A MUNKANÉLKÜLISÉG REGIONÁLIS ADATAINAK ELEMZÉSE A PÉNZÜGYI-GAZDASÁGI VILÁGVÁLSÁG TÜKRÉBEN

VÉDELEM GAZDASÁGTAN

KISS KITTI

A MUNKANÉLKÜLISÉG REGIONÁLIS ADATAINAK ELEMZÉSE A PÉNZÜGYI-GAZDASÁGI VILÁGVÁLSÁG TÜKRÉBEN

ANALYSIS OF THE UNEMPLOYMENT RATES AT REGIONAL LEVEL FROM THE VIEWPOINT OF THE FINANCIAL-ECONOMICAL WORLD CRISIS

A pénzügyi-gazdasági világválság a fejlett országokban (beleértve Magyarországot is) csökkentette a kibocsátást, és megnövelte a munkanélküliséget. Ebben a cikkben azt vizsgálom, hogy miként alakultak a regionális munkanélküliség adatok Magyarországon. Többek között megállapítom, és alátámasztom, hogy a fejlettebb, iparosodottabb régiókban a munkanélküliség relatív növekedése nagyobb és gyorsabb volt. A munkanélküliség szezonális ingadozása a válság idején is megmaradt. Kulcsszavak: munkanélküliségi ráta, aktivitási ráta, egy fıre jutó ipari termelés, egy fıre jutó GDP, pénzügyi-gazdasági világválság.

In the developed countries (including Hungary) the financial-economical crisis decrease the output and increase the unemployment rate. In this article I analyse the changes of the unemployment rates at regional level in Hungary. Among other things I establish and confirm: the relative increase of the unemployment rate was higher and faster in the most developed and industrialized regions. The seasonal fluctuation in the unemployment rate remained during the crisis too.

Bevezetés A cikkben a Szegedi Tudományegyetemre készült évfolyamdolgozatomhoz végzett kutatásaim eredményeit foglalom össze. Az évfolyamdolgozatban a pénzügyi-gazdasági világválságnak a magyar munkaerıpiac regionális szintjére vetített hatásait vizsgáltam. Arra voltam kíváncsi, hogy a válság lefolyása hasonlóan alakult-e az 107


egyes régiókban, vagy különbözött. Amennyiben különbözött, akkor milyen tényezık határozták meg, vagy determinálták, hogy mely régiókat érintette jobban a válság, azaz mely régiókban növekedett meg jobban a munkanélküliség. A dolgozatomban vizsgált idıszak 2008 júliusától 2010 júniusáig tart. Azért ezt az intervallumot választottam, mert mint ahogy a dolgozatban majd látható, a válság hatása 2008 októbere-novembere tájékán kezd érzıdni a magyar munkaerıpiacon. Ezért 2008 júliusától vizsgálva az adatokat, jól kirajzolódnak a válság okozta változások. Habár a magyar munkaerıpiac még napjainkig sem heverte ki ezt a mély gazdasági dekonjunktúrát, azonban a 2 éves vizsgálati idıtartam elegendı ahhoz, hogy látható legyen a (munkaerı piaci) válság regionális alakulása, azaz az, hogy hasonló vagy eltérı lefolyásról van – e szó. Az elemzéshez a statisztika eszközeit használtam.

Munkanélküliség regionális adatainak alakulása, és az adatok értékelése 2008 III. negyedévétıl 2010 II. negyedévéig Munkanélküliségi ráta alakulása országos szinten A Lehmann Brothers befektetési bank, az USA negyedik legnagyobb brókerháza 2008. szeptember 15-én kért csıdvédelmet, miután korábbi társaival ellentétben sikertelenül folyamodott állami segítségért. Sokan ezt a pillanatot tekintik a válság kitörésének (mintegy idézıjeles casus bellit). A válságot elıször csak pénzügyi válságként aposztrofálták, ám pillanatok alatt elérte a reálszférát is, hiszen azonnal leálltak a beruházások, amelynek kettıs oka volt: • egyrészrıl a beruházók bizalma megcsappant a jövıt illetıen, azaz a hitelezési buborék kipukkanásával nem bíztak a jövıbeni fogyasztás számukra kedvezı alakulásában, vagyis a beruházások megtérülésében • másrészrıl a tıkepiaci bizalmatlanság – és a túlhitelezés miatt sokszor likviditási problémák és forráshiány – miatt a beruházási 108


hitelek ára azonnal megtöbbszörözıdött, hiszen a növekvı kockázat miatt a megtakarítással rendelkezık nagyobb árat kértek megtakarításaik kölcsönadásához. A beruházások mellett a fogyasztás is visszaesett szintén kettıs ok miatt: • egyrészrıl a fogyasztók jövıbe vetett hite is megingott, ezért megtakarítási hajlandóságuk emelkedett, s ezzel párhuzamosan fogyasztási hajlandóságuk csökkent (1. ábra), • másrészrıl korábban a fogyasztók egy jelentıs része kiadásainak bizonyos részét hitelbıl fedezte, s ez a dráguló hitelek miatt fenntarthatatlanná vált. A fogyasztás visszaesésével a vállalatoknak nem csak a beruházásokat, hanem a folyó termelést is vissza kellett venniük, hiszen a csökkenı kereslet mellett a korábbi volumenő értékesítés nem volt fenntartható. A beruházások és a termelés visszaesésével természetesen csökkentek a termelési tényezık, így a munkaerı iránti kereslet is. Azaz csökkenı kibocsátás mellett, nıni kezdett a munkanélküliség.

1. ábra: A fogyasztási és a megtakarítási hajlandóság változása a pénzügyi-gazdasági világválság hatására (forrás: portfolio.hu) A reálszférát megrázó válságot már gazdasági válságnak nevezik, s ez pillanat alatt végigsöpört a világon nem kímélvén a világ egyik legnyitottabb országát, Magyarországot sem. A gazdasági nyitottság ilyen idıben azt jelenti, hogy a válság nagyon hamar jelentkezik az 109


adott országban (még akkor is, ha a politika meg van gyızıdve, és kinyilatkozza ennek ellenkezıjét). Ez jól látható a 2. ábrán is, amely a vizsgált 2 éves idıszak, 2008. III. negyedéve és 2010. II. negyedéve között az országos munkanélküliségi adatokat mutatja.

2. ábra: Munkanélküliségi ráta országos értékének alakulása (saját szerkesztés, forrás: NFSZ) Az ábra megmutatja, hogy már 2008 novemberében jelentısen – 9,6%ról 10,1%-ra – megemelkedett a munkanélküliségi mutató értéke Magyarországon. Az, hogy egy hónap alatt 5%-kal, több mint 21,4 ezer fıvel növekedett a munkanélküliek száma, nem tudható be a szezonális ingadozásnak. Mert bár a 2. ábrán tökéletesen megfigyelhetı, hogy a válság idején is szezonálisan ciklusosan alakul a munkanélküliség értéke, ilyen drasztikus novemberi növekedés már a válság megérkezését mutatja. Egy évvel korábban, 2007 novemberében például csak 1,7%-kal nıtt a munkanélküliek száma. A diagram is mutatja, hogy a válság kapcsán a munkanélküliség szezonális ingadozása megmaradt, csak egy magasabb bázisszintre ugrott. A vizsgált idıszakban a munkanélküliség országos értéke a válság elıtti 9,5%-ról egészen 2009 áprilisáig, 12,9%-ig folyamatosan növekedett. Az idénymunkák beindulásával 2009 májusától csökkenni kezdett, de ez a csökkenés csak rövid idıszak, mindössze 2 hónap volt. 2009 júniusában a munkanélküliségi ciklus alsó mélypontja 12,5% volt. Innentıl elıbb lassú ütemben, majd október végétıl (12,9%) 110


begyorsulva egészen 2010 februárjáig növekedett. A vizsgált idıszakban ekkor érte el maximális értékét a munkanélküliség: 15,1%. Márciustól csökkeni kezdett a munkanélküliek száma, és a vizsgált idıszak végén, 2010 júniusában a munkanélküliségi ráta pont az egy évvel korábbi értéknek felelt meg: 12,5%. Munkanélküliségi ráta alakulása regionális szinten Magyarországon a munkanélküliségi ráta regionális szóródása a piacgazdaság kialakulása óta jelentıs.1 A nehéziparra támaszkodó gazdasággal rendelkezı megyékben és régiókban a rendszerváltás után jelentıs strukturális munkanélküliség alakult ki. Az európai életciklusának már amúgy is régen hanyatló korszakában lévı alapanyag-termelı nehézipar (bányászat, kohászat, acélgyártás), elavult technológiája miatt versenyképtelen és egyre inkább életképtelen volt, s csak jelentıs közvetlen és közbetett (például kereskedelempolitikai) állami támogatással maradhatott ideig, óráig fenn. Azonban az állam gazdaságpolitikai eszközei, melyekkel új iparágak megteremtését és a munkaerı átképzését tőzte ki célul ezeken a vidékeken, sikertelenek maradtak, és nem épült fel új gazdasági struktúra. Így ezekben a régiókban mind az inaktivitás, mind az alacsonyabb arányú aktív népességen belüli munkanélküliség is tartósan az országos átlag fölött maradt, s ez napjainkig sem változott. Ilyen régiónak tekinthetı teljes mértékben Észak-Magyarország, részben az Észak-Alföld, részben a Dél-Dunántúl, és egyes kistérségi szinten a Közép-Dunántúl. Az északalföldi és a dél-alföldi régiót az átlagnál jobban sújtotta a rendszerváltáskor a mezıgazdálkodás struktúrájának átalakulása, mely kapcsán sokan szorultak ki errıl a munkaerı piaci szegmensrıl. Így ezen régiók esetében is beszélhetünk szerkezeti munkanélküliségrıl, csak éppen az agrárszektor kapcsán. A szerkezeti problémákkal küszködı régiók strukturális munkanélkülisége jól kivehetıek a vizsgált idıszak munkanélküliségi adatain is, hiszen az adatok jóval az országos átlag felett alakultak ezen régiókban a válság idején is. 1

A szocializmusban a munkanélküliség mérése annak „kapun belülre” rejtése miatt kivitelezhetetlen volt. A foglalkoztatási rátában azonban már akkor is voltak regionális eltérések. (pl.: a regionálisan eltérı leszázalékolási arány miatt)

111


3. ábra: Munkanélküliségi ráta regionális alakulása (saját szerkesztés, forrás: NFSZ) (ÉM – Észak-Magyarotszág, ÉA – Észak-Alföld, DA – Dél-Alföld, KM – Közép-Magyarorság, KD - Közép-Dunántúl, NYD – NyugatDunántúl, DD – Dél-Dunántúl) Ezen a regionális adatokat tartalmazó ábrán sok érdekesség látszik. Például, hogy a legalacsonyabb munkanélküliséggel rendelkezı KözépMagyarországon a válság ideje alatt egészen 2010 áprilisig folyamatos volt a munkanélküliség növekedése, és nyoma sincsen ciklikus ingadozásnak. Ez utóbbinak az lehet az oka, hogy ebben a régióban a legkisebb a mezıgazdaság és a vele járó idénymunkák szerepe, valamint Budapesten a turizmus és az építıipar is kevésbé szezonális, mint más régiókban. Ráadásul az alacsony munkanélküliség miatt ebben a régióban a közmunka programban foglalkoztatottak száma alacsony, márpedig ezen program is gyakran idénymunkák felkínálást jelenti. Az elıbbiek ellenkezıje lehet az oka annak, hogy a ciklikusság a munkanélküliség által 3 legjobban súlytott régióban figyelhetı meg a legjobban. Különösen az Észak-Alföldön figyelhetı meg, hogy a nyári mezıgazdasági munkák jelentısen lejjebb húzzák a munkanélküliség értékét. 112


Az is megfigyelhetı, hgy a régiók közti különbség csökkent. Azaz a válság jobban súlytotta az alacsonyabb munkanélküliségő területeket. Legalább is olyan értelemben biztosan, hogy ezeken a területeken százalékosan jobban nıtt a munkanélküliség értéke. Ezt támasztja alá a következı ábra is, amely azt mutatja meg, hogy a munkanélküliek száma százalékosan hogyan alakult a megelızı hónap adataihoz képest az egyes régiókban.

4. ábra: A nyilvántartott álláskeresık létszámának változása a megelızı hónaphoz képest (saját szerkesztés, forrás: NFSZ) Valóban jól megfigyelhetı az ábrán, hogy a válság kezdetén az alacsony munkanélküliséggel rendelkezı Közép-Dunántúlon és NyugatDunántúlon ugrott meg jelentısen az álláskeresık aránya. A válság lefolyása innetıl kezdve az összes régióban hasonló, kivéve a KözépMagyarországot, ahol – ahogy azt már említettem, és itt is jól látható – nem jelentkezik szezonalitás, hanem folymatosan nı a munkanélküliség, azaz a vízszintes tengely fölött marad a vonal. Azt, hogy a válság viszonylag egységesen lefolyású, jól mutatja, hogy az álláskeresık létszámának változását prezentáló diagramon a régiós vonalak egészen hasonló alakot vesznek fel. Természetesen az, hogy 2008 végén százalékosan jobban megugrott a munkanélküliek aránya a dunántúli régiókban, nem feltétlenül jelenti 113


azt, hogy abszolút értékben is nagyobb lett volna a növekedés, azaz, hogy számszerően többen vesztették volna el a munkájukat. Hiszen alacsonyabb bázisidıszaki érték esetén ugyanakkora abszolút elmozdulás nagyobb százalékos eltérést fog jelenteni. Így például 2008. novemberében a Közép-Dunántúlon 3115 fıvel nıtt a munkanélküliek száma, ami 8,8%-os növekedést jelent, a Nyugat-Dunántúlon 3031 fıvel (10,5%-kal), a Dél-Dunántúlon 2794 fıvel (5%-kal), ÉszakMagyarországon 2435 fıvel (2,7%-kal), az Észak-Alföldön 5329 fıvel (5,1%-kal), a Dél-Alföldön 3149 fıvel (4,9%-kal). Ahogy az elızı fejezetben leírtam, országos szinten 2009. áprilisáig folyamatos volt a munkanélküliség növekedése, és csak májustól indult meg egy kis csökkenés. Regionális szinten hasonlót tapasztalunk. 2008. novemberétıl folyamatos a növekedés az összes régióban. Az elsı csökkenı munkanélküliségi adatot – talán meglepı módon – Békés megye produkálta 2009. márciusban (-0,2%). Áprilisban már a 3 keleti régióban csökkent a munkanélküliség: Észak-Alföld (-0,6%), ÉszakMagyarország (-0,1%), Dél-Alföld (-0,1%). A Dél-Dunántúl is csak Somogy megye 5%-os növekdése miatt volt pluszban. Májusban már Közép-Magyarország kivételével mindenhol csökkent a munkanélküliség, de ez nem tartott sokáig, mert agusztusban DélDunántúl -0,1%-os értékén kívül mindenhol újra nıtt a nyílvántartott álláskeresık száma. Innentıl kezdve mindenhol folyamatos volt a növekedés egy-két kivételtıl eltekintve (szeptember Észak-Alföld, október Nyugat-Dunántúl) egészen 2010. februárig. Ebben a hónapban csökkent a munkanélküliek száma Észak-Magyarországon (-0,5%), Észak-Alföldön (-0,7%) és a Dél-Dunántúlon (-0,4%), valamint megint csak Békés megyében. Márciusban már mindenhol csökkent az érték Közép-Magyarországot kivéve, ahol csak egy hónap múlva kezdıdtek a pozitív folyamatok. 2010 tavaszának vége és nyarának eleje nagyobb ütemő csökkenést hozott, mint a 2009 ugyanezen idıszaka. Ez az 5. sz. ábrán jól látszik, mert 2010. II. negyedévében „mélyebbre”, jobban a negatív tartományba kúsznak a vonalak. Régiós szinten a vizsgált idıszakban a munkanélküliségi „csúcsot” 2010 januárjában mérték Észak-Magyarországon 24,3%-kal. A munkanélküliség maximális és minimális értek az adott idıszakban a különbözı régiókban a következıképpen alakult: 114

VÉDELEM GAZDASÁGTAN Munkanélküliségi ráta minimális értéke (%) 17,2 (2008. 07.) 16,6 (2008. 09-10.) 11,2 (2008. 09.) 3,5 (2008. 07-10.) 6,6 (2008. 07.) 5,7 (2008. 07., 2008. 10.) 13,6 (2008. 07.) 9,5 (2008. 07.)

Régió Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Országos

Munkanélküliségi ráta maximális értéke (%) 24,3 (2010. 01.) 23,8 (2010. 01.) 17,6 (2010. 02.) 6,9 (2010. 01-04.) 13,8 (2010. 02.) 11,4 (2010. 02.) 19,6 (2010. 01.) 15,1 (2010. 02.)

1. táblázat: A munkanélküliség maximális és minimális értéke a különbözı régiókban (saját szerkesztés – forrás: NFSZ) A fenti adatokból is látszik, hogy a tetızés egyidejőleg történt kivéve Közép-Magyarországot, ahol jelentısebben elhúzódott. Az egyes régiókban a vizsgált idıszakban az átlagérték és a szórás a következıképpen alakult: Régió ÉszakMagyarország Észak-Alföld Dél-Alföld KözépMagyarország KözépDunántúl NyugatDunántúl Dél-Dunántúl Országos

Munkanélküliségi ráta átlagos értéke (%)

Munkanélküliségi ráta szórása (%)

Munkanélküliségi ráta relatív szórása

20,4667

2,0423

9,98%

19,7958 14,1708

2,0176 1,8379

10,19% 12,97%

5,3042

1,2415

23,41%

10,7292

2,3002

21,44%

8,8

1,7599

20%

16,9042 12,3292

1,856 1,6758

10,98% 13,59%

2. táblázat: Munkanélküliségi ráta átlaga és szórása egyes régiókban (saját szerkesztés – forrás: NFSZ) 115


Láthatóan a munkanélküliségi ráta szórása, azaz hogy abszolút értékben átlagosan hány százalékkal tért el a munkanélküliségi ráta az idıszak regionális átlagától, nem különbözik jelentısen az egyes régiókban. Azonban, ha a szórást relativizáljuk, vagyis figyelembe vesszük, hogy a munkanélküliségi ráták átlaga között jelentıs különbségek állnak fenn regionálisan, akkor máris az figyelhetı meg, hogy a munkanélküliséggel kevésbé sújtott régiókban a vizsgált idıszakban relatíve nagyobb ingadozást produkált a munkanélküliség értéke. Például amíg ÉszakMagyarországon csak 9,98%-kal, az Észak-Alföldön csak 10,19%-kal, addig Közép-Magyarországon 23,41%-kal, de közép-Dunántúlon és a Nyugat-Dunántúlon is 21,44, illetve 20%-kal tért el átlagosan a munkanélküliség értéke az idıszak átlagától. A következı fejezetben arra keresem a választ, hogy ennek mi lehet az oka. A munkanélküliség szerkezetérıl röviden elmondható, hogy a vizsgált idıszakban minden régióban folyamatosan nıtt a tartós munkanélküliek aránya, ami szintén pontos jelzıje a kedvezıtlen munkaerı piaci folyamatoknak.

Munkanélküliség regionális adatainak alakulását befolyásoló tényezık A következı táblázat azt mutatja meg, hogy egy adott régióban a vizsgált idıszak munkanélküliségi adatainak minimális és a maximális értéke között mekkora százalékos eltérés van, azaz a pénzügyigazdasági világválság hatására melyik régióban hány százalékkal nıtt a munkanélküliség: Régió Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Országos

Relatív növekedés mértéke (%) 41,28 43,37 57,14 97,14 109,09 100 44,12 58,95

3. táblázat: Munkanélküliségi ráta relatív növekedésének mértéke az egyes régiókban a vizsgált idıszakban (saját szerkesztés – forrás: NFSZ) 116


A táblázat nagyon jól mutatja, hogy a pénzügyi-gazdasági világválság arányaiban jobban sújtotta Magyarország fejlettebb régióit. A középmagyarországi, a nyugat-dunántúli és a közép-dunántúli régióban megduplázódott a munkanélküliségi ráta. A kevésbé fejlett területeken a magas bázisadat miatt nem következett be ilyen növekedés, hiszen eleve „békeidıben”, azaz a válság elıtt is magas volt a munkanélküliek száma. A 4. táblázat ugyanezt az észrevételt erısíti:

Régió

Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Összesen

Munkanélküliek akik egy évvel korábban munkanélküliek voltak foglalkoztatottak voltak (%) (%) 18,9 16,1 20,9 16,5 12,8 13 21,4 8,0 6,5 11,4 100

22,2 12,0 10,5 9,7 100

4. táblázat: Az egy évvel azelıtt foglalkoztatott illetve munkanélküli státusú munkanélküliek megoszlása 2009. III. negyedév (forrás: A válság hatása a munkaerıpiacra – KSH kiadvány) A megváltozott területi arányokat mutatja, hogy Közép-Dunántúlon és Nyugat-Dunántúlon jelentısen magasabb az országos megoszlásból az „új” munkanélküliek aránya, mint a már egy évvel korábban is munkanélkülieké. A KSH jelentésbıl az is kiderül, hogy a férfiak és a nık megoszlása között is megfigyelhetı eltérés. Közép-Dunántúl részesedése azon munkanélküliek százalékában, akik egy évvel korábban még foglalkoztatottak voltak, a férfiak esetében 10,4%, a nık esetében 14,5%. De a nyugat-Dunántúlon is a nıknél magasabb ez az érték. Úgy látszik ezeken a területeken a nık voltak a válság nagyobb vesztesei. A 2. fejezet adatai és a 3. fejezet táblázatai azt mutatják, hogy arányaiban a 3 fejlettebb régiót jobban érintette a válság, mivel a munkanélküliségi bázisidıszaki (a válság elıtti) adataihoz képest abszolút értékben a kevésbé fejlett megyékkel hasonló, azaz relatíve 117


jóval nagyobb növekedés következett be. A következıekben ezt a feltevést kívánom alátámasztani. Aktivitási ráta kapcsolata a munkanélküliség relatív növekedésével Az elsı feltételezésem az, hogy a gazdaságilag aktívabb régiókat relatíve jobban érintette a munkanélküliség növekedése. Ezen feltevés ellenırzéséhez, a két mutató kapcsolatát kell megvizsgálnom. Hosszabb ideje a magyar gazdaság egyik, ha nem a legnagyobb problémája a rettentıen alacsony aktivitási ráta. A válság elıtt, 2008ban az OECD országokat tekintve csak Málta rendelkezett alacsonyabb mutatóval. A hazánkhoz hasonlóan körülbelül 10 milliós lakosságú Cseh Köztársaságban például közel 1 millió fıvel több a foglalkoztatottak száma. A magyar gazdaság növekedési pályára történı állításának egyik legkomolyabb gátja ez a nagyon alacsony aktivitási és foglalkoztatási ráta. Magyarországon az aktivitási ráta mértéke régiónként jelentısen eltérı. Az ország gazdagabb, fejlettebb régióiban, KözépMagyarországon, Nyugat-Dunántúlon és Közép-Dunántúlon a többi régiónál magasabb (az elsı kettıben az uniós átlagot is meghaladja). A mutató értéke a válság ideje alatt jelentısen nem változott. Régiós szinten egyedül a Dél-Dunántúlon figyelhetünk meg jelentıs, több mint 3,5%-os növekedést. Amennyiben az aktivitási ráta és a munkanélküliségi ráta növekedése közti kapcsolatot akarom alátámasztani, a két tényezıt grafikusan ábrázolni kell. A függıleges tengely a munkanélküliségi ráta relatív növekedésének 3. táblázatban kiszámolt értékét mutatja, míg a vízszintes tengely az adott régió vizsgált idıszaki negyedéves aktivitási rátáinak számtani átlagát jelöli. A grafikon szerint szoros kapcsolat áll fenn a régiós aktivitási ráta, és a munkanélküliség relatív növekedése között. Ezért a szorosságot egyéb statisztikai módszerekkel is érdemes tesztelni. Az Excel programban az adatok felvitele után a következı eredményeket kaptam: Kovarancia = 85,5013 Korreláció = 0,9453 118


KD NYD

KM

DA ÉA

DD

ÉM

5. ábra: Az aktivitási ráta és a munkanélküliségi ráta relatív növekedésének kapcsolata (saját szerkesztés – forrás: NFSZ, KSH) A számítások tehát megerısítik a feltételezésemet: A pénzügyigazdasági válság idıszakában a munkanélküliségi ráta relatív növekedése nagyon erıs összefüggésben van az adott régió aktivitási rátájával. Iparosodottság kapcsolata a munkanélküliség relatív növekedésével Második feltevésem, hogy azokban a régiókban, ahol az ipar gazdasági szerepe jelentısebb, relatíve jobban megnövekedett a munkanélküliség, mivel az ipart jobban érintette a beruházások és a külföldi megrendelések visszaesése, mint a mezıgazdaságot. A következı táblázat azt mutatja meg, hogy egyes régiókban hogyan változott az ipari termelés volumene a vizsgált idıszakban. A táblázatba azért 2009. III. negyedévének az adatait tettem be, mert ez mutatja meg, hogy milyen veszteséget (termeléscsökkenést) 119


szenvedett el az ipar a „békeidıszakhoz”, azaz 2008. III. negyedévéhez képest. A 2010. II. féléves adatok pedig azt mutatják, hogy az általam vizsgált idıszak végéig, milyen mértékben sikerült a helyreállás, vagyis még pontosabban azt, hogy egyes régiókban mennyire gyors a termelés növekedése a 2009-es mélypont után.

Régió

Az ipai termelés volumenindexe az elızı év azonos idıszakához képest 2009 III. negyedév 2010 II. negyedév

Észak-Magyarország

76,4

117

Észak-Alföld

90,4

106,2

Dél-Alföld

87,8

104,5

86

110,2

Közép-Dunántúl

70,6

104,5

Nyugat-Dunántúl

71,7

116,8

86

111,2

78,7

109,8

Közép-Magyarország

Dél-Dunántúl Összesen

5. táblázat: Az ipari termelés volumenének változása a vizsgált idıszakban (saját szerkesztés – forrás: KSH) Nagyon jól látszik, hogy a 2 fejlett és iparosodott dunántúli régióban az ipar volumenvesztesége jóval nagyobb. Mindemellett a kevésbé fejlett régiók közül kitőnik a nagy eséssel Észak-Magyarország, ahol az ipar súlya – a másik 3 régióhoz képest – szintén jelentısebb. Az ipari termelés szempontjából is Közép-Dunántúl a pénzügyi-gazdasági világválság nagy vesztese, mert amellett, hogy itt volt a legnagyobb a visszaesés, a kilábalás is itt a leglassabb a vizsgált idıszakban. Most grafikusan ábrázolom a munkanélküliségi ráta relatív növekedését az egy fıre jutó ipari termelés függvényében. Az ábrán azért választottam a 2007-es ipari adatokat, mert ez az az év, amelynek teljesítményében a válság még egyáltalán nem jelentkezik, és ezért nem torzítja a vizsgálandó összefüggést. 120


KD NYD

KM

DA DD

ÉA

ÉM

6. ábra: Az iparosodottság és a munkanélküliségi ráta relatív növekedésének kapcsolata (saját szerkesztés – forrás: NFSZ, KSH) Az ábrán itt is látszik összefüggés a két adat között, azonban ez már nem annyira nagyon erıs korrelációt sejtet, mint az aktivitási ráta esetében, mert a 45%-os egyenest az adatokra illesztve az eltérés már nagyobb. A képzeletbeli lineáris vonalból kilóg Közép-Magyarország és Észak-Magyarország. Elıbbiben az alacsony bázisidıszaki munkanélküliségi ráta miatt az iparosodottságához képest jobban megugrott a munkanélküliségi ráta, míg utóbbiban a relatíve magas iparosodottsága ellenére sem nıtt meg jelentısen százalékosan a munkanélküliségi ráta, a magas bázisidıszaki érték miatt. Az exceltáblázatba beírva az adatokat a következı értékeket kaptam: Kovarancia = 31,8298 Korreláció = 0,7579 Az adatok azt mutatják, hogy szoros összefüggés van az iparnak a régió gazdaságában betöltött szerepe és a munkanélküliségi ráta relatív növekedése között, de ez az összefüggés nem olyan erıs, mint az aktivitási ráta esetén. Mindesetre kijelenthetı, hogy az ipart, és így az iparosodottabb régiókat, jobban sújtotta a pénzügyi-gazdasági világválság, mint a mezıgazdaságot vagy a szolgáltatási szektort! 121


Egy fıre jutó kibocsátás kapcsolata a munkanélküliség relatív növekedésével Az egy fıre jutó kibocsátás (egy fıre jutó GDP) jellemzıen szoros kapcsolatban áll az aktivitással és valamivel kevésbé erıs, de szoros kapcsolatban az ipar gazdaságban betöltött szerepével. Az aktivitás és a kibocsátás szoros, egyirányú kapcsolatát nem kell különösebben magyarázni, hiszen egyértelmő, hogy több termelési tényezı esetén a termelés is nagyobb lesz, azaz ha nagyobb a munkaerı-állomány (foglalkoztatottak + munkanélküliek) aránya a lakosságon belül, akkor a nagyobb termelés miatt, magasabb lesz az egy fıre esı kibocsátási érték is. Az iparosodottság és az egy fıre jutó kibocsátás kapcsolata azért nem ilyen egyértelmő, mert a fejlett országokra, így Magyarországra is az a jellemzı, hogy a szolgáltatási szektor teszi ki a keletkezı hozzáadottérték legnagyobb hányadát. A kapcsolat azonban mégis szorosnak mondható, mert Magyarországra az jellemzı, hogy a fıváros döntı szerepe mellett, az iparilag legfejlettebb régiókban a legjelentısebb a szolgáltatási szektor fejlettsége is. Ebbıl a logikából adódóan érdemes lehet megvizsgálni az egy fıre jutó kibocsátás és a munkanélküliségi ráta relatív változásának kapcsolatát is. Hogy ennek szorossága mennyire tér el az elızı kettı vizsgált tényezı értékétıl. Az egy fıre jutó kibocsátás és a munkanélküliségi ráta relatív növekedésének kapcsolatát a következı grafikus ábra mutatja. A grafikonon a 45%-os egyenes tengelyétıl felfele kilóg NyugatDunántúl és Közép-Dunántúl. Ez azt jelenti, hogy ezeket a régiókat az egy fıre jutó kibocsátásuk nagyságához képest jobban érintette a munkanélküliség relatív változása. Így ezen grafikon szerint is ez a két régió volt a válság relatíve legnagyobb vesztese. (Valamint kisebb mértékben a kicsit szintén felfelé kilógó Dél-Alföld.) Az összefüggés szorosságát kovaranciával és korrelációval megvizsgálva: Kovarancia = 17107,509 Korreláció = 0,6992 A korreláció 0,6992-es értéke még mindig szoros összefüggést mutat az egy fıre jutó kibocsátás és a munkanélküliség relatív növekedése között, de ez a kapcsolat már nem olyan erıs, mint az aktivitási ráta és az iparosodottság esetében. 122


ÉA

DD ÉM

7. ábra: Az egy fıre jutó kibocsátás és a munkanélküliségi ráta relatív növekedésének kapcsolata (saját szerkesztés – forrás: NFSZ, KSH)

Következtetések összegzése A dolgozatomban a munkanélküliség regionális alakulását vizsgáltam 2008. III. negyedévétıl kezdve 2010. II. negyedévig bezárólag. A vizsgálat során az alábbi következtetésekre jutottam: 1. A pénzügyi-gazdasági világválság hatása 2008 novemberében jelentkezett a magyar reálszférában, ugyanis ebben a hónapban jelentısen – 9,6%-ról 10,1%-ra – megemelkedett a munkanélküliségi mutató értéke. Vagyis egy hónap alatt 21,4 ezer fıvel emelkedett a munkanélküliek száma. 2. A munkanélküliség szezonális ingadozása a gazdasági válság idıszakában is megmaradt, csak magasabb bázisértékre került. A nyári szezonális munkák a 2009-es gazdasági mélypont idején is képesek voltak szezonálisan a munkanélküliség csökkentésére. A szezonális ingadozás alól csak Közép-Magyarország a kivétel, 123


3.

4.

5.

6.

124

ahol egészen 2010 áprilisig folyamatos volt a munkanélküliség növekedése. Ennek az lehet az oka, hogy ebben a régióban a legkisebb a mezıgazdaság és a vele járó idénymunkák szerepe, valamint Budapesten a turizmus és az építıipar is kevésbé szezonális, mint más régiókban. Ráadásul az alacsony munkanélküliség miatt ebben a régióban a közmunka programban foglalkoztatottak száma alacsony, márpedig ezen program is gyakran idénymunkák felkínálást jelenti. A vizsgált idıszakban a munkanélküliségi adatok regionális alakulása kapcsán elmondható, hogy 2008 IV. negyedévében Közép-Dunántúlon és Nyugat-Dunántúlon ugrott meg százalékosan jobban a munkanélküliek aránya, azaz itt jelentkezett a kezdetekkor erısebben a válság hatása. 2009 I. negyedévétıl kezdıdıen a válság lefolyásának alakulása minden régióban hasonló, kivéve a már említett Közép-Magyarország, ahol nem figyelhetı meg szezonális ingadozás. A vizsgált idıszakban a munkanélüliségi ráta abszolút értékben a kevésbé fejlett régiókban, relatív értékben azonban a fejlett régiókban emelkedett meg jobban. A munkanélküliség által korábban viszonylag kevésébé érintett Közép-Dunántúlon, Nyugat-Dunántúlon és Közép-Magyarországon új kihívásként kellett szembenézni a növekvı munkanélküliséggel. Ezekben a régiókban megduplázódott a munkanélküliek aránya. Ez a létszámnövekedés azonban abszolút értékben nem volt nagyobb a kevésbé fejlett régiókban tapasztalt növekedésnél. A korreláció számítás igazolta azt a feltevésemet, hogy a magasabb aktivitási rátával rendelkezı régiókban relatíve magasabb volt a munkanélküliségi ráta növekedése. A két érték között nagyon erıs kapcsolatot jelez a 0,9453-as korreálciós érték. A grafikus ábrázolás szerint az aktivitási ráta alapján a Közép-Dunántúl a válság legnagyobb vesztese. Ez a régió lóg ki a képzeletbeli egyenestıl egy kicsit felfele. A korreláció számítás igazolta azt a feltevésemet is, hogy az ipart a mezıgazdaságnál és a szolgáltatási szektornál jobban sújtotta a válság. Ezt azzal bizonyítottam, hogy megnéztem a munkanélküliségi ráta relatív növekedése, és az egy fıre jutó


ipari termelés regionális adatai közötti összefüggés erısségét. A korreláció értéke 0,7579 lett, ami erıs összefüggést mutat, de nem olyan erıset, mint az aktivitási ráta esetében. A képzeletbeli egyenes alapján Észak-Magyarországot az ipar ottani szerepéhez képest relatíve kevésbé, Közép-Magyarországot relatíve jobban sújtotta a válság. 7. Az egy fıre jutó GDP és a munkanélküliség relatív növekedése között a korreláció értéke 0,6992 lett. Ez még mindig szoros összefüggést mutat, azonban az erısség az elızı kettıhöz képest kisebb. A kibocsátás alapján megnézve Közép-Dunántúl és Nyugat-Dunántúl, valamint kisebb mértékben a Dél-Alföld a válság vesztese.

125


Felhasznált irodalom 1. Gregory N. Mankiw: Makroökonómia Osiris Kiadó 2002. 2. Általános statisztika II. (szerkesztette Korpás Attiláné dr.) Nemzeti Tankönyvkiadó 1997. 3. A válság hatása a munkaerıpiacra – KSH kiadvány 2010. április 4. A foglalkoztatás és a munkanélküliség regionális különbségei, 2009 – KSH kiadvány 2010. június 5. A Nemzeti Foglalkozatási Szolgálat havi részletes jelentései 6. A Központi Statisztikai Hivatal adatbázisa 7. A portfolio.hu gazdasági portál cikkei

126

A MUNKANÉLKÜLISÉG REGIONÁLIS ADATAINAK ELEMZÉSE A PÉNZÜGYI-GAZDASÁGI VILÁGVÁLSÁG TÜKRÉBEN

Recommend Documents