A biztonsági adatlapok összeállítása Az árucikkekben található, ún. különös aggodalomra okot adó anyagokra vonatkozó szabályozás a REACH rendeletben

2015. november • I. évfolyam, 2. szám

k o g a y n A s e y l é z V es atértékelés ai és nemzetközi előírások » Kockáz Kezelés » Raktározás » Szállítás » Haz s » Felhasználás Iparbiztonság » Hulladékgazdálkodá

Veszélyes áruk szállítása – A 2015. évi változások belföldi alkalmazása ADR/RID/ADN 21. rész Küszöbérték alatti üzemek és SKET-gyakorlatok napjainkban Veszélyes anyagok az elektromos és elektronikai berendezésekben 1 Veszélyes Anyagok 2015. november

A biztonsági adatlapok összeállítása Az árucikkekben található, ún. különös aggodalomra okot adó anyagokra vonatkozó szabályozás a REACH rendeletben

Beköszöntő

Tisztelt Olvasó! Újabb lapszámához érkezett a Veszélyes Anyagok című elektronikus szakmai folyóirat. Őszintén reméljük, hogy az első, szeptemberi szám elnyerte tetszését és hasznos segítséget nyújtott önnek. A kiadványt maximálisan az ön igényeinek megfelelően szeretnénk összeállítani. Ennek érdekében kérjük, küldje el az első számmal kapcsolatos észrevételeit a [email protected] e-mail címre.

Impresszum Kiadja a Fórum Média Kiadó Kft. 1139 Budapest, Váci út 91. Telefon: (1) 273 2090 Fax: (1) 468 2917 Web: www.forum-media.hu

HU ISSN 2416-3465 Felelős kiadó: Győrfi Nóra, ügyvezető igazgató

Főszerkesztő: Petren Ágnes Szerkesztő: Ress Renáta Layout és grafika: SEFEX DESIGN Kiadvány-fejlesztési vezető:

Továbbra is igyekszünk a veszélyes anyagok és keverékek témaköréhez kapcsolódó minden újdonságról hírt adni. A folyamatosan érkező jogszabályváltozások mellett olyan fontos témákkal foglalkozunk, mint a súlyos káresemény elhárítási terv összeállításának menete és a különös aggodalomra okot adó anyagok problematikája. A 2018. évi REACH regisztrálási ütemterv is újabb fázisba lépett: az érintett gyártó vagy importáló vállalatoknak meg kell keresniük a társregisztrálókat, és fel kell készülniük a velük való együttműködésre. Optimum előfizetőink igénybe vehetik tanácsadói szolgáltatásunkat és elküldhetik szakmai kérdéseiket az [email protected] e-mail címre vagy – az egyedi jelszóval történt bejelentkezés után – a www.veszelyesanyagokszaklap.hu oldalon keresztül. Szakértőink írásos állásfoglalását szintén e-mailben küldjük vissza a kérdezőnek. A honlapon további szakmai információk, segédletek és jogszabályszövegek is elérhetőek. Az optimum előfizetésről bővebben érdeklődhet Ügyfélszolgálatunkon, a 273-2090-es számon vagy a [email protected] e-mail címen. Bízunk benne, hogy továbbra is értékes szakmai ismeretanyagot tudunk közvetíteni minden olvasónk számára!

dr. Pőcze Edina

Gyártási vezető: Maitz Melinda Marketingvezető: Borbély Csilla

Budapest, 2015. november

Petren Ágnes

Üdvözlettel:

a folyóirat főszerkesztője

Hirdetési információ: Sipos Orsolya E-mail: [email protected] Telefon: (1) 273 2090/147 Mobil: (30) 817-1514

Előfizetés: [email protected]

Kérdéseiket, észrevételeiket az alábbi e-mail címre várjuk: olvasoikerdesek@ forum-media.hu

Tartalom 3 Hírek 5 Munkavédelem és munkabiztonság A kémiai biztonságra vonatkozó legfontosabb követelmények

Szakmai lektor: Dr. Sárosi György Képek: Depositphotos és a szerzők Minden jog fenntartva, beleértve a sokszorosítás és a mű bővített, illetve rövidített változatának kiadási jogait is! A Kiadó írásbeli hozzájárulása nélkül sem a teljes mű, sem annak bármely része semmiféle formában nem sokszorosítható.

2 Veszélyes Anyagok 2015. november

8

Azbesztek

14 Iparbiztonság és tűzvédelem Küszöbérték alatti üzemek és SKET-gyakorlatok napjainkban

2015. november 19 Veszélyes áruk szállítása Veszélyes áruk szállítása – A 2015. évi változások belföldi alkalmazása ADR/RID/ADN 2. rész

25 Hulladékgazdálkodás és környezetvédelem Veszélyes anyagok az elektromos és elektronikai berendezésekben

30 Raklap A biztonsági adatlapok összeállítása

34 Tovább Az árucikkekben található, ún. különös aggodalomra okot adó anyagokra vonatkozó szabályozás a REACH rendeletben

Aktuális 

Hírek

Tervezet a Munkavédelmi törvény módosításáról A munka törvénykönyve módosításáról jelent meg tervezet a kormányzati portálon, amellyel összefüggésben a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény módosítása is várható 2016 első felében. A teljesség igénye nélkül kiemelünk néhány változást: Az Mvt. 40. § (2) bekezdése eddig is kimondta, hogy a különböző munkáltatók alkalmazásában álló munkavállalók egyidejű foglalkoztatásakor a munkavégzést − a kockázatok csökkentése érdekében − össze kell hangolni. A módosításban szerepel, hogy az összehangolás megvalósításáért felelős:  a felek által szerződésben meghatározott munkáltató,  ilyen kikötés hiányában az a személy vagy szervezet, aki, illetve amely a tényleges irányítást gyakorolja,  ennek hiányában az, aki a munkahelyért a fő felelősséget viseli,  ha ilyen nincs, akkor az, akinek a területén a munkavégzés folyik.

minősül függetlenül a baleset súlyosságától, illetve a balesetet szenvedett személyek számától. Ha a munkáltatónál munkabaleset következik be – függetlenül a munkáltatói létszámtól – a balesetet csak munkavédelmi szakember vizsgálhatja ki. Változnak a munkavédelmi képviselőkkel kapcsolatos rendelkezések. Például munkavédelmi képviselőt kell választani minden munkáltatónál, ahol a munkavállalók létszáma – az eddigi 50 fő helyett – legalább húsz fő. A választás megtartásának lebonyolítása, a feltételek biztosítása a munkáltató kötelezettsége. Ez lényegesen megnöveli azoknak a munkáltatóknak a számát, ahol a jövőben munkavédelmi képviselőválasztást kell tartani.

A tervezetben az egyéni védőeszközökkel kapcsolatos 42. § b) pontja és a 44. § (1) bekezdése a normaszöveg szakmai pontosítását jelenti.

Módosul az Mvt. 82. § (2) szerinti felsorolás a súlyos veszélyeztetések tekintetében. A következőkben súlyos veszélyeztetésnek minősül a veszélyes munkahelyen, veszélyes munkaeszközzel vagy veszélyes technológiai folyamatban végzett munka esetére a munkavédelemre vonatkozó szabályban előírtnál kevesebb munkavállalói létszám foglalkoztatása.

A 65. § (2) bekezdés tervezett módosítása alapján a munkabalesetek kivizsgálása munkavédelmi szaktevékenységnek

A várható módosításokról bővebben olvashat Kálmán László cikkében, mely a Munkavédelem szaklap 2015. novemberi számában jelent meg.

2015. november Veszélyes Anyagok 3

Hírek  Aktuális

REACH 2018: A társregisztrálók megkeresése

2018. május 31. – Az utolsó regisztrációs határidő Az évi 1-100 tonna mennyiségű vegyi anyagot gyártó vagy importáló vállalatoknak legkésőbb 2018. május 31-ig regisztrálniuk kell az Európai Vegyianyag-ügynökségnél (ECHA). A regisztrációk végrehajtására már most érdemes elkezdeni felkészülni, hiszen ha nem áll rendelkezésre információ a vegyi anyag veszélyes tulajdonságaival kapcsolatban, azokat be kell szerezni és a biztonsági adatlapokat át kell dolgozni. Az elvégzendő feladatokról bővebb információ az ECHA anyagában olvasható (lásd a forrásmegjelölésben).

A 2018. évi REACH regisztrálási ütemterv a regisztrálást hét szakaszra bontja fel, és ismerteti az egyes szakaszok mérföldköveit, valamint azokat a támogatási tevékenységeket, amelyeket az ECHA biztosítani kíván a regisztrálók számára. A 2018. évi regisztrálási határidőre készülő vállalatoknak időben meg kell keresniük a társregisztrálóikat, valamint meg kell állapítaniuk anyagaik egyezőségét. A sikeres REACH-regisztráláshoz vezető út második szakaszában a gyártó vagy importáló vállalatoknak meg kell keresniük a társregisztrálókat, és fel kell készülni a velük való együttműködésre. A vállalatoknak meg kell állapodniuk abban, hogy ugyanazt az anyagot regisztrálják, és anyaginformációs cserefórumot kell létrehozniuk (SIEF). A SIEF az ugyanazon anyagot regisztrálók és előzetesen regisztrálók csoportja, ahol REACH szerinti regisztrálás érdekében adatokat osztanak meg. Forrás: ECHA/PR/15/14 sajtóközlemény

Még több feladat vár azokra a vállalatokra, ahol a vegyi anyag gyártott vagy importált mennyisége meghaladja az évi 10 tonnát. Nekik az összegyűjtött információk alapján fel kell mérniük a munkavállalók és fogyasztók egészségére, valamint a környezetre gyakorolt veszélyeket is, továbbá kockázatkezelési intézkedési tervet kell összeállítaniuk. Az a vállalat, amely nem teljesíti a REACH-előírásokat, a nemzeti végrehajtó hatóságok intézkedésére számíthat, aminek költségvonzata is lehet. Forrás: Európai Vegyianyag-ügynökség: REACH 2018 – Cselekedjünk!, 2015. szeptember

Bejelentések online megtétele a frissített ePIC rendszerben

A kiviteli bejelentések benyújtása a PIC-rendelet szerint

A veszélyes vegyi anyagok kiviteléről és behozataláról szóló 649/2012/EU (PIC) rendelet szerinti kiviteli bejelentések online megtételére szolgáló ePIC rendszerhez újabb verziófrissítés jelent meg – olvasható az OKK OKBI 2015. novemberi hírlevelében. Az új verzióban megváltozott azon keverékekre vonatkozó bejelentések megtétele, melyek a PIC rendelet I. mellékletében szereplő valamely csoportos tételhez tartozó anyagot tartalmaznak.

Az Európai Vegyianyag-ügynökség felhívta az érintett vállalatok figyelmét, hogyha a PIC-rendelet alapján bejelentésköteles anyag, keverék vagy árucikk exportálását tervezik 2016-ban, akkor minél előbb tegyék meg bejelentésüket. A kiviteli bejelentést legkésőbb 35 nappal a kivitel tervezett időpontja előtt meg kell tenni, és ez különösen akkor indokolt, amikor az importáló ország hatóságának kifejezett hozzájárulása is szükséges a kivitel engedélyezéséhez. Az Ügynökség külön kiemelte az importálóra vonatkozó részletes és friss kapcsolattartási adatok feltüntetésének fontosságát az importáló ország hatóságának gyorsabb ügyintézése érdekében.

Forrás: OKK OKBI Hírlevél, 2015. november

Forrás: OKK OKBI Hírlevél, 2015. november

4 Veszélyes Anyagok 2015. november

Kémiai biztonság

 Munkavédelem és munkabiztonság

A kémiai biztonságra vonatkozó legfontosabb követelmények

Az olyan gyártó cégeknél, ahol a mindennapi munka során a munkavállalók közvetlenül ki vannak téve a veszélyes anyagok hatásainak, különösen fontos a biztonsági előírások betartása. A kockázatértékeléstől a veszélyes anyagokkal és keverékekkel végzett tevékenység feltételeinek megteremtéséig számos jogszabályi kötelezettségnek kell megfelelni. Szerző: Dr. Kocsis Barbara, jogász

A

kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény (a továbbiakban: Kbtv.) tartalmazza a kémiai biztonságra vonatkozó legfontosabb rendelkezéseket, meghatározza többek között a kémiai biztonság fogalmát: „a kemizációból, a vegyi anyagok életciklusából származó, a környezetet és az ember egészségét károsító kockázatok csökkentését, elkerülését célul kitűző, illetőleg megvalósító intézmények, tevékenységek olyan összessége, amely egyidejűleg tekintetbe veszi a fejlődés fenntarthatóságának szükségességét.” A törvény a veszélyes anyagok életciklusához kapcsolódó tevékenységeket szabályozza. Vegyi anyag életciklusa alatt a következőket értjük: „a vegyi anyag országon belüli előállításától vagy behozatalától az országból való kiviteléig, újrahasznosításának vagy ártalmatlanításának befejezéséig terjedő, a vegyi anyaggal végzett tevékenységek által szakaszolt időszakok összességét.” A törvény alkalmazásában:  veszélyes anyag: a 3. § alapján veszélyesként osztályozott valamennyi anyag, (A 3. § szerint veszélyesnek minősül az az anyag, illetve az a keverék, amely a CLP szerinti osztályozás során a veszélyességi osztályok és/vagy kategóriák bármelyikébe besorolható.) v keverék:  eszélyes egy vagy több veszélyes anyagot tartalmazó keverék vagy oldat, amely az osztályozás során veszélyes besorolást kap.

A veszélyes anyagok és keverékek bejelentése A törvény úgy rendelkezik, hogy a veszélyes anyagokat és a veszélyes keverékeket Magyarország területén gyártó, forgalmazó az azokkal kapcsolatos gyártási, forgalomba hoza-

tali tevékenység megkezdésével egyidejűleg, a biztonsági adatlap vagy a biztonsági adatlap és a címketerv csatolásával köteles elektronikus úton bejelenteni az egészségügyi államigazgatási szervnek, ha a veszélyes anyag a magyarországi jegyzékben, illetve a veszélyes keverék a terméknyilvántartásban még nem szerepel. Fentieken túl a bejelentő köteles az általa bejelentett veszélyes anyag és keverék biztonsági adatlapjának változását és a forgalmazás megszüntetését is elektronikus úton jelenteni. Engedményt is ad a jogszabály akkor, amikor kimondja, hogy nem kell bejelenteni a kizárólag ellenőrzött körülmények között végzett kutatási és fejlesztési célra, kísérleti gyártásra és nem termelőüzemi méretű kipróbálásra gyártott, illetőleg forgalmazott veszélyes anyagokat vagy veszélyes keverékeket. A magyarországi gyártó, illetőleg forgalmazó a rendelkezésre álló, a veszélyesség meghatározása, a tevékenységet végző egészségének biztonsága szempontjából lényeges adatokat és információkat ebben az esetben is köteles a tevékenységet végző rendelkezésére bocsátani. A magyarországi gyártót, illetve forgalmazót a bejelentés mellőzésének lehetősége a gyártástól, illetőleg a forgalomba hozataltól vagy ezek megkezdésétől számított egy évig illeti meg, amely az egészségügyi államigazgatási szerv engedélyével egy évig meghosszabbítható, de ehhez a magyarországi gyártónak, illetve forgalmazónak alaposan meg kell indokolnia a meghosszabbítás szükségességét. Lényeges, hogy a veszélyes anyag bejelentésével kapcsolatos valamennyi adatszolgáltatásért, az adatok hitelességéért a bejelentő a felelős! A bejelentés tudomásulvételét az egészségügyi államigazgatási szerv a formai és tartalmi követelményeknek megfelelő bejelentés beérkezésétől számított 15 napon belül elektronikus úton visszaigazolja, majd következő lépésként a bejelentett veszélyes anyagot felveszi a magyarországi jegyzékbe. 2015. november Veszélyes Anyagok 5

Munkavédelem és munkabiztonság  Kémiai biztonság

A veszélyes keverékek bejelentésével kapcsolatosan megkövetelt adatok hitelességéért szintén – csakúgy, mint a veszélyes anyagokkal kapcsolatos adatszolgáltatás esetén - a bejelentő a felelős! A bejelentés tudomásulvételét ebben az esetben is vis�szaigazolja elektronikusan az egészségügyi államigazgatási szerv, majd felveszi a terméknyilvántartásba.

Csomagolás, tárolás, szállítás A törvény meghatározza a veszélyes anyag, illetve veszélyes keverék csomagolására, tárolására, valamint szállítására vonatkozó legfontosabb követelményeket. Ilyen fontos követelmény, hogy veszélyes anyagot vagy veszélyes keveréket tilos előállítani, gyártani, csomagolni élelmiszernek, illetőleg takarmánynak minősülő terméket előállító üzemben. Szorosan ide kapcsolódik az a további szabály, hogy eredetileg veszélyes anyaghoz vagy veszélyes keverékhez gyártott vagy használt csomagolóeszköz még tisztított, közömbösített állapotban és átmenetileg sem használható élelmiszer, takarmány, valamint ezek alapanyagainak tárolására. Lényeges továbbá, hogy eredetileg élelmiszerekhez gyártott, illetve használt csomagolóeszköz veszélyes anyag vagy veszélyes keverék tárolására nem használható.

közt úgy kell megválasztani, hogy a szállított anyag, keverék a rakodás és szállítás során az egészséget, illetve a környezetet ne veszélyeztethesse, illetőleg ne károsíthassa.

Kockázatbecslés, kockázatcsökkentés A veszélyes anyag egész életciklusa alatt a veszélyes anyagokkal, illetve a veszélyes keverékekkel végzendő tevékenység megkezdése előtt a tevékenységet végző az adott tevékenység emberi egészséget és környezetet károsító kockázatairól becslést készít, a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) rendelkezéseire figyelemmel. A kockázatbecslés elvégzéséért szervezett munkavégzés esetén a munkáltató, egyéb esetben a vállalkozó, nem vállalkozás keretében végzett tevékenység esetén a tevékenységet végző a felelős. A kockázatbecslés érdekében a következők elvégzése szükséges:  a veszély azonosítása;  az expozíció-hatás (koncentráció/dózis-hatás) összefüggés elemzése;  az expozíció becslése;  a kockázat minőségi, illetve mennyiségi jellemzése. A veszélyes anyaggal és a veszélyes keverékkel tevékenységet végző a kockázat kezelése, csökkentése érdekében különböző intézkedéseket dolgoz ki.

A veszélyes anyagokkal, veszélyes keverékekkel végzett tevékenység feltételei

A Kbtv. meghatározza a felelősségi kérdéseket is. A veszélyes anyagok és a veszélyes keverékek tárolásáért szervezett munkavégzés esetében a munkáltató, nem szervezett munkavégzés során a vállalkozó, illetve – egyéb nem szervezett munkavégzés esetén – a tevékenység végzésére a tevékenység bejelentésével jogot szerző természetes vagy jogi személy a felelős. Bejelentéshez nem kötött tevékenység esetén a veszélyes anyagok és a veszélyes keverékek megfelelő módon történő tárolásáért a tevékenységet végző felel. A veszélyes anyagok, illetve a veszélyes keverékek tárolásáért felelős személyek biztosítják, hogy a tárolt veszélyes anyag, illetve veszélyes keverék a biztonságot, az egészséget, illetve testi épséget ne veszélyeztesse, illetőleg a környezetet ne szennyezhesse, károsíthassa. Nagyon fontos, hogy a veszélyes anyagok és a veszélyes keverékek szállítása során az élet, a testi épség, valamint a környezet veszélyeztetésének kockázatát a minimálisra kell csökkenteni. Ennek érdekében a veszélyes anyagok, illetve a veszélyes keverékek csomagolását, illetőleg a szállítóesz6 Veszélyes Anyagok 2015. november

Fontos, hogy a veszélyes anyagokkal, illetőleg a veszélyes keverékekkel foglalkozásszerűen végzett tevékenység a felhasznált anyag vagy keverék adatait tartalmazó biztonsági adatlap, egyéb tevékenység a használati utasítás birtokában kezdhető meg. A törvény hatálya alá tartozó tevékenységet folytatni kívánó természetes vagy jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet – főszabály szerint - a tevékenység megkezdésével egyidejűleg ezt köteles bejelenteni az egészségügyi államigazgatási szervnek. A bejelentést elektronikus úton kell megtenni a telephely, illetve ennek hiánya esetén a székhely szerint illetékes egészségügyi államigazgatási szervnek. A bejelentést meg kell ismételni abban az esetben, ha a bejelentő, illetőleg a bejelentett tevékenység azonosításához szükséges bármely adatban változás következik be. Kivételt fogalmaz meg a törvény erre vonatkozóan, amikor kimondja, hogy a magánszemélyeknek magáncélú, nem foglalkozás körében történő felhasználás céljából veszélyes anyag, illetve veszélyes keverék vásárlását, illetve felhasználását nem kell bejelenteniük.

Kémiai biztonság

A veszélyes anyaggal, illetve a veszélyes keverékkel végzett tevékenység előzetes bejelentése nem helyettesíti a veszélyes anyag, illetve a veszélyes keverék előállításához, gyártásához, feldolgozásához vagy felhasználásához szükséges egyéb hatósági engedélyeket. Veszélyes anyag, illetve veszélyes keverék foglalkozás körében történő felhasználás céljából csak a tevékenység végzésére jogosult és a veszélyes anyag, illetőleg a veszélyes keverék biztonságos alkalmazására képes olyan nagykorú természetes személy vagy jogi személy, illetve a képviseletében eljáró nagykorú személy részére szolgáltatható ki, aki (amely) a veszélyes anyag, illetve a veszélyes keverék átvételére való jogosultságát hitelt érdemlő módon igazolni tudja. Az egészségügyi államigazgatási szerv által a Kbtv. alapján a veszélyes anyagok és keverékek kémiai biztonsága, valamint a biocid termékekkel és hatóanyagokkal kapcsolatos tevékenységek körében kérelemre lefolytatott eljárásért vagy igazgatási jellegű szolgáltatásért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni. A biocid termék engedélyezésével kapcsolatos eljárásokban az egészségügyi államigazgatási szerv és a szakhatóság az engedélyezési feltételeket egyeztetés alapján állapítja meg.

 Munkavédelem és munkabiztonság

A hatóság a bírság konkrét összegét az eset összes körülményeire – így különösen az emberi egészség, illetőleg a környezet sérelmének, illetve a veszélyeztetésének mértékére, a jogsértő magatartás időtartamára, esetleges ismételt tanúsítására, valamint a hatékonyság, az arányosság és a visszatartó hatás elvére – tekintettel határozza meg. A bírságot az egészségügyi államigazgatási szervnek a kincstárnál vezetett számlájára kell befizetni.

A munkavédelmi hatóság intézkedési számokban A munkavédelmi hatóság 2015. I. félévi tapasztalatairól szóló jelentése szerint az ellenőrzések 6 926 munkáltatót érintettek, amelynek során ellenőrizték az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre vonatkozó szabályok betartását. Az ellenőrzött munkáltatók 83,5%-ánál tapasztaltak munkavédelmi szabálytalanságot, amelyből a munkavédelmi hatóságnak 2 159 esetben kellett intézkednie a veszélyes anyagok alkalmazásából eredő kockázatok becslésével, értékelésével kapcsolatos szabályok megszegése miatt. Ez az összes intézkedés 5,9 %-a volt.

A kémiai biztonság hatósági ellenőrzése A kémiai biztonság területén betartandó szabályok hatósági ellenőrzését a következő hatóságok végzik: – a közegészségügy szempontjából történő megfelelőség tekintetében az egészségügyi államigazgatási szerv, – a környezetvédelem vonatkozásában a környezetvédelmi hatóság, – a munkavédelem (munkabiztonság és munkaegészségügy) körében a munkavédelmi hatóság, – a tűzvédelem szempontjából a tűzvédelmi hatóság, – a tárolás bizonyos szabályai tekintetében a fogyasztóvédelmi hatóság, – külön jogszabályban meghatározott fogyasztó számára forgalmazott termék feliratozása (címkézése), egyéb jelölése, a használati utasítás, továbbá a reklámozás tekintetében a fogyasztóvédelmi hatóság. A tevékenység ellenőrzésére jogosult feladatkörükben eljárva – a Kbtv.-ben, tására kiadott jogszabályokban foglalt sértése esetén – határozataikat közlik lamigazgatási szervvel. Az egészségügyi államigazgatási szerv a megkeresés alapján indított eljárásban elrendelheti a  gyártás korlátozását, a  tevékenység meghatározott időpontig vagy feltétel teljesítéséig történő megtiltását, vagy b  írság (20 millió forintig terjedő kémiai bírság) alkalmazását.

bizonyos hatóságok illetőleg a végrehajrendelkezések megaz egészségügyi ál-

A 21 917 munkavédelmi intézkedés közül a kiemelt munkavédelmi intézkedések száma 9 918, ami az összes intézkedés 27%-a. A kiemelt munkavédelmi intézkedések közül összességében a legtöbb intézkedést (28,0%) a veszélyes anyagokkal (ideértve a veszélyes keverékeket is) végzett tevékenységgel kapcsolatban tette a hatóság. A „Rákkeltő anyagok alkalmazásából eredő kockázatok becslésére, mérésére, értékelésére, kezelésére vonatkozó szabályok elmulasztása” miatt az összes kiemelt munkaegészségügyi intézkedés 15%-ában intézkedtek a felügyelők. Ezen szabálytalanságok mellett gyakran előfordult a „Rákkeltő anyagokkal tevékenységet végző munkavállalók nyilvántartására vonatkozó kötelezettségek elmulasztása” is (6%). A foglalkozási eredetű daganatos megbetegedések megelőzésének, illetve az ezzel összefüggő szabálytalanságok feltárásának kiemelt jelentősége van, hiszen nemcsak munkaegészségügyi, hanem népegészségügyi kérdés is. A daganatos megbetegedés megjelenéséig gyakran igen hosszú idő, akár 10-50 év is eltelhet, ezért a munkavállaló és a munkáltató is hajlamos alábecsülni az ilyen anyagokkal végzett tevékenységek veszélyességét, illetve a jogszabály által előírt rendelkezések betartásának fontosságát. 2015. november Veszélyes Anyagok 7

Munkavédelem és munkabiztonság  Azbesztek

Azbesztek

A REACH rendelet hatálybalépésével az azbeszt változatlanul tiltott felhasználású, és mint rákkeltő anyag, megtalálható a XVII. melléklet 1. függelékében. Az anyag veszélyességét jelzi továbbá, hogy a 7. függelék az azbeszt tartalmú termékekre külön megjelölést ír elő, valamint felhasználásuk, megmunkálásuk esetére külön előírásokat rendel. Szerző: Dr. Bánné Koncz Zsuzsa, igazságügyi munkavédelmi szakértő

A

z azbeszt szó görög eredetű, jelentése éghetetlen vagy elpusztíthatatlan. Az első azbesztfelhasználás jelenlegi ismereteink szerint i. e. 2500 körül agyagedények erősítésére Finnországban történt. A középkortól kezdve az utolsó másfél évtizedig alig szolgált másra, mint, hogy furcsaságot készítsenek belőle, és hogy a szép darabokat megbámulják. Az azbeszt felhasználása ipari méretekben a 19. század második felétől kezdődött. Az azbeszt a természetben előforduló rostos, szálas szerkezetű ásványi anyag gyűjtőneve, amely különböző ös�szetételű magnézium szilikátokból áll, szálas megjelenésű, hosszirányban szinte a végtelenségig hasítható szilikátásvány. Az iparban alkalmazott azbesztek két ásványcsoportból kerülnek ki: a szerpentin, illetve az amfibol csoportból. A különbség a két típus között a kristályszerkezetükben van. A szerpentinek lapokból állnak vagy réteges szerkezetűek, míg az amfibolok szerkezete láncszerű. Molekulaszerkezete szilícium-oxidból, vasból, magnéziumból, kalciumból, nátriumból és egyéb vegyületekből tevődik össze. Az azbeszt fizikai viselkedése lényegesen eltér a hagyományos ásványokétól: rugalmas, szőhető, fonható; kémiailag pedig ellenálló, nehezebben oldható, nehezen felbontható. Lényeges, hogy az azbeszt az ásványi nyersanyagok azon csoportjába tartozik, ahol az ember nem alakítja át a természetes vegyületeket, hanem úgy használja fel őket, ahogy keletkeztek. Ez azt jelenti, hogy még beépített formában is megőrzi anyagi tulajdonságait: alakját, kémiai összetételét és kémiai kötéseit, kristályszerkezetét. Az azbesztnek két alapfajtáján belül − összetételtől függően − különböző módosulatai vannak.

Krizotilazbeszt

(=6−8 nm) körüli, külső átmérője pedig nem haladja meg a néhány 100 Å-öt (néhány 10 nm-t). Huntington és munkatársai (2008) krizotilazbeszt-szálak keresztmetszetét vizsgálva 0,05−0,06 µm (=500−600 Å) átlagos szálátmérőt állapítottak meg. A poligonális szerpentin szintén szálas megjelenésű, de sokkal ritkább, mint a krizotil. A poligonális szerpentinszálak vastagabbak a krizotilnál, átmérőjük a 150−500 nm-t is elérheti

Amfibolazbeszt Az amfibolok a szalagszilikátok közé tartozó ásványok, ahol az alapszerkezethez igen változatos kémiai összetétel társul. Az amfibolok általános képlete a következőképp írha-

Szerpentinazbeszt A krizotil a rétegszilikátok csoportjába tartozik, azon belül is a szerpentin csoportba. A szerpentin csoport ásványainak, így a krizotilnak is az összetétele Mg3[Si2O5](OH)4, amely többféle szerkezettel párosul. A szerkezeti sokféleség abból adódik, hogy az összekapcsolódó tetraéder- (T) és oktaéderrétegek (O) között méretkülönbség van, amit különbözőképp lehet feloldani, a krizotil esetében éppen a rétegek megfelelő irányú feltekerésével. A krizotil szerkezete tehát egyértelműen megmagyarázza a szálas megjelenést. A szálak belső átmérője a transzmissziós elektronmikroszkópos vizsgálatok alapján 60−80 Å 8 Veszélyes Anyagok 2015. november

Amfibolazbesztek: c) gruneritazbeszt (amozit vagy barna azbeszt), Dél-Afrika; d) riebeckitazbeszt (krokidolit vagy kékazbeszt), Dél-Afrika; e) tremolitazbeszt, USA; f) antofillitazbeszt, lelőhelye ismeretlen; g) aktinolitazbeszt, USA.

Azbesztek

tó fel: A0−1B2C5T8O22W2 (A, B, C, T és W nem vegyjelek, ionpozíciókat jelölnek, míg O az oxigént jelöli). A szerkezet alapját a kettős láncba, azaz szalagba rendeződő [TO4] tetraéderek adják (innen a szalagszilikát név). A tetraéderszalagok a szerkezetnek vonalas jelleget kölcsönöznek, innen az amfibolok hosszúkás termete, a hosszanti hasadás, és ez egyben az azbesztszerű, szálas megjelenés szerkezeti alapja is. A szabad szemmel jól látható, olykor több centiméteres „azbesztszál” minden esetben szálköteg, rengeteg elemi szál együttese, ezért foszlatható az elemi szálakig. Az  elemi szál a szálköteg egyedi szálacskája, amely nem hasadással jött létre, hanem szálas formában kristályosodott. Az elemi amfibol azbesztszálak átmérője TEM-, illetve FESEM-vizsgálatok (Huntington et al., 2008) alapján többnyire 0,5 µm alatti, metszete változó, hosszúsága a néhány µm-től több 100 µm-ig terjedhet

Jogi szabályok A jelenlegi szabályozás világszerte két kritériumhoz köti az azbesztszálak azonosítását (levegőminták vizsgálatához kötődően): ásványtani (anyagi minőség) és alaki (alaki vagy morfológiai) kritériumhoz. 1. Ásványtani kritérium: jogi szempontból 6 ásványfaj szálas változatait tekintjük azbesztnek, ezek a szerpentin csoportból a krizotil, az amfibol csoportból pedig az

 Munkavédelem és munkabiztonság

aktinolit, az antofillit, a grunerit, a riebeckit és a tremolit (2009/148/EK Irányelv 2. cikk). 2.  Alaki (morfológiai) kritérium (az Európai Unióban, így Magyarországon is): alakját tekintve azbesztnek minősítendő az a szál, amelynek hossza nagyobb, mint 5 µm (=0,005 mm), átmérője kisebb, mint 3 µm (=0,003 mm), valamint hosszúsági átmérő aránya nagyobb, mint 3:1 (l:d>3:1). [12/2006. (III. 23.) EüM rendelet 6. § (6)] 2009/148/EK Irányelv 7. cikk (6.) bekezdés A levegőben található azbesztnek az (1) bekezdés szerinti mérése céljából csak az öt mikrométernél hosszabb, három mikrométernél vékonyabb rostokat kell figyelembe venni, amelyeknél a hosszúság és szélesség aránya 3:1-nél nagyobb. Megjegyzés: A 12/2006. (III. 23.) EüM rendelet előírja, hogy a munkahelyi levegő azbeszttartalmának mérését a WHO által ajánlott fáziskontraszt-mikroszkópos módszerrel [A levegő szálkoncentrációjának meghatározása. Ajánlott, fáziskontraszt-optikai mikroszkópos (membránszűrős) módszer] WHO, Genf, 1997. (ISBN 92 4 154496 1) vagy más, ezzel egyenértékű eredményt biztosító módszerrel kell elvégezni. A REACH, az 1907/2006/EK rendelet hatálybalépésével az azbeszt változatlanul tiltott felhasználású, és mint rákkeltő anyag megtalálható a XVII. melléklet 1. függelékében.

Azbesztek a nemzetközi és magyar joggyakorlatban Érvényes ásványnév

AMFIBOLazbeszt

SZERPENTINazbeszt

Törvényben szereplő nevek (részben ipari elnevezések)

Törvényben szereplő ásványnév angolul

Törvényben szereplő CAS

Megjegyzés

azbeszt

asbestos

1332-21-4

gyűjtőfogalom, nem egyedi vegyületazonosító

aktinolit azbeszt

aktinolit azbeszt

actinolite asbestos

77536-66-4

nem szálas aktinolit CAS#: 68992-52-9, 12172-67-7

antofillit azbeszt

antofillit azbeszt

anthophyllite asbestos

77536-67-5

nem szálas antofillit CAS#: 17068-78-9

grunerit azbeszt

grunerit azbeszt (amozit, illetve barna azbeszt)

amosite (grunerite or (brown asbestos)

12172-73-5

nem szálas grunerit CAS#: 14567-61-4

riebeckit azbeszt

krokidolit (kékazbeszt

crocidolite (blue asbestos)

12001-28-4

nem szálas riebeckit CAS#: 61105-30-4, 17787-87-0

tremolit azbeszt

tremolit azbeszt

tremolite asbestos

77536-68-6 n

nem szálas tremolit CAS#: 14567-73-8

krizotil

krizotil (fehér azbeszt)

chrysotile

12001-29-5

EU-s irányelv magyar fordításában, illetve magyar jogszabályban olykor tévesen krizolit*; további CAS#: 101398- 88-3 (krizotil1Mc1); 101398-872 (krizotil- 2Orc1); 101398-86-1 (krizotil2Mc1); 132207- 32-0 (krizotil azbeszt)**

Azbesztek a nemzetközi és magyar joggyakorlatban

2015. november Veszélyes Anyagok 9

Munkavédelem és munkabiztonság  Azbesztek

Az anyag veszélyességét jelzi továbbá, hogy a XVII. melléklet 7. függeléke az azbeszt tartalmú termékekre külön megjelölést ír elő, valamint felhasználásuk, megmunkálásuk esetére külön előírásokat rendel.

Az azbesztek egészségre gyakorolt hatása Az azbesztek elsősorban a légzőszervrendszeren („belélegezve”), kisebb mértékben az emésztőszervrendszeren („lenyelve”) át juthatnak be az emberi szervezetbe. Az azbeszt veszélye abban rejlik, hogy puszta szemmel láthatatlan, nagyon apró szálak formájában szétterjed a levegőben. A belélegzett 10 µm átmérőjű szemcsék kevesebb, mint 5%-a, az 5 µm átmérőjű szemcsék mintegy 20%-a, az 1 µm átmérőjű szemcsék kivétel nélkül eljutnak a léghólyagok régiójába. Magyarországon (az európai uniós szabályozással összhangban) a következő, azbesztexpozícióhoz kötődő foglalkozási eredetű betegségeket kell az egészségügyi hatóságoknak nyilvántartaniuk: azbesztózis, mezotelióma (savóshártya daganat), azbesztexpozícióhoz köthető hörgőés tüdőrák, a mellhártya légzésfunkció-csökkenéssel együtt járó rostos hegesedése (pleurális fibrózis).  A nagy tömegben, hosszú időn át a tüdőbe jutó porok a tüdőben kötőszövet-szaporodást (fibrózis vagy rostos hegesedés) idéznek elő. A megvastagodott kötőszövet miatt romlik a gázcsere a léghólyagokat és a hólyagokat behálózó vérerek közt: csökken a légzési kapacitás (száraz köhögés, légszomj, csökkent terhelhetőség, mellkasi fájdalom tünetekkel). Ha a kötőszövet-szaporodást kvarcpor váltja ki, szilikózis a betegség neve, ha azbeszt, azbesztózis.  A tüdőrákot – sok egyéb tényező mellett – amfibol- és krizotilazbeszt is kiválthatja az orvosi kutatások szerint. A tüdőrák esélyét az azbesztpor belégzésével párhuzamos dohányzás is növeli: az azbesztszálak nagy fajlagos

felületén megkötődnek a cigarettafüstben megtalálható, rákkeltő policiklusos aromás szénhidrogének (PAH).  Az azbesztek által kiváltott védekező mechanizmusok nyomán gyulladásos állapot alakul ki az élő szervezetben. Sok olyan vegyület keletkezik, amely elősegíti a mutációt vagy a kóros sejtburjánzást, végső soron rákot okozva. Főként az amfibolazbeszt belélegzéséhez kötik a mellhártyát és hashártyát érintő savóshártya daganatot (rosszindulatú mezotelióma). Az azbesztek közül az amfibolazbesztek, és ezen belül is kiemelkedően a riebeckitazbeszt (krokidolit vagy kékazbeszt) rákkeltő hatása igazolt. Hazánkban az azbeszt okozta bejelentett foglalkozási megbetegedések az OTH Munkahigiénés és Foglalkozásegészségügyi Főosztály adatai alapján, évenkénti bontásban az alábbiak szerinti.

 Azbeszt a környezetben Az azbesztet különböző felhasználási területeken, széles körben alkalmazták hő- és hangszigetelőként, szilárdságnövelő alkotórészként.

Azbesztből készült épület, amelyen láthatók az azbeszttartalmú anyagok általános felhasználási területei 2 Belső szerkezet Falak/mennyezet 2-1 Válaszfalak 2-2 Elektronikus berendezéshez, fűtőtesthez, tűzhelyekhez, fürdőberendezésekhez használt panelek 2-3 Liftaknához használt panelek 2-4 Felszálló vezetékekhez használt panelek, dobozok 2-5 Texturált bevonatok 2-6 Strukturális elemekhez, függesztett mennyezetekhez, tűzgátakhoz, tetőszigeteléshez használt szórt bevonatok Ajtó 2-7 Panelek, keretek, átlátszó panelek Padozat 2-8 Csempe, linóleum, deszka vagy álpadló

3 Fűtés, szellőztetés és elektronikus berendezések 3-1 Bojler/melegítő berendezések: Külső és belső szigetelés, tömítések 3-2 Csővezeték: Szigetelés, tömítések, papírburkolat 3-3 Légakna és tömítések 3-4 Csatornák: szigetelés, tömítések, belső burkolat, rezgéscsillapítók 3-5 Elektronikus kapcsolóberendezés: belső alkatrészek, bekerítő panelek 3-6 Fűtő egység: tömítések, bekerítő panelek

1 Tető/külső szerkezet 1-1 Tetőlemez/tetőcserép 1-2 Faburkolat/bevonat 1-3 Ereszcsatorna/lefolyócsövek

1-4 Oszloppárkány 1-5 Kéményfedél 1-6 Tetőszigetelő 1-7 Ablak alatti panelek

4 Egyéb tárgyak 4-1 Bitumen konyhai kiöntő 4-2 Víztartály 4-3 WC-víztartályok és ülőkék 4-4 Lépcső 4-5 Tűzálló alátétek 4-6 Fék/kuplung burkolata (a garázsban lévő autóban és a lift motorjában

Azbesztek

 Munkavédelem és munkabiztonság

Az azbeszt hasznos tulajdonságai okán alkalmazása két módon történt. 1. Szórt/kis kötőanyag-tartalmú azbesztként Kis kötőanyag-tartalmú alkalmazás a szórt azbesztszigetelés, amely 95–97% azbesztet és 3–5% kötőanyagot tartalmaz. Ezek az anyagok porózusak, kis sűrűségűek, a magyar jogszabályok „alacsony, 1 g/cm3-nél kisebb sűrűségű, azbeszttartalmú szigetelő vagy hangszigetelő anyagok” néven említik őket. A szórt azbesztszigetelés elnevezés onnan származik, hogy a szigetelendő felületre szórópisztollyal vitték fel az azbesztszálakat, ahogyan a festéket, vakolatot is szokás. Azbesztszigetelésű vízvezetékcső, elszívó cső

Azbesztre vonatkozó határértékek a környezetben

 Azbeszt szigetelőlemez közfalon  Szórt cső- ill. falszigetelés (1970-1985 közt nagy mennyiségű felhasználás)

Szórt azbesztszigetelések esetén a különböző azbeszttípusokat nem keverték, egyaránt alkalmaztak riebeckitet, amozitot, illetve krizotilt. Az ilyen burkolatoknak nincs kiporzás elleni védelme, vagyis az azbesztszálak a légmozgás hatására azonnal szabadon a levegőbe jutnak. E tulajdonságú körbe tartoznak:  az azbesztháló (laborfelszerelés),  az azbesztlap (kályhák, radiátorok, kazánok környezetében),  a fékpofa. 2. Azbesztcement A nagy kötőanyag-tartalmú alkalmazás leggyakoribb példája az azbesztcement, síkpala, hullámpala, vízvezetékcső. Itt legfeljebb 8–10% azbesztet kevertek a 90–92% cement kötőanyaggal. Az azbesztcement termékekben, kissé eltérő tulajdonságaik miatt, sokáig együtt alkalmazták a krizotilt és a riebeckitet. Az azbesztszál szerepe itt a szakítószilárdság és a rugalmasság növelése volt. A magas kötőanyag-tartalom erősen csökkenti az azbesztszálak levegőbe jutásának esélyét, így még ha időről időre ki is szabadulhat egy-egy szál vagy szálköteg, a szálkoncentráció általában elhanyagolható. Az azbesztcement termékek cseréje elméletileg a cement tönkremenetelekor (=megnövekedett kiporzási esély) javasolt, a gyakorlatban azonban ezek a termékek rendkívül időtállóak, sok tíz év után is stabilak, így inkább csak a tető- vagy vízvezeték-felújításkor történik meg a csere és jelentkezik a veszélyes hulladékként elhelyezés kötelezettsége.

Levegő azbesztkoncentrációjára háromféle határérték van: környezeti határérték (levegő terheltségi szint), tisztasági határérték és munkavédelmi határérték. A levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I. 14.) VM rendelet a levegőre vonatkozó környezeti határértéket 0,001 rost/cm3 = 1 000 rost/m3 szálkoncentrációban adja meg. Az azbesztet a rendelet a legveszélyesebb, I. veszélyességi fokozat: különösen veszélyes, légszennyező anyagok közé sorolja. A tisztasági és munkavédelmi határértékek az azbesztekkel kapcsolatos egyetlen megengedett tevékenységhez, az azbesztmentesítéshez kötődnek. A 12/2006. (III. 23.) EüM rendelet, az azbesztbontás és -mentesítés után levegőtisztasági vizsgálatot ír elő, melyet a WHO által ajánlott fáziskontraszt-mikroszkópos módszerrel szükséges végezni. Ha egy helyiségben a porlódó szigetelést eltávolítják, a mentesítés utáni azbesztszál-koncentrációra vonatkozó tisztasági határérték 0,01 rost/cm3 = 10 000 rost/m3. Azbeszteltávolítás során a légzésvédő eszköz viselését a 8 órára vonatkoztatott 0,1 rost/cm3 = 100 000 rost/m3 (munkavédelmi) határérték túllépése esetére rendelték el.

Az azbeszttel kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelme Az Európai Unióban tilos az azbeszt porlasztásos eljárással történő felhasználása, valamint az alacsony (1 g/cm3nál kisebb) sűrűségű, azbeszttartalmú szigetelő vagy hangszigetelő anyagok alkalmazásával járó tevékenység. Tilos folytatni olyan tevékenységeket, amelyek során a munkavállalók az azbeszt kitermelése, azbeszttermékek előállítása és feldolgozása vagy szándékosan hozzáadott azbesztrostokat tartalmazó termékek előállítása és feldolgozása során azbesztrostoknak vannak kitéve, kivéve a bontásból és azbesztmentesítésből származó termékek kezelését és ártalmatlanítását. A 2009/148/EK Irányelv, illetve a 12/2006. (III. 23.) EüM rendelet előírása: a munkáltatóknak biztosítaniuk kell, hogy a nyolcórás, idővel súlyozott átlagot (TWA) tekintve egyetlen munkavállaló se legyen 0,1 rost/cm3-nél nagyobb, levegőben lévő azbesztkoncentrációnak kitéve. 2015. november Veszélyes Anyagok 11

Munkavédelem és munkabiztonság  Azbesztek

A beépített azbesztek egy része teljesen kötött formájú, így ha nem bontjuk, fúrjuk, daraboljuk őket, gyakorlatilag nem jelentenek veszélyt, nem kerülhetnek a levegőbe. Más részük azonban könnyen porlódik, levegőbe jut, ezzel tényleges kockázatot jelent az ott élő/dolgozó embereknek. Feltétlenül szükséges, hogy az azbesztmentesítési munkálatok megkezdését megelőzően állapítsák meg az azbeszt tényleges vagy feltételezett jelenlétét az épületekben vagy berendezésekben. Amennyiben döntés születik olyan munka elvégzéséről, amelynek során azbeszttartalmú anyagok kerülhetnek elő vagy megbontásra, írásos felmérést szükséges készíteni a veszélyről és az abból származó kockázatokról. A kockázatértékelésnek kifejezetten az adott építési területre kell vonatkoznia, vagyis figyelembe kell vennie az építési terület részletes adatait és tartalmaznia kell a lehetséges expozíció értékelését a hasonló körülmények között ellenőrzött expozíció tapasztalatainak összefoglalásával együtt. A kockázatértékelésnek mérlegelnie kell a munkavállalók és a közelben tartózkodó esetlegesen érintett személyek (pl. lakók) azbesztexpozíciójának kockázatát. Ha a kockázatértékelés eredményeként azt állapítják meg, hogy a munkavállalók expozíciója csak szórványos és alacsony intenzitású, és amennyiben az eredményekből egyértelműen kitűnik, hogy a munkaterület levegőjében az azbesztre megállapított expozíciós határértéket nem lépik túl, akkor a munkavédelmi felügyelőségnek való jelentést és az azbeszt-expozíciónak kitett munkavállalókról nyilvántartást nem kell alkalmazni. Ilyen szórványos és alacsony intenzitású művelet: a)  rövid idejű, nem folyamatos karbantartási munkálatok, amelyek során csak nem porló anyagokkal dolgoznak; b) olyan, nem sérült anyagok roncsolásmentes eltávolítása, amelyekben az azbesztrostok szilárdan kötődnek valamilyen ágyazathoz; c) jó állapotban lévő azbeszttartalmú anyagok betokozása, illetve beburkolása; d) a levegő megfigyelése és ellenőrzése, illetve mintavétel annak megállapítására, hogy valamely adott anyag tartalmaz-e azbesztet. Abban az esetben, ha kockázatértékelés egyértelműen kimutatja, hogy a munkahelyi levegőben lévő koncentráció meghaladhatja az azbesztexpozíciós határértéket, a tevékenységet jelentésköteles munkaként kell kezelni. Az olyan azbeszttel vagy azbeszttartalmú termékkel végzett tevékenység esetén (pl. bontás, eltávolítás, javítás, karbantartás), amikor az alkalmazott megelőző intézkedések ellenére a megadott határérték túllépése előfordulhat, a munkáltatónak a munkavállalók egészségvédelmét biztosító további intézkedéseket kell tennie. Így különösen: a) el kell látnia a munkavállalót a megfelelő egyéni védőeszközzel, szükség esetén légzésvédő eszközzel is, b)  figyelmeztető jelzést kell elhelyeznie, amely mutatja, hogy a megadott határérték túllépése előfordulhat, továbbá 12 Veszélyes Anyagok 2015. november

c) az azbesztből vagy az azbeszttartalmú termékből keletkező pornak a munkavégzés helyén kívülre terjedését meg kell akadályoznia.

Az azbeszttel vagy azbeszttartalmú termékkel végzett tevékenység esetén a jogszabály által megfogalmazott legfontosabb feladatok:  Valamely építményben vagy anyagban az azbeszt jelenléte feltételezhető, úgy az ellenkezője bizonyításáig azt azbesztet tartalmazónak kell tekinteni.  A munkáltatónak az azbeszt expozícióval járó tevékenységét a munka megkezdése előtt 15 nappal írásban be kell jelentenie a munkavégzés helye szerint illetékes területi munkavédelmi felügyelőségének.  Az azbeszttartalmú épület bontása, valamint azbesztnek vagy azbeszttartalmú terméknek építményből, létesítményből, szerkezetből, járműből (hajóból) történő eltávolítása esetén munkatervet készíteni és mellékelni a bejelentéshez.  A bontási vagy azbesztmentesítési munkálatok végrehajtása előtt a vállalkozásoknak igazolniuk kell e területre vonatkozó alkalmasságukat.  A munkáltatónak a tevékenység során a munkavállalókat érő, azbesztből vagy azbeszttartalmú termékből származó porexpozíciót a lehető legalacsonyabbra, de mindenképpen megállapított határérték alá kell csökkenteni. A munkahelyi levegő azbesztkoncentrációjának mérését rendszeresen, de legalább háromhavonta, a technológia megváltoztatása esetén pedig soron kívül el kell végezni. A mérések gyakorisága évi egyre csökkenthető, ha a munkahelyi tevékenységben nem történt jelentős változás, és a megelőző két mérés során a légtér azbesztszen�nyezettsége nem lépte túl a határérték felét.  Amennyiben az expozíció más eszközökkel nem csökkenthető, és ha a határérték betartásához egyéni légzésvédő eszköz viselése válik szükségessé, ez az állapot nem lehet tartós, és az egyes munkavállalókat csak a feltétlenül szükséges ideig érintheti. Az ilyen eszköz használatát szükségessé tevő munkavégzés tartama alatt gondoskodni kell a fizikai és klimatikus feltételeknek megfelelő szünetek beiktatásáról.  Az azbesztexpozícióban történő foglalkoztatás előtt és a foglalkoztatás során (legalább évenként) a munkavállaló munkaköri alkalmasságának orvosi vizsgálatát és véleményezését − beleértve a záróvizsgálatot is − a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről, valamint a foglalkozási eredetű rákkeltő anyagok elleni védekezésről és az általuk okozott egészségkárosodások megelőzéséről szóló külön jogszabályokban meghatározottak szerint kell elvégezni. A  vizsgálatnak ki kell terjednie a légzésfunkció vizsgálatára és a mellkas évenkénti röntgenvizsgálatára is.

Azbesztek

A  foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosának tájékoztatást szükséges adnia a munkavállalóknak egészségi állapotuk alapján indokolt minden olyan vizsgálati lehetőségről, amelyen az azbesztexpozíció megszűnését követően részt vehetnek, továbbá javaslatot kell adnia az egészségi állapotuk orvosi ellenőrzésének az azbesztexpozíció megszűnését követő folytatására mindaddig, amíg azt a munkavállaló egészségének védelme érdekében szükségesnek tartja. A  zbeszttel, azbeszttartalmú termékkel végzett bon-

 Munkavédelem és munkabiztonság

Néhány fényképfelvétel a munkavédelmi felügyelői gyakorlatból

tási vagy mentesítési munka megkezdése előtt a munkáltatónak nyilatkoznia kell, hogy a tevékenység végzéséhez szükséges szakmai ismeretek biztosítottak, illetve építési engedélyezéshez kötött tevékenység végzésére jogosult. A  munkáltatónak gondoskodnia szükséges a ténylegesen vagy feltételezhetően azbesztexpozíciónak kitett munkavállalók oktatásáról. Erről a munkába lépéskor, azt követően évente egy alkalommal, valamint a munkakörülmények jelentős megváltozása esetén, soron kívül kell gondoskodnia. Az oktatásra vonatkozóan a foglalkozási eredetű rákkeltő anyagok elleni védekezésről és az általuk okozott egészségkárosodások megelőzéséről szóló külön jogszabály előírásait is figyelembe kell venni. S  zintén a munkáltató feladata, hogy a munkavállalók és a munkavédelmi képviselők megismerhessék a levegő azbeszttartalmának mérési eredményeit, és megfelelő felvilágosítást kapjanak ezen eredmények jelentőségéről; továbbá a határértéket meghaladó azbesztkoncentráció esetén a lehető leghamarabb tájékoztatást kapjanak a túllépés okáról, a megszüntetésére teendő intézkedésről konzultáljanak, illetve sürgős esetben a megtett intézkedésről tájékoztatást kapjanak. A  munkáltatónak nyilvántartásba kell vennie az említett tevékenységek elvégzéséért felelős munkavállalókat, feltüntetve a tevékenység jellegét és időtartamát, továbbá az elszenvedett expozíciót. Illegális, azbeszttel szennyezett ipari csarnok bontása

Felhasznált szakirodalom

 Weiszburg Tamás, Tóth Erzsébet, ELTE TTK Azbesztek: a környezeti ásványtan alkalmazhatósága egy kiemelt ipari ásványcsoport példáján W  eiszburg Tamás, ELTE Ásványtani Tanszék Azbeszt: csodálni-, avagy félnivaló?  Európai Parlament és Tanács 2009/148/EK Irányelve  SLIC kiadás Gyakorlati útmutató az azbeszttel járó kockázatok megelőzése vagy csökkentése érdekében követendő bevált gyakorlathoz a (potenciálisan) azbesztveszéllyel járó munkáknál – a munkáltatók, a munkavállalók és a munkaügyi felügyelők számára

 Velicsek Ildikó, Mészáros Balázs A munkavédelmi szakemberek és a munkavédelmi hatóság közreműködése az azbesztmentes Magyarországért  Pekár Mihály BME-VBK Azbeszt http://www.kockazatos.hu/Azbeszt  Az azbeszttel kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről 12/2006. (III. 23.) EüM rendelet  Foglalkozási eredetű rákkeltő anyagok elleni védekezésről és az általuk okozott egészségkárosodások megelőzéséről szóló 26/2000. (IX. 30.) EüM rendelet A  vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról szóló 1907/2006/EK RENDELET (REACH)

2015. november Veszélyes Anyagok 13

Iparbiztonság és tűzvédelem  SKET-gyakorlatok

Küszöbérték alatti üzemek és SKET-gyakorlatok napjainkban

Az előző lapszámban már ismertettük a SEVESO III. irányelv magyar jogrendbe történő átültetését. Jelen cikkünkben a súlyos káresemény elhárítási terv elkészítésével kapcsolatos tudnivalókkal és az iparbiztonsági hatósági tapasztalatokkal foglalkozunk részletesebben. Szerzők: Dr. Vass Gyula tű. ezredes, BM OKF Országos Iparbiztonsági Főfelügyelőség főosztályvezetője és Kovács Balázs tűzoltó százados, a Veszélyes Üzemek Főosztály kiemelt főelőadója

Á

ttekintjük a 2012. évi katasztrófavédelmi jogszabályi változásokkal a szabályozás hatálya alá újonnan bekerült küszöbérték alatti üzemeket érintő kötelezettségeket, valamint részletesen ismertetjük a súlyos káresemény elhárítási terv (SKET) gyakorlatok dokumentálásának és megtartásának követelményeit és bemutatjuk a 20132015. időszakban jellemző tendenciákat, iparbiztonsági hatósági tapasztalatokat is.

A kötelezettek köre A súlyos balesetek elleni védekezéssel és a veszélyes üzemek hatósági felügyeletével kapcsolatos hazai jogi szabályozás 2012. január 1-jével kiegészült többek között a küszöbérték alatti üzemek üzemeltetőire vonatkozó eljárásokkal és kötelezettségekkel. A katasztrófavédelmi törvény és a végrehajtásáról szóló kormányrendelet több új definíciót vezetett be, többek között a küszöbérték alatti üzem, a kiemelten kezelendő létesítmény és a súlyos káresemény elhárítási terv fogalmát. A megújult jogi szabályozás kötelezettségeket határoz meg azon üzemeltetőkre, akiknek telephelyein egyidejűleg

A kötelezettségek vonatkoznak a kiemelten kezelendő létesítmények üzemeltetőire is. 14 Veszélyes Anyagok 2015. november

az alsó küszöbérték negyedét elérő vagy azt meghaladó, de az alsó küszöbértéket el nem érő mennyiségű veszélyes anyag található. A kötelezettségek vonatkoznak a kiemelten kezelendő létesítmények üzemeltetőire is. Utóbbiak azok a telephelyek, amelyek területén legalább 1000 kg mennyiségben van jelen klór vagy ammónia, emellett azon létesítmények, amelyek veszélyes hulladékok égetéssel történő ártalmatlanításával foglalkoznak, illetve a veszélyes anyagok, veszélyes hulladékok üzemen kívüli csővezetéken történő szállítására szolgálnak (beleértve a szállítóvezetékeket, szivattyú-, kompresszor- és elosztóállomásokat; kivéve a lakossági gázellátás elosztóvezetékeit és azok létesítményeit, valamint a szénhidrogén-bányászat gyűjtővezetékeit 400 mm névleges átmérő alatt). A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek veszélyének kezeléséről szóló Seveso III. európai uniós irányelv hazai átültetésének eredményeként 2015. június 1-jén hatályba léptek a nemzeti szabályozás új rendelkezései. Többek között módosultak az üzemazonosítási eljárás szabályai is, a jogalkotó az egyes mezőgazdasági tevékenységet végző küszöbérték alatti üzemek esetében jelentősen csökkentette az adminisztrációs terheket. Ezen üzemek esetén – az új rendelkezések szerint – a jelen lévő teljes veszélyesanyag-mennyiség meghatározásakor figyelmen kívül hagyhatóak a tartályban vagy palackban tárolt, 1. vagy 2. kategóriába tartozó cseppfolyósított tűzveszélyes gázok, így például a cseppfolyósított propán-, bután-, PB-gáz, az LPG, valamint a földgáz vagy a feljavított biogáz is.

SKET-gyakorlatok

Az iparbiztonsági hatóságok megvizsgálták a küszöbérték alatti üzemek által korábban benyújtott súlyos káresemény elhárítási terveket, valamint a kiadott katasztrófavédelmi engedélyeket, és meghatározták azon üzemek körét, amelyek ismételt üzemazonosítás elvégzésével – az üzem területén tartályban vagy palackban található, az előzőekben felsorolt veszélyes anyagok figyelmen kívül hagyásával – kikerülhetnek a küszöbérték alatti kategóriából. A változás országosan közel 70 telephelyet érintett, amelyek kisorolása szeptember elsejéig megtörtént. A Seveso III. irányelv rendelkezéseinek hazai jogrendbe történő bevezetésével bekerült továbbá a szabályozásba a „feljavított biogáz”-ra vonatkozó kitétel a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 219/2011. (X. 20.) Korm. rendelet (R.) 1. mellékletéhez fűzött 19. számú megjegyzésként, amelynek alkalmazása befolyásolja a biogázzal kapcsolatos tevékenységet végző veszélyes üzemek R. szerinti besorolását. A jogalkotó célja az említett rendelkezés megalkotásával a földgázhálózatba juttatható földgáz tulajdonságaival megegyező tulajdonságú feljavított biogáz besorolása az R. 1. melléklet 2. táblázat 18. sorába tartozó nevesített veszélyes anyagok közé, ezáltal a feljavított biogázok esetében is egyedi küszöbmennyiségek alkalmazása. Az R. 1. melléklet 2. táblázat 18. sora szerinti nevesített veszélyes anyag csoportba az a feljavított biogáz sorolható, amely esetében az üzemeltető képes garantálni a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 19/2009. (I. 30.) Korm. rendelet 11. mellékletében foglalt minőségi követelmények teljesülé-

 Iparbiztonság és tűzvédelem

sét az oxigén szennyezőanyag-tartalom kivételével, amely a feljavított biogáz esetében az R. 1. mellékletéhez fűzött 19.  számú megjegyzés értelmében maximálisan 1  (V/V)  %. Ezen feljavított biogázhoz az üzemazonosítás során kedvezőbb, 50 tonna alsó és 200 tonna felső küszöbmennyiség alkalmazandó. A változás miatt eddig egy küszöbérték alatti üzem nyújtott be ismételt üzemazonosítást az illetékes iparbiztonsági hatósághoz, amely intézkedett a telephelynek a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény (Kat.) IV. fejezet hatálya alól történő kisorolására. A katasztrófavédelem jelenleg több mint négyszáz küszöbérték alatti üzemet tart számon, amelyek jellemzően gázipari, élelmiszeripari, növényvédőszer és műtrágya gyártó/tároló üzemek, vízművek és hulladékégetők vagy egyéb raktár-logisztikai tevékenységet végző vállalatok telephelyei. A küszöbérték alatti üzemek tevékenységi körök szerinti megoszlását az alábbi ábra szemlélteti.

A SKET mint kötelezettség A kibővült jogi szabályozás hatálybalépését követően lefolytatott üzemazonosítási eljárások eredményei alapján, amennyiben az üzemben tárolt veszélyes anyagok mennyisége és fajtája, vagy az üzem által okozott veszélyeztetés azt indokolta, a hatóság az üzemeltetőt súlyos káresemény elhárítási terv (SKET) készítésére kötelezte (következményelemzéssel kibővített védelmi terv).

2015. november Veszélyes Anyagok 15

A SKET-nek tartalmaznia kell az üzem veszélyeztető hatásainak elemzését, valamint a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek megelőzését, elhárítását és a hatások csökkentését szolgáló intézkedések végrehajtásának rendjét, feltételeit. A SKET-ben a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek veszélyének azonosítása és részletes elemzése alapján az üzemeltető meghatározza a veszélyes anyagok környezetbe kerülésének lehetőségeit, módját és károsító hatásait, a veszélyes anyagok vagy a fizikai hatások terjedését, a személyek, valamint az anyagi javak és a környezet veszélyeztetettségének mutatóit. A SKET-ben az üzemeltető bemutatja a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset megelőzéséhez és hatásai elleni védekezéshez kialakított üzemi szervezeti- és eszközrendszert, amely biztosítja az egészség és a környezet magas fokú védelmét. Meghatározza a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezés feladatait, megjelöli végrehajtásuk felté­ teleit, személyeket, erőket és eszközöket. Az üzemeltetőnek biztosítania kell, hogy a tervben meghatározott szervezetek, erők és eszközök legyenek képesek a súlyos balesetek megelőzésére, következményeinek csökkentésére. Az üzemeltetőnek meg kell teremtenie a tervben megjelölt feladatok végrehajtásához szükséges mindennemű feltételt, ennek keretében önállóan vagy más üzemeltetőkkel közösen megalakítja, felkészíti és a megfelelő eszközökkel felszereli a védekezésben érintett végrehajtó szervezeteket, létrehozza a védekezéshez szükséges üzemi infrastruktúrát. A hatóság a SKET-ben bemutatottak alapján dönt a katasztrófavédelmi engedély megadásáról, illetve adott esetben az üzem veszélyes tevékenységének korlátozásáról, felfüggesztéséről. A SKET-ben bemutatott veszélyeztetés egységes elfogadása érdekében a BM OKF az Iparbiztonsági Tanácsadó Testülettel közösen kidolgozta a küszöbérték alatti üzemekre vonatkozó elfogadási kritériumrendszert, amely 2013 óta a vonatkozó jogi szabályozás részét képezi. 16 Veszélyes Anyagok 2015. november

Amennyiben a küszöbérték alatti üzem telephelyén jelen lévő veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset következményeinek értékelése során megállapítható, hogy a halálos hatás (tűzhatás, mérgezési hatás, túlnyomás) által okozott veszélyeztetés lakóterületet, illetve közösségi létesítményeket, tömegtartózkodásra szolgáló építményeket érint, abban az esetben a hatóság az üzemeltetőt következménycsökkentő intézkedés bevezetésére kötelezi. Tekintve, hogy a halálos hatás következményei mindig nagyobb területet fednek le, mint a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek veszélyeztetésének értékelésére szolgáló egyéni halálozási kockázati kontúrok, ezért a küszöbérték alatti üzem üzemeltetője a veszélyeztetés bemutatására a teljes telephelye vonatkozásában végezhet mennyiségi (kockázat) elemzést is. A tárgyi kritériumrendszer részét képezik a környezetterheléssel járó súlyos balesetből származó veszélyeztetés elfogadhatóságának feltételei is, amelyek a jogi szabályozás 2015. évi módosításakor átkerültek az R. 7. mellékletében szereplő hatósági engedélyezési kritériumok közé, így azokat a hatóság a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek által okozott veszélyeztetés vizsgálatakor is figyelembe veszi. A tárgyi feltételek értelmében a technológia műszaki kialakításának korlátoznia szükséges a környezetre veszélyes anyagok környezetbe jutó mennyiségét. Az erre vonatkozó technológiai szabályzóknak rendelkezésre kell állniuk az üzemben. A kikerült környezetre veszélyes anyag ös�szegyűjtését, mentesítését vagy más módon történő ártalmatlanítását tartalmazó technológiai szabályzóknak szintén rendelkezésre kell állniuk. Továbbá az üzemeltetőnek biztosítania kell a környezeti kárelhárítási eljárások anyagi-technikai és személyi feltételeit, valamint az üzem kárelhárító szervezet felkészültségét, a kapcsolódó feladatokat terv szerint, rendszeresen gyakorolni szükséges. Amennyiben az üzemeltető nem saját szervezetén belül, hanem külső biztonsági szakértő vállalkozás megbízása útján készítteti el a SKET-et a vonatkozó jogszabályok szerint, akkor a dokumentáció elkészítésével megbízott gazdálkodó

SKET-gyakorlatok

szervezetnek legalább egy fő felsőfokú műszaki végzettséggel, felsőfokú katasztrófavédelmi, polgári védelmi vagy tűzvédelmi szakmai képesítéssel és az előzőek szerinti szakterületen legalább ötéves szakmai gyakorlattal rendelkező szakembert kell foglalkoztatnia. Továbbá a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset által való veszélyeztetés értékeléséhez az általánosan elismert, nemzetközi gyakorlatban alkalmazott, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve (BM OKF) által elfogadott szoftvert kell rendszeresítenie. Az üzemeltetőnek igazolnia szükséges az előzőekben leírt feltételeknek való megfelelést a SKET benyújtásakor. A hatóság által elfogadott SKET-et az üzemeltetőnek legalább háromévente felül kell vizsgálnia, amelyről készült jegyzőkönyvet a soros felülvizsgálati eljárás keretében az illetékes iparbiztonsági hatóság részére meg kell küldenie. A SKET-ben bemutatottakat az üzemeltető évente gyakoroltatja, a hatóság a gyakorlatokat legalább háromévente egy alkalommal helyszíni vizsgálattal ellenőrzi és értékeli is azokat.

A SKET-gyakorlatok célja, módszerei A súlyos káresemény elhárítási terv gyakorlatok célja, hogy a küszöbérték alatti üzem munkavállalói készség szintjén tudják alkalmazni a telephelyen esetlegesen kialakuló veszélyes anyagokkal kapcsolatos balesetek során végrehajtandó, a SKET-ben rögzített riasztási, mentési, kárfelszámolási feladataikat. A gyakorlatok során a feltételeket a valóságos helyzethez hasonlóan célszerű kialakítani, a végrehajtást a rendszeresített szakfelszerelések, híradó eszközök és egyéni védőfelszerelések használatával kell végezni. A SKET-gyakorlatok lehetnek részlegesek, illetve teljes körűek. R  észleges gyakorlatot évente kell tartani. Ebben az esetben az üzemeltető a tervben megjelölt szervezetek valamely részét gyakoroltatja. T  eljes körű gyakorlatot háromévente kell tartani, amely során a tervben megjelölt szervezetek egészét kell gyakoroltatni. Kivételt képeznek a veszélyes anyagok és a veszélyes hulladékok csővezetékes szállításának létesítményei, amelyek üzemeltetői számára a 2015. június 1-jével hatályba lépett előírások lehetőséget teremtettek az évente, mindösszesen egy telephelyen megtartott, összevont, a tervben megjelölt valamennyi szervezet bevonásával végrehajtott gyakorlat megtartására, ezáltal a telephelyenkénti egy-egy gyakorlat kiváltására. A részleges gyakorlat során az üzemi erők a tervben szereplő valamely részfeladatot (például riasztást, tűzoltást, felderítést, helyzetértékelést) gyakorolnak, továbbá a gyakorlatba a védekezésben érintetteknek csak egy részét (például irányító törzset, végrehajtó alegységek valamelyikét) vonják be. A gyakoroltatott szervezetek és feladatok számát úgy kell megválasztani, hogy a komplex gyakorlat előtt az érintettek mindegyike, minden rá bízott kárelhárítási feladatot legalább egyszer már gyakoroljon.

 Iparbiztonság és tűzvédelem

A komplex gyakorlat során minden feladatot gyakorolnak, amelyet a terv előirányoz. A gyakorlat elgondolását és levezetési tervét ennek megfelelően alakítják ki. A gyakorlatba a védelmi szervezet egészét bevonják. A komplex gyakorlatot érdemes egyeztetni az abba bevont együttműködő szervezetekkel is, és abba – együttműködés keretében – ezek tervezett erőit és eszközeit is célszerű bevonni.

A SKET-gyakorlatok dokumentálása A gyakorlatokat a „gyakorlatok tervében” tervezik. A gyakorlatok tervét – az érintett szakmai vezetők bevonásával – a súlyos balesetek elleni védekezés operatív irányítója évente elkészítteti. A tervben rögzítik a gyakorlat fajtáját, gyakorlat tárgyát, tervezett helyszínét és időpontját, valamint a végrehajtásáért felelős személyek nevét. A gyakorlatra elgondolást, levezetési tervet, indokolt esetben anyagi-technikai biztosítási tervet és költségvetést készítenek. A gyakorlatot, annak végeztével kiértékelik, és erről jegyzőkönyvet vesznek fel.

Az üzemeltető a SKET-ben foglaltak gyakoroltatásának időpontjáról a hatóságot a gyakorlat előtt legalább 30 nappal értesíti. A gyakorlat elgondolása és levezetési terve illeszkedik a SKET-ben foglaltakhoz: az ott meghatározott mentési, kárelhárítási feladatokat gyakorolják. A gyakorlatok tervezése és végrehajtása során törekedni kell a gazdaságosságra, a takarékosságra, az erők-eszközök hatékony alkalmazására és a kapcsolódó anyagi károk elkerülésére. Mindez azonban nem vezethet az elgondolásban kitűzött célok el nem éréséhez. A gyakorlatok során nem tervezhető olyan mozzanat, amely a környezet bárminemű károsítását vonná maga után. Az üzemeltető a SKET-ben foglaltak gyakoroltatásának időpontjáról a hatóságot a gyakorlat előtt legalább 30 nappal értesíti. Az üzemeltető a gyakorlatok tartásával kapcsolatos tapasztalatokat a gyakorlat végrehajtását követő 30 napon belül jegyzőkönyvben rögzíti, amelyet a hatóság területi szerve részére haladéktalanul megküld.

A SKET-gyakorlat elfogadási kritériumai A SKET-gyakorlat elfogadhatónak tekinthető, amennyiben az üzemeltető a gyakorlat során a SKET-ben meghatározott súlyos baleseti eseménysorok legalább egyikét a tervben meghatározottak szerint gyakoroltatja az arra kioktatottakkal, és a gyakorlat során a gyakorlatban részt vevők a tervben meghatározottak szerint cselekednek. Továbbá a gyakorlaton nem tapasztalható semmilyen körülmény, ami egy feltételezett baleset során annak kimenetelét negatív irányba terelhetné (például az egyéni védőfelszerelések nem megfelelő használata). A tervben megjelölt szervezetek egészét gyakoroltató háromévente esedékes gyakorlat elfogadhatóságához mindenképpen szükséges, hogy a SKET-ben megjelölt szervezetek egésze részt vegyen a gyakorlaton. 2015. november Veszélyes Anyagok 17

Iparbiztonság és tűzvédelem  SKET-gyakorlatok

A katasztrófavédelem részéről a gyakorlatokat a megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok igazgatói, igazgató-helyettesei, iparbiztonsági főfelügyelői és a katasztrófavédelmi mobil labor (KML) állománya, a katasztrófavédelmi kirendeltségek vezetői és iparbiztonsági felügyelői értékelhetik. Amennyiben a gyakorlat nem elfogadható, abban az esetben a hatóság egy reálisan teljesíthető határidő megjelölésével a gyakorlat megismétlésére kötelezi a küszöbérték alatti üzem üzemeltetőjét.

A SKET-gyakorlatok eredményei, tapasztalatok Az üzemeltetők a gyakorlatok jelentős részét az őszi, valamint az év végi időszakban tartották meg. Az év eleji és a tavaszi hónapokban minimális volt a végrehajtott gyakorlatok száma. A megtartott SKET-gyakorlatok időbeli megoszlását az alábbi diagram szemlélteti. Az év végi időszakban a megnövekedett feladatellátásból adódóan a hatósági állomány részére fokozott munkaterhelést jelent a gyakorlatok megfelelő szakmai színvonalon történő ellenőrzésére való felkészülés. Az iparbiztonsági hatóságok jelenleg egyeztetéseket folytatnak az üzemeltetőkkel annak érdekében, hogy a gyakorlatok lehetőség szerint olyan időpontban kerüljenek megtartásra, hogy azok az adott év folyamán egyenletes leterheltséget jelentsenek. A SKET-gyakorlatok nagy részét a legtöbb esetben nappal, munkaidőben hajtották végre. A gyakorlatokon jellemzően az adott üzem munkavállalói, illetve létesítményi tűzoltói vettek részt, de esetenként az üzemeltetők a hivatásos katasztrófavédelmi szerveket is bevonták a gyakorlatba. A 2013-2015. időszakban végrehajtott 561 SKET-gyakorlat mintegy 3%-át (15 gyakorlat) értékelték „nem megfeleltre” a katasztrófavédelmi szakemberek, amely 7 esetben az egyéni védőeszközök, a műszaki és szaktechnikai eszközök nem megfelelő használatának vagy alkalmazásuk elmulasztásának, 5 esetben a veszélyhelyzeti kommunikációban tapasztalt hiányosságoknak, további 3 esetben egyéb okoknak volt köszönhető. A felsorolt hiányosságok egyértelműen megerősítik az Európai Bizottság Közösségi Kutatási Központjában működő Súlyos Baleseti Veszélyek Irodának a bekövetkezett ipari balesetek kivizsgálásával kapcsolatos elemzési eredményeit, amely szerint a balesetek 85%-a vezetési és/ vagy szervezési hiányosságra vezethető vissza. Az előzőekben szereplő hiányosságok esetében feltétlenül érdemes megvizsgálni, hogy az üzemi irányítási rendszer mely elemének hiánya (szabályozatlansága) vezetett a gyakorlat kimenetelét negatívan befolyásoló esemény bekövetkezéséhez. A vizsgálat során 18 Veszélyes Anyagok 2015. november

különös figyelmet célszerű fordítani arra, hogy a szervezet minden szintjén ki vannak-e jelölve a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek megelőzésébe és az ellenük való védekezés irányításába, végrehajtásába bevont személyek, valamint azok feladat- és hatáskörei, felkészítésükhöz rendelkezésre állnak-e a szükséges követelmények és erőforrások. Az irányítási rendszer vonatkozó elemeinek ellenőrzése során nagy hangsúlyt érdemes fektetni az oktatási rendszer részletes felülvizsgálatára (rendszeresség, számonkérés módja, résztvevők köre, oktatási anyag, oktatók felkészültsége) a múltbéli oktatások tényleges tapasztalatai és a gyakorlat eredményei tükrében.

Összegzés A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezés területén 2011-ben a veszélyek átfogó elemezésével és értékelésével meghatározásra kerültek az ipar azon területei, melyek a korábbi szabályozás alá tartozó alsó és felső küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek mellett jelentősen befolyásolhatják a lakosság közbiztonságának helyzetét. Ennek eredményeként közel 500 küszöbérték alatti üzemmel bővült a katasztrófavédelem által ellenőrzött, veszélyelemzésre kötelezett gazdálkodó szervezetek köre. Az üzemi biztonsági kultúrában – az iparbiztonsági hatósági felügyelet hatására – az elmúlt három évben végbement jelentős fejlődés megnyugtató alapját képezi az üzem környezetében élő lakosság védelmének. A veszélyes üzemek biztonságos működését, így a közbiztonsági helyzet javulását az is bizonyítja, hogy az elmúlt 3 évben nem következett be jelentős veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset Magyarország területén, továbbá a veszélyes anyagokkal kapcsolatos üzemzavarok száma folyamatosan csökkenő tendenciát mutat.

ADR/RID/ADN

 Veszélyes áruk

Veszélyes áruk szállítása – A 2015. évi változások belföldi alkalmazása ADR/RID/ADN 12.. rész Az ADR/RID/ADN törvények elsősorban a veszélyes áruk nemzetközi szállítását szabályozzák. A 2015-ös előírások belföldi alkalmazását a vonatkozó EU-direktívával összhangban rendeleti szinten írják elő. Szerző: Dr. Sárosi György veszélyesáru-szakértő

Összeállításunkban a szabályzatok belföldi alkalmazására vonatkozó lényeges változásokat mutatjuk be.

Az ADR 2015 belföldi alkalmazása: 1. A  nemzeti fejlesztési miniszter 43/2015. (VII. 20.) NFM rendelete a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás (ADR) „A” és „B” Mellékletének belföldi alkalmazásáról szóló 61/2013. (X. 17.) NFM rendelet módosításáról 2. A nemzeti fejlesztési miniszter 52/2015. (IX. 18.) NFM rendelete a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás (ADR) „A” és „B” Mellékletének belföldi alkalmazásáról szóló 61/2013. (X. 17.) NFM rendelet módosításáról

A RID 2015 belföldi alkalmazása: 1. A nemzeti fejlesztési miniszter 53/2015. (IX. 18.) NFM rendelete a Veszélyes Áruk Nemzetközi Vasúti Fuvarozásáról szóló Szabályzat (RID) belföldi alkalmazásáról szóló 62/2013. (X. 17.) NFM rendelet módosításáról

Az ADN belföldi alkalmazása: 1. 2015. évi LXXXIV. törvény a Genfben, 2000. május 26. napján kelt, a Veszélyes Áruk Nemzetközi Belvízi Szállításáról szóló Európai Megállapodáshoz (ADN) csatolt Szabályzat kihirdetéséről és belföldi alkalmazásáról – 3. melléklet a 2015. évi LXXXIV. törvényhez (3. melléklet – A Szabályzat egyes szakaszait, bekezdéseit és pontjait Magyarországon a belföldi szállításokra a következő kiegészítésekkel kell alkalmazni.) Az ADR és a RID 2015-ös előírásainak belföldi alkalmazására vonatkozó szabályozás a fentiek szerint 2015. szeptember 26-tól hatályos, míg az ADN 2015-ös előírásait már 2015. július 1-től alkalmazni kell.

Az ADR belföldi alkalmazása Az ADR törvény 3. §-a szerint az ADR nemzetközi előírásait a belföldön a miniszteri rendeletben (jelenleg a kétszer módosított és egységes szerkezetű 61/2013. (X. 17.) NFM rendelet) foglaltak szerint kell alkalmazni. Ezen túlmenően is maga a törvény néhány fontos alkalmazási kérdésben a belföldi végrehajtást szabályozza.

Ezek a következők: • A közlekedésért felelős miniszter a környezetvédelemért felelős miniszterrel, az egészségügyért felelős miniszterrel és az atomenergia felügyeleti szerv felügyeletét ellátó miniszterrel egyetértésben az ADR „A” és „B” Melléklet belföldi alkalmazásához szükséges részletes szabályokat és kiegészítéseket külön rendeletben szabályozza (pl. radioaktív anyagok). • A közlekedésért felelős miniszter a veszélyes áru közúti szállítási biztonsági tanácsadó kinevezésének és képesítésének részletes szabályait külön rendeletben szabályozza (jelenleg a 25/2014. (IV. 30.) NFM rendelet a veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadóról). • A közlekedésért felelős miniszter a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszterrel egyetértésben a veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadó által készítendő baleseti jelentés részletes szabályait külön rendeletben szabályozza. • A veszélyes áru szállításának biztonsága érdekében a közlekedési hatóság közhiteles nyilvántartásban nyilvántartja a veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadó természetes személyazonosító adatait, állampolgárságát, veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadó képesítéséről szóló bizonyítványának érvényességi idejét és tartalmát (osztályok és fuvarozási ágazat szerint), valamint gondoskodik azok megőrzéséről. Az EU-szabályozás értelmében a Bizottság (EU) 2015/974. végrehajtási határozata (2015. június 17.) a veszélyes áruk szárazföldi szállításáról szóló 2008/68/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján bizonyos eltéréseknek a tagállamok számára történő engedélyezéséről szólóan rendelkezik a magyarországi bejelentett belföldi elérésekről. Ezeket az eltéréseket a veszélyes áruk magyarországi kabotázs fuvarozása során is figyelembe kell venni. 2015. november Veszélyes Anyagok 19

Veszélyes áruk  ADR/RID/ADN

A jelenlegi bejelentett és érvényben lévő eltérések a következők: RO-a-HU-1 Tárgy: RO-a-DE-2 átvétele A nemzeti jogszabály eredeti megjelölése: A nemzeti fejlesztési miniszter rendelete az ADR A és B mellékletének belföldi alkalmazásáról Érvényességi idő: 2020. január 30.

RO-a-HU-2 Tárgy: RO-a-UK-4 átvétele A nemzeti jogszabály eredeti megjelölése: A nemzeti fejlesztési miniszter rendelete az ADR A és B mellékletének belföldi alkalmazásáról Érvényességi idő: 2020. január 30.

Az eredeti DE 2 nemzeti eltéréshez történő csatlakozással az 1.1.3.6 szerinti mentességénél a fuvarokmány tartalmára vonatkozó ADR-előírásokat nem kell figyelembe venni. A küldeménydarabok jelölési információi elegendőek a veszélyes áruk helyi belföldi elosztása során, azaz a fuvarokmányban nem kell a veszélyes árukat az ADR-ben meghatározott módon feltüntetni. Az UK 4 nemzeti eltéréshez történő csatlakozással a korlátozott mennyigében csomagolt veszélyes áruk az ADR előírásaival szemben szállíthatóak önállóan belső csomagolásban – külső csomagolás nélkül – is a helyi áruelosztás végső szakaszában lehetővé téve a kiskereskedelmi forgalmazást.

Az ADR A és B mellékletét kiegészítő, illetve azoktól eltérő előírások a belföldi alkalmazásban 1. A  jelöléseknél és az okmányok kitöltésénél elegendő a magyar nyelv használata. Ez az eltérés nem alkalmazható a radioaktív anyagok szállításánál használt bárcák és nagybárcák felirataira. Magyarázat: Az ADR alaprendelkezései a feliratokra és a fuvarokmányba történő bejegyzésekre a feladási ország valamelyik hivatalos nyelvét, és ezenkívül, ha ez a nyelv nem az angol, a francia vagy a német, akkor az angol, a francia vagy a német nyelvet határozza meg. Kizárólag belföldi szállításoknál elegendő csak a magyar nyelv használata. A logisztikai láncban sokszor kerül belföldön szállításra olyan áru is, melyet nem Magyarországon csomagoltak be, illetve eredetileg nem Magyarországon adtak fel. A belföldi eltérés azért van így megfogalmazva, hogy ilyen áruk belföldi szállításánál ne váljon szükségessé a magyar nyelv használata. Ez azt is jelenti, hogy a magyar nyelv használata a jelöléseknél csak akkor szükséges, ha az áru feladása és becsomagolása is Magyarországon történik. Abban az esetben, ha a magyar csomagolású áru nemzetkö20 Veszélyes Anyagok 2015. november

1. kép: Az egyesítő csomagolás felirat feltüntetése nemzetközi szállítások esetén „német” és „angol” nyelven.

zi szállításokban vesz részt, akkor a magyar nyelv mellett az ADR előírásai szerint kell még egy elfogadott nyelvet is használni, de ha a feladás kizárólag belföldi szállításra történik, akkor elegendő csak a magyar nyelv használata. 2. A  z ipartelepek közvetlen környezetében, valamint telephelyek vagy egyes részeik közötti közforgalmú út igénybevételével történő veszélyes áru szállítására nem kell alkalmazni az ADR Szabályzat 5.2 fejezetének a küldeménydarabok jelölésére és bárcázására, az ADR Szabályzat 5.4 fejezetének a fuvarokmányra, valamint az ADR Szabályzat 8.2 fejezetének a járműszemélyzet képzésére vonatkozó előírásait, ha a szállítás megfelel az alábbi feltételeknek: „a) a veszélyes áru küldeménydarabban van és egy küldeménydarab tömege legfeljebb 30 kg, és a rakomány összmennyisége nem haladja meg az ADR Szabályzat 1.1.3.6 bekezdésében meghatározott mennyiségi határokat, b) a szállított áru valamilyen kísérőokmány vagy felirat alapján beazonosítható, c) a közforgalmú úton történő szállítás távolsága – a d) pontban foglaltak kivételével – legfeljebb 2,5 km, d) a közforgalmú úton történő szállítás távolsága legfeljebb 25 km, ha a veszélyes áru 3 osztályba tartozó, legfeljebb 100 liter mennyiségű kőolajminta, amelyet a kútkörzetből sajátszámlás szállítással továbbítanak laboratóriumi vizsgálat céljából.” Nem alkalmazható ez a könnyítés az 1 osztály anyagainak, a 4.1 osztály önreaktív anyagainak, az 5.2, a 6.2 és a 7 osztály anyagainak szállítása esetén. Magyarázat: A nagyobb vegyipari komplexumokban, az üzemek gyakran tagoltan helyezkednek el. A különböző egységek elhelyezkedése akár olyan is lehet, hogy egy közforgalmú út egyik, illetve másik oldalán helyezkedik el két üzemegység. Az egyik oldaliról a másik oldalra történő anyagellátásnál az

ADR/RID/ADN

ADR előírásait be kellene tartani. Ilyen és hasonló esetekre alkalmazandó ez a belföldi eltérés. 3. A  z ADR Szabályzat 1.3.2 szakasza szerinti oktatásokat a veszélyes áruk közúti szállítására vonatkozó, hatályos bizonyítvánnyal rendelkező veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadó tarthatja. 4. A  z ADR Szabályzat 1.3.2.4 bekezdését a következő kiegészítéssel kell alkalmazni: „A képzést ismeretfelújító oktatás keretében rendszeresen, de legalább kétévenként, a naptári év végéig ki kell egészíteni az előírás okban történt változásokkal. Ezen kívül az ismeretfelújító oktatást az ADR Szabályzat 1.8.5.3 bekezdésében meghatározott kritériumokat kielégítő baleset vagy káresemény bekövetkezése esetén a balesetben vagy annak okozásában érintett munkavállalók részére soron kívül is meg kell tartani.” 5. A  z ADR Szabályzat 1.3.2 szakaszát a következő 1.3.2.5 bekezdéssel kiegészítve kell alkalmazni: „1.3.2.5 Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat szerint „1” kategóriába tartozó, kizárólag a cseretelepen történő helyszíni értékesítéssel foglalkozó PB-gáz cseretelepek személyzetére vonatkozó 1.3 fejezet szerinti kötelezettség teljesítettnek tekinthető, ha az érintett rendelkezik „a tűzvédelmi szakvizsgára kötelezett foglalkozási ágakról, munkakörökről, a tűzvédelmi szakvizsgával összefüggő oktatásszervezésről és a tűzvédelmi szakvizsga részletes szabályairól” szóló rendeletben meghatározott, érvényes „Tűzvédelmi szakvizsga bizonyítvány”- nyal.” 6. A  z ADR Szabályzat 1.3.3 szakasza szerinti oktatásra vonatkozó iratot az alábbi adattartalommal kell elkészíteni: a) az oktatásban részt vevők neve és a veszélyes áruk szállításával kapcsolatos munkaköre; b) az oktatás témaköre a 1.3.2 szakasz szerint; c) az oktatást végző veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadó bizonyítványának száma, lejárati ideje; d) az oktatás helye, időpontja. A munkáltató az oktatásban részt vevő részére igazolást állít ki. Az igazolást a jármű személyzetének a szállítás ideje alatt magánál kell tartania és a hatóság kérésére ellenőrzéskor be kell mutatnia. Ha a munkáltató maga végzi a veszélyesáru-szállítással kapcsolatos tevékenységet, az igazolás céljára az oktatásra vonatkozó irat használható. Több telephely esetén egy-egy telephely vonatkozásában készült oktatással kapcsolatos iratokat az adott telephelyen is el kell helyezni eredetben vagy a munkáltató által hitelesített másolatban. Az oktatásra vonatkozó iratokat a munkáltatónak öt évig, de legalább a munkakör betöltésének megszűnését követő két évig meg kell őriznie. Magyarázat a 3–6. pontokhoz: Az ADR által előírt képzést csak veszélyes áru biztonsági tanácsadó tarthatja. Az új szabályozás értelmében már nem-

 Veszélyes áruk

csak „in room” képzés keretében lehet az oktatást megtartani, hanem lehetőség van távoktatásra is vagy e-learning alkalmazására, ha a rendszert, illetve a képzést veszélyes áru biztonsági tanácsadó felügyeli. Az ilyen, ma már elfogadott távoktatási módszerek alkalmazása különösen indokolt a tantermi oktatás helyett azokban az esetekben, amikor sok munkavállalót kell különböző helyszíneken képezni, vagy nagy fluktuációval kell számolni. A tárolható PB-gáz mennyisége alapján az „1” kategóriába tartozó cseretelepnek minősülnek a legfeljebb 1150 kg (üzemanyagtöltő állomáson legfeljebb 1800 kg PB-gázmennyiség) PB-tárolók. Az új belföldi szabályozás alapján az ilyen cseretelepeken a kezelő személyzetnek nem kell külön ADR 1.3 végzettséggel rendelkeznie, mert a „tűzvédelmi szakvizsga-bizonyítvány” elegendő. 7. A  z ADR Szabályzat 1.5.1 szakasza szerinti – Magyarország által is elfogadott – ideiglenes eltérésekről kötött megállapodások a belföldi szállításokra is alkalmazhatók. Magyarázat: Az elmúlt időszakban Magyarország által több multilaterális külön-megállapodás is aláírásra került. Az M260, M264, M265, M280 2014.12.31-el már elvesztették érvényességüket és jelentőségüket is az ADR 2015 bevezetésével. Ugyanakkor gyakran felmerül, hogy szükséges és indokolt valamilyen külön-megállapodáshoz csatlakozni. A külön-megállapodás nemzetközi szállításokra vonatkozik, ezért a belföldi szabályozás értelmében így lehetőség van külön rendelkezés nélkül ezek automatikus belföldi alkalmazására is.

Az öreg „nyomásmentes” tartányok veszélyes áruk szállítására belföldön sem használhatók. 8. A  z ADR Szabályzat 1.6.3.1 bekezdését a következő kiegészítéssel kell alkalmazni: „Megjegyzés: Az 1978. október 1-je előtt gyártott tartá nyok és battériás járművek 1995. szeptember 1-je után időszakos vizsgálatnak nem vethetők alá, kivéve, ha a tartány kielégíti az ADR Szabályzat 1.6.3.1 bekezdésének feltételeit.” Magyarázat: Az 1978 előtt gyártott tartányok már elég idősek, több mint 35 éves berendezések. A szállítás biztonsága belföldi szállításoknál is megköveteli azt, hogy az ilyen tartányok csak akkor legyenek üzemeltethetőek, ha a tartány szerelvényei kielégítik az ADR 6.8 fejezet követelményeit. A  tartányok falvastagságát – a 2 osztály mélyhűtött, cseppfolyósított gázainak szállítására használt tartányok kivételével – szerkezeti acélból gyártott tartánynál legalább 0,4 MPa (4 bar) tervezési nyomásra (túlnyomásra), alumíniumból és alumínium-ötvözetből gyártott tartánynál legalább 200 kPa 2015. november Veszélyes Anyagok 21

Veszélyes áruk  ADR/RID/ADN

(2 bar) tervezési nyomásra (túlnyomásra) kell méretezni. Az öreg „nyomásmentes” tartányok veszélyes áruk szállítására belföldön sem használhatók. 9. A  z ADR Szabályzat 1.10.3.3 bekezdését a következő kiegészítéssel kell alkalmazni: „A közbiztonsági intézkedések foganatosítása közé tartozik az olyan egyedi azonosítók és ellenőrző rendszerek alkalmazása is, melyek alkalmasak a veszélyes árukhoz tartozó kísérő okmányokhoz való hozzáférési jogosultság megállapítására, illetve a bizonylatok eredetiségének ellenőrzésére és azonosítására, beleértve az illetékes hatóságokat is.” Magyarázat: Az utóbbi években drasztikusan nőtt az illegális fuvarozók száma és a szállítmányok elleni támadás. Évente Európában 9 milliárd rakományt lopnak el közúton. A fuvarbörzéken keresztül nem kizárt mások nevében vagy más módon illetéktelenül fuvarfeladathoz jutni. Ez alól a veszélyes áruk sem kivételek. A veszélyes áruknál, különös tekintettel a nagy közbiztonsági kockázattal bíró áruk körére és a terrorizmus fenyegetettségének növekedésére, a jogalkotónak elengedhetetlen hatékony intézkedéseket hoznia. Az ADR és RID 1.10 fejezete általános követelményeket fogalmaz meg ezzel kapcsolatban. A légi és tengeri közlekedésben (ISPS Code) alkalmazott módszerek sem a közúti, sem a vasúti közlekedés vonatkozásában hatékonyan nem alkalmazhatóak. Ugyanakkor ma már léteznek egyszerű és hatékony módszerek az áru és/vagy okmányok eredetiségének és legitimitásának meghatározására. Ilyen eszközök alkalmazása az ellenőrző hatóságok tevékenységét is nagy-

22 Veszélyes Anyagok 2015. november

ban megkönnyíti, ha az árumozgás során a nagy közbiztonsági kockázatú veszélyes áruk hamisíthatatlan, globálisan egyedi azonosítóval vannak ellátva. Az egyedi azonosító jelet géppel (pl.: okostelefon) olvasható formátumban (pl.: QR-kód, más 2 dimenziós vonalkód vagy RFID stb.) formájában kell az azonosítandó objektumra (küldeménydarab, konténer, jármű stb.), bizonylatra (fuvarlevél, veszélyesáru-kísérőokmány, stb.) felhelyezni. A rendszerinformációk a hatósági ellenőrzés során minden esetben azonnal, az ellenőrzés helyszínén rendelkezésre állnak. Ezek ismeretében az ellenőrzést végző, hatósági jogokkal rendelkező személyek számára bárhol és bármikor ellenőrizhetővé válik a szállítmány és annak eredetisége, legitimitása és közbiztonsági szempontból való jogosultsága. Az 1 és 7 osztály szállítása az illetékes hatóság engedélyével történik. A többi árunál az illetékes hatósághoz történő on-line bejelentéssel indokolt az egyedi azonosítók hozzárendelése a szállításokhoz. A legitim adatok és információk előre rendelkezésre állnak és a felhatalmazott jogosultak köre azokat bármikor ellenőrizheti, segítve a terrortámadások megelőzését, illetve a szállítmányok jogosulatlanok kezébe kerülésének vagy eltűnésének megakadályozását. Az ADR szerint olyan készüléket, berendezést kell alkalmazni, valamint olyan intézkedést kell foganatosítani, amely megakadályozza, hogy a nagy közbiztonsági kockázattal járó veszélyes árut szállító járművet, illetve rakományát eltulajdonítsák. A járművek mozgásának ellenőrzésére a közlekedési telemetriai vagy egyéb nyomkövető módszereket kell alkalmazni. Az általánosan alkalmazott nyomkövetési módszerek a tapasztalatok alapján nem alkalmasak önmagukban a kellő védelemre a terrorveszélyes áruknál.

ADR/RID/ADN

 Veszélyes áruk

10. A  z ADR Szabályzat 2.2.62.1.5.1 pontját a következő mondattal kiegészítve kell alkalmazni: „E kivételek közé tartoznak azok az állati eredetű melléktermékek is, beleértve az állati tetemeket is, amelyeket állatorvos nem minősített bejelentési kötelezettség alá tartozó fertőző anyagnak, valamint az állati eredetű melléktermékek jogszabályi előírások alapján végzett ártalmatlanításából származó feldolgozott termékek.” Magyarázat: Azok az anyagok, amelyek nem tartalmaznak fertőző anyagokat, vagy amelyek nem valószínű, hogy emberi vagy állati megbetegedést okoznak, nem tartoznak az ADR előírásainak hatálya alá, ha egyetlen más osztályba sorolás feltételeit sem elégítik ki. A vonatkozó egyéb magyar szabályozással összhangban kell alkalmazni ezt a kiegészítést, ami egyértelmű belföldi alkalmazást tesz lehetővé, beleértve a vadgazdálkodást is. 11. A  szállítás utolsó szakaszában nem kell betartani az ADR Szabályzat 3.4 fejezetének a kombinált csomagolásra, valamint az ADR Szabályzat 5.2 fejezetének és az ADR Szabályzat 6.1.3 szakaszának a jelölésre vonatkozó előírásait, ha a) az áru eredetileg az ADR Szabályzat 3.4 fejezete szerint korlátozott mennyiségben volt csomagolva, b) a szállított veszélyes áru mennyisége azonos kereskedelmi megnevezésű árunként legfeljebb 30 kg vagy 30 liter és összesen legfeljebb 300 kg vagy 300 liter szállítóegységenként, és c) az árut csak a helyi elosztóhelyek és a kiskereskedők vagy a felhasználók, vagy a kiskereskedők és végfelhasználók közötti szállítási szakaszra veszik ki a külső csomagolásból, és a belső csomagolás sértetlen. Magyarázat: Az UK 4 nemzeti eltéréshez történő csatlakozással összhangban lévő belföldi szabályozás pontos szövege az EU RO-a-HU-2 szerint. 12. A  z ADR Szabályzat 5.2.2.2.1.2 pont első bekezdését a következő kiegészítéssel kell alkalmazni: „Az előző mondatban említett szabvány szerinti csökkentett méretű bárcák, illetve jelölés az UN 1011, az UN 1965 és az UN 1978 tétel alá tartozó gázokat, illetve gázkeverékeket tartalmazó palackok hengeres részének felső harmadában is elhelyezhetők.” Magyarázat: Ennek a rendelkezésnek a bevetése nem volt igazán indokolt, tekintettel arra, hogy az ADR vonatkozó előírásait 2017-ben módosítják. Ezért nem szerencsés egy rövid időszakra olyan, az ADR-től eltérő jelöléssel kapcsolatos rendelkezést alkotni, amely csak Magyarországra érvényes. Vélhetően ezt a rendelkezést akkor majd hatályon kívül is kell helyezni, mert az ADR-rel nem egyeztethető össze. 13. A  z ADR Szabályzat 5.1.5.4.1 pont b) alpontját a következő módosítással kell alkalmazni:

„b) a feladó vagy a címzett, vagy mindkettő azonosító adatait. Ha az UN 2911 tétel alá tartozó áruk szállítása a gyártóhely és a központi elosztó raktár között egyesítőcsomagolásban történik, a feladó és a címzett azonosító adatait az egyesítő-csomagoláson kell feltüntetni.” Magyarázat: Ez a rendelkezés az energiatakarékos lámpák gyártása és a nemzetközi logisztikai elosztást előkészítő bázis közötti szállításokra vonatkozik, ha a bázis nem a gyár területén van. 14. A  z ADR Szabályzat 5.4.1.1.1 pont f) alpontját a következő 3. megjegyzéssel kiegészítve kell alkalmazni: „Megjegyzés 3. Ha a h) alpont szerinti „járműről történő értékesítés” történik, akkor elegendő a veszélyes árunak a kiindulási mennyiségét feltüntetni.” Magyarázat: Az ADR szerint a veszélyes árunkénti összes mennyiséget (térfogatban, bruttó vagy nettó tömegben) az azonos UNszámhoz, helyes szállítási megnevezéshez és – ha van – csomagolási csoporthoz tartozó árunként kell a fuvarokmányon feltüntetni. A kiegészítés alkalmazása egyszerűsíti a járműről történő értékesítéseknél az fuvarokmány kezelését. 15. A  z ADR Szabályzat 5.4.1.1.1 pont h) alpontját a következő módosítással kell alkalmazni: „h) a címzett nevét és címét. Ehelyett, ha az UN 1011 butánt, az UN 1965 szénhidrogén-gáz keveréket, cseppfolyósított, m.n.n., az UN 1978 propánt, az UN 1057 öngyújtókat (öngyújtó utántöltőket), az UN 1202 gázolajat (dízelolajat, könnyű fűtőolajat), UN 1263 festéket vagy festéksegédanyagot vagy az UN 2794 nedves, savas akkumulátortelepeket több, olyan címzetthez szállítják, akik a szállítás megkezdésekor még nem ismertek, „a járműről történő értékesítés” kifejezést lehet beírni.” Magyarázat: Az ADR egy lehetőséget teremt a járműről történő értékesítésekre. A belföldi szabályozás pedig megadja, hogy milyen veszélyes árukra lehet alkalmazni ezt lehetőséget. Ez  sok árukapcsolással vagy ajándékozással is járó szállításokat érint. Például dohánytermékek szállítása ajándék öngyújtókkal. 2015. november Veszélyes Anyagok 23

Veszélyes áruk  ADR/RID/ADN

16. A  fuvarokmány tartalmára vonatkozó ADR Szabályzat 5.4.1.1.1 és 5.4.1.1.6 pontjának előírásait nem kell alkalmazni az ADR Szabályzat 1.1.3.6 bekezdése szerinti mennyiséget meg nem haladó veszélyes áru saját számlás szállítására, ha a küldeménydarab jelöléséből vagy a saját számlás menetlevél tartalmából megállapítható a szállított veszélyes árura vonatkozó, ADR Szabályzat 1.1.3.6 bekezdése szerinti mennyiségi határ. Nem alkalmazható ez a könnyítés a 7 osztály anyagainak szállítása esetén. Magyarázat: Az DE 2 nemzeti eltéréshez történő csatlakozással összhangban lévő belföldi szabályozás pontos szövege az EU RO-a-HU-1 szerint. 17. A  z ADR Szabályzat 8.1.5 szakasza alkalmazásában: a) az EN 14387:2004 + A1:2008 szabvány az „MSZ EN 14387:2004 + A1:2008 „Légzésvédők. Gázszűrő(k) és kombinált szűrő(k). Követelmények, vizsgálat, megjelölés” című szabványt jelenti, b) az EN 471: 2003 + A1:2007 szabvány mellett az „MSZ EN ISO 20471:2013, Jó láthatóságot biztosító ruházat. Vizsgálati módszerek és követelmények” című szabvány is alkalmazható. Magyarázat: Az ADR-rel összhangban az új szabványok alkalmazására vonatkozó belföldi rendelkezés pontos meghatározása. 18. A z ADR Szabályzat 7.3.3 szakasz VC3 különleges előírásának az UN 3291 tétel alá tartozó hulladékok ömlesztett szállítására történő alkalmazása vonatkozik. Magyarázat: Az ADR új, ömlesztett szállításra vonatkozó szabályozása miatt szükség van a VC3-nak a származási ország illetékes hatósága által meghatározott szabályok szerint különlegesen felszerelt járműben vagy konténerben történő szállításának a részletes szabályozására. Ez a kiegészítő rendelkezés ezt szabályozza a magyarországi belföldi szállításokra vonatkozóan.

„A járművezetők ezt a képzést az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 16/2000. (VI. 8.) EüM rendelet szerinti, legalább alapfokozatú sugárvédelmi képzettség megszerzése után az ADR Szabályzat 8.2.3 szakasza szerinti oktatás során is megkaphatják, ha az oktatást az ADR Szabályzat 7 osztályára érvényes veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadói bizonyítvánnyal rendelkező személy tartja.” Magyarázat: A 43/2015. (VII. 20.) NFM rendelettel együtt, összhangban az ADR 2015-ös rendelkezéseivel. Ez a rendelkezés a belföldi alkalmazás vonatkozásában visszamenőleges hatályú, miszerint a 24. pontot a 2015. január 1-jét követően indult és a Módr. hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell. A köztes időszakban indult jogkövetkezmény megállapítására irányuló eljárásokat – ideértve azon eljárásokat is, amelyekben a Módr. hatálybalépését megelőzően hatályos 1. melléklet 24. pontja alapján a jogkövetkezményt jogerősen megállapították – meg kell szüntetni, a jogkövetkezményt megállapító határozat alapján már befizetett vagy végrehajtott bírságot pedig vis�sza kell fizetni a kötelezett részére. Erre azért volt szükség, mert az ADR egyik adminisztratív hibája miatt egyes ellenőrzésre jogosult hatóságok többször bírságoltak, több „igazságtalan és indokolatlan” bírsághatározat született, és más módon nem lehetett a nemzetközi gyakorlattal összhangban lévő eljárást elérni. 21. A  z ADR Szabályzat 2.2.62.1.1 pontjának 3. megjegyzése törlésre került. Magyarázat: Ezzel az 1994. december 31-ig az ADR 6.2 osztályában tartozó „undort keltő anyagok” szállítására vonatkozó rendelkezések megszűntek. A fuvarokmányba nem kell feltüntetni az „undort keltő anyag” bejegyzést. Megszűnt továbbá a belföldi szállítását végző gépkocsivezetőknek az undort keltő anyagok szállítására előírt NKH vizsgakötelezettsége.

Egyéb információ 19-20-21-22-23. (csak témakör megadása – a pontos szöveget lásd a rendeletben) Az ADR gépkocsivezetők 8.2 fejezet szerinti képzésével és vizsgáztatásával, a képzés engedélyezésével, valamint a személyi és tárgyi feltételekkel kapcsolatos részletes szabályozás. 20. A  z ADR Szabályzat 8.5 fejezetében lévő S12 utasítás a következő kiegészítéssel alkalmazható: 24 Veszélyes Anyagok 2015. november

Az ADR belföldi alkalmazására vonatkozó szabályozás tehát 2015. szeptember 26-tól hatályos. Az UN 3077 és UN 3082 bizonyos feltételek mellett történő (375-ös különleges előírások, lásd az 1. számban) „nem veszélyes áru”-ként történő szállítása most már belföldön is jogszerű. A veszélyesáru-szállítással kapcsolatos egyéb részletes információért keresse a veszélyesáru-szakértőket közvetlenül a www.hvesz.hu oldalon vagy forduljon a szerkesztőséghez.

EEB-hulladék

 Hulladékgazdálkodás és környezetvédelem

Veszélyes anyagok az elektromos és elektronikai berendezésekben A gyártó cégek termékért viselt felelőssége annak teljes életciklusára kiterjed, a termék megtervezésétől és az előállításhoz felhasznált anyagok megválasztásától kezdve egészen a termék hulladékainak kezeléséig, értve ez alatt a hulladékká vált termékek összegyűjtéséről és kezeléséről való gondoskodást és a gyűjtés-kezelés költségeinek viselését. Szerző: Markó Csaba, hulladékgazdálkodási és környezetvédelmi szakértő

K

örnyezet- és egészségvédelmi (és ki nem mondottan némileg piacvédelmi) okokból az EU – az elsősorban a veszélyesanyag-forgalom ellenőrzését szolgáló REACH szabályozás mellett – egyes termékcsoportoknál külön szabályozást alkalmaz a termékekben alkalmazott veszélyes anyagok korlátozására. E szabályozások a hulladékgazdálkodási jogszabályrendszerben jelennek meg, alapvetően a (veszélyes) hulladékképződés megelőzése érdekében, a kiterjesztett gyártói felelősség érvényesítésével. Ennek az a lényege, hogy az adott termék gyártójának termékért viselt felelőssége annak teljes életciklusára kiterjed, a termék megtervezésétől és az előállításhoz felhasznált anyagok megválasztásától kezdve egészen a termék hulladékainak kezeléséig, értve ez alatt a hulladékká vált termékek összegyűjtéséről és kezeléséről (hasznosításáról és szükség esetén ártalmatlanításáról) való gondoskodást és a gyűjtés-kezelés költségeinek viselését. Napjainkig a kiterjesztett gyártói felelősségre épülő szabályozás négy termékcsoportra lépett életbe; a csomagolásokra, az elektromos és elektronikai berendezésekre, az elemekre és akkumulátorokra, valamint a személy- és 3 tonnánál kisebb haszongépjárművekre. Az irányelvekben megjelenő előírásokat a tagországoknak érvényesíteniük kell nemzeti szabályozásukban, és biztosítaniuk kell az azokban (esetenként kötelező bizottsági végrehajtási határozatokban) megjelenő veszélyesanyag-korlátozások betartását és a termékek hulladékának meghatározott arányú összegyűjtését és hasznosítását. Az elektromos és elektronikus berendezések (EEB) esetében az Európai Parlament és a Tanács 2011. június 8-i, az egyes veszélyes anyagok elektromos és elektronikus berendezésekben való alkalmazásának korlátozásáról szóló 2011/65/EU irányelve – egy korábbi szabályozást felváltva – kötelezte a tagországokat arra, hogy előírásait a nemzeti szabályozásukban 2013. január 2-áig érvényesítsék. Ennek megfelelően 2013. január 3-ai hatálybalépéssel került kiadásra az egyes veszélyes anyagok elektromos és elektronikus berendezésekben való alkalmazásának korlátozá-

sáról szóló 374/2012. (XII. 18.) Korm. rendelet (rendelet). A kiterjesztett gyártói felelősség hulladék oldali szabályait külön irányelv; az Európai Parlament és a Tanács 2012. július 4-i, az elektromos és elektronikus berendezések hulladékairól szóló 2012/19/EU irányelve határozza meg, amelyet a hazai jogban az elektromos és elektronikus berendezésekkel kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységekről szóló 197/2014. (VIII. 1.) Korm. rendelet érvényesít (ezt későbbi számunkban mutatjuk majd be). A rendelet a technikai szabályokat és a végrehajtási kötelezettségeket gyakorlatilag az irányelvnek megfelelő tartalommal veszi át. Az irányelv mellékleteinek (amelyek a veszélyesanyag-korlátozás alóli kivételeket határozzák meg) változásait a rendelet módosításával vezetik át a hazai joganyagba, amit általánosan a módosítások kihirdetését követő 6 hónapon belül kell elvégezni.

2015. november Veszélyes Anyagok 25

Hulladékgazdálkodás és környezetvédelem  EEB-hulladék

Hatály és definíciók

 a személy- és áruszállítási eszközökre (a típusjóváhagyás-

A rendelet hatálya az elektromos és elektronikus berendezésekre és az azokban alkalmazható veszélyes anyagokra terjed ki. EEB-nek minősül minden olyan berendezés, amelynek legalább egy szándékolt funkciója ellátásának megfelelő működése elektromos áramtól vagy elektromágneses mezőtől függ, vagy elektromos áram vagy elektromágneses mező generálására, átalakítására és mérésére szolgál, és azt váltóáram esetében legfeljebb 1000 Volt, egyenáram esetében legfeljebb 1500 Volt feszültségre tervezték.

sal nem rendelkező kétkerekű elektromos járművek kivételével),  a kizárólag szakmai használatra rendelkezésre bocsátott, nem közúti mozgó gépekre (fedélzeti energiaforrással rendelkező gép, amelynek működtetése mobilitást, folyamatos vagy részben folyamatos mozgást követel meg meghatározott munkavégzési helyek között, és kizárólag szakmai célra használható),  az aktív beültethető orvostechnikai eszközökre [az orvostechnikai eszközökről szóló 4/2009. (III. 17.) EüM rendelet szerinti aktív implantátum],  a fényelektromos eszközökre, amelyeket olyan rendszerben szándékoznak alkalmazni, amelyet egy meghatározott helyen való tartós használatra terveztek, szereltek össze és üzemeltek be szakemberek közüzemi, kereskedelmi, ipari és lakossági felhasználás céljából, napfényből származó energiatermeléshez, és  a kifejezetten kutatás és fejlesztés céljából tervezett, kizárólag vállalkozások által egymás rendelkezésére bocsátott berendezésekre.

Nem terjed ki a hatály M  agyarország alapvető biztonságának védelméhez szükséges berendezésekre, beleértve a kifejezetten katonai célokra szánt fegyvereket, lőszereket és hadifelszerelést is, a  világűrbe felbocsátásra szánt berendezésekre, a  z olyan berendezésre, amelyet kifejezetten egy másik fajta, a rendelet hatálya alá nem tartozó berendezés részének szánnak, vagy akként szerelnek be, és amely csak ez utóbbi berendezés részeként alkalmas rendeltetésének betöltésére, továbbá amelyet csak ugyanazon külön megtervezett berendezés válthat fel, a  nagyméretű, rögzített ipari szerszámokra (gépek, berendezések, illetve alkatrészek nagyméretű összessége, amelyek együtt egy adott alkalmazás céljából működnek, és amelyeket szakemberek állandó jelleggel egy adott helyen üzemelnek be és szerelnek le, illetve szakemberek vesznek igénybe és tartanak karban valamely ipari gyártó létesítményben vagy kutatási és fejlesztési létesítményben), a  nagyméretű, helyhez kötött ipari létesítményekre (különböző típusú készülékek, illetve adott esetben egyéb eszközök nagyméretű kombinációja, amelyeket szakemberek állandó, előre meghatározott, ennek a célnak megfelelő helyen való használat céljából szerelnek össze és üzemelnek be vagy szerelnek le),

A rendelet 7. melléklete az EEB-k 11 csoportját különbözteti meg: 1. Háztartási nagygépek 2. Háztartási kisgépek 3. Információs technológiai és távközlési berendezések 4. Szórakoztató elektronikai berendezések 5. Világítótestek 6. Elektromos és elektronikus szerszámok 7. Játékok, szabadidő- és sportfelszerelések 8. Orvostechnikai eszközök 9. Ellenőrző és vezérlő eszközök, beleértve az ipari ellenőrző és vezérlő eszközöket is 10. Adagoló automaták 11. Az 1-10. pont szerinti kategóriák egyikébe sem tartozó egyéb elektromos és elektronikus berendezések. A berendezések, alkatrészeik és anyagaik megkülönböztetésére alkalmazott további kifejezések:  Cserealkatrész: az EEB egy részét helyettesíthető külön része, amely nélkül az EEB nem működhet a tervezettnek megfelelően, illetve az EEB működőképessége helyreáll, illetve javul az alkatrész cserealkatrésszel történő helyettesítése révén.  Kábel: 250 voltnál kisebb feszültségű kábel, amely EEB elektromos kimenethez való csatlakoztatásához, két vagy több EEB egymáshoz való csatlakoztatásához összeköttetésként vagy hosszabbítóként szolgál.  Orvostechnikai eszköz: az egészségügyről szóló törvény szerinti orvostechnikai eszköz, amely egyben EEB is.  In vitro diagnosztikai orvostechnikai eszköz: az in vitro diagnosztikai orvostechnikai eszközökről szóló miniszteri rendelet szerinti in vitro diagnosztikai orvostechnikai eszköz.  Ipari felügyeleti és vezérlő eszköz: kizárólag ipari vagy szakmai célú használatra kialakított felügyeleti és vezérlő eszköz.

26 Veszélyes Anyagok 2015. november

EEB-hulladék

 Homogén anyag: mindenütt egységes összetételű anyag vagy anyagok keveréke, amely több anyagra mechanikus úton, így különösen szétcsavarozással, vágással, zúzással, őrléssel vagy csiszolással szét nem bontható vagy választható. M  egbízható helyettesítő anyag: olyan helyettesítő anyag, amellyel az EEB valószínűleg hiba nélkül fogja a megkövetelt funkciót ellátni adott körülmények között, adott időtartamig.  Rendelkezésre álló helyettesítő anyag: olyan helyettesítő anyag, amely az 1. mellékletben felsorolt anyagok gyártásához és szállításához szükséges időhöz képest észszerű határidőn belül gyártható és szállítható. A szabályozással érintett gazdasági szereplők meghatározásai:  Gyártó: a természetes vagy jogi személy, aki vagy amely EEB-t gyárt, vagy saját neve vagy védjegye alatt ilyet terveztet vagy gyártat és forgalmaz.  Importőr: az Európai Unióban letelepedett olyan természetes vagy jogi személy, amely harmadik országból származó EEB-t hoz forgalomba az uniós piacon.  Forgalmazó: a gyártón és az importőrön kívüli természetes vagy jogi személy, aki az értékesítési láncban az EEB-t rendelkezésre bocsátja.  Meghatalmazott képviselő: az Európai Unióban letelepedett természetes vagy jogi személy, aki vagy amely a gyártótól írásbeli meghatalmazást kapott, hogy meghatározott feladatok céljából a gyártó nevében eljárjon. G  azdasági szereplő: a gyártó, a meghatalmazott képviselő, az importőr és a forgalmazó. A berendezések forgalmazásával, forgalmazhatóságuk feltételeivel, azok ellenőrzésével kapcsolatos kifejezések:  Forgalomba hozatal: egy EEB első alkalommal történő rendelkezésre bocsátása az uniós piacon.  Piacon való hozzáférhetővé tétel: olyan kereskedelmi tevékenység, amelynek során EEB-t bocsátanak rendelkezésre – térítés ellenében vagy ingyenesen – az uniós piacon való forgalmazás, fogyasztás vagy felhasználás céljára.  Forgalomból történő kivonás: minden olyan intézkedés, amelynek célja egy termék forgalmazásának megakadályozása az értékesítési láncban.  Visszahívás: minden olyan intézkedés, amelynek célja a végfelhasználó számára már elérhető termék visszajuttatása.  Műszaki leírás: a termék, a folyamat vagy a szolgáltatás által teljesítendő műszaki követelményeket ismertető dokumentum. M  egfelelőségértékelés: az EEB rendelet szerinti követelményei megfelelőségének kimutatása érdekében alkalmazott eljárás.  CE jelölés: olyan jelölés, amellyel a gyártó azt jelzi, hogy a termék megfelel a jelölés alkalmazását előíró uniós követelményeknek. H  armonizált szabvány: olyan szabvány, amelyet a nemzeti szabványosításról szóló 1995. évi XXVIII. törvény szerinti Európai Szabványügyi Szervezet fogadott el.

 Hulladékgazdálkodás és környezetvédelem

 Honosított harmonizált szabvány: a nemzeti szabványként közzétett harmonizált szabvány. P  iacfelügyelet: a hatóságok azon tevékenységei és intézkedései, amelyek azt hivatottak biztosítani, hogy az EEB-k megfeleljenek a rendeletben foglalt követelményeknek és ne veszélyeztessék az egészséget.

Veszélyesanyag-korlátozás Nem hozható forgalomba olyan elektromos vagy elektronikus berendezés – beleértve a javításához, újrahasználatához, működésének megújításához vagy teljesítménye javításához felhasznált kábeleket és cserealkatrészeket is –, amelynek homogén anyaga a következő anyago(ka)t a megadottnál nagyobb koncentrációban tartalmaz (1. melléklet):

Veszélyes anyag

Legnagyobb megengedett tömegszázalék

Ólom

0,1

Higany

0,1

Kadmium

0,01

Hat vegyértékű króm

0,1

Polibrómozott bifenilek (PBB)

0,1

Polibrómozott difenil-éterek (PBDE)

0,1

Azon berendezések esetében, amelyek nem tartoztak a korábbi, az egyes veszélyes anyagok elektromos és elektronikai berendezésekben való alkalmazásának korlátozásáról szóló 16/2004. (X. 8.) KvVM rendelet hatálya alá, a fenti korlátozások 2019. július 23-ától alkalmazandók.

A forgalomba hozatali tilalmat

 orvostechnikai, valamint felügyeleti és vezérlő eszközre 2014. július 22-étől,  in vitro diagnosztikai orvostechnikai eszközre 2016. július 22-étől,  ipari felügyeleti és vezérlő eszközre 2017. július 22-étől kell alkalmazni.

Nem vonatkozik a forgalmazási korlátozás  a 2006. június 30-áig forgalomba hozott EEB-re, a  2014. július 21-éig forgalomba hozott orvostechnikai eszközre,  a 2014. július 21-éig forgalomba hozott felügyeleti és vezérlő eszközre,  a 2016. július 21-éig forgalomba hozott in vitro diagnosztikai orvostechnikai eszközre,  a 2017. július 21-éig forgalomba hozott ipari felügyeleti és vezérlő eszközre,  a korábbi, a 16/2004. (X. 8.) KvVM rendelet által biztosított forgalomba hozatali mentesség hatálya alá tartozó EEB javításához, újrahasználatához, működésének megújításához vagy teljesítménye javításához felhasznált kábelekre vagy cserealkatrészekre, 2015. november Veszélyes Anyagok 27

Hulladékgazdálkodás és környezetvédelem  EEB-hulladék

a  z újrahasznált cserealkatrészekre, amelyeket 2006. július 1-jét megelőzően forgalomba hozott EEB-ből nyertek és 2016. június 30-áig forgalomba hozott EEB-ben használnak fel, ha az újrafelhasználatra vállalatok közötti, ellenőrizhető zárt csererendszereken belül kerül sor, és az újrafelhasználásáról tájékoztatják a fogyasztót. (Az újrafelhasználás alatt egyértelműen újrahasználatot kell érteni!) A fenti, újrahasználattal kapcsolatos előírásoknak való megfelelést a gyártónak igazolni kell. Nem vonatkozik a tilalom a 2. és a 3. mellékletben felsorolt berendezésekre sem az ott megadott koncentrációértékig és határidőig.

Mentességi kérelem és a korlátozott veszélyes anyagok körének módosítása A 2. és a 3. mellékletben foglalt veszélyesanyag-alkalmazási mentesség módosítása vagy új mentesség megadása érdekében a gyártó, a gyártó meghatalmazott képviselője vagy az ellátási láncban részt vevő gazdasági szereplő kérelmet nyújthat be az Európai Bizottságnak. A kérelem tartalmi követelményeit a rendelet 4. melléklete tartalmazza. Ha a 2., illetve a 3. mellékletben mentességi határidő szerepel, a mentesség megújítására vonatkozó kérelmet a mentességi határidő lejárta előtt legalább 18 hónappal kell benyújtani. Az 1. melléklet szerinti veszélyesanyag-jegyzék módosítását a környezetvédelemért felelős miniszter kezdeményezheti az Európai Bizottságnál. A módosítási javaslatnak tartalmaznia kell a következőket:  a javasolt korlátozás pontos és világos megfogalmazása;  a korlátozásra vonatkozó hivatkozások és tudományos bizonyítékok;  az anyagnak vagy hasonló anyagok csoportjának elektromos és elektronikus berendezésekben való felhasználására vonatkozó információ;  a különösen az elektromos és elektronikus berendezések hulladékainak kezelésével kapcsolatos műveletek során észlelhető káros hatásokkal és kitettséggel kapcsolatos információ;  az esetleges helyettesítő anyagokkal és egyéb megoldásokkal, azok rendelkezésre állásával és megbízhatóságával kapcsolatos információ;  az uniós szintű korlátozás szükségességének igazolása;  a javaslat társadalmi-gazdasági hatásainak értékelése.

A gyártó kötelezettségei A gyártónak kell biztosítania az EEB veszélyesanyag-követelmények szerinti tervezését és gyártását. A termékről az 5. mellékletben foglaltak alapján műszaki dokumentációt kell összeállítania, a gyártás során pedig biztosítania kell a belső gyártásellenőrzési eljárás végrehajtását. Ha az eljárás igazolja, hogy a berendezés megfelel a rendelet követelményeinek, a gyártó kiállíthatja az EU-megfelelőségi nyilatkozatot (nyilatkozat) és elhelyezheti a CE jelölést a terméken. A gyártó a nyilatkozat kiállításával igazolja, hogy az EEB megfelel a rendelet követelményinek, és amelynek tartalmáért felelősséget vállal. A nyilatkozatot a 6. melléklet 28 Veszélyes Anyagok 2015. november

szerint, magyar nyelven kell kiállítani. A nyilatkozatot és a műszaki dokumentációt a gyártónak az EEB forgalomba hozatalától számított 10 évig meg kell őriznie. A CE jelölésnek az Európai Parlament és a Tanács 2008. július 9-i, a termékek forgalmazása tekintetében az akkreditálás és piacfelügyelet előírásainak megállapításáról és a 339/93/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 765/2008/EK rendeletének 30. cikkében meghatározott általános elveknek meg kell felelnie. A CE jelölést a készterméken vagy annak adattábláján jól láthatóan, olvashatóan és letörölhetetlenül kell elhelyezni. Ha az EB jellege miatt ez nem lehetséges, akkor azt a csomagoláson és a kísérő dokumentumokban kell feltüntetni. A CE jelölést az EEB-n a forgalomba hozatal előtt kell elhelyezni. Megfelelőnek tekintendők a CE jelöléssel ellátott berendezések (az ellenkezője bizonyításáig), valamint azon anyagok, alkotóelemek és berendezések, amelyeken ennek bizonyítására teszteket és méréseket végeztek, vagy az EU Hivatalos Lapjában közzétett harmonizált szabványokkal összhangban értékeltek. A gyártónak olyan eljárásokat kell alkalmaznia, amelyekkel biztosítható, hogy a sorozatgyártáskor a termék a követelményeknek megfelelő maradjon. Az alkalmazás során figyelembe kell venni a termék tervezésének és jellemzőinek változásait, valamint azon harmonizált szabványok vagy műszaki specifikációk módosulásait, amelyek alapján az EEB megfelelőségét megállapították. A gyártónak biztosítania kell, hogy az EEB-n típus-, tétel-, sorozatszám vagy egyéb azonosítására alkalmas elem szerepeljen (ha az EEB mérete vagy jellege ezt nem teszi lehetővé, akkor a csomagoláson vagy a kísérő dokumentumban). Fel kell tüntetni a gyártó nevét, bejegyzett elnevezését vagy

EEB-hulladék

bejegyzett védjegyét és kapcsolattartási címét is (egyetlen elérhetőséget, ahol a gyártóval kapcsolatba lehet lépni). Ha a gyártó megállapítja vagy valószínűsíti, hogy az EEB nem felel meg a követelményeknek, azonnal intézkednie kell a berendezés megfelelővé tételéről, szükség esetén forgalomból kivonásáról vagy visszahívásáról. Az intézkedésről – annak részletes bemutatásával – haladéktalanul tájékoztatnia kell azon EGT-államok hatóságait, amelyekben az adott EEB hozzáférhető. A nem megfelelő EEB-ket és a vis�szahívásokat a gyártónak nyilvántartásba kell vennie, és ezekről tájékoztatnia kell a forgalmazókat. Ha valamely EGT-állam hatósága – a hazai piacfelügyeleti hatóságon keresztül – kéri (indoklással alátámasztva), akkor a gyártónak át kell adnia a megfelelőség igazolásához szükséges összes információt és dokumentációt magyar – vagy ha olyan rendelkezésre áll, a hatóság által kért – nyelven, és adott esetben együtt kell működnie az általa forgalomba hozott berendezés megfelelését biztosító intézkedésekben. Ha az EEB-t az importőr vagy a forgalmazó saját neve, védjegye vagy kereskedelmi neve alatt hozza forgalomba vagy forgalmazza, vagy az EEB-n olyan módosítást hajt végre, amely annak biztonsági és megfelelőségi jellemzőit befolyásolja, akkor az importőrt, illetve a forgalmazót kell gyártónak tekinteni, akit így a gyártóra vonatkozó kötelezettségek terhelnek. A gyártó – a tervezés, a gyártás és a műszaki dokumentáció elkészítése kivételével – írásban képviselőt hatalmazhat meg kötelezettségeinek ellátására. A meghatalmazásról és a képviselő elérhetőségéről – a meghatalmazás másolatának megküldésével – értesítenie kell a termék szerinti piacfelügyeleti hatóságot. A meghatalmazásnak tartalmaznia kell  az EU-megfelelőségi nyilatkozat és a műszaki dokumentáció 10 éves megőrzési kötelezettségét;  a megfelelést igazoló információ és dokumentáció átadását az ellenőrző hatóság kérésére; a  hatósággal való együttműködést a megfelelést biztosító intézkedések során.

 Hulladékgazdálkodás és környezetvédelem

Az importőr kötelezettségei Az importőr az EEB-t csak CE jelöléssel és a kapcsolódó dokumentumokkal hozhatja forgalomba. Ha az importőr megállapítja vagy valószínűsíti, hogy az EEB nem felel meg a követelményeknek, azt mindaddig nem hozhatja forgalomba, amíg a megfelelésről nem intézkedik. Intézkedéséről tájékoztatnia kell a gyártót és a piacfelügyeleti hatóságot. Egyebekben a gyártó kötelezettségei szerint kell eljárnia. A berendezésen az importőrnek is fel kell tüntetnie a nevét, bejegyzett elnevezését vagy bejegyzett védjegyét és kapcsolattartási címét, és 10 évig meg kell őriznie a műszaki dokumentációt és az EU-megfelelőségi nyilatkozatot. Az importőrnek kell arról is gondoskodnia, hogy a gyártó típus-, tétel-, sorozatszáma vagy egyéb azonosítására alkalmas eleme a berendezésen, illetve a csomagoláson vagy a berendezést kísérő dokumentumban szerepeljen. Valamely EGT-állam hatóságával szintén a gyártóval azonos módon köteles együttműködni.

A forgalmazó kötelezettségei A forgalmazó az EEB-t csak CE jelöléssel, a hozzá tartozó, az Európai Unió valamely hivatalos nyelvén kiállított dokumentumokkal, valamint a gyártó, illetve az importőr feltüntetendő adataival teheti elérhetővé a piacon. A forgalmazó köteles a piacfelügyeleti hatóság felhívására 15 napon belül átadni a hatóság által kért dokumentumok hiteles magyar nyelvű fordítását. Ha a forgalmazó megállapítja vagy valószínűsíti, hogy az EEB berendezés nem felel meg a követelményeknek, azt mindaddig nem forgalmazhatja, amíg meg nem teszi a megfelelőséghez szükséges intézkedéseket. Intézkedéséről tájékoztatnia kell a gyártót, az importőrt, valamint a piacfelügyeleti hatóságot. Egyebekben a gyártó kötelezettségei szerint kell eljárnia. Valamely EGT-állam hatóságával szintén a gyártóval azonos módon köteles együttműködni. Minden gazdasági szereplő köteles az EEB forgalomba hozatalától számított 10 évig megőrizni annak a gazdasági szereplőnek az azonosító adatait, amelytől EEB-t szerzett be, vagy amelyet azzal látott el.

Ellenőrzés A veszélyesanyag-követelmények betartását (mint piacfelügyeleti hatóság)  az 1-7. termékcsoport esetében a fogyasztóvédelmi hatóság,  a 8. termékcsoport esetében az Egészségügyi Nyilvántartási és Képzési Központ,  a 9-10. termékcsoport esetében a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal kereskedelmi és piacfelügyeleti hatósága ellenőrzi.  A 11. termékcsoport esetén a piacfelügyeleti hatóság a feladat- és hatásköréről szóló jogszabályban meghatározott esetekben végzi az ellenőrzést. A piacfelügyeleti hatóság a termékek piacfelügyeletéről szóló 2012. évi LXXXVIII. törvény szerinti ellenőrzést végez és az abban meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazza. 2015. november Veszélyes Anyagok 29

Raklap  Biztonsági adatlap

A biztonsági adatlapok összeállítása Egy újabb rendeletmódosítás eredményeképpen október 1-jétől magyar cégek kötelesek beszerezni a biztonsági adatlapokat a gyártóktól, forgalmazóktól, illetve a továbbfelhasználóktól. Szerző: Kovács Edina, kémiai biztonsági tanácsadó, környezetmérnök – a Toxichem Kft. vezető tanácsadója

A

biztonsági adatlapot az anyag/keverék szállítójának felelőssége kiállítani az adott tagállam hivatalos nyelvén, ahol a forgalomba hozatal megtörténik. Ez a szállító rendszerint a gyártó, ha ő az első európai forgalomba hozó. Sajnos a gyakorlatban ez nem így szokott működni: az európai gyártók/forgalmazók jobb esetben csak a saját (anya) nyelvükön bocsátják rendelkezésünkre az adatlapokat. Viszont Magyarországon a hatóságok (jogosan) magyar nyelven kérik az egyes biztonsági adatlapokat. Mi lehet ilyenkor a megoldás? – jogosan tehetjük fel kérdésünket.

zók, így célszerű az adott munkakörnek megfelelő kivonatokat készíteni a biztonsági adatlapok tartalmából (ezek oktatása kötelezettség is egyben). Hívjuk fel a dolgozóink figyelmét a rendszeres tájékozódásra, a címkék elolvasására, ismertessük meg őket az új, 1272/2008/EK (CLP) rendelet szerinti piktogramokkal, veszélyekkel, azok jelentésével kapcsolatosan.

A legkézenfekvőbb módszer a beszállítóváltás, de ez sokszor megoldhatatlan. A másik megoldás erre a problémára, ha magunk készítjük/készítettjük el az idegen nyelvű változatból a honi szabályozásoknak is megfelelő biztonsági adatlapokat. A 25/2000. (IX. 30.) EüM–SZCSM együttes rendelet 2015. október 1-től hatályos állapota kötelezi a magyar cégeket, hogy a biztonsági adatlapot beszerezzék a beszállítóktól. Emiatt sajnos tapasztalható itthon az adatlapok hiánya, hiszen előfordul, hogy a külföldi beszállító nem küldi meg a (kért) dokumentumokat.

„(2) A munkáltatónak a kockázatbecsléshez szükséges kiegészítő információkat – elsősorban a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról, az Európai Vegyianyag-ügynökség létrehozásáról, az 1999/45/ EK irányelv módosításáról, valamint a 793/93/EGK tanácsi rendelet, az 1488/94/EK bizottsági rendelet, a 76/769/EGK tanácsi irányelv, a 91/155/EGK, a 93/67/EGK, a 93/105/EK és a 2000/21/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2006. december 18-i 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (a továbbiakban: REACH rendelet) megfelelő biztonsági adatlapot – be kell szereznie a gyártótól (importálótól), a forgalmazótól, illetve a továbbfelhasználótól (a továbbiakban együtt: szállító).” A jó biztonsági adatlap ismérve, hogy használható és a biztonságos munkavégzést segíti elő. A cégek többségénél jó néhány termékről beszélünk, amit használhatnak a dolgo30 Veszélyes Anyagok 2015. november

A biztonsági adatlapok tartalmi követelményeit jelenleg a Bizottság (EU) 2015/830 rendelete szabályozza. Az egyes szakaszok, alpontok pontos megnevezéseit az említett rendelet mellékletének B része tartalmazza. Sajnálatos módon ennek a rendeletnek számos kötelező tartalmi eleme változott a 453/2010/EU rendeletben foglaltakhoz képest, ami a jogalkotónak nem állt szándékában, hiszen angol nyelven alig történt változás ezen a téren. A magyar illetékes hatóság által kiadott közlemény alapján a magyar nyelvű rendeletből helyesbítés kiadása várható. A biztonsági adatlapok 16 szakaszból álló dokumentumok. Vegyük sorra az egyes szakaszok főbb elemeit, és vizsgáljuk meg, hogy a hatóság mit szokott ellenőrizni.

Az 1. szakasz tartalmazza a termék nevét, az azonosított és ellenjavallt felhasználásokat, a szállító adatait, illetve a tagállam sürgősségi telefonszámát. A termék pontos nevének felírása döntő fontosságú, hiszen a hatóság rendszerint összeveti a címkén szereplő terméknévvel a biztonsági adatlapon szereplő terméknevet. Az azonosított felhasználásokat mindig fel kell tüntetni, aminek természetesen összhangban kell lennie a termék felhasználhatóságával.

Biztonsági adatlap

Ha ismert, hogy a terméket bizonyos felhasználásokra nem ajánlják, például: műanyagiparban az egyes lágyítók gyermekjátékokba bizonyos mennyiség felett nem kerülhetnek, akkor ezeket is meg kell adni. A magyar hatóság sokszor kéri a magyarországi forgalomba hozó feltüntetését a biztonsági adatlapon, ám ez nem kötelező. A magyar sürgősségi telefonszámnak az Egészségügyi Toxikológiai Tájékoztató Szolgálat (ETTSZ) ügyeleti telefonszámát kell megadni. Az ott dolgozók az Országos Kémiai Biztonsági Igazgatósághoz (OKK-OKBI) bejelentett biztonsági adatlap-adatbázis alapján veszély/baleset esetén felvilágosítást tudnak nyújtani a teendőkkel kapcsolatosan mind magánszemélyek, mind cégek, mind egészségügyi dolgozók számára.

A 2. szakasz tartalmazza a termék osztályozását, kémiai biztonsági címkézési elemeit, egyéb veszélyeit. 2015. június 1-től már csak a CLP szerinti osztályozásokat tartalmazhatják az ez után kiadott biztonsági adatlapok. Természetesen az ez előtt kiadott, de CLP szerint már osztályozott biztonsági adatlapokat csak ezért felülvizsgálni nonszensz lenne. 2017. május 31-ig felül kell vizsgálni azokat a termékeket, amelyek még nincsenek osztályozva és címkézve a CLP szerint, és el kell végezni az osztályozásukat, átcímkézésüket. (Ez csak a már polcon levő termékekre igaz!) A most gyártott termékek esetében ez a „mentesítés” nem használható. A keverékek készítőinek 2015. június 1-jével át kellett állniuk a CLP szerinti osztályozásra és termékcímkézésre is!

A címkézési elemek részei (adott esetben): – piktogram(ok), – figyelmeztető szó (veszély/figyelem/semmi), – figyelmeztető (H) mondatok, – óvintézkedésre vonatkozó (P) mondatok, – kiegészítő veszélyességi információk (EUH-mondatok), – veszélyt okozó összetevő neve (anyag esetén EK- vagy CAS-száma is).

Természetesen ezek feltüntetési kötelezettsége változik a termék veszélyétől függően. Az egyéb veszélyek esetén a hatóság sokszor keresni szokta (jogosan) a PBT-, vPvBértékelés eredményeit, illetve az arra vonatkozó hivatkozást.

A 3. szakaszban az anyag vagy a keverék egyes veszélyes összetevőinek EK-, CAS-, Index- és REACH-regisztrációs számait, valamint azok veszélyeit kell feltüntetni. 2015. június 1-től ide is már csak a CLP szerinti osztályozásokat kell feljegyezni.

 Raklap

A 3. szakaszban feltüntetendő összetevők és a feltüntetési koncentrációs határértékeik a következő táblázatban találhatók. Veszélyességi osztály és kategória

Koncentrációs határérték %

Akut toxicitás, 1., 2. és 3. kategória

≥ 0,1

Akut toxicitás, 4. kategória

≥1

Bőrmarás/bőrirritáció, 1A., 1B., 1C. és 2. kategória

≥1

Szemkárosodás, szemirritáció, 1. és 2. kategória

≥1

Légzőszervi/bőrszenzibilizáció

≥ 0,1

Csírasejt-mutagenitás, 1A. és 1B. kategória

≥ 0,1

Csírasejt-mutagenitás, 2. kategória

≥1

Rákkeltő hatás, 1A., 1B. és 2. kategória

≥ 0,1

Reprodukciós toxicitás, 1A., 1B., 2. kategória és a szoptatásra gyakorolt, valamint szoptatáson keresztül kifejtett hatás

≥ 0,1

Célszervi toxicitás (STOT), egyszeri expozíció, 1. és 2. kategória

≥1

Célszervi toxicitás (STOT), ismétlődő expozíció, 1. és 2. kategória

≥1

Aspirációs veszély

≥ 10

A vízi környezetre veszélyes – akut, 1. kategória

≥ 0,1

A vízi környezetre veszélyes – krónikus, 1. kategória

≥ 0,1

A vízi környezetre veszélyes – krónikus, 2., 3. és 4. kategória

≥1

Az ózonrétegre veszélyes

≥ 0,1

A 4. szakaszban az elsősegély-nyújtási intézkedéseket, a legfontosabb hatásokat/tüneteket és egyéb, orvosok számára fontos megjegyzéseket kell meghatározni. Az egyes elsősegély-nyújtási intézkedéseket mindig bejutási útvonalanként kell (belégzés, lenyelés, szembe és bőrre kerülés) meghatározni úgy, hogy egy hozzá nem értő személy is meg tudja kezdeni az elsősegélynyújtást! Nagyobb káreseménykor, „különleges” veszélyek esetén gondolnunk kell az elsősegélynyújtó személyek védelmére is, így adott esetben erről is tájékoztatást kell adni, például: ha a sérült olajterméket nyelt le, akkor az elsősegélynyújtó nem lélegeztethet szájból szájba, mivel így fennáll annak a veszélye, hogy ő maga is lenyel a termékből, és így az aspiráció veszélyét kockáztatjuk. Az egyes tünetek meghatározásakor figyelembe kell venni a termék veszélyeit, a rendelkezésre álló vizsgálati adatokat, szakirodalmakat is. Itt is célszerű tartani a bejutási útvonalankénti felosztást. Amennyiben rendelkezésre állnak olyan adatok, amelyek különösen fontosak lehetnek az orvosi ellátás kapcsán, például ismert antidótuma a terméknek, akkor azokat is fel kell írni.

Az 5. szakaszban a tűzvédelmi intézkedéseket kell ismertetni. A használható oltóanyagot, az esetleges nem alkalmazható oltóanyagot; az égés során keletkező különleges veszélyeket és a tűzoltóknak szóló javaslatokat tartalmazza ez a szakasz. 2015. november Veszélyes Anyagok 31

Raklap  Biztonsági adatlap

A 6. szakaszban a nem tervezett termék kijutásakor történő intézkedéseket kell leírni. Ismertetni kell a személyekre vonatkozó intézkedéseket, a kárelhárításkor használandó egyéni védőeszközöket; a környezetvédelmi óvintézkedéseket; a szennyezésmentesítés folyamatait, módszereit.

A 7. szakaszban a biztonságos kezelésre és tárolásra vonatkozó feltételeket kell megadni az általános higiéniai előírásoktól kezdve a tűz- és robbanásvédelemig. Adott esetben az esetleges összeférhetetlenségeket, alkalmazható csomagolóanyagokat is ismertetni kell. A 7.3. alpont sarkaltos szokott lenni, hiszen a hatóság sokszor kéri az 1.2. alpontban már feltüntetett azonosított felhasználást. Itt viszont adott esetben egy sokkal részletesebb leírásról ír a rendelet.

„A meghatározott végfelhasználás(ok)ra szánt anyagok és keverékek esetében az ajánlásoknak az 1.2. alpontban azonosított felhasználás(ok)ra kell vonatkozniuk, és részletesnek és készen felhasználhatónak kell lenniük. Ha expozíciós forgatókönyvet is mellékelnek, akkor lehet erre utalni, vagy pedig közölni kell a 7.1. és a 7.2. alpont vonatkozásában előírt információkat. Ha a szállítói lánc valamely szereplője a keverék tekintetében kémiai biztonsági értékelést készített, elegendő, ha a biztonsági adatlap és az expozíciós forgatókönyv a keverékre vonatkozó kémiai biztonsági jelentéshez, nem pedig a keverékben lévő egyes anyagokra vonatkozó kémiai biztonsági jelentésekhez igazodik. Amennyiben rendelkezésre áll ipar- vagy ágazatspecifikus útmutató, arra – részletes hivatkozással (többek között a forrás és a kibocsátás időpontjának megjelölésével) – szintén utalni lehet.”

A 8. szakaszban kell írni a közösségi és a honi expozíciós előírásokról (jogszabályi hivatkozással együtt), ismertetni kell a termék azon összetevőit, amelyek rendelkeznek ilyen előírással, és azok értékeit is meg kell adni. Továbbá ebben a szakaszban meg kell adni a termékhez használandó egyéni védőeszközöket, azok típusát és teljesítményszintjüket is (szabványszámmal együtt).

A 9. szakaszban ismertetni kell a termék egyes fizikai és kémiai tulajdonságait SI-beli mértékegységek használata mellett.

A 10. szakasz a termékkel kapcsolatos reakciókészséget, stabilitást, egyes veszélyes reakciók lehetőségét, a kerülendő körülményeket, összeférhetetlen anyagokat, veszélyes bomlástermékeket írja le.

A 11. szakaszban a következő osztályozásokról mindig információkkal kell szolgálni:  akut toxicitás,  bőrkorrózió/bőrirritáció,  súlyos szemkárosodás/szemirritáció,  légzőszervi vagy bőrszenzibilizáció,  csírasejt-mutagenitás,  rákkeltő hatás,  reprodukciós toxicitás,  egyetlen expozíció utáni célszervi toxicitás (STOT SE),  ismétlődő expozíció utáni célszervi toxicitás (STOT RE),  aspirációs veszély.

A 12. szakaszban a rendelkezésre álló ökológiai információkkal kell kiegészíteni a dokumentumunkat  a toxicitás,  perzisztencia és lebonthatóság,  bioakkumulációs képesség,  a talajban való mobilitás,  a PBT- és a vPvB-értékelés eredményei és  az egyéb káros hatások tekintetében.

A 13. szakaszban a hulladék-termék és -csomagolás tekintetében kell ártalmatlanítási lehetőségeket megadni. Azonosító kódok (régi EWC) meghatározása nem is kötelező, és sokszor nem is célszerű, mivel nem ismerhetjük az összes felhasználási terület technológiáit, ami alapján ezeket meg lehet (és kell) határozni.

A 14. szakaszban a (veszélyes) áruszállításra vonatkozó adatoknak kell szerepelniük. Ez a terület nemcsak a közúti szállításra (ADR) korlátozódik, de ez sajnos gyakori hiba a készítők részéről. Itt elsősorban az ENSZ-mintaszabályzatokból kell kiindulni az UN-szám és a helyes szállítási megnevezés meghatározásánál. Nem sza32 Veszélyes Anyagok 2015. november

Biztonsági adatlap

bad megfeledkezni a 14.7. pontban a MARPOL-egyezmény és az IBC-kódex előírásainak ismertetéséről sem.

A 15. szakaszban a termékkel kapcsolatos biztonsági, egészségügyi és környezetvédelmi speciális előírásokat/jogszabályokat és azok speciális követelményeit (pl.: plusz címkézési elemek) kell ismertetni. Ilyenek például: mosó- és tisztítószer-rendelet, biocid rendelet, stb. A hatóság viszont legtöbbször „általános” jogszabálygyűjteményt keres ebben a részben. Amennyiben a kémiai biztonsági értékelés elkészült, arról információt, hivatkozást is ebben a szakaszban kell nyújtani.

A 16. szakaszba kerülhetnek az egyéb információk, például a biztonsági adatlapban használt rövidítések értelmezése. Célszerű a biztonsági adatlapok elkészítését olyan szakemberekre bízni, akik biztosan ismerik a jogszabályi háttere-

 Raklap

ket, nagy tudással rendelkeznek az összetevőket illetően. Magyarországon több cég is dolgozik ebben a témakörben, a körültekintő választás mindig alapvető fontosságú.

Toxichem Kft. – Levesszük a majmokat a válláról! Cégünk több mint 65 cég 7500 biztonsági adatlapját készítette már el az ipar számos területén az olajipartól kezdve a mosó- és tisztítószereken át a műanyag-granulátum iparig.

www.toxichem.hu www.facebook.com/ToxichemKft?ref=hl

2015. november Veszélyes Anyagok 33

Tovább  SVHC-anyagok

Az árucikkekben található, ún. különös aggodalomra okot adó anyagokra vonatkozó szabályozás a REACH rendeletben Az összetett árucikkek esetében alkalmazandó szabályozás kérdése visszatérő probléma a különös aggodalomra okot adó anyagok (SVHC-anyagok) tekintetében. Az Európai Bíróság ítélete most iránymutatást ad a témában. Szerző: dr. Deim Szilvia, az Országos Közegészségügyi Központ főigazgató-helyettese

A

z Európai Unió 1907/2006/EK rendelete1 (ún. REACH rendelet) részletesen szabályozza az önmagukban, keverékekben vagy árucikkekben előforduló vegyi anyagokra vonatkozó előírásokat. Az előírások célja, hogy a vegyi anyagok valamennyi veszélye beazonosításra, az ezeknek megfelelő kockázatkezelési intézkedések pedig elfogadásra és alkalmazásra kerüljenek, így biztosítva az emberi egészségre és a környezetre nem káros anyagok használatát vagy az esetlegesen veszélyes anyagok biztonságos módon történő felhasználását, illetve biztonságos alternatívákkal történő kiváltását.

A rendelet értelmében árucikkről akkor beszélünk, amikor a gyártási folyamat során egy tárgy speciális formát, felületi kialakítást és dizájnt kap, amely funkcióját az összetételénél nagyobb mértékben határozza meg. Minden esetben a gyár1 Az Európai Parlament és a Tanács 1907/2006/EK rendelet (2006. december  18.) a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH), az Európai Vegyianyag-ügynökség létrehozásáról, az 1999/45/EK irányelv módosításáról, valamint a 793/93/EGK tanácsi rendelet, az 1488/94/EK bizottsági rendelet, a 76/769/EGK tanácsi irányelv,

34 Veszélyes Anyagok 2015. november

tó vagy importáló feladata és felelőssége eldönteni, hogy árucikket állít elő, importál. A különbségtétel – bár nem mindig egyszerű – nagyon fontos, mivel más-más kötelezettségeknek kell eleget tenni attól függően, hogy anyagról, keverékről vagy árucikkről beszélünk, illetve az utóbbi kategórián belül is más előírások vonatkoznak azokra az árucikkekre, amelyekből a rendeltetésszerű felhasználás során kikerülnek anyagok, és azokra, amelyekből – elvileg – nem. Az Európai Vegyianyag-ügynökség (röviden Ügynökség vagy az angol elnevezésből kialakított betűszó: ECHA) kidolgozott egy iránymutatási dokumentációt2, amely segítséget nyújt az árucikket előállítóknak vagy importálóknak a rájuk vonatkozó kötelezettségek teljesítésében. Az árucikkekhez speciális előírások kapcsolódnak, ha azok ún. különös aggodalomra okot adó anyagot vagy anyagokat tartalmaznak. Az alábbiakban elsősorban ezekre az előírásokra koncentrálunk. Mindig tartsuk azonban szem előtt, hogy ha az árucikk rendeltetésszerű felhasználása során anyag vagy anyagok kerülnek ki az árucikkből, akkor ezekre az anyagokra vonatkozhat a REACH rendelet szerinti regisztrációs kötelezettség, amely az árucikk importőrét vagy adott esetben (a szállítói láncban az anyag viszonylatában elfoglalt helyétől függően) az árucikk előállítóját terheli3. Regisztrációs kötelezettséget az ECHA is előírhat az árucikkekben található egyes anyagok tekintetében. Árucikkekre, illetve az azokban található anyagokra korlátozást is előírhat a REACH. Felhívom továbbá arra is a figyelmet, hogy bizonyos speciális árucikkekre, pl. az elektronikai cikkekre további jogszabályi kötelezettségek is vonatkoznak adott esetben a veszélyes anyag tartalmuk tekintetében4, amelyeknek a REACH-től függetlenül eleget kell tenni. a 91/155/EGK, a 93/67/EGK, a 93/105/EK és a 2000/21/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről 2

Guidance on requirements for substances in articles

3

REACH rendelet 7. cikk (1) bekezdés

SVHC-anyagok

Az árucikkekben található anyagokra vonatkozó bejelentési kötelezettség A REACH rendelet 7. cikk (2) bekezdése értelmében egy adott árucikk előállítóját vagy importőrét bejelentési kötelezettség terheli az ECHA felé, amennyiben az árucikk ún. különös aggodalomra okot adó anyagként (az angol elnevezésből származó rövidítés: SVHC (substances of very high concern) azonosított anyagot tartalmaz és megfelel mindkét következő feltételnek. Egyrészt az anyag (azaz nem az árucikk) eléri előállítónként vagy importőrönként az évi 1 tonna mennyiséget, másrészt az anyag adott árucikkben 0,1 tömegszázaléknál nagyobb arányban található. Egy anyag SVHC-ként történő beazonosítása a tagállamok együttműködésével, de az ECHA által történik, szigorú eljárási rend és szakmai szempontok szerint, amelyeket a REACH rendelet 57. és 59. cikkei rögzítenek. SVHCként az 1A vagy 1B kategóriájú rákkeltő, mutagén vagy reprodukcióra káros, az ún. PBT vagy vPvB5 tulajdonságú anyagok, valamint az ezekhez hasonló aggodalomra okot adó (pl. az endokrin rendszert károsító) anyagok kerülhetnek beazonosításra. A beazonosításra részletes szakmai dosszié készítése útján a tagállamok vagy az ECHA tesznek javaslatot. Az SVHC- (vagy jelölt-) listára került anyagok azok, amelyek a későbbiekben engedélykötelesek lesznek, azaz adott felhasználásukra már csak célzott engedély alapján kerülhet sor, és az ipar feladata, hogy a lehető legrövidebb időn belül kiváltsák azokat biztonságosabb alternatívákkal. Az árucikkekben található, de rendeltetésszerű felhasználás során abból ki nem kerülő, SVHC-anyagokra vonatkozó bejelentési kötelezettség előírásával a jogalkotó tulajdonképpen elővigyázatos megközelítést alkalmaz, hiszen olyan fokozottan veszélyes anyagokról van szó, amelyek már nagyon kicsi mennyiségben is súlyos humán vagy környezeti kárt okozhatnak. Ugyanakkor a bejelentési kötelezettség keretében – a regisztrációs adatkövetelménnyel összevetve – lényegesen kevesebb információt kell az adott cégnek benyújtania az ECHA felé6. A bejelentési kötelezettség teljesítésére egy anyag SVHC‑ként történő beazonosítását követően 6 hónap türelmi időt ad a jogszabály (bár természetesen korábbi teljesítés lehetséges). A bejelentési kötelezettség akkor is terheli az árucikkek előállítóját és importőrét, ha az adott SVHC-anyagot valaki

Az Európai Parlament és a Tanács 2011/65/EU irányelve (2011. június 8.) egyes veszélyes anyagok elektromos és elektronikus berendezésekben való alkalmazásának korlátozásáról, amelyet az egyes veszélyes anyagok elektromos és elektronikus berendezésekben való alkalmazásának korlátozásáról szóló 374/2012. (XII. 18.) Kormányrendelet ültetett át a magyar jogba, valamint Az Európai Parlament és a Tanács 2012/19/EU irányelve (2012. július 4.) az elektromos és elektronikus berendezések hulladékairól, amelyet 4

 Tovább

már regisztrálta, mentesül azonban, ha az adott anyagot valaki már az adott felhasználásra regisztrálta. Ezen túl a bejelentési kötelezettség alól csak az az előállító vagy importőr mentesül, aki az adott árucikk teljes életciklusára nézve (azaz ideértve a hulladékártalmatlanítást is) a szokásos, illetve a rendeltetésszerű felhasználási feltételek mellett ki tudja zárni a humán és a környezeti expozíciót is.

Az árucikkekben található SVHC-kra vonatkozó tájékoztatási kötelezettség A 0,1 tömegszázalék feletti mennyiségben SVHC-anyagot tartalmazó árucikkek szállítóinak - a REACH 33. cikke értelmében - tájékoztatási kötelezettségük van. Ennek értelmében az adott árucikk szállítói az árucikk átvevőit a szállító (átadó) számára rendelkezésre álló, elegendő információval látják el ahhoz, hogy az árucikk biztonságosan használható legyen. Az  átadandó információk köre nincs pontosan meghatározva, de legalább az SVHC-anyag nevét meg kell adni. Ha egy adott árucikkről egy fogyasztó kér információt, a fenti tájékoztatási kötelezettség ugyanúgy terheli a szállítót, azaz adott esetben a kiskereskedőnek kell tájékoztatnia a fogyasztót a rendelkezésére álló, az árucikk biztonságos felhasználását lehetővé tevő információkról, de minimum az SVHC-anyag(ok) nevéről, amennyiben az adott árucikk tartalmaz ilyen anyagot. A tájékoztatást a fogyasztónak díjmentesen, legkésőbb 45 napon belül kell megadni. Fontos hangsúlyozni, hogy a tájékoztatási kötelezettség – úgy az átvevő, mint a fogyasztó irányába – független a fent részletezett bejelentési kötelezettségtől. Egyrészt a kötelezettség – bár legkönnyebben kétségkívül az árucikk előállítója vagy importőre tud annak eleget tenni – nemcsak az előállítót vagy az importőrt, hanem az árucikk valamennyi szállítóját terheli (az információt a szállítói láncban tovább kell adni!). Másrészt a kötelezettség nincs az árucikkben található összmennyiséghez kötve, azaz abban az esetben is eleget kell tenni annak, ha pl. az importőr viszonylag kevés árucikket hoz be, így az azokban található SVHC-mennyiség éves szinten nem éri el az 1 tonnát. És természetesen a kötelezettség akkor is terheli a szállítót, ha az adott anyagot a korábban leírtak szerint esetleg már regisztrálták.

az elektromos és elektronikus berendezésekkel kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységekről szóló 197/2014. (VIII.1.) Kormányrendelet ültetett át a magyar jogba. Perzisztens, bioakkumulatív és mérgező (PBT) vagy nagyon perzisztens és nagyon bioakkumulatív (vPvB)

5

6

REACH rendelet 7. cikk (4) bekezdés

2015. november Veszélyes Anyagok 35

Tovább  SVHC-anyagok

Az összetett árucikkek problematikája, az Európai Bíróság ítélete Az SVHC-anyagok 0,1 tömegszázaléka kapcsán szinte azonnal felmerül a gyakorlati kérdés: összetett (azaz több árucikkből álló) árucikkek esetén mire kell vetíteni ezt a tömegszázalékos arányt? Az ECHA, valamint a tagállamok eddig eltérően értelmezték a kérdést, hogy a 0,1 tömegszázalékot egy komplex árucikkre vagy az azt alkotó „részárucikkre” kell-e értelmezni. Míg ECHA és az ő véleményét elfogadva a tagállamok többsége úgy gondolta, hogy a komplex árucikk az irányadó, addig 7 tagállam eltérő véleményen volt, és ezek a tagállamok a 7. cikk (2) bekezdés szerinti bejelentési és a 33. cikk szerinti tájékoztatási kötelezettséget ennek az értelmezésnek megfelelően ellenőrizték és kényszerítették ki. Az ellenőrzések nyomán Franciaországban bírósági per lett a kérdésből, a francia bíróság pedig ún. előzetes döntéshozatali kérelemmel fordult az Európai Bírósághoz, amely kötelező, értelmezést adó ítéletet hozott a kérdésben7 és alapvetően az eddig kisebbségi véleménnyel bíró tagállamok álláspontját támogatta. A Bíróság értelmezése szerint a bejelentési és tájékoztatási kötelezettségek az összetett árucikkbe beépített (rész)árucikkekre és nem a komplex egészre vonatkoznak mindaddig, amíg ezen beépített árucikkek megtartják kü-

lönleges formájukat, felületüket, alakjukat vagy hulladékká nem válnak. Természetesen ez azt is jelenti, hogy ennek az értelmezésnek megfelelően kell meghatározni a 0,1 tömegszázalékos arányt is. A fenti ítélet részeként a Bíróság azt is meghatározta, hogy a fent kifejtett kötelezettségek kiket terhelnek a komplex árucikkek esetén. Ennek megfelelően a bejelentési kötelezettség tekintetében egy árucikk előállítójának feladata azt meghatározni, hogy az általa előállított – és esetleg a későbbiekben beépítésre kerülő – bármely árucikkben található-e 0,1 tömegszázaléknál nagyobb mennyiségben SVHC-anyag. Természetesen ezt az információt a 33. cikk értelmében tovább kell adni a szállítói láncban. Ha egy importőr egy összetett árucikket hoz be az EU-n kívülről, akkor az ő feladata az, hogy az összetett árucikket alkotó valamennyi „részárucikk” tekintetében meghatározza, hogy azok tartalmaznak-e esetlegesen 0,1 tömegszázaléknál nagyobb mennyiségben SVHC-anyagot. A bejelentési kötelezettségnek ezzel összhangban kell eleget tenni. A tájékoztatási kötelezettség mindig azon árucikk szállítójának feladata, amelynek az azt alkotó „részárucikkei” 0,1 tömegszázaléknál nagyobb mennyiségben tartalmaznak részárucikkenként SVHC-anyago(ka)t. Azaz a tájékoztatási kötelezettség az összetett árucikket szállító céget/személyt valamennyi, az általa szállított összetett árucikkben található „részárucikk” tekintetében terheli. Az ECHA a bírósági ítélet alapján haladéktalanul megkezdte és két lépcsőben javítja az árucikkekre vonatkozó iránymutatási dokumentációját, először a 0,1 tömegszázalékos határra vonatkozó részeket, majd a teljes dokumentumot felülvizsgálva. A REACH rendelet által létrehozott, a végrehajtással kapcsolatos információcseréért felelős fórum8 ez év novemberi ülésén úgy döntött, hogy 2017‑ben ellenőrzési projektet indít az árucikkekben található anyagokra vonatkozó kötelezettségek teljesítésének ellenőrzésére. Az árucikkekben található SVHC-anyagokra vonatkozó kötelezettségekkel kapcsolatban a magyar REACH Tájékoztatási Szolgálatnál (Helpdesk)9 munkaidőben ingyenesen kaphatnak felvilágosítást az érintettek.

7

Az Európai Bíróság 2015. szeptember 10-én hozott ítélete a C-106/14. számú ügyben.

8

REACH rendelet 76. cikk (1) bekezdés f) pont, valamint 77. cikk (4) bekezdés

9

Elérhetőségek: [email protected], valamint a 476-1134, a 476‑1346 és a 476-1329-es telefonszámok.

36 Veszélyes Anyagok 2015. november

Munkáltatók munkavédelmi kötelezettségei!

E-Munkavédelem Elektronikus szakmai ,,folyóirat,,

munkavédelmi szakemberek, üzemeltetok, cégvezetok részére

A szaklap kiemelt témái:

● A Munkavédelmi törvény legújabb változásai ● A munkahelyek és építési munkahelyek minimális biztonsági követelményei ● A munkáltató új foglalkozás-egészségügyi kötelezettségei ● Az egyéni védőeszközök biztonsági előírásai ● A munkáltatók és a munkavállalók kapcsolatrendszere a munka törvénykönyve tükrében ● A munkavédelem belső szabályozásai ● Hatósági ellenőrzések, intézkedések ● A munkavédelmi oktatás tartalmi követelményei ● Kockázatértékelés, új kockázatértékelési területek ● A foglalkozás-egészségügyi szolgáltatások kérdései ● Munkabaleset, üzemi baleset ● A munkabaleseti jegyzőkönyv módosítása ● Felelősségi szabályok ● A munkakörnyezet követelményei és védelme

Szerző:

MUNKA Kálmán László

munkabiztonsági szakértő

VÉDELEM Az OPTIMUM előfizetés tartalma

• A szaklap éves előfizetése • Hozzáférés a szaklap teljes on-line archívumához • Szerkeszthető iratminták, a hatályos jogszabályok szövege PDF formátumban • Korlátlan szakértői tanácsadás • Olvasói kérdések és szakértői válaszok gyűjteménye • Kiegészítő szakmai anyag a munkavédelmi kötelezettségek gyakorlatban történő megvalósításához

Éves előfizetési díj: 39 900 Ft + 27% áfa 37 Veszélyes Anyagok 2015. november

A BASIC előfizetés tartalma • A szaklap éves előfizetése • Hozzáférés a szaklap teljes on-line archívumához

Éves előfizetési díj: 29 900 Ft + 27% áfa

További információ és előfizetés:

www.munkavedelemszaklap.hu