2014/02/27
A Bizottság és a tagállamok lépéseket sürgetnek a mobilalkalmazásokkal kapcsolatos fogyasztói aggályok kezelésére A mobilalkalmazások ágazata virágkorát éli Európában. Több mint 1 millió embernek biztosít munkát, és az általa képviselt érték a várakozások szerint az elkövetkező öt évben eléri a 63 milliárd eurót. A mobilalkalmazások elemzésével foglalkozó külső platform, a Distimo szerint az egyik alkalmazásszállító – évi 10 milliárd euró feletti összegre becsült – jövedelmének mintegy 80%-a származik a fogyasztók által bizonyos egyedi tartalmakhoz vagy funkciókhoz való hozzáférés céljából valamely alkalmazás keretében végrehajtott vásárlásokból (az úgynevezett alkalmazáson belüli vásárlásokból). Ahhoz, hogy a mobilalkalmazások ágazata teljes körűen kibontakoztathassa a benne rejlő lehetőségeket és továbbra is innovatív maradhasson, a termékeknek élvezniük kell a fogyasztók bizalmát. Az online játékok uniós piaca jelenleg több mint 50%-ban olyan játékokból áll, amelyeket „ingyenesként” reklámoznak, noha e játékok használata gyakran von maga után –időnként igencsak költséges – alkalmazáson belüli vásárlásokat. A fogyasztók sokszor nincsenek teljes mértékben tisztában azzal, hogy pénzt adnak ki valamire, mivel az összeg automatikusan a hitelkártyájukra terhelődik. A gyermekek különösen ki vannak szolgáltatva az „ingyenesen letölthető” de nem „ingyenesen játszható” játékok használatával összefüggő veszélyeknek. Az Európa minden részéből érkező panaszok nyomán az Európai Bizottság ma és holnap (február 27-én és 28-án) találkozik a nemzeti jogérvényesítő hatóságok és egyes jelentős technológiai vállalatok képviselőivel, abból a célból, hogy megvitassák az említett aggályokat. Az iparág felkérést fog kapni arra, hogy egyértelműen megjelölt határidőn belül találjon megoldást a szóban forgó problémákra és ezáltal megfelelő védelmet biztosítson a mobilalkalmazásokat vásárló fogyasztók számára.
Viviane Reding alelnök, az Unió jogérvényesülésért felelős biztosa a következőket nyilatkozta: „A mobilalkalmazások uniós iparágában óriási lehetőségek rejlenek, legyen szó akár a munkahelyteremtésről és a növekedésről, akár mindennapi életünk színvonalának innovatív megoldások révén történő javításáról. Ahhoz, hogy az ágazat kiaknázhassa e lehetőségeket, elengedhetetlen, hogy a fogyasztók megbízzanak az új termékekben. A fogyasztók megtévesztése egyértelműen helytelen üzleti modell, és az uniós fogyasztóvédelmi szabályok szellemével is ellentétes. Az Európai Bizottság nagyon konkrét válaszokat vár a mobilalkalmazások iparágától a polgárok és a nemzeti fogyasztóvédelmi szervezetek által megfogalmazott aggályokra.” Neven Mimica fogyasztópolitikai biztos a következőket mondta: „A fogyasztóknak és különösen a gyermekeknek megfelelőbb védelemre van szükségük az alkalmazáson belüli vásárlásokból eredő, előre nem látott költségekkel szemben. A nemzeti jogérvényesítő hatóságok és az Európai Bizottság tárgyalásokat folytatnak az iparág képviselőivel arról, hogyan lehet megoldani ezt a problémát, amely – amellett, hogy anyagi károkat okoz a fogyasztóknak – e nagyon ígéretes piac hitelességét is alááshatja. Amennyiben sikerül a lehető leghamarabb konkrét megoldásokat találni, mindenki jól jár.” Az iparág képviselőivel tartandó találkozókon az uniós jogérvényesítő hatóságok ismertetni fogják közös álláspontjukat arról, hogy miként kell alkalmazni a vonatkozó fogyasztóvédelmi szabályokat a szóban forgó területen. A kezdeményezést a dán fogyasztóvédelmi ombudsman irányítja. Franciaország, az Egyesült Királyság, Olaszország, Belgium, Luxemburg és Litvánia a fogyasztói jogok Unió-szerte történő érvényesítéséért felelős fogyasztóvédelmi együttműködési hálózat tagjaként ugyancsak részt vesz a találkozókon. A fogyasztók által felvetett és a találkozókon megvitatandó négy legfontosabb témakör a következő: az „ingyenesként” reklámozott játékok ne téveszthessék meg a fogyasztókat a ténylegesen felmerülő költségek tekintetében; a játékok ne buzdíthassák közvetlenül a gyermekeket különféle, a játékhoz tartozó tételek
megvásárlására vagy arra, hogy rábírjanak egy felnőttet ilyen tételek számukra történő megvásárlására; a fogyasztók kapjanak megfelelő tájékoztatást a fizetési feltételekről, és a vásárlások értéke ne kerüljön automatikusan lehívásra az alapbeállítások révén, a fogyasztók kifejezett hozzájárulása nélkül; az értékesítők adjanak meg egy e-mail címet, amelyen a fogyasztók kapcsolatba léphetnek velük, amennyiben felvilágosításra van szükségük vagy panaszt kívánnak tenni. A következő lépések: A találkozók alkalmat adnak a Bizottságnak és a tagállami hatóságoknak arra, hogy a fogyasztók által megfogalmazott aggályok kezelése érdekében megegyezésre jussanak az iparág képviselőivel. A találkozók kimenetelétől függetlenül az Európai Bizottság a fogyasztói jogok érvényesítéséért felelős nemzeti hatóságokkal közösen továbbra is figyelemmel kíséri a fejleményeket, és szükség esetén meghozza a megfelelő intézkedéseket. Háttér Az online, illetve mobiljátékok és -alkalmazások uniós piaca virágkorát éli. 2011-ben az Egyesült Királyságban, Németországban, Franciaországban, Olaszországban, Spanyolországban, Hollandiában és Belgiumban a fogyasztók a becslések szerint összesen 16,5 milliárd eurót költöttek online játékokra. A Bitkom (a németországi távközlési, valamint információs és kommunikációs technológiákkal foglalkozó iparágat képviselő szervezet) által készített külső tanulmány szerint az alkalmazáson belüli vásárlásokból származó bevételek 2012 és 2013 között egyedül Németországban a duplájukra növekedtek, elérve a 240 millió eurós értéket. A fogyasztók közül több mint egymillióan 10 és 19 év közötti gyerekek, illetve tinédzserek. A fogyasztóvédelmi együttműködésről szóló uniós rendelet (azaz a 2006/2004/EK rendelet) a nemzeti fogyasztóvédelmi hatóságokat egy páneurópai jogérvényesítő hálózaton belül kapcsolja össze. E hálózatnak köszönhetően valamely uniós ország nemzeti hatósága felkérheti egy másik uniós ország illetékes hatóságát, hogy az uniós fogyasztóvédelmi szabályokkal kapcsolatos, több országot érintő jogsértés esetén tegye meg a megfelelő lépéseket. Az együttműködés a fogyasztóvédelem számos különböző területének szabályozására kiterjed, így például a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló irányelvre és a szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló irányelvre is. A tisztességes verseny előmozdítását szolgáló egyesült királysági hivatal, az Office of Fair Trading által az online játékokra és az alkalmazáson belüli vásárlásokra vonatkozóan 2014. január 30-án közzétett
elvek összhangban vannak ezzel a kezdeményezéssel.
2014/02/26
Kérdések – válaszok: Új szabályok a dohánytermékek piacán Az Európai Parlament a mai napon elfogadta a dohánytermékekről szóló felülvizsgált irányelvet. Az új jogszabály szigorítja a dohánytermékek előállításának, gyártásának és megjelenésének szabályait, és új szabályokat vezet be bizonyos, a dohánytermékekhez kapcsolódó termékekre. E tájékoztató választ kíván adni a számos felmerülő kérdésre azzal kapcsolatban, hogy a felülvizsgált irányelv hatálybalépésével pontosan milyen változásokra lehet számítani.
Miért döntött úgy a Bizottság, hogy felülvizsgálja a szabályokat?
Az új irányelv elsődleges célja az, hogy javítsa a dohánytermékek belső piacának működését és egyben biztosítsa a közegészség magas szintjét. A Tanács és az Európai Parlament többször is sürgette a 2001. évi irányelv felülvizsgálatát, mivel az elmúlt években három fő területen is jelentős változások történtek. Mindenekelőtt új tudományos bizonyítékok láttak napvilágot a dohánytermékek ízesítőanyagaival és az egészségvédő figyelmezetések hatékonyságával kapcsolatban. Másodsorban új termékek, például elektromos cigaretták és erős ízesítésű dohánytermékek jelentek meg a piacon. Harmadrészt pedig az elmúlt évtizedek nemzetközi fejleményei nyomán az uniós tagállamok egymástól gyökeresen eltérő stratégiákat kezdtek alkalmazni a dohánytermékekkel kapcsolatban. Mindezeken túlmenően az EU és az uniós tagállamok egyaránt részesei a dohányzás visszaszorításáról szóló WHO-keretegyezménynek, amely 2005 februárjában lépett hatályba, és amelyet – az egyezményben foglaltaknak megfelelően – kötelezően végre kell hajtaniuk. A dohánytermékek szigorúbb szabályozását azonban elsősorban közegészségügyi megfontolások indokolják. A dohánytermékek fogyasztása becslések szerint az EU-ban évente 700 000 európai lakos korai halálát okozza. A döntő többség fiatalon szokik rá a dohányzásra: 70%-uk 18 éves kora előtt, 94%-uk pedig azelőtt, hogy a huszonöt éves kort betöltené. Az új irányelv célja, hogy az EU-ban a dohánytermékek és a dohányzás vonzereje csökkenjen. Különösen a fiatalok körében kívánja visszaszorítani népszerűségüket. Hogyan fognak ezentúl kinézni a cigarettásdobozok?
Amint az ábrán is látszik, a dobozokon ezentúl kötelező lesz képi és szöveges egészségvédő figyelmezetéseket elhelyezni. A figyelmeztetések, amelyek a doboz elülső részének és hátának 65%-át elfoglalják, felül kapnak helyet. A dobozok oldalának 50%-án szintén egészségvédő mondatok olvashatók majd (például: „A dohányzás halált okoz – szokjon le most!”; „A dohányfüst 70-nél több, bizonyítottan rákkeltő anyagot tartalmaz”).
Ezek felváltják a kátrány-, nikotin- és szénmonoxid-tartalomra vonatkozó jelenlegi jelzéseket. Az egészségvédő figyelmeztetések figyelemfelhívó jellegét a minimális méretüket szabályozó előírások biztosítják. A cigarettákat ezentúl nem lehet majd olyan, az ajakrúzsok formáját utánzó keskeny dobozokban sem piacra dobni, amelyekkel a gyártók elsősorban a fiatal nőket célozták meg. Az egészségvédő figyelmeztetések láthatóságának biztosítása érdekében a cigarettacsomagolásoknak téglatest alakúaknak kell lenniük. Minden egyes doboznak legalább 20 cigarettát kell tartalmaznia. A csomagoláson nem helyezhetők el reklámcélú vagy félrevezető elemek. Ide tartoznak például az életmódbeli előnyökre, az ízre vagy ízesítésre, illetve annak hiányára (pl. „adalékanyagmentes”) történő utalások, a különleges ajánlatok vagy az azt sugalló üzenetek,
hogy egy adott dohánytermék kevésbé káros, mint más ilyen termékek. Hasonló szabályok vonatkoznak majd a cigarettasodrásra szánt dohánytermékek csomagolásaira is. E termékek csomagolásán az elő- és hátlap 65%-át szintén kombinált egészségvédő figyelmeztetések, valamint kiegészítő szöveges figyelmeztetések töltik majd ki. A cigarettasodrásra szánt dohánytermékek csomagolási egysége téglatest vagy henger alakú, illetve tasak formájú lehet. Az egyes csomagok legalább 30 g dohányt tartalmaznak. Mi történik a kevésbé gyakori dohánytermékek csomagolásával? Az uniós irányelv hatálya minden dohánytermékre kiterjed. A tagállamoknak ugyanakkor van némi mozgásterük az olyan termékek esetében, amelyeket jelenleg nem fogyasztanak számottevő mennyiségben. Ide tartozik a pipadohány, a szivar, a szivarka és a füstnélküli dohánytermékek. A tagállamok e termékek esetében eltekinthetnek a szigorúbb szabályozástól (például a kombinált egészségvédő figyelmeztetésektől), ugyanakkor az általános figyelmeztetés és a kiegészítő szöveges figyelmeztetés nem mellőzhető. A füstnélküli dohánytermékek esetében az egészségvédő figyelmeztetéseket a csomag két legnagyobb felületén kell elhelyezni. A korábbi irányelvhez hasonlóan az új jogszabály is szabályozza a figyelmeztetések elhelyezését és betűméretét. Bevezethetnek-e a tagállamok úgynevezett „semleges csomagolást”? Az új szabályok értelmében az egészségügyi figyelmeztetések a felület nagy részét kitöltik. Ugyanakkor a szokásos dobozok esetében a márkajelzés feltüntetésére fennmarad egy kisebb rész. Az új irányelv ezért közegészségügyi indokok alapján lehetővé teszi a tagállamoknak, hogy további intézkedéseket vezessenek be, amelyek a csomagolás egységesítésére (más néven a semleges csomagolásra) vonatkoznak. Az intézkedéseknek arányosaknak kell lenniük, és nem jelenthetnek burkolt akadályt a tagállamok közi kereskedelemben. Betiltják-e az ízesítéseket? Mi a helyzet az adalékanyagokkal? Az ízesítések használatát nem tiltják ugyan be, de a cigarettákban és a cigarettasodrásra szánt dohánytermékekben ezentúl nem alkalmazhatók olyan mennyiségben, hogy a dohányterméknek a dohány ízétől jellegzetesen különböző (jellegzetes) ízt kölcsönözzenek. Az irányelv betiltja az ilyen, jellegzetes ízesítéssel rendelkező cigaretták, illetve a cigarettasodrásra szánt ilyen dohánytermékek forgalmazását. A tagállamok és Bizottság az e téren hozott döntéseket megelőzően független európai szakértői értékelő csoporttal konzultálhatnak. A mentol jellegzetes ízesítésnek tekinthető, amelynek használatát négyéves átmeneti időszakot követően megtiltják. Az átmeneti időszak mindazon termékekre vonatkozik, amelynek piaci részesedése az EU-ban meghaladja a 3%-ot. Más dohánytermékek, így a szivarok, a szivarkák és a füstmentes dohánytermékek mentesülnek a jellegzetes ízesítésre vonatkozó tilalom alól. Ez a mentesség visszavonásra kerül, amennyiben a körülmények jelentősen változnak a jövőben (ha nő a fiatalok körében értékesített mennyiség vagy a fiatalkori fogyasztás). A szájon át fogyasztott dohánytermékekre (snüssz) nem vonatkozik e tilalom, és az összetevőkre érvényes egyes más rendelkezések alól is mentességet élveznek. Továbbra is megengedett a dohánytermékek gyártásához szükséges adalékanyagok – például az érlelési folyamat során elveszett cukortartalmat pótló cukor – használata. Az irányelv nem tesz különbséget a különböző dohányfajták, például a Virginia, a Burley és a keleti dohány között. Milyen információkat kell megadniuk a dohánytermékek gyártóinak? Az összetevőket – szabványosított elektronikus formanyomtatvány használatával – valamennyi dohánytermék esetében kötelező feltüntetni. Egyes, a cigarettákban és a cigarettasodrásra szánt dohánytermékekben gyakran használt anyagokra (prioritási lista) jelentési többletkötelezettséget írnak elő.A jogszabályalkotók így több információval rendelkeznek majd
a dohánytermékekben megtalálható összetevőkről, valamint azoknak az egészségre és a függés kialakítására gyakorolt hatásairól. A korábbi irányelvhez hasonlóan most is kötelező feltüntetni a cigarettázáskor a levegőbe kerülő kátrány-, nikotin- és szén-monoxid-mennyiséget, valamint az egyéb anyagok kibocsátására vonatkozó adatokat (amennyiben ezek az információk rendelkezésre állnak). A tagállamok ezen túlmenően kötelezhetik a gyártókat, hogy végezzenek további vizsgálatokat az adalékanyagoknak az egészségre gyakorolt hatásáról. Az elektromos cigaretták forgalmazása fennmarad? E termékeket továbbra is lehet használni? Igen. Az új szabályoknak köszönhetően azonban a fogyasztók immár a termékek biztonságossága és minősége felől is nyugodtak lehetnek. Az új szabályok biztosítani hivatottak a nikotintartalmú elektromos cigaretták egységes szabályozását az Unión belül(az irányelv hatálya nem vonatkozik a nikotint nem tartalmazó termékekre). Az elektromos cigaretta lehet egyszer használatos (eldobható), illetve egyszer használatos patronból vagy utántöltő flakonból utántölthető. Miért van szükség új szabályokra az elektromos cigaretta esetében? Az elektromos cigaretta viszonylag új termék, melynek piaci részesedése egyre nő. A dohányzás csökkentése vagy a leszokás elősegítése terén játszott szerepe mellett a termék által az egészségre kifejtett hosszú távú hatások ma még nem ismertek. Mivel a nikotin függőséget okozó, mérgező anyag, a nikotintartalmú elektromos cigarettákra biztonságossági és minőségi követelményeket kell megállapítani. Annak érdekében, hogy a hatóságok figyelemmel követhessék a termékeket, és tapasztalatot szerezzenek velük kapcsolatban, jelentéstételi kötelezettséget is elő kell írni. Az elektromos cigarettákat illetően számos kérdésben a tagállamok dönthetnek. Ide tartozik az ízesítőkre vonatkozó szabályozás, a többi tagállamot nem érintő reklámtevékenységek, valamint a korhatárok. Az új szabályok nem vonatkoznak a gyógyászati célú elektromos cigarettákra (a 2001/83/EK irányelvben meghatározottak szerint), illetve az orvostechnikai eszközre (93/42/EGK irányelv), de hatályuk kiterjed minden, az Unió piacán forgalomba hozott fogyasztói elektromos cigarettára. Mi változik az elektromos cigaretta felhasználó és gyártói számára? A fogyasztók:
a termékekre előírt szigorúbb biztonságossági és minőségi követelmények előnyeit élvezhetik: figyelembe véve, hogy a nikotin toxikus anyagnak minősül, az elektromos cigaretták nikotintartalmára, valamint a nikotintartalmú folyadékot tartalmazó patronok és flakonok nikotinmennyiségére maximális határértéket állapítanak meg. Ezek az eszközöknek gyermekbiztosaknak kell lenniük, és kialakításuk nem teheti lehetővé az illetéktelen beavatkozást. Emellett a szivárgás ellen is védelmet kell biztosítaniuk, korlátozva annak kockázatát, hogy a felhasználók, mindenekelőtt pedig a gyermekek az eszközt kézbe véve vagy belélegzés útján mérgező anyaggal érintkezzenek. A nikotintartalmú folyadékba csak kiváló minőségű összetevők kerülhetnek. Ezen túlmenően az elektromos cigarettáknak rendes felhasználási körülmények között egyenletesnikotindózist kell biztosítaniuk.. Ez azt jelenti, hogy amikor a felhasználó ugyanolyan időtartam és erőkifejtés mellett beleszív az ecigarettába, mindig ugyanolyan dózis nikotinhoz jut. az új csomagolási és címkézési követelményeknek köszönhetőenkönnyebben tájékozódnak majd: kötelező lesz egészségvédő figyelmeztetéseket és használati utasítást elhelyezni az e-cigaretták csomagolásán, továbbá fel kell tüntetni a függőséget kialakító tulajdonságokkal és a toxicitással kapcsolatos adatokat, valamint a termékben található valamennyi anyagot és a termék nikotintartalmát. A
csomagoláson nem szerepelhetnek reklámcélú elemek. nagyobbvédelmet élvezhetnek: a tagállami hatóságoknak és a Bizottságnak jogukban áll fellépni, ha a termékek biztonságosságával kapcsolatban indokolt aggályok merülnek fel. A hatóságok figyelemmel kísérik a piacot annak megállapítása érdekében, hogy az e-cigaretták használata vezethet-e nikotinfüggőséghez vagy hagyományos dohányfogyasztáshoz, különösen a fiatalok és a nemdohányzók körében, a Bizottság pedig jelentést tesz a biztonságossági szempontokról és a piaci fejleményekről. Az e-cigaretták gyártói (amellett, hogy termékeiket a biztonságosságra, a minőségre és a csomagolásra vonatkozó, fenti előírásokkal összhangban állítják elő) a következő követelményeket kötelesek teljesíteni:
új termék forgalomba hozatala előtt értesítik a tagállamokat:az értesítésben szerepelnie kell a gyártóra, a felhasznált összetevőkre, a kibocsátott anyagokra, a nikotindózisra, a nikotinfelszívódásra, a termékre és a gyártási folyamatra vonatkozó információknak. A gyártónak emellett nyilatkoznia kell arról, hogy maradéktalanul felelősséget vállal a termék rendeltetésszerű használata mellett annak minőségéért és biztonságosságáért. évente jelentést küldenek a tagállamoknak: a termékek értékesítési mennyiségéről, a felhasználók típusairól, preferenciáikról és a tendenciákról. betartják a reklámozásra vonatkozó szabályozást: a dohánytermékek több tagállamot érintő reklámozására és népszerűsítésére vonatkozó szabályok az e-cigarettákra is vonatkoznak. Módosulhatnak-e később az e-cigarettákra vonatkozó szabályok?
Az irányelv az e-cigarettákkal kapcsolatos fejlemények – ideértve a piaci és az egészséggel kapcsolatos információkat – figyelemmel kísérésére és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezéseket is tartalmaz. Az összegyűjtött információk alapján megalapozottan lehet dönteni a további jogalkotási intézkedés szükségességéről. A Bizottság szükség esetén újra foglalkozik a kérdéssel. Asnüsszre (szájon át fogyasztott dohánytermékekre) vonatkozó tilalom fennmarad? Igen. Az EU-ban a szájon át fogyasztott dohánytermékekre (amilyen a snüssz) 1992 óta tilalom vonatkozik. Mentességet egyedül Svédország kapott csatlakozási okmánya értelmében, amennyiben biztosítja, hogy a termék nem kapható határain kívül. A snüssz függőséget okoz és egészségkárosító hatású. Több tagállam már 1992 előtt betiltotta ezt a terméket, mivel népszerű a fiatalok körében, és jelentős az elterjedés kockázata. Milyen intézkedéseken keresztül lépnek fel a dohánytermékek illegális kereskedelmével szemben? Az új irányelv szigorú intézkedéseket tartalmaz a dohánytermékek tiltott kereskedelmének visszaszorítására annak biztosítása céljából, hogy csakis az irányelvnek megfelelő termékek kerüljenek piaci forgalomba az EU-ban. A jogszabály az EU egészére kiterjedő nyomon követési és ellenőrzési rendszert vezet be a legálisan forgalmazott dohánytermékekre vonatkozóan, valamint olyan látható és láthatatlan biztonsági elemekről (pl. hologramok) rendelkezik, amelyek megkönnyítik a bűnüldöző szervek, a hatóságok és a fogyasztók számára, hogy kiszűrjék a tiltott termékeket. Az irányelvben előírt intézkedések elősegítik a dohánykereskedelem törvényes keretek közé terelését, sőt a tagállamok bevételkiesését is mérsékelhetik. A dohánytermékek nyomon követési és ellenőrzési rendszere fokozatosan lép működésbe: elsőként a cigaretták és a cigarettasodrásra szánt dohánytermékek, majd más termékek esetében is. Betiltják-e a nemzetközi távértékesítést? Uniós szinten nem tiltják be a nemzetközi távértékesítést, de az egyes tagállamok a tilalom bevezetése mellett dönthetnek. Ha így tesznek, a kiskereskedők nem értékesíthetnek termékeket az érintett tagállamban lakó fogyasztóknak. Ha a tagállamok nem tiltják meg az értékesítés e formáját, azoknak a dohánytermék-forgalmazóknak, akik nemzetközi értékesítést kívánnak folytatni, értesíteniük kell annak a tagállamnak a hatóságát, ahol a székhelyük található, valamint azoknak a tagállamoknak a hatóságát is, ahol dohányterméket kívánnak
értékesíteni. Emellett olyan életkor-ellenőrző rendszert kell alkalmazniuk, amely biztosítja, hogy nem adnak el dohánytermékek gyermekeknek és fiatalkorúaknak. Melyek az új szabályok várható egészségügyi és gazdasági előnyei? A csomagolásra és a vonzó ízesítésre vonatkozó szigorú szabályok várhatóan visszatartó hatást gyakorolnak; hatásukra a fiatalok kisebb arányban próbálják ki e termékeket és szoknak rá használatukra. Becslések szerint 5 év alatt 2% csökkenés következhet be a dohányfogyasztás terén. Ez hozzávetőlegesen 2,4 millióval kevesebb dohányzót jelentene az Európai Unióban. Az államháztartás és a társadalom egésze szempontjából előnyös lesz, hogy javul a lakosság egészségi állapota és nő a várható egészséges életévek száma. Az egészség önmagában való érték, az egészséges lakosság pedig a gazdasági növekedés egyik záloga. Az új szabályok következtében a dohányfogyasztásban bekövetkező csökkenés a számítások szerint évente 506 millió euró megtakarításhoz vezethet az egészségügyi ellátás terén. A dohánytermékekre vonatkozó egyértelműbb és pontosabb információk segítségével a fogyasztók megalapozott döntéseket hozhatnak. A dohánytermékek gyártói számára világosabbá válnak a szabályok, javulni fog a belső piac működése és egyenlők lesznek a versenyfeltételek. Az új szabályok kiemelten figyelembe veszik a kis- és középvállalkozások különleges igényeit. Mikor lépnek hatályba az új szabályok? Az új irányelv 2014 májusában lép hatályba. A tagállamok számára két év áll rendelkezésre ahhoz, hogy a felülvizsgált irányelvet nemzeti jogukba átültessék, és gondoskodjanak a jogszabályok összehangolásáról. Ez azt jelenti, hogy az új szabályokat 2016 első félévétől kell majd alkalmazni. Az irányelv emellett átmeneti időszakot ír elő valamennyi termékkategória számára. Így a gyártók és a kiskereskedők értékesíthetik meglévő árukészletüket, amennyiben az megfelel a korábbi irányelvben vagy más jogszabályokban előírt követelményeknek. A fentiekben említetteknek megfelelően a legalább 3%-os piaci részesedéssel rendelkező termékek – például a mentolos cigaretta – esetében négy év áll rendelkezésre a termékek kivonására.
2014/02/17
Roaming: egy felmérés szerint a roamingdíjak megszüntetésével a távközlési cégek 300 millió új ügyfelet szerezhetnek Egy 28 000 uniós polgár körében végzett friss felmérés szerint külföldre utazáskor a roamingdíjak miatt az európaiak 94%-a a minimálisra korlátozza az olyan szolgáltatások használatát, mint például a Facebook. Az Európai Bizottság számításai szerint ezzel a távközlési vállalatok – jelenlegi árképzési stratégiájuk miatt – 300 millió ügyfelet veszítenek, ez pedig kedvezőtlenül befolyásol más üzletágakat is, például a telefonos alkalmazások fejlesztőit.
Miközben belföldi viszonylatban erőteljesen növekszik a mobilhasználat, és különösen a mobiladat-forgalom, a roamingdíjak következtében: a felhasználók 47%-a másik uniós országba való utazáskor sohasem használná a mobil internetet, tíz megkérdezettből csak egy használná ugyanúgy e-mailfiókját, mint otthon, az EU-n belüli utazáskor az emberek több mint negyede egyszerűen kikapcsolja
mobiltelefonját, felhasználók milliói pedig telefonhívás helyett az sms-küldést választják. Azok, akik gyakran utaznak külföldre – ők a potenciális piac egyik legígéretesebb szegmensét jelentik –, nagyobb valószínűséggel kapcsolják ki mobiltelefonjukon az adatroamingszolgáltatást, mint azok, akik ritkábban utaznak. A Bizottság szerint ennek oka abban keresendő, hogy azok, akik gyakran járnak külföldön, pontosabb információkkal rendelkeznek az Európán belüli roamingdíjakról, mint a kevésbé rutinos utazók. Neelie Kroes, az Európai Bizottság alelnöke így nyilatkozott: „Teljesen megdöbbentem az adatok láttán. A felmérés azt mutatja, hogy be kell fejeznünk a megkezdett munkát, és fel kell számolnunk a roamingdíjakat. A fogyasztók extrém módon korlátozzák telefonhasználatukat, ez pedig a vállalatok számára is rossz hír. Nem csak az utazásszervezők és a távközlési vállalatok érdekei ellentétesek. Azt se feledjük, hogy vállalkozások milliói szembesülnek a roamingdíjakból származó többletköltségekkel, és a mobiltelefonos alkalmazások fejlesztőit is veszteségek érik. A roaming nem csupán az egységes piac anomáliája – léte gazdasági szempontból is teljes képtelenség.” Miközben Európában rendkívüli mértékben növekszik a mobilos alkalmazások ágazata (IP/14/145), a roamingdíjakhoz hasonló akadályok hátráltatják ennek az új szektornak egyes részeit. Az útikalauzok, a fényképes és a térképes alkalmazások esetében ez különösen nagy problémát jelent. A fogyasztók nem csupán külföldi tartózkodáskor mérséklik a mobilhasználatot. Az emberek 70%-a a magas díjak miatt otthonról sem hív külföldi mobilszámot. Telefonálás az EU-n belül A Bizottság megbízásából készített felmérésből kiderül, hogy az EU-n belül utazók 28%-a kikapcsolja mobiltelefonját, amikor külföldre ér. Az utazóknak csupán 8%-a használja ugyanúgy telefonját, mint otthon. Tízből hárman egyáltalán nem indítanak hívást, ha külföldön vannak. Az sms jobb, mint a telefonálás Valamivel magasabb azok aránya, akik külföldi tartózkodásuk során sms-eznek, mint azoké, akik telefonálnak. Tízből ketten sms-eznek úgy, mintha otthon lennének. A felmérés szerint az utazók negyede egyáltalán nem sms-ezik, ha másik uniós országban tartózkodik. Mobilinternet nélkül külföldön A mobilinternet használatával kapcsolatos adatok még lehangolóbbak. A megkérdezettektől kapott válaszokból a következők derültek ki: a felhasználók 47%-a másik uniós országba való utazáskor sohasem használná e-mailjét és a különféle közösségi oldalakat. Tíz megkérdezettből csak egy használná ugyanúgy e-mailfiókját, mint otthon, a közösségi oldalakat pedig csupán húszból egy. Továbbá azok, akik gyakran utaznak külföldre, nagyobb valószínűséggel kapcsolják ki mobiltelefonjukon az adatroaming szolgáltatást, mint azok, akik ritkábban utaznak: előbbiek 33%-a, utóbbiak 16%-a. A felmérés szerint e jelentős különbség oka abban keresendő, hogy azok, akik gyakran járnak külföldre, pontosabb információkkal rendelkeznek az Európán belüli adatroamingdíjakról, mint a kevésbé rutinos utazók. Ugyanakkor a roamingolásra vonatkozó meglévő szabályozásnak és a csökkenő áraknak köszönhetően 2008 óta az EU-ban megdöbbentő mértékben, 1500%-kal nőtt az adatroaming használata. A mobil adatszolgáltatások otthoni használata folyamatosan bővül, éppen ezért aggasztó tendencia az, hogy sok felhasználó külföldön szándékosan nem veszi igénybe ezeket a szolgáltatásokat, hiszen ez mind a telefonos alkalmazások fejlesztői, mind a
mobilszolgáltatók szempontjából elszalasztott növekedési lehetőség. Mindenki számára megfizethető EU-s távközlési szolgáltatások A „behálózott kontinens” elnevezésű bizottsági jogszabály-javaslat (MEMO/13/779) nyomán az Európai Unió jogalkotóira (az Európai Parlamentre és a Tanácsra) most az a feladat vár, hogy a telefonhívások és az internethasználat terén segítsék elő az egységes piac létrejöttét. A cél, szabályozási kötelezettségek és piaci ösztönzők együttes alkalmazásával arra sarkallni a mobilszolgáltatókat, hogy belföldi szolgáltatási csomagjaikat/díjszabásukat legkésőbb 2016-ra úgy bővítsék, hogy az egész Unió területén belül minden fogyasztó belföldi árakon használhassa telefonját, illetve okostelefonját (belföldi hívásdíjakon való roamingolás). 2012ben olyan szabályok kerültek elfogadásra, amelyek értelmében a fogyasztóknak 2014 júliusától joguk lesz arra, hogy külföldre utazáskor saját szolgáltatójuk helyett egy helyi szolgáltatótól vagy másik otthoni szolgáltatótól olcsóbb roamingszolgáltatásokat vegyenek igénybe úgy, hogy ehhez ne kelljen SIM-kártyát váltaniuk. A cél, hogy a belföldi hívások, a roaming és az EU-n belüli hívások díja közötti különbségek csökkentése, majd eltörlése révén valódi európai kommunikációs térség szülessen. Nemrégiben életbe lépett díjcsökkenések A roamingdíjak problémája sokkal súlyosabb volt azelőtt, hogy az EU 2008-ban díjmaximalizálást vezetett volna be. Azóta a fogyasztók számos előnyt élveznek: 80%-kal csökkent a hívások és az SMS-ek fogyasztói ára; az adatroaming egyes esetekben 91%-kal lett olcsóbb. Franciaországban például megszűnőben van a roamingfelár: ez is bizonyítja, hogy a szolgáltatóknak igenis van lehetőségük olyan díjcsomagokat kínálni, amelyek alapján az ügyfelek bárhol az EU-ban egységes díjért telefonálhatnak.
2014/02/11
Külföldön bajba kerülő európai utazók – az érintettek fele nem tudja, hogy vészhelyzet esetén minden EU-tagországban hívható a „112” segélyhívószám Az európaiak többsége továbbra sem tudja biztosan, milyen számot kellene tárcsáznia, amikor külföldön sürgős segítségre van szüksége. Az Eurobarométer 2014. január végén végzett felmérése alapján az európaiak 49%-a nincsen tisztában a 112-es segélyhívó szám hívásának lehetőségével. A többéves erőfeszítések ellenére az általános tudatossági szint változatlanul csak 50% körül van még a rendszeres utazók körében is.
A tájékozatlanság leginkább Görögország (10%) és az Egyesült Királyság (18%) polgárait jellemzi. A legmagasabb tudatossági szint Luxembourgban (80%), Romániában (71%), Lengyelországban és Bulgáriában (70%) tapasztalható. Az Európai Bizottság alelnöke, Neelie Kroes a héten levélben sürgette a tagállamok kormányait, hogy fejlesszék a nemzeti segélyhívó-rendszerek híváshely-azonosítási és akadálymentesítési szolgáltatásait, és hirdessenek meg célzott tudatosító kampányokat az utazók számára. Neelie Kroes hangsúlyozta: „Aggasztónak tartom, hogy a polgárok nem tudnak egy fontos alapszolgáltatás létezéséről, és a nemzeti kormányok sem tesznek többet a tudatosság növeléséért. Az EU elérhetővé tette ezt a szolgáltatást, most másokon a sor, hogy
megtegyék a maguk dolgát.” A „112” ismerete az utazás gyakoriságával összefüggésben Havonta többször
61%
Havonta egyszer
51%
Évente többször
50%
Évente egyszer
46%
Az elmúlt 2 évben egyszer
41%
Az elmúlt 3–5 évben egyszer
39%
Ennél ritkábban
40%
Egyszer sem
33%
A 112-es segélyszám az EU minden országából ingyenesen hívható, vezetékes és mobiltelefonról egyaránt. A 112-es számon keresztül érkező hívásokat az illetékes segélyszolgálatnak (helyi rendőrség, tűzoltóság vagy mentőszolgálat) továbbítják, ahol több európai nyelvet is beszélnek. A szám a hét minden napján 24 órában él. A polgárok többsége (Svédországban ez az arány 96%) tudatában van annak, hogy saját országában használhatja a 112-es hívószámot. Háttér Február 11-e a 112-es hívószám európai napja, melynek célja felhívni a közvélemény figyelmét a közbiztonság kérdésére Európában. Az Európai Bizottság az elmúlt években az utazásszervezőkkel együttműködve igyekezett tudatosítani a 112-es szolgáltatás létezését az Európán belül utazók körében. A Bizottság saját promóciós anyagokat (köztük logókat, posztereket, zászlókat, gyermekeknek szóló kvízjátékokat stb.) is készített, melyek segítségével az állami szervek és egyéb szervezetek népszerűsíthetik a 112-es szolgáltatást. A 112-es számot – a továbbra is meglévő nemzeti segélyhívó számok (például a 999 vagy a 110) mellett – mára valamennyi uniós tagállamban lehet tárcsázni. Dánia, Finnország, Málta, Hollandia, Portugália, Románia és Svédország úgy döntöttek, hogy saját nemzeti segélyhívó számuk is a 112 lesz. A 112-es segélyhívó szám használatát már az EU határain kívül, például Svájcban, Montenegróban és Törökországban is bevezették. A 112-es hívószám használatáról készült jelentés főbb megállapításai a következők: Az angolt az Egyesült Királyságon, Írországon és Máltán kívül 25 európai ország híváskezelői beszélik. Francia nyelven (Belgiumon, Franciaországon és Luxemburgon kívül) 14 ország fogadja a hívásokat: Bulgária, a Cseh Köztársaság, Finnország, Németország, Görögország, Írország, Olaszország, Litvánia, Hollandia, Norvégia, Lengyelország, Románia, Szlovákia és Spanyolország.
Németül összesen 16 országban kérhetünk segítséget: Bulgáriában, a Cseh Köztársaságban, Finnországban, Magyarországon, Olaszországban, Litvániában, Hollandiában, Norvégiában, Lengyelországban, Szlovákiában, Spanyolországban és Romániában (valamint természetesen Ausztriában, Belgiumban, Németországban és Luxemburgban). Az Egyesült Királyság területén a segélyhívó központok tolmácsszolgáltatást alkalmazva 170 nyelven állnak a bajba jutottak rendelkezésére, míg a francia központok összesen 40 különböző nyelven tudják fogadni a hívásokat.
