A Bioenergetikai Innovációs Klaszter tagösszetételének, szolgáltatott adatainak vizsgálata

A Bioenergetikai Innovációs Klaszter tagösszetételének, szolgáltatott adatainak vizsgálata Holló Ervin Gazdálkodás és Szervezéstudományok Doktori Iskola PhD hallgató

Témakörök  Klaszter / Hálózat ?!  A „klaszter”!  Gyakorlati példa; a Bioenergetikai Innovációs Klaszter  A Bioenergetikai Innovációs Klaszter tagösszetételének, szolgáltatott adatainak vizsgálata

Alapgondolatok  az információs társadalom egyre erőteljesebb kirajzolódása  a kommunikációs lehetőségek folyamatos bővülése  az együttműködésekben rejlő egyre bővülő lehetőségek  előtérbe kerültek, kerülnek az egymással kapcsolatban álló vállalatok, szervezetek, intézetek (állami és nem állami) alkotta hálózatok

Hálózat / Klaszter  „a hálózatok viszonylag zárt szervezetek, amelyek amiatt jönnek létre, hogy megosszák résztvevőik között az erőforrásokhoz jutás költségeit, információkat, tapasztalatot stb.  a klaszterek külső piaci kihívásokra jönnek létre bizonyos körülmények fennállása esetén egy adott földrajzi helyen.” (Rosenfeld, 2002)  Az együttműködés, hálózatosodás egyik alapvető (formai) lehetősége a klaszter.

„KLASZTER”?! Elfogadott (hazai) definíciója:  „A klaszter földrajzi közelségen, és/vagy ágazati tevékenységen

alapuló nyitott és tartós együttműködés, stratégiai szövetség.

 Külső versennyel szemben egységes  Belső viszonyait pedig egyaránt jellemzi a konkurencia és a közös helyi érdekek összehangolása, a partnerek közötti bizalmi tőke megléte  A klaszter tagjait informális kapcsolatok is összekötik.  Közösen végzett innovációk, a hálózaton belüli közvetlen és célzott információáramlás = csökkenő tranzakciós költségek =

az érintett vállalkozások versenyképessége növekszik".

Miért jó a „klaszteresedés”?  Erős érdekérvényesítő képesség („kritikus tömeg”)  A fejlesztési irányok Klaszter-stratégiába és Akciótervbe foglalása  Nemzetközi viszonylatban is versenyképes „érdekérvényesítő” szervezet  Szakmai ismertség és partnerség  Új partnerségi kapcsolatok és egységes pozitív image kialakítása  „Kulcs” a fejlesztési forrásokhoz

A GYAKORLAT !

A Károly Róbert Főiskola kezdeményezése

Asbóth Oszkár pályázati projekt - 2006-2009!

Klaszter

=közös célokért összehangoltan versengő szervezetek együttese

Innovációs Klaszter

=innovációs megoldások kidolgozása, elterjesztése a közös cél

Bioenergetikai Innovációs Klaszter

=a bioenergetikai ágazat innovatív alapú kiépülésének támogatása!!!

Sikeres referencia: a „Bioenergetikai Innovációs Klaszter” Stratégiai partnerek Multinacionális cégek

K+F intézmények

Kooperációs partnerek Kormányzati szervezetek

Egyetemi kutatócsoportok

Termelőüzemek Innovációs Klaszter

Középtiszai Rt.-

Inter-Tram Kft.-

Regionális Helyi, megyei Kunhegyes Mátészalka fejlesztési önkormányBátortrade Egererdő MGI tanácsok zatok Kft. Zrt.

Corax-Bioner Rt.

Gödöllő

KR KutatóKároly Róbert Oktató Kft. Főiskola Mátrai Erőmű Rt. Klasztermenedzsment

Érdekképviseleti szervezetek

Innovációs szervezetek

Pénzintézetek

Bioenergetikai Innovációs Klaszter /klasztertagok számának alakulása/ Klasztertagok számának alakulása 60

50

49

Tagokszáma

40

50

51

51

40 32

30

Klasztertagok száma

25 20

10

0

8 0 2006

2007

2008

2009

2010 Évek

2011

2012

2013

2014

A Klasztertagok területi megoszlása

A Bioenergetikai Innovációs Klaszter működése Klaszter Közgyűlés

MŰKÖDÉS ALAPJÁT KÉPEZI:

Klasztermenedzsment szervezet

(Klasztertagok)

Alapító Okirat

Intéző Bizottság

SZMSZ Titkár

Vállalkozás -fejlesztés

Kutatásfejlesztés

Szaktanácsadás Továbbképzés Pályázatírás Projektek

Hőenergia Biogáz Biodízel Bioetanol

Elnök

Kísérleti beruházás Félüzemi Üzemi Többcélú Labor

Titkár

Kommunikáció PR

Klasztertagok Kooperációk Külkapcsolat Marketing

Szolgáltatások

Ügyvitel Jogi ügyek Informatika Pénzügyek

A Bioenergetikai Innovációs Klaszer potenciális funkciói Forrásbővítés pályázatfigyelés pályázatírás Kommunikáció marketing

Kutatásfejlesztésinnováció

Bioenergetikai Innovációs Klaszter

Információs szolgáltatás Képzés, továbbképzés

Adatbázisfejlesztés Projektek tervezése Projektgenerálás

Hálózati kapcsolatok építése

Tanácsadás

„Klasztertagoknál” megvalósult fejlesztések; (kb. 1 Mrd Ft értékben) Félüzemi biomassza fűtőmű Bioreaktor referenciarendszer Biodízel referenciarendszer Szerves anyag technológiai és receptúra laboratórium  Hét termőhelyi térkörzetre adaptált informatikai kommunikációs rendszer  Fás szárú aprítékot előállító eszközök beszerzése  Távérzékelést kiszolgáló eszközbeszerzések    

A Bioenergetikai Innovációs Klaszter tagösszetételének, szolgáltatott adatainak vizsgálata    

Klasztertagok száma (2014 év): 51 Közvetlen foglalkoztatás (fő) (2014 év): 1930 Belföldi értékesítés (millió Ft) (2014 év) : 46678 Export (millió Ft) (2014 év): 7979

A Bioenergetikai Innovációs Klaszter tagösszetételének, szolgáltatott adatainak vizsgálata

I. KORRELÁCIÓ (1) Annak vizsgálata, hogy a –  személyi jellegű kiadások (t év)  éves nettó árbevétel  átlagos statisztikai állományi létszám (fő)  tagvállalatoknál foglalkoztatottak száma (műszaki, természettudományi, orvosi, vagy agrár végzettségű) - adatok korrelálnak-e egymással?

A Bioenergetikai Innovációs Klaszter tagösszetételének, szolgáltatott adatainak vizsgálata

I. KORRELÁCIÓ (2)  A Pearson féle korreláció szerint csupán az „Éves nettó árbevétel” és a „Tagvállalatoknál foglalkoztatottak száma” között nem volt korreláció, azaz a tagvállalatoknál foglalkoztatottak számától független volt a klasztertag éves nettó árbevétele.  A többi esetben (átlagos statisztikai állományi létszám, személyi jellegű kiadások) összefüggés volt tapasztalható; a kapott értékek valamennyi esetben pozitív előjelűek voltak, azaz egyenesen arányos a két ismérv változása.

A Bioenergetikai Innovációs Klaszter tagösszetételének, szolgáltatott adatainak vizsgálata I. Kereszttábla elemzés (1)  Khi2 próba segítségével; vizsgáltam, hogy van-e kapcsolat a település nagysága és a klasztertag vállalati formája között? A klasztertagok megoszlása település nagyságkategóriák és vállalati forma alapján

 Khi2 próba szignifikancia szintje 0,05 (=>95%) felett van (0,934) tehát nincs kapcsolat a település nagysága és a klasztertag vállalati formája között.

A Bioenergetikai Innovációs Klaszter tagösszetételének, szolgáltatott adatainak vizsgálata I. Kereszttábla elemzés (2) Iparjogvédelmi oltalmak száma és PhD-vel rendelkezők száma

 Van-e összefüggés a tagoknál regisztrált iparjogvédelmi oltalmak száma, valamint a klasztertagok által alkalmazott munkavállalók közül PhD-val rendelkezők száma között?  A vizsgálat alapján megállapítható, hogy nincs kapcsolat a PhD-s munkatársak száma és az iparjogvédelmi oltalmak száma között.

A klasztertagok éves nettó árbevételének szóródása a PhD-val rendelkező kollégák száma szerint (3)

A vállalkozásoknál ahol foglalkoztatnak PhD fokozattal rendelkezőket, az árbevétel szemmel láthatólag magasabb, mint azon vállalkozásoknál ahol nem foglalkoztatnak egy PhD-s munkavállalót sem.

A klasztertagok település kategória és átlagos statisztikai állományi létszám szerinti szóródása (4)

A 15 ezer fő fölötti településeken magasabb a szervezetek átlagos statisztikai állományi létszáma, vagyis a nagyobb településeken, nagyobb munkavállalói létszámmal működnek a vállalkozások.

A klasztertagok megoszlása igénybevett K+F kedvezmény és éves nettó árbevétel szerint (5)

Megállapítható, hogy nincs összefüggés az árbevétel és a K+F kedvezmény között, vagyis az alacsonyabb és magasabb árbevétellel rendelkező szervezetek egyaránt vettek igénybe K+F kedvezményt.

A Bioenergetikai Innovációs Klaszter tagösszetételének, szolgáltatott adatainak vizsgálata

Varianciaanalízis (1)

 Vizsgáltam, hogy az éves nettó árbevétel, illetve a klasztertag telephelyéhez tartozó település nagyságkategóriái között van-e szignifikáns eltérés.  A lenti ábra az egyes kategóriákban lévő klasztertagok éves nettó árbevételeinek az átlagát mutatja.

A Bioenergetikai Innovációs Klaszter tagösszetételének, szolgáltatott adatainak vizsgálata Varianciaanalízis (2) Eredmény;  a különböző település nagyságok és az éves nettó árbevételek között volt szignifikáns differencia (eltérés) azaz az egyes településméretek adatai esetében voltak eltérések.  Összességében elmondható, hogy a nagyobb településeken lévő klasztertagok éves nettó árbevétele magasabb volt, mint a kisebb településen lévő klasztertagok árbevétele.

Felhasznált irodalom  KSH = Központi Statisztikai Hivatal, Tájékoztatási adatbázis (www.ksh.hu)  Nagy H.(2012): Innovációs zónák, klaszterek szerepe a regionális fejlesztésekben, (SZIE előadás, Gödöllő)  Rosenfeld, Stuart A. [2002] Just Clusters – Economic development strategies that reach more people and places Regional Technologies Strategies, Inc.  Sajtos L.-Miltev A.: SPSS kutatási és adatelemzési kézikönyv, Alinea Kiadó, Budapest, 2007.  Székelyi M.-Barna I.: Túlélőkészlet az SPSS-hez, Typotex, Budapest, 2002.  Szűcs I.: Alkalmazott statisztika, Agroinform Kiadó, 2002.

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!

 Holló Ervin KR SPEKTRUM Kft. Bioenergetikai Innovációs Klaszter  3200 Gyöngyös, Mátrai út 36. Tel: 06-37/518-133 [email protected] www.BIKC.hu

Holló Ervin Bioenergetikai Innovációs Klaszter klasztertitkár Károly Róbert Kutató-Oktató Nonprofit Kft. ügyvezető [email protected]