A DIGITÁLIS TÉRKÉP ADATAINAK ADATNYERÉSI ELJÁRÁSOK
ELŐÁLLÍTÁSA,
-
két féle adatra van szükségünk: térbeli és leíró adatra a térbeli adat előállítása a bonyolultabb. a költségek nagyjából 80%-a munkaigényes, különleges szakmai ismereteket igényel és potenciális hibaforrás - több módszerrel lehet előállítani - a térbeli adatok digitális formába alakításakor lehetőségünk van az elsődleges leíró információ kódolására is.
Adatnyerés térképlapokról - A nyomtatott, analóg formában lévő térképek számszerűsítését, digitális formába alakítását jelenti – "digitalizálás" - kézi digitalizálás - a térképen lévő elemeket egy egér és egy megfelelő program segítségével követjük és a megfelelő műveletekkel átalakítjuk - közvetlenül a papírtérképen– digitalizáló táblára, "heads down
digitizing" - képernyőn történő digitalizálás, "heads up digitizing" - a térkép digitális másolatával dolgozunk, a képernyőn jelenítjük meg - automatikus digitalizálás fejlesztése
Adatnyerés földi felméréssel - A közvetlen, terepi felmérés - elektronikus teodolitok, elektrooptikai távmérők vagy mérőállomások
- a mért adatok digitálisan tárolhatók és megfelelő programok segítségével az adatok feldolgozhatók
Adatnyerés fotogrammetriai módszerrel - repülőből, néhány kilométeres magasságból készült felvételek - A légifénykép a terep központos, centrális vetítés – mérőfényképnek, fotógramm - terepi ellenőrző pontok (ground control points - GCP) torzulások csökkenthetők, - koordinátába helyezés – ortofotó
- átfedés, sztereofotogrammetria - adatok naprakészen tartása
Adatnyerés távérzékeléssel -
távérzékelés (remote sensing) - műholdról készült felvételek a távérzékelés a térinformatika egyik legfontosabb adatforrása nagy területről nyújt homogén adatokat a légifotó és a műholdfelvétel részletessége nem azonos
felbontás
-
nemcsak a látható fény tartományában készítenek felvételeket szabályos időközökben ismételhetők olcsó adatgyűjtési eljárásnak tekinthető raszteres rendszerben készülnek – beilleszthetők egy raszteres térinformatikai rendszerbe
Adatnyerés műholdas helymeghatározással - GPS (Global Positioning System) - ismert pályán folyamatosan keringő és a Föld felé adatokat sugárzó műholdrendszer - meghatározható a műhold és egy földi vevőberendezés közötti távolság - háromszög két oldala ismert, a harmadik kiszámítható - 4 műhold kell a pontos helyzethez - 24 műhold működik
SAJÁT ADATBÁZIS LÉTREHOZÁSA
ANALÓG (Nyomtatott) TÉRKÉP
Elvi kérdések Digitális másolattérkép (raszteres) Szkennelés
Digitalizálás tábla segítségével
Digitalizálás a képernyőn
RASZTERES alkalmazás
Vektor-raszter átalakítás
VEKTOROS alkalmazás
Vektoros objektumtérkép Közvetlen felhasználás
Előkészítő műveletek A célok meghatározása - számítógépen rajzolt térképet szeretnénk vagy térinformatikai adatbázist - beszkennelni a térképet kirajzolni belőle a minket érdeklő objektumokat - egy rajzolóprogram számára készített térkép elemei nagyon nehezen tehetők alkalmassá térinformatikai programban történő felhasználásra (példa!) - export-import műveletek – dxf (draw exchange format) - a vektoros objektumok a térinformatikai programból bármikor átvihetők a rajzolóprogramba - az elvégzendő elemzések jellege - természetföldrajzi elemzéseket – felületek modellezése – domborzat, hőmérséklet, csapadék stb. – raszteres rendszerek - távérzékelt adat – kötelező módon raszteres
- humánföldrajzi jellegű elemzések, kataszteri alkalmazások, hálózat elemzések vektoros rendszer
Az adatbázis szerkezetének meghatározása - a megrendelő által feltett, a megválaszolásra váró kérdések segítenek dönteni - az adatbázis réteges szerkezetű
-
Milyen tematikus rétegekre, fedvényekre lesz szükségünk? Milyen objektumtípus felel meg a kiválasztott témának? Milyen rendszerben akarjuk felhasználni? az egyes rétegeken belül hány objektumot különítünk el egyéni azonosító (ID) - hány különféle szimbólummal akarjuk őket ábrázolni - példák táblázat
Kiinduló adatok - A szerkezet alapján el tudjuk dönteni, hogy a keresett adatok milyen térképeken találhatók meg - topográfiai térkép, tematikus térképek - a szükséges térképek nem azonos méretarányúak - digitális formában a méretarány értelmezése más, mint hagyományos értelemben
- egy digitális adatbázis méretaránya alatt az alaptérképnek használt térkép méretarányát szokás megadni - a digitális adatbázis objektumai milyen részletességgel vannak ábrázolva - ha a szükséges térképek méretaránya nem azonos adatbázisunk minőségét, pontosságát mindig a felhasznált legkisebb méretarányú térkép pontossága határozza meg - A térképek megjelenítésekor, nyomatatásakor célszerű grafikus méretarányt alkalmazni - eltérő vetületi rendszerek - térképeink azonos koordináta rendszerben kell legyenek - ha valamelyik térképünk rendszere ismeretlen, vagy nem rendelkezik koordinátákkal szükségünk van olyan pontokra, amelyek az ismert koordinátájú és az ismeretlen koordinátájú térképen is azonosíthatók
A geometriai jellemzők meghatározása -
-
-
-
a legfontosabb előkészítő művelet, biztosítja a térkép mérhetőségét, a különböző adatok egymásra illesztését és a grafikus méretarány megjelenítését Egy földfelszíni pont helyzetét meghatározhatjuk, ha ismerjük a pont alapfelületre redukált képének földrajzi koordinátáit és a pont geoidtól mért távolságát vagy magasságát. A földrajzi koordináták – vagyis a földrajzi szélesség (ϕ) és a földrajzi hosszúság (λ) – nem képeznek egy mérhető rendszert (miért?) túl nagy méretarányú földgömb nem szerkeszthető a felszínt térképen – síkban – kell ábrázolni nem lehetséges torzulások nélkül A vetületek olyan matematikai leképezési szabályok, amelyek segítségével egy földfelszíni pont a lehető legkisebb torzulásokkal kerül át a síkra
- az ábrázolni kívánt térség közelében meghatároznak egy ellipszoidot, – ez lesz a vetület alapfelülete – amely ott a legjobban illeszkedik a geoidhoz, a Föld valódi alakjához - az ellipszoidra átvitt pontokat vetítik síkba a vetületi egyenletek segítségével - a térképen egy olyan derékszögű koordinátarendszert hoznak létre, amely hasonló a matematikai koordináta rendszerekhez
Romániában használt vetületi rendszerek - Gauss-Krüger vetületi rendszer, 1951-től - 1960-70-es években kiadott topográfiai térképek - alapfelülete a Kraszovszkij 1940-es ellipszoid
°
° °
X=5183082 Y=4697924
°
- északi érték - X, 7 számjegyű - keleti érték - Y, 7 számjegyű (első számjegy nem valós)
1970-től a Stereo'70-nek nevezett vetület ferdetengelyű síkvetület Az alapfelület a Kraszovszkij 1940-es ellipszoid A vetület középpontja a 46 fokos északi szélességi kör és a 25 fokos keleti hosszúságú délkör metszéspontjában van - a metszési – egyben torzulásmentes – kör sugara 201,718 km
-
X
°
X=586582 Y=392424
° X=500.000 Y=500.000
X=0 Y=0 Y
- északi érték - X, 6 számjegyű - keleti érték - Y, 6 számjegyű
- az UTM (Universal Transversal Mercator) vetület - metsző egyenlítői hengervetület - származtatása hasonló a GK-hoz
° Easting=697721 Northing=5182880
° °
°
- északi érték - Northing, 7 számjegyű - keleti érték - Easting, 6 számjegyű
