A BM ORSZÁGOS KATASZTRÓFAVÉDELMI FŐIGAZGATÓSÁG KÖZSZOLGÁLATI SZABÁLYZATA
A BM ORSZÁGOS KATASZTRÓFAVÉDELMI FŐIGAZGATÓSÁG KÖZSZOLGÁLATI SZABÁLYZATA A BM OKF-nél közszolgálati jogviszonyban állók, illetve köztisztviselői munkakört betöltők jogaira és kötelezettségeire, egyes juttatásaira, támogatásaira, a velük szembeni munkáltatói jogkör gyakorlására a BM OKF Közszolgálati Szabályzatát (továbbiakban Szabályzat) a vonatkozó jogszabályokkal és állami irányítás egyéb jogi eszközeivel együttesen kell alkalmazni. A legfontosabb vonatkozó jogszabályokat és állami irányítás egyéb jogi eszközeit a Szabályzat függeléke tartalmazza. I.
Munkáltatói jogkörök
1. A Ktv. 6. § (1) bekezdése szerinti hivatali szervezet vezetője a főigazgató. 2. A főigazgató kinevezi, megbízza, felmenti a BM OKF köztisztviselőit és gyakorolja valamennyi munkáltatói jogkört a közvetlen irányítása alá tartozó szervezeti egységek köztisztviselői felett. 3. A főigazgató helyettesek – a kinevezés, megbízás, felmentés, a fegyelmi és a kártérítési felelősségre vonás kivételével – gyakorolják valamennyi munkáltatói jogkört az irányításuk alá tartozó szervezeti egységek köztisztviselői felett. 4. A főosztályvezető a szervezeti egység ügyrendjében meghatározottak szerint részmunkáltatói jogokat gyakorolhat, így különösen a munkavégzéssel kapcsolatos feladatok meghatározása, szabadság, távollét engedélyezése. II.
Közszolgálati jogviszony létesítése és megszűnése A közszolgálati jogviszony létesítése
5. A közszolgálati jogviszony létesítésének szándékáról – ha a munkakört nem pályázattal vagy álláshirdetés útján kívánja betölteni – a szervezeti egység vezetője írásban értesíti a Személyzeti és Oktatási Főosztályt. A kinevezésről döntést hozni, érdemi nyilatkozatot tenni addig nem lehet, amíg a jogviszony létesítés jogszabályban előírt feltételeinek fennállását a Személyzeti és Oktatási Főosztály meg nem állapította. 6. A közszolgálati jogviszony létesítéséhez, illetve a közszolgálati nyilvántartáshoz szükséges adatokat a köztisztviselőnek eredeti okirattal
vagy közjegyző, illetve a kibocsátó szerv által hitelesített másolatát kell igazolnia. 7. A közszolgálati jogviszonyba kinevezésről szóló okmány átadása előtt a köztisztviselő köteles a Ktv. 12. §-ában meghatározottak szerint a munkáltatói jogkör gyakorlója, illetve a Személyzeti és Oktatási Főosztály képviselője jelenlétében szóban esküt tenni és az eskü szövegét aláírni. Az eskütételt megelőzően fel kell hívni a figyelmét, hogy az esküje végén meggyőződése szerint mondhatja vagy mellőzheti az „Isten engem úgy segéljen” mondatot és tájékoztatni kell arról, hogy emiatt a közszolgálati jogviszonya fennállása alatt semmiféle hátrányos megkülönböztetés nem érheti. 8. A közszolgálati jogviszony létesítése, illetve új munkakörbe kinevezés előtt a köztisztviselővel közölni kell, ah a betölteni kívánt munkakör fontos és bizalmas munkakörnek számít, ezért nemzetbiztonsági ellenőrzés alá tartozik és részére át kell adni a nemzetbiztonsági ellenőrzéshez szükséges kérdőívet. Ha a kitöltött kérdőívet a köztisztviselő a munkáltatói jogkör gyakorlójának átadta, azt úgy kell tekinteni, hogy a kinevezés e feltételét elfogadta. 9. A munkáltatói jogkör gyakorlója intézkedik arra, hogy a köztisztviselővel kinevezését követően megismertessék a jogviszonyára, a munkavégzésre vonatkozó legfontosabb szabályokat, a BM OKF szervezeti felépítését, a szervezeti egysége elhelyezését és munkatársait. Tájékoztatni kell a BM OKF-en működő érdekképviseleti szervekről. 10. A Ktv. 11§. (7) bekezdésében előírt tájékoztatást a kinevezésekor a köztisztviselő részére írásban át kell adni. Ha jogszabály vagy belső rendelkezés folytán a tájékoztatás tartalmi körébe vont jogok és kötelezettségek tekintetében változás történt, arról a Személyzeti és Oktatási Főosztály kiegészítő tájékoztatásában értesíti a köztisztviselőt. A tájékoztatásban meg kell jelölni azt a jogszabályt vagy belső rendelkezést, amely az adott jogot vagy kötelezettséget meghatározza. 11. A köztisztviselő részére a kinevezésre jogosult munkáltatói jogkört gyakorló vezető a kinevezésről szóló irattal együtt átadja a munkaköri leírását, melynek átvételét igazoló egy példányát a Személyzeti és Oktatási Főosztály a köztisztviselő személyi anyagában helyezi el a kinevezési okirat mellékletét. 12. A munkaköri leírás csak olyan jellegű és mértékű feladatokat állapíthat meg, amelyeket a munkakört betöltő köztisztviselő a
közszolgálati jogviszonyára vonatkozó jogszabályok, így különösen a munkavégzésre és a munkaidőre irányuló rendelkezések alapján felelősségteljesen, az elvárt szakmai színvonalon képes ellátni. A munkaköri leírás tartalmazhatja a hasznosítható ismereteket is. A pályázat 13. A BM OKF köztisztviselői munkaköreinek betöltésére, a jogszabályban meghatározott kötelező eseteken túl, a szervezeti egység vezetőjének kezdeményezésére, a főigazgató, illetve helyettese jóváhagyásával a Személyzeti és Oktatási Főosztály pályázatot ír ki, vagy a sajtóban álláshirdetést ad fel. 14. A pályázat kiírásakor és elbírálásakor a Ktv. 10. § (2)-(9) bekezdésében meghatározottak szerint kell eljárni. A pályázat elbírálására létrehozott bizottság egyik tagja a Személyzeti és Oktatási Főosztály képviselője. A közszolgálati jogviszony megszüntetése, a munkakör átadása 15. A munkáltatói jogkör gyakorlójának kell gondoskodni arról, hogy a köztisztviselő az utolsó munkában töltött nap előtt a munkaköri feladatait, a nála levő ügyiratokat, nyomtatványokat, a részére kiadott és a szervezeti egység leltárában lévő munkaeszközöket és felszerelési tárgyakat a munkáltatói jogkör gyakorlójának vagy az általa megbízott személy(ek)nek jegyzőkönyvileg átadja (munkakör átadás). A munkáltatói jogkör gyakorlója legalább két munkanappal előbb értesíti a köztisztviselőt a munkakör átadásának idejéről és az átvételre jogosult személy(ek)ről. 16. A Személyzeti és Oktatási Főosztály az utolsó munkában töltött nap előtt legalább 2 munkanappal a köztisztviselőt ellátja a Leszerelő lappal. A köztisztviselő köteles a Leszerelő lapon feltüntetett szerveknél, illetve szervezeti egységeknél elszámolni. Az egyes elszámolások elkészítését és kiadását, valamint az egyéb munkavégzéshez kiadott elszámolás köteles dolgok leadását és annak a Leszerelő lapon történő igazolását (a leszerelést) követően a Személyzeti és Oktatási Főosztály a köztisztviselő munkáltatói igazolványát bevonja és kiadja részre a közszolgálati igazolást. 17. Ha a munkakör átadását, illetve a leszerelést a köztisztviselőnek felróható okból nem sikerült a munkában töltött utolsó nap befejezéséig elvégezni, az át nem adott feladatok és eszközök (dolgok) számbavételére
a munkáltatói jogkör gyakorlója bizottságot hoz létre. Az elszámolásokat és a közszolgálati igazolást ebben az esetben is el kell készíteni és azt a köztisztviselőnek meg kell küldeni. Ezzel egyidejűleg a munkáltatói jogkör gyakorlója írásban 8 napos határidő kitűzésével felszólítja – a Személyzeti és Oktatási Főosztály tájékoztatása, illetve a bizottság megállapításai alapján – az elszámolás köteles dolgok, munkaeszközök leadására, illetve hiányuk esetén a kár megtérítésére. 18. A 18. pont rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmazni akkor is, ha a munkakör változás a BM OKF-en belüli más szervezeti egység munkakörébe kerülés miatt történik. III.
Köztisztviselői életpálya
A köztisztviselő képzése, továbbképzése 19. A Személyzeti és Oktatási Főosztály a szervezeti egységek javaslatai alapján minden év február 15-ig elkészíti és jóváhagyásra a főigazgatóhoz felterjeszti a BM OKF szervezeti egységeinek éves képzési és továbbképzési tervét (továbbiakban: képzési terv). A képzési terv szervezeti egységekre bontva a BM OKF szervezésében indított nyelvi képzéseket, a tanulmányi szerződéssel vagy anélkül megkezdett egyéb iskolarendszerű képzéseket, valamint az egyes képzési programok rendeltetését, az azzal elérhető képzettséget, annak várható költségeit és forrását, időtartamát, a képzést végző intézmény, szervezet megnevezését. A képzési tervet az új tanév kezdetét követően szeptember 30-ig aktualizálni kell. 20. Az éves képzési tervet jóváhagyását követően a rá vonatkozó mértékben ismertetni kell a köztisztviselővel, aki aláírásával igazolja annak tudomásulvételét. 21. A munkáltatói jogkör gyakorlójának a munkavégzést úgy kell megszerveznie, hogy a köztisztviselő a jogszabályban előírt képzésen, továbbképzésen részt tudjon venni, vizsga kötelezettségének eleget tudjon tenni és ahhoz szükséges felkészülésre elegendő idő álljon rendelkezésére. Ha a köztisztviselő megjelenése halaszthatatlan feladat, hivatali kötelezettség miatt nem biztosítható, erről a munkáltatói jogkör gyakorlója a képzést szervező hivatali egységet haladéktalanul tájékoztatja.
Tanulmányi szerződés 22. A tanulmányi szerződést megkötése előtt a Közgazdasági Főosztály vezetője fedezet biztosításáról szóló záradékkal látja el. A tanulmányi szerződés megkötéséhez a főigazgató jóváhagyása szükséges. Tanulmányi szerződés keretében a képzési költségek (tandíj, vizsgadíj, tankönyv, jegyzet, könyvtárhasználat) legfeljebb 50%-a vállalható át. 23. A tanulmányi szerződésbe foglalt tanulmányok folytatásával összefüggő más helységbe történő utazás (MÁV II. osztályú, vagy Volán menetjegy árának megfelelő) és a szállás (legfeljebb *** besorolású szálloda) költségeit az alábbiak szerint kell megtéríteni: a) vonat igénybevétele esetén a megtérítendő költség alapja a köztisztviselőt megillető 50%-os –diákigazolvánnyal rendelkező köztisztviselő esetén az annak felhasználásával érvényesíthető legkedvezőbb – kedvezménnyel váltott menetjegy ára. Távolsági autóbusz költsége akkor számolható el, ha az utazás vonattal nem lehetséges, vagy az utazás aránytalanul hosszú idővel jár. b) Szállodai elhelyezést akkor lehet igénybe venni, ha a képzés helyén működő belügyi szerveknek nincs saját rendelkezésű és kiadható szálláshelyük. A megtérítendő összeg a szállásköltség 50%-a. c) Az utazáshoz saját gépkocsi igénybevétele esetén is csak az a) pont szerinti vonatjegy ára téríthető meg. 24. Az utazás és a képzés helyén való megjelenés nem minősül kiküldetésnek, ezért annak tartamára napdíj nem számolható el. 25. A tanulmányi szerződés alapján tanulmányokat folytató köztisztviselő a tanulmányi időszakonként (félévenként) az előírt képzési kötelezettségek teljesítéséről köteles tájékoztatni a munkáltatói jogkör gyakorlóját. Ha köztisztviselő a tanulmányi és /vagy vizsga kötelezettségének önhibájából nem tesz eleget és emiatt a tanulmányi időszak megismétlésére kényszerül, a megismételt tanulmányi időszakra eső képzési költségeket maga viseli. 26. Ha a felsőfokú végzettség megszerzését biztosító képzés feltétele nyelvvizsga letétele, a tanulmányi szerződés az ahhoz szükséget nyelvi képzésre is kiterjeszthető. 27. Tanulmányi munkaidő kedvezmény, illetve szabadság kizárólag a képzés szorgalmi és vizsgaidőszakában vehető igénybe.
28. A szerződésben vállalt tanulmányi kötelezettség nem teljesítése, vagy ha a közszolgálati jogviszonyt a köztisztviselőnek felróható okból vagy áthelyezés miatt szüntették meg, az addig kifizetett képzési, valamint utazási és szállás költségeket, továbbá az igénybe vett munkaidő-kedvezmény és tanulmányi szabadság idejére elő illetményt vissza kell téríttetni, kivéve áthelyezés esetén, ha az új munkáltató ezeket a költségeket a BM OKF-nek megtéríteni. Ha a köztisztviselő áthelyezésére a Belügyminisztérium hivatali szervezetéhez, vagy más a belügyminiszter irányítása alatt álló szervhez történik és a más szerv a tanulmányi szerződés alapján kifizetett képzési költségeket a BM OKF-nek megtéríti , a szerződés felbontásából származó egyéb megtérítési kötelezettségtől el kell tekinteni. A minősítés, teljesítményértékelés 29. A köztisztviselő teljesítményértékelését a tárgyban kiadott főigazgatói intézkedés előírásai szerint kell elkészíteni. 30. A Személyzeti és Oktatási Főosztály minden év január 31-ig tájékoztatja a munkáltatói jogkör gyakorlóját a tárgyévben minősítendő köztisztviselőről és az esedékesség időpontjáról. A minősítés elkészítése előtt a munkáltatói jogkör gyakorlója kikéri a köztisztviselő nyilatkozatát arról, hogy kéri-e a minősítés elkészítésébe bevonni az általa megjelölt érdekképviseleti szerv képviselőjét. IV.
A munkavégzés, pihenő idő Munkaidő, munkarend
31. A BM OKF köztisztviselői a hivatali munkaidőrend meghatározására kiadott 35/2000. számú főigazgatói intézkedés szerinti hivatali munkarendben dolgoznak. A munkaidőbe beszámít a napi 30 perces munkaközi szünet. 32. A főigazgató engedélye alapján a szervezeti egység ügyrendjében meghatározott munkakörökben dolgozóknak a hivatali munkarendben meghatározottól eltérő munkarend is kialakítható. Ez azonban nem jelentheti a munkaidő olyan mértékű megváltoztatását, hogy az éjszakai pótlékra jogosító munkaidőnek minősüljön. A munkáltatói jogkör gyakorlója a köztisztviselő kérelmére indokolt esetben – ha az a hivatali feladatok eredményes ellátását nem veszélyezteti – engedélyezheti a hivatali munkakezdés és befejezés idejének a hivatali munkarendtől legfeljebb egy órával való eltérését. 33. A 31., 32. pontokban meghatározottakon, illetve az elrendelt rendkívüli munka esetén kívüli benntartózkodás szabályait a ki-be léptetés rendjét és a benntartózkodás egyéb szabályát a katasztrófavédelem hivatásos szervei
elhelyezéséül szolgáló épületekbe történő be- és kilépés, valamint a benntartózkodás rendjére kiadott 93/2000. számú BM OKF intézkedés rendelkezéseit kell alkalmazni. A rendkívüli munkavégzés 34. Hivatali munkaidőn kívüli készenlétet vagy ügyeleti szolgálatot a munkáltatói jogkör gyakorlója csak a szervezeti egység ügyrendjében meghatározott esetekben és indokkal, rendkívüli esetben a főigazgató engedélyével rendelhet el. 35. A rendkívüli munkavégzés tényleges időtartamáról a szervezeti egységeknél naprakész nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell a munkavégzés időtartamát, valamint az annak ellentételezéseként igénybevett szabadidő időpontját. 36. A nyilvántartásban megfelelő módon jelezni kell, ah a rendkívüli munkavégzés heti pihenőnapon, vagy munkaszüneti napon történik. A rendkívüli munkavégzés elrendeléséről szóló írásbeli utasítások a nyilvántartás mellékletét képezik. Munkavégzés alóli mentesség 37. A köztisztviselői állomány részére fizikai állóképessége fenntartásához és regenerálódásához a havi munkaidő alap terhére heti 2 órában munkavégzés alóli mentességet kell biztosítani. A testedzésre biztosított szabadidő kiadását a szervezeti egységeknél nyilván kell tartani és a felhasználását rendszeresen ellenőrizni kell. A szabadság 38. A szervezeti egységeknél az érintettek előzetes meghallgatását követően, figyelemmel a 39. pontban foglaltakra is, minden év február végéig szabadságolási tervet kell készíteni. A kiadott szabadságról szabadságolási nyilvántartást kell vezetni. A szabadságolási tervet a rá vonatkozó mértékben a köztisztviselővel ismertetni kell. 39. A szabadságolásokat úgy kell ütemezni, hogy az egyidejűleg szabadság miatt távollevők száma a szervezeti egység létszámának 50%-t nem haladhatja meg és valamennyi munkaterület (osztály) folyamatosan rendelkezzen megfelelő felkészültségű ügyintézővel, vagy a feladat ellátása más módon biztosítható legyen.
40. A szabadságot az erre a célra rendszeresített nyomtatványon kell igényelni és kiadni. A kitöltött nyomtatványt a szabadságolási nyilvántartás részeként kell kezelni és az irattári terv szerint 5 évig tárolni. V.
A köztisztviselő díjazása
Az idegennyelv-tudási pótlék 41. A Ktv. 48. § (6) bekezdése szerinti jogosultságon túlmenően a köztisztviselő a Ktv. 48. § (5) bekezdése szerint jogosult a nyelvpótlékra, ha az Európai Közösség bármely országának, illetve Magyarországgal szomszédos országnak a nyelvéből, továbbá lengyel vagy orosz nyelvből közép vagy felső fokú nyelvvizsgával rendelkezik. 42. Az egyéb nyelvekből szerzett nyelvvizsgával rendelkezők részére nyelvpótlékot egyedi elbírálás alapján a főigazgató állapíthat meg. 43. Az idegennyelv-tudás pótlékra jogosító munkaköröket a BM OKF szervezési állománytáblázata tartalmazza. A gépjárművezetői pótlék 44. A Ktv. 47. § (4) bekezdés szerinti gépjárművezetői pótlékra az a köztisztviselő jogosult, aki a tárgyhónapban a munkanapok felében – szolgálati úton – hivatali (belügyi rendelkezésű) gépkocsit vezetett és legalább 1500 km-t teljesített. 45. Nem jogosult a gépjárművezetői pótlékra, aki olyan gépkocsit vezet rendszeresen, amelynek vezetésére gépkocsivezetői munkakört létesítettek és a munkakör be van töltve, kivéve a gépjárművezető helyettesítés nélküli tartós távolléte esetén. 46. A gépjárművezetői pótlékra jogosultságot a munkáltatói jogkör gyakorlója igazolja és juttatja el az illetmény számfejtést végző szerv felé. Szervezeti egységenként havonta összesíteni kell a gépjárművezetői pótlékra jogosultakat a vezetés szempontjából figyelembe vehető munkanapok száma, a megtett kilométer mennyisége és a vezetett gépkocsi rendszáma alapján. A helyettesítési díj 47. A helyettesítés elrendelése előtt a munkáltatói jogkör gyakorlója a helyettesítési díj költségvetési fedezetéről egyeztetni köteles a Közgazdasági Főosztály vezetőjével.
48. A helyettesítési díj mértékét a helyettesítendő munkakörből adódó, illetve a munkakörbe nem tartozó feladat nagyságától függően a munkáltatói jogkör gyakorlója javaslatának figyelembe vételével a főigazgató egyedileg állapítja meg. Az étkezési hozzájárulás 49. A köztisztviselőt étkezési hozzájárulás illeti meg, melyet vásárlási utalvány formájában a tárgyhót követő hónap 5-ig az illetmény-elszámolással együtt részre át kell adni. Az étkezési hozzájárulás mértéke évente főigazgatói intézkedésben kerül meghatározásra. 50. Nem fizethető étkezési hozzájárulás abban a naptári hónapban, amelyben a köztisztviselő nem jogosult illetményre, illetve – a szabadság kivételével – mentesül a munkavégzés alól. A ruházati költségtérítés 51. A ktv. 49/G. § szerinti ruházati költségtérítés kifizetésének és elszámolásának határideje évente főigazgatói intézkedésben kerül meghatározásra azzal, hogy a kifizetés lehetőség szerint a tárgyév március 31égi történik. Az elszámoláshoz csak az adott évben kiállított számlát lehet benyújtani és elfogadni. 52. A ruházati költségtérítés csak felső ruházat, lábbeli, sapka, kalap, kesztyű, öv, sál (kendő) , táska, ing, blúz, nyakkendő, harisnya, zokni vásárlására használható fel. Az elszámoláshoz csak olyan számla nyújtható be, amely tartalmazza a számlakibocsátó nevét, címét, adószámát, a vásárolt termék megnevezését, mennyiségét, egységárát, a számla végösszegét az általános forgalmi adót (ÁFA). A számlán vásárlóként a BM OKF 1149 Budapest Mogyoródi út 43. címet kell feltüntetni és a számlára utólag rá kell írni a köztisztviselő nevét és szervezeti egységét. 53. Ha a közszolgálati jogviszony évközben keletkezik vagy az hat hónapot meghaladóan szünetel (illetmény nélküli szabadság), a ruházati költségtérítés időarányosan jár. Ha pedig a jogviszony évközben szűnik meg – kivéve ha a köztisztviselő végkielégítésre jogosult vagy a jogviszony nyugdíjazása vagy a köztisztviselő halála miatt szűnik meg – a ruházati költségtérítés időarányos részét vissza kell téríteni. A ruházati költségtérítés időarányos részének számításánál a Mt. 12. § (3) bekezdésében meghatározott határidő-számítási szabályokat kell alkalmazni. A részmunkaidős köztisztviselőt a kinevezése (besorolása) szerinti munkaidő arányában illeti meg a ruházati költségtérítés.
A közlekedési költségtérítés 54. A BM OKF köztisztviselőit a BKV járataira szóló bérlettel kell ellátni. 55. Ha a közszolgálati jogviszony évközben szűnik meg – eltérő rendelkezés hiányában - ,a munkában töltött utolsó napon a BKV bérletszelvényt be kell vonni, vagy ha azt a köztisztviselő nem tudja visszaszolgáltatni, az érvényességi időszakból hátra lévő idővel arányosan részét meg kell téríttetni. Az üdültetés 56. A köztisztviselő a külön rendelkezések szerint jogosult a Belügyminisztérium és szervei jóléti, sport és üdültetési intézményeit igénybe venni. Az egészségügyi ellátás 57. A köztisztviselő és a vele együtt élő hozzátartozója jogosult igénybe venni a BM Központi Kórház és Intézményei, valamint a belügyi egészségügyi szolgálat egyéb alapellátó egységei alapellátását, járó- és fekvőbeteg szakellátását. A lakhatási támogatások 58. Az a köztisztviselő, aki nem rendelkezik Budapest területén önálló lakással vagy bérleménnyel vagy a Budapesten kívüli lakhelyéről a napi rendszeres munkába járáshoz az oda-visszautazás tartama a négy órát meghaladná, belügyi rendelkezésű szállóférőhelyre, illetve lakóegység bérletre tarthat igényt. 59. Az a köztisztviselő, akinek állandó lakása nem Budapesten van és a lakhelyéről a napi rendszeres munkába járáshoz az oda-visszautazás tartama a négy órát meghaladná és Budapesten lakást, lakrészt bérel vagy albérletben van, kérelme alapján bérleti díj, illetve albérleti díj hozzájárulást kaphat. A hozzájárulás kifizetését a munkáltatói jogkört gyakorló vezető engedélyezi. 60. A bérleti, albérleti díjhoz való hozzájárulás összege a díj 50%-a, legfeljebb azonban a mindenkori illetményalap 30%-a A hozzájárulás feltétele a bérleti, albérleti szerződés és a bérbe adó által kiállított, díjfizetésről szóló számla befizetése. Az illetményelőleg
61. A köztisztviselő részére eseti kérelem alapján illetményelőleg folyósítható, amennyiben a munkáltatói jogkört gyakorló vezető – a Közgazdasági Főosztály vezetőjével egyetértésben – engedélyezi ennek kifizetését. 62. Illetményelőleg különösen azon köztisztviselő számára engedélyezhető, akinek családi, egészségügyi, illetve más szociális ok alapozza meg kérelmét. 63. A köztisztviselőnek adható illetményelőleg felső határát a folyósítás napján érvényes minimálbér havi összegének ötszörösét, havi besorolási illetményének a személyi jövedelemadó-előleggel, az egészségügyi biztosítási és a nyugdíjjárulékkal csökkentett összege kétszeresét azonban nem haladhatja meg. 64. A felvett illetményelőleget a tárgyévben maximum 6 hónap alatt – havi egyenlő részletekben – kell visszafizetni, fizetési haladék nem engedélyezhető. Abban az esetben, ha a törlesztés ideje alatt szűnik meg a köztisztviselő jogviszonya, a vissza nem fizetett előleg egy összegben és azonnal esedékessé válik. Adózás szempontjából az illetményelőleg kamatmentes kölcsönnek minősül, így a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. Tv. (SZJA) 6. § (1) bek. A) pontja szerint a kapott összeg a magánszemélynél nem bevétel, a kifizetéskor sem kell abból adóelőleget levonni. Az Önkéntes nyugdíjpénztári támogatás 65. A BM OKF az önkéntes nyugdíjpénztári tag köztisztviselőt munkáltatói támogatásban részesíti. A támogatás mértéke a havi besorolási illetmény 4%-a. Az egyéb támogatások és szociális ellátások, a szociális bizottság 66. A szociális és kegyeleti támogatási keret felhasználására javaslattételre továbbá a BM OKF köztisztviselői és nyugdíjasai szociális helyzetének figyelemmel kisérésére Szociális Bizottságot kell működtetni. VI.
A kártérítési felelősség
67. A munkaköri feladatként meghatározott leltári készletet kezelő köztisztviselő részére kinevezésekor át kell adni az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségeinek sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Kormányrendelet alapján kiadott a leltározás rendjét szabályozó főigazgatói intézkedést és annak megismerését a munkaköri leírására rá kell vezetni.
68. A leltári készletet kezelő köztisztviselő munkaköri leírásában meg kell nevezni az általa kezelendő leltári körzetet és azt, hogy annak kezelését kizárólagosan vagy mással megosztva végzi. VII. A köztisztviselői érdekegyeztetés 69. A BM OKF-en folyó érdekegyeztetés fóruma a Katasztrófavédelmi Érdekegyeztető Tanács. 70. A BM OKF-en működő érdekképviseleti szervekkel az együttműködés kereteit, az érdekképviseletek részére biztosított működési feltételeket együttműködési megállapodás tartalmazza, amelyet a köztisztviselői állomány részére megismerhetővé tesznek.
