetállósági és járműves vizsgálata Járművek energetikai viszonyainak kutatása. A jármű gördülési ellenállásainak vizsgálata különböző kerékpálya kapcsolatokra, a hajtómű irányításának lehetőségei, a fékezési energia visszanyerésének módja és eszközei, fedélzeti energiatárolás. 16
Infrastruktúra fejlesztés: Járműtechnika Jármű motor és hajtáslánc szimulációs és vizsgálati eszközök
17
Közlekedési prioritás Fókuszált területek, projektek: • A közúti közlekedési hálózatok intelligens irányítása • A közúti közlekedési modellek és mérési módszerek fejlesztése Együttműködés: • Építőmérnöki Kar • Közlekedésmérnöki Kar • Villamosmérnöki Kar
Közlekedési prioritás Közúti közlekedési hálózatok intelligens irányítása A korszerű közlekedésirányító rendszerek fejlesztése, intelligens közlekedési rendszerek, innovatív járműfedélzeti technológia kényelmesebb szolgáltatásokat, növekvő biztonságvédelmet, csökkenő környezeti hatásokat, optimálisabb hálózatkihasználtságot eredményező módszerek fejlesztése. A közúti közlekedési modellek és mérési módszerek fejlesztése Nagyméretű közúti hálózatok szimulációja, analízise, irányítása. Információ fúzió és analízis, hiányos adatsorok kiegészítése, adatok terjesztése és alternatív útszakaszok terhelésének kiegyenlítése GPS és beágyazott szenzorok adatai alapján. Önreprodukciós úthálózati forgalmi modellek kidolgozása, fejlesztések rangsorolásához. 19
Infrastruktúra fejlesztése: Közlekedés
Közúti Közlekedési Laboratórium 20
Infrastruktúra fejlesztése: Közlekedés
Járműirányítási Laboratórium 21
Logisztikai prioritás Fókuszált területek, projektek: • A közlekedési alágazati munkamegosztás logisztikai feltételrendszere • A logisztikai technológiák fejlesztése • A logisztika intenzív ágazatok minőségi kiszolgálása, versenyképes, magas hozzáadott értékű szolgáltatásokkal Együttműködés: • Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar • Közlekedésmérnöki Kar
Logisztikai prioritás A közlekedési alágazati munkamegosztás logisztikai feltételrendszere Logisztikai ipar kialakításának feltételrendszere közlekedési hálózaton a ko-modalitási prioritások mellett. Integrált szállítási láncok szervezési és szabályozási kérdései. Az ellátási lánc menedzsment egyes elemeinek fejlesztése. A logisztikai technológiák fejlesztése Biés trimodális csomópontokon működő üzemek anyagáramlást elősegítő berendezéseinek, illetve optimális működési paramétereinek meghatározása. Elektronikus fuvarés raktárbörzék. Mesterséges intelligencia alapú technológiák alkalmazása a logisztikai rendszerek tervezésében és operatív irányításában jelentkező feladatok támogatására. 23
Logisztikai prioritás A logisztika intenzív ágazatok minőségi kiszolgálása, versenyképes, magas hozzáadott értékű szolgáltatásokkal Nagyvárosok áruellátását támogató city logisztikai szolgáltatások kialakításának magyarországi lehetőségei. Járműipari beszállítói minőségmenedzsment rendszer fejlesztése
24
Infrastruktúra fejlesztés: Logisztika
Laboratórium és Pilot rendszer
25
Köszönjük megtisztelő figyelmüket!
26
