Szövetségi törvény konszolidált változata
A bér- és szociális dömping elleni küzdelemről szóló teljes jogszabály, 2017. január 6-i változat Hosszú cím Szövetségi törvény a bér- és szociális dömping elleni küzdelemről szóló törvény kibocsátásáról (bér- és szociális dömping elleni küzdelemről szóló törvény, Lohn- und Sozialdumping-Bekämpfungsgesetz – LSD-BG) Eredeti változat: BGBl. (Szövetségi Törvénytár) I Nr. 44/2016 (NR: GP XXV RV 1111 AB 1133 sz. 128. oldal BR: AB 9590 854. oldal) [CELEX-sz.: 32014L0067]
Preambulum/Kihirdetési záradék A Nemzeti Tanács határozata szerint: Tartalomjegyzék 1. Főrész Általános rendelkezések 1. § 2. §
Alkalmazási terület Valóságos gazdasági tartalom –megítélési mérce 2. Főrész Munkajogi igények és védelmüket szolgáló intézkedések 1. fejezet Munkajogi igények
3. § 4. § 5. § 6. § 7. §
Minimálbér-igény Szabadság-igény A munkaidő és pihenőidő betartására vonatkozó igény A határon átnyúló munkaerő-átengedésre vonatkozó szabályok Kollektív szerződések
2. fejezet Felelősségi rendelkezések 8. § Harmadik országbeli székhelyű munkáltatókkal szembeni bérigényekkel kapcsolatos felelősség 9. § Építőipari felelősségi rendelkezések 10. § A fővállalkozó felelőssége egy EU-tagállambeli vagy EGT-állambeli, illetve a Svájci Államszövetségbeli székhelyű vállalkozóval szembeni bérfizetési igényekkel kapcsolatban 3. fejezet Hatóságok 11. § 12. § 13. § 14. § 15. §
Hatóságok és szervek Adóhatósági vizsgálatok LSDB Kompetencia Központ Szabálysértések egészségbiztosító általi megállapítása Szabálysértések Építőmunkások Szabadság- és Végkielégítési Pénztára (Bauarbeiter-Urlaubs- und Abfertigungskasse) általi megállapítása 16. § A belföldi hatóságok együttműködése a munkaerő-átengedés területén 17. § Együttműködés más EU-tagállamok és EGT-államok hatóságaival és kölcsönös közigazgatási segítségnyújtás 18. § A belföldi székhelyű munkáltatók tájékoztatási kötelezettsége
www.ris.bka.gv.at
1 / 30 oldal
Szövetségi törvény konszolidált változata
19. § 20. § 21. § 22. § 23. § 24. §
4. fejezet Formális kötelezettségek határon átnyúló munkavégzés esetén Bejelentési kötelezettség egy EU-tagállamból vagy EGT-államból, illetve a Svájci Államszövetségből történő kiküldetés vagy átengedés esetén A hatóságok tájékoztatása Bejelentési dokumentumok, társadalombiztosítási dokumentumok és hatósági engedélyek készenlétben tartása Bérdokumentumok készenlétben tartása Kapcsolattartó Felelős megbízott
5. fejezet Büntető rendelkezések, a szolgáltatás megtiltása és a közigazgatási (büntető)eljárások nyilvántartása 25. § A közigazgatási szabálysértés helye 26. § A bejelentési és készenlétben tartási kötelezettséggel kapcsolatos szabálysértések kiküldetés vagy átengedés esetén 27. § A bérellenőrzést meghiúsító cselekmények 28. § A bérdokumentumok készenlétben tartásának elmulasztása 29. § Alulbérezés 30. § A felelős megbízott személyében történt változás bejelentésének elmulasztása 31. § A szolgáltatás megtiltása 32. § A felek jogállása közigazgatási (büntető)eljárásban 33. § Ideiglenes biztosíték 34. § Kifizetések leállítása – biztosítéknyújtás 35. § Nyilvántartás a 26., 27., 28., 29. § 1., 31. és 34. bekezdése szerinti közigazgatási (büntető)eljárásról 3. Főrész Intézkedések foganatosítása a munkajogi igények védelmében határon átnyúló munkavégzés esetén 1. fejezet Általános rendelkezések 36. § Alkalmazási terület 37. § A „belföldi hatóság” és a „belföldi hatóságok” fogalmak meghatározása 38. § Bűnüldözési ráfordítások a határon átnyúló jogérvényesítés során 39. § A belső piaci információs rendszer (IMI) alkalmazása 40. § A tartományi kormány hivatalai, mint központi hatóságok 2. fejezet Külföldi munkáltatóknak történő kézbesítés belföldön 41. § Külföldi munkáltatóknak történő kézbesítés belföldön 3. fejezet A belföldi hatósági döntések kézbesítésének és végrehajtásának foganatosítása másik EU-tagállamban vagy EGT-államban 1. Alfejezet Általános rendelkezések 42. § Alkalmazási terület 43. § Kézbesítés vagy végrehajtás iránti kérelem átadása 44. § Kézbesítés vagy végrehajtás iránti kérelem további kezelésével kapcsolatos értesítés 2. Alfejezet
www.ris.bka.gv.at
2 / 30 oldal
Szövetségi törvény konszolidált változata Belföldi hatósági határozatok kézbesítésének foganatosítása egy másik EU-tagállamban vagy EGT államban 45. § Alapelvek 46. § Kézbesítés kérvényezése másik EU-tagállamban vagy EGT államban 3. Alfejezet A nemzeti hatóságok döntéseinek végrehajtása másik EU-tagállamban vagy EGT-államban 47. § Alapelvek 48. § Végrehajtás kérvényezése másik EU-tagállamban vagy EGT államban 49. § Másik EU-tagállamban vagy EGT-államban megkeresett végrehajtó hatóság értesítése 50. § Egy másik EU-tagállamban vagy EGT államban történő végrehajtás iránti kérvénynek a belföldi végrehajtásra vonatkozó következményei 4. fejezet Másik EU-tagállam vagy EGT-állam hatósága által hozott döntés kézbesítése és végrehajtása belföldön 1. Alfejezet Általános rendelkezések 51. § Alkalmazási terület 52. § Másik EU-tagállam vagy EGT-állam által hozott döntés elismerése és egyenlő kezelése 53. § Továbbküldés illetékesség hiánya esetén 54. § A végrehajtás megtagadása 55. § Másik EU-tagállam vagy EGT-állam megkereső hatóságának értesítése 2. Alfejezet Másik EU-tagállam vagy EGT-állam bírósági és közigazgatási határozatainak kézbesítése belföldön 56. § A kézbesítés kezdeményezése 57. § Az alkalmazandó eljárási jog 58. § A kézbesítés megtagadása 3. Alfejezet Másik EU-tagállamban vagy EGT-államban hozott közigazgatási határozatok végrehajtása belföldön 59. § A végrehajtás kezdeményezése 60. § Az alkalmazandó eljárási jog 61. § A végrehajtás elhalasztása 62. § A végrehajtás megszüntetése 63. § A végrehajtásból származó bevétel 64. § Költségek 4. Alfejezet Másik EU-tagállamban vagy EGT-államban hozott bírósági határozatok végrehajtása belföldön 65. § A végrehajtás igénylése 66. § Az alkalmazandó eljárási jog 67. § A végrehajtás elhalasztása 4. Főrész Záró rendelkezések 68. § 69. § 70. § 71. § 72. §
Hivatkozások Ellenőrzési terv - tevékenységi jelentés Egyenlő nyelvi elbánás Végrehajtási rendelkezések Hatályba lépés
www.ris.bka.gv.at
3 / 30 oldal
Szövetségi törvény konszolidált változata Szöveg 1. Főrész Általános rendelkezések Érvényességi kör 1. § (1) E szövetségi törvény hatálya kiterjed 1. a magánjogi szerződésen alapuló munkaviszonyokra, 2. a munkaerő átengedésről szóló törvény (Arbeitskräfteüberlassungsgesetz, AÜG), BGBl. Nr. 196/1988 3. §. 4. bekezdése értelmében történő munkaerő foglalkoztatásra, 3. az olyan foglalkoztatási viszonyra, amelyre az otthoni munkavégzésről szóló 1960. évi törvényt, BGBl. Nr. 105/1961 kell alkalmazni. (2) Kivéve 1. a szövetségi kormánnyal fennálló munkaviszonyt, amelyre a szolgálati jogi előírásokat kell alkalmazni, amelyek kötelezően szabályozzák a munkaviszonyok tartalmát is, 2. a tartományokkal, önkormányzati társulásokkal és önkormányzatokkal fennálló munkaviszonyt, 3. a szövetségi kormány, tartomány, önkormányzat vagy önkormányzati társulás által az AÜG 3. §. 4. bekezdése értelmében végzett munkaerő átengedést, 4. az alapítványokkal, intézményekkel vagy alapokkal fennálló munkaviszonyt, amelyre a szerződéses alkalmazottakról szóló törvény (Vertragsbedienstetengesetz, VBG), BGBl. Nr. 86/1948, 1. § 2. bekezdésével összhangban a VBG rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmazni. (3) (Alkotmányos rendelkezés) E törvény hatálya – a 3-6. §, a 8. § 2. bekezdés és a 20. §. 3. bekezdés kivételével – az 1984. évi mezőgazdasági munkaügyi törvény (Landarbeitsgesetz, LAG 1984), BGBl. Nr. 287/1984 értelmében kiterjed a mezőgazdasági és erdészeti munkavállalók munkaviszonyára; a 3-6. §-t csak akkor kell alkalmazni, ha azok a mezőgazdasági és erdészeti munkavállalók kiküldetéséhez kapcsolódnak. A mezőgazdasági és erdészeti munkavállalók LAG 1984 értelmében való átengedésének elfogadhatóságát az LAG 1984 szerint kell meghatározni. (4) Eltérő rendelkezés hiányában e szövetségi törvény – a munkaviszonyra egyébként alkalmazandó jogszabályok sérelme nélkül – az AÜG 3. § 4. bekezdése értelmében az Európai Unióból (EU), az Európai Gazdasági Térségből (EGT), a Svájci Államszövetségből és egyéb harmadik országból munkavégzés céljából Ausztriába kiküldött munkavállalókra vagy a határon átnyúló munkaerő átengedésre is vonatkozik. A munkavállalók Svájci Államszövetségből való kiküldetését vagy a munkaerő Svájci Államszövetségből való határon átnyúló átengedését az EGT-ből történő kiküldetéssel vagy átengedéssel megegyező módon kell kezelni. A harmadik főrész – a 41. § kivételével – a Svájci Államszövetségből kiküldött munkavállalók vagy az onnan átengedett munkaerő tekintetében nem alkalmazható. A 17-21., 23. és 26. § és a harmadik főrész – a 41. § kivételével – a harmadik országokból kiküldött munkavállalók vagy az onnan átengedett munkaerő tekintetében nem alkalmazható. (5) E szövetségi törvény nem alkalmazható, ha a munkavállaló Ausztriába történő kiküldetése kizárólag a következő kis terjedelmű és rövid időtartamú munkák elvégzését célozza: 1. üzleti megbeszélések egyéb szolgáltatások nyújtása nélkül, vagy 2. szemináriumokon és előadásokon való részvétel egyéb szolgáltatások nyújtása nélkül vagy 3. vásárokon és vásárjellegű rendezvényeken való részvétel a pihenőidőről szóló törvény (Arbeitsruhegesetz, ARG), BGBl. Nr. 144/1983 17. § 3-6. bekezdése értelmében azzal a megkötéssel, hogy az ARG 17. § 4. bekezdése szerinti alsó határ nem alkalmazható, kivéve a rendezvényt célzó előkészítő és záró munkálatokat (a kiállítási berendezések összeszerelése és szétszerelése, illetve kiállítási áruk odaszállítása és elszállítása), vagy 4. kongresszusok és konferenciák meglátogatása és az azokon való részvétel, vagy 5. kulturális rendezvényeken való részvétel és azok lefolytatása a zene, tánc, színház vagy kabaré területén és hasonló területeken, amelyek egy turné részeként zajlanak, ahol az Ausztriában megtartott rendezvény (rendezvények) lényegében csak alárendelt szerepet játszik, ha a munkavállalónak a munkáját legalábbis a turné nagyobb részében kell elvégeznie, vagy 6. nemzetközi versenyeken (nemzetközi bajnokságokon) való részvétel és azok lefolytatása a 2013. évi szövetségi sporttámogatási törvény (Bundes-Sportförderungsgesetz, BSFG 2013), BGBl. I Nr. 100/2013 3. § 6. bekezdése értelmében, kivéve a rendezvény előkészítő és záró munkálatait (a
www.ris.bka.gv.at
4 / 30 oldal
Szövetségi törvény konszolidált változata rendezvénnyel összefüggésben álló berendezések összeszerelése és szétszerelése), valamint az élelmiszerek kiosztását és az italok kimérését a rendezvény ideje alatt, vagy 7. az utazó munkavállalóként vagy személyzet tagjaként végzett tevékenység (a hajók személyzetéről szóló rendelet, BGBl. II Nr. 518/2004 4. §) a határon átnyúló személy- és áruszállításban (közlekedési szektor), feltéve, hogy a munkát kizárólag az átmenő forgalom keretében végzik és nem a szokásos munkahely található Ausztriában, vagy 8. az olyan munkavállalóként végzett tevékenység, akinek az átlagos bruttó havi bérezése megfelel az általános társadalombiztosítási törvény (Allgemeinen Sozialversicherungsgesetz, ASVG), BGBl. Nr. 189/1955 108. § 3. bekezdése szerinti egy naptári napra jutó maximális hozzájárulás harmincszorosa legalább 125 százalékának, amelyet a részvénytörvény (Aktiengesetz, AktG), BGBl. Nr. 98/1965 15. §, vagy a korlátolt felelősségű társaságokról szóló törvény (GmbH-Gesetz, GmbHG), RGBl. Nr. 58/1906 115. § értelmében egy vállalatcsoporton belül kap, 9. a nemzetközi oktatási és továbbképzési vagy kutatási programok keretében az egyetemekről szóló 2002. évi törvény, BGBl. I Nr. 120/2002 értelmében egyetemeken, a 2005. évi felsőoktatási törvény, BGBl. I Nr. 30/2006 értelmében a tanárképző főiskolákon, vagy a főiskolai tanulmányokról szóló törvény, BGBl. Nr. 340/1993 értelmében a főiskolákon végzett tevékenység. (6) E törvény nem alkalmazható különleges szakértőknek a kiküldetési irányelv szerint egy vállalatcsoporton belül Ausztriába történő ideiglenes kiküldetésére az AktG 15. §-a és a GmbHG 115. §-a értelmében, amely egy naptári évben összességében nem haladja meg a két hónapot, ha a munkavégzés a vállalatcsoporton belül az alábbi célból történik: 1. kutatás és fejlesztés, képzés szakértő általi megtartása, projektmunka tervezése vagy 2. tapasztalatcsere, üzemi tanácsadás, központosított ellenőrzési és tervezési funkcióval rendelkező vállalatcsoportok több országért felelős osztályainak ellenőrzése vagy a velük való együttműködés. Valódi gazdasági tartalom – megítélési mérce 2. § (1) Annak megítéléséhez, hogy e szövetségi törvény szerinti munkaviszony, határon átnyúló kiküldetés vagy átengedés áll-e fenn, a tényállás valós gazdasági tartalma és nem a külső megjelenési formája a mérvadó. (2) Annak megállapítása tekintetében, hogy munkaerő átengedés áll-e fenn, különösen az AÜG 4. § 2. bekezdése vagy az azzal összehasonlítható osztrák jogszabályok a mérvadók. (3) A jelen szövetségi törvény szerinti kiküldetés fennállásának nem előfeltétele szolgáltatási szerződés megkötése az Ausztriában székhellyel nem rendelkező munkáltató és a szolgáltatást igénybe vevő, belföldön tevékenykedő vállalat között. 2. Főrész Munkajogi igények és védelmüket szolgáló intézkedések 1. fejezet Munkajogi igények Minimálbér-igény 3. § (1) Az a munkavállaló, akinek a szokásos munkavégzési helye Ausztriában van, kötelezően igényt támaszthat a törvény, rendelet vagy kollektív szerződés alapján járó bérre. (2) Az a munkavállaló, akinek a szokásos munkavégzési helye Ausztriában van, és akinek a munkáltatójának székhelye nem Ausztriában található és nem tagja egy kollektív szerződésre képes szervezetnek Ausztriában, kötelezően igényt támaszthat arra a törvény vagy rendelet által megállapított vagy kollektív szerződéses szerinti munkabérre, amely a munkavégzés helyén hasonló dolgozóknak hasonló munkáltatóktól jár. (3) Az EU-tagállamban, EGT-államban vagy harmadikban országban székhellyel rendelkező munkáltató által Ausztriába valamely munka elvégzésére kiküldött munkavállaló – a munkaviszonyra alkalmazandó jog sérelme nélkül – a kiküldetés időtartamára teljes mértékben jogosult legalább arra a törvény vagy rendelet által megállapított vagy kollektív szerződéses szerinti munkabérre (kivéve a vállalati alkalmazottak és önfoglalkoztatottak nyugdíjáról szóló törvény – Betrieblichen Mitarbeiter- und Selbständigenvorsorgegesetzes, BMSVG, BGBl. I Nr. 100/2002 6. §-a vagy hasonló osztrák jogszabályok szerinti járulékokat és a vállalati nyugdíjtörvény – Betriebspensionsgesetz, BPG, BGBl. Nr. 282/1990 szerinti járulékokat vagy díjakat), amelyet a munkavégzés helyén hasonló dolgozóknak hasonló munkáltatóktól jár. (4) Amennyiben törvény, rendelet vagy kollektív szerződés alapján különleges kifizetések járnak, a
www.ris.bka.gv.at
5 / 30 oldal
Szövetségi törvény konszolidált változata munkáltató köteles azt a kiküldött munkavállalónak vagy a határon átnyúló módon átengedett munkaerőnek a folyamatos bérezés mellett az érintett bérkifizetési időszak tekintetében (esedékesség) aliquot módon biztosítani. (5) A 3. bekezdés nem vonatkozik a kiküldött munkavállalóra, aki Ausztriában a munkáltató vagy az AktG 15. §-a és a GmbHG 115. §-a értelmében ugyanahhoz a vállalatcsoporthoz tartozó munkáltató által külföldön gyártott berendezés szállításával kapcsolatban egy belföldi üzemben olyan szerelési munkát, üzembe helyezést és kapcsolódó képzési feladatokat végez vagy e berendezések olyan javítási és karbantartási feladatait látja el, amelyeket belföldi munkavállalók nem tudnak elvégezni, ha kollektív szerződés szerinti bérezésről van szó és ezek a munkák Ausztriában összességében nem vesznek igénybe három hónapnál hosszabb időt. (6) A kiküldött munkavállalók tekintetében, akik olyan építési munkálatokat végeznek, amelyek épületek építését, javítását, karbantartását, átalakítását vagy bontását szolgálják, különösen kitermelési munkákat, földmunkákat, tényleges építési munkákat, előre gyártott elemek összeszerelését és szétszerelését, felszerelést vagy felújítást, átépítést, renoválást, javítást, leszerelési, bontási, szervizelési, karbantartási (festési és tisztítási munkák) vagy rehabilitációs munkákat, valamint erőművi berendezések javítását és beépítését, a 3. és 4. bekezdés minden esetben az Ausztriában történő foglalkoztatás első napjától érvényes. Szabadság-igény 4. § (1) A munkavállalók, akiknek szokásos munkahelye Ausztriában van, a munkaviszonyra alkalmazandó jog sérelme nélkül kötelezően fizetett szabadságra tarthatnak igényt. (2) A kiküldött munkavállalók és a határon átnyúlóan átengedett munkaerő a kiküldetés vagy átengedés időtartamára fizetett szabadságra tarthatnak kötelezően igényt a szabadságról szóló törvény (Urlaubsgesetz, UrlG), BGBl. Nr. 390/1976 2. § vagy hasonló osztrák szabályozás alapján, feltéve, hogy a szabadság időtartama a munkaviszonyra alkalmazandó jog előírásai szerint rövidebb. A kiküldetés vagy átengedés befejezése után a kiküldött munkavállaló vagy átengedett munkaerő megtartja az őt a kiküldetés vagy átengedés időtartama alapján az osztrák jog szerint megillető magasabb szabadságra való jogosultság és a munkaviszonyra alkalmazandó jog előírásai szerint megillető szabadságra való jogosultság közötti különbség aliquot részét. (3) A 2. bekezdést nem kell alkalmazni az olyan kiküldött munkavállaló tekintetében, aki Ausztriában összesen legfeljebb nyolc naptári napot igénybe vevő szerelési munkát végez a 3. § 5. bekezdése értelmében. (4) A 2. bekezdés azokra a kiküldött munkavállalókra vonatkozik, akik a 3. §. 6. bekezdése szerinti építőipari munkákban vesznek részt Ausztriában, minden esetben az Ausztriában történő foglalkoztatás első napjától kezdve. (5) Az 1-4. bekezdést nem kell alkalmazni azokra a munkavállalókra, akik tekintetében az építőmunkások szabadságáról és végkielégítéséről szóló törvény (Bauarbeiter-Urlaubs und Abfertigungsgesetz, BUAG), BGBl. Nr. 414/1972 33d-33i § alkalmazandó. Igény a munkaidő és pihenőidő betartására 5. § Az alkalmazandó jog sérelme nélkül, a kiküldött munkavállalók tekintetében kötelezően azt a maximális óraszámot és minimális pihenőidőt kell alkalmazni, beleértve a munkaidőre és pihenőidőre vonatkozó, a kollektív szerződésben rögzített rendelkezéseket, amelyek a munkavégzés helyén hasonló munkáltatók hasonló munkavállalói tekintetében érvényesek. A határon átnyúló munkaerő-átengedésre vonatkozó szabályok 6. § (1) A munkavállaló, akit külföldről Ausztriába átengednek, a munkaviszonyra alkalmazandó jog sérelme nélkül az átengedés időtartama alatt kötelezően igényt támaszthat 1. a bérfizetés folytatására betegség vagy baleset esetén, beleértve a munkaviszony megszüntetése, a szabadság és a munkavégzés más fontos személyes okból történő akadályoztatása esetére vonatkozó igényeket a hasonló munkavállalók tekintetében érvényes időtartamig és mértékben, 2. a hasonló munkavállalók tekintetében érvényes felmondási idők és dátumok, valamint a különleges felmondási és elbocsátási védelem normáinak tiszteletben tartására, valamint 3. végkielégítésre, ha az kedvezőbb, mint az alkalmazandó jog szerződéses viszonyra alkalmazandó előírásai szerinti igényjogosultság.
www.ris.bka.gv.at
6 / 30 oldal
Szövetségi törvény konszolidált változata (2) Az üzletszerűen átengedett munkavállalók tekintetében Ausztriában alkalmazandó kollektív szerződések a külföldről Ausztriába átengedett munkavállalókra is alkalmazandók. (3) Az AÜG vagy hasonló osztrák szabályozás a határon átnyúlóan átengedett munkaerő tekintetében is alkalmazandó. Kollektív szerződések 7. § A kollektív szerződések feleinek az általuk megkötött kollektív szerződéseket elektronikus formában is elérhetővé kell tenniük. Építőipari tevékenységek esetében az információs és kommunikációs tevékenységeket az Építőmunkások Szabadság- és Végkielégítési Pénztára (Bauarbeiter-Urlaubs- und Abfertigungskasse) végzi. 2. fejezet Felelősségi szabályok Harmadik országbeli székhelyű munkáltatókkal szembeni bérigényekkel kapcsolatos felelősség 8. § (1) A megbízó mint vállalkozó a harmadik országbeli székhelyű munkáltató által a megbízás keretében kiküldött munkavállalók 3. § alapján keletkező bérfizetési jogigényeiért a Polgári Törvénykönyv (Allgemeines Bürgerliches Gesetzbuch, ABGB), JGS Nr. 946/1811 1357. §-a alapján készfizető kezesként felel. (2) Az AÜG 14. §-a vagy hasonló osztrák jogszabály vonatkozik a munkaerő-átengedés területére, kivéve, ha ezt ez a törvény kifejezetten kizárja. Építőipari felelősségi szabályok 9. § (1) A megbízó az ABGB 1357. §-a szerint készfizető kezesként felel a megbízott által kiküldött vagy határokon átnyúlóan átengedett munkavállalókat a 3. § 6. bekezdése szerinti építési munkálatok elvégzésére irányuló megbízás részeként elvégzett munka után törvény, rendelet vagy kollektív szerződés szerint – a vonatkozó besorolási kritériumok figyelembe vételével – megillető bérezésért. Az a megbízó, aki maga nem a megbízás szerinti építési munka elvégzésével megbízott vállalkozó, csak akkor felelős, ha a megbízás előtt tudott a bérfizetés elmulasztásáról vagy azt a nyilvánvaló jelek alapján komolyan lehetségesnek kellett volna tartania és abba belenyugodott. (2) A megbízó 1. bekezdés szerinti felelősségét megalapozó előfeltételek a következők: 1. a munkavállaló a bér esedékességének napjától számított legfeljebb nyolc héten belül tájékoztatja az Építőmunkások Szabadságés Végkielégítési Pénztárát (Bauarbeiter-Urlaubsund Abfertigungskasse), megadva a konkrét összeget és a bérfizetés időszakát, 2. a munkavállaló által megadott információk felölelik a munkáltatóra, a munkaviszony létezésére, a megbízással kapcsolatos munkateljesítmény nyújtásának helyére és idejére, valamint a feladatok jellegére vonatkozó adatokat, 3. az Építőmunkások Szabadság- és Végkielégítési Pénztára (Bauarbeiter-Urlaubs- und Abfertigungskasse) a 3. bekezdés szerinti vizsgálatok befejezését követően írásban tájékoztatja erről a megbízót egy konkrét összeg megadásával és 4. a bérhátralék nem járt le és nem évült el. A megbízó felelőssége a 3. albekezdés szerinti írásbeli információk kézhezvételének időpontjában jön létre. A felelősség az adott bér esedékessége után kilenc hónappal szűnik meg, kivéve, ha a munkavállaló ebben az időszakban a megbízóval szembeni követelése ügyében peres eljárást indított. A felelősség az információban meghatározott összegre korlátozódik. (3) A 2. bekezdés 1. és 2. albekezdése alapján az Építőmunkások Szabadság- és Végkielégítési Pénztárának (Bauarbeiter-Urlaubs- und Abfertigungskasse) feladata, hogy megvizsgálja a munkaviszony létezését és a munkavállaló által támasztott követelést. A BUAG 23b és 23c §-t kell alkalmazni. Az Építőmunkások Szabadság- és Végkielégítési Pénztárának a 2. bekezdés 3. albekezdése alapján tájékoztatnia kell a megbízót, a megbízottat és a munkavállalót, amelynek keretében a megbízott tájékoztatása révén peren kívüli érvényesítés következik be a bérhátralék lejáratának vagy elévülésének elkerülése érdekében. A megbízónak adott tájékoztatásba a Pénztár belefoglalhatja a munkaviszony vagy a követelés fennállásával kapcsolatos megalapozott kétségeket. (4) A megbízó az 1. bekezdés szerinti felelősségének megalapozásától kezdve a felelősség időtartamára megtagadhatja a munka ellenértékének teljesítését, amellyel az 1. bekezdés szerinti megbízottnak az adott vagy egyéb megbízásból tartozik. A teljesítés megtagadásának joga a 2. bekezdés utolsó mondata alapján megadott összegre, plusz a bírósági eljárással kapcsolatos valamennyi költség fedezését célzó méltányos összegre korlátozódik. A megbízottal szembeni fizetésképtelenségi eljárás megindítása nem befolyásolja a megbízó
www.ris.bka.gv.at
7 / 30 oldal
Szövetségi törvény konszolidált változata teljesítés megtagadására vonatkozó jogának létrejöttét vagy fennmaradását. Ha a megbízó kifizeti a megbízott tartozását, a megbízó mentesül a megbízottal szembeni tartozásától. Ha a megbízó az ellene hozott végrehajtható bírósági határozat alapján fizet, és a megbízottat a jogvitáról ilyen értelemben tájékoztatta (polgári perrendtartás – Zivilprozessordnung, ZPO, RGBl No 113/1895 21. §) vagy megtette a tőle elvárható lépéseket a tájékoztatás érdekében, hogy a megbízott az érdekeit megóvó módon kifogást tudjon emelni a támasztott követeléssel szemben, a fizetés, beleértve a megbízottal szembeni bírósági eljárás költségeinek fedezését célzó összeget, mentesíti a megbízót a tartozása alól. A kifizetés nem mentesít a tartozás alól, ha a bírósági határozatban szereplő összeg a megbízó rosszindulatára vezethető vissza. A megbízó általi fizetés továbbá csak a megbízottal szemben hozott végrehajtható bírósági határozat által lefedett mértékben mentesíti a megbízót a tartozása alól. (5) Ha a megbízó megfizette a munka ellenértékét, a megbízottól a megbízott helyett kifizetett tartozás megtérítését követelheti (ABGB 1358. §). Ha a megbízó az ellene hozott végrehajtható bírósági határozat alapján fizet, és a megbízottat a jogvitáról ilyen értelemben tájékoztatta (ZPO 21. §) vagy megtette a tőle elvárható lépéseket a tájékoztatás érdekében, hogy a megbízott az érdekeit megóvó módon kifogást tudjon emelni a támasztott követeléssel szemben, a megbízottól az általa teljesített kifizetés megtérítését követelheti, beleértve a bírósági eljárás költségeinek fedezését célzó összeget. A megtérítés nem alkalmazható, ha a bírósági határozatban szereplő összeg a megbízó rosszindulatára vezethető vissza. A megbízó általi fizetés továbbá megtérítés iránti jogigényt hoz létre, ha azt a megbízottal szemben hozott végrehajtható bírósági határozat lefedi. (6) Az 1-5. bekezdés alkalmazási területén minden megbízónak a valóságnak megfelelő felvilágosítást kell adnia az Építőmunkások Szabadság- és Végkielégítési Pénztára részére, legkésőbb az információkérés kézhezvételét követő 14 napon belül, az általa megbízott vállalkozásokról és az építőipari szolgáltatások továbbadásáról. Az igények munkavállaló általi érvényesítése érdekében az Építőmunkások Szabadság- és Végkielégítési Pénztára jogosult a munkavállalónak továbbítani a kapott információkat és az elmulasztott tájékoztatással kapcsolatos adatokat. Ennek érdekében az Építőmunkások Szabadság- és Végkielégítési Pénztárának meg kell neveznie a munkavállaló részére minden általa ismert megbízót (név és cím). (7) Ha egy tájékoztatásra kötelezett személy nem ad tájékoztatást az Építőmunkások Szabadság- és Végkielégítési Pénztárának, azt a személyt a szükséges tájékoztatás megadásáig a kiadott építési munkálatok vagy egyéb megbízások tekintetében minden esetben az azt követően megbízott valamennyi vállalkozás számára megbízást adó vállalkozásnak kell tekinteni. (8) A megbízó felelőssége minden további megbízott munkavállalójára kiterjed, ha a megbízás odaítélését olyan jogügyletnek tekintik, amely a felelősség megkerülésére irányul (látszatügylet), és a megbízó ezt tudta, vagy nyilvánvaló figyelmeztetések alapján komolyan lehetségesnek kellett hogy tartsa, és abba belenyugodott. (9) Ha egy megbízó határon átnyúlóan átengedett munkavállalókat foglalkoztat építési munkák elvégzése céljából az 1. bekezdés szerint, a megbízóval mint foglalkoztatóval kapcsolatban az 1-8. bekezdést kell alkalmazni. Az AÜG 14. §-t ebben az esetben nem kell alkalmazni. (10) Az 1. bekezdés szerinti megbízó az ABGB 1357. §-a szerint készfizető kezesként felel a pótdíjakért is, amelyeket a megbízottja a munkavállalói után a szerződéses kapcsolat keretében a BUAG 33d § szerint a Szabadság- és Végkielégítési Pénztárnak köteles fizetni, amennyiben ezek nem évültek el. Az Építőmunkások Szabadság- és Végkielégítési Pénztára az 1. bekezdés alapján írásban tájékoztatja a megbízottat a felelősség bekövetkeztéről és a fizetendő pótdíjak összegéről. A megbízó 1. bekezdés szerinti felelőssége az információban meghatározott összegre korlátozódik. A felelősség az írásbeli tájékoztatás kézhezvételének időpontjában jön létre és a pótdíjak esedékességétől számított kilenc hónappal szűnik meg, kivéve, ha az Építőmunkások Szabadság- és Végkielégítési Pénztára ezen időszakon belül a megbízóval szembeni követelése ügyében peres eljárást indított. Egyéb tekintetben a 4-9. bekezdést kell alkalmazni. A fővállalkozó felelőssége egy EU-tagállambeli vagy EGT-állambeli, illetve a Svájci Államszövetségbeli székhelyű megbízottal szembeni bérfizetési igényekkel kapcsolatban 10. § (1) Fővállalkozó az, aki egy ajánlatkérő szerv vagy közszolgáltató ajánlatkérő megbízottjaként egy megbízás alapján esedékes teljesítmény legalább egy részének ellátását üzleti tevékenysége keretében egy másik vállalkozónak (alvállalkozónak) adja tovább, kivéve a harmadik országbeli székhelyű munkáltatókat. Ha a fővállalkozó a megbízást vagy a megbízás egy részét a 2006. évi szövetségi közbeszerzési törvény (Bundesvergabegesetz, BVergG 2006), BGBl. I Nr. 17/2006 vagy más hasonló jogszabályok rendelkezései alapján megengedhetetlen vagy a szerződésben foglalt megállapodással ellentétes módon adta tovább, az ABGB 1357. §-a alapján készfizető kezesként felel az alvállalkozó által a szolgáltatás nyújtása céljából alkalmazott
www.ris.bka.gv.at
8 / 30 oldal
Szövetségi törvény konszolidált változata munkavállalók rendeletben megállapított vagy kollektív szerződés szerinti bérezésével kapcsolatos igényekért, amely bérezés ezeket a munkavállalókat a tevékenységük során a megállapodott teljesítmény elvégzéséért megilleti. Ugyanez vonatkozik az alvállalkozóra, ha az alvállalkozó a megbízást vagy a megbízás egy részét megengedhetetlen módon adja tovább. (2) Az 1. bekezdés alkalmazási területén minden megbízónak a valóságnak megfelelő felvilágosítást kell adnia munkavállaló részére, legkésőbb az információkérés kézhezvételét követő 14 napon belül, az általa megbízott vállalkozásokról, a megbízások továbbadásáról és a szerződések mindenkori tárgyáról. Az építőipari területen az Építőmunkások Szabadság- és Végkielégítési Pénztárának meg kell neveznie a munkavállaló részére minden általa ismert megbízót (név és cím). Ha egy tájékoztatásra kötelezett személy nem ad tájékoztatást, azt a személyt a szükséges tájékoztatás megadásáig a kiadott építési munkálatok vagy egyéb megbízások tekintetében minden esetben azt követően megbízott valamennyi vállalkozás számára megbízást adó vállalkozásnak kell tekinteni. Az ajánlatkérő szervnek tájékoztatást kell adnia a munkavállaló részére a megbízás továbbadásáról. (3) A megbízó felelőssége minden további megbízott munkavállalójára kiterjed, ha a megbízás odaítélését olyan jogügyletnek tekintik, amely a felelősség megkerülésére irányul (látszatügylet), és a megbízó ezt tudta, vagy nyilvánvaló figyelmeztetések alapján komolyan lehetségesnek kellett hogy tartsa, és abba belenyugodott. 3. fejezet Hatóságok Hatóságok és szervek 11. § (1) A következő hatóságok és szervek vesznek részt az LSD-BG végrehajtásában: 1. az adóhatóságok az olyan munkavállalókkal kapcsolatos tények vizsgálatával, akik szokásos munkahelye Ausztrián kívül van, és nem tartoznak az ASVG hatálya alá; 2. a Wiener Gebietskrankenkasse (Bécs Körzeti Betegbiztosító), mint a bér- és szociális dömping leküzdésének kompetencia központja (LSDB Kompetencia Központ) a 13. § szerint ráruházott feladatok teljesítésével, különösen az olyan munkavállalókra vonatkozó bérellenőrzésekkel, akik nem tartoznak az ASVG hatálya alá; 3. az egészségbiztosító a 14. § szerint ráruházott, az alábbiakkal kapcsolatos feladatok teljesítésével: a) az ASVG hatálya alá tartozó munkavállalók, b) az Ausztriában szokásos munkahellyel rendelkező munkavállalók, akik nem tartoznak az ASVG hatálya alá, valamint c) az ASVG hatálya alá tartozó, az otthoni munkavégzésről szóló törvény értelmében otthoni munkavégzést folytató személyek; 4. az Építőmunkások Szabadság- és Végkielégítési Pénztára az építőiparban a 15. § szerint ráruházott feladatok teljesítésével; 5. a kerületi közigazgatási hatóságok az e törvény szerinti közigazgatási büntetőeljárások lefolytatásával; 6. a külföldiek foglalkoztatásáról szóló törvény, valamint a bér- és szociális dömping elleni küzdelemről szóló törvény alapján a Pénzügyminisztérium illegális foglalkoztatást koordináló központi szerve (Központi Koordinációs Osztály) a munkaerő-átengedésre vonatkozóan küldött jelentések rögzítésével és feldolgozásával vagy a munkaerő-átengedés jelentésével. (2) A 12. és 29. § tekintetében végzett vizsgálatokkal kapcsolatban az adatok felhasználása során az adóhatóság gyakorolja a szolgáltatás nyújtójának funkcióját a 2000. évi adatvédelmi törvény (Datenschutzgesetz, DSG 2000), BGBl. I Nr. 165/1999 4. § 5. sora értelmében. (3) A 13. § szerinti tevékenységeivel összefüggésben az LSDB Kompetencia Központ gyakorolja a megbízói funkciót a DSG 2000 4. § 4. sora értelmében. (4) Ezen túlmenően az adóhatóságok és az LSDB Kompetencia Központ e szövetségi törvényből adódó tevékenységei tekintetében a DSG 2000 14. § alkalmazandó. Az adóhatóság által a 12. § szerint végzett vizsgálatok során feltárt személyes adatokat egy adott tényállással kapcsolatban folytatott vizsgálat kezdetétől számított öt év elteltével törölni kell. Ez a határidő tíz évre hosszabbodik, ha a tényállással kapcsolatban büntetetőparancsot bocsátanak ki. Ha nyilvánvaló, hogy a tényállással kapcsolatban bűncselekmény nem áll fenn, a személyes adatokat haladéktalanul törölni kell.
www.ris.bka.gv.at
9 / 30 oldal
Szövetségi törvény konszolidált változata (5) A személyes adatok felhasználása csak akkor megengedett, ha a jelen szövetségi törvényből adódó feladatok teljesítése azt megköveteli. Adóhatósági vizsgálatok 12. § (1) Az adóhatóság jogosult a 21. és 22. §-ban meghatározott dokumentumok készenlétben tartását felügyelni, valamint jogosult elvégezni az Ausztrián kívüli szokásos munkahellyel rendelkező, az ASVG hatálya alá nem tartozó munkavállalók tekintetében az őket – a vonatkozó besorolási kritériumok figyelembe vételével – megillető bérezés ellenőrzése (bérellenőrzés) érdekében a 29. § értelmében szükséges vizsgálatokat és 1. a létesítményekbe, helyiségekbe és külső munkahelyekre, valamint a munkavállalók tartózkodási helyiségeibe szabadon belépni és az utakon közlekedni, még akkor is, ha ez egyébként a nagyközönség számára tilos, 2. a személyektől, akikkel ott találkoznak, az 1. bekezdés alapján végzett vizsgálat szempontjából lényeges tényekről tájékoztatást kérni, ha okkal feltételezhető, hogy ezek a személyek munkáltatók vagy munkavállalók, valamint 3. a vizsgálat elvégzéséhez szükséges dokumentumokba (21. és 22. §) betekinteni, ezekről a dokumentumokról fénymásolatot készíteni és az ilyen dokumentumok átadását követelni, ahol a dokumentumokat a felhívást követő második munkanap végéig kell megküldeni. Ha egy munkanapon belül változó munkavégzési (alkalmazási) helyek esetén az ellenőrzés nem az első munkavégzési (alkalmazási) helyen történik, a dokumentumokat az adóhatóságnak bizonyítottan be kell nyújtani. A dokumentumokat a felhívást követő második munkanap végéig kell elküldeni. A megküldésért ráfordítás megtérítés nem jár. (2) A bérellenőrzési vizsgálatok eredményeit adóhatóságoknak az LSDB Kompetencia Központ részére kell benyújtaniuk és az LSDB Kompetencia Központ kérésére a benyújtott vizsgálati eredmények alapján konkrétan kijelölendő további vizsgálatokat, illetve harmadik felek megalapozott bejelentései alapján vizsgálatokat kell végezniük. LSDB Kompetencia Központ 13. § (1) Az Ausztrián kívüli szokásos munkahellyel rendelkező, az ASVG hatálya alá nem tartozó munkavállalók tekintetében az őket Ausztriában törvény, rendelet vagy kollektív szerződés szerint – a vonatkozó besorolási kritériumok figyelembe vételével – megillető bérezés 29. § 1. bekezdése értelmében történő ellenőrzését az LSDB Kompetencia Központ végzi. (2) Az LSDB Kompetencia Központnak kijelölt hatáskörében a Szövetségi Munkaügyi, Szociális és Fogyasztóvédelmi Minisztérium irányítása alatt a következő feladatokat kell ellátnia: 1. az adóhatóságok vizsgálati eredményeinek átvétele, 2. az adóhatóságok felkérése a benyújtott vizsgálati eredmények alapján konkrétan kijelölendő további vizsgálatok, illetve harmadik felek megalapozott bejelentései alapján vizsgálatok elvégzésére, 3. feljelentés megtétele a 4. bekezdés alapján, 4. közigazgatási (büntető) bizonyítás és információcsere a 35. § szerint, 5. a felek státuszának és az ahhoz a 32. § 1. bekezdése szerint kapcsolódó jogosultságoknak a figyelembevétele, 6. a munkavállaló tájékoztatása a munkaviszonyát érintő 4. bekezdés szerinti feljelentésről a 29. § 1. bekezdése szerinti eljárásban, feltéve, hogy levelezési címét a 19. § 3. vagy 4. bekezdése szerinti bejelentésben feltüntették. (3) A LSDB Kompetencia Központ költségeit az államszövetség viseli. (4) Ha az LSDB Kompetencia Központ megállapítja, hogy a munkáltató az 1. bekezdés szerinti munkavállalónak nem fizeti legalább az őt az 1. bekezdés szerint – a vonatkozó besorolási kritériumok figyelembe vételével – megillető alkalmazandó bérezést, akkor feljelentést kell tennie az illetékes kerületi közigazgatási hatóságnál. A feljelentésben bizonyos mértékű büntetést kell kérni. A feljelentést tájékoztatásul elektronikus úton be kell nyújtani az adóhatóságnak az adók újraszámolása céljából. Azokat a bérkifizetéseket, amelyek meghaladják a törvény, rendelet vagy kollektív szerződés szerint járó bért, be kell számítani az adott bérkifizetési időszakon belüli esetleges alulbérezési időszak ellenében. (5) Az LSDB Kompetencia Központ a kollektív szerződés feleit, akik a munkavállaló tekintetében alkalmazandó kollektív szerződést megkötötték, a bérrel kapcsolatos kérdések, különösen a munkavállalót az 1. bekezdés alapján – a vonatkozó besorolási kritériumok figyelembe vételével – megillető bér meghatározása kérdésében meghallgathatja. Ha a munkáltató indokolt kifogásokat tesz az LSDB Kompetencia Központ által
www.ris.bka.gv.at
10 / 30 oldal
Szövetségi törvény konszolidált változata elfogadott bérezéssel, különösen az elfogadott besorolással szemben, az LSDB Kompetencia Központnak meg kell hallgatnia a kollektív szerződés feleit. A kollektív szerződés feleinek közös állásfoglalást kell tenniük. Ha a kollektív szerződés másként nem rendelkezik, a költségtérítés és a természetbeni illetmények a kollektív szerződés szerinti bérezés meghatározása során nem vehetők figyelembe. (6) Ha az LSDB Kompetencia Központ megállapítja, hogy az LSDB Kompetencia Központ értesítését követően a munkáltató – az LSDB Kompetencia Központ által megállapítandó határidőn belül – bizonyíthatóan megfizeti a munkavállalónak a tényleges kifizetések és a munkavállalót az 1. bekezdés szerint megillető bérezés különbségét, és 1. az 1. bekezdés szerint alkalmazandó bértől való elmaradás figyelembe vételével – kismértékű, vagy
– a vonatkozó besorolási kritériumok
2 . a munkáltató vagy a külső képviseletre felkért személy (1991. évi közigazgatási büntető törvény – Verwaltungsstrafgesetz, VStG, BGBl. Nr. 52/1991 9. § 1. bekezdés), illetve a felelős tisztviselő (VStG 9. § 2. vagy 3. bekezdés) felróható helytelen magatartása az enyhe gondatlanságot nem haladja meg, el kell tekintenie a feljelentés illetékes kerületi közigazgatási hatóságnak történő benyújtásától. El kell tekinteni a feljelentéstől akkor is, ha a munkáltató a munkavállalót az osztrák jogszabályok szerint megillető bért az LSDB Kompetencia Központ értesítése előtt bizonyíthatóan megfizeti és az első mondat szerinti egyéb előfeltételek is fennállnak. A VStG 25. § 3. bekezdését nem kell alkalmazni. El kell tekinteni a feljelentéstől akkor is, ha a 29. § 2. bekezdése szerinti büntethetőséget megszüntető ok áll fenn. (7) Az LSDB Kompetencia Központ jogosult költségtérítés ellenében más tartományi egészségbiztosítót megbízni az LSDB Kompetencia Központ képviseletével a kerületi közigazgatási hatóság és a közigazgatási bíróság előtt. Szabálysértések egészségbiztosító általi megállapítása 14. § (1) Ha az illetékes egészségbiztosító tevékenysége keretében megállapítja, hogy 1. a munkáltató egy ASVG hatálya alá tartozó munkavállalónak, vagy 2. a munkáltató a munkavállalónak, aki szokásos munkavégzésének helye Ausztriában van, anélkül, hogy az ASVG hatálya alá tartozna, vagy 3. a megbízó az otthoni munkavégzésről szóló 1960. évi törvény alapján az ASVG által a 4. § 1. bekezdés 7. sora szerint biztosított bedolgozónak nem fizeti legalább az őt a törvény, rendelet vagy kollektív szerződéses szerint – a vonatkozó besorolási kritériumok figyelembe vételével – a 29. § 1. bekezdése szerint Ausztriában megillető bérezést, a 13. § 4-6. bekezdése azzal a megkötéssel alkalmazandó, hogy az LSDB Kompetencia Központ helyébe az illetékes egészségbiztosító lép. (2) Az illetékes egészségbiztosító jogosult az 1. bekezdés szerinti tevékenységekhez szükséges dokumentumokba betekinteni és ezekről a dokumentumokról fénymásolatot készíteni. Kérésre a munkáltatók kötelesek benyújtani a szükséges dokumentumokat vagy fénymásolatokat. A dokumentumokat vagy fénymásolatokat a felhívást követő második munkanap végéig kell elküldeni. A megküldésért ráfordítás megtérítés nem jár. (3) Az illetékes egészségbiztosító köteles tájékoztatni a munkavállalót a munkaviszonyát érintő feljelentésről a 29. § 1. bekezdése szerinti eljárásban. Szabálysértések Építőmunkások Szabadság- és Végkielégítési Pénztára (Bauarbeiter-Urlaubs- und Abfertigungskasse) általi megállapítása 15. § (1) Ha az Építőmunkások Szabadság- és Végkielégítési Pénztára tevékenysége keretében megállapítja, hogy a munkáltató a BUAG I. szakasza vagy a BUAG 33d §-a szerinti munkavállalónak nem fizeti legalább az őt a törvény, rendelet vagy kollektív szerződéses szerint – a vonatkozó besorolási kritériumok figyelembe vételével – a 29. § 1. bekezdése szerint megillető bérezést, a 13. § 4. bekezdése, 5. bekezdésének utolsó mondata és 6. bekezdése azzal a megkötéssel alkalmazandó, hogy az LSDB Kompetencia Központ helyébe az Építőmunkások Szabadság- és Végkielégítési Pénztára lép. (2) Az Építőmunkások Szabadság- és Végkielégítési Pénztára tevékenysége keretében jogosult ellenőrizni a 21. és 22. § szerinti dokumentumok megőrzését, jogosult a dokumentumokba betekinteni, a dokumentumokról fénymásolatot készíteni és a dokumentumok átadását követelni, ahol a dokumentumokat a felhívást követő második munkanap végéig kell megküldeni. Ha egy munkanapon belül változó munkavégzési (alkalmazási) helyek esetén az ellenőrzés nem az első munkavégzési (alkalmazási) helyen történik, a dokumentumokat az
www.ris.bka.gv.at
11 / 30 oldal
Szövetségi törvény konszolidált változata Építőmunkások Szabadság- és Végkielégítési Pénztárának bizonyítottan be kell nyújtani. A dokumentumokat a felhívást követő második munkanap végéig kell elküldeni. A megküldésért ráfordítás megtérítés nem jár. A belföldi hatóságok együttműködése a munkaerő-átengedés területén 16. § (1) Valamennyi hatóság és állami szerv, különösen a munkáltatók és munkavállalók törvényes érdekképviseletei és a társadalombiztosítási hatóságok saját hatáskörükben kötelesek támogatni a szövetségi munkaügyi, szociális és fogyasztóvédelmi minisztert, az adóhatóságokat, a kereskedelmi hatóságokat, a munkaügyi felügyelőségeket és a munkavállalók védelmének nyomon követésével megbízott egyéb hatóságokat az e szövetségi törvény, az AÜG vagy a hasonló osztrák szabályozás szerinti feladataik elvégzésében. (2) Ez a támogatás különösen abban nyilvánul meg, hogy az 1. bekezdésben említett illetékes hatóságoknak 1. az átengedett munkavállalók vagy munkavállalókhoz hasonló jogállású személyek nevét, születési idejét, címét, nemét, állampolgárságát, a munkavégzés helyét, a munka- és szerződési feltételeket, illetve nyugdíj-, baleset- és egészségbiztosítási adatait, 2. a kölcsönző nevét, születési adatait, levelezési címét, a művelet tárgyát és vállalatának székhelyét, valamint 3. a foglalkoztató nevét, születési adatait, levelezési címét, törvényes érdekképviseletét, szakmai szövetségét vagy szakmai egyesületét és azok bármilyen szakmai alegységét, illetve vállalatának székhelyét átadják. Együttműködés más EU-tagállamok és EGT-államok hatóságaival és kölcsönös közigazgatási segítségnyújtás 17. § (1) Az alább felsorolt hatóságok és szervek illetékességük keretében jogosultak arra, hogy más EUtagállamok és EGT-államok hatóságainak vagy szerveinek, amelyek a munkaügyi törvények betartásának ellenőrzéséért felelősek, segítséget nyújtsanak és velük együttműködjenek: 1. a 42.§ 2-4. sorában említett bíróságok, 2. az Építőmunkások Szabadság- és Végkielégítési Pénztára, 3. a kerületi közigazgatási hatóságok, 4. a 2010. évi adóigazgatási szervezeti törvény (Abgabenverwaltungsorganisationsgesetz, AVOG 2010), BGBl. I Nr. 9/2010 szerinti adóhatóságok, 5. az LSDB Kompetencia Központ, 6. a Központi Koordinációs Iroda, 7. a Szövetségi Munkaügyi, Szociális és Fogyasztóvédelmi Minisztérium és 8. a Szövetségi Pénzügyminisztérium. Az 1-8. sorban felsorolt hatóságok és szervek illetékességük keretében kötelesek más EU-tagállamok vagy EGT-államok hatóságainak vagy szerveinek mindazt a segítséget megadni és velük mindabban együttműködni, amely az említett hatóságok vagy szervek kérésének megfelelően ahhoz szükséges, hogy támogassák a munkajogi előírások betartását. (2) Az 1. bekezdés szerinti kölcsönös segítségnyújtás és együttműködés felöleli a tájékoztatás kérését és nyújtását, illetve a közigazgatási intézkedésekre vonatkozó kérelmeket és azok foganatosítását, amelyek 1. a munkaügyi jogszabályok betartásának ellenőrzéséhez vagy 2. egy munkaügyi jogszabály megsértésének gyanúja esetén a további kivizsgáláshoz vagy 3. egy e szövetségi törvény harmadik főrésze szerinti határozat kézbesítésének vagy végrehajtásának előkészítéséhez szükségesek. A kölcsönös segítségnyújtás és együttműködés magában foglalja a hivatalos dokumentumok kézbesítését a nemzeti közigazgatási hatóságok dokumentumainak kézbesítése (41. §) és az EU vagy az EGT más szerződő államai által hozott határozatok kézbesítése kivételével, amit a harmadik főrész szabályoz. (3) Az 1. és 2. bekezdés szerinti kölcsönös segítségnyújtás és együttműködés céljára a belső piaci információs rendszer keretében történő igazgatási együttműködésről és a 2008/49/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről szóló 1024/2012/EU rendeletben meghatározott belső piaci információs rendszert (a továbbiakban: „IMI”) kell használni, kivéve, ha a nemzetközi szerződések másként rendelkeznek. (4) Az 1. bekezdés 1-8. sorában megadott hatóságok és szervek kötelesek a más EGT-államok hatóságainak információkérésére késedelem nélkül, a kifejezetten sürgős esetekben két munkanapon belül, a
www.ris.bka.gv.at
12 / 30 oldal
Szövetségi törvény konszolidált változata többi esetben legfeljebb 25 munkanapon belül reagálni. (5) Az 1. bekezdés 1-8. sorában megadott hatóságok és szervek az információkat, amelyekről a kölcsönös segítségnyújtás és együttműködés keretében tudomást szereznek, kizárólag azzal az üggyel összefüggésben használhatják fel, amellyel kapcsolatban az információkat kérték. (6) Más EU-tagállamtól vagy EGT-államtól nem lehet a kölcsönös segítségnyújtásból és együttműködésből eredő költségek megtérítését kérni. A belföldi székhellyel rendelkező munkáltatók tájékoztatási kötelezettsége 18. § A belföldi székhellyel rendelkező munkáltatók kötelesek a 17. § 1. bekezdésében említett hatóságok és szervek írásbeli megkeresésére – az adatvédelmi előírásokkal összhangban – a 17. § szerinti kölcsönös segítségnyújtás vagy együttműködés céljára szükséges információkat rendelkezésre bocsátani, amennyiben ezek a hatóságok és szervek az adatokat más előírások alapján vagy más egyenértékű információforrásokból nem tudják megszerezni. 4. fejezet Formális kötelezettségek határon átnyúló munkavégzés esetén Bejelentési kötelezettség egy EU-tagállamból vagy EGT-államból, illetve a Svájci Államszövetségből történő kiküldetés vagy átengedés esetén 19. § (1) Egy EU-tagállamban vagy EGT-államban, illetve a Svájci Államszövetségben székhellyel rendelkező munkáltatók és munkaerő-átengedők kötelesek bejelenteni az Ausztriába kiküldött munkavállalók és az Ausztriába átengedett munkaerő foglalkoztatását. A bejelentést minden kiküldetés vagy átengedés tekintetében külön-külön meg kell tenni. A 3. vagy 4. bekezdés szerinti adatok utólagos módosulását késedelem nélkül be kell jelenteni. A foglalkoztató, aki egy munkavállalót egy munka elvégzése céljából Ausztriába küld, az e bekezdés és a 2. és 3. bekezdés szerinti bejelentési kötelezettségek tekintetében munkáltatónak minősül. (2) Az 1. bekezdés szerinti kiküldetést és átengedést a munka felvétele előtt kell bejelenteni a Központi Koordinációs Irodának. A közlekedési ágazatban dolgozó utazó munkavállalók esetében a bejelentést a szövetségi állam területére történő belépést megelőzően kell megtenni. A bejelentést elektronikus közvetítés útján, a Szövetségi Pénzügyminisztérium elektronikus űrlapjain kell megtenni. A munkáltatók a 23. § szerinti kapcsolattartó személy kiküldetése esetében, vagy ha csak egy munkavállalót küldenek ki, kötelesek a bejelentést ennek a személynek másolatban átadni vagy azt elektronikus formában rendelkezésre bocsátani. (3) Az 1. bekezdés szerinti bejelentést minden egyes kiküldetés esetében külön el kell küldeni és a következő információkat kell tartalmaznia; az információk utólagos módosulását késedelem nélkül be kell jelenteni: 1. a munkáltató neve, címe és működési engedélye vagy tevékenységi köre az 1. bekezdés szerint, adószáma, 2. a munkáltató külső képviseletét ellátó személy neve és címe, 3. az Ausztriába kiküldött munkavállalók közül meghatalmazott 23. § szerinti kapcsolattartó személy vagy az Ausztriában letelepedett, hivatásszerű képviseletre meghatalmazott személyek (21. § 2. bekezdés 4. sor) neve és címe, 4. a (belföldi) megbízó (fővállalkozó) neve és címe, 5. az Ausztriába kiküldött munkavállalók neve, címe, születési adatai, társadalombiztosítási száma és illetékes társadalombiztosítási intézményének neve, valamint állampolgársága, 6. a kiküldetés teljes időtartama, valamint az egyes munkavállalók Ausztriában történő foglalkoztatásának kezdete és várható időtartama, az egyes munkavállalók megállapodás szerinti rendes munkaidejének időtartama és helye, 7. az egyes munkavállalókat az osztrák jogszabályok értelmében megillető bér mértéke és a munkaviszony kezdete a munkáltatónál, 8. a foglalkoztatás helye Ausztriában (pontos cím) (a tevékenység egyéb helyei is Ausztriában), 9. a 21. §. 2. bekezdése szerinti esetekben a személy (pontos cím) vagy fióktelep (pontos cím) adatai, ahol a bejelentési dokumentumokat és a bérdokumentumokat őrzik, 10. a tevékenység típusa és a munkavállaló használata, figyelembe véve az alkalmazandó osztrák kollektív szerződést, 11. ha a kiküldött munkavállalók foglalkoztatásához a munkáltató székhelye szerinti államban hatósági engedély szükséges, a kibocsátó hatóság neve és az engedély száma, a kiállítás időpontja és az
www.ris.bka.gv.at
13 / 30 oldal
Szövetségi törvény konszolidált változata érvényességi idő, vagy az engedély másolata, 12. ha a kiküldött munkavállalóknak a munkáltató székhelye szerinti államban tartózkodási engedélyre van szükségük, a kibocsátó hatóság neve és az engedély száma, a kiállítás időpontja és az érvényességi idő, vagy az engedély másolata. (4) Az 1. bekezdés szerinti bejelentést minden egyes átengedés esetében külön el kell küldeni és a következő információkat kell tartalmaznia; az információk utólagos módosulását késedelem nélkül be kell jelenteni: 1. az átengedő neve és címe, 2. az átengedő külső képviseletét ellátó személy neve és címe, 3. a foglalkoztató neve és címe, valamint adószáma és iparengedélye vagy tevékenységi köre, 4. az átengedett munkavállalók vagy munkavállalókhoz hasonló jogállású személyek neve, címe, születési adatai, társadalombiztosítási száma és társadalombiztosítási intézményének neve, valamint állampolgársága, 5. az átengedett munkavállalók vagy munkavállalókhoz hasonló jogállású személyek foglalkoztatásának kezdete és várható időtartama a foglalkoztatónál, 6. a foglalkoztatás helyszínei, az ausztriai cím pontos megadásával, 7. a 21. §. 3. bekezdése szerinti esetekben a személy (pontos cím) vagy fióktelep (pontos cím) adatai, ahol a bejelentési dokumentumokat és a bérdokumentumokat őrzik, 8. az átengedett munkavállalókat vagy munkavállalókhoz hasonló jogállású személyeket az osztrák jogszabályok értelmében megillető bér mértéke, 9. a tevékenység típusa és az egyes munkavállalók vagy munkavállalókhoz hasonló jogállású személyek használata, figyelembe véve az alkalmazandó osztrák kollektív szerződést, 10. ha az átengedett munkavállalók vagy munkavállalókhoz hasonló jogállású személyek foglalkoztatásához az átengedő székhelye szerinti államban hatósági engedély szükséges, a kibocsátó hatóság neve és az engedély száma, a kiállítás időpontja és az érvényességi idő, vagy az engedély másolata, 11. ha az átengedett munkavállalóknak vagy munkavállalókhoz hasonló jogállású személyeknek az átengedő székhelye szerinti államban tartózkodási engedélyre van szükségük, a kibocsátó hatóság neve és az engedély száma, a kiállítás időpontja és az érvényességi idő, vagy az engedély másolata. (5) Ha a szolgáltatás nyújtására vagy szolgáltatás beszerzésére irányuló szerződés teljesítése keretében, vagy az AktG 15. §-a és a GmbHG 115. §-a szerinti vállalatcsoporton belül munkavállalók ismételt határon átnyúló foglalkoztatásában állapodnak meg, az 1. és 2. bekezdéstől eltérve a munka első megkezdése előtt egyetlen bejelentést lehet tenni a kiküldetésekről vagy átengedésekről legfeljebb három hónapig tartó időszakra egy belföldi megbízó vagy foglalkoztató tekintetében. (6) Ha a munkavállaló határon átnyúló foglalkoztatása több megbízóval kötött hasonló szolgáltatásnyújtási szerződés teljesítését öleli fel, az 1. bekezdés szerinti bejelentésben valamennyi megbízót fel lehet sorolni, feltéve, hogy a szolgáltatásnyújtási szerződések teljesítése szűk térbeli és időbeli összefüggésben történik. A hatóságok tájékoztatása 20. § (1). A Központi Koordinációs Iroda köteles a 19. § 3. bekezdése szerinti kiküldetésre vonatkozó bejelentést elektronikusan benyújtani az illetékes egészségbiztosítónak (ASVG 26. és 30. §), és amennyiben a bejelentés építési munkákat érint, az Építőmunkások Szabadság- és Végkielégítési Pénztárának. (2) A Központi Koordinációs Iroda köteles a 19. § 4. bekezdése szerinti átengedésre vonatkozó bejelentést elektronikus úton benyújtani: 1. az illetékes kereskedelmi hatóságnak, 2. az illetékes egészségbiztosítónak (ASVG 26. és 30. §) 3. az Építőmunkások Szabadság- és Végkielégítési Pénztárának, valamint 4. a Szövetségi Munkaügyi, Szociális és Fogyasztóvédelmi Miniszternek. (3) A Központi Koordinációs Iroda köteles az AÜG 22a § szerinti Szociális és Képzési Alapnak vagy az általa megbízott szolgáltatónak az AÜG 22d §. 2. és 4. bekezdése szerinti hozzájárulások beszedése és a külföldről átengedett munkavállalók részére szolgáltatások nyújtása céljából a 19. § 4. bekezdése szerinti adatokat rendelkezésre bocsátani.
www.ris.bka.gv.at
14 / 30 oldal
Szövetségi törvény konszolidált változata (4) A Szövetségi Munkaügyi, Szociális és Fogyasztóvédelmi Minisztérium a munkaerő-piaci politika céljából rábízott feladatok ellátása keretében jogosult elektronikus közvetítés útján a Központi Koordinációs Iroda által a 19. § 3. bekezdése szerinti kiküldetésekre vonatkozó bejelentések tekintetében vezetett adatbankba betekinteni, ahol a betekintésre vonatkozó engedély a következő adatokat öleli fel: vállalkozás adatai (cég neve és címe), kiküldött személy munkavállalói adatai (név, születési dátum, társadalombiztosítási szám, társadalombiztosító, lakóhely, végzett tevékenység, bérezés szintje, munkaviszony hossza, foglalkoztatás helye), belföldi megbízó adatai (foglalkoztató cég vagy ausztriai fővállalkozó neve és címe), engedélyköteles foglalkoztatás. Bejelentési dokumentumok, társadalombiztosítási dokumentumok és hatósági engedélyek készenlétben tartása 21. § (1) Egy EU-tagállamban vagy EGT-államban, illetve a Svájci Államszövetségben székhellyel rendelkező munkáltatók a következő dokumentumokat kötelesek a munkavégzés (alkalmazás) helyén a kiküldetés időtartama alatt készenlétben tartani, vagy azokat az adóhatóságoknak vagy az Építőmunkások Szabadság- és Végkielégítési Pénztárának közvetlenül a helyszínen vagy a vizsgálat időpontjában elektronikus formában hozzáférhetővé tenni: 1. a munkavállaló társadalombiztosítási nyilvántartásba vételével kapcsolatos dokumentumokat (E 101 társadalombiztosítási dokumentum a 1408/71/EGK rendelet alapján, illetve az A 1 társadalombiztosítási dokumentum a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló a 883/04/EK rendelet alapján), feltéve, hogy a kiküldött munkavállaló tekintetében Ausztriában nincs társadalombiztosítási kötelezettség; ha a munkáltató a vizsgálat időpontjában német nyelvű bizonyítékok segítségével igazolni tudja, hogy a kiküldetés előtt nem volt lehetősége ezeket a dokumentumokat az illetékes társadalombiztosítóval kiállíttatni, egyenértékű német nyelvű dokumentumokat (az E 101 vagy az A 1 társadalombiztosítási dokumentum kiállítására vonatkozó kérelem és az illetékes társadalombiztosító igazolása, hogy a munkavállaló a kiküldetés időtartama alatt a külföldi társadalombiztosítás hatálya alá tartozik) kell készenlétben tartania; 2. a 19. § 1. és 3. bekezdése szerinti bejelentést; 3. a kiküldött munkavállalók munkáltató székhelye szerinti államban való foglalkoztatásának hatósági jóváhagyását a 19. §. 3. bekezdés 11. sora szerint, ahol ez szükséges. Egy munkanapon belül változó munkavégzési (alkalmazási) helyek esetén a szükséges dokumentumokat az első munkavégzési (alkalmazási) helyen kell készenlétben tartani vagy elektronikus formában kell hozzáférhetővé tenni. A közlekedési ágazatban dolgozó utazó munkavállalók esetében a fenti dokumentumokat már a szövetségi állam területére történő belépéstől kezdve a járműben kell készenlétben tartani vagy elektronikus formában kell hozzáférhetővé tenni. A foglalkoztató, aki egy munkavállalót egy munka elvégzése céljából Ausztriába küld, e rendelkezés alapján e kötelezettség tekintetében munkáltatónak minősül. (2) Az 1. bekezdéstől eltérve, a közlekedési ágazatban dolgozó utazó munkavállalók kivételével, a dokumentumokat belföldön 1. a 19. § 3. bekezdés 3. sora szerinti bejelentésben megnevezett kapcsolattartó személynél, vagy 2. egy belföldön bejegyzett fióktelepen, ahol a külföldi munkáltató a tevékenységét nem csak alkalmanként gyakorolja, vagy 3. az AktG 15. §-a vagy a GmbHG 115. §-a szerinti vállalatcsoport egy belföldi független leányvállalatánál vagy a belföldi anyavállalatnál, vagy 4. a könyvelőkről és adótanácsadókról szóló törvény (Wirtschaftstreuhandberufsgesetz, WTBG), BGBl. I Nr. 58/1999, az ügyvédi törvény (Rechtsanwaltsordnung, RAO), RGBl. Nr. 96/1868 és a közjegyzői törvény (Notariatsordnung, NO), RGBl. Nr. 75/1871 szerinti belföldön letelepedett hivatásszerű képviseletnél kell készenlétben tartani, vagy közvetlenül az 1-4. sorban említett helyeken kell készenlétben tartani és a vizsgálat időpontjában elektronikus formában kell hozzáférhetővé tenni, feltéve, hogy ez a 19. § 3. bekezdés 9. sor szerinti bejelentésben meg van említve. Ha az adóhatóságok vagy az Építőmunkások Szabadság- és Végkielégítési Pénztára vizsgálata a hivatásszerű képviselő ügyfélfogadási idején kívül történik, a képviselő az adóhatóságok vagy az Építőmunkások Szabadság- és Végkielégítési Pénztára felhívását követő második munkanap végéig köteles a dokumentumokat megküldeni. A megküldésért ráfordítás megtérítés nem jár. (3) A foglalkoztató az átengedés időtartama alatt minden átengedett munkavállaló tekintetében a következő dokumentumokat köteles a belföldi munkavégzés (alkalmazás) helyén készenlétben tartani, vagy azokat az adóhatóságoknak vagy az Építőmunkások Szabadság- és Végkielégítési Pénztárának közvetlenül a helyszínen vagy a vizsgálat időpontjában elektronikus formában hozzáférhetővé tenni:
www.ris.bka.gv.at
15 / 30 oldal
Szövetségi törvény konszolidált változata 1. a munkaerő társadalombiztosítási nyilvántartásba vételével kapcsolatos dokumentumokat (az E 101 vagy az A 1 társadalombiztosítási dokumentum), feltéve, hogy az átengedett munkaerő tekintetében Ausztriában nincs társadalombiztosítási kötelezettség; ha a kölcsönző a vizsgálat időpontjában német nyelvű bizonyítékok segítségével igazolni tudja, hogy az átengedés előtt nem volt lehetősége ezeket a dokumentumokat az illetékes társadalombiztosítóval kiállíttatni, egyenértékű német nyelvű dokumentumokat (az E 101 vagy az A 1 társadalombiztosítási dokumentum kiállítására vonatkozó kérelem és az illetékes társadalombiztosító igazolása, hogy a munkavállaló a kiküldetés időtartama a külföldi társadalombiztosítás hatálya alá tartozik) kell készenlétben tartania; 2. a 19. § 1. és 4. bekezdése szerinti bejelentést; 3. az átengedett munkaerő kölcsönző székhelye szerinti államban való foglalkoztatásának hatósági jóváhagyását a 19. §. 4. bekezdés 10. sora szerint, ahol ez szükséges. A 2. bekezdést értelemszerűen kell alkalmazni. Bérdokumentumok készenlétben tartása 22. § (1) A 3. §. 2. bekezdése, a 8. § 1. bekezdése vagy a 19. §. 1. bekezdése szerinti munkáltatók kötelesek a (belföldi) foglalkoztatás időtartama alatt vagy a kiküldetés teljes időtartama alatt (19. §. 3. bekezdés 6. sor) a munkáltatónak a munkavállalóval szembeni, a szerződés, illetve a munkaviszony feltételeire vonatkozó tájékoztatási kötelezettségéről szóló 91/533 tanácsi irányelv értelmében a munkaszerződést vagy a szolgálati kártyát, a fizetési papírokat, a bérfizetési igazolásokat vagy banki átutalási nyugtákat, a bérlistákat, a munkaidőnyilvántartásokat és a bérbesorolásra vonatkozó dokumentumokat a kiküldött munkavállalókat a foglalkoztatás időtartamára az osztrák jogszabályok értelmében megillető bér felülvizsgálata céljából – a munkaszerződés kivételével – német nyelven a munkavégzés (alkalmazás) helyén készenlétben tartani, vagy azokat az adóhatóságoknak vagy az Építőmunkások Szabadság- és Végkielégítési Pénztárának közvetlenül a helyszínen és a vizsgálat időpontjában elektronikus formában hozzáférhetővé tenni akkor is, ha az adott munkavállaló ausztriai foglalkoztatása már korábban véget ért. A munkaszerződést németül vagy angolul kell megőrizni. Egy munkanapon belül változó munkavégzési (alkalmazási) helyek esetén a bérdokumentumokat az első munkavégzési (alkalmazási) helyen kell készenlétben tartani vagy elektronikus formában kell hozzáférhetővé tenni. A foglalkoztató, aki egy munkavállalót egy munka elvégzése céljából Ausztriába küld, e rendelkezés alapján e kötelezettség tekintetében munkáltatónak minősül. A 21. § 2. bekezdését értelemszerűen kell alkalmazni. A közlekedési ágazatban dolgozó utazó munkavállalók esetében a fenti dokumentumokat már a szövetségi állam területére történő belépéstől kezdve a járműben kell készenlétben tartani vagy elektronikus formában kell hozzáférhetővé tenni. A közlekedési ágazatban dolgozó utazó munkavállalók esetében csak a 21. §. 2. bekezdés 2. és 3. sorát kell értelemszerűen alkalmazni. (2) A határon átnyúló munkaerő-átengedés esetén a bérdokumentumok megőrzésére vonatkozó 1. bekezdés szerinti kötelezettség a belföldi foglalkoztatót terheli. A kölcsönző köteles a foglalkoztatónak igazolhatóan biztosítani az 1. bekezdés szerinti bérdokumentumokat. Kapcsolattartó 23. § A 19. § 3. bekezdés 3. sora szerinti bejelentésben említett kapcsolattartó személy e szövetségi törvény rendelkezéseivel összhangban köteles iratokat készenlétben tartani, dokumentumokat fogadni és információt szolgáltatni. A kapcsolattartó személynek az Ausztriába kiküldött munkavállalók közé kell tartoznia vagy egy Ausztriában letelepedett és hivatásszerű képviseletre felhatalmazott személynek (21. § 2. bekezdés 4. sor) kell lennie. Felelős megbízott 24. § (1) Az e szövetségi törvény betartásáért felelős, a VStG 9. § 2. és 3. bekezdés szerinti megbízott kinevezése csak akkor válik jogerőssé, miután 1. a 3. §. 2. bekezdése, a 8. §. 1. bekezdése vagy a 19. §. 1. bekezdése szerinti munkáltató, a 19. §. 1. bekezdés utolsó mondata szerinti foglalkoztató vagy a külföldi székhelyű munkaerő-átengedő a Központi Koordinációs Irodának, vagy 2. a belföldi székhelyű munkáltató vagy foglalkoztató az illetékes egészségbiztosítónak írásos értesítést küldött a kinevezésről a kinevezett beleegyező nyilatkozatával együtt. Ez nem vonatkozik a felelős megbízott a VStG 9. §. 2. bekezdése szerinti hatóság kérésére történő kinevezésére. Az 1. sor alapján beérkezett értesítéseket az LSDB Kompetencia Központnak, az 1. és a 2. sor alapján az építési ágazat tekintetében kapott értesítéseket (BUAG I. szakasz vagy 33d §) az Építőmunkások Szabadság- és Végkielégítési Pénztárának kell továbbítani.
www.ris.bka.gv.at
16 / 30 oldal
Szövetségi törvény konszolidált változata (2) A munkáltató, a 19. § 1. bekezdésének utolsó mondata szerinti foglalkoztató, a munkaerő-átengedő vagy a foglalkoztató köteles haladéktalanul írásban bejelenteni az 1. bekezdés szerinti felelős megbízott kinevezésének visszavonását vagy a felelős megbízott lemondását annak az intézménynek, amelynek az 1. bekezdés szerinti kinevezést be kellett jelentenie. 5. fejezet Büntetőrendelkezések, a szolgáltatástól való eltiltás és a közigazgatási (büntetőjogi) eljárásokra vonatkozó nyilvántartás Közigazgatási szabálysértés helye § 25. Határon átnyúló kiküldetés vagy munkaerő-átengedés esetén a közigazgatási szabálysértés abban a járási közigazgatási hatósági körzetben tekintendő elkövetettnek, ahol az Ausztriába kiküldött vagy átengedett munkavállaló munkahelye (foglalkoztatási helye) található, változó munkahely (foglalkoztatási hely) esetén az ellenőrzés helyén. A kiküldetésre vagy átengedésre vonatkozó jelentési és készenlétben tartási kötelezettséggel összefüggő vétségek § 26. (1) Aki munkáltatóként vagy átengedőként az 19. § 1. bekezdése értelmében 1. az adatokra, illetve az adatok utólagos változására vonatkozó bejelentést (változások bejelentését) a 19. § ellenére nem, nem időben vagy nem teljes körűen teszi meg, vagy 2. a bejelentésben, illetve a változások bejelentése során szándékosan helytelen adatokat ad meg, vagy 3. az előírt dokumentumokat a 21. § 1., illetve 2. bekezdése ellenére nem tartja készenlétben, illetve a vámigazgatási hatóságok vagy az Építőipari Dolgozók Szabadságolási és Végkielégítési Pénztára számára a helyszínen, közvetlenül elektronikus formában, nem teszi hozzáférhetővé, közigazgatási szabálysértést követ el, ami miatt a járási közigazgatási hatóság minden egyes munkavállalóra vonatkozóan 1 000 eurótól 10 000 euróig, ismétlődő esetben 2 000 eurótól 20 000 euróig terjedő pénzbüntetéssel sújtja. (2) Aki határon átnyúló munkaerő-átengedés esetén foglalkoztatóként az előírt dokumentumokat a 21. § 3. bekezdése ellenére nem tartja készenlétben, illetve azokat nem teszi hozzáférhetővé, közigazgatási szabálysértést követ el, ami miatt a járási közigazgatási hatóság minden egyes munkavállalóra vonatkozóan 500 eurótól 5 000 euróig, ismétlődő esetben 1 000 eurótól 10 000 euróig terjedő pénzbüntetéssel sújtja. A bérellenőrzést meghiúsító cselekmények § 27. (1) Aki az előírt dokumentumokat a 12. § 1. bekezdés 3. pontjában foglaltak ellenére nem nyújtja át, közigazgatási szabálysértést követ el, ami miatt a járási közigazgatási hatóság minden egyes munkavállalóra vonatkozóan 500 eurótól 5 000 euróig, ismétlődő esetben 1 000 eurótól 10 000 euróig terjedő pénzbüntetéssel sújtja. Ugyanilyen büntetéssel sújtandó, aki a 14. § 2. bekezdése, illetve a 15. § 2. bekezdése ellenére a dokumentumokat nem nyújtja át. (2) Aki a 12. § 1. bekezdése ellenére a vállalati telephelyekre, üzemi helyiségekbe és külső munkavégzési helyekre vagy munkahelyekre, valamint a munkavállalók tartózkodási helyeire történő belépést és ezzel összefüggésben az utakra való behajtást, valamint a felvilágosítás nyújtását megtagadja, vagy az ellenőrzést egyéb módon megnehezíti vagy akadályozza, közigazgatási szabálysértést követ el, ami miatt a járási közigazgatási hatóság 1 000 eurótól 10 000 euróig, ismétlődő esetben 2 000 eurótól 20 000 euróig terjedő pénzbüntetéssel sújtja. (3) Aki a dokumentumokba történő, a 21. § 1. bekezdése illetve a 22. § szerinti betekintést megtagadja, közigazgatási szabálysértést követ el, ami miatt a járási közigazgatási hatóság minden egyes munkavállalóra vonatkozóan 1 000 eurótól 10 000 euróig, ismétlődő esetben 2 000 eurótól 20 000 euróig terjedő pénzbüntetéssel sújtja. (4) A 3. bekezdés alapján ugyanilyen büntetéssel sújtandó, aki a 14. § 2. bekezdése ellenére a dokumentumokba történő betekintést megtagadja. A bérdokumentumok készenlétben tartásának elmulasztása § 28. Aki 1. munkáltatóként a 22 § 1. bekezdése ellenére a bérdokumentumokat nem tartja készenlétben, vagy
www.ris.bka.gv.at
17 / 30 oldal
Szövetségi törvény konszolidált változata 2. átengedőként határon átnyúló, Ausztriába irányuló munkaerő-átengedés esetén a 22. § 2. bekezdése ellenére a bérdokumentumokat nem bizonyítható módon bocsátja a foglalkoztató rendelkezésére, vagy 3. foglalkoztatóként határon átnyúló munkaerő-átengedés esetén a 22. § 2. bekezdése ellenére a bérdokumentumokat nem tartja készenlétben, közigazgatási szabálysértést követ el, ami miatt a járási közigazgatási hatóság minden egyes munkavállalóra vonatkozóan 1 000 eurótól 10 000 euróig, ismétlődő esetben 2 000 eurótól 20 000 euróig terjedő pénzbüntetéssel sújtja, amennyiben háromnál több munkavállaló érintett, minden egyes munkavállalóra vonatkozóan 2 000 eurótól 20 000 euróig, ismétlődő esetben 4 000 eurótól 50 000 euróig terjedő pénzbüntetéssel sújtja. Alulbérezés § 29. (1) Aki munkáltatóként egy munkavállalót a nélkül foglalkoztat vagy foglalkoztatott, hogy annak legalább a törvény, rendelet vagy kollektív szerződés alapján, a mindenkori besorolási kritériumok figyelembevétele mellett, az Általános Társadalombiztosításról szóló törvény 49. § 3. bekezdésében felsorolt díjazás elemeinek kivételével járó, kellő mértékű díjazást teljesítené, közigazgatási szabálysértést követ el, ami miatt a járási közigazgatási hatóság pénzbüntetéssel sújtja. A megszakítás nélkül több bérfizetési időszakot átfogó alulbérezési esetek egy közigazgatási szabálysértésnek minősülnek. A törvény, rendelet vagy kollektív szerződés szerinti kellő mértékű díjazást meghaladó bérfizetéseket a mindenkori bérfizetési időszakban előforduló esetleges alulbérezésekbe kell beszámítani. Az Általános Társadalombiztosításról szóló törvény hatálya alá eső munkavállaló részére történő rendkívüli kifizetések tekintetében kizárólag akkor valósul meg az első mondat szerinti közigazgatási szabálysértés, amennyiben a munkáltató a rendkívüli kifizetéseket nem vagy legkésőbb a mindenkori naptári év december 31-ig nem teljes mértékben teljesíti. Amennyiben az alulbérezés legfeljebb három munkavállalót érint, a pénzbüntetés mértéke minden munkavállalóra vonatkozóan 1 000 eurótól 10 000 euróig, ismétlődő esetben 2 000 eurótól 20 000 euróig terjed, amennyiben háromnál több munkavállaló érintett, a pénzbüntetés mértéke minden munkavállalóra vonatkozóan 2 000 eurótól 20 000 euróig, ismétlődő esetben 4 000 eurótól 50 000 euróig terjed. Ugyanilyen büntetéssel sújtandó, aki megbízóként a 14. § 1. bekezdés 3. pontja értelmében otthon munkát végzőt a nélkül foglalkoztat vagy foglalkoztatott, hogy annak legalább a törvény vagy rendelet alapján, a mindenkori besorolási kritériumok figyelembevétele mellett, az Általános Társadalombiztosításról szóló törvény 49. § 3. bekezdésében felsorolt díjazás elemeinek kivételével járó, kellő mértékű díjazást teljesítené. (2) Az 1. bekezdés szerinti büntethetőség nem valósul meg, ha a munkáltató az illetékes intézmény vizsgálata előtt a 12., 14. és 15. § alapján a ténylegesen teljesített és a munkavállaló részére törvény, rendelet vagy kollektív szerződés szerint járó kellő mértékű díjazás közötti különbözetet bizonyíthatóan teljesíti. (3) Ha a járási közigazgatási hatóság megállapítja, hogy a munkáltató a ténylegesen teljesített és a törvény, rendelet vagy kollektív szerződés szerint járó kellő mértékű díjazás közötti különbözetet a munkavállaló részére a hatóság által megállapítandó határidőn belül bizonyíthatóan teljesíti, és 1. az 1. bekezdés szerinti, a mindenkori besorolási kritériumok figyelembevétele mellett járó mértékadó díjazás alulteljesítése kismértékű, vagy 2. a munkáltató vagy a munkáltató külső képviseletére illetékes személy (Közigazgatási Büntetőjogi Törvény 9. § 1. bekezdés) vagy a felelős megbízott (Közigazgatási Büntetőjogi Törvény 9. § 2., illetve 3. bekezdés) vétkessége az enyhe gondatlanság mértékét nem haladja meg, a büntetés kiszabásától eltekint. Ugyanígy el kell tekinteni a büntetés kiszabásától, ha a munkáltató a ténylegesen teljesített és a törvény, rendelet vagy kollektív szerződés szerint a munkavállalónak járó, kellő mértékű díjazás közötti különbözetet a járási közigazgatási hatóság felszólítását megelőzően bizonyíthatóan teljesíti, és az első mondat szerinti egyéb feltételek fennállnak. Amennyiben a járási közigazgatási hatóság döntése az 1991. évi Általános Közigazgatási Eljárásról szóló Törvény (Szövetségi Közlöny 51/1991. száma) 38. § értelmében egy olyan előzetes kérdés tisztázásától függ, amely egy az illetékes bíróság előtt folyamatban lévő vagy egyidejűleg folyamatba tett eljárás tárgyát képezi, a járási közigazgatási hatóság a közigazgatási büntetőjogi eljárást az előzetes kérdésről rendelkező jogerős döntésig felfüggeszti; a közigazgatási büntetőjogi eljárás félbeszakítottnak tekintendő, amelyről a feleket tájékoztatni kell. Az 1. bekezdés szerinti közigazgatási büntetőjogi eljárás során nem kell alkalmazni a Közigazgatási Büntetőjogi Törvény 45. § 1. bekezdés 4. pontját és utolsó mondatát. Amennyiben a munkáltató a járási közigazgatási hatóság felé igazolja, hogy a ténylegesen teljesített és a munkavállalónak a törvény, rendelet vagy kollektív szerződés szerint járó, kellő mértékű díjazás közötti különbözetet teljesítette, ez a büntetés kiszabásakor büntetést enyhítő körülményként vehető figyelembe. (4) A büntető eljárás megindítását kizáró elévülés határideje (Közigazgatási Büntetőjogi Törvény 31. § 1. bekezdés) a díjazás esedékességétől számított három év. A megszakítás nélkül több bérfizetési időszakot átfogó alulbérezések esetén az első mondat szerinti büntető eljárás megindítását kizáró elévülés határideje az
www.ris.bka.gv.at
18 / 30 oldal
Szövetségi törvény konszolidált változata alulbérezéssel érintett utolsó bérfizetési időszakra vonatkozó díjazás esedékességétől kezdődik. Alulbérezés esetén a büntethetőség elévülésének határideje (Közigazgatási Büntetőjogi Törvény 31. § 2. bekezdés) öt év; a büntethetőségi elévülés érvényesülésének kezdetét illetően az első és a második mondatban foglaltak az irányadók. A rendkívüli kifizetések tekintetében a büntető eljárás megindítását kizáró, valamint a büntethetőségi elévülésre vonatkozó határidők érvényesülése a mindenkori naptári év végétől kezdődik (1. bekezdés harmadik mondat). (5) Abban az esetben, ha a munkáltató az 1. bekezdés szerinti alulbérezéssel érintett időszakra járó, kellő mértékű minimális díjazást utólagosan teljesíti, a Közigazgatási Büntetőjogi Törvény 31. § 1. és 2. bekezdése szerint a határidők időtartama egy év (büntető eljárás megindítását kizáró elévülés), illetve három év (büntethetőség elévülése), hacsak az elévülés a 4. bekezdés alapján nem korábbi időpontban következik be; a határidő folyása az utólagos fizetéssel kezdődik. A felelős megbízott személyre vonatkozó változás-bejelentés elmulasztása § 30. Aki a 19. § 1. bekezdés értelmében munkáltatóként, munkaerő-kölcsönzőként vagy foglalkoztatóként a megbízás visszavonását vagy a felelős megbízott kiválását a 24. § 2. bekezdése ellenére nem jelenti be, közigazgatási szabálysértést követ el, ami miatt a járási közigazgatási hatóság 41 eurótól 4 140 euróig, ismétlődő esetben 83 eurótól 4 140 euróig terjedő pénzbüntetéssel sújtja. A szolgáltatástól való eltiltás § 31. (1) Az illetékes járási közigazgatási hatóság a 3. § 2. bekezdése, a 8. § 1. bekezdése, illetve a 19. § 1. bekezdése értelmében a munkáltatót, határon átnyúló munkaerő-átengedés esetén a munkaerő-kölcsönzőt legalább egy, legfeljebb öt év időtartamra eltiltja a szolgáltatás tárgyát képező tevékenység gyakorlásától, ha a munkáltatót 1. a 26. § 1. bekezdés 1., illetve 2. pontja, vagy a 27. § 2., illetve 3. bekezdése szerint ismételten vagy 2. a 28. §, illetve a 29. § 1. bekezdése szerint több mint három munkavállalóra vonatkozóan, vagy a 28. § illetve a 29. § 1. bekezdése szerinti ismétlődő esetben jogerősen megbüntették, illetve, ha egy ilyen büntetés neki tulajdonítható. A büntetés akkor tulajdonítható a munkáltatónak, ha ezt a büntetést maga a munkáltató ellen vagy a munkáltató külső képviseletére illetékes személy ellen (Közigazgatási Büntetőjogi Törvény 9. § 1. bekezdés), illetve a felelős megbízott ellen (Közigazgatási Büntetőjogi Törvény 9. § 2. illetve 3. bekezdés) jogerősen szabták ki. A Közigazgatási Büntetőjogi Törvény 19. § (a KBT 19. § 2. bekezdés utolsó mondata kivételével) értelemszerűen alkalmazandó a szolgáltatástól való eltiltás időtartamának kiszabásakor. A szolgáltatástól való eltiltásról történő tájékoztatást az 1994. évi Ipartörvény 373a-373e §-ira való tekintettel a tudományért, kutatásért és gazdaságért felelős szövetségi miniszternek (Szövetségi Közlöny 194/1994 száma), valamint a Központi Koordinációs Hivatalnak kell elektronikus úton megküldeni. (2) Az 1. bekezdés szerinti eltiltástól akkor lehet eltekinteni, ha a munkáltató vagy a munkaerő-átengedő hitelesen bizonyítja, hogy olyan konkrét műszaki, szervezeti vagy személyi intézkedéseket tett, amelyek alkalmasak a közigazgatási szabálysértés ismételt elkövetésének megakadályozására, valamint, hogy a kiszabott pénzbírság behajtása megtörtént. Ilyen intézkedésnek tekintendő, ha például 1. kiválóan működő beszámolási és ellenőrző rendszert vezetnek be, 2. az irányadó előírások betartásának rendszeres ellenőrzése céljából a belső ellenőrzés egyik szervét is bevonják, 3. az irányadó előírások betartása céljából belső felelősségi és kártérítési szabályozást vezetnek be. (3) A járási közigazgatási hatóság a 2. bekezdés szerinti értékelése során megvizsgálja a munkáltató vagy munkaerő-átengedő által előadottakat, valamint összeveti az általuk bevezetett intézkedéseket az elkövetett közigazgatási szabálysértések számával és súlyával. A közigazgatási szabálysértések súlyának megítélésekor különösen az érintett munkavállalók számát és a 29. § 1. bekezdése szerinti közigazgatási szabálysértés esetén az alulbérezés mértékét veszik figyelembe. (4) Aki az 1. bekezdés szerinti eltiltás ellenére folytatja a tevékenység nyújtását, közigazgatási szabálysértést követ el, ami miatt a járási közigazgatási hatóság 2 000 eurótól 20 000 euróig terjedő pénzbírsággal sújtja. (5)A munkaerő-átengedésről szóló törvény 18. §-a, valamint a hasonló osztrák jogszabályok érintetlenül maradnak. Ügyféli jogállás a közigazgatási (büntetőjogi) eljárásban § 32. (1) A közigazgatási (büntetőjogi) eljárásban ügyféli jogállással rendelkezik: 1. a 26. §, a 27. § 1., 2., illetve 3. bekezdése, a 28. § szerint a vámigazgatási hatóság, a 29. § 1.
www.ris.bka.gv.at
19 / 30 oldal
Szövetségi törvény konszolidált változata bekezdésben felsorolt esetekben a 13. §-sal kapcsolatban a Bér- és szociális dömping elleni Kompetencia Központ, 2. a 29. § 1. bekezdése szerint a 14. §-sal kapcsolatban, valamint a 27. § 1. bekezdés második mondatában, valamint a 27. § 4. bekezdésében felsorolt esetekben az egészségbiztosító teherviselője, 3. a 26. §, a 27. § 1. bekezdés második mondata szerint, a 27. § 2. bekezdése, és a 27. § 3. bekezdése szerint valamint a 28. § és a 29. § 1. bekezdése szerint a 15. §-sal kapcsolatban az Építőipari Dolgozók Szabadságolási és Végkielégítési Pénztára, akkor is, ha a közlés nem az 1-3. pontokban megnevezett intézményeken keresztül történik. Ezek a közigazgatási hatóság végzése ellen a közigazgatási bíróságnál tehetnek panaszt, míg a közigazgatási bíróság ítélete vagy határozata ellen a közigazgatási törvényszéknél élhetnek rendkívüli jogorvoslattal. (2) A 31. § 1. és 4. bekezdése szerinti közigazgatási (büntetőjogi) eljárásban ügyféli jogállással rendelkezik a Bér- és szociális dömping elleni Kompetencia Központ, a vámigazgatási hatóságok és az építőiparban az Építőipari Dolgozók Szabadságolási és Végkielégítési Pénztára (Építőipari Dolgozók Szabadságolásáról és Végkielégítéséről szóló Törvény I. fejezet, illetve 33d §); ezek a közigazgatási hatóság végzése ellen a közigazgatási bíróságnál tehetnek panaszt, míg a közigazgatási bíróság ítélete vagy határozata ellen a közigazgatási törvényszéknél élhetnek rendkívüli jogorvoslattal. Előzetes biztosíték § 33. Amennyiben a 26 §, a 27 §, a 28 §, a 29 § 1. bekezdése, illetve a 31. § 4. bekezdése szerinti közigazgatási szabálysértés megalapozott gyanúja merül fel, és egyes esetekben bizonyos tények alapján feltételezhető, hogy a büntetőjogi felelősségre vonást vagy a büntetés végrehajtását a munkáltató (megbízott), illetve a munkaerő-átengedő személyében álló okok lehetetlenné tennék, vagy lényegesen megnehezítenék, a vámigazgatási hatóságok felhatalmazást kapnak, hogy maximum a kilátásba helyezett pénzbírság mértékéig előzetes biztosítékot állapítsanak meg és szedjenek be. Amennyiben az Építőipari Dolgozók Szabadságolási és Végkielégítési Pénztárának tevékenységi területe érintett, a vámigazgatási hatóságok a Pénztárt az előzetes biztosíték beszedéséről értesítik. A 19. § 3. bekezdés 3. pont szerinti kapcsolattartó személy tekintendő a munkáltató képviselőjének, amennyiben ez vagy az általa kirendelt képviselő a hatósági eljárás során nincs jelen. Az első mondat szerint beszedett előzetes biztosítékokra a Közigazgatási Büntetőjogi Törvény 37.a § 3-5 bekezdése, valamint az 50. § 6. bekezdés első mondata értelemszerűen alkalmazandó. A vámigazgatási hatóságok felhatalmazást kapnak, hogy a munkáltató (a megbízott) vagy a munkaerő-kölcsönző számára engedélyezzék, hogy az előzetes biztosítékot meghatározott idegen valutákban, illetve csekk vagy hitelkártya alkalmazásával is leróhassák. A biztosítéknak a 34. § 4. bekezdés szerinti átutalásával vagy a 34. § 9. bekezdés szerinti befizetésével a zár alá vétel feloldásra kerül. Kifizetés leállítása – biztosíték teljesítése § 34. (1) Amennyiben a 26 §, a 27 §, a 28 §, a 29 § 1. bekezdése, illetve a 31. § 4. bekezdése szerinti közigazgatási szabálysértés megalapozott gyanúja merül fel, és egyes esetekben bizonyos tények alapján feltételezhető, hogy a büntetőjogi felelősségre vonást vagy a büntetés végrehajtását a munkáltató (megbízott), illetve a munkaerő-kölcsönző személyében álló okok lehetetlenné tennék, vagy lényegesen megnehezítenék, a vámigazgatási hatóságok a 12. § szerinti beszedésekkel kapcsolatban, valamint az Építőipari Dolgozók Szabadságolási és Végkielégítési Pénztára írásban kötelezhetik a megbízót, munkaerő-átengedés esetén a foglalkoztatót, hogy a még teljesítendő munkabért, illetve a munkaerő-átengedési díjazást, illetve annak részeit ne fizessék ki (kifizetés leállítása). A kifizetés leállításának elrendelése ellen jogorvoslatnak helye nincs. A kifizetés leállítása olyan mértékben nem érvényes, amilyen mértékben a leállításban megnevezett összeg a még teljesítendő munkabérnél, illetve a még teljesítendő munkaerő-átengedési díjazásnál magasabb. A kifizetés leállításának mértéke nem lehet magasabb a kilátásba helyezett pénzbírság maximális mértékénél. (2) Amennyiben a megbízó vagy a foglalkoztató a kifizetés leállítása ellenére teljesíti a munkabér vagy a munkaerő-átengedési díjazás kifizetését, a 4. bekezdés szerinti eljárásban a munkabér vagy a munkaerőátengedési díjazás kifizetése nem teljesítettnek tekintendő. A vámigazgatási hatóságok kizárólag akkor kötelezhetnek a kifizetés leállítására, ha a 33. § szerinti előzetes biztosítékot nem tudták megállapítani, illetve beszedni. Az Építőipari Dolgozók Szabadságolási és Végkielégítési Pénztára nem rendelheti el a kifizetés leállítását, ha a vámigazgatási hatóságok a 33. § szerinti előzetes biztosíték beszedéséről értesítették. Amennyiben a megbízó vagy a munkaerő-átengedő az előzetes biztosítékot utólag teljesíti, illetve saját kezdeményezésére a nélkül teljesíti a biztosítékot, hogy ilyen biztosítékot meghatároztak volna, a járási közigazgatási hatóság a kifizetés leállítását írásbeli határozat útján feloldja; a 4. bekezdés szerinti esetleges eljárást megszüntetik. (3) Az 1. bekezdés szerinti kifizetés leállításának elrendelését követően a vámigazgatási hatóságok és az Építőipari Dolgozók Szabadságolási és Végkielégítési Pénztára három munkanapon belül kötelesek a járási
www.ris.bka.gv.at
20 / 30 oldal
Szövetségi törvény konszolidált változata közigazgatási hatóságnál indítványozni a 4. bekezdés szerinti biztosíték befizetését, ellenező esetben a kifizetés leállítása hatályát veszti. Erről a járási közigazgatási hatóság az indítvány beérkezésétől számított négy héten belül dönt, ellenkező esetben a kifizetés leállítása hatályát veszti. A jelen eljárások során az első mondatban megnevezett intézmények akkor rendelkeznek ügyféli jogállással, amennyiben a biztosíték befizetésére vonatkozó indítványt tettek. Ezek a közigazgatási hatóság végzése ellen a közigazgatási bíróságnál tehetnek panaszt, míg a közigazgatási bíróság ítélete vagy határozata ellen a közigazgatási törvényszéknél élhetnek rendkívüli jogorvoslattal. (4) Amennyiben a 26 §, a 27 §, a 28 §, a 29 § 1. bekezdése, illetve a 31. § 4. bekezdése szerinti közigazgatási szabálysértés megalapozott gyanúja merül fel, és egyes esetekben bizonyos tények alapján feltételezhető, hogy a büntetőjogi felelősségre vonást vagy a büntetés végrehajtását a munkáltató (megbízott), illetve a munkaerő-kölcsönző személyében álló okok lehetetlenné tennék, vagy lényegesen megnehezítenék, a járási közigazgatási hatóság írásos határozat útján kötelezheti a megbízót, munkaerő-átengedés esetén a foglalkoztatót, hogy a még esedékes munkabért, illetve a még esedékes munkaerő-átengedési díjazást vagy annak egy részét méltányos határidőn belül biztosítékként befizesse. A járási közigazgatási hatóság felszólítására köteles a megbízó a munkaszerződést, illetve a foglalkoztató a munkaerő-átengedési megállapodást német nyelven bemutatni. Hacsak a jelen rendelkezés másképp nem rendeli, a Közigazgatási Büntetőjogi Törvény 37. § és 37.a § a jelen esetekben nem alkalmazandóak. Írásos határozat kibocsátásával a kifizetés leállítása megszűnik. (5) Munkabérnek vagy munkaerő-átengedési díjazásnak számít a megbízásért, illetve a munkaerőátengedésért járó összes díjazás. (6) A megbízó, illetve a foglalkoztató számára a 4. bekezdés szerinti átutalás a megbízottal, illetve a munkaerő-átengedővel szemben az átutalás mértékéig mentesítő hatású. (7) A biztosítékteljesítés nem lehet magasabb a kilátásba helyezett pénzbírság maximális mértékénél. A megbízó, illetve a foglalkoztató a járási közigazgatási hatóság megkeresésére köteles megadni a munkabér, illetve a munkaerő-átengedési díjazás összegét és esedékességét. Amennyiben a még teljesítendő munkabérből, illetve munkaerő-átengedési díjazásból nem fedezhető a biztosítékteljesítés és az Általános Társadalombiztosításról szóló Törvény 67.a § és a Jövedelemadóról szóló 1988. évi Törvény 82.a § (JAT) (Szövetségi Közlöny 400/1988 száma) alapján adódó, a felelősségre megállapított összeg, a megbízó, illetve a foglalkoztató gyakorolhatja a munkabérnek a szolgáltató központ felé történő teljesítésére vonatkozó jogát (ÁTBT 67.c §). (8) A 4. bekezdés szerinti írásos határozatokkal szembeni panaszoknak nincs halasztó hatályuk. (9) A járási közigazgatási hatóság felszabadítja a biztosítékot, ha az eljárást megszüntetik, vagy, ha a megbízottal, illetve a munkaerő-átengedővel szemben kiszabott bírság végrehajtásra került, vagy ha a lejáratot egy éven belül nem mondják ki. A 29. § 1. bekezdés szerinti eljárások során az első mondatban foglaltak azzal a feltétellel kerülnek alkalmazásra, hogy a biztosítékot akkor szabadítják fel, ha a lejáratot két éven belül nem mondják ki. A biztosítékot abban az esetben is felszabadítják, ha azt a megbízott vagy a munkaerő-átengedő befizeti. A felszabadult biztosítékokat a megbízónak, illetve a foglalkoztatónak kell kifizetni. (10) A járási közigazgatási hatóság lejártnak nyilvánítja a biztosítékot, mihelyt a megbízott, illetve a munkaerő-átengedő büntetőjogi felelősségre vonása, illetve a büntetés végrehajtása lehetetlennek bizonyul. A Közigazgatási Büntetőjogi Törvény 17. § értelemszerűen alkalmazandó. (11) A lejárt biztosítékok értékesítésére a Közigazgatási Büntetőjogi Törvény 37. § értelemszerűen vonatkozik, melynek során az esetleges maradvány összeget kifizetik a megbízónak, illetve a foglalkoztatónak. Nyilvántartás a 26. §, 27. §, 28. §, 29. § 1. bekezdés, 31. § és a 34. § szerinti közigazgatási (büntetőjogi) eljárásokról § 35. (1) A Bér- és szociális dömping elleni Kompetencia Központ a büntetési mértékek indítványozása, a büntetések kiszabása, a 31. § 1. bekezdése szerinti szolgáltatástól való eltiltás és az eltiltás ellenére megvalósuló szolgáltatásgyakorlás megállapítása céljából, valamint a büntetőjogi felelősségre vonás, illetve a büntetések végrehajtásának kiértékelése céljából, valamint az ajánlatkérő szervek és az ágazati ajánlatkérő szervek tájékoztatása céljából nyilvántartást vezet a 26. §, 27. §, 28. §, 29. § 1. bekezdés, 31. § és a 34. § szerinti közigazgatási (büntetőjogi) eljárások során hozott jogerős határozatokról és ítéltekről. E nyilvántartás számítógéppel támogatott módon vezethető. (2) A járási közigazgatási hatóságok és a tartományi közigazgatási bíróságok a jogerős végzések és ítéletek példányait, amelyeket ők, illetve a közigazgatási törvényszék a büntetőjogi eljárások vagy a 26. §, 27. §, 28. §, 29. § 1. bekezdés, 31. § és a 34. § szerinti eljárások során bocsátottak ki, számítógéppel támogatott formában haladéktalanul megküldik a Bér- és szociális dömping elleni Kompetencia Központnak. Hasonlóképpen kézbesítik a jogerős végzések és ítéletek példányait, amelyekkel a Közigazgatási Büntetőjogi Törvény 9. § 2. bekezdés utolsó mondata és a 3. bekezdés értelmében a felelős megbízottak ellen a 26. §, 27.§,
www.ris.bka.gv.at
21 / 30 oldal
Szövetségi törvény konszolidált változata 28. §, illetve a 29. § 1. bekezdése szerinti büntetést szabtak ki, annak a vállalkozásnak, amelynek a büntetés a 4. bekezdés második mondata szerint tulajdonítható. A végzésnek vagy az ítéletnek utalást kell tartalmaznia arra vonatkozóan, hogy a jogerős büntetéssel a terhelt, valamint az a vállalkozás, amelynek a büntetés tulajdonítható, bejegyzésre kerül a nyilvántartásba. (3) Öt évvel a mindenkori végzés vagy ítélet jogerőre emelkedését követően a Bér- és szociális dömping elleni Kompetencia Központ törli a büntetőjogi eljárásra vonatkozó adatokat. A Bér- és szociális dömping elleni Kompetencia Központ három évvel az eltiltás időtartamának leteltét követően törli a szolgáltatástól való eltiltásról szóló eljárásra vonatkozó adatokat. (4) A Bér- és szociális dömping elleni Kompetencia Központ kérésre két héten belül tájékoztatást ad a járási közigazgatási hatóságnak, a tartományi közigazgatási bíróságnak, az egészségbiztosítás birtokosának, a vámigazgatási hatóságoknak, illetve az Építőipari Dolgozók Szabadságolási és Végelszámolási Pénztárának a büntetési mérték indítványozásához, a büntetés kiszabásához, a szolgáltatástól való eltiltáshoz, illetve annak megállapításához, hogy a szolgáltatást az eltiltás ellenére gyakorolták-e, arra vonatkozóan, hogy az információkérésben megnevezett munkáltató tekintetében a 26. §, 27. §, 28. §, 29. § 1. bekezdés, illetve a 31. § szerinti jogerős büntetés vagy döntés rendelkezésre áll-e, illetve, hogy egy ilyen büntetés neki tulajdonítható-e. A büntetés akkor tulajdonítható a munkáltatónak, ha ezt a büntetést maga a munkáltató ellen vagy a munkáltató külső képviseletére illetékes személy ellen (Közigazgatási Büntetőjogi Törvény 9. § 1. bekezdés), illetve a felelős megbízott ellen (Közigazgatási Büntetőjogi Törvény 9. § 2. illetve 3. bekezdés) jogerősen szabták ki. A tájékoztatásban meg kell adni a büntetések számát és adott esetben a büntető határozatok és büntető ítéletek, a végzések mérvadó adatait, melyekkel figyelmeztetést közöltek, valamint a 31. § szerinti eljárások során hozott végzések és ítéletek adatait (hatóság, ügyiratszám, a végzés, az ítélet és a jogerőre emelkedés dátuma, annak a személynek a neve és születési dátuma, akire a végzés vagy ítélet vonatkozik, és akinek ez tulajdonítható, kiszabott pénzbírságok, a szolgáltatástól való eltiltás időtartama/időszaka), illetve meg kell állapítani, hogy nem áll fenn büntetés, szolgáltatástól való eltiltás esete, illetve, hogy a tájékoztatás számára rendelkezésre állnak az adatok. Öt évvel a mindenkori büntető határozat vagy büntető ítélet jogerőre emelkedését követően, valamint három évvel a szolgáltatástól való eltiltás időtartamának leteltét követően már nem adható felvilágosítás erre a határozatra vagy ítéletre vonatkozóan. (5) Továbbá a Bér- és szociális dömping elleni Kompetencia Központ kérésre két héten belül tájékoztatást ad az ajánlatkérő szervnek, illetve ágazati ajánlatkérő szervnek arra vonatkozóan, hogy az információkérésben megnevezett munkáltató tekintetében a 28. §, 29. § 1. bekezdés, illetve a 31. § 1. bekezdés szerinti jogerős büntetés vagy döntés rendelkezésre áll-e, illetve, hogy egy ilyen büntetés vagy döntés neki tulajdonítható-e. A 4. bekezdés utolsó előtti mondata értelemszerűen alkalmazandó. Ajánlatkérő szervek és ágazati ajánlatkérő szervek részére adott tájékoztatásokra a Külföldiek Munkavállalásáról szóló Törvény 28.b § 2. bekezdés második és harmadik mondata vonatkozik azzal a feltétellel, hogy a „büntetés“ fogalom helyébe a „büntetés vagy döntés“ fogalom lép. Ajánlatkérő szervek és ágazati ajánlatkérő szervek részére adott tájékoztatásokra a 28. §, 29. § 1. bekezdés illetve 31. § 1. bekezdés szerinti jogerős büntetések vagy döntések vonatkoznak, amelyek rendelkező része több munkavállalóra vonatkozik vagy különböző közigazgatási szabálysértésre kiterjed, mint egy büntetés vagy döntés. (6) A járási közigazgatási hatóságok éves szinten számolnak be a Bér- és szociális dömping elleni Kompetencia Központnak a 34. § szerinti eljárások során befizetett biztosítékok behajtásáról. 3. Fő fejezet Intézkedések foganatosítása a munkajogi igények védelmében határon átnyúló munkavégzés esetén 1. Fejezet Általános rendelkezések Alkalmazási terület § 36. A harmadik fő fejezet szabályozza a munkajogi előírások, illetve a jelen szövetségi törvény szerinti előírás megsértésével összefüggésben 1. a második fejezetben a belföldi hivatalos dokumentumok külföldi munkáltatók részére belföldön történő kézbesítését (41. §); 2. a harmadik fejezetben a) a kézbesítésnek (43-46. §) és b) a végrehajtásnak (43. §, 44. § és 47-50. §) egy másik EU- vagy EGT tagországban történő megvalósulását a 42. §-ban megnevezett közigazgatási hatóságok és bíróságok büntetőítéleteinek és –rendelkezéseinek tekintetében; 3. a negyedik fejezetben
www.ris.bka.gv.at
22 / 30 oldal
Szövetségi törvény konszolidált változata a) a bírósági és közigazgatási határozatok kézbesítését (52. §, 53. §, 55. §, valamint 56-58. §), b) a közigazgatási határozatok végrehajtását (52-55. §, valamint 59-64. §) és c) a bírósági határozatok belföldön történő végrehajtását (52-55. §, valamint 65-67. §) egy másik EUvagy EGT tagország kérésére. A „belföldi hatóság“ és „belföldi hatóságok“ fogalmak meghatározása § 37. Amennyiben a mindenkori összefüggésből másképp nem következik, „belföldi hatóságok“ a harmadik fő fejezet értelmezésében a 42. § 1-4. pontjaiban megnevezett közigazgatási hatóságok és bíróságok, valamint „belföldi hatóság“ a 42. § 1. pontjában megnevezett közigazgatási hatóságok valamelyike, illetve a 42. § 2-4. pontjaiban megnevezett bíróságok valamelyike. Büntetőjogi felelősségre vonással kapcsolatos ráfordítás határon átnyúló jogérvényesítés során § 38. A belföldi hatóságoknak a jelen fő fejezet alapján folytatott közigazgatási büntetőjogi eljárás alkalmazásáról való döntés során figyelembe kell venniük azt a tényt, hogy a jogérvényesítés és a büntetőjogi felelősségre vonás a 36. §-ban felsorolt esetekben a több államot is érintő jogviszony következtében relatíve magasabb ráfordítást tehet szükségessé. Mindazonáltal e tény önmagában nem indokolja a Közigazgatási Büntetőjogi Törvény 45. § 1-6. pontjai szerinti közigazgatási büntetőjogi eljárás megszüntetését. A belső piaci információs rendszer (IMI) alkalmazása § 39. A 36. § 2., illetve 3. pont szerint a határozatok kézbesítése és végrehajtása iránti megkereséssel, illetve azok teljesítésével foglalkozó belföldi közigazgatási hatóságoknak és bíróságoknak e célra a belső piaci információs rendszert (IMI) kell használniuk. A tartományi kormány hivatalai, mint központi hatóságok § 40. (1) A belföldi büntető ítéletek vagy rendelkezések egy másik EU-tagállamban vagy EGT állmban történő kézbesítése és végrehajtása iránti megkereséseket a 36. § 2. pontnak megfelelően maguk a belföldi hatóságok végzik. (2) Más EU-tagállamok vagy EGT államok határozatainak kézbesítése és végrehajtása iránti megkereséseit a 36. § 3. pontnak megfelelően a tartományi kormány hivatalai veszik át és továbbítják. E célra a Bizottsággal szemben a munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetéséről szóló 96/71/EK irányelv érvényesítéséről és a belső piaci információs rendszer keretében történő igazgatási együttműködésről szóló 1024/2012/EU rendelet (az IMI-rendelet) módosításáról szóló 2014/67/EU irányelv, (EK Hivatalos Lapja, 2014.05.28-i 159 L szám, 11. oldal), 14. cikkének megfelelően központi hatóságokként a tartományi kormány hivatalai kerülnek megnevezésre. (3) Az 1., illetve 2. bekezdés szerinti kézbesítés vagy végrehajtás során felmerülő nehézségek esetén a belföldi közigazgatási hatóság vagy a belföldi bíróság a jelen fő fejezet értelmében a tartományi kormány helyileg illetékes hivatalához folyamodhat támogatásért, különösképpen, ha a hatóság nem rendelkezik hozzáféréssel az IMI-hez. Ilyen esetekben a tartományi kormány helyileg illetékes hivatala a Szolgáltatások Nyújtásáról szóló Szövetségi Törvény 15. § 2. bekezdés, 3. bekezdés 1. és 3. pont, 5. és 6. bekezdés értelmében összekötő szerv és köteles támogatást nyújtani. (4) A harmadik Fejezet (43. §, 44. §, 46. §, 48. § és 49. §) szerinti intézkedések tekintetében a tartományi kormány azon hivatala illetékes helyileg, amelynek kerületében a kézbesítésért vagy végrehajtásért folyamodó hatóság székhelye található. A negyedik fejezet (53-56. §, 58. § 2. bekezdés, 59. § és 65. §) szerinti intézkedések tekintetében a tartományi kormány azon hivatala illetékes helyileg, amelynek kerületében a határozattal terhelt személy székhelye vagy lakóhelye található. 2. Fejezet Kézbesítés külföldi munkáltatónak belföldön § 41. (1) A jelen szövetségi törvény alkalmazásában kézbesítési hely a Hivatalos Dokumentumok Kézbesítéséről szóló szövetségi törvény 2. § 4. pont értelmében (Szövetségi Közlöny 200/1982 száma) a belföldi vállalati telephely, az üzemi helyiség, a külső munkavégzési hely vagy az a munkahely, ahol a munkavállaló tevékenykedik. Az ezen a kézbesítési helyen történő kézbesítés céljára címzettként megnevezhető az a személy, akinek a dokumentumot címezték (anyagi értelemben vett címzett) és a 19. § 3. bekezdés 3. pontban megjelölt kapcsolattartó személy is a kézbesítésről szóló szövetségi törvény 2. § 1. pontja értelmében. Ezen a kézbesítési helyen a 19. § 3. bekezdés 3. pontjában megjelölt kapcsolattartó személy részére akkor is kézbesíteni lehet, ha az anyagi értelemben vett címzettet a kézbesítésről szóló szövetségi törvény 2. § 1. pontja értelmében vett címzettként jelölték meg, illetve, ha az anyagi értelemben vett címzett nem tartózkodik rendszeresen a kézbesítési helyen. Amennyiben a 19. § 3. bekezdés 3. pont ellenére nem jelöltek meg kapcsolattartó személyt,
www.ris.bka.gv.at
23 / 30 oldal
Szövetségi törvény konszolidált változata illetve, ha az Ausztriába kiküldött munkavállalók köréből megjelölt kapcsolattartó személynek nem lehet kézbesíteni, ebben az esetben a külföldi munkáltató munkavállalóinak szabad kézbesíteni, amelynek során az anyagi értelemben vett címzett rendszeres tartózkodási helye, illetve a kézbesítésről szóló szövetségi törvény 2. § 1. pont értelmében vett címzett rendszeres tartózkodási helye nem számít. A 19. § 3. bekezdés 3. pontjában megjelölt kapcsolattartó személy az e kézbesítési helyen kívüli kézbesítések számára is megjelölhető a kézbesítésről szóló szövetségi törvény 2. § 1. pontja értelmében vett címzettként. (2) Amennyiben a 26. §, 27. §, 28. §, 29. § 1. bekezdés, illetve a 31. § 4. bekezdés szerinti közigazgatási szabálysértés megalapozott gyanúja merül fel, valamint meghatározott tények alapján feltételezhető, hogy a dokumentumok kézbesítését az anyagi értelemben vett címzett személyében, illetve a 19. § 3. bekezdés 3. pontjában megjelölt kapcsolattartó személyében álló okok lehetetlenné tennék, vagy lényegesen megnehezítenék, a járási közigazgatási hatóság írásos határozat útján, legalább két hét időtartamú határidő megadásával, kötelezheti az anyagi értelemben vett címzettet, hogy kézbesítési meghatalmazottat nevezzen meg a tárgyi eljárás számára. Az első mondatban megnevezett feltételek alapján a vámigazgatási hatóságok, legalább két hét időtartamú határidő megadásával, kötelezhetik az anyagi értelemben vett címzettet, hogy kézbesítési meghatalmazottat nevezzen meg a vizsgálatból következő eljárás számára. A kézbesítésről szóló szövetségi törvény 10. § 1. bekezdés 2-4. mondata és 2. bekezdése értelemszerűen alkalmazandó; az 1. bekezdés szerinti kézbesítési hely nem tekintendő a kézbesítésről szóló szövetségi törvény 10. § 2. bekezdés 2. pontja szerinti kézbesítési helynek. 3. Fejezet A belföldi hatósági döntések kézbesítésének és végrehajtásának foganatosítása másik EU-tagállamban vagy EGT-államban 1. Alfejezet Általános rendelkezések Alkalmazási terület § 42. A harmadik fejezet szabályozza 1. a járási közigazgatási hatóságok büntető határozatai, 2. a tartományi közigazgatási bíróságok ítéletei, 3. a szövetségi közigazgatási bíróságok ítéletei és 4. a közigazgatási törvényszék ítéletei kézbesítésének és végrehajtásának foganatosítását abban az EU-tagállamban vagy EGT államban, amelyben a pénzbírság kiszabásával sújtott terhelt székhelye vagy lakóhelye található. Kézbesítés vagy végrehajtás iránti kérelem átadása § 43. (1) A belföldi büntető ítélet vagy belföldi büntető rendelkezés kézbesítését vagy végrehajtását kérvényező tartományi kormányhivatalok és belföldi hatóságok bejegyzik a 46. § 2. bekezdés, illetve a 48. § 2. bekezdés szerinti adatokat az IMI rendszerén keresztül az ilyen kérvények céljára rendelkezésre bocsátott egységes nyomtatványba. Amennyiben a kézbesítést vagy végrehajtást kérvényező hatóság saját maga nem rendelkezik IMI-regisztrációval, a kézbesítés vagy végrehajtás iránti kérvény továbbítása érdekében a 40. § 4. bekezdés szerinti, helyileg illetékes tartományi kormányhivatalhoz fordul, és rendelkezésre bocsátja a 46. §, illetve a 48. § szerint szükséges adatokat és mellékleteket. (2) A 46. § 3. bekezdésben, illetve a 48. § 3. bekezdésben megnevezett mellékletekkel együtt a kitöltött nyomtatványt, illetve, ha ilyen nyomtatvány nem áll rendelkezésre, a kérvényt, mint olyat kell ahhoz a hatósághoz, illetve a hatóságok egyikéhez továbbítani, amelyet a másik tagállam a 2014/67/EU irányelv 14. cikke szerint illetékesként megnevezett. Kézbesítés vagy végrehajtás iránti kérelem további kezelésével kapcsolatos értesítés § 44. (1) A 46. §, illetve a 48. § szerinti kérvény további ügyintézésére vonatkozó információkat kérő tartományi kormányhivatal vagy belföldi hatóság ezeket az információkat a 40. § 4. bekezdés szerinti, helyileg illetékes tartományi kormányhivatalhoz továbbítja. A helyileg illetékes tartományi kormányhivatal az információkat a maga részéről a kérvényt kezdeményező belföldi hatósághoz továbbítja, amennyiben a belföldi hatóság nem rendelkezik az információkkal. (2) Amennyiben a 43. § szerint kézbesítés vagy végrehajtás ügyében megkeresett külföldi hatóság egy hónapon belül nem közli, hogy milyen további intézkedéseket kezdeményezett, a 40. § 4. bekezdés szerinti, a 43. § alapján a kézbesítést vagy a végrehajtást kérvényező, helyileg illetékes tartományi kormányhivatal megfelelő felvilágosítás beszerzése érdekében megkeresi a külföldi hatóságot.
www.ris.bka.gv.at
24 / 30 oldal
Szövetségi törvény konszolidált változata 2. Alfejezet Belföldi hatósági határozatok kézbesítésének foganatosítása egy másik EU-tagállamban vagy EGT államban Alapelvek § 45. A 42. §-ban megnevezett valamely határozatot hozó belföldi hatóság kezdeményezi, hogy ezt a határozatot az egy másik EU-tagállamban vagy EGT államban székhellyel vagy lakóhellyel rendelkező terheltnek kézbesítsék. Amennyiben a 41. § és a kézbesítésről szóló törvény szabályai szerinti belföldi kézbesítés eleve kilátástalannak tűnik, vagy lehetetlennek bizonyul, a kézbesítést a 46. §-nak megfelelően abban a tagállamban kell kezdeményezni, ahol a terhelt székhellyel vagy lakóhellyel rendelkezik. Kézbesítés kérvényezése másik EU-tagállamban vagy EGT államban § 46. (1) Egy határozatnak egy másik EU-tagállamban vagy EGT államban történő kézbesítését a határozatot hozó belföldi hatóság vagy maga, vagy a 40. § 4. bekezdés szerinti, helyileg illetékes tartományi kormányhivatalhoz benyújtott kérvény útján kezdeményezi. (2) A kézbesítés kezdeményezése iránti kérvénynek a következő adatokat kell tartalmaznia: 1. a címzett nevét és címét, valamint a címzett azonosításához szükséges további ismert adatokat; 2. annak a belföldi hatóságnak az elérhetőségi adatait, amely a kézbesítendő határozatot hozta; 3. annak kifejezett megjelölését, hogy a határozatot hozó hatóság „bíróság“ vagy „közigazgatási hatóság“; 4. a tényállás összefoglalását; 5. arra vonatkozó adatokat, hogy mely munkajogi előírás ellen vétettek; 6. a pénzbírság mértékére vonatkozó adatot; 7. azt a dátumot, ameddig a határozatot legkésőbb kézbesíteni kell. (3) A kérvényhez mellékelni kell: 1. a kézbesítendő határozatot; 2. a kézbesítendő határozat fordítását annak az EU-tagállamnak vagy EGT államnak a hivatalos nyelvére, ahol a terhelt székhellyel vagy lakóhellyel rendelkezik. 3. Alfejezet Belföldi hatósági határozatok végrehajtásának foganatosítása egy másik EU-tagállamban vagy EGT államban Alapelvek § 47. Amennyiben egy másik EU-tagállamban vagy EGT államban székhellyel vagy lakóhellyel rendelkező kötelezett ellen hozott, a 42. §-ban megnevezett határozat jogerőre emelkedik, a határozat végrehajtását elsősorban belföldön kell megkísérelni. Egy a belföldi végrehajtás tekintetében helyileg illetékes járási közigazgatási hatóság, illetve egy e tekintetben helyileg illetékes bíróság meghatározásakor az a hely a mérvadó, ahol a kötelezett vagyona található, amelyre vonatkozóan a határozatot végre kell hajtani. Amennyiben a belföldön történő végrehajtás kilátástalan, nem lehetséges vagy aránytalan ráfordítással járna, a végrehajtást a 48. § szerint annak az EU-tagállamnak vagy EGT államnak kell kérvényezni, ahol a terhelt székhelye vagy lakóhelye található. Végrehajtás kérvényezése másik EU-tagállamban vagy EGT államban § 48. (1) Egy határozatnak egy másik EU-tagállamban vagy EGT államban történő végrehajtását a határozatot hozó belföldi hatóság vagy maga, vagy a 40. § 4. bekezdés szerinti, helyileg illetékes tartományi kormányhivatalhoz benyújtott kérvény útján kezdeményezi. (2) A végrehajtás kezdeményezése iránti kérvénynek a következő adatokat kell tartalmaznia: 1. a kötelezett nevét és címét, valamint a kötelezett azonosításához szükséges további ismert adatokat; 2. annak a belföldi hatóságnak az elérhetőségi adatait, amely a végrehajtandó határozatot hozta; 3. annak kifejezett megjelölését, hogy a határozatot hozó hatóság „bíróság“ vagy „közigazgatási hatóság“; 4. a tényállás összefoglalását; 5. arra vonatkozó adatokat, hogy mely munkajogi előírás ellen vétettek; 6. a pénzbírság mértékére vonatkozó adatot;
www.ris.bka.gv.at
25 / 30 oldal
Szövetségi törvény konszolidált változata 7. a határozat esetleges korábbi kézbesítésére vonatkozó adatokat; 8. azt a dátumot, amikor a határozat végrehajtható vagy jogerős lett; 9. a végrehajtás eszközeit; 10. a végrehajthatóság igazolását. (3) A kérvényhez mellékelni kell: 1. a végrehajtandó határozatot; 2. a végrehajtandó határozat fordítását annak az EU-tagállamnak vagy EGT államnak a hivatalos nyelvére, ahol a terhelt székhellyel vagy lakóhellyel rendelkezik. Egy másik EU-tagállam vagy EGT állam végrehajtás ügyében megkeresett hatóságának tájékoztatása § 49. (1) A 48. § szerint végrehajtást kérvényező belföldi hatóság köteles haladéktalanul értesíteni a másik EU-tagállam vagy EGT állam megkeresett hatóságát, vagy a 40. § 4. bekezdése szerinti, helyileg illetékes tartományi kormányhivatalt azon körülményekről, amelyek alapján a büntető ítélet vagy a büntető rendelkezés végrehajtása korlátozható vagy felfüggeszthető, vagy a végrehajthatóság hatályát veszti, különösen, ha 1. a kötelezett a pénzbírságot teljes egészében vagy részben megfizette, 2. a büntető ítélettel vagy büntető rendelkezéssel szemben rendkívüli jogorvoslatot (az eljárás újrafelvételére vagy az eredeti állapot visszaállítására vonatkozó indítvány) foganatosítanak, 3. a büntető ítéletet, a büntető rendelkezést, illetve azok végrehajtását utólag felfüggesztették, megváltoztatták, vagy a pénzbírság mértékét csökkentették, vagy 4. a végrehajtás más okból kifolyólag már nem kívánatos. (2) Amennyiben a 48. § 1. bekezdés szerinti végrehajtás iránti kérvény a 40. § 4. bekezdés szerinti helyileg illetékes tartományi kormányhivatal útján került kibocsátásra, e tartományi kormányhivatal köteles a másik EU-tagállam vagy EGT állam által a 2014/67/EU irányelv 14. cikke alapján illetékesként megnevezett hatóságot az 1. bekezdésben felsorolt körülményekről tájékoztatni. Egy másik EU-tagállamban vagy EGT államban történő végrehajtás iránti kérvénynek a belföldi végrehajtásra vonatkozó következményei § 50. A 48. § szerinti végrehajtás iránti kérvény útján megküldött határozatot nem szabad belföldön végrehajtani. A belföldi végrehajtás akkor lesz ismét megengedett, ha a végrehajtás ügyében megkeresett másik EU-tagállam vagy EGT állam a kérvénynek nem tesz eleget. 4. Fejezet Egy másik EU-tagállam vagy EGT állam hatósága határozatának kézbesítése és végrehajtása belföldön 1. Alfejezet Általános rendelkezések Alkalmazási kör § 51. A negyedik fejezet szabályozza, hogy milyen intézkedésekkel lehet egy másik EU-tagállam vagy EGT állam bírósága vagy közigazgatási hatósága által valamely munkajogi előírás megsértése miatt hozott határozatnak a belföldön történő 1. kézbesítése és 2. végrehajtása iránt ugyanezen EU-tagállam vagy EGT állam hatósága által benyújtott kérvényének eleget tenni, ha a kérvényt a tartományi kormányhivatal, más belföldi közigazgatási hatóság vagy belföldi bíróság felé bocsátották ki. Másik EU-tagállam vagy EGT állam határozatának elismerése és egyenlő bánásmód § 52. Amennyiben nem áll fenn a másik EU-tagállam vagy EGT állam által kérvényezett határozat kézbesítésének (58. §) vagy végrehajtásának (54. §) a visszautasítására szolgáló ok, a határozatot, mint olyat el kell ismerni, és ugyanúgy kell kezelni, mint bármely belföldi közigazgatási vagy bírósági büntetőhatározatot. Továbbítás illetéktelenség esetén § 53. (1) A kézbesítés vagy végrehajtás céljából megküldött határozatot az azt átvevő hatóságnak hivatalból, haladéktalanul, a 40. § 4. bekezdése szerinti helyileg illetékes tartományi kormányhivatal felé kell továbbítani, ha a határozat 1. olyan belföldi közigazgatási hatóság vagy belföldi bíróság felé került kibocsátásra, amely a kézbesítés vagy végrehajtás tekintetében maga nem illetékes, illetve
www.ris.bka.gv.at
26 / 30 oldal
Szövetségi törvény konszolidált változata 2. olyan tartományi kormányhivatal felé került kibocsátásra, amely a 40. § 4. bekezdése szerint helyileg nem illetékes. A 40. § 4. bekezdés szerinti helyileg illetékes tartományi kormányhivatal az 56. § 2. pontja, illetve az 59. § 2. pontja vagy a 65. § 2. pontja szerint jár el. (2) A határozat kézbesítése, illetve végrehajtása ügyében közvetlenül megkeresett és e tekintetben illetékességgel rendelkező belföldi közigazgatási hatóságok és bíróságok az 55. § és a második alfejezet, illetve az 54. §, 55. § és a harmadik alfejezet szerint járnak el. A végrehajtás visszautasítása § 54. (1) Az 53. § 2. bekezdés, az 59. § vagy a 65. § szerint végrehajtási kérvénnyel foglalkozó belföldi közigazgatási hatóság vagy bíróság a 3. bekezdésben megnevezett, visszautasítást megalapozó okok megléte esetén felülvizsgálja a végrehajtási kérvényt. Amennyiben a vizsgálat azt eredményezi, hogy a 3. bekezdés 4-6. pontjaiban megnevezett, visszautasítást megalapozó okok valamelyike fennáll, a belföldi közigazgatási hatóság vagy bíróság tájékoztatja a másik EU-tagállam vagy EGT állam kérvényező hatóságát a kérvény visszautasításáról és az azt megalapozó okokról. A 3. bekezdés 1-3. pontjaiban megnevezett, visszautasítást megalapozó valamely ok fennállása esetén a másik EU-tagállam vagy EGT állam kérvényező hatóságát tájékoztatni kell, hogy a végrehajtást visszautasítják, amennyiben egy meghatározott határidőn belül a 3. bekezdés 1-3. pontjaiban megnevezett hiányosságok megszüntetéséhez szükséges adatokat vagy dokumentumokat pótlólagosan be nem nyújtják, vagy ki nem egészítik. (2) Az 1. bekezdés szerinti másik EU-tagállam vagy EGT állam végrehajtást kérvényező hatóságát vagy a 40. § 4. bekezdés szerinti, helyileg illetékes tartományi kormányhivatal útján, vagy azon a belföldi közigazgatási hatóságon vagy bíróságon keresztül kell tájékoztatni, amelyik a visszautasításról döntött. (3) A végrehajtás visszautasításra kerül, ha a végrehajtás iránti kérvény 1. nem tartalmazza a 48. § 2. bekezdésében megnevezett valamennyi adatot, vagy 2. a végrehajtandó határozat nélkül kerül továbbításra, vagy 3. köztudomásúlag nem egyezik az alapul szolgáló határozattal, vagy 4. a végrehajtás előrelátható költségei vagy eszközei a végrehajtandó pénzbüntetés vagy pénzbírság mértékéhez képest aránytalanok lennének, vagy 5. a végrehajtandó pénzbüntetés vagy pénzbírság nem haladja meg a 350 eurót, illetve az ennek az összegnek megfelelő ellenértéket, vagy 6. a végrehajtás az alkotmány által biztosított jogokkal vagy az osztrák jogrend más alapértékeivel nem összeegyeztethető lenne. Másik EU-tagállam vagy EGT állam kérvényező hatóságának tájékoztatása § 55. (1) A kézbesítésnek, illetve a végrehajtásnak az 58. §-ban, illetve az 54. §-ban szabályozott visszautasításától eltekintve tájékoztatni kell a másik EU-tagállam vagy EGT állam kézbesítést vagy végrehajtást kérvényező hatóságát arról, hogy, 1. a 2-4. alfejezetben foglaltak megvalósítása során milyen intézkedéseket tettek, és 2. milyen tényleges vagy jogi akadályok állnak az intézkedések útjában. (2) Az 1. bekezdésnek megfelelően mindenesetre közölni kell 1. a kérvény kezeléséhez szükséges keltezési adatokat, mint például a kézbesítés, a végrehajtás, illetve a végrehajtás megszüntetésének dátumát, 2. a hivatalos dokumentumok kézbesítéséről szóló szövetségi törvény 12. § szerint kézbesítendő határozat átvételének megtagadását, 3. a jogorvoslat benyújtását a végrehajtási eljárás során, 4. a pénzbüntetés behajthatatlanságát. (3) Az 1. és 2. bekezdés szerinti másik EU-tagállam vagy EGT állam kézbesítést vagy végrehajtást kérvényező hatóságát vagy a 40. § 4. bekezdés szerinti, helyileg illetékes tartományi kormányhivatal útján, vagy azon a belföldi közigazgatási hatóságon vagy bíróságon keresztül kell tájékoztatni, amelyik azon intézkedéseket tette, amelyekre az 1. és 2. bekezdés szerint közlendő körülmények vonatkoznak. 2. Alfejezet Másik EU-tagállam vagy EGT állam bírósági és közigazgatási határozatainak kézbesítése belföldön A kézbesítés kezdeményezése
www.ris.bka.gv.at
27 / 30 oldal
Szövetségi törvény konszolidált változata § 56. A határozat kézbesítése ügyében megkeresett tartományi kormányhivatal a 40. § 4. bekezdése szerinti helyi illetékesség esetén kezdeményezi, hogy a határozatot, és amennyiben rendelkezésre áll, a határozat fordítását az illetékes belföldi közigazgatási hatóságon vagy az illetékes belföldi bíróságon keresztül kézbesítsék a terheltnek a kérvényben feltüntetett címére. Alkalmazandó eljárásjog § 57. Más EU-tagállamok vagy EGT államok határozatainak a jelen alfejezet szerinti kézbesítésére a hivatalos dokumentumok kézbesítéséről szóló szövetségi törvény alkalmazandó. Kézbesítés visszautasítása § 58. (1) Az 53. § 2. bekezdés, vagy az 56. § szerint kézbesítési kérvénnyel foglalkozó illetékes belföldi közigazgatási hatóság vagy bíróság a 3. bekezdésben megnevezett, visszautasítást megalapozó okok megléte esetén felülvizsgálja a kézbesítési kérvényt. Amennyiben a vizsgálat azt eredményezi, hogy valamely visszautasítást megalapozó ok fennáll, a másik EU-tagállam vagy EGT állam kérvényező hatóságát tájékoztatni kell, hogy a kézbesítést visszautasítják, amennyiben egy meghatározott határidőn belül a 3. bekezdésben megnevezett hiányosságok megszüntetéséhez szükséges adatokat vagy dokumentumokat pótlólagosan be nem nyújtják, vagy ki nem egészítik. (2) Az 1. bekezdés szerinti másik EU-tagállam vagy EGT állam kézbesítést kérvényező hatóságát vagy a 40. § 4. bekezdés szerinti, helyileg illetékes tartományi kormányhivatal útján, vagy azon a belföldi közigazgatási hatóságon vagy bíróságon keresztül kell tájékoztatni, amelyik a kézbesítési kérvénnyel foglalkozott. (3) A kézbesítést visszautasítják, ha a kézbesítési iránti kérvény 1. nem tartalmazza a 46. § 2. bekezdésben megnevezett valamennyi adatot, vagy 2. a kézbesítendő határozat nélkül kerül továbbításra, vagy 3. nyilvánvalóan nem egyezik az alapul szolgáló határozattal. 3. Alfejezet Másik EU-tagállam vagy EGT állam közigazgatási határozatainak végrehajtása belföldön A végrehajtás kezdeményezése § 59. A közigazgatási hatóság határozatának végrehajtása ügyében az 51. § 2. pontjának megfelelően megkeresett tartományi kormányhivatal helyi illetékesség esetén azt a járási közigazgatási hatóságot keresi meg a határozat végrehajtása ügyében, amely végrehajtási hatóságként a kötelezettnek a kérvényben feltüntetett lakóhelye vagy székhelye tekintetében helyileg illetékes. Alkalmazandó eljárásjog § 60. Más EU-tagállamok vagy EGT államok közigazgatási határozatainak végrehajtási eljárására az 1991. évi Közigazgatási Végrehajtási Törvény (KVT), Szövetségi Közlöny 53/1991. száma, és az EU Közigazgatási Büntetőjogi Végrehajtási Törvény (EU KIBVT) 6. §-a, Szövetségi Közlöny 3/2008. száma, alkalmazandó. A végrehajtás felfüggesztése § 61. A végrehajtási hatóság a végrehajtást felfüggeszti, mihelyt a tudomására jut, hogy a másik EUtagállam vagy EGT állam hatóságának a végrehajtás alapjául szolgáló határozatát ezen államok valamelyikében megtámadják. A végrehajtás befejezése § 62. A végrehajtási hatóság a végrehajtást megszünteti, mihelyt a tudomására jut, hogy a kérvényező EU-tagállamban vagy EGT államban hozott határozat vagy intézkedés alapján a végrehajtási kérvény tárgytalanná vált.
www.ris.bka.gv.at
28 / 30 oldal
Szövetségi törvény konszolidált változata A végrehajtásból származó bevétel § 63. A végrehajtásból származó bevétel ahhoz a jogbirtokoshoz folyik be, amely a végrehajtási hatóság ráfordítását viseli. Költségek § 64. A kötelezettől való behajtásra vonatkozó jogának csorbulása nélkül a költségeket a 63. § szerint illetékes jogbirtokos viseli. 4. Alfejezet Másik EU-tagállam vagy EGT állam bírósági határozatainak végrehajtása belföldön A végrehajtás kezdeményezése § 65. A bíróság határozatának végrehajtása ügyében az 51. § 2. pontjának megfelelően megkeresett tartományi kormányhivatal, amennyiben a 40. § 4. bekezdése szerint illetékes, keresi meg a határozat végrehajtásának kezdeményezése ügyében azt a tartományi bíróságot, amely a kötelezettnek a kérvényben feltüntetett lakóhelye vagy székhelye tekintetében helyileg illetékes. Alkalmazandó eljárásjog § 66. Más EU-tagállamok vagy EGT államok bírósági határozatai végrehajtásának eljárására az Európai Unió tagállamaival a büntető ügyekben való igazságügyi együttműködésről szóló szövetségi törvény 53d. §, az 53f. §, az 53h. § és az 53j. § (EU IET), Szövetségi Közlöny I. 36/2004. száma, valamint az 1962. évi Bírósági Behajtási Törvény (BBT), Szövetségi Közlöny 288/1962. száma, alkalmazandó. A végrehajtás felfüggesztése § 67. Az 53. § 2. bekezdés, illetve a 65. § 2. pont szerint illetékes tartományi bíróság a végrehajtást felfüggeszti, 1. amint tudomására jut, hogy a másik EU-tagállam vagy EGT állam hatóságának a végrehajtás alapjául szolgáló határozatát ezen államok valamelyikében megtámadják; 2. mindaddig, amíg az EU IET 53d. § 4. bekezdés szerint tett panaszt jogerősen el nem döntötték; 3. a határozatnak a bíróság által szükségesnek tartott, saját költségére elkészítendő fordítása időtartamára; 4. a határozatot hozó állam hatósága által kívánt kiegészítő információk beérkezéséig. 4. Fő fejezet Záró rendelkezések Hivatkozások § 68. (1) Amennyiben a jelen szövetségi törvényben hivatkozás történik más szövetségi törvényekre, azok a mindenkor érvényes megfogalmazásban alkalmazandóak. (2) Amennyiben más szövetségi törvényekben hivatkozás történik a munkaszerződések jogának módosításáról szóló törvény (MSZMT) 7-7o. §-ra, a Szövetségi Közlöny 459/1993. száma, a Szövetségi Közlöny I. 44/2016. száma előtti megfogalmazásban, vagy a munkaerő-átengedésről szóló törvény 10. § és 10a. §-ra, a Szövetségi Közlöny I. 44/2016. száma előtti megfogalmazásban, ez a hivatkozás e szövetségi törvény megfelelő rendelkezéseire való hivatkozásként tekintendő. Ellenőrzési terv – tevékenységi jelentés § 69. A szövetségi munkaügyi, szociális és fogyasztóvédelmi miniszter a szövetségi pénzügyminiszterrel együttműködésben, a mindenkori illetékességnek megfelelően, a hatékony ellenőrzés szem előtt tartásával és a kockázatértékelések és statisztikai adatok alapján, valamint a különböző ágazatok sajátos kockázatainak figyelembevételével évente ellenőrzési tervet készít. Az ellenőrzési tervben azt is dokumentálni kell, hogy az ellenőrzésre a 12. § alapján illetékes vámigazgatási hatóság az Ausztriába kiküldött munkavállalók számának és a hatékony ellenőrzések vonatkozásában elegendő személyzettel van-e ellátva. A szövetségi pénzügyminiszter ennek megfelelően köteles elegendő személyzet biztosításáról gondoskodni. Az ellenőrzési tervet első alkalommal a 2018. évre kell elkészíteni. A szövetségi pénzügyminiszter évente a következő év június 30. napjáig jelentést készít az ellenőrzési terv megvalósításáról, amelyet a szövetségi munkaügyi, szociális és fogyasztóvédelmi miniszterrel közösen a Nemzeti Tanács elé terjeszt, és amelyet a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tesz. Egyenlő bánásmód a nyelvhasználat terén
www.ris.bka.gv.at
29 / 30 oldal
Szövetségi törvény konszolidált változata § 70. Valamennyi személyekre vonatkozó megjelölésnél mindkét nemre vonatkozik a kiválasztott alak. Végrehajtási rendelkezések § 71. A jelen szövetségi törvény végrehajtásával van megbízva: 1. a 12. §, a 19. § 2. bekezdés, a 20. § 3. bekezdés tekintetében a szövetségi pénzügyminiszter; 2. a 69. § tekintetében a szövetségi munkaügyi, szociális és fogyasztóvédelmi miniszter és a szövetségi pénzügyminiszter; 3. a többi rendelkezés tekintetében a szövetségi munkaügyi, szociális és fogyasztóvédelmi miniszter. Hatálybalépés § 72. (1) A jelen szövetségi törvény 2017. január 1-vel lép életbe, és azon tényállásokra alkalmazandó, amelyek 2016. december 31-ét követően történnek meg. (2) (Alkotmányos rendelkezés) A jelen szövetségi törvény 1. § 3. bekezdése 2017. január 1-vel lép életbe, és azon tényállásokra alkalmazandó, amelyek 2016. december 31-ét követően történnek meg.
www.ris.bka.gv.at
30 / 30 oldal
