A Biblia története és a fordítások Hogyan és kik állították össze a Zsidó kánont (Ó testamentum), és ez az összeállítás megbízható? Hogyan és kik állították össze a Görög kánont (Új testamentum), és ez az összeállítás megbízható? Különböző nyelvekre való fordítási technikák és ezek hatása Melyik a hiteles Biblia ? Hogyan és kik állították össze a Zsidó kánont (Ó testamentum), és ez az összeállítás megbízható? Tanakh vagy Tanach a Júdaizmus szent könyve tartalmazza a Tórát (Mózes 5 könyvét), a Prófétákat és az Írásokat. Ez a héber irat amelyből az Ó testamentum származik. A testamentum szó hagyatékot vagy szerződést is jelent. Isten egy szerződést kötött velünk. A Tanakot más néven Héber Kánonnak nevezik. A Kánon szó “mérőpálcát jelent” jelezve hogy az összes Héber irat közül ezek azok amelyeket Isten isnpirált. TaNaK egy mozaik szó amely a következő szavakból áll össze: Torah (Mózes 5 könyve) N'vi-im (Próféták) K'tuvim (Írások) A héber kánon 24 tekercset (könyvet) tartalmaz amelyeket kb 1000 év át írtak. Három fő részre osztható: A törvény –Tóra- Mózes 5 könyve. Tartalmazza az élet eredetét, célját, az élet értelmét és a döntéseink fontosságát “jó” és “rossz” alapján. A Próféták – korai és későbbi próféták Nagy próféták : Józsué, Bírák, Sámuel, Királyok könyve. Késői próféták : Ézsaiás, Jeremiás, Ezékiel Kis próféták – a tizenkettők könyve : Hóseás, Jóel, Ámos, Abdiás, Jónás, Mikeás, Náhum, Habakuk, Sofóniás, Aggeus, Zakariás, Malakiás Az Írások: Zsoltárok, Példabeszédek, Jób, Énekek éneke, Ruth, Prédikátor, Jeremiás siralmai, Eszter, Dániel, Ezsdrás-Nehemiás, Krónika
Magyar megn.
Tóra Mózes I Mózes II Mózes III Mózes IV Mózes V Próféták Józsué Bírák I/II Sámuel I/II Királyok Ésaiás Jeremiás Ezékiel Kis próféták Hóseás Jóel Ámos Abdiás Jónás Mikeás Náhum Habakuk Sofóniás Aggeus Zakariás Malakiás Írások Zsoltárok Példabeszédek Jób Énekek éneke Ruth Jeremiás siralm. Prédikátor Eszter
Héber תּוֹרה ָ שׁית ִ ְב ֵּרא שמות ויקרא במדבר דברים נביאים יהושע שופטים שמואל מלכים ישעיה ירמיה יחזקאל נביאים הושע יואל עמוס עובדיה יונה מיכה נחום חבקוק צפניה חגי זכריה מלאכי כתובים תהלים משלי איוב השירים שיר רות איכה קהלת אסתר
Fonetikus
torah b’re-shit sh’mot vajikra b’midbar d’varim n’vi-im Y’hoshua shofetim sh’muel mal-khim y’sha’yah(u) yirmyah(u) y’chez’kiel n’vi-im Hoshea yoel amos ovad’ya yonah michah nachum chavakuk ts’fanyah chagai z’char’ya malachi kituvim tehilim
http://en.wikipedia.org/wiki/Tanakh
Fordítás
Utasítások Kezdet Nevek Ő hívott Pusztaság Szavak Korai próféták Szabadító bírók hallotta Istent Királyok Isten megmentett Isten felemel Isten megerősít
Írás ideje Kr.e. 1445 Kr.e. 1445 Kr.e. 1445 Kr.e. 1410 Kr.e. 1406
Kr.e. 1375 Kr.e. 1050-1100 Kr.e. 722-931 Kr.e. 538-560 Kr.e. 690-700 Kr.e. 586-626 Kr.e. 573-593
Késői próféták Kr.e. 750 Yahweh az Isten Kr.e. 805-835 Hordozni/nehéz/ Kr.e. 750-760 Isten szolgája Kr.e. 586 galamb Kr.e. 760 Aki olyan mint Isten Kr.e. 690-704 Vigasztaló Kr.e. 612 Megölel, magába foglal Kr.e. 600 Isten elrejtett Kr.e. 630 Ünnepi, vidám Kr.e. 520 Isten megemlékezett Kr.e. 475-520 Az én küldöttem Kr.e. 450 Szabadító
Írások Imádságok
mishlei
Példázatok
iyov Shir hashirim rut eichah kohelet esther
Üldözött, utált Énekek éneke Barát, társ Hogyan gyülekezés perzsa „csillag” szó
Kr.e. 720-950 Kb Kr.e. 1900 * Kr.e. 930-970 Kr.e. 1050 Kr.e. 587 Kr.e. 931 Kr.e. 456
* Kalkuláció Jób könyve alapján
Dániel Ezsdrás Nehémiás Krónika
דניאל ונחמיה עזרא הימים דברי
dan’yiel ezra n‘chem’yah dabri hayamim
Isten bírója segítség Isten vigasztaltja mindennapi dolgok
Kr.e. 582-605 Kr.e. 538-457 Kr.e. 423 Kr.e. 400-425
Maradt fenn eredeti kézirat (az író saját kezű irása) a Bibliából ? Nem. Sajnos nincsen az eredeti írótól származó írás csak kézi másolat. Ez az oka hogy a jelenlegi szövegek eltérnek egymástól. Szerencsére ez az eltérés a legtöbb esetben minimális és az elsődleges doktrinák nem ezeken az eltéréseken alapulnak. Mi a Zsidó kánon ? A hiteles tekercsek összessége ami a Zsidó bibliát (Ó szövetséget) alkotja. Kánon jelentése “mérőpálca”. Mérőpálca kiválasztani a hiteles könyveket (tekercseket) amiről az embereknek tudniuk kell hogy azok Isten írott szavai. Az első zsidó kánon kb Kr.e. 400-200 került összeállításra, és a zsidó rabbik fordították a Kánon-t és más tradicionális irásokat Görög-re. Ezt a fordítás Septuagint-nek nevezték. (Kr.e. 258) A kánon utolsó könyve a Malakiás volt kb Kr.e. 430-ban iródott. A Törvény - Kr.e. 1400 volt a Kánon, a mérőpálca amit mindenben követni kelett. A Próféták - Kr.e. 200 lett kanonizálva, az irások összeszerkesztve Az írások – Kr.u. 90 Az Ószövetség Írások kanonizálva lettek a Rabbi tanács által Jamniában és a már kanonizált Törvény és Prófétákhoz lett adva. Ma ez a szöveg összeállítás Mazoréta szövegként ismert. A Bilia Ószövetség része 39 könyvet tartalmaz mert a Krónika, Sámuel, a Királyok és Ezrás-Nehémiás könyvek kétfelé lettek választva (pl I.Sámuel – II Sámuel ) és a kispróféták mindegyike külön könyvbe lett sorolva, szemben az eredeti felosztással ahol egy könyvben szerepeltek mindannyian. Így elmondható hogy a Zsidó Kánon és a Biblia Ószövetségi része teljesen megegyezik. A Kánon nagy része Héber nyelven lett írva néhány kisebb rész Arámul. Jézus is az arámi nyelvet beszélte. A 3000 éves múlttal rendelkező Sémita nyelv egyik ága az arámi. Az Arámi volt az Asszír diplomácia hivatalos nyelve, amit nem illik összekeverni az Amharic nyelvvel ami Etiópiának volt a hivatalos nyelve. Arámi előfordulások találhatók a Gen 3:14-ben (2 szó), 2 Kir 18:26, Ésaiás 36:11, Jer 10:11, Dániel 2:4-7:28, Ezr 4:8-6:18 and in Ezr 7:12-16. Milyen feltételeket adott Isten az Ő embereinek amelyekkel összeállíthatták a Zsidó Kánont ? Isten kinyilatkoztatta a Tórát Mózesen keresztül. Ez volt az első mérőpálca a többi Írás értékelésekor. Ennek a feltételnek a bizonyítéka nyílvánvaló amikor a véglegesített szent iratokat összehasonlítjuk azokkal az írásokkal amelyek nem estek bele az előző kategóriába.
1. A tekercset próféta vagy Isten embere írta ? Volt-e megerősítés Isten részéről (act of God), vagy más jele egy dolognak amiről előre megmondták hogy meg fog történni (kinyilatkoztatás vagy prófécia), vagy a múltba történő betekintés ? 2. Megerősitette-e Isten emberének vagy prófétának az írását más próféta vagy Isten embere ? 3. Támogatja –e az írás tartalmát a Tóra ? Ha nem, akkor nem lehet része a kánonnak. 4. Egybeesik-e az írást a Tóra fő mondanivalójával; Isten megváltói tervével ? Az írás üzenete átfolmálja-e az életeket visszavezetvén őket Istenhez ? Ha nem, akkor a szöveg nem lehet kanonikus. Jézus azt mondta: És monda nékik: Ezek azok a beszédek, melyeket szóltam néktek, mikor még veletek valék, hogy szükség beteljesedni mindazoknak, a mik megirattak a Mózes törvényében, a prófétáknál és a zsoltárokban én felõlem. (Luk 24:44) Csak néhány Próféta és Írás töltötte be ezeket a szigorú feltételeket, így ezek a Zsidó Kánon részeivé lettek, és ezt tartjuk a Szentírásnak ezek azok amelyek Isten által lettek inspirálva. A Zsidó Kánon még Jézus Krisztus eljövetele előtt más nyelvekre lett lefordítva. Ősi szöveg fordítások
A Szeptuaginta (285BC) – A teljes Héber nyelvű Ószövetség Görög fordítása. Nagy valószinűséggel A Szamáriai Pentateuch
Alexandriában készült (első összeállítás). ~100BC) –A Héber nyelvű Tóra átirata Szamáriai betűkkel.
A Szamáriai Pentateuch
II Kir 17:24 Szamária beliek (betelepített nép) és a zsidók elkülönültek egymástól. és ekkor a Pentateuch egy második Zsidó reviziója jelent meg, Szamáriai Pentateuch néven . Mózes 5 könyvét tartalmazza paleo-héber nyelven. A maszoréta szöveghez képest eltérések találhatók benne. A legöregebb keziratok Kr.u. 11 sz-ra datálódnak. A Peshitta Ószövetség (~150AD) A Héber szöveg Arámi fordítása (nem a Szeptuaginta-ból készült) a Maszoréta szöveghez hasonló, és régebbi keletű mint a napjainkban elérhető Maszoréta szöveg.
Holt tengeri tekercsek az eredeti Héber és Arámi nyelveken ( Kr.e. 150 – Kr.u. 70) Ezek a legrégebbi ismert kéziratok, amelyek az OT (Ó Testamentum) minden könyvéből tartalmaznak részeket Eszter könyvét kivéve (a legújabb kutatási eredmények azonosítottak töredékeket, amelyek nagy valószinűség szerint az Eszter könyv egyik variánsához tartoznak) valamint a majdnem teljes Ézsaiás könyvet. Nyelv : Héber – Arámi. Keletkezés ideje: Kr.e. 150 – Kr.u. 68 A Héber nyelvű szöveg nem tartalmazza a maganhangzók jelölését, ami nem vagy csak kis gondot okozott a a Héber anyanyelvű olvasok számára, mivel ők ismerték a kifejezéseket, szófordulatokat és a használt szövegkörnyezetet. Késöbb kb Kr.u. a 6. sz-ban a Maszoréták jelölni kezdték a magánhangzókat is a szövegben.
Holt Tengeri tekercsek
1947 Márciusában, a Holt tenger közelében Qumran barlangjaiban egy fiatal Arab fiú olyan cserépedényeket talalált amelyek állati bőrökre 1rt kéziratokat tartalmaztak Jézus idejéből. Ezek az iratok feltehetőleg az Esssénusok közösségéhez tartoztak akik abban az időben ezen a helyen éltek. A következő 10 évben újabb kéziratokat fedeztek fel. Az Észaiás könyv 2 másolatát és rengeteg töredéket az egész Ó testamentumból Eszter könyvét kivéve. A holt tenger tekercsek Izrael nemzetének a tulajdonában vannak.
Szeptuaginta – az egyik legnagyobb hatású fordítás( Kr.e. 285-247) A Szeptuaginta vagy más néven a LXX (római 70) A LXX verzió legelső fordítása az Ó szövetségnek. Kb. Kr.e. 300 –ban keletkezett, akkor amikor “Nagy Sándor” meghódította keletet, és a görögök érdeklőni kezdtek a zsidó Isten felől. Az egyiptomi uralkodó Ptolemy Philadelphus 72 héber fodítót rendelt hogy lefordítsák számára a Héber Kánon-t (285-247BC) Ptolemy rajongott a könyvekért és Alexandriai gyűjteményét szándékozott gazdagítani ezeel a fordítással. A korai egyháznak az LXX volt a Bibliája. Az Ó Szövetségi könyvek sorrendje a LXX-ből ered a Jeromos féle Vulgátán keresztül. 35 az eredetiben nem szereplő könyvet adtak így összesen 53 könyvet tartalmazott. Az extra “könyveket” Apokrifoknak nevezik. Ezek a könyvek is Héberül voltak írva, de a zsidók nem tartották Isten által inspirált könyveknek így nem is lehetett része a Zsidó Ó Szövetségnek. A legrégebbi ma is létező kézirat Kr.u. 350-re datálható.
Jézus Krisztus eljövetele előtt már megjelentek a Héber Kánon fordításai, úgymint Szíriai, Szamaritánus, vagy az un. Szeptuaginta (Görög) fordítások. Ahol az eredeti Héber szöveg nem egyértelmű, ezek az ősi fordítások segítik a most élő fordítók munkáját. Történelmileg a legfontosabb ezek közül a Szeptuaginta amit széleskörben használtak a “Hellenisztikus”(görög) zsidók (lásd Apcsel 6:1) akik már nem ismerték a Bibliai Héber nyelvet mert idegen földön éltek. Amikor a fordítás elég pontos volt, az Újszövetségi írók a Szeptuaginta-ból vett kifejezéseket használták az Ó Szövetségi igék idézéséhez, máskor az eredeti Héberből vett kifejezéseket fordították görögre és ezt használtak. (http://www.amen.org.uk/studies/rhj/) http://www.omniglot.com/writing/aramaic.htm A Héber szöveg eredete
A különféle hébernyelvű kéziratok (http://www.ancient-hebrew.org/8_manuscripts.html)
Kézirat
Dátum
Tartalom
Abisha tekercs
Kr.e Torah 1400-100
A szamáriai pentateuch http://shomron0.tripod.com/update11.22.2001.htm
Holt tengeri tekercsek
Kr.e.150- Torah, Kr.u.70 Próféták, az Írások, egyéb
Az Eszter könyvét kivéve az Ó szövetség minden könyvéből találtak kéziratot vagy kézirat részletet. Más irásokat is találtak amelyek nem részei az Ószövetségnek.
Kairo Geniza Kr.u.500töredékek 800
Megjegyzés
http://en.wikipedia.org/wiki/Cairo_Geniza
Kairo Kodex
Kr.u.895
Próféták,Írások http://en.wikipedia.org/wiki/Codex_Cairensis
Leningrad Kodex
Kr.u.916
Próféták
Az egyik ben Asher Maszoréta kézirat
Aleppo Kodex Kr.u.930
Torah, Próféták, az Írások
Az egyik ben Asher Maszoréta kézirat, A Héber University Biblia és a Maimonides Torah tekercsek forrás; A codex egy része tüzben semmisült meg 1948-ban.
British Museum Codex
Kr.u.950
Torah (nem teljes)
Leningrad Kodex
Kr.u.1008 Torah, Az egyik ben Asher Maszoréta kézirat. A legtöbb Próféták,Írások modern kézirat forrása. http://en.wikipedia.org/wiki/Leningrad_Codex
Kitag Gi-Hulaf Kr.u 1050 Torah, A legelső kisérlet ahol a ben Asher és ben Naphtali Próféták,Írások Maszoréta szövegek közötti különbségeket vizsgálják.Mishael ben Uzziel munkája Reuchlin Kodex
Kr.u.1105 Próféták
Szamáriai Pentateuch
Kr.u.1211 Torah
First Rabbinic Kr.u.1516 Torah, Daniel Bomberg összeállítása; A második kiadást a Bible Próféták,Írások kikeresztelkedett Rabbi Abraham ben Chayyim szerkesztette; A King James Verzió forrása ez a kézirat. Biblia Kr.u.1906 Torah, Rudolph Kittel összeállitása és revizionálva 1912Hebraica Próféták,Írások ben; Forrása a ben Chayyim kézirat. Ismételten Stuttgartensia felülvizsgálva 1937-ben de ekkor Leningradi Kodex (Ben Asher) alapján; ismételt revizió 1966-ban.
Kik és hogy másolták a Maszoréta szöveget az évszázadokon keresztül? Csak írnokok számára volt engedélyezve a szöveg másolat készítése, és nagyon szigorú szabályok kötelezték őket ebben a tevékenységben. 1. Teljesen egyedül kellett dolgozniuk. 2. Kötelező rituális fürdőt kellett venniük a munka megkezdése előtt. 3. Be kellett tartani Isten rendeléseit (áldozatok és az ünnepek megtartása); 4. A felhasznált anyagok pontossan meg voltak határozva, a bőr amire írtak tiszta állatból származzon a tinta cask fekete lehetett stb. 5. Az oldalon szereplő oszlopok száma, az oszlopok hossza (>48 de < 60), az egyes oszlopok szélessége (30 betű) 6. Nem dolgozhattak emlékezetből és hangosan kellett kimondaniuk a szöveget mielőtt leírták volna; 7. Az másolandó szövegnek eredetinek kellett lennie és jó álloptban lévőnek. 8. Minden alkalommal mielött leírták Isten nevét a tollat be kellett mártaniuk ; 9. A tekercs befejezésekor meg kellett számlálniuk a betűket és a szavakat ezzel ellenőrizve a másolás pontosságát.. Ez a számolási rendszer volt a Massorah. A Massorah-t a Szent tekercsek margójára írták más fontos információkkal együtt. A Masszoréta technikai a mai számítogépeknél használatos checksum-hoz hasonló. A maszoréták mindent megszámoltak ami cask lehetséges volt. Minden mondatnak, szónak, és betűnek minden könyben volt száma. Minden egyes betűnek még az előfordulási értéke is nyilván volt tartva. Ezzel a módszerrel ellenőrizni lehetett a másolat pontosságát é ha csak a legkisebb eltérés is előfordult, az új tekercset nem javították, hanem megsemmisítették és a másolást újra kezdték. Ez a rendszer Isten által volt isnpirálva, így biztosítva hogy a szent szöveg hiba nélkül fentmaradhasson. Minden másolatnak tökéletesnek kellett lennie, ahogy ezt a későbbi összehasonlítások is kimutatták. A Holt Tengeri tekercsek és a legkorábbi Héber kéziratok között évezredek teltek el és különbséget csak a tollvonás módjában valamint a magánhangzók használatában találtak. A Maszoréta szöveg a Héber nyelvű Tóra (Tanak) az elfogadott szöveg a Judaizmusban, és szintén széleskörben használt forrása az Ószövetségi Keresztény Bibliáknak. Az írástudok a 6. században (Maszoréták) még 500 éven keresztül folyamatosan megőrizték a Szent Szöveget, amit Maszoréta szövegnek neveznek. Babilonia, Palestina and Tibérás voltak a főbb Maszoréta központok, de a Kr.U. 10 sz-tól a a Ben Asher család a Tiberiás központ vezetője (Aaron ben Moses ben Asher 960-ban halt meg) egyre nagyobb befolyásra tett szert. Az ő apjának Moses ben Asher-nek tulajdonítják a Kairo Kodex Prófétikus irásait (Kr. U. 895) ami a legősibb ma is létező kézirat. A Héber Biblia nagy részét tartalmazza. Egy másik hiteles Maszoréta szöveg az Aleppo Codex (Kr.u.900), amelyről azt tartják hog a Leningrádi Kodex-nél is öregebb
Aleppoi Kodex (Kr.u. ~900) Az Aleppoi kodexet Shelomo ben Baya’a írta, de a szöveghez csatolt feljegyzés szerint a agánhangzók jelölését Moses ben Asher készítette Kr.u. 930 körül. Sokáig tilva volt a másolása és egy 1948-ban történt tűzeset után megsemmisültnek jelentették de azután kiderült hogy csak Tóra semmisult meg a többi könyet megtalálták, később a Kodexet Szíriából Izráelbe csempészték. Itt lefotózták és ez lett az alapja az Új Héber Bibliának, amit a Héber Egyetem a ben Asher család felügyelete alatt publikált.
Aaron ben Asher saját maga készítette a magánhangzó és a kántálási (http://en.wikipedia.org/wiki/Cantillation ) jelöléseket pl Leningrádi szöveg. Aaron ben Asher Tiberias városában élt és dolgozott a Galileai Tó nyugati partján. A 12. sz.ban számos kiadást követően a ben Asher szöveg lett az egyedüli hitelesnek elfogadott Héber irat. Kru.u. 1516-1617 Daniel Bomber nyomtatta az első Rabinikus könyvet amit 1526-ban a Jacob ben Chayim által készített második kiadás követett. Ez a második kiadás a ben Chayim szöveg. Ennek a kiadásnak a forrása az adott időszakban a legmegbízhatóbb szöveg volt. Jacob ben Chayyim egy zsidó menekült volt, aki később Kereszténnyé is vált. A zsidók “hitehagyottként” tekintenek rá a kikeresztelkedése miatt, és a legtöbb Rabi el is utasítja. Mindezek ellenére ez a szöveg volt használatos egészen a 20. századik. Ezen a második kiadáson alapul a legtöbb Héber biblia, ezenkívül a King James is fordításakor is ezt a szöveget vették alapul valamint Rudolph Kittel féle Biblia Hebraica-nak az első kiadásánál (1906-1912). 1937-ben Paul Kahle publikálta a Biblia Hebraica harmadik kiadását aminek az alapja az akkor legöregebnek datált ben Asher féle Leningrádi Kézirat (Kr.u.1008) lett. Kahle úgy gondolta hogy a ben Asher féle szöveg magasabb rendű a ben Chayim szövegnél, mert régebbi. A Stutgarti kiadású Biblia Herbraica (Kr.u. 1967-77) volt a következő kiadás , amelyet a modern fordítók használnak. Melyik Héber szöveget használják a jelenkori Angol nyelvű fordításoknál ? A fordítók 2 verzió közül választanak : ben Asher féle Leningrádi szöveg (Kr.u. 1008) ben Chayim féle szöveg (Kr.u. 1525) Melyik a pontosabb szöveg ? A ben Asher féle Leningrádi szöveg (Kr.u. 1008) vagy a ben Chayim féle szöveg (Kr.u. 1525) Ben Chayim
A ben Asher szövegről nem lehet elmondani hogy megegyezik a Maszoréta eljárással készült szövegekkel, de ez a legrégebbi és ez áll időben legközelebb a Maszoréták korához. A ben Ahser család ugyan “hitelesítette”, de nem egyezik a szöveg más Héber verziókkal. Tény hogy csak néhány kissebségben lévő kézirat támogatja a ben Asher féle szöveget, és hozzávetőleg 20-30.000 szó kihagyás vagy változtatás található ebben az Ó szövetségben. Néhány példa: o A ben Chayyim Héber szövegben két eltérő leirása van a Tetragammaton-nak "YHWH" , a ben Asher szövegben 7 féle . A ben Chayyim következetessebb. o Ben Chayyim és a ben Asher szöveg 9 helyen eltér egymástól, ami hatással van a fordításokra: 1 Kir 20:38; Péld 8:16; Ézs 10:16, 27:2, 38:14; Jer 34:1; Ezék 30:18; Sofóniás 3:15; and Malakiás 1:12. o Jó tudni – Józsué 21:36-37 hiányzik mind a ben Chayyim mind a ben Asher féle szövegből, de pl a King James verzió tartalmazza ezeket mert a Szeptuaginta, a Vulgáta, és a Szíriai verziókban benne van. Ben Chayyim szöveget használták a fordítók több mint 400 éven keresztül és csak mostanában váltottak a ben Asher féle változatra (Kr.u.1525-1937). A ben Asher szöveget legfeljebb az 1526-os időszakok előtt használhatták mint Héber szöveget, de erre nincs bizonyíték. Ben Chayyim jobban eggyezik a Holt Tengeri tekercsekkel mint a ben Asher. A ben Asher/Leningrad Kodex/Kittel verziók csak azokon a helyeken egyeznek meg a Holt
Tengeri tekercsekkel ahol a Ben Chayyimal is egyeznek.. Itt van példaként két összehasonlítás: o Zsolt 22:16: "They have pierced my hands and my feet" a King James verzióban Zsolt 22:17 Károli verzióban : “átlyukasztották kezeimet és lábaimat.” írják a A bibliák amelyek a ben Chayyim szövegen alapunak, ezzel szemben a ben Asher féle szövegen alapulók :"like a lion are my hands and feet"-“mint egy oroszlán a kezeim és a lábaim” . A második szövegvariáns találhatóak meg pl a Complett Zsidó Bibliában (CJB) o Ez az igevers egy messiási prófécia Jézus Krisztusról és az “átlyukasztották” a helyes szöveg. I Móz 27:39 o Károli verzió: Imé kövér földön lesz lakásod, és részed lesz az ég harmatjából onnan felûl; o King James verzió: Behold, thy dwelling shall be the fatness of the earth, and of the dew of heaven from above; o Contemporary English verzió : "Your home will be far from that fertile land, where dew comes down from the heavens. o English Standard Verzió (ESV): "Behold, away from the fatness of the earth shall” o New International Verzió (NIV-“Nearly Ispired Version): will be away from the earth's richness, o Easy to Read Version (ERV) “You will not live on good land. You will not have much rain.” Látható hogy a ben Chayyim verzióban Izsák a föld kövérségével áldja meg Ézsaut a ben Asher-on alapuló Contemporary English “biblia” (CEV) vagy az English Standard Verzió (ESV)(ERV) pedig az ellenkezőjét állítja. Isten igéje igaz ennél fogva az egyik verzió nem lehet Isten igéje. Apokrif iratok A kifejezés Apokrif a görög apokryphos szóból ered, amelynek a jelentése “elrejtett” és ez a kifejezés bizonyos írásokat mint a szentírás részét hivatott bemutatni. Semmi sincs távolabb az igazságtól. Az apokrif könyvek teljesen kívűl esnek a Kánonon. Ezek a “kiegészítő” könyvek nem Isten által isnpirált szövegek, mégis , “vallásos” emberek olvassák, sokszor egyenrangúnak tekintve a tényleges szentírással. Ismerünk Ószövetségi és Újszövetségi apokrif iratokat is. A Szeptaguinta tartalmazz néhány Ószövetségi könyvet mint kiegészitést. Mivel a Szeptaguinta kiemelt jelentőségű fordítás, érdemes kicsit alapossabban elmélyülni benne. Kezdetben a Szeptaguinta Héber és Arám nyelvekből lett Görögre fordítva 72 Rabbi által, akik izrael 6 törzséből származtak. Ez a fordítás Kr.u. 285 –ben készült, és csak a Tórát (Mózes 5 könyvét) valamint a zsoltárokat tartalmazta. Az ezt követő 40 évben készültek el a Szentirás többi könyvének a fordításai. Ezek szerint a Szeptaguinta Kr.u. 246-ban teljesen készen volt, de a következő 250 év alatt további nem kanonizált könyveket adtak hozzá. Ezek a hozzá adott könyvek nem a Rabbik által fodított Görög szöveg volt, hanem – a Holt tengeri tekercsek szerint is - már eredetileg is görög nyelven írodtak, és nem keültek a szent iratok közelébe még amikor az eredeti könyveket fordították.
Ezek az Apokrif könyvek amelyek a Szeptaguinta részei lettek: Tóbiás köny (Kr.e. 250-180) Jeremiás levele/ Baruk 6(Kr.e.200) Azáriás imája “3 Szent gyemek éneke” (Kr.e. 200-160) Dániel 3:23-90 1 Ezsdrás (Kr.e.300-150) Manasseh imája (Kr.e.150) Judit könyve (Kr.e.150) Bél és a sárkány (Dániel 14 Kr.e. 150-100) Eszter könyve kiegészítés (Kr.e.130) Zsuzsanna és a vének (Dániel 13 Kr.e.100) 1 Makabeusok könyv (Kr.e.90-70) 2 Makabeusok könyv (Kr.u.50-100) Báruk könyve (Kr.u. 70-100) 2 Ezsdrás (Kr.u. 100) Jézus, Sirák fia könyve (Ecclesiasticus) (Kr.e 32 – Kr.u. 180) Bölcsesség Könyve (Salamon bölcsessége) (Kr.e. 30- Kr.u. 40) Megjegyzés: A Pseudepigrapha könyvek azok az írások amelyeknek a szerzőit alaptalanul mint Isten csodálatos emberinek állítanak be, de ezek az állítások nem igazoltak. Pl Énok könyvét Énok által írt íratnak tartják, mások Mózest feltételezik mint szerzőt. Ezek a könyvek sem részei a kánonnak. További info: http://www.pseudepigrapha.com/ Miért nem tartalmazza a kánon ezeket a könyveket – 8 alapvető okból . Zsidó criteria 1. Az Apokrifek nem voltak az Istentől ihletett könyvek közé sorolva egészen Kr.300-ig. Ekkor is csak néhány könyv került hozzáadásra. Kr.u. 90-ben a Jamniai tanács ahol a Zsidó iratokat kanonizálták elutasította az Apokrif iratokat mint inspirált irásokat, és még napjainkban sem használják a zsidó emberek ezeket a könyveket. 2. Jozefus (Kr.u.30-100) Zsidó történet író, egyértelműen kizárta az Apokrifeket, amikor meghatározta a Ószövetségi könyvek számát (22), és nem is tett említést róluk mint a Szentirás részei. 3. Egyetlen apokrif irás sem állitja az inspiált voltát, de pl Makabeusok könyve állítja hogy nem volt sem próféta, sem Isteni kijelentés. (2Makabeus 2:24-32, 1 Makabeus 4:6, 9:27,14:41) 4. Több apokrif irat eretnekségeket tartalmaz, ellentmondást a Tórával, vagy nem igaz állítások vannak benne. Nemcsak más könyvekkel de még önmagával is . Pl Makabeusok két könyve szerint, Antokus Epiphanes 3 különbözű halállal, külömböző szinhelyeken halt meg. A biblia alapvető doktrináival sem fér össze pl a halottakért való ima vagy a bűntelen tökéletesség …(2 Makabeus 12:39-46). Összeférhetetlenség a törvénnyel miszerint mindannyian vétkeztük, és elsősorban a nőket vádolja. (Jézus, Sirák fia könyve 25:19 “Minden bűn (gonoszság) elenyésző egy feleség bűneihez (gonoszságához) hasonlítva”) Sirák fia 25:24 Egy asszony miatt keletkezett a bűn és Ő miatta halunk meg mindannyian. Sirák fia 22:3 Szégyene a neveletlen gyermek az apjának és a lány gyermek születése veszteség. Az Apokrifek erkölcstelen gyakorlatot tanítanak a Tórával szemben, mint a hazugság, öngyilkosság, gyilkosság, és varázsigék használatát. 5. Jézus és az Újszövetség egyetlen egyszer sem idéz az apokrif iratokból, amikor az Ó szövetségi szentírás szövegeiből százas nagyságrendben idéz vagy hivatkozik. Pl Ezrász, Nehemiás, Eszter, Siralmak, Éneke éneke. Az Apcsel 7-ben , amely vázolja a
Zsidó történelmet, nem találunk igazolást apokrif eseményre. Az apokrif iratok nem voltak egyenrangúak a szentirással ezért István nem használta őket. 6. Sok régi keresztény vezető kifejezte ellenvéleményét az apokrifokkal szemben. Pl: Origen, Jeruzsálemi Cyril és Athanasius. Annak ellenére hogy néha idéztek apokrifból a kora egyházi irásokban sehol sem volt elfogadva a kánonban. Melito (Kr.u. 170) and Origen elutasította az apokrifeket. (Eccl.Hist VI.25, Eusebius) 7. Damasus Pápa (Kr.u. 366-348) megbízta Jeromos-t (Kr.u. 340-420) hogy fordítsa a Latin Vulgata-t, elutasítva az apokrifeket mint a Kánon részeit. Így “csak” néhány apokrif került bele és miután befolyásolták a maradék is hozzáadásra került. Jeromos volt az első aki az extra 7 Ószövetségi apokrifról kijelentette eredetiségük kétséges. Mondani sem kell hogy Jeromos Latin Vulgátája nem tartalmazta az apokrif iratokat kezdetben, bár késöbb néhány köny hozzáadásra került a Latin Vulgata Kr.u. 400 verzióba. (Judit könyve, Tóbiás könyv, Eszter kiegészítés, Dániel kiegészítés) Az öszes többi apokrif könyvet Jeromos után adták a Volgátához. 8. A felekezeti doktrinák különbségei miatt, az egység érdekében elfogadták az apokrifeket és a Vulgáta részeivé tették. Ez hibás motívum volt. A apokrif iratok teljes kánoni státuszt a Trent-i zsinaton (Kr.u. 1545-63) kaptak, ezt megelőzően nem. Az apokrifok támogatják a Katolikus doktrinákat mint a “tisztító tűz”,” halotakárt való ima”,”üdvösség érdem szerint”. Történt mindez pont miután Luther felhivta a Katolikus egyház figyelmét a problémákra Kik és hogyan állították össze a Görög Kánon-t (Újszövetség)? Az Újszövetséget Isten kötötte az emberiséggel Jézus Krisztuson keresztül Az Újszövetség a Meesiáson, Názáreti Jézuson alapul. Görög kánonnak is nevezik mert az eredeti szerzők a Szent Szellem által inspirált szöveget Görögül írták. Néhányan feltételezik hogy a Máté evangélium eredeti szövege Arám volt. Abban az időben a Görög volt az univerzális nyelv, mint az Angol napjainkban. A görögöt beszélték Izraeltől Oroszországig és a környezetben mindenütt. Az Úsz.-ben található pár görögre módosult Arám kifejezés. Jézus az arámi nyelvet beszélte és néhány szava változatlanul fentmaradt : Talitha Kumi – kisáleány kellj fel. (Márk 5:41) Egészen a 10.századig a Görög szöveg csupán nagy betővel volt írva, (Uncials vagy nagy kéz) de a 9.sz-tól a 15.századig megjelent a kisbetűs irásmód is (Minuscules vagy Cursive) és fokozatosan kiszorította a nagybetűs írásmódot. A Görög Kánon 27 hiteles tekercset/kódexet tartalmaz, a következőképpen felosztva: Evagéliumok: (Négy hiteles leírása Jézus Krisztus szolgálatának, különböző nézőpontból) Gyakorlatilag és elméletileg is az Újszövetség Jézus feltámadásával kezdődött. Apostolok cselekedetei : (A korai egyház kialakulása) Apostoli levelek : Levelek személyek vagy gyülekezetek számára Jelenések : Isten megváltási terve és annak végső következmémyei Fentmaradt eredeti Görög kézirat ? Nem A sokféle Újszövetségi könyet egyenként írtál és másolták és cserélgették az akkori gyülekezetekben. Sok kéziratot találtak az Ősi görög nyelvű területeken és kevesebbet, kevésbé megbízhatóbb kéziratot Alexandriában és Egyiptomban. Kevésbé megbízhatóbb mert a gnoszticizmus és az eretnekség hátására ellentmondásokat tartalmaznak.
Kik gyüjtötték össze a Görög Kánont? A gyüjteményt a korai gyülekezeti-egyházi tanács állította össze Kr.u.100-200 között. Ezek az írások kb. 55 éven át keletkeztek Kr.40-95 között és a Kr.u. 8-69 időtartamot dolgozzák fel, kifejtik és megmagyaráznak proféciákat, üzeneteket, amelyek a kezdetektől az örökkévalóságig szólnak. Milyen feltételeket állított Isten a Görög szöveg felismerésekor ? 1. Az irás szerzője Jézus tanítványa vagy testvérei voltak? 2. Felismertek/elismertek-e első gyülekezet vezetői (Jakab, Péter, János) Isten által ihletett más írókat és használták-e az irásaikat ? Igen Jézus beszélt Pállal a Damaszkuszi úton, és Péter a Szentszellem vezetése alatt felismerte az üzenetet amit Jézus adott Pálnak hogy Péter felszólította az embereke hogy figyeljenek rá (Pálra). Ezért Pál levelei bekerultek a szentírásba. Egy másik szerző volt Márk (1 Péter 5:13) aki Péternek és Pálnak is segítője volt. Ő a „szerzője” a Márk evangéliumnak. Annak ellenére hogy sok kezirat létezett az elsőtől a harmadik századig, kellett valaki aki összegyüjti és ősszeállítja őket. Az egyik ilyen “szerkesztő” volt Lucian (Kr.u. 250-312). Az ősszegyűjtés után az Egyházi tanács kiválogatta “megszűrte” ezeket és csak a hiteles anyagokat tartották meg. (feltételeket lásd késöbb). A legtöbb Újszövetségi irat cirkulált a korai gyülekezetek között, a teljes Görög kánon csak késöbb valamikor a Kr.u. 130 és Kr.u. 325 között került hitelesítésre. Kr.u. 367 ben a TELJES Újszövetség anyaga ismert volt a gyülekezetek körében és gyülekezetről gyülekezetre vándoroltak az írások, ahogyan ezt a korai egyházi levelezések is mutatjak. Az alábbi tartalmazza a különféle tanácsokat amelyek hitelesítették az Újszövetségi szentírás tartalmát. Lyoni Ireneus Muratori kánon Özsébius 39. Athanáziusz Jelenlegi Kánon Kr.u. 130-200
Kr.u. 170-210
Kr.u. 260-340
Máté Márk Lukács János Apcsel Róma 1 Korinthus 2 Korinthus Galátzia Efézus Filippi Kolosse 1 Thessalonika 2 Thessalonika 1 Timótheus 2 Timótheus Titus Filemon Kihagyva Jakab 1 Péter Kihagyva 1 János 2 János Kihagyva Júdás
Máté Márk Lukács János Apcsel Róma 1 Korinthus 2 Korinthus Galátzia Efézus Filippi Kolosse 1 Thessalonika 2 Thessalonika 1 Timótheus 2 Timótheus Titus Filemon Kihagyva Kihagyva Kihagyva Kihagyva 1 János 2 János Kihagyva Júdás
Máté Márk Lukács János Apcsel Róma 1 Korinthus 2 Korinthus Galátzia Efézus Filippi Kolosse 1 Thessalonika 2 Thessalonika 1 Timótheus 2 Timótheus Titus Filemon Zsidókhoz Vitatott 1 Péter Vitatott 1 János Vitatott Vitatott Vitatott
Pascal levél Kr.u. 637 Máté Márk Lukács János Apcsel Róma 1 Korinthus 2 Korinthus Galátzia Efézus Filippi Kolosse 1 Thessalonika 2 Thessalonika 1 Timótheus 2 Timótheus Titus Filemon Zsidókhoz Jakab 1 Péter 2. Péter 1 János 2 János 3 János Júdás
Máté Márk Lukács János Apcsel Róma 1 Korinthus 2 Korinthus Galátzia Efézus Filippi Kolosse 1 Thessalonika 2 Thessalonika 1 Timótheus 2 Timótheus Titus Filemon Zsidókhoz Jakab 1 Péter 2. Péter 1 János 2 János 3 János Júdás
Jelenések
Jelenések
Jelenések
Jelenések
Jelenések
Apokrif könyvek
Apokrif könyvek
Apokrif könyvek
Apokrif könyvek
Apokrif könyvek
kihagyva
Salamon bölcsessége Péter Apocalipsis Hermas pásztora kihagyva kihagyva kihagyva kihagyva
kihagyva
Salamon bölcsessége kihagyva Hermas pásztora kihagyva kihagyva Didache kihagyva
kihagyva
kihagyva kihagyva kihagyva kihagyva kihagyva kihagyva
Péter Apocalipsis Hermas pásztora Pál cselekedetei Barnabás levele Didache Zsidókeresztények evangéliumai
kihagyva kihagyva kihagyva kihagyva kihagyva kihagyva
Lehetséges hogy az evangélium írói , oly sok év után is ilyen pontosan emlékeztek minden apró részletre ? 1. Jézus szavai meghökkentették az embereket és nagy hatással volt az emberek életére. Jézus szavait tanításának stílusát nehéz elfelejteni. A zsidó emberek terjedelmes szövegeket memorizáltak, nem úgy mint napjainkban, mert a tekercsek nagyon drágák voltak. 2. A koncentrációs táborokban néhány fogoly memorizálta a teljes újszövetséget. Több fogoly memorizálta a négy evangéliumot. Napjainkban több ember is szóról szóra tudja idézni pl az evangéliumokat. A szinészek hatalmas szöveget tudnak idézni fejből 3. Máté vámszedő volt is ismerte a “görög gyorsírást” a stenography-t 4. A Szent szellem emlékeztette a tanítványokat ahogyan az Jézus megígérte. Ami még ennél is csodálatossab hogy a négy evangélium 100%-ban megfelel egymásnak. Ha a bíroságon 2 tanú tesz vallomást, és miután a kérdésekre is válaszoltak ,megegyező vallomás esetén az igaznak tekinthető, mennyivel inkább 4 egybehangzó írás amelyet időben és térben is egymástól függetlenül írtak. Ez csodálatos. A Tóra, az Írások, a Zsoltárok és a Próféták is támogatják az Evangéliumok tartalmát, ellentmondás nélkül. Ez csak Isteni beavatkozás hatására lehetséges, bizonyítva hogy az írások valóban Isten által insirált üzenetek. Mivel az eredeti kéziratok nem maradtak fenn – Mi az amit birtokolunk és lehet-e Isten beszédének tartani azt ami fennmaradt ? A nyomtatás használata előtt (15sz. közepe) rengeteg kézirat volt hozzáférhető. Az ezt követő évek alatt számtalan gyűjtő gyűjtötte, rendezte és hasonlította össze a kéziratokat, hogy legyen egy kinyomtatható Görög újszövetségi szöveg. Az egyik legkoraibb szöveg a Textus Receptus angolul a Received Text. Továbbiakban mint RT hivatkozunk rá. Ez a munka ma sem állt le. Napjaink tudósai, kutatói folytatják a kéziratok gyűjtését hogy – ahogyan ők hiszik -még jobb Görög szöveget állíthassanak össze. A legujjab munkák a kevésbé megbízható szövegen alapulnak, amit a United Bible Societies publikált. Ez a szöveg a Critical Text – Kritikai szöveg a továbbiakban mint CT hivatkozunk rá. Az összes Újszövetségi kézirat több mint 5300 Görög MSS, 10000 Latin Vulgáta, 9300 a többi pedig 24000 másolat. Kurt and Barbara Aland által végzett kutatások szerint 230 kézirat részlet a Kr.u. 600 időszakra datálhatók. Ezek 192 Görög újszövetségi kéziratot, 5 Görög and 33 Görög fordítást tartalmaznak. (Aland 1987:82-83). A több mint 5300 kézirat amelyek között találhatók egészen kis töredékek( 2-3 vers) és olyan iratok is amelyek majdnem a teljes bibliát tartalmazzák. Ezek keletkezése a 2.sz és a 16. sz közé esik, mivel a kéziratok készítése
megszünt a nyomtatás bevezetésével. A korai egyháznak a kéziratok másolásakor nem volt annyira aprólékos rendszere mint az Ószövetségi iratok maszoréta rendszere. Bárki aki akart magának egy másolatot, ekészíthette saját maga vagy felfogadott egy írástudót. Ez természetesen egy nehéz feladat így aztán nem meglepő hogy hibák jelentkeztek a másolás során. A legtöbb eltérés nyelvi eredetű, a szavak különféle leiratából vagy egyes szavak elhagyásából ujjab szavak hozzáadásából keletkeztek. Több kéziratot használva és ezeket összehasonlítva egyre jobban rekonstruálni lehet az eredeti szöveget. Ez az eljárás hasonlítható ahhoz amikor egy vagy több tanu vallomása alapján rekonstruálnak egy múltbeli esemény. Ha csak egy tanunk van akkor lehetséges hogy a tanu emlékezete vagy esetleges túlzásai miatt nem lehet rekonstruálni a teljes igazságot, de több tanu esetén kicsi a valószinűsége hogy egyformán rosszul emlékeznek. Az eretnekség mint probléma már az apostoli szerzők élete folyamán is megjelent az egyházban, és János apostol halála után mégjobban kiteljesedett. Nagy volt a kisértés hogy az eredeti szöveget a saját vagy munkaadóik eretnek felfogásaikhoz igazítsák a másolatot végzők. A kézzel írt másolatokat normális esetben addig használták amig a használat során szét nem estek, el nem koptak. Azokat az írásokat azonban amelyeket már a megjelenésükkor megbízhatatlannak minősítettek, és kivonták a használatból vagy eldobták még amikor jó állpotban voltak. Ezért nagyobb a valószinűsége hogy complett szövegek közül a nem hitelesek maradtak fent , amelyeket aztán évszázadok később megtaláltak, mig a hiteles szövegekből csak töredékeket találunk. Az 1880-as évektől kezdve a legtöbb kortárs Újszövetségi fordítás a viszonylag kis számú kézirat alapján készült, leginkább a 19 sz végi és a korai 20 sz-i leletek alapján. Ezek a forditások leginkább két kézirattból származnak (a legteljesebb anyagok) a Vatikáni Kódex (Codex Vaticanus) és a Sinai Kódex (Codex Sinaiticus). Ezek kb a 4sz-ból származnak és koruk miatt tekintik őket hitelesnek. A görög szövege öszzeállításánál ezeket a forrásokat illetve az ide vonatkozó papirusztekercseket (a legősibb kézirat az Alexandriai szöveg) vették alapul bár néhány kutató megkérdőjelezi a Vaticáni és a Sinai kódexek hitelességét, mert ezek több helyen ellentmondanak egymásnak, és a Sinai szövegben sok kihagyást lehet felismerni. Ezek nem a legrégebbi keletű szövegek csak a legrégebbi majdnem teljes szövegek amiket jelenleg birtokolunk. A legrégebbi gögörg szövegek és a Biblia A régebbi keletű kéziratok verstöredékek és/vagy Biblilai könyvek fejezetei. Néhánynak neve is van de a legtöbbnek száma. P1 (Papirusz 1)-től egészen P5300 –ig és Quamran Barlang 7 (7Q). A következő lista a legrégebbi szövegeket tartalmazza. Máté Márk Lukács János Apcsel RomHebrew JakabJudás Jelenések
<50 P64
<70
125
200 P67
P52
P66
7Q5
7Q4
P46
250 P45 P45 P4,45,75 P45,75 P45
300
P72 P47
Magdalai Papirusz (P64) (Kr.u.30-70) A papirusz töredék éveken keresztül a Magdalai könyvtárban feküdt több mint 90 éven át, mint Charles Huleatt tiszteletes Angol Káplán ajándéka aki azt Luxorban (Egypt) az antikvitás piacon vásárolta.. Újabb eszközöket felhasználva mint pl laser mikroszkóp és a kézírás analzis Carsten Peter Thiede újra dátumozta az előzőleg közép-késő második századbeli keletkezési időt és Kr.u. 30-70 közötti értéket állapított meg. A Magdalai papiruszban három helyen, Jézus neve rövidítve “KS” olvasható a görög Kyrios – Lord szóból származtatva. Máté 26 7Q O'Callaghan (Kr.u. 60-100 ) (7Q jelentése Qumran 7. barlangja) 1972-ben Quamran 7. barlangjában papirusz tekercsek százait fedezte fel a Jezsuita papirusz szakértő Jose O'Callaghan. Ezek között Újszövetségi idézeteket és töredékeket is találtak. Márk 6:52-53 keletkezési idő Kr.u. 60-100 AD (Kép 7Q5). "Mert magától terem a föld " (Márk 4:28). "És látá õket, a mint veszõdnek az evezéssel;; . . ." (Márk 6:48). " És felelvén Jézus, monda nékik: Adjátok meg a mi a Császáré. ." (Márk 12:17) "Miután pedig megelégedtek eledellel, a hajót könnyebbítik vala . ." (Apcs 27:38). " Nemcsak pedig, hanem dicsekedünk is az Istenben a mi Urunk Jézus Krisztus által,. . ." (Rom 5:11-12). "És minden versengés nélkül nagy a kegyességnek eme titka: " (1 Timotheus 3:16). 7Q4 "Mert ha valaki hallgatója az ígének és nem megtartója[megcselekvője],.." (Jakab 1:23-24).
John Rylands féle töredék (Kr.u.117-138 AD) P52 – datálva Kr.u. 125 Papirus kódex kb 6x9 cm, amelynek mind a két oldalára írtak. A papirusz János 18:31-33 és 37-38 részek összesen 5 versét tartalmazza. A töredéket Egyiptomban találták meg távol a készítés helyétől (Asia Minor), ami szintén a levelek az egyes gyülekezetek közötti circulálását bizonyítja A töredék John Rylands könyvtához tartozik. Bodmer Papirusz(Kr.u.200), (P66, P72-75)
A Bodmer papirusz tartalmaz 104 levelet: P.66 John 1:1-6:11, 6:35-14:26, 14-21. P.72 a legrégibb ismert Zsidó levélmásolatot valamint I Péter és 2 Péter valamint további kanonikus szöveget és apokrif könyveket is tartalmaz mérete 6 x 5.75 inch azaz kb: 15,24 X 14,605 cm P.75 102 oldal mérete 26,03 X 13,5 cm. Tartalmazza Lukács János evangélium nagy részét, valamikor a Kr.u. 175 és 225 között keletkezett. Ez a legrégebbi Lukács kézirat Kivétel a Papirus. VIII (tartalmazza 1 & 2 Pétert), 1969-ben ajándékba kapta VI. Pál Pápa, jelenleg a Vaticáni könyvtárban van. A documentumokat Egyiptomban találták meg, kódexek és tekercsek formájában. A legtöbb papirus, de 3 közülük pergament. (Papirus. XVI, XIX, and XXII). Azt állítják hogy az szöveg egyezik az Alexandriai változattal.
Chester Beatty Papirusz(Kr.u. 200-250 ). (P.45, P.46, P.47) Ez a fontos papirusz 3 kódexet tartalmaz (220 oldalt )és az Újszövetség nagy részét. (P.45, P.46,P.47). Az első kódex (P.45) 30 oldal papirusz kódexből áll: 2 Máté, 2 János, 6 Márk, 7 Lukács és 13 oldal az Apcselből. Mérete 20,32 x 25,4 cm. (P.46) A második kódex 86 lapbóll áll és 104 oldal Pál leveleiből. Mérete:27,94 x 16,51 cm P.47 10 lapot tartalmaz a Jelenések könyvéből mérete 24,13 x 13,97 cm. (pl. p. 45 - Mát. 20:24-32; 21:13-19; 25:41–26:39; Márk 4:36–66; 9:31; 11:27– 12:28; Lukács 6:31–7:7; 9:26–14:33; János 4:51–5:2, 21-25; 10:7-25; 10:30–11:10, 18-36, 42-57; Apcsel 4:27–17:17). http://en.wikipedia.org/wiki/Papyrus_45; http://en.wikipedia.org/wiki/Papyrus_46; http://en.wikipedia.org/wiki/Papyrus_47
További Újszövetségi Papirus töredékek P1 – Máté 1:1-9,12,14-20. 3. század. Megtalálták 1896 Oxyrhynchus –ban, jelenleg a Pennsylvániai egyetemen van P2 – John 12:12-15 Görög nyelvű Lukács 7:18 részlet Kopt nyelven a hátoldalon. 5. vagy 6. századból P3 – Lukács 7:36-43é 10:38-42. 6.századból. könyv forma. Rainer Collection Bécs P4 – Lukács 1:74-80é 5:3-8,30-6:4. 4.századból könyv forma. Megtalálták Egyiptomban a Philo kézirathoz csatolva. Jelenleg Párizsban a Bibliotheque Nationale-ban található P5 – János 1:23-31, 33-41; 20:11-17; 19-25. 3. századból. Lelőhely: Oxyrhynchus jelenleg a British Múzeumban van P6 – János 11:45 Strassburg Egyetem P7 – Lukács 4:1,2. Archaeological Múzeum, Kijev P8 – Apcsel 4:31-37; 5:2-9; 6^1-6, 8-15. 4.századból. Berlin Múzeum P9 – 1 János levél 4:11-13; 15-17. 4. vagy 5. század Lelőhely: Oxyrhynchus jelenleg Harvard Egyetem könyvtárában van P10 – Rom 1:1-7. 4.század. Lelőhely: Oxyrhynchus jelenleg Harvard Egyetem könyvtárában van P11 – 1 Korintus 1:17-20; 6:13-18; 7:3,4, 10-14. 5. Század. Imperial könyvtár , Petersburg P12 – Zsidó 1:1 3. vagy 4. század, Amherst könyvtár P13 – Zsidó 2:14-5:5; 10:8-11:13; 11:28-12:17. 3. vagy 4. század Lelőhely: Oxyrhynchus. P14 – 1 Korintus 1:25-27; 2:3-8; 3:8-10, 20. 5. század, Könyv forma, Catherine monostor, Sinai hegy. P15 – 1 Korintus 7: 18-8:4; Filippi 3:9-17; 4:2-8. 4.század. Lelőhely: Oxyrhynchus P16 – Rom 12:3-8. 6. vagy 7. század Ryland könyvtár , Manchester. P17 –Titus 1:11-15; 2:3-8. 3.századból Ryland könyvtár , Manchester. P18 – Zsidó 9:12-19. 4. századból, Lelőhely Oxyrhynchus P19 – Jelenések 1:4-7. 3. vagy 4. századból, Lelőhely Oxyrhynchus
A következő felsorolás a legrégebbi “teljes” (majdnem teljes) verziókat mutatja be (Kr.u. 150-500)
“Peshitta” (Kr.e.150), és a Cureton szíriai kézirat a legősibb ma is létező görög Újszövetségi kéziratok. A Peshitta szó arámul egyenest jelent vagyis az Újszüvetsége eredeti , tiszta fordítása. A Peshitta az egyetlen hiteles kézirat amely tartalmazza az Őjszövetség könyveit mégpedig Mshikha azaz a Messiás és az Ő tanítványai nyelvén. A Peshitta (Keleti) és a Peshitto (nyugati) kézirat között van néhány eltérés de azért nagyon hasonlóak. A Peshitta nem tartalmazza 2 Péter. 2 János, 3 János, Judás leveleket valamint a Jelenések könyvét, de a Peshitto igen. Azt tartják hogy a Peshitto a Peshittához lett hozzá szerkesztve és ezek az egyetlen könyvek amelyek Görögből Arámira lett forditva. Mind kettő Kr.u. 150-170 körül keletkezett. Görög – A Sínai Kódex (Kr.u. 331) – A görög biblia kézirata. 1933-ban A British Múzeum vásárolta meg Oroszországtól. Jelenleg is a British Műzeumban van. A vatikáni kódex (Kr.u.331) – A kézirat jelenleg Vatikán könyvtárában van. Eredetileg a teljes Bibliát és más könyveket is tartalmazott, de ezek egy része elveszett. Gót verzió (Kr.u. 350) – Egyiptomi verzió – a “Memphitic” (vagy alsó Egyiptomi, vagy más néven Kopt) 4. vagy 5. század; “Thebaic” ( vagy felső Egyiptomi vagy más néven Sahidic) a 3. századból Latin Vulgáta (Kr.u. 382) – Egy római katolikus irástudó Betlehemben, név szerint Jeromos az egesz Bibliát Latinra fordította. Ez a Biblia lett a Római katolikus egyház “hivatalos” bibliája több mint 1000 éven keresztül. Görög – Alexandriai Kódex (Kr.u. 425) Jelenleg a British múzeumban van, 40 lap híján teljes Biblia. http://hu.wikipedia.org/wiki/Codex_Alexandrinus Síriai “Arám” – a Philoxeniai és Jeruzsálemi írat, mindkettő az 5. századból. Forrás Peshitta és Peshittó Örmény – (5 század) Etiópiai (4-7. század) Gregorián (6. század) A Vatikáni Kódex 331 AD (A teljes Ó és Újszövetség, de csak az Újszövetség használt a Kritikai szövegben (Critical Text - CT) A Vatikáni Kódex
A vatikáni kódex görögül a 4 században íródott. Tartalmazza a LXX verzió nagyrészét. Állati bőrökre írták és nagyon jó állpotban maradt fenn. A Vatikán könyvtárban találták meg Kr.u. 1481-ben. Hiányzik belőle az I Móz 1:1-46:28, 2 Kir 2; Zsolt 106-138, Máté 16:2-3; 1 Tim & 2 Tim, Zsid 9:14, Titus és a teljes Jelenések könyve. Valószinűleg direkt hagyták ki ezeket a részeket. Mindemellett csak az evangéliumokból hiányzik 237 szó, 452 mondatrész, és 748 teljes mondat, pedig több száz késöbbi kézirat megeggyezően tartalmazza ezeket. Itt valami nem stimmel !! Vannak törekvések amelyek a Bibliából ki karják venni a jelenések könyvét és egy Apokriffal – Hermas pasztorával – akarják helyettesíteni. Keresztények figyelem !! Kiakarnak bennünket árusítani a Sátánnak !! A vatikáni kódex hozzáférhető volt a King James Biblia fordítói számára de ők ezt elvetették tudván hogy nem megbízható. A vatikáni kódex tartalmazza az apokrif iratokat is, amelyek nincsenek benne a zsidó ószövetségben. A római katolikus egyház tulajdona jelenleg a Vatikán könyvtárban található.
A Sinai kódex Kr.u. 331 (Teljes Biblia) de csak az Újszövetség használt a Kritikai szövegben (Critical Text - CT) Sínai Kódex - Codex Sinaticus
A katolikusos és az amerikai Bibliai intézmény szerint az Újszövetségi rész az egyik legfontossabb görög kézirat a 4. századból. A kéziratot 1844-ben a Sínai hegy lábánál fekvő St. Katalin monostorban Constantin von Tischendorf találta meg, és az Orosz Cár-hoz került. Tartalmazza az Ószövetség felét, és a teljes Újszövetséget (Márk 16:9-20 és János 7:53-8:11 részeket kivéve). Tartalmazza az Ószövetségi apokrifeket és a “Hermészi Pásztor” valamint a „Barnabás levelei” úsz. Apokrifeket is. 364,5 oldalt tartalmaz, antilop bőrre lett írva. Javitások és revíziók találhatóak majdnem minden lapon , amelyeket 10 különböző ember készített. Néhány javítás a másolással egyidőben készült (4.század) de a legtöbb csak késöbb a 6-7. században. 1933 az Angol kormány 500,000$-t vásárolta meg.
Sem a Sínai sem a Vatikáni Kódex nem tartalmazza Márk evangéliumának az utolsó tizenkét versét, (Márk 16:9-20) annak ellenére hogy ezek a versek mind szerepeltek már néhány korábbi töredékeken, a korai egyházi atyák írásaiban is , sőt az egyik irástudó idezett is belőle még a II. Században. A létező 620 kéziratból (amelyek tartalmazzák a Márk evangéliumot) csak ez a kettő az amelyek nem tartalmazzák az előbb említett verseket. Az Alexandriai szöveg = Kritikai szöveg (Critical Text) 4.századbeli szöveg amely alapja a Kritikai vagy Kisebbségi szövegnek (Critical Text or Minority Text - CT). CT az alapja az angol NASB-nak NIV-nak és más jelenkori angol fordításoknak. Az Alexandriai szöveg két fő kéziraton alapul ( Vatikáni ún. “B” és a Sínai ún “Aleph”) valamint az Alexandrinus-on. (Alexandriai kódex “A” vagy “02”) http://hu.wikipedia.org/wiki/Codex_Alexandrinus Az elnevezés kritikai szöveg (Critical Text) az őt létrehozó eljárásról (szöveg kritika) kapta a nevét. Ezen kézirat a többségi kéziratok (Majority Text) szövegével csak 85%-ban egyezik meg, és a CT forrás szövegei még egymással is ellentmondásban vannak. A görög szöveg amely ezeket a forrásokat valamint a vonatkozó papiruszokat tartalmazza “Alexandriai szöveg” néven vált ismerté, és valójában a szöveg eredetére nem pedig megtalálási helyére utal. Alexandria Egyiptomban északi részén fekszik, ahonnan az elhíresült eretnek Arianizmus is származik. Arius (AD ca. 250 or 256 - 336) az Arianizmus tanítások szerzője: Jézust nem tekintette az Atya Istennel egylényegünek hanem csak egy Atya által teremtett személynek. Az észak Afrikai kereszténységet később az Iszlám teljesen kiirtotta, ezért az Afrikai szöveg ismeretlen volt a biblia fordítói előtt egészen a 19.századig amikor is egy régész egy ásatás alkalmával megtalálta. Az Alexandriai szöveg felfedezése nagy felfordulást okozott a 19. században, és jó anyagot szolgáltatott a liberális elvű teológusok körében, akik bizonyítani szándékozták hogy az addigi Őjszövetség szövege késöbb készült és hibákkal és túlzásokkal teljes. These include the oldest near-complette manuscripts of the NT Codex Sinaiticus and Codex Vaticanus ???? Ebben a szövegben a forrás alapjául szolgáló görög szövegek nagyon változóak még egymáshoz képest is , ezért a kifejezés “eklektikus szöveg” széles körben használatos. “Eklektikus” jelentése választható a legmegfelelőbbnek tünő stílus vagy gondolatmenet amennyben az nem egy doktrina alpjául szolgál. Mindez azt jelenti hogy az alapot jelentő különféle kéziratokból a fordító kedve szerint választhat, elkerülve bármilyen formális vagy szisztematikus módszert.
Bizánci szöveg - Received Text / Textus Receptus (RT) RT – 16.századi szöveg amelynek alapja a 10-12. századi Bizáncy szöveg, amelyet az eredeti 4-5. századi Bizáncy szövegről másoltak. Ez az alapja az angol King James verzió van és a Szó szerinti fordításnak is. (LTV – Literal Translation). Ez az az újszövetségi görög szöveg amelyet a görögnyelvű egyházak évszázadokon át használtak, és mint “kapott szöveg”= Received Text vagy textus receptus –ként említik. A bizánci szövegnek is nevezett íratot Európából és kis Ázsiából származtatják ahol a legortodoxabb theologia volt uralkodó. Sokan azt tartják hogy a Római császár Konstantin (uralkodott 306-337) volt az első Bizánci császár is. Ahogyan az várható is a Bizánci szöveg nagyobb nyomatékot ad Jézus Krisztus Isteni mívoltának mint az Alexandriai szöveg. A korai szövegmaradványok mind azt mutatják hogy a Bizánci szöveg sokkal pontosabban adja vissza az eredeti szöveget, mert egymással nagymértékben megegyezőek, konzisztensek. Az egyik legkorábbi egyház atya John Chrysostom (Kr.u. 349-407) az Újszövetség idézésekor a Bizánci szöveg tipust használta. A legkorábbi fordítás amely a Bizénci szövegre épült a Sziriai Peshitta (Kr.u. 150). Más iratok amelyek ezzel a szöveggel egyeznek meg az Ősi Latin Vulgáta (Old Latin Vulgate Kr.u. 157) és az Italic Biblia (Kr.u. 157) amelyek 200 évvel körábban keletkeztek mint a kisebbségi szövegek (Vatikáni és Sinai kódexek) http://www.1611kingjamesbible.com/textus_receptus.html/ http://www.jesus-is-lord.com/defense1.txt A több mint 5300 görög kéziratból a nagytöbbség jól megegyezik az RT-vel, bár nem 100%-ban hanem kb >90% -ban. Összehasonlítás képpen a CT >85% egyezik csak meg. Erasmus,Stephanus,Beza és Elzevir testvérek formálták a szöveget ahogy ma ismerjük “kapott szöveg”-ként (Textus Receptus). A legfigyelemre méltóbb szerkesztő Desiderius Erasmus (1466-1536) volt. Napjainkban a kifejezés-t Textus Receptus általában az összes görög újszövetségre használják, amelyek Dasiderius Erasmus nyomtatott kiadását követik. Erasmus dühös volt a Vulgátában előforduló hibák miatt amelyek az évek alatt a másolási hibákból vagy az emberi értelmezésből eredő hibás fordítás miatt jelentek meg. Mivel ő egy római katolikus írástudó volt, ujraforditotta Latinra az Újszövetséget és nyomtatásra előkészített egy Görög kiadást is a Latin mellett, hogy bemutassa a szöveget amelyből a Latinfordítás előállt. Ezt a munkát 1512-1513- ban adták ki. A több ezer ma ismert kisebb kéziratból az első és második kiadásnál 4-et használt és a késöbbi kiadásoknál még egy párat a megbízható források közül. Ime a 4 első: Egy 11 századbeli Baseli Kódex 12. századbeli Mayhingen, Bayaria. Ez az egyetlen kézirat amelyet Erasmus a Jelenésekhez használt, amelynek vége 22:16-21 sérült volt. Erasmus a hiányzó görög részt Latinból fordította vissza. Általánosan elmondtható hogy kiválló minőségű kézirat. 15. századbeli kézirat Baselből. Az első kiadásnál ez volt az elődleges forrás, 1516. Jó minőségű kézirat Néhány 12 századbeli kézirat, amelyek lehet hogy későbbiek. Ezeket Erasmus az Apcsel és az apostoli leveleknél használta Erasmus első kiadása 1516-ban jelent meg és a harmadik 1522-ben. Az összes akkor Angol forditásnál ezeket használták. Luther a második késöbb a harmadik kiadást használta. A különbség a korai és késöbbi kiadások között az 1 János 5:7 volt (Comma Johanneum) ami hiányzott az első kiadásból.
A Többségi Szöveg (Majority Text - MT) Az Újszövetségi tudósók egy csoportja arra a meggyőződésre jutott, hogy a legjobb megoldás az eredeti görög szöveg megismerésére, a görög nyelven fentamaradt majority (többségi) kéziratok szoros együttmüködésben való vizsgálata. Ez azt jelenti hogy az ősi kéziratok azon részeit amelyek egyeznek a majoryti szöveggel, azokat elfogadják, a szövegben a megfelelő helyre teszik. Az igy kapott szöveget Majority Text-nak azaz Többségi szövegnek nevezik. Annak ellenére hogy az így kapott szöveg nem teljes a Received Text (RT)-vel jobb egyezőséget mutat mint a Kritikai szöveggel (CT). A kifejezés MT (Majority Text – Többségi szöveg) valójában csak 414 kéziraton alapul a létező több mint 5300-ból ami nyilvánvalóan nem jelent többséget. Ez a 414 kézirat a Von Soden gyüjtemény. Amikor tehát a többséget említik akkor az csak ez a 414 kéziratot (a számok egyre növekszik) , nem pedig az 5300-at jelenti. A következő táblázat az eltérések számát mutatja az RT (Received Text – Textus Receptus) – hoz képest. Hodges-Farstad (MT) 1,005 Tregelles (CT) 3,095 Nestle-Aland (CT) 3,323 Tischendorf (CT) 3,498 Westcott-Hort(CT) 3,618 Egyedül a jelenések könyvében egyezik az MT a CT-vel mint az RT-vel. A három fő szöveg közül melyiket érdemes használni ? 1. Többségi szöveg = Majority Text (MT) 2. Kapott szöveg = Textus Receptus (TR) = Received Text (RT) 3. Kritikai szöveg = Critical Text (CT) A Textus Receptust (TR/RT) a következő okok miatt: A CT a 4.században jelent meg és “téli álmot aludt” egészen 1800-1900-as megtalálásáig Vajon Isten vakon hagyta volna az egyházát több mint 1500 éven keresztül ? Ez a nézet azon a tévhiedelemen alapul hogy Isten “helyileg őrízte meg” az Ő beszédét, amely széles körben elterjedt és elfogadott volt a korai századokban. Ezzel a felfogással szemben a logikus következtetés hogy az Írás azért nem volt használatban mert nem volt pontos és a fordítók tisztában voltak ezzel a ténnyel. Az RT alapja a meglévő 5309 görög kéziraton túlnyomó része Az RT nem tartalmaz törléseket, hozzáadásokat, ajánlásokat ahogyan ezeket a CT teszi. Ahol a CT-ben valamilyen adat hiányzott a szerkesztő saját belátása alapján az RT-ből vagy az MT-ből “kölcsönözte” a “megfelelő” részt. Ezt a pótlást általában a személyes nézőpont vagy doktrinális pozició alapján végezték. Az RT egyezik a legősibb Biblia fordításokkal: 1. Szíriai Peshitta (Kr.u. 150) 2. Ősi Latin Vulgáta (Kr.u. 157) 3. Italic Biblia (Kr.u. 157) amelyek 200 évvel korábbi keletűek mint a Minority Text (Vatikáni és Sínai Kódexek) Az RT egyezést mutat a korai egyház több mint 86,000 újszövetségi idézetével. (Magyarázat késöbb) Az RT volt használatos a korai református biblia forditóknál 1881-ig. (A reformáció vitte vissza az embereket Isten igéjéhez) Az RT elveti a Gnosztikusok és más eretnekek által készített korrupt kéziratokat miközben a CT és MT nem.
A CT –ben található a legnagyobb mértékű Gnosztikus ráhatás amely a Római és Egyiptomi filozófiákból és hiedelmekből származnak. Például CT-ben Jézus hatalma nem annyira hangsúlyos mint az RT-ben, és ez azon a gnósztikus felfogáson alapul ami szerint az “anyagi az gonosz és a szellemi az jó”, de nem feltétlenül kell elfogadni hogy Jézus Isten volt, vagy Jézus az egyetlen menybe vezető út, és ezen filózófiák alapján változtatták a szöveget. Ezt bizonyítja az a tény hogy a CT-ben amikor a Jézusra mint Úrra (Lord) hivatkoznak a szövegben törlés vagy kisebbítés található. Ez szándékos meghamisítása a Szentirásnak. AZ RT és MT hagyomány megegyezik Isten igéretével hogy Ő megörzi az Ő igéjét. Zsolt 12:6; Máté 24:35; Luk 16:17 and fenttartja Jézus Isteni mívoltát. Nem ugyanarról szólnak az RT az MT és a CT ? NEM. Csak 85%-ban egyeznek meg a szövegek egymással, és a kulcs Bibliai támpontok különbözőek. Néhány biblia kutató szerint a szöveg mondanivalója alapján az RT 99%-ban egyezik az MT-vel és a CT 98%ban egyezik meg az MT-vel, de ezek csak vélemények. Az RT elsődleges feltétele , az írás teljessége. A CT hozzáállása az, hogy a Bibliát úgy kell kezelni mint bármelyik másik könyvet, és feltételezhetjük hogy a keresztény írók szánékosan megváltoztatták a nehezen érthető részeket ezzel segítve a jobb szövegértést. 1950-ben 96 Újszövetségi papíruszt fedeztek fel. Nagyon értékesek mert a Kr.u. 180-220 időszakból származnak. Az RT-vel egyeznek meg. A Jelenések könyvében az MT a CT-vel bagyobb egyezőséget mutat, de az RT sokkal következetesebb a szöveg tartalmát illetően. (lásd később).
Összefoglalás Sok vita tárgya volt a RT és a CT de eddig nem született végleges megoldás. Mind a kettő verzió mellett lehet könyveket, azokban pedig meggyőző érveléseket találni, és ha valaki megérti azokat el tudja dönteni melyik verziót válassza. A legtöbb könyv szerzője azonban nem megy ilyen mélyre, hanem inkább abbak bízik amit tanult mert a professzornak biztosan igaza van. A pásztornak vagy az általunk tiszteletben tartott személynek tudnia kell hogy melyik Biblia verzió a helyes. Egy köny amelyet egy görög nyelvű biblia kutató írt, meggyőzhet bennünket mert neki tudnia kell a helyes választ. Ha az életemet kell a Bibliára építenem , akkor nem bízhatok 100%-ban amit valaki mondott nekem, ezért nekem kell az igazságot kikutatni. Isten megmutatja azt, amikor keressed az Ő igazságát. Ne bízz az emberekben, csak Istenben.
