EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2014.5.28. COM(2014) 355 final
A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE az „Egy közülünk” európai polgári kezdeményezésről
HU
HU
1.
BEVEZETÉS
A Lisszaboni Szerződés által a polgárok európai ügyekben való nagyobb részvételének ösztönzése érdekében bevezetett európai polgári kezdeményezés1 lehetővé teszi, hogy egymillió – legalább hét tagállamból származó – uniós polgár felszólítsa az Európai Bizottságot az Unió hatáskörébe tartozó ügyekre vonatkozó jogalkotási javaslatok előterjesztésére. A szóban forgó új jogi eszközről és az eddig útnak indított valamennyi kezdeményezésről az európai polgári kezdeményezések hivatalos nyilvántartásában2 található teljes körű információ. Az „Egy közülünk” a második olyan európai polgári kezdeményezés, amely megfelel a polgári kezdeményezésről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletben előírt követelményeknek. A szervezők hivatalosan 2014. február 28-án nyújtották be a Bizottságnak a kezdeményezést, amely több mint 1,7 millió polgár támogatását élvezi, és az aláírók száma 18 tagállamban érte el a küszöböt. A polgári kezdeményezésről szóló rendelet rendelkezései értelmében a Bizottságnak három hónap áll rendelkezésére, hogy választ adjon egy közleményben, amelyben leírja „a kezdeményezésről levont jogi és politikai következtetéseit, az esetlegesen megtenni kívánt lépéseit, és ezek okait, illetve ha nem kíván lépéseket tenni, ennek okait”.3 A Bizottság 2014. április 9-én fogadta a szervezőket, akik április 10-én lehetőséget kaptak, hogy kezdeményezésüket bemutassák a Bizottság és az Európai Parlament által szervezett, az Európai Parlamentben megtartott nyilvános meghallgatáson. Az I. melléklet további tájékoztatást nyújt a polgári kezdeményezés eljárási szempontjairól. Az „Egy közülünk” kezdeményezés tárgya „az emberi méltóság, az élethez való jog és minden ember integritásának jogi védelme a fogantatás pillanatától kezdve, valamennyi releváns területen, ami EU-s hatáskörbe tartozik”.4 A fő célok bemutatásakor a szervezők kifejtik, hogy „az emberi embrió méltósága és integritása tiszteletet érdemel. Ezt állapítja meg az Európai Unió Bírósága a »Brüstle« ügyben, melyben az embriót az ember fejlődésének kezdeteként definiálják. Amikor az embrió életéről van szó az Unió hatáskörébe tartozó kérdésekben, a következetesség garantálása érdekében az Uniónak meg kell tiltania és be kell fejezni[e] minden olyan tevékenység anyagi támogatását, amelyekben feltételezhetően emberi embriók megsemmisítése történik. Mindez különösen a kutatás, a fejlesztési támogatás es a közegészségügy területeit érinti.” A melléklet három jogszabály-módosítást kér: –
A költségvetési rendelet5 – a következetesség elve: „Költségvetési előirányzat nem finanszíroz olyan tevékenységet, amelyben ténylegesen vagy feltételezhetően emberi embriókat pusztítanak el.”
1
Az Európai Parlament és a Tanács 211/2011/EU rendelete a polgári kezdeményezésről, HL L 65., 2011.3.11., 1. o. 2 A hivatalos nyilvántartás internetes elérhetősége: http://ec.europa.eu/citizens-initiative/public/welcome?lg=hu 3 A polgári kezdeményezésről szóló rendelet 10. cikkének (1) bekezdésével összhangban. 4 http://ec.europa.eu/citizens-initiative/public/initiatives/finalised/details/2012/000005/hu 5 Az Európai Parlament és a Tanács 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom rendelete az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről, HL L 298., 2012.10.26., 1. o.; a Bizottság 2012. október 29-i 1268/2012/EU felhatalmazáson alapuló rendelete az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról szóló
2
–
Kutatásfinanszírozás – a „Horizont 2020” keretprogramot létrehozó rendelet6 – etikai elvek: „A következő kutatási területek nem finanszírozhatók: […] kutatási tevékenységek, amely[ek] során emberi embriókat semmisítenek meg, beleértve az őssejt[ek] beszerzés[é]re irányuló ilyen tevékenységeket is, [valamint a] bármely fázisban lévő emberi embrionális őssejteket felhasználó kutatásokat.”
– Fejlesztési együttműködés – a Fejlesztési Együttműködési Finanszírozási Eszközt létrehozó rendelet7 – hatály: „E rendelet alapján az Unió támogatása nem használható fel közvetlenül vagy közvetve abortuszok finanszírozására, [sem] olyan szervezetek finanszírozására, melyek ösztönzik vagy elősegítik az abortuszokat. E rendeletben nincs utalás a Nemzetközi Népesedési és Fejlesztési Program reproduktív és a szexuális egészség, egészségügy, jogok, szolgáltatások, termékek, oktatás és tájékoztatás kifejezéseire, a Kairói Akcióprogram elveire és a Millenniumi Fejlesztési Célokra, különösen az 5. – egészségügyről és anyai halandóságról szóló – célra, mely úgy is értelmezhető, mint ami jogalapot ad uniós források felhasználására abortuszok közvetlen vagy közvetett finanszírozására.” A kezdeményezést az Európai Unióról szóló szerződés rendelkezéseivel – különösen a hatáskör-átruházás, az arányosság és a szubszidiaritás elvével – összhangban kell megvizsgálni. 2.
HÁTTÉR
2.1. Az emberi méltóság az EU jogában Az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) kifejezetten szól az emberi méltóságról, az élethez való jogról és a személyi sérthetetlenséghez való jogról. Az EUSZ 2. cikke szerint „[a]z Unió az emberi méltóság tiszteletben tartása, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, valamint az emberi jogok – ideértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait – tiszteletben tartásának értékein alapul”. Az EUSZ 21. cikke szerint „[a]z Unió nemzetközi szintű fellépése azon elvekre épül, amelyek létrehozását, fejlődését és bővítését vezérelték, és arra irányul, hogy ezek érvényesülését a világ többi részén is előbbre vigye; ezek az alapelvek a demokrácia, a jogállamiság, az emberi jogok és alapvető szabadságok egyetemes és oszthatatlan volta, az emberi méltóság tiszteletben tartása, az egyenlőség és a szolidaritás elvei, valamint az Egyesült Nemzetek Alapokmányában foglalt elvek és a nemzetközi jog tiszteletben tartása”. Az Európai Unió Alapjogi Chartája, amely az EU alapszerződéseinek szerves részét képezi és az EU intézményeire nézve kötelező, első három cikkében az emberi méltóság, az élethez való jog és a személyi sérthetetlenséghez való jog számára biztosít védelmet. Az EU jogának és az EU kiadásainak meg kell felelniük a Szerződések és a Charta rendelkezéseinek, ennélfogva tiszteletben kell tartaniuk az emberi méltóságot, az élethez való jogot és a személyi sérthetetlenséghez való jogot. Ez az elv érvényesül az emberi embrionális
966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazási szabályairól, HL L 362., 2012.12.31., 1. o. 6 Az Európai Parlament és a Tanács 2013. december 11-i 1291/2013/EU rendelete a „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogram (2014–2020) létrehozásáról és az 1982/2006/EK határozat hatályon kívül helyezéséről, HL 347., 2013.12.20., 104. o. 7 Az Európai Parlament és a Tanács 2014. március 11-i 233/2014/EK rendelete a 2014–2020-as időszakra szóló fejlesztési együttműködési finanszírozási eszköz létrehozásáról, HL L 77., 2014.3.13., 44. o.
3
őssejtekkel kapcsolatos kutatáshoz és a fejlesztési együttműködéshez kapcsolódó európai uniós jog és kiadások esetében is. Megjegyzendő, hogy az Európai Bíróságnak az úgynevezett Brüstle-ügyben hozott ítélete (C34/10. sz. Brüstle kontra Greenpeace ügy), amelyre a szervezők a céljaik megjelölésekor hivatkoznak, kifejti, hogy a biotechnológiai találmányok jogi oltalmáról szóló irányelvnek „nem célja, hogy az emberi embriók tudományos kutatás keretében történő alkalmazását szabályozza. Az irányelv célja a biotechnológiai találmányok szabadalmazhatóságára korlátozódik.”8 Az ítélet nem foglalkozik azzal a kérdéssel, hogy ilyen jellegű kutatást szabad-e végezni, illetőleg finanszírozni. 2.2. Az emberi embrionális őssejtek kutatása 2.2.1. Őssejtkutatás Az emberi embrionális őssejtekre irányuló kutatás megalapozhatja az egészségügyi ellátás következő generációját: biztosíthatja, hogy lehetővé váljék egyes ma még kezelhetetlen és/vagy halálosnak számító betegségek, köztük a Parkinson-kór, a cukorbetegség, az agyi érkatasztrófa (stroke), a szívbetegségek és a vakság kezelése, gyógyítása. Napjainkban például becslések szerint 1,2 millió európai szenved Parkinson-kórban.9 Az embrionális őssejtek abban különlegesek, hogy a test bármely sejtje kialakítható belőlük, és a kutatók e jellegzetesség kihasználásával olyan új sejteket állítanak elő, amelyek átültethetők a betegekbe a sérült vagy elhalt szövetek pótlására. Emellett az embrionális őssejtek kutatása arra is lehetőséget ad a biológusok10 számára, hogy megértsék, hogyan fejlődnek és tartják fenn magukat szöveteink; őssejteket használnak végül az új gyógyszerek szűrése során is annak érdekében, hogy csökkenthető legyen azok toxicitása, és ezáltal fejlődhessen a gyógyszerkutatás. Az embrionális őssejtek olyan sejtvonalak, amelyekből végtelen számú azonos sejt állítható elő, és ezek lefagyasztott állapotban tárolhatók és más laboratóriumokba szállíthatók tenyésztés, illetve kísérletezés céljára. A kutatók tehát szinte mindig már meglévő sejtvonalakat használnak fel, nem pedig a meddőségi kezelések során megmaradt és feleslegessé vált, az érintettek által kifejezetten, írásban, a következmények teljes tudatában kísérleti célra adományozott blasztocisztákból11 hoznak létre újakat. Az Egyesült Államokban, Franciaországban, Dél-Koreában és az Egyesült Királyságban jelenleg is folynak például a gerincvelő-sérüléssel, a szívelégtelenséggel és a vakság különböző formáival kapcsolatban olyan klinikai vizsgálatok, amelyek emberi embrionális őssejteken alapulnak.12 Ugyancsak léteznek úgynevezett szöveti vagy felnőtt őssejtek, amelyek a test egyes szöveteiben találhatók, és bizonyos esetekben – de nem mindig – hasznosak lehetnek terápiás célra. Az indukált pluripotens őssejtek olyan felnőtt, specializálódott sejtek, amelyeket genetikailag átprogramoztak. Az a kutató, aki az embrionális őssejtekkel kapcsolatos korábbi kutatások eredményeit felhasználva felfedezte ezt az eljárást, 2012-ben Nobel-díjat kapott. Az indukált pluripotens őssejtek számos tulajdonsága hasonló az embrionális őssejtekéhez, és a 8
Az Európai Unió Bíróságának ítélete (nagytanács), 2011. október 18., EBHT 2011., I-09821. o., 40. pont. http://www.epda.eu.com/en/# 10 http://workshops.biologists.com/workshop_sept_2014.html 11 A blasztociszta a megtermékenyítés után öt-hat nappal kialakuló, mintegy száz sejtből álló sejtegyüttes, amelyet még nem ültettek be a méhbe. 12 www.clinicaltrials.gov; http://www.advancedcell.com 9
4
kutatások ebben az irányban tovább folytatódnak; ilyen sejtek ugyanakkor még nem állíthatók elő a klinikai standardoknak megfelelően, és nem tekinthetők természetes sejteknek. Japánban most indítanak egy klinikai vizsgálatot indukált pluripotens őssejtekkel.13 Az indukált pluripotens őssejtek felfedezése és az ez irányú fejlődés az emberi embrionális őssejtekkel kapcsolatos kutatáson alapszik, és az embrionális őssejtek továbbra is fontosak az indukált pluripotens őssejtek kutatásának továbbviteléhez – a két területre vonatkozó tudás kiegészíti egymást. Mivel az őssejtkutatás rendkívül ígéretes számos betegség kezelése, illetve gyógyítása szempontjából, és tekintettel az ilyen irányú kutatás gyors fejlődésére, egy adott orvosi alkalmazás esetében célszerű lehet egyszerre több területen is kutatásokat folytatni a legjobb sejtforrás megtalálásához.14 2.2.2. A tagállamok hatásköre és tevékenysége e területen Európában az emberi embrionális őssejtek kutatására országonként eltérő nemzeti jogszabályok vonatkoznak. Egyes országok megengedik az emberi embrionális őssejtvonalak létrehozását, mások ezt a lépést tiltják, de az embrionális őssejtvonalak behozatalát már nem, megint mások az embrionális őssejtekre irányuló kutatás minden formáját tiltják, míg egyes országokban a kérdés nincs külön szabályozva. Jelenleg az emberi embrionális őssejtekkel kapcsolatos kutatásokat – különböző ellenőrzésekhez és feltételekhez kötve – tizennyolc tagállam engedélyezi, három tiltja, a többi tagállamban pedig nincs konkrét szabályozás.15 3.2.2. Uniós szintű hatáskör és tevékenység e területen Az alapszerződések kutatásra vonatkozó rendelkezései Az EU kutatási keretprogramjainak jogalapja az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 182. cikke: „Az Európai Parlament és a Tanács rendes jogalkotási eljárás keretében, a Gazdasági és Szociális Bizottsággal folytatott konzultációt követően többéves keretprogramot fogad el, amely felöleli az Unió valamennyi tevékenységét.” Az EU kutatási keretprogramjainak elfogadása nem sértheti a kutatás területén a tagállamok által folytatott tevékenységet. Ennek az az oka, hogy az EU elsődleges joga (a Lisszaboni Szerződés) értelmében a kutatás párhuzamos hatáskörbe tartozik. Az EUMSZ 4. cikkének (3) bekezdése szerint „[a] kutatás, a technológiafejlesztés és az űrkutatás területén az Unió hatáskörrel rendelkezik egyes intézkedések megtételére, így különösen programok kidolgozására és megvalósítására; e hatáskör gyakorlása azonban nem akadályozhatja meg a tagállamokat saját hatásköreik gyakorlásában.” „Horizont 2020”: az EU kutatási és innovációs keretprogramja Az EU „Horizont 2020” elnevezésű kutatási és innovációs keretprogramja hét évre elosztva (2014-től 2020-ig) csaknem 80 milliárd EUR összegű finanszírozást tesz lehetővé. A program 13
http://apps.who.int/trialsearch/ A kérdéssel kapcsolatban a 2012-ben Nobel-díjjal kitüntetett Jamanaka Sinja a következőket mondta: „Az embrionális őssejtek továbbra is fontosak az indukált pluripotens őssejtek kutatásához. Az embrionális őssejtekkel kapcsolatos kutatás eredményeit, például a különböző típusú sejtek létrehozásának módszereit felhasználjuk az indukált pluripotens őssejtek kutatásában. Ezért fejlődhetett az indukált pluripotens őssejtek kutatása ilyen gyorsan. Emellett az embrionális őssejteket kontrollanyagként [ellenőrzési célból] is felhasználják a kutatók, amikor az indukált pluripotens őssejtekkel kísérleteznek, és értékelik azok minőségét.” (http://articles.latimes.com/2010/nov/27/science/la-sci-yamanaka-20101127). 15 ESF Science Policy Briefing 38, http://www.esf.org/publications/science-policy-briefings.html 14
5
kialakítása előtt a Bizottság széles körű konzultációt folytatott, amelybe az összes érdekelt bekapcsolódott, továbbá figyelembe vette az Európai Parlamenttel és a Tanáccsal folytatott egyeztetéseket és a korábbi programok tanulságait is. Mindezeken túlmenően a Bizottság figyelembe vette az Európai Etikai Csoport ajánlását16 és a tárgyban folytatott Eurobarométer felmérés megállapításait, amelynek keretében szerte Európában véletlenszerűen kiválasztott polgárokat kérdeztek meg arról, hogyan vélekednek különböző kérdésekről, köztük az embrionális őssejtekre irányuló kutatásról. A megkérdezettek többsége támogatta az embrionális őssejtek kutatását.17 A Bizottság 2011 novemberében a kutatástámogatás valamennyi vonatkozását – így az EU-szintű támogatás többletértékét, az etikai megfontolásokat és mindenfajta őssejtkutatás potenciális egészségügyi hatásait – figyelembe véve terjesztette elő jogalkotási javaslatait. Annak a demokratikusan lefolytatott eljárásnak a keretében, amelynek végén a Tanács és a Parlament 2013 decemberében megállapodásra jutott a „Horizont 2020” keretprogramról, a Bizottság, a Tanács és a Parlament egyaránt figyelembe vette a kutatástámogatás valamennyi vonatkozását. A választott képviselők által a „Horizont 2020” keretprogrammal kapcsolatban lefolytatott egyeztetések eredménye az volt, hogy az EU támogatást nyújthat az egészségügyi kutatás területén, és lehetőség van az emberi embrionális őssejtek kutatására, de a kutatás csak az őssejtvonalak létrehozása utáni szakaszra terjedhet ki. Egyetértés volt afelől, hogy – a szubszidiaritás elvének18 megfelelően – az EU szintjén az emberi embrionális őssejtekkel kapcsolatos kutatási projekteknek többletértékük van a tagállamok által ezen a területen folytatott tevékenységhez képest. A kutatás területén az EU azzal jelent többletértéket a tagállamok tevékenységéhez képest, hogy olyan, országhatárokon átívelő kutatási együttműködéseket támogat, amelyek esetében a tudományos áttöréshez az egymást kiegészítő ismeretek és pénzügyi források egyfajta kritikus tömegére van szükség. Különösen így van ez az emberi embrionális őssejtek kutatása területén, ahol egy új őssejtterápia klinikai szintű gyakorlati bevezetéséhez több tudományág, számos különböző szakismeret és különféle erőforrások mozgósítása szükséges. Az országhatárokon átívelő kutatási együttműködések emellett segítik a koordinációt is, és csökkentik annak kockázatát, hogy egyazon célból több helyütt egyszerre, tehát feleslegesen kerüljenek előállításra és felhasználásra őssejtvonalak. Egyetértés volt emellett abban is, hogy az emberi embrionális őssejtek kutatása magában hordozza az értékes áttörések lehetőségét az egészségügyi kutatás területén, és hogy a javasolt fékek és ellensúlyok – amelyek megegyeznek a hetedik keretprogramban alkalmazottakkal – megfelelő biztosítékot jelentenek a meglévő szigorú szabályok betartására.
16
A tudomány és az új technológiák etikai kérdéseit vizsgáló európai csoport (EGE) ajánlása a hetedik keretprogram keretében az emberi embrionális őssejtek területét érintő projektek kapcsán lefolytatandó etikai felülvizsgálatról, 22. sz. szakvélemény, 2007. június 20. http://ec.europa.eu/bepa/european-group-ethics/docs/publications/opinion_22_final_follow_up_en.pdf Az EGE egy független, plurális alapokon működő, multidiszciplináris testület, amely a közösségi jog és a közösségi szakpolitikák összefüggésében tanácsokkal szolgál az Európai Bizottság számára a kutatás és az új technológiák etikai vonatkozásaival kapcsolatban. 17 http://ec.europa.eu/public_opinion/archives/ebs/ebs_341_en.pdf 18 Az EUSZ 5. cikke értelmében „[a] szubszidiaritás elvének megfelelően azokon a területeken, amelyek nem tartoznak kizárólagos hatáskörébe, az Unió csak akkor és annyiban jár el, amikor és amennyiben a tervezett intézkedés céljait a tagállamok sem központi, sem regionális vagy helyi szinten nem tudják kielégítően megvalósítani, így azok a tervezett intézkedés terjedelme vagy hatása miatt az Unió szintjén jobban megvalósíthatók.”
6
A „Horizont 2020” keretprogram szabályozási kerete az emberi embrionális őssejtek kutatása területén Az emberi embrionális őssejtek kutatása számára a „Horizont 2020” keretprogram keretében biztosított finanszírozásra szigorú általános és különös jogszabályi rendelkezések vonatkoznak. Akárcsak az utolsó (hetedik) kutatási keretprogram, a „Horizont 2020” keretprogram is külön rendelkezésekben szabályozza az emberi embrionális őssejtek kutatásának közvetlen pénzügyi támogatását. Ezek a rendelkezések a „Horizont 2020” keretprogramot létrehozó rendelet 19. cikkében (II. melléklet) és a Bizottság kapcsolódó nyilatkozatában (III. melléklet) találhatók – ez utóbbit az Európai Unió Tanácsa és az Európai Parlament megállapodásához vezető intézményközi egyeztetések során megfogalmazott felkérés nyomán a Bizottság a jogalkotási aktus elfogadásakor tette. A nyilatkozat szerves része a „Horizont 2020” keretprogramot létrehozó intézkedéscsomagnak, és a jogszabályok gyakorlati végrehajtásához szolgál értelmezésként, figyelemmel arra, hogy az egyes tagállamokban a kutatás területén rendkívül eltérőek az álláspontok, illetőleg eltérő jogi szabályozás és gyakorlat érvényesül. A „Horizont 2020” keretprogramot létrehozó intézkedéscsomag – és ezáltal az emberi embrionális őssejtek kutatásával kapcsolatos összes rendelkezés is – a rendes jogalkotási eljárás keretében, demokratikus módon került elfogadásra a Szerződés rendelkezéseinek maradéktalan tiszteletben tartásával, mindkét társjogalkotó esetében egyértelmű többséggel. A rendeletet az Európai Parlament a 2013. november 21-i plenáris ülésén,19 az Európai Unió Tanácsa pedig a 2013. december 3-i ülésén fogadta el.20 A „Horizont 2020” keretprogram szigorú etikai kerete pontosan megfelel a hetedik keretprogram céljára alapos egyeztetések során kidolgozott rendelkezéseknek (IV. és V. melléklet). Amint azt a „Horizont 2020” keretprogram elfogadásakor a Bizottság által tett nyilatkozat leszögezi, a Bizottság azért javasolta a hetedik keretprogram etikai keretének továbbvitelét, mert „a tapasztalatok alapján felelősségteljes szemléletmód kialakulását eredményezte egy igen ígéretes tudományterületen, és kielégítőnek bizonyult egy olyan kutatási programban, amelyben számos, nagyon eltérő szabályozási hátterű ország kutatói vesznek részt”. A keret a tudomány és az új technológiák etikai kérdéseit vizsgáló európai csoport (EGE) ajánlásán21 alapul, és háromszoros védelmet biztosít: 1. elsőként és mindenekelőtt tiszteletben kell tartani a nemzeti jogszabályokat: az EUprojekteknek meg kell felelniük azon ország jogi szabályozásának, amelyben a kutatást végzik; 2. emellett minden projektet szakmai értékelés keretében ellenőrizni kell, és szigorú etikai felülvizsgálatnak kell alávetni; 3. végül az EU-finanszírozás nem használható fel új őssejtvonalak létrehozására, sem olyan kutatásra, amely embriók elpusztításával jár – akkor sem, ha ez őssejtekhez jutás céljából történik. A „Horizont 2020” keretprogram a társadalmunk előtt álló kihívásokból indul ki, és az Európában és a világ többi részén élő polgárok közös aggályaira igyekszik megoldást keresni. Az egészségügy területén ilyen kérdéskör a rákos megbetegedésekkel, a cukorbetegséggel, az 19
533 igen szavazattal, 29 ellenszavazattal, 22 tartózkodás mellett. 2 tartózkodás mellett. 21 http://ec.europa.eu/bepa/european-group-ethics/docs/publications/opinion_22_final_follow_up_en.pdf 20
7
Alzheimer-kórral és a Parkinson-kórral kapcsolatos kutatás. A kutatási programok végrehajtása keretében a Bizottság nem tesz közzé pályázati felhívásokat kifejezetten az emberi embrionális őssejtek kutatására vonatkozóan, hanem fordítva: a kutatók feladata, hogy – alulról jövő kezdeményezésként – javaslatokat fogalmazzanak meg a felvetődő kérdések kezelésének legjobb módjára. Az EU által támogatott kutatások keretében a projektek foglalkozhatnak különböző sejttípusok összehasonlításával – például az emberi embrionális őssejtek és az indukált pluripotens őssejtek viszonylatában –, tehát a tudományos eredményesség érdekében minden út nyitva áll a kutatók előtt. Az emberi embrionális őssejtvonalak európai nyilvántartása,22 amely az Európai Bizottság támogatásával működik, elősegíti az Európában és a világon másutt meglévő emberi embrionális őssejtek nyomon követését, javítja a kutatók számára az ezekhez való hozzáférést, és segít elkerülni az új őssejtvonalak szükségtelen létrehozását. A „Horizont 2020” keretprogramot létrehozó rendelet 19. cikkének (3) bekezdése szerint „[a] következő kutatási területek nem finanszírozhatók: a humánreprodukciós célú klónozásra irányuló kutatási tevékenység; az emberek génállományának módosítására irányuló olyan kutatási tevékenység, amelynek eredményeképpen ezek a változtatások örökölhetővé válhatnak; [valamint] az emberi embrióknak kizárólag kutatási célból vagy őssejtekhez jutás céljából történő létrehozására irányuló kutatási tevékenység, ideértve a szomatikus sejtek maganyagának átvitelén alapuló eljárást is.” A cikk úgy rendelkezik, hogy ezek a kutatási területek a „Horizont 2020” keretprogram időközi értékelése keretében a tudomány fejlődése tükrében felülvizsgálhatók. A 19. cikk (4) bekezdése kimondja, hogy „[a] felnőtt vagy embrionális emberi őssejteken végzett kutatások az adott tudományos pályázat tartalmának és az érintett tagállamok jogi keretének függvényében finanszírozhatók. Nem finanszírozható olyan kutatási tevékenység, amely minden tagállamban jogellenes. Nem finanszírozható valamely tagállamban olyan tevékenység, amely az adott tagállamban jogellenes.” Az emberi embrionális őssejteken végrehajtani tervezett kutatási projektek pályázatainak elbírálása, a támogatás odaítélése és a finanszírozás folyósítása szigorú szabályok szerint történik. A rendelet 19. cikkében és a nyilatkozatban meghatározott követelmények teljesítése kapcsán több különböző előzetes és utólagos ellenőrzésre is sor kerül. A „Horizont 2020” keretprogram előzetes és utólagos ellenőrzései az emberi embrionális őssejtek kutatása területén Minden olyan pályázatot, amely emberi embrionális őssejteken végrehajtott kutatást irányoz elő, tudományos szempontból nemzetközi szakmai értékelésnek kell alávetni. Ez az értékelés kiterjed annak vizsgálatára, hogy a tudományos célkitűzések teljesítése igényli-e ilyen típusú őssejtek felhasználását. Minden egyes pályázat szigorú etikai felülvizsgálaton23 is átmegy, amely figyelembe veszi az Európai Unió Alapjogi Chartájában és a vonatkozó nemzetközi egyezményekben24 lefektetett elveket, és amelyet a Bizottság által kijelölt független szakértők
22
www.hescreg.eu. A nyilvántartás létrehozásának az volt a célja, hogy a kutatóközösség, a jogalkotók, a szabályozó hatóságok és általában a közvélemény pontosan megismerhesse az emberi pluripotens őssejtek kutatásának mindenkori helyzetét Európában. 23 A tudomány és az új technológiák etikai kérdéseit vizsgáló európai csoport (EGE) 22. sz. szakvéleménye alapján: http://ec.europa.eu/bepa/european-group-ethics/docs/publications/opinion_22_final_follow_up_en.pdf 24 Az Európa Tanács 1997. április 4-én, Oviedóban aláírt egyezménye az emberi jogokról és a biogyógyászatról és annak kiegészítő jegyzőkönyvei, valamint az UNESCO egyetemes nyilatkozata az emberi génállományról és az emberi jogokról.
8
végeznek el. Az etikai felülvizsgálatot végző szakértők által szabott követelmények szerződéses kötelezettséggé válnak, amelyek kötik a projekt résztvevőit. Azok a pályázatok, amelyek mind a tudományos szempontú elbíráláson, mind az etikai felülvizsgálaton megfelelőnek bizonyultak, a Bizottság elé kerülnek döntésre; ennek keretében minden egyes projektet külön-külön jóvá kell hagynia a kutatás elvégzésének helye szerinti tagállamnak annak érdekében, hogy biztosan megfeleljen az adott ország jogszabályi előírásainak. A projektek finanszírozását az összes tagállam és a keretprogramhoz társult összes ország képviselőiből álló programbizottság hagyja jóvá a vizsgálóbizottsági eljárással. Csak ezt követően kerülhet sor az egyértelmű etikai rendelkezéseket és beszámolási kötelezettségeket is tartalmazó szerződések megkötésére. Amellett, hogy a projektek végrehajtását folyamatosan nyomon követi, a Bizottság egyes kiválasztott projektek esetében külső független szakértők segítségével etikai ellenőrzéseket is tart, és ennek keretében ellenőrzi, hogy a kutatás lefolytatása során betartják-e az etikai felülvizsgálat során szabott követelményeket. Egy, a hetedik keretprogram keretében végrehajtott etikai audit esetében a független külső szakértőkből álló ellenőrző bizottság megállapította, hogy a megvizsgált hat olyan projekt, amely emberi embrionális őssejtek felhasználását is magában foglalta, maradéktalanul teljesítette valamennyi etikai és jogszabályi követelményt, és megfelelt mind a szerződésben foglalt feltételeknek, mind pedig a hetedik keretprogramot létrehozó jogi aktusok rendelkezéseinek. Arra az esetre, ha egy projektről bebizonyosodna, hogy nem tartja tiszteletben az elfogadott etikai elveket és az emberi embrionális őssejtek felhasználásával végzett kutatásra irányadó követelményeket, minden eszköz megvan a projekt leállítására és a megfelelő szankciók kiszabására. A hetedik keretprogram esetében nem derült fény olyan esetre, amikor az emberi embrionális őssejteken végrehajtott kutatási projektek bármelyike ne teljesítette volna az irányadó követelményeket. A Bizottság a korábbi keretprogramokban szigorúan eleget tett vállalásának és szorosan nyomon követte a szóban forgó elvek érvényesülését, továbbá rendszeresen tájékoztatta a programbizottságot a program végrehajtásának általános előrehaladásáról. Ugyanezt a nyomonkövetési és ellenőrzési mechanizmust fogja alkalmazni a „Horizont 2020” keretprogram esetében is. A hetedik keretprogram egészségüggyel foglalkozó részében az EU 27 olyan kutatási együttműködést finanszírozott, amely emberi embrionális őssejteken végrehajtott kutatást tartalmazott; a legutóbbi ilyen projekt már az indukált pluripotens őssejtekkel kapcsolatban is végzett munkát. Az Európai Kutatási Tanács által támogatott projektek közül 10, a Marie Curie-cselekvések közül 24 ugyancsak tartalmazott emberi embrionális őssejteken végrehajtott kutatást.25 Az EU kutatási programjai egyetlenegy esetben sem nyújtottak támogatást új emberi embrionális őssejtvonalak létrehozásához. A Bizottság nyílt és átlátható módon törekszik a felelősségteljes kutatás ügyének előmozdítására, és erről tájékoztatással szolgál a polgárok és a kutatók számára. A Bizottság ösztönzi a projekteket arra is, hogy – adataiknak a CORDIS internetes honlapon történő megadása mellett – saját internetes oldalakat tartsanak fenn, továbbá a Bizottság támogatásával működik egy EuroStemCell elnevezésű internetes honlap26, amely megbízható, független információkkal és a gyakorlatban már kipróbált oktatóanyagokkal szolgál az őssejtekkel és társadalmi hatásaikkal kapcsolatban.
25 26
A projektek valamennyi adata megtalálható a CORDIS internetes honlapon: http://cordis.europa.eu/ http://www.eurostemcell.org/
9
2.3. Fejlesztési együttműködés 2.3.1. Az anyák és a gyermekek egészségének védelme a fejlődő országokban 2010-ben 287 000 nő halt bele világszerte terhességi vagy szülési komplikációkba. Ezek a halálesetek szinte kivétel nélkül (99%) a fejlődő országokban fordulnak elő, és aránytalanul sújtják a népesség szegény és leginkább sérülékeny részét. Az anyák egészségét védő módszerek egyúttal csecsemőik egészségét is védik. Például az újszülött csecsemők elhalálozását leggyakrabban okozó koraszülések aránya hatékonyan csökkenthető a családtervezéshez való hozzáférés javításával, valamint a nők és különösen a serdülő lányok egészségének színvonalas védelmével. Ezért mind az anyák, mind a csecsemők életének megmentéséhez elengedhetetlen a szülés előtt, közben és után nyújtott szakszerű ellátás, amelynek előfeltétele az olyan átfogó egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés, amelyek az ellátás minden szakaszára kiterjednek, és egyaránt magukban foglalják a szexuális és a reproduktív egészségvédelmet, valamint az anyákat, az újszülötteket és a gyermekeket megcélzó egészségvédelmi szolgáltatásokat. Az anyai halandóság egyik oka a nem biztonságos körülmények között végzett abortusz, ennek tulajdonítható az anyai halandóság eseteinek 13%-a. Ez évi 47 000 halálesetet jelent, szinte kizárólag a fejlődő országokban. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a nem kívánt terhességek és a terhességmegszakítások visszaszorításának leghatékonyabb módja a családtervezéshez való hozzáférés biztosítása és a fogamzásgátlók hatékony használata.27 Az abortuszok száma tehát mérsékelhető. A törvény a világ szinte összes országában28 megengedi a terhességmegszakítást, ha a nő életének megmentéséről van szó, valamint az országok többségében az abortusz a nő fizikai és/vagy mentális egészségének megőrzése céljából is megengedett. 2.3.2. Az uniós tagállamok hatásköre és tevékenysége Az uniós tagállamok között az anyák és a gyermekek egészségének védelme terén megvalósuló fejlesztési együttműködés kereteit a millenniumi fejlesztési célok és a nemzetközi népesedési és fejlesztési konferencia cselekvési programja határozza meg. A nemzetközi népesedési és fejlesztési konferencia cselekvési programja Az 1994-ben Kairóban megtartott nemzetközi népesedési és fejlesztési konferencián (ICPD) 179 ország – köztük a 28 EU-tagállam – elfogadott egy cselekvési programot29, amely a nők egyenlőségét és szerepük erősítését globális prioritásként határozza meg egyrészt az egyetemes emberi jogokra hivatkozva, másrészt abból a megfontolásból, hogy ez nélkülözhetetlen a szegénység felszámolásához. A nők reproduktív egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférése és reproduktív jogainak elismerése elengedhetetlen a nők szerepének erősítéséhez, valamint hozzájárul a fenntartható fejlődéshez. A program szerint intézkedéseket kell hozni a családtervezési, a szexuális és a reproduktív egészségügyi szolgáltatásokhoz való egyetemes hozzáférés és a reproduktív jogok 27
WHO (2012): Safe abortion: technical and policy guidance for health systems (Biztonságos abortusz: technikai és politikai iránymutatás az egészségügyi rendszerek részére); 87., 90. o. 28 Csupán hat ország tiltja az abortuszt minden körülmények között. Forrás: ENSZ: World Abortion Policies 2013 (Abortuszpolitika világszerte, 2013); www.unpopulation.org 29 UNFPA (1995): Nemzetközi népesedési és fejlesztési konferencia (ICPD) – A/CONF.171/13/Rev.1 cselekvési program.
10
egyetemes elismerése érdekében. A program komoly közegészségügyi problémaként azonosítja többek között a nem biztonságos körülmények között végzett abortuszt, és arra szólít fel, hogy a nem kívánt terhességek megelőzését a legnagyobb prioritásként kell kezelni. A terhességmegszakítás semmilyen esetben sem népszerűsíthető a családtervezés módjaként. Az abortusszal kapcsolatos ellátást az egyes országok jogi szabályozása szerint kell biztosítani. Az ICPD aláhúzza, hogy az abortuszt biztonságos körülmények között kell végezni mindenütt, ahol az nem törvényellenes. A részt vevő országok 1994 óta ötévente összeülnek e kötelezettségvállalások megerősítése és a cselekvési program végrehajtásában elért eredmények felülvizsgálata érdekében. Az ICPD első ilyen, 1999-ben tartott áttekintő konferenciáján kidolgozott referenciaértékek később a millenniumi fejlesztési célok meghatározásának alapjául szolgáltak. Millenniumi fejlesztési célok 2000-ben 189 állam – köztük a 28 EU-tagország – állam- és kormányfői az ENSZ Közgyűlése keretében elfogadták a millenniumi nyilatkozatot, amely nyolc úgynevezett millenniumi fejlesztési célt jelölt ki. Ezek ambiciózus célkitűzéseket fogalmaztak meg többek között az anyák és a gyermekek halandóságának 2015-ig történő csökkentése tekintetében is. A 4. millenniumi fejlesztési cél az öt év alatti gyermekek halandóságának kétharmaddal történő csökkentése. Az 5. millenniumi fejlesztési cél arra irányul, hogy az anyák körében 1990 és 2015 között háromnegyedével csökkenjen a halandóság, valamint hogy az anyák egyetemesen hozzáférjenek a reproduktív egészségügyi szolgáltatásokhoz. A millenniumi fejlesztési célok azóta a globális fejlesztéspolitika mércéjévé váltak, és a nemzetközi közösségben eddig példátlan mértékben irányították rá a figyelmet az emberi jólét, a humán fejlődés és a szegénység kérdésére. Az ENSZ jelenleg egy strukturált folyamatot koordinál azzal a céllal, hogy meghatározza a 2015 utáni időszak fejlesztési keretét, amikor a jelenlegi millenniumi fejlesztési célok már nem lesznek érvényben. 2.3.3. Az uniós hatáskör és az uniós szinten végrehajtott tevékenységek Az alapszerződések fejlesztési együttműködésre vonatkozó rendelkezései Az EU fejlesztési együttműködési politikájának fő célja a szegénység mérséklése, majd felszámolása30, az emberi méltóság maradéktalan tiszteletben tartása mellett. Ennek jegyében, a mélyszegénység és az éhezés visszaszorítása, a lakosság jólétének az anyai és a gyermekhalandóság csökkentésével történő fokozása, valamint az AIDS, a malária és más betegségek elleni küzdelem érdekében az EU szilárdan elkötelezte magát a millenniumi fejlesztési célok megvalósítása mellett. Az EU változtatási programban felvázolt új fejlesztéspolitikája31 megszilárdítja az emberközpontú megközelítést azáltal, hogy a fejlesztéspolitika fontos céljává teszi az emberi jogok (demokrácia és jogállamiság) érvényesítését és a humán fejlődést szolgáló inkluzív és fenntartható növekedést. Az uniós fejlesztési együttműködési intézkedések elfogadása nem sértheti a fejlesztési együttműködés területén a tagállamok által folytatott tevékenységet. Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 4. cikkének (4) bekezdése szerint a fejlesztési együttműködés területén párhuzamos hatáskör érvényesül: „A fejlesztési együttműködés és a humanitárius segítségnyújtás területén az Unió hatáskörrel rendelkezik egyes intézkedések 30 31
EUMSZ, 208. cikk. 2012. május 14-i tanácsi következtetések: Változtatási program: az EU fejlesztéspolitikájának hathatósabbá tétele.
11
megtételére és közös politika folytatására; e hatáskör gyakorlása azonban nem akadályozhatja meg a tagállamokat saját hatásköreik gyakorlásában.” Az uniós fejlesztési együttműködési intézkedések jogalapja az EUMSZ 208–211. cikke. Az EUMSZ 208. cikkének (2) bekezdése kimondja, hogy „[a]z Unió és a tagállamok teljesítik azokat a kötelezettségeket és figyelembe veszik azokat a célkitűzéseket, amelyeket az Egyesült Nemzetek Szervezete és a hatáskörrel rendelkező egyéb nemzetközi szervezetek keretében fogadtak el.” Az uniós szintű cselekvés hozzáadott értéke az EU globális helyszíni jelenlétéből, széles körű szakértelméből, nemzetek feletti jellegéből, a koordináció előmozdítójaként játszott szerepéből és potenciális méretgazdaságosságból adódik. A tagállamok, az Európai Bizottság, a Parlament és a Tanács által 2005-ben elfogadott „európai konszenzus”32 felsorolja a fejlesztési programok tagállami és uniós szintű végrehajtása tekintetében irányadó közös értékeket, célokat, elveket és kötelezettségvállalásokat: a szegénység csökkentése, az emberi jogok tiszteletben tartása, a demokrácia, az alapvető szabadságok és a jogállamiság, a jó kormányzás, a nemek közötti egyenlőség, a szolidaritás, a társadalmi igazságosság és a hatékony többoldalú fellépés. A fejlesztési együttműködés fő uniós finanszírozási eszközei A fejlesztési együttműködés két fő uniós finanszírozási eszköze az Európai Fejlesztési Alap (EFA)33 és a Fejlesztési Együttműködési Eszköz (DCI)34. Az EFA támogatást biztosít az afrikai, karibi és csendes-óceáni országokkal való együttműködéshez, külön hangsúlyt helyezve a gazdasági, társadalmi és humán fejlődésre, valamint a regionális együttműködésre és integrációra. Az EFA forrásait – amelyekhez a tagállamok közvetlenül hozzájárulnak – a Bizottság kezeli. Ezzel szemben a DCI kétoldalú támogatást nyújt olyan fejlődő országoknak, amelyek nem tartoznak az EFA hatálya alá, továbbá minden partnerországnak tematikus támogatást biztosít bizonyos kiemelt témákban, például az emberi jogok, a demokrácia, a jó kormányzás, valamint az inkluzív és fenntartható növekedés területén. A 2014–2020-as időszakot felölelő tizenegyedik EFA költségvetése 30,5 milliárd EUR, míg a DCI részére az EU költségvetése 19,7 milliárd EUR-t irányoz elő a 2014–2020-as időszakra. Mielőtt a 2014–2020-as időszakra szóló új finanszírozási eszközökre javaslatot tett volna, a Bizottság – a hatásvizsgálaton és a különböző értékelések, ellenőrzések és időközi jelentések belső elemzésén túlmenően – 2010. november 26. és 2011. január 31. között nyilvános konzultációt tartott az EU külső tevékenységének jövőbeli finanszírozásáról. E folyamat alapját egy online kérdőív képezte, amelyet a „Milyen pénzügyi eszközökkel történjék az EU külső fellépéseinek finanszírozása 2013 után?” című háttérdokumentum kísért.35 Jogalkotási javaslatát a Bizottság 2011 decemberében terjesztette elő. A javaslat a fejlesztéspolitika valamennyi szempontját figyelembe vette, beleértve a fejlődő országoknak a fejlesztési politikára vonatkozó európai konszenzusban (2005) és a változtatási programban szereplő elvek alapján uniós szinten nyújtott támogatás hozzáadott értékét is. 32
A Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői, az Európai Parlament és a Bizottság által elfogadott együttes nyilatkozat az Európai Unió fejlesztési politikájáról: „Az európai konszenzus” (2006/C 46/01), HL C 46., 2006.2.24., 1. o. 33 A Tanács 2007. május 14-i 617/2007/EK rendelete az AKCS–EK partnerségi megállapodás alapján létrehozott 10. Európai Fejlesztési Alap végrehajtásáról, HL L 152., 2007.6.13., 1. o. 34 233/2014/EU rendelet. 35 http://ec.europa.eu/europeaid/how/public-consultations/5240_en.htm
12
A DCI-rendeletet a társjogalkotók 2014. március 11-én fogadták el az EUMSZ 209. cikke alapján: „A fejlesztési együttműködési politika végrehajtására vonatkozó intézkedéseket rendes jogalkotási eljárás keretében az Európai Parlament és a Tanács fogadja el; ezek az intézkedések a fejlődő országokkal folytatandó többéves együttműködési programok vagy egy adott tárgykörre vonatkozó programok formáját ölthetik.” A demokratikus folyamat során bebizonyosodott, hogy a fejlesztéspolitika prioritásait és célkitűzéseit – a Bizottság által javasolt kiemelt témakörök vonatkozásában folytatott együttműködést is beleértve – mind az Európai Parlament, mind a Tanács egyértelmű többséggel támogatja (az Európai Parlament 2013. december 6-án tartott plenáris ülésén, az Európai Unió Tanácsa pedig 2014. március 11-i ülésén fogadta el a rendeletet). Az EU fejlesztési finanszírozásának prioritásai az egészségügyi ágazatban, ideértve a szexuális és a reproduktív egészségügyet és jogokat is 2. cikkében a DCI-rendelet úgy fogalmaz, hogy a fejlesztési együttműködés elsődleges célja – a millenniumi fejlesztési céloknak megfelelően – továbbra is a szegénység elleni küzdelem. Ebbe beletartozik az ICPD cselekvési programja maradéktalan és hatékony végrehajtásának előmozdítása, ahogyan az a rendelet I. és II. mellékletében szerepel.36 A DCI-rendelet értelmében az európai uniós finanszírozás prioritásait földrajzi és tematikus többéves indikatív programok tükrözik, amelyek az Európai Parlamenttel folytatott stratégiai párbeszéd tárgyát képezik. A 2014 első negyedévében lefolytatott stratégiai párbeszéd során a Parlament kérte, hogy a többéves indikatív programok nagyobb figyelmet szenteljenek a nők jogainak és a nemek közötti egyenlőségnek. A stratégiai párbeszéd eredményeként jelenleg folyik e változtatások átvezetése a többéves indikatív programokba. Az európai uniós finanszírozás prioritásai a partnerországok kormányaival közösen kerülnek meghatározásra. Az egészségügy területén az európai uniós finanszírozás tehát főképpen a partnerországok egészségügyi rendszereinek megszilárdítására irányul azzal a céllal, hogy ezek az országok átfogó körben legyenek képesek egyetemes hozzáférést nyújtani minőségi egészségügyi szolgáltatásokhoz. Az uniós fellépés a fogadó országok hatóságai által meghatározott nemzeti egészségvédelmi terveken alapul. Mindaddig, amíg ezek az egészségügyi rendszerek tiszteletben tartják az emberi jogokat és a nemzetközi követelményeket, valamennyi partnerországunk szuverén joga annak eldöntése, hogy állampolgárainak milyen szolgáltatásokat kínál és miként. Az EU szerepe abban áll, hogy támogassa az említett országok olyan, hatékony rendszerek kifejlesztésére irányuló erőfeszítéseit, amelyek segítségével az átfogó ellátás minden szakaszában hatékonyan nyújthatók egészségügyi szolgáltatások. Az európai uniós finanszírozással támogatható az egészségügyi létesítmények építése és helyreállítása, az egészségügyi személyzet képzése, a felszerelések, alapvető gyógyszerek és készletek beszerzése, valamint a technikai segítség és politikai tanácsadás nyújtása a kormányoknak nemzeti egészségügyi stratégiájuk megszilárdítására. Az ilyen finanszírozás elsősorban a partnerországok állami költségvetésének támogatásán keresztül történik azért, hogy fokozható legyen az érintett országok szerepvállalása és a programok fenntarthatósága. Ez a „költségvetési támogatásnak” nevezett támogatási mód az ágazati politikák és reformok támogatására összpontosul a kormányzás és a lakossági szolgáltatásnyújtás színvonalának javítása érdekében, és az adott kormánnyal folytatott politikai párbeszéd és a teljesítendő mutatók meghatározásával konkrét és mérhető eredményekhez vezet. A 2002–2010-es időszakban az EU 5 milliárd EUR-t különített el a partnerországok költségvetésének 36
233/2014/EU rendelet.
13
támogatására, valamint további 1,3 milliárd EUR-t kifejezetten a partnerországok egészségügyi költségvetése és kormányzati programjai részére. 37 Az uniós finanszírozás célba juttatásának másik fontos csatornáját az egészségügyi ágazatban és a globális egészségügyi kezdeményezésekben – például az AIDS, a tuberkulózis és a malária elleni küzdelmet célzó globális alapban, valamint az Oltóanyag- és Védőoltási Világszövetségben (GAVI) – tevékeny szerepet játszó ENSZ-ügynökségek jelentik. A 2002–2010-es időszakban az EU e kedvezményezettek részére 1 milliárd EUR összeget különített el. Az európai uniós finanszírozás civil szervezetek finanszírozására is felhasználható, főleg olyan esetekben, amikor marginalizált vagy nehezen elérhető lakosság alapvető egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférését kell javítani, különösen vészhelyzetek és konfliktusok esetén, vagyis olyan helyzetekben, amikor a kormányok maguktól nem képesek vagy nem hajlandók hathatós intézkedéseket hozni. A civil szervezeteknek folyósított finanszírozás oroszlánrésze azonban érdekvédelmi képességeik fejlesztésére és a politikai döntéshozatalhoz és a reformok figyelemmel kíséréséhez való hozzájárulásban, valamint a kormányok elszámoltatásában betöltött szerepük megerősítésére irányul. A 2002–2010-es időszakban az EU 1,3 milliárd EUR összeget különített el az egészségügyi ágazatban tevékenységet folytató civil szervezetek számára. Abból a 3,2 milliárd EUR összegű fejlesztési keretből, amelyet az EU a 2008 és 2012 közötti ötéves időszakban a partnerországok egészségügyi ágazatára költött, a G8-ak által elfogadott módszertan szerint mérve mintegy 1,5 milliárd EUR segítette az anyák, az újszülöttek és a gyermekek ellátását. Ezen belül 87 millió EUR jutott a reproduktív egészségügy számára, 17 millió EUR a családtervezés területére, és 95 millió EUR a szexuális úton terjedő betegségek megfékezésére. Az AIDS, a tuberkulózis és a malária elleni küzdelmet célzó globális alapnak juttatott hozzájárulások további 503 millió EUR-t tettek ki. Az ICPD cselekvési programja és a millenniumi fejlesztési célok összehangolása A fejlesztésre fordított uniós finanszírozás szorosan illeszkedik az ICPD cselekvési programjában és a millenniumi fejlesztési célokban vállalt célkitűzésekhez és nemzetközi kötelezettségvállalásokhoz. Noha elfogadásukkor az EU nem volt e mértékadó nemzetközi megállapodások aláíró fele, a bennük megfogalmazott célok és kötelezettségvállalások a későbbiekben az uniós fejlesztési együttműködés kereteit meghatározó EU-jog részévé váltak, és egyértelműen utal rájuk a fejlesztési politikára vonatkozó európai konszenzus, illetve hivatkoznak rájuk az Európai Uniónak a globális egészségügy terén betöltött szerepéről szóló tanácsi következtetések38, a 2015 utáni időszakra vonatkozó átfogó keretről szóló tanácsi következtetések39 csakúgy, mint a 2007–2013-as és a 2014–2020-as időszakra szóló DCIrendeletek. Az Európai Parlament több állásfoglalást40 is elfogadott a millenniumi fejlesztési célok és az ICPD támogatására, és kérte „az EU-t, hogy határozottan vegye védelmébe az elérhető legmagasabb egészségvédelmi szinthez való jogot, beleértve a szexuális és reproduktív
37
http://ec.europa.eu/europeaid/how/evaluation/evaluation_reports/2012/1308_docs_en.htm, II. melléklet. A Tanács 2010. május 10-i következtetései az Európai Uniónak a globális egészségügy terén betöltött szerepéről. 39 A Tanács 2013. június 25-i következtetései a 2015 utáni időszakra vonatkozó átfogó keretről. 40 Az Európai Parlament 2012. október 23-i (2012/2002(INI)), 2013. március 12-i (2012/2222(INI)) és 2013. december 11-i (2013/2057(INL)) állásfoglalása. 38
14
egészséget és jogokat, a HIV/AIDS integrálását, többek között az önkéntes családtervezés biztosítását, a biztonságos terhességmegszakítást és a fogamzásgátlást is”.41 Az európai uniós fejlesztési támogatás – az ICPD elveivel maradéktalan összhangban – nem támogatja a terhességmegszakítás családtervezési módszerként való alkalmazását, hanem azt kívánja elérni, hogy kibővített és színvonalasabb családtervezési szolgáltatások biztosítása révén csökkenjen az abortuszhoz folyamodó nők száma, valamint hogy prioritást kapjon a nem kívánt terhességek megelőzése, és ezáltal megszűnjék a terhességmegszakítás iránti igény. Az európai uniós finanszírozás a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű nők, a serdülő lányok, az egyedülálló nők, a menekültek, a lakóhelyüket megváltoztatni kényszerülő nők, a HIV-vel élő nők és a nemi erőszak áldozatainak igényeit helyezi előtérbe. Az európai uniós fejlesztési alapok felhasználásának ellenőrzése Az EU szerződéskötési feltételei42 szigorúan előírják annak biztosítását, hogy az uniós fejlesztési támogatással finanszírozott valamennyi beavatkozás tiszteletben tartsa a beavatkozás helye szerinti ország jogszabályait. Valamennyi EU-támogatásban részesülő kedvezményezettnek és személyzetének tiszteletben kell tartania az emberi jogokat. Az európai uniós források szándékolt célokra való felhasználását különféle ellenőrző tevékenységek, valamint a projektciklus-menedzsment minden egyes szakaszába beépített fékek és ellensúlyok biztosítják. A Bizottság külső szakértők által, nemzetközileg elfogadott kritériumok alapján végzett független értékelések segítségével nyomon követi a projektek és a programok eredményességét. 2013-ban az ún. eredményorientált monitoring keretében több mint 1600 folyamatban lévő, illetve lezárt projekt és program vizsgálatára került sor minden olyan ágazatban, amelyben az EU támogatást nyújt.43 E projektek közül 64 érintette az egészségügyi ágazatot, 22 pedig a népességpolitikát/programokat és a reproduktív egészséget. Az említett két ágazatban áttekintett projektek 81%-a „nagyon jó” vagy „jó” minősítést kapott (összehasonlításképpen az uniós együttműködés teljes egészében ez az arány átlagosan 75% volt). A Bizottság külön figyelmet szentel azoknak a projekteknek, amelyek esetében komoly problémákra derül fény. Az ilyen „helyszíni” független monitoring kiegészíti a Bizottság szolgálatai által végzett belső ellenőrzést. A projekt-, illetve programszintű értékeléseken túlmenően a független szakértők által végzett stratégiai értékelések fontos visszacsatolást adnak az elért hatásokról és eredményekről. Ez történt 2012-ben az Európai Bizottság által az egészségügyi ágazatnak nyújtott támogatás értékelésekor is: az értékelés megállapította, hogy a támogatások összhangban álltak az EU fejlesztési politikájával, és a szegénység mérséklését helyezték középpontba.44 Az értékelés szerint az uniós támogatás jelentős mértékben hozzájárult az egészségügyi szolgáltatások minőségének javulásához, valamint megerősítette az átláthatósággal és az elszámoltathatósággal összefüggő intézményi és eljárási rendszereket a programok végrehajtása szerinti országokban.
41
Az Európai Parlament 2013. június 13-i állásfoglalása a millenniumi fejlesztési célokról – a 2015 utáni keret kialakítása (2012/2289(INI)). 42 PRAG 2014: Beszerzések és támogatások az Európai Unió külső tevékenységében; lásd a 2.3.3., a 2.3.4. és a 2.4.14. fejezetet, valamint az e3h2. mellékletet: http://ec.europa.eu/europeaid/prag 43 Európai Bizottság: 2014. évi jelentés az Európai Unió fejlesztéspolitikájáról és külső támogatási politikájáról, valamint ezek 2013. évi végrehajtásáról (a jelentés a következő internetcímen lesz olvasható: http://ec.europa.eu/europeaid/multimedia/publications/index_en.htm) 44 http://ec.europa.eu/europeaid/how/evaluation/evaluation_reports/2012/1308_docs_en.htm
15
Az Európai Számvevőszék évente áttekinti az uniós fejlesztési támogatások kezelését. Az EFA-ról nemrégiben közzétett jelentésében a Számvevőszék megállapítja, hogy az uniós küldöttségeknek jó áttekintésük volt a projektek operatív megvalósításáról, elsősorban a monitoringlátogatásoknak köszönhetően.45 Az értékelések és az auditok eredményei figyelembevételre kerültek a 2014–2020-as pénzügyi keret új pénzügyi eszközeinek meghatározásakor, a DCI-t is beleértve. A monitoringok és az értékelések, a pénzügyi ellenőrzések és a vizsgálatok biztosítják a külső támogatási műveletek jog- és szabályszerűségét. Az uniós támogatás azon kedvezményezettjei esetében, amelyek hamis nyilatkozatot tettek, illetve súlyos hibát, szabálytalanságot vagy csalást követtek el, a támogatások felfüggesztésre kerülnek, továbbá ezek a kedvezményezettek kizárhatók a további uniós finanszírozásból, és pénzbírsággal is sújthatók. 3. AZ EURÓPAI POLGÁRI INDÍTVÁNYOK ÉRTÉKELÉSE
KEZDEMÉNYEZÉSBEN
FOGLALT
3.1. Általános észrevételek Ahogyan azt e közlemény bevezetőjében már bemutattuk, az „Egy közülünk” című európai polgári kezdeményezés célja az, hogy az emberi méltóság és a személyi sérthetetlenség tiszteletben tartása jegyében az EU megtiltson minden olyan tevékenységet és megszüntesse a finanszírozását minden olyan tevékenységnek, amelyben „feltételezhetően emberi embriók megsemmisítése történik”, és ez „különösen a kutatás, a fejlesztési támogatás es a közegészségügy területeit érinti”. Ennek érdekében a kezdeményezők javaslatokat fogalmaznak meg a költségvetési rendelet, a „Horizont 2020” keretprogramot létrehozó rendelet és a Fejlesztési Együttműködési Finanszírozási Eszközt létrehozó rendelet módosítására. A kérelmet a Bizottság alaposan megvizsgálta. Ami a szóban forgó tevékenységek európai uniós finanszírozásának megszüntetésére és a költségvetési rendelet módosítására vonatkozó kérelmet illeti, a Bizottság rá kíván mutatni arra, hogy a költségvetési rendelet 87. cikke értelmében az EU összes kiadásának összhangban kell lennie az EU alapszerződéseivel és az Alapjogi Chartával. Az EU költségvetési rendelete tehát már most is biztosítja, hogy az EU összes kiadása – és a kutatás, a fejlesztési együttműködés és a népegészségügy területein eszközölt kiadások is ide tartoznak – tiszteletben tartsa az emberi méltóságot, az élethez való jogot és a személyi sérthetetlenséghez való jogot. Másfelől a költségvetési rendelet az EU költségvetésének megállapításával és végrehajtásával összefüggő általános pénzügyi szabályokat tartalmazza, és nem célja egy-egy konkrét szakpolitikai terület szabályozása. 3.2. Az emberi embrionális őssejtek kutatása Az Európai Bizottság alaposan megvizsgálta az európai polgári kezdeményezésben foglalt indítványok közül azt is, amely olyan jogszabályok bevezetését szorgalmazza, amelyek megtiltják miden olyan kutatási tevékenység európai uniós finanszírozását, amelynek során „emberi embriókat semmisítenek meg, beleértve az őssejt beszerzésre irányuló ilyen 45
Európai Számvevőszék: Éves jelentés a nyolcadik, kilencedik és tízedik Európai Fejlesztési Alapból (EFA) finanszírozott tevékenységekről (2013/C 331/02).
16
tevékenységeket is, [valamint a] bármely fázisban lévő emberi embrionális őssejteket felhasználó kutatásokat.” Ahogyan azt a fentiekben bemutattuk, az EU jelenlegi keretprogramja részletesen szabályozza az emberi embrionális őssejtek kutatásának európai uniós támogatását. Ezt a szabályozást az EU társjogalkotói, azaz az Európai Parlament és a Tanács nemrégiben, 2013 decemberében fogadták el a rendes jogalkotási eljárás keretében, az EUMSZ 182. cikkének maradéktalan tiszteletben tartásával. A „Horizont 2020” keretprogram keretében nyújtott finanszírozásra vonatkozó rendelkezések elfogadása az összes körülményt – így az etikai megfontolásokat, az EU-szintű támogatás többletértékét és mindenfajta őssejtkutatás potenciális egészségügyi hatásait – figyelembe véve történt. A „Horizont 2020” keretprogramnak az emberi embrionális őssejtek kutatására vonatkozó rendelkezései gondos mérlegelés eredményeként születtek, és együttesen „háromszoros védelmet” biztosítanak: 1. elsőként és mindenekelőtt tiszteletben kell tartani a nemzeti jogszabályokat: az EUprojekteknek meg kell felelniük azon ország jogi szabályozásának, amelyben a kutatást végzik; 2. emellett minden projektet szakmai értékelés keretében ellenőrizni kell, és szigorú etikai felülvizsgálatnak kell alávetni; 3. végül az EU-finanszírozás nem használható fel új őssejtvonalak létrehozására, sem olyan kutatásra, amely embriók elpusztításával jár – akkor sem, ha ez őssejtekhez jutás céljából történik. A szabályozás több kifejezett kivételt és feltételt tartalmaz, szigorú előzetes ellenőrzésekről (tudományos értékelés, etikai felülvizsgálat) rendelkezik, további projektszintű, a tagállamok részvételével zajló döntéshozatali lépéseket iktat be, szerződéses kötelezettségeket és részletes beszámolási kötelezettségeket rögzít, és utólagos ellenőrzéseket is előír. (A 19. cikk és a Bizottság nyilatkozatának teljes szövegét lásd a II. és a III. mellékletben.) A rendszer ellenőrzése során bebizonyosodott, hogy a megalkotott szabályozás jól működik, és megfelel a legmagasabb szintű etikai követelményeknek. Megemlítendő még, hogy a Bizottság sohasem ír ki pályázatokat kifejezetten az emberi embrionális őssejtek kutatására. A Bizottság álláspontja szerint a „Horizont 2020” keretprogramnak az emberi embrionális őssejtek kutatására vonatkozó rendelkezései teljes mértékben összhangban vannak az EU alapszerződéseivel és az Európai Unió Alapjogi Chartájával.46 Ezek a rendelkezések a Bizottság megítélése szerint a szervezők fontos kérései közül már többet kezelnek, köztük azt is, hogy az EU ne finanszírozza emberi embriók megsemmisítését, és hogy megfelelő ellenőrzések legyenek érvényben. A Bizottság ugyanakkor úgy ítéli meg, hogy nem teljesítheti a szervezők azon kérését, hogy az EU egyáltalán ne finanszírozza az emberi embrionális őssejtvonalak létrehozását követő kutatási szakaszokat. Ennek az az oka, hogy a Bizottság a javaslatát mindenfajta őssejtkutatás vonatkozásában az etikai megfontolásokat, a potenciális egészségügyi hatásokat és az EU-szintű támogatás többletértékét figyelembe véve 46
A „Horizont 2020” keretprogramot létrehozó rendelet 19. cikkének (1) bekezdése a következő rendelkezést tartalmazza: „A Horizont 2020 keretében végrehajtott kutatási és innovációs tevékenységeknek összhangban kell állniuk az etikai alapelvekkel és a vonatkozó nemzeti, uniós és nemzetközi szabályozással, beleértve az Európai Unió Alapjogi Chartáját, valamint az emberi jogok európai egyezményét és annak kiegészítő jegyzőkönyveit is.”
17
fogalmazta meg. Ezt a javaslatot a társjogalkotók (az Európai Parlament és a Tanács) az intézményközi egyeztetések keretében demokratikus úton elért megállapodásuk alapján fogadták el. 3.3. Fejlesztési együttműködés Az Európai Bizottság alaposan megvizsgálta a polgári kezdeményezés olyan jogszabályok bevezetésére vonatkozó kérését, amelyek megtiltják minden olyan kutatási tevékenység potenciális EU-finanszírozását, amelynek során ténylegesen vagy feltételezhetően emberi embriókat semmisítenek meg, vagyis kifejezett tilalmat rendelnek el az abortusz fejlesztési támogatások révén bármilyen formában történő közvetlen vagy közvetett finanszírozására vonatkozóan. A polgári kezdeményezés alapvető célja terhességmegszakítások számának visszaszorítása.
a
fejlődő
országokban
végzett
Azokban a fejlődő partnerországokban, amelyekben az EU támogatást biztosít az egészségügyi ágazatnak, a támogatás vagy azáltal hivatott segíteni az egészségügyi rendszert, hogy az ellátás minden szakaszában, integrált keretek között támogatja a szexuális és a reproduktív egészségvédelmet, illetve az anyák, az újszülöttek és a gyermekek egészségének védelmét biztosító szolgáltatásokat, vagy pedig olyan költségvetési támogatás nyújtásával, amely arra irányul, hogy az adott országban javuljon a nemzeti egészségügyi szolgáltatásnyújtás minősége. A támogatás lényegénél fogva közvetlenül vagy közvetetten emelni fogja az ellátás színvonalát a partnerországok által kínált egészségügyi szolgáltatások teljes spektrumában, függetlenül attól, hogy a szolgáltatások magukban foglalják-e az anyák életének megmentését célzó abortusszal összefüggő szolgáltatásokat. Ez az átfogó európai uniós támogatás jelentős mértékben hozzájárul a terhességmegszakítások számának csökkentéséhez, mivel fokozza a biztonságos és minőségi szolgáltatásokhoz való hozzáférést, egyaránt beleértve ebbe a színvonalas családtervezést, a fogamzásgátló módszerek széles skáláját, a sürgősségi fogamzásgátlást és az átfogó szexuális oktatást. Noha az európai uniós fejlesztési együttműködés célja az, hogy minden polgár részére egyetemes és méltányos hozzáférést biztosítson a minőségi ellátáshoz, az EU teljes mértékben tiszteletben tartja a partnerországok szuverén döntéseit a nyújtott egészségügyi szolgáltatások köréről, illetve nyújtásuk módjáról mindaddig, amíg azok összhangban vannak az elfogadott emberi jogi elvekkel. A Bizottság tehát nem tartja előnyösnek a támogatások meghatározott szolgáltatások részére történő elkülönítését, mert az megnehezítené egy adott ország egészségügyi stratégiájának átfogó és hathatós támogatását. A Bizottság úgy véli, hogy az EU-nak teljesítenie kell az 5. millenniumi fejlesztési cél megvalósítására tett nemzetközi vállalását. A fogamzásgátlók használatában elért igen tekintélyes eredmények ellenére még mindig jelentős számú anya hal meg évente olyan abortusz következtében, amelyet a szükséges szakértelem nélkül vagy olyan helyszínen végeznek, amely nem felel meg a legalapvetőbb egészségügyi normáknak. A WHO szerint az anyák elhalálozása és megbetegedése drámai mértékben csökkenthető az ilyen egészségügyi szolgáltatások biztonságosságának növelésével. A Bizottság szigorú szabályokat alkalmaz, és mindennemű finanszírozás tiszteletben tartja és tiszteletben fogja tartani az EU szabályozási keretét és a vonatkozó nemzeti jogszabályokat. A támogatás odaítélése után átfogó és átlátható felügyeleti mechanizmusok lépnek életbe. A felügyelet hatékonyan működik, és a Bizottság elkötelezett a szerződésekben rögzített és a
18
monitoringrendszerből fakadó biztosítékok további, maradéktalanul átlátható módon történő alkalmazása iránt. Végezetül meg kell jegyezni, hogy miközben az ENSZ elkezdte egy új, 2015 utáni fejlesztési menetrend kidolgozását, az EU azon fáradozik, hogy az ICPD cselekvési programjában és a millenniumi fejlesztési célokban foglalt fő elvek és kötelezettségvállalások részét képezzék a 2015 utáni időszakra szóló keretnek. Egyértelmű nemzetközi konszenzus alakult ki a szexuális és a reproduktív egészségnek és jogoknak az ICPD cselekvési programjában 1994ben kodifikált körével és meghatározásával kapcsolatban. Ezt újból megerősítette az ICPD 2014. áprilisi felülvizsgálata47, amely az ENSZ-közgyűlés 2014 szeptemberében tartandó, az ICPD-vel foglalkozó rendkívüli ülésszakának vitaindítója lesz. A globális fejlesztési együttműködést továbbra is meghatározzák az ICPD keretében elfogadott elvek, amelyeket az EU és tagállamai eltökélten támogatnak. 4.
KÖVETKEZTETÉSEK
Az „Egy közülünk” című európai polgári kezdeményezésre válaszul a Bizottság az alábbiakat állapítja meg. 4.1. Általános megfontolások Az EU elsődleges joga kifejezett védelmet biztosít az emberi méltóság, az élethez való jog és a személyi sérthetetlenséghez való jog számára. Az EU költségvetési rendelete kimondja, hogy az EU összes kiadásának tiszteletben kell tartania az EU elsődleges jogát. Ennélfogva a Bizottság nem látja szükségesnek, hogy javaslatot terjesszen elő a költségvetési rendelet módosítására. 4.2. Az emberi embrionális őssejtek kutatása A „Horizont 2020” keretprogramnak az emberi embrionális őssejtek kutatására vonatkozó szabályairól az EU társjogalkotói a közelmúltban (2013 decemberében) döntöttek. Ez a szabályozás több, alapos mérlegelés után megállapított kivételt és feltételt tartalmaz, szigorú előzetes ellenőrzésekről rendelkezik, eseti alapú, a tagállamok részvételével zajló döntéshozatali lépéseket iktat be, szerződéses kötelezettségeket és beszámolási kötelezettségeket rögzít, és utólagos ellenőrzéseket is előír. A szabályozás kifejezetten kizárja az európai uniós finanszírozásból a blasztociszták kutatási célú megsemmisítését, és maradéktalanul tiszteletben tartja az emberi embrionális őssejtek kutatása területén meglévő nemzeti jogi rendelkezéseket. A rendszer ellenőrzése során bebizonyosodott, hogy a megalkotott szabályozás jól működik, és megfelel a legmagasabb szintű etikai követelményeknek. A Bizottság hangsúlyozza, hogy nem ír ki pályázatokat kifejezetten az emberi embrionális őssejtek kutatására. A Bizottság álláspontja szerint a „Horizont 2020” keretprogramnak az emberi embrionális őssejtek kutatására vonatkozó rendelkezései teljes mértékben összhangban vannak az EU alapszerződéseivel és az Európai Unió Alapjogi Chartájával.48 Ezek a rendelkezések a 47 48
http://www.un.org/en/development/desa/population/commission/sessions/2014/index.shtml A „Horizont 2020” keretprogramot létrehozó rendelet 19. cikkének (1) bekezdése a következő rendelkezést tartalmazza: „A Horizont 2020 keretében végrehajtott kutatási és innovációs tevékenységeknek összhangban kell állniuk az etikai alapelvekkel és a vonatkozó nemzeti, uniós és nemzetközi szabályozással, beleértve az
19
Bizottság megítélése szerint a szervezők fontos kérései közül már többet kezelnek, köztük azt is, hogy az EU ne finanszírozza emberi embriók megsemmisítését, és hogy megfelelő ellenőrzések legyenek érvényben. A Bizottság ugyanakkor úgy ítéli meg, hogy nem teljesíthető a szervezők azon kérése, hogy az EU egyáltalán ne finanszírozza az emberi embrionális őssejtvonalak létrehozását követő kutatási szakaszokat. Ennek az az oka, hogy a Bizottság a javaslatát mindenfajta őssejtkutatás vonatkozásában az etikai megfontolásokat, a potenciális egészségügyi hatásokat és az EU-szintű támogatás többletértékét figyelembe véve fogalmazta meg. Ezt a javaslatot a társjogalkotók (az Európai Parlament és a Tanács) az intézményközi egyeztetések keretében demokratikus úton elért megállapodásuk alapján fogadták el. A Bizottság a jövőben is szigorúan fogja alkalmazni a „hármas védelem” rendszerét, és tiszteletben fogja tartani a „Horizont 2020” keretprogramot létrehozó rendeletben és a Bizottság vonatkozó nyilatkozatában felvázolt, már a hetedik keretprogramban is követett nyomonkövetési és ellenőrzési szabályokat. (A 19. cikk és a Bizottság nyilatkozatának teljes szövegét lásd a II. és a III. mellékletben.) Mindez teljes mértékben átlátható módon fog történni. A „Horizont 2020” keretprogramot létrehozó rendelet 19. cikkének (5) bekezdése kimondja, hogy a finanszírozásból kizárt kutatási területek (3) bekezdésben foglalt jegyzéke a „Horizont 2020” keretprogram 2017. december 31-ig végrehajtandó időközi értékelése keretében felülvizsgálható. Hogy erre a felülvizsgálatra sor kerül-e, az az érintett tudományterületek és technológiák fejlődésétől függ. Az egészségügyi kutatás számára nyújtott európai uniós támogatások kapcsán a Bizottság a jövőben is gondosan figyelemmel fogja kísérni a kutatás fejlődését, különös tekintettel az indukált pluripotens őssejtek kutatására, amelyek sok tekintetben hasonlóak az embrionális őssejtekhez, de még nem állíthatók elő teljes mértékben a klinikai standardoknak megfelelően és nem tekinthetők természetes sejteknek, és a támogatásokat is ennek megfelelően fogja nyújtani. A Bizottság osztja a tudomány és az új technológiák etikai kérdéseit vizsgáló európai csoport (EGE) 22. sz. szakvéleményében foglalt megállapítást, mely szerint „amennyiben a jövőben az emberi embrionális őssejtek helyett sikerül olyan alternatívákat találni, amelyek az embriókból kinyert őssejtekkel azonos potenciált hordoznak magukban, ennek az emberi embrionális őssejteken alapuló kutatási projektek szempontjából vett tudományos és etikai vonatkozásait mihamarabb figyelembe kell venni.”49 Ez azt jelenti, hogy amint rendelkezésre fognak állni olyan lehetőségek, amelyek teljes mértékben egyenértékűek az emberi embrionális őssejtekkel, a Bizottság meg fogja vizsgálni ezek teljes körű figyelembevételének lehetőségét és a bennük rejlő potenciált, és ismét a tudomány és az új technológiák etikai kérdéseit vizsgáló európai csoporthoz (EGE) fordul annak érdekében, hogy megismerje a testületnek az emberi embrionális őssejtek kutatása területén elért eredmények és a tudomány fejlődése figyelembevételével kialakított véleményét.
Európai Unió Alapjogi Chartáját, valamint az emberi jogok európai egyezményét és annak kiegészítő jegyzőkönyveit is.” 49 Ajánlás a hetedik keretprogram keretében az emberi embrionális őssejtek területét érintő projektek kapcsán lefolytatandó etikai felülvizsgálatról, 22. sz. szakvélemény, 2007. június 20., 41. o.
20
Addig is a Bizottság továbbra is támogatást nyújt az emberi embrionális őssejtvonalak európai nyilvántartása számára, és ezáltal elősegíti a meglévő emberi embrionális őssejtek nyomon követését szerte Európában, és az új emberi embrionális őssejtvonalak felesleges létrehozásának megelőzése révén segíti ezek optimális felhasználását. 4.3. Fejlesztési együttműködés A Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az EU jelenlegi jogi kerete alkalmas az európai uniós fejlesztési finanszírozás oly módon történő hatékony kezelésére, amely elősegíti a fejlődő országokban végrehajtott abortuszok számának lehető legkisebbre csökkentését. Habár a polgári kezdeményezés közvetlenül nem vonja kétségbe a millenniumi fejlesztési célok és az ICPD cselekvési programjának alapvető céljait és kötelezettségvállalásait, a Bizottság úgy véli, hogy a finanszírozási tilalom gátolná az Európai Uniót a millenniumi fejlesztési célok és az ICPD nemrégiben nemzetközi és uniós szinten újólag megerősített célkitűzéseinek megvalósításában, különösen ami az anyák egészségének védelmét illeti. Az ENSZ elkezdte egy új, 2015 utáni fejlesztési menetrend kidolgozását, az EU pedig azon fáradozik, hogy az ICPD cselekvési programjában és a millenniumi fejlesztési célokban foglalt fő elvek és kötelezettségvállalások részét képezzék a 2015 utáni időszakra szóló keretnek. Egyértelmű nemzetközi konszenzus alakult ki a szexuális és a reproduktív egészségnek és jogoknak az ICPD cselekvési programjában 1994-ben kodifikált körével és meghatározásával kapcsolatban. Ezt újból megerősítette az ICPD 2014. áprilisi felülvizsgálata50, amelynek eredményei kiindulópontot jelentenek az ENSZ-közgyűlés 2014 szeptemberében tartandó, az ICPD-vel foglalkozó rendkívüli ülésszaka számára. A globális fejlesztési együttműködést továbbra is meghatározzák az ICPD keretében elfogadott elvek, amelyeket az EU és tagállamai eltökélten támogatnak. A Bizottság arra fog törekedni, hogy az érdekelteket és a civil társadalmat egy 2015-ben tartandó nemzetközi konferencia révén kellően tájékoztassa, és ezzel elősegítse az új nemzetközi jogi okmányok jobb megértését annak érdekében, hogy hatékonyabbá váljék a fejlesztési és a humanitárius segítségnyújtási politika és az együttműködés. A Bizottság továbbra is törekedni fog monitoring- és felügyeleti rendszereinek hatékonyabbá tételére, valamint az elért eredményekről rendszeresen jelentést fog tenni az Európai Számvevőszéknek. A Bizottság például olyan eszközök és iránymutatások fejlesztésén dolgozik, amelyek megerősítik a monitoringrendszereket és értékelik az auditjelentések minőségét. A Bizottság ezenkívül jó úton halad az EU által finanszírozott fejlesztési programok operatív eredményeivel összefüggő jelentéstétel minőségének javításában. Az ilyen jelentéstételi rendszerek szilárdabb alapokra helyezik az irányítási módszereket, az uniós támogatások jobb elszámoltathatóságához, átláthatóságához és láthatóságához vezetnek, és végső soron fokozzák a változtatási programban meghatározott európai uniós fejlesztési célok hatásosságát.51 A DCI időközi felülvizsgálatára legkésőbb 2017 végén sor fog kerülni. Az időközi felülvizsgálat elemezni fogja mind a tematikus, mind a programszintű értékelések eredményeit, és így hozzá fog járulni a társjogalkotókkal folytatott párbeszéd elmélyítéséhez. A Bizottság által alkalmazott megközelítés tehát állandó és jelenleg is folyamatban lévő, teljes mértékben demokratikus, átlátható ellenőrzési rendszeren alapul. 50 51
http://www.un.org/en/development/desa/population/commission/sessions/2014/index.shtml „Az EU fejlesztési és együttműködési eredménykeretének előkészítése”, bizottsági munkadokumentum, 2013. december 10., SWD(2013) 530.
21
szolgálati
Az európai polgári kezdeményezésről szóló rendelet 10. cikkének (2) bekezdésével összhangban a Bizottság ezt a közleményét közzéteszi, és arról értesíti a kezdeményezés szervezőit, valamint az Európai Parlamentet és a Tanácsot.
22
