Metodista
A BIBLIA ÉVE
2008. JÚLIUS
MME
„KÉRJETEK ÉS ADATIK NEKTEK, KERESSETEK ÉS TALÁLTOK, ZÖRGESSETEK ÉS MEGNYITTATIK MERT AKI KÉR, MIND KAP, AKI KERES, TALÁL, ÉS A ZÖRGETŐNEK MEGNYITTATIK. UGYAN KI AZ KÖZÜLETEK, AKI HA KENYERET KÉR A FIA, KÖVET AD NEKI, VAGY HA HALAT KÉR, KIGYÓT AD NEKI? HA TEHÁT TI GONOSZ LÉTETEKRE TUDTOK JÓ AJÁNDÉKOT ADNI GYERMEKEITEKNEK, MENNYIVEL INKÁBB AD JÓKAT A TI MENNYEI ATYÁTOK AZOKNAK, AKIK KÉRIK TŐLE?” (MT 7, 7-11) NEKTEK!
JOHN WESLEY ÉS A BIBLIA
A mennyei szülő ■ JOHN WESLEY
Hogy elejét vegye minden hitetlenségnek, a következő versekben áldott Urunk ismét példával szemlélteti szavait, azzal, hogy mi játszódik le tulajdon szívünkben. „Ugyan ki az közöttetek”, kérdezi, „aki ha kenyeret kér a fia, követ ad neki?” Megengedi-e a természetes szeretet is, hogy visszautasítsuk annak ésszerű kérését, akit szeretünk? „Vagy ha halat kér, kígyót ad neki?” Adna-e neki ártalmas dolgokat a hasznosak helyett? Úgyhogy már csak abból is, amit mi magunk érzünk és teszünk, teljes bizonyosMENNYIVEL INKÁBB AD JÓKAT A TI ságot nyerhetünk arra nézve, hogy egyfeMENNYEI ATYÁTOK, AKI MAGA A TISZlől semmi rossz következménye nem leTA, VEGYÍTETLEN, LÉNYEGI JÓSÁG? het annak, ha kérünk, másfelől pedig az a jó következménye lesz, hogy minden szükségünk teljesen betöltetik. „Ha tehát ti gonosz létetekre tudtok jó ajándékokat adni gyermekeiteknek, mennyivel inkább ad jókat a ti mennyei Atyátok”, aki maga a tiszta, vegyítetlen, lényegi jóság, „azoknak, akik kérik tőle”? Vagy (ahogy egy másik alkalommal mondja Urunk) „mennyivel inkább ad mennyei Atyátok Szentlelket azoknak, akik kérik tőle?” A Szentlélek magában foglal minden jót, minden bölcsességet, békességet, örömöt és szeretetet; ő maga a szentség és boldogság teljes kincsesháza, mindaz, amit Isten készített az őt szeretőknek. Ahhoz viszont, hogy imádságotok teljes súllyal essen latba Istennél, vigyázzatok, hogy szeressetek minden embert; máskülönben inkább átkot, mint áldást fogtok vonni saját fejetekre; és nem várhattok semmilyen áldást Istentől, amíg nincs bennetek szeretet felebarátotok iránt. Ezért késlekedés nélkül távolítsátok el ezt az akadályt! És ne csak szóval szeressetek, hanem cselekedetekkel és valóságosan. „Amit tehát szeretnétek, hogy az emberek veletek A SZENTLÉLEK MAGÁBAN FOGLAL cselekedjenek, ti is ugyanazt cselekedjétek velük, mert ez a törvény, és MNDEN JÓT, MINDEN BÖLCSESSÉGET, ezt tanítják a próféták. BÉKESSÉGET, ÖRÖMÖT ÉS SZERETETET. Ez az a királyi törvény, az irgalmasság és igazságosság aranyszabálya, melyet még a pogány uralkodó is feliratott palotájának kapuja fölé: olyan szabály, amelyről sokan hiszik, hogy természetes módon bele van vésve minden egyes, a világra jövő ember elméjébe. Annyi mindenesetre bizonyos, hogy alig halljuk meg, máris helyeslésre talál minden ember lelkiismeretében és értelmében. John Wesley: XXX. Prédikáció. In: Prédikációk II. 169-170. old. (Názáreti Egyház Alapítvány, 2002)
2
Metodista 2008. JÚLIUS
MISSZIÓ RÓLUNK SZÓLVA
„AMA NEMES HARCOT MEGHARCOLTAM, FUTÁSOMAT ELVÉGEZTEM, A HITET MEGTARTOTTAM.” (2TIM 4,7)
Megemlékezés dr. Lemle Zoltánnéról ■ GYURKÓ JÓZSEF ÉS HAJDUNÉ CSERNÁK ERZSÉBET
1978-ban lettem a Györkönyi Körzet (ma Szekszárdi Körzet) lelkésze. A gyülekezet oszlopos tagja, Binder Lizi néni, dajkája volt Lemle Zoli bácsinak. Életük végéig szoros lelki barátság fűzte össze őket és a két családot. Még emlékszem találkozásaikra, közös beszélgetéseikre az ünnepi asztal közül. Zoli bácsi nagyon szerette a „Filclit” ha családlátogatásra érkeztek Györkönybe, Lizi néni mindig ezzel kedveskedett neki. Ennek a kapcsolatnak a gyümölcse lett az, hogy Vilike néniék megnyitották lakásukat a lelki táplálékra vágyakozó szekszárdi testvéreknek. Az 1960-as években Hecker Frigyes lelkész volt a györkönyi gyülekezet pásztora és őt hívták meg, hogy havonta egy alkalommal a vágyakozóknak hirdesse az evangéliumot. Rendszeressé vált az alkalom, ahol 5-10 testvér volt jelen a családon kívül. Amikor később egy új helyre költöztek ott is igényt tartottak a szolgálatra és a kis csapat növekedett. 1989ben a szoba kicsinek bizonyult, és a szomszédok nem vették jó néven a hangos éneklést, ezt tette szükségessé, hogy egy nagyobb helyet keressünk. Egy imaharcos alkalom után kaptam látásként: nem bérleményt, hanem egy kis templomot akar az Úr adni ennek a kis nyájnak. 1990-ben egyházunk megvásárolt a Munkácsy Mihály utca elején egy ingatlant. 1991 második felében elkészült a felújítás és az imaterem, melyet Heinrich Bolleter püspök szentelt fel ugyanebben az évben. A Lemle házaspár mindig hűséges látogatója volt a gyülekezeti alkalmaknak. Mindegyikük megmaradt a maga felekezetében tagnak, de lelki éhségük elhozta a közösségünkbe őket. Egy személyes élményemet hadd, mondjam el a sok közül, mert sokszor osztotta meg velem lelki fájdalmait, és együtt vittük az Úr elé, többször könnyek között. Egyik látogatásom alkalmával mondta el, hogy ő mindent a naplójában leír, így önti ki szívét az Úr előtt, amivel nem akar senkit terhelni: „tudod Jóska – mondta Vilike néni – ilyen alkalmakon azt érzem itt ül mellettem és olyan békesség árad a szívembe.”
IMPRESSZUM
Kiadja: a Magyarországi Metodista Egyház ■ Felelős kiadó: Csernák István szuperintendens ■ Főszerkesztő: Khaled A. László ■ Rovatszerkesztők: Hecker Héla – ÜZENET, Hecker Róbert – MISSZIÓ, Khaled A. László – RÓLUNK SZÓLVA, Lakatos Judit – MÚLTKOR, Pásztor Zoltán – AKTUÁLIS, Pásztor Zsófia – GYÜLEKEZET, Kovács Csilla – GYEREKSAROK, Szuhánszki János – 24. DIMENZIÓ, Szuhánszky T. Gábor – TEOLÓGIA, Sztupkainé Pál Zsuzsanna – NŐKRŐL NŐKNEK ■ Nyomdai munkálatok: ADUPRINT ■ ISSN 1588-1911 ■ A lap megvásárolható az egyház gyülekezeteiben, illetve megrendelhető a szerkesztőségből. ■ Szerkesztőség: 1032 Budapest, Kiscelli u. 73. ■ Tel./Fax: +36-1/2501536, +36-1/250-1849 ■ E-mail:
[email protected] ■ Egy szám ára: 300 Ft ■ Megjelenik negyedévente. ■ Címlap: David Greenawalt – Greenawalt család
KÖZÉPPONTBAN A SZÜLŐK
93 éves korában, 2008. március 29-én, az Úr hazahívta fáradt szolgáló leányát özvegy dr. Lemle Zoltánné. Amikor megismerhettem már nyugdíjas tanító néni volt. Szekszárdon sok embernek kedves emléke maradt róla, sok gyermeket indított el az élet útján. Egy rádió műsort hallgattam, Levente Péterrel beszélgettek. Gyermekéveit emlegetve, a pályaválasztásáról beszélt és nagyon kedvesen emlékezett „Lemle tanító nénire”, a Vilike nénire, aki olyan tanáccsal látta el őt, hogy a mai napig meghatározza életét. Talán ezzel a példával szeretném megvilágítani az én tapasztalataimat is vele kapcsolatban.
3
Metodista
RÓLUNK SZÓLVA
2008. JÚLIUS
WWW.SZEKSZARD.METODISTA.HU
Ahogy mondta, közben néztem az arcát és szemei sugározták, igaz amit mond. Vilike néni egy aktív imaharcos volt a férjéért, akit a háborúból hozott haza Isten az ő imádsága által, a fiaiért, később családjaiért, az unokákért, a városban lévő közösségekért a hívőkért. Hálás a szívem azokért az alkalmakért, amelyeken együtt lehettem vele és megajándékozhatott a benne lakozó hit gyümölcseivel és lelki tapasztalataival. 1996. július 26-án vettem búcsút a szekszárdi kis közösségtől, kis templomunktól és családommal Nyíregyházára költöztünk. Az utolsó találkozásom Vilike nénivel 2008 tavaszán volt. Talán halála előtt egy hónappal látogattam meg őt, látása már gyenge volt, de a hangomat megismerte és újra hallottam azt a kedves megszólítást „Jóska hát eljött hozzám!” Örültünk a testvéri találkozásnak egy rövid családi tájékoztató után a lelki dolgokról beszéltünk a mennyországról, hogy milyen szép lesz ott. Az volt az érzésem ő már lélekben ott van, de a teste még itt futja a földi élet pályafutását. Jó volt együtt imádkozni egy olyan testvérrel, aki a futását elvégezte, a hitet megtartotta és várja a számára elkészített örökélet koronáját. Legyen áldott emlékezete mindig. Gyurkó József után szolgáltam Szekszárdon tíz évig. Dr. Lemle Zoltánnéval az első bibliaórán ismerkedtem meg igazán. Amíg ereje engedte rendszeresen ott volt az alkalmakon. Később gyengesége, főleg szemének romlása miatt nehezen mozdult ki az otthonából. Ezután heti rendszerességgel látogattam. A hét elején mentem és a találkozásunk legfontosabb pontja volt az istentisztelet rövid összefoglalása és megbeszélése. A gondolatai sokat segítettek, elgondolkoztattak. A saját gondolatait, kérdéseit, kételyeit előhozta nagy őszinteséggel. Egyenes ember volt, mindenkiről jót tudott csak elképzelni. Bármi derült ki emberekről, vagy történt velük, nagyon letörte Őt. Sokat tanultam ebben az időben az idős korról, ahogy azt Ő megélte előttem. Mélyen megmaradt bennem, sokszor el is mondtam magamnak, szeretnék ilyen érdeklődő, szellemileg friss idős ember lenni. Az ideje nagy részét arra használta, hogy szeretteit, barátait emlegesse az Úr előtt. Nem elégedett meg általánosságokkal. Szoros barátságokat ápolt családtagjaival, barátaival. Amiket megtudott róluk, azt mindig odatárta az Úr elé. Önmagával nagyon elégedetlen volt, sokat gyötrődött azokon a dolgokon, amelyek nem voltak rendezve a családban, vagy a barátai között. Újra és újra bátorította magát, és nézett másokra is, hogy Aki elkezdte a jó munkát Az befejezi arra a napra. Bizonnyal be is fejezte! A GYÖRKÖNYI (FENT) ÉS A SZEKSZÁRDI IMAHÁZ A Lemle házaspár hűséges látogatója volt az alkalmaknak
CSENDES PERCEK Áhítatok minden napra!
Felekezetközi, nemzetek közötti kiadvány, 77 kiadásban, 44 nyelven. Személyes bizonyságtételek, imádságok az év minden napjára, melyeket valamennyi földrészen több mint hatezren olvasnak! Kapcsolódjon be Ön is! Megrendelés: MAGYARORSZÁGI METODISTA EGYHÁZ 1032 BUDAPEST, KISCELLI U. 73. TEL.: 061/250-1849 Internetes elérhetőség: WWW.CSENDESPERCEK.HU WWW.UPPERROOM.ORG
4
Metodista
NŐKRŐL NŐKNEK
2008. JÚLIUS
Mint feleség és anya a mindennapok kihívásaiban ■ SZTUPKAINÉ PÁL ZSUZSANNA
A világ talán egyetlen más nyelvének sincs ilyen szép szava a férfi párjának megjelölésére: feleség. Azt jelenti, hogy a teremtés koronája csak „fél” a párja nélkül.
Feleséggé és lelkészfeleséggé úgy lettem, hogy igent mondtam a férjemnek, amikor megkérte a kezemet, és neki akkor már lelkészi hivatása volt. Vele együtt kaptam én is ezt a szolgálatot. Évek elteltével sokszor próbáltam megfejteni idős lelkészfeleségek életének titkát. Kemény, sokszor nem látványos szolgálat az, amit elődeink is végeztek. Bódás János szavaival: SORSUNK: SZIKLÁBA MAGOT VETNI, FELHŐT OSZLATNI NAP ELŐL
ÉS GRÁNIT OSZLOPNAK ÁLLNI,
HOL A HIT MÁR-MÁR ÖSSZEDŐL.
Vagy amit Inge néni mondott, amikor Frigyes bácsi megkérte a kezét: „Építsük együtt Isten országát”. Talán ebben a mondatban benne van a lelkészfeleség hivatása. Nincs szó rólam és a férjemről, közös szolgálatról van szó. Isten országát építeni pedig kiváltság. Mi a házasságkötésünkkor Pécsett laktunk. A gyülekezet szeretetét, kedvességét előtte is éreztem és ez ugyanúgy folytatódott tovább. Nem kerültem különleges pozicióba, nem kaptam különleges rangot, hanem a gyülekezet imádsága és szerető szívű mellénkállása kísérte közös életútunkat. Minden lelkészcsalád együtt él a gyülekezettel. Egy család vagyunk, Pécsett, Miskolcon, Szegeden, vagy az ország bármely gyülekezetében. Generációk nőnek fel, idős testvérek elköltöznek, sok öröm és fájdalom kisér bennünket, amely életünk részévé válik. Ezért nehéz egy-egy elhelyezés, költözés a lelkészcsaládok számára. Isten ránk, asszonyokra, azt a szép feladatot bízta, hogy a társunk mellett állva segítőtársak legyünk. Az vagyok? Segítőtárs? Vagy könnyebb tovább menni, mint segíteni, mint terhet hordozni, mint bocsánatot kérni, vagy megbocsátani. Házasságkötési fogadalmunk szövege nagyon szép. Az esküvőnk napján elmondjuk, aztán a hétköznapokban valahogy elfelejtődik. „…jóban rosszban, egészségben, betegségben, boldog és boldogtalan állapotomban hitetlenül el nem hagylak… Veled tűrök, veled szenvedek…” Az évek elteltével tudjuk, hogy ez nem is olyan könnyű. Azért van olyan sok válás, mert nem vállaljuk fel a tűrést, a szenvedést. És Isten hoz olyan helyzeteket, amikor ebből is vizsgáznunk kell. Együtt szenvedni, amikor megnemértéssel találkozunk, irigységgel, gyűlölködéssel. Érzi-e a társam, hogy a bajban mellette állok? Érzi-e betegségben, hogy a szeretetem gyógyító erő? „Egymás terhét hordozzátok!” (Gal 6,2) – ez a feladatunk, ezzel tehetünk a legtöbbet a másikért.
MME
KÖZÉPPONTBAN A SZÜLŐK
Az, hogy meg tudok-e felelni, helyt tudok-e állni, mint feleség és családanya a mindennapi feladatokban, nem mindig mérhető, sokszor nem is látható, vagy csak kudarcai, nehézségei szembetűnőek Minden nap kihívás. Nem vagyok tökéletes, sem mint feleség, sem mint lelkészfeleség, sem mint anya. Mert feleségnek és anyának lenni nem azt jelenti, hogy kijártam egy iskolát, mindent megtanultam, jól vizsgáztam és most alkalmas vagyok arra, hogy betöltsem ezt a hivatást.
5
NŐKRŐL NŐKNEK
Metodista 2008. JÚLIUS
Öt gyermekünk van, és főállású anyaként már 23 éve otthon vagyok a gyerekekkel. Ha az iskolában megkérdezték a gyerekeket a szülők hivatásáról, akkor az enyémek sorra azt válaszolták, hogy apa lelkész, anya meg nem csinál semmit. Jó lenne elgondolkozni azon, valóban betöltöm-e hivatásomat, mint anya, vagy nem csinálok semmit.
A NŐI SZOLGÁLATOK EGYIK SZIMBÓLUMA A METODISTA EGYHÁZBAN Jelkép a család összefogásáról
Úgy tekintettünk gyermekeink születésére, mint Isten ajándékaira. „Mert Isten ajándéka a gyermek és az anyaméh gyümölcse jutalom.” (Zsolt 127,3) Mindegyik, mint nyöszörgő kis batyu belepottyantak ebbe a világba, és Isten ránk bízta őket, felelősek vagyunk értük. Nekünk kell megtanítanunk őket az élet dolgaira és minden erőnkkel igyekeznünk kell segíteni abban, hogy megismerjék Istent. A végső döntés az ő kezükben lesz, de nekünk szülőknek kell a legnagyobb befolyással lenni az életükre. Szükségünk van Isten segítségére, hisz sokszor nagyon nagy és ijesztő ez a feladat. Ott állunk a betegágyuk mellett, megtanítjuk írni, olvasni őket, végigizguljuk velük az érettségit, a vizsgákat, a pályaválasztás, a párválasztás nehéz és örömteli idejét. Naponta érzem, hogy ezt az utat csak úgy tudom végigjárni, ha igénybe veszem az Úr segítségét. Minden reggel iskolába indulás előtt ott imádkozunk a konyhában – ma már több csoportban, indulásuk szerint –, és ezeken az imákon keresztül láthatom, hogy Isten hogyan munkálkodik a gyermekeim életében. Van egy történet a Kir 4,1-7-ben, ahol egy özvegyasszony megy Elizeushoz. Elmondja, hogy férje meghalt, a szegénység lett úrrá rajtuk, és úgy eladósodtak, hogy most két gyermekét kell odaadnia a hitelezőnek. Nem akar elszakadni gyermekeitől, ezért kéri Elizeus segítségét. Istenhez kiált. Biztosan sokan voltak hasonló helyzetben akkor, de nem mindenki tudott Istenhez kiáltani. Olyan sokszor jövök én is úgy az Úr elé, hogy Uram, te tudod, hogyan fogjuk felnevelni őket. Elizeus azt kérdezi az asszonytól, van-e még valami a házadban, valami kevesed? Csak egy korsónyi reménység, csak egy korsónyi szeretet, csak egy korsónyi hit, hogy az Isten nem hagy el. Azt a keveset teszem oda bűnbánattal naponként az Úr elé, hogy nem elég a hitem, elfáradok, elcsüggedek. És oda szabad tenni az üres korsókat is az Úr elé, hogy töltse meg. Be kell mennem a belső szobába és oda kell tennem a gyermekemet az Ő kezébe. Azt, hogy melyik gyerek mikor kezdett beszélni, vagy járni, már nem tudom, elfelejtettem. De azt nem fogom elfelejteni, amikor úgy jött haza egyik is másik is egy-egy csendesnapról, hogy: „anya, átadtam a szívemet az Úr Jézusnak”, vagy „úgy érzem, hogy Isten engem szolgálatra hívott el.” Amikor megteltek a korsók, az asszony visszament Elizeushoz és beszámolt neki, hogy nemcsak a hitelezőket fizethette ki, hanem annyi lett, hogy élhetnek a maradékokból. Mert Isten szeretetéből nem annyit ad, amennyi éppen csak elég, hanem olyan gazdagon árasztja ránk, hogy még marad is, hogy útunk végéig élni tudunk belőle.
A szülői hivatásról – Susanna Wesley és a nevelés ■ MAMA
Amikor Teréz anya megkapta a Nobel-díjat, valaki megkérdezte tőle: – Mit tehetünk a világbéke előmozdításáért? – Menjetek haza, és szeressétek a családotokat – válaszolta.
6
A szülők hivatása – dióhéjban – az, hogy egybekovácsolják a családot, hogy szeressék gyermekeiket és követendő utat mutassanak számukra. Különleges példáját látjuk ennek Susannah Wesley életében. Férje sokat volt távol, lényegében egyedül nevelte gyermekeit. Amilyen sűrűn csak tehette, minden egyes gyermekére szánt egy
PÜSPÖKÜNK NAPLÓJA
2008. JÚLIUS
– Utólag sohasem szidta le gyermekét azért, amiért előtte már kétszer kikapott. – Minden gyermeknek tiszteletben kellett tartania a többiek legjelentéktelenebb tulajdonát is. – Minden engedelmességért megdicsérte a gyermekeit, sőt gyakran meg is jutalmazta őket. – Minden ígéretét szigorúan betartotta. Ma már tucatjával áll rendelkezésünkre gyermeknevelési szakirodalom, és pár évszázaddal később sok mindenről másképp gondolkozunk. A nők munkába járnak, így hivatásukban és a családi életben is helyt akarnak állni. A kettő közül az egyik többnyire kárt szenved, s ez csaknem mindig a család. Keresztény szülők gyakran esnek abban a hibába, hogy vasárnap elviszik a gyerekeket a gyülekezetbe, letudva ezzel a gyerek lelki szükségleteit. Aki családban él, és gyermekeket nevel, az tudja, hogy a szülők is elfáradnak, belefáradnak abba a rohanásba, amelyet a világ diktál.
MME
külön órát. (Csak zárójelben jegyzem meg, hogy a Wesley családban tíz gyermeket neveltek.) Fölismerte gyermekeinek azt a szükségletét, hogy kettesben legyenek az édesanyjukkal. Wesley asszony minden lányát és fiát megtanította olvasni, és maga gondoskodott oktatásukról is. Nemcsak a szájával hirdette a keresztény értékeket – vasárnapi iskolában is tevékenykedett, és áhitatokat is vezetett –, hanem mindennapi életével is. A szeretet és a megértés olyannyira áthatotta lényét, hogy mély barátsággal kötődött hozzá minden gyermeke, különösképpen John fia. 1732-ben John Wesley levelet írt az édesanyjának, meg akarta tudni a gyermekneveléssel kapcsolatos titkait, hogy azt megoszthassa híveivel. Az édesanya már ekkor tudta, hogy a legfontosabb, hogy arról gondoskodjunk, hogy gyermekünk teljes személyisége fejlődjön, és tüntessük ki őket figyelmünkkel. Alkalmazott néhány különleges szabályt is:
SUSANNA WESLEY (1669-1742) Középpontban a gyermekek személyiségének fejlődése
A családi életet fenyegető veszélyek egy részére az a megoldás, amit Susannah Wesley javasolt, hogy időt szánunk egymásra. A Biblia szerint a család alapja, hogy a családtagok szeretik egymást. Ez a szeretet pedig abból áll, hogy igyekszünk betölteni minden családtag érzelmi, fizikai és lelki szükségletét. A szeretetben együtt töltött idő pedig növeli a családtagok és a családi közösség erejét.
Kemény és puha tények ■ DR. PATRICK STREIFF PÜSPÖK
Az első évi konferenciai emlékem otthoni gyülekezetemhez, Birsfeldenhez kötődik. Az ifjúsági körrel egy színdarabot adtunk elő az egyik este. Akkor hallottam, hogy az egyesülés előtt az az utolsó külön tartott konferencia Svájcban. Nem sokat értettem akkor ebből. Ez 1971-ben történt. Némelyek bátran kísérletezve úgy képzelték, hogy ez majd akkora lendületet hoz, amely az új, egyesült egyházban átttöréshez vezet: egy öt éves terv szerint, a tagság reklámozásával, a taglétszám 20 százalékos növekedését célozták meg. Néhány évvel később, az egyetemi évek alatt vált világossá előttem mi a különbség az Evangéliumi Közösség (Evangelische Gemeinschaft) és a Metodista Egyház (Methodistenkirche) között, de valahogy mindig is idegen maradt számomra a régi különbségek ünneplése. A misszió erősödésének reménye mindenesetre hamarosan kiábrándulásba fordult: (túl) sok energiát emésztettek fel a belső viták. Mások a számokra néznek. Azok azonban mindenekelőtt a tagság és a gyülekezetek csökkenését mutatják. A számok alapján a Svájci Metodista Egyház kevesebb, mint negyven éven belül meg fog szűnni, ha annyi tagot veszítünk el, amennyit az utóbbi negyven évben. A körzetek és a lelkészek száma, a munkamennyiséghez hasonlóan, azonban csak kicsivel lett kevesebb. A szuperintendensekkel a Kabinetben nagy figyelmet szentelünk a körzeteknek és fejlődésüknek. Ehhez a munkához hozzá tartoznak a számok „kemény tényei”, de az emberi kapcsolatok, a hitbe vetett bizalom és a reményteli jövőkép „puha tényei” is. Az előbbiek a földhöz kötnek minket, de csak az utóbbiak adják meg az előbbre jutáshoz szükséges erőt. (FORDÍTOTTA: KHALED A. LÁSZLÓ)
MME
KÖZÉPPONTBAN A SZÜLŐK
Metodista
7
Metodista
ÜZENET
2008. JÚLIUS
HECKER ANIKÓ A SZOLNOKI KÖRZET LELKÉSZFELESÉGE, TÖBB MINT HÚSZ ÉVE TÖLTI BE EZT A SZEREPKÖRT FÉRJE, HECKER RÓBERT MELLETT. PÁR ÉVE A GYÜLEKEZETI ÉS CSALÁDI TEENDŐK MELLET MEGJELENT ÉLETÉBEN EGY EGÉSZEN ÚJ TEVÉKENYSÉGI TERÜLET. A MOST KÖVETKEZŐ BESZÉLGETÉSBŐL EGY IZGALMAS ÉLETSZAKASZ RAJZOLÓDIK KI.
Kivonulás – A nyugalom földjéről az ígéretek felé ■ HECKER HÉLA RIPORTJA HECKER ANIKÓVAL MME
– AZT HISZEM, LEGJOBB VOLNA, HA LEGELŐSZÖR BEMUTATNÁD AZT A MUNKÁT, AMIRŐL
BESZÉLÜNK.
– Gyülekezetünk tagjai létre hoztak egy egyesületet (Kornéliusz Háza Missziós Egyesület) melynek célja a környezetünkben élő emberek elérése az evangéliumi értékekkel. A célcsoportot elsődlegesen a középiskolás korú fiatalok jelentik. Ennek a missziós feladatnak vagyok a szervezője, koordinátora. Ez konkrétan a következőket jelenti: 2006 októbere óta a férjemmel közösen, tizennégytizennyolc éves korú fiatalok számára – akiknek kilencvenöt százaléka fiú! – hetente három órában, itt, a közösségi házunkban önismereti klubokat tartunk. Az alkalmakon rendszeresen tíz-tizenöt fő vesz részt, személyiség – közösségfejlesztő játékokkal indítunk, amik ráhangolnak az aktuális témára (beszéltünk már félelmeinkről, barátságról, empátiáról, közösségről). Az együttlét „hivatalos” részét egy bibliai történet bemutatásával zárjuk – ez mindig kapcsolódik valamilyen módon a foglalkozáson megbeszéltekhez. Ezután eszünk, ping-pongozunk, zenélünk, beszélgetünk, ki meddig marad. Ezek a fiatalok nem keresztények, szociálisan igen hátrányos helyzetűek, legtöbbjük szakmunkás tanuló. Van közöttük állami gondozott, félárva is. Vasárnaponként, este, két órában, szintén az ő részükre fociedzéseket tart Fuxreiter András és Robi. Később, 2007 októberében újabb színnel gazdagodott a tevékenységi palettánk: beindítottunk a város egyik általános iskolájában ún. Szülő-szoba alkalmakat. Ezt egy gyülekezetei barátnőmmel, Tóth Péterné Irénkével közösen tartjuk, tíz szülő rendszeres részvételével. Az alkalmak eleinte az általános iskolában voltak, de most már ezek helyszíne is a gyülekezeti ház. A foglalkozásokon szituációs játékok segítségével nevelési és párkapcsolati helyzeteket, nehézségeket beszélünk meg, kölcsönös őszinteséggel. Fontosnak tartjuk, hogy a szülők ezeken a szituációkon keresztül ismerjék föl saját helyzetüket, tudatosodjanak bennük tévedéseik és a lehetséges megoldási módok. Ezeken az alkalmakon is lehetőségünk nyílik a Krisztust fölmutatnunk – elkerülhetetlenül Rá terelődik a szó. Például volt egy eset, mikor az egyik édesanya azt mondta, képtelen változtatni a berögzült, hibás viselkedésén, amivel aláássa kapcsolatát gyermekével. Irénke elmondta neki, hogy ez igaz, mi emberek, önmagunkra támaszkodva nem tudunk megváltozni, egyedül Isten segítségével. Vagy amikor a feltétel nélküli szeretetről beszélgettünk, ami házastársunk – gyermekeink felé jó volna, ha megnyilvánulna, akkor is Jézusról tettünk bizonyságot: nem tudunk szeretni, ha Ő nem szeret minket.
8
A legnagyobb megmozdulások az évente négy-öt alkalommal megrendezésre kerülő futballbajnokságok. Erre az ország különböző területéből érkeznek olyan közösségek, akik hátrányos helyzetű fiatalokkal foglalkoznak (belőlük állnak össze a csapatok is): börtönből szabadultak, állami gondozottak, szenvedélybetegeket rehabilitáló intézmények. Körülbelül hat-nyolc csapat, nyolcvan-száz fő vesz részt ezeken a kupákon, amik nem csak a fociról szólnak. A meccsek megkezdése előtt egy harminc-negyven perces blokkban, vagy egy együttes meghívása által, vagy épp bűvész trükkökön keresztül adjuk át Isten üzenetét. Ezután bemutatkozik egy csapat – minden alkalommal másik – majd késő délutánig foci. Ezen alkalmak megszervezésében nagyon nagy segítség Szuda
Metodista
ÜZENET
2008. JÚLIUS
Zsolt, Farády Csilla és Farády Zsolt. A városban is együttműködünk középiskolákkal és a legkülönfélébb szakmai intézményekkel (Megyed Rendőrfőkapitányság, Humánszolgáltató Központ, Megyei Önkormányzat Szociális és Egészségügyi Osztályával), akik pályázatainkat támogatják. A 2008-as évre országos pályázatokon egymillió forintot nyert egyesületünk szülő-csoportokra, futballbajnokságra, működési költségekre. Egy időben bowling foglalkozások is működtek, szintén vasárnaponként, itt Sass János fogta össze a fiatalokat. – NAGYON ÖSSZETETTNEK TŰNIK EZ A MUNKA. VAN ELÉG MUNKATÁRSATOK?
– A gyülekezet áll az egyesület mögött, és ez nagyon sokat jelent. Thaly Gabriella például, talán a legelső évektől kezdve munkatársunk. De a fiatalok is, sőt, bárki, akinek ideje és ereje engedi, segít. Vagy azzal, hogy bevásárol, vagy azzal, hogy jön, és százával keni a szendvicseket az éhes focistáknak. – Amikor Szolnokra kerültünk, egy év után föladtam az addigi munkámat (óvónőként dolgoztam), mert a férjemmel együtt a gyülekezet építését tartottuk fő feladatunknak. Jó is volt ez így, hiszen, mióta itt vagyunk, a mögöttünk álló tizenöt évben, tulajdonképpen egy új gyülekezet jött létre, fölépült a templom. Ugyanakkor, körülbelül két évvel ezelőtt, kezdtem érezni, hogy a megszokott közösségben, a hívő emberekkel való kapcsolatomban elkényelmesedtem. Egyre jobban vágytam arra, hogy az Istent még nem ismerő embereknek is tudjak beszélni Róla. A 2006-os évi jeligém a következő volt: „Én veled vagyok és senki sem fog rád támadni és ártani neked, mert nekem sok népem van ebben a városban.” (Apostolok Cselekedetei 18,910) Ebből azt értettem meg, hogy ezen a területen változások várhatók az életemben – s csak később vált nyilvánvalóvá, mennyire konkrét is ez az ige! A városban valóban nagyon sok kapcsolatom alakult ki, mind szakmai szervezetekkel, mind szülőkkel, fiatalokkal – s ezekből újra és újra azt tapasztalom meg, hogy igen, Istennek nagyon sok embere van ebben a városban, akik nyitott szívvel és füllel várják az Ő szeretetének üzenetét. Igaz, hogy ezt az igét 2006 januárjában kaptam, de csak októberben vált konkréttá, mire is hív az Úr – ekkor indult el az első ifjúsági önismereti csoport. Eredetileg csak tíz alkalmat terveztünk, azt sem tudtuk, jönnek-e egyáltalán fiatalok. Aztán, a kilencedik alkalom után kérték a srácok – akik szövevényes kapcsolati hálójukon keresztül kerültek ide –, hogy folytassuk a klubokat. Van egy törzs-csapat, és ezen kívül mindig jelennek meg új arcok, egymást hozzák. – MÖGÖTTED ÁLL HÚSZ ÉV, AMIT LELKÉSZFELESÉGKÉNT TÖLTÖTTÉL EL – MOST, ABBAN AZ
ÉLETKORBAN, AMIKOR AZ EMBEREK TÖBBSÉGE MÁR A SZÁMADÁSRA, AZ ÖSSZEGZÉSRE KÉSZÜL, CSENDES VIZEKRE EVEZ ÉS LEGFELJEBB A NAGYMAMASÁGRA VÁR, MINT ÚJ FEL-
ADATRA, TE VALAMI EGÉSZEN ÚJBA CSÖPPENTÉL.
NEM ERŐDET MEGHALADÓ KIHÍVÁS EZ?
NEM TÖLT EL EZ SZORONGÁSSAL?
– Dehogynem. Sokszor van bennem félelem, hogy egyáltalán meg tudok-e felelni akár a szakmai, akár a személyes kihívásoknak. Számomra teljesen ismeretlen terepen mozgok. Olyan emberekhez szeretném elvinni Isten üzenetét, akik nem beszélik a hívő nyelvet, akik nem ismerik a Bibliát, akik egészen máshogy gondolkoznak, élnek és beszélnek, mint ahogy számomra megszokott és normális. Mégis, amikor elhatalmasodik rajtam a szorongás, Isten mindig szól hozzám. Összességében úgy tapasztalom, az történik most velem, ami a sasfiókával is: az anyamadár kilöki a fészekből, hogy repülni tanuljon. Ijesztő ez a kilökődtetés, de tudom, hogy Isten alattam „köröz”. Repülni tanulok. S közben személyes érzésemmé válik, amit Jézus kapcsán ír a Biblia, hogy látva a sokaságot szánta őket, mert olyanok voltak, mint a pásztor nélküli juhok; elgyötörtek, kifosztottak és reménytelenek. Mind a szülők, mind a fiatalok kimondják a közösség utáni vágyukat. Szükségük van arra, amit ezek a csoportok adnak, arra a
KÖZÉPPONTBAN A SZÜLŐK
– HOGYAN VÁLT SZEMÉLYES ELHÍVÁSODDÁ EZ A MUNKA?
9
Metodista
ÜZENET
2008. JÚLIUS
MME
biztonságot adó közösség- élményre, ami számunkra, gyülekezetben élők számára, természetes. Egyre biztosabb vagyok abban, hogy feladatom közéjük menni, s nem azt várni, hogy majd ők bekopognak a templomkapun. Meg kell őket találnom, meg kell tanulnom a nyelvüket beszélni, a gondolataikat érteni, és igen, kicsit olyanná válni, mint ők: belehelyezkedni az életükbe, hogy megérthessem őket. Ez nehéz. Talán ez a legnagyobb kihívás.
– S MI VAN A MÁR KORÁBBAN IS MEGLÉVŐ FELADATAIDDAL? CSALÁD? GYÜLEKEZET?
HECKER RÓBERT SZOLNOKI LELKÉSZ ÉS FELESÉGE ANIKÓ A gyülekezet építése a fő feladat
– Érdekes, hogy nem fáradtabb vagyok, hanem épp ellenkezőleg: üdébb. Ezek az új élmények fölfrissítenek, megújítanak – ezt mondja az Ige is, nem? Aki másokat fölüdít, maga is fölüdül. Persze, a napok most már nem nyolc óra munkából állnak, és talán a szombat is adminisztrációval telik (mert arra csak hétvégén jut idő, rengeteg papírmunka van). -- MI AZ, AMIT LEGINKÁBB TANULSZ A JELENLEGI FELADATOKBÓL?
– Elfogadást és megértést. Az erre való törekvés sokkal erősebb bennem, mint valaha is volt. Anélkül, hogy tökéletesen elfogadnám a másik embert, soha nem fogom tudni megszólítani Krisztus üzenetével. Ehhez viszont föl kell adnom a saját gondolataimat, jól bevált hívő frázisaimat, érzéseimet, és igazán megérteni, hol tart az a szülő, fiatal, akivel épp beszélgetek. Csak ha fölismertem, ő hol áll éppen, csatlakozhatok mellé és lehetek kísérője az út egy szakaszán. Én magam is azt veszem észre mindeközben, hogy nagyon nagy belső változáson megyek keresztül. Hiszen a gyülekezeten belül más, sokkal könnyebb: értjük egymást, régóta ismerjük a másikat, ezért kevés energiát fektetünk abba, hogy igazán belehelyezkedjünk a másik élethelyzetébe. Erre most rá vagyok kényszerítve. Ez sarkall, kihívást jelent és nagyon pozitív élményként élem meg. – TERVEK?
– Azok mindig vannak. Egyrészt persze, nem tudom garantálni, hogy akár a szülők, akár a fiatalok mindegyikét be tudjuk vonzani a gyülekezetbe, vagy hogy megtérnek majd. Ugyanakkor, mivel igény van rá, s fontosnak is tartom, szeretném a munkatársaimmal tovább is fönntartani ezeket a befogadó, családias csoportokat, ahol tovább adhatom mindazt, amit Krisztustól én is ajándékba kaptam. Másrészt pedig szeretnénk újabb szülő csoportokat is beindítani ősztől, illetve szeretném megpróbálni általános iskolás korú fiatalok között is az ifjúsági klubot – mert egyre sürgetőbb, hogy minél fiatalabb korban elérjük a fölnövekvő nemzedéket a krisztusi értékekkel. Ezen túl folyamatban van még egy olyan program kidolgozása, fölépítése is, amely az általános iskolák hetedik-nyolcadikos évfolyamait célozza meg. A tanórákba beépítve, egy-egy hetes foglalkozás sorozatot jelentene ez, melynek célja, hogy segítsünk a fiataloknak megtanulni, hogyan érdemes élni.
A Metodista lap tervezett témái: 2008. augusztus Középpontban: Tiszaliget 2008 2008. október Középpontban: A média szolgálatok 2008. december Középpontban: A testté lett Ige 10
Küldje el lapunknak Ön is a témához kapcsolódó írását, beszámolóját, bizonyságtételét!
Metodista 2008. JÚLIUS
ÜZENET
„Nem lehetett gyermeke” (2Sám 6,23) – Gondolatok Míkál és Dávid házasságáról ■ SZABÓ ANDOR
Ki vagyok én – kérdezi sajátmagára vonatkozóan – a férjem az Urat a fenti idézet után következő bibliai fejezetben. Igen, ezzel kezdem én is: Ki vagyok én? – és próbálok bemutatkozni. Míkal, Dávid első felesége, ez az első meghatározás, kategória, skatulya. Ez a fény - aztán vagyok a hitetlen-keserű, a megvetendő nő, Saul kisebbik lánya - akinek talán már csak ezért a családi kötelékért „sem lehetett gyereke” – ez a szekunder definíció, ez az árnyék.
A Biblia olyan, mint a keresztrejtvény, ha pontosak vagyunk vízszintesen, érthető anyagot kapunk függőlegesen. Figyelmesen és többször elolvasva Saul és a később fölbukkanó Dávid történetét, akkor idővel megjelenik előttünk az első királyi udvarban egy szép kislány kedves, bájos arca. Ha Míkal szemszögéből nézzük ezt a családregényt, gazdag anamnézist kapunk. Milyen csodálatos volt a múlt, az emlékek a nagyszülői házról, a Szentírássá is vált történetek, hogy az apa hogyan lett uralkodó. Hogy megérdemelten bírta mind az Úr szeretetét, mind a népének tiszteletét. A gyerekek, úgy a fiúk, mint a lányok felnézni akarnak az édesapára, és ha minden igaz, ez Míkalnak egy időre megadatott. Hallhatta, a Saulról szóló emlékezéseket, milyen szerény, tisztelettudó, szófogadó, nagylelkű, türelmes és szelíd fiatalember volt, hogyan választottan ki őt az Isten, mennyire számíthattak rá a bajbajutottak. „Az én édesapám jó ember, bátor és hős férfi, és én, a gyereke is fontos vagyok a szemében” – most kezdjük fölfedezni, hogy ez az attitűd, vagyis ennek megléte vagy hiánya milyen meghatározó, hogy megszabja bárkinek is a jövőjét. A bemutatkozásnál kimaradt, de itt, Saul után Jónátánt kell még megemlítenünk, Míkalnak a nála jóval idősebb bátyját. Egyrészt főszereplő ő a javából, tragikus sorsú, drámai alak, aki egíébként az Ószövetség egyik legrokonszenvesebb szereplője. Másrészt Dávid barátja, kapcsolatuk a hű és igaz férfibarátság örök jelképe – nem jellemző-e, hogy a tinédzser leánygyermekek a bátyjuk barátjába lesznek szerelmesek? De Jónátán szerepét azért is kell hangsúlyoznunk, mert a sorok között olvasva meg kell értenünk a báty és a húg közötti különbséget. Jónátán hűséges barát volt, Míkal szerelmes feleség – eddig mindkettő pozitív figura. De Jónátán a tragikus sorsában is tudta, ki az irgalmas Isten, Míkal azonban - aki körül majd majd minden vérrokon elpusztult, de ő élve maradt – nem. Csalódott, megkeseredett, szinte megtelt gyűlölettel. Az édesapámmal valami rossz történt. „Olyan az engedetlenség, mint a varázslás vétke, és az ellenszegülés, mint a bálványimádás. Mivel te megvetetted az Úr igéjét, ő meg elvetett téged,és nem leszel király!” – Sámuel, a próféta, aki őt, fölkente, elindította, így foglalta össze e bajt és annak következményeit. Én, Saul lánya nem tudok, nem akarok, és nem merek többet mondani magyarázatként. Apám bukásai, bűnei, leépülése, üldözési mániája, depressziós zsarnokká, őrült diktátorrá válása, tönkremenetele, öngyilkossága megrázza az idegent, és súlyos kérdések elé állítja a szakembert, akár teológus, akár pszichiáter az illető, én pedig a lánya vagyok, aki szerettem őt, s akinek aztán az életét tönk-
MME
KÖZÉPPONTBAN A SZÜLŐK
Megmondtam, ki vagyok. Igen, kivagyok – hát ennyi egy nő, ez az értéke, a státusza, melyik, milyen férfiaknak a hozzátartozója? Milyen tipikus, milyen megalázó, menynyire így van ez a XXI. században is. XY neje, VIP lánya. Ám én, Míkal, ha magamról fogok beszélni, más vagyok, több leszek, ennél több akarok lenni. Istenem, milyen szép dolog, hogy az Írás megengedi, hogy akinek szíve van, megérezhesse, tudja ezt, hogy nemcsak ennek-annak ilyen-olyan rokona, nője voltam, a bűnös asszony, hanem voltam titokban szerelmes serdülő leány, büszke mátka, boldog fiatalasszony, segítőtárs is, akit aztán a sors megtiport és megalázott.
11
ÜZENET
Metodista 2008. JÚLIUS
retette. És aki hasonlítok rá, nemcsak a rokonság és a lefelé tartó életmenet miatt, hanem mint a bibliaolvasók szemében negatív példa, aki így – büntetésül - nem is szülhettem neki unokát, utódot. Ugyanakkor megjegyzem, hogy akármilyen nyomorult, szerencsétlen férfi lett belőle halála napjára, a nép és maga a miatta bujdosó Dávid is hosszú ideig megtartotta őt bizonyos elismerésben. Apám háborús, nehéz időkben uralkodott, vélhetően gyöngébb idegrendszere sem bírta a királyi hatalom terhét, felelősségét, kísértéseit. Ez reális emberi vélemény, ám valamennyi eddig fölsorolt szereplő történetének tanulsága, hogy a kulcskérdés sokkal inkább az, kereste-é az Urat, az Ő akaratát, hogyan állt Előtte, Vele járt-é. Saul romlása az Istenét elhagyó ember pusztulása, kudarca, magánya, önsajnálata, értelmének elborulása, lelki látásának elsötétülése. Előbb félni kezdett, majd kapkodott „Ez már nem bűn volt, hanem hiba” – mondta egy francia politikus - apánkat makacs hibák és megbánatlan bűnök jellemzik. Sámuel után autentikus véleményt adott róla bátyám, Jónátán is: „Apám bajba viszi az országot.” És itt már elérkeztünk a családunkhoz, apa rettegésében, kínlódásában, őrületében a hozzá gyermeki módon halálig ragaszkodó Jónátánt két ízben is meg akarta ölni – vagyis nemcsak nekem ártott, csak nagy különbség, ki tudta ezt földolgozni, s ki nem.. Ezt a dolgozatot két igehirdetésre került igaszakasz készítette elű. Nemrégen Kaposszekcsőn, ahol folyamatosan megyünk előre Sámuel könyveiben, szó esett Míkalról (2Sám 6), akiből a fejezet végén kitör az eddig elfojtott méreg és düh. Nem sokkal később pedig az Útmutató előírása szerint következett Ez 18,1-4: „Az apák ettek egrest, és a fiak foga vásott el tőle?!” Ősz fejjel jöttem rá, a Biblia nagy témája apák és fiak. A világ törvénye a szülők bűne, és gyermekeik bűnhődése – Ezékiel mégis Isten azon üzenetét írja, „hogy nem fogjátok többé ezt a közmondást mondogatni Izráelben!” „Megbüntetem az atyák bűnéért a fiakat” – idézem ugyan Mózest is, de „az atyák szívét a gyermekekhez téríti, és a gyermekek szívét az atyákhoz” – fejeződik be az Ószövetség. Korunk szörnyű gyakorlata, hogy a szülők tönkreteszik gyermekeiket, erre egyre inkább fölhatalmaz a farizeus közgondolkodás. Ahogyan a szexuális életet elválasztjuk a házasságtól, úgy szakad el mindkettőtől a gyermek ideája, s mindaz, ami ehhez tartozik. A közös gyermekvállalás öröme, felelőssége – az én apámnak még természetes gondja volt, hogy gyerekeinek édes anyjuk legyen, és fordítva… Ma ez nem szempont. De lezülleszti, megnyomorítja az utódainkat a pénzközpontúság, a másik szülővel szemben tanúsított szeretetlenség, az iszákosság vagy más szenvedély, a család és a kötelesség elhanyagolása, a majomszeretet, a paráznaság, a szülői erőszakosság vagy érdektelenség és közömbösség, a testvérnélküliség illetve az egyszem gyerek elengedésére való képtelenség stb. Aztán már mindezzel párhuzamos lelkipásztori feladat, kimondani, hogy nem lehet örökké a szülőket panaszolni és vádolni, fel kell nőni – és meg kell bocsátani. Annak idején mi, metodisták harcoltunk már harcoltunk a gyermekmunka, a kizsákmányolás ellen, nem idegen dolog számunkra fölemelni a szavunkat. Most láttam a tévében, hogy keleten gyermekterroristákat képeznek ki – nyugaton (nálunk) egyre-másra buknak le a pedofil hálózatok, és akkor még nem beszéltem az abortuszról. Molok ma is megkapja áldozatát.
12
Kicsi leány voltam, amikor elhangzott, hogy „nem lesz királyságod maradandó. Keresett magának az Úr szíve szerint való embert, és őt tette az Úr népe fejedelmévé”. Reánk borult a családfő depressziója, s a rossz szellem nemcsak apát gyötörte, hanem bennünket is.. Ám így jutott hozzánk „az Úr szerint való ember”. Persze, akkor még ugyan ki gondolta, hogy a terhelt édesapánknak, a megkönnyebbülése érdekében éneklő, tehetséges tizenéves pásztorgyerekből egyszer ki lesz. A Szentírás elhallgatja, erre mikor jött rá Saul – és azt is, hogy én mikor szerettem bele a fiatal, idővel kegyvesztetté váló, Istenfélő, „pirospozsgás, szépszemű és jó megjelenésű” művész-katonába. Hallgattam gyönyörű hangját, megzenésített imádságait, a remek hangszerkíséretet – akár a háromezer évvel később élő lányok szoktak a csendesnapokon vagy egyéb ifjúsági találkozókon. Hogyne szerettem volna bele – mindenhez értett, bolondultak érte, utána a nők, ez lett aztán egyszer az ő tragédiája, veszte, szégyene, bukása. Apám is „igen megszerette, és a fegyverhordozója lett”. A róla beszámoló legénnyel együtt vallhattam: „Én láttam Isai egyik fiát, aki tud lantot pengetni, derék férfi, harcra termett, okos beszédű, daliás ember, és vele van az Úr.”
ÜZENET
Metodista 2008. JÚLIUS
Azután érkezett a hír a harcmezőről. A dicsőséges parittyás győzelem, amelyet követően már egy hős tért vissza a királyi udvarba. A Jónátán szeretetében fürdő, ajándékokkal szinte elkényeztetett jóbarát, bajtárs, a portyákat sikeresen vezető, gazdag zsákmányt hozó ifjú tiszt – ragyogott a zsidó szemem, égett érte benjáminita szívem, ha rátekintettem, ha hallottam előrejutásáról, hírnevének emelkedéséről.
SAUL MEGTÁMADJA DÁVIDOT Guercino (1646)
Itt lép színre a királylány-románcok jellegzetes szereplője, a (gonosz) nővér. A jelző inkább csak stíluseszköz, tessék bátran megkérdőjelezni! Az azonban biztos, hogy eszköz volt Dávid megalázásában, de nem törhetek pálcát nővérem, Méráb fölött. Nekem „nem lehetett gyermekem” holtom napjáig – neki öt fiát akasztották föl évtizedek múlva a gibeonita bosszúállás alkalmán. Még nálam maradva egy pillanatra elgondolkozhatunk azon is, hogy én reménytelen szerelmes voltam. Először is Dávid és énközöttem korábban nagy társadalmi különbség volt. „Ki vagyok én, mi az én életem és apám családja Izráelben, hogy veje legyek a királynak?” – nyilatkozott egyszer maga Dávid. Álmaimat felhőssé tette a feszültség növekedése is. Gondolhattam én, hogy – rám nézve is méltatlan, sértő módon, de - később apám odadob prédául, mátkapénz helyett száz filiszteus előbőrét kívánva? „Saul ugyanis azt gondolta, hogy a filiszteusok által ejti el Dávidot.” A reménytelenség harmadik oka - emlékezzünk Lábánékra - én a kisebbik voltam, ha frigy esetleg szóba jött, nem én következtem. Történt ugyanis, hogy apám gyalázatos szándékában először Mérábot ígérte oda Dávidnak. ”Csak légy az én vitézem, és harcold az Úrnak harcait! Mert így gondolkozott Saul: ne én pusztítsam el, hanem a filiszteusok. De amikor hozzá kellett volna adni Dávidhoz Saul leányát, Mérábot, mégis inkábba mehólai Adriélhez adták feleségül.” Szántam, sajnáltam a bolonddá tett jámbor fiút, de a döntés az én boldogságomat hozta meg. „Saul leánya Míkal azonban megszerette Dávidot. Megmondták ezt Saulnak, és ő helyeselte a dolgot. Ezt gondolta ugyanis Saul. Neki adom őt, mert ez lesz a csapda, és elpusztítják a filiszteusok. Ezért másodszor is ezt mondta Saul Dávidnak: Ezúttal a vőm leszel. És megparancsolta Saul az udvari embereknek, hogy így beszéljenek Dáviddal bizalmasan: Nézd, a király kedvel téged, és az udvari emberek is mind szeretnek. Légy tehát a király veje!” Kinyílik a bicska a zsebemben. A drága jó vallásos apuka. A gengszterlelkű udvar, amely a „nagykoalíció”, a fejesek közötti békesség megteremtésén fáradozik. Ármány, lehallgatás, árulás és besúgás – erről még bőven olvashatunk Dávid menekülésének időszakából is. A házasságpolitika előbb összehozza a fiatalokat, aztán a diktatúra maga alá gyűri, széttépi a fiatalok bimbózó vonzalmát, házasságát. Vajon Dávid szeretett-e engem? ”Olyan csekélységnek látjátok, hogy valaki a király veje legye? Hiszen én szegény és jelentéktelen ember vagyok.” – szerénykedett. De „Dávid is helyeselte a dolgot, hogy a király veje legyen. Még mielőtt letelt volna a kitűzött idő…elment Dávid…és levágott kétszáz embert…hogy a király veje lehessen. Ekkor hozzá adta Saul a leányát Mikált feleségül. Saul azonban látta és tudta, hogy az Úr Dáviddal van, és Míkal, Saul leánya szereti őt.”
KÖZÉPPONTBAN A SZÜLŐK
Famíliánkat ez idő tájt érte a következő csapás, törés. A kincseket váró, táncoló, doboló, zenélő asszonyok versikéjükben összehasonlították Dávidot és Sault, aki vérig sértődött, féltékeny lett, és ezentúl gyilkolni akart. Megsejtette, hogy Dávid potenciális utód, tapasztaltuk, hogy „félni kezdett Saul Dávidtól, mert vele volt az Úr, Saultól pedig eltávozott… Rettegni kezdett tőle,,de egész Izráel ée Júda szerette Dávidot.”
13
ÜZENET
Metodista 2008. JÚLIUS
Az biztos, hogy az elsők voltunk egymás számára. Hogy az Írás kiemeli, ismétli, fontosnak tartja, hogy én, Míkal szerettem Dávidot. Életemet kockáztattam érte. Hogy elszakítottak bennünket egymástól, amint a rabszolga-kereskedelemben volt szokás. Hogy Dávidnak a bujdosásában lettek más feleségei is, aztán apám asszony voltom ellenére odavetett egy másik férfinak. Hogy Dávidnak voltak nőügyei (Abigail, Betsabé, Abiság, hogy azokat említsem, akik iránt táplált érzelmeiről valamivel többet tudunk). Hogy sok-sok év multával hatalmának csúcsa felé haladva visszarendelt engem második férjemtől. „A te öledbe adtam urad feleségeit” – vagyis Dávid megkapta apám asszonyait is. Nem folytatom. Az aszszony büntetése: „Vágyakozol a férjed után, ő pedig uralkodik rajtad.” – mondja az Úr. Nem értem „a férfi útját a leánnyal” – idézem – ha minden igaz – Betsabé fiát a Példabeszédekböl. „Nagy titok ez”- immár Pál apostolnak szavai. Furcsa egy esküvő lehetett, és szomorú mézeshetek. Pedig a törvény a „nászévet” nagyon megbecsüli – de bizony nem így volt ez Saul körül. „Saul elmondta fiának, Jónátánnak és az összes udvari emberének, hogy meg akarja ölni Dávidot.” Milyen morbid ez a Biblia, ma már nálunk ilyen nincs is…
MÍKÁL MEGMENTI DÁVIDOT Gustave Doré grafikája (1865)
Álljon itt néhány eset a lelkipásztori praxisunkból – nem szükséges az amstetteni rémig elmenni. Több olyan lányt kellett istápolnunk, akit az apja megerőszakolt, a legutóbbi 15 évesen szült, a baba természetesen úgyszintén állami gondozásban. Mostanában tanuljuk, tapasztaljuk, látjuk be, értjük meg, hogy a homoszexualitás mögött gyakorta vétkes, önző, kegyetlen szülői magatartás húzódik – ezekre mind közvetlen közeli példákat találtunk. Megdöbbentőek a feleségem öregotthoni következtetései. Panaszkodnak az idős emberek, hogy szociális otthonban kell befejezniük. Aztán kiderül, hogy csak egy gyermeket vállaltak, hogy a vagyont ne kelljen megosztani. Hogy gürcöltek a több pénzért, és idő, figyelmesség nem maradt azon egy számára sem. Aztán nem tudták elviselni, hogy az az egy megházasodik, az első már a meny vagy a vő lesz a szemében – és az öregek addig nem nyugodtak, míg szét nem marták a gyerekük házasságát. „Aki pedig megbotránkoztat egyet e kicsinyek közül, akik hisznek bennem, jobb annak, hogy malomkövet kötnek a nyakába, és a tenger mélyébe vetik.” Valamikor azt hittem, Jézus azért ítél ilyen keményen, mert ez a bűn igen ritka. Ma meg azt látom, hogy állandóan folyik gyerekeink megbotránkoztatása, és én is sokat vétettem ezen a téren. Megrendítően szép, ahogyan bátyám próbált apánk lelkére beszélni. „Nem vétett ellened, sőt sok jót tett neked. Kockára tette az életét…és nagy szabadulást szerzett az Úr egész Izráelben. Te láttad ezt és örültél. Miért vétkeznél az ártatlan vér ellen, miért akarod ok nélkül megölni Dávidot?” Apa idétlenül fogadkozott, ígérgetett, miközben szokás szerint „Dávid hadba vonult a filiszteusok ellen” Ha pedig otthon volt, krisztusi alázattal járt megszállott apósához zeneterápiára, de Saul már vadul vért szomjazott. Az uram az újabb gyilkossági kísérlet után hazafutott, ahol női megérzéssel, asszonyi előrelátással meg kellett mondanom neki: „Ha nem tudod megmenteni az életedet ma éjjel, holnap meg kell halnod! És leeresztette Míkal Dávidot az ablakon át. Ő pedig futásnak eredt, és elmenekült.” A Bibliában 15 fejezet telik, az életünkben több mint egy évtized, egész ifjúságunk múlt el, míg újra láthattam őt.
14
Metodista 2008. JÚLIUS
GYÜLEKEZET
MME
KÖZÉPPONTBAN AZ ÓBUDAI BABA-MAMA KLUB
„Nem okoz gondot megnyílni ”
■ KHALED A. LÁSZLÓ RIPORTJA SCHAUERMANN ANDREÁVAL
– EGYRE TÖBB KERESZTÉNY GYÜLEKEZETBŐL HALLANI, HOGY BABA-MAMA KLUBOT SZERHA JÓL TUDOM EGYHÁZUNKBAN CSAK AZ ÓBUDAI GYÜLEKEZETBEN FOLYIK ILYEN RENDSZERES PROGRAM. ITT HOGYAN KEZDTÉTEK EL, HONNAN JÖTT AZ ÖTLET?
– Az alapötlet két olyan anyukától származik, akik nem tagjai a gyülekezetnek, viszont helyiek. Először az angol klubra kezdtek el járni, majd mikor látták a gyülekezeti babaszobát, megkérdezték Istvánt, hogy nem lehetne-e itt egy baba-mama klubot is beindítani. Csernák Istvánnak és Évának tetszett az ötlet, így megkérdezték Pásztor Zsófit és Fekete Andit, hogy a gyülekezet részéről részt vennének-e egy ilyen kezdeményezésben. S mivel ők is láttak ebben lehetőséget – különösen azt, hogy a helyi anyukák valószínűleg el tudnák hívni az ismerőseiket –, kb. 7 éve beindult a klub. Ez alatt az idő alatt elég sokan megfordultak a klubon; voltak, akik csak egyszer-egyszer benéztek, s voltak, vannak, akik rendszeresen, minden alkalommal eljönnek. Természetesen néhányszor kicserélődött már a csapat, hiszen ez egy hétköznap délelőtti program, így aki a gyeses évek után újra munkába áll, már nem tud részt venni rajta. – SOKSZOR BAJBAN VAGYUNK GYÜLEKEZETI ALKALMAINK ELNEVEZÉSÉVEL, MERT ÖNMAA „BABA-MAMA KLUB” AZONBAN EGY NAGYSZERŰ ELLENPÉLDA: HA MEGHALLOM A NYITOTTSÁG JUT ESZEMBE, A KÖNNYŰ BEKAPCSOLÓDÁS. ILYEN SZEMPONTBÓL MILYENEK A KLUBOK: A GYÜLEKEZETEN KÍVÜLRŐL VANNAK LÁTOGATÓITOK?
GUKBAN IS EGY EGYHÁZIAS PROGRAMRA UTALNAK.
– A klub indulásakor a két „külsős” anyukával volt egy megállapodásunk, miszerint a klubon nem lesz direkt térítés. Ez számunkra is elfogadható volt, kiegészítve azzal, hogy egy ilyen klubnak akkor van értelme, ha őszinték tudunk lenni egymással, valós kérdésekre, problémákra keressük közösen a választ, a megoldási lehetőségeket. Vagyis hívőként és nem hívőként egyaránt, mindenki szabadon képviselheti a maga véleményét: gondolatait, kételyeit, meggyőződését, bármit. Így hívőként nem kell elhallgatnunk, ha valamely kérdésben, pl. gyereknevelés vagy párkapcsolat, a hitünk alapján döntünk és cselekszünk – ezt a nem hívők nem fogják térítésnek felfogni. A lényeg tehát az őszinteség és a hitelesség, egymás meghallgatása, tanácsolása, nem pedig a meggyőzés.
Én úgy látom, azt tapasztalom, hogy elsősorban mentálhigiénés funkciója van a klubnak. Minden kisgyerekes anyukának szüksége van arra, hogy hasonszőrűekkel megoszthassa, megbeszélhesse a gondjait, kérdéseit, tapasztalatait – nekünk, gyülekezetbe járóknak épp annyira, mint a nem hívőknek. Manapság nem egyszerű dolog kisgyerekeket nevelni, mert ugyancsak megváltoztak a társadalmi viszonyok, és ezért nem olyan egyértelműek pl. a szerepek sem férfi és nő között a családon belül. Sokféle ambíció fűt bennünket, nőket is – jogosan -, ugyanakkor sokunkban nagyon erősek az anyai vágyak, hogynemondjam ösztönök is, és tényleg nem könnyű mindent – rengeteg külső és belső elvárást – összehangolni. Olykor elég rendes zűrzavar tud lenni bennünk – van miről beszélgetni. Egyébként szerintem a férfiaknak épp ily fontos lenne ezekről a dolgokról szót váltaniuk egymással (meg velünk…); a gyülekezeti házaskör ad erre némiképp lehetőséget. A klub igyekszik nyitott lenni, a 8-10 anyuka kb. fele általában külsős. Én személyesen nagyon élvezem a nem hívőkkel való kapcsolattartásnak ezt a formáját. Mivel „élethelyzettársak” vagyunk, nem okoz gondot megnyílni egymás előtt, és a helyze-
KÖZÉPPONTBAN A SZÜLŐK
VEZNEK A KISGYERMEKES ÉDESANYÁKNAK.
15
Metodista
GYÜLEKEZET
2008. JÚLIUS
MME
teken, problémákon keresztül megismerni egymás értékrendjét, gondolkodásmódját. Ezért tekinthető a klub közvetett evangelizációnak is, hiszen előfordult már, hogy miután a beszélgetések során természetes módon szóba került néhányunk keresztény értékrendje, három anyuka érdeklődést mutatott a hitünk iránt, és elkezdhettünk velük egy másik, ún. útkereső beszélgetéssorozatot a kereszténység alapjairól. – EBBEN AZ ÚJSÁGUNKBAN A SZÜLŐKKEL, CSALÁDOKKAL FOGLALKOZUNK. A BABA-MAMA KLUB SOKÉVES TAPASZTALATA ALAPJÁN MIT GONDOLSZ A MAI MAGYAR CSALÁDOK HELYZETÉRŐL? MILYEN KIHÍVÁSOKKAL TALÁLKOZNAK, ÉS TI MIBEN TUDTOK SEGÍTSÉGET NYÚJTANI EBBEN A KÖRBEN?
A klub jellegéből adódóan nálunk nem az anyagi természetű gondok csapódnak le, bár nyilvánvaló, hogy nagyon sok magyar család küzd ilyen nehézségekkel. A beszélgetéseink során inkább az értékrendbeli, morális, a kommunikációt érintő problémák kerülnek elő. Ezek közül most a kommunikációs gondokat emelném ki: nagyon sok kapcsolat fut zátonyra vagy éppen vegetál amiatt, mert a feleknek nincsenek megfelelő konfliktuskezelő készségeik, vagy akár olyan kapcsolattartási képességeik, amelyekkel megelőzhető lenne a konfliktusok egy része. S ha ezek a dolgok nem működnek jól a felnőttekkel való kapcsolatainkban, akkor mitől működnének a gyerekeinkkel szemben – ők viszont igen hatékonyak a tökéletlen minták, stratégiák átvételében (is). –
EGY NYITOTT PROGRAM „Élethelyzettársak” vagyunk.
– JÖVŐRE LESZ TÍZ ÉVES A GYÜLEKEZETETEK. HA A MÚLTBA TEKINTÉS UTÁN MOST ELŐRE NÉZÜNK: MIK A TERVEITEK, HOGYAN FOLYTATJÁTOK A KLUBOT? – A jövőben szeretnénk a klubot ismertebbé tenni a helyiek körében. Ez nem könnyű, mert a gyülekezeti anyukák többsége (még mindig) nem Óbudán, a templom háza táján él. Keressük a lehetőségeket – épp mostanában derült ki, hogy ebben nem csak magunkra (anyukákra) számíthatunk, hanem a gyülekezet egész munkatársi csapata magáénak érzi a kisgyerekes családok megszólításának feladatát, és készek ebben segíteni is.
Egyházunk augusztusi és szeptemberi programjaiból Hitmélyítő csendesnapok TV felvétel (ifjúsági műsor) Kaposszekcsői serdülőtáb. Ifjúsági evang. és zenetábor Ifjúsági evangélizációs hét Báb és bibliodráma tábor Regionális csendesnap 1. Regionális csendesnap 2. Női csendesnapok Romamisssziós napok Egyedülálló és elvált nők tal.
Kismányok, 2008. augusztus 4-10. Kismányok, 2008. augusztus 4-5. Kaposszekcső, 2008. augusztus 4-8. Hetes, 2008. augusztus 7-10. Hidas, 20008. augusztus 11-17. Hetes, 2008. augusztus 14-16. Döbrököz, 2008. auguasztus 20. Nyíregyháza, 2008. auguasztus 24. Szeged, 2008. szeptember 12-14. Kürtöspuszta, 2008. szeptember 19-21. Dombóvár, 2008. szeptember 26-28.
A táborokról bővebb információ a lelkészektől, vagy az Egyházközpontból kapható!
Gondoljunk imádságban a tervezett alkalmakra és a résztvevőkre!
16
Metodista 2008. JÚLIUS
GYÜLEKEZET
MME
DAVID GREENAWALT, VIRGINIAI METODISTA LELKÉSZ ÉS CSALÁDJA HÉT ÉV MAGYARORSZÁGI SZOLGÁLAT UTÁN EZEKBEN A HETEKBEN KÖLTÖZIK HAZA AZ EGYESÜLT ÁLLAMOKBA. DAVIDÉK 2001-BEN KAPCSOLÓDTAK BE AZ ÓBUDAI GYÜLEKEZET ÉLETÉBE. MÁR AZ ELSŐ ÉVBEN ANGOL KLUBOT SZERVEZTEK, AMIN KERESZTÜL AZ ELMÚLT ÉVEKBEN TÖBBEN IS CSATLAKOZTAK A KÖZÖSSÉGÜNKHÖZ. DAVID 2003-BAN KOMOLY ELŐKÉSZÍTÉS ÉS TANÍTÁS UTÁN SEJTCSOPORTOT ALAPÍTOTT. AZÓTA MÁR HÁROM CSOPORT JÖN ÖSSZE HETENTE A VASÁRNAPI IGEHIRDETÉST MEGBESZÉLNI, KÖZÖSEN IMÁDKOZNI. BETH VEZETÉSÉVEL AZ UTÓBBI HÁROM NYÁRON LOVASTÁBORT SZERVEZTEK GYEREKEKNEK, AMI A LOVAGLÁS ÉS A NYELVTANULÁS MELLETT MISSZIÓS LEHETŐSÉG IS VOLT.
Hét év... Búcsú a Greenawalt családtól ■ PÁSZTOR ZSÓFIA RIPORTJA DAVID GREENAWALTTAL
– Nem örültek. Ez egyszerűen így van. Korábban éltünk már Magyarországon, de akkor még kicsik voltak, nem volt más véleményük, jöttek velünk. Ez a költözés sokkal nehezebb volt. Kiskamaszok voltak, barátaikat, kapcsolataikat, otthonukat kellett elhagyniuk. Mi azonban úgy láttuk itt a helyünk. Pszichológussal is beszéltünk, elmondta mi az, amire oda kell figyelnünk. Sokat imádkoztunk, mire eldöntöttük, hogy Magyarországra költözünk. – A NYELVI ÉS KULTURÁLIS KÜLÖNBSÉGEK MIATT LEHETTEK NEHÉZSÉGEIK. EZT HOGYAN, MIVEL TUDTÁTOK OLDANI? MILYEN PLUSZ FIGYELMET, FELADATOT JELENTETT EZ NEKTEK?
– Beth otthon tanítja a gyerekeket, neki ez nagyon sok munkát jelent. De talán ez a szoros kapcsolat segített, hogy a gyerekek biztonságban érezzék magukat annak ellenére, hogy nem a megszokott környezetükben voltak. Nehéz időszak volt, amikor azt láttuk, hogy az óbudai gyülekezet életében nem találják a helyüket. Az utóbbi időben egy angol nyelvű baptista gyülekezetbe jártak, ott barátokat találtak, feloldódtak, szolgálataik vannak. Úgy vettük észre, nagyon meghatározó élmény számukra, amikor közösen szolgálhatunk. Ez nekünk is sokat jelent, hiszen közben felnőttek, igazi segítséget jelentenek például a lovas programokban. GREENAWALTÉK HÁROMGYERMEKES CSALÁDKÉNT ÉRKEZTEK MAGYARORSZÁGRA, DE HETEN KÖLTÖZNEK VISSZA AZ EGYESÜLT ÁLLAMOKBA. MÁSFÉL ÉVE, KARÁCSONY ELŐTT ÉRKEZETT MEG A CSILLOGÓ SZEMŰ TESTVÉRPÁR; KATI NYOLC, RUDI HAT ÉVES VOLT AKKOR. AZ ÖRÖKBEFOGADÁS HOSSZADALMAS, BONYOLULT FOLYAMAT VOLT. A GYERMEKEK FÉNYKÉPÉT MÁR HÓNAPOKKAL AZ ÖSSZEISMERKEDÉS ELŐTT KIRAKTÁK A LAKÁSBAN, RENDSZERESEN IMÁDKOZTAK A KICSIKÉRT. A BEILLESZKEDÉS – ÚGY TŰNIK – NAGYON KÖNNYEN MENT, A NYELVET NÉHÁNY HÓNAP ALATT MEGTANULTÁK. A HIVATALOS ÖRÖKBEFOGADÁSKOR, A CSALÁDHOZ TARTOZÁS JELÉÜL KAPOTT NEVÜKET – ABIGAIL ÉS NATHAN – MÁR SZÍVESEBBEN HASZNÁLJÁK. – HONNAN VOLT AZ ÖRÖKBEFOGADÁS ÖTLETE?
– Ez eredetileg Elisabeth gyermekkori álma volt. Beth életére, gondolkodására nagy hatással volt, hogy a szülei magukhoz vettek egy kisfiút. Örökbefogadott kisöccsével együtt négyen nevelkedtek a családban. Régóta várta, hogy egyszer majd gyermeket fogadhas-
DAVID ORVOSI VIZSGÁLATOT TART
A DOBOGÓKŐI GYÜLEKEZETI HÉTVÉGÉN
Emlékezetes kreatívitás
KÖZÉPPONTBAN A SZÜLŐK
– A GYÜLEKEZETI MUNKA ÉS A CSALÁDI ÉLET ÖSSZEEGYEZTETÉSE MINDEN SZOLGÁLÓ CSALÁDNÁL NEHÉZ. GONDOLOM KÜLÖNÖSEN NEHÉZ LEHETETT NEKTEK AZ IDEGEN KÖRNYEZET MIATT. MIT SZÓLTAK A NAGY GYEREKEITEK ANNAK IDEJÉN A HÍRHEZ, HOGY MAGYARORSZÁG AZ ÚJ MUNKATERÜLETETEK?
17
Metodista
GYÜLEKEZET
2008. JÚLIUS
GREENAWALT
son örökbe. Rengeteg könyvet elolvasott, gyűjtötte az információkat, tudatosan készült erre a feladatra. Ebben a kérdésben én voltam a hátráltató, a lassabban döntő. – A NAGY GYEREKEITEK MENNYIRE ÉREZTÉK MAGUKÉNAK A DÖNTÉST?
GREENAWALT
– Elfogadták az ötletet. Természetesen a támogatásuk nélkül nem vállaltuk volna a gyermekeket. Azt gondolom jó a hozzáállásuk, szeretik a kicsiket, és sokat segítenek nekünk. De szerintem mindenhol, ahol gyermek érkezik – akár születik, akár örökbe fogadják – előfordul féltékenység. Néha mondják, hogy a kicsik hangosak, zavarják őket a tanulásban. Néha kérdezgetik, hogy velük nem voltunk-e szigorúbbak, amikor ekkorák voltak. Talán igazuk van, biztosan mi is sokat változtunk. – TUDOM, HOGY HOSSZÚ ÉS KOMOLY GONDOLKODÁS, IMÁDSÁG ÉS VÍVÓDÁS ELŐZTE MEG A MOSTANI DÖNTÉSETEKET, HOGY HAZAUTAZTOK. MILYEN ÉRVEK ÉS ÉRZELMI HATÁSOK JÁTSZOTTAK KÖZRE, HOGYAN ÉREZTÉTEK ISTEN VEZETÉSÉT?
GREENAWALT
– Matt egy éve visszaköltözött az államokba, ott jár egyetemre. Tavaly nyáron pár napot kettesben töltöttünk, együtt utaztunk le Virginiából Floridába. Nagyon nehéz volt az elválás. Karácsonykor három hétre Magyarországra jött, jó volt megint heten ülni az asztal körül. De az újabb búcsúzkodás megviselt bennünket. Akkor erősödött meg a gondolat, hogy elmenjünk Magyarországról. A következő években Jon és Rosemarie is elkezdik az egyetemet, visszautaznak Amerikába. A szüleink idősek, egyre betegebbek, velük kapcsolatban is felelősnek érezzük magunkat. A missziós feladataink idekötnek bennünket, szeretünk itt élni, szívesen maradnánk, de úgy éreztük helyesnek, ha a család javára döntünk. – MI AZ, AMIT KICSIT FÁJÓ SZÍVVEL HAGYTOK ITT?
– A barátaink itt vannak. Mindent nehéz itt hagyni. Mi már ide tartozunk. – VAN-E, AMIT JÓ ÉRZÉSSEL HAGYTOK, ITT, AMI MIATT MÁR VÁRJÁTOK AZ ÚJ OTTHONT?
– Nem tudok ilyesmit mondani. Mindenünk megvan itt, talán már kicsit magyarok lettünk. Egyedül a családunk hiányzik, ami miatt jó lesz visszautazni. – HOGYAN ÁLL KATI ÉS RUDI AZ ÚJ ÉLETHELYZET ELŐTT? KÉPEK A TAVALYI LOVASTÁBORBÓL PILISBOROSJENŐRŐL Egy új lehetőség a gyerekek megszólítására
– Tele vannak várakozással, izgalommal. Nekik inkább az számít, hogy velünk legyenek, az nem annyira, hogy hol. – MILYEN TERVEITEK VANNAK AZ ELSŐ AMERIKAI HÓNAPOKRA? LESZ-E KÖZÖS NYARA-
LÁS, PIHENÉS A KÖLTÖZÉS UTÁN?
– Én néhány héttel Beth és a gyerekek előtt Marshallba utazom. Július 27-én lesz ott az első prédikációm. A berendezkedés lesz az első hetek feladata. Nem ismerjük a várost ahová költözünk, és a gyülekezetet sem, amit vezetni fogok. Aztán jó lenne kicsit kikapcsolódni is. Azt mondják, hogy a külföldön töltött évek után a visszailleszkedés is lelkileg megterhelő. A missziós szervezetünk minden visszatérő családot elvisz egy csendes hétre, ahol szakszerű segítséget kapunk. Talán a nyár végén családi nyaralás is lesz, közös sátorozást tervezünk, remélem, mind a heten együtt lehetünk. – A MAGYAR METODISTÁK NAGY SZERETETTEL ÉS HÁLÁSAN GONDOLNAK RÁTOK. IMÁ-
INKKAL SZÍVESEN HAZAKÍSÉRÜNK BENNETEKET.
18
A RIPORT ELKÉSZÍTÉSE UTÁN KEZDŐDTEK LAJOSMIZSÉN, EGY TANYÁN AZ IDEI LOVASTÁBOROK, AHOL A GREENAWALT CSALÁD APRAJA-NAGYJA EGYÜTT SZOLGÁLT. A MÁSODIK HETET EGY BALESET ÁRNYALTA BE: JON A MEGVADULT LOVAKAT PRÓBÁLTA MEGNYUGTATNI, AMIKOR CSUKLÓTÖRÉST SZENVEDETT. JON-T MŰTENI KELLETT, ÉS KÉT NAPIG KÓRHÁZBAN ÁPOLTÁK. FELÉPÜLÉSE VÁRHATÓAN MÉG HOSSZABB IDŐT VESZ IGÉNYBE; A BALESET KÖVETKEZMÉNYEI A JÖVŐ ÉVI TANULMÁNYAIT IS BEFOLYÁSOLHATJÁK.
Metodista 2008. JÚLIUS
GYEREKSAROK
MME
Gyermektábor Györkönyben ■ HAJDUNÉ CSERNÁK ERZSÉBET
A pesti gyermekeknek egy hasznos időtöltést terveztünk a nyárra, így szerveztük meg a györkönyi hetet, július 14-19. között. Egy beszélgetés során a pécsiek is jelentkeztek, ami külön örömöt jelentett nekünk. Az egyik célunk az volt, hogy a városi gyerekek megismerkedjenek a falusi élettel, életkörülményekkel. Fedezzék fel a vidéki élet értékeit, csodálkozzanak rá a hagyományokra. Barátkozzanak az idős falusi emberekkel és kérdezzék ki őket a régi falusi életről, szokásokról. Kirándulásokat szerveztünk, pontosabban nem szerveztük meg előre, és nem volt vezetőnk sem: csak az elgondolás szerint elidultunk. Első nap megbeszéltük egy juhásszal, hogy kimehetünk hozzá egy pár órára és Ő mindent elfog mondani, amit szeretnénk tudni. Elgondoltuk hol lehet a juhász és elindultunk. Sajnos nem sikerült megtalálni, de találtunk egy tehenészetet, kiderült, hogy van olyan gyerek velünk, aki még soha nem látott élőben tehenet. A sokféle kérdés és a nagy fokú érdeklődés ott tartott bennünket, sőt a csordás meghívott az esti fejés idejére is. Igy nem kerestük a juhokat tovább, oda majd jövőre kell elmennünk... A fejés nagy sikert aratott körünkben és sok ismerettel gazdagodtunk. Volt olyan kirándulásunk, ahol helybélivel tévedtünk el, de közben nagyon sok mindent megtanultunk és megtapasztaltunk a napraforgóról, és más növényekről. . Mindennap két csoportban kezdtük a délelőttöt, korosztály szerint. A táborban napról-napra Jézus egy-egy példázatával foglalkoztunk (magvető, tálentumok, a nagy vacsora, stb.). Ez adta a nap célját és feladatát: beszélgettünk és kreatívan is feldolgoztuk a témát. A nap végén összefoglaltuk és megfogalmaztuk aznapi példázat üzenetét. Három este a györkönyi gyülekezettel is találkozhattunk. Nagyon hálásak vagyunk, hogy a gyülekezet olyan segítőkész és adakozó volt ezekben a napokban. Sok-sok mindent kaptunk, a lelkiek mellett anyagiakat is.
MME
Kedves Barátunk! Te is ott voltál valamelyik gyerektáborban ezen a nyáron? Ha jól érezted magad, írd meg nekünk, küldj egy beszámolót a táborról! Írd meg kik voltak ott, mivel foglalkoztatok és miért volt jó ott lenni! Várjuk a GYEREKSAROK rovatba írásodat! Üdvözlettel: A lap szerkesztői
KÖZÉPPONTBAN A SZÜLŐK
MME
19
Metodista
RÓLUNK SZÓLVA
2008. JÚLIUS
WWW.SZEGED.METODISTA.HU
Hírek
■ WWW.METODISTA.HU
DAVID GREENAWALT BÚCSÚZTATÓJA
WWW.SZEGED.METODISTA.HU
Az Óbudai Körzet missziós lelkészétől, David Greenawalttól és családjától június 30-án búcsúzott el a gyülekezet. A hét éves magyarországi szolgálat után hazatérő lelkipásztor a Virgina állambeli (USA) Marshallban folytatja munkáját. (A gyülekezet honlapja: www.marshallumc.org) A család június 30. és július 20. között még két lovas tábort szervezett meg Lajosmizsén, amelyeken összesen mintegy 40 gyermek vehetett részt. Ld. bővebben a 17-18. oldalon! EL PASO-I ÖNKÉNTES CSAPAT SZEGEDEN
Júniusban, immár sokadik alkalommal, a Texas állambeli (USA) El Paso-ból metodista önkéntesek érkeztek Magyarországra, hogy egy körzet felújítási munkálatait segítsék. Idén az önkéntes csoport a Szegedi Körzetben a szegedi gyülekezet kerti házának felújításában segédkezett. A csoportot június 21-én, szombaton, az Óbudai Körzet látta vendégül egy kerti partival egybe kötött játszóházon. A 22-i vasárnaptól 10 napon át nagy lelkesedéssel vettek részt a szegedi munkálatokban, amelyek alatt a gyülekezetnek egy mexikói estet, a gyerekeknek pedig egy játszóházat is megszerveztek. 11. ORSZÁGOS CSALÁDI TÁBOR
WWW.SZEGED.METODISTA.HU
Július 1-6. között idén is a szolnoki Tiszaligeten tartotta meg egyházunk Országos Családi Táborát. A hat napos országos találkozón egyházunk valamennyi gyülekezetéből összesen mintegy 350 fő volt együtt. A tábornak először volt vendége dr. Patrick Streiff püspök, aki fórumbeszélgetést vezetett, a szakmai napon előadást tartott, és a záróistentiszteleten éves jeligénkről – „Az Ige testté lett és közöttünk lakott.” (Jn 1,14) – prédikált. A szombati szakmai napon egyházunk 100 éves szociális hitvallásának mai üzenetével, gyakorlati megvalósításának lehetőségeivel foglalkoztunk. Dr. Lehel László, a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet igazgatója a szervezet szociális küldetéséről és szolgálati ágairól beszélt. Újságunk következő számában részletesen is beszámolunk a találkozóról! IVÁNYI ISTVÁNNÉ BÚCSÚZTATÁSA
Szeretett testvérünk, az óbudai gyülekezet tagja, Iványi Istvánné Varga Cecília hamvasztás utáni búcsúztatása 2008. augusztus 2-án lesz az óbudai egyházközpontunk gyülekezeti termében. A búcsú istentisztelet kezdete: délelőtt 11.00 óra. Boldogok, akik az Úrban halnak meg! TEXAS-I ÖNKÉNTESEK SZEGEDEN Nyelvi különbözőség ellenére bensőséges lelki közösség
11. LAIKUS KONFERENCIA STUTTGARTBAN
Július 26. és augusztus 1. között 11. alkalommal rendezték meg Stuttgartban az európai laikus munkatársak konferenciáját. Az egy hetes találkozón hazánkat egyházunk laikus elöljárója, Pásztor Zoltán és felesége, az Óbudai Körzet lelkész asszisztense, Pásztor Zsófia képviselte. A „’Hitet vinni az életbe’ – Szociális alapelvekkel formálni Európát” címmel megrendezett konferencia előadói centrálkonferenciánk püspöke, dr. Patrick Streiff, a Németországi Cenrálkonferencia püspökasszonya, Rosemarie Wenner és az Egyház és Társadalom Általános Bizottságtól (General Board of Church and Society), Niel Christie voltak. A 15-20 európai országból érkezett laikus munkatársak az idén 100 éves Szociális Hitvallás alapján foglalkoztak a témával.
GYÜLEKEZETI KÖRZETEINK KÖZPONTJAI
20
BUDAKESZI Rákóczi u. 2. (23/451-570), BUDAPEST / ÓBUDA III. ker. Kiscelli u. 73. (1/250-1536), BUDAPEST / PEST VI. ker. Felsőerdősor u. 5. (1/321-8456), DOMBÓVÁR Bezerédj u. 2/c (74/465-031), KAPOSVÁR Tallián Gy. u. 8. (82/318-504), MISKOLC Apáczai Csere J. u. 6. (46/326-591), NYÍREGYHÁZA Színház u. 6. (42/318-935), PÉCS Tompa M. u. 52. (72/210-069), SZEGED Londoni krt. 30. (62/311-483), SZEKSZÁRD Munkácsy M. u. 1. (74/313-310), SZOLNOK Kassai u. 15. (56/420-771)
