I. Biztosítási Konferencia Eger 2006
A biztosításközvetítésre vonatkozó szabályok főbb pillérei
dátum
• A Biztosításközvetítői munkacsoport eddigi tevékenysége • Egy kiemelt téma: a Bit. II. fejezete közvetítőkre vonatkozó (33.-50.§§-ok) rendelkezéseinek újragondolása az alkalmazásuk során felmerült problémák tükrében
dátum
2
A Biztosításközvetítői munkacsoport eddigi tevékenysége
dátum
3
2005. április 7-én volt a Biztosításközvetítői munkacsoport első ülése
Résztvevők: • Pénzügyminisztérium • Magyar Biztosítási Alkuszok Szövetsége • Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége • Brókernet Többes Biztosítási Ügynök Kft. • MABISZ • Berke&Molnár Ügyvédi Iroda képviselői dátum
4
A munkacsoport célja:
• A szakmával való közös álláspont kialakítása • Jogszabály-módosítási igények megvitatása
dátum
5
A munkacsoport üléseinek napirendjei • A regiszter működése • Arcképes igazolvány • Függő és független biztosításközvetítői tevékenység elhatárolása különös tekintettel a gépjárműkereskedőkre • Biztosításközvetítők szakképesítése • Tájékoztatási kötelezettség • A független biztosításközvetítőknél lefolytatott felügyeleti célvizsgálat tapasztalatai • A független biztosításközvetítői jelentés szabályairól szóló rendelet módosításának kidolgozása dátum
6
A Munkacsoport közös döntései (1)
• A Biztosításközvetítői Munkacsoport javasolja a nyilvántartási és bejelentési kötelezettséggel rendelkező biztosítóknak és független biztosításközvetítőknek, hogy a 30 napos bejelentési határidőt a gyakorlatban önkéntesen 15 napra, vagy ennél rövidebb időre csökkentsék.
dátum
7
A Munkacsoport közös döntései (2) • A Biztosításközvetítői Munkacsoport javasolja a biztosítóknak és független biztosításközvetítőknek, hogy az általuk akár közvetlenül, akár gazdálkodó szervezeten keresztül foglalkoztatott – felsőfokú iskolai végzettséggel vagy a jogszabályban előírt biztosítási szakképesítéssel nem rendelkező – biztosításközvetítő természetes személyek oktatásáról, illetve vizsgázásáról mielőbb gondoskodjanak annak érdekében, hogy a törvényi határidő eredményesen teljék le. Az oktatási és vizsgáztatási kapacitások szűkössége miatt a biztosításközvetítők nem kellő időben történő beiskolázása torlódáshoz vezethet, s így a tanfolyamokra és a vizsgára való jelentkezés utolsó pillanatokra hagyása azzal a veszéllyel jár, hogy a biztosításközvetítők nagyobb tömege fog arra kényszerülni, hogy tevékenységét felfüggessze. dátum
8
A jogszabály-módosítási igények megvitatása:
A Bit. II. fejezete közvetítőkre vonatkozó (33.-50.§§-ok) rendelkezéseinek újragondolása az alkalmazásuk során felmerült problémák tükrében
dátum
9
A munkacsoport a normaszöveg kidolgozásának folyamatát két alapvetés mentén gondolja elvégezni:
• Elvi-koncepcionális kérdések tisztázása (I.) • a munkacsoportban nem vitatottan szükséges módosítások (II.)
dátum
10
Az elvi-koncepcionális kérdések A közvetítői rendszer rendező elvének azonosítása
• • •
fogyasztóvédelmi szempont felelősség telepítése jogi szempontból elkülönülő (a biztosító-ügyfél viszonylatában harmadik személynek minősülő) és munkaviszonyos közvetítők („a biztosító maga”).
dátum
11
A közvetítés fogalma (1) • A biztosítási közvetítésről szóló 2002/92/EK irányelv alapján is milyen tevékenység minősül biztosításközvetítésnek; ki minősül közvetítőnek
dátum
12
Következetlen rendező elv az Irányelvben • Ezek a tevékenységeket nem tekintendők biztosítási közvetítésnek, amikor azokat egy biztosítóintézet fejti ki vagy olyan biztosítóintézet alkalmazottja, akinek a tevékenységéért a biztosítóintézet felelősséget visel. (2. cikkely 3. pont) • Ezt az irányelvet azokra a személyekre kell alkalmazni, akik harmadik felek számára, olyan biztosításközvetítői tevékenységet végeznek ellenszolgáltatás fejében, amely lehet anyagi jellegű vagy más, megállapodás alapján járó, teljesítményhez kötött gazdasági előny. (Preambulum (11) pont) dátum
13
Értékesítő? • Szükséges-e, megvalósítható-e, illetve milyen módon az értékesítés/értékesítő fogalmának bevezetése, ezáltal bizonyos jogviszonyban (munkaviszony) bizonyos tevékenységek (pult melletti kiszolgálás, quasi ügyfélszolgálat) elhatárolása a függő közvetítéstől/közvetítőtől • Az újra gondolt közvetítői (értékesítői) kategóriákra vonatkozóan semleges, illetve bizonyos területeken egységes (vagy párhuzamosan azonos) követelményrendszer kidolgozása (pl. erkölcsi bizonyítvány; szakképesítés, arcképes igazolvány, regiszter) dátum
14
A Bit. 35.§ (1) bekezdése contra Irányelv 1. Cikkely (2) bekezdés: Ez az irányelv nem vonatkozik azokra a személyekre, akik biztosítási szerződésekkel kapcsolatos közvetítői tevékenységet folytatnak, ha az összes következő feltétel fennáll: a) a biztosítási szerződés csak az általa nyújtott biztosítási fedezetet ismeretét követeli meg; b) a biztosítási szerződés nem életbiztosítási szerződés; c) a biztosítási szerződés nem nyújt fedezetet semmiféle felelősségi kockázatra; d) a személy fő szakmai tevékenysége nem a biztosítási közvetítés; e) a biztosítás valamely szolgáltató termékéhez vagy szolgáltatásához képest kiegészítő jellegű, amennyiben az ilyen biztosítás fedezetet nyújt: i. a csőd vagy az ilyen szolgáltató által nyújtott javak elveszésének vagy sérülésének kockázatával kapcsolatosan; ii. poggyász megsérülésével vagy elveszésével, és az attól a szolgáltatótól megrendelt utazáshoz kapcsolódó egyéb kockázatokkal kapcsolatosan, még abban az esetben is, ha a biztosítás életbiztosítási vagy felelősségi kockázatokra is kiterjed, feltéve hogy a fedezet kiegészítő jellegű az adott utazás kockázataira vonatkozó fő fedezethez képest; f) az éves díj nem haladja meg az 500 eurót, és a biztosítási szerződés teljes tartama, beleértve a megújításokat is, nem haladja meg az öt évet. dátum
15
A közvetítés fogalma (2) A Bit. 33.§ (1) bekezdésében foglalt (csak) egyes résztevékenységek végzése minek minősíthető: • A közvetítésben részt vevő közreműködők (teljesítési segédek) egyértelmű definiálása a Bit-ben, a közvetítői rendszerben elfoglalt pozíciójuk meghatározása. • Elhatárolási elvek annak egyértelművé tételére, hogy az egyes résztevékenységek végzése mikor meríti ki a közvetítés fogalmát dátum
16
Közvetítés fogalma (3) • Törés az Irányelvben: párhuzamos rendező elv használat Leképezés a Bit-ben, a törés lehetséges korrigálása: Szükséges-e, megvalósítható-e, illetve milyen módon az értékesítés/értékesítő fogalmának bevezetése? (ezáltal bizonyos jogviszonyban bizonyos tevékenységek elhatárolása a függő közvetítéstől/közvetítőtől; a közvetítői rendszer e szempontból történő újrastrukturálása) •
A rendező elv törése a Bit-ben (posta, hitelintézet munkavállalói) dátum
17
Az Irányelv preambulumának (9), (11), (12), (13) pontjai; 1. cikkelyének (2) bekezdése; 2. cikkelyének 3. és 5. pontjai
• (9) Ügynökként, alkuszként és "bankbiztosítási" közvetítőként biztosítási termékeket többfajta személy és intézmény értékesíthet. A közvetítők egyenlő kezelése és a fogyasztók védelme megköveteli ezen irányelv alkalmazását mindezen személyek és szervezetek vonatkozásában. • (11) Ezt az irányelvet azokra a személyekre kell alkalmazni, akik harmadik felek számára, olyan biztosításközvetítői tevékenységet végeznek ellenszolgáltatás fejében, amely lehet anyagi jellegű vagy más, megállapodás alapján járó, teljesítményhez kötött gazdasági előny.
dátum
18
Rendező elv következetes alkalmazása – „szabályozási deficit” elkerülése (1)
• A megtalált/definiált rendező elv alapján a kialakítani szándékozott szabályrendszer elemeinek folyamatos összevetése az Irányelvvel, így az Irányelvtől való – szigorúbb – szabályozás lehetőségének feltérképezése (pl. Preambulum (19) pont) és az esetleges ilyen irányú szabályozás szükségességének állandó mérlegelése a várható dátum
19
Rendező elv következetes alkalmazása – „szabályozási deficit” elkerülése (2)
• A módosítás során nem csak az Irányelv rendelkezéseiből fakadó szabályozási követelmények, hanem az egyes tagállami implementációk alapul vétele.
dátum
20
Irányelv preambulum (9) pont: Ennek az irányelveknek meg kell határoznia a biztosításközvetítő azon kötelezettségeit, amelyeknek az ügyfelek tájékoztatása során teljesítenie kell. Ezen a területen bármely tagállam fenntarthat vagy elfogadhat szigorúbb rendelkezéseket a biztosításközvetítők tekintetében, azok székhelyétől függetlenül, amennyiben a területén közvetítői tevékenységet fejtenek ki, feltéve hogy az ilyen szigorúbb rendelkezések összhangban vannak a közösségi joggal, beleértve a belső piacon az információs társadalmi szolgáltatások, különösen az elektronikus kereskedelem jogi vonatkozásairól ("Irányelv az elektronikus kereskedelemről") szóló, 2000. június 8-i 2000/31/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet dátum
21
A munkacsoportban nem vitatottan szükséges módosítások (II/1) •
Tájékoztatási kötelezettség – A 37. § (1) bekezdésében egyértelművé kell tenni, hogy a tájékoztatás mely részének kell kiterjednie a természetes személyekre és mely részének a gazdálkodó szervezetekre. – A 37. § (1) bekezdésében adjon tájékoztatást a biztosításközvetítő gazdálkodó szervezet, hogy biztosító, biztosításközvetítő rendelkezik-e benne részesedéssel. – A biztosításközvetítők tájékoztatási kötelezettségéről a 37.§ (1) bekezdése és 166.§ (2) bekezdésében foglalt rendelkezések alapján a biztosításközvetítő nevéről, székhelyéről, államáról, felügyeleti szervéről szóló tájékoztatási kötelezettség duplikáltan jelenik meg. dátum 22
A munkacsoportban nem vitatottan szükséges módosítások (II/2) Arcképes igazolványok –
–
–
A 48. § (5) bekezdésében foglalt előírásokat ne kizárólag a felügyeleti nyilvántartásba vett biztosításközvetítők részére kelljen kiállítani, hanem a nyilvántartási kötelezettséggel nem terhelt biztosításközvetítők részére is, ez segítené az ügyfelek részére a pontosabb tájékozódást. (A biztosítói oldallal még nincs konszenzus) Tartalmazza a bekezdés pontosan, hogy a kibocsátó biztosításközvetítő gazdálkodó szervezet nevét, székhelyét, cégjegyzékszámát és nyilvántartási számát is tartalmaznia kell az arcképes igazolványnak. Az adott szakaszt ki kell venni az ügynök rész alól és az általános, biztosításközvetítői rész alá kell helyezni.
dátum
23
A munkacsoportban nem vitatottan szükséges módosítások (II/3)
Éves beszámoló •
A Bit. 40. § (1) bekezdésének b) pontja alapján a független biztosításközvetítő engedélyét a Felügyelet visszavonhatja és ezzel egyidejűleg a nyilvántartásából törölheti, ha nyilvántartása, illetve az éves beszámolója nem felel meg a valóságnak. A fenti szakasz módosítását és annak deklarálását javasoljuk a Bit-ben, hogy a Felügyelet az éves beszámolót csak az éves jelentés (adatszolgáltatás) alátámasztásaként vizsgálja, azonban annak valódiságát nem ellenőrzi. dátum
24
A munkacsoportban nem vitatottan szükséges módosítások (II/4)
Függő ügynökök A Bit. 1. § (1) bekezdésének b) pontján túlmenően a Pszáf tv-ben egyértelműen kimondani a Felügyelet ellenőrzési jogosultságát a függő közvetítő (vezérügynök) vonatkozásában dátum
25
A munkacsoportban nem vitatottan szükséges módosítások (II/5) •
•
A versengő termékek Bit-beli fogalma pontosításra szorul, mert az azonos ágazaton belüliség nem jelent feltétlenül helyettesíthetőséget, melynek eredményeként teljesen különböző igényeket kielégítő, azonos ágazatba, de azon belül különböző kockázati csoportba tartozó biztosítási termékek, formális értelemben egymással versengőnek minősülnek, kizárva, hogy azok egy függő közvetítő kínálatában megjelenjenek, ha több biztosító termékéről van szó. (Felmerült a probléma megoldási javaslatként az al-ágazatokra bontása a Bit. 1-2. mellékletének, pl. baleset ágazatnál utas- és nem utas alágazat; egyéb vagyoni ágazatnál mezőgazdasági és nem mezőgazdasági alágazat; életbiztosításnál egyéni – és csoportos alágazat) 35. § (1) bekezdése: Módosítani a 35. § (1) bekezdés ha) és hb) pontjait, ne kizárólag a szolgáltató által szállított áruhoz kapcsolódó kockázatokra, illetve a szolgáltatónál megrendelt utazáshoz kapcsolódó biztosítás esetén lehessen eltekinteni a felügyeleti nyilvántartásba vételtől. Pl.: utazási irodában utasbiztosítás megkötése a nem ott rendelt utazáshoz (mindennapos gyakorlat) dátum
26
A munkacsoportban nem vitatottan szükséges módosítások (II/6) •
•
A Bit. 71.§ (2) bekezdése j) pontja és 74.§ (1) bekezdése alapján a biztosító és a független biztosításközvetítő köteles a Felügyeletnek 30 napon belül bejelenteni az 5. számú melléklet 2. pontjában (…) meghatározott - így a biztosításközvetítést végző természetes személlyel fennálló jogviszony kezdetére és végére vonatkozó – adatokban bekövetkezett változásokat. A fenti jogszabályi helyeken alapuló bejelentési kötelezettségnek a biztosító és a független biztosításközvetítő a felügyeleti nyilvántartásban történő regisztrálással és deaktiválással tesz eleget. Szükségesnek tartjuk a 30 napos bejelentési határidőt 5 napra szűkíteni, tekintettel arra, hogy a 30 napos határidő – mivel a Bit. 34. §a alapján biztosításközvetítői tevékenységet (…) kizárólag olyan személy végezhet, aki szerepel a Felügyelet által vezetett nyilvántartásban – a munkahelyet változtatni szándékozó személyek esetében indokolatlanul hosszú ideig korlátozza a munkához való (alkotmányos) jogot. dátum
27
A munkacsoportban nem vitatottan szükséges módosítások (II/7)
•
Bit. 49. § (3) bekezdés A „közvetlenül közvetítő” megfogalmazás pontatlan az adott bekezdésben. Egyrészt a biztosító és a független biztosítóközvetítő egyaránt köteles a vele biztosításközvetítésre irányuló jogviszonyban álló természetes személy nyilvántartási adatait 5 évig megőrizni, ezért ennek a bekezdésnek szintén ki kell kerülnie a biztosításközvetítői általános részbe. dátum
28
A munkacsoportban nem vitatottan szükséges módosítások (II/8)
•
A felügyeleti vizsgálati tapasztalatokra tekintettel a 42. § (2) bekezdésében szükséges az ügyfélszámla pontos definiálása. (Amennyiben a közvetítő saját bizonylatát állítja ki az ügyféltől átvett összegek ellenében, úgy akár a pénztáron belül, akár a bankszámlán belül (alszámla) az elkülönítést köteles elvégezni) dátum
29
Köszönöm szíves figyelmüket!
dátum
30
