TÁMOP-5.5.7-08/1 Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselői hálózat és civil jogvédő munka fejlesztése
A beteg-, ellátott- és gyermekjogi képviselő feladatai és lehetőségei Dr. Kiss László Jogvédelmi, Jogi, Módszertani Főosztály
Budapest 2013. május 23.
TÁMOP-5.5.7-08/1 Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselői hálózat és civil jogvédő munka fejlesztése
Jogvédelem története • Elsőként betegjog 77/1999. (XII. 29.) EüM rendelet – ÁNTSZ berkein belül • 2004. április 1- Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi Közalapítvány (BEGYKA) – megszüntette 1316/2010. (XII. 27.) Kormány határozat • Jogutód NRSZH – 2011. január 1. • Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ
TÁMOP-5.5.7-08/1 Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselői hálózat és civil jogvédő munka fejlesztése
Jogi háttér •
Az OBDK – mint központi hivatal – létrehozatalának szükségességéről, működésének kereteiről a 214/2012. (VII. 30.) Korm. rendelet rendelkezett.
• Elsődleges célja segíteni a Kormány által támogatott, az egészségügynek új irányt adó Semmelweis Terv megvalósulását.
TÁMOP-5.5.7-08/1 Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselői hálózat és civil jogvédő munka fejlesztése
A hivatal feladata összetett • jogvédelmi • dokumentáció-kezelési
• módszertani feladatokból • nemzetközi, határon átnyúló feladatokból • hatósági nyilvántartás vezetésére szóló hatáskörből áll.
TÁMOP-5.5.7-08/1 Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselői hálózat és civil jogvédő munka fejlesztése
Jogvédelmi feladatok Alapelv: ügyintézés, problémakezelés, információátadás egységesítése • gondoskodik a betegek, ellátottak és gyermekek törvényben meghatározott jogainak védelméről • jogvédelmi referensek alkalmazásával segíti a jogvédelmi munkát • Az OBDK feladata a jogvédelmi képviselők foglalkoztatása, munkájuk szervezése és szakmai, szervezeti irányítása • egységes megjelenés – központi zöld szám, panaszláda
TÁMOP-5.5.7-08/1 Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselői hálózat és civil jogvédő munka fejlesztése
Dokumentáció-kezelési feladatok •
OBDK látja el az adatkezelői feladatokat a jogutód nélkül megszűnt
egészségügyi intézményeknél keletkezett egészségügyi dokumentáció tekintetében • a megszűnt egészségügyi intézményekről nyilvántartást vezet, biztosítja a
beteg számára az iratbetekintés jogát •
iratot, dokumentációt őriz és archivál, fenntartja a feldolgozott dokumentáció olvashatóságát.
TÁMOP-5.5.7-08/1 Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselői hálózat és civil jogvédő munka fejlesztése
Módszertani feladatok • mind a jogvédelem, mind az adatvédelmi és dokumentációs feladatkör tekintetében •
e körben eljárásrendeket dolgoz ki, módszertani leveleket készít a szolgáltatók számára a jó gyakorlatok meghonosítása érdekében,
különös hangsúlyt fektet a permegelőző / per elkerülő megoldások kidolgozására
TÁMOP-5.5.7-08/1 Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselői hálózat és civil jogvédő munka fejlesztése
Nemzetközi feladatok • Az uniós jogharmonizáció keretében a 2011/24/EU irányelv szerint a
határon átnyúló egészségügyi ellátás nemzeti kapcsolattartó pontja – átültetési határidő: 2013. október 25.
• Ennek keretében tájékoztatást nyújt a betegek, egészségügyi szakemberek számára; kapcsolatot tart az EU országok kapcsolattartó pontjaival, betegszervezetekkel, egészségügyi szolgáltatókkal
TÁMOP-5.5.7-08/1 Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselői hálózat és civil jogvédő munka fejlesztése
Hatósági nyilvántartás vezetése
• Főszabály: A nyilvántartásba vételt a jogvédő kezdeményezi – kérelem űrlap kitöltésével – jogszabályban meghatározott igazolásokkal • Nyilvántartásba vett jogvédő: „ regisztrált ” (szakterületi) képviselő • Igazolvány kiállítása • Továbbképzési kötelezettség • Kivétel: NRSZH-tól átvett jogvédők nyilvántartásba vétele hivatalból – jogosultsági feltételek vizsgálata mellett.
TÁMOP-5.5.7-08/1 Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselői hálózat és civil jogvédő munka fejlesztése
Az OBDK a beteg-, ellátott- és gyermekjogok érvényesítése érdekében a jogvédelmi tevékenység ellátásának felülvizsgálata során alapelvként határozta meg • a vonatkozó jogszabályokban foglalt jogvédői feladatok teljes körű megvalósítása • a jogvédelmi tevékenység racionális, költségtakarékos megszervezése • jogvédők elérhetőségének javítása, tájékoztatás bővítése • egységes protokollok, eljárási rendek, szakmai etikai kódex kidolgozása • hatékony, konstruktív és eredményes problémamegoldás elősegítése • jogvédelmi képzés megújítása, aktualizálása, felülvizsgált szakmai tartalommal.
TÁMOP-5.5.7-08/1 Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselői hálózat és civil jogvédő munka fejlesztése
Jogvédelmi képviselet (betegjog) • 2012. december 31-én 92 fő ebből - betegjogi képviselő 38 fő
• A betegjogi képviselő ellátja a betegeknek az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvényben meghatározott jogainak védelmét és segíti őket a jogaik megismerésében és érvényesítésében.
TÁMOP-5.5.7-08/1 Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselői hálózat és civil jogvédő munka fejlesztése
Betegjogi képviselő feladatai az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 30. §
• • •
•
segíti a beteget az egészségügyi dokumentációhoz való hozzájutásban, azzal kapcsolatos megjegyzések, kérdések feltételében, segít a betegnek panasza megfogalmazásában, kezdeményezheti annak kivizsgálását, a beteg írásbeli meghatalmazása alapján panaszt tehet az egészségügyi szolgáltató vezetőjénél, fenntartójánál, illetve – a beteg gyógykezelésével összefüggő ügyekben – eljár az arra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságnál, és ennek során képviseli a beteget, rendszeresen tájékoztatja az egészségügyi dolgozókat a betegjogokra vonatkozó szabályokról, azok változásáról, illetve a betegjogok érvényesüléséről az egészségügyi szolgáltatónál.
TÁMOP-5.5.7-08/1 Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselői hálózat és civil jogvédő munka fejlesztése
Jogvédelmi képviselet (ellátottjog) • 2012. december 31-én 92 fő ebből - ellátottjogi képviselő 34 fő • Az ellátottjogi képviselő a személyes gondoskodást nyújtó alap- és szakosított ellátást biztosító intézményi elhelyezést igénybe vevő, illetve a szolgáltatásban részesülő részére nyújt segítséget jogai gyakorlásában.
TÁMOP-5.5.7-08/1 Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselői hálózat és civil jogvédő munka fejlesztése
Ellátottjogi képviselő feladatai (a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 94/K. §)
• •
• • •
•
tájékoztatást nyújthat a legfontosabb alapjogok tekintetében, az intézmény kötelezettségeiről és az ellátást igénybe vevőket érintő jogokról, segít az ellátással kapcsolatos kérdések, problémák megoldásában, a panasz megfogalmazásában, intézkedést kezdeményezhet a fenntartónál a jogszabálysértő gyakorlat megszüntetésére, észrevételt tehet az intézményben folytatott gondozási munkára vonatkozóan az intézmény vezetőjénél, amennyiben az ellátottak meghatározott körét érintő jogsértés fennállását észleli, intézkedés megtételét kezdeményezheti a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságok felé, a korlátozó intézkedésekre, eljárásokra vonatkozó dokumentációt megvizsgálhatja.
TÁMOP-5.5.7-08/1 Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselői hálózat és civil jogvédő munka fejlesztése
Jogvédelmi képviselet (gyermekjog) • 2012. december 31-én 92 fő ebből - gyermekjogi képviselő 20 fő • A gyermekjogi képviselő ellátja a gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő gyermek törvényben meghatározott jogainak védelmét, és segíti a gyermeket jogai megismerésében és érvényesítésében, valamint kötelezettségei teljesítésében.
TÁMOP-5.5.7-08/1 Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselői hálózat és civil jogvédő munka fejlesztése
Jogvédelmi képviselet (gyermekjog) • •
• • • • • • •
a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 11/A. § szabályozza a) segít a gyermeknek panasza megfogalmazásában, kezdeményezheti annak kivizsgálását, b) segíti a gyermeket az állapotának megfelelő ellátáshoz való hozzájutásban, a gyermekjóléti szolgálat esetmegbeszélésén, illetve a területi gyermekvédelmi szakszolgálat elhelyezési értekezletén az ezzel kapcsolatos megjegyzések, kérdések megfogalmazásában, c) a 36. § (2) bekezdése szerinti esetben eljár a gyermek szülője vagy más törvényes képviselője, a gyermek, illetve fiatal felnőtt, valamint a gyermek-önkormányzat felkérése alapján, d) eljár az érdekképviseleti fórum 35. § (4) bekezdése szerint tett megkeresése alapján, e) a gyámhatóság kirendelése alapján képviseli a gyermeket a nevelési felügyelettel kapcsolatos eljárásban, f) a 100/A. § (1) bekezdése szerinti jogsértések észlelése esetén javaslatot tehet fa) gyermekvédelmi igazgatási bírság kiszabására az arra a 100/A. § (1) bekezdése szerint jogosult szervnek,(működést engedélyező szerv) fb) a jogsértés jövőbeni előfordulásának megelőzése érdekében a jogsértéssel érintettek között, szükség szerint szakértők bevonásával, egyeztető megbeszélés tartására a gyámhatóságnak, fc) a jogsértő személy továbbképzésére a fenntartónak, működtetőnek.
TÁMOP-5.5.7-08/1 Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselői hálózat és civil jogvédő munka fejlesztése
TÁMOP-5.5.7-08/1 Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselői hálózat és civil jogvédő munka fejlesztése
A panaszok jellemzői
•
Leggyakrabban az egészségügyi ellátáshoz való jog sérül (leginkább a nem megfelelő ellátással kapcsolatosan érkeznek bejelentések), gyakori az emberi méltóság sérelme (indokolatlan várakoztatás; hangnem)
•
Alapellátás körében főként a felnőtt (gyermek kevésbé!) és az ügyeleti ellátást, betegszállítást valamint a fogászatokat érte panasz
•
Mind a fekvőbeteg-, mind a járóbeteg ellátásban azokban az orvosi szakmákban volt a legtöbb bejelentés, amelyek „igényoldali túlterhelése” jelentős (belgyógyászat, sebészet, nőgyógyászat), illetve ott,
•
ahol az időbeli vagy földrajzi elérés a betegek részéről nehezebb (pl. reumatológia, onkológia, endokrinológia)
TÁMOP-5.5.7-08/1 Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselői hálózat és civil jogvédő munka fejlesztése
Jogvédelmi képviselet új rendszere • Óraszám alapú feladatellátás helyett területalapú ellátás • Részmunkaidős jogvédők helyett teljes foglalkoztatási jogviszony – ezáltal a jogvédelemre fordított óraszám nő ezáltal hatékonyabb az érdekérvényesítés, feladatellátás • Egységes protokollok, szakmai iránymutatások, eljárásrendek által javul a jogvédelmi tevékenység színvonala • Az OBDK a jogszabályi előírások alapján – a jogvédők szakmai javaslatainak, illetve az érintettek igényei, szükségletei figyelembevételével – lefektette a feladatellátás szakmai minimumfeltételeit • Képviselők elérhetőségének javítása, tájékoztatás erősítése – önkéntesek bevonásával
TÁMOP-5.5.7-08/1 Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselői hálózat és civil jogvédő munka fejlesztése
Köszönöm a figyelmet! Zöld szám: 06-80-620-055 Internet: www.obdk.hu E-mail:
[email protected]
