A BIHARKERESZTESI SZIVÁRVÁNY ÓVODA ÉS BÖLCSŐDE ÉS TAGÓVODÁINAK PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2016

Biharkeresztesi Szivárvány Óvoda és Bölcsőde és Tagintézményeinek Egységesített Pedagógiai Programja OM: 030834

„ Azt, hogy hogyan éljek, mit tegyek, mind az óvodában tanultam meg. Az egyetemen a bölcsesség nem volt különösebb érték, az óvodában annál inkább.

A BIHARKERESZTESI SZIVÁRVÁNY ÓVODA ÉS BÖLCSŐDE ÉS TAGÓVODÁINAK PEDAGÓGIAI

Íme, amit ott tanultam: - Ossz meg mindent másokkal! - Ne csalj a játékban! - Ne bántsd a másikat! - Mindent oda tegyél vissza, ahonnan elvetted! - Rakj rendet magad után! - Ne vedd el a másét! - Kérj bocsánatot, ha valakinek fájdalmat okoztál! - Evés előtt moss kezet! - Húzd le wc-t! - A frissen sült sütemény és a hideg tej tápláló! - Élj mértékkel! - Mindennap tanulj, gondolkodj, rajzolj, fess, énekelj, táncolj, játssz és dolgozz egy keveset! Délutánonként szundíts egyet! - A nagy világban óvatosan közlekedj! - Fogd meg a társad kezét és ne szakadjatok el egymástól. ismerd fel a csodát! ( Robert Fulghum)

PROGRAMJA 2016.

1. | O l d a l


Tartalomjegyzék Az óvoda jellemző adatai A helyi nevelési program módosításának indoklása A helyi programot meghatározó törvényi hivatkozások I. Az intézmény bemutatása II. Küldetésnyilatkozatunk III. Gyermekkép IV. Óvodaképünk V. Helyzetelemzés 1. A működés személyi feltételei 2. A működés tárgyi feltételei VI. Az óvodai nevelés célja VII.

A nevelés hármas feladatrendszere 1) Egészséges életmódra nevelés 2)Az érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása 3)Anyanyelvi, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása

VIII. Inkluzív - Befogadó pedagógia 1. Óvodai Integrációs program 2. A sajátos nevelési igényű gyermekek integrált óvodai nevelése 3. A tehetséges gyermek IX. Gyermekvédelem X. Együttműködés, kapcsolattartás XI. A gyermek fejlődésének mutatói, tervezése. elemzése

A gyermek fejlődésének

követése,

1. A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére 2. Alkalmazott eszközök XII. A nevelési program végrehajtásához szükséges eszközök és felszerelések jegyzéke 2. | O l d a l

Biharkeresztesi Szivárvány Óvoda és Bölcsőde és Tagintézményeinek Egységesített Pedagógiai Programja OM: 030834 AZ ÓVODA JELLEMZŐ ADATAI Az óvoda hivatalos elnevezése: Címe: Telefonszám: E-mail cím:

Biharkeresztesi Szivárvány Óvoda és Bölcsőde 4110 Biharkeresztes, Alkotmány u. 35-37 06-54-430-096 [email protected]

Az intézmény fenntartójának neve és címe:

2013.01.01. napjától Óvodai Társulás 4110 Biharkeresztes, Széchenyi u. 57.

Tagóvodák:

Az intézmény neve Biharkeresztesi Szivárvány Óvoda és Bölcsőde Ártándi Tagóvoda

Címe 4115 Ártánd, Rákóczi u. 46.

Elérhetősége 06-54-431-409 [email protected]

Biharkeresztesi Szivárvány Óvoda és Bölcsőde Bojti Tagóvoda

4114 Bojt, Rákóczi u. 46.

06-54-701-800 [email protected]

Biharkeresztesi Szivárvány Óvoda és Bölcsőde Nagykereki Tagóvoda

4127 Nagykereki Kossuth u 2. 4117 Told Kossuth u. 28.

06-54-420-163 [email protected]

Biharkeresztesi Szivárvány Óvoda és Bölcsőde Toldi Tagóvoda

06-54-431-903 [email protected] [email protected]

Óvodai férőhelyek és csoportok száma: Intézmény neve Biharkeresztesi Szivárvány Biharkeresztesi Szivárvány Tagóvoda Biharkeresztesi Szivárvány Tagóvoda Biharkeresztesi Szivárvány Nagykereki Tagóvoda Biharkeresztesi Szivárvány Tagóvoda

Férőhelyek száma/fő 125 25

Csoportok száma 5 1

Óvoda és Bölcsőde Bojti

25

1

Óvoda és Bölcsőde

50

2

Óvoda és Bölcsőde Toldi

25

1

Óvoda és Bölcsőde Óvoda és Bölcsőde Ártándi

3. | O l d a l


A helyi pedagógiai program módosításának indoklása

Jelen módosítás alapja a 2011.évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről és a 363/2012( XII.17.) kormányrendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról. Az Alapító Okiratunk módosítása miatt szükségesség vált a Pedagógiai Programunk átdolgozása. A biharkeresztesi Szivárvány Óvoda és Bölcsőde és Tagóvodáinak egybeszerkesztett Óvodai Nevelési Programjának készítője és benyújtója a Szivárvány Óvoda és Bölcsőde nevelőtestülete és tagintézményvezetői nevében:

Biharkeresztes, 2016. 04.25.

Pércsiné Marosán Andrea mb. intézményvezető

4. | O l d a l


A helyi programot meghatározó törvényi hivatkozások

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény A kormány 363/2012. (XII.17.) kormányrendelete Az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 326/2013( VIII. 30.) Kormány rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII.tv. köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról. 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról 2003. évi CXXV. Törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról 1997. évi XXXI. tv. a Gyermek védelemről és gyámügyi igazgatásról Az 1998. évi XXVI. Törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségének biztosításáról 2013. évi CXXXVII. törvény a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXCtv. módosításáról Az ENSZ Gyermekek jogairól szóló Egyezménye ( 1989.nov. 20) Az óvoda hatályos Alapító Okirata Nevelőtestület határozatai A felsorolt dokumentumokban végigvonuló, kiemelt alapelv a gyermeki jogok tiszteletben tartása az óvodai nevelésben és minden élethelyzetben. Az óvoda átmeneti intézmény a családi nevelés és az iskola között. A gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége. Az óvoda a családi nevelés kiegészítőjeként végzi a gyermeki személyiség sokoldalú, harmonikus kibontakoztatását, minden esetben alkalmazkodva az egyéni fejlettségi szinthez, törekedve arra, hogy az óvodáskor végén alkalmassá váljon az iskolai közösségbe történő sikeres beilleszkedésre. Az esélyegyenlőséget betartva, óvodai nevelésben ép és sajátos nevelési igényű gyermek egyaránt részesülhet.

5. | O l d a l


I.

Az intézmény bemutatása

A Biharkeresztesi Szivárvány Óvoda és Bölcsőde önkormányzati fenntartású 6 csoportra tervezett 150 férőhelyes intézmény. Jelenleg az Önkormányzat döntése alapján 5 óvodai és egy bölcsődei csoporttal működünk. A város egyetlen óvodája vagyunk. Intézményünk részben önálló gazdálkodású, teljes jogkörrel rendelkező költségvetési szerv, melynek gazdálkodási feladatait megállapodás alapján Biharkeresztes Város Polgármesteri Hivatala látja el. Az 5 foglalkoztató mindegyike tágas, világos, öltözővel és mosdóval ellátott. Az épületet 1973ban adták át. Pályázati forrásból került sor 2007-ben a nyílászárók cseréjére, a mosdók, teraszok burkolatának felújítására, 2009-ben az épület külső szigetelésére és a homlokzat festésére. Az Alkotmány utca felőli bejárata akadálymentesített, az épületben van akadálymentesített mosdó is. 2015-ben napelemes rendszer kiépítésére került sor. Kiválóan működik az „Óvodás Gyermekekért Nevelési Alapítványunk. Az alapítvány kuratóriuma támogatja újszerű kezdeményezéseinket az idejáró gyermekek nevelése, fejlesztése érdekében. Hatalmas füves, fás, bokros udvarral rendelkezünk, amelynek alapterülete 6200 m2. Sok lehetőséget biztosít a mozgásfejlesztés magas szintű műveléséhez. Óvodánk 2007 szeptemberétől Ártánd, Bojt, Nagykereki, Told települések óvodáival együtt intézményfenntartó társulás formájában működik. Az Ártándi Tagóvoda 1956 novemberében kezdett el működni a jelenlegi épületben, ami előtte terményraktárként szolgált. Rendkívül kezdetleges állapotok uralkodtak, mindent a maguk erejéből kellett előállítani. Nem volt fűtés, felszerelés. 1956-tól 1979-ig az akkori Községi Tanács fenntartása alatt, először Állami Időszakos Óvoda, aztán Állami Óvoda néven működött. Nagy füves, fás udvarán fajátékok és homokozó biztosítják a gyermekek mozgásigényének kielégítését. Az épületben 1 csoportszoba, öltöző-folyosó, hálóterem (ami egyben tornaszoba is), valamint mosdó és wc szolgálja a gyermekek kényelmét. A vezetői iroda kellően felszerelt (számítógép, nyomtató, telefon-fax és internet elérhetőség). Egyéb kiszolgáló helyiségek: tálalókonyha, fürdőszoba, felnőtt öltöző és mosdó. Az épületben gáz fűtés van, a tetőre napelemeket szereltek fel, amelyek a villamos energiát szolgáltatják. Jelenleg pályázat készül az épület teljes külső-belső felújítására. Az Ártándi Tagóvoda a működéshez szükséges eszközfelszereltséggel rendelkezik. A Bojti Tagóvoda a falu szélén, egy csendes utcában található, szépen felújított, barátságos épület rendezett virágos parkkal, balesetmentesített bejáróval. Köszönhető ez a fenntartó Önkormányzatnak. Hatalmas, füves, fás udvara sok lehetőséget biztosít az idejáró bojti gyerekek mozgásigényének kielégítésére. Az EU-s szabványnak is megfelelő fa udvari játékok sokasága található itt, amelyet nagy gondossággal óvnak évről-évre. Esztétikusan befestett, új bútorokkal berendezett csoportszobák, igényességet és hozzáértést tanúsítanak. 6. | O l d a l

Biharkeresztesi Szivárvány Óvoda és Bölcsőde és Tagintézményeinek Egységesített Pedagógiai Programja OM: 030834 A vezetői iroda kellően felszerelt (számítógép, nyomtató, fax, rendeltetésének megfelelően modern bútorzattal berendezett. Gazdag játéktevékenységre alkalmat adó udvari játszóhelyek jellemzik.

internet

hozzáférés),

A Nagykereki Tagóvoda óvoda a település központjában helyezkedik el. Az épület eredetileg családi ház volt. Kezdetben egy csoport funkcionált, nem a legkedvezőbb feltételek között. Később két korcsoporttal, nagyobb komfort fokozattal működött. A társközség, Nagyzomlin óvodásait is ez az óvoda fogadta és fogadja a mai napig is. 1987-ben, majd 2010-ben teljes felújítás alá került. Jelenleg 50 gyermek 2 csoportban való fogadására alkalmas, az épület állaga megfelelő, jól szolgálja a gyermekek biztonságos óvodai életét. Komfortossága, korszerűsítése elvárásoknak kornak megfelelő. Informatikai eszközök internet, telefon fax megtalálható. A csoportszobák, kiszolgáló helyiségei /öltöző, mosdó, wc/ tágasak, világosak, kényelmesek. A Toldi Tagóvodát 1950-ben alapította Told Községi Tanácsa . Az óvoda épülete 1517 négyzetméteres ingatlanon épült. A beépített terület 152,5 m2, az udvar területe 1364,5 m2. Az óvoda udvarán a változatos mozgásfejlődést fa udvari játékok biztosítják. Az óvoda helyiségeiben (csoportszoba, folyosó, mellékhelyiségek, melegítő- konyha) gázfűtésen alapuló központi fűtés van. Megújuló energia hasznosítását lehetővé tevő fűtési rendszer működik az intézményben. Az óvoda berendezési tárgyai, eszközei esztétikusak és biztonságosak, kényelmesek, méreteiben megfelelően szolgálják a gyermekek egészséges fejlődését - köszönhetően az elmúlt évek pályázati forrásainak-. A gyermekek által használt eszközök biztonságosak, esztétikusak, a gyermekek által elérhető elhelyezéssel biztosítják játék és mozgásigényük kielégítését. A műszaki –technikai felszereltségünk, eszköz ellátottságunk: számítógép, nyomtató, CD lejátszós magnetofon segíti munkánkat. 2015 óta internet elérhetőséggel is rendelkezik az intézmény. Az óvoda melegítő konyhával rendelkezik, a melegvíz ellátást villanybojler szolgálja. A mellékhelyiségben 3 db vízöblítéses WC szolgálja a gyerekeket, 1 db pedig a dolgozókat. A szennyvízelvezetés tárolóba történik, amelyet rendszeresen ürítenek. A világítás módja: neoncső, ill. hagyományos lámpatest. A toldi tagóvoda a működéshez szükséges eszközfelszereltséggel rendelkezik, amelyek szükség szerinti felújítása, állagmegóvása, esetleges cseréje a rendelkezésre álló pénzügyi kereteken belül történik. A gyermek és a szülői háttér vizsgálatának tapasztalatai A Biharkeresztesi Szivárvány Óvoda és Bölcsőde a város egyetlen óvodája, így a városban történő gazdasági változások közvetlen hatást gyakorolnak az intézmény életére is. A nagyarányú munkanélküliség, az életszínvonal folyamatos romlása előidézte, hogy a családok egyre nagyobb áldozatot vállalva tudnak gondoskodni gyermekeikről. Évről- évre folyamatosan nő a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek száma. Az utóbbi évek új kihívása volt intézményünk számára, a Romániából átköltözött családok gyermekinek fogadása. Ezen családok többsége jó szociális körülmények között él. A szülők ingáznak munkahelyük miatt a két ország között. Igen elfoglaltak, és nagy elvárásokkal tekintenek az óvoda felé. 7. | O l d a l


Ártándon az előző évekhez képest is folyamatosan csökken a gyermek létszám. Községünkben is magas a munkanélküliek száma és sajnos óvodásaink között is vannak HH és HHH gyermekek. A gyermek létszám növelésére, megoldás lehetne, az áttelepült családok gyerekeinek helyi óvodáztatása. A Bojti Tagóvoda halmozottan hátrányos körülmények között működő intézmény. Nehezíti az óvodapedagógusok munkáját a beiratkozott gyermekek családi szocializációjának szélsősége, s az a tény, hogy a gyerekek döntő többsége a marginális réteghez tartozik. Az intézmény ezen családok gyermekeinek szeretne segítséget nyújtani a szociális és műveltségi hátrányok, az esélyegyenlőség leküzdésében, hogy minden gyermek kibontakoztathassa mindazokat a képességeit, amelyekkel „tehetségesen” fel tudja használni szerzett ismeretét, hogy olyan személyiséggé formálódjék, aki a felnőttek társadalmába úgy tud beilleszkedni, hogy hasznos, értékes állampolgárrá válik. Az említett körülményekből adódó hátrányok felszámolását óvodánk fokozott gondoskodással igyekszik kompenzálni. Ilyen környezetben az intézménynek az átlagoshoz képest több feladatvállalással kell működnie, hisz a kicsiny falvak életképessé válásához az iskolázottságra fokozott szükség van. Nagykerekiben az előző évekhez viszonyítva a gyermekek létszáma, csökkenő tendenciát mutat ugyan, de az óvodai elhelyezés iránti igény nem csökken. A településen élő óvodáskorú gyermekek szívesen járnak óvodánkba. A gyerekek többségére jellemző, hogy ingerszegény környezetből érkeznek. A szülők többségének legmagasabb iskolai végzettsége szakmunkás. A községben jelentkező munkanélküliség, sajnos a családok nagy részét érinti. A családi modellből hiányzó tapasztalat, élmény és kommunikációs hiány meghatározza feladatainkat. Told hátrányos helyzetű településként van nyilvántartva országos szinten is. A település megközelíthetősége rossz, átmenő forgalom nincs. Az óvoda a falu egyetlen gyermekintézménye volt régen és ma is. A faluban munkahely nincs. Az óvodás gyermekeket nevelő családok többsége 3 vagy többgyermekes nagycsalád. Óvodás gyermekeink hátrányos illetve halmozottan hátrányos helyzetűek , kisebbségi családi háttérrel rendelkeznek. A családok többsége komfort nélküli vagy lepusztult komfortos lakásokban él, emiatt gyakran megjelennek a személyi higiéniai terén kisebb-nagyobb hiányosságok. A családok többsége – tagjai alacsony iskolázottsága miatt – anyagi problémákkal, munkanélküliséggel küzd. A rossz lakáskörülmények és anyagi problémák miatt egyre inkább a társadalom peremére szorulnak. Ezen hatások negatívan befolyásolják a gyermekek szocializációs-, érzelmi-, értelmi fejlődését, de még a mozgásfejlődésre is kihatnak. E hátrányok felszámolását igyekszünk az óvodai nevelés során megvalósítani, az esélyegyenlőség lehetőségét adva a hátránnyal induló gyermekek számára is.

8. | O l d a l


II.

Küldetésnyilatkozatunk

Intézményeinkben olyan feltételeket kívánunk teremteni, ahol: a gyermekek családias légkörben jól érzik magukat, változatos tevékenységekben képességeiket kibontakoztathatják. „A gyermeket tisztelettel kell fogadni, szeretetben kell felnevelni és szabadságban kell elengedni.” /Vekerdy Tamás/ Óvodapedagógusaink célja olyan érzelmileg gazdag gyermekek nevelése, akik a településhez kötődnek, igényes környezetükben jól tájékozódnak, az új iránt fogékonyak, érdeklődőek, önmagukat értékelni tudják, másokkal együttműködni képesek.

III.

Gyermekkép

A gyermek fejlődő személyiség, fejlődését genetikai adottságok, az érés sajátos törvényszerűségei, a spontán és tervszerűen alkalmazott környezeti hatások együttesen határozzák meg. E tényezők együttes hatásának következtében a gyermeknek sajátos, életkoronként (életkori szakaszonként) és egyénenként változó testi és lelki szükségletei vannak. A személyiség szabad kibontakoztatásában a gyermeket körülvevő személyi és tárgyi környezet szerepe meghatározó. Az óvodai nevelés a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatásának elősegítésére irányul, az emberi jogok és a gyermeket megillető jogok tiszteletben tartásával, oly módon, hogy minden gyermek egyenlő eséllyel részesülhessen színvonalas nevelésben. Az óvodai nevelés gyermekközpontú, befogadó, ennek megfelelően a gyermeki személyiség kibontakoztatására törekszik, biztosítva minden gyermek számára, hogy az egyformán magas színvonalú szeretetteljes nevelésben részesüljön, és nem ad helyet semmiféle előítélet kibontakozásának. A gyermeki személyiség maximális tiszteletben tartása mellett fontos szempont a differenciált fejlesztés, egyéni foglalkoztatás. Építünk a gyermek utánzási vágyára, nagyfokú kíváncsiságára. Segítünk kibontakoztatni önérvényesítési vágyát, amely az örömszerzés forrása. A mindennapos tevékenységek szokásainak kialakításával alakítjuk életrendjüket, növeljük biztonságér zetüket. Sikeres és tudatos személyiségfejlesztés csak a gyermeki személyiség ismeretében lehetséges, ez nevelésünk alapfeltétele. Óvodapedagógusaink érzékenyek a gyermekek egyéni szükségletei, eltérései, fejlődési zavarai, szociális problémái iránt. Nagy figyelmet fordítunk a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek: hátrányos,- halmozottan hátrányos helyzetű, beilleszkedési,- magatartási,- és tanulási zavarral küzdő, sajátos nevelési igényű és kiemelten tehetséges gyermek megkülönböztetett fejlesztésére. Kiemelt jelentősége van a szülőkkel történő együttműködésnek, mely a kölcsönös tisztelet alapján valósítható meg. Az együttműködésben az óvodapedagógusoknak - helyzetüknél és képzettségüknél fogva – felelősségteljes szerepük van. 9. | O l d a l


IV.

Óvodaképünk

Az óvoda a köznevelési rendszer szakmailag önálló nevelési intézménye, a családi nevelés kiegészítője. A gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, s ebben az óvodák kiegészítő, esetenként hátránycsökkentő szerepet töltenek be. Az óvoda a köznevelési rendszer részeként működő intézmény, ahol a nevelés gyermekközpontú, befogadó attitűdjével a gyermeki személyiség kibontakoztatására törekszik. Óvó-védő, szociális nevelő-személyiségfejlesztő funkciókkal az óvodáskorú gyermekek testilelki egészség-nevelését és gondozását, harmonikus személyiségfejlődését vállalja fel. A funkcióból eredően a nevelőmunkában az egészséges, inger gazdag környezet, a szeretetteljes légkör, bizalom, a nevelői minta és a társas kapcsolatok nagyobb hangsúlyt kapnak a direkt fejlesztésnél. Az országos alapprogramban behatárolt nevelési, fejlesztési tartalmak a gyermekek között fennálló különbségek maximális figyelembevételével, az egyenlő hozzáférési lehetőség biztosításával valósulnak meg. Magyarország és a szomszédos országok Unióhoz való csatlakozásának egyik következményeként éljük meg, hogy növekszik a külföldi, főleg Romániából betelepült, vagy átjáró gyermekek száma. Óvodai nevelésünk során törekszünk lehetőséget teremteni ahhoz, hogy a gyermekek megismerhessék egymás kultúráját, anyanyelvét.

V.

A program megvalósításának személyi és tárgyi feltételei

1. A működés személyi feltételei Az óvodában a nevelő munka középpontjában a gyermek áll. A nevelőmunka kulcsszereplője az óvodapedagógus. Jelenléte a nevelés egészidőtartamában fontos feltétele az óvodai nevelésnek. Állományban levő óvodapedagógus 19 fő, ebből Intézményvezető 1 fő Intézményvezető - helyettes

1 fő

Tagintézmény-vezető

4 fő

Beosztott óvodapedagógus

13 fő

Állományban levő pedagógiai munkát segítő munkatársak száma: Óvodatitkár 1 fő Szakképzett dajka Pedagógiai asszisztens

14 fő

10 fő 3 fő

10. | O l d a l


A nevelőtestület képzettségi mutatói Óvóképző főiskolát végzett pedagógusok száma Másoddiplomás képzésben részt vett pedagógusok száma. Szakterület megnevezésével. Szakvizsgával rendelkező pedagógusok száma. Szakterület megnevezésével.

19 fő Hitoktató 1 fő Gyógypedagógus, pszichopedagógia szakos tanár 1 fő Kisebbségpolitikai szakértő ( mesterképzés) 1 fő Közoktatás vezető: 5 fő Fejlesztő pedagógus: 1 fő Gyermek család és ifjúságvédelem pedagógiája : 1 fő Egészségfejlesztő –mentálhigiénikus: 1 fő

Nevelőtestületünk jellemzése Az óvodás korú gyermek életkori sajátosságaiból eredően kiszolgáltatott, felnőtt függő. A felnőttek tapintatos, biztonságot nyújtó jelenléte elengedhetetlen a személyiség szabad kibontakozásában. Az óvónőtől ebben az érzékeny, veszélyeket is magában rejtő életszakaszban felkészültséget és magas erkölcsi szinten álló pedagógiai munkát igényel a gyermek nevelése, képességeinek fejlesztése. Alapvető követelmény a kisgyermek emberi méltóságának tisztelete, szükségleteinek maradéktalan kielégítése. A jó óvónőt a gyermekszeretet, gyermektisztelet, felelősségérzet, empátiakészség, rejtett üzenetet küldő kommunikáció, önképzési igény és szakmai tudás jellemzi. Az óvónő attitűdje, stílusa:  Természetes viselkedésével védelmet, biztonságot jelent a gyermekek számára.  Magatartásában az elfogadás, a tolerancia domináns, az egyéni, egyedi értékek pozitív irányú megközelítése érvényesül. Különösen fontos ez a szocializációs zavarokkal küzdő gyermekek esetében.  Kívánatos az a nevelői stílus, amely az önállóságot, rugalmasságot, döntési és helyzetfelismerő képesség fejlesztését helyezi előtérbe, és maga is rendelkezik ezekkel a képességekkel.  Segítő ,támogató attitűdje modellt, mintát jelent a gyermek számára. A nevelőtestület szakmai felkészültsége elhivatottsága az intézmény legalapvetőbb erőforrása. Nevelői közösségünket, fiatalos lendület konstruktív alkotó pedagógiai együttműködés jellemzi. Az új módszerek keresésére, az új ismeretek befogadásra a testület valamennyi tagja fogékony. A jó munkahelyi légkörnek, kooperációs készségének köszönhetően eredményes munkavégzésünk. Nevelőtestületünk valamennyi döntését áthatja a gyermekekért érzett felelősség. Az óvodánk valamennyi dolgozójától elvárt követelmény a gyermekek tisztelete és szeretete. 11. | O l d a l

Biharkeresztesi Szivárvány Óvoda és Bölcsőde és Tagintézményeinek Egységesített Pedagógiai Programja OM: 030834 A pedagógiai munkát segítő alkalmazottak, összehangolt munkával, legjobb tudásuk szerint segítséget nyújtanak az óvodapedagógusoknak a lehető legjobb feltételek kialakításában, a gyermekek tevékenysége, élményeik megszervezésében, a gondozási feladatok ellátásában. Az óvodapedagógusi tevékenységnek és az óvoda működését segítő nem pedagógus alkalmazottak összehangolt munkájának hozzá kell járulnia az óvodai nevelés eredményességéhez. Az óvodapedagógusok, pedagógiai asszisztensek, dajkák szakmai továbbképzésére, önképzésére kiemelt figyelmet fordítunk. Tervezett továbbképzési irányultság     

Mozgásfejlesztés Nyelv és beszédfejlesztés Integrált nevelés Beilleszkedési, magatartási problémák kezelése Tehetséggondozás

Az intézmény belső továbbképzési rendszere  Szakmai munkaközösségen belüli képzések  Nevelőtestületi értekezlet keretén belül történő képzés  Önképzés 2. A működés tárgyi feltételei

Helyiségek funkciója

Száma

Felszereltsége

Csoportszobák

10

A program megvalósításához szükséges eszközök, tárgyak.

Öltözők, Előtér Mosdók

10 10

Tornaszoba Fejlesztő szoba Nevelői szoba /Szülők fogadására kijelölt helyiség./ Orvosi szoba, Elsősegélynyújtó hely Iroda helyiségek

2 1 2

Öltözőszekrények Gyermekméretű wc-k és mosdókagylók, zuhanytálca. Mozgásfejlesztő eszközök Fejlesztéshez szükséges eszközök. Célszerű berendezéssel, könyves szekrény, asztalok, székek, számítógép. Szükséges felszereltséggel.

Kávézó, mosókonyha Főzőkonyha - Tálalókonyha és hozzá tartozó helyiségek. Szertár - Játék és egyéb tároló helyiségek

1 5

5 5

Számítógép, nyomtató, telefon, fax, internet hozzáférés, fénymásoló, projektor, laptop. Szükséges eszközök, HACCP közétkeztetési minőségbiztosítási rendszernek megfelelő berendezés.

5

12. | O l d a l


VI.

Az óvodai nevelés célja

Minden óvodánkban a környezet igényeihez és lehetőségeihez igazodva a gyermekek differenciált személyiségfejlesztését és a családi nevelés kiegészítését vállaljuk fel. Célunk, hogy elősegítsük gyermekeink sokoldalú, harmonikus fejlődését, a gyermeki személyiség kibontakoztatását, a hátrányok csökkentését, az életkori és egyéni sajátosságok figyelembevételét, beleértve a kiemelt figyelmet igénylő gyermeket. Céljaink 1) Nevelési célunk a gyermeki személyiség kibontakoztatása a játék elsődlegességének biztosításával, a szabad játék megmarad a nevelés egyik fő eszközének. 2) Az óvodások harmonikus fejlődésének elősegítése, komplex képességeinek fejlesztése. 3) Minden gyermeknek esélyt biztosítsunk a fejlődéshez, különös tekintettel a szociálisan hátrányos helyzetben lévő gyermekekre. 4) A közös értékek mellett jelenjenek meg a tagóvodák egyéni arculatát erősítő sajátos vonások: a) Biharkeresztesen tehetségműhelyek működtetése. Halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek fejlesztése. Hagyományőrzés, kulturális értékek közvetítése. Családok bevonása az óvodai programokba. b) Az Ártándi Tagóvoda, kiemelt feladatának tekinti a szülőkkel a családi házzal való kapcsolattartást, közös programok szervezését. c) Bojti Tagóvoda nagy hangsúlyt fektet a roma kultúra ápolására. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek fejlesztésére, felzárkóztatására. d) Nagykereki Tagóvoda individualizálva szocializálás, a családok óvodai programba történő bevonása, hagyományápolás. e) Toldi Tagóvoda halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek fejlesztése, felzárkóztatása. 5) Egyéni értékek közösségi keretekben történő harmonikus kibontakoztatása. A lakókörnyezet, a település sajátos értékeinek védelme, az örökérvényű emberi értékek megőrzése. A szülőföldhöz való tartozás-kötődés alapozása 6) Programunk figyelembe veszi a szülők igényeit, észrevételeit is. Feladataink 1) Figyelembe véve a gyermek érzelmi vezéreltségét, feladatunk: családias, sürgetésmentes óvodai élet, a gyermekek napi több órán át tartó szabad játéktevékenysége, a tanulás tartalmát, formáját, eszközeit, a gyermekek kívánságára, érdeklődésére épülő ösztönző játékos módszerek biztosítása. 2) Fontos számunkra az óvodások megismerése, fejlődésének nyomon követése, dokumentálása. 3) Életkori sajátosságok figyelembevétele a mindennapi tevékenységekben,

13. | O l d a l

Biharkeresztesi Szivárvány Óvoda és Bölcsőde és Tagintézményeinek Egységesített Pedagógiai Programja OM: 030834 4) Nevelő, személyiségfejlesztő funkció elsődlegességének érvényesítése minden intézményben, 5) A játék kiemelkedő szerepének biztosítása. 6) Az óvodások eltérő fejlődési ütemének, tempójának, a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek ellátásának megfelelő nevelés biztosítása. 7) Az óvodákban folyó szakmai munka színvonalának minőségi fejlesztése, a helyi pedagógiai sajátosságok megtartása mellett. A fenti elvek a nevelés hármas feladatrendszerében nyernek konkrét tartalmakat.

VII. A nevelés hármas feladatrendszere 1. Egészséges életmódra nevelés Óvodáinkban az egészséges életmódra nevelés kiemelt jelentőséggel bír. Az óvodai nevelés egyik alapvető feladata az óvodáskorú gyermekek testi és lelki szükségleteinek kielégítése. Olyan szemléletet kívánunk kialakítani, amely által gyermekeink, a családok, az óvodai dolgozó közösségek tagjai fontos emberi értéknek tekintik az egészség megőrzését, az egészséges életmód kialakítását. Az optimális, a gyermek életkorának megfelelő óvodai életritmus kialakításánál figyelembe kell venni a családi szokásokat. A rendszeresen végzett tevékenységek visszahatnak az életfolyamatokra, feltételei az egészséges testi és szellemi fejlődésnek. Egészségvédő program A teljes körű egészségfejlesztés olyan folyamat, amelynek eredményeképpen az óvodában végzett tevékenységet, a pedagógiai programot és a szervezeti működést a gyermekek és szülők részvételét úgy befolyásoljuk, hogy a gyermekek egészségi állapotának kedvező irányú változását idézze elő. Célunk: A gyermek egészségvédelme, egészséges életvitelének megalapozása, testi fejlődésének elősegítése, mozgásigényének kielégítése. Az egészséges életmód szokásrendszerének kialakításával és gyakorlásával az egészséges életvitel belső igényének, a személyiség testi-lelki harmóniájának biztosítása, figyelembe véve a gyermek egyéni szükségleteit. Az óvodában folyó lelki egészségfejlesztés célja Elősegítse a kiegyensúlyozott pszichés fejlődést, támogassa a gyermek környezethez történő alkalmazkodását, felkészítsük őket és megoldási sratégiákat adjunk a környezetből érkező

14. | O l d a l

Biharkeresztesi Szivárvány Óvoda és Bölcsőde és Tagintézményeinek Egységesített Pedagógiai Programja OM: 030834 ártalmas hatásokkal szemben, így csökkentve a káros következményeket, továbbá pozitív hatást gyakoroljunk a személyiséget érő változásokra. Feladatunk: -

-

a gyermek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet biztosítása. A környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása, a környezettudatos magatartás megalapozása gyermek gondozása, testi szükségleteinek, mozgásigényének kielégítése, a gyermek egészségének védelme, edzettségének biztosítása, balesetmentes, biztonságos, egészséges környezet kialakítása, járványos megbetegedések megelőzése, terjedésének megakadályozása fokozott higiénés tevékenység útján, betegség után orvosi igazolás kérése, csak egészséges gyermek fogadása, baleset esetén azonnali ellátásról való gondoskodás, a szülő értesítése, s baleseti jegyzőkönyv felvétele, a speciális betegségben szenvedő gyermek fokozott figyelemmel kísérése, gondozása, a gyermek óvodában töltött idejének tudatos, az élettani szükségleteik figyelembe vételével való tervezése, szervezése, a helyes életritmus kialakításával (napirend, heti rend), a családok egészséges életvitelének segítése, életmódbeli szokásaik befolyásolása prevenció, példamutatás segítségével, megfelelő szakemberek bevonásával – a szülővel, óvodapedagógussal együttműködve – speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása.

A gyermek egészségnevelésének, védelmének során mindenhol legyen jelen a derűs, nyugodt érzelmi biztonságot nyújtó légkör, kiemelten a sajátos nevelési igényű, halmozottan hátrányos és migráns gyerekek komplex nevelési folyamatában. Az egészséges életmódra nevelés területei közé tartozik a gondozás, a testi nevelés, egészségvédelem, edzés és a mozgásfejlesztés. 1. 1 Gondozás A testi, lelki, szellemi egészség egyik alapvető feltétele a gyermek testi komfort-érzetének kielégítése. A gondozási feladatok teljesítése bensőséges gyermek-felnőtt kapcsolatot feltételez. Az önkiszolgáló feladatok elvégzése a tevékenységek többszöri gyakorlását teszi lehetővé alakítja a gyermekek énképét segíti önállóvá válásukat. A felnőtt /szülő, óvodapedagógus, pedagógiai asszisztens, dajka / tanítja és gyakoroltatja a napi élethez szükséges szokásokat, melyek nagy része az óvódáskor végére szükségletté válhat. Testápolás, öltözés, étkezés, önkiszolgálás közben természetes módon fejlődik és fejleszthető a gyermek. Mivel minden tevékenységet fokozott szóbeli megerősítés kísér, ezért a napi életritmus megtervezésénél erre is elegendő időt kell biztosítani, hogy mindez nyugodt, kiegyensúlyozott, türelmes légkörben valósulhasson meg. Így nyílik lehetőség a gondozási teendők kultúra tartalmának közvetítésére is. /pl. igényükké váljanak a testi és egészségügyi szokások, a tiszta, esztétikus, rendezett megjelenés és környezet, kulturált étkezés, saját szokásrendszer … / 15. | O l d a l


1.2. Testi nevelés A testi nevelés magába foglalja a gyermek testi szükségleteinek /levegőzés, pihenés, egészséges táplálkozás / természetes mozgásigényének kielégítését, a gyermek egészségének, testi épségének védelmét, edzését, az egészséges életmódra nevelés hatékonysága maradéktalanul akkor érvényesül, ha a fejlődéshez szükséges optimális környezet lehetőség szerint biztosított /pl. udvar, megfelelő játéktér, játékeszközök … / Mozgás A mozgás jelentős szerepet tölt be az egészséges életmódra nevelésben. A sokféle mozgáslehetőség melyet a programban biztosítunk, kedvezően befolyásolja az egész szervezet fejlődését. Hozzájárul a légző-, és keringési rendszer teljesítőképességének, a csont-, és izomrendszer teherbíró- képességének növeléséhez. Elősegíti a harmonikus testi- lelki fejlődést, biológiai egyensúly fenntartását, az egészség megóvását. Megfelelő terheléssel az aktivitási szintek változtatásával a testi képességek fejlődését segíthetjük. A különböző mozgásformák sokszori gyakorlásával a mozgásokhoz kapcsolódó szabályok megtanulásával egyre biztonságosabban használják a szereket, eszközöket egyre jobban eligazodnak a térben, így a baleseteket is megelőzhetjük. A mozgásokhoz kapcsolódó gondozási feladatok elősegítik a helyes higiénés szokások kialakítását is. Feladatunk, hogy megteremtsük a feltételeket a gyermekek egészséges fejlődéséhez. Alapvető feladat, hogy jó levegőjű, tiszta, biztonságos környezetben mozogjanak, lehetőség szerint minél többet a szabadban. Fontos a megfelelő, kényelmes öltözék a szabadban és a teremben egyaránt. A rendszeres, örömmel végzett mozgással a gyermekeket az egészséges életvitel kialakítására szoktatjuk és mintát adunk a szülőknek is. Jó, ha alkalmanként a szülőkkel közösen mozgásos programokat szervezünk. /Pl. gyermeknap, játékos családi sportversenyek stb. / Ezzel is pozitívan befolyásoljuk a családi nevelést. Levegőzés A levegőzés élettani hatásán túl elősegíti többek között a hangképző szervek fejlődését, a helyes légzés kialakítását. Az óvodapedagógus törekedjen arra, hogy a mindennapok során lehetőség szerint a gyermekek minél több tevékenységüket a szabad levegőn végezzék. A játék, étkezés, pihenés, mozgás és a kezdeményezések is a szabadban történjenek. Pihenés Legfontosabb a pihenéshez szükséges nyugodt légkör biztosítása, /az altatás hangulatához illő mese, halk zene / a gyermekek egyéni alvás igényének és szokásainak figyelembe vétele.

16. | O l d a l


Egészséges táplálkozás szokásrendszerének kialakítása Az óvoda központi étrendje kiegészíthető vitamindúsabb zöldségekkel, gyümölcsökkel, ezekből a gyermekek által készített ételekkel, italokkal /pl. frissen préselt, magas rost tartalmú gyümölcslevek, gyümölcssaláták, nyomelemeket tartalmazó saláták /.

1. 3 Egészségvédelem, edzés A gondozási, a testi nevelési és a mozgásfejlesztési feladatok megfelelő ellátása, megvalósítása elősegíti a gyermek egészségének megóvását, megőrzését. Ezen kívül nagy hangsúlyt kell fektetni a higiénés szabályok betartására /pl. környezet tisztántartása, portalanítása, időjárásnak megfelelő réteges öltözködés, a napi tevékenység minél nagyobb részének szabad levegőn való megszervezése, folyamatos levegőcsere, a teremben minél több zöld növény elhelyezése /. Mindezek az intézkedések biztosítják a szervezet általános védekezőképességének fokozását, a betegségek megelőzését. Fontos feladatunk az anamnézis-felvétel közben felderített, ritkán előforduló, az óvodai közösségbe kerülést akadályozó betegségek / pl. krupp, allergia, asztmatikus tünetek, … / regisztrálása, figyelemmel kísérése. Éves rendszerességgel kerül sor a védőnői- orvosi szűrésekre, melyek lebonyolításában az óvodapedagógusnak vezető szerepe van: megszervezi a vizsgálatokat, felhívja a szülő figyelmét azokra az eltérésekre melyek kezelése szakorvosi - vizsgálatot igényelhet. A gyermek egészségének védelme és a baleset megelőzés magában foglalja a személyi- és tárgyi feltételek biztosítását, az eszközök, használati tárgyak ellenőrzését és karbantartását, a hibaforrások megszüntetését. A gyermeki gondolkodásmód sajátosságából, valamint figyelmetlenségből adódóan következnek a tipikus gyermekbalesetek /törések, zúzódások /, ezek teszik szükségessé a felnőtt állandó kontrollját, a tevékenységek figyelemmel kísérését. Önmaguk és társaik testi épségének megóvására neveljük a gyermekeket /konfliktuskezelés, tolerancia /. A levegő, víz, napfény együttes hatása biztosítja a gyermekek testi edzettségét. Ennek érdekében lehetőség szerint minél több időt szükséges a szabadban tölteni, az időjárásnak megfelelő ruházatban. Nyáron az óvoda adottságaihoz alkalmazkodva lehet a víz edző hatását kihasználni. Mindezeknél figyelembe kell venni a gyermekek közötti egyéni különbségeket, egészségi állapotukat. A szabadban töltött idő alatt óvni kell őket a nap káros hatásaitól. A fentiek, megvalósulása hozzájárul a derűs, érzelmi biztonságot nyújtó légkör megteremtéséhez, így kialakulhat az igény a későbbi egészséges életvitelre. Kialakítandó és rögzítendő szokások

Táplálkozási szokások:  Megfelelő mennyiségű folyadék biztosítása a nap bármely szakában.  Gyümölcsnap szervezése a szülők bevonásával. A csoportokban kialakított szokások alapján a szülők egészítik ki a napi gyümölcs- és zöldségmennyiséget. Kulturált étkezési szokások biztosítása:  esztétikus, alkalomhoz illő teríték, 17. | O l d a l

Biharkeresztesi Szivárvány Óvoda és Bölcsőde és Tagintézményeinek Egységesített Pedagógiai Programja OM: 030834    

helyes, korcsoportnak megfelelő evőeszköz használat, nyugodt étkezés, étkezés közbeni helyes viselkedés. Segédkezés, majd önálló munkavégzés (naposi, és önkiszolgáló munka).

Higiénés szokások:  Étkezések előtt és után, egyéb szennyező tevékenységek alkalmával használják a mosdót, ügyeljenek ruhájuk tisztaságára. Környezeti higiéné: allergén anyagokat kiszűrjük, felületeket napi rendszerességgel tisztántartjuk.  A betegségek megelőzése érdekében higiéniai szokásokat alakítunk ki.  Az időjárásnak megfelelő öltözködésre neveljük gyermekeinket. Öltözködés:  Kabátok, kinti cipő, váltó ruha elhelyezése az óvodai öltözőszekrényekben Mozgás:  Szabad levegőn való tartózkodás  Amennyiben az intézmény rendelkezik vele a tornaszoba kihasználása  A mozgásfejlesztő játékok használata Mindennapos mozgás  Testnevelési, mozgásos játékok szervezése  Séták, kirándulások szervezése Alvás, pihenés:  Nyugalom, csend, és jó levegő biztosítása  Alvókák, otthoni alvást segítő játékok beengedése kiscsoportban, a befogadás segítése. Levegőzés  Délelőtt, és délutáni is sok időt töltenek a gyerekek a szabadban  Szabadban történő tevékenységek szervezése (élő társasjátékok, testnevelési játékok, művészeti tevékenységek) A fejlődés jellemzői óvodáskor végére    

Váljék a gyermekek szokásává a rendszeres, gondos, önálló tisztálkodás igénye. Szilárduljon meg az étkezés közbeni kulturált magatartás. Alakuljon ki az önállóság a vetkőzés és öltözködés területén. Törekedjenek környezetük esztétikus kialakítására, vigyázzanak rendjére és tisztaságára.  Váljék a gyermekek szükségletévé a rendszeres gyümölcs és zöldség fogyasztás.  Ismerjék meg a környezetünket és egészségünket károsító, ártalmas hatásokat (média, alkohol, dohányzás). 18. | O l d a l


2. Az érzelmi nevelés az erkölcsi és a közösségi nevelés Az óvodáskorú gyermek jellemző sajátossága a magatartás érzelmi vezéreltsége. A személyiségen belül az érzelmek dominálnak, ezért elengedhetetlen, hogy az óvodai alkalmazottai és a gyermekek, a gyermekek valamint az óvoda alkalmazottai közötti kapcsolatot pozitív attitűd, érzelmi töltés jellemezze. Célunk: Érzelem gazdag, jól szocializált, a természetben és a társadalmi környezetben jól eligazodó, kiegyensúlyozott, társas kapcsolataiban stabil gyermek nevelése. A gyerekek egyéni érdekeinek, tulajdonságainak kibontakoztatása a közösségen belül. A szegényes tárgyi, környezetből bekerülő hátrányos helyzetű gyerekeknél a stabil szeretetteljes kapcsolat kiépítése. Gazdag érzelmi megnyilvánulásokkal, a kommunikáció és metakommunikáció eszközeivel történő befolyásolás. Feladatunk:  Az óvoda egyszerre segítse a gyermekek erkölcsi, szociális érzékenységének fejlődését, én tudatának alakulását és engedjen teret önkifejező törekvéseinek.  Annak elfogadására és megértésére neveljük a gyermekeket, hogy az emberek különböznek egymástól.  Kedvező érzelmi hatások megteremtése érzelmi biztonságot nyújtó, szeretetteljes, családias légkör biztosítása a beszoktatástól az óvodáskor végéig;  Az óvodapedagógus - gyermek, gyermek-dajka, gyermek-gyermek kapcsolatra jellemző pozitív attitűd, érzelmi töltés, kialakítása, erősítése az együttéléshez szükséges készségek, jártasságok formálása.  Az érzelmek kifejezésére ösztönzéssel, az átélésre és megfogalmazásra szoktatás. Egyéni eltérések alapján a viselkedés rendezése, társas kapcsolatok alakításával. Pozitív énkép erősítése, érzelmi beállítódások formálása. Egyéni teljesítmények differenciált értékelése. A társak másságának elfogadtatása.  Olyan napirend, életrend kialakítása, mely fejleszti a gyermekek szociális érzékenységét, segíti én-tudatának alakulását,, és teret enged önkifejező önérvényesítő törekvéseinek.  A gyermekek természetes társas szükségleteinek kielégítéséhez szükséges lehetőségek megteremtése; a különbözőségek elfogadására, tiszteletére nevelése. Tolerancia- erősítés a helyzeti empátiás képesség gyakorlása a mindennapi kapcsolatokban.  Közös élményekre épülő közös tevékenységek gyakorlásával a szocializáció biztosítása. Az óvodai élet szervezésével a gyermek erkölcsi tulajdonságainak (mint például: az együttérzés, a segítőkészség, az önzetlenség, a figyelmesség) és akaratának (ezen belül: önállóságának, önfegyelmének ,kitartásának, feladattudatának, szabálytudatának) fejlődésének a szokás– és normarendszerének megalapozásának segítése.  Olyan közösségi szokások, szabályok biztosítása, csoport és óvodai szinten, amelyek igazodnak a gyermekek életkorához, fejlettségéhez, amelyek gyakorlása által kialakulnak azok a magatartási szokások, amik lehetővé teszik az együttélést, a társas 19. | O l d a l






 

  

kapcsolatok fejlődését, biztosítják a közös élményeket és ezáltal hatnak szociális érzékenységük fejlődésére. A gyermek nyitottságára építve segítsük elő, hogy a gyermek tudjon rácsodálkozni a természetben és az emberi környezetben megmutatkozó jóra és szépre, tisztelje és becsülje azt. Ismerje szűkebb és tágabb környezetét, amely a szülőföldhöz való kötődés alapja. Az óvodapedagógus és az óvoda más dolgozóinak kommunikációja, bánásmódja és viselkedése modell értékű a gyermeki magatartás alakulása szempontjából, hatása erősíti az összetartozás érzését, az együttlét önfeledt örömét, egyben erkölcsi értékeket közvetít a gyermek számára. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek esetében különösen nagy figyelmet fordítunk az ágazati jogszabályokban meghatározott speciális felkészültséggel rendelkező szakemberekkel történő együttműködésre. Fontos a gyermek családi hátterének, „előéletének” feltérképezése, aktuális állapotának, neveltségi szintjének megállapítása, amely magába foglalja a személyiségre vonatkozó egyedi jellemzőket, differenciált bánásmódot. A fejlődési naplókban konkrétan tervezzük az egyéni fejlesztést, a gyermekek szocializációs feladatait, illetve a külső segítség módját. Kiemelt hangsúlyt fektetünk óvodai ünnepeinkre, mint az érzelmi nevelés fontos eszközére, ahol a készülődésben, az ünnepre való ráhangolódásban, a közös tevékenységben az óvoda gyermekei, dolgozói mellett a szülők is aktív részt vállalnak. A szocializáció folyamatában a gyermek teljes személyisége alakul . A gyermekben megalapozódnak azok a készségek, amelyek a további fejlesztés fejlődés feltételei. A személyiségen belül az érzelmek dominálnak, ezért elengedhetetlen, hogy a gyereket az óvodában érzelmi biztonság, otthonosság, derűs, kiegyensúlyozott szeretetteli légkör vegye körül.

A gyermekek pozitív kapcsolatai csak úgy alakulnak, ha jól érzik magukat a csoportban. Bizalmuk, biztonságuk kialakulását elősegíti az óvoda felnőtt közössége, gyermekközössége. A népi hagyományok, szokások – a hagyományápoló nevelés közös tevékenységei megteremtik az együttélés egyedi kommunikációs kapcsolatrendszerét, valamint számtalan élményt nyújt a gyermeknek. A hagyományőrzés sajátos teret nyújt a gyermek szocializálódásához, aki a hagyományápoló tevékenységekben gyakorolja az önkifejezési formáit, a társas érintkezés mintáit. A közös együttlétek, a közösen végzett munka öröme olyan erkölcsi tulajdonságokat erősít, mint az együttérzés, segítőkészség, lelkiismeretesség, őszinteség, igazmondás, önzetlenség, figyelmesség. Fejleszti akaratukat, ezen belül önállóságukat, önfegyelmüket, kitartásukat, feladattudatukat, szabálytudatukat. Bizalmas kapcsolatot alakítunk ki a szülőkkel az együttneveléshez, így megismerhetjük a gyermek egyéni jellemzőit, melyek segítik az egyéni nevelésünket. A felnőtt-gyermek kapcsolatában fontos, hogy megértsük a gyermekek érzelmeit. A kapcsolat erősítése érdekében minden gyermek számára biztosítjuk a személyes perceket, ahol lehetőség nyílik saját érzések elmondására, mások érzésének meghallgatására, elfogadására. A nehezen 20. | O l d a l

Biharkeresztesi Szivárvány Óvoda és Bölcsőde és Tagintézményeinek Egységesített Pedagógiai Programja OM: 030834 szocializálható, lassabban fejlődő, alacsonyabb pszichológushoz és gyógypedagógushoz irányítjuk.

fejlettségi

szinten

álló

gyermekeket

Ápoljuk és fejlesztjük a településeken élő nemzetiségi életmódhoz, kultúrához kötődő hagyományokat és szokásokat.

SZOCIALIZÁCIÓ BIZTOSÍTÁSA, KÖZÖSSÉGI NEVELÉS Ebben a folyamatban a felnőtt, az óvodapedagógus szerepe különösen fontos.

-

érzelmi kötődés, ragaszkodás alapozza meg az óvodapedagógus modell - minta szerepét a mintákra szükség van, mert a gyermek nem képes felfedezni a szabályokat a már ismert szabályok megtapasztalását, a saját élményű konfliktusokat és lerendezésüket, az egyezkedéseket hagyja, itt elsősorban megfigyelő szerepe van, aki a helyzet eldurvulását már nem engedi meg a gyermekekkel közösen keresik a megnyugtató megoldást. A szeretetmegvonás nagy büntetés, nem segít, árt a gyermek önértékelésének és haragot érez az óvónő iránt.

Konfliktus esetén a helyes viselkedés kialakításának lépései: - Megtalálni a viselkedés okát, a probléma gyökerét. - A csoportban a társak érdeklődését felkeltjük a kevésbé elfogadott gyermek iránt, erősítjük pozitív szociális státuszát. - Pozitív módon lépünk közbe ha negatív viselkedést tapasztalunk. A gyermeki tevékenységekhez nagy szabadságot biztosítunk, a pontos határok megjelölésével. Fontosnak tartjuk, hogy minden csoportunkban stabil szokásrendszer legyen . Az óvodák szabály- és szokásrendszerét, mely biztonságot teremt, és támaszt nyújt mind a gyermeknek, mind a pedagógusnak, szülőknek és segíti a nevelés hatékonyságát. A nevelési feladatok megvalósítását a gyermekek, az óvodában dolgozó felnőttek és a szülők nevelési folyamatokban kialakuló, együttműködő aktivitása segíti. A közösségi nevelés színterei - Beszoktatás időszaka - Együttlétek a mindennapokban A beszoktatás A gyermek az új környezetben minél rövidebb idő alatt szerezzen olyan biztonságérzetet, amely meghatározza a további szociális viselkedésének alakulását.

21. | O l d a l


Az óvodapedagógus a folyamatban Már a gyermek óvodásba lépése előtt kapcsolatot teremt, ismerkedik a családdal, Megteremti azt az érzelmi biztonságot, otthonos, szeretetteljes légkört, élmény dús tevékenységet mely a gyermeknek jó közérzetet biztosít. Szülőket tájékoztatja a beszoktatás pedagógiai kérdéseiről. Lényeges: - a kölcsönös megegyezés, a fokozatos beszoktatás kezdési időpontjában, a szülők kérésének figyelembevétele, az „anyával együtt” beszoktatás lehetőségének megteremtése - nyílt odafordulással várjuk, segítjük az újonnan érkező gyermeket - az érzelmi ingerek nyújtását segíti a báb, amely a gyermekek állandó társa a csoportban - olyan oldott légkör megteremtése, ahol a beszélgetések során az új szülők pozitív benyomásokat kapnak, érdeklődéssel várják a majdani közös élményeket - a beszoktatás kezdeti időszakában az óvónő szeretetteljes magatartása, a szülőhöz, a gyerekhez való elfogadó odafordulása segít az „átállás” nehéz folyamatában. Ez az időszak a családdal való együttműködés, együttnevelés kiindulópontja. Együttlét a mindennapokban A gyermek szociális viselkedési készségének szintjét befolyásolja a gyermek kommunikációs fejlettsége. A gyermek az egymás mellett játszásból, az együtt játszásig, majd az együtt való tevékenységek során a „mintha” helyzetekben viselkedést megerősítő jelzések segítik a gyermeket a kommunikációban, és abban, hogy megtanulja értékelni saját és mások cselekedeteit, és megtalálja helyét a csoportban. Az életkorra jellemző jelzésvételt a metakommunikációs határok erősítik meg. Az óvodapedagógus a folyamatban A beszoktatási időszakban megteremtett bensőséges kapcsolat kialakítását a mindennapok tevékenységi formáiban, a gyermek szocializációs fejlődése, fejlesztése érdekében segíti. Elengedhetetlen a reggeli „érintős” kapcsolatteremtés. A gyermekről szerzett tapasztalatok, ismeretek segítik az egyéni bánásmód megvalósításában. Lehetőséget ad arra, hogy gyakorolják azokat a viselkedési, udvariassági formulákat, amelyek az emberi kapcsolattartáshoz a csoportban éléshez nélkülözhetetlen. Óvodai ünnepnapok Egy-egy eseményt mindig izgalmas készülődés előz meg. Ez az ünnepre hangoló örömteli közös tevékenység a gyermek szociális viselkedésére maradandó hatást gyakorol. A jeles napok eseményeit maghatározott rituálék szabályozzák, amivel a gyermek érzelmein át, a közösséghez tartozás életérzését kívánjuk meglapozni.

22. | O l d a l

Biharkeresztesi Szivárvány Óvoda és Bölcsőde és Tagintézményeinek Egységesített Pedagógiai Programja OM: 030834 Ebben a folyamatban lényeg az: minden évben ugyanakkor, ugyanúgy készülünk. Az évről évre visszatérő hagyományok megnyugtató eligazodást jelentenek a gyermek életében, erősítik a valahová tartozás érzését. A mindennapi együttélésben gyakorolt szociális viselkedést a jeles napok szokásai, viselkedésmintái gazdagítják. Az egyes ünnepek, előkészítésébe bevonjuk a szülőket. A szocializálódást segítő nevelés személyiségfejlesztő hatása A szocializáció folyamatában a gyermek teljes személyisége fejlődik. A gyermekben alapozódnak azok a készségek, amelyek a további fejlesztésének feltételei. A mindennapokban az önkipróbálási vágy szükséglete, jeles napokon „másképpen” viselkedés vágya a szociális viselkedésben a gyermeket magasabb szintre juttatja. Alakul a beleérző képessége, a kapcsolatteremtésben kezdeményezővé válik, elsajátítja a társas együttélés viselkedési normáit. Az udvariassághoz, az illemhez tartozó szokásokat, köszönés, megszólítás, mással, máshol való viselkedés, vendégfogadás, kulturált étkezést, alapformáit az együttélés során gyakorolja, magáévá teszi. A közös élmények a tevékenység állandó körforgása, a megerősítő szeretet kialakítják a gyermek biztonságérzetét. 3. Anyanyelvi, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása Anyanyelvi nevelés Az anyanyelv használata, fejlesztése szerves része az óvodai élet minden pillanatának, a nevelés egész rendszerének. A szocializáció folyamatában is a gyermek érintkezésének, önkifejezésének, gondolkodásának legfőbb eszköze. A beszéd által erősödik biztonságérzete, tájékozottsága, gyarapodnak ismeretei, tapasztalatai. A helyes, szép beszéd mélyíti érzelmeit, fejleszti esztétikai érzékét, előkészíti őt az irodalmi élmények befogadására. A nyelvi, kommunikációs fejlesztést legnagyobb mértékben a környezet beszédkultúrája befolyásolja, helyes minta adásával, szabályközvetítéssel (a javítgatások kerülésével). Célunk: Mintaadással a gyermek beszédkészségének fejlesztése, gondozása, oldott, beszélő környezet megteremtése, melyben a gyermek természetes közlési vágya, kapcsolatteremtő beszédkészsége fejlődik és fejleszthető. A beszéd és a gondolkodás összhangjának megteremtése.

23. | O l d a l

Biharkeresztesi Szivárvány Óvoda és Bölcsőde és Tagintézményeinek Egységesített Pedagógiai Programja OM: 030834 Feladatunk: Beszélgetésre alkalmas nyugodt, kiegyensúlyozott légkör alakítása. Olyan helyzetek megteremtése, ahol a gyermek bátran megnyilvánul, beszél élményeiről, azaz a beszédkedv fenntartása, ösztönzése. Lehetőséget teremtünk a gyermeknek a folyamatos beszéd gyakorlására. Képessé tesszük a gyermeket arra, hogy tudjon másokat is meghallgatni. A szókincs folyamatos bővítése, igényes irodalmi anyag kiválasztásával, anyanyelvi játékokkal. A beszédmegértés, beszédtechnika fejlesztése. Arra ösztönözzük a gyermeket, hogy bátran kérdezzen. Ügyeljünk arra, hogy a kérdések ne maradjanak válasz nélkül; A beszédhibák kiszűréséhez, javításához logopédus segítségét kérjük.

-

Értelmi nevelés A gyermek érzékszervein keresztül, tapasztalati úton ismeri meg az őt körülvevő világot, az érzelmi biztonság fejlődésének, fejlesztésének feltétele. Az érzelmi stabilitás, a felnőtt mintája, a motivációs helyzetek a gyermeket cselekvésre késztetik, amely során tapasztalatot szerez, amit a felnőtt megerősít. Az értelmi nevelés a gyermek érdeklődésére, kíváncsiságára, meglévő tapasztalataira, élményeire, ismereteire épül, mely változatos tevékenységekben jut kifejezésre. Ezen tevékenységek során további élményeket, tapasztalatokat, ismereteket szerez saját természeti, társadalmi környezetéről. Kerete a játék, amely egyben eszköze a tanulásnak, és amelyben folyamatosan érvényre jut a gyermeket körülvevő természeti és társadalmi környezet sokoldalú megfigyeltetése, a tapasztalatok gyűjtése, ami meghatározó az ismeretek feldolgozásában az értelmi képességek differenciált fejlesztésében. Az értelmi képességek fejlesztésének folyamata komplex módon átszövi a gyermek egész életét. Célunk: Az óvodai nevelés rendszerében pedagógiai módszerek segítségével a gyermekek spontán szerzett és tudatosan szervezett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése, bővítése oly módon, hogy kognitív képességeik, kreativitásuk fejlődjön.

Feladatunk: -

A gyermek értelmi képességeinek ( érzékelés, észlelés,emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás, alkotóképesség) fejlesztése és valamennyi értelmi képesség különösen a képzelet és a kreativitás fejlődését elősegítő ösztönző környezet kialakítása. 24. | O l d a l

Biharkeresztesi Szivárvány Óvoda és Bölcsőde és Tagintézményeinek Egységesített Pedagógiai Programja OM: 030834 -

Aktív cselekedtetéssel, érzelmi hatásokkal eljuttatni a gyermeket a tapasztalatokon alapuló gondolkodásig, fogalomalkotásig; A gyermek spontán szerzett ismereteit, tapasztalatait, a közösen szerzett élményekkel gazdagítva rendezzük, és úgy alakítjuk értelmi képességeit, hogy érzékelése, észlelése, figyelme, emlékezete, logikus gondolkodása, kreatív képessége adottságaihoz viszonyítva differenciáltan fejlődjön.

VIII. Inkluzív - Befogadó pedagógia Az óvodás korú gyermekek fejlődésbeli eltérései olykor szembetűnőek. Az életkori szakaszok hasonló jelenségeket, fejlettséget eredményeznek, de a hasonlóság mögött gyakran eltérő szintek fedezhetők fel. Programunk a gyermekek, egyének közötti különbségek felismerésére épül, minden gyermeket figyelembe véve a maga fejlődési szintjén. Ennek megfelelően a gyermekek ismeretében egyéni célokat tűzünk ki az egyéni erősségek és igények figye lembe vételével. Feladatunknak tekintjük a tehetségígéretek felfedezését is.

25. | O l d a l


Kiemelt figyelmet és különleges bánásmódot igénylő gyerekek az óvodában

Halmozottan hátrányos helyzetű gyermek

Elv: - folyamatos figyelemmel kísérésük, rendszeres óvodába járás mellett, szükségleteik kielégítése, gondozásuk, hátrányuk csökkentése, a leszakadás megelőzése, az esélyegyenlőség biztosítása.

Feladat: -szociokulturális hátrány csökkentése, ingerszegény környezet ellensúlyozása, érzelmi labilitás, elhanyagolt bánásmód csökkentése.

Sajátos nevelési igényű gyermek Az Alapító Okiratban meghatározottak szerint Elvek: -az intézmény a szakemberek által integrálásra javasolt gyermekek nevelését vállalja fel. -az óvodapedagógusok érzelmileg azonosuljanak az SNI gyermekekkel, illetve a csoportban való jelenlétükhöz. -az adaptivitás és teljesség szemlélete.

Feladat: -a gyermek meglévő képessége a kiinduló alap -segítő-támogató szemlélet -egyéni bánásmód -élmények, tapasztalatok, szükségleteik maximális biztosítása. -a pedagógus a feltételeket teremti meg -differenciálás feladatorientált fejlesztés.

Tehetséges gyermek

Elvek: -folyamatosan segítenünk kell a gyermeki kíváncsiság kielégítését. -gazdagítás erőltetés nélkül -egyéni különbségekre való odafigyelés. -egyéniség tiszteletben tartásának elve.

Feladat: -a gyermek tehetséggondozása két síkon történik: 1. óvodai csoportjaikban a napi tevékenységekbe ágyazva; 2. kiscsoportos fejlesztő tehetséggondozó foglalkozások keretében.

26. | O l d a l

Biharkeresztesi Szivárvány Óvoda és Bölcsőde és Tagintézményeinek Egységesített Pedagógiai Programja OM: 030834 1. Óvodai Integrációs Program A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek iskolai sikerességének záloga a megfelelő minőségű és időtartamú óvodáztatásuk. Az iskola megkezdéséig a gyerekek fejlődésének üteme messze meghaladja a későbbi életszakaszok fejlődésének sebességét. Az élet első évei meghatározó jelentőségűek az idegrendszer, a tanulás, az adaptációs készségek alakulásában. Az alapvető készségek, melyek a sikeres iskolakezdés feltételei, kisgyermekkorban, óvodáskorban az agyi érési folyamatok lezárulásáig - megterhelés nélkül - rendkívül hatékonyan fejleszthetőek. A kisgyermekkorban történő pedagógiai támogatás jelentősen csökkentheti a későbbi iskolai kudarcokat. Nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy a hátrányos helyzetből származó lemaradások szakszerű, a gyermek társadalmi helyzetére érzékeny pedagógiai szemlélettel és módszerekkel, a szülőket partnerré téve, velük együttműködve - sikeresen ellensúlyozhatóak. A szülőkkel való együttműködés az otthon és az óvoda világának találkozásával, szülők és nevelők közötti kölcsönös tisztelet alapján valósítható meg, melyben az óvodapedagógusoknak helyzetüknél és képzettségünknél fogva kiemelt szerepük és felelősségük van. Integrációs programunk célja. Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény szellemében a hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a sajátos nevelési igényű gyermekek:  esélyegyenlőségének növelése,  a hátrányok csökkentése,  egyéni szükségleteinek megfelelő speciális fejlesztése,  az iskolai életmódra és az életpálya-építésre való felkészítés. Feladatunk: A valamilyen hátránnyal küzdő gyermekek számára speciális  személyiségfejlesztő,  tehetséggondozó,  felzárkóztató programok szervezése. Meghatározza az óvodai nevelés azon területeit, amelyek kiemelkedő jelentőséggel bírnak a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek fejlődésének elősegítésében. Kinyilvánítja azt a pedagógiai alapállást, amelyet megfelelőnek tart az érintett gyermekek esélyegyenlőségének elősegítésében Programunk jellemzője: - a gyermekközpontú, - családorientált szemlélet, 27. | O l d a l


a kora gyermekkori fejlődés kérdésében kompetens egyenrangúan fontosnak és egymást kiegészítőnek tartja.

Az Óvodai Integrációs Program található.

2.

minden

szakma

szerepét

az Egyesített Helyi Óvodai Nevelési Program mellékletében

A sajátos nevelési igényű gyermekek integrált óvodai nevelése

A sajátos nevelési igényű gyermekek esetében folyamatos, speciális szakemberek segítségével végzett pedagógiai munka mellett érhető el a megfelelő fejlettségi szint. A sajátos nevelési igényű gyermekek intenzív megsegítésének, többirányú kezelésének, integrált óvodai nevelésének és differenciált beiskolázásának problémája az utóbbi időszakban egyre hangsúlyosabb kérdésként vetődik fel. A korai felismerés és fejlesztés gondolata a nemzetközi és hazai köztudatban egyre fokozottabban szerepet játszik, hatása a törvényi változásokban realizálódik. Óvodáink vállalták az együtt nevelést, ezzel magasabb értékeket kínálva a sajátos nevelési igényű gyermekeknek, mint részvétet és védettséget. Óvodáinkban külön gondot fordítunk arra, hogy a gyermekek minden segítséget megkapjanak hátrányaik leküzdéséhez. Az adott gyermek fejlesztési stratégiájának kialakítását a gyermek fogyatékosságának típusához igazodó szakképzettséggel, az integrált fejlesztésben tapasztalatokkal rendelkező szakemberhálózat segíti ( Pedagógiai Szakszolgálat; Helyben: gyógypedagógus szakember, gyógypedagógiai asszisztens). Közreműködésünk kiterjed -

-

A gyermeket fejlesztő óvodapedagógusok felkészítésére, a befogadó óvoda sajátos teendői ellátásának tervezésére, folyamatos tanácsadásra, mely az óvodai nevelőmunkán túl, a szülők és az óvoda együttműködésére is kellő hangsúlyt helyez. Az integráltan fejlesztett gyermekek számára igyekszünk biztosítani mindazokat a speciális eszközöket, egészségügyi és pedagógiai habilitációs, rehabilitációs ellátást, melyekre a szakértői és rehabilitációs bizottság javaslatot tesz.

Cél -

A gyermekek sokoldalú tevékenykedtetése, változatos, élményekben gazdag óvodai élet. A gyermek személyiségének egészséges (testileg és mentálisan)harmonikus fejlődése a nevelés-fejlesztés optimális egyensúlyával. Nyugodt, kiegyensúlyozott, kiszámítható óvodai környezet. Derűs, szeretetteljes, családias óvodai légkör. Életkori sajátosságokra és egyéni fejlettségre, állapotra alapozó életszervezés, tevékenységszervezés.

28. | O l d a l

Biharkeresztesi Szivárvány Óvoda és Bölcsőde és Tagintézményeinek Egységesített Pedagógiai Programja OM: 030834 A gyermeki személyiség ismeretére alapozott egyéni fejlesztés, a képességek egyéni kibontakoztatása. Az életre , a társadalmi gyakorlatra való felkészítés, az együttműködéshez szükséges szokások, viselkedés megalapozása. Az eltérő fejlődési ütemhez igazított, a másságot elfogadó nevelési gyakorlat. Az egyenlőséget óvodapedagógiai eszközökkel segítő és megvalósító nevelői szemléletmód.

-

Az óvodapedagógus feladata Szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készít, a gyermek fejlődésének megfelelő módszerek, technikák alkalmazására. A mindennapokba a pedagógiai diagnózisban szereplő javaslatokat beépíti, a gyermek fejlődésének elemzése alapján – szükség esetén – eljárásait megváltoztatja, az adott szükséglethez igazodó módszereket megválasztja. Egy-egy nevelési helyzet, probléma megoldásához alternatívákat keres. Megpróbál alkalmazkodni az eltérő képességekhez, az eltérő viselkedésekhez. Együttműködik a különböző szakemberekkel, a gyógypedagógus iránymutatásait, javaslatait beépíti a pedagógiai folyamatokba.

-

-

A fejlődés várható eredménye Sikerkritériumnak tekintjük.

a gyermekek

beilleszkedését, fejlődését, az együtt haladás lehetőségét

Az együttnevelés eredményes megvalósításában igyekszünk érvényesíteni a habilitációs, rehabilitációs szemléletet, a sérülés specifikus módszertani eljárásokat. Ezzel törekszünk alkalmazkodni a sajátos nevelési igény típusához, eltérő mértékéhez, az egyéni fejlődési sajátosságokhoz. Mindezt magas szintű pedagógiai, pszichológiai képességekkel, kompetenciákkal rendelkező óvodapedagógusok végzik. A Sajátos Nevelési Igényű Gyermekek Nevelésének Programja az Egyesített Helyi Óvodai Nevelési Program mellékletében található 3.

TEHETSÉGES GYERMEKEK

Tehetséggondozó programunk célja, hogy elősegítse, és esélyt adjon a gyermekekben rejlő tehetség kibontakoztatásának. Fontosnak tarjuk a személyiség megerősítését, a teljes, szeretetteljes, biztonságot nyújtó légkör kialakítását, melyek mellett a gyermek egyéni igényeihez, érdeklődéséhez, fejlettségéhez mérten a speciális képességek fejlesztésére is lehetőség nyílik. Tevékenységünket áthatja a komplexitás elve, a gazdagítás, s figyelmet fordítunk az öndifferenciálás lehetőségének biztosítására is. Egyetlen gyerekről sem mondunk le, kiemelt figyelmet fordítunk a nehéz élethelyzetben levő hátrányos helyzetű, illetve halmozottan hátrányos helyzetű gyerekekre. 29. | O l d a l


Honnan ismerhető fel a tehetséges óvodás? A viselkedésjegyek megfigyelésével tetten érhető a tehetség. - pozitív viselkedésjellemzők: gyorsan tanul, elvont dolgok iránt érdeklődik, kreatív, elmélyült, érdeklődő, kritikus - negatív viselkedésjellemzők: erős kritikai érzékű, energikus, megszállott, néha nehezen találja meg a hangot társaival, egyenlőtlen fejlődés jellemzi. Sok kiváló képességű gyermek harmonikusan fejlődik, de gyakori, hogy a kiváló képességű gyermek egyéb területeken – pszicho-motoros, érzelmi-szociális téren – lemaradást mutat: -

pszicho-motoros lemaradás: célszerű számára olyan feladatokat adni, ahol finomodhat a mozgása, javulhat egyensúlyérzéke. érzelmi-szociális lemaradás: (pl. nehezen alkalmazkodik társaihoz),a művészet és a testbeszéd segíti az érzelmi érést.

A tehetséges gyermek jellemzői: -

átlag feletti általános képességek (pl. jó memória, fejlett anyanyelvi képesség stb.) átlagot meghaladó speciális képességek (nyelvi, zenei, matematikai-logikai, vizuálistéri, testi-mozgásos, szociális) kreativitás (pl. eredetiség, rugalmasság, probléma iránti érzékenység) feladat iránti elkötelezettség (pl. érdeklődés, versenyszellem, kitartás, emocionális stabilitás), azaz a hajtóerő, motiváció

Tehát tehetséges az a gyermek, aki a kiváló adottságai alapján magas szintű teljesítményre képes valamilyen tevékenységterületen. Az óvodai tehetséggondozás első lépése, a tehetség azonosítása, felismerése. Az óvodai tehetséggondozásban a legfontosabb feladat az elfogadó légkör, tág cselekvési szabadság, gazdag tapasztalásokra építő lehetőség biztosítása, a gyermek egész személyiségének harmonikus kibontakoztatása. Az óvodai tehetségfejlesztés célja: -

fejlesszük a tehetséges gyermek erős oldalát, differenciált feladatokkal, játékokkal, mélyítsük el tudását erősítsük a gyermek esetlegesen gyenge területeit, amelyek megnehezítik vagy megakadályozzák a tehetség fejlődését.

A tehetséges gyermek is gyermek, akinek fontos a kikapcsolódás, játék, sport, pihenés. Munkánkban a gyerekek legjobb adottságaira, pozitívumaira és erősségeikre támaszkodva alapozunk. A tehetséggondozás kiterjed a teljes óvodáskorra és minden gyerekre. 30. | O l d a l


A gyermekek tehetséggondozása intézményünkben két síkon zajlik: - 3-5 éves korig a tehetségígéretek felfedezése történik, a velük való foglalkozás a mindennapi tevékenységekbe ágyazottan valósul meg. - 5-7 éves korban műhely foglalkozások keretén belül. Tehetségműhelyeink a következő tehetségterületeket fogják át: - Nyelvi tehetségterület - Testi –kinesztetikus tehetségterület - Logikai tehetségterület - Természeti tehetségterület. A tehetséggondozó tevékenységbe nagyon fontosnak tartjuk a szülők tudatos bevonását. A család értékadó szerepe nélkül egyedül maradunk a gyermek nevelésében. A család az óvodapedagógus és a gyerek „hármas szövetségének” együttese szükséges ahhoz, hogy a tehetségígéretek erősödni, növekedni tudjanak óvodánkban.

Tehetségnevelés, tehetségfejlesztés, a tehetség felismerése: -

a tehetségnevelés/tehetségfejlesztés azonosításával kezdődik

/tehetséggondozás

a

tehetség

elismerésével,

-

a családnak ismernie kell azokat a mutatókat, amelyek halmozott előfordulása tehetséget sejtet

A tehetségfejlesztés módjai: 1. gyorsítás, léptetés (a tehetségesek egy év alatt több év anyagát végzik el) 2. elkülönítés, szegregáció (külön tanulnak, más tehetségesekkel) 3. gazdagítás, dúsítás (a tehetséges gyermekek a normál oktatásban tanulnak, de a tanulás bizonyos idejében differenciált, különleges tehetséggondozásban részesülnek az óvodában vagy az óvodán kívüli tehetséggondozó foglalkozások keretén belül.)

31. | O l d a l


IX.

Gyermekvédelem

Minden pedagógus és óvodai dolgozó munkaköri kötelessége a rábízott gyermekek védelme, pedagógiai eszközökkel való segítése. Az óvodai nevelés folyamatában a gyermeki jogok tiszteletben tarása, védelme, erősítése, érvényre juttatása. A gyermekvédelem elsődleges célja és feladata a családok vonatkozásában: Az életmód ill. lehetőség szerint az anyagi- természetbeni segítségadás befolyásolása olyan irányba, melynek létrejöttekor remélhetjük a társadalom által elfogadott vagy még éppen tolerált forma megvalósulását. Az óvoda helyi gyermekvédelmi feladata: - Olyan elérhető és hozzáférhető lehetőségeket biztosítson, amelyek segítésével a családban keletkező kisebb-nagyobb súlyú problémák kezelhetővé válnak. Ez a tulajdonképpeni prevenciós feladatunk. Ennek részben önállóan /családlátogatások, gyűjtések, felvilágosító összevont szülői értekezletek, pedagógiai tanácsadás, hátrányos helyzetű (anyagi, egészségügyi, környezeti) gyermekek nyilvántartásba vétele csoportonkénti lebontásban /, részben más intézmények ez irányú szerveivel /Polgármesteri Hivatal Szociális Osztálya, Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat / való kapcsolattartás, velük való együttműködés formájában teszünk eleget. A gyermekvédelmi munkát évenként kell megtervezni az óvoda gyermekvédelmi felelősének. Felmérést kell végezni a gyermekek családi helyzetének megismerése, az esetleges veszélyeztetettség okainak feltárása érdekében. A veszélyeztetettség mértéke több tényező függvénye -

az ártalom forrása ( családi, intézményes) az ártalom jellege ( fizikai, szociális, érzelmi) a gyermek személyisége ( a gyermekek változó mértékben sérülékenyek) kumulatív hatások ( többféle hátrány hatása összegződik, megsokszorozódik)

Ezen hatások szükségszerű következménye valamely pszichés trauma megjelenése. Kompetencia szintek a gyermekvédelem területén Óvodapedagógusok szintje:

 Biztosítja a gyermeki jogok érvényesülését.  Hátrányos és veszélyeztetett helyzetet felismeri.  Szükség esetén megfelelő szakemberhez, intézményhez irányítja, megszervezi a gyermek felzárkóztatását.  Biztosítja a gyermekek differenciált és egyéni fejlesztését. 32. | O l d a l

Biharkeresztesi Szivárvány Óvoda és Bölcsőde és Tagintézményeinek Egységesített Pedagógiai Programja OM: 030834  Figyelemmel kíséri a gyermek rendszeres óvodába járását.  A feltáró munka után a felzárkóztatást, tehetséggondozást megtervezi, megvalósítja (a gyermekek fejlődési lapjain feljegyzést készít).  A szülőkkel megfelelő, együttműködő kapcsolatot alakít ki.  Biztosítja a gyermekeket megillető jogok érvényesülését, szükség esetén védő,- óvó intézkedésre javaslatot tesz.  Közreműködik az óvodán belüli szociális szolgáltatások megszervezésében.

Gyermekvédelmi felelős szintje:  Nevelési év elején megtervezi az adott év gyermekvédelmi feladatait.  Az óvónő segítségével felméri a hátrányos és veszélyeztetett gyermeket.  Nyilvántartást vezet a HH/HHH gyermekekről.  Kapcsolatot tart a családsegítő szolgálattal és a gyermekjóléti szolgálattal.  Koordinálja a probléma kezelését, feljegyzi a családokkal kapcsolatos intézkedéseket.  A gyermekek és a családok anyagi és szociális helyzetéből fakadó különbségeit a család és más intézmények bevonásával, fenntartó közreműködésével a lehető legkisebbre csökkenti.  Szükség szerint családlátogatásokat végez az óvónőkkel.  A fogadó órák alkalmával a szülők rendelkezésére áll a felmerülő problémák és kérések megbeszélésére.  Részt vesz a gyermekjóléti szolgálat által kezdeményezett esetmegbeszélésen.  Kapcsolatfelvétel és folyamatos kapcsolattartás a szükséges szervekkel:  Nevelési Tanácsadó  Gyermekjóléti és Családsegítő Szakszolgálat  Polgármesteri Hivatal Szociális Osztálya  Gyámhatóság  Csoportok közötti koordinálás Intézményvezető, - Tagintézményvezető szintje:  Irányítja és ellenőrzi az óvodában folyó gyermekvédelmi munkát.  A gyermek mindenek felett álló érdekének érvényesítése, és az érvényesítés ellenőrzése.  Kapcsolat felvétele az illetékes gyermekvédelmi és családsegítő szervezetekkel.  Gondoskodik a gyermekvédelmi felelős továbbképzéséről és beszámoltatja az elhangzottakról.  Rendszeres támogatás iránti kérelmekről a gyermekvédelmi felelőssel, a családsegítővel és az érintett óvónőkkel folyamatosan egyeztet, és a megfelelő intézkedéseket megteszi.  A gyermek sérelmére elkövetett bűncselekmény gyanúja esetén szükség szerint segítséget nyújt (gyámhatóságnak, gyermekvédelmi szakembernek).  Írásban tájékoztatja a szülőket a gyermekvédelmi felelős, és a családsegítő személyéről és elérhetőségéről.  Segítségére van a szülőknek problémáik megelőzésében és megoldásában. 33. | O l d a l


Együttműködés, kapcsolattartás

X.

Az óvoda a társadalomban elfoglalt helye szerint kapcsolatban van különböző csoportokkal, szervezetekkel, intézményekkel. Legfontosabb és legszorosabb kapcsolata az óvodába járó gyermekek családjával van. Kapcsolattartás a szülőkkel A gyermek elsősorban a családban nevelődik, a szülőnek joga van belátása szerint nevelni gyermekét, nekünk kötelességünk, olykor ezeket a hatásokat kiegyenlíti, a gyermeki személyiség torzulásának ellensúlyozása érdekében. A szülőkkel együtt, vagy néha ellenükre is őrködnünk kell a gyermeki jogok érvényesítése felett. Egyre gyakoribb a családban végbement funkcionális változások következtében, hogy az óvodára hárul a fejlődésben történő le-maradások korrigálása, a családi nevelésben felmerülő hiányok pótlása. Nevelési problémák esetén közös - otthon és az óvodában is alkalmazható módszert kell keressünk Az eredményes együttműködés feltételei: -

Kölcsönös bizalom a család és az óvoda között, nyílt, őszinte együttműködés az óvodának tiszteletben kell tartania a család világnézetét a szülőnek éreznie kell, hogy a gyermekét szeretik az óvodában a szülő érezze, hogy számítanak a véleményére, tekintetben tartják nevelési elveit az óvónő emberi magatartásában szakmai felkészültségében egyaránt példa mutató legyen.

Kapcsolattartás formái Beiratkozás Először találkozik a szülő az óvodával, előzetesen tájékoztatást kap a vezető óvónőtől, megtekintheti az óvoda épületét, udvarát. Megtekintheti az intézmény nevelési programját – rövidített változatát. Gyermekével együtt betekintést nyerhet, részt vehet egy óvodai csoport életébe. Családlátogatás Célja, hogy kölcsönösen megismerjük egymást, megismerjük a gyermek közvetlen környezetét, felmérjük helyét a családban. Tájékozódjunk a család nevelési elveiről, szokásairól. A személyes találkozást kihasználva elkészítjük az anamnézist, közelítjük az óvoda és a család gondozási szokásrendjét, felmérjük a gyermek fejlődését esetleg gátló, deformáló tényezőket. 34. | O l d a l


Szülői értekezlet, Szülői Fórumok Az óvodát, a csoportot, a gyerekeket, a szülőket érintő legfontosabb témákat, feladatokat, programokat, problémákat beszéljék meg. Beszoktatás Beszoktatásra azért van szükség, mert minden esetben új környezettel, emberekkel, szokásokkal találkozik a gyermek. A beszoktatás a későbbi közösségi életet is meghatározhatja a biztonságot nyújtó nyugodt, szeretetteljes, családias légkör megtapasztalásával. A család legfontosabb információforrása az óvodáról, gyermeke hangulata, benyomásai, tapasztalatai. A gyermek óvodai élményein keresztül a család is kialakít egy képet a csoportról, óvodapedagógusról, óvodásról. Nyílt napok A szülőknek lehetőséget biztosítunk a napi életbe való betekintésre. A szülők személyes élményeik alapján gyermekük új vonásait, tulajdonságait fedezhetik fel, képet kapnak gyermekük közösségben elfoglalt helyéről, viselkedéséről, teljesítőképességéről, egyúttal módjuk van társaikkal való össze-hasonlításukra. Közös programok, ünnepségek kulturális rendezvények Lehetőséget teremtenek a család és az óvoda közötti kapcsolat elmélyítésére. A közös programok nemcsak az ünnepeket tartalmazzák, hanem a szülőkkel együtt szervezett kirándulásokat, sportprogramokat, kulturális eseményeket, és az ezekre való felkészülést. Fontos, hogy az ünnepek emelkedjenek ki az óvoda mindennapjaiból, úgy külsőségeiben, mint belső tartalmunkban. Fontosnak tartjuk a hagyományok, népszokások ápolását, ünnepeket megelőző, jeles napokhoz kötődő JÁTSZÓ - HÁZAK szervezését. Ezek később a csoportra, óvodára jellemző hagyománnyá válhatnak. Délelőtti, délutáni találkozás A szülő folyamatosan tájékozódik a gyermekével történt eseményekről, fejlődéséről, valamint az óvónő is a gyermekkel a családban történt fontosabb eseményekről.

Kapcsolattartás a Szülői Munkaközösséggel A szülőket a SzMK képviseli, munkájukat a Szülői Munkaközösség Működési Szabályzata alapján végzik. Az SzMK segítségével az óvoda szervezi a szülők közötti ismeretterjesztést. /pl.: előadások, filmvetítések, könyvek terjesztése/ Az SzMK véleményét kikérjük az óvodát érintő fontosabb döntésekben.

35. | O l d a l

Biharkeresztesi Szivárvány Óvoda és Bölcsőde és Tagintézményeinek Egységesített Pedagógiai Programja OM: 030834 Kapcsolattartás a Bölcsődével A bölcsődével való kapcsolatunk a helyi adottságok tükrében alakul. Amikor az első gyermekek megérkeznek az óvodába, az együttműködés valódi tartalmat kap. Szándékunk szerint a bölcsődébe járó gyermekek szüleit gyermekeikkel együtt meghívjuk az óvoda által szervezett nyílt napokra, tájékoztató szülői értekezletre. Tervezzük, hogy az óvodapedagógusok is ellátogatnak a bölcsődébe, ismerkednek a bölcsődei élettel. A bölcsődei gondozónőkkel folytatott tapasztalatcsere az érkező gyerekek fogadását megkönnyíti. A befogadás gondos előkészítését a bölcsődés gyermekeknél is érvényesítjük. Kapcsolattartás az iskolával Törekszünk az iskolával való tartalmas kapcsolat kialakítására, hogy ez által elősegítsük a gyermekek zavartalan iskola kezdését. A kölcsönös érdeklődés hozzájárulhat egymás nevelési céljainak elképzeléseinek megismeréséhez, megértéséhez. Az együttműködés formái lehetnek: - érdeklődés egymás munkája, eredményei iránt - felnőttek látogatása, tapasztalatgyűjtés / órákról, óvodai munkáról / - eszmecserék, szakmai tanácskozások szervezése - közös munkaközösség létrehozása - szülői értekezleten való részvétel - közös ünnepségek szervezése, vagy ünnepségek meghívás, műsorral készülés - gyermekek látogatása az intézményekben /óralátogatás, napközis csoport meglátogatása / - gyermekek beilleszkedésének folyamatos követése, segítése Kapcsolattartás a programot alkalmazó intézményekkel Célunk, hogy a közös programot választó intézmények segítsék egymás munkáját, gyakorlatban szerzett tapasztalataik átadásával, eredményeik összehasonlításával. Konzultációk, továbbképzések, gyakorlati bemutatók szervezésével segítsük egymás munkáját. Kapcsolattartás egyéb oktatási, szakszolgálati, kulturális intézménnyel Pedagógiai Szakszolgálat Amennyiben szükség van rá, a gyermek további fejlesztéséhez igénybe vesszük a logopédiai és fejlesztőpedagógiai szolgáltatást, kikérjük a Nevelési Tanácsadó a Speciális Képességvizsgáló Szakértői Bizottság, Pszichológus véleményét. Rendszeres kapcsolatot tartunk a helyben működő Nevelési Tanácsadóval, módszertani segítséget nyújtanak a képességzavarokkal, magatartási zavarokkal küszködő gyermekek kezeléséhez.

36. | O l d a l


Kapcsolatot tartunk: - Gyermekorvossal, védőnővel - A Gyermek és Ifjúságvédelem intézményével - Gyámhatósággal, Családsegítő Szolgálattal Közművelődési intézmények - művelődési ház, könyvtár, kiállítások, tájház rendezvényeit /a gyermek életkori sajátosságait, érdeklődését figyelembe véve / látogatják a csoportok, pedagógus vezetésével, vagy egyénileg szüleikkel.

Kapcsolattartás a Fenntartóval Folyamatos, napi kapcsolatot tartunk a fenntartóval, a képviselőtestülettel és valamennyi település polgármesterével. Intézményi programjainkra meghívást kapnak. Városi rendezvényeken, ünnepeken, megemlékezéseken az intézmény is képviseli magát.

Kapcsolatot tartunk fenn a Roma és a Román Nemzetiségi Önkormányzatokkal A Nemzetiségi Önkormányzatok közreműködnek az óvodai programok, pályázatok sikeres megvalósításában. Segítségünkre vannak az óvodai beiratkozás során a gyermekek és családjaik felkeresésében. Az esetleges problémák családdal közös kezelésében. A Román Nemzetiségi Önkormányzat segítséget nyújt a Romániából Biharkeresztesre átköltözött családok gyermekei részére szakköri formában tartott Játékos román nyelv az óvodában - szakkör működtetésében. Természetesen más érdeklődő gyerekek is részt vehetnek a játékos foglalkozáson.

37. | O l d a l


XI.

A gyermek fejlődésének mutatói, tervezése. A gyermek fejlődésének követése, elemzése

I.

Az óvodás gyermek fejlődésének mutatói

Cél: A gyermek belső érése, valamint a családi és az óvodai nevelési folyamat eredményeként az óvodáskor végére, 6-7 éves korra érje el az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettségi szintet. Feladatunk:  A lassú átmenet biztosítása, melyben az óvodásból iskolás gyermek érik.  Rugalmas iskolakezdés biztosítása, mely lehetőséget ad az életkor figyelembevétele mellett a fejlettség szerinti iskolakezdésre.  Testi, lelki, és szociális érettség elérése, mely mindegyike szükséges a sikeres iskolai munkához. Testi fejlettség:  Hatéves kor körüli első alakváltozás, megkezdődő fogváltás, arányosan fejlett test, amely teherbíró.  Összerendezett, harmonikus mozgás  Fejlődő mozgáskoordináció és finommotorika.  Mozgás, viselkedés, testi szükségletek kielégítésének szándékos irányítása. Lelki    

fejlettség: Óvodáskor végére nyitott érdeklődés az iskolába lépésre, Tanuláshoz szükséges képességek megléte, Differenciált érzékelés, észlelés, téri tájékozódás, testséma kialakulása. Szándékos bevésés és felidézés, annak megőrzésének időtartama, szándékos figyelem, annak tartalma, terjedelme, megosztása, átvitele.  Elemi fogalmi gondolkodás kialakulása.

Egészséges fejlődés:  Érthető, folyamatos kommunikáció, beszéd,  Minden szófaj, mondatfajta használata,  Tiszta beszéd,  Mások beszédének végig hallgatása, megértése,  Tudja nevét, lakcímét, szülei foglalkozását,  Felismeri a napszakokat,  Ismeri, alkalmazza a gyalogos közlekedés alapvető szabályait,  Időjárás-öltözködés közötti összefüggés felismerése,  Alapvető viselkedési szabályok ismerete, 38. | O l d a l

Biharkeresztesi Szivárvány Óvoda és Bölcsőde és Tagintézményeinek Egységesített Pedagógiai Programja OM: 030834  Magatartási formák és szokások, melyek a társadalmi környezet megbecsüléséhez, megóvásához szükségesek,  Elemi mennyiségi ismeretek. Szociális érettség:    

A gyermek készen áll az iskolai élet és a tanító elfogadására, együttműködésre, kapcsolatteremtésre felnőttel és gyermektársaival. Szabályokhoz alkalmazkodik késleltetni tudja szükségletei kielégítését. Feladattudata kialakulóban van. A három éves kortól kötelező óvodába járás ideje alatt az óvodai nevelés céljainak, feladatainak megvalósítása segíti elő az egész gyermeki személyiség harmonikus fejlődését.

A sajátos nevelési igényű gyermekek esetében folyamatos, speciális szakemberek segítségével végzett pedagógiai munka mellett érhető csak el a fentiekben leírt fejlettségi szint. 2. Alkalmazott eszközök Saját, a nevelőtestületünk által megalkotott mérési lapok és szempontok alapján történik a gyermek fejlődésének követése és elemzése, a fejlesztési terv elkészítése. A nevelési folyamat első mozzanata a gyermek megismerése. Ehhez elengedhetetlenül szükséges segédanyag a Fejlődési napló. A fejlődési napló tartalma:  Anamnézis – óvodába lépéskor, szülővel közösen  A családlátogatás tapasztalatai – családlátogatást követően óvodapedagógus tölti ki  Egyénre szabott beszoktatási terv – a szülővel egyeztetve óvodapedagógus tölti ki.  A beszoktatás menete, tapasztalatai – a gyerek megfigyelése alapján az óvodapedagógus tölti ki  Bemeneti mérés: A beilleszkedés tapasztalatai ( Adatlap) – az óvodába lépést követő 3. hónapban  A gyermek fejlődésének nyomon követése ( mérőlapok) kiscsoport: első bejegyzés január 31 –ig) második bejegyzés. május 31-ig középső nagycsoport: első bejegyzés november 30-ig második bejegyzés: február 28-ig harmadik bejegyzés: május 31-ig Jelzések:  + kialakult, jellemző  - nem kialakult, nem jellemző  ? - nem egyértelműen dönthető el.  Játékmegfigyelés – december hónap ( kiscsoportban) 39. | O l d a l

Biharkeresztesi Szivárvány Óvoda és Bölcsőde és Tagintézményeinek Egységesített Pedagógiai Programja OM: 030834 aki nem tölti a 4 életévet május 31-ig még egy játékleírás  Értékelő lap szempontjai: - A gyermek fizikális adatai - Az alapvető biológiai szükségleteinek kielégítése, önállósága - Motoros képességek - Értelmi képességek - Érzelmi, akarati képességek - Szocializációs képességek - Anyanyelvi képességek - A gyermek játéka - Egyéb ( betegség, szokásai, kedvenc játék ….stb.)  3 hónapra szóló fejlesztési terv: kizárólag a megadott minta alapján. Minden gyerekre egyénileg elkészítve  DIFER mérőlapok (minden gyereket DIFER méréssel mérünk) Kiscsoport: első mérés. 4 éves korban: Rövid DIFER határidő május 31. Középső csoport első mérés: november 30 –ig Rövid DIFER második mérés: május 31-ig Rövid DIFER Nagycsoport: november 30-ig: Rövidített DIFER Beszédhanghallás fejlesztés minden esetben teljes mérés. Szakértői vélemények, orvosi igazolások, vizsgálati eredmények  Átadólap: Iskolába menő gyerekek június 15-ig  Kimenet: óvónői vélemény a tanköteles korú, de óvodában maradó gyerekekről határidő: március 15.  DIFER után követő lap – mérések eredményének rögzítése folyamatosan történik ( ÉV VÉGI EREDMÉNY  Ember ábrázolás: minden korcsoportban november 15 és május 31.  Szülők tájékoztatása évente legalább két alkalommal. Szülői aláírással igazolva. A tanulási zavarokat a korai szenzomotoros tanulás minőségére és milyenségére vezetik vissza. Ezek már óvodás korban is észlelhetők. A fejlődés rögzítése biztosítja az objektivitást. A fejlődés 3-4 éven át folyamatosan regisztrálható, így a fejlődés tartalmára, ütemére, tendenciájára is megbízható adatokat kapunk.

40. | O l d a l

Biharkeresztesi Szivárvány Óvoda és Bölcsőde és Tagintézményeinek Egységesített Pedagógiai Programja OM: 030834 XII.

A Program végrehajtásához szükséges eszközök és felszerelések A 20/2012. EMMI rendelet melléklete alapján

Jegyzék a nevelési-oktatási intézmények kötelező ( minimális) eszközeiről és felszereléséről

Eszközök Mennyiségi mutató Felszerelések II. Helyiségek bútorzata és egyéb berendezési tárgyai Csoportszoba Gyermekenként 1 Óvodai fektető Gyermekenként 1 Gyermekszék gy. létszám. Gyermekasztal figyelembevételével Fényvédő függöny Szőnyeg Játéktartó szekrény Fektető tároló Élősarok állvány Hőmérő Óvodaped. asztal Felnőtt szék Eszköz elők. asztal Textiltároló szekrény Szeméttartó Tornapad Tornaszőnyeg bordásfal Mászókészlet Egyéni fejl.készl. Kerti asztal Kerti pad Babaház Udvari homokozó Takaróháló Homokozónként Öltözőrekesz, fogas Gy.létszám figy. Öltözőpad Gy.létszám figy. Törölközőtartó Gy.létszám figy. Falitükör Helyiségenként Hőmérő

ablakonként csoportonként csoportonként csoportonként csoportonként csoportonként csoportonként csoportonként csoportonként csoportonként csoportonként

Gyerm létsz. figy.vét. Gyerm. létsz. figy.vét. Helyiségenként Helyiségenként

Az óvodák rendelkeznek -e ezekkel az eszközökkel + illetve Nagykereki Biharkereszt Ártánd Bojt es

Told

+ + +

+ + +

+ + +

+

+

+

+

+

+

+ + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + +

+ + + +

+ + + +

+

+

+

+

+

+

+

+

+ + + + +

+ + + + +

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+ +

+ +

+

+

+

+

+ + + + + +

+ + + + + +

+

+

-

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

41. | O l d a l

Biharkeresztesi Szivárvány Óvoda és Bölcsőde és Tagintézményeinek Egységesített Pedagógiai Programja OM: 030834 III. Nevelőmunkát segítő játékok és egyéb eszközök 1. Játékok, eszközök Különféle Évenkénti állapot játékformák felmérés alapján eszközei pótolni szükséges Mozgáskultúrát, mozgásfejlődést segítő mozgásigényt kielégítő eszközök Ének, zene, énekes játékok eszközei

Évenkénti állapot felmérés alapján pótolni szükséges

+

+


+


+

tevékenységet fejlesztő anyagok, eszközök


+

A természetitársadalmi környezet megismerését elősegítő eszközök Munka jellegű tevékenység ek eszközei


+


+

+

+

+

+

+

+

+


Az anyanyelv fejlesztésének, a kommunikációs képességek fejlesztésének eszközei Értelmi képességeket és a kreativitást fejlesztő anyagok, eszközök Ábrázoló

+

+

42. | O l d a l


Az óvoda neve:

Biharkeresztesi Szivárvány Óvoda és Bölcsőde

Az óvoda címe:

4llO Biharkeresztes, Alkotmány. utca 35-37.

Az óvoda fenntartója:

Óvodai Társulás

A fenntartó címe:

4110. Biharkeresztes, Széchenyi u. 57.

Az óvodai csoportok száma:

5 csoport

Bölcsődei csoportok száma:

1 csoport

A biharkeresztesi Szivárvány Óvoda és Bölcsőde az Epochális rendszerű Óvodai Nevelési Program adaptált változatát módosította, melyet az Országos Közoktatási Intézetben minősítettek, megfeleltetve a Kormány 363/2012. (XII. 17.) Kormányrendelet az Óvodai nevelés országos alap-programjának módosításáról 43. | O l d a l

Biharkeresztesi Szivárvány Óvoda és Bölcsőde és Tagintézményeinek Egységesített Pedagógiai Programja OM: 030834 Tartalomjegyzék I. A program személyi feltételei II. A program pedagógiai és pszichológiai koncepciója III. A hatékony képességfejlesztés kritériumai IV. A gyermeki tevékenység rendszer 1) Munka 2) Játék 3) A tanulásról, a tanulás szervezeti formája 4.3.1. Az epochális tanulási rendszer 4.3.2. A tanulás tevékenység formái: 4.3.2.1. Környezetismeret. 4.3.2.3. Matematika 4.3.3. Beszédfejlesztés, kommunikáció, anyanyelvi nevelés 4.3.4. Illem 4.3.5. Mesélés - verselés 4.3.6. Ének, zene, énekese játék, gyermektánc 4.3.7. Rajzolás, mintázás, kézimunka 4.3. 8. Mozgás – Testnevelés 4.3.9. A nevelési munka keretei, az óvodapedagógus feladatai, adatkezelés

pedagógia

V. Nevelés keretei és a csoportszervezés 1.A folyamatos napirend, dokumentációk 2. Csoportszervezés VI. Az óvoda ünnepei, hagyományai, programok l. Néphagyományok 2. Saját hagyományok VII. Felhasznált irodalmak jegyzéke

44. | O l d a l


I.

A program személyi feltételei

Személyi feltételek A program optimálisan csoportonként két óvodapedagógust és egy dajkát feltételez. A köznevelési törvényben meghatározott főiskolai végzettség mellett elengedhetetlen az óvodapedagógusi kreativitás az ismeretanyag csoportra, gyermekre lebontott tudatos tervszerű alkotó alkalmazása. Az óvónői párok tudjanak együtt dolgozni, legyenek képesek pedagógiai elveiket nevelési gyakorlatukat egyeztetni. A dajkákat, pedagógiai asszisztenseket, pedagógiai segítőtársnak tekintjük. Fontos, szerepük van a gondozó munkában a tiszta higiénikus környezet megteremtésében. A program alkalmazásához szükséges önképzés, továbbképzés A nevelőmunka hatékonysága nem független a nevelők képzettségétől, hozzáértésétől. A külső és belső szervezésű továbbképzés fő szempontja, hogy az egyén és az intézmény egyaránt nyerjen azzal. A továbbképzések típusai: -

II.

Pótló, megújító továbbképzések. Itt a cél, a tudományokba való újra elmélkedés, és az önművelődési igény ébrentartása. Szakmai státusz megváltoztatását elősegítő továbbképzés, kiegészítő főiskola, vezetőképző stb. Innovációra ösztönző továbbképzések

A program pedagógiai és pszichológiai koncepciója

Az óvodai nevelés csak szeretetteljes, meleg légkörben lehetséges. Az óvónő szerető, védő, óvó gondoskodása, a mosolygó, biztató tekintet, a körül ölelő védettség adja meg a gyermek számára azt az érzelmi biztonságot, mely kiegyensúlyozott fejlődésének feltétele. Az óvodai nevelésnek mércéje a gyermek gondozottsága, a stabil egészségügyi szokásrendszer, az egészséges életmód iránti igény kialakítása. Az óvodába kerülő gyermek fejlődésének lényeges összetevője a szocializáció. A fejlődéshez biztosítani kell: - én-tudatának, én-érvényesítő törekvésének és szociális érzékenységének együttes fejlődését, - hogy utánzással – felnőtt, nagyobb társ -, természetes élethelyzetekben megtanulják az együttélés, együttműködés szabályait. - Gyakorolják a toleráns viselkedést, fejlődjék empátiás képességük, természetességgel elfogadják a másságot. 45. | O l d a l


A gyermek fejlettségének meghatározásához az életkori sajátosságok tanulmányozása fontos feltétel – érési jelzésnek tekinthetők – ahhoz azonban, hogy magát az egyént megismerjük, az egyes gyermeket kell jól megfigyelni, mert az élet-korra jellemző fejlettségtől jelentős egyéni eltérések lehetnek. A képességek fejlettsége az óvodáskorban elsősorban tevékenységekben érhető tetten, és fejlesztése is a megtervezhető tevékenységekben hatékony.

III.

A hatékony képességfejlesztés kritériumai

A egyéni képességfejlesztés akkor hatékony ha: - a megismerő képesség fejlesztését a természetes közegben szerzett tapasztalatokra építjük - a fejlesztendő részképességnek megfelelő tevékenységet gyakoroltatjuk. A gyakorlás hosszantartó, folyamatos, egymásra épül, fokozatosan nehezedik és játékos - pontosan tudjuk milyen előzetes tapasztalattal, ismerettel, magatartási jellemzőkkel rendelkezik a gyermek, milyen területeken fejlettebb, hol vannak lemaradásai, azaz milyen a képességszintje - minden gyermek egyéni ütemben haladhat, önállóan tevékenykedhet - a feladat önálló gondolkodásra késztet, nemcsak analóg megoldásra - a külső késztetés helyét fokozatosan átveszi a belső motiváltság, melyet kivált az érdekes, vonzó játékra épülő tanulás, felkeltve a gyermek kíváncsiságát, tevékenység- és tudásvágyát, a szabályjáték sikeres, eredményes megoldási vágyát, a játék, tanulás örömét - a tanulásban az egyénnek tervezett játék, játékos feladat erőfeszítés árán, de eredményesen megoldható - a feladatvégzés következtében szükség szerint segítséget kap a gyermek, figyelemmel kísérjük külön-külön minden gyermek tevékenységét, és észrevesszük a megoldást, meghagyva nekik a hibázás, tévedés, próbálkozás, ön-korrigálás jogát. Segítségünk ne a gyermek helyetti feladatmegoldást, hanem közös gondolkodást eredményezzen, így erőfeszítés árán jut sikerhez a gyerek, megtanul kitartóan dolgozni, a nehézségek nem meghátrálásra, hanem újra és újra próbálkozásra ösztönzik - érdeklődésük ösztönző, mindig reális ne elítélő, elmarasztaló, megbélyegző, megszégyenítő legyen - értékelésében, arra fektetünk hangsúlyt, ami jó, a hibák kijavítására lehetőséget adva - mindenkit meghallgatunk, minden kérdésre válaszolunk, így nem kerül senki hátrányos helyzetbe. Kialakul olyan tanulási légkör, melyben feloldódnak a szorongások, természetes a gyermekek megnyilatkozása / a gyengébb képességűeké os /, amelyet szeretet, egymás elfogadása, emocionális biztonság jellemez - a gyermekek megtanulnak önállóan dolgozni – kialakul a szükséges önfegyelem- , betartják a tevékenységhez kapcsolódó szabály-és szokásrendszert - óvatosan, szabályosan használják az eszközöket, eszközhasználatuk biztos - az óvónő és a gyerek, gyerek és gyerek között oldott, de a tevékenységre koncentráló interaktív, kommunikatív viszony alakul ki 46. | O l d a l


IV.

minden csoportban legyen nevelési szempontból értékes hagyomány, a hagyomány erősíti a közösségi hovatartozást.

A gyermeki tevékenység rendszer

4.1. Munka A nevelés folyamatában a munka segíti a tapasztalatszerzést, a környezet megismerését, a munkavégzéshez szükséges attitűdök, képességek, készségek, tulajdonságok alakulását (kitartás, önállóság, felelősség, céltudatosság). Cél: Legyen képes minden olyan munka elvégzésére, amit testi épsége veszélyeztetése nélkül szívesen, önként el tud végezni, együttműködve társaival. Az -

óvodapedagógus feladatai: Különböző típusú munkatevékenységek tervezése és azok feltételeinek biztosítása. Tudatos pedagógiai szervezés a gyermekkel való együttműködés. Folyamatos, konkrét, reális, pozitív értékelés. Saját és mások elismerésére nevelés.

Fejlődés várható eredményei óvodáskor végére: - Ismerjék a különböző munkaeszközök használatát, helyét. - A különböző munka jellegű tevekénységekbe kapcsolódjanak be és vállaljanak benne feladatokat. - Legyen kitartásuk az elvállalt feladatok befejezésére. - Közösségért végzett munkafajták / teremrendezés, öltöző rendjének felelőse, mosdófelelős, fogkrémosztó, napos … / során tanuljanak meg önállóan dönteni, feladataikat egymás közt megosztani. A munka - bár a játékból gyökeredzik - más indítékból, külső szükségességből motivált, felelősséggel jár, a végeredménye hasznos, szükséges, melyet a gyerekek tapasztalat útján fedeznek fel. A munkavégzéshez szükséges attitűdök és képességek, készségek, olyan fontos akarati tulajdonságokat fejleszt, mint a kitartás, felelősségérzet, fegyelmezettség, önállóság, erőfeszítésre késztetés, sokoldalúan hasson a motoros képességek fejlődésére. A munkában a gyerekek sokszínű tapasztalatot szereznek a környezetről, az anyagok milyenségéről, az eszközök használatáról. A gyermeki munka az óvodapedagógustól konkrét, reális, vagyis saját magához mérten fejlesztő értékelést igényel. Fontos pedagógiai szempontok: 47. | O l d a l


-

A gyermek munkakedvét ne szegje a túl könnyű vagy a túl nehéz feladat. A munkát a gyermek önként vállalja, vállalását rendszeresen, folyamatosan végezze, az óvónő és a dajka irányításával, illetve együttes tevékenykedéssel. Ismerjék a munka célját, értelmét Becsüljék meg mások munkáját is, Az életkorhoz és az egyéni képességekhez mérten az egyszerűbb munkától haladjunk a bonyolultabb felé, a közeli céltól a távolihoz, azaz a későbbi életkorban a távolabbi célok elérése érdekében is legyenek képesek elvégezni a munkát, esetleg munkasorozatot, A munka folyamatok egymást követő sorrendjét, ismerjék meg és azokat tartsák be. A gyermek célirányos fegyelmét, kötelezettségvállalását, az eszközök, szerszámok használatában való jártasságát alakítsuk.

Az értékteremtő együttműködés, a csoportosan végzett munkánál a legjellemzőbb, legszembetűnőbb a gyermekek számára. Pl.: saját környezetük tisztántartása, díszítése, játékok javítása, készítése, növényápolás, kerti munka, naposi munka, önkiszolgálás, megbízások teljesítése. Valamennyi munkafajtánál közös vonás, hogy tényleges munkavégzést, tevékenykedést jelent a gyermek számára. A következetesen betartott szabályok segítik a szokásrendszer kialakulását és az akarati élet fejlődését. Az óvodai napirendhez kapcsolódó munkatevékenységek jól bővíthetőek a családok idénymunkáival. Pl.: gyümölcsszüret, őszi betakarítási munkák, befőzés, állatgondozás, népi hagyományokhoz kapcsolódó munka stb. Munkafajták: 1. Önkiszolgáló munka 2. Alkalomszerű munka 3. Naposi munka 4. Heti munkanap 5. Az epochákhoz ciklusokhoz kapcsolódó munkák 1. Önkiszolgáló munka: Az önmagukkal kapcsolatos gondozási tevékenységek tartoznak ide, mint a testápolás, étkezés, öltözködés. Az egyéni fejlettségtől függően óvodába lépéskor a felnőttek fokozottabb segítségével végezzék, később egyre önállóbban, lehetőleg segítség nélkül. Az önkiszolgáló munkák főként az önállóságot, az akarat kibontakoztatását segíti. Pl. a terítésnek nagy jelentősége van az esztétikai érzék alakításában, a téri tájékozódás fejlődésében. A vetkőzés, öltözködés során a mozgáskoordináció egyre bonyolultabbá, kifinomultabbá válik. A testápolás végzésével az egészségügyi szokások elmélyülnek, közben fejlődik a finommozgás, alakul a testkép.

48. | O l d a l

Biharkeresztesi Szivárvány Óvoda és Bölcsőde és Tagintézményeinek Egységesített Pedagógiai Programja OM: 030834 2. Alkalomszerű munkák: A mindennapi élettel kapcsolatos munkák alkotják, amelyek egy része időről időre ismétlődik, más része esetleges, alkalomszerű. Ez utóbbihoz tartoznak, pl. az óvónői megbízatások teljesítése, ábrázolóasztal rendbetétele, ecsetek kimosása, játékjavítás, stb. A minél változatosabb munkák segítik a jártasságok kialakulását, a gyermekek értelmi fejlődését. A másokért végzett munkák az érzelmek kibontakozását segítik, alakítják a közösségi érzést. Az ismétlődő munkák - mint pl. a környezet rendjének helyreállítása, vagy éves időtávlatban az ünnepekre való készülődés munkálatai - a nehezen fejlődő időészlelést alakítják. A növény- és az esetleg megjelenő kisállat gondozás is nagy rendszerességet igényel. Ez utóbbiak nagyban szolgálják az értelmi képességek fejlődését. 3. Naposi munka: A másokért végzett munka tipikus fajtája. Bizonyos fejlettséget, feladattudatot fejtételez. Tartalmát az étkezés előkészületeinek teendői alkotják, de az óvónő más tartalmakkal is bővítheti. Pl. teremrendezés a mindennapos testneveléshez, ebédeléshez, lefekvéshez, stb. Lehetőleg mindenki legyen napos, de az önkéntességet ne sértsük meg. A naposok feladataikat növekvő önállósággal oldják meg. A naposság a közösségi érzés alakításában jelentős ill. a felelősségérzet, feladattudat fejlődését teszi lehetővé. 4. Heti munkanap: Minden hét ugyanazon napján az óvónő elkezdi az aznapra választott munkatevékenység végzését. Az óvodáskorban jellemző utánzás miatt nagy jelentősége van az óvónő mintaszerű munkavégzésének. Az óvodapedagógus a csoportjában az adott epocha témájához igazodva választja meg a munka tevékenységeket. Ilyenek lehetnek Pl. a mosás, vasalás, takarítás, hidegsütemények készítése, süteménysütés, gyümölcssaláta készítés, stb. A munka technikáját, folyamatát mindig betartják, a munkaeszközökkel pontosan bánjanak, rendeltetésszerűen használják. A higiénés és balesetvédelmi szabályokat tartsák be. A munka végeztével annak eredményét maguk is tapasztalják és megbecsülik. A heti munkanap lehetséges munkálatai: Szeptember: - nagytakarítás, portalanítás - babafürdetés - mosás - vasalás Október: - gyümölcssaláta készítése - szárazvirág készítése - kompót főzése - befőzés November: - ábrázoláshoz használt kötények mosása, - vasalás - tányérkasírozás - festés December: - mézeskalács sütése - ajándékkészítés Január: - játékok válogatása, javítása - új játékok készítése fából - madáretető barkácsolása - babafürdetés 49. | O l d a l

Biharkeresztesi Szivárvány Óvoda és Bölcsőde és Tagintézményeinek Egységesített Pedagógiai Programja OM: 030834 Február:

Március:

Április:

Május:

- mosás - vasalás - fánksütés - portalanítás, porszívózás - ikebana készítése - hidegsütemény készítése - babaház barkácsolása - bababútorok készítése - veteményezés - palántázás - virágültetés - szőnyeg szövése - pudingfőzés - agyagozás /pl. váza / - az agyagmunka festése - salátakészítés

5. Epochákhoz ciklushoz kapcsolódó munkák: A tanuláshoz kötötten tervezzük a környezeti ciklusban előforduló témáknak megfelelően. Ilyenek lehetnek, pl. a falevélseprés, befőzés, gyümölcsszedés, diótörés, kukoricatörés, hó seprés, madáretető készítés, madáretetés, kapálás, veteményezés, palántálás, stb. Az így elvégzett munkák segítik a környezethez fűződő szorosabb kapcsolat kialakulását, a feldolgozásra kerülő témák jobb megértését, az ok-okozati összefüggésének meglátását. Ajánlás a környezet ciklushoz kapcsolódó lehetséges munkára Ősz-emlékezés a nyárra: - virágmaggyűjtés, fűgondozás - falevélseprés folyamatosan - gyümölcsszedés, kukoricatörés - kompótfőzés, salátakészítés, befőzés - zöldségek felásása, téli tárolás előkészítése - termések, magvak gyűjtése Tél: - hó seprés, hólapátolás folyamatosan - hófödte ágak hótól való leverése - madáretető készítése - madarak etetése folyamatosan - vitaminsaláta készítése

50. | O l d a l


Tavasz: - ágak, magvak, hajtások, csíráztatása - veteményezés, palántálás, virágültetés - a növények, virágok folyamatos gondozása - saláta készítése Állatok: - ha van a csoportban kisállat, annak gondozása - a helyszíni foglalkozások során a háziállatok etetése, itatása, segítés a helyük kitakarításában - télen madáretetés

4.2. Játék „ A játék út a gyermek számára annak a világnak a megismeréséhez, amelyben élni fognak és amelyet változtatni hivatottak.” ( Gorkij) A játék a gyermekek legfőbb tevékenysége, a szocializáció színtere, a kisgyermekkor legfontosabb és legfejlesztőbb tevékenysége, s így az óvodai nevelés leghatékonyabb eszköze. A gyermek fejlődése a játékban a legintenzívebb. A kisgyermek a külvilágból és a saját belső világából származó tagolatlan benyomásait játékában tagolja. Így válik a játék kiemelt jelentőségű tájékozódó, a pszichikumot, a mozgást, az egész személyiséget fejlesztő élményt adó tevékenysége. A játék a legtöbbet mond el a gyermekről. Megfigyelés során megismerhetjük problémáit, vágyait, rejtett érzelmeit, szorongásait. Fontos tehát, hogy a gyermek játéka ne szoruljon korlátok közé. Az életre nevelés a játékból indul, a játék segítségével teljesedik ki. Épp ezért fontos, hogy a napirendben a tevékenységek megszervezésekor a játék megkülönböztetett időarányt kapjon. Az önfeledt játék tudatalatti tartalmakat is képes a felszínre hozni, ezáltal az esetenként szorongást okozó hatásokat kompenzálni. Nevelőértékük meghatározó a személyiségfejlődés folyamatában. A játék a gyermek önmegvalósítása, érzelmeinek, vágyainak, lelkiállapotának önkifejezése, fejlettségének legjobb mutatója. A játék - szabad-képzettársításokat követő szabad játékfolyamat – a kisgyerek elemi pszichikus szükséglete, melynek mindennap visszatérőmódon, hosszantartóan kell biztosítani. A játék a valóság szubjektív tükröződése, a szimbólumképzés csodálatos világa. A kisgyerek a külvilágból és saját belső világából származó tagolatlan benyomásait játékában tagolja. Így válik a játék kiemelt jelentőségő tájékozódó, a pszichikumot, a kreativitást fejlesztő és erősítő élményt adó tevékenységgé. 51. | O l d a l

Biharkeresztesi Szivárvány Óvoda és Bölcsőde és Tagintézményeinek Egységesített Pedagógiai Programja OM: 030834 A játékban a szimbólumok elemzésével érthetjük meg a gyermek érzelmi állapotát, viselkedését, megfigyelhetjük kommunikációs, kognitív fejlettségét, információt kapunk a teljes személyiségéről. A gyermek jelzéseit „értő” óvónő felismeri, érzékeli a problémákat, segít a gyereknek a feldolgozásban. A kisgyermek első valódi játszótársa a családban, az óvodában is a felnőtt - a szülő és az óvodapedagógus. Utánozható mintát ad a játéktevékenységre, majd amikor a szabad játékfolyamat már kialakult, bevonható társ marad, illetve segítővé, kezdeményezővé lesz, ha a játékfolyamat elakad. A felnőtt jelenléte teszi lehetővé a gyerekek közötti játékkapcsolatok kialakulását is. Lehetőséget biztosítunk a gyermek számára, hogy képességeit önállóan választott, sokszínű játéktevékenységgel fejlessze, gyakorolja. Biztosítjuk a szabad, elmélyült, önkéntes, spontán játék lehetőségeit, a játékhoz megfelelő helyet és egyszerű, alakítható, a gyermeki fantázia kibontakozását segítő anyagokat, játékszereket. Az óvoda és az óvodapedagógus feladata, hogy megfelelő csoportlégkört, helyet, időt, eszközöket és élményszerzési lehetőségeket biztosítson a különböző játékformákhoz, ezáltal is megteremtve annak feltételeit, hogy minden gyermek saját igényeinek megfelelően játszhasson gyakorló-, szimbolikus szerep-, konstrukciós-, szabályjátékokat, ha akar. Ugyanakkor fontosnak tarjuk a játékban a szociális kreativitás fejlesztését, /kreatív együttműködés, magatartásmódok, nyitottság a másik iránt, viselkedési szabadság, ízlésformálás, társas kapcsolatok / hiszen a sok pozitív élmény példa alapján megtanulják megoldani a konfliktusokat, ezáltal egy egészséges versenyszellem alakul ki. Óvodánkban fontos a szabad játék túlsúlyának érvényesülése, kiemelt jelentőségű napirendünkben, és ez a szempont időbeosztásunkban is megmutatkozik.” Fontosnak tartjuk a hagyományápolást, amely lehetséges eszközeivel a gyermekeket játékosan az életre neveli. Megismertetjük őket azokkal a munkatevékenységekkel, melyek régen és még sok helyen ma is a felnőttek mindennapi életét képezik. Ezekből merítve nyújtjuk óvodás gyermekeinknek azt az élményvilágot, melyet játékuk során újra felelevenítenek, fantáziájuk segítségével gazdagíthatnak. Ezáltal bővíthetjük a játék formáit és tartalmát, a játéktevékenységeken keresztül megismertetjük a külvilág elemeit is. Az ünnepekre készülődés folyamata komplex módon hatja át a tevékenységrendszereket, a játékot, a munkát és a tanulást. Fejlesztésük eredményeképpen óvodáskor végére várhatóan kialakul az a képesség, hogy a gyermek szükségleteinek, érdeklődésének és életkorának megfelelő játékot választ. Bekapcsolódik a közös játékba, önálló, kezdeményező megnyilvánulású és magatartású lesz. A szabályok során alkalmazza a megismert szabályokat, a szerep-játékban képes saját élményeinek eljátszására. Alkalmassá válik a csoportban való játékra és elfogadja társai javaslatait vagy ötleteit. A játék folyamatában az óvodapedagógus tudatos jelenléte biztosítja az élményszerű, elmélyült gyermeki játék kibontakozását. Mindezt az óvodapedagógus feltételteremtő tevékenysége mellett a szükség és igény szerinti együtt játszásával, támogató, serkentő, ösztönző magatartásával, indirekt reakcióival éri el. Cél: Legyenek képesek intellektuális, mozgásos és szociális tapasztalatok, élmények átélésével gyermeki vágyaik és ötleteik kibontakoztatására játéktevékenységekben. 52. | O l d a l


Játékformák:  Gyakorló játékok  Konstrukciós játék  Szimbolikus játékok barkácsolás)  Szabályjáték

( szerep,

fantáziajáték,

bábozás, dramatizálás, alkotójátékok,

Kiscsoportban a gyakorló játék a legjellemzőbb, de nagy hangsúlyt kapnak a szimbolikus játékok, melyek fokozatos bővítésével érhetjük el a nagycsoportosok által kedvelt szerep- és szabály játékok kialakulását. A pedagógus által kezdeményezett játék Gondoskodunk az adott feltételek, körülmények biztosításáról, korosztálytól függően, a gyerekekkel határozzuk meg:  a célt,  a témák,  a felhasználható eszközök többségét,  a szabályokat ( szükség szerint).

rugalmasan

kezeljük

és

A gyermek szabadon választ:  a részvételben,  a felkínált szerepben,  a játékszituáció elfogadásában,  a játék idejében, játszótársat. Az óvodapedagógus fő feladatai: -

-

Feltételek biztosítása /nyugodt légkör, elegendő hely- idő- eszköz- élményszerzési lehetőségek biztosítása /. A támogató környezet megteremtése során figyelembe kell vennie a gyermekek előzetes tapasztalatait, és ezekre kell építenie. Különböző játékfajták megjelenésének elősegítése Kooperációs és kommunikációs képességek fejlesztése. Segítse a gyermeki fantázia kibontakoztatását. Érvényesítse a szabad játék túlsúlyát, játékirányítása legyen indirekt. A játéktevékenység irányítása során személyre szabott, pozitív, egyéni, fejlesztő értékeléssel segítse a gyermek személyiségének kibontakoztatását. A szabad játék folyamatosságának megteremtése. A nyugodt légkör feltétele a magatartási formák, szabályok kialakítása. A gyermeknek lehetőleg az adott helyzethez kell igazítaniuk viselkedésüket, ami az alkalmazkodás igen magas formája. /pl.: mese vagy vers hallgatása alatt kerülnie kell a játszónak az erős zörgést, hangoskodást/ Szabályokat kell megtanulni, azokhoz alkalmazkodni, önállóan betartani, mert az óvónő csak indirekt módszerrel tud figyelni a játszókra, míg a tanulást irányítja. 53. | O l d a l

Biharkeresztesi Szivárvány Óvoda és Bölcsőde és Tagintézményeinek Egységesített Pedagógiai Programja OM: 030834 A párhuzamosan zajló tevékenységek közül a játék az alaptevékenység. A tanulás szervezése, a tanulás maga nem zavarhatja az elmélyülten játszókat, de a játszók sem zavarhatják a nyugodt tanulást. Minden gyermek azt végzi háborítatlanul, amelyet önként, önmaga választott. - A kezdeményezett játékban együtt játszunk a gyerekekkel, amíg a gyerek igényli. Az óvodapedagógus nem kívülálló külső, hanem a játékélménybe beépülő modell, ami segíti a mintával az azonosulást. Az óvónő általában nem irányító szerepet vállal, nem korlátozza a téma és eszközválasztást. Az együtt játszás arra is jobban ad lehetőséget, hogy az óvónő „belülről” segítse a gyerekek saját elképzeléseinek megvalósítását, megértse a gyerekek viselkedését, megtalálja a mélyen rejtőző okokat, segítsen a feszültségek önmegoldó levezetésében. - Az együtt játszás iránti igény fokozottabb kiscsoportban, majd a szabályjátékoknál /nagycsoportban/ ismét erőteljesebb. Az óvónő irányító, segítő, ötletadó szerepe mindig a játszók igényeihez igazodjon. Az irányítás nem lehet, nem válhat állandó fegyelmezéssé, a gyerekek zaklatásává. A túlirányított csoport kevesebb viselkedési próbálkozásra kap lehetőséget, csökken a szereptanulási esély, a gyermek önállósága. -

-

A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére -

A gyermekek képesek több napon keresztül egyazon játéktémában együttesen részt venni. Játékukban dominánsan jelentkezik a szimbolikus -szerepjáték. Konstruáló játékuk legyen kreatív Élvezik a szabályjátékokat és képesek a normák betartására. Társas viselkedésükben megjelennek az óvoda által preferált viselkedési szabályok. Interakciójuk gazdag, kulturált és érthető. Képesek legyenek döntéseket hozni: kivel, mivel, hol szeretnének játszani. Önállóan is készítsenek a játékokhoz eszközöket.

A játék és a tanulás összekapcsolódik az óvodában, mivel a gyermek játék közben észrevétlenül tanul. A játékban a motoros, szociális és verbális tanulás komplex formában jelentkezik, a teljes személyiség fejlődését és fejlesztését támogatja. Tevékenység közben rengeteg tapasztalatot szerez a tárgyi világról és az emberi viszonyokról. Az önfeledt játék kommunikációra ösztönzi. Ezáltal gyarapodik szókincse, tökéletesedik beszédtechnikája. Játék közben egyszerre több érzékszervvel vesz részt a tapasztalatszerzésben. Ezért a játékot a tanulás „legfontosabb”, de nem kizárólagos színterének tekintjük. A nevelési folyamat egésze alkalmas arra, hogy spontán vagy irányított módon tanuljon a gyermek. A hatékonyságot egyértelműen meghatározza a gyermek motiváltsága, a belső késztetés, a spontán tanulás erre épül. Az óvodáztatás első szakaszában a jól időzített, életkori sajátosságokat figyelembe vevő, játékos szituációk teremtése kedvezően befolyásolhatja az óvodáskorú gyerekek tudás iránti vágyának felkeltését. 54. | O l d a l

Biharkeresztesi Szivárvány Óvoda és Bölcsőde és Tagintézményeinek Egységesített Pedagógiai Programja OM: 030834 Az iskolai tanuláshoz való pozitív viszony kialakulásában nagy jelentőséggel bír a társaktól, nevelőktől ellesett tanulási technikák elsajátítása. Ezáltal tökéletesedik a gyermek megfigyelőképessége, munkaalkalmassága, önállósága, kitartása, problémamegoldó gondolkodása, együttműködési készsége. A sikerélmény erősíti önbizalmát és bátorságot ad neki a nehezebb feladatok megoldásához. Az óvodában csak interakciókban képzelhető el a gyermekek egyéni szükségleteihez igazított tanulás.

4.3. A tanulásról, a tanulás szervezeti formája „ ….ne kényszerrel oktasd a gyermekeket, hanem játszva úgy, hogy előbb fürk észd ki hajlamaikat. „ (Platón) A játék és a tanulás teljes mértékben összekapcsolódik óvodáskorban. Az óvodást a tanulásban természetes kíváncsisága, érdeklődése motiválja. A gyermekek természetes helyzetekben, tevékenységeken keresztül játékosan szereznek ismereteket. A gyermeket tevékenységi vágya ösztönzi a tapasztalatszerzésre, a cselekvésre és közben minden pillanatban újabb és újabb felfedezéseket tesz. Felhasználja már meglévő ismereteit, kreatív megoldásokat keres, így a gyermek önmagához képest fejlődik. Folyamatosan és fokozatosan várja az együttműködést, feladattartást és az irányítást. A tevékenységekben integrálódik a képességfejlesztés, rendeződnek a műveltségtartalmak, ismeretek. Az interaktív közös együttléttel, szövegértés, szövegalkotás megalapozásával fejlesztjük kompetenciáikat. „A tanulás óvodás korban folyamatos, elsősorban játékos cselekvésben megy végbe.” A játékosságot, mint alapelvet a tanulás egész folyamatában érvényesítjük. Az eredményes tanulás alapja a megismerő folyamat és a tevékenységek bemutatása, 5 év körül a bemutatás és magyarázat együttesen, míg később már a magyarázat is hatékonyan ösztönöz tevékenységre, eredményes tanulásra. Az óvodáskorúak tanulásában jelentős szerepe van a modellkövetésnek, utánzásnak, amely a teljes személyiség fejlődését, fejlesztését támogatja. A gyerekek tevékenységei, vágyának kielégítése az eredményes tanulás elengedhetetlen feltétele. A tanulási folyamat nem szűkül le az ismeretszerzésre, az egész óvodai élet folyamán adódó helyzetekben, természetes és szimulált környezetben, a pedagógus által kezdeményezett tevékenységi formákban, szervezeti és időkeretben valósul meg. Ez fokozza a felnőttek felelősségét, hisz minden tevékenységük, minden megnyilvánulásuk, minta a gyermek számára. A beszéd fontos eleme a tanulásnak. A valóságos kommunikációs helyzetek – beszélgetés, kérdezés, spontán közlés – elősegítik a gondolkodás fejlődését, a tanulás eredményességét. A spontán tanulási helyzetek mellett szükség van az általunk rendszeresen szervezett, tervszerű tanulásra is. A program szerinti tanulás eltér a hagyományos tanulástól. Ennek egyértelmű igazolása az epochális rendszer és az egyéni fejlesztés középpontba állítása. A program gyermekszemléletével nem egyeztethető össze a kötelező foglalkozások szervezése. 55. | O l d a l

Biharkeresztesi Szivárvány Óvoda és Bölcsőde és Tagintézményeinek Egységesített Pedagógiai Programja OM: 030834 A tanulást kötetlen tanulási folyamatnak nevezzük, ami annyit jelent, hogy a gyermek számára a részvétel önkéntes, a megfelelő időben megteremtjük a tanulás feltételeit, szervező, elkészítő munkát végzünk. A tanulás lehetséges formái: - Utánzásos tanulás, minta- és modellkövetéses magatartás- és viselkedéstanulás (szokások alakítása) - Spontán játékos tapasztalatszerzés - Cselekvéses tanulás - Gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzés - Óvodapedagógus által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés, felfedezés - Gyakorlati problémamegoldás Mindig biztosítunk a gyereknek választási lehetőséget, amely a gyermek egyéni érdeklődésére épít, és lehetőséget ad a szabad önkifejezésre. Személyre szabott, pozitív értékeléssel segítjük a gyerekek személyiségének kibontakozását. A különböző motiváló hatásokat megfelelő módon használjuk ki a gyermeki önfejlődés inspirálására. Támogatjuk az eltérő szükségletű gyermekeket az eltérő tanulási stílusok érvényesülésében. Így biztosítjuk az óvoda-iskola átmenet megkönnyítését, a differenciálást, az érzelmi légkört, a játék elsődlegességét.

„Amit hallok elfelejtem, amit láttam, arra emlékszem, Amit csináltam azt tudom is!” (ókori bölcs mondás) A tanulásnak és az értelmi fejlesztésnek is alapja a gyermeki kíváncsiság, melyet tevékenységekben gyakorolva újabb és újabb tapasztalatokat, élményeket, ismereteket gyűjtve felhasználhatunk a gyermeki képességek fejlesztésére. Az ismeretek teljesítményképes tudássá válása eredményezi a kompetens (hozzáértő) gyermeki személyiséget. A valódi tudás az, amit a gyermek maga fejt meg, és cselekvésben sajátít el. A gyermek spontán szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése, bővítése valamint értelmi képességeinek fejlesztése (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás) különböző élethelyzetekben gyakorolható. A tanulás a nevelés egészén belül egyénenként, osztott és osztatlan csoportokban, kötetlen kezdeményezések, tevékenységek, beszélgetések, tapasztalatszerző séták stb. formájában egyaránt megoldható. A képességek fejlesztése egyénre szabottan, differenciáltan lehetséges. Akkor lehet hatékony, ha egyes gyerekekhez igazított módszerekkel, eszközökkel végezzük. A módszerek megválasztása a nevelő kompetenciájába tartozik, néhány rendező elv megfogalmazása mellett.

56. | O l d a l

Biharkeresztesi Szivárvány Óvoda és Bölcsőde és Tagintézményeinek Egységesített Pedagógiai Programja OM: 030834 Ilyen pl.: - A szemléletesség, fokozatosság, folyamatosság elve, - A kreativitás erősítése - Meglévő képességből kell kiindulni, és a hiányos képességet kell támogatni Cél: Az óvodás gyermekek kompetenciáinak fejlesztése, attitűdök erősítése, magatartásformálás. Olyan képességek kimunkálása, amelyre az iskola építeni tud.

A fejlődés várható eredményei: -

Legyen a gyermek minden újra nyitott Alakuljon kitartása, együttműködési készsége Motiváltság jellemezze a feladatok elvégzését Tanulási képességei, gondolkodási műveletei, kompetencia területei érjék el az iskolakezdéshez szükséges érettséget.

Sajátos nevelési igényű gyermekek Óvodai nevelésünk során a sajátos nevelési igényű gyermekeknél is a nevelés általános célkitűzéseinek megvalósítására törekszünk. A nevelés hatására a sérülés arányában a sajátos nevelési igényű kisgyermeknél is fejlődnie kell az alkalmazkodó készségnek, az akaraterőnek, az önállóságra törekvésnek, az együttműködésnek. A fejlesztés szervezeti keretének megválasztását, az alkalmazott speciális módszer- és eszközrendszert minden esetben a gyermekek állapotából fakadó egyéni szükségletek határozzák meg. A sikeres fejlesztés érdekében fontosnak tartjuk a szakmai kapcsolatok kiépítését. Melyek egyrészt segítenek a pontos differenciál-diagnózis felállításában, másrészt szükség szerint bővítik a terápiás lehetőségek körét a sérülések jellegének megfelelően. A szakemberek egymás munkáját megerősítik, kiegészítik, hiszen az óvodapedagógus logopédus, fejlesztőpedagógus, szükség esetén szakorvos, pszichológus az egyéni programokat közösen egyeztetve végzi terápiás munkáját. Ennek összehangolása meglapozza a sikeres, hatékony integrációs tevékenységet. Tervezés: az egyéni fejlesztési tervek szakvélemények alapján készülnek. Formái: kiscsoportos és egyéni. Lassúbb ütemben, az egyéni sajátosságokat figyelembe véve haladunk az egyenletes fejlődés korrigálásának érdekében. Figyelembe kell venni speciális szempontokat, (óvodai nevelési program, a gyermekek napi szomatikus és pszichés állapota ), melyek nagyfokú rugalmasságot igényelnek a tevékenységek szervezésénél, összehangolásánál.

57. | O l d a l

Biharkeresztesi Szivárvány Óvoda és Bölcsőde és Tagintézményeinek Egységesített Pedagógiai Programja OM: 030834 A fejlődési szint és szociális alkalmazkodás követése egyéni tervekkel történik, speciális eszközök és módszerek használatával, egyéni fejlesztési helyzetben megalapozva. 4. 3. 1. Az epochális tanulási rendszer Az epochális tanulás olyan rendszer, amelyben; - a testnevelés kivételével minden tervezett tanulás kötetlen, mert ez az a szervezeti forma, amelyben a 3-7 éves korú gyermekek képességei jobban aktivizálhatók, amelyben megelőzhetik autonómiájukat, - önként, de egyszerre maximum nyolc gyerek vehet részt, elkerülhető, hogy lesznek olyan gyerekek, akik az önkéntesség miatt esetleg rendszeresen nem vesznek részt a szervezett tanulási folyamatban. - A tanulási tevékenység szervezése epochában történik, környezetismeret, környezetvédelem, munka, illem és matematika-tanulás epochák vannak, melyek helyét és idejét a tanévben /pl.: évszak/ határozza meg. Ez azt jelenti, hogy a környezeti és matematikai tanulás ciklusokba rendeződve követi egymást. Egy epochába sorolt témakör anyagával több hétig lehet foglalkozni folyamatosan. A naponta ismétlődő feldolgozás megteremti a folyamatos gyakorlás feltételeit, de azt is eredményezi, hogy a témakör feldolgozása mindig az egészből indul, majd a részek egymásra építésével az egészhez tér vissza. Epochális feldolgozás eredményeként megszűnik az ismeret- és tapasztalatszerzés mozaikolása, foglakozásokra szétesése. A témakör feldolgozásának mélységét mindig az epochális tanulásban résztvevő gyerekek egyénenkénti fejlettsége határozza meg. A gyerekek öntevékenyen vesznek részt a tanulásban, a folyamatos, egymásra épülő, fokozatosan gazdagodó, koncentrikusan bővülő tapasztalatszerzés eredményeként lépésről lépésre felfedezik az oksági viszonyokat, összefüggéseket, képesek azonosságok, különbségek meglátására, általánosítására, konkretizálásra és adott vagy választott szempont szerinti osztályozásra. Az epochákat témakörönként kell kialakítani, hozzákapcsolva lehetőség szerint komplexen a zenei –és a mese, vers anyagot, ábrázoló technikát, testnevelést. Az epochák időtartama /az, hogy hány hétig tart/ a feldolgozandó témakörtől függ, ettől eltérés csak a kiscsoportban van. A 3-4 éves korcsoportban a ciklusok kéthetesek, de a beszoktatás miatt csak később október 3. hetében kezdőnek. A matematika- és környezetciklusok között úgynevezett pihenőhetek vannak, ami azt jelenti, hogy ezeken, a heteken nincs ciklus, de van minden más tanulás, mese, vers, ének ábrázolás és testnevelés. A témakör anyagát hetekre kell bontani, úgy hogy feldolgozásuk kövesse a tapasztalatszerzés és világlátás általános elveit, az általánosítástól indulva, a részletektől az egészig. Az óvónők kötetlen, mikrocsoportos – osztott és osztatlan életkorú csoportokban egyaránt – egyéni fejlődésre, fejlesztésre koncentráló tanulási tevékenységet szerveznek maximum nyolc gyermek részvételével, négy napon keresztül, azonos témával, egyénekre szabott feladatokkal, módszerekkel, eszközökkel. /kivéve a helyszíni foglalkozásokat./

58. | O l d a l

Biharkeresztesi Szivárvány Óvoda és Bölcsőde és Tagintézményeinek Egységesített Pedagógiai Programja OM: 030834 A részvétel négy napon át a gyermekek számára lehetőség, eldönthetik melyik napon vagy egy héten át, hányszor vesznek részt a tanulási tevékenységben. A negyedik napon az óvónő tanulni hívja azokat, akik addig önként nem vettek részt és 5-7 évesek. A bevonás minden tevékenységre /mese, ének-zene, ábrázolás, matematika, környezet/ vonatkozik. Helyes, ha a pedagógus arra is figyel, ha egy négyéves gyermek soha nem vesz részt a tanulásban, és igyekszik az okokat megtalálni, rögzíteni a fejlődés naplóban. A tanulási tevékenységet játékidőben, jól elkülönített, a tanulásnak fenntartott helyen naponta – megközelítően – azonos időben szervezzük. Az óvodapedagógus a tanulás irányítása során, személyre szabott, pozitív értékeléssel segíti a gyermek személyiségének kibontakozását. Segítséggel vagy önkorrigálással javíttatja a hibát, rávezet a sikeres megoldásra, az iskolába menőket fokozottan önellenőrzésre buzdítja. Fontos hogy a gyerekben pozitív viszony alakuljon ki a megismeréshez, ezen belül a tanuláshoz, azaz szeressenek, akarjanak tanulni. A kudarc, sikertelenség azt a kíváncsiságot, érdeklődést oltja ki a gyerekből, ami az óvodáskor olyan szembetűnő jellemzője, ha megfelelő tanulási feltételeket teremtünk számukra. Ezért a tanulásban – nem a szocializációs folyamatban – a gátló kudarcok, kiküszöbölésére kell törekedni, mert a siker öröme önmaga motiválja a gyermeket az újabb örömteli megismerő, tapasztalatszerző tevékenységre, tehát önmaga fejlődésének rugójává válik. Az óvónőnek pontosan tudni kell, hogy az adott gyermeknek milyen szintű feladatot adhat ahhoz, hogy erőfeszítések árán sikerélményhez jusson, vagyis a tevékenység elvégzésének eredményeként képességei fejlődjenek. Az óvónő mindig meggyőződik arról, hogy a gyermek érti-e a neki adott feladatot, megoldásra ösztönöz, kitartásra, újabb próbálkozásra buzdít, értékelésével erősíti a gyermekben a reális önbizalmat, ami fokozza a biztonságérzetüket, emocionális stabilitást eredményez. Az epochális tanulási folyamatban megsokasodik a beszédhelyzetek száma, fokozódik a gyerekek beszédkedve. A tanulás időtartama nem behatárolt, a gyermekek érdeklődésétől függ. A gyermekek általában más- más feladatot kapnak, esetenként lehet azonos is, vagy a másik gyermek előző játékát is megkaphatják, ha az óvónő szükségesnek tartja, vagy a gyermek kéri. Az epochális tanulási folyamatban /matematika, környezet feldolgozása/ a gyermekek az óvónő által tervezett játékokon, játékos feladatokon keresztül szerzik meg, gyakorolják, alkalmazzák ismereteiket. Az epochális tanulási rendszer működésének alapelvei Osztatlan és osztott életkorú csoportokban a fejlesztés egyaránt az egyéni fejlettségre épül. Belső motiváció és nem külső kényszer hatására vesznek részt a gyerekek egy sajátos, megismerő folyamatban, kivéve azokat, akik önként nem kapcsolódtak be és tankötelesek. Számukra esetenként kötelezővé válhat a részvétel, hisz nem maradnak ki rendszeresen a szervezett tapasztalatszerzésből. Egyszerre kevesebb gyerek vesz részt a szervezett tanulásban /6-8 fő/ az óvónő minden gyerek tevékenységét külön-külön figyelemmel kíséri, kiküszöböli a sikertelenséget, kudarcot növelve a gyerek önbizalmát, mely fokozza aktivitását, teljesítményét.

59. | O l d a l

Biharkeresztesi Szivárvány Óvoda és Bölcsőde és Tagintézményeinek Egységesített Pedagógiai Programja OM: 030834 A játék szerepe magában az epochális tanulási folyamatban A gyermek a játékban tanul legintenzívebben. Amikor játszik, a gyermekben emóciók zajlanak, erősödnek képességek aktivizálódnak, melyek egész személyisége fejlődésnek rugói. A játékban a gyermek általában aktív, belső motivációból eredő érdeklődése hosszú ideig megmarad. Képes sokáig figyelni, tevékenységére kitartás, elmélyülés jellemző. A játék öröme, a siker érzése újra és újra tevékenységre ösztönzi. Ebből a felismerésből is következik, hogy óvodás korban a pedagógiai értelmezésű tanulást a gyermek számára játékon keresztül kell szervezni, hogy a tanulásban is aktivizálhatók legyenek a fent jelzett folyamatok. Az epochális rendszerű tanulási folyamat erre épül. A gyermek az óvónő által tervezett, elkészített szabályjátékok, játékfeladatokon keresztül ismerkednek a matematikával, dolgozzák fel a környezetről szerzett tapasztalatokat, ismereteket, de egyértelműen el kell különíteni játékidőben játszott és a tanulási folyamatban felhasznált játékot. Az epochális tanulási folyamatban alkalmazott játék az idegrendszer összerendeződését segíti, és minden esetben magában hordozza azt a műveltség- és tudástartalmat, melyet megérteni, elsajátíttatni, gyakoroltatni kívánunk a gyerekkel. Ez mindig egyéni képességhez tervezett játék, amely arra szolgál, hogy az adott gyermek képességeit fejlessze öntevékeny részvétellel. Ezek a játékok a képességfejlesztés eszközei és módszerei is egyben. Olyan eszközök, amelyek együttesen magukban hordozzák a játék és a tanulás pozitívumait. Az a cél, hogy a szenzoros és a motoros rendszerek fejlődési és összerendeződési folyamatát – szín- és alaklátás, egész-rész összefüggésének helyes felismerése, formaészlelés /forma, méret, felület, nagyság /, motoros fejlődés /szem-kéz koordináció /, finommotorika fejlődése, a taktilis felismerés, térészlelés – a játékon keresztül segítsük, hiszen ez alapfeltétele a magasabb rendű megismerő folyamatoknak, a sikeres iskolai tanulásnak. A játékok a gondolkodási műveletek gyakoroltatását, az emlékezet, a beszéd és a figyelem fejlesztését szolgálják. A tanulási folyamatban a játékok, játékos feladatok vonzóvá teszik a tanulást a gyermekek számára, önként, belső motiváció hatására vesznek részt a folyamatban. Növeli a gyermek intellektuális aktivitását, kíváncsiságát, megtartják érdeklődését, fokozzák tudásvágyát, erőfeszítését, kitartását, a siker reménye újra és újra próbálkozásra ösztönzi. A vonzó játékok gyakorlása, új megoldások keresésére sarkallnak. A tevékenység, a játék öröme, az öntevékeny részvétel a tanulásban, a tudás szülte sikerélmény pozitívan befolyásolja a gyermek viszonyát a tanuláshoz a kudarcot, ami a tanuláshoz, iskolához való viszony alakítása szempontjából rendkívül fontos.” Minden óvónő a választott epocha tartalmához és a gyermek egyéni fejlettségéhet igazodva megtervezi és elkészíti a fejlesztő játékokat. Ezek lehetőleg tartós, esztétikus, több szempont szerint is használható – mobilizálhatóeszközök, játékok legyenek. A kötetlenségről A kötetlenség a gyermek számára önkéntességet, választási lehetőséget jelent a tevékenységek közül. Eldönti, hogy: - részt vesz-e a tanulási tevékenységekben, vagy inkább tovább játszik 60. | O l d a l

Biharkeresztesi Szivárvány Óvoda és Bölcsőde és Tagintézményeinek Egységesített Pedagógiai Programja OM: 030834 - a hét melyik napján vesz részt és egy héten hányszor A kisebbeknek azt is jelenti, hogy felállhatnak az asztaltól vagy a tevékenység helyéről, és elmehetnek, ha akarnak –természetesen csak akkor, ha a kapott vagy választott feladatukat befejezték, úgy, hogy a többieket ne zavarják. Az 5-7 évesek csak akkor mehetnek el, ha elvégezték, amit nekik terveztünk. Az ő esetükben a követelmény az önfegyelemre épülő szándékos figyelem, kitartás, feladattudat, feladattartás, szabálytudat erősítése, valamint az iskola megkezdéséhez szükséges magatartás. Számukra a tudatosan tervezett tanulási helyzet megteremtését jelenti, naponta megközelítően azonos időben és helyen. A tanulási folyamatban nevelőtestületünk felelőssége, döntést hozó helyzete megnő. A ciklusra, hétre meghatározott keretanyagból kell választanunk, hogy melyik gyermeknek milyen nehézségű játékot, feladatot adunk. / A gyerek kívánságát is figyelembe vesszük, ha ők egymás játékát kérik. / Alternatívák közül kell választani a gyerekek aktuális teljesítményéhez, érdeklődéséhez igazodva. Óvodapedagógusainknak birtokába kell lennie az egész éves tematikus tervnek, mert az egyéni eltérések és a fejlesztés következményeként vannak olyan gyerekek, akiknek a heti anyag jelenti az új ismeretet, vannak olyanok, akikkel az előző ciklus anyagához kell visszatérni, és olyan gyerekek is vannak, akik már jóval előrébb tartanak az ismeret- és tapasztalatszerzésben. Igaz ez osztott és osztatlan életkorú csoportok esetében is.” A tanulási folyamatban a gyermekek teljesítményét erősen befolyásolja a nyugodt légkör, ezért a meleg, szeretetteljes, nyugodt légkör megteremtése alapfeltétel. Lehetőséget teremtünk a gyermekek szükségleteinek kielégítésére, mint: közlés, önkifejezés, szereplés stb. A tanulási folyamatban ki kell alakítanunk a szükséges munkafegyelmet, az önálló feladatvégzés képességét, és meg kell szokniuk a halk beszédet, szükség szerint a türelmes várakozást. „ A tudás kívánása eredeti vágy a lélekben, csak fel kell serkenteni!” (Bolyai Farkas) A javasolt módszerek, eszközök, munkaformák értelmezése Az epochális tanulásban alkalmazott módszereink: -

-

Szabályjátékok – a gyerekek önálló munkáján alapulnak. A szabályjátékokban a nevelési helyzetek mellett óriási lehetőség rejlik az idegrendszer összerendeződési folyamatának segítésére, megismerő tevékenység fejlesztésére a matematikai, környezeti ismeretek, tapasztalatok alkalmazására. Természetes környezetben és valóságban történő szemléletes, bemutatás , irányított megfigyelés egyéni fejlettség szerinti szempontokkal. Fokozza az eredményességet, ha minél több érzékszervet foglalkoztatunk, változásaiban, fejlődésében /évszak, növények / láttatjuk a dolgokat, a szemléltetést cselekvéssel, beszélgetéssel, élmények felelevenítésével, esetleg magyarázattal, kérdésekkel – a gyerekeket is kérdésre ösztönözzük – kötjük össze.

61. | O l d a l


-

-

-

Gyakorlás, ismétlés, ellenőrzés, értékelés, hibajavítás. A módszerek nem önállóan jelennek meg, a tanulási folyamatban összekapcsolódnak egymást erősítve, segítve a gyermek fejlettség szerinti befogadását. Az eszközök érzéki, észleleti motivációval ösztönzik a gyereket az ismeretszerzésre, segítik érdeklődésük felkeltését, magatartását. Az epochális tanulás eszköze maga a környező valóság, a természetes környezet, a valóságos tárgyak élőlények /állatok/ és azok makettjeiből, képeiből, rajzokból készített játékeszközök, játékos feladatok továbbá diafilmek, videofilmek, leporellók, könyvek. Rövid, igényesen elkészített diák, videofilmek felhasználását az állatokról, ill. a közlekedés témakörnél elengedhetetlenül szükségesnek tartjuk. A családok, és az óvoda anyagi helyzete sajnos jellemzően nem teszi lehetővé a természetes környezetben való ismerkedést, ugyanakkor az információ áramlással eljutnak a gyerekekhez, ezért beszélni kell róla. A valóságról szerzett tapasztalat alkalmazásához környezeti alkalmazáshoz készített környezeti játékok képei, rajzai, makettjei élethűek, színesek, nem tartalmaznak mesés elemeket. A matematikai játékokhoz felhasznált formák változatosak, színesek. Követelmény, hogy az eszközök ne csak az ismeretek, tapasztalatok megszerzését, alkalmazását szolgálják, hanem a gyerekek esztétikai érzékét is fejlesszék.

Munkaformák: A tanulási tevékenységben a mikro csoportos, egyéni, individualizált munkaforma szolgálja legjobban a gyermekek egyéni képességfejlesztését. A tanulás során fejlesztett kognitív elemek: ismeretek bővítése, megismerési észlelési tevékenységek, egyéb pszichikai tulajdonságok, pl. emlékezet, képzelet. Csoport- és páros munkaforma alkalmazása esetenként indokolt, például közös rajz, festés, éneklés, mesehallgatás, vagy ha két gyerek együttesen old meg a tanulásban egy szabályjátékot. E munkaformák pozitívumai: - együtt kell működni, figyelni kell egymásra, - fejlődik az empátia- és a toleranciaképességük, - megismerik egymást, - csökken a szorongás a tanulási folyamatban. Az epochális tanulás rendszerben elsősorban a mikrocsoportos, ill. egyéni munkaformát alkalmazunk rendszeresen. A mikrocsoport kiscsoportot jelent, azt hogy a szervezett tanulásban – matematika, környezeti benti foglalkozás és ábrázolás – maximum 6-8 gyermek vehet részt / mese- és vershallgatásban, éneklésben részt vevők száma nem meghatározott / míg a csoport többi része játszik. Ennyi gyerek számára van elkészítve hely a tanulóasztalnál. Tapasztalat igazolja, hogy ennél magasabb létszám esetén már nem lehet megvalósítani az egyéni individualizált munkát, mert az óvónő nem tudja figyelemmel követni a megoldásokat, megakadásokat, és nem tudja megoldani a kellő segítséget. Az individualizált munkával a gyermek egyéni sajátosságainak maximális figyelembevétele történik, az eredményesség érdekében. Ez adja az igazi egyéni fejlesztés alapját, a fejlesztés az egyéni elsajátítási folyamathoz, tempóhoz igazodik. 62. | O l d a l

Biharkeresztesi Szivárvány Óvoda és Bölcsőde és Tagintézményeinek Egységesített Pedagógiai Programja OM: 030834 A gyerek önállóan végzi feladatát, tehát rendelkezni kell az egyéni feladatvégzéshez szükséges tulajdonságokkal, ill. annak alapjaival. / türelem, feladattudat, feladattartás, kitartás, önfegyelem, eszközhasználat stb. / Egyéni feladatadásnál mindig a gyermek ismeretéből indulunk ki: - a gyermek előzetes tudását, - aktivizálhatóságát, - egyéni munkára való képességét, - eszközökkel való bánni tudást. A munkaformát a témának és a képességnek megfelelően választja az óvodapedagógus aszerint, hogy a témakörben melyiket ítéli a leghatékonyabbnak. Az óvodai tevékenységek tervezési és megvalósítási rendje: Torna napokon:  kötelező mozgás  heti munkanap  mese-vers A hét többi napján minden nap környezet ill. matematika. A többi tevékenység komplexen jelenik meg mindennap más-más tevekénység területre helyezve a hangsúlyt. A tevekénységek tartalmára vonatkozó javaslat, segédlet a program mellékletében található.

4.3.2.1.A tanulás tevékenység formái: Külső világ tevékeny megismerése: I. Környezetismeret. Környezetismeret, környezeti nevelés, munka, illem Környezeti nevelésünk tudatformáló, tapasztalatokat és ismereteket gyűjtő, a gyermek környezethez kapcsolódó pozitív viszonyát alakító tevékenység. Azoknak a szokásoknak és magatartásformáknak a kialakítása, amelyek a környezettel való harmonikus együttélést biztosítják a gyermekek későbbi életviteléhez. Lényeges jellemzője a gyermeket körülvevő természet és társadalmi környezet felfedezési, megismerési lehetőségének sokoldalú biztosítása. Szükséges, hogy tudatában legyünk annak, mennyire fontos számunkra a környezet egésze és helyi része. Közvetlen környezetünkkel mindennapos kapcsolatban vagyunk. Átéljük állapotát, változásait, részesei, alakítói, felelősei és hatásának szenvedői is vagyunk. A világ megismerhető analitikus és holisztikus módon. Az analitikus megismerési folyamatban a környezetnek csak kis része tárul fel előttünk, a holisztikus látásmód ráirányítja a figyelmet arra, hogy nincs a környezetben elhanyagolható, lényegtelen, felesleges tényező – a természetben minden összefügg egymással. 63. | O l d a l


Cél: Szerezzenek tapasztalatokat önmagukról, az őket körülvevő szűkebb és tágabb környezetükről. Váljanak képessé önálló véleményalkotásra a környezet alakításában. Alakuljon ki a gyermekekben környezettudatos magatartás, a környezet szeretete. Az óvodapedagógus feladatai: -

-

-

Tudatosan törekedjen arra, hogy minél több tapasztalatot szerezzenek, élményt gyűjtsenek a gyerekek saját természeti és társadalmi környezetükről, segítse elő döntési képességeik fejlődését. Ismertesse meg a szülőföld jellegzetességeit, értékeit, néphagyományait, helyi hagyományait, a családi és tárgyi kultúra értékeit, ösztönözze a gyerekeket ezek szeretetére, védelmére. Biztosítson minden eszközt és lehetőséget a gyermekeknek a természetben való folyamatos tevékenykedtetéshez. A foglalkozásokat lehetőség szerint a szabad természetben szervezze meg. Biztosítsa a feltételeit, hogy az óvodában élősarok, konyha vagy virágoskert működjön.

A fejlődés várható eredménye óvodáskor végére: -

A gyermekek elemi ismeretekkel rendelkezzenek önmagukkal kapcsolatban /lakcím, szülők neve, foglalkozása, születésük időpontja, helye, óvoda neve /. A gyermekek szimbólumok segítségével megtanulják az évek, évszakok, hónapok, hetek, napok és a hozzájuk kapcsolódó tevékenységek ciklikusságát. Környezeti nevelés témái közé beépített környezetvédelem jeles napjait ismerjék. Alakuljon ki bennük gyűjtögető szenvedély. Állatokról, növényekről legyenek alapvető ismereteik. Legyenek gyakorlottak az elemi közlekedési szabályok betartásában. Ismerjék a közlekedési eszközöket. A gyermekek ismerjék a környezetükben lévő fontosabb intézményeket, település nevezetességeit. Legyen ismeretük a betegellátás feladatairól, tudják megnevezni testrészeiket, ismerjék érzékszerveiket, ezek funkcióit, védelmét.

Epochák felosztásának szempontjai: „ A környezetismeret célja a természet szépségének meglátása, a természeti környezet megszerettetése, a környezetvédelmi igényének megalapozása. Tanulják meg szépnek látni az óvónő segítségével a természetet, s ha szeretik, vigyázni fognak rá, és gondozni fogják. Ismerkedjenek meg szűkebb és tágabb környezetünkkel. Elsődleges szempont az évszakok aktualitásának, és a naptári hetek számának figyelembevétele. 64. | O l d a l

Biharkeresztesi Szivárvány Óvoda és Bölcsőde és Tagintézményeinek Egységesített Pedagógiai Programja OM: 030834 Természetszerűen adódik, hogy bármilyen évszakhoz kapcsolódóan csak akkor tudunk eredményes tapasztalatszerzést biztosítani, ha megtaláljuk a legoptimálisabb időszakot, mely leginkább tükrözi az évszak jellegzetességeit, valamint a hozzá kapcsolódó néphagyományok, szokások a családi a tárgyi kultúra értékeit. A december hónap a karácsony ünnepkör jegyében telik. Figyelembe véve az adventi készülődést, ekkor nincsenek epochák. Ugyanakkor folytatódnak az egyéb szokásos tevékenységek: ének-zene, mese-vers, ábrázolás, testnevelés. A meghitt hangulatú beszélgetések során azonban előtérbe kerülnek a családról, összetartozásról, szeretetről, megbecsülésről, felnőttek munkájáról, foglalkozásukról, az idősek tiszteletéről stb. szerzett élmények, ismeretek, tapasztalatok is. Az öt témakör – epocha – a következőképpen alakul: Emlékezés a nyárra- ősz Közlekedés, foglalkozások Tél, testünk Állatok Tavasz Az egyes epochák szerinti feladatok- anyagok részletes kidolgozása a mellékletében található meg.

Pedagógiai Program

Az óvodapedagógus feladata - Tudatosan törekedjen arra, hogy minél több tapasztalatot szerezzenek, élményt gyűjtsenek a gyerekek saját természeti és társadalmi környezetükről, segítse elő döntési képességeik fejlődését. - Ismertesse meg a szülőföld jellegzetességeit, értékeit, néphagyományait, helyi hagyományait, a családi és tárgyi kultúra értékeit, ösztönözze a gyerekeket ezek szeretetére, védelmére. - Biztosítson minden eszközt és lehetőséget a gyermekeknek a természetben való folyamatos tevékenykedtetéshez. - A foglalkozásokat lehetőség szerint a szabad természetben szervezze meg. - Tegye lehetővé a gyermek számára a környezet tevékeny megismerését. - Biztosítson elegendő alkalmat, időt, helyet, eszközöket a spontán és szervezett tapasztalat- és ismeretszerzésre, a környezetkultúrára és a biztonságos életvitel szokásainak alakítására. - A hazájukat elhagyni kényszerülő családok (a továbbiakban: migráns) gyermekeinek óvodai nevelésében biztosítani kell az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, az interkulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét, az emberi jogok és alapvető szabadságjogok védelmét. - Segítse elő a gyermek önálló véleményalkotását, döntési képességeinek fejlődését, a kortárs kapcsolatokban és a környezet alakításában.” A témakörökhöz szervesen kapcsolódnak a természetvédelmi feladatok, a munka és az illem. 65. | O l d a l


A természetvédelmi feladatokról Az indíttatást a természethez kötődő pozitív érzelmi viszony adja. Az a gyerek aki szereti a természetet, az gondoskodik is róla, mert amit szeretünk, azt óvjuk és védjük. A kisgyermeknek meg kell tanulni, hogy: -

a szemetet a tárolókba, tartókba tegye óvja, gondozza a virágokat, növényeket figyelje meg, védje a bogarakat, állatokat a természetet az ember óvja, mert az életünk része, de tönkre is tehetjük, ha nem vigyázunk rá.

Témakörhöz kapcsolódó munka A munka az évszakokhoz kötődik, a tevékenységeken keresztül történő tapasztalatszerzés és a munkára nevelést szolgálja. A gyerekek gondozzák a füvet, virágokat ültetnek, locsolnak, télen havat sepernek. A gyermeki munka az óvodapedagógustól tudatos pedagógiai szervezést, a gyermekkel való együttműködést és folyamatos konkrét, reális, vagyis saját magához mérten fejlesztő értékelést igényel.

Illem: A környezeti neveléshez kapcsolódó természetes élethelyzetekben cselekvő tanulással. tanítjuk meg a gyermekeket a helyes viselkedésre, minden olyan dologra, ami a világban történő eligazodásukat, helytállásukat megkönnyíti. Pl.: viselkedés járműveken, udvariassági szabályok, segítségkérés felnőttől stb. A környezetismeret tanulásához a tapasztalatokat lehetőség szerint a gyerekek a helyszínen, természeti és társadalmi környezetben szerzik, és azokat a tevékenységeikben alkalmazzák. A környezeti ciklus kezdetének meghatározása: Az első ciklus kezdetének időpontja az adventtől visszaszámított 10. hét (ajánlott kezdés szeptember 3. hete) A kiscsoport kezdése ettől eltér. A pihenő hetek tömbösítésével nyert időt a beszoktatásra szánjuk.(ajánlott kezdés tehát október 3. hete)

66. | O l d a l

Biharkeresztesi Szivárvány Óvoda és Bölcsőde és Tagintézményeinek Egységesített Pedagógiai Programja OM: 030834 Ajánlott módszerek a témakörök feldolgozásához: 1-2 hét: élményszerzés: heti egy-két alkalommal helyszíni foglalkozás az egész csoporttal. A többi napon az óvónő választhat egyéb módszert, melyet a csoportnapló tervezés részben rögzít. Pl.: Szemléltetés /dia, videó, DVD, kép, könyv, stb./ Témához kapcsolódó fejlesztő játék Témához és környezetvédelmi feladatokhoz kapcsolódó munka 1.

hét: benti feldolgozás: ismeretek, játékokon keresztüli, komplex feldolgozása, alkalmazása.

Környezeti ciklusok kialakítása : Kiscsoportban: 2. hét élményszerző foglalkozás (séta, szemléltetés, játék, munka) Középső illetve vegyes életkorú csoport: 2. hét élményszerző foglalkozás (séta, szemléltetés, játék munka) 1. hét ismeretek komplex alkalmazása (benti mikrocsoportos) Nagycsoport: (ajánlott) 1. hét élményszerző foglalkozás ( séta, szemléltetés, munka) 2. hét ismeretek komplex alkalmazása (benti, mikrocsoportos) A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére -

-

Ismerik a háziállatokat, vadállatokat, madarakat, bogarakat. Tudják lakcímüket, szüleik pontos nevét, foglalkozásukat, óvodájuk nevét. Különbséget tudnak tenni az évszakok között, gyönyörködni tudnak a szépségben. Felismerik a napszakokat. Tudják saját születési helyüket és idejüket Ismerik a környezetükben lévő intézményeket. Ismerik környezetük növényeit és azok gondozását. Ismerik a közlekedési eszközöket. Gyakorolják a közlekedési szabályok betartását. Ismerik a viselkedés alapvető szabályait, kialakulóban vannak azok a magatartási formáik, szokásaik, amelyek a természeti és társadalmi környezet megbecsüléséhez, megóvásához szükségesek. Kialakul a beszédhelyzethez és az anyanyelvi szabályokhoz illeszkedő, jól érthető beszédük. Ismerik a viselkedés alapvető szabályait, kialakulóban vannak azok a 67. | O l d a l


-

magatartási formáik, szokásaik, amelyek a természeti és társadalmi környezet megbecsüléséhez, megóvásához szükségesek. Ismerik a viselkedés alapvető szabályait, kialakulóban vannak azok a magatartási formáik, szokásaik, amelyek a természeti és társadalmi környezet megbecsüléséhez, megóvásához szükségesek. 4.3.2.2. A tanulás tevékenységformái: Külső világ tevékeny megismerése: II. Matematika

A matematika a környező világ azon tárgyainak tulajdonságaival történő ismerkedést szolgálja, amelyekkel a gyerekek nap, mint nap kapcsolatba kerülhetnek játékuk vagy más tevékenységük közben. A matematikai nevelés szoros kapcsolatban áll az életre neveléssel. Sajátos színtere az óvodai tanulási folyamatnak. Meghatározó szerepet tölt be a gyermekek képességfejlesztésében, érzelmi, akarati tulajdonságok alakításában, a közösségi érzés formálásában. Az óvodapedagógusnak feladatai megoldásában építenie kell a gyermekkel való együttműködésre és a gyermeki aktivitásra. Olyan helyzeteket kell teremtenie melyekben a felfedezés, a tudás öröme fokozza a gyermek akaratát, önbizalmát, önfegyelmét, intellektuális érzelmeit. Alakítania kell ítélőképességét, tér – sík és mennyiségszemléletét. A matematikai nevelés tartalma a természetben, játékban, élethelyzetekben valósuljon meg. Ne csak ismeretek alkossák, hanem a gondolkodást fejlesztő cselekvéses és gondolati tevékenységek, élmény és tapasztalatszerző séták kirándulások. - Tárgyak személyek összehasonlítása, válogatások, rendezések, halmaz-képzések (kiválogatás, osztályozás, relációk, rendezés, irányított és szavakban történő összehasonlítás) - Számfogalom előkészítése, alapozása (mennyiségek összemérése, halmazok összehasonlítása, összemérése, halmazok számlálható tulajdonsága: tőszám, sorszám, halmazokkal végezhető műveletek) - Tapasztalatok a geometria körében (építések, tevékenységek tükörrel, tájékozódás térben és síkban) A módszerek megválasztását az óvodapedagógus dönti el. Általános szempont, hogy azt válassza, amelyik leghatékonyabban fejleszti a gyermeket. Döntésében vegye figyelembe a matematikai témát, fejlesztési területet, a gyermekek érdeklődési körét, fejlettségét, ismereteit, mozgáskészségét és igényeit. Egy-egy matematikai fejlesztési feladat konkrét megvalósulása, tartalma függ a kézbeadott eszközöktől. Ezek megválasztásához a matematikai tartalmat és a gyermek érdeklődési körét szükséges szem előtt tartani. Ilyen a tanulást segítő eszköz, lehet tárgy, mozgás, hang, különböző játék, személy és ezek kapcsolatai. Cél: Az óvodás gyermek kompetenciáinak fejlesztése, attitűdök erősítése. Megteremteni annak lehetőségét, hogy tevékenykedések, cselekvések során fejlődjenek képességeik, alakuljon ki bennük pozitív viszony a későbbi matematikához úgy, hogy közben többször megélhetik, átérezhetik a felfedezés, a rátalálás, a tudás örömét. Matematikai tartalmú tapasztalatok és ismeretek által a külső világ tevékeny megismerése, azok alkalmazása tevékenységeikben. Alakuljon ki tér-, sík-, szám- és mennyiség fogalmuk, ítélőképességük. 68. | O l d a l


A tanulás feltétele: a gyermek cselekvő aktivitása, a közvetlen, sok érzékszervét foglalkoztató tapasztalás, felfedezés lehetőségének biztosítása, kreativitásának erősítése. A gyerekeknek lehetőségük van megfigyelésre, ítéletek megfogalmazására, kreatív gondolkodásra, ahol észrevehetik az azonosságokat, különbözőségeket, összehasonlíthatnak, számolhatnak. Az ismeretszerzés az egész óvodai nap folyamán adódó helyzetekben, természetes és szimulált környezetben, kirándulásokon, az óvodapedagógus által kezdeményezett tevékenységi formákban, szervezeti és időkeretekben valósul meg. A tanulás feltétele a gyermek cselekvő aktivitása, a közvetlen, sok érzékszervét foglalkoztató tapasztalás, felfedezés lehetőségének biztosítása, kreativitásának erősítése. Az óvodapedagógus feladatai: -

-

Olyan eszközök és tevékenységek biztosítása, amelyek felkeltik a gyermekek érdeklődését, és természetes élethelyzetekben teszi lehetővé számukra matematikai tapasztalatok és ismeretek megszerzését. A komplex matematikai foglalkozásoknak, vagy kötetlen kezdeményezéseknek minden esetben támaszkodniuk kell a gyerekek ötleteire, igényeire, aktuális élményeire. A matematikai képességek fejlesztését játékosan, játékba építetten szükséges megvalósítani.

A fejlődés várható eredményei: -

Matematikai jellegű helyzetről, problémáról saját gondolataikat szabadon mondják el: egymás állításának igazságát ítéljék meg. Képesek legyenek tulajdonságok szerinti válogatásra, sorba rendezésre. Használják helyesen a mennyiségekkel, halmazokkal kapcsolatos összehasonlítást kifejező szavakat. 10-es számkörben biztosan tudjanak műveleteket végezni. Tudjanak azonosítani különböző helyzetükben is egyező alakú tárgyakat, síkbeli alakzatokat. Jobb-bal irányokat, helyeket kifejező névutókat különböztessenek meg.

A tanulás lehetséges formái az óvodában: - a spontán játékos tapasztalatszerzés; - a cselekvéses tanulás; - a gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzés - az óvodapedagógus által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés, felfedezés; - a gyakorlati problémamegoldás Az óvodapedagógus a tanulás irányítása során személyre szabott pozitív gyermek személyiségének kibontakozását.

értékeléssel segíti a

69. | O l d a l

Biharkeresztesi Szivárvány Óvoda és Bölcsőde és Tagintézményeinek Egységesített Pedagógiai Programja OM: 030834 Kiscsoportban: A beszoktatási idő kitolódása miatt később indul az első matematika ciklus (november eleje) és közötte nincs pihenőhét. Januártól pedig 2 hetes ciklusokat szervezünk, közötte egy hét pihenőidővel. Középső- nagy- illetve vegyes- csoportban: A matematika ciklusok szervezése, az epochák témaköreinek meghatározása, hetekre bontása azonos. Négy epocha kialakítására van lehetőség ezekben, a csoportokban. 1.hét: élményszerző foglalkozás ( séta, szemléltetés, munka) 2-3.hét: ismeretek komplex feldolgozása, alkalmazása ( benti, mikrocsoportos) Az egyes epochák szerinti feladatok- anyagok részletes kidolgozása a Nevelési Program mellékletében található meg.

4. 4. Beszédfejlesztés, kommunikáció, anyanyelvi nevelés Az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítandó feladat. Áthatja az óvodai nevelést, tartalma a nevelés eszközeinek és a gyermeki tevékenység rendszernek, ezért kiemelt jelentőségű feladat. Anyanyelvünk fejlesztése elválaszthatatlan bármely tevékenységtől és nevelési feladattól. A kommunikáció és kooperáció legfontosabb eszköze a nyelv, amely óvodáskorban összefonódik a tevékenységekkel. Az óvoda tevékenységekkel gazdag élete, a kellemes, nyugodt légkör alapvetően meghatározza az anyanyelvi nevelés fejlesztését. A gyermekek életkora, a beszédfejlődés intenzitása és a beszédkapcsolatok szűkülése a felgyorsult világban – indokolja az anyanyelvi nevelés kiemelését. A gyermekek beszédét meghatározza a család példája, a családi kapcsolatok minősége, a gyermek családi kommunikációs tapasztalatai. Fejlesztési feladatainknak először a család megismeréséből kell kiindulnia. Az óvodások beszédfejlődésének természetes színtere a játék, ahol különböző élethelyzetekben kerülnek egymással kontaktusba. A felvállalt szerepekhez hozzátartoznak a felnőttek beszédmintáinak utánzásai, reprodukálásai. Hozzászoktatjuk a gyermekeket, hogy szabadon mondják el érzéseiket, gondolataikat. Lehetőséget teremtünk arra, hogy kreatívan rögtönözhessenek, improvizálhassanak, a nyelvvel is játszhassanak. A gyermekek beszédaktivitását teljes odafordulással, aktív figyelemmel és a gondolataikhoz kapcsolódó kérdéseinkkel lehet ébren tartani. A tevékenységeket kísérő beszélgetések, a 70. | O l d a l

Biharkeresztesi Szivárvány Óvoda és Bölcsőde és Tagintézményeinek Egységesített Pedagógiai Programja OM: 030834 hétvégét követő élménybeszámolók, a nyelvi játékok, a szabad önkifejezés a drámajátékokban, az ösztönző, valóban érdeklődő óvónői magatartás segíti a szókincsük bővülését, a beszédminőség alakulását. Cél: Képesek legyenek tisztán, érthetően, tagoltan beszélni. Gondolataikat, kérdéseiket, vágyaikat tudják mondatokban megfogalmazni. Legyenek képesek egymás mondanivalóját végighallgatni. Az anyanyelv fejlesztése és a kommunikáció különböző formáinak alakítása – beszélő környezettel, minta és szabályközvetítéssel – az óvodai nevelőtevékenység egészében jelen van. A kommunikációs képesség az óvodáskor fontos alapképessége. Meg kell tanítanunk a gyerekeket a beszéd használatának igényére és örömére. Ugyanis a ma gyermeke kommunikációs hiányban szenved: a családok nagy részében alig-alig jut idő beszélgetésre s ez az alig-alig is többnyire ún. háttérbeszélgetés /valamely más tevékenység kísérőjelensége/. Az óvónőnek tehát az igényt is fel kell keltenie a gyermekekben. A beszéd ösztönzése és a beszélőkedv megőrzése mellett alapvető feladatunk beszédhelyzetek teremtése a gyermekek számára. Az egyik legáltalánosabb belső motivációja minden embernek, különösen kisgyerekeknek, az hogy számára érdekes legyen az adott téma, az a késztetés, hogy saját élményét megossza valakivel. A beszélőkedv, a beszédhelyzet, a beszédlehetőség, a családi környezet – élmények, ingergazdagság- és modell óvónő, felnőttek, gyerek-társak- együttesen hatnak a gyermek anyanyelvi fejlődésére. Az óvodában fokozzák a beszédaktivitást a bővülő társas kapcsolatok, a változatos kommunikációs helyzetek. A beszédfejlesztés az egész óvodai nevelésünket átfogó feladat. Ismernünk kell a gyermek beszédállapotát, melyet az alábbi szempontok szerint figyelhetünk meg: -

beszédhallás: a beszédészlelés alapja a tökéletes hallás beszédértés: két részből áll; a beszélgetés és a beszédmegértés hangok vizsgálata: a szó elején, közepén és végén mondatszerkesztés /szabályos, nyelvtanilag helyes mondatok/ összefüggő beszéd / mese, történet önálló elmondása/

A beszédfejlődés optimális színtere a játék, mert a közös játék oldott légköre a gyerekekben feloldja a beszédgátlást, ezáltal élénk interaktív, kommunikatív kapcsolatba kerülnek egymással és a felnőttel. A jókedvű játékszituációkban újabb és újabb szavakkal, kifejezésekkel gazdagodik a gyerek szókincse, fokozódik beszédkedvük, javul beszédértésük. Modellként igen nagy felelősségünk van a gyermek beszédfejlesztésének terén. Az óvónők beszédviselkedésének különös jelentősége van. Ez három pontban összegezhető: - mintaadás a 3-6-7 éves gyermekeknek - szülőkkel való partneri viszony Követelmény, hogy beszédünk legyen nyelvtanilag kifogástalan, egyszerű de mégis kifejező.

71. | O l d a l


Az óvodapedagógus feladatai: -

-

-

Megismertetni a gyermeket anyanyelvével, a kommunikáció különböző formáival (metakommunikáció). Helyezzünk nagyobb hangsúlyt az ún. nonverbális kommunikációs eszközökre: Gesztusok alkalmazása, mimikai játékok, kifejezések, szemkapcsolat a gyermek szemmagasságában. Beszélő környezet biztosítása, beszélgetésre buzdítás, nyugodt, kiegyensúlyozott légkör megteremtése. Az anyanyelv megbecsülésére, szeretetére nevelés. A gyermekek természetes beszéd és kommunikációs kedvének felébresztése, fenntartása. A beszédöröm biztosítása: arra nevelni a gyermekeket, hogy bátran nyilatkozzanak meg, mondják el véleményüket Képessé tenni a gyermekeket arra, hogy tudjanak másokat is meghallgatni. A gyermekek szókincsének folyamatos bővítése A beszédmegértés, beszédritmus, beszédtechnika fejlesztése, a helyes kiejtés gyakorlása. Ösztönözze a gyermeki kérdésfeltevéseket, válaszadásnál legyen figyelemmel a gyermeki világkép, gondolkodás életkori sajátosságaira. A gyermekek kérdéseire mindig válaszoljunk, direkt javítgatásokat elkerülve Helyes mintaadással és szabályközvetítéssel segítse a gyermek beszédfejlődését. Segítsük tapintatosan a beszédhibás gyerekek fejlődését, a logopédus és a szülő közötti kapcsolattartást. Fordítsunk több figyelmet a gátlásos /introvertált/ gyermekekre, sok-sok empátiával törekedjünk az ő szóbeli aktivitásukra is. Alkalmazzunk anyanyelvi játékokat is. Minél több élményhez juttassuk a gyermeket. Adjunk lehetőséget minél több ún. „két résztvevős” /óvónő-gyerek/ beszédhelyzet kialakulásának. Alkalmazzuk jól a gyermek életkori sajátosságaihoz igazodó paraverbális tényezőket /hangmagasság, hangszín, hangerő, ritmus, tempó/. A személyes kapcsolat fontossága, simogatás, biztatás, ölelés, kézfogás, térden lovaglás, stb. természetesen a gyermek életkorához és igényeihez igazodva és azt szem előtt tartva. Térközszabályozás helyes alkalmazása, válogatása.

Az életkornak megfelelő beszédészlelési és beszédmegértési teljesítmény elengedhetetlen az anyanyelv zavartalan elsajátításához, a gyermek gondolkodásának fejlődéséhez, szókincsének bővüléséhez, az olvasás és az írás megtanulásához, a problémamentes tanuláshoz.” /Gósy M./ A fejlődés várható eredményei: -

Örömmel, felszabadultan beszéljenek. Árnyaltan fejezzék ki érzéseiket, gondolataikat.

72. | O l d a l


Beszédük tagoltsága, hangsúlyozása, hanglejtése feleljen meg a magyar követelményeinek. Rendelkezzenek életkoruknak megfelelő szókinccsel, ismerjék a szavak jelentését.

nyelv

4. 5. Illem A kommunikációhoz szorosan kapcsolódik az illem. Azt szeretnénk elérni, hogy ezeket alkalmazni is tudják a gyermekek természetes élethelyzetekben, gyakorolni szituációs játékokban és szerepjátékokban. Ahhoz azonban, hogy az élet produkálta helyzetekben lehetőleg minél többször tudjanak megfelelően dönteni, meg kell tanítani a helyes viselkedés, együttélés elemi szabályait. A következő illemszabályokat tanítjuk meg a gyermekeknek: - A köszönés módjára vonatkozó illemszabályok  kinek, mikor és hogyan köszönjenek - A bemutatkozással kapcsolatos illemszabályok  Kézfogással és tekintettartással kapcsolatos illemszabályok - Teljes névvel mutatkozzon be, hogyan történjen felnőtt vagy gyerek esetében - Megszólítás, tudakozás, kérdés  megfelelő tekintettartás, udvarias, helyes megszólítás - Étkezés, vendégfogadás, vásárlás szabályai - Illemszabályok az udvaron  óvatosság, figyelem mások iránt. - Az óvodai viselkedésre vonatkozó illemszabályok  magába foglalja a felnőttekhez intézett kérdések, kérdezés módját, hogyan kell belépni egy helyiségbe, az óvoda dolgozóival szemben tanúsított udvariassági szokások /elengedés előre engedés, hellyel kínálás, tárgyak felvétele, véletlenek esetén elnézés, bocsánatkérés.  Nagyon fontosnak tartjuk megtanítani a gyerekeket az egymás között adódó konfliktus helyzetek intelligens rendezésére. - A jó megjelenés szabályai  ez a testi tisztaságra, ápoltságra, a ruházat tisztaságára rendezettségére, ezek iránti igény  kialakítására vonatkozik elsősorban. - Óvodán kívüli viselkedés, öltözködés kulturális és más intézetekben. - Az ajándékozás illemszabályai Fontos feladatnak tartjuk, hogy a gyerekek jól érezzék magukat a mindennapokban, megtalálják helyüket az óvodai életben, biztonságosan eligazodjanak az élethelyzetekben.

73. | O l d a l


4. 6. Mesélés, verselés Cél: Legyenek képesek mesealkotásra.

irodalmi élmények befogadására és reprodukálására, saját vers- és

„A gyermekkornak két tündérvilága van: a cselekvés síkján a játék, szellemi síkon a mese. Milyen csodás, mennyi mindenről megfeledkező áhítat ül ki a mesét hallgató gyermek arcára…”- ha az óvónő tiszta szívből mesél. A 3-7 éves kor a szavakkal való játéknak, a szavak muzsikájában való gyönyörködésnek a kora. A mese – vers kezdeményezés a szóbeliség kitüntetett alkalma, szorosan összefonódik az anyanyelvi fejlesztéssel, zenével, az énekkel, mozgásos játékokkal. Lényege spontán és játékos jellegében rejlik. A többnyire játékos mozgásokkal is összekapcsolt mondókák, dúdolók, versek hozzájárulnak a gyermek érzelmi biztonságához, anyanyelvi neveléséhez. Célja megalapozni a későbbi olvasóvá válást. Pozitív érzelmi – értelmi – erkölcsi személyiségjegyek kialakulásával segíteni a gyermek harmonikus személyiségfejlődését. Az irodalmi élmények hatására fejlődnek a gyermek esztétikai érzelmei, melyek formálják magatartását, és cselekvésre ösztönzik. Az óvodás korú gyerekek életkorának megfelelő irodalmi műfajok: vers és mese, a verselés és a mesélés élmény a kisgyermek számára. A mindennapi mesés helyzetekben a gyermek a játékhoz hasonlóan transzcendens módon éli át a valóságot. A mese ugyanúgy építkezik, ahogy a gyermek gondolkodik. A világot kettéosztja: sötétség – világosság, jóság – gonoszság. A hősök mind egyarcúak, így könnyű a gyermeknek azonosulnia velük. A gyermek észrevétlenül vesz át erkölcsi normát, magatartásformát és tanul konfliktust kezelni, megoldási módokat találni. A mese és a vers az anyanyelv közegén át emberi kapcsolatokra tanít, mélyíti az önismeretet, segíti a világ megismerését, csodákkal és átváltozásokkal ráébreszt a pszichikus realitásra, a külvilágra irányított megismerési törekvésre. A mese a legtágabb értelemben tanít, oldja a szorongást, segít az indulatok feldolgozásában, a belső kép megteremtésében. A mesélővel való személyes kapcsolatban a gyermek nagy érzelmi biztonságban érzi magát, s a játéktevékenységhez hasonlóan a mesehallgatás elengedett intim állapotban eleven, belső világ legfőbb érzelmi biztonságban érzi magát, s a játéktevékenységhez hasonlóan a mesehallgatás elengedett intim állapotban eleven, belső képvilágot jelenít meg. A belső képalkotásnak ez a folyamata a gyermeki élmény feldolgozása egyik legfontosabb formája. A mese- képi és konkrét formában- feltárja a gyermekeket a külvilág és az emberi belső világ legfőbb érzelmi viszonyáról, bizonyos helyzetekben a lehetséges, megfelelő viselkedésiformákról. S ez azért is fontos, mert lehetnek olyan szerepek, melyek megértésére más eszközökkel ebben az életkorban még nincs mód. A mesék, versek komplex /hangulatban, témakörben/ kapcsolódnak más tanulási tevékenység tartalmához pl.: évszakhoz, énekanyaghoz, ünnepekhez, egyéb aktualitáshoz. A mesehallgatáson való részvétel a gyermek számára mindig önkéntes. Ők döntik el, hogy mikor akarják, játék közben távolról hallgatni és mikor akarnak közvetlen részesei lenni ennek a folyamatnak. 5-7 éves korban bátorítjuk a gyerekeket az aktív részvételre. 74. | O l d a l

Biharkeresztesi Szivárvány Óvoda és Bölcsőde és Tagintézményeinek Egységesített Pedagógiai Programja OM: 030834 Azonban a gyermekeknek ismerniük kell a mesehallgatás alatti szabályokat, szokásrendszereket. /pl.: nem lehet kiabálni, játékeszközökkel zajt okozni, beleszólni/. A mesevárás hangulatát az óvónők saját gyermekcsoportjának megfelelően alakítják. Az anyagkiválasztásnál előtérbe kerülnek az életkori sajátosságok melyek osztatlan csoportoknál adottak, osztottnál pedig olyan típusú és bonyolultságú mesét kell összegyűjteni, hogy minden gyermeknek megfelelően legyen. Fel kell kutatni és megismertetni a gyermekekkel a mai magyar líra gyöngyszemeit. Gyűjteményünk nagyobb részét a magyar népmesék és mondókák alkotják, de nem szabad elfeledkeznünk a Biharkeresztesen élő kisebbségekről sem. Éppen ezért gyűjteményünket roma és román származású költők, írók verseivel, mondókáival is kiegészítjük. Az óvodapedagógusoknak rendelkezniük kell fejből előadható egyéni repertoárral. A hét bármely napján, bármikor, bárhol lehetőséget nyújtunk alkalomszerű, szituációhoz, tevékenységhez kapcsolódó spontán mondókázásra, versmondásra. Lehetőséget adunk, hogy a verses-mesés könyveket bármikor nézegethessék szabadon, mesélhessenek képzeletük, kedvük szerint a gyermekek. A mindennapos mesélés, mondókázás, verselés a kisgyermek mentális higiénéjének elmaradhatatlan eleme. Ügyelünk arra, hogy a könyveket óvják, védjék, vigyázzanak rá, mert a könyv érték. Gyakran hoznak otthonról is könyveket ezekből kérésre a nap folyamán, de leginkább elalvás előtti mesehallgatáskor olvasunk. 3-4 éves korban: Ebben az életkorban, a családban már megismert verseket, mondókákat felfrissítjük és kiegészítjük. Mint pl.: etető, mosdtató, tapsoltató, vigasztaló, mondókák dalocskák, mintáztatók, altatók, ujjkiszámoló, állat-hívogató hangutánzó népi mondókák. Ezek pl. megismertetik a gyermeket a testrészeivel, segítik a közvetlen, majd a távolabbi környezet felfedezését is. A népi mondókaanyag, formula-mese, állatmesék változatos, gazdag világa alkalmas arra, hogy segítse a gyerek ismeretének gyarapodását önmagukról, környezetükről. Ezek mondogatásában bekapcsolódnak, utánzó, játékos mozgással kísérik a verseket. Maguktól ismételgetnek, halandzsáznak, kedvük szerint játszanak a szavakkal. A gyerekek szívesen hallgatnak mesét, fel is tudják idézni néhány mozzanatát. Ajánlott mesefajták ebben az életkorban: állatmesék, láncmesék, főleg rövid lélegzetű, egyszerű cselekményű könnyen érthető mesék. 4-5 éves korban: Olyan népi mondókából válogatunk melyek a környezetről, az időjárásról, évszakok megfigyeléséről, természeti jelenségek, tárgyak állatok megszemélyesítésével létrehozott, az óvoda környékén lévő növények, felbukkanó állatok ismertetésére, üdvözlésére szolgálnak. Ügyelünk az előadásmódra, a szövegmondásra, az állatok, tárgyak valódi hangjának érzékeltetésére. Fontosnak tarjuk a kísérő rituális mozdulatokat is. Legjobb költőink gyerekeknek való, többnyire népköltészeti ihletésű, ritmusélményt tartalmazó verseikből is válogatunk. Sor kerül prózai állatmesékre, halmozó láncmesékre, és egyszerűbb szerkezetű tündérmesékre is, továbbá olyan kisgyermekről, állatokról, állatkölykökről szóló történetekre, melyeket írók formáltak meg. Mesemondás után énekelünk, vagy verselünk is, de arra ügyelünk, hogy az elhangzott szövegek, dalok között hangulati, érzelmi kapcsolat legyen. 75. | O l d a l


5-6-7 éves korban: A már megismert megkedvelt mondókák, mesék, versek gyakori, alkalomszerű ismételgetése, természeti jelenségekre illő mondókák mellett főként a társakkal való közös játékhoz ismertetünk a gyerekekkel kiszámolót, hintázót, labdázót, párválasztót, felelgetőt, csapatokban is hangoztató tréfás mondókákat. Olyan szép magyar verset válogatunk, melyeket témaköre kiszélesedhet, de a gyerekkor élményvilágára épül. Ebben az életkorban állatmesékből, tündérmesékből és népmesékből válogatunk. Arra ösztönözzük a gyerekeket, hogy ők maguk is találjanak ki meséket, történeteket, s próbálkozzanak az önálló meséléssel is. A mese a népköltészet legnagyobb és legsokrétűbb műfajának egyike, szükséget tehát, hogy a rendelkezésre álló mesegyűjteményekből az óvodás korcsoportnak való magyar népmeséket válogassuk ki. A mesét vagy verset egy - hétig ugyanazt – a hét minden napján hallanak a gyerekek, megközelítően azonos időben. A mesén való részvétel a gyerekek számára mindig önkéntes. A szerepjátékot gazdagíthatja, ha a gyerekek irodalmi élményeiket szabadon választott, kötetlen módon dramatizálják. Ennek első feltétele, hogy az irodalmi alkotások érzelmileg megragadják a gyermeket. Lehetőséget biztosítunk arra, hogy mese-vers élményeik alapján elképzeléseik, szándékaik szerint formálják át vagy tovább a történetet, válasszák ki a szereplőket. A dramatizáláshoz szükséges eszközöket biztosítjuk. Az esztétikai élmény épp úgy forrása lehet a bábozásnak, mint bármely más tapasztalat, elképzelés. Feladatunk a különböző fejlettségű gyerekek együttjátszásának a segítése. A bábjátékban a gyerekek közvetlenül nyilvánulnak meg. Lehetőséget biztosítunk arra, hogy minél több alkalommal készíthessenek saját kezűleg sík - ujj-stb. bábokat, melyeket közösen fel is használhatunk bábjátékunk során. Dramatizálás, bábozás A bábozás, dramatizálás segítségével megvalósítható az a féle komplexitás mely biztosítja az irodalmi anyagok többféle feldolgozását, gyakori ismétlését. A drámajátékok gazdagítják a nevelőmunkát, a szabadidő eltöltését, színesebbé teszik a különböző tevékenységeket. Viselkedési bátorságot nyújtanak a társadalmi gyakorlatban az óvodás korú gyermekek szintjén. A játékot gazdagítja, ha a gyermekek irodalmi élményeiket szabadon választott kötetlen módon dramatizálják. Ehhez nélkülözhetetlen, hogy az irodalmi alkotások érzelmileg megragadják a gyermekeket, valóban esztétikai élményt jelentsenek számukra. Lehetőséget kell adnunk, hogy saját elgondolásuk alapján eljátsszák. Segítsük őket a megvalósításban. A bábozás is nagyszerű eszköz a gyermeki önkifejezésre. A bábozáshoz és dramatizáláshoz szükséges eszközöknek állandó helyet biztosítunk a csoportban. A különböző kellékek, melyek bizonyos szerepeket jeleznek: - palást, korona, pásztorbot – 76. | O l d a l

Biharkeresztesi Szivárvány Óvoda és Bölcsőde és Tagintézményeinek Egységesített Pedagógiai Programja OM: 030834 serkentik a gyerekeket a dramatizálásra. Igyekszünk színvonalas bábjeleneteket bemutatni, hogy megszerettessük a gyermekekkel a bábozást. Segítjük a gyermekeket a bábozásban, megtanítjuk a bábok mozgatására. Együtt is készítünk különbözı egyszerűbb bábokat – fakanál, zacskó –, terményeket is használunk bábkészítésre. Igyekszünk a gyerekek szereplési kedvét kihasználni. Ügyelünk arra, hogy érthetően beszéljenek, tudják magukat kifejezni szóban, mimikával, mozgással. A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén -

Szívesen és önként hallgassanak mesét, verset, mondókát vagy elbeszélést. Maguk is kezdeményezzenek mesélést, verselést, mondókázást. Az általuk kitalált meséket, történeteket megpróbálják mozgásban megjeleníteni Használják a mese nyelvi fordulatait, kifejezéseit. Önként vegyenek részt a bábozásban, dramatizálásban és ők is kezdeményezzenek. Nézegessék szívesen kedvenc képeskönyveiket és meséskönyveiket. Számukra ismeretlen szavakkal bővüljön szókincsük. A gyermekek szívesen ismételgetik a verseket, ritmusokat.

4. 7. Ének, zene, énekes játék, gyermektánc „Az óvodával, annak zenéjével foglalkozni… nem mellékes kis pedagógiai kérdés, hanem országépítés.” (Kodály)

A művészet ismerete, szeretete, esetleg valamely művészeti ág művelése, az egyetemes emberi kultúra megismerése már kisgyermekkorban elkezdődik. A művészeti tevékenységek célja, a gyermeki személyiségfejlesztése komplex esztétikai élmények, tapasztalatok által. A kisgyermekkori esztétikai nevelés komplex hatásrendszer. Általános feladat az esztétikai élmények iránti vágy megalapozása, az esztétikai szemlélet módszeres formálása. Az óvodapedagógusnak alakítania kell a gyermeki kreativitást: az alkotó gondolkodást és cselekvést. Tevékenységek által erősítenie kell az esztétikumot létrehozó és befogadó ember fejlesztését. Az énekes népi játékok és az igényesen válogatott kortárs művészeti alkotások fontos eszközül szolgálnak a gyermek zenei képességeinek ( a ritmus, éneklés, hallás, mozgás) és zenei kreativitásának alakításában. Cél: Képesek legyenek közös mondókázásra, éneklésre, az énekes játékok örömének átélésére. Tudjanak tiszta szövegkiejtéssel énekelni, mondókázni csoportosan és egyénileg is. Képesek legyenek a néphagyományokra épülő zenei anyanyelv elsajátítására. 77. | O l d a l

Biharkeresztesi Szivárvány Óvoda és Bölcsőde és Tagintézményeinek Egységesített Pedagógiai Programja OM: 030834 Az óvodapedagógus feladatai: - A felhasznált zenei anyagok életkornak és az adott csoport képességszintjének megfelelő válogatása (énekes népi játékok, kortárs művészeti alkotások). - Zenei képességek fejlesztéséhez megfelelő eszközök biztosítása (hallásfejlesztés, ritmusfejlesztés, mozgásfejlesztés, zenei alkotóképesség fejlesztése). - Táncos mozdulatok, néptánc elemeinek felhasználásával a gyermekek mozgáskultúrájának fejlesztése. A hét minden napján, játékidőn belül a mesét követheti az ének, ami egy másfajta játéklehetőség a gyermek számára, aki akar részt, vesz rajta, aki nem akar, az tovább játszik. Mivel a részvétel önkéntes és a résztvevők változnak, ezért fontos, hogy a hét bármely napján legyen lehetőségük a gyerekeknek az énekes játékra. A zenei anyag témájában kapcsolódjon az adott epochához, az ének-zenében egy héten át ugyanaz a zenei anyag, a zenei feladatot is egy hétre kell tervezni, lebontani. Naponta annyi időt lehet szánni az éneklésre, és annyi feladatot kell gyakorolni, amennyit a gyerek érdeklődése lehetővé tesz. A felnőtt minta spontán utánzásával az éneklés, zenélés részévé válik a gyermek mindennapos tevékenységének. A fontos az, hogy az adott hétre tervezett feladatok a hét folyamán megvalósuljanak. A zenei anyag zömét a népi mondókák és dalos játékok adják. Az ének-zenében a kötetlen tanulás során kerülhet sor az új dal megtanulására, dalos játékok ismétlésére, a zenei képesség fejlesztésére, a zenei hallgatásra. A zenehallgatási anyag megválasztásánál az óvodapedagógusnak figyelembe kell venni a nemzetiségek gazdag zenei kultúráját is. A dalok, mondókák e feladatok megvalósulásának az eszközei. A csoport életkori összetétele és a gyermekek egyéni fejlettsége határozza meg a képességfejlesztés fokozataiból történő személyre szóló választást. A képességfejlesztés fokozatait általában addig gyakoroljuk, játszunk, amíg a gyermek tökéletesen nem tudja azt, ami tőle elvárható. Csak utána lépünk tovább a következő szintre és időként térünk vissza, időt hagyva az érési folyamatra. Osztott és osztatlan csoportban is a legfontosabb az egyénre szabott fejlesztés. Osztatlan csoportban a kisebb látja, hallja a nagyobbak zenei teljesítményét és az felgyorsítja a zenei érés folyamatát. Alkalom van az önmegvalósításra, önállóságra, utánzásra, megvan a kreativitás lehetősége és működhet a képzelet a fantázia. A csoportszobának legyen körjátékra, táncra fenntartott része, amely megfelelő nagyságú. Fontosnak tartjuk annak az érzésnek az erősítését, hogy a mondókával, énekekkel, zenével, tánccal, népzenével is lehet játszani. Az ölbeli játékok, a népi gyermekdalok, az éneklés, az énekes játékok, a zenélés örömet nyújtanak a gyermeknek. A hét bármely napján, a játékidő keretein belül játszunk a dalokkal, körjátékokkal, a zenével, a néptánccal. Nagyon fontos, hogy a részvétel önkéntes, tehát mindenképp örömmel történik. Lehetősége van arra a gyerekeknek, hogyha éppen nincs kedve énekelni, akkor ne jöjjön oda, de ha közben kedvet kap, akkor odajöhet és énekelhet, táncolhat. Egy szerepcserés játékkal mindaddig énekelik, játsszák a dalt, amíg mindenk ire sor került. A zenei hallás fejlődése egészében a személyiség fejlődésének menetétől függ. A készségfejlesztés fokozatait, szintjeit mindaddig gyakoroljuk, amíg az egyes gyerekek biztonságosan elvégzik azt. A gyakorlás ugyanannak a folyamatnak a megismétlését jelenti, a 78. | O l d a l

Biharkeresztesi Szivárvány Óvoda és Bölcsőde és Tagintézményeinek Egységesített Pedagógiai Programja OM: 030834 folyamat tökélesítése céljából. A gyermek hajlamai így kapnak lehetőséget a fejlődésre, hiszen azok a hajlamok, amelyeknek lehetőségük nyílik a kifejlődésre, képességgé alakulnak át. A dalanyagok, játékok kiválasztásakor egyaránt szem előtt kell tartani a lassabban és gyorsabban fejlődő gyermekek igényeit is. A zene az önkifejezés eszközévé válik azáltal, hogy ki tudja fejezni saját érzéseit, jókedvét, szomorúságát, örömét, a dal, a zene a hangok által. Fontos feladatunk főleg nagycsoportban az ünnepélyek zenei előkészítése. Mindezért kapcsoljuk dalainkat és mozgásukat az adott évszak jellemző jegyeihez, ezen belül az évszakokhoz, az évszakokhoz, kapcsolódó napszakokhoz, hagyományokhoz. Az ide kapcsolódó játékok, táncok, mesék, versek eljátszása empátiát, kreativitást kívánnak a gyerektől, a megszokott eltérő cselekvési módot. Ebben az előkészítő szakaszban az érzelmekre mindig kell hatni a zenei nevelésnek. Én a gyerekére ő az enyémre, egyik gyerek a másikéra, vagyis együtt tudunk örülni, bánkódni, vidámnak és szomorúnak lenni. Mindez, megteremti az együttlét társas örömét. Ének-zenei nevelésünk szerves részévé vált a néptánc és a népszokások. Úgy gondoljuk, erre azért van szükség, mert a gyerekeket meg kell ismertetni népi kultúránkkal, ebben a korban kell az emocionális kötődést, érdeklődést kialakítani. Hisszük, hogy nincs biztonságos jelen múlt nélkül. A néphagyomány ápolása azért is indokolt, mert a gyermek a mondókákat és a gyermekdalokat ugyanolyan észrevétlenül sajátítja el, mint anyanyelvét. Másrészt, mert a néphagyomány a zenét a szöveg és dallam tökéletes egységében tárja a beszélni tanuló gyermek elé. Amikor a gyermek énekel vagy dallamokat talál ki, játékos zenei alkotása magyar nyelvi és zenei sajátosságokat tükröz. Az óvodáskorú gyermek zenei élményei kiteljesítik személyiségét, alakuló, formálódó, érzelmi, akarati, gondolkodásbeli, kommunikatív tulajdonságait. Fejleszti belső hallását, képteremtését, mozgáskoordinációját, térben való tájékozódását, önmegvalósító képességét. A tánc a mozgásfejlesztés egyik eszköze. Hatására a mozgás többszöri ismétlésére fokozódik az összerendeződés, a mozgás céltudatosabb, pontosabb lesz. A tánc hatására ügyesebb, hajlékonyabbak, rugalmasabbak lesznek, javul a testtartás, egész mozgásuk esztétikusabbá válik. Jelentős az együtt táncolás közösségerősítő hatása. Ennek egyik kiváló eszköze lehet az „ Így tedd rá” módszer. Ismerkedjenek meg a gyerekek a dalokhoz tartozó játékok változatos formáival: új térformákkal, sor és ügyességi játékokkal, esztétikus mozgást igénylő párjátékokkal, egyszerű a dalhoz kapcsolódó tánclépéssekkel. /pl.: dobbantás, koppantás, átbújás, párválasztás, páros forgás, kifordítás, köralakítás, kapusjátékok, a lépések változatos irányával, forgás egyedül, forgás párral/ Az egyenletes lüktetés érzékeltetése, gyakorlása, kifejezése különböző formában, minden hétre tervezendő feladat, mert ez a zenei fejlesztés alapja. A dalokhoz kapcsolódó mozdulatok elsajátítása utánzással történik ezért az óvónői minta, segíti a gyermek mozgásának fejlődését, tökéletesedését. Nagyon fontos és motiváló az esztétikus öltözet, a játékokhoz szükséges játékeszközök, kellékek, amelyek állandóan jelen vannak, és folyamatosan bővülnek az új dalos játékok és népi játékok eszközeivel.

79. | O l d a l

Biharkeresztesi Szivárvány Óvoda és Bölcsőde és Tagintézményeinek Egységesített Pedagógiai Programja OM: 030834 A csoportszobában legyen állandó, megszokott helye az ének-zenének, amely megfelelő nagyságú teret jelent a dalos játékok számára. Lehetőséget kell teremteni a spontán zenélésre, éneklésre, táncra, mozgásra, az improvizációs képesség fejlődésére. Az ének-zenei nevelés során használt szervezési formák: -

kiscsoportos szituatív tevékenység kezdeményezés páros tevékenységek.

A zenei nevelés anyagainak válogatása során bátran meríthetünk: -

népi mondókák, népdalok, dalos játékokból Forrai Katalin, Törzsök Béla gyűjteményeiből kortárs szerzők műveiből.

A zenehallgatás anyagainak válogatása során előnyben részesítjük a: - kortárs és klasszikus zeneszerzők műveit, - a magyar és más népek, nemztetiségek népzenei anyagát. A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére: -

Ismerjenek több népi dalos játékot, mondókát és gyermekdalokat. Biztonsággal és szívesen használják a ritmushangszereket. Ismerkedjenek meg egyszerű tánclépésekkel, népdalokkal. Néhány perces hangszeres muzsikát és gépi zenét is figyelmesen tudjanak hallgatni. A feladatokat a játékban vállalt szerepeket önállóan oldják meg. Különböztessék meg a zenei fogalompárokat. Érezzék az egyenletes lüktetést és a dalok ritmusát. Vállalkozzanak önálló éneklésre, élvezettel játszanak énekes játékokat, gátlások nélkül tudnak egyedül énekelni Találjanak ki rövid hang terjedelmű dallamokat. Tudnak ritmust, mozgást, dallamot visszaadni.

4.8. Rajzolás, mintázás, kézi munka Az ábrázolás az óvodai nevelés szerves része. Célja a gyermeki élmények és tapasztalatok rendszerére épülő és az egyéni érettségi szinthez igazodó személyiségfejlesztés. A személyiségfejlesztés komplex módon (testi, értelmi, szociális területen) fejti ki hatását. A vizuális tevékenységek fejlesztik az érzékelést, a látásélesség fejlődését. A forma, méret, és tárgyak elhelyezkedésének felfogása fejleszti a tér észlelést, a térben való tájékozódást – irányokat. Emlékképek felidézésével, a megfigyelt és elképzelt jelenségek „újra alkotásával” fejleszti az emlékezetet és a képzeletet. Az óvodapedagógus tudatos munkája nyomán fejlődik a gyermek szándékos és önkéntelen figyelme, szín – forma ismerete. Az alkotó – alakító cselekvés 80. | O l d a l

Biharkeresztesi Szivárvány Óvoda és Bölcsőde és Tagintézményeinek Egységesített Pedagógiai Programja OM: 030834 útján hatékonyan kell fejleszteni a gyermekek gondolkodását, problémamegoldó képességét, erősíteni a magasabb rendű érzelmek (esztétikai, intellektuális) megjelenését, fejlődését. A feladattudat, feladattartás fejlődését segíti a vizuális és munkatevékenységek összehangolása, a szokások korai alakítása. Az ábrázolás, mintázás, kézművesség tevékenységei által tökéletesednek a finommozgások, finomodik a szenzoros koordináció. Vizuális tevékenységekben a közös élmény hatásfokozó. Segíti a gyermekeknek önmagukról alkotott képének kialakulását (testséma, énkép) valamint a szociális érzelmek kiteljesedését. A kreativitás magas szintjének eléréséhez óvodás korban kell elindítani minden gyermeket. A fejlesztés tartalma (rajzolás, festés, mintázás, építés) legyen a gyermekek fejlettségének mindig megfelelő. Az ábrázolás, a kisgyermek legfontosabb kifejező eszköze a világ felé. A látás-befogadás, a látás-kifejezés, ábrázolás során fejlődnek értelmi képességeik, vizuális érzékelésük, fantáziájuk, alkotó képességük és esztétikai érzékenységük. Az ábrázolás az önmegvalósítás, önkifejezés eszköze: a gyermek ízlésének, alkotó befogadó képességének, fantáziájának, kreativitásának esztétikai nevelését szolgálja. A gyermeki alkotás a belső képek gazdagítására épül. A különböző anyagokkal, technikákkal való ismerkedések bővüljenek vizuális játékok megismerésével is. Ezek a játékok kitűnően fejlesztik a gyermeki képességeket (belelátás, összeállító – rekonstruáló, megfigyelést fejlesztő képességek). A komplex foglalkozásokon uralkodjon műhelyhangulat. Az óvodapedagógus biztosítsa élmények, intenzív tapasztalatok szerzését. A különböző jó minőségű anyagok és eszközök megszokott, nyitott polcokon álljanak a gyerekek rendelkezésére egész nap. Az ábrázolást nevelést elsősorban a gyermek aktivitásából fakadó játékos tevékenységek útján kívánjuk megvalósítani a gyermeki élmények és tapasztalatok rendszerére építve. A gyermek minden alkotása személyes jellegű, sok információt hordoz a gyermek belső világáról: kivetíti érzelmeit, vágyait, félelmét, örömét, utalhat élmény- és fantázia világára. Úgy ábrázolja a gyermek a világot, ahogyan ő látja, és nem úgy, ahogy mi mondjuk neki. A saját tapasztalatra, élményre támaszkodva dolgoznak a gyerekek, bár ebben a korban az utánzásos tanulás is jelentős. Nagyon sok a belső indíttatású, belső élményre irányuló munka. Maga a tevékenység, s ennek öröme a fontos, valamint az igény kialakítása az alkotásra, a kreatív önkifejezésre, a környezet esztétikai alakítására és az esztétikai élmények befogadására. Szorosan ehhez kapcsolódnak azok a tapasztalatok, élmények, amelyek a gyermeket foglalkoztatják. Meghatározó lehet egy ünnep, óvodai ünnepély közelsége is – egyrészt a készülődés vizuális vonatkozásai miatt, másrészt az ünneplés élménytartalma jelent komoly alapot az alkotó-alakító tevékenységhez. A tevékenységet változó létszámú, 6-8 gyerek választhatja, a létszám a technikától is függ. Így valósítható meg, hogy a résztvevő gyerekek személyre szóló segítséget kapjanak, és követni tudjuk szín- és formaviláguk, technikai ismeretük, eszközhasználatuk fejlődését. Osztott és osztatlan csoportnál egyaránt fontos, hogy ne a csoport életkorát, hanem a gyerekek fejlődési ütemét vegyük figyelembe. Megítéléséhez szükséges az adott gyermekek alapos ismerete, milyen ismeretek birtokában vannak, eszköz és anyaghasználatuk módja, milyen élménykincset őriznek. 81. | O l d a l

Biharkeresztesi Szivárvány Óvoda és Bölcsőde és Tagintézményeinek Egységesített Pedagógiai Programja OM: 030834 Óvodánk földrajzi környezete, az óvodát körülvevő természeti táj sok vizuális tapasztalatszerzési lehetőséget ad, de az itt élő emberek életkörülményei, munkája is élményforrás lehet. Egy-egy régi kismesterségnek a technikáját és a készterméket a munka kezdeti szakaszától folyamatosan figyelhetik meg a gyerekek /vessző-kosárkészítés, agyagozás, szalma felhasználása, kukoricacsuhé megmunkálása, fakanál készítése stb. / Így kedvet kapva a gyerekeink is hozzá foghatnak ezeknek a kismesterségek alapjainak elsajátításához, a kész alkotások pedig óvodásaink munkáját dicsérik. Tapasztalataink alapján a gyerekek szívesen használják a növényi eredetű nyersanyagokat. A gyerekek élményeinek nagy részét meghatározzák az évszakokhoz kötődő természeti jelenségek /pl: tavasz: ébredő természet látványa, virágfüzérek készítése, kirándulások, tél: a hó alakítása, játék a hóban és a jégen stb. / Az ábrázoló tevékenységben való aktív részvétel, a nevelők mindennapos feladata. Együttműködnek a gyermekekkel. Munkájukkal ösztönözik a technikához illeszkedő témaválasztást. A gyermeki ötletekre történő reagálás során figyelmesek, nyitottak, kreatívak, érzékenyek és türelmesek. Célja -

-

Maga a tevékenység – s ennek öröme – a fontos, valamint az igény kialakítása az alkotásra, az önkifejezésre, a környezet esztétikai alakítására, és az esztétikai élmények befogadására. Legyenek képesek a gyerekek élmény-és fantáziaviláguk képi, szabad önkifejezésére. Ismerjék az alapvető technikákat és az eszközök használatát. Egyéni fejlettséghez igazodva segíti a képi-plasztikai kifejezőképesség, térbelitájékozódó képesség alakulását, a gyermeki élmény és fantáziavilág gazdagodását és annak képi kifejezését.

Feladata -

-

-

Esztétikai élmény nyújtás: kiállítások, alkotó művészek látogatása, meghívása, tájházak, múzeumok felkeresése. Az óvodapedagógus feladata megismertetni a gyermekeket az eszközök használatával, a különböző anyagokkal, a rajzolás, mintázás és a kézimunka különböző technikai alapelemeivel és eljárásaival. Különböző ábrázolási technikák: agyagozás, lisztgyurmázás, gyurmázás, festészeti eljárások, nyomhagyás, tépés, ragasztás, vágás, hajtogatás, karcolás, szövés-fonás, varrás, kollázs-montázs, batikolás, nemezelés, quilling, homokjáték, decoupage, termésekből, természetes anyagokból készült alkotások, bábkészítés. A csoportszoba kialakításánál vegye figyelembe a gyermeki igényeket. Biztosítsa az esztétikai környezetet. Vizuális eszközöket, anyagokat helyezze elérhető közelségbe, gondoskodjon róla, hogy bármikor használhatók legyenek. Műhelyhangulat kialakítása.

82. | O l d a l

Biharkeresztesi Szivárvány Óvoda és Bölcsőde és Tagintézményeinek Egységesített Pedagógiai Programja OM: 030834 A fejlődés várható eredményei óvodáskor végére: -

Fedezzék fel, hogy a világon minden ábrázolható, megjeleníthető. Örömmel, önállóan is ábrázoljanak. Ismerjék a színeket, tevékenységeikben változatosan használják. A tevékenységeknél használt eszközök, anyagok tulajdonságait, használatuk módját ismerjék meg. Biztonsággal használják az ollót, eszközöket, egyszerű formákat önállóan vágjanak ki. Tudjanak hajtogatni, ragasztani, papírelemek és más anyagok felhasználásával, képet, egyszerű játékot tervezni, készíteni. Legyen igényük az alkotásra és az esztétikai élmények befogadására.

4.9. Mozgás A testi fejlesztés meghatározó eleme az óvodai nevelésnek. A rendszeres testmozgás, a pszichomotoros készségek és képességek kialakításának és fejlesztésének eszközei. A mozgásos játékok, tevékenységek, feladatok rendszeres alkalmazása kedvezően hatnak a kondicionális képességek közül különösen az erő és az állóképesség fejlődésére, amelyek befolyásolják a gyermeki szervezet teherbíró képességét, egészséges fejlődését. Fontos szerepük van a helyes testtartáshoz szükséges izomegyensúly kialakulásában, felerősítik, kiegészítik a gondozás, és egészséges életmódra nevelés hatásait.

Az óvodának biztosítania kell a mozgáshoz szükséges feltételeket , és hogy a gyerekek naponta a szabadlevegőn mozogjanak. Rendelkezésünkre áll a nagy alapterületű udvar, fedett terasz, és jövőbeni terveink között szerepel egy tornaterem kialakítása is. Legfontosabb, hogy a gyerekek szívesen tornázzanak, fejlődjön önmagukhoz mérten mozgásképességük. Gyakoroljanak olyan akarati tulajdonságokat, mint a: - fegyelmezettség - önfegyelem - kitartás - engedelmesség - szabálytartás A gyermekek mozgásigényének a kielégítését és fejlesztését a különböző játékos, mozgásos tevékenységek szolgálják, melyeket részben a gyermekek, szabadon választanak, részben az óvónő kezdeményez, szervez. A gyermek a szabadon annyit mozog, amennyire egyénileg szüksége van, hiszen udvarunk adottsága azt lehetővé teszi. A változatos mozgásformákat mind egyénileg, mind közösen gyakorolhatják, de új mozgásformákat is tanulhatnak, és ezeket változtathatják. Ezáltal a 83. | O l d a l

Biharkeresztesi Szivárvány Óvoda és Bölcsőde és Tagintézményeinek Egységesített Pedagógiai Programja OM: 030834 gyerekekben a közösségi élet alakulásához is fontos személyiség jegyek alakulnak, és erősödnek meg, mint: - bátorság, - fegyelmezettség, - kitartás, - egymás segítése, - társra figyelés - együttműködés, - aktív részvétel az ügyességet igénylő játékban. A torna, a mozgásos játékok fejlesztik a gyermekek természetes mozgását: - járás, futás - ugrás - támasz - függés - egyensúlyozás - dobás. Fejlesztik testi képességeit: - erő - ügyesség - gyorsaság - állóképesség - társra figyelés. Az óvodapedagógusok már kiscsoportban, óvodába lépéskor minél több mozgásos játékot szerveznek, lehetőleg a szabadlevegőn. Így a gyerekek hamar hozzászoknak az együttes, szervezett mozgáshoz, amely alapja lesz későbbi verseny, ill. szabályjátékoknak. Szem előtt tartjuk, hogy a mozgás legértékesebb anyagai a játékok, mert nemcsak a mozgások kombinációira adnak alkalmat, hanem új, meg új tapasztalatok szerzésére is. A foglalkozás csak megfelelő öltözékben lehet sikeres, ehhez a szülőknek biztosítaniuk szükséges a megfelelő cipőt, pamut pólót, tornanadrágot. A tornaterem / jelenleg egyelőre a csoportszoba/ megfelelő hőmérsékletű, és pormentes a foglalkozások ideje alatt. A szabadban szervezett foglalkozásoknál fokozottan ügyelünk a megfelelő öltözékre. Az éves mozgásanyag megtervezésénél fontos szempont, hogy lehetőleg minél több mozgásforma megismerésére legyen lehetősége a gyerekeknek, s minden gyerek fejlettségéhez mérten léphessen tovább a magasabb szintű mozgás elvégzéséhez. Igyekszünk a kézi szerek minél több formájával megismertetni a gyerekeket, mert ezek alkalmazásával előre segítjük az ujjak és a kéz mozgékonyságának fokozását. Az év folyamán a gyerekcsoport fejlettségét, életkorát figyelembe véve minél több mozgási lehetőséget teremtünk a gyerekek számára óvodán kívül is. Legyen lehetőségük: szánkózni, csúszkálni, kirándulni, sétálni.

84. | O l d a l

Biharkeresztesi Szivárvány Óvoda és Bölcsőde és Tagintézményeinek Egységesített Pedagógiai Programja OM: 030834 Az epochális tanulási rendszerhez igazodva ciklusos bontásban kell tervezni. Minden ciklusban meg kell jelölni, hogy melyik képességet vagy, képességeket akarjuk fejleszteni. Ezután a fejlesztendő területekhez hozzárendeljük azt a mozgásanyagot, amellyel a fejlődést kívánjuk elősegíteni. Az óvodapedagógus feladatai: -

Mindennapi mozgást, időjárástól függően a szabadban kezdeményezze. Biztosítsa a gyerekek szabad mozgásgyakorlásának feltételeit. Változatos eszközök és a gyerekek önálló, szabad mozgásának biztosításával tegye lehetővé – az egyéni szükségletek és képességek figyelembe vételével -, hogy a mozgás örömet jelentsen minden gyermek számára.

A mozgásos tevékenységek célja:    fontos

a gyermeki mozgásfejlődés elősegítése, mozgáskészség kialakítása, mozgásműveltség megalapozása; szerepük van az egészség megőrzésében, egészséges életmód erősítésében.

Az eszközök és tevékenységek kiválasztásánál szem előtt tartjuk a gyermekek életkorát, fejlettségi szintjét és a csoport összetételét. 4 éveseknél a természetes nagymozgások fejlődését kívánjuk segíteni. A csúszáshoz, bújáshoz, mászáshoz szükséges eszközöket biztosítjuk a csoportszobában, illetve lehetőséget adunk az asztalok alatti bújócskázáshoz. 5 éves korban nagyobb hangsúlyt kap a szem-kéz, szem-láb koordináció és az egyensúlyérzék fejlesztése. A koordináció fejlesztését szolgálják a célba dobó játékok, kugli, ugróiskola, ugrókötelezés, barkácsoló tevékenység is. Az egyensúly fejlesztésére a szabad játékban a különböző hinták, libikókák, a füles labda, a lépegető alkalmasak. 6-7 éves korban a finommotorika fejlesztésére kell a legnagyobb hangsúlyt fektetni. A játékban nagyon sok lehetőség nyílik ennek spontán fejlesztésére, például az ábrázolási technikák gyakorlása során, tépés, vágás, varrás, gyöngyfűzés vagy legózás, konstruálás stb. Meggyőződésünk, hogy a kellemes légkörben, jól szervezett mozgásos tevékenységekben a gyermek örömmel vesz részt. Alkalmazható módszerek: - Mozgáskotta - Kulcsár Mihályné Mozgásterápia módszere

85. | O l d a l

Biharkeresztesi Szivárvány Óvoda és Bölcsőde és Tagintézményeinek Egységesített Pedagógiai Programja OM: 030834 A mozgás fejlesztésének területei: 1. Szabad játék kereteiben végzett mozgásos játékok A spontán, a szabad játék kereteiben végzett mozgásos tevékenységeket kiegészítik az irányított mozgásos tevékenységek. A komplex testmozgások beépülnek az óvodai élet egyéb tevékenységeibe is, miközben együtt hatnak a gyermek személyiségének – a pozitív énkép, önkontroll, érzelemszabályozás, szabálykövető társas viselkedés, együttműködés, kommunikáció, problémamegoldó gondolkodás – fejlődésére. 2. Kötelező mozgásos tevékenység - testnevelés foglalkozás Heti egy alkalommal szervezzük a csoportszobákban, jó idő esetén, az udvaron. Minden nap lehetőséget biztosítunk arra, hogy az épület és az udvar adottságának figyelembevételével, óvónői irányítás mellet aktívan kielégítsék mozgásigényüket a gyermekek. A testnevelés foglalkozások során teremtünk alkalmat speciális gyakorlatok beiktatásával a testi deformitások megelőzésére is /lábboltozat erősítés, gerinctorna /. A játékot, a játékosságot alapvető eszközként értelmezzük és alkalmazzuk a testnevelésben. 3. Mindennapos mozgásos tevékenység A napirend fontos része, mely a gyerekek fejlettségétől függően 5-10 percig tart. Megalapozzuk azt az igényt, hogy rendszeresen mozogni jó és szükséges. Középpontban a mozgásos játékok állnak, melyek aktív pihenést jelentenek a gyermekeknek. Kiegészülnek a járás, futó és gimnasztikai gyakorlatokkal. A testi fejlesztés lényeges eleme az óvodai nevelésnek. A napi rendszerességű, minél hosszabb idejű szabad levegőn tartózkodás biztosítja,- az egyéni szükségleteket és képességeket figyelembe véve, - minden 3-7 éves gyermek egészséges testi fejlődését. Felerősítik és kiegészítik a gondozás és egészséges életmódra nevelés hatását. A hosszabb séták, kirándulások, erdei gyalogtúrák nemcsak a környezeti nevelést, hanem a testi nevelést is jól szolgálják. Elvárások a mindennapos testnevelés szervezése, tervezése során - Differenciálás. - Spontán, vagy szervezetten, de irányítottan. - Kitüntetett szerepe van a játéknak. - Mindennap, lehetőleg szabadlevegőn. A fejlődés várható eredményei az óvodáskor végére    

Gyermeki szervezetük arányosan és sokoldalúan fejlődjön. Motoros és testi képességeik fejlődjenek. Erősödjön vázizomzatuk. Alakuljon ki a helyes testtartásuk. 86. | O l d a l

Biharkeresztesi Szivárvány Óvoda és Bölcsőde és Tagintézményeinek Egységesített Pedagógiai Programja OM: 030834  Fizikai állóképességük, ügyességük fejlődjön.  Alakuljon megfelelően nagy- és finommozgásuk.  A mozgásfejlődés útját figyelembe véve sajátítsa el a természetes mozgások elemeit / kúszás, mászás, ülés, állás, járás, futás /  Ismerje az egyszerű vezényszavakat, tudjon a hallottak szerint cselekedni.  Tartsa be és kövesse az utasítást, az elemi szabályokat.  Mozgás közben tudjon irányt váltani, jobbra, ballra, hátra fordulatot tenni, az irányok megnevezésével.  Legyen képes sor és köralakításra.  Egyensúlyozzon egy lábon, valamit különböző szereken, emelt magasságban /lO-3O cm / két lábon  Tudjon egy és páros lábon szökdelni  Ugorjon át kisebb akadályokat  Tudjon labdát dobni, megfogni, gurítani, vele célozni  A mozgásban legyen kitartó

4.10. A nevelési munka adatkezelés

keretei,

az óvodapedagógus feladatai, pedagógia

Cél: Tudatos, tervszerű a gyermekek fejlettségének megfelelő nevelési terv készítése .

Formailag: A nevelőtestület által kidolgozott és elfogadott táblázatokat töltjük ki. Tartalmilag, rögzítjük a csoportnaplóban: - Az éves nevelési tervet, féléves bontásban - A gyermekek nevét és óvodai jelét - Szülői nyilatkozatokat - A fiúk és a lányok számának összesített adatait Külön feltüntetve a a 3 év alatti, 3-4 éves, 4-5 éves, 5-6 éves, 6-7 éves gyerekek számát, továbbá a sajátos nevelési igényű gyerekek és a bölcsődéből érkező gyerekek számát. - Az adott nevelési évben tankötelessé váló gyerekek nevét - A napirendet, napirend szerinti tevékenysége időtartamát és a tevékenységeket. - A hetente ismétlődő közös tevékenységeket tartalmazó hetirendet napi bontásban - nevelési éven belüli időszakonként a nevelési,- szervezési feladatokat. A tervezett programokat és azok időpontjait. - A gyermekek fejlődését elősegítő tartalmakat a következő bontásban:  vers és mese  ének – zene, énekes játék  rajzolás, mintázás, kézimunka  mozgás 87. | O l d a l

Biharkeresztesi Szivárvány Óvoda és Bölcsőde és Tagintézményeinek Egységesített Pedagógiai Programja OM: 030834  külsővilág megismerése  heti munkát  Értékeléseket, reflexiókat  Hivatalos látogatásokról készült feljegyzéseket Az egyéni fejlődés, fejlesztés dokumentumait a tartalmazza

gyermek egyéni FEJLŐDÉSI NAPLÓJA

Szokásokat alapozni csak gyakoroltatással tudunk, gyakoroltatni pedig csak következetes szabálybetartatással lehet. Meg kell tervezni, hogy mely életkorban milyen „értelmes” alapszokásokat gyakoroltatunk. - a napirend és heti rendhez kapcsolódóan - az eszközök helye használata területén - az együttélés szabályait a csoportban - az érintkezési szokásokat gyermek-gyermek, gyermek-felnőtt kapcsolataiban A nevelési terv készítésének időkerete fél év. A tanulási folyamat tervezése, feladatai: A tanulási folyamat tervezése ciklusos és heti. Ciklusos, hogy az óvónő folyamatként lássa, kezelje a tapasztalatszerzés, megismerés útját. Ne csak egy hétre, hanem ciklusokra készüljön. Ismerni kell a gyermekek egyéni fejlettségét, az elsajátítandó műveltségtartalmat, el kell készíteni fejlettségi fokozatokban a játékokat. Az ilyen felkészültség garantálja a gyermekek egyéni képességeinek fejlődéséhez szükséges feltételek meglétét. Ciklusonként, azaz előre kell megtervezni az óvodapedagógusnak a környezet v. matematika keretanyagát, a mesét vagy verset, az ének, dal vagy mondóka anyagát és a mozgást. A heti tervezés azért fontos, hogy a tevékenységek tartalma, a műveltség anyaga és az elsajátítás módszerei a gyermekek fejlődési üteméhez, igényeihez, spontán helyzetekhez igazodhasson, a feladatok egymásra épüljenek, ne a terv megmásíthatatlansága, hanem az élethelyzet, a gyermek az aktuális feladat irányítsa a folyamatot.

V.

Nevelés keretei és a csoportszervezés

A gyermek egészséges, a tevékenységekben megnyilvánuló fejlődéséhez, fejlesztéséhez a napirend és a hetirend biztosítja a feltételeket, melyek a megfelelő időtartamú, párhuzamosan is végezhető, differenciált tevékenységek, valamint a gyermek együttműködő képességét, feladattudatát fejlesztő, növekvő időtartamú (5–35 perces) csoportos foglalkozások tervezésével, szervezésével valósulnak meg. A napirend igazodik a különböző tevékenységekhez és a gyermek egyéni szükségleteihez, valamint tekintettel van a helyi szokásokra, igényekre. A rendszeresség és az ismétlődések érzelmi biztonságot teremtenek a gyermeknek. 88. | O l d a l

Biharkeresztesi Szivárvány Óvoda és Bölcsőde és Tagintézményeinek Egységesített Pedagógiai Programja OM: 030834 A jó napirendet folyamatosság és rugalmasság jellemzi. Fontos a tevékenységek közötti harmonikus arányok kialakítása, szem előtt tartva a játék kitüntetett szerepét. A napi- és hetirendet a gyermekcsoport óvodapedagógusai alakítják ki.

1.A folyamatos napirend A gyermekek óvodai életét céltudatosan igyekszünk megtervezni és megszervezni tevékenységek ismétlődése megfelelő érzelmi biztonságot nyújtson. Ezt szolgálja életrendjét, időbeosztását tartalmazó napirend A napirendünk hozzájárul a gyerekek egészséges fejlődéséhez biológiai és feltételek megteremtéséhez. Óvodai életünk keretét a napirend adja. A jól szervezett de rugalmas keret kiegyensúlyozott életritmusának, biztonságérzetének a záloga.

úgy, hogy a a gyerekek pszichológiai a gyerekek

Rendező elv a napirend megtervezéséhez A napirend a gyermeki szükségletekhez igazodva segítse elő egészség-nevelésüket, harmonikus személyiség- fejlesztésüket: - A mozgást és a pihenést célzó tevékenységek optimálisan váltsák egymást. Elégítse ki a mozgásigényt, és adjon lehetőséget regenerálódásra. - A tevékenységek között legfontosabb a játék, amelynek kitüntetett szerepet kell biztosítani. - A napirend értékmérője, hogy mennyi időt biztosít a gyermeknek a szabadban tartózkodásra, nyáron és télen egyaránt. - Fontos, hogy a napirend biztonságot, támpontot és állandóságot adjon a gyermeknek, hogy segítse a szokásrendszer kialakulását. Ugyanakkor rugalmas és folyamatos legyen, kerülje a felesleges kötöttségeket. - A napirendbe természetes módon épüljenek be a gondozási, étkezési feladatok, helyi szokások és igények. - A napirendben az egyes tevékenységek időigénye rugalmasan kezelhető. - Növekedjen a játékidő - Megfelelő keretet adjon az epochális tanulási rendszernek, választható tevékenységet kell szervezni. - A 3-7 éves korosztály életkori sajátosságaihoz igazodjon. - Szűnjön meg a tevékenységek széttagoltsága, a gyerekek tömeges tevékenykedtetése, egy részük rendszeres siettetése. - A gyerekek, a csoportok étkezési szokásai. - Folyamatos étkezés /tízórai / önkiszolgálás feltételeinek biztosítása. - Célnak megfelelően át kell rendezni a csoportszobákat úgy, hogy a többféle tevékenységet végző gyerekek ne zavarják egymást /mesesarok, ábrázolóasztal, étkezőasztal, tanulóasztal stb. / . - Újra kell gondolni - a legapróbb részletre is figyelve - a szabály- és szokásrendszert, a szervezési feladatokat. A folyamatos napirend zökkenőmentes megvalósítása feltételezi az általunk alaposan átgondolt, a gyerekek által elfogadott, megtanított, betartatott szokásrendszert. A gyerekeknek pontosan 89. | O l d a l

Biharkeresztesi Szivárvány Óvoda és Bölcsőde és Tagintézményeinek Egységesített Pedagógiai Programja OM: 030834 tudniuk kell, hogy mit kell tenniük, hogyan kell viselkedniük, ha egy-egy tevékenységbe be akarnak kapcsolódni /étkezés, tanulás / vagy éppen be akarják azt fejezni. Például minden esetben étkezés előtt, után kezet mosni, a használt edényt a tálalóasztalra tenni stb. Az ésszerű szabályok megkönnyítik a higiéniai, együttélési normák elfogadását, biztonságérzetet adnak a gyermek számára, mert pontosan tudják - s így meg tudnak felelni -, milyen helyzetben mit várnak el tőle a felnőttek, a gyerekek egyaránt. Tanévenként a szeptember a szokásrendszer megalapozásának hónapja. A célszerűen kialakított szokásrendszer zavartalanná, szinte „önmagától” működővé teszi a csoport életét. Kerülnünk kell azonban az értelmetlen, túlzottan aprólékos, mindent szabályozó életrendet. A mindig mindent behatároló napirend, megöli az önállóságot, a kezdeményezést, a gyermeki szabadságot. A folyamatos napirend rugalmasságával lehetővé teszi, hogy egyéni tempó szerint a teljesítőképesség, az egyéni igény szerint végezzék a gyerekek a tevékenységet. Nem kell várakozniuk, nem kell sietniük. Pozitívum még, hogy a gyerekek dönthetik el- természetesen egy időegységen belül -, hogy mikor kezdenek el vagy fejeznek be egy tevékenységet. A játszó gyereknek nem kell abbahagynia a játékát, ha behozzák a tízórait. Akkor étkezik, ha „kijátszotta” magát. A napot nagy intervallumokra bontjuk, kevés tevékenység idejét határozzuk meg /kezdet, befejezés /, ez azonban feltétlenül szükséges, mert a folyamatosság nem eredményezhet anarchiát. Magában kell hordoznia az állandóságot és a rugalmasságot, ami a gyerekeknek a kiegyensúlyozottságot, a biztonságot adja. Meghatározzuk: - Az étkezés kezdetét - a biológiai szükségletek kielégítése, a gyermek fejlődő szervezete rendszerességet követel, mert ez rugalmasan alkalmazkodik az igényekhez, és más tevékenységekhez. - A délutáni felkelés legkorábbi idejét. - A gyermekeknek szükségük van a pihenésre, de aki nem igényli az alvást, az egyórás fekvés után felkelhet. Így van, aki alszik, van aki játszik. Ez a szituáció rendkívül sok nevelési lehetőséget teremt. A gyermekek megtanulnak tapintatosan alkalmazkodni egymás szükségleteihez, igényeihez. Erősödik önfegyelmük, hisz nem könnyű olyan halkan játszani, beszélni, hogy ne zavarják az alvókat. A gondozás: - a gyermek öntevékeny közreműködése saját magával, szükségleteivel kapcsolatos munkák elvégzésében, - a mindenre kiterjedő gondoskodó, óvó szeretetünk. Gondozási feladataink alapvető fontosságúak, hiszen a gyerekek testi szükségleteinek kielégítése alapvető feltétele a jó közérzetnek. A simogató, meleg anyai féltő szeretet sugárzó kezünk körbe ölelő segítségét semmi más nem helyettesítheti, mely egyben mércéje is munkánknak. Gondoskodásunk, igényességünk a gyermekek külső megjelenése iránt minta a számunkra, amellyel könnyen azonosulnak.

90. | O l d a l

Biharkeresztesi Szivárvány Óvoda és Bölcsőde és Tagintézményeinek Egységesített Pedagógiai Programja OM: 030834 A folyamatos napirend nem öncél, mindenáron - ha az adott helyzet nem teszi lehetővé - nem szabad erőltetni. A folyamatosság eszköze, hogy a gyerekek óvodai életét úgy szervezzük meg, hogy abban mindig jól, biztonságosan érezzék magukat. A folyamatos napirend osztott, osztatlan csoportban egyaránt alkalmazható. A folyamatos napirenddel megteremtődik az egyéni képességfejlesztés, az egy gyermekre figyelés lehetősége a gondozásban is. HETIREND Hé tfő ábrázolás mese-vers ének-zene epocha

Kedd ábrázolás mese-vers ének-zene epocha

Szerda ábrázolás mese-vers ének-zene epocha

Csütörtök ábrázolás mese-vers ének-zene epocha

*Péntek me s e - ve r s testnevelés munka

*A tornanap csoportonként más –más napokon van. Napirend /ajánlás / 6.3O-tól I I JÁTÉK I I I 12.OO-től ebéd I Étkezés I pihenés I I I I I I 15.3O-ig JÁTÉK

8.3O-tól tízórai mese,ének kötetlen tanulás mindennapi testnevelés játék az udvaron

pihenés előtti mese pihenés 14.OO-től I I I I I I I I 17.OO-ig

folyamatos felkelés, játék 14.3O uzsonna

91. | O l d a l

Biharkeresztesi Szivárvány Óvoda és Bölcsőde és Tagintézményeinek Egységesített Pedagógiai Programja OM: 030834 2. Csoportszervezés A program osztatlan és osztott életkorú csoportokban is eredményesen megvalósítható. Ha az intézmény adottságait, hagyományait vesszük figyelembe mindkét csoportszervezési formában vannak tapasztalataink és a szülők, óvodapedagógusok igényeinek megfelelően törekszünk az egyensúly kialakítására ezen a téren is. A csoportlétszám kialakításánál a törvényben meghatározott csoportnormákból (férőhely, maximum-minimum létszám stb.) kell kiindulni. Osztatlan csoportok esetén a gyermekeket úgy kell összeválogatni, hogy a kortárskapcsolat előnyeit megtapasztalhassa a gyermek. Nem és életkor szerint is legyen partnere a csoportban. A harmonikus személyiségfejlődés szempontjából előny, ha a normál fejlődési ütemű és a sajátos nevelési igényű gyermekek együtt nevelkednek. A nevelőnek értékelnie kell a „másság” megtapasztalásának a szocializációs előnyeit is. Az epochális tanulási rendszer - alapelvei szerint - a kis-, középső- és nagycsoportban is - egyéni képességfejlesztésre épül. A hasonló életkor nem jelent azonos fejlettséget.

VI.

Az óvoda ünnepei, hagyományai, programok

l. Néphagyományok / A jeles napokra a készülődés folyamatos, két-három héttel korábban megkezdjük/ Időpont: Megnevezés: Október

Külső megjelenítés

tartalma:

Gyümölcsökkel díszített

- mustkészítés, kóstolás

Szüret

termek, folyosók, udvar

- szüreti dalok, versek, népi játékok - táncos mulatozás

December Mikulás

December

- egy felnőtt beöltözve jár egyik csop.-ból a másikba - az óvónők, dajkák mesedramatizálással köszöntik a gyerekeket

A ”Mikulás” minden gyermeknek csomagot ad át, néhány kedves szót kiséretében. A gyerekek verssel, énekkel köszöntik, majd együtt játszanak. - közös ünnepi műsor a társ. 92. | O l d a l

Biharkeresztesi Szivárvány Óvoda és Bölcsőde és Tagintézményeinek Egységesített Pedagógiai Programja OM: 030834 Karácsony, Advent

- előző napokban a fenyőfát fel-

/nyitott ünnep /

díszítik a szülők és az óvónők

Február Farsang

intézményekkel, az óvoda

dolgozói karácsonyi énekeket mutatnak be a közös ünnepen ezt követően mindenki a - a termek, a folyosók hajtatott saját csoportjában kibontja virágos ágakkal , búzával, fenyő- a titokban odarakott ajándéágakkal díszítettek. kokat, amellyel játszani lehet -mindenki kedvenc ruhájába jön - a gyerekek saját maguk által az óvodába készített ajándékokkal lepik - az étkezésnél gyertyafényes ünnepi meg szüleiket terítés van. - munkadélutánon készített apró ajándékot minden gyermek hazaviheti - a termet a szülők és a gyerekek feldíszítik. - minden gyermek jelmezben van, aki nem hozott, az óvoda kelléktárából kap, - az óvónők is jelmezt öltenek

- tombola igény szerint - minden gyermek a saját csoportjában felvonul - a szülők által készített süteményeket kínáljuk

egyéntől függően a dajkák is. -közös táncos mulatozás van, - versenyjátékok A csoportok szülői igény szerint tartanak nyílt ill. zárt farsangot. Március Virágvasárnap

- A tél elkergetése, „Kiszézés” - a „kisze-báb” égetése A gyerekek előtte való napokban az udvaron, mondókázás Folyamatosan felöltöztetik a bábut. éneklés közösen. __________________________________________________________________________ Április Húsvét

- festett tojásokkal díszített virágos ágak elhelyezése a vázákban - a lányok által festett tojásokat kosarakban szépen elrendezzük

- kuckóban ülnek a lányok, a fiúk felsorakoznak, locsolóverseket mondanak - a lányok a locsolást engedélyezik azután a süteményükkel megkínál ják a fiúkat

- a csoportban süteményeket sütünk 93. | O l d a l

Biharkeresztesi Szivárvány Óvoda és Bölcsőde és Tagintézményeinek Egységesített Pedagógiai Programja OM: 030834 - a felnőttek az udvaron a bokrok alatt fű között minden gyermek részére ajándékot rejtenek - mindenki a legkedvesebb ruhájában jön az óvodába

-az udvaron mindenki megkeresi az ajándékát

2. Saját hagyományok Egyszeri Időpont Megnevezés Augusztus 2O – szeptember l.

Tartalma Családlátogatás az új tanévben felvett gyermekeknél Felelős: csoport vez. óvodapedagógusok Csoportszobák berendezése, díszítése

Szeptember 25-ig

Szülői értekezlet a csoportban Felelős: csop. vez. óvónő

Október első hete

Szüreti nap Felelős: óvodapedagógusok

Október 15-2O.

Idősek- hete alkalmából a város nyugdíjas lakóit köszöntik a nagycsoportos óvodások Felelős: nagycsoportos óvodapedagógusok

Október 23.

Nemzeti ünnep, emlékmű zászlóval való díszítése.

November 30

Márton napi lámpás felvonulás

December első hete

Jótékonysági- bál az „Óvodás gyermekekért nevelési alapítvány” javára Felelős: óvodavezető és helyettese Gondviselés Házának lakóinak meglátogatása A Mikulás jegyében 94. | O l d a l


December 6.

Mikulás ünnepség, Nevelők mese dramatizáslása, bábozása Felelős: óvodapedagógusok

December l-24-ig

Ünnepvárás, adventi időszak Felelős: csop. vez. óvodapedagógusok Karácsonyi ünnepség a csoportokban

December 3. hete

Városi Karácsonyi. ünnepbe való bekapcsolódás, közös ünnep az idősekkel, Baba –Mama karácsony –együttműködés a védőnőkkel Felelős: csop. vez. óvodapedagógusok

Február

Farsang a gyermekek részvételével Felelős: óvodapedagógusok

Március 8.

A nők köszöntése

Március 15.

Nemzeti ünnepünk megünneplése, kopjafa zászlóval való feldíszítése

Virágvasárnap körüli héten

„Kiszézés”

Április

Húsvét várás Felelős: óvodapedagógusok

Április

Beiratkozás az óvodába, iskolába Nyitott óvodai hét –beiratkozás előtt Felelős: óvodavezető

Április 22.

Föld napja, Felelős: óvodapedagógusok

Május első hete

Anyák napja Felelős: óvónénik Csoportok kirándulása Felelős: óvodapedagógusok

Május első és második hete

Május 2. 3. hete

Nagycsoportosok látogatása az iskolában 95. | O l d a l

Biharkeresztesi Szivárvány Óvoda és Bölcsőde és Tagintézményeinek Egységesített Pedagógiai Programja OM: 030834 Felelős: nagycsoportos óvodapedagógusok Május utolsó hete

városi szintű Gyermeknap Felelős: óvodapedagógusok

Május vége-Június első hete

Tanévzáró ünnepségek az óvodai csoportokban. Nagycsoportosok búcsúztatása Felelős: csop. vez. óvónő

Június 6.

Tanévzáró nevelési értekezlet Felelős: óvodavezető

Június l5.

Összevont szülői értekezlet az új tanévre felvett gyermekek szüleinek Felelős: óvodavezető

Minden csoport életében hagyomány a gyermekek születés és névnapjának a megünneplése. Felelős: óvodapedagógusok

96. | O l d a l


VII. Felhasznált irodalmak jegyzéke: 1) Epochális rendszerű óvodai nevelési program. Lehel úti óvoda Debrecen l997. 2) Budainé Balatoni Katalin:Így teddrá! Táncos mozgásfejlesztés az óvodában óvó-és táncpedagógusok részére. Suramis BT. Budapest 2014. 3) Dr. Tőtszöllősyné Varga Tünde: Mozgásfejlesztés az óvodában. Készült a Nemzeti Ifjusági és Szabadidő Alapítványtámogatásával az AduPrint Kft-ben2000 példányban. 4) Balatoni Katalin - Kovács Henrik: Így tedd rá! 2. Népi játék néptánc az óvodában és az általános iskola alsó tagozatában. Suramis BT. Budapest 2014. 5) Bordács Margit- Lázár Péter: Kedveskönyv. Dinasztia Tankönyvkiadó Budapest 2002. 6) Ferlingné Csányi Edit: Játszunk együtt 1. rész. Krasznár és Fia Kft 7) Játék és feladat gyűjtemény az epochális rendszerű tanulási folyamat az óvodában programhoz. Szeresztette:Vargáné Szabó Györgyi Debrecen 1994. 8) Ludánszkiné

Szabó

Éva:

Óvodai

zenei

hagyományápolás

–

népszokások.

Hajduböszörmény, 1995. 9) Tátrai Zsuzsanna – Karácsony Molnár Erika: Jeles napok, ünnepi szokások. Mezőgazda Kiadó 1997. 10) Dr. Hegyi Ildikó: Fejlődési lépcsőfokok óvodáskorban. Okker Oktatási Kiadó 11) Erdőháti Imréné, Füköp Istvánné, Szabóné Balogh Etelka, Tóthné Domány Mária: IPR az óvodai gyakorlatban. Oktador Pedagógiai Szakszolgáltató Intézet 2010. 12) Nagy Jenőné: Tehetségigéretek gondozásának elmélete és gyakorlata.

Az „óvodai

nevelés a művészetek eszközeivel” Óvodapedagógusok Országos Szakmai Egyesülete, Szolnok 2012. 13) Aszalai Anett, Horváth Judit, Horváthné Csapucha Klára, Dr. Rónáné Falus Júlia: Amit az óvónőnek észre kell vennie. Flaccus Kiadó Budapest 2005. 14) Porkolábné Balogh Katalin:Komplex Prevenciós Óvodai Program, Volán Humán Oktatási És Szolgáltató Rt, 1999. 15) Az elemi alapkészségek fejlődése 4-8 éves életkorban. Mozaik Kiadó – Szeged, 2004. 16) Balázsné Szűcs Judit, Szaitzné Gregorits Anna: Szabadon, Litograph Kft. Budapest. 1998 17) Kulcsár Mihályné: A tanulás öröm is lehet, Bicske, 2011

játékosan,

örömmel.

97. | O l d a l


18) Sugárné Dr. Kádár Júlia: Beszéd és kommunikáció az óvodás és kisiskolás korban Akadémia kiadó Budapest 1987. 19) Sugárné Dr. Kádár Júlia: A beszédfejlődés beszédfejlesztés az óvodában. Tankönyvkiadó Budapest 1986. 20) Brunó Bettelheim: A Budapest 1988.

útjai

–

mese bűvölete és a bontakozó gyermeki lélek. Gondolat kiadó

21) Buda Béla: Empátia – a beleélés lélektana. Gondolat kiadó Budapest 198o. 22) Lénárd Ferenc: Problémamegoldó gondolkodás. Akadémiai kiadó Budapest 1978. 23) Kelemen László:

Pedagógiai pszichológia. Tankönyvkiadó Budapest 1986.

24) Mérei Ferenc – Binét Ágnes : Gyermeklélektan. Gondolatkiadó Budapest 197O.

98. | O l d a l


Az óvoda neve:

Biharkeresztesi Szivárvány Óvoda és Bölcsőde Ártándi Tagóvoda

Az óvoda címe:

4115 Ártánd, Rákóczi utca 79;


Óvodai Társulás

1

1 vegyes csoport

mb. Tagintézmény vezető: Fésűsné Rácz Erzsébet

99. | O l d a l


Embléma Óvodánk a Tevékenységközpontú nevelési programot adaptálta, melynek irányvonala, törekvései, pedagógiai alapelve leginkább találkozik intézményünk eddigi munkájával, és tükrözi jövőbeni elképzeléseinket, hogy elindítsuk gyerekeinket a sokoldalú emberré válás útján. Óvodánk alapja a gyermekközpontúság, célja az óvodások sokoldalú, harmonikus fejlődésének, a gyermeki személyiség kibontakoztatásának elősegítése, az életkori és egyéni sajátosságok figyelembevételével. Alapelvünk a gyermek tisztelete, elfogadása, szeretete, megbecsülése, érzelmi biztonságot nyújtó, derűs, szeretetteljes óvodai légkör megteremtése. Testi, szociális, értelmi képességek alakítása a sokszínű tevékenységeken keresztül, amit átsző és meghatároz az óvodáskorú gyermek mással nem helyettesíthető JÁTÉKA. Törekvésünk az anyanyelvi és érzelmi nevelés hangsúlyozása és végig vezetése a helyi programunk egész menetén, tekintettel a nagy számú hátrányos helyzetű gyermekre. Vegyes csoportunkra jellemzően igyekeztünk kialakítani egy meleg családias hangulatot, melyben a nagyobb gyerekek féltően és gondoskodóan vezetik be kisebb társaikat az óvodai életünk szeretetteljes légkörébe. „ A legnagyobb summa fiam, amellyel a szeretetet megfizetni lehet, maga a szeretet. Ne sajnáld, ha többet adsz ebből másnak, mint amennyit más ad tenéked !” (Benedek Elek)

100. | O l d a l


A tevékenység központú óvodai nevelés célja Az óvodai nevelés célja az, hogy az óvodások sokoldalú, harmonikus fejlődését elősegítse, biztosítsa a gyermeki személyiség kibontakoztatását az életkori és egyéni sajátosságok és az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével. ( Kiemelt figyelmet igénylő gyermek ellátását is. ) A tevékenységközpontú óvodai nevelés a gyermek középpontba helyezését, és az óvoda nevelési funkciójának kiteljesítését tekinti alapvető céljának, hogy egyformán magas színvonalú és szeretetteljes nevelésben részesüljön, s meglévő hátrányai csökkenjenek. Nem ad helyet semmiféle előítélet kibontakozásának. Nem csupán „megengedi”, hogy a gyermek fejlődjön, hanem tudatosan tervezett, szervezett cselekvési helyzetek megteremtésével elő is segíti azt. A 3 - 7 éves korú gyermekek szociális életképességét minden későbbi fejlődés alapjaként kezeli. A pedagógiai célok és feladatok középpontjába állítja az együttműködési és érintkezési képességek fejlesztését. A KOOPERÁCIÓ-ra és KOMMUNIKÁCIÓ-ra kívánja képessé tenni óvodáskorban a gyermekeket. 1. A KOOPERÁCIÓ a társas, közösségi és egyéni élet feltételeinek közös összehangolt erőfeszítésén alapuló újratermelése. 2. A KOMMUNIKÁCIÓ a közmegegyezésre való törekvés mindazokban a kérdésekben, amelyek az együttélés és együttműködés előkészítését, lebonyolítását, ellenőrzését és értékelését szolgálják. Óvodánkban egy vegyes csoport működik. A tevékenységközpontú program pedagógiai célja kiválóan alkalmas ebben a csoportban a megvalósításra, mivel fő irányvonalunk az anyanyelvi és érzelmi nevelés. A kisgyermeknek ahhoz, hogy boldoguljon, meg kell tanulnia beszélni, közlekedni, tevékenykedni, eszközöket használni, a társakkal együttműködni, el kell lesnie a mindennapi élet adta szerepeket, magatartásmintákat. Ez komplex életfeladat, a tevékenységekben megvalósuló tanulás, attitűdök erősítése és a képességek fejlesztése. Összefoglalva a tevékenységközpontú óvodai nevelés célja: A 3-7 éves korú gyermekek társadalmi gyakorlatra való általános felkészítése, a teljes gyermeki személyiség fejlesztése, az életre való felkészítés a tevékenységek által, a tevékenységeken keresztül. Ez a pedagógiai program fejlesztő hatásokban gazdag nevelési alaphelyzet megteremtését feltételezi. A gyermek állandó tevékenykedés, folyamatos érzékelés, tapasztalás és cselekvés közben fejlődik. A programunk nem egyoldalú gyermekközpontúságot hirdet, hanem a gyermeki szükségleteket és óvodáskori adottságokat alapnak tekinti, és ezáltal a szélesen értelmezett életfeladatokra orientál, ami valóságos tevékenységeken és tevékenykedtetéseken alapul. A nevelési cél elérésének feltételei: a gyermek szükségleteinek, tevékenységeinek és képességeinek figyelembevétele, a gyermek egyéni adottságaiból kiindulva. Ennek elengedhetetlen feltétele a család és az óvoda harmonikus együttműködése a gyermek sokoldalú fejlődése érdekében. 102. | O l d a l


Az óvodai nevelés feladatai, a program pszichológiai, pedagógiai koncepciója Az óvodai nevelés feladata: az óvodáskorú gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítése. Ezen belül: - az egészséges életmód alakítása - az érzelmi nevelés és az erkölcsi és közösségi nevelés - az anyanyelvi, értelmi nevelés és a fejlesztés megvalósítása A gyermek fejlődő személyiség, ezért életkoronként, életkori szakaszonként és egyénenként változó testi és lelki szükségletei vannak. A személyi és tárgyi környezetnek meghatározó szerepe van. A legjelentősebb és első szocializációs színtér a család, ahol inkább spontán módon valósítják meg a társadalomba beilleszkedés, bevezetés feladatait. Ez a különböző kultúrájú családoknál különbözőképpen alakul. A gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, s ebben az óvodák kiegészítő, esetenként hátránycsökkentő szerepet töltenek be. Az óvodának is igen nagy szerepe van az elsődleges szocializáció szempontjából. Az óvoda tudatosan alakítja, kombinálja azokat a nevelő hatásokat, amelyekben az együttműködés és társas érintkezés elemi formái szerves, kölcsönös kapcsolatot alkotnak. A gyermek érzelmi állapotát - ami erősen befolyásolhatja - a családi atmoszféra határozza meg. A biztonságérzet, a védettségérzet a feltétele annak, hogy a gyermek a környezete iránt érdeklődést mutasson, kezdeményezzen, más emberekhez is kötődjön. Óvodánkban elsődlegesnek tartjuk a kiegyensúlyozott, harmonikus alaphangulat kialakítását, az óvónők és a dolgozók nagyfokú empátia készségét, hogy a gyermek egyéni igényeit megértéssel tudjuk fogadni. A sokoldalú érzelmi kifejezések és pozitív élmények hozzájárulnak a gyermek boldog alaphangulatának kifejlődéséhez és a másik megértéséhez. Azok a gyerekek pedig, akik viselkedési nehézségekkel és zavarokkal küzdenek (agresszivitás, gátlás) különösen sok figyelmet és megértő nevelői magatartást igényelnek. Csoportunkban nagyon jó segítséget nyújt a nagyobb gyerekek bevonása a kisebbek beilleszkedéséhez. Szinte anyáskodva, óvón-védőn veszik körbe a kicsiket. Jellemző a testvérpárok jelenléte, így megfelelő körültekintéssel családias hangulatot alakíthatunk ki. Fontos epizód az óvodába lépő gyermek beszoktatása. Mivel óvodánk kis létszámú, nem jellemző, hogy egy időben két-három gyereknél több jelentkezzen óvodai felvételre, így a beszoktatást folyamatosan meg tudjuk oldani. A szülő pár napig elkíséri a gyereket a óvodába és hosszabb-rövidebb ideig marad vele. Ez egyénenként más-más, mert volt olyan óvodásunk, aki egy-két óránál tovább nem igényelte, hogy anyukája mellette legyen, sőt kérte, hogy menjen nyugodtan haza főzni, mert ő egyedül szeretne itt maradni. A kis közösség (falu) jellemzője, hogy mindenki ismeri egymást, így minden újonnan jött gyereknek is van néhány ismerőse (pl. egy utcában laknak), akikkel szívesen játszik. Örömmel mondhatjuk, hogy gyerekeink szívesen járnak óvodába, az újak hamar megbarátkoznak társaikkal. Ennek kritériuma az óvónői empátia, hozzáállás és magatartás. 103. | O l d a l


A fejlesztés csak azután kezdődhet, ha a gyermek beilleszkedett a csoportba. Bátran, biztonságosan mozog az őt körülvevő környezetben.

MOZGÁS, A GYERMEKEK MOZGÁSÍGÉNYÉNEK KIELÉGÍTÉSE Hangsúlyos a helyi nevelési programban a gyermekek mozgásfejlődésének elősegítése. Érvényesül az óvónő modell szerepe. Az óvodapedagógus folyamatos feladatnak tekinti az egészséges életmódra nevelés során a mozgásos tevékenységek pozitív megerősítést, a szükséges és elégséges szabályok megtanítását. Mozgás sokoldalú tevékenysége és feladatrendszere az egész óvodai életet átszővi. Törekedtünk mozgásra inspiráló csoportszobában egyaránt: -

biztonságos

környezet

kialakítására

az

udvaron,

a

jó hangulatú a gyermekek mozgástevékenysége, hogyan követik a gyermekek edzettségének teherbíró képességének, fizikai fejlődésének, ügyességének, ellenálló képességének alakulását, A mozgás természetes igényévé válik a gyermeknek, beépül a szokásrendszerébe.

A gyermekről vezetett egyéni dokumentációk érintik a fejlesztési területeket. Feladatuknak tekintik a szülők szemléletének befolyásolását. Szerveznek a szülőkkel közösen mozgásos programot. Biztosítjuk a megfelelő szakemberek bevonását – a szülővel, óvodapedagógussal együttműködve – speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátását.

A hatékony képességfejlesztés kritériumai A gyermek értelmi fejlődésének alapja a gyerek személyiségének és tevékenységének kölcsönös egymásra hatása. A személyiség komplex tevékenységek által fejleszthető legjobban. Az egyén számára érdekes, a csoport számára fontos, hasznos tevékenység legyen, ami idővel kiterjedhet a közösség egészére. A célkitűző és célmegvalósító tevékenység szerves egységet alkot. Az adott tevékenység és annak eredménye kölcsönösen feltételezzék egymást. Arra törekedjünk, hogy csak a befejezett cselekvés ad eredményt és nyújt teljes élményerőt. Az adott tevékenység véghezvitele zavartalan legyen, hogy meg tudja oldani a csoport valamennyi feladatát az önkiszolgálástól a közösségi élet kialakításáig, a környezet formálásáig. A tevékenység pedagógiai előkészítése közös feladata az óvodapedagógusoknak, dajkának és az egész óvodai környezetnek. Fontos, hogy semmit se végezzünk el a gyerekek helyett, de mindenben segítsük őket, amire csak szükségük van. Minden tevékenység után az ellenőrzés 104. | O l d a l

Biharkeresztesi Szivárvány Óvoda és Bölcsőde és Tagintézményeinek Egységesített Pedagógiai Programja OM: 030834 és értékelés alapvető feladata, hogy a siker vagy sikertelenség okainak feltárása pozitív hatást gyakoroljon további munkánkra. (6. fejezetben részletesen kifejtve). A gyermeknek meg kell adni a lehetőséget, hogy önállóan megválasztott, belsejéből fakadó tevékenységet válasszon. A gyermek figyelmét bármilyen változás, mozgás, cselekvés felkelti. Életkori sajátosság a megismerési vágy és a kíváncsiság. Kisebb gyermek gyakran változtatja tevékenységi formáit és ez nincs mindig összhangban a kitűzött céllal. Nekünk, óvodapedagógusoknak, az a feladatunk, hogy ismerve az életkori és az egyéni adottságokat, elősegítsük a tevékenységek mind szélesebb körű kibontakoztatását, a minőség és a mennyiség összhangját. Biztosítani kell a változatosabb, többfajta tevékenység egyidőben történő gyakorlásához a megfelelő feltételeket (idő, hely, eszközök, ötletek). Támaszkodjunk a gyerekek tapasztalataira, aktuális élményvilágára. Célunk a minél sokrétűbb és komplexebb tevékenységformák kialakítása. A tevékenységközpontú nevelés olyan képességek kifejlesztését jelent, amelyek a társadalomban létező, elképzelhető pozitív tevékenységek gyakorlásához szükségesek. Minden alkotó, termelő képesség társadalmilag szükségesnek tekinthető. A tevékenységszervezés és a képességfejlesztés kölcsönös kapcsolatban áll egymással. A lehetséges emberi képességek és tulajdonságok száma szinte végtelen. Ezekből választjuk ki társadalmi és egyéni szempontból a lényeges képességeket, amelyeket két nagy csoportra osztunk: kooperációs és kommunikációs képességekre. Így az érintkezési és együttműködési képességek jellegét, tartalmát, színvonalát, hatékonyságát mindenek előtt az alapul szolgáló tevékenység társadalmisága határozza meg. A képesség és tevékenység szoros köteléket alkot, ezért az alábbi fontos feladataink vannak a képességek fejlesztésében: - A gyermek számára folyamatosan biztosítsuk a képességek fejlesztéséhez szükséges tevékenységek gyakorlását. - Folyamatos megfigyelés útján alkossunk tiszta képet a gyermek meglévő képességei ről. Ennek ismeretében törekedjünk a fejlesztésre. - A kiemelkedő képességű és a részképességek fejlődésében elmaradott gyermekeket egyénre szabott fejlesztési terv szerint fejlesszük. - Minden gyermeket önmagához mérten kell fejleszteni.

A tudatos fejlesztés feltétele Az óvodában a nevelő munka középpontjában a gyermek áll, kinek fejlesztése a nevelési céloknak megfelelően a nevelési folyamatban valósul meg, és a környezettel állandó és szoros kapcsolatban áll. Szervesen összefonódik a gyermek spontán fejlődése és tudatos fejlesztése. A tudatos fejlesztés függ a társadalmi, gazdasági környezettől, a helyi lehetőségektől, a gyermekcsoport életkorától, összetételétől és a szülők igényeitől. Ebbe tartoznak még az objektív és szubjektív feltételek. Objektív feltételek, amelyek az óvodánkban a tevékenységközpontú program megvalósításához rendelkezésre állnak: az udvar fűvel és árnyékos helyekkel, kerti játékokkal 105. | O l d a l

Biharkeresztesi Szivárvány Óvoda és Bölcsőde és Tagintézményeinek Egységesített Pedagógiai Programja OM: 030834 tagolt részei, amelyek az egészséges életmód megvalósításának feltételeit adják, széles körű kinti tevékenységi formák hozhatók létre. Az udvar területe egybefüggő, jól belátható, a gyerekeknek adott az egymás közötti kommunikáció és kooperáció lehetősége. Megfelelő nagyságú a csoportszoba, közlekedő és mosdóhelyiség, ahol a napirend adta lehetőségeken belül szabadon játszhatnak, tevékenykedhetnek. A tudatos fejlesztés szubjektív feltétele az óvodapedagógus és a gyermek együttműködésének aktivitásán alapul. A gyerekeknek éppúgy van saját véleménye, elképzelése, ötlete, mint a felnőttnek. Ezeket a tapasztalatokat kell alapul venni tervezésünk és fejlesztésünk során. Fontos, hogy mi az ami a gyermeket körülveszi, foglalkoztatja és érdekli. Ezzel válik lehetővé a gyermek aktív bekapcsolása a nevelési folyamatba. Szubjektíven legmeghatározóbb: a derűs, nyugodt, kiegyensúlyozott óvodai légkör megteremtése és megtartása, az önfeledt, elmélyült játék kialakítása és végig játszása. A tevékenységközpontú óvodai nevelés az óvodapedagógust kulcsfontosságú szereplőnek tekinti a nevelési folyamatban. A gyermek hajlamos az utánzásra, ezért az őt körülvevő felnőttek modellje, pozitív példája a leghatásosabb nevelő erők egyike. Fontos tehát, hogy mit mondunk, hogyan öltözködünk, viselkedünk. Meghatározó és értékben ugyanolyan erőt képvisel a család, a gyermek szűkebb környezete. Korábban említettük, és az egész programunkon végighúzódik az érzelmi nevelés fontossága a hátrányos helyzetű gyermekek nagy hányada miatt. Ez a tény a család és az óvoda közötti kapcsolat megfelelő szinten tartását követeli, az értékkonfliktusok kiküszöbölését kéri. Nemcsak az óvónőknek, hanem az óvoda minden dolgozójának a probléma megoldásakor rendkívül tapintatosan kell eljárnia. Pozitív tapasztalataink alapján - amit továbbra is folytatni kívánunk - jó eredményt lehet elérni a nyugodt légkörben lefolytatott őszinte, négyszemközti beszélgetésekkel a szülőkkel, a feltétlen bizalom megteremtésével a családlátogatások alkalmával. Az óvónő nagyfokú empátiájával, szeretettel, mintegy átvállalja az óvodai életben az anya szerepét. Biztonságot és harmóniát adó egyénisége feltétlenül hat a gyermek személyiségének fejlődésére.

106. | O l d a l


A komplex tevékenységek rendszere Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása Az Alapprogram szerint valamennyi értelmi képesség, különösen a képzelet és a kreativitás fejlődését elősegítő ösztönző környezet biztosítása, alkotóképesség fejlesztése. A program középpontba állítja a gyermeki tevékenységre épülő nevelést és azt a teljes nevelési folyamaton keresztül kiemelten kezeli. A gyermeknek szocializációja megvalósulásához többek között meg kell tanulnia beszélni. A szociális tanulás intenzív formája komplex életfeladat, mely végig jelen van a nevelési folyamat egészében. Fontos a szociális kapcsolatok alakulásában és az iskolai tanulás szempontjából is. Az óvodapedagógus feladatai az anyanyelvi nevelés folyamán: -

nyugodt, kiegyensúlyozott légkör megteremtése lehetőség biztosítása minden gyermek számára a folyamatos gyakorlására tudjon a gyerek másokat meghallgatni és mások is hallgassák meg őt folyamatos szókincs bővítés legyenek képesek a gyerekek a nyelvi kifejező eszközöket használni beszédmegértés fejlesztése helyes kiejtés gyakorlása beszédtechnika fejlesztése gyermeki kérdések megválaszolása és támogatása.

beszéd

A kiscsoportosok verbális fejlesztése főleg mozgásos, cselekvéses játékokat tartalmaz. Középső csoportosoknak például már az gondolkodtató játéktevékenységeket tervezünk.

egyéni

fejlettség

figyelembe

vételével

Nagycsoportosoknál már a gondolkodtató játékos tevékenységek szerepelnek előtérben. Ugyanakkor gyakoroljuk a tiszta artikulációt és a tiszta hangképzést. A programban fontos szerepet szánunk a mindennapi mesének, versnek, mondókának. Mesevers gyűjteményt készítünk egész évre, évszakokra osztva, ami tartalmazza azokat a műveket is, amelyeket spontán helyzetekhez kapcsolhatunk. A beszédaktivitás fejlesztésére jó lehetőséget nyújt a falusi környezet, séták a természetben. A tágabb környezet (óvoda - utca falu - erdő - tófürdő - rét - szántóföld) objektív feltételei adottak és ezt szándékunkban áll maximálisan kihasználni. Az éneklés során a (mondókák, körjátékok, dalok) szintén a falusi környezet, valamint az ünnepek, hagyományok adta lehetőségeket szeretnénk beépíteni. Rajzolás, festés, kézimunka tevekénységek során a termések, színes kövek, levelek gyűjtése, ábrázolása jó alkalom a szókincs bővítésére, ugyanúgy, mint a különböző technikák elsajátítása. Matematikai tartalmú tapasztalatszerzés keretén belül a pontos fogalomalkotás, 107. | O l d a l

Biharkeresztesi Szivárvány Óvoda és Bölcsőde és Tagintézményeinek Egységesített Pedagógiai Programja OM: 030834 szókincsbővítés, a logikus gondolkodás kerül előtérbe. A mindennapos testnevelés, mozgás a beszédértés, a helyes tér-irány meghatározása, a helyes kifejezések használatának rögzítése, a helyes kiejtés változatos gyakorlására ad lehetőséget. A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére: -

A gyerekek biztosan használják a tevékenységek során elsajátított szókincsüket Beszédük lehetőleg legyen folyamatos, színes, lényegre törő Ismerjék a megismert szűkebb és tágasabb környezetükben lévő tárgyak neveit, rendeltetésüket Alkalmazzák a különböző mondatfajtákat Feltétlenül hallgassák meg társaik és a felnőtt közleményeit Önként és szívesen beszéljenek Tisztán ejtsenek minden beszédhangot

A súlyosabb beszédhibával küzdő gyerekek fejlesztéséhez logopédus segítségét vesszük igénybe.

M atematikai tartalmú tapasztalatszerzés A tevékenységközpontú pedagógia nagy jelentőséget tulajdonít az aktivitásnak, az együttműködésnek és a tevékenységben elérhető eredményeknek, azok objektív, szubjektív értékének. Az óvodában az életkori sajátosságok miatt a matematikai tevékenység több formája valósul meg: -

utánzásos, minta- modellkövető spontán, játékos tapasztalatszerzés óvónő által irányított tapasztalatszerzés, felfedezés, megfigyelés gyakorlati problémamegoldás az óvónő által kezdeményezett tevékenységek

A matematikai nevelés tartalma a helyi adottságok figyelembevételével: Utánzással, mintaközvetítéssel sajátítja el a gyermek az alapvető magatartási, viselkedési formákat. Kezdetben globálisan, majd részletekre irányulóan utánoz. Fontos, hogy hiteles személyek vegyék körül. A kifejezési módok egységben, együtt hatásában jelenjenek meg, mert így egymás hatását erősítik. A játék gazdag lehetőségeket kínál a matematikai tények, összefüggések megismerésére. Nem szabad a spontán játékhelyzetet befolyásolni, hanem ezek megfigyelésével adandó alkalommal beépíthetjük feladataink körébe.

108. | O l d a l

Biharkeresztesi Szivárvány Óvoda és Bölcsőde és Tagintézményeinek Egységesített Pedagógiai Programja OM: 030834 A gyakorlati problémamegoldás körében lehetőséget kell adni a próbálkozásra, az egyéni kezdeményezésekre. Meleg, engedékeny óvodai légkör szükséges hozzá. Segítsünk, hogy a gyermek maga fedezze fel az összefüggéseket, gyakorlatban kipróbálva önállóan jöjjön rá az összefüggések helyességére. Dicsérjük a gyerek leleményességét, találékonyságát. Ezzel önállóságra, aktivitásra késztetjük. Fontosnak tartjuk a kérdésekre épülő ismeretszerzést. Kíváncsiságát az ötletek széles választékával kielégítse. A kérdésekre mindig pontosan, a valóságnak megfelelően válaszoljunk. Ezzel növeljük a gyermek ismereteit, pótoljuk hiányos tapasztalatait, fejlesztjük az emlékezetét. A gyermek a kérdésekre adott válaszokból is tanul, ráépíti későbbi ismereteit. Az óvodapedagógus által tervezett és irányított matematikai tartalmú tapasztalatszerzés során a valós élet elemeire alapozva, több irányból tudatosíthatjuk, rögzíthetjük matematikai ismereteiket. A környezetünkben tett séták során megfigyeltetjük a sík- és térformákat, irányokat, nagyságrendeket A mozgás és ének-zene tevékenységeken a köralakítás, iránytartás, a haladás vonala dominál. Labdajátékoknál a gömbforma érzékeltetése. A tevékenységek szervezeti formája irányított és spontán tevékenykedtetésen alapul. A naposi munka felszínre hozza a gyermek matematikai észlelésének, megfigyelőképességének szintjét. Pontosítja a műveleteket. A munka az óvodában nem fiktív tevékenység, hanem életközeli, a matematikai tapasztalatszerzés sok lehetőségét kedvezően egyesíti (probléma megoldás, motoros tevékenység, öltözködés, étkezés, tisztálkodás). A spontán tapasztalatok és megfigyelések számtalan példán keresztül előfordulnak a mindennapi változatos tevékenységünk során. Szabadidős elfoglaltságainkat, ha az idő megengedi, szívesen töltjük a szabadban. Ezekben a tevékenységekben is találunk matematikai tartalmat, amit az egyéni részképességek fejlesztésénél felhasználhatunk. Szívesen játszanak a gyerekek kinti szabályjátékokat (fogójáték, labdajátékok, körjátékok, sorjátékok). Jellege legyen minél felszabadultabb, kötetlenebb, egyéni érdeklődés szerint. Fontos a játékeszközök folyamatos biztosítása. Szívesen készítünk mi magunk is a készen vett játékokhoz különböző kiegészítőket, amit a játék tartalma megkíván. A matematikai tevékenységek összeállításában is az alap az évszakok változása. Így komplexen beépül más tevékenységformákba, reális képet ad mindennapi munkánk logikus egymásra épüléséről. A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére: -

A különböző tevékenységek során tapasztalatok gyűjtése, rendezése Képzetek, fogalmak, összefüggések, ismeretek kialakulása Problémahelyzetek megoldása, megteremtése Számfogalom kialakulása, megalapozása Térben való tájékozódás, eligazodás Mennyiségek mérése, összehasonlítása Gondolataiknak, állításaiknak megítélése, megbeszélése, javítása Örömmel és szívesen vegyenek részt a problémák megoldásában 109. | O l d a l


-

Összehasonlítás, válogatás, halmazokba rendezés azonos tulajdonságok szerint A feladtok szükség szerinti kreatív elvégzése.

A külső világ tevékeny megismerése Az óvodai nevelés országos alapprogramja jelentőségének megfelelően kezeli a környezeti nevelést. A gyermek nyitottságára építve az óvoda segítse elő, hogy a gyermek rácsodálkozhasson a természetre, az emberi környezetben megmutatkozójára és szépre, tisztelje és becsülje azt. Az óvoda a gyermek érdeklődésére, kíváncsiságára, mint életkori sajátosságra építve biztosítson a gyermeknek változatos tevékenységeket, melyeken keresztül tapasztalatokat szerezhet a természeti és társadalmi környezetről. Az óvodapedagógus feladata, hogy biztosítson időt, helyet, eszközöket a spontán és szervezett tapasztalat- és ismeretszerzésre, a környezetkultúra és a biztonságos életvitel szokásainak alakítására.” A Tevékenységközpontú óvodai nevelési programban a nevelés egésze és azon belül a környezeti nevelés igen pozitív megközelítésű. A gyermeki tevékenységet állítja központba, azok által fejleszti a különböző képességeket, készségeket, formálja a gyermek személyiségét. Az érzelmi nevelési feladatok közül fontos a szeretet, a kötődés, az élménybefogadás. A tapasztalások, megfigyelések útján bővül a gyermek szókincse, fejlődik kifejezőkészsége. Nagy jelentőségű az óvodapedagógus modellszerepe. Csak akkor tudja a gyerekeket megfelelő szintre juttatni képességeikhez mérten, ha maga is sokoldalúan felkészül és azonosul a környezeti nevelés minden területével. A környezeti nevelés helyszínei és eszközei nagyon változatosak lehetnek. Fontos, hogy mielőtt a különböző helyszíneket meglátogatjuk, felkészüljünk arra, hogy a látnivalókról sokrétű tájékoztatást tudjunk adni. Alapvető, hogy az adott hely ne legyen balesetveszélyes, ismerjük az ott lévő dolgokat, állat- és növényfajokat. Az óvodaudvaron a játszórész területének csökkentése nélkül létrehozott kert, valamint az ott végzett tevékenységek ugyancsak nagymértékben hozzájárulnak a környezeti nevelés céljainak, feladatainak és követelményeinek megvalósításához. A tapasztalatokra épülő ismereteket, a tudást, a természet közelsége, a kertben végzett változatos, sokféle munka eredményessége közvetíti számunkra. A kertészkedés fejleszti a gyermekek együttműködési képességét. Önállóságra, önbecsülésre, kötelezettségek vállalására és teljesítésére készteti őket. Szimbolikus szerepjátékba beépítve sok tevékenységi formát eljátszhatunk, átélhetünk, ami hozzátartozik a mindennapos társadalmi életünkhöz, emberi tevékenységünkhöz. A szerepjáték tartalma beépül a foglalkozási témájukba, sőt ha lehetőség van rá, kipróbáljuk a gyakorlati életben is(boltos játék, orvosnál). A környezeti nevelés tartalma szorosan összefügg a matematikai komplex foglalkozásokkal. A környezeti nevelésben megismert fogalmakat a matematikában is használjuk (többkevesebb-ugyanannyi, hosszú-rövid, nehéz-könnyű, névutók stb.). Hagyományos és néphagyományhoz tartozó ünnepek megtartása, a megemlékezés is része a környezeti nevelésnek. Minden alkalommal nagy körültekintéssel készülődünk. 110. | O l d a l


Mikulásra feldíszítjük a csoportszobánkat, és bensőséges hangulatban várjuk a Télapót. A karácsonyfa állítása minden gyermek számára emlékezetes, örömteljes, megragadó élmény. Már az ünnep előtt egy héttel feldíszítjük fánkat, hogy a gyerekek minél tovább gyönyörködhessenek benne. Itt ragadjuk meg az alkalmat, hogy a családi kapcsolatokra, érzelmekre, az összetartozásra, az érzelmi nevelésre fontosságára fektessük a hangsúlyt. Húsvétkor megismerkedünk és felidézzük a néphagyományokat, amelyek még a faluban is élnek. Locsolkodás, tojásfestés technikájának sokoldalú alkalmazása. A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére: -

-

A gyermek aktivitása és érdeklődése során tapasztalatokat szerez a közvetlen és tágabb természeti- emberi- tárgyi környezet formai, mennyiségi, téri viszonyáról. A valóság felfedezése során pozitív érzelmi viszonya alakul ki a természethez, az emberi alkotásokhoz, megtanulja azok védelmét, az értékek megőrzését. A gyermek, miközben felfedezi környezetét, olyan tapasztalatok birtokába jut, melyek a környezetben való, életkorának megfelelő biztos eligazodásához, tájékozódáshoz szükségesek. Megismeri a szülőföld, az ott élő emberek, a hazai táj, a helyi néphagyományok, szokások és a tárgyi kultúra értékeit, megtanulja ezek szeretetét, védelmét is.

Művészeti tevékenységek Fontosnak tartjuk a kreativitás, az alkotó gondolkodás és cselekvés kialakítását, amely szorosan hozzájárul a gyermek én-képének kialakulásához, az önálló egyéniség kibontakozásához és fejlesztéséhez. A művészeti tevékenységek komplexen jelennek meg a négyes feladatrendszerben, és a tevékenységek minden formájába bekapcsolódnak, átszővik azt. Nagy hangsúlyt fektetünk az érzelmek teljes kibontakoztatására, a pozitív érzelmi töltődésre, az anyanyelvi nevelés fontosságára. Arra törekszünk, hogy a gyermek maga valósítsa meg elképzeléseit és azt az eszközök széles tárházának segítségével elénk is tárja, az újat alkotás örömével, önként és felszabadultan. Alapvető feladatunk, hogy megfelelő eszközök és nyugodt, derűs légkör megteremtésével elősegítsük ezt. Verselés-mesélés Napirendünket, heti rendünket úgy alakítjuk, hogy mesélésre, verselésre a nap bármely időszakában legyen idő és hely. Az irodalmi anyagunkat úgy próbáljuk összeválogatni, hogy évszakonként is kapcsolódjanak más tevékenységekhez, de kövessék ünnepeinket és hagyományainkat is. Télapó, karácsony, húsvét, anyák napja, évzáró, nagyok búcsúztatója. A 111. | O l d a l

Biharkeresztesi Szivárvány Óvoda és Bölcsőde és Tagintézményeinek Egységesített Pedagógiai Programja OM: 030834 mese-vers kezdeményezések anyaga változatos, gerincét a magyar gyermekköltészet és népmesekincs adja. Ezen kívül magyar írók, költők és a külföldi gyermekirodalom remekeiből is válogatunk. Célunk, hogy ezek a versek és mesék a gyerekeknek a gyerekekről szóljanak, felkeltsék érdeklődésüket, megindítsák fantáziájuk változatos világát. Nem utolsó sorban szórakoztassa őket, ezért fontos, hogy az óvónő mindig lelkesen és teljes átéléssel adja elő. Nincs annál jobb dolog, mint amikor körül vesz bennünket a sok tágra nyílt szemű, szájú kisgyerek és boldogan kérik, hogy „Óvó néni, még egyszer !”. A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére: -

Szívesen, örömmel hallgassanak mesét, alakuljon ki igény a mese újrahallgatására, Pihenés előtt szívesen hallgatnak folytatásos mesét. A kedvelt mesehőseikkel megtörtént dolgokat beleviszik játékukba. Meséket dramatizálnak, báboznak, lerajzolnak egy-egy meserészletet. spontán módon is szívesen mondanak verseket, meséket, mondókákat, Használják megfelelően a megismert szavakat, ismerjék azok jelentését, önállóan is tudjanak elmondani, kiegészíteni rövidebb meserészleteket (legalább 4 mese, 4 vers). alakuljon ki a belső képalkotás képessége, ami az olvasás alapja.

Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka Ezek a tevékenységek a gyermekek kedvencei közé tartoznak. A feladat elsősorban az, hogy biztosítsuk a zavartalan és sokrétű tevékenykedés külső feltételeit. A gyermekek számára megszokott és elérhető helyen mindig álljon rendelkezésre mindenféle anyag és eszköz, amivel a gyermek fantáziájának megfelelően dolgozhat, alkothat. Mint a pedagógiai programunk más tevékenységi területein, az ábrázolás irányítása során is az évszakok változásait vesszük alapul, beleszőve ünnepeinket és a néphagyományokat. Az elsődleges szempont az, hogy megpróbáljuk mindig elérhető helyre tenni azokaz az eszközöket és anyagokat, amivel a nap folyamán a gyerekek dolgozhatnak. A másik fontos dolog, hogy a tervezésünk alapján olyan élmények és tapasztalatok szerzésére orientáljuk és motiváljuk őket, hogy kipróbálhassák képességeiket tudásszintjüknek megfelelően. A különböző résztevékenységek (gyurmázás, agyagozás, rajzolás, festés, vágás, ragasztás, varrás, barkácsolás) technikai elsajátításához minden lehetőséget meg kell adni, ez feltételezi az óvónő maximális hozzáértését, kreativitását és aktivitását. A gyermeki alkotókedv kibontakoztatásához teljes önállóság szükséges. Legyen lehetősége a gyereknek mindig olyan technikával dolgoznia, amivel sikerélményhez juthat, amivel ki tudja fejezni önmagát, ami újabb és újabb a lk o tá s r a ösztönzi.

112. | O l d a l


Az ábrázoló tevékenységek során felszínre jutnak a gyermek érzelmei, szorongásai, vágyai, öröme, bánata. Alaphangulat legyen a játékosság, a derű, a nyugalom. Az ábrázolás az önmegvalósítás, az önkifejezés eszköze. A gyermek ízlésének, alkotó-befogadó képességének, fantáziájának, kreativitásának kibontakoztatását, az esztétikai, anyanyelvi nevelést szolgálja. A tevékenységekkel az irodalmi, ének-zene élmények feldolgozását is elősegítjük. A vizuális tevékenységek az óvodapedagógus által biztosított feltételekkel az egyéni fejlettséghez és képességekhez igazodva segítik a képi-plasztikai kifejezőképesség, kreativitás, komponáló, térbeli tájékozódó és rendező képességek alakulását, a gyermeki élmény és fantáziavilág gazdagodását és annak képi kifejezését: a gyermek tér-, forma és szín képzeteinek gazdagodását, képi gondolkodásuk fejlődését, esztétikai érzékenységük, szép iránti nyitottságuk, igényességük alakítását A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére: - Örömmel, saját kezdeményezésre ábrázolnak; - Képalkotásban kifejezik élményeiket; - Képesek a téralakításra- térbeli viszonyokat felismerik; - Változatos technikákat ismernek, és alkalmaznak; - Képesek közös ábrázoló tevékenységre; - Felismerhető részjegyekkel ábrázolnak embert; - Változatosan használják a színeket, amelyeket meg is neveznek; - Létrehoznak kiegészítő játékeszközöket; - Díszítőmunkát végeznek; - Szívesen nézegetnek népi és műalkotásokat. Ének-zene, énekes játék, gyermektánc A magyar népdalok, mondókák, gyermekdalok világa ma is élő és felhasználható hagyomány. Szinte valamennyi ünnepünkhöz kapcsolódik olyan dalanyag, melyet megismertethetünk a gyerekekkel. A néphagyományőrzés mellett a Kodály alkotta módszer is folyamatosan megújulva megtartotta kapcsolatát az életre neveléssel. Az ének-zenei nevelés és az ehhez kapcsolódó mozgás ugyanúgy az óvodai mindennapok része, mint a napi mesélés vagy séták és kirándulások. A dal, a zene nemcsak megszépíti a hétköznapokat, hanem lehetőséget ad az érzelmek intenzív kiélésére, olyanra, amilyenre a hétköznapokban nincs lehetőség. Általa kifejezhetjük, 113. | O l d a l

Biharkeresztesi Szivárvány Óvoda és Bölcsőde és Tagintézményeinek Egységesített Pedagógiai Programja OM: 030834 közvetíthetjük érzelmeinket. Esztétikai élmény részesei lehetünk, akár előadóként, akár hallgatóként éljük át a dal, a zene gyönyörűségét. A zenés, énekes anyagaink kiválasztásában Forrai Katalin mindenki által ismert és elismert gyűjteményére támaszkodunk. A tervezésnél szempont az évszakok váltakozása ünnepeink figyelembevételével, építve a néphagyomány sajátos zenei jellemzőire. A gyerekek szívesen ismételgetik a tanult énekeket, mondókákat, körjátékokat. A spontán elmondott énekes anyagok - a nap bármely időszakában- fokozzák a derűs, nyugodt légkör kialakulását, vidámabbá varázsolják a gyerekek hangulatát. Ezekből a spontán ismételgetésekből építjük az ének-zenei komplex tevékenységeket. Örömmel hallgatják a gyerekek az óvó néni furulyázását, elősegítve ezzel az esztétikus zenei kultúra megalapozását, változatossá, színessé téve az óvodai mindennapokat Az ének-zenei nevelés anyagát kiscsoporttól nagycsoportig egymásra építve, megalapozottan kell elképzelnünk. Megvalósítandó készség és képesség fejlesztés szempontjai: Éneklési készség: fokozatos növelése

hangterjedelem,

abszolút

magasság,

normál

Hallásfejlesztés: magas-mély reláció, halk és hangos felismerése, dallambújtatás, motívum visszhang, hangszínek figyelése, zenehallgatás

tempó,

dalanyag

dallamfelismerés,

Ritmusérzék fejlesztés: egyenletes lüktetés, ritmus, gyors-lassú, kettes lüktetés, ritmus visszhang, mozgás térforma, egyszerű tánclépések, ütőhangszerek (dob, cintányér, triangulum) Az éneklés, a zenélés felkeltik a gyermekek zenei érdeklődését; formálják zenei ízlésüket, esztétikai fogékonyságukat. Az élményt nyújtó közös ének-zenei tevékenységek során a gyermekek felfedezik a dallam, a ritmus, a mozgás szépségét, a közös éneklés örömét. A népdalok éneklése, a gyermek néptáncok és népi játékok a hagyományok megismerését, tovább élését segítik. Az óvodai ének-zenei nevelés feladatainak eredményes megvalósítása megalapozza, elősegíti a zenei anyanyelv kialakulását. A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére: - élvezettel hallgatnak zenét - tudnak ritmust, mozgást, dallamot rögtönözni - tudnak néhány dalt tisztán, helyes szövegkiejtéssel egyedül is énekelni - tudnak dallam, vagy ritmusmotívumokat egyénileg visszaénekelni, visszatapsolni - tudnak társaikkal térformákat alakítani - a különböző mozgásokat és táncmozdulatokat társaikkal együtt, egyöntetűen, esztétikusan végzik 114. | O l d a l

Biharkeresztesi Szivárvány Óvoda és Bölcsőde és Tagintézményeinek Egységesített Pedagógiai Programja OM: 030834 - tudnak élvezettel, irányítás nélkül dalos játékot - felismerik a halk-hangost és tudnak halkan és hangosan énekelni, beszélni - megkülönböztetik az egyenletes lüktetést a dal ritmusától. Tudják mind a kettőt mozgással, járással, tapssal a dalból kiemelni.

4. Mozgás Feladata: - a gyermeki szervezet sokoldalú mozgásának fejlesztése - a motoros képességek fejlesztése - a vázizomzat erősítése - a helyes testtartás kialakítása - a mozgás és játékigény természetes gyakorlatokkal és játékokkal történő kielégítése, pozitív én- kép, önkontroll, érzelemszabályozás - a társakra való figyelés - pszicho-motoros készségek fejlesztése és formálása - kooperáció és kommunikáció Programunkban fontosnak tartjuk az egészséges életmód szokásainak kialakítását. A foglalkozások megszervezéséhez objektív és szubjektív feltételekre van szükség. Objektív feltételek: - A természet erői: napfény + levegő + víz. Helyileg adottak, és jól kihasználhatók azáltal, hogy a mindennapos mozgást, tornát, mozgásos játékokat a szabadba tervezzük, amikor csak lehetséges. - Rendelkezésünkre áll füves terület, a különböző pályák kialakításához, mezítláb tornázáshoz, a lábboltozat erősítéséhez. - Adott a lehetőség felfüggesztéséhez (gesztenyefák között) érintőmagasságban, amin függhetnek, mászhatnak. Ez az eszköz a vállöv erősítését szolgálja. Találhatók különböző alakú és méretű mászókák udvarunkon, amelyek szintén mászásra, függésre alkalmasak. Ugyanakkor szükség lenne különböző helyeken, lazán elhelyezett megmunkálás nélküli farönkökre, amiken előre-hátra, jobbra-balra járásokat végezhetnek, ez által fejleszthetjük a tér- és egyensúlyérzéküket. - Rendelkezésünkre áll homokozó (folyamatos utántöltést igényel), ahol a helyből-, távolés magasugrást végezhetjük - Esős-hideg idő esetén a terem átrendezésével alakítjuk ki a mozgások végzéséhez szükséges teret (folyamatos szellőztetés mellett). A berendezési tárgyak átalakíthatók testnevelési eszközökké. Székek, asztalok, padok, zsámoly, tornaszőnyeg. Alkalmasak a kúszás, mászás, csúszás, bújás, gurulás, egyensúlyozó járás technikájának elsajátításához. - Fokozatosan figyelni kell a balesetveszély elkerülésére!

115. | O l d a l

Biharkeresztesi Szivárvány Óvoda és Bölcsőde és Tagintézményeinek Egységesített Pedagógiai Programja OM: 030834 Szubjektív feltételek: - Fontos a pedagógus személyisége, a mozgás, a testneveléshez való pozitív viszonya. A kisgyermek utánoz, ezért a bemutatott gyakorlat mindig pontos és mintaszerű legyen - Biztosítanunk kell a nyugodt, derűs légkört, a spontán mozgáslehetőséget. - A dajka is fontos szerepet kap a mozgásos tevékenységek gördülékeny lebonyolításában Tartalmát természetes gyakorlatok képezik, melyeket eszközzel és eszköz nélkül is gyakoroltatunk. Végrehajtáskor mindig figyelembe vesszük a gyermekek egyéni képességeit és így a gyermeket önmagához képest fejlesztjük. A gyakorlatok végrehajtásának fokozatai: járások, futások, ugrások, dobások, kúszások, csúszások, mászások, függések, egyensúlygyakorlatok, hossztengely körüli gurulás, gurulóátfordulás előre-hátra, nyuszi ugrás, zsugorkanyarulati átugrás padon, labdával végezhető gyakorlatok. A kisgyermekek sokoldalú fejlesztésének biztosítása érdekében a szabadgyakorlati alapformájú gyakorlatok minél több variációját szükséges alkalmazni. Pl.: szabadgyakorlat, léglabda gyakorlat, babzsák gyakorlat, padgyakorlat, páros gyakorlat. Már kiscsoporttól kezdve alkalmazzuk az előbbi gyakorlatokat a motoros képességek fejlesztésére. Fontos, hogy a feladatokat testnevelési játékokkal oldjuk meg, amit úgy kell megválasztani, hogy megfeleljen a csoport összetételének, fejlettségi szintjének. Ezek lehetnek: futójátékok, fogójátékok, egyéni, páros, csoportos versengések, sorversenyek illetve váltóversenyek. Különböző foglalkozásmodellek alkalmazásával érhetünk el eredményt. Például: a motoros képességek fejlesztése, játék tanítása ill. gyakorlása, új kézi szerrel és tornaszerrel történő megismertetése, képességfejlesztés, gimnasztikai alapformák tanítása érdekében. Nagy körültekintést igényel a szervezés, a helyes mozgásanyag kiválasztása. A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére: A gyermek természetes mozgásának fejlődése (járás, futás, ugrás, támasz, függés, egyensúlyozás, dobás). Testi képességek fejlődése (erő, ügyesség, gyorsaság, állóképesség). - Nő a gyermeki szervezet ,a teherbíróképesség ,az egyes szervek teljesítőképessége A mozgáskultúra fejlesztése mellett, fejlődik a térben való tájékozódás, a helyzetfelismerés, a döntés és alkalmazkodóképesség, valamint a személyiség akarati tényezőinek alakulása.

Az óvodai élet megszervezése Tervezésünk alapja az évszakok változásai, ezen belül az adott évszakban lévő ünnepek, ünnepkörök, hagyományok ápolása. Nevelési évünk elején, mielőtt a konkrétabb elkészítésükhöz fogunk, rendkívül fontos az 116. | O l d a l

Biharkeresztesi Szivárvány Óvoda és Bölcsőde és Tagintézményeinek Egységesített Pedagógiai Programja OM: 030834 anyaggyűjtés. Egy év alatt sok minden változik, átalakul, fejlődik. Megbeszéljük közösen az előző évi tervezetek alapján mi az, amit változtassunk, újítsunk, bővítsünk. Segítségünkre vannak a folyamatosan megjelenő szakkönyvek, folyóiratok, de sok segítséget adnak a környező óvodákban dolgozó kolléganők tapasztalatai, amit örömmel fogadunk és a helyi adottságainkon, lehetőségeinken belül meg tudunk valósítani. Ezekkel párhuzamosan fontos alapja a tervezésnek a gyermekcsoport összetételének változása, fejlődése. Kiinduló pontként év elején megfigyelésekkel, mérésekkel állapítjuk meg a képességszintek realitását. Hol vannak hiányosságok, amit feltétlenül pótolnunk kell, mi az amiben szépen haladunk, építhetünk rá. Mivel csoportunk vegyes csoport, fő szempont az életkori sajátosságok figyelembevétele, a hátrányos helyzetű gyermekek differenciált nevelése. A legfontosabb tevékenység a mással nem helyettesíthető játék. A tevékenységek tervezésének kiinduló alapja a kommunikációs és kooperációs képességek gyakorlása, fejlesztése a komplex tevékenységek által és az egymást átszövő tevékenységformákon keresztül. Rendszerint egy hétre, maximum két hétre tervezünk. Egyik oldala az anyaggyűjtés, amit kiegészít és ezáltal összefonódik a gyerekek élményeivel, érdeklődési körével. A spontán kialakult játéktevékenységből az óvodapedagógus jelenlétével tudatosan kialakulhat az előre tervezett tevékenykedtetés. Meg kell figyelni, hogy az adott időkeretbe például az adott héten mi az, amivel a gyerekek szívesen játszanak, foglalkoznak. Nagyon fontos, hogy a mindennapi testnevelés, a mese-vers és az anyanyelvi nevelés előre tervezettek legyenek és mindennap beépüljenek a komplex tevékenységekbe. A gyerekek az óvodába lépéstől megszoknak egy bizonyos állandóságot, egy rugalmas ritmust, ami nyugalmat, biztonságot jelent nekik. Arra törekszünk, hogy a gyermek a beilleszkedés során megszokja és szívesen, izgatottan várja a soron következő tevékenységi formákat, amit mindig igyekszünk egy-egy új színnel, ötlettel fűszerezni. Nagy hangsúlyt fektetőnk az anyanyelvi nevelésre, ami egész napos tevékenységünket átszővi. Külön figyelmet fordítunk a hátrányos helyzetű gyerekekre, hogy sokszor az otthoni szomorú légkör után az óvodában felengedve szívesen és minél többet beszéljenek. A hétfői napot a mindennapi tevékenységek elvégzése mellett lehetőleg a beszélgetésekre, az élmények elmondására, megvitatására hagyjuk. Sokszor kapunk itt olyan ötleteket, amiket beépíthetünk a hét többi napján a komplex tevékenységekbe. A gyerekek adottságaiból, egyéni képességeiből indulunk ki. A gyermek az óvodáskor végén belép a lassú átmenetnek abba az állapotába, amelyben majd az iskolában, az óvodásból iskolássá szocializálódik.

117. | O l d a l

Biharkeresztesi Szivárvány Óvoda és Bölcsőde és Tagintézményeinek Egységesített Pedagógiai Programja OM: 030834 A hetirend és napirend tartalma és maximális időkeretei

Hetirend Hétfő Kedd Szerda Csütörtök Péntek

Mozgás Művészeti tevékenységek Mozgás Művészeti tevékenységek Mozgás Művészeti tevékenységek Mozgás Művészeti tevékenységek Mozgás Művészeti tevékenységek

Beszélgetés, anyaggyűjtés Mozgás Természet- társadalom- ember Matematika Ének-zene, gyermektánc Vizuális Verselés, mesélés

Hetirend: A heti rend a folyamatosságot, a rendszerességet, a nyugalmat segíti elő az óvodai csoportokban és lehetőséget nyújt a szokásrendszer segítségével az óvodások napi életének megszervezéséhez. A heti rend, különösen a nevelési év elején teljesen másképp alakulhat, mint a nevelési év végén. Különösen a beszoktatás idején figyeljünk arra, hogy minél lazább, rugalmasabb és alkalmazkodóbb heti rendet állítsunk össze. Később, az iskolára való felkészítés feladatai a heti rend és a napirend pontosabb betartását helyezik előtérbe. A heti rend összeállításánál arra kell figyelni, hogy jusson elegendő idő a gyermeki tevékenységek, kezdeményezések, ötletek és javaslatok meghallgatására, kipróbálására vagy közös megvitatására. A rugalmasság, a helyzethez való alkalmazkodás elősegíti, hogy a hetirend a gyermek életének észrevétlen szabályozója legyen. Óvodánkban kötetlen formában szervezzük a foglalkozásokat. Számtalan variációval az adott óvodai csoport és a gyermekek igényeinek, képességeinek figyelembevételével nemcsak a komplex foglalkozások helyei, de az időkeretek is megváltoztathatóak. A nagytestnevelés heti egy alkalommal kötelező, a hét többi napjain a mindennapos testnevelés megtartása a kidolgozott tervek alapján történik. A hetirend általános tartalma és maximális időkeretei: Naponta 20-30 perc - Mindennapi testnevelés 118. | O l d a l

Biharkeresztesi Szivárvány Óvoda és Bölcsőde és Tagintézményeinek Egységesített Pedagógiai Programja OM: 030834 - Mese-vers Naponta 30-35 perc - Művészeti tevékenységek - mese - vers, vizuális - Matematika - Testnevelés a tornateremben - Természet – társadalom – ember - Művészeti tevékenység - ének-zene, énekes játékok A hetirend kialakítása természetesen az óvodapedagógus feladata, tehát az itt megjelölt hetirend csupán általánosságban és egyetlen lehetséges módon foglalja össze a megvalósítandó feladatokat. Számtalan variációval az adott óvodai csoport és a gyermekek igényeinek, képességeinek figyelembevételével nemcsak a komplex foglalkozások helyei, de az időkeretek is megváltoztathatók. A gyermek egészséges, a tevékenységekben megnyilvánuló fejlődéséhez, fejlesztéséhez a napirend és a hetirend biztosítja a feltételeket, melyek a megfelelő időtartamú, párhuzamosan is végezhető, differenciált tevékenységek,valamint a gyermek együttműködő képességét, feladattudatát fejlesztő, növekvő időtartamú (5–35 perces) csoportos foglalkozások tervezésével, szervezésével valósulnak meg. Napirend A nevelés céltudatos megtervezése során alakítjuk ki a gyermekek óvodai életrendjét, időbeosztását. A hetirend és a napirend az a szervezeti keret, ami biztosítja a gyermek számára a nyugodt, kiegyensúlyozott, kiszámítható óvodai környezet megteremtését. A gyermek egészséges fejlődéséhez szükséges a mozgásos tevékenységek és a pihenés váltakozó biztosítása.

A napirend lehetővé teszi a szabad levegőn való hosszú idejű tartózkodást, a szokásrendszer kialakítását, a gyermeki tevékenységek szabad kibontakozását. A napirenden belül a legtöbb időt a gyermekek legfontosabb tevékenysége, a játék kapja. A szabad levegőn való tartózkodás, a gyermekek gondozásával kapcsolatos teendők (étkezés, tisztálkodás, alvás) ugyancsak beilleszthetők a játéktevékenység egész napos folyamatába. Reggel, különösen tavasszal és nyáron a szabad levegőn való tartózkodás természetes része a gyermekek napi életének. A hűvösebb idő beköszöntével is szükséges a szabad levegőn való mindennapi tartózkodás, csupán annak időtartamát csökkentjük. A napirend biztonságot, támpontot ad és állandóságot jelent a gyermekek számára.

119. | O l d a l

Biharkeresztesi Szivárvány Óvoda és Bölcsőde és Tagintézményeinek Egységesített Pedagógiai Programja OM: 030834 A napirend az alábbi tevékenységeket tartalmazza: -

játék és szabadidős tevékenység, étkezés, pihenés, öltözködés, tisztálkodási tevékenység, komplex foglalkozások naponta.

Alapelveink a napirend elkészítése során - a gyermekek életkori sajátosságaiból adódó játéktevékenységéhez szükséges maximális idő nem sérülhet, - a gyermek életkori-és fejlettségi szintjének megfelelően minden óvónői páros elkészíti a csoportjának napirendjét, - a napirend elkészítésénél figyelembe vesszük az évszakok változásait, - a napirendben az egyes tevékenységekre fordítható időt rugalmasan változtat juk a váratlan események hatására. Napirendünk időkerete 9,5 órás óvodai nyitva tartáson belül: - játék és szabadidős tevékenység

4 óra 25 perc

- étkezés, pihenés

3 óra 30 perc

- öltözködés, tisztálkodási tevékenység

1 óra

- komplex foglalkozások naponta

30-35 perc

A napirendben az egyes tevékenységekre fordítható idő rugalmasan változtatható a körülmények, az évszakok, a váratlan események, stb., hatására. A napirend igazodik a különböző tevékenységekhez és a gyermek egyéni szükségleteihez, valamint tekintettel van a helyi szokásokra, igényekre. A rendszeresség és az ismétlődések érzelmi biztonságot teremtenek a gyermeknek. A jó napirendet folyamatosság és rugalmasság jellemzi. Fontos a tevékenységek közötti harmonikus arányok kialakítása, szem előtt tartva a játék kitüntetett szerepét. A napirenden belül a legtöbb időt a gyermekek legfontosabb tevékenysége, a játék kapja. A szabad levegőn való tartózkodás, a gyermekek gondozásával kapcsolatos teendők (étkezés, tisztálkodás, alvás) ugyancsak beilleszthetők a játéktevékenység egész napos folyamatába. Reggel, különösen tavasszal és nyáron a szabad levegőn való tartózkodás természetes része a gyermekek napi életének. A hűvösebb idő beköszöntével is szükséges a szabad levegőn való mindennapi tartózkodás, csupán annak időtartamát csökkentjük. A napirend biztonságot, támpontot ad és állandóságot jelent a gyermek számára. A napirenden belül rugalmasan figyelembe vehető az egyes tevékenységek időigénye. A napirend ezen kívül annak megfelelően, ahogy az évszakok 120. | O l d a l

Biharkeresztesi Szivárvány Óvoda és Bölcsőde és Tagintézményeinek Egységesített Pedagógiai Programja OM: 030834 váltakoznak vagy a gyermeki tevékenységek fejlődése ezt indokolttá teszi, változtatható, módosítható. A napirend a gyermekek nyugodt napi életét biztosítja, figyelembe veszi a fejlődés közben bekövetkezett változásokat. A gyermekek szokásrendszerének kialakításával biztosítjuk a napirenden belül megvalósuló tevékenységek végzésének zavartalanságát. Az óvodapedagógus számára alapvetően fontos feladat a teljes nevelési folyamat tudatos átgondolása még akkor is, ha jelentős mértékben építünk a spontán, gyermeki ötletekre, tapasztalatokra. A tervezésben tudatosan vegyük számításba, hogy az egyes gyermekek fejlődési üteme különböző és a gyermek fejlődését tekintve is különböző szinteken lehet egyik vagy másik képességét illetően. A fejlődés dinamikája tehát egy-egy gyermek esetében a különböző területeken más és más lehet. A tervezésnél ezért fontos az egyéni fejlődési napló figyelembe vétele. Alapvetően a tevékenységek megtervezéséből kiindulva a neveléstanulás komplex egymásra hatását figyelembe véve szükséges tervezni. A tervezésnél ne az ismeretanyag növelésére, hanem a több alkalommal, sokoldalúan, különböző nézőpontokból való megközelítésre helyezzük a hangsúlyt. Kevesebbet, de azt alaposabban, többoldalú tapasztalatszerzés és tevékenykedtetés segítségével tervezzük meg. A heti ütemterv megírása egyben a napi vázlatot is megadja az óvónő számára, ezért nem szükséges a külön vázlatírás. Ennél fontosabb azonban, hogy feljegyzéseket vezessünk a gyermek fejlődési üteméről, hogy konkrét megfigyelések adjanak alapot az egyéni, differenciált fejlesztés megtervezéséhez. A gyermekek ötleteinek, javaslatainak feljegyzése, összegyűjtése a tevékenység sokszínűségének megtervezéséhez nyújt segítséget. A napi- és hetirendet a gyermekcsoport óvodapedagógusai alakítják ki. Az óvodai élet szervezésében a gondozásnak is kiemelt szerepe van. Az óvodapedagógus a gondozás folyamatában is nevel, építi kapcsolatait a gyermekekkel, egyúttal segíti önállóságuk fejlődését, együttműködve a gondozást végző munkatársakkal.

Az óvodai nevelés tervezését, valamint a gyermekek megismerését és fejlesztését, a fejlődésük nyomon követését különböző kötelező dokumentumok szolgálják. Az óvodai nevelés csak a jóváhagyott pedagógiai program alapján valósulhat meg és a teljes óvodai életet magába foglaló tevékenységek keretében szervezhető meg, az óvodapedagógus feltétlen jelenlétében és közreműködésével.

Törekszünk a fokozatosságra, differenciálásra, a párhuzamosan végezhető tevékenységek megfelelő időtartamára. A napirend igazodik a különböző tevékenységekhez és a gyermek egyéni szükségleteihez, valamint tekintettel van a helyi szokásokra, igényekre. A rendszeresség és az ismétlődések érzelmi biztonságot teremtenek a gyerekeknek szem előtt tartva a játék elsődleges 121. | O l d a l


Az óvoda neve: Az óvoda címe: Az óvoda fenntartója: Az óvodai csoportok száma:

Biharkeresztesi Szivárvány Óvoda és Bölcsőde Bojti Tagóvoda

4114 Bojt, Rákóczi u. 46. sz. Óvodai Társulás 1 csoport

Tagintézmény vezető: Fésűsné Rácz Erzsébet

122. | O l d a l

Biharkeresztesi Szivárvány Óvoda és Bölcsőde és Tagintézményeinek Egységesített Pedagógiai Programja OM: 030834 Az óvodai nevelés rendszere: Stratégiai célok és feladatok

Fő területek

A nevelés alapvető keretei

Az egészséges életmód alakítása; Érzelmi, erkölcsi,

A nevelés eszközei

Játék, munka jellegű tevékenységek

közösségi nevelés és a szocializáció biztosítása: Anyanyelvi és értelmi

Ajánlott tevékenységek

Verselés,mesélés Rajzolás,festés, mintázás, kézi munka Ének,zene, énekes játék, gyermektánc Mozgás A külső világ tevékeny

Integráció Szocializáció Gondozás Nyelvi fejlesztés

Kiemelt figyelmet igénylő gyermekek fejlesztése Önkiszolgálásra való nevelésJátékra való nevelés Mozgás és ritmusnevelés Beszédfejlesztés és környezet Ábrázolás alakítás

fejlődés várható eredménye 123. | O l d a l


I. . Az óvoda megtartandó értékei, az óvodában folyó nevelőmunka: „Ha a jövő évről akarsz gondoskodni, vess magot, ha egy évtizeddel számolsz, ültess fát, ha terved egy életre szól, embert nevelj!” (Kínai mondás)

Az óvoda megtartandó értékei Önálló nevelési programunkat (összhangban az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjával) a Tevékenységközpontú és a Komplex Prevenciós óvodai program elemeinek beépítésével, a helyi adottságok, személyi-tárgyi körülményekhez illeszkedően készítettük. Az óvodai nevelésünkben érvényesül az egyének rendelkezésére

állunk.

Az

egyén

tiszteletben

példája,

tartása

tudásunkkal a gyermekek

mellett

a

társas

viselkedés

megtapasztaltatásával, gyakorlásával a gyermekek szocializációját kívánjuk segíteni. Nevelési

alapelveink

kialakításánál meghatározó

körülmény,

hogy

a

gyermekek

milyen

társadalmi környezetből érkeznek hozzánk. Nevelőmunkánkat elkötelezettség, a jövő iránti felelősség vezérli. Alapja a gyermekszeretet, a harmonikus, nyugodt családias, egymásra figyelő,

segítő

érzelmi biztonságot

nyújtó,

pozitív

tulajdonságokat

erősítő

óvodai élet.

Fontosnak tekintjük a felnőtt és a gyermek sokszínű együttműködését, a játék elsődlegességét. A játékra

alapozva

szervezzük

a

gyermekek

igényeihez,

életkori sajátosságaihoz igazított

tevékenységeket, melyek sokféle megismerési és tanulási lehetőséget biztosítanak a gyermekek számára. Lényegesnek tartjuk a környezethez, társakhoz való érzelmi viszony megalapozását, a családdal való együttműködést. Gyermeklétszámunk többsége etnikai kisebbségi származása és a szociokulturális háttere miatt hátrányos helyzetűnek minősül. Az óvodai nevelésünkben fokozott figyelmet fordítunk a roma kultúra néhány elemének megismertetését, elsajátítását, kulturális hagyományok átörökítését. Célunk, hogy az óvoda oly módon készítse fel a gyermekeket a sikeres iskolai életre, hogy tudatosan építsen a roma kultúra elemeire, továbbá a roma hagyományokkal, szokásokkal, folklórral való ismerkedés révén a másság elfogadása, identitástudatok erősítése, a roma kultúra őrzése, ápolása. 124. | O l d a l

Biharkeresztesi Szivárvány Óvoda és Bölcsőde és Tagintézményeinek Egységesített Pedagógiai Programja OM: 030834 II.

Programunk megvalósításához szükséges személyi és tárgyi feltételek:

II.1.

Személyi feltételek:

Az óvodában a nevelőmunka központjában a gyermek áll. Az óvodában a nevelőmunka kulcs-szereplője az óvodapedagógus. Jelenléte a nevelés egész időtartamában fontos feltétele az óvodai nevelésnek. Az óvodapedagógus elfogadó, segítő, támogató attitűdje modellt, mintát jelent a gyermek számára. A gyakorlati megvalósítás az óvodapedagógusok igazi képessége. Az örömteli óvodai élet megszervezésén, biztosításán keresztül az "észrevétlen", de tudatos egyéni, illetve egyénre szabott fejlesztés, az élet örömeire, kudarcaira, az iskolai munkára való felkészítés. Ezt a pedagógusi munkát szakképzett dajkák segítik, akiket elhivatottság, a gyermeki személyiség tiszteletben tartása jellemez. Az óvodapedagógusok és a dajkák munkája a gyermekek harmonikus fejlesztése és a nevelési célok maradéktalan megvalósítása érdekében minden esetben összehangoltan történik.

II.2 Tárgyi feltételek: Az óvodának rendelkeznie kell a pedagógiai program megvalósításához szükséges tárgyi feltételekkel. Az óvoda épületét, udvarát, kertjét, berendezését oly módon kell kialakítani, hogy az szolgálja a gyermekek biztonságát, kényelmét, megfeleljen változó testméretének, biztosítsa egészségük megőrzését, fejlődését. Tegye lehetővé mozgás- és játékigényük kielégítését, és a gyermekeket harmóniát árasztó színekkel, formákkal, anyagokkal vegye körül. A gyermekek által használt tárgyi felszereléseket számukra hozzáférhető módon és a biztonságukra figyelemmel kell elhelyezni. Az óvoda egyidejűleg biztosítson megfelelő munkakörnyezetet az óvodai munkatársaknak, teremtsen lehetőséget a szülők fogadására. Csoportszobáink elég tágasak. A nevelők részére egy irodánk van, ez a nevelői öltöző is egyben. A csoportszobák természetes és mesterséges világítása megfelelő. A játék, étkezés, alvás a csoportszobákban zajlik. Az összecsukható gyerekágyakat a termekben a szekrényekben tároljuk. 2008-ban pályázat útján megtörtént óvodánk teljes külső és belső felújítása, így nagyon szép, modern környezetben várja kis lakóit intézményünk. Belső berendezéseink (székek, ágyak, öltözők, asztalok) is megújultak, vidámmá, színessé téve ez által csoportszobáinkat. Az óvoda audio-vizuális eszközökkel és fejlesztő játékokkal való ellátottsága megfelelő. Óvodánk tárgyi felszereltsége összességében jónak mondható. Intézményünk kollektívájának 125. | O l d a l

Biharkeresztesi Szivárvány Óvoda és Bölcsőde és Tagintézményeinek Egységesített Pedagógiai Programja OM: 030834 köszönhetően esztétikus, jól karbantartott környezetet tudunk biztosítani az óvodánkba járó gyermekek számára. Szinte minden évben sor kerül korszerűsítésre az otthonosabbá tétel érdekében. A fenntartó önkormányzat szűkös anyagi lehetőséget tud biztosítani az óvoda működéséhez. Így más forrásokat keresve, - pályázatok elnyerése- két irányban kezdtük meg a nevelési programunk megvalósításához szükséges eszközrendszerünk bővítését. Játékállomány mennyiségi és minőségi bővítése Szakmai eszközök minőségi bővítése Játékállomány mennyiségi és minőségi bővítésekor a folyamatosan elhasználódott, a mindennapos játéktevékenységhez nélkülözhetetlen alapvető kellékek, (tartós, jó minőségű) biztosítását tűztük ki célul. A minőségi fejlesztést olyan speciális fejlesztőjátékok, beszerzése jelenti, ami a gyermekek számára teljesen új lehetőségeket biztosít a játék és a megismerési folyamatban egyaránt ( pl.: Discovery, Ravensburger játékok). Ezek lehetővé teszik a spontán szerveződő, valamint az irányított játékok bőséges tárházát, biztosítják a gyermekek sokoldalúbb megismerését, speciális fejlesztését, a nyelvi oktatás elősegítését, megkönnyítését. Szakmai eszközök minőségi bővítése: Elsőként különböző mozgásfejlesztő eszközöket, majd a részképesség problémáinak feltárására, korrigálására, fejlesztésére alkalmas játékeszközöket szereztünk be. Terveinkben szerepel a zenei kelléktár bővítése. Kellő mennyiségű és minőségű audiovizuális eszközzel is rendelkezünk. A játékállomány, valamint a szakmai eszközök beszerzése, folyamatos bővítése eredményes pedagógiai munkánknak köszönhető. Szakmai eredményeinknek és sikeres pályázatainknak köszönhetően a gyermekek számára kellő lehetőségeket, eszközöket tudunk biztosítani. Óvodánkról elmondható, hogy minden csoportban az életkornak megfelelő készségeket, képességeket fejlesztő, speciális, jó minőségű játék és foglalkoztató eszköztár áll rendelkezésünkre, de szükséges folyamatos pótlásuk, bővítésük. Ennek érdekében igyekszünk saját készítésű, esztétikus fejlesztőjátékokkal bővíteni eszköztárunkat. Udvarunk tágas, megfelelő az árnyékos és a napos területek aránya. Óvodánkról elmondható, hogy minden csoportban az életkornak megfelelő készségeket, képességeket fejlesztő, speciális, jó minőségű játék és foglalkoztató eszköztár áll rendelkezésünkre, de szükséges folyamatos pótlásuk, bővítésük.

126. | O l d a l


III. Az óvodai élet megszervezése A gyermek egészséges, a tevékenységekben megnyilvánuló fejlődéséhez, fejlesztéséhez a napirend és a hetirend biztosítja a feltételeket, melyek a megfelelő időtartamú, párhuzamosan is végezhető, differenciált tevékenységek, valamint a gyermek együttműködő képességét, feladattudatát fejlesztő, növekvő időtartamú (5–35 perces) csoportos foglalkozások tervezésével, szervezésével valósulnak meg. A napirend igazodik a különböző tevékenységekhez és a gyermek egyéni szükségleteihez, valamint tekintettel van a helyi szokásokra, igényekre. A rendszeresség és az ismétlődések érzelmi biztonságot teremtenek a gyermeknek. A jó napirendet folyamatosság és rugalmasság jellemzi. Fontos a tevékenységek közötti harmonikus arányok kialakítása, szem előtt tartva a játék kitüntetett szerepét. A napirenden belül a legtöbb időt a gyermekek legfontosabb tevékenysége, a játék kapja. A szabad levegőn való tartózkodás, a gyermekek gondozásával kapcsolatos teendők (étkezés, tisztálkodás, alvás) ugyancsak beilleszthetők a játéktevékenység egész napos folyamatába. Reggel, különösen tavasszal és nyáron a szabad levegőn való tartózkodás természetes része a gyermekek napi életének. A hűvösebb idő beköszöntével is szükséges a szabad levegőn való mindennapi tartózkodás, csupán annak időtartamát csökkentjük. A napirend biztonságot, támpontot ad és állandóságot jelent a gyermek számára. A napirenden belül rugalmasan figyelembe vehető az egyes tevékenységek időigénye. A napirend ezen kívül annak megfelelően, ahogy az évszakok váltakoznak vagy a gyermeki tevékenységek fejlődése ezt indokolttá teszi, változtatható, módosítható. A napirend a gyermekek nyugodt napi életét biztosítja, figyelembe veszi a fejlődés közben bekövetkezett változásokat. A gyermekek szokásrendszerének kialakításával biztosítjuk a napirenden belül megvalósuló tevékenységek végzésének zavartalanságát. Az óvodapedagógus számára alapvetően fontos feladat a teljes nevelési folyamat tudatos átgondolása még akkor is, ha jelentős mértékben építünk a spontán, gyermeki ötletekre, tapasztalatokra. A tervezésben tudatosan vegyük számításba, hogy az egyes gyermekek fejlődési üteme különböző és a gyermek fejlődését tekintve is különböző szinteken lehet egyik vagy másik képességét illetően. A fejlődés dinamikája tehát egy-egy gyermek esetében a különböző területeken más és más lehet. A tervezésnél ezért fontos az egyéni fejlődési napló figyelembe vétele. Alapvetően a tevékenységek megtervezéséből kiindulva a neveléstanulás komplex egymásra hatását figyelembe véve szükséges tervezni. A tervezésnél ne az ismeretanyag növelésére, hanem a több alkalommal, sokoldalúan, különböző nézőpontokból való megközelítésre helyezzük a hangsúlyt. Kevesebbet, de azt alaposabban, többoldalú tapasztalatszerzés és tevékenykedtetés segítségével tervezzük meg. A heti ütemterv megírása egyben a napi vázlatot is megadja az óvodapedagógus számára, ezért nem szükséges a külön vázlatírás. Ennél fontosabb azonban, hogy feljegyzéseket vezessünk a gyermek fejlődési üteméről, hogy konkrét megfigyelések adjanak alapot az egyéni, differenciált fejlesztés megtervezéséhez. A gyermekek ötleteinek, javaslatainak feljegyzése, összegyűjtése a tevékenység sokszínűségének megtervezéséhez nyújt segítséget. 127. | O l d a l

Biharkeresztesi Szivárvány Óvoda és Bölcsőde és Tagintézményeinek Egységesített Pedagógiai Programja OM: 030834 A napi- és hetirendet a gyermekcsoport óvodapedagógusai alakítják ki. Az óvodai élet szervezésében a gondozásnak is kiemelt szerepe van. Az óvodapedagógus a gondozás folyamatában is nevel, építi kapcsolatait a gyermekekkel, egyúttal segíti önállóságuk fejlődését, együttműködve a gondozást végző munkatársakkal. Az óvodai nevelés tervezését, valamint a gyermekek megismerését és fejlesztését, a fejlődésük nyomon követését különböző kötelező dokumentumok szolgálják. Az óvodai nevelés csak a jóváhagyott pedagógiai program alapján valósulhat meg és a teljes óvodai életet magába foglaló tevékenységek keretében szervezhető meg, az óvodapedagógus feltétlen jelenlétében és közreműködésével. A nevelés időkeretei: A nevelés céltudatos megtervezése során alakítjuk ki a gyermekek óvodai életrendjét, időbeosztását. A hetirend és a napirend az a szervezeti keret, ami biztosítja a gyermek számára a nyugodt, kiegyensúlyozott, kiszámítható óvodai környezet megteremtését. A gyermek egészséges fejlődéséhez szükséges a mozgásos tevékenységek és a pihenés váltakozó biztosítása. A napirend lehetővé teszi a szabad levegőn való hosszú idejű tartózkodást, a szokásrendszer kialakítását, a gyermeki tevékenységek szabad kibontakozását. A napirenden belül a legtöbb időt a gyermekek legfontosabb tevékenysége, a játék kapja. A napirend az alábbi tevékenységeket tartalmazza: -

játék és szabadidős tevékenység, étkezés, pihenés, öltözködés, tisztálkodási tevékenység, komplex foglalkozások naponta.

Alapelveink a napirend elkészítése során: -

a gyermekek életkori sajátosságaiból adódó játéktevékenységéhez szükséges maximális idő nem sérülhet, a gyermek életkori-és fejlettségi szintjének megfelelően az óvodapedagógusok elkészíti a csoport napirendjét, a napirendben az egyes tevékenységekre fordítható időt rugalmasan változtatjuk a váratlan események hatására.

Napirendünk időkerete 8,5 órás óvodai nyitva tartáson belül: - játék és szabadidős tevékenység

3 óra 25 perc

- étkezés, pihenés

3 óra 30 perc

- öltözködés, tisztálkodási tevékenység

1 óra 128. | O l d a l


- komplex foglalkozások naponta A napirendben az egyes tevékenységekre fordítható idő körülmények, az évszakok, a váratlan események, stb. hatására.

30-35 perc rugalmasan

változtatható

a

Heti rend: A heti rend a napirendhez hasonlóan a folyamatosságot, a rendszerességet, a nyugalmat segíti elő az óvodai csoportokban és lehetőséget nyújt a szokásrendszer segítségével az óvodások napi életének megszervezéséhez. A heti rend, különösen a nevelési év elején teljesen másképp alakulhat, mint a nevelési év végén. Különösen a beszoktatás idején figyeljünk arra, hogy minél lazább, rugalmasabb és alkalmazkodóbb heti rendet állítsunk össze. Később, az iskolára való felkészítés feladatai a heti rend és a napirend pontosabb betartását helyezik előtérbe. A heti rend összeállításánál arra kell figyelni, hogy jusson elegendő idő a gyermeki tevékenységek, kezdeményezések, ötletek és javaslatok meghallgatására, kipróbálására vagy közös megvitatására. A rugalmasság, a helyzethez való alkalmazkodás elősegíti, hogy a hetirend a gyermek életének észrevétlen szabályozója legyen. Számtalan variációval az adott óvodai csoport és a gyermekek igényeinek, képességeinek figyelembevételével nemcsak a komplex foglalkozások helyei, de az időkeretek is megváltoztathatók. A mozgás - testnevelés heti egy alkalommal kötelező, a hét többi napjain a mindennapos testnevelés megtartása a kidolgozott tervek alapján történik. A hetirend általános tartalma és maximális időkeretei: Naponta 20-30 perc - Mindennapi testnevelés - Verselés- mesélés Naponta 30-35 perc - Művészeti tevékenységek – rajzolás, festés, mintázás, kézimunka - Matematikai tartalmú tapasztalatszerzés - Mozgás, mindennapi testnevelés - Külső világ tevékeny megismerése - Művészeti tevékenység - ének-zene, énekes játék, gyermektánc A hetirend kialakítása természetesen az óvodapedagógus feladata, tehát az itt megjelölt hetirend csupán általánosságban és egyetlen lehetséges módon foglalja össze a megvalósítandó feladatokat. Számtalan variációval az adott óvodai csoport és a gyermekek igényeinek, képességeinek figyelembevételével nemcsak a komplex foglalkozások helyei, de az időkeretek is megváltoztathatók. 129. | O l d a l


Tevékenységek szerepe a nevelési cél elérésében: A gyermek személyisége és a tevékenysége kölcsönösen egymásra hatva fejlődnek. Az óvodapedagógus feladatai a tevékenységek megszervezésében: -

-

biztosítsa minél változatosabb, több fajta tevékenység egy időben történő gyakorlásához a megfelelő feltételeket (idő, hely, eszközök, ötletek); a tevékenységek megszervezésében támaszkodjon a gyermekek tapasztalataira, a gyermekek aktuális élményvilágára; élmények nyújtásával segítse elő a minél sokrétűbb és minél komplexebb tevékenységformák kialakulását az óvodai csoportban; lakóhelyünk közeli és távoli természetvédelmi tájainak megismertetése; A HHH gyermekek körében az ingerszegény környezet okozta hátrányok kompenzálása. Általános ismeretek bővítése

Az óvodapedagógus és a dajka együttműködése: Óvodánkban a dajka munkája az óvodapedagóguséval összehangolt, mert a dajkát a pedagógiai munka közvetlen segítőjének tekintjük. A tízóraival kapcsolatos munkálatok elvégzése után a pedagógus kérésére legyen bent a csoportban és vegyen részt a gyermekek felügyeletében. A gondozási teendők ellátásában kérjük a segítségüket. (pl: öltöztetés, tisztálkodás, étkezés, teremrendezés, séta). A dajka egyike a gyermeket nevelő felnőttnek, aki –éppúgy, mint az óvodapedagógus – magatartásával, teljes lényével, beszédstílusával, öltözködésével hatást gyakorol a kisgyermekre. A képességek csak tevékenységekben fejlődhetnek ki és nyilvánulhatnak meg. Az óvodapedagógus feladatai a képességek fejlesztésében: - folyamatosan biztosítsa a gyermekek számára, a képességeik kibontakoztatásához szükséges tevékenységek gyakorlásának lehetőségeit; - a folyamatos megfigyelés útján alkosson tiszta képet a gyermek meglévő képességeiről, ennek ismeretében törekedjen a képességek fejlesztésére; - a kiemelkedő képességű és részképességek fejlődésében elmaradott gyermekre, egyénre kiszabott fejlesztési terv alapján gyakoroljon hatást; - minden gyermek képességét önmagához – a saját lehetőségeihez – viszonyítva igyekezzen fejleszteni. - A gyermekek fejlettségi szintjének megállapítására elvégezzük a Difer mérést. - A mérés eredményeiből kiindulva egyéni fejlesztési tervet készítünk a gyermekek egyéni differenciált fejlesztésére, képességeik kibontakoztatására. Az óvodapedagógus feladatai a nevelőmunka dokumentálásával kapcsolatban: 130. | O l d a l


-

éves nevelési tervkészítés, heti nevelési – tanulási tervkészítés, heti rend és napirend összeállítása, a gyermek fejlődésének megfigyelését szolgáló feljegyzések folyamatos vezetése. DIFER teszt alkalmazása a gyermek fejlettségének egzakt meghatározására. Az eredmények rögzítése. A fejlesztendő területek megjelölése, egyéni fejlesztési terv készítése. A HHH.-s szülők tájékoztatása egy évben kétszer a gyermek fejlesztésének eredményéről.

IV. Az óvodai élet tevékenységi formái és az óvodapedagógus feladatai Az óvodában alapvető feladatunk, hogy a tanulási képességek célzott fejlesztésével minden gyermeket lehetőségeihez mérten felkészítsünk a zökkenőmentes iskolakezdésre, az iskolai beilleszkedésre. Az Óvodai Program tartalmi kidolgozásánál a gyermek alapvető megnyilvánulási módjára és fő tevékenységi formájára, a mozgásra és játékra alapozva szervezzük a főbb nevelési területeken végzendő pedagógiai és pszichológiai feladatokat. A Program nevelési keretét egyfelől a gyermek természetes megnyilvánulási formái, másfelől az óvoda kultúraátadó hatásrendszerének együttese, kölcsönössége, harmóniája határozza meg. IV.1. JÁTÉK: úgy fognak holnap dolgozni, ahogyan ma játszanak: alaposan és kitartóan vagy figyelmetlenül és unottan.” (Elisabeth Plattner) „Gyermekeink

A játék a kisgyermekkor legfontosabb és legfejlesztőbb tevékenysége, s így az óvodai nevelés leghatékonyabb eszköze. A játék – szabad-képzettársításokat követő szabad játékfolyamat – a kisgyermek elemi pszichikus szükséglete, melynek mindennap visszatérő módon, hosszan tartóan és lehetőleg zavartalanul ki kell elégülnie. A kisgyermek a külvilágból és saját belső világából származó tagolatlan benyomásait játékában tagolja. Így válik a játék kiemelt jelentőségű tájékozódó, a pszichikumot, a mozgást, az egész személyiséget fejlesztő, élményt adó tevékenységgé. A gyermek fejlődésében alapvető jelentőségű, semmi mással nem helyettesíthető tevékenységi forma. A játék a valóságot tükrözi. A játék közben a gyerek derűs, felszabadult, a játék örömforrás számára: maga a cselekvés, a manipuláció, az elképzelés szerez örömet. Nemcsak azért kitűnő talaja a fejlesztésnek, mert általa szinte (ismeretlenül), észrevétlenül tanul a gyermek, hanem azért és, mert a játékban kiélheti, kipróbálhatja, feldolgozhatja és gyakorolhatja az életben előforduló szituációkat, az őt érő élményeket. Ugyanakkor megoldási módokat kaphat bizonyos élethelyzetekben való viselkedésre, megnyugodhat, kiélheti szorongásait, problémáit és újra élheti kellemes élményeit. A 131. | O l d a l

Biharkeresztesi Szivárvány Óvoda és Bölcsőde és Tagintézményeinek Egységesített Pedagógiai Programja OM: 030834 gyerek újra meg újra lejátssza, így sajátos módon újra éli negatív élményeit, szorongásait. Ezzel csökkenti az élmények kínos feszültségeit. Így lehetővé válik a tapasztalatok érzelmi feldolgozása, a velük járó feszültség csökkenése. A környező világról, sőt a világegyetem egészéről is a játékon keresztül közvetíthetjük a legtöbb ismereteket a kisgyerek felé, azonban nem szabad elválasztani a mozgástól, a világkép és az én tudat kialakulásától. A játékban minden lehetséges. Az ötletek, a szokatlan fordulatok tág teret adnak a kreativitásnak. A kreatív személyiségfejlesztés értékes mozzanatai például a szerepjáték, bábozás, dramatizálás. A gyermek gondolatban megalkotja, kitalálja a játék szereplőit és bármilyen eszközzel vagy tárggyal, helyettesíti azokat. A magatartásmódok, szerepek felcserélése, rugalmas átalakítása, mások ötletei iránti nyitottság. A játék a társadalomba való beilleszkedését nagymértékben elősegítheti. A személyiségfejlődés különösen jelentős. A társakkal való együttjátszás kialakulására, vagy a játékon belüli önállóságra, a másik gyermek játékának tiszteletben tartása, a kezdeményezőkészség kibontakoztatásának lehetőségei. Olyan tulajdonságok szükségessége, mint a mások mozgósításának képessége vagy az alá-fölé, rendelési viszonyok önkéntes kialakítása egy-egy játékszituációban. A játékot kísérő érzelmek közlési vágyat ébresztenek. Fokozódik a gyermekek beszédkedve. A beszédkedv ösztönzi a nyelvi kommunikációs készség fejlődését. Az óvodapedagógus feladatai a játékkal kapcsolatban: Jót és jót játszani – ez a gyermek dolga az óvodában. A kisgyermek első valódi játszótársa a családban, az óvodában is a felnőtt – a szülő és az óvodapedagógus. Az óvodapedagógus utánozható mintát ad a játéktevékenységre, majd amikor a szabad játékfolyamat már kialakult, bevonható társ marad, illetve segítővé, kezdeményezővé lesz, ha a játékfolyamat elakad. Az óvodapedagógus jelenléte teszi lehetővé a gyermekek közötti játékkapcsolatok kialakulását is. A játékhoz megfelelő helyre és egyszerű, alakítható, a gyermeki fantázia kibontakozását segítő anyagokra, eszközökre, játékszerekre van szükség. Az óvoda és az óvodapedagógus feladata, hogy megfelelő csoportlégkört, helyet, időt, eszközöket és élményszerzési lehetőségeket biztosítson a különböző játékformákhoz, a gyakorló játékokhoz, a szimbolikus játékokhoz, konstruáló játékokhoz, a szabályjátékokhoz. A játék folyamatában az óvodapedagógus tudatos jelenléte biztosítja az élményszerű, elmélyült gyermeki játék kibontakozását. Mindezt az óvodapedagógus feltételteremtő tevékenysége mellett a szükség és igény szerinti együtt játszásával, támogató, serkentő, ösztönző magatartásával, indirekt reakcióival éri el. Az óvodában előtérbe kell helyezni a szabad játék túlsúlyának érvényesülését. A játék kiemelt jelentőségének az óvoda napirendjében, időbeosztásában, továbbá a játékos tevékenységszervezésben is meg kell mutatkoznia. Az óvodapedagógus feladata megfigyelni a gyermek játékát, felhasználni a saját nevelési céljai elérése érdekében és szükség esetén, indirekt módon befolyásolni. A 132. | O l d a l

Biharkeresztesi Szivárvány Óvoda és Bölcsőde és Tagintézményeinek Egységesített Pedagógiai Programja OM: 030834 játék kicsiben maga az élet, az, amit a kisgyermek felfog, és rekonstruálni képes az őt körülvevő világból. -

Nyugodt légkör biztosítása, az elmélyült játék feltételeinek megteremtése. A napirenden belül elegendő idő és hely biztosítása a játék számára. A játékhoz szükséges eszközök folyamatos biztosítása. Ötletek, lehetőségek, helyzetek teremtése a sokszínű játék kialakulásához. Az egyéni élményeken túl, közös élményszerzési lehetőségek kihasználása, a játék fejlesztése érdekében. A gyermeki játék önállóságának tiszteletben tartása. Szükség esetén bekapcsolódása a játékba, együtt játszás a gyermekkel. A HHH. gyermekek megismertetése a játékeszközökkel, az azokkal való játszás szabályaival. Együttműködési képességük fejlesztése a játékban, példaadással, közös

Játékidő A csoportok számára a napirendben a játékra biztosított idő a nap minden időszakában, akár a teremben, akár a szabadban, lehetőleg összefüggő legyen. Indokolatlanul ne szakítsa meg, ne zavarja az óvónő a játékot. A 3-4 éveseknél az étkezés, a tisztálkodás és az alvás kivételével a gyerekek csaknem minden időt fordítsanak játékra. A kötetlen foglalkozások megszervezése az elmélyült játékot ne szakítsa meg. A kicsik számára különösen fontos, a minél hosszabb, megszakítás nélküli időnek, mint feltételnek a megteremtése, mivel az óvodába érkezéskor egyesek csak nehezen kezdik el a játékot, majd többfélébe is belefognak. A 4-5 éves gyerekek már jól összeszoknak, gyakran kialakulnak együtt játszó csoportok is. Ezért az óvodapedagógus számoljon azzal, hogy a megfelelő hely megtalálásához, a játékszerek kiválasztásához, a játékhelyzet és a folyamatos, gazdag játék kialakulásához elegendő időre van szükség. Az 5-6-7 évesek számára a játékszerek elkészítéséhez, felhasználásához, különösen, ha a barkácsolás beépül a játékba, még hosszabb idő szükséges. Fontos, hogy a játékidőben, a teremben és a szabadban egyaránt több napon keresztül is játszhassanak ugyanazt, és kedvük szerint más tevékenységgel is foglalkozhassanak (rajzolhassanak, mintázhassanak stb.) Játékeszközök Az óvodapedagógus olyan játékszereket adjon, amelyek az elmélyült játék kialakulását segítik elő, és a motiváló, fejlesztő hatást kiváltják. A játékszerek legyenek esztétikusak, könnyen tisztíthatók és veszélytelenek. Jó minőségű, különböző alapanyagokból készüljenek, sokféleképpen, egymással variálva illeszkedhessenek a játék témájához. Legyenek különböző méretűek, súlyúak, kidolgozásuk ne legyen aprólékos, az általuk ábrázolt tárgy hatásának az összbenyomás feleljen meg. A 3-4 éves gyerekek érzelmileg erősen kötődnek a játékszerekhez, nehezen válnak meg tőlük. A kiscsoportos gyerekek játéka tárgyhoz, eszközhöz kötött, ezért az igényt 133. | O l d a l

Biharkeresztesi Szivárvány Óvoda és Bölcsőde és Tagintézményeinek Egységesített Pedagógiai Programja OM: 030834 mennyiségileg is elégítsék ki. A nagyobb gyerekek számára bővítse a választékot. Egészítse ki a játékkészletet olyan eszközökkel, tárgyakkal, amelyek tartalmassá teszik a játékot, módot adnak a gyerekeknek a környezetből vett tapasztalatok, élmények valósághű felelevenítésére, a közös, sokfajta játékra. A készen kapható játékszereken kívül gondoskodjék különböző játszásra alkalmas anyagokról, félkész és szimbolikus eszközökről, a kellékek gazdag választékáról. Tegye lehetővé, hogy a gyerekek kedvük szerint a környezetükben lévő tárgyaikat (székeket, asztalokat stb.) is bevonhassák a játékba. Fontos, hogy a gyerekek a különböző játékszereket, tárgyakat bizonyos szabályok megtartása mellett különböző céllal használhassák fel. Az óvodapedagógus fejezze ki érdeklődését, elismerését, ha a gyerekek egy-egy játékszert eredeti funkciójától eltérően, ötletesen alkalmaznak. A játékszerek a gyerekek számára könnyen elérhető helyen legyenek, hogy gyorsan elő lehessen venni, fel lehessen fedezni őket. A megrongált játékszereket, ha lehet, a gyerekek bevonásával javítsák meg, ha erre nincs mód, vonjuk ki a használatból. A tapasztalatszerzés irányítása, az élmények szerepe Az óvodapedagógus gondoskodjék arról, hogy a gyerekek minél jobban megismerjék környezetüket. Törekedjék arra, hogy a tapasztalat és ismeretszerzés pozitív érzelmeket váltson ki, élménnyé váljék. Tervszerűen, tudatosan alakítsa úgy az óvoda életét, a kötetlen és kötelező foglalkozásokat is, hogy tapasztalatokat, élményeket nyújtson a gyerekek számára. Éljen a séták, kirándulások, látogatások lehetőségeivel. Ügyeljen arra, hogy ne terhelje meg a gyerekeket újabb és újabb benyomásokkal, mert a túlzsúfolt óvodai élet éppen olyan káros, mint az egyhangú. Igyekezzék megismerkedni a gyerekek óvodán kívüli tapasztalataival. A játékban gyakran megjelennek az óvodai és a családon kívül szerzett élmények, események is. Ez nem csupán a játék irányítása, de az egyéni bánásmód, a családdal való együttnevelés érdekében is jelentős. Számoljon azzal is, hogy a játékban a gyerekek negatív tapasztalatai és érzelmei is megjelennek. Az agressziót vagy szorongást kifejező játék is a gyerekek élményeiről vall. A pedagógus jelenléte – szükség esetén védelmet adó magatartása – nyújtson biztonságot az agresszív vagy a szorongó gyerekeknek. A FEJLESZTÉS TARTALMA Játékfajták és fejlődésük, irányításuk ajánlott módszerei: Az óvodáskort megelőző fejlődési szakaszban a gyerekek a tárgyi cselekvések egész sorát sajátítják el és gyakorolják. A sokszori próbálkozás közben megtanulják a játékszerek használatát, megismerik sajátosságaikat.

134. | O l d a l


A 3-4 éves gyerekek tevékenységét a gyakorló játék és a szerepjátékból kiemelt művelet jellemzi. Tárgyi cselekvésük tartalma a saját személyükkel és közvetlen környezetükkel kapcsolatos tapasztalatokat tükrözi. A környezetükben lévő játékeszközöket, tárgyakat is fölhasználják a játékhoz. A gyakorló játék keretei között már a kiscsoportban kialakulnak a szerep- és a konstruáló játék elemei. A szerepjátékban a gyerekek különböző személyek vagy állatok, dolgok szerepét vállalják magukra. Játékukban sajátos módon tükrözik ezek tevékenységét, funkcióját és a köztük lévő kapcsolatokat. A szerepjátékban jelentkező többnyire rejtett játékszabályok elfogadása, megtartása, az ezeknek való megfelelés szándéka teremti meg a szabályjáték előfeltételeit. A korábban kialakult játékfajták továbbra is részei maradnak a különböző egymást követő, egyre fejlettebb játékoknak. A megfelelő feltételek, és irányítás segíti, hogy az egyes játékfajták a különböző életkorokban megjelennek és tovább fejlődnek. Gyakorló játék: A gyakorló játék kiinduló, a véletlen mozgásból, cselekvésből fakadó siker, amely újra és újra ismétlésre készteti a gyerekeket. Lényeg valamilyen újszerű cselekvés ismételgetése, amely örömöt okoz. A gyakorló játékok irányításában biztosítsa az óvónő a mozgásteret és mindazokat a játékszereket, eszközöket, anyagokat, amelyek alkalmasak a gyerekek mozgásigényének és manipulációs vágyának kielégítésére. Mivel a gyakorló játékok eszköz és anyagigényesek, ezekből nagyobb mennyiségre van szükség. A kicsik számára legyenek öltöztethető, húzható, rakosgatható játékszerek, természetes anyagok. Legyenek olyan eszközök, amelyeket tologathatnak, amelyekben rakodhatnak, maguk is beleülhetnek, amelyekkel szállíthatnak. Ha lehetőség van rá, helyezzen az óvónő a csoportszobába is homokozót, pancsoló asztalt, hogy a gyerekek itt is szabadon választhassák azt a tevékenységet. Ha szükséges, az óvónő játsszon együtt a gyerekekkel. Az óvodapedagógus kísérje figyelemmel minden egyes gyerek játékát. Segítse a gyerekeket, hogy játékuk a gyakorló játékból a szerepjátékig fejlődjék. 3-4 éves korban a hangok, a szótagok, szavak, esetleg rövid mondatok és dallamok, a halandzsa játékos szabály szerinti ismétlés útján válnak játékká. A játék szempontjából nem a szöveg, hanem annak ritmusa és a sokszor hozzákapcsolódó mozgás a lényeges. Ez szerez örömet, ez készteti a gyerekeket ismétlésre. Az óvónő hallgassa érdeklődéssel a halandzsa és szövegismétlő játékokat, ösztönözze a gyerekeket újabbak és újabbak elmondására. A tevékenységhez kapcsolódó beszéd már a kiscsoportban is háttérbe szoríthatja a hang és a beszéd játékos gyakorlását, de azokat a gyerekeket, akik kevésbé közlékenyek, beszédkedvükben gátoltak, éppen ez a játék segítheti a fejlődésben. A mozgások azáltal válnak játékká, hogy önként fölállított és vállalt szabályokat tartalmaznak. A gyerekek a játékos mozgást mindig ugyanabban a formában, ugyanolyan szabályok szerint ismétlik, ezekhez a szabályokhoz ragaszkodnak. Máskor a gyerekek játékszereket és eszközöket rakosgatnak valamilyen maguk alkotta játékszabály

135. | O l d a l

Biharkeresztesi Szivárvány Óvoda és Bölcsőde és Tagintézményeinek Egységesített Pedagógiai Programja OM: 030834 szerint. A homokszórás, kavarás, vízöntögetés, gyúrás, örömmel végzett, hosszan tartó foglalatosságok.

papírtépés,

mázolás,

kavicsszórás

4-6-7 éves korban a gyakorló játék tartósan csak akkor jelentkezik, ha a gyerek fejlődésében lemaradt, képességei fejletlenek, tapasztalatai, élményei szegényesek, vagy amikor egy új játékszer, eszköz használatát még nem ismeri, és a sikeres játékhoz, a játékszerrel való előzetes manipulálásra van szüksége. Gyakorló játék jelentkezik a konstrukciós és szerepjáték elemeiként is. Az óvodapedagógus ebben az életkorban is engedje a gyakorló játékot. Ha azonban azt tapasztalja, hogy egyes gyerekek kizárólag ezen a szinten maradnak, keresse meg az okokat, s igyekezzék ezen a fejlődési fokon átsegíteni őket. Előfordulhat, hogy a szerep- vagy a konstruáló játék egy-egy művelete kiválik a játékból, a gyerek belefeledkezik a műveletek, mozdulatok ismételgetésébe. Amíg aktívan belemélyed tevékenységeibe, az óvónő ne zavarja meg. Amikor azonban aktivitása csökken, ösztönözze szóval, esetleg eszközökkel a korábbi, abbahagyott játék folytatására. A szerepjáték A szerepjáték nevelési szempontból a leggazdagabb lehetőségeket nyújtó játékfajta, amely a gyakorló játék keretei között bontakozik ki és kifejlett formáját az óvodáskor végére éri el. 3-4 éves korban a gyerekek elsajátítják, és már betartják a játékszerekkel és az együtt játszással kapcsolatos elemi szabályokat. Jól érzik magukat társaik között, szívesen játszanak egyedül, egymás mellett, vagy két-három gyerekből álló csoportban. A játékukhoz önállóan megkeresik az eszközöket, azokra vigyáznak és a játékszerek használatában általában megegyeznek. Képesek olyan szerepjátékok kezdeményezésére és eljátszására, amelyek egyszerű cselekvéseket és kapcsolatokat tartalmaznak, amelyekben a résztvevők különböző jellegzetes műveleteket végeznek, különböző szerepeket töltenek be. 4-5 éves korban tartósan kialakul a kisebb-nagyobb csoportokban való együtt játszás igénye. Mozgásuk, értelmi és érzelmi fejlődésük alapján megértik környezetük egyszerűbb jelenségeit, és készek ezeket játékukban újra alkotni. A gyakori szerepcserét és az eszközökhöz ragaszkodást fölváltja a szerephez való kötödés. A gyerekek képesek a cselekvések összehangolására. A játékszerekkel és eszközökkel végzett cselekvés, a szereplők magatartása megfelel a szerep által megkívánt tevékenységeknek és emberi kapcsolatoknak. A szerepjáték témájának megfelelően képesek az egyszerűbb közös játékok megszervezésére, a szükséges játékszerek kiválasztására. 5-6-7 éves korban megértik és elfogadják játszótársaik elgondolásait, tevékenységük logikáját. Alkalmazkodnak a játék szabályaihoz. Le tudnak mondani egy-egy kedves játékszerről. Vállalják a számukra kevésbé érdekes, kedvezőtlenebb szerepeket is. Tudnak vezetni és játszótársaikhoz alkalmazkodni. Képesek olyan játékhelyzeteket létrehozni, amelyekben tapasztalataik, érdeklődésük alapján ábrázolhatják a felnőttek tevékenységét és különféle kapcsolatait. Megfelelő tapasztalatok és élmények birtokában önállóak a játék előzetes közös

136. | O l d a l

Biharkeresztesi Szivárvány Óvoda és Bölcsőde és Tagintézményeinek Egységesített Pedagógiai Programja OM: 030834 tervezésében, a szerepek kiválasztásában, a játékszerek és eszközök megválasztásában, a szabályok betartásában. A játszócsoportok tagjai között tartós és szoros kapcsolat alakul ki. Építő, konstruáló játék A gyerekek kockákból és más játékszerekből, különböző alkatrészekből, anyagokból építményeket, játékszereket, különféle tárgyakat hoznak létre. 3-4 éves korban a gyerekek gyakran bonyolult építményeket alkotnak, amelyeket még nem képesek megismételni. Az óodapedagógus feladata, hogy lehetővé tegye számukra az összerakosgatás és a szerkesztés örömét. Gondoskodjék arról, hogy az összeállítható játékszerekkel foglalkozó gyerekek nyugalmas helyet találjanak maguknak. A kirakás, az építés, az összeállítás közben segítse őket az eredményes megoldásokhoz. 4-6-7 éves korban a konstruáló, építő játékelemekből játékszereket is tudnak készíteni a gyerekek. Az építés, a konstruálás gyakran a szerepjátékokhoz kapcsolódik: az élethelyzetek reprodukálása közben építenek, szerelnek, szerkesztenek, vagy a létrehozott alkotás hatására képzelik bele magukat különböző élethelyzetekbe. Az óvónő késztesse őket arra is, hogy az elemekből a valóság tárgyaihoz, játékszerekhez vagy egyszerű modellekhez hasonlót készítsenek. Az óvodáskor végén alkotásaikat már önállóan, sok egyéni ötlet alapján hozzák létre, és képesek a különböző anyagok, eszközök kombinált alkalmazására is. Szabályjáték Pontos meghatározott szabályok szerint zajlik. A szabályok határozzák meg a játék megkezdésének módját, menetét, befejezését, egy-egy szakaszának lezárását. A szabályjátékok egyes fajtái főként a gyerekek mozgását, míg mások értelmi képességeiket fejlesztik. 3-4 éves korban azokat a szabályjátékokat alkalmazza az óvónő, amelyek a gyerekek mozgásszükségletét kielégítik, szabályai egyszerűek, s tartalmuknál fogva közel állnak a gyerekekhez. A 3-4 évesek csak azt a szabályjátékot fogadják szívesen, amelyben nincs különösebb kötöttség, és nem szükséges hozzá az egész csoporttal való együttműködés sem (pl. körjáték). 4-5 éves korban már olyan szabályjátékok is választhatók, amelyek megkívánják, hogy a győzelem elérése érdekében a gyerekek egyéni kívánságaikat egyeztessék társaik érdekében, közösen őrködjenek a szabályok betartása felett. 5-6-7 éves korban választhatnak olyan szabályjátékot is, amely nagyobb ügyességet

137. | O l d a l

Biharkeresztesi Szivárvány Óvoda és Bölcsőde és Tagintézményeinek Egységesített Pedagógiai Programja OM: 030834 vagy nagyobb szellemi erőfeszítést igényel. A nagyok már a bonyolultabb szabályjátékok megtanulására és gyakorlására is képesek, s miközben azt nagy kedvvel, örömmel játsszák, egymást a szabályok betartására is figyelmeztetik. Az óvónő engedje, hogy a gyerekek játékában az egészséges versengés is jelen legyen, ez azonban soha ne csapjon át az egymással szembeni negatív érzelmek kifejezésére. A fejlődés várható eredménye: -

A gyermekek képesek állhatatosan, több napon keresztül egy azon játéktémában együttesen részt venni. Játékukban dominánsan jelentkezik a szerepjáték. Az ismert meséket többször dramatizálják, bábokkal eljátsszák. Bonyolult építményeket képesek létrehozni. Élvezik a szabályjátékokat, és képesek a normák betartására. Társas viselkedésükben megjelennek az óvoda által preferált viselkedési szabályok. Interakciójuk gazdag, kulturált és érthető. Egyéni fejlettségüknek megfelelően válasszanak játékot, váljanak alkalmassá a csoportban való játékra, legyen igénye a közös játék iránt, Legyenek képesek a kreatív együttműködésre (mások ötletei iránt nyitottság, magatartásmódok szerepek felcserélése, rugalmas átalakítása), Saját fejlődési – érési tempójának megfelelően legyenek képesek élményeinek eljátszására.

IV.2. Munka jellegű tevékenységek A személyiségfejlesztés fontos eszköze a játékkal és a cselekvő tapasztalással sok vonatkozásban azonosságot mutató munka és munka jellegű játékos tevékenység – az önkiszolgálás, a segítés az óvodapedagógusnak és más felnőtteknek, a csoporttársakkal együtt, értük, később önálló tevékenységként végzett alkalmi megbízások teljesítése, az elvállalt naposi vagy egyéb munka, a környezet-, a növény- és állatgondozás. A gyermek munka jellegű tevékenysége: – örömmel és szívesen végzett aktív tevékenység; – a tapasztalatszerzésnek és a környezet megismerésének, a munkavégzéshez szükséges attitűdök és képességek, készségek, tulajdonságok, mint a kitartás, az önállóság, a felelősség, a céltudatosság alakításának fontos lehetősége; – a közösségi kapcsolatok a kötelességteljesítés alakításának eszköze, a saját és mások elismerésére nevelés egyik formája. A gyermeki munka az óvodapedagógustól tudatos pedagógiai szervezést, a gyermekkel 138. | O l d a l

Biharkeresztesi Szivárvány Óvoda és Bölcsőde és Tagintézményeinek Egységesített Pedagógiai Programja OM: 030834 való együttműködést és folyamatos konkrét, reális, vagyis a gyermeknek saját magához mérten fejlesztő értékelést igényel. A munka az óvodás gyermek számára játékos jellegű, gyakran nem is választható szét a játék és munkatevékenység. Cél: A gyermek értékteremtő együttműködési képességeinek fejlesztése, az önállóság, az öntevékenység lehetőségeinek megteremtése, a gyerekek tanuljanak meg önállóan dönteni, feladataikat egymás között megosztani. A HHH. gyermekek munkához való pozitív hozzáállásának kialakítása a munka eredményének megtapasztalásával. Feladat: Olyan munkalehetőségek biztosítása, ami a gyermekek számára elfogadható, életkorukat, teljesítőképességüket nem haladja meg. A munkavégzés ne időszakonkénti, hanem rendszeres, folyamatos tevékenység legyen, ami beépül az óvodai mindennapokba. Óvodánkban végezhető munkatevékenység fajtái: Önkiszolgálás Óvodáskor kezdetétől fogva igen nagy a jelentősége. A gyermekek magukkal kapcsolatban minden teendőt (testápolás, öltözködés, étkezés, környezetük rendben tartása) a lehető legkorábbi időtől kezdve próbáljanak elvégezni. Azt felesleges meghatározni, hogy melyek azok az önkiszolgálással kapcsolatos tevékenységek, amelyeket 3-5 vagy 7 éves korban végezhet a gyermek. Hagyjuk, hogy a gyerekek saját képességeik szerint, koruktól függetlenül akkor végezzék el az önkiszolgálással kapcsolatos teendőket, amikor képesek rá, de egy bizonyos életkori szinten már bizonyos feladatok elvégzését elvárjuk a gyermekektől.

Naposi munka A napi munka gyakorlása során a gyerekek olyan munkát végeznek, amely nélkülözhetetlen a csoport életrendjében. A naposságot 4 éves kortól lehet bevezetni. A naposság feladattudatot feltételez, figyelem összpontosítást igényel. Ezért óvja a naposokat az óvodapedagógus attól, hogy egész nap készültségben legyenek és veszítsenek játék idejükből. Alkalomszerű munka Egy részük időről-időre ismétlődik, tehát szervezhető, másik része esetleges. Mindezeket a feladatokat a szükségletektől, munka jellegétől, a körülményektől függően a csoport egy időben végzi, vagy megbízatásként egyes gyerekek teljesíti .

139. | O l d a l

Biharkeresztesi Szivárvány Óvoda és Bölcsőde és Tagintézményeinek Egységesített Pedagógiai Programja OM: 030834 Alkalomszerű munkának tekinthető: -

a környezet rendjének biztosítása, játékszerek tisztán tartása (babaruhamosás, babafürdetés), udvari játékszerek játék utáni rendbetétele, egymás vagy a kisebbek segítése az öltözőben, a játékszerek megjavításában való részvétel. a foglalkozási eszközök előkészítésébe való bekapcsolódás.

Növénygondozás A növények gondozásával életfeltételeinek megteremtéséhez járulnak hozzá a gyerekek, miközben átélik és megfigyelik közreműködésük nyomán létrejövő változásokat. Ez a nevelésben játszott szerepén túl a természet, a környezet és az ember kölcsönhatásának megtapasztalására igen nagy lehetőséget nyújt a gyermekcsoport valamennyi tagjának. A teremben és az udvaron az évszakoknak megfelelően végezhető tevékenységek: élősarok kialakítása, csíráztatás, rügyeztetés, szobanövények gondozása, fű gereblyézése, falevelek összegyűjtése, az udvarra ültetett virágok, sövények gondozása. Nagyon fontos, hogy a munkavégzéshez elegendő mennyiségben álljanak rendelkezésre a szükséges eszközök, szerszámok és azok bármikor hozzáférhető helyen szabadon a gyermekek rendelkezésére álljanak Az óvodapedagógus feladatai a munkajellegű tevékenységgel kapcsolatban: -

-

-

minden gyermeknek biztosítson lehetőséget arra, hogy önkéntesen, önállóan, kedve és képessége szerint elvégezhesse az önmagával kapcsolatos önkiszolgáló tevékenységet, illetve a társai érdekében végzett munkatevékenységet, folyamatosan biztosítsa, bővítse a munkatevékenységhez szükséges, gyermekek számára megfelelő munkaeszközöket, a munkaeszközök számára biztosítson olyan helyet, ahol a gyermekek bármikor elérhetik és használhatják a szükséges eszközöket, adjon lehetőséget a gyermekeknek bármilyen őket érdeklő munkatevékenység elvégzéséhez, még akkor is, ha a gyermek tevékenységi vágya és képességei nincsenek teljesen összhangban, arra törekedjen, hogy minden munkatevékenység örömöt jelentsen a gyermekeknek, és teljes önállósággal végezhessék azokat, teremtsen lehetőséget rendszeresen visszatérő feladatok végzésére.

Munkavégzéshez szükséges kompetenciák fejlesztése -

Szervezőkészség Feladattudat Együtt munkálkodás, kooperációs készség fejlesztése 140. | O l d a l

Biharkeresztesi Szivárvány Óvoda és Bölcsőde és Tagintézményeinek Egységesített Pedagógiai Programja OM: 030834 A fejlődés várható eredménye: -

törekedjenek önállóságra, vállaljanak önként is feladatokat, ismerjék fel saját képességeiknek határát, végezzenek egyéni fejlettségi szintnek megfelelő feladatokat, teljesítsék pontosan a megbízatásaikat, ismerjék fel a szerszámok, munkaeszközök tárolási helyét, azok használatát, legyenek képesek az eszközök és saját testi épségük megóvására, gondozzák, óvják a környezetükben lévő növényeket, legyenek képesek egyszerűbb munkafolyamatok önálló megnevezésére.

IV.3. A tevékenységben megvalósuló tanulás „ Az embert nem lehet valamire megtanítani, csak hozzá lehet segíteni, hogy a tudást maga szerezze meg.” ( Galilei) Az óvodában a tanulás folyamatos, jelentős részben utánzásos, spontán és szervezett tevékenység, amely a teljes személyiség fejlődését, fejlesztését támogatja. Nem szűkül le az ismeretszerzésre, az egész óvodai nap folyamán adódó helyzetekben, természetes és szimulált környezetben, kirándulásokon, az óvodapedagógus által kezdeményezett tevékenységi formákban, szervezeti és időkeretekben valósul meg. Az óvodai tanulás elsődleges célja az óvodás gyermek képességeinek fejlesztése, tapasztalatainak bővítése, rendezése. Az óvodapedagógus a tanulást támogató környezet megteremtése során épít a gyermekek előzetes élményeire, tapasztalataira, ismereteire. A tanulás feltétele a gyermek cselekvő aktivitása, a közvetlen, sok érzékszervét foglalkoztató tapasztalás, felfedezés, lehetőségének biztosítása, kreativitásának erősítése. A játék és a tanulás teljes mértékben összekapcsolódik óvodáskorban. A gyermek esetében a tevékenységi vágy ösztönöz a tapasztalatszerzésre, a cselekvésre és közben minden pillanatban újabb és újabb felfedezéseket tesz, azaz tanul a kisgyermek. Játék közben, játékosan szinte észrevétlenül tanul, tehát a játék az óvodai tanulás egyik legfontosabb színtere, de nem kizárólagosan az. A játékon belül a motoros, a szociális és a verbális tanulás összefonódik, komplex formában jelenik meg. Az óvodai tanulás azonban szélesebb értelmű annál, hogy csupán a játékkal való összefüggésein keresztül értelmezzük. A nevelési folyamat egésze, azaz valamennyi pillanata alkalmas arra, hogy erőltetés nélkül spontán vagy irányított módon tanuljon a kisgyermek. A tanulás lehetséges formái az óvodában: -

az utánzásos minta- és modellkövetéses szokások alakítása, a spontán játékos tapasztalatszerzés; a játékos, cselekvéses tanulás;

magatartás-

és

viselkedéstanulás,

141. | O l d a l


a gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzés; az óvodapedagógus által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés, felfedezés; a gyakorlati problémamegoldás.

Az óvodapedagógus a tanulás irányítása során, személyre szabott, pozitív értékeléssel segíti a gyermek személyiségének kibontakozását. Óvodánkban a tanulás alapvetően életszerű és érzelmi megközelítésű, egyéni tapasztalatszerzésen, élménygyűjtésen alapul. Szabad alkotásokkal, logikai konstrukciókkal, rengeteg mozgáslehetőséggel valósul meg, segítve önkifejezésük, tudásvágyuk, és személyiségük természetes fejlődését. Kedvező helyzeteket és kereteket teremtünk arra, hogy az érdeklődésüket felkeltsük és fenntartsuk eszközökkel, könyvekkel, kirándulásokkal, megfigyelésekkel, kísérletekkel, érzelmi motivációkkal. Hagyjuk kibontakozni a különleges kívánságokat, pl. különleges ős és egyéb állatok, növények, bolygók és az űr érdekességeinek magyarázatával, kép nézegetéssel, beszélgetésekkel és ezek feldolgozásával, mozgással, vizuális tevékenységgel, történetekkel, kommunikációs játékokkal. Helyt adunk tehát a gyermeki megismerésben a világ felfedezésére, kíváncsiságuk, közlésvágyuk kielégítésére a tervezett hagyományos anyagon túl is. Az óvodában a tanulás kötetlen formában történik. Kivétel ez alól a testnevelés, a sport, valamint azok a programok, amelyeken az egész csoport részt vesz: kirándulás, színház, vásárlás. A kötetlenség egyéni vagy mikrocsoportos tevékenységet jelent, amelyben a gyermekek öntevékenyen részt vesznek, az óvodapedagógus azonban tudatosan tervez. A tervezett témakörök feldolgozása nap, mint nap folyamatosan, játékosan, a játékidőben történik. Minden hónap más és más témakör körül forog: évszak, közlekedés, testünk, ünnepek stb. Az óvodapedagógus az egy hétre tervezett keretanyagot a saját döntése alapján osztja be a hét napjaira, melyben minden terület komplexen szerepel. Az adott napon a témakörök feldolgozásával mindig más tartalom kap nagyobb hangsúlyt. A tanulás tehát spontán és irányított tapasztalatok rendszere. Spontán (óvodán kívüli) tapasztalatok: - a társak által közvetített tapasztalatok, - az utcán ért hatások, - a

tömegkommunikációs

hatások.

142. | O l d a l

Biharkeresztesi Szivárvány Óvoda és Bölcsőde és Tagintézményeinek Egységesített Pedagógiai Programja OM: 030834 Szervezett (irányított )tapasztalatok: - tapasztalatszerzés, - élménynyújtás, - foglalkozások-kezdeményezések. A tanulás természetesen csupán része a nevelési folyamat egészének. Cél: A gyerekek élményeikre, tapasztalataikra alapozva szerezzenek ismereteket a szűkebb és tágabb természeti, emberi, tárgyi környezetről. Így egyszerre, egy időben, kevesebbet, de minőségben és használhatóságban mégis több ismeretet kapjanak a gyermekek. Örömmel és önként vegyen részt ebben a folyamatban ne csupán külső motiváció (jutalom) késztesse erre. Egyáltalán nem mellékes az a szempont sem, hogy azok a tanulási tapasztalatok, amelyeket óvodáskorban szereznek a gyermekek, hatással lehetnek az iskolai tanuláshoz való viszonyukra is. Feladat: Az ismeretek nyújtása a gyermek tapasztalataira, élményeire épüljön. Komplex foglalkozások rendszerén keresztül juttassuk el a gyermekekhez azt, ami számára a világból megismerhető, befogadható ismeretet, tapasztalatot jelent, mivel a gyermek a világot komplex módon érzékeli, észleli és éli meg, ezért a tanulás során is ebből kell kiindulni. Megfelelő színvonalú, képességeinek megfelelő feladatok elé állítsuk a gyerekeket, legyen sikerélménye, mely erősíti a gyermek önbizalmát és bátorságot ad neki az újabb, nehezebb problémák megoldásához. A sorozatos kudarcok ellentétes hatást váltanak ki. A gyermek bátortalanná, félőssé, visszahúzódóvá válik alul értékeli önmagát és alatta marad saját teljesítőképességének. A gyermekek szellemi és értelmi képességeit olyan módon fejlesszük, hogy 6-7 éves korra értelmileg és szociálisan is képessé váljanak az iskolai tanulási forma elfogadására. A tanulás szervezeti formái -

a tanulás kötetlen szervezeti tevékenységek együttesében;

formában

valósul

-

a tanulás a játék adta lehetőségek figyelembevételével, helyzetek megteremtésével folyamatosan történik.

meg

az

egész

napos

a

játékos

Az óvodapedagógus feladatai a tanulási folyamatban: -

A megfelelő ismeretek mélyítése, rendszerezése, képességek, készségek kompetenciák mérése, fejlesztése, differenciált egyéni módon, mikrocsoportos formában a gyermek megismerési vágyának, kíváncsiságának sokoldalú érdeklődésének kielégítése, lehetőséget kínálni a gyermek számára olyan szituációk átélésére, ahol 143. | O l d a l


-

-

-

megismerhetik a felfedezés, a kutatás örömeit, a gyermekek egyéni érdeklődésének megfelelő tevékenységek biztosítása, a gyermekek önállóságának, figyelmének, kitartásának, pontosságának, feladattudatának fejlesztése, olyan tapasztalatok szerzéséhez nyújtson segítséget a gyermeknek, amelyben saját teljesítőképességét is megismerheti, olyan lehetőségek biztosítása, amely során a gyermek közvetlen tapasztalatokat szerez, megfigyeléseket végez a természeti és társadalmi környezetben, óvodán belül és kívül olyan tevékenységek szervezése, amely felkelti és kielégíti a gyermek megismerési vágyát, kíváncsiságát, sokoldalú érdeklődését. A HHH gyermekek egyéni fejlettségi szintjéből kiindulva önmagukhoz képest legoptimálisabb fejlettségi szint elérése közös tevékenykedtetés során

A fejlődés várható eredménye: -

-

-

-

fedezze fel a konkrét összefüggéseket, ok-okozati összefüggéseket, az összetartozó jegyeket, jelenségeket változásukban is, legyen képes élményeit, gondolatait, megfigyeléseit érthetően, mondatokban, szavakban elmondani. A megszerzett ismeretek birtokában legyen képes a valóság és mese elemeinek elkülönítésére, csoportosan is végezzenek megfigyeléseket, mondják el önállóan tapasztalataikat. Vegyék észre a jelenségek változásait és összefüggéseit, beszéljenek róla. Beszédfejlesztés, szókincs fejlesztése, bővítése az irányított és spontán szerzett ismeretek útján, a gyermekekkel együtt fedezzük fel, és tárjuk fel a természeti és társadalmi környezet jelenségeiben rejlő esztétikai, érzelmi, értelmi, erkölcsi tartalmakat és ebben a nevelői tevékenységben mindvégig kiemelt szerepet kapjon a játékosság, a tévedést ne kudarcként élje meg és élhessen az újrakezdés lehetőségével. Önmagához képest a legoptimálisabb fejlettségi szintre jusson el.

V. A KOMPLEX FOGLALKOZÁSOK RENDSZERE V. 1. Kommunikáció, Anyanyelv „A nyelv egyik legféltőbb kincse, egyik legfőbb dísze a nemzetnek, s a nemzeti léleknek mind igen szép képe, mind hív fenntartója s ébresztője.” (Kazinczy Ferenc) Cél: -

Az érthető, kifejező, hatásos és meggyőző beszéd készségének kialakítása. A gyermekek beszédkészségének fejlesztése, szókincsének bővítése, kifejezésmódjának gazdagítása, beszédszintjük emelése. Olyan gyermek nevelése, aki tudja önmagát kifejezni, gazdag szókinccsel 144. | O l d a l

Biharkeresztesi Szivárvány Óvoda és Bölcsőde és Tagintézményeinek Egységesített Pedagógiai Programja OM: 030834 rendelkezik, bátran, felszabadultan mondja el élményeit, véleményét, tisztán, érthetően, normál hangerővel beszél. Feladat: - A gyermek önbizalmának, szociális kapcsolatainak kialakítása, amely elősegíti a zökkenőmentes tanulmányok megkezdését. Az anyanyelvi nevelés eszközei: - A nyelvi képességek fejlesztésének leghatásosabb eszköze a mese, vers, bábozás és a dramatikus játékok. A népi mondókák segítségével tisztítható a magán- és mássalhangzók helyes ejtése, megfelelő artikulációja, a hangkapcsolatok törvényszerűségei. A gyerekek a mesékből, versekből sok új fogalmat ismerhetnek meg. A bábjátékban, dramatikus játékban a gyerekek kibontakoztathatják a szabad önkifejezésüket. A dramatikus helyzetek lehetőséget adnak a társalgási kedv fokozására, önálló versmondásra. Az anyanyelv a legfontosabb eszköze a szociális kapcsolatok kiépítésének és az emberek közötti kommunikációnak. A beszéd és a gondolkodás egymással szoros kapcsolatban áll. Az Óvodánk fejlesztési feladatainak tehát a család, a környezet megismeréséből kell kiindulni és a gyermek egyéni képességeinek megismerésén keresztül kell hatást kifejteni. Óvodánk tevékenységben gazdag élete, a meghatározza az anyanyelvi nevelés fejlesztését.

kellemes,

nyugodt

légkör

alapvetően

A nap folyamán bármikor adódhat lehetőség a beszélgetésre, de célszerű a hétfői napokon erre külön is tekintettel lenni, hiszen ilyenkor otthonról és a külső környezetből hozott rengeteg élményt és tapasztalatot mondják el a gyermekek. A környezet példamutató, tiszta és szép beszéde mintát nyújt. Ha az anyanyelvi nevelés feladatait fontosnak tartjuk és a gyermeket nyelvi fejlesztésben részesítjük, nemcsak tisztábban és jobban fog beszélni, hanem a gondolkodása is fejlődik. A szerepjátékot gazdagíthatja, ha a gyerekek irodalmi élményeiket szabadon választott, kötetlen módon dramatizálják. Az irodalmi alkotások érzelmileg megragadják a gyerekeket, valóban esztétikai élményt jelentsenek számukra. 3-4 éves korban elsősorban a bábu mozgása kelti fel a gyerekek érdeklődését, mivel számukra a cselekvés kifejezőbb, mint a szó. Legyen a csoportszobában néhány olyan bábu, amelyet az óvodapedagógus gyakran használ, és a gyerekek jól ismerik. Ezek a bábuk „éljenek” a gyerekek között, legyen helyük a csoportban. 4-6-7 éves korban a gyerekek kézméretének megfelelő bábok, valamint az asztalra állítható, a gyerek magasságának megfelelő paraván is álljon rendelkezésre, hogy ülve bábozhassanak. 145. | O l d a l


Az óvodapedagógus feladatai az anyanyelvi nevelés során: -

-

Az óvoda fejlesztési feladatait a család, a környezet megismeréséből kell kiindulni és a gyermek egyéni képességeinek, megismerésén keresztül kell hatást kifejteni. Beszélgetésre alkalmas nyugodt, kiegyensúlyozott légkör megvalósítása. A beszédöröm biztosítása: arra nevelni a gyermeket, hogy bátran nyilatkozzanak meg, mondják el élményeiket. Lehetőséget teremteni minden gyermeknek a folyamatos beszéd gyakorlására. Képessé tenni a gyermeket arra, hogy tudjanak másokat is meghallgatni. A gyermekek szókincsének folyamatos bővítése. A beszédszínvonal emelése olyan formában, hogy a gyermekek képesek legyenek a nyelvi kifejezés eszközeit variálni. Beszédmegértés fejlesztése. Beszédtechnika fejlesztése, a helyes kiejtés gyakorlása. A gyermeki kérdések inspirálása, megválasztása. A HHH-s gyermekek körében az alapvető szókincs felmérése és intenzív fejlesztése.

A fejlődés várható eredménye: - A gyermekek aktívan használják a tapasztalatok során bővült szókincsünket. - Nyugodtan, figyelmesen tudják végighallgatni az óvónőt, és ha párbeszédben vesznek részt, többnyire végig várják a másik megnyilatkozását. - Saját kérdésüket, válaszukat, kiegészítő gondolataikat ahhoz igazítják. - Helyesen használják a névmásokat, a névmutatókat, a jövő idejű igeidőt, az igemódokat. - Kialakult a beszédhelyzethez és az anyanyelvi szabályokhoz illeszkedő, jól érthető, többnyire megfelelő hangsúlyozású, hangerejű és sebességű beszéd. - Beszédüket, személyiségüknek és az aktuális helyzet által kiváltott érzelmeknek megfelelő természetes gesztusokkal, arcjátékkal kísérik. V. 2. Matematikai tartalmú tapasztalatszerzés „Az egyetlen igazi tanulás: A lényegünkben szunnyadó tudásnak Tevékennyé ébresztése:” ( Weöres Sándor)

146. | O l d a l

Biharkeresztesi Szivárvány Óvoda és Bölcsőde és Tagintézményeinek Egységesített Pedagógiai Programja OM: 030834 A matematikai tartalmú tapasztalatszerzés meghatározó szerepet kap a gyerekek képességeinek fejlesztésében. A gyermek a környezet megismerése során matematikai tartalmú tapasztalatoknak, ismereteknek is birtokába jut és azokat a tevékenységeiben alkalmazza. Felismeri a mennyiségi, alaki, nagyságbeli és téri viszonyokat: alakul ítélőképessége, fejlődik tér-, síkés mennyiségszemlélete. Cél: a minket körül ölelő világ mennyiségi, formai, kiterjedésbeli összefüggéseinek felfedezése, megtapasztalása játékos formában, a gyermekek igényeihez, ötleteihez igazodva. Feladata: a gyermekek matematikai érdeklődésének felkeltése, az elemi ok-okozati összefüggések felismertetése, megtapasztalása. Pozitív viszony kialakítása a problémahelyzetek megoldásához, a logikus gondolkodás megalapozása. A gyermeket óvodába lépését megelőzően is érik olyan élmények, melyek hatására felfigyel a dolgok mennyiségi, minőségi összetevőire, és érdeklődni kezd a matematikai ismeretek iránt. Óvodai nevelőmunkánkban építhetünk ezen tapasztalatokra, élményekre. A matematikai képességek játékosan, tevékenységükben tovább élve fejlődnek, alkalmazkodva a csoport, az óvoda adottságaihoz, helyi sajátosságaihoz. Az óvodáskort jellemző gondolkodási sajátosságokkal (invariancia, állandóság hiánya) a matematikai nevelés folyamán is számolni kell. Fontosnak tartjuk, hogy a kisgyermekkorban a család által nyújtott matematikai ösztönzéseket időben kövesse a tudatosabb óvodai nevelés, a gyermek egyenletes fejlődését biztosító módszerekkel. A matematikai ta r ta lmú ta p a s zta la ts ze r zé s tartalmának szoros kapcsolatban kell lennie az életre neveléssel. A gyermeket körülvevő környező valóság mennyiségi és térbeli viszonyai, formái természetes napi szituációkban megfigyelhetők. Tevékenykedés közben a megismerő képességek (érzékelés, észlelés, megfigyelés, emlékezés, tapasztalás, megértés, problémalátás, problémamegoldás) fejlesztése szinte észrevétlenül megvalósítható. Játék és szabadidőben folyamatosan létrejöhetnek olyan szituációk, melyek alkalmasak matematikai tartalmak közvetítésére akkor, ha az óvodapedagógus képes az adódó lehetőségek felismerésére és kihasználására. Az óvodában a gyermek életkori sajátosságait figyelembe véve a matematikai tanulás több formája valósulhat meg: - utánzásos, minta- modellkövető, - spontán játékos tapasztalatszerzésre, az óvodapedagógus által irányított megfigyelésre épülő tapasztalatszerzés, - gyakorlati problémafelvetés és feladatmegoldás, - a gyermeki kérdésre, válaszokra adott magyarázatok, - az óvónő által kezdeményezett foglalkozások. A gyermeket óvodába lépését megelőzően is érik olyan élmények, melyek hatására felfigyel a dolgok mennyiségi, minőségi összetevőire, és érdeklődni kezd a matematikai ismeretek iránt. Óvodai nevelőmunkánkban építhetünk ezen tapasztalatokra, élményekre. A matematikai képességek játékosan, tevékenységükben tovább élve fejlődnek, alkalmazkodva a csoport, az óvoda adottságaihoz, helyi sajátosságaihoz.

147. | O l d a l

Biharkeresztesi Szivárvány Óvoda és Bölcsőde és Tagintézményeinek Egységesített Pedagógiai Programja OM: 030834 Az óvodapedagógus feladatai a matematikai nevelés során: - az óvodapedagógus feladata olyan eszközök és tevékenységek biztosítása, ami felkelti a gyermekek érdeklődését és természetes élethelyzetekben teszi lehetővé számukra matematikai tapasztalatok és ismeretek megszerzését, - a komplex matematikai foglalkozásoknak vagy kötetlen kezdeményezéseknek minden esetben támaszkodnia kell a gyermekek ötleteire, igényeire, aktuális élményeire. A matematikai képességek fejlesztését játékosan, játékba építetten szükséges megvalósítani. A fejlődés várható eredménye: - legyenek képesek több térbeli kiterjedési fokozatot felsorakoztatni, egymással összehasonlítani és fokozatosságot kifejezni, - legyenek képesek kiterjedéseket, mennyiségeket, egymással egyenlővé, ugyanannyivá tenni, vagy kisebbet vagy kevesebbet, illetőleg nagyobbat vagy többet létrehozni - tudjanak 10-et vagy 10-en aluli mennyiséget cselekedve két vagy többfelé bontani, a bontott mennyiség részhalmazáról megállapítani, hogy melyik több, kevesebb, illetve ugyanannyi, - tudjanak tárgyakat helyesen megszámlálni, - használják a tő- és sorszámneveket, - legyen képzetük a „pár” kifejezéséről, - használják helyesen a térbeli viszonyokat jelentő névutókat személyük és a tárgyak vonatkozásában, valamint az előttük vízszintesen fekvő papírlapon. A társadalmi gyakorlat belső összefüggéseit tükröző komplex foglalkozások V. 3. A külső világ tevékeny megismerése. „Naponta nő és tágul a világ, tegyétek tökéletesebbé tehát, mert, ha jobb és tökéletesebb lett, benne mindenki otthonra lelhet.” (Goethe) A gyermek aktivitása és érdeklődése során tapasztalatokat szerez a szűkebb és tágabb természeti-emberi-tárgyi környezet formai, mennyiségi, téri viszonyairól. A valóság felfedezése során pozitív érzelmi viszonya alakul a természethez, az emberi alkotásokhoz, tanulja azok védelmét, az értékek megőrzését. A gyermek, miközben felfedezi környezetét, olyan tapasztalatok birtokába jut, amelyek a környezetben való, életkorának megfelelő biztos eligazodáshoz, tájékozódáshoz szükségesek. Megismeri a szülőföld, az ott élő emberek, a hazai táj, a helyi hagyományok és néphagyományok, szokások, a családi és a tárgyi kultúra értékeit, megtanulja ezek 148. | O l d a l

Biharkeresztesi Szivárvány Óvoda és Bölcsőde és Tagintézményeinek Egységesített Pedagógiai Programja OM: 030834 szeretetét, védelmét is. Az óvodapedagógus feladata, hogy tegye lehetővé a gyermek számára a környezet tevékeny megismerését. Biztosítson elegendő alkalmat, időt, helyet, eszközöket a spontán és szervezett tapasztalatés ismeretszerzésre, a környezetkultúra és a biztonságos életvitel szokásainak alakítására. Segítse elő a gyermek önálló véleményalkotását, döntési képességeinek fejlődését, a kortárs kapcsolatokban és a környezet alakításában, továbbá a fenntartható fejlődés érdekében helyezzen hangsúlyt a környezettudatos magatartásformálás alapozására, alakítására. A programunk célja az, hogy a gyermeknek segítséget nyújtson ahhoz, hogy a világot megismerje és megértse a maga egészében A gyermeket körülvevő világ megismerésében a közvetlen megfigyelésre és a tapasztalatszerzésre építünk A természet szeretetére kívánjuk nevelni a gyermekeket, természet közeli élettel, a természet, a környezet szeretetének biztosításával. Példát mutatva a gyermekek számára, megláttatva, hogy mennyire összefügg mindez egymással, és milyen nagy az ember felelőssége a természet és társadalmi környezet megóvása szempontjából. Cél: -

-

A gyermekek ismerjék meg, szerezzenek tapasztalatokat, közvetlen és tágabb környezetükről, emberekről, növényekről, állatokról, természeti jelenségekről. Alapvető összefüggéseket ismerjenek fel. A természet megóvása váljék igényükké.

A gyermeket körülvevő világ megismerésében a közvetlen megfigyelésre és a tapasztalatszerzésre építünk. A természet szeretetére kívánjuk nevelni a gyermekeket, természet közeli élettel, a természet, a környezet szeretetének bizonyításával példát mutatva a gyermek számára. A tapasztalatszerzés mindig a valódi környezetben történik, ezért a komplex foglalkozások legtöbb esetben a szabad természetben vagy az óvoda környezetében, udvarán zajlanak. Legfontosabb feladat megismertetni a gyermeket azzal a természeti környezettel, amelyben él, felhívni a figyelmet annak értékeire és szépségeire. Ez képezi majd az alapját a később kialakuló természetszeretetnek. A fák, virágok, az apró kis állatok megannyi ismeretet, feladatot jelentenek a kisgyermekeknek. A séták, kirándulások, az óvoda udvarán és kertjében vagy az élősarokban végzett tevékenységek tanulási, tapasztalási lehetőséget kínálnak a gyermeknek. Már az óvodában fel lehet, és fel kell készíteni a gyermeket arra, hogy társadalomban élünk, ami a közvetlen környezetünkön keresztül hat ránk. A tolerancia, mások véleményének, érzéseinek és gondolatainak tiszteletben tartása arra neveli a gyermeket, hogy képes legyen elfogadni másokat. Mindez pedig a társadalomban való harmonikus, kiegyensúlyozott élethez feltétlenül szükséges.

149. | O l d a l

Biharkeresztesi Szivárvány Óvoda és Bölcsőde és Tagintézményeinek Egységesített Pedagógiai Programja OM: 030834 Természetesen ide tartozik a mások (idősebbek, felnőttek, társak) tisztelete és szeretete is. Ilyen pedagógiai légkörben fejlődik a gyermek ítélőképessége és természetes viselkedési formájává válik a más felfogásokkal szembeni tolerancia. Ugyanakkor lehetőséget kap az önálló vélemény-nyilvánításra, önbizalmának növelésére. Nem szükséges tehát, elvont tág fogalmakban gondolkodnunk, hanem a gyermeket körülvevő valós természeti és társadalmi környezetből megismertetni mindazt, ami megérthető és hasznosítható a gyermek számára. A környezetvédelem vagy a problémák erőszakmentes megoldásának kérdése már az óvodás gyermek szintjén is felvethető és beépíthető a komplex foglalkozások rendszerébe. Gyermek és környezete A gyermek környezetével való kapcsolata mindig a felnőttek közvetítésével valósul meg. Nem elég csak a kapcsolat, hanem a viszony minősége is fontos tényező. A környezet az öröklés mellett a fejlődés egyik potenciális forrása. A környezetet pontosan, valóságszerűen megismerni a cselekvés, a kép, a szó egységében lehet. Ez lehetővé teszi, hogy az évszázadok alatt felhalmozott egyetemes, nemzeti, etnikai értékeket, hagyományokat, szokásokat átadjuk, közvetítsük a gyermekeknek, alapozva aktivitásukra, érdeklődésükre. Ezáltal alakítható, bővíthető, változtatható az óvoda helyi programja, egyéni arculata a helyi adottságok, sajátosságok figyelembevételével. Az emberi kultúra örökségét adott csoportok közvetítik a fiatalabb nemzedéknek, ezért tartottuk fontosnak a program megalkotásánál a környezet megismerésére nevelés köré komplexen csoportosítani az óvodai nevelés témaköreit. Alapvetőnek tekintjük a gyermek társas környezetével és természeti környezetével való kapcsolatát. Feladat: - Olyan feltételek megteremtése, amely lehetővé teszi minél több tapasztalat szerzését a természetben. - Tudatosan törekedjen az óvodapedagógus arra, hogy minél több élményt gyűjtsenek a gyerekek saját természeti és társadalmi környezetükből. - Biztosítani minden eszközt és lehetőséget a gyermekeknek természetben való folyamatos tevékenykedtetéshez. - A foglalkozásokat lehetőség szerint a szabad természetben szervezzük meg. - Biztosítsuk a feltételeit annak, hogy az óvodában élősarok, konyha és – vagy virágoskert működjék.

A tevékenység megszervezése: Ez a komplex foglalkozás, mint elnevezéséből is kitűnik, szeretné egységben megmutatni és érzékeltetni azt, ami a valóságban is teljes egységben érzékelhető. Nem vagyunk hívei a szétszabdalt, szeletelt foglalkozásoknak, mert azok nem képesek az életben megmutatkozó sokszínűség mellett az összefüggések feltárására. Az óvodai foglalkozások rendszerének hagyományos felosztása az iskolától átvett valóságot modellezi és így már az óvodában megkezdődik a világról a gyermek felé áradó észlelések, tapasztalatok, 150. | O l d a l

Biharkeresztesi Szivárvány Óvoda és Bölcsőde és Tagintézményeinek Egységesített Pedagógiai Programja OM: 030834 ismeretek szét aprózódása, ezért okoz nehézséget az összefüggések meglátása és megértése a gyermek számára. A programunk célja az, hogy a gyermeknek segítséget nyújtson ahhoz, hogy a világot megismerje és megértse a maga egészében. A gyermeket körülvevő világ megismerésében a közvetlen megfigyelésre és tapasztalatszerzésre építünk. A természet szeretetére kívánjuk nevelni a gyermekeket, természet közeli élettel, a természet, a környezet szeretetének bizonyításával, példát mutatva a gyermek számára. Azt kell benne megerősíteni, hogy mennyire összefügg mindez egymással és milyen nagy az ember felelőssége a természeti és társadalmi környezet megóvása szempontjából. Legfontosabb feladatunk megismertetni a gyermeket azzal a természeti környezettel, amelyben él, felhívni a figyelmet annak értékeire és szépségeire. Ez képezi majd az alapját a később kialakuló természetszeretetnek. A fák, a virágok, az apró kis állatok megannyi ismeretet, feladatot jelentenek a kisgyermekeknek. A séták, kirándulások, az óvoda udvarán és kertjében vagy az élősarokban végzett tevékenységek tanulási, tapasztalási lehetőséget kínálnak a gyermeknek. A komplex foglalkozás tehát csak átvitt értelemben nevezhető valódi foglalkozásnak. Inkább komplex tapasztalatszerzési lehetőségről van szó. Az önálló és csoportos megfigyelések révén értékes tapasztalatokhoz juthat a természetben végbemenő folyamatokról és összefüggésekről. Már az óvodában fel lehet és fel kell készítenünk a gyermeket arra, hogy társadalomban élünk, ami a közvetlen környezetünkön keresztül hat ránk. Meg lehet éreztetni a gyermekekkel, hogy mindenkinek lehetősége van saját lelkiismeretének megfelelően dönteni. A tolerancia, mások véleményének, érzéseinek és gondolatainak tiszteletben tartása arra neveli a gyermeket, hogy képes legyen elfogadni másokat. Mindez pedig a társadalomban való harmonikus, kiegyensúlyozott élethez feltétlenül szükséges. Természetesen ide tartozik a mások (idősebbek, felnőttek, társak) tisztelete és szeretete is. Ilyen pedagógiai légkörben fejlődik a gyermek ítélőképessége és természetes viselkedési formájává válik a más felfogásokkal szembeni tolerancia. Ugyanakkor lehetőséget kap az önálló véleménynyilvánításra, önbizalmának növelésére. A környezetvédelem vagy a problémák erőszakmentes megoldásának kérdése már az óvodás gyermek szintjén is felvehető és beépíthető a komplex foglalkozások rendszerébe. A természet – társadalom – ember egymástól függő, egymást feltételező, egymást kiegészítő fogalmak rendszere, melynek lényege a kisgyermek szintjén már óvodáskorban is megérthető, megéreztethető. A külső világ tevékeny megismeréséhez szorosan kapcsolódnak azok a mozzanatok, amikor a gyermekek újra játsszák életüket. Újra élik az óvodában mindazt, amit a mindennapokban, a családban, az óvodában vagy tágabb környezetükben tapasztalnak, látnak, hallanak. A környezettel való szoros kapcsolat, az életfolyamatok újra játszása nemcsak arra ad lehetőséget a gyermeknek, hogy a benne lévő feszültségek feloldódjanak, hanem elősegíti számára a társadalomba való későbbi bekapcsolódást, szocializálódást. A szokások elsajátítása, a társadalomba való beilleszkedéshez szükséges magatartásformák kialakítása valósulhat meg játékosan, a gyermek érdeklődésének és igényének figyelembevételével. Törekedjünk arra, hogy a gyerekeket olyan hatások 151. | O l d a l

Biharkeresztesi Szivárvány Óvoda és Bölcsőde és Tagintézményeinek Egységesített Pedagógiai Programja OM: 030834 érjék, amelyek környezetünk felfedezésére, a rácsodálkozásra ösztönzik. Hívjuk fel a figyelmet, hogy a természet látszólagos nyugalma mögött folyamatos változás rejlik. Végezzenek egyszerű kísérleteket. Kirándulások alkalmával fel kell hívni a gyerekek figyelmét, hogy viselkedésükkel ne zavarják az élővilág nyugalmát, ne szemeteljenek, ne hangoskodjanak, ne törjenek le ágakat, ne szedjék le a védett vadvirágokat. Ebben a felnőtteknek kell példát mutatni. Felhívjuk a figyelmet a környezetszennyezés romboló hatására, megbeszéljük, hogy lehetne ezt megelőzni, helyrehozni. Figyeljenek a gyerekek közvetlen környezetük tisztaságára, ne szemeteljenek az óvodában. Az óvodapedagógus feladatai a foglalkozások megszervezésében: olyan feltételek megteremtése, amely lehetővé teszi minél több tapasztalat szerzését természetben, - tudatosan törekedjen az óvodapedagógus arra, hogy minél több élményt gyűjtsenek a gyermekek saját természeti és társadalmi környezetükből, - biztosítani minden eszközt és lehetőséget a gyermekeknek természetben való folyamatos tevékenykedéshez, - foglalkozásokat lehetőség szerint a szabad természetben szervezzük meg, - biztosítsuk a feltételeit az élősarok kialakításának, - Élményszerző séta szervezése, a természet változásainak megtekintése, érzékeltetése, a közlekedési ismeretek viselkedési szabályok tudatosítása céljából, - háziállatok természetes környezetben való folyamatos figyelése. - roma hagyományok ápolása, régi mesterségek, szokások megismertetése -

A fejlődés várható eredménye: - ismerjék meg az óvoda szűkebb-tágabb környezetét, - tudják személyi adataikat (név, lakcím, szülők neve, foglalkozása, munkahelye), - nevezzék meg testrészeiket, - nyilvánuljanak meg az érzelmeik, - alakuljanak ki higiéniai szokásaik, - legyen fogalmuk az orvos gyógyító munkájáról, - tudják az évszakok nevét, jellemzőit, a hónapok, a napok nevét, sorrendjét és a napszakokat, - nevezzék meg a közlekedés eszközeit, néhány alapvető szabályát (közlekedési lámpa színei, gyalogos átkelőhely), - ismerjék fel a színeket, - helyezzék főbb csoportjaiba az élőlényeket (ember, állat, növény), - tudjanak alapvető növény- és állatgondozási műveletekről, - a tevékenységek folyamán megismert kifejezéseket alkalmazzák, - az időrendi sorrendiséget felismerik, helyesen alkalmazzák.

152. | O l d a l


V. 4. Művészeti tevékenységek A művészet ismerete, szeretete, esetleg művelése már óvodás korban elkezdődik. Az esztétikum már nagyon korai életkorban hat a kisgyermekekre. A művészet nem más, mint a világ megismerése, sajátos nézőpontból, egyéni szűrőkön keresztül. A művészeti tevékenységek nem egy foglalkozást jelölnek, hanem olyan tevékenységeket, melyeket a nap folyamán, játékidőben, vagy szabadidőben bármikor gyakorolhatnak a gyermekek. Ebbe a fogalomkörbe a verselés mesélés, az ének, zene, énekes játék, gyermektánc, a festés, mintázás, kézimunka, valamint a környezet esztétikája tartozik. Cél: Olyan gyermekek nevelése, akik képesek a kreativitásra, az alkotó gondolkodásra és cselekvésre. Feladat: A gyermekek érzelmi, értelmi, és erkölcsi fejlődésének értékítéletének pozitív megalapozása, fejlesztése. V. 4. 1. Verselés, mesélés. A többnyire játékos mozgásokkal is összekapcsolt mondókák, dúdolók, versek hozzájárulnak a gyermek érzelmi biztonságához, anyanyelvi neveléséhez. Ezek ritmusukkal, a mozdulatok és szavak egységével a gyermeknek érzéki-érzelmi élményeket nyújtanak. A magyar gyermekköltészet, a népi, dajkai hagyományok, gazdag és jó alkalmat, erős alapot kínálnak a mindennapos mondókázásra, verselésre. A mese a gyermek érzelmi, értelmi, erkölcsi fejlődésének és fejlesztésének egyik legfőbb segítője. A mese – képi és konkrét formában – feltárja a gyermek előtt a külvilág és az emberi belső világ legfőbb érzelmi viszonylatait, a lehetséges, megfelelő viselkedésformákat. A mese különösen alkalmas az óvodás gyermek szemléletmódjának és világképének kialakítására. Visszaigazolja a kisgyermek szorongásait, s egyben feloldást és megoldást kínál. A tárgyi világot is megelevenítő, átlelkesítő szemléletmódja, és az ehhez társuló, a szigorú ok-okozati kapcsolatokat feloldó mágikus világképe, csodákkal és átváltozásokkal ráébreszt a mélyebb értelemben vett pszichikus realitásra és a külvilágra irányított megismerési törekvésekre. A mesélővel való személyes kapcsolatban a gyermek nagy érzelmi biztonságban érzi magát, s a játéktevékenységhez hasonlóan a mesehallgatás elengedett intim állapotában eleven, belső képvilágot jelenít meg. A belső képalkotásnak ez a folyamata a gyermeki élményfeldolgozás egyik legfontosabb formája. A gyermek saját vers- és mesealkotása, annak mozgással és/vagy ábrázolással történő kombinálása az önkifejezés egyik módja. A mindennapos mesélés, mondókázás és verselés a kisgyermek mentális higiénéjének elmaradhatatlan eleme. Az óvodában a népi, a klasszikus és a kortárs irodalmi műveknek egyaránt helye van. Az óvodai anyanyelvi,

irodalmi nevelés egymástól elválaszthatatlan, az óvodai élet

153. | O l d a l

Biharkeresztesi Szivárvány Óvoda és Bölcsőde és Tagintézményeinek Egységesített Pedagógiai Programja OM: 030834 egészét átfogó folyamat. Cél a nyelv szépségének, kifejező erejének megismertetésével, a helyes nyelvhasználattal, mondatszerkesztéssel, a biztonságos önkifejezés megalapozása, a korosztálynak megfelelő irodalmi élmények nyújtásával az irodalmi érdeklődés felkeltése. Cél: - Örömm el hallgassanak népi és klasszikus, értékes modern mesét, verset, elbeszéléseket. - Alakuljon irodalmi érdeklődésük és fejlődjön ízlésviláguk. - Szorongásaik, félelmeik oldódjanak. - Irodalm i tapasztalataikat alkalmazzák konfliktusaik megoldására, indulataik kezelésére - Örömm el vegyenek részt mesék versek felidézésében, újra alkotásában, dramatizálásban, bábozásban - Gondosan bánjanak a könyvekkel. Feladat: Oldott légkört és együttlétet biztosítunk. Megragadjuk azokat az alkalmakat, amikor a gyermekek mesélhetnek, verselhetnek. Spontán és kötetlen kezdeményezésekkel szervezzük irodalmi tevékenységeinket. Könyvvel és anélkül mesélünk, verselünk, gesztusainkkal, mimikánkkal, a szöveg hangsúlyozásával életszerűvé, élvezetessé tesszük a közölteket. - Az irodalmi anyagot gyakran ismételgetjük, lehetőség szerint mozgással és énekkel kísérve. - Kezdeményezzük, hogy otthon is rendszeresen verseljenek, meséljenek. -

A tevékenység megszervezése Nem szükséges foglalkozási kereteken belül maradni, hiszen mesélni minden nap szükséges az óvodában. Nem teszünk különbséget a kezdeményezés vagy az elalvás előtti mese között. Mindkettő fontos a maga helyén és idején. A lényeg csupán az, hogy minden nap meséljünk valamilyen formában, reggel vagy délben, elalvás előtt vagy délután. Teremtsünk lehetőséget a gyermekek önálló szöveg- és mesemondásához. Segítsük elő, hogy megfelelő eszközökkel el is játszhassák a gyermekek a nekik tetsző meséket. A gyakori ismétlést, a mese többszöri feldolgozását kedvelik az óvodások, erre legyünk tekintettel. Kedvelt tevékenysége az óvodásoknak a bábozás és a dramatizálás. Mindkettő szorosan kapcsolódik a meséléshez, mondókázáshoz, verseléshez. Az irodalmi élmények feldolgozását segítsük elő különböző eszközök, anyagok, barkácsolási lehetőségek biztosításával.

154. | O l d a l

Biharkeresztesi Szivárvány Óvoda és Bölcsőde és Tagintézményeinek Egységesített Pedagógiai Programja OM: 030834 A vers-mese témakör elvi tartalma: A 3-4 évesek anyaga: Népi mondókákból, rigmusokból, ritmikus zenei hatású, játékos versekből álljon össze. Olyan meséket válasszon az óvodapedagógus, amelyek cselekménye egyszerű, érthető, ritmikus ismétlődések jellemzik. Fontos ebben az életkorban a testi közelség. A fizikai kontaktus sokat jelent a gyermek és a felnőtt érzelmi egymásra találásában (ölbeli játékok!)

A 4-5 évesek anyaga: Ebben a korban a népi mondókák, névcsúfolók, halandzsa szövegű kiolvasók alkotják a tervezett mondókázás anyagát. Szerepeljenek a vidám, humoros versek, klasszikus és mai magyar költők népköltészeti ihletésű, ritmusélményt nyújtó versei. A mesék már lehetnek többfázisos szerkezetű állatmesék, népmesék, dramatikus népszokások, novellisztikus – realisztikus mesék. Az óvodapedagógus segítségével jelenítsék meg a meséket, a gyermekek élményeit. Rögtönözzenek bábjátékot. Az 5-6-7 éves kor anyaga: A mesehallgatás igazi ideje. Az állatmeséktől kezdve a cselekményesebb népmeséken, novellisztikus – realisztikus meséken át épüljenek be a klasszikus tündérmesék, a tréfás mesék és műmesék a gyermekek mesetárába. A gyerekek a meseregényeket is szívesen hallgatják. Az óvodapedagógus feladatai a verselés, mesélés területén: - a nyelv szépségének megismertetése - változatos irodalmi élmények nyújtása az évszakok és az ünnepek figyelembevételével (mondóka, vers, verses mese, bábjáték, dramatizálás), - a gyermek életkorának, nyelvi fejlettségének, érdeklődésének megfelelő beszédhelyzetek teremtése, - adjunk lehetőséget arra, hogy eljátsszák, elmondhassák, elbábozzák kedvelt meséiket és az általuk kitalált történeteiket, - a gyerekek szókincsének fejlesztése, bővítése, - a beszédkedv felkeltése és megőrzése - a roma kultúra irodalmi alkotásának megismertetése. A fejlődés várható eredménye: Játék közben oda illő szövegeket, rigmusokat mondogatnak. Tudnak 8-10-12 mondókát, 6-8 verset. Szeretik a tréfás és tündérmeséket. Pihenés előtt szívesen hallgatnak folytatásos mesét. A kedvelt mesehőseikkel megtörtént dolgokat beleviszik játékukba. Meséket dramatizálnak, báboznak, lerajzolnak egy-egy meserészletet. - spontán módon is szívesen mondanak verseket, meséket, mondókákat, - használják megfelelően a megismert szavakat, ismerje azok jelentését, -

155. | O l d a l


önállóan is tudjanak elmondani, kiegészíteni rövidebb meserészleteket (legalább 4 mese, 4 vers) szívesen, örömmel hallgassanak mesét, alakuljon ki igény a mese újra hallgatására, jegyezzék meg a mese szereplőit, legfontosabb elemeit, bábozás, dramatizálás, rajzolás, játék során jelenjenek meg a kedvenc meséik, mese szereplői, türelmesen és figyelmesen hallgassák végig a felnőtteket és társaikat, tudjanak kapcsolni az egyes ünnepi alkalmakhoz irodalmi szövegeket, dalokat, alkalmazzák a kapcsolatteremtés elemi szabályait (kérés, köszönés), kövessék figyelemmel korának megfelelő színházi előadások cselekményeit, alakuljon ki a belső képalkotás képessége, ami az olvasás alapja.

V.4. 2. Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka A rajzolás, festés, mintázás, építés, képalakítás, a kézi munka, mint az ábrázolás különböző fajtái, továbbá a műalkotásokkal, a népművészeti elemekkel, az esztétikus tárgyi környezettel való ismerkedés is fontos eszköze a gyermeki személyiség fejlesztésének. A gyermeki alkotás a belső képek gazdagítására épül. Az óvodapedagógus az ábrázoló tevékenységekre az egész nap folyamán teret, változatos eszközöket biztosít. Maga a tevékenység, s ennek öröme a fontos, valamint az igény kialakítása az alkotásra, a kreatív önkifejezésre, a környezet esztétikai alakítására és az esztétikai élmények befogadására. Ezen tevékenységek az egyéni fejlettséghez és képességekhez igazodva segítik a képi- plasztikai kifejezőképesség, komponáló-, térbeli tájékozódóés rendezőképességek alakulását, a gyermeki élmény és fantáziavilág gazdagodását és annak képi kifejezését: a gyermekek tér-forma és szín képzeteinek gazdagodását, képi gondolkodásuk fejlődését, esztétikai érzékenységük, szép iránti nyitottságuk, igényességük alakítását. Az óvodapedagógus feladata megismertetni a gyermekeket az eszközök használatával, a különböző anyagokkal,a rajzolás, festés, mintázás és kézimunka különböző technikai alapelemeivel és eljárásaival. A megfigyelés és ábrázolás által formálódnak a gyermekek képzeletei, gazdagodik élmény és fantáziaviláguk, tartalmassá válnak fogalmaik. Miközben képi formában fejezik ki magukat, mintegy „megnevezik” érzéseiket, gondolataikat. Nő ismeretük, önbizalmuk, differenciálódnak a cselekvéshez, s annak tartalmához kapcsolódó érzelmeik, fejlődnek alkotóképességük. Az építő – ábrázoló – alakító tevékenység segíti a gyermekek téri, formai és szintképzetének kialakulását, gazdagodását, elősegíti a természet színeire, formáira való rácsodálkozással, a művészi rajzok, festmények, szobrok, épületek, népi alkotások nézegetésére, a szépség iránti vonzódás és értékelő képesség alakulását. Megismerteti a gyermekeket a különböző anyagokkal, az ábrázolás és konstruálás egyszerű munkafogásaival, technikai alapelemeivel. Fejleszti az eszközök használatának, karbantartásának szokásait, a munkaszervezés képességét. 156. | O l d a l


Cél: -

A gyermek élmény- és fantáziavilágának képi, szabad önkifejezése. A gyermekek tér- forma-szín képzetének gazdagítása, esztétikai érzékenységük, szép iránti nyitottságuk, igényességük alakítása. A vizuális percepció fejlesztése. Egyszerű munkafogások és eszközhasználat képességeinek fejlesztés (különböző anyagok és technikák megismertetése). Az alkotás örömének megtapasztaltatása. Az íráshoz szükséges mozgáskoordináció alakítása

Feladat: -

Spontán ábrázolás támogatása, kötetlen kezdeményezések szervezése; Megfigyelési, tapasztalatszerzési, tanulási lehetőségek, élmények biztosítása; Feltételek folyamatos biztosítása: / hely, idő, eszközök, / Esztétikus környezet biztosítása; Technikák megtanítása; Eszközhasználat megtanítása; Anyagok megismertetése; Műalkotások megismertetése.

A tevékenységek megszervezése: A tevékenységek megszervezéséhez kitűnő alapot adnak az évszakok változásai, a természet szépségei, a gyermek által megérthető világ tárgyai és eseményei. Kitűnően hasznosíthatók az ünnepek, melyek érzelmileg is közel állnak a gyermekekhez és megmozgatják fantáziájukat, - minél több, és többféle eszköz biztosítása, - egyszerű munkafogások megismertetése, - a gyermeki munka tiszteletben tartása. Állandó helyet biztosítunk az ábrázolás azon eszközeinek, amelyeket a gyermekek a nap folyamán bármikor balesetmentesen használhatnak. Rendszeresen és szívesen végzünk a gyermekek előtt, vagy velük együtt ábrázoló-tevékenységet. Játékidőben elsősorban kiegészítő eszközök készítésére ösztönzünk, de támogatjuk a játékból kihúzódó gyermekek ábrázolótevékenységét is. Kötetlen foglalkozáson mikrocsoportos forma keretében ajánlunk a gyermekeknek ábrázolófeladatokat. A kezdeményezés általában az anyagok és eszközök előkészítésével kezdődik, amelybe bevonjuk a nem játszó gyermekeket is, ezzel motiválva. Arra törekszünk, hogy kis csoportban minden gyermeknek megfelelő eszköz és óvónői figyelem, idő és hely jusson. Minden tevékenységet dicsérünk, az elakadókat buzdítjuk, ha a gyermek kéri, tevékenyen segítjük. Új technikákat megtanítunk, gyakorlunk. Sokféle tapintással szerezhető tapasztalatot adunk. 157. | O l d a l

Biharkeresztesi Szivárvány Óvoda és Bölcsőde és Tagintézményeinek Egységesített Pedagógiai Programja OM: 030834 A gyermekek alkotásait megjelöljük, ellátjuk dátummal is. Az elkészült műveket kiállítjuk, a gyermekekkel saját dobozukba helyezzük el, és a szülők részére összegyűjtjük, akik figyelmét felhívjuk arra, hogy a gyermeke munkáit csak önmagához hasonlítsa. Sokféle anyaggal és eszközzel dolgozunk: rajzolunk, festünk, gyur má zunk , ragasztunk, nyirkálunk a papírból és textilből, varrogatunk merkelőtűvel papíron és textilen. Alkotunk a természetben található anyagokból, falevélből, tojáshéjból, fakéregből, kavicsokból, s minden olyan anyagból, amelyet tudásunk és fantáziánk szerint alkalmazni lehet és tudunk. A nevelési területek komplexitására törekszünk, a természetben talált és gyűjtögetett anyagok felhasználásával hozunk létre alkotásokat, s általában arra nevelünk, hogy a gyermekek meglássák, hogy miből mit lehet létrehozni, mi mire hasonlít, miben mit lehet meglátni, vagy belelátni. A gyermekek fantáziáját, egyéni kifejezőképességét fejlesztjük, az általunk elképzelt konkrét produktum nem korlátozhatja a gyermekek egyéni teljesítményét és fantáziáját. A vizuális nevelés eszközei mindig elérhető, konkrét helyen vannak a csoportszobában. Ezek elsősorban a zsírkréta, a ceruza, a rajzlap vagy más papírok, az olló, és a ragasztó. A gyermekek szabadidőben mindezt választhatják, dolgozhatnak vele. Hetente legalább egy- két alkalommal néhány perces „ábrázolás-figyelő tevékenységet folytatunk, amikor értő odafigyeléssel a játékidőben firkálgató és rajzolgató gyermekek produktumait elemezzük. Hetente egy alkalommal kitüntetett szerepe van a vizuális nevelésnek, ezek az úgynevezett kezdeményezési alkalmak. A teremrendezés, az asztalok, összetolása jelzi a gyerekek számára, hogy most érdekes manipulatív tevékenység következik. Amikor festünk, a gyermekek finommotorika fejlettségének megfelelően, nagyobb méretű eszközt adunk a kezükbe. Énekelgetünk, ritmizálunk, skandálunk és mondókázgatunk az alkotó tevékenység közben, mert ez a komplexitás alapja, s a jó, oldott légkör kifejezője. Minden kezdeményezést dicsérünk a gyermekek előtt, egyénileg az őszinte javító szándékú kritika segítségével fejlesztjük a gyermeket. Alkalmat adunk a társak alkotásának megnézésére, a produktumok egymás közötti megbeszélésére. A fejlődés várható eredménye: -

Örömmel, saját kezdeményezésre ábrázolnak; Képalkotásban kifejezik élményeiket; Képesek a téralakításra- térbeli viszonyokat felismerik; Változatos technikákat ismernek, és alkalmaznak; Képesek közös ábrázoló tevékenységre; Felismerhető részjegyekkel ábrázolnak embert; Változatosan használják a színeket, amelyeket meg is neveznek; Létrehoznak kiegészítő játékeszközöket; Díszítőmunkát végeznek; Szívesen nézegetnek népi és műalkotásokat.

158. | O l d a l

Biharkeresztesi Szivárvány Óvoda és Bölcsőde és Tagintézményeinek Egységesített Pedagógiai Programja OM: 030834 V. 4. 3. Ének, zene, énekes játék, gyermektánc „Nem lehet egészen boldog az az ember, akinek nem öröm a zene.” (Kodály Zoltán) Az óvodában a környezet hangjainak megfigyelése, az ölbeli játékok, a népi gyermekdalok, az éneklés, az énekes játékok, a zenélés örömet nyújtanak a gyermeknek, egyben felkeltik zenei érdeklődését, formálják zenei ízlését,esztétikai fogékonyságát. Az élményt nyújtó közös ének-zenei tevékenységek során a gyermek felfedezi a dallam, a ritmus, a mozgás szépségét, a közös éneklés örömét. A népdalok éneklése, hallgatása, a gyermek-, néptáncok és népi játékok, a hagyományok megismerését, továbbélését segítik. Az óvodai ének-zenei nevelés feladatainak eredményes megvalósítása megalapozza, elősegíti a zenei anyanyelv kialakulását. Az énekes népi játékok és az igényesen válogatott kortárs művészeti alkotások fontos eszközül szolgálnak a gyermek zenei képességeinek (az egyenletes lüktetés, ritmus, éneklés, hallás, mozgás) és zenei kreativitásának alakításában. A zenehallgatási anyag megválasztásánál az óvodapedagógus figyelembe veszi a nemzetiségi nevelés esetében a gyermekek nemzetiségi hovatartozását is. Az éneklés, zenélés a gyermek mindennapi tevékenységének részévé válik a felnőtt minta spontán utánzásával. Cél: A közös játék és a közös éneklés örömének megéreztetése. Esztétikai és művészeti élménynyújtás a zene eszközeivel. Feladat: A gyermekek ének-zenei kultúrájának, a néphagyományőrzés és az ének-zenei nevelés színvonalának megőrzése. A feladatok sikeres megoldása elősegíti a zenei anyanyelv megalapozását, a gyermekek biztonságérzetének növekedését, gátlásaik feloldását, önként vállalt fegyelmük, közösségi Megmutatkozik a zenei nevelés hatása testtartásukban, esztétikus, rendezett mozgásukban is. A zenei nevelésnél érdekes kérdéseket tett fel az együttnevelés (pl. a fejlettségi szintek hogyan alakulnak, ha a kicsik és a nagyok együtt vannak?). A mi vegyes életkorú (részben osztott) csoportunkban kis és középső csoportos gyermekek tanulnak együtt. Fontos tehát, hogy – a gyermekek részvétele legyen önkéntes, kicsik is jöhetnek érdeklődésük szerint: - Az időtartamot (10-25 perc) a gyermekek többségének érdeklődése határozza meg, a „kicsik” bármikor elmehetnek és visszajöhetnek. Sok mondókát és inkább kis hang terjedelmű dalokat tanuljanak. A játékformák egyszerűek legyenek, vagy olyan páros játékok, amelyeket a nagyobbak a kicsikkel játszhatnak. - Lehet egyidejűleg különböző szintű feladatokat adni (pl. kicsik egyenletesen tapsolnak, amíg a nagyok egy nehezebb dalt énekelnek, a nagyok tapsolják a dal ritmusát, amit a kicsik énekelnek). Az azonban természetes, hogy a gyermekek egyéni fejlettségük, érdeklődésük alapján vesznek részt az énekes-játékokban. 159. | O l d a l


Az énekes-játék, mint a zenei nevelés alapjai A zenei képességek: a hallás, az éneklési készség, a ritmusérzék egyidejűleg, együtt fejlődnek énekléskor, a mozgással egybekötött gyermekjátékok előadása közben. A zenei nevelési alapja tehát az énekes játék, mert általa nemcsak a zenei készségek fejlődnek, hanem a gyermek személyisége is. Az énekes játéknál maga a közös éneklés: az egyszerre mozgás, a dal időtartama is korlátozást jelent. A gyermekek a játékszabályokat is ismerik, azonban a játék öröméért ezt is szívesen, önként vállalják. Az énekes játék a szocializációt is elősegíti, amikor mindent egyszerre csinálnak, egy időben, egyforma mozgással. Ennek morális és művészeti hatása, öröme a társas kapcsolatok fejlődésében is érvényesül. Nem kell szóval kifejezni egymás iránti érdeklődésüket, egy mosoly, egy gesztus, egy szerepvállalás is elég a kapcsolatfelvételre. A csoporthoz tartozás biztonságos érzése, az egyéni felelősség, a közös éneklésért, szép mozgásért, növeli a gyermek társai iránti vonzalmat, kapcsolatigényét. A zenehallgatás az óvodai nevelésben Célja, hogy a gyermek figyelmét a dal, az ének, a hangszerjáték szépségével lekösse, felkeltse az érdeklődést a meghallgatott zene iránt, és az óvodásokat a zene türelmes, figyelmes hallgatására, élvezésére szoktassa. A zenehallgatás anyaga -

magyar és rokon népdalok, más népek dalai, magyar és külföldi énekes, hangszeres, műzenei szemelvények, kánonok és az óvodás gyermek befogadóképességének megfelelő kétszólamú énekes és hangszeres darabok.

Az óvodapedagógus feladatai az ének, zene, énekesjáték, gyermektánc során -

felkelteni a gyerekek zenei érdeklődését, formálni a zenei ízlését, megszerettetni a közös éneklést, életkoruknak megfelelő dalok, mondókák megismertetése, zenei képességek, készségek kialakítása, fejlesztés, ritmusérzék, belső hallás, éneklési készség, kreativitás éneklésben, mozgásban, ritmusban, ünnepekhez, évszakokhoz, állatokhoz kapcsolódó dalok bemutatása, magyar népi mondókák, gyermekdalok, népi gyermekjátékok, fűzések, más népek dalainak megismertetése, multikulturális tartalmak megismertetése zenehallgatás élményének befogadása a roma kultúra ének-zenei anyagának, mozgáskultúrájának ( tánc) megismertetése.

A fejlődés várható eredménye

160. | O l d a l


Élvezettel hallgatnak zenét. Tudnak ritmust, mozgást, dallamot rögtönözni. Tudnak néhány dalt tisztán, helyes szövegkiejtéssel egyedül is énekelni. Tudnak dallam, vagy ritmusmotívumokat egyénileg visszaénekelni, visszatapsolni Tudnak társaikkal térformákat alakítani. A különböző mozgásokat és táncmozdulatokat társaikkal együtt, egyöntetűen, esztétikusan végzik. Tudnak élvezettel irányítás nélkül néhány dalos játékot. Felismerik a halk-hangost, és tudnak halkan, hangosan énekelni, beszélni. Megkülönböztetik az egyenletes lüktetést a dal ritmusától. Tudják mindkettőt mozgással, járással, tapssal a dalból kiemelni. Megbeszélés, vagy egyéni ötletek alapján az éneklést ütőhangszerekkel tudják kísérni. V.5. Mozgás

A rendszeres egészségfejlesztő testmozgás, a gyermekek egyéni fejlettségi szintjéhez igazodó mozgásos játékok és feladatok, a pszichomotoros készségek és képességek kialakításának, formálásának és fejlesztésének eszközei. Az óvodáskor a természetes hely-, helyzetváltoztató- és finommotoros mozgáskészségek tanulásának, valamint a mozgáskoordináció intenzív fejlődésének szakasza, amelyeket sokszínű, változatos és örömteli, érzelmi biztonságban zajló gyakorlási formákkal, játékokkal szükséges elősegíteni. Ezzel biztosítható a mozgás és az értelmi fejlődés kedvező egymásra hatása. A mozgásos játékok, tevékenységek, feladatok rendszeres alkalmazása kedvezően hatnak a kondicionális képességek közül különösen az erő és az állóképesség fejlődésére, amelyek befolyásolják a gyermeki szervezet teherbíró képességét, egészséges fejlődését. Fontos szerepük van a helyes testtartáshoz szükséges izomegyensúly kialakulásában, felerősítik, kiegészítik a gondozás, és egészséges életmódra nevelés hatásait. A spontán, a szabad játék kereteiben végzett mozgásos tevékenységeket kiegészítik az irányított mozgásos tevékenységek. A komplex testmozgások beépülnek az óvodai élet egyéb tevékenységeibe is, miközben együtt hatnak a gyermek személyiségének – a pozitív énkép, önkontroll, érzelemszabályozás, szabálykövető társas viselkedés, együttműködés, kommunikáció, problémamegoldó gondolkodás – fejlődésére. A spontán –

a játékban, azon belül a szabad játékban – megjelenő mozgásos tevékenységeknek, az egészségfejlesztő testmozgásnak az óvodai nevelés minden napján, az egyéni szükségleteket és képességeket figyelembe véve, minden gyermek számára lehetőséget kell biztosítani. Törekedni kell a gyermekeket legjobban fejlesztő, kooperatív mozgásos játékok széleskörű alkalmazására, a szabad levegő kihasználására. A mozgás a gyermek legtermészetesebb megnyilvánulási formája. A folyamatos gyakorlás során mozgása fejlődik, minőségi változáson megy keresztül. Ezek a változások a gyermek egész napi tevékenységében megfigyelhetők. A mozgás az 161. | O l d a l

Biharkeresztesi Szivárvány Óvoda és Bölcsőde és Tagintézményeinek Egységesített Pedagógiai Programja OM: 030834 óvodáskor egész időszakában jelentős szerepet tölt be a fejlődésben. Ebben az életkorban a gyermekek leginkább a mozgás, a tevékenység által szereznek információt környezetükről. Az aktív nagy-mozgásoktól kezdve a finommotoros manipulációig mindent magába foglal, és az egész személyiség fejlődését elősegíti. Kedvezően befolyásolja az értelmi és szociális képességek alakulását is.

A mozgásfejlesztés fő feladatai -

természetes mozgáskedvének megőrzése, a mozgás megszerettetése. A rendszeres mozgással egy egészséges életvitel kialakítása. A mozgástapasztalatok bővítése, sok gyakorlással a mozgáskészség alakítása. A testi képességek, fizikai erőnlét fejlesztése, (kondicionális, koordinációs). Mozgáson keresztül az értelmi struktúrák és a szociális képességek fejlesztése. A gyerm ekek

A mozgás sokoldalú tevékenység és feladatrendszere az egész óvodai életet átszövi. A testnevelési foglalkozásokon túl jelen van a szabad játékban, a környezeti és esztétikai nevelés, valamint a gondozási és önkiszolgáló tevékenységekben is. Kiemelt mozgásfejlesztés két területen valósul meg: -

a szabad játékban a gyermekek spontán, természetes mozgása közben, a kötelező testnevelési foglalkozáson.

Mozgásfejlesztés a szabad játékban: Az óvodába kerülő egészséges gyermekek szeretnek ugrándozni, futkározni, csúsznimászni, manipulálni, vagyis mozogni. Az őket körülvevő felnőttek szemléletétől és a megfelelő feltételek megteremtésétől függ, hogy megmarad-e természetes mozgáskedvük. Fontos feladatunk, hogy megőrizzük, ha szükséges, felkeltsük ezt a mozgáskedvet, és tudatosan építsünk rá. Ehhez szükséges az óvodapedagógusok szemléletének alakítása. Lényeges a megfelelő motiváció, a mozgásra inspiráló biztonságos környezet kialakítása, a mozgásos tevékenységek pozitív megerősítése, a szükséges és elégséges szabályok megtanítása. A 3-4 éveseknél a természetes nagymozgások fejlődését kívánjuk segíteni. Ezért leginkább a csúszáshoz, bújáshoz, mászáshoz szükséges eszközöket kell biztosítanunk a csoportszobában. 4-5 éves korban nagyobb hangsúlyt kap a szem-kéz, szem-láb koordináció és az egyensúlyérzék fejlesztése. A szem-kéz, szem-láb koordináció fejlesztését szolgálják a különböző célba dobó játékok, a kugli, az ugróiskola, ugrókötelezés, valamint a 162. | O l d a l

Biharkeresztesi Szivárvány Óvoda és Bölcsőde és Tagintézményeinek Egységesített Pedagógiai Programja OM: 030834 manipulációs barkácsoló tevékenységek is. Az egyensúly fejlesztése a szabad játékban leginkább a belső fülben lévő vesztibuláris központ spontán ingerlésével történik, hintázó, ringató, pörgő mozgások közben. 5-6-7 éves korban a finommotorika fejlesztésére kell a legnagyobb hangsúlyt fektetni. A játékban nagyon sok lehetőség nyílik ennek a spontán fejlesztésére pl. ábrázolási technikák gyakorlása: tépés, vágás, varrás, apró gyöngy fűzése, kicsi elemekből építés, konstruálás, baba öltöztetés, barkácsolás stb. Ezekhez a tevékenységekhez a helyet a csoportszoba rendszeres átrendezésével tudjuk biztosítani. Az udvaron is használjunk ki minden lehetőséget és helyet a szabad mozgásra. Engedjük meg, hogy a megfelelő méretű fára felmászhassanak. Vigyük ki az udvarra a testnevelési foglalkozáson használt eszközöket (pl. labdák, ugrókötelek füles labdák, stb.) A szabad játéktevékenységben célunk az, hogy minden gyermek megtalálja a fejlettségének, érdeklődésének, temperamentumának legmegfelelőbb tevékenységet. A kellemes légkörben, jól szervezett mozgásos tevékenységekben a gyermekek örömmel vesznek részt. A sikeresen jó hangulatú tevékenység a gyermekek számára pozitív élményt nyújt, ez újabb cselekvésre készteti őket. Így a mozgás természetesen beépül a gyermek spontán tevékenységeibe, szokássá, igénnyé válik. A rendszeres mozgás során fejlődnek pszichikai, testi, értelmi és szociális képességei, ezek eredményeként egészségesebb lesz. Mozgásfejlesztés a testnevelési foglalkozásokon és a mindennapi testnevelésen: A testnevelési foglalkozások anyaga az atlétikai, torna, játékjellegű fő gyakorlatból tevődik össze. A játékot, a játékosságot alapvető eszközként értelmezzük és alkalmazzuk a testnevelésben. A játék egy foglalkozáson belül sokszor megjelenik, a feladattól függően hol, mint eszköz, hol, mint cél. Elsősorban olyan készségeket és képességeket akarunk kialakítani, amelyek majd elősegítik az egyre pontosabb mozgás elvégzését is. Természetesen megmutatjuk a helyes mintát, ösztönözzük és biztatjuk a gyermekeket az esztétikus, pontos mozgásra. Ezt azonban soha nem elmarasztalva, hanem mindig a pozitívumokat kiemelve tesszük. A 3-4 évesek testnevelési anyaga nagyrészt a természetes mozgásokat tartalmazza. Ezért ennél a korosztálynál a nagy-mozgások fejlesztése kiemelt feladat. Pl. különböző járások, futások, csúszások, mászások talajon, szereken, tárgy alatt vagy fölött, szer megkerülésével. 4-5 éves korban a mozgásfejlesztésből már nagyobb szerepet kap a tér mozgásos megismerése. Ennek érdekében sok olyan gyakorlatot kell tervezni, amikor különböző irányokban végeznek mozgásokat és különböző formákat mozognak be. Pl. futás, jelre sorakozás az óvodapedagógus előtt (az óvodapedagógus a helyzetét mindig változtatja) szökdelés padok körül, fák között hullámvonalban. Elhelyezkedés különböző szereken, formákban.

163. | O l d a l

Biharkeresztesi Szivárvány Óvoda és Bölcsőde és Tagintézményeinek Egységesített Pedagógiai Programja OM: 030834 A mozgásfejlesztésnél ezen kívül előtérbe kerül: - Az egyensúlyérzék fejlesztése, pl. különböző mozgások végzése emelt felületen, forgások, fordulatok, testhelyzetváltozások, futás közbeni megállások. Szem-kéz, szem-láb koordinációt fejlesztő gyakorlatok pl. babzsák feldobása, elkapása, célba dobás, egyensúlyozó járás fokai között, célba ugrás.

-

A testséma fejlesztése során kiemelt helyet kap az oldaliság tanítása. A kicsiknél még csak az „egyik-másik” megkülönböztetést használjuk, a nagyobbaknál a „jobb-bal” kifejezéseket is, de csuklójukon lévő jelhez igazodva. Az észlelés fejlesztése is megjelenik a 4-5 éveseknél, de még mindig nem kiemelt feladatként. Az 5-6-7 éveseknél azonban az észlelés fejlesztése lesz a legcélzottabb. Ebben az életkorban az alaklátás, formaállandóság fejlesztésére tervezhetünk sok gyakorlatot. Ezek közül egyes gyakorlatok csukott szemmel is elvégezhetők. Pl. labdarúgás a test körül jobb és bal kézzel, csukott szemmel is. Körforma kialakítása szalaglengetéssel, karkörzéssel test előtt, test mellett, csukott szemmel is. Új feladatként jelentkezik a finommotorika fejlesztése. Ez nagyon lényeges fejlesztési terület, mivel a finommotoros koordináció az írás megtanulásának elengedhetetlen feltétele. Testnevelési foglalkozáson ezt természetes módon a szerek különböző fogásmódjával, kisebb testrészekkel végzett mozgásokkal lehet fejleszteni. Nagyon jól használhatók erre a célra a különböző méretű labdák, botok, szalagok. Programunkban az óvodai testnevelés szerves része a mindennapi frissítő torna is. Ezt minden korcsoportban naponta legalább egyszer, 10-20 perces időtartammal szervezzük meg. E tevékenység napirendbe illesztését mindenki maga dönti el. Jó gyakorlatnak bizonyult a délelőtti játék utáni időszak, mielőtt a gyermekek kimennek levegőzni. Ha lehetőség van rá, megfelelő időben, ruházatban ezt is a szabadban, jó levegőn tartsuk. A mindennapos testnevelés anyagát elsősorban a mozgásos játékok adják, kiegészülve egyegy gimnasztikai gyakorlattal. A játékokat céltudatosan a kötelező foglalkozásokhoz és a korosztály számára legmegfelelőbb fejlesztési feladatokhoz igazodva válasszuk ki. Az örömmel, jó hangulatban végzett játékok lehetőséget nyújtanak a fejlesztő program egy- egy feladatának megvalósításához, társas kapcsolatok alakulásához is. Pl. futó-fogó játékokkal a nagy-mozgások és a térészlelés fejlesztése. Labdajátékokkal a szem-kéz, szem-láb koordináció és a finommotorika fejlesztése. A játékok, térformák felidézésével lehetőség nyílik vizuális, verbális memóriájuk fejlesztésére, valamint szókincsük gyarapítására. A mozgásfejlesztésben meghatározó: -

A spontán érzelmi motivációkra építsünk, az egyéni fejlettséget figyelembe véve. A foglalkozásokon a gyermekek jó hangulatban, jó közérzettel vegyenek részt, ne 164. | O l d a l


-

hajtsuk túl a versengést. Biztosítsuk a gyermekek megfelelő terhelését az aktivitási szintek változtatásával. Az ily módon kiváltott fizikai aktivitás előhívja és erősíti a szellemi aktivitást is.

Mindennapi testnevelés Cél : -

Motoros képességek fejlesztése: kondicionális, koordinációs képességek fejlesztése, ízületi mozgékonyság és hajlékonyság. Fejlődjön a gyermekek természetes mozgása: járás, csúszás, mászás, futás, ugrás, dobás, támasztás, függés, egyensúlyozás; Ismerjék meg a gimnasztikát, néhány talajtorna elemet, labdagyakorlatokat és a sokszínű, változatos testnevelési játékokat; Mozgásuk legyen összerendezettebb, biztonságosabb, fejlődjön tér- és időbeli tájékozottságuk.

Feladat: - Legyen lehetőségük a gyermekeknek saját testük mozgását átélni. - Sokoldalú mozgástapasztalatokat szerezzenek a gyermekek az alapvető mozgásformák gyakorlása által. - Folyamatosan fejlődjön a gyermekek mozgása és egyensúlyérzéke. - A kéz finom-mozgásainak fejlesztésére nyújtsunk változatos lehetőségeket. - Segítsük elő a gyermekek harmonikus, összerendezett mozgásának kialakulását. A tevékenység megszervezése Az egészséges életmód szokásainak megalapozását óvodáskorban kell elkezdenünk. A mozgás megszerettetése, a mozgásigény kielégítése az óvodai testi nevelés fontos feladata, amit csak a helyesen megválasztott mozgásanyag változatos gyakoroltatásával érhetünk el. A megfelelő intenzitású, derűs légkörű testmozgás biztosítja a motoros képességek fejlődését, melynek egyre magasabb szintje előfeltétele a bonyolultabb mozgások eredményes végrehajtásának, ezáltal a mozgásműveltség fejlődésének. A természet erőivel – napfény, levegő, víz – történő edzés kedvező hatását sem szabad figyelmen kívül hagyni, ezért a mindennapi testnevelést lehetőleg a szabadban célszerű tartani. Az intenzív, változatos gyakorláshoz megfelelő helyre és eszközre van szükségünk. A jó eredmény eléréséhez az optimális tárgyi feltételei biztosításán túl azonban az óvodapedagógus és a gyermek aktív együttműködése is elengedhetetlen. A nyugodt, derűs légkörű, játékban gazdag, kellő intenzitású napi testmozgás nem csak a kondicionális és koordinációs képességek fejlődését biztosítja, hanem hozzájárul a gyermeki személyiség differenciált fejlesztéséhez is. A mindennapi testnevelés hatásának maximális kifejtéséhez szükségesek olyan objektív és szubjektív feltételek, melyek lehetőség szerint valamennyi óvodában megvalósíthatók, és 165. | O l d a l

Biharkeresztesi Szivárvány Óvoda és Bölcsőde és Tagintézményeinek Egységesített Pedagógiai Programja OM: 030834 amelyek megsokszorozzák az egyébként elérhető eredményeket. A mindennapi testnevelés objektív feltételei Elsősorban a megfelelő hely biztosításáról kell szólni. Hosszabb sétát, sőt túrát tehetünk a gyerekekkel a szabadban. Minden, ami az óvoda udvarán található (fák, bokrok, homokozó, játékeszközök, stb.) felhasználhatók a mindennapi testnevelés feladatainak megvalósításához. Ugyanez mondható el az épületen belül szervezett mindennapi testnevelésre is. Mindenkor nagy gondot kell fordítani az alkalmazásra kerülő kézi és tornaszerek, berendezési tárgyak épségére, tisztaságára, valamint arra, hogy könnyen elérhetők legyenek, megfelelő számban álljanak rendelkezésre. Az eszközök előkészítése az óvodapedagógus, a gyermekcsoport és a dajka aktív együttműködésére ad lehetőséget. A mindennapos testnevelés szubjektív feltételei Az óvodapedagógus személyisége, testi neveléshez való viszonya nagymértékben meghatározza a gyermekcsoportban folyó mindennapi testnevelés eredményességét. A testgyakorlatok mintaszerű végzésével, a játékba való aktív bekapcsolódással kedvezően motiválhatja a gyermekeket, építve utánzási hajlamukra, segítve a rendszeres testmozgáshoz való pozitív viszonyuk kialakulását. Az örömmel, derűs légkörben, együttesen végzett gyakorlás hozzájárul az egészséges életmód szokásainak megalapozásához is, ezért nagyon lényeges, hogy az óvodapedagógus minden megnyilvánulásán tükröződjön az, hogy szívesen mozog együtt a gyermekekkel és örül a gyermekek mozgásban elért sikereinek. A mindennapi testnevelés tartalmát döntő mértékben a természetes mozgások, gyakorlatok képezik (járás, futások, ugrások, függések, egyensúlygyakorlatok). Ezeket kiegészíti néhány talajtorna elem, valamint a kézi szerekkel végezhető gyakorlatok képezik. Természetesen ide tartoznak a testnevelési játékok is. A lényeg, hogy minden mozgásforma, amit a gyermekek képesek elvégezni, a mindennapi testnevelés keretébe beépíthető. Az óvodapedagógus dönti el, hogy a mindennapi testnevelés 20-30 perce alatt testnevelés foglalkozást tart vagy egy-egy mozgáscsoport gyakorlásával, esetleg testnevelési játékokkal tölti ki az időt. A fejlődés várható eredményei: -

a mozgásfejlődés útját figyelembe véve sajátítják el a természetes mozgások elemeit (fejemelés, kúszás, mászás, ülés, állás, nyakizom-erősítés, járás, futás), tegyenek különbséget a harmonikus, összerendezett járás, futás tevékenységében, tartsák be és kövesse az adott játékszabályokat, mozgás közben tudjanak irányt változtatni, jobbra, balra, hátra fordulatot tenni az irányok megnevezésével, legyenek képesek sor és köralakításokra, egyensúlyozzanak egy lábon, valamint különböző szereken, emelt magasságban (10- 30 cm) rézsútos szereken), 166. | O l d a l

Biharkeresztesi Szivárvány Óvoda és Bölcsőde és Tagintézményeinek Egységesített Pedagógiai Programja OM: 030834 VI.

tudjanak fél és páros lábon szökdelni, ugorjanak át kisebb akadályokat, tudjanak labdát gurítani, dobni, célozni vele, megfogni, a mozgásokban legyenek kitartóak. Óvodai ünnepeink, hagyományaink:

Az óvodai ünnepek a szülőkkel való nyílt párbeszéd és szoros együttműködés legfontosabb színterei. Jó lehetőséget teremtenek a kevésbé aktív és nagyon elfoglalt szülőkkel való találkozásra, és elbeszélgetésre. Az ünnep – nyilvánossága miatt – az egyik legjobb lehetőséget nyújtja az óvodában a sajátos, egyéni arculat megteremtésére és megmutatására. Az ünnepeken keresztül az óvoda és az ott dolgozó óvodapedagógusok munkájáról hű képet alkothatnak a szülők és az egyéb érdeklődők. Az ünnep arra is alkalmas, hogy a szélesebb nyilvánosság számára is megmutatkozzon az óvoda nevelőközössége, ez pedig a helyi viszonyok, és helyi lehetőségek befolyásának erősödése miatt elengedhetetlenül fontossá válik az óvoda számára. Az ünneplés pedagógiai szempontból kiemelt lehetőséget kínál a nevelésnek, gondoljunk itt a rengeteg tevékenységi lehetőségre, az esztétikai élmények hatására vagy a közösségi érzések széles skálájának megmutatkozására stb. a. Az ünnepek kiemelik az ünnep résztvevőit a hétköznapokból és ezáltal nagyobb aktivitásra, kreativitásra ösztönöznek. b. Az ünnepek a hagyományok ápolása szempontjából is rendkívül fontosak az óvodában, hiszen kultúránk megismertetésére adnak lehetőséget. Ebből a szempontból nézve az óvoda egyéni arculatának kialakításában is kiemelt jelentőséggel bírnak. Az ünneplés lényege sokszor nem is maga az ünnep, hanem az a sok-sok előkészület, ami rengeteg tevékenységre, ötletek kidolgozására, önálló elképzelések megvalósítására ad lehetőséget. Az aktív és önálló gyermekek nevelésének egyik igen sajátos eszköze a jól előkészített és szépen megformált ünneplés. Az ünnepek nevelési céljainak megvalósítása szempontjából rendkívül jól hasznosíthatók, de csak abban az esetben, ha engedjük a gyermekeket önállósodni. Az teljesen nyilvánvaló, hogy a kreativitás, az egyéni elképzelések, a merész ötletek megvalósításának az ünnep adhat keretet. Az óvodapedagógusnak arra kell figyelnie, hogy ne korlátozza a gyermekeket. Amit lehet, együtt döntsenek el, és együtt valósítsanak meg.

167. | O l d a l

Biharkeresztesi Szivárvány Óvoda és Bölcsőde és Tagintézményeinek Egységesített Pedagógiai Programja OM: 030834 Az óvodai élet hagyományos ünnepei -

Mikulás, Anyák Napja, Évzáró, Gyermek nap, A gyermekek név és születésnapjai, stb.

Néphagyományhoz kapcsolódó ünnepek: - Karácsony, Húsvét, - Advent, - Farsang, stb. Nemzeti ünnepeink és egyéb ünnepek - Március 15. Helyi szokásokhoz kapcsolódó ünnepek - Szüreti nap, - Idősek napja, - Nemzeti Hagyományőrző Fesztivál - Roma Hagyományőrző Nap.

168. | O l d a l


Az óvoda neve:

Biharkeresztesi

Szivárvány

Óvoda és Bölcsőde Nagykereki Tagóvoda

Az óvoda címe:

4127 Nagykereki, Kossuth u. 2.


Óvodai

Óvodai csoportok száma:

2 csoport

Társulás

„ A kisgyermeknél mindent elérhetünk személyes példa és tett által” / Brunszvik Teréz/

Tagintézmény vezető: Cser Lajosné

169. | O l d a l

Biharkeresztesi Szivárvány Óvoda és Bölcsőde és Tagintézményeinek Egységesített Pedagógiai Programja OM: 030834 Tartalomjegyzék I. Bevezető II. A programunk filozófiája, a specifikumai III. Helyi óvodai program felépítése IV. A tevékenység központok rendszere V. Család bevonása az óvodai életbe VI. Az óvodai élet tevékenységformái 6. 1. A gyermeki játék értelmezése 6. 2. Munka jellegű tevékenységek 6. 3. A tevékenységekben megvalósuló tanulás 6. 4. Az óvodai tanulás specifikumai 6. 5. Az anyanyelvi, fejlesztés és nevelés megvalósítása 6. 6. A tevékenységek tartalma 6. 7. Ének, zene, énekes játék 6. 8. Verselés, mesélés 6. 9. Rajzolás, mintázás, kézi munka 6. 10. A külső világ tevékeny megismerése 6. 11. Matematikai nevelés VII. Az óvodai élet, a tevékenységek szervezeti keretei, tervezés VIII. Munkaformák IX. A gyermek fejlődésének nyomon eljárások

követése

alkalmazható

módszerek,

X. Az óvodai hagyományok, ünnepek, rendezvények XI.

A program megvalósításához szükséges személyi és tárgyi feltételek

170. | O l d a l


I.

BEVEZETŐ

Az emberi életet csakis és kizárólag a gyermekek teszik teljessé, igazán boldoggá. A gyermekek akik „őszinte gyermekek” kedvesek, kiszolgáltatottak, ragaszkodóak, akik annyi jó tulajdonsággal rendelkeznek. Egy óvodapedagógus számára a gyermekek a mindennapokat teszik feledhetetlenné. Örömmel tölt el bennünket, hogy életünk nagy részét óvodások között tölthettük, tölthetjük. A róluk való gondoskodás, az értük tenni akarás meghatározza felelősségtudatunkat. Úgy gondoljuk, hogy programunk garanciát nyújt az óvodás gyermekek még eredményesebb és gyermek centrikusabb neveléséhez és fejlesztéséhez, a boldog gyermekkor biztosításához.

II.

A programunk filozófiája, a specifikumai

Ha fel akarjuk készíteni a gyermekeket arra, hogyan birkózzanak meg a felgyorsult ütemben zajló változásokkal, lényegesen meg kell változtatnunk módszereinket. I s me r nünk , értenünk kell a gyerekeket, világszemléletüket. Meg kell ismernünk tanulási módjukat, tudásuk, ismereteik jellemzőit, s ezek alapján találhatjuk meg azokat a módszereket, amelyek segítségével a gyermekek könnyebben fejleszthetők. Legfontosabb feladata a nevelésnek: ki kell alakítani bizonyos kompetenciákat, motivációkat, szociális készségeket, intellektuális képességeket, ezzel megalapozva a sikeresebb iskolai teljesítményt.

171. | O l d a l


III.

HELYI ÓVODAI PROGRAM FELÉPÍTÉSE Helyzetelemzés

A program gyermek és óvodaképe Humánus

sokoldalú

ember

Speciális elvek, célok, feladatok Tevékenységközpontú szemlélet és stratégia

Személyre fejlesztés

szabott Erkölcsi értékek Változatos mozgás átadása, a gyermeki lehetőségeinek személyiség pozitív biztosítása formálása HHH és SNI gyermekek integrált nevelése

Nevelési rendszer Az egészséges életmódra nevelés Szocializáció, érzelmi nevelés Anyanyelvi nevelés A nevelési program tevékenységkerete Családi, Építőjáték szituációs, központ szerepjáték központ

Informatika Manipulációs Környezet kiegészítő tevékenység ismereti, tevékenység központ tudományos központ udvari tevékenység Homok-víz Mozgásos asztal kiegészítő tevékenysé g

Ismeretszerzés

Szabad játék

Irodalmi, Művészeti Ének-zenei tevékenység tevékenység központ központ

Munka

Az óvodapedagógus által felajánlott tevékenységek Választható

Kötelezően választható

Kötelező

Tervezés, dokumentumok

Hetirend, napirend

Az óvodai élet megszervezése Csoportszervezés

172. | O l d a l


A család és óvoda kapcsolata. Az intézmény egyéb kapcsolata Gyermekvédelemmel kapcsolatos tevékenységek Az óvodakezdés és iskolakészültség biológiai és pszichológiai jellemzői Eszköz-és felszerelések jegyzéke A program hangsúlyosabb funkciói Az óvodai programunk hangsúlyozza a személyiségdimenziók harmonikus fejlesztését. Kiemelten alapozza meg: -

a személyiség autonómiáját, pozitív énképét, önérvényesítő képességét, a saját szükségletek kifejezésének képességét, az érzelmi gazdagságot, a kulturált magatartás szokásait, az önfejlesztő magatartást, a másság tolerálását, a társakkal való együttműködést, a döntés, a választás, a rugalmas gondolkodás, a kreativitás képességét, a művészetek, a természeti, társadalmi környezetük iránti érzékenységüket.

A sajátos tevékenységközpont-rendszerrel és a gyermeki szabadság biztosításával támogatja a szocializáció szempontjából fontos szokásokat, magatartásmódokat: - a kompromisszumok, konszenzusok és az önérvényesítés stratégiáinak megtanulását, - a kontaktuskeresést, a kommunikálás és a társalgás technikáinak elsajátítását, - a társas konfliktusokban kevés felnőtt segítséggel a megoldások keresését, - az önszabályozás, az önkontroll alakulását, - a közös tevékenységekben az igényeknek, elképzeléseknek megfelelő szervezési teendők felvállalását, - a gyermekek játékszükségletének kielégítését, az önkifejezés és az együttműködés kiteljesedését. Az értelmi fejlődésben a gyermekek eltérő tapasztalataira, egyéni és közös élményeire, érdeklődésükre és kíváncsiságukra építve: a cselekvés, tevékenység - a beszéd - és a gondolkodás egységét biztosítva fontosnak tartja: - az utánzásra épülő tanulással együtt, a felfedezéseket, a próbálkozásokat, az élethelyzetekben, tevékenységekben történő felismeréseket, a pszichikus funkciók intenzív fejlődését, - a hagyományok ápolását, - a természet, az élőlények szeretetét és védelmét; - az írott nyelv és a jelzések iránti érdeklődést.

173. | O l d a l

Biharkeresztesi Szivárvány Óvoda és Bölcsőde és Tagintézményeinek Egységesített Pedagógiai Programja OM: 030834 A legfontosabbnak tekinti az egészséges testi és lelki fejlődést, az egészséges életmód szokásainak alakítását, a szükségletek és a mozgásigény kielégítését, az egészség óvását, védését és az esetleges hátrányok korrekcióját. Programunk a NYITOTT ÓVODA működését teszi lehetővé. Nyitott a családok, a természet, a társadalmi tevékenységek iránt, amely a szűkebb környezet igényeihez igazodva, azok által befolyásolva kibővítheti tevékenységét. A szülőkkel való együttműködésre, a hagyományokra építi az óvodai nevelést. A program 4 alappillére Individualizálva szocializál. A gyermek egyéniségét tiszteletben tartja, ezáltal formálja a közösséget. Sajátos tevékenységközpont-rendszerben biztosítja a feltételrendszert, a tevékenységi formák színtereit, a szabad játékot és az óvodapedagógus által felajánlott tevékenységek választási lehetőségeit. Ez a rendszer szintetizálja a szervezeti kereteket, és integrálja a fejlesztés tartalmát.

A program 4 koncepciója:

A családok bevonása az óvodai életbe. Aktivizálja a szülőket az együttműködésben. Erősíti a szülők felelősségét, támogatja a családi nevelés problém áinak megoldását. Az óvodapedagógus a rendszerben mintát ad a közös játékra, a gyermekekkel való törődésre, a nevelésre. A program, az óvoda lehetőségeit, a település igényeit, a családok helyzetét és a gyermekeket érintő társadalmi háttérfolyamatokat figyelembe véve támogatja a külső szakemberek ( gyermekjóléti szolgálat) a gyermekvédelmi felelős feladatainak beépítését az óvoda által felvállalt tevékenységek körébe

Individualizálva szocializál Az óvodai nevelési programunkban a személyiségfejlesztés alapelve: az individualizálva szocializálás. A korábbinál nagyobb hangsúlyt kap az individualizálás, amely a gyermekek egyéni eltéréseinek felismerése, megértése és a másságot, az egyéni különbségeket toleráló fejlesztés. A fejlesztés stratégiai metodikája: a differenciálás. Az individualizálásra törekvő pedagógiai szemlélet nagyobb teret enged a gyermekek önállóságának, A gyermekek ismeretében egyéni célokat kell kitűzni, az egyéni erősségek és igények méltánylásával. A gyermek oldaláról nézve, a folyamatokban az állandó választás-döntés lehetőségeit jelenti, amikor mindenki a saját szintjének megfelelő tevékenységet választhat. Természetesen nem hagyja magukra őket, az együttműködésre kész támogató figyelem és segítségnyújtás biztonságát jelenti az óvodapedagógus személye, attitűdje, készenléti állapota.

174. | O l d a l

Biharkeresztesi Szivárvány Óvoda és Bölcsőde és Tagintézményeinek Egységesített Pedagógiai Programja OM: 030834 INDIVIDUALIZÁLÁS -

-

szemléletmód (másság toleranciája) fejlesztés stratégiája (az egyén lehetőségeiből kiinduló fejlesztés a követelményekben metodikai eljárás (módszerkombináció, amely egy helyzetben több lépcsőben, differenciáltan tevékenykedett) struktúra (szervezeti forma, amelynek variációival differenciáltan fejleszthető a személyiség) egyéni mikro- és makro munkaforma tartalmi struktúra (egy tartalom mélységében és terjedelmében való differenciálás)

Az individualizálás fontosabb feltételei: a gyermekek megismerése, képességeik szintjének elemzése, és regisztrálása - a gyermekektől érkező jelzések folyamatos megfigyelése - az egyéni élmények, problémák, tapasztalatok érdeklődési kör ismerete - az egyéni fejlesztés stratégiájának kialakítása - konzultálás a gyermekek fejlődéséről a szülőkkel, munkatársakkal - a gyermekek változó szükségleteinek figyelemmel kísérése és kielégítése, egyénre irányuló kommunikáció - a gyermekre figyelő, együttműködő, elfogadó, támogató felnőtt magatartás A gyermekek eltérő képességűek, és a gyermek-gyermek közötti különbségek, egy-egy gyermek képességeinek eltérő ütemű fejlődése mind külön odafigyelést igényelnek. Feltételezik: - a képességek életkori szakaszonkénti ismeretét a képességek alap- és részképességeik hierarchiájának ismeretét; - a képességfejlődés életkori jellemzőinek ismeretét; - az egyéni fejlődés alap- és részképességek fejlettségének ismeretét. A társas együttélés, a közös tevékenységek megkívánják a következő tulajdonságok hangsúlyosabb megalapozását: - másokat toleráló magatartás, - együttérzés, segítőkészség, - megértés, azonosulás, - alkalmazkodás, - az egyéni szükségletek felismerése és érvényesítését szolgáló – megegyezések – stratégiáinak elsajátítása. -

175. | O l d a l

Biharkeresztesi Szivárvány Óvoda és Bölcsőde és Tagintézményeinek Egységesített Pedagógiai Programja OM: 030834 SZOCIALIZÁLÁS

Az egyén személyes boldogulása függ attól, hogy mennyire rendelkezik, az önelemzés, önértékelés, önfejlesztés képességével, és képessé válik-e arra, hogy saját lehetőségeit keresve és felismerve tegyen azért, hogy érvényesüljön, ne másoktól várja el kiszolgáltatva önmagát.

Korlátok, szabályok felállítása Amint a gyermek az első óvodai közösségbe kerül, számos olyan elvárásokkal találkozik, amelyek fejlesztése elengedhetetlen a közösségben való élés és tevékenykedés szempontjából, ezek sokban eltérnek az otthon megszokottaktól. Ha a gyermek ismeri a pontos egyértelmű szabályokat, egyre inkább tudja mi a jó, növeli a komfortérzetét. A gyerekek érdeklődése igen különböző, különböző mértében fogadják el azokat a szokásokat és viselkedési normákat, amelyek szerint élniük kell. Elsődleges feladatunk e tényezők figyelembevételével bevonni a gyerekeket a szabályok kialakításába, önmaguk fejlesztésébe, ha kell újabb szabályok megfogalmazásába. A kisgyermek személyiségfejlesztésében az egyik fő célkitűzésünk az önfegyelem, önkontroll megtanítása. Akkor segítünk e cél elérésében, ha a nem kívánatos magatartás következményeit megvilágítjuk, ha segítünk a gyermeknek a problematikus magatartás felismerésében, és a megoldás megtalálásában. Minden szabály és elvárás célja egy és ugyanaz: a gyermek fokozatosan jusson el addig, hogy tudatosan bánjon az önfegyelem eszközével. A szabályok alkalmazása: -

-

az óvodapedagógus és a gyermekek előtt legyen mindig világos, hogy mi az ami megengedhető és mi nem kívánatos a csoportközösségben legyünk következetesek, fokozatosan bővítsük a gyermekek által betartandó szabályok körét is idővel a gyermekek megtanulják és be is tartják a szabályokat, ha ez már észlelhető, akkor hagyni kell azok működését, egymás szabályozását.

A szabályok elfogadtatása: -

a szabályokat mindig indokoljuk meg, utalva a gyermekek várható reakcióira a szabályt-szegővel szemben lehetőleg pozitív módon közvetítsük a szabályokat, s egy idő után kérdezzünk rá arra mit várunk el a gyermektől. Miért kell most megbeszélni a be nem tartott szabályt? Ezzel tudatosítjuk a helyzetet, és a hozzá kapcsolódó magatartási szabályokat is.

A szabály kialakításakor mindig a megoldható probléma kerül a középpontba, nem a problémát okozó gyermek.

176. | O l d a l

Biharkeresztesi Szivárvány Óvoda és Bölcsőde és Tagintézményeinek Egységesített Pedagógiai Programja OM: 030834 Ha individualizálva szocializálunk: -

Fontos -

meg kell mutatni az együttműködési stratégiákat fel kell tárni a gyermek erősségeit, el kell fogadtatni a társakkal. Aminek eredményeként a gyermek több játéksikerhez jut, erősödik belső motivációja, beállítódása és énképe, jó lesz a közérzete, nő az önbizalma és lassan rendeződik a magatartása.

hogy: soha ne legyenek előítéleteink a gyermekekkel szemben próbáljuk keresni azokat a tulajdonságait, amelyek alapján szeretetre méltó éljük át a gyermek helyzetét segítsük és ne megtoroljuk a magatartását beszéljük meg a fejlesztés stratégiáját a munkatársakkal és a szülőkkel

Erősítsük az érzelmi kötődést, fejezzük ki egyértelműen és érezhetően szeretetünket, figyelmünket, törődésünket a „problémás” gyermek felé. Vigyázzunk arra, hogy ne mi tegyünk problémássá egyetlen gyermeket sem! Az óvodapedagógus szerepe Az óvodába kerülő gyermek gyakran küszködik a kapcsolatteremtés nehézségeivel. A legjobban funkcionáló család sem tudja közvetlenül felkészíteni a gyermeket a kortárskapcsolatra. Az óvodapedagógus feladata: a társas viszonyok és tapasztalatok megszervezése. Az óvodapedagógus személye, magatartása, stílusa jelentősen befolyásolja a légkört, a gyermekek biztonságérzetét, hangulatát, kreativitását, nyitottságát. Az empatikus, meleg, szeretetteljes légkörben a gyermekek egymásra érzékennyé válnak, felfigyelnek társaik értékeire, megértőbbek, elfogadóbbak, toleránsabbak. A szocializációt befolyásolja az óvodapedagógus: -

utánzásra ösztönző, mintát nyújtó magatartásával, gesztusaival, érzelmeivel, attitűdjével, beállítódásaival, értékrendjével szervezi és biztosítja azokat a feltételeket, amelyek tevékenységeket indukálnak, (élmény, eszköz, helyzetek) amelyekben a gyermekek szociálisan tanulnak, fejlődnek a tevékenységben közreműködő partner, aki pozitív „élményhez” segíti a gyermeket, együttműködik, megerősít, ösztönöz erősíti a baráti kötődéseket, társakhoz segíti a magányosokat közreműködik a kompromisszumok kialakításában, a közösen létrehozott szabályok megfogalmazásában biztosítja a gyermekek önállóságát, a választási helyzetekben a döntések lehetőségét figyelembe veszi az eltérő szükségleteket, azokra tekintettel bátorít, vezérel észreveszi a félszeg, szorongó, a védekező magatartású gyermeket és segíti a nemkívánatos magatartásmódok csökkenését.

177. | O l d a l


IV.

A TEVÉKENYSÉGKÖZPONTOK RENDSZERE

Ez a rendszer integrálja a tevékenységformákat: a játékot, a munkát, a tanulást. A tevékenységközpontok jelentik a szabad játék, az óvodapedagógus által felajánlott játékos tevékenységek, valamint a munka színtereit. Ezekben szerveződnek a gyermekek egyéni szükségleteire épülő differenciált fejlődést biztosító „gyermekre szabott” tevékenységek. A központok feltételrendszere a helyigénye, időtartama, a gyerekek létszáma, a tevékenységek tartalma, jellege és formája az önállóság és az irányítás aránya, a felnőttek száma, a fejlesztési céloknak vannak alárendelve. A csoportszoba dinamikus, fejlődő-változó környezet, amely tele van interaktív anyagokkal, eszközökkel, berendezéssel olyan tapasztalati lehetőségekkel, amelyek megfelelnek a gyermekek egyéni érdeklődésének, igényeinek. Tevékenységközpontok rendszere óvodánkban -

-

Családi szituációs, szerepjátékok Manipulációs tevékenységközpont Építőelemek tevékenységközpontja Irodalmi és ének-zenei tevékenységek központja Művészeti tevékenységek központja Környezetismereti, tudományos központ Homok és vízasztali tevékenységek

A tevékenységközpontokat minden év elején saját ízlés, de egységes óvodai elvek alapján alakítjuk ki. Polcok, asztalok, egyéb kiegészítők kuckósítják a teret. Az eszközök változatosak, folyamatosan bővítjük a gyermekekkel együtt. Ezek a központok a színterei a szabad játéknak és az óvónő által irányítottabb tevékenységeknek.

A tevékenységközpontok kialakításának szempontjai: -

a tevékenységek jól látható elkülönítése, legyen lehetőség a mikro, egyéni és nagycsoportos tevékenységekre anyagok, eszközök logikus csoportosítása, rendezése, csendes és zajos tevékenységek elkülönítése, alacsony, elérhető tároló felületek elhelyezése, a gyermekmunkák, az anyagok szemmagasságú elrendezése, címkék a tárgyak helyének jelölésére, gyermekek személyes holmija részére külön hely biztosítása, privát bújóhelyek lehetőségének megteremtése.

178. | O l d a l


A tevékenységközpontok berendezése Családi, szituációs, szerepjáték sarok A gyermekek spontán játékának színhelye, ahol a gyermekek a környező világról jövő ismereteket dolgozzák fel. Ismerősök, családtagok, társak viselkedését utánozzák. A szituációs játék az egész személyiséget fejleszti, kreativitásra ösztönöz. Nagyon alkalmas a társas kapcsolatok alakítására, az egymás közötti viselkedésmódok gyakorlására. Felszerelésére mobilitás jellemző. A meghitt hangulat jellemzi e sarkot. A családi játékközpont része: a konyha, babaszoba, amelyeket igazi, valósághű eszközökkel szerelünk fel. Építőjáték központ Elsősorban fa építőelemeket használunk az óvodában. A változatos nagyság és formák elősegítik a matematikai képességek fejlesztését. Az építés, rakosgatás közben fejlődik a gyermekek finommotoros képessége, tér- és formaészlelése. Az építősarokban helyezzük el a közösen készített maketteket, eszközöket. Az építősarkot jól körülhatárolt helyen, szőnyegen rendezzük be. Irodalmi, ének - zenei tevékenységközpont Nyugalmas sarok, ahol egyszerre több gyermek is elfér. Puha szőnyeget, párnákat helyezünk el, mely biztosítja a melegséget. Itt találhatóak a gyermekek számára is elérhető az irodalmi és zenei eszközök. Lehetőség szerint törekszünk arra, hogy minden csoportnak saját kis könyvtára legyen. Az irodalmi tevékenységközpont helyszíne a meghitt beszélgetéseknek is. Művészeti tevékenységek központja Olyan helyen alakítjuk ki, ahol természetes világítás van, viszonylag távol esik a zajosabb tevékenységtől. A központban lehetőség nyílik rajzolásra, kézműves tevékenységekre. Az eszközök változatosak, sokfélék, állandó gyűjtést, pótlást igényelnek. A gyermekek részére jellel ellátott saját tárolót készítünk alkotásaik elhelyezésére. Az alacsony polcokon a kézműves és egyéb kiegészítő eszközöket helyezzük el. A nagyobb szennyeződést okozó tevékenység esetén pólót, vagy kötényt biztosítunk. A központban szervezhetők: - a mindennapos tevékenységek, - mikro csoportos kezdeményezések, Környezetismereti, tudományos központ Nagyon fontos területünk, hiszen gyermekeink ismeretszerzési forrása a természeti és társadalmi valóság. Ezért amit lehet, elsősorban természetes környezetben mutatunk meg. A 179. | O l d a l

Biharkeresztesi Szivárvány Óvoda és Bölcsőde és Tagintézményeinek Egységesített Pedagógiai Programja OM: 030834 természettudományos sarok elsősorban a megfigyelések, kísérletek központja. A sarok állandóan változik, dinamikus, évszakhoz, projektekhez igazodik. A gyűjteményeket rendszerben tároljuk, a növények, állatok gondozása folyamatos. Homok és vízasztali tevékenységek Ezek speciálisan elkészített asztalok, melyben műanyagedény van. Ez alkalmas víz és egyéb anyag tárolására. Az asztalok a gyermekcsoportban funkcionálnak, 4-6 gyermek foglalkoztatására alkalmas. Milyen funkciót lát el? - anyagokkal való ismerkedés, /funkció öröm / - terepasztal készítése, A homok óvodapedagógus finommotorika, a testi épség kapcsolódnak.

vízasztal használható a szabad játék idején, valamint alkalmas az által irányított egyéb tevékenységre. A helyszín jó lehetőség a a választás-döntés, a logikus gondolkodás fejlesztésére. A tevékenységhez, megóvására szolgáló egységes és csoportonkénti eszközhasználati szabályok

Külső környezet A gyermekek harmonikus testi-szellemi fejlődésének elengedhetetlen eleme a szabadban, friss levegőn aktívan eltöltött idő. A természet, az időjárás kulcseleme a szabadtéri tevékenységnek: minden évszak, minden időjárás érdekes, hisz rengeteg jelenséget figyelhetnek meg a gyerekek. Külső környezet, a szabadtéri játékok színhelye: Fontos az óvoda udvara, mely a spontán tapasztalatszerzés lehetősége. A szabad levegőn tartózkodás időtartama az életkortól függően nő, és jó időben a tevékenységeket az udvaron szervezzük. Az udvar egyszerre szolgálja a szabad mozgást, az élményszerzést, a megfigyeléseket, elmélyültebb tevékenységeket. A felszerelések elhelyezésével úgynevezett „tematikus udvar” létrehozására törekszünk, ahol a gyermekek szükségleteiknek megfelelően szabadon választhatnak teret, és eszközöket a csoportszobához hasonlóan. A külső környezet bevonása (a nevelésbe) hozzájárul: 1. A gyermekek fizikális fejlődéséhez, a többirányú természetes szabadon gyakorolják miközben összerendeződnek mozgásaik.

mozgásformákat itt

2. A szociális készségek és kulturális ismeretek fejlődéséhez a „kint és bent” a különböző helyzetek, kölcsönhatások megismeréséhez, a közlekedési és egyéb normák elsajátításához. 3.

Érzelmi fejlődéséhez és az akadályok leküzdése révén a gyermeki önbecsülés 180. | O l d a l

Biharkeresztesi Szivárvány Óvoda és Bölcsőde és Tagintézményeinek Egységesített Pedagógiai Programja OM: 030834 fejlődésében, a belső feszültség és szorongás leküzdéséhez és a zökkenő mentesebb kapcsolatteremtéshez –gyermekekkel és felnőttekkel egyaránt, az értékszervek működésének és az esztétikai érzék fejlődésének összekapcsolódásához, majd annak felismeréséhez, hogy a környezetet óvni kell. 4. A gyermekek intellektuális fejlődéséhez a természeti jelenségek közötti összefüggések megértéséhez, tudatosulásához. (pl. hóember – napsütés – párolgás – hóember zsugorodik.) A külső környezet alakítása: A szabadtéri tevékenységek színhelyének kialakításában az elsődleges szempont a biztonság! A felszereléseknél vegyük figyelembe: -

önállóan játszhassanak, csendes foglalatosságot is végezhessenek mászóka, csúszda alatt a talaj elég puha legyen legyen elegendő eszköz ne legyen semmiféle veszélyes anyag vagy eszköz legyen mosdási lehetőség

Felügyelet: a gyermekek érdekében folyamatos! Játszóhelyek: foglaljanak magukba: -

mászási lehetőséget homokozási, lehetőséget barkácsoló helyet kiskertet, ahol a gyermekek növényeket gondozhatnak csoportszobaihoz hasonló tevékenységi lehetőségeket

Meggyőződésünk, hogy az óvodáskorú gyermek is ismerje meg környezetét, a hagyományokat, ezekről pozitív élményeket szerezzen, és ezáltal követendő mintát kapjon. A 3-7 éves életkor érzelmileg és értelmileg fogékony időszak kiemelkedően fontos az ÉN alakulása szempontjából. Az identitás erősítése komplex nevelési rendszerben valósul meg, melynek feltétele a gyermek életkori sajátosságainak megfelelő optimális környezet. Ez az optimális környezet – a tárgyi és személyi feltételeken túl egy gyermekközpontú életrendet jelent. Az élet rend elemei: - Rugalmas, integrált napirend - Differenciált bánásmód - Családias gyermekcsoport - Alkotó empátiás nevelőtestület - Nevelésben együttműködő családi-óvodai közösség 181. | O l d a l


V.

CSALÁD BEVONÁSA AZ ÓVODAI ÉLETBE

Intézményünk arra törekszik, hogy a szülőkkel a családi nevelést kiegészítve gondozzuk, neveljük, fejlesszük a gyerekeket. A szülőket partnernek tekintjük, ismertetjük velük nevelői felfogásunkat, programunk célját, feladatát. Az óvodai nevelés nem lehet eredményes családi megerősítés nélkül elengedhetetlen az összhangban történő nevelés. A gyermekek egyéni fejlődéséről folyamatosan konzultálunk a szülőkkel. Fontosnak tartjuk a hiteles tájékoztatást, a tapintatot és az előre mutató segítséget. Óvodánk nyitott: előzetes megbeszélés alapján lehetőséget adunk arra, hogy betekintést nyerjenek gyermekeik óvodai életébe. A családdal történő nyílt, őszinte együttműködés csak a kölcsönös bizalom talaján valósulhat meg. A szülőknek tapasztalniuk kell, hogy tiszteletben tartjuk nevelési elveiket, hogy szeretjük gyermeküket. Arra törekszünk, hogy emberi magatartásunkban, szakmai felkészültségünkben egyaránt példamutatók legyünk. A családok bevonásának fontos alapszabályai: -

-

Nem bízható segítő szülőre a gyermekek önálló felügyelete, nevelési helyzetek megoldása. A szülő köteles minden információt bizalmasan kezelni (személyiségi jogok védelme). A szülő nem veszélyeztetheti a gyermekek egészségét. A szülő kötelessége elsősorban a gyermek nevelése. A család érékeket közvetít (különböző mértékben a család által közvetített értékek erősíthetik vagy gyengíthetik, de mindenképpen befolyásolják az óvodai értékközvetítő munkát). A szülő partner a nevelésben, akinek igényei, szükségletei vannak. A kapcsolatot az óvodapedagógus kezdeményezi, a folyamatos együttműködés feltétele: a gyermek ismerete és fejlődésének elemzése. Az apák és a nagyszülők is részesei a gyermeknevelésnek. A szülők is igénylik a találkozásokat, és az azonos problémákkal küszködő szülőtársak megismerését. A társadalmi problémák is előidézhetnek a családban megoldhatatlan funkciózavarokat. A szülők is szeretnék jól nevelni gyermeküket, a szülők tájékoztatása, igények felmérése kötelessége az óvodának. A szülőnek jogai vannak, azokat érvényesítetik, érdekeiket képviselhetik.

A családok bevonásának formái: -

Passzív részvétel: a gyermekét megfigyelő szülő jelenléte. A passzív segítő részvétel: a gyermekét beszoktató szülő, aki a tevékenységekben részt vesz, de csak a saját gyermekével foglalkozik. Az aktív-segítő részvétel: a szülő alkalmanként tervszerűen részt vesz a tevékenységekben, gondozásban, előre tervezve gyermekek tapasztalatainak, élményeinek szervezésében vesz részt (sütés, varrás, hagyományápolás). 182. | O l d a l


Miért vonjuk be a szülőket az óvodai nevelésbe, mit várunk? -

az óvodapedagógus hozzájárul a szülő-gyerm ek elsődleges érzelmi kapcsolaterősítéshez a funkciózavaros család saját erőforrásait kiegészítjük ha nincs pótoljuk (szeretet, gondoskodás) segítjük a szülői feladatok eredményesebb teljesítését jobban meg tudunk felelni a családok szükségleteinek a kölcsönös tisztelet, megértés, egymás törekvéseinek ismerete előnyösen hat a gyermekek fejlődésére.

Az óvodapedagógus felkészülése a családok fogadására: Cél: a családból az óvodába való átmenet zökkenőmentessé tétele. A szülők előkészítése: -

ismerkedés a programmal, nevelőtestülettel gyermekek beszoktatására való felkészítés személyes információk a gyermekre és az ennek megfelelő fogadás megbeszélése

Az óvoda felkészülése: -

ismerkedünk, kapcsolatba kerülünk a gyermekkel vonzó tevékenységeket biztosítunk figyelembe vesszük a gyermek szokásait szívesen fogadjuk az egész családot

A jó kapcsolat kialakításához az óvodapedagógus kulcsfontosságú. Óvodapedagógus a folyamatban: Az óvodapedagógus erősíti a szülő kötelességérzetét azzal, hogy hangsúlyozza a család pótolhatatlanságát. Feltételezi, hogy minden család közvetít értékeket valamilyen mértékben. A szülő, partner a nevelésben, akinek igényei és szükségletei vannak. A szülővel szemben nincsenek előítéletek. A gyermekek fejlődéséről az óvoda rendszeres információkat ad a személyes beszélgetésekben. A szülőknek jogaik vannak, s azokat a gyermekek érdekében érvényesíthetik.

183. | O l d a l

Biharkeresztesi Szivárvány Óvoda és Bölcsőde és Tagintézményeinek Egységesített Pedagógiai Programja OM: 030834 A szülők óvodai életbe való bevonásának pedagógiai hatásai A szülők felelősségérzete megnő azáltal, hogy közvetlenül is megélik az óvodai életben az óvodapedagógusok felkészültségét és a gyermekük fejlesztésére tett erőfeszítéseit. Bővül pedagógiai, pszichológiai tájékozottságuk. Mintát láthatnak a nevelési helyzetek megoldására, elsajátíthatják az óvodapedagógusok attitűdjeit. Az óvodában gyermekével együttjátszó szülő megtanulhatja, hogyan lehet otthon is érdekes tevékenységeket szervezni. A szülő alkalmanként besegíthet a szervezési és gondozási feladatokba. Az együttműködés, együttes tevékenység során a szülők sok információt szereznek gyerekükről. A szülők érdekes gyűjteményeikkel gazdagíthatják a csoport tapasztalatait. A problémáikkal magukra maradó szülők, társakra találhatnak, bátorítást és segítséget kaphatnak az óvodai ismeretségek kapcsán, a hasonló sorsúaktól. Az óvoda feltételrendszerének javításában aktívabban részt vállnak azok a családok, amelyek jobban kötődnek az intézményhez. CSALÁDGONDOZÁS, SZOCIÁLIS MUNKA A családok gondjai gyakran negatívan érintik a gyermekeket, s nem egyszer tapasztaljuk, hogy a gyermek viselkedési és egyéb problémái a szülő megoldhatatlan gondjainak következményei. Az óvodapedagógus, ha a szülőket eredményesen be tudja vonni az óvodai élete, olyan bensőséges kapcsolatba kerülhet a családdal, hogy eleve nem tud kívül maradni a problémákon, tehát civilként kénytelen felvállalni a segítő munkát. Az óvoda miben segíthet: - Érzelmi biztonságot ad a zaklatott családban élő gyermekeknek és mentális támogatást a szülőknek. - A gyermeküket egyedül nevelő szülők speciális életviteli problémáinak megismerése és a gondok megbeszélése, életviteli tanácsadás (szakemberrel). - Fontos jogi kérdésekben tájékoztatás, a szociális támogatások rendszerének bemutatása (szakemberrel). - A halmozottan hátrányos helyzetű és kisebbségi érdekeinek képviselete, életviteli tanácsadások. - Szétesett családok esetében az elvált szülők bevonása a gyermekük nevelésébe (amennyire lehetséges). - A szakszolgálatot nyújtó intézmények megkeresése a családok egyetértése esetén, az egyedi foglalkozások szakmai támogatása. A gyermekvédelmi munkát felvállaló óvodapedagógus feladata: Fellépni minden diszkrimináció, hátrányos megkülönböztetés, előítélet ellen. A sokféleség tolerálása. A mások kultúrájának megértése, a bennük lévő értékek felismerése, és értékelése. A különböző kultúrák közötti közvetítés demokratikus kialakítása a társadalomnak és a szűkebb környezetnek egyaránt feladata. - Az óvodapedagógusnak képet kell kapnia azokról az intézményes és intézményen kívüli szolgáltatásokról, amelyek felvállalják: a prevenciót,a terápiát, a rehabilitációt.

-

184. | O l d a l


VI.

AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGFORMÁI

6. 1. A gyermeki játék értelmezése A játék a kisgyermekkor legfontosabb és legfejlesztőbb tevékenysége, s így az óvodai nevelés leghatékonyabb eszköze. A játék kiemelt jelentőségű tájékozódó, kreativitásukat fejlesztő és erősítő, élményt adó tevékenység. A kisgyermek első valódi játszótársa a családban, az óvodában is a felnőtt - a szülő és az óvodapedagógus. Utánozható mintát ad a játéktevékenységre, majd amikor a szabad játékfolyamat már kialakult, bevonható társ marad, illetve segítővé, kezdeményezővé lesz, ha a játékfolyamat elakad. Az óvodapedagógus felnőtt jelenléte teszi lehetővé a gyerekek közötti játékkapcsolatok kialakulását is. A játékhoz megfelelő helyre és egyszerű, alakítható, a gyermeki fantázia kibontakozását segítőanyagokra, játékszerekre van szükség. Az óvoda és az óvodapedagógus feladata, hogy megfelelő csoport légkört, helyet, időt, eszközöket és élményszerzési lehetőségeket biztosítson a különböző játékformákhoz, a gyakorló játékokhoz, a szimbolikus szerepjátékokhoz, a konstruáló játékokhoz, a szabályjátékokhoz. A játék folyamatában az óvodapedagógus tudatos jelenléte biztosítja az élményszerű, elmélyült gyermeki játék kibontakozását. Mindezt az óvodapedagógus feltételteremtő tevékenysége mellett a szükség és igény szerinti együtt játszásával, támogató, serkentő, ösztönző magatartásával, indirekt reakcióival éri el. Az óvodában előtérbe kell helyezni a szabadjáték túlsúlyának érvényesülését. A játék kiemelt jelentőségének az óvoda napirendjében, időbeosztásában, továbbá a játékos tevékenységszervezésben is meg kell mutatkoznia. Az óvodában fontos a szabad játék túlsúlyának érvényesülése. A játék helye programunkban A játék az ember életében megőrzendő örömforrás, élmény, amelynek sajnos megváltoztak forrásai: a családi bensőséges, közös élmények, együttlétek, klasszikus férfi-női szerepek. Tegyünk meg minden annak érdekében, hogy a gyermek majdan felnőtt megőrizhesse játékkedvét. A gyermek a játékban és a játékon keresztül gyakorolja a tevékenységeket, a nyelvet, a gondolkodást, a szociális viszonyokban a másokkal való együttműködést, a kitartást, s itt éli át a szerepekhez tartozó magatartásmódokat, a felnőttek által közvetített attitűdöket, érzelmeket. A gyermekeket körülvevő világ sokat változott és változik. A játék tárgyai, forrásai módosultak. Programunk teljes egészében a játék tevékenységköreire épül, megkülönböztetve a szabad játék tevékenységeit, és az óvodapedagógus által felajánlott játékos tevékenységeket, amelyek a szervezettebb játékos tanulás színtereit jelentik. Cél: -

A szabad, elmélyült önkéntes spontán játék lehetőségeit biztosítani. A játéktevékenységeken keresztül a külvilág elemeinek megismertetése. A játék formáinak és tartalmának gazdagítása. 185. | O l d a l


A szociális kreativitás fejlesztése. A játék rendjének szokássá válása, egészséges versenyszellem kialakítása.

Feladat: -

Nyugodt légkör biztosítása, az elmélyült játék feltételeinek megteremtése. A napirenden belül elegendő idő, hely biztosítása a játék számára. A játékhoz szükséges eszközök folyamatos biztosítása. Ötletek, lehetőségek, helyzetek teremtése a sokszínű játék kialakulásához. /Irányító, ötletadó szerep, mindig a játszók igényeihez igazodjon, nem válthat fegyelmezéssé./

-

Egyéni élményeken túl, közös élményszerzési lehetőségek kihasználása a játék fejlesztése érdekében. A gyermeki játék önállóságának tiszteletben tartása. Szükség esetén bekapcsolódás a játékba /együtt játszani a gyermekkel/. Különböző fejlettségű gyerekek együtt játszásának segítése. Olyan feltételek teremtése, ahol minden gyermek saját igényeinek megfelelően játszhat. (gyakorló – szerep – konstrukciós építő – barkácsolás – babázás)

-

A játék feltételei: Élmények, tapasztalatok nyújtása. A kisgyermek a játékban a saját elképzeléseit, vágyait szeretné megvalósítani. Fontos számára az előzetes élmény, hisz játék közben átismétli azt, amit a környezetében látott, hallott, tapasztalt. Feladatunk, hogy a gyermekek számára minél több élményt biztosítsunk a játék fejlesztéséhez A gyermekek tapasztalatokat, élményeket szerezhetnek: -

közvetlen környezetükből, a családból, (pl. közért, piac, buszállomás) óvónővel való beszélgetés, együtt játszás során, társaik játéka során, közvetlen tapasztalás során, (pl. séták) médiák által, (tv, videó) kulturális intézményeken keresztül, (mozi, bábszínház, kiállítás) egyéb intézmények során. ( könyvtár, posta)

A gyermek képességei a játék alatt spontán fejlődnek, gyakorolják a társas érintkezés szabályait. A szocializáció hatásásos közege. A programban jelentős szerepe van a környezet gazdagságának. Érdekes, ösztönző körülmények között, a felnőtt támogatása és mértéktartó vezetése mellett a gyermek megkeresi a fejlődést, a tanulást biztosító ingerhatásokat. A szabad játék idején a gyermekek a tevékenységközpontokat ötleteik megvalósítása érdekében átrendezik, összekapcsolják. Az eszközöket a játékszükségletnek megfelelően használják. A hellyel és a térrel önállóan gazdálkodnak. A tér alkalmanként segíti az intenzívebb szocializációt a gyermekek fejlettségétől függően a tér alakítása. A kreatív játékhoz sok 186. | O l d a l

Biharkeresztesi Szivárvány Óvoda és Bölcsőde és Tagintézményeinek Egységesített Pedagógiai Programja OM: 030834 anyagra van szükség, melynek biztosítása az óvónő feladata. Emellett az óvónők olyan légkört teremtenek, melyben a gyermekek felszabadultan, kreatívan alkothatnak, biztonságban érezhetik magukat. A játékidő kialakításánál törekszünk az összefüggő játékidő folyamatosságára, melyet a napirenddel biztosítunk. A 3-4 éves gyermekek a gondozási feladatokon kívül szinte egész nap játszanak. Az 5-6-7 éves gyermekek játéka kitartó, egy téma több napon keresztül is folytatódik. Ehhez adunk ötleteket, olyan eszközöket, mely gazdagítja a tevékenységet. Lényeges: A megfelelő játékeszköz-állományt folyamatosan frissítjük, bővítjük. A felnőttek, gyerekek, szülők közösen gyűjtik a kiegészítőket. Az ésszerű korlátok a terem rendezésére, a szociális kapcsolatokra, tevékenységek végzésére vonatkoznak. Megkeressük a gyermekek kezdeményezéseinek formáit, kereteit, szabályait és akkor alig kell korlátozni. A csoportonként kialakított szabályok a rendet, egymás nyugalmát biztosítják. Fontos, hogy a nagyobb vigyázzanak a kisebbek játékára. Az eszközöket a gyermekek kérjék el egymástól, alakuljon ki konszenzus a szerepek kiosztása során. A felnőtt gazdagítja a gyermekek játékrepertoárját. Szükség esetén partnerként is bekapcsolódunk erősítve minta szerepünket. Megosztott figyelemmel döntjük el melyik helyzetben van szükség a közvetlen mintaadása, és mikor célravezetőbb, ha hagyjuk a gyermekek próbálkozásait. A játék helye az udvar is. A napi életszervezésben törekszünk arra, hogy a gyermekek minél több időt töltsenek az udvaron. Az udvari tevékenység során a mozgásos játékok mellett olyan eszközöket is biztosítunk, melyek alkalmasak a csoportszobai tevékenységek folytatására. Fontos, hogy a mindennapi játékok mellett legyen alkalom a népi játékok játszására, eszközök készítésére, kismesterségek gyakorlására is. A játék fejlesztése A játék fejlesztése óvodánkban szituációtól függő. A esetenként mintát nyújtunk, tevőlegesen is részt veszünk a játékba. A nagyobbak játékát ötletekkel segítjük, ha kell, eszközzel tovább lendítjük. Ha a gyermekek játéka tartalmas, nyugodt, a felnőtt szemlélődő, játékkövető. Óvodánkban a dajka is részt vesz a gyermekek játékában. Az óvónő irányítása alapján vesz részt egyes gyermekcsoport tevékenységében. A durvaság megakadályozása, a testi épség megvédése minden csoportban lévő felnőtt kötelessége. A család bevonásának lehetősége: -

élmények nyújtása, közös játék, eszközkészítés, a gyermek játékának megfigyelése.

Az óvodapedagógus a folya matban: Fantáziát

serkentő,

és

kíváncsiságot

ébresztő

derű jellemzi.

A gyermeki személyiség 187. | O l d a l

Biharkeresztesi Szivárvány Óvoda és Bölcsőde és Tagintézményeinek Egységesített Pedagógiai Programja OM: 030834 megismerésére törekszik, melyhez a játék sokrétű információt nyújt. A játékból való olvasni tudás empátiát, tapintatot, megfelelő intelligenciát követel. Magatartásával képes feloldani a feszültségeket, illetve az elszigeteltséget. Megerősítő viselkedésével alakítja a csoportba a toleranciát, elfogadja a magányos, az eltérő viselkedésű gyermeket. Élmények nyújtásával gazdagítja a játék tartalmát. Tiszteletben tartja a játék önállóságát, szabadságát. Az óvónő személyes példával ösztönöz, alkalmat teremt a játékok megtanulására, ami feltételezi a felnőtt és a gyermek közös tevékenységét. Tudatosítja a szülőkben a játék személyiségfejlesztő hatását, fontosságát, melyben a gyermek teljes személyisége fejlődik. A játék személyiségfejlesztő hatása: A játéknak az értelmi képességre gyakorolt hatása jól tükrözi az érzékszervek működését. A játékban felmerülő nehézségek leküzdése alakítja a gyermekek intellektuális tevékenységét. A szituációk létrehozása megmozgatja a gyermek alkotó képzeletét, fantáziáját. Fejlődik szellemi aktivitása, beszédkészsége. Alakul térészlelése, nagymozgása, szenzomotoros kézügyessége. Formálódik erkölcsi ítéletalkotása. A gyermek megtanulja érzelmeinek kezelését, feszültség levezető hatása oldottá teszi, a siker kitartásra ösztönzi, Az átélt játéköröme alakítja a társakhoz való viszonyát, kommunikációs kapcsolatteremtő készsége fejlődik. A játékkörnyezet derűs harmóniája biztonságot adó légköre, áttekinthető rendje, szabályok betartására ösztönzi, melynek hatására alakul a fegyelme, ami nem csupán játékfegyelem. A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén -

Ugyanazt a játéktémát képesek több napon keresztül képesek végig vinni. Szerepjátékuk tartalmas, kifejező. Bonyolult építményeket hoznak létre. Élvezik a szabályjátékokat. Képesek a szabályok betartására, óvják a játékeszközöket. Gazdag érzelem és ötletvilág jellemzi őket. Játékukban a saját maguk által készített eszközöket is használják. A játék folyamán a társas viselkedés szabályát életkornak megfelelően betartják.

6. 2. Munka jellegű tevékenységek A személyiségfejlesztés fontos eszköze a játékkal és a cselekvő tanulással sok vonatkozásban azonosságot mutató, azzal egybeeső munka és munka jellegű játékos tevékenység (az önkiszolgálás, segítés az óvodapedagógusnak és más felnőtteknek, a csoporttársakkal együtt, értük, később önálló tevékenységként végzett alkalmi megbízások teljesítése, az elvállalt naposi vagy egyéb munka, a környezet-, a növény- és állatgondozás stb.). A gyermek munka jellegű tevékenysége - önként - azaz örömmel és szívesen - végzett aktív tevékenység; - a tapasztalatszerzésnek és a környezet megismerésének, a munkavégzéshez szükséges attitűdök és képességek, készségek, tulajdonságok (mint például a kitartás, az önállóság, a felelősség, a céltudatosság) alakításának fontos lehetősége; - a közösségi kapcsolatok, a kötelességteljesítés alakításának eszköze a saját és mások elismerésére nevelés 188. | O l d a l

Biharkeresztesi Szivárvány Óvoda és Bölcsőde és Tagintézményeinek Egységesített Pedagógiai Programja OM: 030834 egyik formája. A gyermeki munka az óvodapedagógustól tudatos pedagógiai szervezést, a gyermekkel való együttműködést és folyamatos konkrét, reális, vagyis saját magához mérten fejlesztő értékelést igényel. A játékidőben kerül sor a munkajellegű tevékenységek szervezésére hozzátéve, hogy ez a folyamat a spontán játékos tanulás színtere is, bármely tevékenységben adódik lehetőség a munkavégzésre. A gyermekek kezdetben önmagukért, saját szükségleteik kielégítéséért dolgoznak az óvodapedagógus közreműködésével, majd később szívesen végeznek munkát társaikért is. Cél: A gyermek sajátítsa el azokat a készségeket, jártasságokat, amelyek a társas együttélés fenntartását szolgálják. A munkában vállalt önkéntesség, a közösség érdekében. végzett tevékenység örömének érzékeltetése. Tevékenységek gyakorlásán keresztül a munkajellegű tevékenységek megszerettetése. Az elvégzett munka megbecsülésére nevelés. A munkaerkölcs, felelősségérzet alapozása, kitartásra nevelés. A gyermekek célirányos figyelmének, kötelesség vállalásának alakítása. A család és az óvoda munkával kapcsolatos elvárásainak közelítése.

Feladat: -

Olyan munkalehetőségeket biztosítunk, ami a gyermekek számára elfogadható. Munkavégzés során biztosítjuk az önállóságot. A munkatevékenység választható, sohasem kényszeríttet feladat (legyen), mely beépül az óvodai mindennapokban. Munkamegosztás során fontos, hogy a gyermekek megtanuljanak önállóan dönteni, feladatokat egymás között megosztani. A munkavégzéshez elegendő mennyiségben, megfelelő minőségben biztosítva legyen a szükséges eszköz, szerszám és bármikor hozzáférhető helyen a gyermekek rendelkezésére álljanak.

Alapvető feltételek Munkaeszköz: gyermek méretének megfelelő, célszerű, biztonságos, rendben tartható. Munkalehetőség: ami a gyermek életkorának megfelelő. Idő: ne legyen holtidő, hosszabb idő jellemezze. Hely: polcok, fiókok, a gyermekek számára könnyen hozzáférhető. Az egyes munkafajtákat fokozatosan vezetjük be. A munkafogásokat egyenként mutatjuk be és gyakoroltatjuk. A munka mennyiségét csak fokozatosan növeljük. Értékelés: a munka feletti közös öröm, később az eredmények. Figyelembe vesszük, ha egy-egy gyermeknek van “kedvenc” munkája, de nem engedjük, hogy mindig kizárólagosan csak ő, és csak azt végezze.

189. | O l d a l

Biharkeresztesi Szivárvány Óvoda és Bölcsőde és Tagintézményeinek Egységesített Pedagógiai Programja OM: 030834 A MUNKA JELLEGŰ TEVÉKENYSÉGEK TARTALMA Önkiszolgálás Testápolás során a gyermekeket először alapvető szükségleteik kielégítése motiválja. A kezdeti hiányosságot felváltja a jól kialakított szokásokon alapuló igényes testápolás, a hozzá kapcsolódó alapvető fogásokkal. Étkezésnél megismertetjük a terítéshez, étkezéshez szükséges tevékenységeket, mozgásokat, majd készség szintre emeljük azokat. Öltözködés folyamán hőmérsékletnek megfelelő öltözködés igényét igyekszünk kialakítani. A ruhadarabok nevét, célszerű használatát, a vetkőzés ill. öltözés helyes sorrendjét és módját gyakoroltatjuk.. Környezetünk rendjének megőrzése - már közösségért végzett munka is. Belső igénnyé szeretnénk alakítani. Sokat jelenthet az óvónői (felnőtt) példa, s a rendszeresség. Közösségért végzett tevékenységek A mindennapi élettel kapcsolatos -

állandó és alkalomszerű munka: játékok javítása, készítése, teremrendezés, takarítás, díszítés, ünnepi készülődés, ajándékkészítés, házimunka jellegű tevékenységek: sütés, főzés, befőzés, az óvoda előtti füves terület takarítása, udvari játékpakolás.

A naposi munka háttérbe szorul a folyamatos napirend és a folyamatosság

miatt.

Növénygondozás – állatgondozás A növény-és állatgondozás feladatai: - élősarok kialakítása, rendben tartása, - folyamatos gyűjtőmunka, termések betakarítása, - kert gondozása, fű ápolása, levélgyűjtés, - madarak rendszeres etetése, - segítés az öntözésben, gazolásban, növényápolásban, telepítésben, - járda, faház, padok tisztántartása. Ezek a tevékenységek mind igénylik a felnőtt jelenlétét, irányítását, de megfelelő lehetőség biztosításával, s a munkafogások precíz elsajátításával a gyermekek egyre nagyobb részt vállalhatnak belőle. 1. A szülők bevonásának lehetőségei - közös munkálatok, játékjavítás, - közös gyűjtés, - sütés, főzés, ünnepi készülődés.

190. | O l d a l

Biharkeresztesi Szivárvány Óvoda és Bölcsőde és Tagintézményeinek Egységesített Pedagógiai Programja OM: 030834 Az óvodapedagógus a folya matban: Megismeri az óvodába lépő gyermek önkiszolgálási szintjét. Szülőket ösztönzi, hogy a gyermek otthon is gyakorolja az önkiszolgálás és a családért végezhető munkajellegű tevékenységeket. Az óvónő a munkához való viszonyában példát mutat a gyerekeknek, munkatársaknak, sülőknek (igényesség, szervezettség, jókedv). Figyelembe veszi a gyermek fejlettségi-szintjét, teherbírását, az önpróbálkozás mellett a munkafogásokat is megmutatja. A tevékenység során a adott szituációnak megfelelő beszélgetéssel ösztönzi a közös munkálkodásra, az önállóságra. Figyelemmel kíséri a gyermek önállóságra törekvését. A munkajellegű tevékenység személyiségfejlesztő hatása Az önkiszolgálás során gyakorolja azokat a fogásokat, készségeket, amelyek az egyéb munkajellegű tevékenységek végzésére alkalmassá teszik. Megbecsüli saját és mások munkáját. Kitartása, a megkezdett tevékenység befejezésére való igénye, felelősségtudata alakul. Az együtt munkálkodás érzelmi élménye közösség iránti igényét alapozza. Megtalálja helyét a csoportban, a csoport a közösség hasznos tagjává válik. A segítségnyújtás igénye alakul. Óvja, védi, gondozza a környezetében lévő növényeket, alapozódik a másról való gondoskodás igénye. A munkajellegű tevékenységeinek gyakorlása során a gyermek tapasztalatokat, jártasságokat szerez. Az érzelmi hatások révén feladattudata, önértékelése, önbizalma fejlődik. A közösen végzett munka erősíti a baráti, az egymást segítő kapcsolatok alakulását. A környezetében lévő felnőttek kedvvel végzett munkája mintául szolgál és egyben meghatározója későbbi munkához való viszonyának. A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén -

Igényesen végzik a rájuk bízott feladatokat. Szívesen vállalnak egyéni megbízásokat. Kialakul bennük az aktív, együtt munkálkodó, alkotószellem. Szívesen vesznek részt növény-és állatgondozási feladatokban.

6. 3. A tevékenységekben megvalósuló tanulás Az óvodában a tanulás folyamatos, jelentős részben utánzásos, spontán tevékenység, amely a teljes személyiség fejlődését, fejlesztését támogatja. Nem szűkül le az ismeretszerzésre, az egész óvodai nap folyamán adódó helyzetekben, természetes és szimulált környezetben, kirándulásokon,az óvodapedagógus által kezdeményezett tevékenységi formákban, szervezett és időkeretekben valósul meg. Az óvodai tanulás elsődleges célja az óvodás gyermek képességeinek fejlesztése, tapasztalatainak bővítése, rendezése Az óvodapedagógus a tanulást támogató környezet 191. | O l d a l

Biharkeresztesi Szivárvány Óvoda és Bölcsőde és Tagintézményeinek Egységesített Pedagógiai Programja OM: 030834 megteremtése során épít a gyermekek előzetes tapasztalataira, ismereteire. A tanulás feltétele a gyermek cselekvő aktivitása, a közvetlen, sok érzékszervet foglalkoztató tapasztalás, felfedezés lehetőségének biztosítása, kreativitásának erősítése. A tanulás lehetséges formái az óvodában: - az utánzásos, minta- és modellkövetéses magatartás- és viselkedéstanulás (szokások alakítása), - a spontán játékos tapasztalatszerzés; - a a játékos cselekvéses tanulás; - a gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzés; - az óvodapedagógus által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés, felfedezés; - a gyakorlati probléma megoldás. Az óvodapedagógus a tanulás irányítása során személyre szabott pozitív értékeléssel segíti a gyermek személyiségének kibontakozását. A játékba integrált tanulás A gyermekek születésüktől fogva „aktív kutatók” állandó interakcióban állnak a környezetükkel. Spontán játékukban tapasztalnak, kísérleteznek, felfedezik és megismerik a környezetüket. A játék tehát a tanulás alapvető formája, az emberi élet „alapfolyamata”. A spontán és aktív felfedező játékot öröm, jókedv, izgalom kíséri. Az önmagában is élményt jelentő játék alapozza meg a hatékony tanulást. A felfedezés, a megtapasztalás élményeként éli meg a helyzet megoldását. Az egyre halmozódó információk tömege megkívánja, hogy a gyermekek a tanulás során a legfontosabb képességeket birtokolják. Olyan fejlesztő nevelőoktató programokra van szükség, amely minden gyermekben akár tehetséges, átlagos vagy lassan tanuló típus kialakíthatja azokat a képességeket, amelyek alapján örömet jelent számára a későbbi tanulás, önfejlesztés. A gyermekek nevelésében egyre nagyobb rugalmasságra van szükség ahhoz, hogy önálló, kreatív, fantáziadús,kezdeményező, felelősséget vállaló felnőtt lehessen. Programunkban a tanulás fogalmát tágabb értelemben használjuk, hiszen a gyermek minden tevékenysége révén tanul. Így tehát a tanulás, a műveltségi területek tartalmi feldolgozása nem önálló tevékenységformaként jelenik meg; a gyermek játékba ágyazott, változatos tevékenységek gyakorlása során tanul. Ebben a folyamatban az óvónő az egyes gyermekek tanulási képességeinek alakulását követi és segíti. A fejlődéshez, fejlesztéshez alkalmazkodó tanulási térben, a játékban a gyermekek aktívvá, produktívvá válnak. A gyermek életkorának egyéni fejlettségének megfelelő játékos tanulás magába foglalja : - a tapasztalatok gyűjtését; - az ebből származó ismeretek alkalmazását elősegítő műveletek tanulását; - a pszichomotoros készségek gyakorlását; - a tanulás elemi szintű technikáinak megismerését; - a gondolkodás képzeti, elemi, fogalmi használatát; - a társadalmilag és helyileg kívánatos és lehetséges elemi szokások, szociális viszonyulások, magatartásformák megismerését. Cél: Ismeretek elsajátítása, készségek, jártasságok kialakítása, a tevékenységen keresztül. Tudásgyarapítás. Tapasztalatszerzés, gondolkodás örömének átélése. A megismerési 192. | O l d a l

Biharkeresztesi Szivárvány Óvoda és Bölcsőde és Tagintézményeinek Egységesített Pedagógiai Programja OM: 030834 képességek fejlesztése. A tudás, tanulás iránti vágy felébresztése. Képszerű és szemléletes gondolkodás kialakulása. A beszédészlelés és beszédértés szóbeli kifejezés fejlesztése. Problémahelyzetek megoldása Feladat: -

-

Megteremteni a bensőséges tapasztalatszerzés lehetőségét. Aktivizálni a gyermekek képességeit, és tanulási vágyát. Engedni a fantázia, az alkotó gondolkodás szárnyalását. A felnőtt-gyermek, gyermek-gyermek interakció és annak minősége határozza meg, hogy mennyire lesznek érdekeltek a gyermekek a folyamatban, engedve az újdonság, változatosság felfedezését. Biztosítani a tanulási folyamat objektív és szubjektív feltételeit. Lehetővé tenni a gyermekek egyéni szükségleteinek, adottságainak, képességeinek kibontakoztatásának lehetőségeit. Megterem ti a választható műveletek, szerepek, szabályok magatartás- és viselkedésformáló értékrendjét Elősegíti a pszichológiai értelmezés szerinti tanulási típusok – motoros, szenzoros, verbális, szociális – érvényesülésének lehetőségeit;

Az óvodai tanulás szélesen értelmezett, az egész nevelés folyamatát átható tevékenység. A program tanulás-értelmezésének alapjait „NYITOTT STRUKTURÁK” eljárás jelenti, lényege: Úgy teremtünk játékos helyzeteket, tanulási alkalmakat, hogy ugyanaz a tevékenység mind egyéniségüknek, mind fejlettségi szintjüknek megfelelően kösse le a gyermekek érdeklődését a ktivitását, szellemi és testi energiáit. A gyermekre szabott tevékenységek a természetes kíváncsiságra, tapasztalás élményére, a felfedező és kísérletező kedvre épít, ösztönöz arra, hogy kifejezhesse elképzeléseit. Amilyen gyakran lehet tervezünk cselekedtető és gondolkodtató tevékenységeket. Ezek a helyzetek elősegítik a hatékonyabb ismeretszerzést, a természetes örömmel átélt cselekvésre épülő tanulást. Olyan attitűdöket, motivációkat és természetesen tudást alakítunk ki, amelyek képessé teszik a gyermeket arra, hogy váratlan és komplex feladatokkal megbirkózzanak. Azokat az eljárásokat alkalmazzuk, amelyek gazdag tudásanyagra építenek, a cél az, hogy az ismeretanyagok e l s a j á t í t á s á v a l m i n é l t ö b b kompetencia fejlődhessen. A nyitott struktúra koncepció eljárásrendszer módszer azt jelenti hogy: akár matematikai, nyelvi tud. környezet, társadalmi ismeret és a művészeti nevelés terén vagy a különböző projektek témaegységeiben, úgy tervezzük az eljárásokat, hogy a gyermekek saját fejlődésük aktív részeseivé válhassanak. Az eljárás előnye, hogy ez a tevékenységrendszer könnyen alkalmazható bármely óvodai csoportban, eltérő kulturális, szociális, gazdasági háttérben. A multiszenzoros élményszerzés lehetővé teszi, hogy a gyermekek látással, tapintással, hallással, érzelmekkel és gondolatokkal, verbális és nonverbális módon első kézből szereznek 193. | O l d a l

Biharkeresztesi Szivárvány Óvoda és Bölcsőde és Tagintézményeinek Egységesített Pedagógiai Programja OM: 030834 tapasztalatokat, így válik a tanulás élménnyé, és teljes személyiséget aktivizáló folyamattá. A FOGLALKOZÁSI ÁGAK, TÉMAKÖRÖK INTEGRÁLÁSA Az óvodapedagógusnak szakszerűen kell összeválogatni és integrálni a különböző területekről származó megfelelő tanulási tartalmakat. A fejlesztőprogram naponta átfogja a gyermekek teljes személyiségének fejlesztését az integrált témafeldolgozással. A tevékenységekben az óvodapedagógus és a gyermekek közösen építik ki a belső struktúrákat mely a tervezésben, szervezésbe, feladatvégzésben érvényesül. A nyitott struktúra lehetővé teszi a gyermek és óvodapedagógus teret ad a váratlan módosításoknak, kiegészítéseknek és elrendezéseknek. A gyerekek ebben a bizalomteljes légkörben, félelmek és szorongások nélkül nagyszerűen kiteljesednek, és alkalmasakká válnak az iskolai tanulásra. A műveltségtartalom nagyobb blokkjai: A műveltségtartalom szervezésében három elv érvényesül: 1. az integrálás: egy-egy témakörön belül sokféle vezérfonal mentén a tevékenységközpontokban valósul meg 2. a felfedezést, próbálkozást, a felismerést, a modellkövetést segítő eszközök biztosítása (az eszközök, helyzetek indukáló szerepének érvényesítése projektszerűen) 3. a differenciálás elve: minden helyzetben több lépcsőfokot kínálunk fel és hagyjuk, hogy a gyermekek válasszanak. A tanulásszervezés alapelvei: A gyermekek önmaguk építik fel a dolgok megismerésének, megértésének, megtanulásának ívét, de a felnőtt élményt, tapasztalatokat, eszközöket biztosító és közvetítő szerepe elengedhetetlen. Az óvodapedagógus feladata: - a feltételek biztosítása - a felismerések, próbálkozások és a mintakövetés támogatása - a tapasztalatok rendezése, kiegészítése - az érdeklődés ébrentartása Ismerni kell az azonos életkorú gyerekek - érdeklődésbeli - tapasztalatbeli - képességbeli - tudásbeli eltéréseit is.

SZABAD JÁTÉK ÉS AZ TEVÉKENYSÉGEK RENDSZERE

ÓVODAPEDAGÓGUS

ÁLTAL

FELAJÁNLOTT

194. | O l d a l

Biharkeresztesi Szivárvány Óvoda és Bölcsőde és Tagintézményeinek Egységesített Pedagógiai Programja OM: 030834 A játék szabadságának értelmezése: - spontenaitás jellemzi (a gyermek eldöntheti mikor mit akar - egyéni és közös élményekből táplálkozik - az eszközök és térhasználat szabadsága, a korlátot a rendrakás testi épséget védő szabályok jelentik - a tevékenység önmagában is öröm forrása - érdeklődés, érzelmi azonosulás vezérli, egy-egy tevékenységben munkavégzés szabályai - önként vállalnak szerepeket - képzeletével gazdagíthatja a valóságból származó élményeit, helyzeteket hozhat létre.

játszani) szabályai, a

megjelennek a irreális

A gyermeket egész napi tevékenységeinek a 7 tevékenységközpont a színtere. Itt zajlik spontán szabad játék, és itt szerveződnek azok a tevékenységek, amelyek játékosak, de mivel az óvodapedagógus előkészítő, szervező, feltételteremtő szerepe itt módszeresen érvényesül nem nevezhető szabad játéknak. spontán formája a tevékenységközpontban

Játéknak van

Szervezettebb, óvodapedagógus oldaláról nézve „irányítottabb”.

tervszerűbb

formája

amely

az

Ha ugyanezeket a tevékenységeket tanulás szempontjából nézzük, akkor beszélhetünk a./ Szabad játékban tanulásról (spontán)

(b)

és

b./ Játékban tanulásról (tervszerűen előkészített és felajánlott)

Mindkettő ugyanazon tevékenységrendszerben folyik, az óvodapedagógus és a gyermekek

részvételét tekintve tehetünk különbséget. Az óvodapedagógus által felajánlott tevékenységekre akkor kerül sor, amikor már a szabad játékban a gyermekek nem tevékenykednek elmélyülten, vagy olyan szituáció alakul ki valamelyik tevékenységközpontban, amelyik alkalmas a célirányos továbbfejlesztésre.

195. | O l d a l


6. 4. Az óvodai tanulás specifikumai A gyermekek részére a tanulási folyamat önkéntes: de ez az önkéntesség a tevékenységekben való bekapcsolódásnál érvényesülhet igazán. Előbb-utóbb el kell érni, hogy a gyermekek a megkezdett feladatot befejezzék, váljék szokássá, hogy nem torpannak meg az első akadálynál. Az önkéntesség nem jelenti az állandó távolmaradás elfogadását. A kezünkben számtalan eszköz van, mellyel elérhető, hogy a gyermekek örömmel vegyenek részt az együttes tevékenységben. Egyéni képességek figyelembe vétele: a gyermekek, ha elfáradnak, abbahagyhatják a cselekvéssort, ha tévednek, joguk van módosítani, ha nem tudnak teljesíteni, lejjebb kell menni a nehézségi fokban. Fontos a differenciált, önmagához mért értékelés. Törekszünk az egészséges önkorrekció kialakítására. A gyermeki kíváncsiságra építünk: a gyermekek kérdezhetnek, kitalálhatnak, felfedezhetnek, próbálkozhatnak, miközben szinte észrevétlenül képesek lesznek az együttműködésre, toleranciára, az egyeztető-megegyező kompromisszumokra, önérvényesítésre, társakhoz való alkalmazkodásra A gyermek cselekvő aktivitása képessé teszi őket arra, hogy önmaguk becsült lehetőségei alapján vállalkozzanak. Növekszik kitartásuk, feladattudatuk, önállóságuk, szándékos figyelmük. Képesek lesznek a kudarcok elismerésére, erőkifejtésre. Az óvodai tanulás, fejlesztést is jelent. Nem erőszakos tanítást, hanem az egyes gyermek érési folyamatához igazított, életkori sajátosságainak megfelelő eszközökkel, módszerekkel történő támasznyújtást. E fejlesztés lehet korrekciós, illetve prevenciós jellegű. A KORREKCIÓ (viselkedés, teljesítménybeli) lemaradás magasabb szintre való hozatalát jelenti. A korrekcióhoz pontosan ismerni kell a gyermek személyiségét, tudni kell a lemaradás területét. A PREVENCIÓ: a felmerülő lehetséges problémák megelőzését szolgálja. Ezt az érzékelés, észlelés, valamint mozgásfejlesztés által végezzük. Az óvodapedagógus a folyamatban Elfogadható, megerősítő légkört teremt, amelyben a gyermekek számára az önkéntelen tanulása lehetősége az egész nap folyamán adott. Pozitív megerősítéssel, dicsérettel ösztönzi a gyermekeket a kívánt viselkedés elsajátítására. Sikerélményhez juttatja, amelynek motiváló hatására tudatosan épít. A családokkal való együttműködés során elfogadtatja a szülőkkel a gyermeki tanulás sajátosságait. A gyermek felfedezéseihez igazodva dönti el, melyik

196. | O l d a l


helyzetben mikor szükséges a modell, mikor engedhető a próbálkozás, ezáltal a gyermekek motiváltak, autonómiát élveznek, ezért kreatívabbak. Alapelvünk: Úgy szervezni az óvodás gyermekek tanulását, hogy az a játék tevékenységközpontjaira épülve segítse elő a fejlődést, az önirányítást. Az átélt élmény és öröm mint a tevékenység jutalma működjön. Az autonómia, a szabadság, a bizalom, a hatékony tanulás feltétele. Az autonómiát élvező gyermekek a nem vonzó feladatokat is szívesen vállalják, végzik. A tevékenységben megvalósuló tanulás személyiségfejlesztő hatása: Önállóan konkrét elemi, ismert jelenségek esetében következtetéseket, ítéletet alkotni a megismert modellek alapján. Alakul feladattudata. Megismeri saját értékeit. Önálló a begyakorolt feladatok megoldásában. Végez önálló megfigyeléseket, felismeri a jelenségeket változásukban is. Törekszik többféle megoldás keresésére. Szándékos figyelmének tartama eléri a 10-15 percet. Képes gondolatait mondatokba foglalva érthetően közölni. Fejlődik emlékezete, gondolkodása, kreativitása, feladattudata, problémamegoldó képessége. 6. 5. Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása Az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítandó feladat. Az anyanyelv fejlesztése és a kommunikáció különböző formáinak alakítása beszélő környezettel, helyes minta és szabályközvetítéssel (a javítgatás elkerülésével)- az óvodai nevelőtevékenység egészében jelen van. Az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés közben a gyermek természetes beszéd és kommunikációs kedvének fenntartására, ösztönzésére a gyermek meghallgatására, a gyermeki kérdések támogatására és a válaszok igénylésére szükséges figyelmet fordítani. Cél: A gyermek beszédkészségének fejlesztése, gondozása, oldott, derűs légkör megteremtése, melyben a gyermek természetes közlési vágya, kapcsolatteremtő beszédkészsége fejlődik. A kultúra átadás hatásrendszerében pedagógiai módszerek segítségével a gyermekek spontán szerzett és tudatosan szervezett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése, bővítése oly módon, hogy fejlődjenek kognitív képességeik. Feladat:

197. | O l d a l

Szivárvány Óvoda és Bölcsőde és Tagintézményeinek Egységesített Pedagógiai Programja OM: 030834 Az értelmi nevelés további feladatai: egyrészt a gyermek spontán és tervezetten szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése, bővítése, különböző tevékenységekben és élethelyzetekben való gyakorlása, másrészt az értelmi képességek (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás – alkotóképesség – fejlesztése. Valamennyi értelmi képesség, különösen a képzelet és a kreativitás fejlődését elősegítő ösztönző környezet biztosítása. -

-

a gyermek értelmi képességeinek megalapozása, fejlesztése, aktív cselekedtetéssel, érzelmi hatásokkal eljuttatni a gyermeket a tapasztalatokon alapuló gondolkodásig, fogalomalkotásig; a gyermek spontán szerzett ismereteit, tapasztalatait, a közösen szerzett élményekkel gazdagítva rendezzük, és úgy alakítjuk értelmi képességeit, hogy érzékelése, észlelése, figyelme, emlékezete, logikus gondolkodása, kreatív képessége adottságaihoz viszonyítva differenciáltan fejlődjön. beszélgetésre alkalmas nyugodt, kiegyensúlyozott légkör alakítása; olyan helyzetek megteremtése, ahol a gyermek bátran megnyilvánul, beszél élményeiről; lehetőséget teremtünk a gyermeknek a folyamatos beszéd gyakorlására; képessé tesszük a gyermeket arra, hogy tudjon másokat is meghallgatni; a szókincs folyam atos bővítése, igényes irodalm i anyag kiválasztásával, anyanyelvi játékokkal; beszédmegértés, beszédtechnika fejlesztése; arra ösztönözzük a gyermeket, hogy bátran kérdezzen, ügyelünk arra, hogy a kérdések ne maradjanak válasz nélkül; a beszédhibák kiszűréséhez, javításához logopédus segítségét kérjük.

Anyanyelv és kommunikáció A kontaktusteremtés és tartás legfontosabb eszköze a nyelv, amely az óvodáskorban összefonódik a tevékenységgel. Lehetőséget teremtünk arra, hogy kreatívan rögtönözhessenek, improvizálhassanak, a nyelvvel is játszhassanak. A gyermekek beszédaktivitását a teljes odafordulással, aktív figyelemmel, és a gondolataikhoz kapcsolódó kérdéseinkkel tartjuk ébren. A tevékenységeket kísérő beszélgetések, a közös társalgások (beszélgető-körök), a nyelvi játékok, a szabad önkifejezés, a drámajátékban, az ösztönző, valóban érdeklődő felnőtt magatartása segíti a szókincs bővülését, a beszédminőség alakulását. Programunkban az írás és az olvasás mint érték van jelen, Nem tanítjuk a gyermeket, hanem „értékként tűrni kell” ha van már ilyen gyermek a csoportban. Fontosnak tartjuk, hogy a gyermekek dicsérendő értékként élhessék meg a betűk iránti érdeklődésüket. A 4-5 éves gyermekek kíváncsiságát már felébresztik a környezetükben lévő írások, ábrák, amelyekből a felnőttek jelentést olvasnak ki. Az a kisgyermek, aki olvasó embert lát maga körül, utánozza azt a mozdulataival.

198. | O l d a l

Szivárvány Óvoda és Bölcsőde és Tagintézményeinek Egységesített Pedagógiai Programja OM: 030834 Az óvodapedagógus a folyamatban -

beszédképesség összetevőinek ismerete /alap és részkapcsolat/ a gyermekek egyéni fejlesztésének elemzése, a speciális szakembert igénylő esetek kiszűrése a megfelelő minőségű mintaadás az anyanyelv fejlesztése, szókincsgyarapítás spontán és tervszerű tevékenységekben

Az anyanyelvi kommunikációs nevelés átfogja az óvodai nevelőmunka minden területét, közvetítő elemként jelen van a nevelési feladat megvalósulásának minden mozzanatában. Eredményes megvalósítása hozzájárul a gyermekek iskolai képességeinek megalapozásához. A beszéd által erősödik a gyermek biztonságérzete, növekszik tájékozottsága, gazdagodnak ismeretei, Az óvónő szereti, ismeri anyanyelvét. Beszéde közvetésre méltó, nyelvhasználata kifogástalan. Mondanivalóját világos, érthető formában, nyelvtani rendszerünk szabályai szerint közli. Természetes hangon beszél, tartózkodik a túl erős, és túl halk, monoton, színtelen beszédtől, az érthetetlen motyogástól, a harsány kiabálástól. Kérdéseivel is fejleszti a gyermekek gondolkodását, beszédre ösztönzi őket. Az óvónő szem előtt tartja, hogy példamutató beszéde, kommunikatív viselkedése, a gyakori szeretetteljes beszédkezdeményezése, beszédkapcsolat, beszédfejlesztésének leghatékonyabb eszköze. Óvodáskor végére várható eredmény A gyermekek aktívan használják a tapasztalatok során bővült szókincsünket. Összefüggő beszédükben, elbeszélésükben sok a szóismétlés, kötőszóhalmozás. Elbeszélésük folyamatos, de gyakran még nem követik a történések logikai, időbeli sorrendjét. Páros és csoportos beszédhelyzetekben megfelelő beszédfordulatokkal, és viselkedési formákkal teremtik meg és tartják fenn a kapcsolatot. Nyugodtan, figyelmesen tudják végighallgatni az óvónőt, és ha párbeszédben vesznek részt, többnyire végig várják a másik megnyilatkozását. Saját kérdésüket, válaszukat, kiegészítő gondolataikat ahhoz igazítják. Helyesen használják a névmásokat, a névmutatókat, a jövő idejű igeidőt, az igemódokat. Kialakult a beszédhelyzethez és az anyanyelvi szabályokhoz illeszkedő, jól érthető, többnyire megfelelő hangsúlyozású, hang erejű és sebességű beszéd. Beszédüket, személyiségüknek és az aktuális helyzet által kiváltott érzelmeknek megfelelő természetes gesztusokkal, arcjátékkal kísérik. Tisztán ejtenek minden hangot! 6. 6. A TEVÉKENYSÉGEK TARTALMA Mozgás 1. A rendszeres egészségfejlesztő testmozgás, a gyermekek egyéni fejlettségi szintjéhez igazodó mozgásos játékok és feladatok, a pszichomotoros készségek és képességek kialakításának, formálásának és fejlesztésének eszközei. Az óvodáskor a természetes hely-, 199. | O l d a l

Szivárvány Óvoda és Bölcsőde és Tagintézményeinek Egységesített Pedagógiai Programja OM: 030834 helyzetváltoztatóés finommotoros mozgáskészségek tanulásának, valamint a mozgáskoordináció intenzív fejlődésének szakasza, amelyeket sokszínű, változatos és örömteli, érzelmi biztonságban zajló gyakorlási formákkal, játékokkal szükséges elősegíteni. Ezzel biztosítható a mozgás és az értelmi fejlődés kedvező egymásra hatása. 2. A mozgásos játékok, tevékenységek, feladatok rendszeres alkalmazása kedvezően hatnak a kondicionális képességek közül különösen az erő és az állóképesség fejlődésére, amelyek befolyásolják a gyermeki szervezet teherbíró képességét, egészséges fejlődését. Fontos szerepük van a helyes testtartáshoz szükséges izomegyensúly kialakulásában, felerősítik, kiegészítik a gondozás, és egészséges életmódra nevelés hatásait. 3. A spontán, a szabad játék kereteiben végzett mozgásos tevékenységeket kiegészítik az irányított mozgásos tevékenységek. A komplex testmozgások beépülnek az óvodai élet egyéb tevékenységeibe is, miközben együtt hatnak a gyermek személyiségének – a pozitív énkép, önkontroll, érzelemszabályozás, szabálykövető társas viselkedés, együttműködés, kommunikáció, problémamegoldó gondolkodás – fejlődésére. 4. spontán – a játékban, azon belül a szabad játékban – megjelenő mozgásos tevékenységeknek, az egészségfejlesztő testmozgásnak az óvodai nevelés minden napján, az egyéni szükségleteket és képességeket figyelembe véve, minden gyermek számára lehetőséget kell biztosítani. Törekedni kell a gyermekeket legjobban fejlesztő, kooperatív mozgásos játékok széleskörű alkalmazására, a szabad levegő kihasználására. Célunk: a mozgás megszerettetése, testi fejlesztése. Tanulási zavarok megelőzése.

képességek, téri tájékozódás

képességének

Főbb feladataink: - a szabad és szervezett mozgásfeltételeinek megteremtése, - a mozgásanyag összeállítása, - a szervezeti formák megszervezése. A mozgásfejlesztés területei: - szabad mozgás, - szervezett testnevelés. - mindennapos testnevelés. 1. Szabad mozgás Programunk szemlélete szerint ez a tevékenység csak akkor éri el célját, ha nyugodt környezetet biztosítunk, s a gyermekek jó közérzettel, örömmel végzik. A gyermekek belső szükségletéből fakadó napi tevékenység. Mindent felhasznál és kihasznál ennek kielégítésére. A mi feladatunk az, hogy segítsük ebben. A finommozgások fejlesztését az eszközök napi használatával segítjük elő. Lehetőség nyílik: célba dobásra, labdázásra, kuglizásra, , focizásra. Speciális eszközöket is igyekszünk beszerezni, mely az egyensúly és az egyenletes ritmus kialakítására szolgál. Ilyen pl. tányérhinta, billegő. A szabadban szervezett énekes játékok is jól szolgálják a mozgásfejlesztést. 200. | O l d a l

Szivárvány Óvoda és Bölcsőde és Tagintézményeinek Egységesített Pedagógiai Programja OM: 030834 2. Szervezett mozgás A mozgásanyag összeállításának főbb elvei: - az élettani sajátosságok, fizikai erőnlét, - a gyermekek differenciált fejlesztése, - tér-és eszközbeli lehetőség, - fokozatos terhelés, - sokszori gyakorlás, - változatos szabályjátékok, - verbális fejlesztés lehetősége, - holtidő kiküszöbölése. A mozgásos tevékenységek során a feladatokat és az eszközöket a gyermekek képességei szerint differenciáljuk. 3. A mindennapos testnevelés Anyaga a már kipróbált gyakorlatok, játékok. Frissítő, pergő jellegű. Egyéb mozgáslehetőség: séta, kirándulás. A család bevonásának lehetőségei: -

közös sportversenyek, programokra való kísérés, tornafelszerelés biztosítása,

Az óvodapedagógus a folyamatban: A mozgásszükséglet kielégítéséhez olyan feltételeket teremt, amelyben a gyermekek mozgásöröme, aktivitása kiteljesedik. Lehetőséget ad a szabad levegőn való tartózkodásra, ahol mozgásos játékot kezdeményez, vagy a gyermekek spontán kezdeményezését erősíti. Céltudatosan szervezi a mozgástevékenységeket, a teremben, szabadban. Odafigyel a fiúk küzdőszellemének fejlesztésére, a testséma alakítását kiemelten kezeli. Figyelemmel kíséri a betegségből visszatért gyermek állapotát, az egyes gyermekek állóképességének, terhelhetőségének határait. A jó hangulatú testnevelést szolgálja a körültekintő szervezés, a játékos hangvétel, rövid, érthető utasítás, kevés várakozási idő, pergő ütem. A pozitív megerősítése, az óvónői mintaadás, a jókedvű mozgás dominál. A mozgás személyiségfejlesztő hatása: A mozgás fokozza a teljesítőképességet. Segíti az új mozgásformák kialakulását, begyakorlását, a mozgásszervek fejlődését. Alakítja a mozgásszokásokat, és a játéktudat szintjét. A mozgásos játékok erősítik az egymásra figyelést, az együttműködési készséget, 201. | O l d a l

Szivárvány Óvoda és Bölcsőde és Tagintézményeinek Egységesített Pedagógiai Programja OM: 030834 leszoktat az önzésről. A szabálytartás az önuralmat erősíti, alakul az egészséges versenyszellem. Fejlődik a gyermek kitartása, koncentráló képessége és állóképessége. A mozgás örömélmény, érzelmi határokat vált ki. Fejlődik érzelmi, szociális és értelmi képessége. A fejlődés várható eredménye: A mozgásfejlődés útját figyelembe véve sajátítják el a természetes mozgás elemeit. Különbséget tesznek a harmonikus összerendezett járás-futás tevékenységeiben. Megismerik a vezényszavakat, a hallottak szerint cselekszenek. Tiszteletben tartják a szabályokat és követik azokat. Mozgás közben tudnak irányt változtatni, az irányok megnevezésével. Tudnak kört és sort kialakítani. Egyensúlyoznak egy lábon és különböző szereken két lábon. Szökdelnek fél és páros lábon, kisebb akadályok átugrására képesek. Ügyesek a labdával történő játékban: fogás, dobás, gurítás, célzás. Kitartóak a különböző mozgásos tevékenységek. 6. 7. Ének, zene, énekes játék gyermektánc Célunk: hagyományápoló, énekelni, táncolni, zenét hallgatni szerető személyiség megalapozása. Az énekes játékok, a zene megszerettetése, a szép, tiszta éneklésre való szoktatás, a zenei hallás, ritmusérzék, zenei emlékezet fejlesztése. A gyermekek esztétikai érzésének, mozgáskultúrájának formálása, a közös éneklés, a közös játék zenehallgatás útján a szülők bevonásával, zenei kultúrájuk fejlesztéséve Főbb feladataink: -

a gyermekek zenei érdeklődésének felkeltése, a feltételek megteremtése, zenei hallás, ritmusérzék megalapozása, fejlesztése, zenei kultúra alakítása igényes zenehallgatással, esztétikus, harmonikus mozgás kialakítása a néptánc elemeivel, programok által a szülők és az óvoda ízlésvilágának közelítése.

Az ének örömforrás, a természetből, a néphagyományból táplálkozik. Derűt, jókedvet s a pozitív emberi kapcsolatokat sugározza. A zene része az egészséges és boldog életnek. A testi-lelki, szociális betegség megelőzésében szerepe lehet, hiszen önismeretet és személyiségfejlesztést nyújt. Alkalmas azonban sérült funkciók korrekciójában. A zene felszabadít a gátlásoktól, koncentráló képességet javít, figyelemre szoktat, fejleszti a közösségi érzést. A zenei nevelés feltételeit az óvónő teremti meg a nyugodt légkör, az elegendő idő és hely biztosításával. A különböző életkorú gyermekek együttes zenei nevelése ösztönzi a képességek fejlesztését. Az óvodában a környezet hangjainak megfigyelése, az ölbeli játékok, a népi gyermekdalok az éneklés, az énekes játékok a zenélés örömet nyújtanak a gyermeknek, egyben felkeltik zenei érdeklődését, formálják zenei ízlését, esztétikai fogékonyságát. Az élményt nyújtó közös ének zenei tevékenységek során a gyermekek felfedezik a dallam, a ritmus, a mozgás szépségét, a közös éneklés örömét. A népdalok éneklése, a gyermek néptáncok és népi játékok a 202. | O l d a l

Szivárvány Óvoda és Bölcsőde és Tagintézményeinek Egységesített Pedagógiai Programja OM: 030834 hagyományok megismerését, tovább élesét segítik. Az óvodai ének-zenei nevelés feladatainak eredményes megvalósítása megalapozza, elősegíti a zenei anyanyelv kialakulását. Az énekes népi játékok és az igényesen válogatott kortárs művészeti alkotások fontos eszközül szolgálnak a gyermek zenei képességeinek (a ritmus, éneklés, hallás, mozgás) és zenei kreativitásának alakításában. Az éneklés, zenélés a gyermek mindennapi tevékenységének részévé válik a felnőtt minta spontán utánzásával. A szülők bevonásának lehetősége -

lemezek, kazetták biztosítása, eszköz, hangszerkészítés, közös éneklés, játék.

Az óvodapedagógusok a folyamatban -

támogatják a gyermekek önfeledt improvizációit sokat énekelnek a felnőttek készítenek sok érdekes „ütőhangszert” (termések, egyéb anyagok felhasználásával) ápolják a hagyományokat (gyermek életkorának megfelelőt) gyűjtik a környék még felellhető dalos játékait, mondókáit bevonják a szülőket is a közös éneklésbe a hagyományápolásba bevonják a szülőket a gépi zenét megfelelő válogatással használják

Zenei nevelés személyiségfejlesztő hatása

Az ölbe vevős mondókák, játékok testközelsége, az érintés pozitív érzelmeket ébresztenek, szerepet játszanak az érzelemi kötődés kialakulásában. Az egyszemélyes játékhelyzetből fejlődik ki a gyermekek éneklési kedve. Kiszámolók segítik az igazságos döntésre törekvést. A daljátékok számára a mozgás és viselkedés szabályait is követik. Gazdagítják a mozgáskultúrát. A zene mint esztétikum felfedezése, átélése, létrehozása szükségletként épül be a gyermeki személyiségbe. Óvodáskor végére várható eredmény -

A mondókák és dalok felét csoportosan és egyénileg is biztosan, jó hangmagasságban, érthető szövegmondással, tagoltan, tisztán tudják mondani, illetve énekelni. - Általában szívesen és örömmel vesznek részt mondókás, énekes játékokban, kezdeményezésekben. - Ismerik a zenei fogalompárok jelentését, képesek magasabb és mélyebb kezdőhanggal, különböző tempóban és eltérő hangerővel megszólaltatni a jellegzetes 203. | O l d a l

Szivárvány Óvoda és Bölcsőde és Tagintézményeinek Egységesített Pedagógiai Programja OM: 030834 -

-

dallamfordulatokat, irányt kézzel és mozgással kifejezni. Tudják az egyszerű szerkezetű és ritmusú mondókák, illetve dalok megszólaltatásához az egyenletes lüktetést, a motívumhangsúlyokat és a ritmust különböző mozgásformákkal kifejezni, hangoztatni. Fel tudják ismerni a tanult dalokat dúdolásról, hangszerjátékról, jellegzetes részleteiről. Ismerik szűkebb, tágabb környezetük hangjelenségeit, képesek azokat egymástól megkülönböztetni. Képesek rövid-négylüktetésnyi szöveges ritmust, illetve dallammotívumokat bemutatás után megismételni, visszhangozni. Képesek mondókát, egyszerű dalt hangosan és magukban is mondani, énekelni, jelre bújtatást végezni. Képesek oldott légkörben az elsajátított mondókák és dalok összetevőit önállóan variálni, az egyes elemekhez új összetevőket kitalálni. Képesek rövid élményt adó élő zenei bemutatásokat, énekelt, hangszeresen játszott dalokat, zenedarabokat figyelemmel, türelemmel, érdeklődéssel végighallgatni. Ismernek tánclépéseket, előadáson képesek az a gyakorlatban is bemutatni. Ismernek magyar népi hangszereket, szívesen hallgatják a népzenét. Az „Így Tedd rá” módszer alkalmazásával érték közvetítése, hagyományápolás.

6. 8. Verselés, mesélés A vers, mese forrása az anyanyelvi nevelésnek, az óvodában mindennapjukat átszövi, folyamatosan jelen van. Értékeket, hagyományokat, szokásokat közvetít a gyermekeknek, fejleszti képzeletüket, gondolkodásmódjukat, általa erkölcsi, etikai ismereteket szereznek. Az érzelmi biztonság megadásának s az anyanyelvi nevelésnek egyaránt fontos eszközei a többnyire játékos mozgásokkal is összekapcsolt mondókák, dúdolók, versek. Ezek ritmusukkal, a mozdulatok és szavak egységével a gyermeknek érzéki-érzelmi élményeket adnak. A magyar gyermekköltészet, a népi, dajkai hagyományok gazdag és sok alkalmat, jó alapot kínálnak a mindennapos mondókázásra, verselésre. A mese a gyermek érzelmi-értelmi és erkölcsi fejlődésének és fejlesztésének egyik legfőbb segítője. A mese - képi és konkrét formában – feltárja a gyermek előtt a külvilág és az emberi belső világ legfőbb érzelmi viszonylatairól, a lehetséges, megfelelő viselkedésformákról. A mese különösen alkalmas az óvodás gyermek szemléletmódjának és világképének kialakítására. Visszaigazolja a kisgyermek szorongásait, s egyben feloldást és megoldást kínál. A tárgyi világot is megelevenítő, átlelkesítő szemléletmódja és az ehhez társuló, a szigorú ok-okozati kapcsolatokat feloldó mágikus világképe, csodákkal és átváltozásokkal ráébreszt a mélyebb értelemben vett pszichikus realitásra és a külvilágra irányított megismerési törekvésekre, A mesélővel való személyes kapcsolatban a gyermek nagy érzelmi biztonságban érzi magát, s a játéktevékenységhez hasonlóan a mesehallgatás elengedett intim állapotában eleven, belső képvilágot jelenít meg. A belső képalkotásnak ez a folyamata a gyermeki élményfeldolgozás egyik legfontosabb formája. A gyermek saját vers- és mesealkotása, annak mozgással és/vagy ábrázolással történő kombinálása az önkifejezés egyik módja. 204. | O l d a l

Szivárvány Óvoda és Bölcsőde és Tagintézményeinek Egységesített Pedagógiai Programja OM: 030834 A mindennapos mesélés, mondókázás és verselés a kisgyermek mentális higiénéjének elmaradhatatlan eleme. Az óvodában a népi, a klasszikus és a kortárs irodalmi műveknek egyaránt helye van. Cél: az irodalom iránt érdeklődő, igényesen válogató, majdan szívesen olvasó, színházat, múzeumot látogató, egyértelműen kommunikáló személyiség megalapozása A gyermekek érzelmi, értelmi és erkölcsi fejlődésének segítése, pozitív személyiségjegyeik megalapozása a csodákkal teli meseélmények segítségével, a versek zeneiségével, rímeinek csengésével. Feladat: - az irodalmi anyag sokrétű, igényes válogatása az egyetemes értékű és népi művek megfelelő arányú felhasználásával; - a mese, vers hangulatát kifejező óvónői előadásm ód, metakommunikáció érvényesítése; - a keletkezett élmények belsővé válásának és feldolgozásának segítése a gyermekekkel való személyes kapcsolat kialakításával; - a mindennapi mesélés, vers, bábozás, dramatizálás, dramatikus játékok igényének kialakítása, mely biztosítéka annak, hogy a gyermekek a régi és új benyomásokat elfogadják, és többször feldolgozzák; - a gyermekek nyelvi képességeinek fejlesztése mondókákkal, dúdolókkal, versekkel, mesékkel; - drámajátékok alkalmazása, melyekben a gyermekek eljátszhatják, amit átéltek, és újabb összefüggésekkel ismerkedhetnek meg. - az irodalmi művek megszerettetése, pozitív érzelmek alakítása - a könyvtár használatának megismertetése, - a gyermekek vágyának felébresztése a színház, múzeum iránt, - a gyermekek nyelvi képességeinek fejlesztése, beszédhibák javítása. Bábjáték A művészeti tevékenységek sajátos műfaja a bábjáték, amely gyakran integrálja a különböző művészeteket, műfaj és eszköz is egyszerre. Dramatizált irodalom, zene, és a gyermeki önkifejezés ezáltal a megismerés fejlesztés eszköze is. A bábjátékba vetített élmények, attitűdök, érzelmek helyzetekben megnyilvánuló viselkedés mind jelzés a gyermek személyiségéről, világhoz való viszonyáról. Az óvodapedagógus által kezdeményezett szituációk folytatásával, megoldásával sok információhoz juthatunk a partnerként közreműködő gyermekről. A szerepjáték sajátos változataként is közelíthetünk a bábjátékhoz. Teljes személyiséget fejlesztő tevékenység, /mozgáskoordinációt, kommunikációs, metakommunikációs emóciókat, és szociális készséget fejleszt. Hozzájárul a logikai gondolkodási műveletvégzéssel a megismerőtevékenység alakulásához, a képzelet fejlődéséhez. A bábjáték alkalmas a mentális sérülések okainak feltárására, és a terápiára. Érzelmeket fejez ki, és kelt életre, örömforrás. A szabad kiteljesedés feloldja a gyermek kapcsolatot. A nyugodt légkör érdekében szabályt állítunk fel a játszó gyermekek részére. 205. | O l d a l

Szivárvány Óvoda és Bölcsőde és Tagintézményeinek Egységesített Pedagógiai Programja OM: 030834

A szülők bevonásának lehetőségei -

irodalmi alkotások gyűjtése, bábok, szemléltető eszközök készítése, nyelvi játékok otthoni alkalmazása, együttműködés a logopédussal.

Az óvodapedagógusok a folyamatban -

-

-

vonják be a szülőket, nagyszülőket az eredeti játékok, altatók, dalos játékok, mesék bemutatásába készítsenek a gyermekkel kedvenc figuráiról elbeszéléseket, képeskönyveket, alkossanak saját mesét őrizzék a népköltészet remekeit, és válogassanak a kortárs gyermekirodalom művekből: régies mesékben több olyan kifejezés találhat, amelyeket célszerű körül írni az érthetőség és a kifejezés átmentése érdekében kerüljük a felnőtt által készített illusztrációkat, a belső képalkotás, a gyermeki élményfeldolgozás egyik legfontosabb formája, a gyermekek saját illusztrációkkal színesítheti az önkifezését a vers, a mese, elbeszélés épüljön be mindennap az óvodai életbe a meséskönyveket „tematikusan” jól áttekinthetően tároljuk más népek irodalmi alkotásai is részesei az óvodai nevelésnek

Az verselés mesélés személyiségformáló hatása Az óvónői beszédünk a befogadás, a gyakorlás által a gyerekek kiejtése csiszolódik, gyarapodik szókészletük. Az irodalmi élmény érzelmeket vált ki a gyermekekben. A gyermek átéli a sok pozitív érzelem, öröm lelkesedés, csodálkozás, derű mellett a negatív érzéseket, igazságtalanságot, szomorúságot, bánatot is. Fontos, hogy az irodalom nyújtotta érzelmeket természetes viselkedésmódjával közvetítse. Az óvodáskor végére várható eredmény Várják, igénylik a mesét, verset hallgatják. Ismert meserészleteket kiegészítenek. Megjegyzik, megnevezik a mese legfontosabb elemeit. Igényük van a művek újra hallgatására, részt vesznek dramatikus játékokban. Könyvben képek alapján tájékozódnak, óvják a könyv állagát. Nyelvhelyességi szabályoknak megfelelően fűzik mondataikat. - Szívesen hallgatnak mesét, verset. - Önállóan vagy kis segítséggel elmondanak 8 mondókát, 10 verset. - Ismerik a bábozás, dramatizálás, technikáját. - Saját maguk is tudnak mesét, verset kitalálni ezeket előadni. (egyénileg vagy közösen) - Szívesen „szerepelnek” ünnepélyeken. - Tudnak történeteket, mesét befejezni, képről történetet elmondani. - Szívesen vesznek részt a könyvtárfoglalkozásokon, ismerik a könyvhasználat szabályait. 206. | O l d a l


6. 9. Rajzolás, mintázás, kézi munka Összetett, sokszínű nevelési terület, mert magában foglalja a rajzolást, a festést, a mintázást, a kézimunkát, a képalkotást, konstruálást és a műalkotásokkal való ismerkedést. Megismertetni a gyermeket a különböző anyagokkal, azok tulajdonságaival, egyszerű munkafogásokkal, technikai alapelemekkel, fejleszti az eszközök használatának, a velük való bánásmódnak szokásait. A megfigyelés és ábrázolás által formálódnak a gyermekek érzelmei, képzetei, gazdagodik élmény és forma világuk. A vizuális nevelés kötetlen szervezeti formában, többféle technikai lehetőség biztosításával történik. A rajzolás, festés, mintázás, építés, képalakítás, a kézi munka, ábrázolás különböző fajtái, a mű alkotásokkal, az esztétikus tárgyi környezettel való ismerkedés is fontos eszközei a gyermeki személyiség fejlesztésének. A gyermeki alkotás a belső képek gazdagítására épül. Az óvodapedagógus a tevékenységekre az egész nap folyamán biztosítson teret, lehetőséget. Maga a tevékenység - s ennek öröme - a fontos, valamint az igény kialakítása az alkotásra, az önkifejezésre, a környezet esztétikai alakítására és az esztétikai élmények befogadására Ezen tevékenységek az egyéni fejlettséghez és képességekhez igazodva segítik a képiplasztikai kifejezőképesség, komponáló-, térbeli tájékozódó- és rendezőképességek alakulását, a gyermeki élmény és fantáziavilág gazdagodását és annak képi kifejezését: a gyermekek tér-forma és szín képzeteinek gazdagodását, képi gondolkodásuk fejlődését, esztétikai érzékenységük, szép iránti nyitottságuk, igényességük alakítását. Az óvodapedagógus feladata megismertetni a gyermekeket az eszközök használatával, a különböző anyagokkal, a rajzolás, mintázás és a kézi munka különböző technikai alapelemeivel és eljárásaival. Cél: -

Az alkotás örömének kialakítása, a gyermek élmény - és fantáziavilágának szabad, képi önkifejezése. Tér-, forma-, színképzetük gazdagítása, esztétikai érzékenységük, szép iránti fogékonyságuk, igényességük alakítása. Alakuljon kézügyességük, vizuális alkotókészségük, esztétikai igényük.

Feladat: -

-

a gyermeki alkotó, alakító tevékenység feltételeinek megteremtése (állandó hely, megfelelő időtartam, eszköz biztosítása); a hagyományos óvodai ábrázolás eszközeinek és technikáinak használata mellett a népi kismesterségek, hagyományőrző technikák, eszközök megismertetése a gyermekekkel; a vizuális és kommunikációs tevékenységek összehangolása. , műalkotásokkal való ismerkedés

207. | O l d a l


Szervezeti keretek: mindennapos ábrázolás: spontán játék tevékenység, -

heti rendszerességgel egy-egy kezdeményezés, mikro-csoportos foglalkozás, időnként egy-egy közös rajzolási alkalom.

Az óvónő feladata a tevékenység során Épít a gyermekek kíváncsiságára. Mozgásfantáziáját hagyja kibontakozni, segíti fejlődni. A tevékenységeket kötetlen formában tervezi, szervezi, épít a természetes érdeklődésre, tevékenységi vágyra. Betekintést nyer a család vizuális kultúrájába, bevonja őket az óvodai készülődésekbe, ismereteket szerez a gyerekek vizuális készségszintjéről Az ábrázo ló, kézműves tevékenység személyiségfejlesztő hatása A teljes szabadság élményét nyújtja a gyermekeknek. Miközben szabadjára engedi érzelmeit, utat enged vágyainak, elképzeléseinek, jelzéseket ad önmagáról, kommunikál környezetével, szocializálódik az együttes tevékenységben, ismeretekkel gyarapszik, technikát tanul és más művészetekre is asszociál. Alkotás közben gazdagodnak, fejlődnek manuális készségeik, érzékszerveik funkcióit tekintve, valamint gondolataikban és érzelmeiben is. Ugyanakkor edződik akaratuk, kitartásuk. A szülők bevonásának lehetőségei: -

képek, könyvek gyűjtése, kölcsönadása az óvodának, népi kismestersége bemutatása, “kincsek” gyűjtése, közös barkácsolás,

Az óvodáskor végére Emlékezet, élmény alapján képet alkotnak. Mintakövetéssel alkalmazzák a technikai eljárásokat. Ismerik a színeket, árnyalatait. Alkotásaikban a jellemző jegyeket, formákat hangsúlyozzák, élményeiket, elképzeléseiket jelenítik meg. Emberábrázolásukban megjelennek a részformák, egyszerű mozgások. Saját elképzelés alapján díszítenek tárgyakat. Koordinált szem- és kézmozgással rendelkeznek. Kialakul az egyéni látásmód, a sajátos alkotási forma. - Meg tudják valósítani saját elképzeléseiket. - A formagazdagságon túl, a színek változatos használatára törekszenek.

208. | O l d a l


-

A teret kitöltik, az arányok a valósághoz közelítenek. Örülnek a közösen elkészített kompozíciónak, egyéni alkotásaiknak. Egyéniek, részletezők a plasztikai, térbeli munkáik. Építésben, téralakításban közösen vesznek részt. Rácsodálkoznak a szépre, pozitívan értékelik azt. A műalkotásokról tudnak beszélgetni, megfogalmazzák érzéseiket. Játékukhoz kiegészítő eszközöket készítenek. Megbecsülik saját és mások munkáját.

6. 10. A külső világ tevékeny megismerése Mivel az ismeretszerzés alapja a tapasztalás és tevékenykedtetés, a pedagógus példája, s ezek segítségével a környezet megóvására, védelmére, a természet szeretetére kívánjuk nevelni gyermekeinket. A gyermek aktivitása és érdeklődése során tapasztalatokat szerez a szűkebb és tágabb A természeti-emberi-tárgyi környezet formai, mennyiségi, téri viszonyairól. A valóság felfedezése során pozitív érzelmi viszonya alakul a természethez, az emberi alkotásokhoz, tanulja azok védelmet, az értékek megőrzését. A gyermek miközben felfedezi környezetét, olyan tapasztalatok birtokába jut, melyek a környezetben való, életkorának megfelelő biztos eligazodáshoz, tájékozódáshoz szükségesek. Megismeri a szülőföld, az ott élő emberek, a hazai táj, a helyi hagyományok, néphagyományok szokások a családi a tárgyi kultúra értekeit, megtanulja ezek szeretetét, védelmét is. A külső világ tevékeny megismerése magában foglalja a környezet megismerése mellett, elemi matematikai tapasztalatok megszerzését. A környezet megismerése során matematikai tartalmú tapasztalatoknak, ismereteknek is birtokába jut a gyermek és azokat a tevékenységeiben alkalmazza. Felismeri a mennyiségi, alaki, nagyságbeli és téri viszonyokat: alakul ítélőképessége, fejlődik tér-, sík- és mennyiségszemlélete. Az óvodapedagógus feladata, hogy tegye lehetővé a gyermek számára a környezet tevékeny megismerését. Biztosítson elegendő alkalmat, időt, helyet, eszközöket a spontán és szervezett tapasztalat- és ismeretszerzésre, a környezetkultúrára és a biztonságos életvitel szokásainak alakítására. Segítse elő a gyermek önálló véleményalkotását, döntési képességeinek fejlődését, a kortárs kapcsolatokban és a környezet alakításában, továbbá a fenntartható fejlődés érdekében helyezzen hangsúlyt a környezettudatos magatartásformálás alapozására, alakítására. Cél: -

-

A közvetlen és tágabb környezet felfedezése során a gyermekek pozitív érzelmi viszonyának kialakítása természeti-emberi-tárgyi értékek iránt; A környezet megismerése közben a gyermekek mennyiségi, alaki, nagyságbeli, tér- és síkbeli szemléletének alakítása; minél több tapasztalatszerzés az őket körülvevő világ formáival és mennyiségi viszonyaival kapcsolatban A környezet harmonikus viselkedéshez szükséges készségek, jártasságok megalapozása.

209. | O l d a l


Feladat: -

-

a tevékenységek főbb tartalmának kialakítása, az ismeretátadás színtereinek megtervezése a környezethez kapcsolódó szokások, erkölcsi tulajdonságok fejlesztése a környezet megismerésének, tapasztalatok gyűjtésének, felfedezések lehetőségének biztosítása, a feltételek megteremtése; a környezet megismerésében, megértésében, az összefüggések felfedezésében a gyermekek segítése; a különböző tevékenységekben a matematikai fogalmak elsajátítása Lehetőséget kell biztosítanunk arra, hogy konkrét tárgyakkal való műveleteken keresztül tapasztalják a matematikai viszonyokat. Óvodában elsajátítandó fontosabb matematikai műveletek: Egy az egyhez megfeleltetése. Számolás: számok sorrendben történő ismételgetése, Hány? kérdés megválaszolásának képessége. Sorrendiség: tárgyak sorrendbe rakása szín, nagyság, forma, mennyiség szerint Számtani műveletek: halmazokkal végezhető műveletek Csoportosítás: tulajdonság szerinti szétválogatás Mérés: alapegységgel mérjenek, számoljanak Összehasonlítás: méréseken keresztül meghatározzák a kisebb-nagyobb, A könnyebb-nehezebb, alacsony-magas, ugyanolyan mint a másik- a gyermekek mennyiségi, formai, nagyság-, tér-, és síkbeli szemléletének alakítása; pozitív érzelmi viszony kialakítása, a természet védelmére, szeretetére nevelés a család bevonásával

A természetismeret színterei Ez a feladat tartalmi szempontból 2 egymástól elválaszthatatlan tapasztalati kört foglal magában. 1.Az első kör: a tárgyi, természeti környezettel, a jelenségekkel, folyamatokkal, anyagokkal kapcsolatos tapasztalatoktól - a társadalmi környezet történéseinek érzékeléséig terjed. 2.A második kör: a környezetben, a tevékenységekben az élethelyzetekben szerezhető matematikai tapasztalatokat integrálja. A természeti és a társadalmi környezet a művészeti tevékenységek forrása is, tehát az ismeretek integrációja széleskörű. Bármely jelenség, történés, folyamat sokféle információt hordoz, amelyet a felfedező, kereső probléma érzékeny gyermekek több oldalról, aspektusból megtapasztalhatnak. A külső világ megismerésének elsődleges forrása, maga a természet és a társadalmi valóság, a gyermeket körülvevő szűkebb és tágabb világ, amelynek vannak általános jellemzői, de jelentősebb eltérésekkel tapasztalhatja meg a gyermek mindezt a település, a táj jellegétől függően. A programban a külső világ megismerését szolgálja a természetismereti tevékenységközpont is, ahol a gyermekek gyűjteményei, a folyamatok, a különféle anyagok és jelenségek közvetlenül is megfigyelhetők, megtapasztalhatók. A másik fontos tapasztalati forrás: a homokkal, vízzel, és különböző anyagokkal ellátott tevékenységközpont, ahol a tudatosan biztosított eszközökkel a gyermekek kísérletezhetnek, próbálkozhatnak. A természeti, társadalmi, matematikai tapasztalatok, ismeretek változó körülményekben történő játékos alkalmazását segítik a szabály és a társas játékok. A mozaikszerű megfigyelések rendezését szolgálják a gyermekek által készített tablók, képes könyvek, „tematikus albumok”. Az óvodapedagógus feladatai közül kiemelt jelentőségű a természet, az élővilág szeretetére és a

210. | O l d a l

Biharkeresztesi Szivárvány Óvoda és Bölcsőde és Tagintézményeinek Egységesített Pedagógiai Programja OM: 030834 környezetvédelemre nevelés. Az óvoda udvara, a lakóhely, a családok otthona, a szülők munkahelye, az intézmények mind a megismerés forrásai. Ezek feltárásában, az előkészületekben, a szervezésben a gyermekek és a szülők aktívan részt vehetnek. A természetismeret legfontosabb forrása: a természet. Az aprólékos megfigyelésekhez, kísérletekhez megteremtjük a feltételeket a csoportszobában is a tevékenységközpontok létrehozásával. Fontos helyet adni: -

állandó kiállítások számára az egyedinek a családosnak a tudományos eszközöknek virágoknak.

Aktív felfedezés képezze az óvodai természetismereti program vázát. Ezek az élmények életre szóló képességeket fejlesztenek a gyermekben. Az anyaggyűjtés állandó, folyamatos munka, amelybe a szülőket és az óvoda dolgozóit is bevonjuk. A természetismeretet közvetítő óvodapedagógus tudja, hogy a gyermekek hamar átveszi az ő attitűdjét. Ha őt érdeklik a felfedezések, ha kérdez, ha ösztönöz, hogy „keressük meg az okát”, akkor a gyermekre könnyen átragad az ő lelkesedése. Kezdetben az óvodapedagógus feladata az, hogy segítse a gyermeket hétköznapi tárgyak és események megfigyelésében. Természetismereti tevékenységek 1.Csoportszoba múzeuma Lehetőséget biztosít arra, hogy a gyerekek érdekes anyagot lássanak, és foghassanak. Köveket tollakat, faleveleket, magvakat, textileket, fakérget és más tárgyakat gyűjthetnek. A legjobban akkor használjuk ki a múzeumot, ha lehetőség van megfigyelni, összehasonlítani, felbecsülni a tárgyakat, kommunikálni róluk. Az évszakok változása a kedvező a múzeum készletének gyarapítására. 2.Szabadtéri természetismeret Az óvodaudvar, a közeli családi házak kertjei, a közeli erdő egész évben jó lehetőséget biztosít a tapasztalatok szerzéséhez. Feltérképezzük, hogy mely helyeken tervezhetünk tevékenységi formákat és milyen módon segíthetünk. Társadalomismeret Az óvodás gyermekek számára kitágult a világ. Ezért alapvető feladatunk, hogy a tágabb környezet mellett, legalább ennyi ismerettel rendelkezzenek a szűkebb környezetükről, a lakóhelyükről, családjukról, szüleik foglalkozásáról, munkahelyekről, mesterségekről, a település nevezetességeiről és még sok mindenről. A változások iránti érdeklődés felébreszthető ha egy-egy séta alkalmával azt is bemutatjuk (hogyan szépül a környezet, mit

211. | O l d a l

Biharkeresztesi Szivárvány Óvoda és Bölcsőde és Tagintézményeinek Egységesített Pedagógiai Programja OM: 030834 építenek az utcában). A róluk szóló beszélgetések alapozzák meg a szülőföldhöz, településhez való kötődést, az erkölcsi érzelmeket. Különösen fontosak ezek a kitekintések a periférián élő családok gyermekei számára, akik alig jutnak túl az otthonuk és az óvoda körén. Folyamatos, rendszeres ismerkedést kell biztosítanunk: a közlekedéssel, az iskolával, az üzletekkel. Az iskolával való kapcsolattartás nem merülhet ki egyszeri látogatással. A családokkal való kapcsolattartás sokféle formája gazdagítja a társadalmi tapasztalatokat. A társadalmi tapasztalatok bővítésébe vegyük be a szülőket is. Fontos, hogy az iskolába készülő gyermekek rendelkezzenek az önállósághoz szükséges alapvető élettapasztalatokkal, ismerjék a kulturált viselkedés formáit. A legfontosabb középületek környékén legyen irányérzékük, gyalogos közlekedési ismeretük. Kerüljenek kapcsolatba a felnőttek világával.

KÖRNYEZETVÉDELEM ÉS TERMÉSZETVÉDELEM Az óvodás gyermekek még aktívan nem vesznek részt a tágabb környezetvédelemben, azt már elvárhatjuk tőlük, hogy vigyázzanak a tisztaságra, védjék a növényeket, álatokat, gondozzák a növényeket, és legyenek kíméletesek az állatokkal szemben. Szemléletük formálható, érzékenységük alakítható azokkal a tapasztalatokkal, amelyeket a környezet károsító jelenségekkel kapcsolatban szerezhetnek pl. szemetes környezet, lég-vízszennyeződés, zajártalmak. A szemléletformálás módja, eszközei, az életkori sajátosságokhoz és a gyermekek érdeklődéséhez, közvetlen tapasztalataihoz igazodnak. Ebben a folyamatban a családoknak is van tennivalójuk, a szülőket partnerként tekintjük, együttműködésre sarkalljuk. Fontos, hogy megnyerjük és bevonjuk őket a közök akciónkba. A környezeti nevelés tehát több mint a környezet megismerése. Áthatja az egész nevelési területe. A környezeti nevelés céljának elérése érdekében felhasználjuk a játékot, mesét, a zenét. A környezeti nevelés által történik a gyermekek tudatformálása, a környezethez való viszony pozitív alakítása, a szokások és magatartási formák alakítása, mely programunk egyik kiemelt feladata. A pozitív viszony kialakításához hozzájárulnak a környezetvédelmi jeles napok. Az ünnepi hangulat, az érdekes tevékenységek érzelmileg megérintik a gyermekeket. 6. 11. Matematikai nevelés Célunk: a környezet megismertetése során matematikai tapasztalatok, ismeretek nyújtása. Főbb feladataink: - a matematikai érdeklődés felkeltése, - a tárgyak, személyek, jelenségek közötti mennyiségi, minőségi különbségek feltárása, - a számfogalom alapozása, építése - geometriai tapasztalatszerzés érzékelés, észlelés fejlesztésével.

azonosságok,

A matematika feldolgozása projekt módszerrel történik. Az élethelyzeteket, témaköröket nem választjuk szét a többi területtől, csak a matematikai tulajdonságokat emeljük ki. A matematikai tapasztalatok akár a nyelv, áthatják az ember egész életét. Az óvodában minden szituációban, tevékenységben adottak a lehetőségek a matematikai tapasztatok szerzésére. A

212. | O l d a l

Biharkeresztesi Szivárvány Óvoda és Bölcsőde és Tagintézményeinek Egységesített Pedagógiai Programja OM: 030834 tevékenységközpontokban elhelyezett eszközök, tárgyak, berendezések alkalmasak az azonosságok, különbségek felismertetésére, a sorba rendezésre matematikai műveletek végzésére. A matematikai tapasztalatokat bármely tevékenységben bővíteni lehet: a szabályjátékokban, társasjátékokban, a térben, élethelyzetekben. A tevékenységközpontok bármelyikében van mód a spontán és felajánlott tevékenységben matematikai tapasztalatokra. A műveltségtartalom integrált megközelítéséből következően a zenei, az ábrázoló tevékenységnek éppúgy lehet matematikai, környezetismereti tartalma, mint a matematikai játékoknak. Óvodapedagógus a fo lyamatban Az óvónő környezethez, természethez fűződő értékrendje minta a gyermek számára. A gyermeki környezetet aktívan és kedvvel alakítja. Megteremti a környezeti nevelés feltétel- és tevékenységrendszerét, amelyben a gyermek egyénileg és közösen éli át a változatos ingereket, újrateremtheti saját környezetét. Törekszik a világ sokoldalú megismertetésére, kezdeményező a családokkal történő együtt munkálkodásra. A matematikai tapasztalatok szervezésében gondoskodni arról, hogy a csoportszoba berendezési tárgyai változatos lehetőséget biztosítsanak alapvető matematikai gondolkodási készségek fejlesztéséhez. A matematika megtanulásának erőltetése helyett a pedagógusnak fel kell ismernie a gyermek által kezdeményezett játék kínálta lehetőséget a matematika bevezetésére és megvitatására. Segít a gyermeknek konkrét élményeken keresztül fejleszteni a matematikai nyelvet. Minél jobb megfigyelője a gyermek választott tevékenységeinek, annál sikeresebben tudja felhasználni azokat a tevékenységeket a matematikai fogalmak megalapozására. A szülők bevonásának lehetőségei: -

kiállítási anyagok gyűjtése / +eszközök / növények beszerzése közös munkák szervezése séták, kirándulások tervezése, helyismeret munkahelyi látogatások megszervezése új szemlélet alapján otthoni lehetőségek biztosítása eszközök biztosítása, készítése, gyűjtése

A környezeti és matematikai nevelés személyiségformáló hatása A tevékenységek során a gyerekek tapasztalatokat szereznek a növények, állatok életéről, az ehhez kapcsolódó emberi munkáról, az idő múlásáról. A tapasztalat évszakonként más, de évről-évre visszatérő. Ez a hovatartozást és a biztonságérzetet erősíti. Megismerkednek a külső világgal, közben érzelmileg kötődnek hozzá. Képessé válnak elemi problémák felismerésére, megoldására. Előbbre jutnak az önálló tapasztalatszerzésben, vélemény nyilvánításban, nő a kommunikációs készségük, türelmük. Erősödik akaratuk, önfegyelmük. Felébred bennük a felfedezés, tudás öröme, a másság elfogadása. A matematika a tapasztalatok elrendezésének, és szervezésének absztrakt rendszere. Minden tevékenység során lehetőség van a matematikai tapasztalatszerzésre, akár a nyelv áthatja az ember egész

213. | O l d a l

Biharkeresztesi Szivárvány Óvoda és Bölcsőde és Tagintézményeinek Egységesített Pedagógiai Programja OM: 030834 életét. A matematikai jellegű tevékenységek útján is fejlődik a gyermekek közösségi érzése. A fejlődés várható eredménye óvodáskor végére: -

-

-

-

Az életkori sajátosságoknak megfelelően megtanulnak tájékozódni és eligazodni szűkebb- és tágabb természeti és társadalmi környezetében. Megismeri lakóhelye, községe szépségeit, nevezetességeit, intézményeket, üzleteket. Különbséget tud tenni évszakok között. Megtanulja értékelni a természet szépségét, annak növény és állatvilágát óvja, védi, gondozza. Megismerik az ok- okozati összefüggéseket, mennyiségi viszonyokat, matematikai fogalmakat, melyek a környezetében rejlenek. Ismerik az őket körülvevő közlekedés feltételeket, eszközöket. Megtanulnák értékelni és védeni az egyes környezeti elemeket (talaj, víz, levegő, élővilág, település). Fejlődnek az iskolai tanuláshoz szükséges értelmi képességek. Tudnak 10-ig számolni, összehasonlítani nagyság, forma és szín szerint. Megkülönböztetnek irányokat. Hosszúság jellegű mennyiségeket önállóan is össze tudnak mérni, és az alapján helyes megállapítást tudnak tenni. Értik és helyesen használják a mennyiségeket, halmazokkal kapcsolatban az összehasonlítást kifejező szavakat. Képessé válik, hogy megértse és kövesse az óvónő kérdéseit, gondolatait Matematikai jellegű problémáról gondolatait elmondja, javítja tévedéseit Szívesen vállalja a problémák megoldását. Képes ismert tulajdonságok szerint válogatni, formába rendezni, kiegészíteni. Az összehasonlítást szóban is kifejezi. Érti és használja a mennyiségekkel kapcsolatos összefüggéseket. Össze tud mérni halmazt párosítással különböző színek, formák, nagyságok esetén is. Keletkeztet többet, kevesebbet , ugyanannyit. Képes képolvasásra. Azonosítani tud egyező alakú tárgyakat és síkbeli alakzatokat. Másolással képes megépíteni térbeli és síkbeli alakzatokat. Térbeli és síkbeli alakzatokat geometriai tulajdonságaik szerint szét tud válogatni. 2-4 elemből álló alakzat tükörképét zsebtükör mögött meg tudja Megkülönbözteti a jobb-bal irányt. Követni tudja a helyeket kifejező névutókat

Ezeket a műveltségtömböket a gyakorlatban integráljuk. Hangsúlyos az összefüggések, problémák meglátása, a sokféle megoldás keresése. A projekt rendszer több műveltségtartalmat egységes blokkba rendez. A műveltségtartalom tevékenységekben kerül feldolgozásra és minden tevékenységben teljes személyiségfejlődést eredményez,a gyermekek „koherens világképének” kialakítása érdekében integrálja a műveltség tartalmat. Az integrálás, vagy nevezhető „projekt-rendszer”- nek is, azért hatékony az óvodai nevelésben, mert a tevékenység, a tapasztalás szintjén kerül sor a probléma összefüggéseinek feltárására. A komplex témaköröket a gyermekek eltérő megfigyeléseikből, felismeréseikből következően több oldalról közelítik meg a feldolgozás hosszú folyamatában, alakítva, gazdagítva azokat. A tevékenységeket a gyermekek érdeklődése, tapasztalatai, szükségletei befolyásolják. A projektek hatással vannak a szabad

214. | O l d a l

Biharkeresztesi Szivárvány Óvoda és Bölcsőde és Tagintézményeinek Egységesített Pedagógiai Programja OM: 030834 játék témáira is. A felajánlott tevékenységek gyakran gazdagítják a szabad játékot. Ötlettel szolgálnak, inspirálnak, közös élményforrást jelentenek a további, gyermekek által kezdeményezett tevékenységekhez. A tartalom hordozói azok a tevékenységek, amelyeket a gyermekek vagy az óvodapedagógus kezdeményeznek. Ezeknek a színterei a kötelező mozgásfejlesztés kivételével az óvodai csoportszoba tevékenységközpontjai és a külső világ. Alkalmanként egy-egy érdekesebb projekt feldolgozásába a szülők is bekapcsolódnak

VII. AZ ÓVODAI ÉLET, A TEVÉKENYSÉGEK SZERVEZETI KERETEI. TERVEZÉS Az óvodai élet megszervezése A gyermek egészséges, a tevékenységekben megnyilvánuló fejlődéséhez, fejlesztéséhez a napirend és a hetirend biztosítja a feltételeket a megfelelő időtartamú párhuzamosan végezhető, differenciált tevékenységek, valamint a gyermek együttműködő képességét, feladattudatát fejlesztő, növekvő időtartamú (5–35 perces) csoportos foglalkozások tervezésével, szervezésével valósulnak meg. A napirend igazodik a különböző tevékenységekhez és a gyermek egyéni szükségleteihez, valamint tekintettel van a helyi szokásokra, igényekre A rendszeresség és az ismétlődések érzelmi biztonságot teremtenek a gyermeknek. A jó napirendet folyamatosság és rugalmasság jellemzi. Fontos a tevékenységek közötti harmonikus arányok kialakítása szem előtt tartva a játék kitüntetett szerepét. A napiés hetirendet a gyermekcsoport óvodapedagógusai alakítják ki. Az óvodai élet szervezésében a gondozásnak kiemelt szerepe van. Az óvodapedagógus a gondozás folyamatában is nevel, építi kapcsolatait a gyermekekkel, egyúttal segíti önállóságuk fejlődését együttműködve a gondozást végző többi munkatárssal. Az óvodai nevelés tervezését, valamint a gyermekek megismerését és fejlesztését, a fejlődésük nyomon követését különböző kötelező dokumentumok, továbbá az óvodapedagógusok által készített - nem kötelező - feljegyzések, dokumentumok is szolgálják. Az óvodai nevelés csak a jóváhagyott pedagógiai program alapján valósulhat meg és a teljes óvodai életet magába foglaló tevékenységek keretében szervezhető meg, az óvodapedagógus feltétlen jelenlétében és közreműködésével. Az óvodai csoport kialakítása A csoportok életkori összetételének kialakítása az óvoda helyi lehetőségeitől függ. A csökkenő gyermeklétszám miatt k é t c soportot működtetünk. Az életkori jellemzők ismeretében és az egyéni eltérésekre építve, programunkat eredményesen tudjuk megvalósítani.

215. | O l d a l


Hetirend: A hetirend a napokra tervezett játékidőn túl azokat az óvodapedagógus által felajánlott tevékenységeket tartalmazza, amelyek: - választhatók, kötelezően választhatók és kötelezőek. -

-

-

A hetirend elsősorban az óvodapedagógus munkáját segítse abban, hogy nevelőmunkáját a folyamatosság, a rendszeresség, a tudatosság és a fokozatosság elve szerint végezhesse. A heti ciklusokban a projektek tartalmi egység elvei alapján komplex módon jelenjenek meg a tevékenységi formák. Naponta legyen lehetőség az éneklésre, r a j z o l á s , f e s t é s , k é z i m u n k a tevékenységre, verselésre, mesélésre a választhatóság elve szerint. A gyermekeknek naponta szükségük van szervezett játékos mozgásra, heti egy-két alkalommal minden csoportban kötelező testnevelést kell szervezni. A hét keretén belül legyen egy-egy nap, amikor egy bizonyos tevékenységi forma hangsúlyozott, s ennek megfelelően történjen a célirányos képességfejlesztés. A gyermekeknek meg kell adni a lehetőséget, hogy a megkezdett témát, tevékenységet kedvük szerint folytathassák a hét folyamán.

A hetirend összeállításánál az alábbiakra törekszünk: -

legyen stabil a program (visszatérő tevékenységek a megszokott napokon) legyen lehetőség az aktualitásokra (legyenek mobil pontjai) a hét elejére mozgásfejlesztő tevékenységet tervezzünk egy napra élményszerzést tervezzünk, amely megalapozza a h ét programját segítőtársak bevonását a hét két napjára tervezzünk több tevékenységközpontban felajánlott integrált tevékenységet (nagyobb fedési idő szükséges ezeken a napokon) a hetirend tevékenységeinek arányai évszakonként is változhatnak a tervezésnél gondoljuk át a szabadjáték projekthez kapcsolódó feltételrendszerét is.

A hetirendben tervezett, felajánlott tevékenységek szervezeti keretei változhatnak. Ezért a hetirend csak keret, amelyet tartalommal a Hetiterv-ben töltünk meg.

216. | O l d a l


NAPIREND: A gyermekek napirendjében központi helyet foglal el a játék és napirendjük kialakításában is a gyermekközpontúság érvényesül. - A napirendet a stabilitás és a rugalmasság jellemezze. A stabil pontokat, arendszerességet az azonos időpontban visszatérő tevékenységek jelentik. - A napirend biztosítsa a gyermek gazdag, változatos tevékenységét, az aktív és passzív pihenés életkornak és egyéni szükségletének megfelelő váltakozását. - A legtöbb időt a gyermek legfőbb tevékenysége a játék kapja. - A napirend rugalmassága tegye lehetővé az előre nem tervezett események beillesztését a főbb keretek megtartása mellett. - A napirend alkalmazkodjon az évszakokhoz, hogy a természeti hatások is szolgálják a gyermek fejlődését. - A napi mese, a mindennapi testnevelés épüljön be minden nap a napirend folyamatába A napirend kialakításának szempontjai: a gyermekek életkora az óvodában eltöltött órák száma az évszak (az udvaron tölthető idő aránya) a játékidő védelme a rugalmas napirend (ha kell rugalmas, ha e gy vá r a t la n tevékenység kívánja akkor egyszerre történő tízóraiztatással) a gyermekek reggeli gyülekezésének időtartama a gyermekek változó alvásszükséglete (a nagyok délutáni alvásigényére is tekintettel, ha nem alszanak, értelmesen tevékenykedhessenek) az ebéd érkezésének ideje (ne legyen céltalan várakozási idő) a napirend a napiterv-ben realizálódik.

-

Az óvodapedagógus által felajánlott tevékenységek szervezeti keretei 1) választható tevékenységek (egy időben többféle tevékenységből); A spontán játék közben a gyermek által éppen nem használt tevékenységközpontban az óvodapedagógus kezdeményezi a tanulási helyzetet. A választható tevékenységek felajánlásával át kell gondolni azt, hogy milyen tevékenységeket párosítunk, hol van szükség közvetlen jelenlétünkre, mikor léphetünk át a másik tevékenységkörbe. A választhatóság többféle módon biztosítható: -

egy időben két vagy több egymáshoz kapcsolódó tevékenységgel egymás után lánc szerűen egymáshoz kapcsolódó tevékenységekkel

217. | O l d a l


Az egy időben több központban biztosított választásoknál jó munkamegosztással, a szakmai kompetenciák betartásával és előzetes megbeszéléssel a dajka, a szülő is bevonható, értékes segítőtársak lehetnek. Ezekben a helyzetekben van ugyan kötelezettség: a felvállalt tevékenység végig vitele, azonban 6-7 éves gyermekek számára be kell építeni azokat a variációkat is, ahol a választás – döntés lehetőségei is megadatik, de feladatok, irányítottabb tevékenységek közül választhatnak. 2) .kötelezően választható tevékenységek (időtartam uk eredményes befejezéséig terjed) Ezek a tevékenységek választhatóak, de ugyanakkor kötelezőek is. A kisebbek számára tovább lehet differenciálni: -

a

tevékenységek

a nagyobbak, fejlettebbek számára kötelezően választható a kisebbeknek választható /miközben a többiek szabadon játszanak/

A választhatóságot célszerű egy szervezet együttlétből i s indítható (pl. beszélgető kör, mesehallgatás). A választható tevékenységek egymáshoz kapcsolódnak, tartalmunkban gyakran megegyeznek, csak az aspektusok különbözőek. Egy tevékenységközpontban is biztosítható a választás és a kötelezőség. Kötelező a tevékenységben való részvétel, és adott a téma (pl. állatkerti élmények). Választható: -

a megoldás technikája. (makett, álltatok kivágása, agyagozás, festés) a munkaforma: egyéni vagy mikrocsoport formában (ezzel szocializálni)

lehet

Célszerű átgondolni, hogy azokon a napokon, amikor kötelező tevékenységek is beépülnek, milyen más variációknak tudunk teret adni. A választható és kötelezően választható tevékenységek csak akkor szervezhetők meg , ha a gyermekcsoport már rendelkezik egy fejlettebb játékkultúrával. Ezért az őszi hónapokban a legfontosabba szocializálás, az elmélyült, tartalmas játéktevékenységek feltételeinek biztosítása, a sokféle közös élmény átélése, az új társak megismerése, és az újbóli összeszokás. A megfelelő csoportlégkör kialakulását követően célszerű a fenti variációkkal próbálkozni. A program szellemiségétől távol áll minden erőszakos kényszerítő megoldás. Az óvodapedagógus szakmai műveltsége kulturáltsága a legfőbb garancia arra, hogy a kötelezően választható helyzetekbe ne jelenjenek meg a régi beidegződések, pl. a merev didaktikai folyamatok „végrehajtó” stílusa.

218. | O l d a l


VIII. MUNKAFORMÁK A gyermekek a tevékenységeket, az óvodapedagógus átgondolt felajánlásai alapján saját döntésüknek megfelelően egyénileg vagy mikro csoportban végzik. A differenciálás mint alapelv minden munkaformában érvényesítendő. Az egyéni különbségeket tolerálni és figyelembe venni természetesen egyszerűbb ha a munkaforma: egyéni munka, egyéni tevékenység. Ez a kötelezettségünk azonban meg van a mikro csoportban, és az egész csoportot érintő együttes tevékenységben is. A munkaformák mindegyikét fontosnak tartjuk és a célnak megfelelően sokféle variációban egymás mellett, egy időben is alkalmazzuk. Nem a fegyelmezés eszközének tekintjük, hanem a gyermekek egyéni választásait segítő, együttes élményt is nyújtó formának. Egyéni munkaforma Ez a tevékenységforma áthatja a munkaformákat, mindegyikben jelen van a differenciált fejlesztés alapjaként. Az egyéni tevékenységben az óvodapedagógus páros kapcsolatba kerül a gyermekkel, ahol a személyiség ismerete alapján célirányosan tud hatni. A mikrocsoportos együttműködés lehetőségei a gyermekek szocializációjának minőségétől is függnek. Az életkori jellemzők, az egyéni fejlettség, a tevékenységek jellege befolyásolják a formákat. Mikrocsoportos munkaforma A gyermekek között állandó, szoros és személyes kapcsolat, interakció jön létre, ami ösztönző, vonzóvá teszi az együttműködést. Az együttesség élménye fokozza a biztonságérzetet. A felfedezésekkel járó örömöt hatványozottabban élik meg. Mikrocsoport kialakítható: -

a gyermekek érdeklődése alapján spontán módon a gyermekek választásai, baráti kötődései, valamint az óvodapedagógus javaslata alapján, aki befolyásolhatja a csoportok összetételét /társat keres a magányos gyereknek/.

Az együttműködő mikrocsoportok alkalmanként jelzéseket is kaphatnak. (Csoportnév/ A jelzés a „mi tudatot” erősíti, és arra ösztönöz, hogy a gyermekek egyénenként is tartsanak ki a felvállalt feladatban. A csoport ideális létszáma 4-6 fő, tevékenységet és tagot is cserélnek. A gyermekek tevékenységeit figyelve döntjük el hol van szükség mintaadásra, hol tértek el a gyermekek az értelmes tevékenységtől.

219. | O l d a l


Együttes nagycsoportban folyó tevékenységek Intellektuális tevékenységek szervezésére ez a forma az óvodáskorúaknál nem alkalmazható a programunkban. Helyette a „beszélőkör”-t alkalmazzuk, mely mindig valamilyen célt szolgál: szocializál, az empátiát fejleszti, az egyének jobb megismerését szolgálja, a közös élmények, egyéni élmények felelevenítésére szervezzük, bevezető szituáció lehet, amiből a ráhangolódás után kibontakoznak a kötelezően választható tevékenységek. Hetente legalább egyszer A jó beszélőkör: -

nem öncélú állandó keret, hanem érdekes kommunikációs tér jó akkor ha mindenkivel kontaktust teremthetünk, minden gyereket meghallgatunk ha a szemkontaktus is biztosítva van ha az óvodapedagógus engedi a szabad önkifejezést ha kérdéseivel nem korlátoz, hanem segít kifejteni a gondolatokat ha nem a saját válaszát akarja hallani ha őszintén érdeklik a gyermek gondolatai, érzelmei ha a gyermekek komm unikációs és metakommunikációs jelzéseinek megfejtésére és megértésére törekszik ha a gyermekek kreatívak lehetnek, és képzeletük szárnyalhat ha differenciálunk és a lassabban fejlődő gyermekek kommunikációit kivárjuk, ha már nem érdeklődőek fokozatosan elengedjük őket.

Hetente legalább egyszer célszerű a társas kapcsolatok, a csoporthagyományok, individualizáció érdekében beszélgető kört szervezni.

az

220. | O l d a l

Biharkeresztesi Szivárvány Óvoda és Bölcsőde és Tagintézményeinek Egységesített Pedagógiai Programja OM: 030834 TERVEZÉS Tervezés hosszabbtávra A hosszabbtávra történő tervezés a célkitűzések, témakörök, feltételek, közös élmények átgondolását jelenti. Ez a hosszabbtávú program is komplex, mert kiterjed a csoportbeli szokások, magatartásformálás, és hagyományápolás átgondolására is. Ez a terv csak vázlat, mert folyamatosan alakul, a gyermekek fejlődésétől függően, tehát mobil terv. A hosszabbtávú tervezés része a FEJLŐDÉSI NAPLÓ, az úgynevezett „hálóterv”-ben egy nagyobb témakör integrált feldolgozása és a képességek integrált fejlesztése tervezhető meg. A projekt terv: több hétre szóló témafeldolgozás, mely tevékenységközpontokban tervezi a tapasztalat – ismeretszerzés lehetőségeit. Tervezés rövidtávra A rövidebb távú tervezésnek 2 formája van: a.) Hetiterv

b.) Napiterv

A hetitervben a feltételek átgondolására kerül sor: - a témakörök felbontására a tevékenységközpontokra - a szervezeti keretek, munkaformák megjelölése - a csoportban kialakítandó szokások megjelölésére - a csoport hagyományok, munkafolyamatok tervezésére - a szülők bevonásának előkészítése A napiterv a pedagógiai program legkisebb egysége, az egy napra tervezett tevékenységek rendszere. A napitervben rögzítjük a napi megfigyeléseket, észrevételeinket, mely a következő években újabb ötleteket eredményezhet. A gyermekek szükségletei eltérőek. Az időtartalommal is differenciáljuk az egyes tevékenységeket. A NAPIREND-ben kerüljük a rohanást, a feszültségeket, az értelmetlen várakozásokat, tétlenséget. A napirendnek, napitervnek rugalmasnak, élet specifikusnak mint útmutató mellőzve a merevséget, biztosítja a tervszerűséget és a rugalmasságot.

221. | O l d a l

Biharkeresztesi Szivárvány Óvoda és Bölcsőde és Tagintézményeinek Egységesített Pedagógiai Programja OM: 030834 A FEJLŐDÉS JELLEMZŐI AZ ÓVODÁSKOR VÉGÉRE, AZ ISKOLAKEZDÉS KRITÉRIUMAI 1. A gyermek belső érése, valamint a családi nevelés és az óvodai nevelési folyamat eredményeként a kisgyermekek többsége az óvodáskor végére eléri az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettséget. A gyermek az óvodáskor végén belép a lassú átmenetnek abba az állapotába, amelyben majd az iskolában az óvodából iskolássá szocializálódik. A rugalmas beiskolázás az életkor figyelembe vétele mellett lehetőséget ad a fejlettség szerinti iskolakezdésre. 2. Az iskolakezdéshez az alábbi feltételek megléte szükséges: testi, lelki és szociális érettség, amelyek mindegyike egyaránt szükséges a sikeres iskolai munkához. a) A testileg egészségesen fejlődő gyermek hatéves kora körül eljut az első alakváltozáshoz. Megváltoznak testarányai, megkezdődik a fogváltás. Teste arányosan fejlett, teherbíró. Mozgása összerendezettebb, harmonikusabb. Erőteljesen fejlődik a mozgáskoordináció és a finommotorika. Mozgását, viselkedését, testi szükségletei kielégítését szándékosan irányítani képes. b) A lelkileg egészségesen fejlődő gyermek az óvodáskor végére nyitott érdeklődésével készen áll az iskolába lépésre. A tanuláshoz szükséges képességei folyamatosan fejlődnek. Érzékelése, észlelése tovább differenciálódik. (Különös jelentősége van a téri észlelés fejlettségének, a vizuális és az akusztikus differenciációnak, a téri tájékozottságnak, a térbeli mozgásfejlettségnek, a testséma kialakulásának.) A lelkileg egészségesen fejlődő gyermeknél - az önkéntelen emlékezeti bevésés és felidézés, a közvetlen felidézés mellett megjelenik a szándékos bevésés és felidézés, megnő a megőrzés időtartama; a felismerés mellett egyre nagyobb szerepet kap a felidézés, - megjelenik a tanulás alapját képező szándékos figyelem, fokozatosan növekszik a figyelem tartalma, terjedelme, könnyebbé válik a megosztása és átvitele, - a cselekvő-szemléletes és képi gondolkodás mellett az elemi fogalmi gondolkodás is kialakulóban van. Az egészségesen fejlődő gyermek - érthetően, folyamatosan kommunikál, beszél; gondolatait, érzelmeit mások számára érthető formában, életkorának megfelelő tempóban és hangsúllyal tudja kifejezni; minden szófajt használ; különböző mondatszerkezeteket, mondatfajtákat alkot; tisztán ejti a magán- és mássalhangzókat (a fogváltással is összefüggő nagy egyéni eltérések lehetségesek); végig tudja hallgatni és megérti mások beszédét, - elemi ismeretekkel rendelkezik önmagáról és környezetéről; tudja nevét, lakcímét, szülei foglalkozását, felismeri a napszakokat; ismeri és gyakorlatban alkalmazza a gyalogos közlekedés alapvető szabályait; ismeri szűkebb lakóhelyét, a környezetében élő növényeket, állatokat, azok gondozását és védelmét; felismeri az öltözködés és az időjárás összefüggéseit. Ismeri a viselkedés alapvető szabályait, kialakulóban vannak azok a magatartási formák, szokások, amelyek a természeti és társadalmi környezet megbecsüléséhez, megóvásához szükségesek; elemi mennyiségű ismeretei vannak.

222. | O l d a l


c) Az óvodáskor végére a gyermekek szociálisan is érette válnak az iskolára. A szociálisan egészségesen fejlődő gyermek kedvező iskolai légkörben készen áll az iskolai élet és a tanító elfogadására, képes a fokozatosan kialakuló együttműködésre, a kapcsolatteremtésre felnőttel és gyermektársaival, amennyiben az iskolai légkör ezt lehetővé teszi. A szociálisan érett gyermek - egyre több szabályhoz tud alkalmazkodni; késleltetni tudja szükségletei kielégítését, - feladattudata kialakulóban van, s ez a feladat megértésében, feladattartásban, a feladatok egyre eredményesebb – szükség szerint kreatív- elvégzésében nyilvánul meg; kitartásának, munkatempójának, önállóságának, önfegyelmének alakulása biztosítja ezt a tevékenységet. 3. A háro m éves kortól kötelező óvodába járás ideje alatt az óvodai nevelési folyamat célja, feladata változatlanul az egész gyermeki személyiség harmonikus fejlődésének elősegítése. 4. A sajátos nevelési igényű gyermekek esetében folyamatos, speciális szakemberek. 5. segítségével végzett pedagógiai munka mellett érhető csak el a fentiekben leírt fejlettségi szint. 6. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek iskolaérettségi kritériumai tükrözik a befogadó intézmény elvárásait az iskolába kerülő gyermekekkel szemben.

223. | O l d a l


X) AZ

ÓVODAI HAGYOMÁNYOK ,ÜNNEPEK, RENDEZVÉNYEK

A hagyományok általában ünnepekhez kapcsolódnak, vagy általuk válnak ünnepivé a hétköznapok. Az óvodában azoknak az ünnepeknek van a legnagyobb jelentősége, amelyek szeretetteljes, gyermekeknek „felfordulást” jelentenek, kiemelik fontosságukat, láthatóvá teszik a szeretetet, a figyelmet, a törődést. Játékidőben a különböző tevékenységközpontokban kerül sor - ünnepekre való készülődésekre - csoporthagyományok ápolására - újabb hagyományok kialakítására. Az egyéni eltéréseket toleráló „individuális” pedagógiai megbecsüli és ápolja a közösségi lét értékeit is. A hagyományok közös ápolása is kohéziós erő, amely egyszerre biztosítja az egyén számára az önérvényesítés, a kiemelkedés, a figyelemfelkeltés lehetőségét, a társakhoz való kötődés, az együvé tartozás, a mások iránti tolerancia és odafigyelés élményét. Kialakított hagyományok az óvodai csoportokban: -

A hagyományok köréből válogatunk a gyermekek életkorához igazodva. Megkeressük azokat a szokásokat, amelyek a gyermekkorhoz közel állnak, a jeles napok szokásai, melyet a még élő idősebb generáció át tud adni a fiataloknak

-

Az óvoda intézményi szint is kialakítja a visszatérő, hagyományos rendezvények körét /anyák napja, gyermeknap/ Kerüljük a sok gyermeket mozgósító nagy létszámú rendezvényeket, ehelyett a csoportok közötti együtt ünneplést, és a saját csoportban tartott rendezvényeket helyezzük előtérbe. Az óvodai csoportok hagyományai gazdaggá tehetők.

/értékközvetítő folyamat/.

Óvodai ünnepeink jellege:

1. A gyermekek személyes vonatkozású, visszatérő ünnepei: - A gyermekek születés és névnapja pl. közös ajándékkal, közösen készített ajándékkal, közösen készített süteménnyel bensőségesebbé tehető. 2.

Alkalomszerű, személyes vonatkozású ünnep: - A gyógyult gyerekek fogadása. - Kistestvér születésének megünneplése.

224. | O l d a l

Biharkeresztesi Szivárvány Óvoda és Bölcsőde és Tagintézményeinek Egységesített Pedagógiai Programja OM: 030834 3.

A csoport és családi ünnepek, a szeretet ünnepei: (Gyermeknap, Anyák napja, Mikulás, Karácsony) - nagyok búcsúztatása - óvodástestvér fogadása - fák, növények ünnepe / Föld napja/ - tavasz ünnepe

4. Szimbolikus ünnepeink /húsvét, karácsony/ 5. A népi hagyományok jeles napjai: /farsang, szüret/ 6. Nemzeti ünnepekről való megemlékezés /március 15.október 23./ A közös élményt elsősorban a készülődés öröme, a gyermekek ötletei, a tervezés, a dekoráció készítése, az ünneplés módjának megbeszélése, a szükséges tárgyak biztosítása, a vendégvárás, a másoknak való örömszerzés érzései jelentik. Az előkészületekben és a rendezvények lebonyolításában a szülők támogató együttműködését sem nélkülözhetjük. S Sokan kétségbe vonják a családi ünnepek óvodai rendezésének szükségességét. Sok gyermek itt élheti meg a bensőséges ünnepi pillanatokat. Bízunk abban, hogy a mai szülők fontosnak tartják majd családjukban is megszervezni a hétköznapokat „felüdítő”, az összetartozásukat erősítő, megszépítő boldog pillanatokat. Már az óvodáskorú gyermekben kialakítjuk az érzékenységet a viselkedésformák iránt. Az óvodáskorú gyermekekkel együtt formálhatjuk, befolyásolhatjuk a szülőket is.

225. | O l d a l


XI. A PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES SZEMÉLYI ÉS TÁRGYI FELTÉTELEK Személyi szükséglet Személyi feltételek Az óvodában a nevelőmunka középpontjában a gyermek áll. Az óvodában a nevelőmunka kulcsszereplője az óvodapedagógus, akinek személyisége meghatározó a gyermek számára. Jelenléte a nevelés egész időtartamában fontos feltétele az óvodai nevelésnek. Az óvodapedagógus elfogadó, segítő, támogató attitűdje modellt, mintát jelent a gyermek számára. Az óvodapedagógusi tevékenységnek és az óvoda működését segítő nem pedagógus alkalmazottak összehangolt munkájának hozzá kell járulnia az óvodai nevelés eredményességéhez. A sajátos nevelési igényű gyermek fejlesztése speciálisan képzett szakember közreműködését igényli. A migráns gyermekeket is nevelő óvodában dolgozóknak feladatuk lehetőséget teremteni ahhoz, hogy a gyermekek megismerhessék egymás kultúráját, anyanyelvét Az óvoda személyi feltételrendszere jó, képes biztosítani a program maximális végrehajtását. Szakmai fejlődés ill. a változó világhoz való alkalmazkodás érdekében a szervezett továbbképzéseken túl nagy fontossággal bír az önképzés. Az eredményes pedagógiai munka érdekében az óvoda valamennyi dolgozója következetesen kell közvetítse mind tetteiben, mind szavaiban a pozitív értékrendet, melyekkel a gyerekek azonosulva még inkább egységes, sajátos arculatú közösséggé válnak. Tárgyi feltételek Az óvodának rendelkeznie kell a pedagógiai program megvalósításához szükséges tárgyi feltételekkel. Az óvoda épületét, udvarát, kertjét, berendezését oly módon kell kialakítani, hogy az szolgálja a gyermekek biztonságát, kényelmét, megfeleljen változó testméretének, biztosítsa egészségük megőrzését, fejlődését. Tegye lehetővé mozgás- és játékigényük kielégítését, és a gyermekeket harmóniát árasztó színekkel, formákkal, anyagokkal vegye körül. A gyermekek által használt tárgyi felszereléseket számukra hozzáférhető módon és a biztonságukra figyelemmel kell elhelyezni. Az óvoda egyidejűleg biztosítson megfelelő munkakörnyezetet az óvodai munkatársaknak, teremtsen lehetőséget a szülők fogadására. A program megvalósításához szükséges alapvető tárgyi feltételek biztosítottak. Az eredményes működtetés érdekében fontos feladatnak a meglévő eszközeink, berendezési, felszerelési tárgyaink folyamatos karbantartását, felújítását, ill. a hiányok pótlását tartjuk.

226. | O l d a l


A PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁHOZ FELSZERELÉS JEGYZÉK

SZÜKSÉGES

ESZKÖZRENDSZER

ÉS

Családi, szituációs, szerepjáték: Babakonyhai bútor, Babák, kiegészítők, Műanyag ,edények Gyermek ülőgarnitúra Műanyag zöldségek, gyümölcsök, péksütemények Babakocsi Kicsi tükör, fodrászos eszközök Takarító eszközök (játék porszívó, seprű, lapát, felmosó) Háztartási gépek (turmix, habverő, kávéfőző, mikro) Orvosi felszerelés Kosarak, tároló edények Párnák Asztalterítő Evőeszközök Étkező, tálaló szett Pelenkázó, babaruha szett Vasaló Mosógép Babagondozó kellékek (etetőszék, babaedények, cumisüveg, fürdető kád, babahordó) Táskák Manipulációs központ: Fejlesztő játékok Kártyák Dominók Variálható polc Asztali építők, konstruáló játékok (láncok, különböző formák, egyensúlyérzék fejlesztők) Mágnes formák (különböző méret, szín, forma, nagyság)Kicsi tábla Mágneses betűk, számok Társasjátékok Fa dominók, kirakók Gyöngyök Mozaik Sakk Puzzlék Tárgyak tapintáshoz, osztályozáshoz (kagylók, kövek, magok) Gyűjthető dolgok (gombok, kupakok, kagylók) Építőjáték központ : Kis fakocka Legók Duplók Nagy faépítők Tároló láda Kiegészítők (állatok, növények, épületek)Babaház kiegészítőkkel Autópálya Üreges építők Kis és nagyautók, kamionok, tűzautók, buszok, repülők) Sátrak Irodalmi központ :Könyvek Bábok Bábtartó CD-k Új könyvek Fejdíszek Zenei központ :Gyermek hangszerek Zenei kazetták Metronóm Hangszertartó Furulya Metallofon Hangsíp Kazetták (népzenei, műsoros, klasszikus művek) Művészeti központ: Festőállvány Hagyományos rajzeszközök Szövőkeret Agyag Festőállvány Albumok Reprodukciók Leporellók Festőkötények Körmöcskék Agyagfesték Ollók Fonalak Rongyok Lyukasztó, Tűzőgép Évszaknak megfelelő természetes anyagok Korszerű vizuális eszközök Tudományos központ: Állatok Növények Gyűjtemények Tablók Földgömb Nagyító Könyvek Földgömb Mérlegek Edények Tálcák, tárolók Atlaszok Matematikai fejlesztő eszközök Labirintus játékok Távcsövek Lexikonok Homok-vízasztal: Homok-vízasztal Speciális homok Mérőedények Kiegészítő eszközök Kötények Vízi játékok Eszközök takarításhoz Mozgásos központ: Bordásfal Kéziszerek Labdák Egyensúlyozó eszközök Ugrálólabdák Ugrálók Kosárlabda Különféle labdák Udvari környezet: Csúszda Mászóka Homokozó Homokozó játékok Focipálya Kerti szerszámok Különféle labdák Talicskák Közlekedési eszközök Szerepjátékra alkalmas építmények Homok-vízasztal Egyéni és csapatjátékot biztosító mozgásfejlesztő eszközök Egyensúlyeszközök Építésre alkalmas anyagok (textil, doboz) 227. | O l d a l


Az óvoda neve:

Szivárvány

Óvoda

és

Bölcsőde Toldi Tagóvoda

Az óvoda címe:

4117 Told, Kossuth u. 28.


Óvodai Társulás


1 csoport

228. | O l d a l


Az óvoda neve:

Biharkeresztesi Szivárvány Óvoda és Bölcsőde Toldi Tagóvoda

Az óvoda címe:

4117 Told, Kossuth u. 28.


Óvodai Társulás


1 csoport

Tagintézmény vezető: Ceglédiné Csősz Erzsébet

229. | O l d a l

Biharkeresztesi Szivárvány Óvoda és Bölcsőde és Tagintézményeinek Egységesített Pedagógiai Programja OM: 030834 Tartalomjegyzék

I.

II.

A "Komplex Prevenciós óvodai Program" alkalmazásának feltétel-rendszere az óvodánkban 1.1.

Személyi feltételeink:

1.2.

A gyermekek tevékenységformái és az óvodapedagógus feladatai

Az óvodai élet tevékenységi formái, az óvodapedagógus feladata 2.1.

A játék

2.2.

Verselés, mesélés

2.3.

Ének, zene, énekes játék, gyermektánc

2.4.

Rajzolás, mintázás, kézi munka

2.5.

Mozgás

2.6.

A külső világ tevékeny megismerése

2.7.

Munka jellegű tevékenységek

2.8.

III.

Tevékenységekben megvalósuló tanulás

Óvodai életünk megszervezése 3.1. A tevékenységek szervezeti keretei

IV.

Óvodai életünk hagyományos ünnepei

230. | O l d a l


I.

A "Komplex Prevenciós óvodai Program" alkalmazásának feltétel- rendszere az óvodánkban

"A program hatékonyságát nem a csoport szervezeti kerete határozza meg, hanem az óvodapedagógus felkészültsége, rugalmassága, kreativitása, empátiája, helyzetfelismerése, azaz egész egyénisége." (Porkolábné Dr. Balogh Katalin Komplex Prevenciós óvodai Program) Nevelési programunk célja, hogy a tanulási képességek célzott fejlesztésével minden gyermeket – saját képességeihez mérten- legjobban felkészítsük a zökkenőmentes iskolakezdés-re, a sikeres iskolai beilleszkedésre. Programunk kialakításakor a legfőbb gyermeki megnyilvánulásra, a játékra és a mozgásra a gyermeki aktivitásra alapozva szervezzük a nevelési területeken végzendő pedagógiai és pszichológiai tevékenységünket

1.1. Személyi feltételeink: Pedagógus száma: Iskolai végzettség: Nevelő-oktató munkát segítő száma: Iskolai végzettség:

1 fő óvodapedagógus 1 fő felsőfokú iskolai végzettség 1 fő pedagógiai asszisztens 1 fő dajka pedagógiai asszisztens - dajka tanfolyam

A pedagógus elfogadó, segítő, támogató attitűdje modellt, mintát jelent, példakép a gyermekek előtt. Alapvető feladata a rábízott gyermekek nevelése. Pedagógiai és pszichológiai felkészültségével tartsa szem előtt a következőket: - ismeri a rábízott gyermekek életkori szükségleteit, - sokszínű tevékenységeken keresztül gondoskodik a gyermek egyéni képességeihez igazodó fejlesztő hatásokról, - alkalmazza a differenciált, egyéni fejlesztést, különös figyelmet fordítva a hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű gyermekekre, - a gyermek fejlődését nyomon követi, erről a szülőt tájékoztatja, - módszereit változatosan alkalmazza a különleges bánásmódot igényló gyerekek igényeinek megfelelően, - rendelkezik a gyermekek iránt megnyilvánuló együtt érző, oda- és ráfigyelő magatartással, - etikusan viselkedik az óvodán belül és kívül, - igénye van az önképzésre, részt vesz a továbbképzéseken, - problémamegoldó képességgel rendelkezik, - a család mellett (és nem helyett) partnerként részt vesz a nevelési folyamatban, - a gyermekek fejlődését szolgáló módszereket, értékeket, normákat közvetíti a szülők, kollégák felé, - gondoskodik a gyermek testi épségének megóvásáról, az egészséges életmód kialakítására - közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, 231. | O l d a l

Biharkeresztesi Szivárvány Óvoda és Bölcsőde és Tagintézményeinek Egységesített Pedagógiai Programja OM: 030834 a gyermekekkel elsajátíttatja a közösségi együttélés szabályait, a helyes magatartási normák betartására neveli, - törekszik a környezettudatos magatartás kialakítására, - az óvodai élet minden területén, minden gyermek számára biztosítja az egyenlő hozzáférést, - tiszteletben tartja a gyermek és a szülő jogait. -

A gyermeki magatartás alakulása szempontjából modell értékű a nevelő-oktató munkát segítő (és a technikai dolgozó) kommunikációja, bánásmódja és viselkedése is. Munkája nélkülözhetetlen az óvoda zavartalan működése, kitűzött céljaink, feladataink megvalósítása érdekében. Intézményünkbe szükségesnek tartjuk a folyamatos szakmai fejlődést, hogy biztosítsuk a szakmai felkészülést a helyi nevelési program végrehajtásához.

1.2. Az óvodának a program céljaihoz rendelt eszközrendszere A játéktevékenység eszközei Minden gyermekcsoportban biztosított a tartalmas játéktevékenység tárgyi feltétele (megfelelő hely, játékeszközök). A fejlesztőjátékok a helyi nevelési program alapját képezik. Az életkornak, fejlettségnek megfelelő készségeket-képességeket fejlesztő, speciális, jó minőségű játéktár áll rendelkezésre. A tanuláshoz szükséges eszközök Folyamatosan és célirányosan fejlesztjük, bővítjük szakmai eszköztárunkat. Legfontosabb feladatunknak a mozgásfejlesztő eszközök minőségi és mennyiségi beszerzését tekintettük (udvarit és csoportszobait egyaránt). Különböző tornaszereket és eszközöket vásároltunk, ill. ennek bővítése folyamatos. Az óvodai fejlesztő tevékenység eszközei a fejlesztőjátékok és a mozgásfejlesztő eszközök, ezekből minden tevékenységhez rendelkezésre áll a szükséges mennyiség. Óvodánk mese- és szakkönyv ellátottsága Mesekönyv: a csoportban az életkori sajátosságoknak megfelelően rendelkezésre áll (az elhasználódás miatt folyamatos megújítást igényel), de szerepet kapnak a mindennapokban a gyermekek által óvodába hozott mesekönyvek is. Szakkönyv ellátottság: A fejlesztés, különös tekintettel a választott programmal kapcsolatos kiadványok beszerzésére, kiemelt céljaink között szerepelt, melyet költségvetésünkből oldottunk meg.

232. | O l d a l


II. Az óvodai élet tevékenységi formái, az óvodapedagógus feladata 2.1. Játék „ A játék. Az különös. Gömbölyű és gyönyörű, csodaszép és csodajó, nyitható és csukható, gomb és gömb és gyöngy és gyűrű. Bűvös kulcs és gyertya lángja, színes árnyék, ördöglámpa…” A játék a kisgyermekkor legfontosabb és legfejlesztőbb tevékenysége, s így az óvodai nevelés leghatékonyabb eszköze. A játék – szabad – képzettársításokat követőszabad játékfolyamat – a kisgyermek elemi pszichikus szükséglete, melynek mindennap visszatérő módon, hosszantartóan és lehetőleg zavartalanul ki kell elégülnie. A kisgyermek a külvilágból és saját belső világából származó tagolatlan benyomásait játékában tagolja. Így válik a játék kiemelt jelentőségű tájékozódó, a pszichikumot, a mozgást, az egész személyiséget fejlesztő, élményt adó tevékenységgé. A kisgyermek első valódi játszótársa a családban, az óvodában is a felnőtt – a szülő és az óvodapedagógus. Az óvodapedagógus utánozható mintát ad a játéktevékenységre, majd amikor a szabad játékfolyamat már kialakult, bevonható társ marad illetve segítővé, kezdeményezővé lesz, ha a játékfolyamat elakad. Az óvodapedagógus jelenléte teszi lehetővé a gyermekek közti játékkapcsolatok kialakulását. A játék folyamatában az óvodapedagógus tudatos jelenléte biztosítja az élményszerű, elmélyült gyermeki játék kibontakozását. Mindezt az óvodapedagógus feltételteremtő tevékenysége mellett a szükség és igény szerinti együtt játszásával, támogató, serkentő, ösztönző magatartásával, indirekt reakcióival éri el. Óvodánk pedagógusai a játékot az óvodás gyermek legjellemzőbb életmegnyilvánulásának, az iskola előtti kor legfontosabb fejlesztő tevékenységének, nevelési eszközének tekintjük. A gyermek egész napját a játék szövi át és határozza meg, ebben zajlik tapasztalatai, ismeretei, élményei feldolgozása. A játékban érvényesülnek azok az érzelmi hatások, melyek a gyermekek a megismerés folyamatában érik és társas kapcsolatukat befolyásolják. A játék a gyermek fejlődésében alapvető jelentőségű, semmivel nem helyettesíthető tevékenységi forma, amely a valóságot tükrözi. A játék örömforrás. Játék közben a gyermek derűs, felszabadult: maga a cselekvés, a manipuláció, az elképzelés szerez örömet. Nemcsak azért kitűnő színtere a fejlesztésnek, mert általa szinte észrevétlenül tanul a gyerek, hanem azért is, mert a játékban kiélheti, kipróbálhatja, feldolgozhatja és gyakorolhatja az átélt szituációkat, az őt ért élményeket. Egyben megoldási módokat kaphat bizonyos élethelyzetben való viselkedésre, megnyugodhat, kiélheti szorongásait, újra élheti kellemes élményeit. A gyermek újra meg újra lejátssza, sajátos módon újra éli kellemes vagy kellemetlen élményeit, szorongásait- ezzel csökkenti a velük járó feszültséget. A környező világról sőt a világegyetem egészéről is a játékon keresztül közvetíthetjük a legtöbb ismeretet a kisgyermek felé . A játékban minden lehetséges! Az ötletek, a szokatlan fordulatok tág teret adnak a kreativitásnak. A kreativitás fejlesztésének elengedhetetlen eszköze a szerepjáték, bábozás, dramatizálás.

233. | O l d a l

Biharkeresztesi Szivárvány Óvoda és Bölcsőde és Tagintézményeinek Egységesített Pedagógiai Programja OM: 030834 A gyermek gondolatban megalkotja, kitalálja a játék szereplőit, eszközeit, és bármilyen eszközzel helyettesítheti is azt. A játék a személyiségfejlődésben különös jelentőséggel bír: a szocializáció szempontjából kiemelkedő fontosságú. (A társakkal való együtt játszás, a játékon belüli önállóság, egymás tiszteletben tartása, kezdeményezőkészség. ) A játékot kísérő érzelmek közlési vágyat ébresztenek , így fokozódik a gyermek beszédkedve, aminek következtében fejlődik önkifejező képessége. Játékidő Óvodánkban fontosnak tartjuk, hogy a gyermekeknek a szabad játékra megfelelő időt biztosítsunk, ez napirendünkben, valamint a játékos tevékenységszervezésben is megmutatkozik. A csoportszoba berendezésekor fontos szempont volt, hogy biztosítson helyet a nyugodt, zavartalan játékhoz. A játék kicsiben maga az élet: amit a kisgyermek megél és rekonstruálni képes környezetéből. A csoport számára a napirendben a játékra biztosított idő a nap minden időszakában, a csoportszobában és az udvaron is lehetőség szerint összefüggően biztosítjuk. Az elmélyült, tartalmas játékot vagy akár az éppen csak kialakulót sem zavarjuk meg csak nagyon indokolt esetben. A gyermek játékait és nevelési céljaink elérése érdekében, szükség esetén indirekt módon befolyásoljuk. A 3-4 évesek j ellemzően egymás mellett - gyakran ugyanazt- gyakorló játékot játszanak. Erősen kötődnek a játékeszközökhöz, ezért egyfajta játékeszközből több darabot kell biztosítani a zavartalan játékhoz. A kicsikre jellemző az is, hogy a játékok nem kötik le érdeklődésüket hosszú ideig, a játékeszközt gyakran cserélgetik, vagy egyszerre többféle játékot játszanak. A 4-5 évesek játékában már megjelenik a társas vagy csoportos játék. Ekkor már észrevehetőek a kooperáció kezdeti elemei. Hajlandóak a játékeszközök átadására, cseréjére. Játékuk tartalmassá és gazdaggá akkor válhat, ha sikerül nyugodt környezetet, inspiráló játékeszközöket találniuk s ebben óvodapedagógus feladata segíteni. Az 5-6 évesek képesek csoportban együttműködve játszani, szabályokat alkotni, játékukhoz eszközöket készíteni. Játékukban a szerepeket vállalnak. Vannak olyan játékaik, amelyek több napokon át folytatódnak, újra és tovább fejlesztve játsszák. Játékuk elmélyült, gazdag és tartós. A pedagógus feladata: -

-

biztosítsa az elmélyült játék a feltételeit –élményszerzés lehetősége, hely idő, e szközöka gyermeki önállóság tiszteletben tartása nyugodt légkör biztosítása, az elmélyült játék feltételeinek megteremtése a napirenden belül elegendő idő és hely biztosítása a játék számára biztosítsa a szabad játék túlsúlyát, folyamatosságának lehetőségét a játékhoz szükséges eszközök folyamatos biztosítása ötletek, lehetőségek, helyzetek teremtése a sokszínű játék kialakulásához jelenlétével segítse a játékkapcsolatok kialakulását, szükség szerint együtt játszásával támogassa a gyermeki fantázia kibontakozását fejlődését, szükség esetén bekapcsolódunk a játékba, együtt játszunk a gyermekkel. 234. | O l d a l


-

segítse a játékszabályok elsajátítását, szorgalmazza betartását játékirányítása legyen indirekt, egyénre szabott, fejlesztő hatású, irányító, segítő, ötletadó irányítása igazodjon a játszók igényeihez az együttműködés és kommunikáció képességének fejlődését segítse elő

Játékeszközök Véleményünk szerint az a jó játékeszköz, amely az elmélyült játék kialakulását segíti, motiváló és fejlesztő hatású. Ugyanakkor esztétikus, könnyen tisztítható és veszélytelen. Jó minőségű, különböző textúrájú anyagokból készüljenek és egymással variálhatók legyenek. Méretük, súlyuk különböző legyen, kidolgozásuk ne legyen aprólékos – engedjen teret a gyermeki fantáziának. A 3-4 évesek játéka tárgyhoz, eszközhöz kötött, ezért megfelelő mennyiségben kell rendelkezésre állniuk. A kisgyermek számára jól megfogható méretű, könnyen tisztítható legyen, anyaguk ne tartalmazzon egészségre káros vegyszereket. A nagyobb gyerekek számára bővítjük a választékot: kiegészítjük olyan eszközökkel, tárgyakkal, amelyekkel gazdagíthatják, tartalmasabbá tehetik a játékot, módot adnak többféle közös játékra. A készen kapható játékszereken kívül gondoskodunk a kellékek, játékra alkalmas félkész anyagok, szimbolikus eszközök széles választékáról. Lehetővé tesszük, hogy a gyerekek kedvük szerint bevonhassák játékukba a környezetükben lévő tárgyakat is. Fontos, hogy a gyerekek a játékeszközöket, környezetük tárgyait bizonyos szabályok betartása mellett különböző céllal használhassák. Amennyiben egy-egy eszközt eredeti funkciójától eltérően alkalmaznak elismerésünket fejezzük ki. A játékeszközöket a gyerekek számára könnyen elérhető helyen helyezzük el, a megrongálódott eszközöket pedig lehetőség szerint a gyerekek bevonásával javítjuk meg. Játékirányítás Nagyon fontosnak gondoljuk, hogy az óvodapedagógus biztosítson a gyerekek számára minél több élményszerű ismeret- és tapasztalat szerzési alkalmat környezetükben, amelyek pozitív érzelmi megnyilvánulást eredményezve a beépülhetnek a játéktevékenységbe. A játékban gyakran megjelennek az óvodán kívül szerzett élmények, események. E hatások kezelése, a kialakuló játék megfelelő irányítása az egyéni bánásmód, a családdal való együttnevelés érdekében is jelentős. Számolunk azzal is, hogy a játékban a gyerekek negatív tapasztalatai, érzelmei is megjelennek. Az agressziót vagy szorongást kifejező játék is a gyermek élményeiről ad jelzést. Ilyen esetben jelenlétünk, védelmet adó magatartásunk biztonságot ad a szorongó vagy agresszív gyermeknek. Vegyes csoportunkban az életkori sajátosságok változatossága miatt tágabb lehetőség nyílik az önálló játék kialakulására: a fejlettebb szinten álló gyerekek irányíthatják az alacsonyabb szinten álló társaik játékát. Így az óvónői játékirányítás mellett a nagyobb gyermekek is szerepet játszanak a kicsik játékfejlődésének alakulásában.

235. | O l d a l

Biharkeresztesi Szivárvány Óvoda és Bölcsőde és Tagintézményeinek Egységesített Pedagógiai Programja OM: 030834 A gyakorlójáték 3-4 éves gyerekek jellemző tevékenysége és egy-egy szerepjátékból kiemelt mozzanat jellemzi. A gyakorlójátékban már megjelennek a szerep- és konstruáló játék elemei. Tárgyi cselekvésük tartalma a saját személyükkel és közvetlen környezetükkel kapcsolatos tapasztalatokat tükrözi. A környezetükben lévő eszközöket, tárgyakat is felhasználja a játékhoz. A gyakorló játék a környezet tárgyaival, egyszerű, olykor véletlenszerűen kialakuló mozdulat gyakorlásából fakadó élmény, amely újbóli ismételgetésre ösztönöz. A kicsik nagyon szeretik a tologatható, húzogatható, rakosgatható játékokat, azokat amelyekbe lehet pakolni vagy akár ők maguk is beleülhetnek. A kicsik szívesen játszanak a hangokkal, általuk kitalált vagy már hallott hangok, szótagok, dallamok, szövegek halandzsálásával, újbóli ismételgetésével. Keveset beszélő vagy beszédes gyermek esetében is bíztassa az újabbak kitalálására és hallgassa érdeklődéssel. A kiscsoportosok számára maga mozgás is játék. Ugyanazon mozdulatok gyakorlása is nagy örömet képes nyújtani: szívesen gyúrogatnak, ütögetnek, forgatnak eszközöket. Hosszú ideig elfoglaltságot biztosítanak a homokkal, vízzel, gyurmával való foglalkozások, a téphető papír, a tekerhető, forgatható, a kivehető és visszarakható elemeket tartalmazó játékeszközök. A gyakorló játéknak az eszköz és helyigénye nagy, ezért az óvodapedagógusnak ezeknek a feltételeknek a biztosításáról gondoskodni kell. A gyakorlójáték elemei megjelennek a fejlődés későbbi szakaszaiban is a gyermek játékában, de gyakorisága egyre csökken: a konstruáló-, vagy szerepjáték egy elemeként jelenik meg. A szerepjáték a legfejlettebb fajtája a gyermek játékának, amely a gyakorlójáték továbbfejlődése során alakul ki. Leginkább az óvodáskor végére teljesedik ki. A szerepjátékban a gyermekek személyek, állatok vagy dolgok szerepét vállalják magukra, sajátos módon tükrözik a környezetükből szerzett ismereteiket, tapasztalataikat, élményeiket. A szerepjátékban sajátos módon, személyiségüknek megfelelően leképezik, újra átélik és feldolgozzák azokat a korábbi történéseket, amelyek pozitív vagy negatív élményt jelentettek. Fantáziájuk segítségével a számukra ismeretlen, riasztó jelenségeket, eseményeket is képesek a felnőtt segítségével- feldolgozni. A szerepjátékban jelentkező többnyire rejtett játékszabályok elfogadása, megtartása, az ezeknek való megfelelés szándéka teremti meg a szabályjáték előfeltételeit. A szerepjátékban a gyerekek élethelyzeteket alkotnak újra. Az óvodapedagógus feladata élményszerzési alkalmak keresése, eszközigény ill. barkácsolási lehetőség biztosítása a játéktémák gazdagítása céljából. Az elromlott játékok kijavítását, festését a gyerekek szeme előtt végezzük és kedvet ébresztő magyarázattal kísérjük. Így természetes lesz a gyerekek számára a hibás eszközök kijavítása. Ugyanakkor kialakul az az igény is, hogy maguk készítsék el a játékhoz szükséges egyszerűbb eszközöket. A barkácsolás a szerepjáték, a bábozás természetes eleme. A létrehozott eszközt a játékban, dramatizálásban felhasználják A szabályjáték pontos, meghatározott szabályok szerint zajlik. Szabályozott a játék megkezdésének módja, menete, befejezése, egy-egy szakaszának lezárása.

236. | O l d a l

Biharkeresztesi Szivárvány Óvoda és Bölcsőde és Tagintézményeinek Egységesített Pedagógiai Programja OM: 030834 A szabályjátékok egyes fajtái a gyerekek mozgását, míg mások értelmi képességeit fejlesztik. Azokat a szabályjátékokat alkalmazzuk, amelyek a gyerekek mozgásszükségletét kielégítik, szabályai egyszerűek, s tartalmuknál fogva közel állnak hozzájuk. – Kicsiknél kevesebb kötöttség legyen!A nagyobb gyerekeknél már olyan szabályjátékot választunk, amelyek megkívánják a tudatos alkalmazkodást, a szabályok betartását a közös játékélmény érdekében. A nagycsoportosok szabályjátéka nagyobb ügyességet, szellemi erőfeszítést igényel. Fontos, a gyerekek játékában az egészséges versengés is jelen legyen, de ez soha ne csapjon át egymással szembeni negatív érzelmek kifejezésébe. Az építő-konstruáló játékban a gyermekek kockából és más játékszerekből, különböző alkatrészekből, anyagokból, játékszereket, különféle építményeket hoznak létre. Feladatunk, hogy lehetőséget biztosítsunk ( a szükséges eszközöket, nyugodt környezetet, megfelelő méretű hely) a kreativitás, alkotás örömének megélésére, a szociális kapcsolatok alakulására. A korábban kialakult játékfajták továbbra is részei maradnak az egymást követő, egyre fejlettebb játékoknak. A megfelelő feltételek és irányítás segíti az egyes játékfajták életkoronkénti megjelenését és tovább fejlődését. Az óvodapedagógus feladatai: - jelenlétével segítse a játékkapcsolatok kialakulását, szükség szerint együtt játszásával - biztosítsa az elmélyült játékhoz a feltételeket –élményszerzés lehetősége, hely idő, eszközök- biztosítsa a szabad játék túlsúlyát, folyamatosságának lehetőségét, - irányító, segítő, ötletadó irányítása igazodjon a játszók igényeihez, - játékirányítása legyen indirekt, egyénre szabott, fejlesztő hatású, - segítse a játékszabályok elsajátítását, szorgalmazza betartását. A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére: - társas kapcsolataikba jelenjenek meg az elvárt viselkedési szabályok - játékukat jellemezze a szerepjáték túlsúlya - legyenek képesek a szabályalkotásra és azokat tartsák is be - legyenek játékukban ötletesek, kreatívak - játékukat a kulturált kommunikáció jellemezze - készítsenek a játékokhoz eszközöket

237. | O l d a l


2.2. Verselés, mesélés „ A gyerekeknek minden javakból a legjobbat szoktuk juttatni – a versekből, az irodalomból is azt kellene.” Kányádi Sándor Az anyanyelv a legfontosabb eszköze a szociális kapcsolatok kiépítésének és az emberek közötti kommunikációnak. A beszéd, a gondolkodás, a tevékenység egymással szoros kapcsolatban áll. Az óvodai nevelés célja, hogy a gyermekek legyenek képesek gondolataikat, érzéseiket, vágyaikat tisztán, érthetően megfogalmazni, valamint legyenek képesek társaikat végighallgatni. Élvezzék és szeressék a népi, és gyermek irodalom alkotásait. A többnyire játékos mozgásokkal összekapcsolt mondókák, dúdolók, versek hozzájárulnak a gyermek érzelmi biztonságához, anyanyelvi neveléséhez, mivel ritmusok, a mozdulatok és a szavak egységével a gyermeknek számára sajátos örömforrást, irodalmi élményt nyújtanak. Az óvodába kerülő gyermek nyelvi fejlődését, szókincsének gazdagságát, beszédintenzitását a család által közvetített kommunikáció minta alakítja. Tapasztalataink szerint gyermekeink családi környezetében egyre kisebb hangsúly kerül az anyanyelvi nevelésre, keveset beszélgetnek a gyermekekkel, a mese és a vers a családi nevelésnek nem képezik részét. Ezért az óvodai nevelésre, az óvodapedagógusokra marad a feladat megoldása. Az óvodai anyanyelvi nevelés és az óvoda élete egymástól elválaszthatatlan egész. A verbális kommunikáció az egyén önkifejezésének egyik legfontosabb módja. Édesanyánktól tanuljuk, de korántsem egyformán sajátítjuk el. A tevékenységeket kísérő beszélgetések, a mondókák, versek, kiszámolók, dúdolók a nyelvi játékok segíti a szókincs bővülését, a beszédminőség fejlődését. Ennek érdekében mondókákkal, versekkel, mesékkel, mesedramatizálásokkal igyekszünk a szép magyar nyelv mindennapos használatát fejleszteni. Az anyanyelvi nevelés óvodánk teljes napi tevékenységét áthatja, hiszen a kommunikáció valamennyi tevékenység legfontosabb alkotó eleme . Az óvodások legfontosabb tevékenysége a játék, amelyben különböző helyzetekben kerülnek egymással kapcsolatba, miközben a felnőttektől hallott beszédmintát utánozzák, másolják le. Ugyanakkor a beszélgetések, az élménybeszámolók figyelmes meghallgatása, a feltett kérdések megválaszolása a beszédaktivitást, a beszédminőség fejlődését, a szókincs bővülését segíti. A gyermekek által kitalált mondókák, versikék, halandzsák a szabad önkifejezés teszik lehetővé. A mese, a vers, a mondóka ősi forrása az anyanyelvi nevelésnek, régi értékeket, hagyományokat, szokásokat közvetít a gyermekek felé. Az érzelmi biztonság megadásának, az anyanyelvi nevelésnek egyaránt fontos eszközei a többnyire játékos mozgáshoz is kötődő mondókák, dúdolók, versek. A magyar népköltészet, más népek meséi, a kortárs gyermekirodalom gazdag irodalmi anyaga széles palettán kínálja a mindennapi meséléshez, 238. | O l d a l

Biharkeresztesi Szivárvány Óvoda és Bölcsőde és Tagintézményeinek Egységesített Pedagógiai Programja OM: 030834 verseléshez a mondókákat, meséket. Elsősorban a magyar népköltészet alkotásaiból választunk a nevelési cél megvalósítását szolgáló, a gyermekek érdeklődésének, életkorának megfelelő verset, mesét, mivel a népi, dajkai hagyományok, gazdag és jó alkalmat kínálnak a mindennapi verselésre, mondókázásra. A mindennapjaik szerves része a mesélés. A mese a gyermek érzelmi, értelmi, erkölcsi fejlődésének egyik legfőbb segítője, mivel –képi és konkrét formában- feltárja a gyermek előtt a külvilág és az emberi belső világ legfőbb érzelmi viszonylatait, a lehetséges, a megfelelő viselkedésformákat. Alkalmas az óvodás gyermek szemléletmódjának, világképének alakítására visszaigazolja a gyermek szorongásait de egyben megoldást is kínál a tárgyi világot is megelevenítő, csodákkal és átváltozásokkal teli világa ráébreszt a pszichikus realitásra és külvilág megismerésére irányítja a figyelmet. A mesehallgatás meghitt állapot, melyben bensőséges kapcsolat alakul ki a mesélő és a gyermek között, akiben a kialakuló belső képvilág alakul ki, amely az élményfeldolgozás legfontosabb formája. A mese a gyermeki irodalmi élményfeldolgozás legfontosabb kelléke. A mesekönyvek képei beszédre ösztönöznek, végig vezetnek egy-egy már ismert mesén, többszöri lapozgatás után a mese szövege, szófordulatai is rögzülnek. Mindez pozitív hatással van a szókincs fejlődésére, bővülésére. A mesekönyvek, képeskönyvek a gyerekek által könnyen elérhetők polcon, bármikor elő vehetik azokat. Ez a közelség ad módot arra, hogy a könyveink védelmére is megtanítsuk óvodásainkat. Óvodai tevékenységünkkel szeretnénk elérni, hogy óvodásaink nyelvhasználatát a kulturált, választékos szép beszéd jellemezze. A dramatizálás, a bábozás lehetőséget nyújt az irodalmi anyagok újfajta feldolgozására, ismétlésére. Kiváló eszköz a gyermek önkifejező készségének fejlesztésére, ugyanakkor gazdagítja az óvodai tevékenységrendszert. Fejleszthető általa a verbális és nonverbális kommunikáció, kielégíti a gyermekek szereplési vágyát. A bábozás is az önkifejezés formája, amelyben lehetőség nyílik egyfajta szerepjátszásra, eljátszhatják a bábok takarásában ami képzeletükben van. A bábozás lehetőséget nyújt arra, hogy újszerű élményt szerezzenek, miközben egyszerűbb bábokat (síkbáb, fakanálbáb, termésbáb...), kellékeket készítenek, és megtanulják a bábmozgatás módját, Ahhoz, hogy a mesedramatizálás élményszerű legyen nélkülözhetetlen, hogy az irodalmi anyag érzelmileg megragadja a gyermeket. A mindenki által ismert mese dramatizálását érdekessé, vonzóvá teszik a szereplőkhöz kapcsolódó jelmezek. Lehetőséget adunk, hogy önállóan, saját elképzelésük szerint játsszák el, de segítsünk a megvalósításban. A drámajátékok gazdagítják a szabadidő eltöltését, színesebbé teszik a különböző tevékenységeket. Viselkedési bátorságot, nagyobb magabiztosságot nyújt az óvodás korú gyermekeknek. Az óvodapedagógus feladatai: - a hátránnyal érkezők lemaradásának folyamatos mérséklése - az új óvodások beszédfejlettségi szintjének feltérképezése a későbbi fejlesztés céljából - nyugodt, kiegyensúlyozott légkörben beszédre ösztönzés - lehetőséget adunk minden gyereknek a folyamatos beszéd gyakorlására - képessé szeretnénk tenni minden gyereket egymás meghallgatására 239. | O l d a l

Biharkeresztesi Szivárvány Óvoda és Bölcsőde és Tagintézményeinek Egységesített Pedagógiai Programja OM: 030834 - folyamatosan bővítjük a gyermekek szókincsét - a beszédmegértés szintjét is emelni kívánjuk - a beszédfejlesztés, a beszédhibák korrigálása a felnőttek mintaadásával - kérdések megfogalmazására inspirálunk, a megfogalmazott kérdésekre minden esetben választ adunk - amikor szükséges logopédus és fejlesztőpedagógus segítségét kérjük. A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére: - gondolataikat fejezzék ki felszabadultan, - rendelkezzenek életkoruknak megfelelő szókinccsel, - legyen igényük a mesére, versre, hallgassák szívesen - a verseket, mondókákat ismételgessék önként - gondolataikat, érzéseiket fejezzék ki kerek mondatokban, árnyaltan, - a magyar nyelv szabályainak betartása jellemezze nyelvhasználatukat. - vegyenek részt szívesen a bábozásban, dramatizálásban, kezdeményezzék is

240. | O l d a l


2.3.

Ének, zene, énekes játék, gyermektánc

„Aki zenével indul az életbe, az életnek olyan kincsét kapja ezzel, amely átsegíti őt a bajon.” Kodály Zoltán Az óvodai zenei nevelés célja a zene iránti érdeklődés felkeltése, befogadására való képesség megalapozása, a zenei anyanyelv kialakulásának elősegítése. Ennek keretében mondókázzanak, énekeljenek- egyedül vagy csoportosan- szívesen, helyes szövegejtéssel. Sajátítsák el a néphagyományra épülő zenei anyanyelv alapjait. A zenei nevelés útján élményhez juttatjuk, formáljuk zenei ízlésüket. Eközben észrevétlenül megismerik környezetük hangjait. Az ölbeli játékok, népi gyermekdalok és játékok, az éneklés, zenélés öröme felkelti zenei érdeklődését, esztétikai fogékonyságát. A közös énekzenei tevékenység során fejlődik hallásuk, ritmusérzékük, zenei emlékezetük és zenei alkotókedvük, felfedezik a mozgás szépségét, a közös éneklés örömét. A gyermekdalok, népdalok éneklése, hallgatása, a gyermek és néptáncok, népi játékok, a hagyományok megismerését, tovább élesét segíti. A gyermekjátékok, dalok ritmusából fakadó harmonikus mozgás a mozgáskultúra fejlődésére is kedvezően hat. Az gyermekek életkorának és fejlettségének megfelelően, igényesen válogatott kortárs művésze-ti alkotások fontos eszközéül szolgálnak a zenei nevelés képességeinek és zenei kreativitásuk alakításában. A zenei nevelés hatása megmutatkozik a mozgásfejlődésben: harmonikus és össze- rendezettebb lesz. A zenehallgatás anyagát magyar népzene és rokon népek zenéje, nemzetiségek zenéje anyagából, a klasszikus zenei zeneirodalom alkotásaiból - az óvodás gyermek zenei befogadóképességének megfelelően- választjuk. El kívánjuk érni, hogy a gyermekek figyelmét a dal, az ének, a hangszeres játék (gépi zene) felkeltse, hallgassák figyelemmel, érdeklődéssel a bemutatott zenei darabokat. Énekeljenek, játszanak szívesen a saját kezdeményezésükre is, vegyék észre természeti környezetük hangjait, zeneiségét. A feladataink sikeres megoldásával elősegítjük a gyerekek zenei anyanyelvének megalapozását, testi és értelmi képességek fejlődését is, az érzelmi, közösségi és erkölcsi nevelést. A zenei nevelés alapja a dalos játék, mert általa zenei képességeken túl maga a gyermeki személyiség is fejlődik. A mozgással egybekötött éneklés során többféle zenei képesség is fejlődik: a hallás, a ritmusérzék, az éneklési készség. A különböző játékszabályokhoz való alkalmazkodást a játék öröméért szívesen vállalják. A társakkal való együttes tevékenykedés a szocializáció folyamatát is elősegíti. A verbális kommunikáción túl a metakommunikáció fejlődését is segíti, a szereplőválasztásnál egy pillantás, mosoly, gesztus is elég a kapcsolat felvételhez. Az együtt játszás öröme pozitívan hat a csoporton belüli légkörre, hiszen ahol jól érezzük magunkat ott szívesen vagyunk. 241. | O l d a l


A mozgás egyik formája a gyermektánc, ( Így tedd rá módszer) amely az óvodai zenei fejlesztésben leginkább körjáték formájában nyilvánul meg, azon belül is a páros fogást, a guggolást, a tapsot és a kifordulást rejti magában. Leginkább alkalmazott a párválasztó, kiolvasó, vonulós-kapuzó, fogyó-gyarapodó, szerepjátszó, fogócska. A játékdalok éneklése közben leguggol, körbejár, ahogy a felnőttől látja. Ezek a mozdulatok népi hagyományokon alapszanak és népünk karakterének a hordozói, amire meg kell megtanítanunk a gyermekeket is. Az óvodai táncmozdulatok a kicsinyek testi fejlettségéhez, mozgáskoordinációjához és értelmi képességeihez alkalmazkodnak. A kisebb gyermekekkel a táncmozdulatok előkészítését valamilyen munkafolyamatot utánzó dalokon kezdjük. A dalokban említett munkafolyamatokat utánozzuk egyszerű, érthető, ismétlődő mozdulatokkal. Az ismétlődő mozdulatok általában egyenletes lüktetést fejeznek ki, ritkábban a dal ritmusát. Ismétlődő mozdulatok szükségesek a képzeletbeli zenekar kialakításánál is, ahol a gyermekek az egyes hangszereken való játékot utánozzák. Ugyanazt a dalt mindig más hangszeren kísérik, és a mozdulatokkal az egyenletes lüktetést vagy a ritmust követik: A gyermektánc alapjait az óvodában használt játékos mozdulatok alkotják: a járás, egyszerű ismétlődő mozdulatformák, körjáték, forgás, páros forgás, guggolás, kifordulás, párválasztás, kaputartás, a kör alakzat kombinációi stb. – ezek mind a későbbi tánc mozgáselemei, amelyekből később könnyen összeállítható egy-egy lépéssorozat, gyermektánc. A gyermektánc az óvodában nemcsak szórakoztató, hanem készségfejlesztő tevékenység is. Összekapcsolhatjuk a népzene megismerésével, a hangszerek kipróbálásával ezáltal nemcsak színessé, élvezetessé válik a tevékenység, a készségfejlesztés pedig az önfeledt szórakozás mellett valósul meg. A gyermektánc közben hallgatott, énekelt magyar népzene segít megismerni gyökereinket, ami az óvodáskorban még nem tudati szinten történik. Céljaink a mo zgáskultúra javítása, élmény nyújtás, a közösségi érzés a n é p h a g y o m á n y o k tudatos erősítése. Az óvodapedagógus feladatai: - a zenei képességek fejlesztéséhez a szükséges eszközök, feltételek biztosítása - a képességek fejlesztéséhez a megfelelő zenei tartalom kiválasztása - élményszerzés lehetőségének biztosítása - zenei élmények nyújtásával zeneszeretővé nevelés - segítse a magyar és más népek zenéjének befogadását - inspiráló, oldott légkör biztosítása - tudatos, tervszerű, folyamatos fejlesztés megvalósítása - a zenei és mozgáskultúra gazdagítása - fektessen hangsúly a hagyományőrzésre - ritmushangszerek alkalmazása

242. | O l d a l


A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére -

ismerjenek több mondókák, dalos játékot, - felszabadultan énekeljenek, játsszanak együtt, vállalkozzanak önállóan is erre, - érezzék az egyenletes lüktetést, ritmust, - élvezzék a ritmust, mozgást, dallamot, - ismerjenek egyszerű tánclépéseket, - ismerjék a zenei fogalmak tartalmát és tudják alkalmazni, - hallgassák szívesen a zenehallgatás anyagát.

2.4. Rajzolás, mintázás, kézi munka „ Minden gyerek született művész. A probléma, hogy hogyan marad az, miközben felnő!” Picasso A nevelési célunk, hogy tevékenység által legyenek képesek gondolataik, élményeik síkbeli és téri kifejezésére, ismerjék meg az ehhez szükséges technikákat, legyenek képesek a környezet esztétikus alakítására, az esztétikai élmények befogadására. Az óvodai élet e tevékenységi területe szorosan kapcsolódik az óvodai élet egészéhez, magába foglalja a rajzolás, festés, mintázás, építés, képalakítása, mint az ábrázolás különböző fajtái, a műalkotásokkal, népművészeti elemekkel, esztétikus tárgyi környezettel való ismerkedés és a környezetalakítás témakörét. A gyermeki alkotás a belső képek gazdagítására épül, fontos eszköze a személyiségük fejlesztésének. Óvodánkban az ábrázoló tevékenységre az egész nap folyamán lehetőséget biztosítunk. A tevékenység által megélt öröm kialakítja az igény az további alkotásra, kreatív önkifejezésre, a környezet esztétikai alakítására és az élmények befogadására. A megfigyelés és az alkotás által formálódik a gyermeki képzelet, gazdagodik élmény és fantázia világ, tartalmasabbá válnak a fogalmak. A gyermekek egyéni fejlettségének és képességeinek megfelelően komponáló-, térbeli tájékozódó- és rendező készség birtokába jutnak. Gyermeki élmény és fantázia világuk gazdagodik, és annak képi kifejezése. Képi gondolkodásuk fejlődik, tér-forma és sín képzeteik, esztétikai érzékenységük, nyitottságuk, igényességük kialakul. Miközben képi formában fejezik ki önmagukat megjelenítik érzéseiket, gondolataikat. A rajzolás, mintázás, kézi munka segíti a gyermek téri, formai és színképzetének alakulását, gazdagodását. Elősegíti a természet színeire, formáira, az esztétikai tárgyi környezetre való figyelem ráirányítással, a művészeti, népi alkotások megcsodálásával a szépség, esztétikum iránti vonzódás megalapozását. A gyerekek megismerkednek különböző anyagokkal, az anyagok alakításának egyszerűbb módszereivel, eszközeivel. A gyakorlás során fejlődik finommozgásuk, alkotó képzeletük, kifejező készségük, akarati tulajdonságaik, beszédkészségük és társaikhoz való viszonyuk. A témaválasztáskor széles palettán válogathatunk: a természet, szűkebb és tágabb környezetünk, ünnepeink, aktuális események stb. Különösen szívesen foglalkoznak a gyerekek olyan témával, amelyek érzelmileg közel állnak hozzájuk. Fontos a megfelelő mennyiségű eszköz biztosítása, nyugodt alkotó légkör kialakítása, egyszerűbb munkafogások megismertetése, s 243. | O l d a l

Biharkeresztesi Szivárvány Óvoda és Bölcsőde és Tagintézményeinek Egységesített Pedagógiai Programja OM: 030834 főként a gyermeki alkotások tiszteletben tartása, elismerése. A tevékenység során gyarapodik ismeretük, a belső képi gazdagság, az önkifejező készség, az esztétikai élmények befogadására és létrehozására való képesség, a sikerek nyomán önbizalmuk nő. Az örömteli alkotás önbizalmat ad és további alkotásra sarkall, segíti a személyiségfejlődést. Az óvodapedagógus feladatai: - keltse fel a tevékenység anyagaival, eszközeivel az alkotási vágyat, - biztosítsa az eszközök, anyagok folyamatos elérhetőségét, - segítse, hogy a gyermekek megismerjék a különböző alapanyagokat, eszközöket, technikákat, eljárásokat, - ismertesse meg az agyagozás, (liszt)gyurmázás, nyomhagyás, festési technikák,tépés, vágás, ragasztás, varrás, fonás, szövés, nyomat készítés, homok-víz játék, batikolás, termésbáb készítés technikáját - biztosítson megfelelő helyet, zavartalan, alkotó légkört a tevékenységhez, - támogassa a gyermeki kreativitás kibontakozását, - alakítson ki esztétikus környezetet az óvoda egészében - vizuális tevékenység és munka tevékenység összehangolása (rendrakás) A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére: - ismerjék és használják változatosan a színeket alkotásaikban, - alkossanak önállóan, jelentsen örömet az alkotás - tanulják meg az eszközök biztonságos használatát – kiemelt figyelem: olló, tű – - alkotásaikat jellemezze forma és színgazdagság, kreativitás - a megismert technikák alkalmazásával tudjanak egyszerű játékeszközöket készíteni - vegyenek részt környezetük esztétikumának kialakításában, annak megtartásában.

2.5. Mozgás “Minden gyermeknek szüksége van arra, hogy élvezhesse a mozgás örömét. Ez nem csak a mozgáskészséget fejleszti, hanem hozzásegíti a gyermekeket az “én csinálom”, “én meg tudom csinálni” élményhez, ezért önbizalmát, biztonságérzetét, kompetenciaszintjét növeli.” Porkolábné dr. Balogh Katalin A mozgás a gyermekek legtermészetesebb megnyilvánulási formája, az óvodai élet egészét átszővi, alapeleme a játéknak, a gondozásnak, az irányított és spontán módon kialakuló tevekénységeknek. A fejlesztés célja a gyermekek mozgási készségeinek, képességeinek fejlesztése, a helyes mozgásformák kialakítása és rögzítése, mozgáskultúra megalapozása, ami az egészségmegőrzést, az egészséges életmód kialakulását szolgálja.

244. | O l d a l

Biharkeresztesi Szivárvány Óvoda és Bölcsőde és Tagintézményeinek Egységesített Pedagógiai Programja OM: 030834 A változatos mozgásformák által ismerjék és sajátítsák el azokat a mozgás elemeket, mozgásformákat, amelyek megalapozzák mozgásműveltségüket, mozgáskészségük, képességük fejlődését. Képesek legyenek a szabályok betartására, figyeljenek társaikra. Az örömteli tevékenységek eredményeként testi-, érzelmi-, akarati és szociális képességeik (testi erejük, teherbíró képességük, állóképességük, ügyességük, önbizalmuk, akaraterejük, kitartásuk, empátiás képességük, segítőkészségük, kooperációjuk) életkoruknak megfelelő legyen. A mozgás tevékenység-, feladatrendszere az óvodai élet egészét átszövi: alapeleme a játéknak, a gondozásnak, az irányított és spontán módon kialakuló tevékenységeknek. A rendszeres testmozgás, a gyermekek egyéni fejlettségi szintjéhez igazodó mozgásos játékok és feladatok, a testi képességek (erő, ügyesség, állóképesség) fejlődésen túl az értelmi fejlődést is hatékonyan szolgálja. Kedvezően befolyásolják e gyermek szervezetének növekedését, fontos szerepe van helyes testtartáshoz szükséges izomegyensúly kialakulásában, az egészség megőrzésében, az egészséges életmódra nevelésben. Felerősítik, kiegészítik a gondozás és egészséges életmódra nevelés hatásait. A kiemelt mozgásfejlesztés két területen valósul meg: egyrészt a szabad játékban a gyermekek spontán, természetes mozgása közben, másrészt irányított tevékenység keretében. Az óvodáskor a természetes hely-, és helyzetváltoztató- és a finommotoros mozgáskészségek tanulásának, valamint a mozgáskoordináció intenzív fejlődésének szakasza, amelyeket sokszínű, változatos és örömteli, játékos tevékenységekkel segítjük miközben fokozottan figyelünk a gyermekek testi épségének megóvása érdekében biztonságos környezetalakításra. Ezzel biztosítjuk a mozgás és az értelmi fejlődés kedvező egymásra hatását. A komplex testmozgások beépülnek az óvodai élet egyéb tevékenységeibe is, miközben együtt hatnak a gyermek személyiségének – a pozitív énkép, önkontroll, érzelemszabályozás, szabálykövető társas viselkedés, együtt-működés, kommunikáció, problémamegoldó gondolkodás – fejlődésére. Törekszünk a gyermekeket legjobban fejlesztő, kooperatív mozgásos játékok széleskörű alkalmazására, a szabad levegő kihasználására. Az óvodába kerülő egészséges gyermekek szeretnek ugrándozni, futkározni, manipulálni vagyis mozogni. S zük s é ge s a mozgásra inspiráló biztonságos környezet, a megfelelő motiváció, a mozgásos tevékenységek pozitív megerősítése, a szükséges és elégséges szabályok megtanítása. A gyermekek napirendjét úgy alakítjuk ki, hogy biztosítjuk számukra a megfelelő időt, helyet, eszközöket a csoportszobában és az udvaron a mozgásra. Az eszközök, tevékenységi formák kiválasztásánál meghatározó a csoport tagjainak életkora, mozgásfejlettségi szintje, a biztonság. Arra törekszünk, hogy a szabad játékban minden gyermek megtalálja a fejlettségének, érdeklődésének, temperamentumának legmegfelelőbb mozgásformát. A hosszabb séták, télen a szánkózás, hógolyózás nemcsak a környezeti nevelést, hanem a testi nevelést is jól szolgálják.

245. | O l d a l

Biharkeresztesi Szivárvány Óvoda és Bölcsőde és Tagintézményeinek Egységesített Pedagógiai Programja OM: 030834 A mindennapi testnevelés az óvodai napirendünk fontos eleme, az óvodai mozgásfejlesztés szerves része. Rendszeressége által felerősíti és kiegészíti a gondozás és az egészséges életmódra nevelés hatásait. A mindennapi testnevelés megszervezésénél nagy figyelmet fordítunk a mozgásanyag kiválasztására. Arra törekszünk, hogy - miután a test főbb izomcsoportjait bemelegítettük – a gyerekek a természetes mozgásokat játékos formában gyakorolhassák, fejlődjön térbeli tájékozódó képességük, szociális képességeik. Lehetőség szerint szabad levegőn végezzük. A napi rendszeresség, a minél hosszabb idejű szabad levegőn tartózkodás a gyermek egészséges testi fejlődését szolgálja. Az óvodapedagógus feladatai: - biztosítson kiemelt szerepet a játéknak. - minden nap biztosítsa a szabad levegőn történő mozgást - biztosítsa az egyéni képességek szerint differenciálás lehetőségét - változatos mozgással és játékokkal, a szabad mozgás lehetőségével tegye lehetővé a mozgás örömének átélését. Az irányított, szervezett tevékenységek éves mozgás anyagának megtervezésénél fontos szempont, hogy lehetőleg minél több mozgásforma megismerésére legyen lehetősége a gyerekeknek, s minden gyerek fejlettségéhez mérten léphessen tovább a magasabb szintű mozgás elvégzéséhez. A mozgásanyag következő mozgásformákat tartalmazza: a járások, futások, ugrások, dobások, rendgyakorlatok, gimnasztikai gyakorlatok, eszközzel végzett gyakorlatok, gurulások, egyen-súlyozó gyakorlatok, szabály- és verseny és szabályjátékok. A játékot, a játékosságot alapvető eszközként értelmezzük és alkalmazzuk a mozgásos tevékenységekben is. Azokban az esetekben, amikor egy gyermek mozgásfejlettségében elmaradást tapasztalunk fokozottan figyelve, játékos formában igyekszünk a hiányosságok felszámolására, a szabályos, pontos mozgássor bemutatásával, a gyermek mozgásában lévő pozitívumok hangsúlyozásával. Az óvodapedagógus feladatai: -

biztosítson kellemes, motivált légkört a gyermekek számára a mozgáshoz, biztosítjuk a megfelelő terhelést, építsen a spontán érzelmi motivációkra az egyéni fejlettséget figyelembe véve, bővítse a mozgástapasztalatok szerzésének és gyakorlásának lehetőségét, biztosítsa a feltételeket a mozgásfejlődéshez.

A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére: -

szervezetük arányosan és sokoldalúan fejlődjön, sajátítsák el a természetes mozgások elemeit, erősödjön vázizomzatuk, alakuljon ki a helyes testtartásuk, fizikai állóképességük, ügyességük fejlődjön, alakuljon megfelelően nagy- és finommozgásuk, motoros és testi képességeik fejlődjenek életkoruknak megfelelően, 246. | O l d a l


ismerjék az egyszerű vezényszavakat, tudjanak a hallottak szerint cselekedni, legyenek képesek az elemi szabályok, utasítások betartására, váljék igényükké a szabad levegőn való tartózkodás, a rendszeres testmozgás.

2.6. A külső világ tevékeny megismerése „Amit csak hall a gyermek, könnyen elfelejti. Amit lát is, már inkább megjegyzi. De amiben ő maga is tevékenyen részt vesz, az biztosan bevésődik az emlékezetébe.” (Kodály Zoltán) Környezeti nevelésünk a célja fejleszteni azokat képességeket, amelyek lehetővé teszik a gyermeket körülvevő –szűkebb és tágabb- természeti - társadalmi-tárgyi környezet minél komplexebb módon történő megismerését, a gyermek aktivitása, tapasztalat szerző tevékenysége által. Legfontosabb feladatunk megismertetni óvodásainkat azzal a természeti környezettel, amelyben élünk, és felhívni a figyelmet annak értékeire, szépségére. Kirándulásaink, sétáink során a tapasztalat szerzésre számos lehetőség van a természet mennyiségi, formai, téri viszonyairól, tulajdonságokat, azonosságokat, különbségeket, a jellemző jegyeket figyelhetjük meg. A pozitív érzelmi viszony kialakítása az értékek megóvása, védelme, a természetvédelem attitűdjének kialakítása érdekében fontos, és a munkára nevelést is szolgálja. A gyermek része a társadalmi környezetnek, az emberek közösségének, a társadalomnak is, ezért nagyon lényeges az ilyen jellegű tapasztalatok, ismeretek szerzése. A hagyományok, néphagyományok megtapasztalása, a szülőföld kulturális értékeinek megismerése erősíti a közösséghez, nemzethez tartozás érzését. A gyermek és környezete közti kapcsolat megtapasztalása meghatározó a társas viselkedési formák, az erkölcsi nevelés szempontjából. A tolerancia, a társak érzéseinek, gondolatainak tiszteletben tartása, alkalmazkodás készsége, mint fogalmak az óvodás gyerektől távol állnak, de érthetővé, megélhetővé tesszük a mindennapok gyakorlata során. Befogadó, toleráns, érdeklődő légkör megteremtésével támogatjuk a megfelelő viselkedési formák kialakulását, a gyermeki ítélőképesség, vélemény nyilvánítás kibontakozását, a döntési képesség természetes viselkedési formává válását, a másság elfogadását. A gyermek környezetével való kapcsolata mindig a felnőttek közvetítésével valósul meg. Megismerése pontosan, valóságszerűen a cselekvés, a kép és a szó egységében történhet. A gyermekek aktivitására, érdeklődésére, tevékeny részvételére építve valósítjuk meg az egyetemes, népi, nemzetiségi értékek, ismeretek, hagyományok, szokások gyermekek általi befogadását, a gyermeki személyiség gazdagítását. Környezetünk mennyiségi és formai összefüggéseinek megtapasztalás során célunk a minket körülölelő világ mennyiségi, formai, kiterjedésbeli összefüggéseinek felfedezése, megtapasztalása játékos formában, a gyermekek igényeihez, ötleteihez igazodva.

247. | O l d a l

Biharkeresztesi Szivárvány Óvoda és Bölcsőde és Tagintézményeinek Egységesített Pedagógiai Programja OM: 030834 Lehetőséget teremt a környező valóság formáival és mennyiségi viszonyaival kapcsolatos tapasztalatszerzésre. Feladatunk a spontán helyzetek matematikai tapasztalatszerzésre való felhasználása mellett, a tevékenységekben való alkalmazás lehetőségeinek gazdagítása, probléma helyzetek teremtése. Meghatározó szerepet tölt be a gyermekek képességeinek fejlesztésében, elsősorban a tapasztalás, emlékezés, a megértés, a konstruálás, ítélőképesség fejlődésében Az óvodapedagógus feladatai: -

a gyermekek matematikai érdeklődésének felkeltése, az elemi okozati összefüggések felismertetése, megtapasztalása. minél több problémahelyzet megteremtésével logikus gondolkodásuk fejlesztése problémafelismerő, megoldó készségük, kitartásuk fejlesztése. biztosítsa a szűkebb és tágabb környezet tevékeny megismerésének lehetőségeit, tudatosan törekedjen alkalmat, időt, helyet biztosítani a spontán és szervezett tapasztalat, és ismeretszerzésre, lehetőség szerint természetes környezetben, biztosítsa a környezetkultúra és a biztonságos életvitel szokásaink alakulását, támogassa az egyéni véleményalkotás, és döntéshozási képesség fejlődését, a tevékenységek által a környezettudatos magatartásformákat erősítse.


értik és helyesen használják a mennyiségekkel, halmazokkal kapcsolatos kifejezéseket, számfogalmuk kialakult, elemi műveletekre képesek 10-es számkörön belül. elő tudnak állítani különféle elrendezéssel, bontással, többet, kevesebbet, ugyanannyit. képesek matematikai tulajdonságok szerint válogatást, összehasonlítást, sorba rendezést végezni. a térben való tájékozódásban értik és tudják, használják az irányokat, névutókat. azonosítani tudnak különféle helyzetükben is egyező alakú tárgyakat, síkbeli alakzatokat, ezeket másolni is képesek. közvetlen környezetüket ismerik, biztonságban érzik abban magukat. ismerik a környezetükben élő állatokat, növényeket, ismerik a róluk való gondoskodást. tájékozottak az emberek, állatok, növények világáról, életkoruknak elvárható szintjén. kialakul igényük az esztétikus természeti környezet megóvására. ismerik, tudják személyes adataikat – név, lakcím, szüleik neve, kérésre be tudnak mutatkozni.

248. | O l d a l


2.7. Munka jellegű tevékenységek „Ő azt hiszi, csak játszik. De mi már tudjuk, mire megy ki a játék. Arra, hogy e világban otthonosan mozgó, eleven eszű és tevékeny ember válják belőle.” (Varga Domokos) Óvodáskorban a játék által alakítjuk ki azokat a magatartási formákat, formáljuk azokat a tulajdonságokat, amelyekkel megalapozzuk a későbbi felnőtt életbe a munkához való viszonyt (manipulációs készség, megfigyelő-képesség, céltudatosság, elmélyülés a tevékenységbe, felelősségérzet, probléma felismerés- megoldás, szabályok betartása stb.) A munka jellegű tevékenységek esetén a nevelés célja: fejlődjön önállóságuk, kitartásuk, felelősségérzetük, önértékelésük, természetes módon alakuljon szociális magatartásuk, társas kapcsolataik. Nevelési célunk megvalósításának alapja a gyermekek önkéntes feladat vállalása, megismerési, aktivitási vágya. A munka az életre nevelés fontos része. Az óvoda munka jellegű tevékenységei a környezet, a társadalmi gyakorlat megismerését, a személyiség sokoldalú fejlődését szolgálják. A gyermeki munkát a jártasság és készség fokára kell emelni, akkor nevelő értékű, amikor a gyermek felismeri az indíték és az esemény közötti összefüggést. A munkára nevelés a szocializáció része. Ha a tevékenység megfelelően motivált és pozitív élmények forrása, akkor örömmel azonosulnak a munka céljával, természetesnek tartják szükségességét, élvezik az elért eredményeket. A gyermekektől figyelmet, önfegyelmet, önállóságot, céltudatosságot, kitartást igényel. A gyerekek megtanulják az egyszerűbb eszközök, szerszámok célszerű használatát, a tevékenység során pontosabbá válnak munkához szükséges jártasságaik, készségeik, képességeik. A munka többnyire külső irányítással folyik, biztosítva a nyugodt légkört, b izto ns á go s begyakorlási lehetőséget, és játékosságot. Az elvégzett munka értékelése konkrét, reális, a gyermekhez mérten fejlesztő hatású. Munka jellegű tevékenységek: -

önkiszolgáló munka naposi munka alkalomszerű munka környezet rendjének megőrzése

Az önkiszolgáló munka során a gyerekek önmaguk ellátását végzik életkoruk és egyéni fejlettségük függvényében. Ezek az öltözködéssel ( ruhadarabok fel-, levétele, elrakása), személyi higiénés tevékenységgel ( mosakodás, zsebkendő-, WC használat), saját környezetük rendjének, tisztaságának megtartásával kapcsolatos tevékenységek. A naposi munka egyfajta közösségi megbízatás, amelynek gyakorlása során olyan tevékenységet végeznek, ami nélkülözhetetlen a csoport napirendjében.

249. | O l d a l


A naposi munka bevezetése a mozgáskoordináció, a feladattudat, a figyelem és összpontosítás fejlettebb szintjét igényli. Fokozatos és folyamatos bevezetése kiscsoportos kor vége felé elkezdhető. A közösségért végzett tevékenységek legnépszerűbb fajtája, mivel egyszerre ad pozitív megerősítést a társak és a felnőttek irányából. Vannak olyan feladatok, amelyeket alkalomszerűen végeznek el a gyerekek. A munka jellegétől, a körülményektől függően a csoport tagjai egyidejűleg végzik vagy egyéni megbízatásként teljesítik a feladatot: a környezet rendjének biztosítását, a felnőttnek való segítséget, a kisebbek segítését, az ajándék készítés. Ilyen lehet még: az óvodai ünnepségek előtti teremdíszítés, a virágos kert gyomlálása, az udvaron elhullajtott szemét összegyűjtése, ősszel lehullott levelek össze-gyűjtése. A közösen végzett tevékenységeket később önállóan képesek elvégezni. Az óvodapedagógus feladatai: -

a munka feltételeinek biztosítsa: megfelelő számú biztonságos eszköz, elegendő idő a gyermekek tényleges aktivitásának biztosítása a tevékenység folyamatának ismertetése, szükség szerinti segítségadás, a tevékenység folyamatos értékelése. a gyermek egyéni sajátosságainak figyelembe vétele az egyes munkafajták fokozatos bevezetése önálló munkavégzés lehetőségének megteremtése

A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére: - az önkiszolgáló tevékenységet teljes önállósággal végzik, - alkalomszerű feladatokat szívesen vállalnak, azok elvégzésében önállóak, segítenek társaiknak, - naposságot szívesen vállalnak, a pozitív értékelés hatására önállóan, igényesen végzik, - környezetük rendjére, ezen belül saját holmijukra, és azok rendezettségére figyelnek. .

2.8. Tevékenységekben megvalósuló tanulás A tanulás folyamatos, jelentős részben utánzásos, spontán tevékenység, amely a teljes személyiség fejlődését, fejlesztését támogatja. Nem szűkül le az ismeretszerzésre, az egész óvodai nap folyamán adódó helyzetekben, természetes és szimulált környezetben, kirándulásokon, az óvodapedagógus által kezdeményezett tevékenységi formákban, szervezeti és időkeretekben valósul meg. Elsődleges célja az óvodás gyermek képességeinek fejlesztése, tapasztalatainak bővítése, rendezése. A tanulást támogató környezet megteremtése során építünk a gyermekek előzetes tapasztalataira, ismereteire. A gyermek testi, értelmi, érzelmi, szociális és erkölcsi képességeinek fejlesztése azért, hogy az iskolakezdés idejére iskolaéretté váljon Hatására a gyermek tapasztalatai rendeződnek. Pontosabbá válik érzékelésük, észlelésük, megfigyelő képességük, tartósabb lesz figyelmük, emlékezetük, gazdagodik fantáziájuk, fejlődik beszédük és gondolkodásuk, képessé válnak a problémák felismerésére és 250. | O l d a l

Biharkeresztesi Szivárvány Óvoda és Bölcsőde és Tagintézményeinek Egységesített Pedagógiai Programja OM: 030834 megoldására. A tanulás feltétele a gyermek cselekvő aktivitása, a közvetlen, sok érzékszervét foglalkoztató tapasztalás, amely a természeti és tárgyi környezet szépségének felfedezésére, a gondolkodás, az alkotás örömének átélésére, kreativitás kiteljesedésére ad alkalmat. A tanulás lehetséges formái: utánzásos, minta- és modellkövetéses magatartás- és viselkedéstanulás (szokások alakítása, a spontán játékos tapasztalatszerzés, a játékos, cselekvéses tanulás. a gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzés. az óvodapedagógus által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés, felfedezés, a gyakorlati problémamegoldás.

-

A tanulás irányítása során, személyre szabott, pozitív értékeléssel segítjük a gyermek személyiségének kibontakozását. Törekszünk a gyermeket jellemző érdeklődés, a kíváncsiság, a figyelem, a gondolkodás örömének felkeltésére és ébrentartására. Az óvodapedagógus feladatai: a gondolkodás és a beszéd együttes fejlesztése, a gyermekek passzív és aktív szókészletének gyarapítása, a közvetlen, bátor beszéd kifejlesztése elemi ok-okozati összefüggések felismertetése, megtapasztalása logikus gondolkodás megalapozása ismeretszerzés, tanulás iránti vágy felkeltése matematikai jellegű tapasztalatok, élet helyzetek kialakításával a matematikai érdeklődés felkeltése

-


-

beszéde árnyalt, életkori sajátosságainak megfelelő hangsúllyal és tempóban fejezi ki gondolatait, érzelmeit, mondatalkotásaira jellemző a nyelvtani szabályok betartása, rendelkezik elemi ismeretekkel önmagáról, szűkebb környezete élővilágáról, azok gondozásáról, védelméről ismeri az évszakokat, napszakokat, az időjárás összefüggéseit, ismeri a viselkedés alapvető szabályait, kialakulóban a magatartási formák, szokások, amelyek a természeti és társadalmi környezet megbecsüléséhez, megóvásához szükségesek, elemi mennyiségi ismeretei vannak.

Az iskolakezdéshez az alábbi feltételek megléte szükséges: testi, lelki és szociális érettség, amelyek egyaránt szükségesek a sikeres iskolai munkához.

251. | O l d a l

Biharkeresztesi Szivárvány Óvoda és Bölcsőde és Tagintézményeinek Egységesített Pedagógiai Programja OM: 030834 A testileg egészségesen fejlődő gyermek hatéves kora körül eljut az első alakváltozáshoz. Megváltoznak testarányai, megkezdődik a fogváltás. Teste arányosan fejlett, teherbíró. Mozgása összerendezettebb, harmonikusabb. Erőteljesen fejlődik a mozgáskoordináció és a finommotorika. Mozgását, viselkedését, testi szükségletei kielégítését szándékosan irányítani képes. A lelkileg egészségesen fejlődő gyermek az óvodáskor végére nyitott érdeklődésével készen áll az iskolába lépésre. A tanuláshoz szükséges képességei folyamatosan fejlődnek. Érzékelése, észlelése tovább differenciálódik. A lelkileg egészségesen fejlődő gyermek: - az önkéntelen emlékezeti bevésés és felidézés, a közvetlen felidézés mellett megjelenik a szándékos bevésés és felidézés, megnő a megőrzés időtartama, a felismerés mellett egyre nagyobb szerepet kap a felidézés, - megjelenik a tanulás alapját képező szándékos figyelem, fokozatosan növekszik a figyelem tartalma, terjedelme, könnyebbé válik a megosztása és átvitele, a cselekvő-szemléletes és képi gondolkodás mellett az elemi fogalmi gondolkodás is kialakulóban van. Az óvodáskor végére a gyermekek szociálisan is éretté válnak az iskolára. A szociálisan egészségesen fejlődő gyermek készen áll az iskolai élet és a tanító elfogadására, képes a fokozatosan kialakuló együttműködésre, a kapcsolatteremtésre felnőttel és gyermektársaival, amennyiben az iskolai légkör ezt lehetővé teszi. A szociálisan érett gyermek: -

III.

egyre több szabályhoz tud alkalmazkodni, késleltetni tudja szükségletei kielégítését, feladattudata kialakulóban van, s ez a feladat megértésében, feladattartásban, a feladatok egyre eredményesebb elvégzésében nyilvánul meg; kitartásának, munkatempójának, önállóságának, önfegyelmének alakulása biztosítja ezt a tevékenységet.

Óvodai életünk megszervezése

A gyermek egészséges fejlődéséhez, fejlesztéséhez a napirend biztosítja a feltételeket a megfelelő időtartamú tevékenységformák megtervezésével. Fontos a tevékenységek közötti belső arányok helyes kialakítása. A rendszeresen visszatérő ismétlődések érzelmi biztonságot teremtenek a gyermekben. A napirendet az óvodapedagógusok dolgozzák ki, figyelembe véve a helyi sajátosságokat, a gyerekek életkori - és egyéni sajátosságait valamint az évszakok jellegzetességeit.

252. | O l d a l

Biharkeresztesi Szivárvány Óvoda és Bölcsőde és Tagintézményeinek Egységesített Pedagógiai Programja OM: 030834 A gyermekek napirendjében kiemelt helyet foglal el játék, a napirend kialakításában a gyermekközpontúság érvényesül. - a napirendet a stabilitás és a rugalmasság jellemzi, stabil pont a rendszeresen visszatérő tevékenységek, - a legtöbb időt a gyermek legfőbb tevékenysége a játék kapja, - a mese, a mozgás beépül a mindennapok napirendjének folyamatába, - a napirend alkalmazkodik az évszakok, a természeti változásokhoz, - a napirend rugalmassága lehetővé teszi az előre nem tervezett események beillesztését a főbb keretek megtartása mellett, - a napirend biztosítja a változatos tevékenységet, az aktív és passzív pihenés egyéni és életkornak megfelelő váltakozását. 7.30 – 9 óráig 9 – 12 óráig

Gyülekezés a csoportban. Szabad játék, mozgás, részképességek egyéni fejlesztése differenciáltan Mindennapos testnevelés Tízórai Szabad játék, mozgás. Választható, vagy kötelezően választható tevékenység. Játék a szabadban.

12 – 15 óráig

Ebéd, testápolási teendők, pihenés.

15 – 16 óráig:

Szabad játék, részképességek fejlesztése differenciáltan.

Június 1. és augusztus 31. közötti időszakban a nyári napirend szerint szervezzük a gyerekek óvodai életét. Az év közbeni szokások megtartása mellett annyiban jelent változást, hogy a gyermekek lehetőség szerint az egész napjukat a szabadban töltik, tevékenységi lehetőségeik bővülnek. A hetirend elsősorban az óvodapedagógus munkáját segíti abban, hogy nevelőmunkáját a folyamatosság, a rendszeresség, a tudatosság és a fokozatosság elve szerint végezhesse. -

-

A heti ciklusokban a tartalmi egység elvei alapján, komplex módon jelennek meg a tevékenységi formák. Naponta van lehetőség az éneklésre, vizuális tevékenységre, verselésre, mesélésre a választhatóság elve szerint. A gyermeknek naponta szüksége van szervezett játékos mozgásra, ezért naponta frissítő tornát, heti egy alkalommal minden csoportban testnevelés foglalkozást szervezünk. A hét keretén belül egy-egy nap, bizonyos tevékenységi forma hangsúlyozott, s ennek megfelelően történik a célirányos készség, képességfejlesztés. A gyermeknek megadjuk a lehetőséget, hogy a megkezdett témát, tevékenységet kedve szerint folytathassa a hét folyamán.

253. | O l d a l


3.1. A tevékenységek szervezeti keretei A kötetlen, választható tevékenység a kiscsoportosok részvétele érdeklődésüktől függően hosszabb-rövidebb érdeklődésének, kíváncsiságának, cselekvési vágyának személyiségfejlesztés jelentős elemeinek (anyanyelvi, tudjuk biztosítani a 3-4 éves gyerekek számára.

jellemző tanulási formája. A gyerekek ideig tarthat. A gyermekek figyelme kielégítésével tartható fenn, amellyel a erkölcsi, érzelmi, értelmi) fejlődését

A kötelezően választható tevékenységben való részvétel fejlettebb gyermeki személyiséget (fej-lettebb figyelmet, szándékosságot,…) igényel a gyerekektől. Részvételüket a belső motiváció és a külső –pedagógus általi ráhatás-, együttesen befolyásolja . A részvétel kötelezettsége azonban mindig a gyermek spontán érdeklődését és az aktivitását tekinti alapnak. Mindkét szervezeti keret esetén lényeges a játékosság, élményszerűség, a változatosság és az oldott hangulat megléte. A szervezett tevékenységek tervezése nem jelent megváltoztathatatlan rendszert, aktualitások, egyéb tényezők, váratlan események módosíthatják, aktualizálhatják.

A tevékenységek szervezése a nevelési év folyamán: 3-4 évesek 4-5 évesek 5-6-7 évesek

november 1-től május 31-ig október 1-től május 31-ig szeptember 1-től május 31-ig

A tevékenységek heti rendje: Hétfő mese, vers Kedd mese, vers Szerda mese,vers Csütörtök mese,vers Péntek mese,vers

rajzolás, mintázás környező világ megism. rajzolás, mintázás környező világ megism. környező világ megism.

ének,zene mozgás ének, zene mozgás mozgás

A szervezett tevékenységek maximális időtartama: 25-30 perc

254. | O l d a l

Biharkeresztesi Szivárvány Óvoda és Bölcsőde és Tagintézményeinek Egységesített Pedagógiai Programja OM: 030834 Munkaformák A gyermekek tevékenysége, amelyeket a pedagógus tudatosan, átgondoltan szervez, és ajánl fel – a gyermekek ismeretei, tapasztalatai, érdeklődése ismeretében- az ismeretszerzési folyamat elősegítése érdekében egyéni, mikrocsoportos vagy csoportos formában valósulhat meg. A legteljesebb fejlesztő hatás a munkaformák változatos – egy tevékenységen belül is – alkalmazásával érhető el. A legteljesebb differenciálásra, az egyéni különbségek figyelembe vételére az egyéni munka, egyéni tevékenység a legalkalmasabb. Ugyanakkor az egyéni fejlesztés lehetősége a mikrocsoportban is az egész csoportot érintő tevékenységben is jelen van. A munkaformák megválasztásánál lényeges szempont az eléri kívánt nevelési cél. Egyéni munkaforma Ez munkaforma a differenciált fejlesztés alapja, amely valamennyi munkaformában jelen van. Alapja a gyermek egyéni fejlettségi szintjének, személyiségének ismerete, a fejlesztő hatás a gyermek és a pedagógus közötti személyes kapcsolatában valósul meg. Mikrocsoportos munkaforma A mikrocsoportos formában az együttesen végzett tevékenység élménye fokozza a tevékenységi, az ismeretszerzési vágyat miközben érzelmi biztonságot ad. A mikrocsoportos tevékenységi forma a szocializációs képességek (alkalmazkodás, együttműködés) jelenlétét igényli a gyermektől. A csoport tagjai és tevékenységük is változhat, megfelelő pedagógiai hatással megvalósíthatja a kívánt cél elérését. A csoport kialakulását a pedagógus tudatosan befolyásolhatja a fejlesztés céljának érdekében (pl. baráti viszonyok alakítás, visszahúzódó gyermek bevonása,…) Együttes nagycsoportban folyó tevékenységek Az óvodában kevésbé alkalmazott munkaforma. Az élmények, a mindannyiukat foglalkoztató események, élmények, feladatok közös feldolgozásának, megbeszélésének színtere. Helyesebben beszélgetőkör a megnevezése. Az aktuális tematika lehetőséget nyújt a gyermekek számára a felszabadult önkifejezésre, véleménynyilvánításra. Fejleszti a szocializációs képességeket, (alkalmazkodás, együttérzés, türelem,...), segíti egymás megismerését, elfogadását, erősíti az összetartozás érzését. Pozitív hatása akkor érvényesül, ha fejleszti a metakommunikációt, minden gyerek számára teret biztosít az önkifejezésre, fejleszti a kreativitást. A személyiség kibontakozásának, a kommunikáció, a közösségi érzés alakításának fontos színtere.

255. | O l d a l


IV.

Óvodai életünk hagyományos ünnepei

A nevelési folyamat alapritmusát az évszakok változása adja meg. Ezeket a hétköznapok és az ünnepnapok tagolják. Az ünnepek szinte magukba sűrítik egy-egy évszak jellegzetességeit. Feladatunk, hogy életkoruknak, fejlettségüknek megfelelő szinten megismertessük a gyermekeket magyarság, a magyar nép kultúrájával és hagyományaival. Nemzeti örökségünk részei a népszokásokhoz fűzött népi mondókák, rigmusok, népdalok és népmesék. Környezetünket úgy alakítjuk, díszítjük, hogy az ünnep hangulatát tükrözze.

Az óvoda hagyományos ünnepei Gyermeki élethez kapcsolódó - születésnap, névnap - óvodai ballagás - tanévzáró ünnepség

Néphagyományhoz kapcsolódó - mikulás - karácsony - farsang - húsvét

Nemzeti ünnephez kapcsolódó - március 15.

egyéb - nőnap - anyák napja - gyermeknap

Születésnap, névnap: a tanév folyamán felköszöntjük azokat a gyerekeket, akiknek névnapja, születés napja van. Kedvenc dalukkal, versükkel és apró ajándékkal köszöntjük őket. A tanévzáró ünnepség és a nagycsoportosok ballagása a nevelési év fontos esemény. Meghívjuk a gyerekek családtagjait, és a társ óvodák, iskola-nevelési tanácsadó pedagógusait, a településünk vezetőit. A gyerekek kis műsorral köszöntik a vendégeket, majd elköszönnek az iskolába induló nagycsoportosoktól a kisebbek. A mikulás és karácsony várás időszaka az ünnepekre való ráhangolódással ideje, ami ünnepi előkészületek sokaságával telik. Népi hagyományok felelevenítése, versek, dalok sora, ajándék- és fenyődísz készítés, adventi sütemények, közvetlen környezetünk díszítése tölti ki napjainkat. Farsang közeledtével is nagy a várakozás: készülnek az álarcok, jelmezek. Ilyenkor is készül sütemény. Jókedvű, vidám hangulatban búcsúztatjuk a telet. Húsvétkor népi mondókákat, locsolóverset, tavaszköszöntő verseket tanulunk, tojást festünk változatos technikával. Igyekszünk felidézni a hagyományos húsvét hangulatát. Március 15. a gyermekekhez legközelebb álló, általuk is jól megérthető eseményeket felvonultató ünnep. Velünk vannak a dalok, versek, könnyen elkészíthető kiegészítők ( kokárda, zászló, csákó, párta….), amelyek ünnepi hangulat megélésében segítenek. Ezen kívül október 23-a tiszteletére tartunk rövid megemlékezést. Nőnap alkalmából ajándékot készítünk az anyukáknak, a családok nőtagjai számára. Anyák napján saját készítésű ajándékkal és műsorral köszöntik a gyerekek a meghívott édesanyákat, nagymamákat. Gyermeknapon új játékok kerülnek elő, a megszokottól eltérő a napirendünk. Igyekszünk szórakoztató gyerekprogramokat szervezni, a szülők közreműködésével. 256. | O l d a l

Biharkeresztesi Szivárvány Óvoda és Bölcsőde és Tagintézményeinek Egységesített Pedagógiai Programja OM: 030834 Az ünnepek, ünnepélyek jelentős események mindenki életében, és a közös átélés élményével hatnak a gyermekekre. Az ünnepre hangoló, örömteli közös tevékenységek a gyermekek szociális viselkedésére maradandó hatást gyakorolnak, erősítik a közösséghez, az óvodába tartozás élményét. Az ünnepek előzményei, megvalósításai illeszkednek az óvodai élet mindennapjaiba, nem zavarják meg azok ritmusát, szokásait, de kiemelkednek a mindennapokból, jelezve ezzel fontosságukat.

257. | O l d a l

A BIHARKERESZTESI SZIVÁRVÁNY ÓVODA ÉS BÖLCSŐDE ÉS TAGÓVODÁINAK PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2016

Recommend Documents