EURÓPAI BIZOTTSÁG
Strasbourg, 2016.10.25. COM(2016) 682 final
A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK Igazságos, versenyképes és stabil társaságiadó-rendszer kiépítése az Európai Unióban
HU
HU
1. BEVEZETÉS Az adózás központi kérdés az EU arra irányuló munkája során, hogy erősebb, versenyképesebb és igazságosabb, egyértelmű szociális dimenziókkal rendelkező gazdaságot hozzon létre. Európának olyan adórendszerre van szüksége, amely megfelel a belső piac igényeinek és támogatja a gazdasági növekedést és a versenyképességet, vonzza a befektetéseket, hozzájárul a munkahelyteremtéshez, előmozdítja az innovációt és megerősíti az európai szociális modellt. Az adózásnak stabil bevételeket kell biztosítania a közberuházásokhoz és a növekedést ösztönző politikákhoz. Biztosítania kell, hogy a vállalkozások határokon átnyúló tevékenységük során egyenlő versenyfeltételekkel, jogbiztonsággal és minimális akadállyal számolhassanak, és egy olyan tágabb adórendszer részét kell képeznie, amely iránt – igazságossága és a társadalom szociális-gazdasági igényeinek való megfelelése okán – a polgárok bizalommal vannak. Az EU adózással kapcsolatos prioritásai ezért ezekre a célokra összpontosítanak. 2. AZONNALI INTÉZKEDÉSEK A SÜRGŐS KIELÉGÍTÉSÉHEZ: A TÁRSASÁGI ADÓZÁS REFORMJA
IGÉNYEK
A Bizottság nagyszabású ütemtervet állított fel a társasági adózás méltányosabbá és hatékonyabbá tétele, a modern gazdaság igényeivel való összehangolása és a területen felmerülő problémák gyorsabb kezelése céljából. A terv megvalósítása jó ütemben halad és számos fontos mérföldkövet sikerült elérnünk. A méltányos és hatékony adózásra vonatkozó bizottsági cselekvési terv1 keretében bejelentett valamennyi kezdeményezés útjára indult és a tagállamok egy sor új javaslatot már elfogadtak. Emellett a Bizottság munkájának hatálya immár túlmutat a cselekvési terven. Ahogy az adózási átláthatóság, valamint az adókijátszás és az adókikerülés elleni küzdelem fokozása érdekében hozott további intézkedésekről szóló, a panamai dokumentumokban feltártak nyomán közzétett közlemény2 is jelzi, a Bizottság kész gyors és hatékony válaszokat adni a felmerülő problémákra. Abból a célból, hogy olyan környezetet tudjon fenntartani az Unióban, amely valamennyi vállalkozás számára méltányos és versenyképes, a Bizottság továbbá vizsgálatokat folytatott az állami támogatások terén, hogy megállapítsa, egyes tagállamok biztosítottak-e előnyöket kiválasztott multinacionális vállalatoknak3. A Bizottság fellépésének előterében az adózás átláthatóságának fokozása állt, ami a további reformok alapköve. A tagállamok egy éven belül egyezségre jutottak az adómegállapításokra vonatkozó automatikus információcserére4 és a multinacionális vállalatokkal kapcsolatos országspecifikus adóügyi jelentésekre5 vonatkozó javaslatokról. Ez új, eddig nem tapasztalt szintű átláthatóságot és együttműködést biztosít a hatóságok 1
COM (2015) 302 final
2
COM (2016) 451 final
3
Lásd a támogatás fogalmáról szóló közlemény 169–174. pontját:
http://ec.europa.eu/competition/state_aid/modernisation/notice_of_aid_en.pdf 4
A Tanács (EU) 2015/2376 irányelve
5
A Tanács (EU) 2016/881 irányelve 2
között a társasági adózás területén. A Bizottság javasolta továbbá a multinacionális vállalatok országonkénti nyilvános jelentéstételét, hogy a polgárok jobban áttekinthessék a vállalatok adóügyi gyakorlatát. Ez a javaslat, amelyet a Tanács és az Európai Parlament jelenleg tárgyal, hozzájárul a társasági adózással összefüggő közbizalom helyreállításához és annak biztosításához, hogy a vállalkozásoknak ne kelljen a nemzeti nyilvánosságrahozatali szabályok sokféleségével szembesülniük. Várhatóan az év vége előtt elfogadják azt a javaslatot, amely lehetővé teszi hogy az adóhatóságok hozzáférjenek a tagállamok pénzmosás elleni információihoz6. Az Európai Parlament és a Tanács megkezdte a negyedik pénzmosási irányelv javasolt módosítására vonatkozó álláspontjának kidolgozását is és gyors előrelépést kell elérniük, hogy 2017 elején megkezdődhessenek a háromoldalú egyeztetések. Emellett a Bizottság vizsgálja, hogy európai szinten mely keret lenne a legmegfelelőbb a tényleges tulajdonosokra vonatkozó automatikus információcsere végrehajtásához, és feltérképezi az agresszív adótervezést lehetővé tévő és támogató szereplők fokozott felügyeletének legjobb módját. Az adózás Európa-szerte javuló átláthatósága hozzájárul az agresszív adótervezést alkalmazók felfedéséhez, a káros adózási gyakorlatok feltárásához és a társasági adózás feltételeinek a nyíltságon és bizalmon alapuló stabilizálásához. Ezzel párhuzamosan a Bizottság lépéseket tesz annak biztosítására, hogy az EU-ban működő valamennyi vállalkozás ott fizesse meg az adót, ahol a nyereség és érték keletkezik. Ez az elv alapvető a méltányos és hatékony adózás szempontjából, de csak közös és összehangolt intézkedések útján valósítható meg eredményesen az egységes piacon. A Bizottság ezért előterjesztette az adókikerülés elleni új irányelvre vonatkozó javaslatát7, amelyben jogilag kötelező erejű csalás elleni intézkedéseket állapít meg az EU egészére vonatkozóan, hogy megakadályozza az adóalap-erózió és nyereségátcsoportosítás egyes legelterjedtebb formáit. Ez a jogszabály, amelyet a tagállamok 2016 júliusában fogadtak el, lehetővé tette számukra, hogy gyors, összehangolt és következetes módon hajtsák végre az OECD és a G20-csoport adóalaperózióra és nyereségátcsoportosításra (BEPS) vonatkozó projektje keretében tett kötelezettségvállalásaikat. Felülvizsgálat tárgyát képezik a tagállamok kedvezményekre és transzferárazásra vonatkozó szabályai is annak érdekében, hogy kialakuljon az új nemzetközi standardokkal kapcsolatos egységes uniós megközelítés. Ez alapvető ahhoz, hogy a vállalkozások számára biztonságot teremtsen a reformok végrehajtása során és meggátolja új joghézagok kialakulását a belső piacon. Végezetül, a Bizottság intézkedéseket terjesztett elő a jó adóügyi kormányzás átfogó előmozdítása céljából, hogy igazságos és egyenlő versenyfeltételek alakuljanak ki az EU és nemzetközi partnerei között. A tagállamok jóváhagyták az eredményes adóztatás új külügyi stratégiáját8, amelyet a Bizottság 2016 januárjában terjesztett elő, és amely az adóalapot külföldről veszélyeztető eróziós kockázatokkal szembeni védelmet célozza. A stratégia kulcsfontosságú összetevője egy új uniós lista létrehozása, amelynek célja a nem együttműködő adójogrendszerek kezelése és a harmadik országbeli jogrendszerek ösztönzése a jó adóügyi kormányzás nemzetközi normáinak betartására. Már sor került az első lépésekre a közös uniós lista összeállításához és a tervek szerint azt 2017-ben véglegesítik. Ez hatékony eszközt biztosít a tagállamoknak ahhoz, hogy kezeljék azokat az országokat, amelyek nem hajlandók tisztességes eljárásra adózási kérdésekben. Módosították az uniós költségvetési rendeletet is, hogy megakadályozzák az uniós 6
COM (2016) 452 final
7
A Tanács (EU) 2016/1164 irányelve
8
COM (2016) 24 final 3
pénzeszközök adóparadicsomokon keresztül való áthaladását és folyamatban van az Unió és harmadik országok által kötött megállapodások jó adóügyi kormányzásra vonatkozó záradékainak megerősítésére irányuló munka. 3. POZITÍV, ELŐRETEKINTŐ ÜTEMTERV A fent ismertetett kezdeményezések elengedhetetlenek a tagállami adóalapok védelméhez, és a vállalkozások számára egyenlő versenyfeltételeket, továbbá valamennyi adózó számára igazságos és hatékony adózást biztosítanak. Ezáltal kezelik a társasági adózás terén jelenleg legsürgetőbbnek tekinthető problémákat. Mindazonáltal hosszabb távon további intézkedésekre van szükség. A rövid távú megoldások gyorsan elavulttá válhatnak, mivel az üzleti modellek és az adótervezési módszerek gyorsabban változnak, mint ahogy az új válaszintézkedések kidolgozhatók. Emellett a nemzetközi, uniós vagy tagállami adószabályok elaprózott aktualizálása zavart okozhat mind az adóhatóságok, mind a vállalkozások számára, amelyeknek igazodniuk kell azokhoz. A munkahelyteremtés, a növekedés és a beruházások fellendítéséhez kedvező adózási feltételeket kell teremteni a vállalkozások számára a megfelelési költségek és adminisztratív terhek csökkentése és az adózási biztonság biztosítása révén. Az adózási biztonságnak a beruházások és a növekedés ösztönzésében játszott fontos szerepét nemrégiben a G20-ak vezetői is elismerték, és új globális súlyponttá vált. A tagállamoknak meg kell találniuk az egyensúlyt a szükséges reformok megvalósítása és a vállalkozások számára stabil, egyértelmű és kiszámítható adózási feltételek megteremtése között. Az Uniónak pozitív, előretekintő keretre van szüksége a társasági adózás terén. Növekedésbarát, hatékony és méltányos adózási keretre van szükség, amely teljes körűen támogatja a jelenlegi és jövőbeli uniós, tágabb szakpolitikai prioritásokat. Ez az indok húzódik a Bizottság arra irányuló javaslata mögött, hogy újra elő kell terjeszteni a közös összevont társaságiadó-alapra (KÖTA) vonatkozó javaslatot. A közös összevont társaságiadó-alap az uniós vállalkozások és polgárok két alapvető jelenlegi igényének kielégítésére lehet képes, ezek a fenntartható növekedés és a társadalmi igazságosság, valamint az EU általános gazdasági és szociális menetrendjének megerősítése. Az elemzések szerint a KÖTA a beruházásokat akár 3,4 %-kal is növelheti az EU-ban, a növekedést pedig 1,2 %-kal9. A Bizottság először 2011-ben tett javaslatot a közös összevont társaságiadó-alap bevezetésére abból a célból, hogy megerősítse az egységes piacot a vállalkozások számára. A javaslat ambiciózus és határozott volt, de nagyságrendje miatt a Tanácsban megakadtak a javaslattal kapcsolatos tárgyalások. Mindazonáltal az Európai Parlament, a vállalkozások, az érdekeltek és számos tagállam továbbra is támogatta a számos előnnyel járó KÖTA ötletét. Emellett az elmúlt években egyértelművé vált, hogy a KÖTA nem pusztán egy az erősebb egységes piacot támogató vállalkozásbarát adórendszer. Ezért a 2015. júniusi cselekvési terv keretében a Bizottság bejelentette, hogy egy kezelhetőbb kétlépcsős folyamattal újraindítja ezt a fontos projektet. Az első lépés a közös adóalap biztosítására összpontosít. Ennek megvalósítását követően kell bevezetni a konszolidáció összetettebb aspektusát. A közös összevont társaságiadó-alap számos fontos előnye a konszolidációs szempontokkal függ össze. Ezért az újraindított KÖTAprojektben ez a második lépés nem hanyagolható el vagy tehető félre. A csomaggal 9
Hatásvizsgálat a közös összevont társaságiadó-alapról (KÖTA) [SWD (2016) 341] 4
összefüggésben folytatott munka csak akkor zárul le, ha a KÖTA teljes körűen bevezetésre kerül. A KÖTA újbóli előterjesztése lehetőséget ad az eredeti javaslat aktualizálására és a globális adózási környezetben felmerülő új kihívásokkal való összehangolására. A legfontosabb változás az, hogy a közös összevont társaságiadó-alap kötelező lesz valamennyi olyan pénzügyi számviteli csoportra nézve, amely 750 millió EUR-t meghaladó összevont csoportszintű bevétellel rendelkezik. Ezáltal a KÖTA a lehető legteljesebb mértékben alkalmazható adókikerülés elleni eszközként. Mindez azzal is jár, hogy a vállalkozások számára egyértelmű lesz helyzetük a csalás elleni uniós szabályokkal összefüggésben és nem kell indokolatlan kiigazításokat tenniük. A közös összevont társaságiadó-alap hozzájárul ahhoz, hogy az uniós vállalkozások kiszámíthatóbb környezetben tevékenykedhessenek. A Bizottság két új elemet is beillesztett a javaslatba, amelyek közvetlenül támogatják az EU szélesebb gazdasági menetrendjét. A növekedés fő hajtóerejét jelentő K+F és innováció ösztönzése érdekében a javaslat különösen nagy levonást irányoz elő a kutatásfejlesztési költségek esetében. Emellett a kisméretű és innovatív vállalkozói lét támogatása érdekében nagyobb levonás válik lehetővé a kapcsolt vállalkozással nem rendelkező kisméretű induló vállalkozások számára. A közös összevont társaságiadó-alap kiterjed az adósság saját tőkével szembeni – versenytorzító – preferenciális kezelésére is, ami hozzájárul az erős tőkepiaci unió és a pénzügyi stabilitás megteremtéséhez az Unióban. 4. MODERN, EGYSZERŰ, BIZTONSÁGOS: JOBB ÉS HATÉKONYABB ADÓZÁSI KÖRNYEZET A VÁLLALKOZÁSOK SZÁMÁRA A vállalkozásoknak az egységes piacon egyszerű, stabil és jogi szempontból megbízható környezetre van szükségük ahhoz, hogy növekedhessenek. Indokolt, hogy határokon átnyúló tevékenységük során minimális adózási akadállyal szembesüljenek és ne kelljen szükségtelen adminisztratív terheket és költségeket viselniük. Az Uniónak olyan társaságiadó-keretre van szüksége, amely megfelel a XXI. századi gazdasági realitásnak és ösztönzi a vállalkozást, vonzza a befektetőket, továbbá a kisvállalkozások és a nagyvállalalatok helyzetét egyaránt megkönnyíti. 4.1. Egységes társaságiadó-rendszer az egységes piacon A KÖTA adózási szempontból jelentős mértékben javítani fogja az egységes piac működését. A határokon átnyúló tevékenységet végző vállalkozások számára előnyt jelent, hogy adóköteles nyereségük kiszámításához a különböző nemzeti rendszerek helyett egyetlen szabályrendszert kell alkalmazniuk az Unióban. Lehetővé válik, hogy valamennyi uniós tevékenységük tekintetében egyablakos ügyintézés keretében egyetlen adóbevallást nyújtsanak be, és adóhatóságok sokasága helyett csak egyetlen tagállamot vegyenek figyelembe. A konszolidáció azt is jelenti, hogy az egyik tagállamban felmerült veszteség automatikusan elszámolható egy másik tagállambeli nyereséggel szemben, és a határokon átnyúló tevékenységet végző vállalatok ugyanolyan bánásmódban részesülnek, mint a kizárólag belföldön működők. A KÖTA bevezetésére vonatkozó, újból előterjesztett irányelvjavaslat a konszolidáció tekintetében fenntartotta ugyanazt az ambiciózus megközelítést, mint az eredeti javaslat. Mindazonáltal a kétlépcsős folyamat késlelteti ennek az előnynek az érvényesülését. Ezt ellensúlyozandó, a Bizottság azt javasolta, hogy a konszolidáció elfogadásáig a 5
vállalkozások férjenek hozzá egy olyan egyszerű, stabil ideiglenes rendszerhez, amelynek keretében több országra kiterjedően el tudják számolni a közös alapon belül a veszteségeket. Az uniós jog keretében kötelező erejűvé váló KÖTA egyértelmű és stabil lesz. Valamennyi tagállamnak egyhangúlag el kell fogadnia, ami garantálja egy olyan stabil rendszer létrehozását, amelynél nem áll fenn a gyakori változás kockázata. Ez eddig nem tapasztalt adózási biztonságot teremt a vállalkozások számára. A vállalatoknak ezentúl nem kell az egyes tagállamok eltérő adószabályaihoz igazodniuk, ha a határokon túlra terjeszkednek. Nem kell többé megküzdeniük azokkal a nehézségekkel, amelyeket a tagállamok egyes jövedelmek megadóztatására vonatkozó eltérő módszereinek megértése jelent. A jövőben nem kell a transzferárazás összetettségének kezeléséhez kapcsolódó magas adminisztratív és jogi költségeket viselniük. A KÖTA révén az egységes piacon eltűnnek a vállalkozások fő adózási akadályai. A közös összevont társaságiadó-alap jelentős előnyöket kínál az uniós kis- és középvállalkozások (kkv-k), valamint a nagyvállalatok számára egyaránt. A KÖTA csak a legnagyobb vállalatok számára lesz kötelező. Mindazonáltal a kkv-k és a kezdő vállalkozások dönthetnek a rendszer alkalmazása mellett, ha ki szeretnék használni az általa kínált egyszerűsítést és költségmegtakarítást. A becslések szerint a kkv-k jelenleg a befizetett adó körülbelül 30 %-át fordítják a megfelelési költségekre, és ennek a mértéke még nagyobb, ha tevékenységüket több országra terjesztik ki. A közös összevont társaságiadó-alap jelentősen visszafogja ezeket a költségeket és csökkenti azokat a ráfordításokat, amelyek egy leányvállalat másik tagállamban történő létrehozásához kapcsolódnak. Ezek a megtakarítások a korszerűsített szabályokkal és az egyszerűbb adóbevallási rendszerrel együtt jelentősen megkönnyítik a kisméretű és fiatal vállalkozások számára, hogy növekedhessenek és terjeszkedhessenek az egységes piacon. 4.2. Jobb eszközök a kettős adózás megakadályozására A vállalatoknak ott kell megfizetniük az adóból méltányosan rájuk eső részt, ahol a nyereségük keletkezik, és helyénvaló, hogy ne fizessenek többet. Az egységes piacon felmerülő egyik legnagyobb adózási akadály a kettős adóztatás. A tagállamok közötti arra vonatkozó nézeteltérések, hogy melyikőjük jogosult megadóztatni bizonyos nyereségeket, gyakran ahhoz vezetnek, hogy a vállalatok jövedelmét kétszer vagy többször terhelik adóval. A legfrissebb adatok arra utalnak, hogy jelenleg körülbelül 900, 10,5 milliárd EUR összegű kettős adóztatással kapcsolatos ügy van folyamatban az Unióban. A legtöbb tagállam rendelkezik a kettős adóztatás elkerülésére irányuló kétoldalú adóegyezményekkel és léteznek vitarendezési eljárások. Ezek az eljárások azonban hosszadalmasak, költségesek és nem mindig végződnek megállapodással. A tagállamok által elfogadott többoldalú választottbírósági egyezmény kínál némi könnyebbséget. A hatálya azonban a transzferárazási vitákra korlátozódik és a szabályok értelmezésével összefüggésben nincs jogorvoslati lehetőség. A KÖTA-rendszeren belüli vállalatok számára általánosságban megszűnik a kettős adóztatás problémája. A vállalkozásból származó nyereség kiszámítására vonatkozó egységes szabályrendszer az adóztatási jogokat egyértelműen elosztó új arányosítási képlettel együtt világossá teszi, hogy mely nyereséget kell megadóztatni és hol. Mindazonáltal továbbra is felmerülhetnek vitás esetek, például egy csoporthoz tartozó gazdálkodó szervezet Unión belüli és azon kívüli transzferárazási megállapodásai tekintetében, vagy ha egy vállalat nem tartozik a KÖTA hatálya alá. Ezekben az 6
esetekben a kettős adóztatással kapcsolatos vitarendezés hatékonyabb rendszerére van szükség. Emellett a KÖTA elfogadásáig szükség van egy szélesebb körben alkalmazható hatékony rendszerre is a kettős adóztatási viták rendezéséhez. A Bizottság ma előterjesztette a kettős adóztatással kapcsolatos uniós vitarendezési mechanizmus tökéletesítésére vonatkozó irányelvet a méltányosabb, biztonságosabb és stabilabb adózási környezet megerősítése céljából. Az új szabályok biztosítani fogják, hogy a tagállamok között felmerülő kettős adóztatási problémák gyorsabban és határozottabban megoldhatók legyenek. Ha a tagállamok nem tudnak megállapodni egy ügy rendezéséről, az adózó a nemzeti bírósághoz fordulhat, hogy az állítson fel választottbírósági bizottságot, amely meghatározott időtartamon belül végleges, kötelező erejű határozatot hoz az ügyre vonatkozóan. Ez hozzájárul ahhoz, hogy elkerülhető legyen az érintett vállalkozások bizonytalan helyzetének fennmaradása. A mai javaslat keretében előterjesztett vitarendezési mechanizmus előnyeit az esetek szélesebb körében lehet majd kihasználni. A vitarendezési mechanizmus tökéletesítése révén a vállalkozások és az adóhatóságok jelentős időt, pénzt és erőforrást takaríthatnak meg és megerősödik az adózási biztonság az uniós vállalkozások számára. 5. ÁTLÁTHATÓ, HATÉKONY, KOHERENS: IGAZSÁGOSABB ADÓZÁS MINDENKI SZÁMÁRA A társasági adóval kapcsolatos intézkedések központi követelménye az igazságosság, európai és nemzetközi szinten egyaránt. Az egységes piac előnyeiből részesülő vállalatoknak ott kell adót fizetniük, ahol a nyereségük keletkezik és valamennyi vállalat adóügyi megítélésének semlegesnek kell lennie. Az Uniónak olyan társaságiadórendszerre van szüksége, amely megbízható védelmet jelent az társasági adózás terén elkövetett visszaélésekkel szemben, egyenlő versenyfeltételeket teremt a vállalkozások számára és biztosítja az adózók közötti igazságos tehermegosztást. 5.1 Igazságosabb társaságiadó-rendszer A közös összevont társaságiadó-alap igazságos társaságiadó-rendszert valósít meg. Kezeli a jelenlegi adózási rendszer agresszív adótervezést lehetővé tevő jelentős hiányosságait. Azáltal, hogy valamennyi tagállam ugyanazokat a szabályokat alkalmazza a vállalatok adóköteles nyereségének kiszámítására, a rendszer megszünteti a nemzeti adórendszerek közötti különbségeket és joghézagokat, amelyeket az adókikerülést alkalmazók kihasználnak. Megszűnik a transzferárazás, amely a nyereségátcsoportosítás mintegy 70 %-át jelenti. Emellett a KÖTA kötelező lesz az Unióban működő legnagyobb vállalatok számára, így eredményesebben felhasználható az adókikerülés megszüntetéséhez. Megszűnik az az ösztönző, amely miatt a tagállamok káros adóversenybe kezdenek. A tagállamoknak nem kell többé jelentős erőforrásokat fordítaniuk a mobil adóalapok feltárására, mivel a KÖTA keretében arányosan felosztott nyereség biztosítja, hogy az adózás jobban tükrözze, hogy hol kerül sor a tényleges gazdasági tevékenységre. Ez lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy erőforrásaikat újra a növekedést ösztönző adózásra összpontosítsák, amely előmozdítja a beruházásokat és a foglalkoztatást és kielégíti a szélesebb társadalmi-gazdasági igényeket. A KÖTA továbbá biztosítja a tagállamok adórendszereinek és az általuk alkalmazott tényleges adókulcsoknak a teljes átláthatóságát. A tagállamok szuverén joga, hogy megállapítsák saját adókulcsaikat és a KÖTA ezt semmilyen módon nem 7
veszélyezteti. Mindazonáltal biztosítja, hogy ha egy tagállam dönt az adómértékről, azt ténylegesen valamennyi vállalatra alkalmazzák. Nem lesz többé lehetőség a rejtett preferenciális szabályozásra és a hátrányos adómegállapítás fenntartására. Ez erősíti a polgárok bizalmát a vállalatok adóztatási módszereivel kapcsolatban és valamennyi vállalat számára egyenlő versenyfeltételeket biztosít az egységes piacon. 5.2. További csalás elleni intézkedések A közös összevont társaságiadó-alap csalás elleni rendelkezéseket tartalmaz, amelyek mind az Unión belül, mind harmadik országok tekintetében védik a tagállamokat az adóalap-erózióval és nyereségátcsoportosítással szemben. Ez fokozza az adókikerülés megakadályozására szolgáló eszközként kifejtett hatását. A KÖTA keretében érvényesülő csalás elleni intézkedések tükrözik a tagállamok által 2016 júliusában elfogadott, adókikerülés elleni irányelv rendelkezéseit. Ez biztosítja, hogy valamennyi tagállamra azonos csalás elleni szabályok vonatkoznak, függetlenül attól, hogy a KÖTA-rendszerbe tartoznak-e. A Bizottság ma egy másik javaslatot is előterjesztett, amely a harmadik országokat érintő hibrid struktúrákat alkalmazó adókikerülés leküzdésére irányul, és célja a csalás elleni uniós rendelkezések megerősítése és a külső kockázatok kezelése. Az adókikerülés elleni irányelv már foglalkozik az Unión belüli, hibrid struktúrákat alkalmazó adókikerülési módszerekkel, megszüntetve az adóalap-erózió és nyereségátcsoportosítás fő csatornáját. Azonban ezek az adókikerülési módszerek nem korlátozódnak az egységes piacra, és megoldásokra van szükség a külső kockázatok kezelésére. Az adókikerülés elleni irányelv elfogadása során a tagállamok kérték a Bizottságot, hogy terjesszen elő egy másik javaslatot, amely biztosítja e hiányosság eredményes kezelését. A Bizottság ezért új intézkedéseket javasolt az adókikerülési módszerek széles körének kezelésére mind az Unión belül, mind harmadik országok vonatkozásában, ideértve a hibrid állandó telephelyet igénybe vevő adókikerülési módszereket, az importált adókikerülési módszereket, a hibrid áthelyezéseket és a kettős adóügyi illetőségű adózót igénybe vevő adókikerülési módszereket. Az adókikerülés elleni irányelv intézkedéseihez hasonlóan az új javaslat is összhangban van az OECD BEPS-megközelítésével. 6. STABIL, TÁMOGATÓ, PÁRTATLAN: MODERN ADÓRENDSZER AZ EGÉSZSÉGES GAZDASÁG ÉRDEKÉBEN Európának olyan társaságiadó-rendszerre van szüksége, amely kialakítása révén hozzájárul egy versenyképesebb, innovatívabb és gazdaságilag stabilabb Unióhoz. A növekedéshez és a beruházásokhoz olyan környezetre van szükség, amely a vállalkozások számára lehetőségeket teremt, ösztönzi a produktív finanszírozást és jutalmazza a növekedésbarát tevékenységeket, például a kutatást és az innovációt. A közös összevont társaságiadó-alap vonzóvá teszi az EU piacát a beruházások számára azáltal, hogy a vállalatok számára stabil és kiszámítható szabályokat és egyenlő versenyfeltételeket biztosít, továbbá alacsonyabb költségeket és kevesebb adminisztrációt tesz lehetővé. Emellett a Bizottság olyan új rendelkezésekkel bővítette a KÖTA-ra vonatkozó javaslatot, amelyek kifejezetten a növekedést előmozdító tevékenységekre összpontosítanak. 6.1 Jobb innovációs ösztönzők
8
A közös összevont társaságiadó-alap támogatni fogja a kutatás-fejlesztést, amely a növekedés és versenyképesség kulcsfontosságú mozgatórugója. Az EU a kutatásra és innovációra irányuló beruházások tekintetében jelenleg elmarad a többi fejlett gazdaságtól. Bár szinte valamennyi tagállam támogatja a kutatás-fejlesztést adóösztönzőkkel, ezeknek nem mindegyike eredményes és némelyiket a nagyobb cégek adókikerülési célokból még ki is használják. Az eltérő nemzeti ösztönzők emellett bonyolult adózási környezetet teremtenek a kutatás-fejlesztésbe befektető vállalatok számára. A KÖTA az egész Unióban adólevonást tesz lehetővé azon vállalatok számára, amelyek tényleges kutatási tevékenységekbe fektetnek be. Az induló vállalkozások még jelentősebb levonást alkalmazhatnak, tekintettel a munkahelyteremtés, az egészséges verseny és a hatékonyabb üzleti modellek kialakítása terén megnyilvánuló jelentőségükre. A K+F-re irányuló ösztönző lendületet ad a kisebb költségvetéssel rendelkező vállalatoknak és segíti növekedésüket, továbbá előmozdítja a fiatal, innovatív vállalkozások létrehozását és terjeszkedését. Kialakítása a legjobb gyakorlatokat figyelembe vevő modellen alapul, így nem használható fel adókikerülési célra. 6.2. Beruházásbarát adózási környezet A KÖTA kezeli továbbá a jelenlegi adórendszerek torzulásait, amelyek destabilizálhatják a gazdaságot. A tagállami adórendszerek többsége előnyben részesíti az adósság felhalmozódását, mivel lehetővé teszi a kamatfizetések levonását, miközben a saját tőke tekintetében nem biztosítja ugyanezt az elbánást. Ez a preferenciális elbánás arra ösztönzi a vállalatokat, hogy még több hitelt vegyenek fel, ezáltal sérülékenyebbé válnak és a gazdaságok még jobban ki vannak téve a válságoknak. Ez akadályozza az európai vállalatok erősebb sajáttőke-alapjának létrehozását. Ezáltal a pénzügyi piaci struktúrában előtérbe kerülnek a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, ami a hatékony tőkepiaci finanszírozás gátjává válhat. Ez nem felel meg a tőkepiaci unió alapvető céljainak és a bankunió szavatoló tőkére vonatkozó követelményeinek. A KÖTA meg fogja szüntetni az eladósodásra ösztönző elemek okozta torzulásokat azáltal, hogy bevezeti a növekedési és beruházási kedvezményt. Ez a kedvezmény biztosítja, hogy a saját tőke az adósságéhoz hasonló szintű kedvezményben részesüljön, és ezáltal semlegesebb és a beruházásokat jobban ösztönző adózási környezet jöjjön létre. A növekedési és beruházási kedvezmény jutalmazza azokat a vállalatokat, amelyek megerősítik finanszírozási struktúrájukat és kiaknázzák a tőkepiaci lehetőségeket10. A kkv-k számára, amelyek gyakran nehézségekkel kerülnek szembe a hitelhez jutás során, különösen nagy előnyt jelent ez az új rendelkezés. Tekintettel arra, hogy a növekedési és beruházási kedvezmény milyen pozitív hatással jár a vállalkozások és a szélesebb gazdaság számára, a Bizottság felkéri a tagállamokat, hogy mérlegeljék annak alkalmazását a KÖTA-rendszer hatályán kívül eső vállalatok esetében is. 7. KÖVETKEZTETÉSEK
10
Mivel a sajáttőke-bevonás nagyobb kockázatokkal jár, mint az idegen tőkével történő finanszírozás, a levonás összegének meghatározásához kockázati felárat kell beszámítani a hozamba. Tekintettel arra, hogy a sajáttőkealap bővítése 10 évre is visszanyúlhat, a levonáshoz használt referenciahozam a tízéves euróövezeti referencia-államkötvény hozama. 9
A Bizottság átfogó választ javasol a társasági adózás terén jelenleg fennálló és felmerülő kihívásokra és a vállalatok jövőbeli megadóztatásának merőben új megközelítésén alapul. A KÖTA az egyszerűsítés, adózási biztonság és igazságosság révén jelentősen javítja az uniós társaságiadó-keretet. Biztosítani fogja, hogy a társasági adózás összhangba kerüljön a modern gazdasággal és hozzájáruljon egy erősebb és versenyképesebb egységes piac létrehozásához. A Bizottság által ma előterjesztett, a kettős adóztatással kapcsolatos vitarendezésre vonatkozó javaslat, továbbá a harmadik országokat érintő hibrid struktúrákon alapuló adókikerülési módszerekre irányuló javaslat tovább erősíti az igazságosabb és hatékonyabb unióbeli társasági adózás megvalósítását. A Bizottság ezért felkéri a tagállamokat, hogy haladéktalanul állapodjanak meg a ma előterjesztett valamennyi javaslatról, hogy a vállalkozások, a közigazgatások, a polgárok és az európai gazdaság mielőbb teljes mértékben kihasználhassa az igazságos, versenyképes és stabil társasági adózási környezet előnyeit.
10
