A BIOGÁZ KOMPLEX ENERGETIKAI „HASZNA” Készítette: Szlavov Krisztián Geográfus, ELTE-TTK
I. Bevezetés • Ha a mai módon és ütemben folytatjuk az energiafelhasználást, 30-40 éven belül visszafordíthatatlanul válságos helyzet alakul ki a földön. • A jelenlegi energiaigényünk 96%-át a kényelmesen felhasználható, könnyen hozzáférhető és a megújuló (tiszta)energiaforrásoknál gyakorta olcsóbb „hagyományos” energiahordozók adják.
ENERGIAFÜGGŐSÉG •
• •
A hazai fajlagos energiafogyasztás 1987-es pazarló értékének(341MJ/fő/nap) jelentős csökkenése(napjainkban ~285MJ/fő/nap) ellenére a nyugati országok GDP-jéhez viszonyított energiafogyasztásának a ~dupláját használjuk el, gyengébb enrgiahatékonyságunk miatt. 2001-ben hazánk energiaimport-függősége 72,6% volt, s a hazai fosszilis energiahordozók termelése 1990 óta 1,3MtOE-kel csökkent. Tetemes és dinamizálódó energiaimportunk fékezése/helyettesítése csak megújulókkal lehetséges.
BIOMASSZA
• •
•
•
Alapvetően háromféle biomassza létezik: száraz, folyékony és légnemű. A gazdaságosság fő összefüggése, hogy a keletkező szerves mellékterméket, hulladékot úgy kell energetikailag hasznosítani, hogy a legkisebb legyen a járulékos energiaráfordítás. A biomassza mennyiségét tekintve a potenciális lehetőségek naturális számbavételénél sokkal pontosabb képet nyújt a 100ha-os(szállítási költségek szempontjából is kezelhető, gyakorlatilag helyi felhasználást lehetővé tevő területnagyság) területegységre vonatkoztatott érték(ez az elméleti érték országos átlagban 10,1TJ). A legjobban hasznosítható szántóföldi energianövények, pl. silókukorica, cukorcirok, energiafű termelése az alacsony villamos-áram átvételi ár végett, önállóan nem finanszírozható, ezért van szükség a mezőgazdasági melléktermékekre és hulladékokra is.
BIOGÁZ-GENEZIS
• •
•
A biogáz szerves anyagok anaerob erjedése során képződő, a földgázhoz hasonló rendkívül sokoldalúan felhasználható légnemű anyag. Előállítására az élelmiszer-gazdaságban és a kommunális szférában képződött szerves anyagok alkalmasak, kivéve a cellulóz- és lignintartalmú anyagok (hosszú ideig elhúzódó lebontásuk gazdaságtalan), és magas kén és üledéktartalmú toll, szőr, csontmaradványok (rontják a gáz minőségét). Spontán módon is lejátszódik mélyvízi tengeröblökben, mocsarakban és hulladéktároló telepeken.
RECEPTÚRA • A nyers biogáz és a folyamat melléktermékeként képződött híg biotrágya minősége kizárólag a felhasznált alapanyagoktól függ. • Jó receptúrában a szén nitrogén arány megközelíti a 20-30%-ot, az állati hulladék pedig max. 30-40% lehet. •A biogáz-hasznosítás számításához ismernünk kell a különböző nyersanyagféleségek átlagos biogázhőértékét(22MJ/m3)
• • •
BIOGÁZ ÖSSZETÉTELE
A mikrobák együttműködésével nyert gáz mintegy 50-70%-a éghető metánt, 28-48%-a éghetetlen CO2-ot és 1-2%-a egyéb gázt, elsősorban kénhidrogént és nitrogént tartalmaz. Egy kg szerves szén normál feltételek közti teljes elgázosításával ideális esetben 1,868m3 gázt szolgáltat. A metántartalom függvényében a földgáz fűtőértékének 50-70%-át teszi ki(1825MJ/Nm3), mely sűrítéssel, ill. a CO2 leválasztásával növelhető.
•A tisztított biogáz a földgázzal gyakorlatilag megegyező összetételű, ráadásul a nehezen leválasztható gázok kisebb aránya miatt értékesebb termék 1m3 biogáz hőenergiája tisztítás nélkül ~0,5 liter tüzelőolajat, v. 1kg feketeszenet képes helyettesíteni. •1kg szerves szárazanyagból 230-400l biogáz nyerhető, a legkedvezőbb fajlagos biogáz-források a cukorrépa, kukorica, az exoterm trágyák és élelmiszeripari melléktermékek. •Legmagasabb a metántartalma a szennyvíziszapokból erjesztett biogáznak(70%), ezt követi a mezőgazdasági melléktermékekből(60-65%), majd a szilárd települési hulladékokból(50%) nyerhető gáz metántartalma.
• • • • •
ELŐNYÖK A biogáz előállítása élelmezésre és takarmányozásra általában alkalmatlan, egyébként sokszor veszendőbe menő alapanyagokat felhasználva történik. A biogáz-hasznosítás előnye az intenzív biomassza-termeléssel szemben, hogy így nem kell tartani a gyakorta agresszív, rugalmatlan vetésű, általában kis energiasűrűségű, így nagy termőterületeket igénylő energianövények drasztikus és kockázatos vetésszerkezet váltásától. További előnye, hogy a tárolás anaerob körülmények közt nem jár tüzelési minőség rosszabbodással, sőt javulás tapasztalható. A biomassza egyszerű elégetésével keletkező hamu talajjavító funkciója messze elmarad az erjesztés után visszamaradó híg biotrágyáénál. Míg a biomassza-energetikai eljárások többségében főterméket használnak fel, ily módon önálló/autonóm vertikumot, termőterületet igényelnek, addig a biogáz alapanyagai kifejezetten melléktermékek és hulladékok.
II. Felhasználás •
•
• •
•
Ez az a biomassza-felhasználási mód, mely a legsokoldalúbb módon elégítheti ki a felhasználók igényeit: a (tisztított) biogáz fűtésre(biogázégőkkel, blokkfűtővel)), hűtésre, gázmotorok meghajtására alkalmas. a biotrágya a szerves trágyánál, kommunális hulladéknál értékesebb talajjavító. a melléktermék CO2 pl. üvegházi növények hozamfokozására, fejlődésének serkentésére alkalmas. a biogáz generátorral történő átalakításával elektromos áram ( blokkfűtővel, tüzelőanyagcellás berendezéssel) állítható elő.
TECHNOLÓGIAI CSOPORTOSÍTÁS A biogáz hasznosítási lehetőségei, technológiai oldalról: a.) termikus hasznosítás - gázmelegítők - gázégők b.) komplex hasznosítás - elektromos és termikus: gázmotor/turbina generátorral és hőcserélő - mechanikus és termikus: gázmotor/gázturbina és hőcserélő c.) mechanikus hasznosítás - gázmotor - gázturbina A gyakorlatban jelenleg elsősorban villamos- és hőenergiát állítanak elő a biogázból. Amennyiben a hőenergiát maradéktalanul felhasználjuk, átlagosan ~22% energia értékesíthető villamos energiaként (a felhasználható melegvíz mértékének megfelelő mértékben). Azonban villamosenergia-termelésnek az energiaveszteség mellett magas az átalakítási költsége is.
HAZAI VISZONYLAT
•
• • •
A biogáz megtisztítása után a kapott bioföldgáz ma már az országos(vagy helyi) földgázvezetéken keresztül értékesíthető, a hazai gáztörvény minőségi kritériumai által szabályozva. Elvileg a kilencvenes évek közepén az ország területének >80%-án célszerű és gazdaságos a gázhasznosítás, mivel e települések >10km-re voltak találhatók az országos földgáz-vezetékrendszertől. Leggyakoribb eljárás a villamos energia előállítása gázmotorban, mely piacképes termék, mivel 2006-tól már kedvező áron (éves átlag, 100kW teljesítmény felett: 23,6Ft/kWh) köteles átvenni a területileg illetékes villamosenergia-szolgáltató. Ráadásul a biogáz kopáscsökkentő hatása végett növeli a gázmotor élettartamát. A CO2trágyázásssal, növényfajtól függően 15-40% terméstöbbletet eredményez. A biogáz-előállítás jövedelme nemcsak az előállított termékekben rejlik, hanem az ilyen módon megmaradó, a biogáz nélkül környezetszennyező ágazatok nyereséges működtetésében is.
KOMPLEX HASZNOSÍTHATÓSÁG • • • • • • •
A komplex hasznosíthatóság eldöntése végett vizsgálni és értékelni kell a kistérségeket az alábbi szempontok szerint: A társadalmi és gazdasági jellemzőket A mezőgazdasági melléktermékek mennyiségét. A környezetvédelmi követelményeket. A terület energetikai adottságait. A kiválasztás után vizsgálni kell a hulladékfelhasználási technológia költségét, a megtérülési időt, az élettartamot, a gazdasági hatékonyságot és a pénzügyi eszközök előteremthetőségét. A kilencvenes évek első felében végzett ilyen felmérések szerint az ország településeinek 40%-ánál elméletileg reálisnak bizonyult a biogáz-hasznosítás.
LOKÁLIS SZEREP •
• •
Az egyéni „farmgazdaságok” esetében az állati trágyát, a kerti szerves hulladékot, valamint a szerves konyhai szemetet fermentálva a lakóház fűtési, főzési, és melegvíz-szolgáltatási energiaigénye (részben) fedezhető, 1,5-3Nm3/nap átlagos hozammal számolva. Települési szinten központi biogáz-biotrágya előállító üzemmel a fenti alapanyagokkal lakosság megtakaríthatja a szennyvíztisztító berendezést. Nagyüzemi állattartó egységek, élelmiszeripari és más energiaigényes létesítmények energiaigényének biztosítására érdemes kialakítani, ha az év folyamán a környező területekről biztonsággal begyűjthető szükséges mennyiségű és minőségű nyersanyag. Így a biogáz szolgáltatás mértéke 1000-5000Nm3 lehet.
III. Szennyvíztelepek SZENNYVÍZTISZTÍTÁS • • • • •
• •
Az EU környezetvédelmi szabályozásának teljes átvétele mintegy 2,5 billió Ft-os beruházási költségtöbbletet jelentene hazánknak, ennek a legnagyobb tétele a mintegy 800Mrd Ft-ot kitevő szennyvíztisztítás. A települési szennyvíziszap mennyisége évente közel 700 ezer tonna, átlag 25-30%-os szárazanyag-tartalommal. A víztelenítést a telepek háromnegyed részénél végzik el. Az elhelyezésnél dominál a lerakás(60%) döntően a települési hulladéklerakókon, mezőgazdasági hasznosításra ~40%, míg rekultivációra ~2% kerül. Egy lakos átlagosan 0,2-0,3m3/nap szennyvizet „termel” naponta. Hazánkban még mindig csak a városi lakások 75%-a, a teljes lakásállomány 50-60%-a van csatornahálózatba kötve, s ezek mindössze ~felét tisztítják biológiailag, pedig a biogáz-előállítására alkalmas szervesanyag-tartalmú városi szennyvizek ~1-1,5%-a szennyvíziszap. A szennyvíziszap mennyisége a szennyvízelvezetési és tisztítási program előrehaladtával növekedni fog. Azonban a nagyvárosok szennyvízét feldolgozó üzemek nem képesek feldolgozni a jól hasznosítható kommunális hulladéktól a nem élelmiszeripari üzemek, gyakorta nehézfémekkel is terhelt szennyvizét, melyek rontják a gázfejlődés hatásfokát, a kierjesztett iszap felhasználhatóságát.
ÁLTALÁNOS JELLEMZÉS
• • • •
Az anaerob kezelés(=légmentes rothasztás) igen jelentős beruházást igénylő, de az egyéb szennyvízkezelési eljárásoknál környezetvédelmi szempontból hatékonyabb technológia. Az anaerob oxidáció ráadásul az üzemköltségek csökkentését/bevételek növelést is lehetővé teszi, hő- és villamos energia előállításának köszönhetően, így tisztítás költsége (részben) megtérülne. Az eljárás beiktatása 80-90W/m3 energiamegtakarítással jár, különösen tömény élelmiszeripari szennyvizek ártalmatlanításakor, ráadásul a szennyvíziszap anaerob elgázosítása után olcsóbban elhelyezhető, s így a tárolás költségei csökkennek. További előnyt jelent a szennyezőanyagok átmosásához bőségesen rendelkezésre álló víz.
TECHNOLÓGIAI ELVÁRÁSOK • • • • • •
A fejlett technológiákra szabott elvárások: Fajlagos biogáz-termelés: min.25 l/nap/LEÉ Beépített teljesítmény: min. 50kW Szennyvíztisztító energiaigénye: cca. 2,5W/LEÉ(ma hazánkban 4W/LEÉ!) Alternatív biogázüzem, megfelelő tárolókapacitás Az anaerob iszaprothasztás – a magas állandó költségek miatt – legalább 10000lakosegyenértéknyi szennyvizet ígényel(így a melegvíz-ellátás gazdaságos), de a komplett(villamos & hőenergia) célú hasznosítás csak nagyobb(min. 20000LEÉ) telepek esetén javasolható.
III. Depóniatelepek HULLADÉKHELYZET • • • • • • •
A kommunális hulladék hatalmas és növekvő tömege jelentős biogázforrásként szolgálhat. Magyarországon jelenleg mintegy 23millió m3(4,6millió tonna) települési szilárd hulladék keletkezik évente, melynek 62%-a lakossági eredetű, s évente 2-3%-al nő. A begyűjtött települési szilárd hulladéknak mindössze 3%-át hasznosítják. Az ártalmatlanítás jellemző formája a lerakás(83%). Hazánkban a települési szilárd hulladékkezelési díjak az elmúlt években radikálisan növekedtek (átlag 8900Ft/háztartás/év), s így már gyakorlatilag fedezik az üzemelési költségeket. Az egyes településeken alkalmazott díjak közötti jelentős(akár ötszörös!) eltérések a korszerű, regionális rendszerek kiépülésével, várhatóan 3-4év alatt megszűnnek. Hazánkban az 1996 után épült kommunális hulladéklerakók depóniagáz-hasznosításának a feltételei biztosítottak.
JELLEMZŐK
• • •
•
A konyhai hulladék évi egy főre jutó mennyiségének energiatartalma ~300MJ, és (reálisan) 30%-os hatásfokkal átalakítva 25kWh/lakosegyenérték/év villamos energiának felel meg A gázképződés sebessége a hulladék tömörítésével(0,251t/m3) növelhető, mely a lerakó „élettartamát”(kapacitását) is bővíti(a hatvanas években a hulladéksűrűség 300kg/m3 volt, mely napjainkra Bp.-en 180kg/m3-re csökkent). A hulladékban felhalmozódó gáz (Tátl.=15°C) 15-20éves stabil gáztermelés esetén 183m3/tonna, így a depóniagáz hozama átlag 1m3/h/1000m3. Nagy viszonylagos metánkoncentrációja(50-65tf%) végett önállóan is jól ég (csak 30% alatt problematikus), számottevő káros égéstermék nélkül! Komolyabb problémát csak a fűtőérték ingadozása jelenthet, ennek kiküszöbölésére az égőt ehhez illeszteni (pl. atmoszférikus helyett ventillátoros gázégő) kell.
HASZNOSÍTÁS • • • • • •
A hulladék lerakását követő hónapokban a hőmérséklet 60-65°C-rta emelkedik, így elpusztulnak a patogén, kórokozó baktériumok Megfelelő körülmények esetén viszonylag rövid időn belül(~hat hónap elteltével) megindul a depóniagáz képződése, így már a lerakó kiépítésekor gondoskodni kell elvezetéséről. . Gyakorlati tapasztalatok igazolják, hogy ~15-20 éves aktív – gazdaságosan hasznosítható: a gáztermelés ~3/4része lezajlik– időszakkal számolni. Költségnövelő tényező viszont, hogy 8-10 év után a rentábilis kitermelés folytatásához a csőrendszert át kell telepíteni. A gazdaságos működés érdekében ~100000 lakos kezelésére alkalmas telepeken érdemes a kútrendszert kiépíteni/fenntartani. Az üzemeltetés jellemző költségei 4-5millió Ft/évre tehetők függetlenül a lerakott hulladék mennyiségétől.
IV. Biotrágya •
• •
•
• •
A talaj szervesanyag készletének fenntartásánál alapvető kitétel, hogy a növénytermesztés során képződő melléktermékek kétharmadát rendszeresen vissza kell juttatni a talajba, lehetőleg kiegészítve hígtrágya bedolgozásával(~400-600m3/ha). Az anaerob erjesztés alatt – a komposztálással szemben – tápanyagveszteségek lénygesen kisebbek(pl. N esetében komposztálással 40%, míg így csak ~2%!). A biogáz előállítása és a képződő híg trágya – a közvetlen trágyakijuttatásához képest, a technológia függvényében – csökkentheti a metán és az ammónia kibocsátását, a magas hőmérséklet sterilizáló hatása miatt a szaghatást, valamint a gyomok(csírázóképesség 95-97%-al csökken) és paraziták életképességét. Szerkezete és morzsalékos összetétele révén a biotrágya különösen a rossz, köves, homokos vagy parlagon hagyott talajok humuszképződését fokozza, a talaj víz- és tápanyag-visszatartó képességének javításával, baktériumainak aktivizálásával. További előnye, hogy – mértéktaró használat esetén – lényegesen kisebb szaghatása mellett, semmilyen káros hatása sincs az élő és élettelen környezetre, növekedéserkentő hormonokat és enzimeket is tartalmaz. Egyetlen jelentős hátránya az alacsony szárazanyag-tartalma, mely megdrágítja a kijuttatását.
V. Hol érdemes biogázüzemet építeni?
Ott ahol az alábbi feltételek közül minél több rendelkezésre áll: • Legalább 1000m lakott területtől való távolság. • Környezetvédelmi beruházás szükséges. • A rendelkezésre álló alapanyag zöme(min.70-80%) helyben van, és min. évi 10000tonna • A biogáz közvetlen hasznosítási lehetősége. • Középfeszültségű vezetékre való csatlakozási lehetőség. • Többlet melegvíz hasznosítás. • A biotrágya közvetlen környéki elhelyezésének biztosítása. • Alapanyag-tároló épületek, építmények Ideális telepítési tényező a szennyvíztelephez, vagy nagyméretű sertéstelep kapcsolódási lehetőség.
BERUHÁZÁSELEMZÉS • •
• • • •
A beruházás költségei összességében százmillió Ft-os nagyságrendűek, fajlagos nominál értéke, kizárólag biogáz előállítása esetén 120-150millió Ft/MW. Míg a biogáz közvetlen elégetésvel melegvíz biztosítható, melynek fogyasztókhoz történő továbbítása – csővezeték hosszának függvényében – 15-20%-al növeli a beruházásigényt, a CO2-tól való megtisztítás utáni gázszolgáltatást csak a gázhálózathoz csatlakozó gázvezeték költségei (+3-8%) terhelik. A kéntelenítésnél a tisztítandó kén mennyiségének növekedésével exponenciálisan növekszik a beruházási költség. Az elektromos áram előállítása és országos hálózatba táplálása viszont jelentős többletköltséggel(+20-25%) jár, de ezt a villamos energia előállításakor képződő hulladékhő részben kompenzálhatja. Az üzemelés eredményességét jelentősen befolyásolja a hőenergia, valamint a biotrágya teljes értékű hasznosítási lehetősége. A legígéretesebbek a magas erjedési hőmérséklettel(60-65°C) jellemzett modern technológiájú telepek, melyek a felére csökkentik az erjesztés időtartamát, ezáltal kisebb méretű üzemmérettel is elérhető egyazon éves kapacitás.
VI. Konklúzió •
•
•
•
•
GAZDASÁGI VONZATOK
A biogáz eszményi tehermentesítő és hasznosítási funkciói ellenére hazánkban elenyésző a részesedése a megújuló energiák sorában(0,5%). A hazai összes biomassza 53%-a, míg a mezőgazdasági melléktermékek 35%-a vész kárba. A fosszilis energiahordozókkal csak akkor versenyképes a biogáztermelés, ha komplex előnyeivel veszik figyelembe. A biogáz-beruházás megtérülési ideje – optimális esetben is – a magas beruházási költség és a jelenlegi magas átvételi árak miatt rendkívül hosszú. Ezért szükséges a nonprofit szervezetek akár 100%-os , míg a profitorientált szervezetek max. 50%-os szanálása. A közhasznú szervezetek által működtetett nagyvárosi és regionális szennyvízkezelő telepek szennyvízdíjból származó bevételei általában meghaladják a költségeket, így valóban a környezetvédelem eszközei ill. a megújuló energia fő bázisai lehetnek. Vállalkozási formában viszont csak akkor érdemes biogázüzemet építeni a jelenlegi energiaárak mellett, ha ideálisak a beruházási és üzemelési feltételek és ha az üzem környezetvédelmi célokat is szolgál, ill. ha a vertikális integrációból kikerülő hulladékra és melléktermékekre épül. A megújulók villamos energia átvételi ára 24Ft/kWh(az EU országaiban 2050Ft/kWh), mely általában nem elégséges a nyereségorientált biogázüzemek csak e célból való fenntartásához. Nagyon fontos, hogy már a beruházás előkészítési fázisában legalább a várható működési időszakra (min. 20 év) garantált legyen az átvétel. Az eljárások fokozottabb alkalmazása elősegítené az EU hulladékkezelési, energiapolitikai, vidékfejlesztési, és környezetvédelmi előírásának teljesítését is.
KÖRNYEZETVÉDELMI VONZATOK • Magyarországon 2006 áprilisától 261 létesítményt érint a CO2 kibocsátás-kereskedelem (a CO2-kibocsátás ~felét adják), s összesen 93,8 millió tonnás kvótát „kaptunk”. • A környezetkímélő beruházások az EU-ban jóval drágábbak a hazaiaknál, ezért számukra megéri Magyarországtól megvásárolni a megtakarítást, ezáltal hazánk korszerű beruházásokhoz, munkahelyekhez juthat • Az emisszió-értékesítésre felajánlott megtakarítást az eladónak ellenőrizhetően bizonyítania kell, ami alapján a környezetvédelmi minisztérium engedélyezi a maximális(2008-2012 időszakra vonatkoztatható) megtakarítás nagyságából az értékesítésre felajánlható mértéket, mely a beruházás költségének akár 10%-a is lehet.
TÁRSADALMI VONZATOK • • • •
•
•
•
1. 2. 3. 4. 5. 6.
A megújuló energiahordozókra kiadott pénz nem a nagy energiaszolgáltatóhoz kerül ( ez okozza a tiszta energia fő kálváriáját is), hanem a térségek termelőihez. Napjainkban a falusi népesség mindössze 5-10%-a képes megfelelő gazdasági eredményeket elérni a saját gazdaságában, többségében mellékjövedelemmel kiegészülve képes talpon maradni. Ezek főfoglalkozású gazdává válása jelentősen csökkentené a kedvezőtlen térségekre jellemző munkanélküliséget, javítaná az árutermelési viszonyokat és segíti a vidék népességmegtartását is. Az ökogazdálkodás további térnyerése megteremtené a kölcsönös igényt a biotrágyával előállított takarmányokra, ill. a biotakarmányokkal táplált állatok trágyájára, melynek elgázosításával csökkenne a gazdálkodók energiaköltségeit, s így a farmméret változatlansága(!) mellett is növelné árbevételüket. Mindez lehetővé teszi az elmaradott régiók felzárkózását, a komplex értelemben vett életszínvonal(ISEW, GPI, HDI, ESI) növekedését. A jobb és kiegyenlített életszínvonal tovagyűrűző hatással jár, hiszen a növekvő vásárlóerő más típusú vállalkozásokat is vidékre vonz. A finanszírozási problémák megoldása esetén – a kistelepülések ellátását szolgáló, komplex(élelmiszer-gazdasági + kommunális) hulladékkezelést lehetővé tevő, szelektív hulladékgyűjtéssel egybekötött, önkormányzatok által működtetett biogáz-biotrágya előállító üzemek jelentenék a legoptimálisabb megoldást a különböző társadalmi szinteken. A finanszírozási problémák megoldása esetén – a kistelepülések ellátását szolgáló, komplex(élelmiszer-gazdasági + kommunális) hulladékkezelést lehetővé tevő, szelektív hulladékgyűjtéssel egybekötött, önkormányzatok által működtetett biogáz-biotrágya előállító üzemek jelentenék a legoptimálisabb megoldást a különböző társadalmi szinteken, MERT: Az alapanyagbázis – mennyiségileg is – garantált. Az összes termék helyben felhasználható lenne Egyébként is megvalósítandó hulladékgazdálkodási és környezetvédelmi feladatokat(szemételhelyezés és –kezelés, vízvédelem) is ellátná. A képződött termékek önköltsége a fogyasztói árukhoz képest jóval alacsonyabb lenne. A csőhálózatok közös nyomvonala is költség- „környezetterhelési” megtakarítást jelent. Így harmonizálhatóak a gazdálkodók, energiafogyasztók és a település érdekei
A biogáz előállításának legfontosabb előnyei a makrogazdaságban – környezetvédelem, vidékfejlesztés, energiapolitika, hulladékgazdálkodás – jelentkeznek. Jelentős elterjedése kizárólag az energiatermelők, az energiafogyasztók, és az állami érdekek harmonizálásával képzelhető el. Felhasznált IRODALOM: • Dr.
Bai Attila(szerk., 2007): A Biogáz
