A bemeneti mérés eredménye az 1. évfolyamon

ÚJBUDAI PEDAGÓGIAI INTÉZET 1117 Budapest, Erőmű u. 4. sz. Tel/fax: 381-0664 e-mail: [email protected]

A bemeneti mérés eredménye az 1. évfolyamon

Tartalom: Általános és speciális részkészségek mérésének összefoglaló táblázatai Szakértői vélemény

Budapest, 2012. január

1

Tartalomjegyzék

Bevezető 1. A mérés paraméterei 2. A felmérés tartalmi kereti 2.1.

Fejlettségbeli eltérések iskolakezdéskor

2.2.

A mérőanyag tartalmi elemei

3. A mérési adatok értelmezése 3.1.

Adatgyűjtés

3.2.

A méréssel feltárt teljesítmények kerületi szintű elemzése

3.2.1.

A kerületi összteljesítmény jellemzői

3.2.2.

A kerületi szintű teljesítmények feladatonkénti elemzése

3.3.

A méréssel feltárt teljesítmények intézményenkénti elemzése

4. Összegző megállapítások és javaslatok 4.1.

Összegzés

4.2.

Öt tanév bemeneti méréseinek eredményei

4.3.

Javaslatok az egyéni fejlesztéshez

4.4.

Javaslatok, tennivalók a mérési eredmények hasznosítása céljából

5. Mellékletek 1. sz.

Kerületi összesítés

2. sz.

Kerületi összesítés – feladatonkénti teljesítmények

2

Bevezető Az Újbuda Önkormányzata Oktatási Bizottságának határozata alapján az Oktatási és Kulturális Osztály megbízásából 2011. szeptember 15-én az 1. évfolyamon bemeneti mérést végeztünk a kerület általános iskoláiban. A mérésben 988 gyerek vett részt. A mérés célja felmérni azt, hogy az újbudai gyerekek milyen fejlettségi szinten kezdik meg általános iskolai tanulmányaikat. A gyermek személyiségének fejlődése szempontjából meghatározó az iskola bevezető szakaszának szerepe. Az óvoda és iskola közötti átmenet jellegzetességeivel folyamatosan szükséges foglalkoznia az érintett korosztállyal foglalkozó szakembereknek. Ezért kiemelt jelentősége van a bemeneti mérésnek. A mérési eredmények, tapasztalatok megismerése után a tanítók az így nyert információkra építve tervezhetik a tanítási, tanulási folyamat napi gyakorlatát.

1. A mérés paraméterei A mérés időpontja:

2011. szeptember 15.

Célpopuláció:

Újbuda

valamennyi

általános

iskolájából

valamennyi

1. évfolyamos tanuló, összesen 988 fő. A mérés célja:

Az első osztályos tanulók diagnosztikus vizsgálata. -

Felmérni azt, hogy az újbudai gyerekek milyen fejlettségi szinten kerülnek az iskolába. A tanulás folyamatában döntő készségek, képességek mérése. Az iskolák, a tanítók a tanulók képességeinek fejlettségéről részleges ismeretek, viszonyítási alapok birtokába jusson. A tapasztalatok összegzése segítséget nyújtson az egyéni fejlesztés, a differenciált képességfejlesztés tervezéséhez. A

mérés

járuljon

hozzá

a

fejlettségbeli

eltérések

diagnosztizálásához, a különbségek mérsékléséhez, ezáltal az esélyteremtéshez. A mérésben vizsgált területek: Adottságok, képességek, amelyek megléte szerepet játszik az olvasás

és

az

írás

kialakulásában,

a

elsajátításában, képességek,

fejlesztésében, alakításában.

3

a

stabil

készségek,

számfogalom kompetenciák

Összetevői:

- gondolkodás, emlékezet, figyelem, megfigyelőképesség, megértés, szín-, irány- és formaérzékelés, finommozgások.

A mérés típusa:

Diagnosztikus irányultságú külső mérés.

A mérés eszköze:

Mérőlap, amely tartalmazza a vizsgált területekre vonatkozó feladatokat az életkori sajátosságok figyelembe vételével (pl. színezés, bekarikázás, összekötés, jelölés, kiegészítés). A feladatokat egyéni munkával oldják meg a gyerekek a tanító feladatonkénti feladatkitűzésével.

A mérés folyamata:

Szakmai munkacsoport létrehozása.

Szakmai munkacsoport javaslattevő munkaértekezlete.

A mérőanyag összeállítása.

A próbamérés elvégzése, korrigálás.

Az értékelés pontosítása.

Az intézmények értesítése.

A tanulói névsorok és kódok összegyűjtése.

-

2011. szeptember 15-én a felmérésvezetők, a minőségbiztosítók felkészítése.

-

A mérés lebonyolítása az osztályokban az osztálytanítók vezetésével. A mérés egy-egy tanulócsoportban kb. 2x20 percet vesz igénybe.

-

A mérés során minőségbiztosítási feladatok ellátása az intézményekben (Újbudai Pedagógiai Intézet munkatársai közreműködésével).

A mérőeszközök összegyűjtése.

A mérőlapok javítása.

Az adatok feldolgozása.

A tapasztalatok összegzése.

Következtetések, célok, feladatok meghatározása.

Tájékoztató a mérési adatokról a megrendelőnek és az intézményeknek (előadás, írott és elektronikus forma).

Csoportos

és

egyéni

tanácsadás,

fejlesztés

a

mérési

eredmények

felhasználásához. A tapasztalatok felhasználásának, a javaslatok megvalósulásának nyomon követése. 4

2. A felmérés tartalmi keretei 2.1. Fejlettségbeli eltérések iskolakezdéskor Az iskolakezdés sokféle problémája közül az iskolába lépő tanulók közötti fejlődési különbségek és ennek következményei különösen figyelmet érdemelnek. Az eredményes iskolakezdés feltételét jelenti: az iskolai anyanyelvi kommunikációnak a relációs szókincs, az olvasáskészség elsajátításának a beszédhanghalló készség, az íráskészség elsajátításának az írásmozgáskészség, a számoláskészségnek, az elemi számláláskészség, a gondolkodásnak az elemi tapasztalati következtetés, az elemi tapasztalati összefüggéskezelés, valamint az elemi szociális készségek meghatározott fejlettségi szintje a kritikus előfeltétele. A gyerekeknek több/ kevesebb időre van szükségük az alapvető készség és képesség optimális elsajátításához, az egyszerűbbek esetén legalább 2-4 év, a bonyolultabbaké 5-10 évet vesz igénybe. Az alapkészségek fejlesztése mindaddig fontos feladat, amíg az optimális elsajátítás be nem következik, függetlenül attól, hogy a gyerekek hány évesek, hányadik osztályba járnak. Figyelemmel kell kísérni az iskolába lépő tanulók közötti jelentős fejlettségbeli különbségeket. Sokszor az általános és speciális részkészségek fejletlensége okoz nehézséget. A legjellemzőbb tünetek, amelyek jelezhetik a nehézségeket: nehezen illeszkedik be az új közösségbe, részkészségek, részképességek fejletlenségei, a gondolkodása elmarad az életkornak megfelelő szinttől, figyelme az életkortól elmarad (5-10 perc), a megértésben és a nyelvi kifejezésben nehézségei vannak, mozgáskoordinációs problémák jelenléte, feladattudata, önkontrollja fejletlen. Ép intellektusú, tipikus fejlődésű 1. évfolyamos tanulók jelentős hányada beszédmegértési problémákkal küzd, és ez kihat a teljes tanulási folyamatra. A hallásértés fejlesztése így különösen fontos, tantárgyközi feladat. Figyelmet kell fordítani a képességek fejlesztésére. Arra kell törekedjünk, hogy minél változatosabb ingerek érjék a gyereket. Ezt az indokolja, hogy akkor tudja igazán megérezni a környező világot látni, hallani, érezni, megfogni, ha a saját tapasztalatai, élményei sokrétűek, hosszas és többféle megközelítésűek, azaz gyakorolhatók, kipróbálhatók.

5

2.2. A mérőanyag tartalmi elemei A bemeneti mérés anyagának összeállításakor azokat a legfontosabb feltételeket vettük figyelembe, amelyek a sikeres, eredményes iskolakezdést meghatározzák, ill. ezek fejlettsége kihat a tanulásra. A vizsgálódás területei feladatonkénti bontásban: Mit mértünk?

Feladat 1. Tárgyképek megfigyelése, majd emlékezet után a látottak jelölése bekarikázással

emlékezet, rövid távú vizuális memória,

2. Tárgyképek közül megadott szempont szerinti válogatás (élőlények), jelölése megadott színnel

gondolkodás, nem – faj viszonyok felismerése, színek ismerete, emlékezet, megértés

3. Pontok összekötése megadott minta szerint

vizuális figyelem, megfigyelőképesség, megértés, finommozgás, formaérzékelés, irányérzékelés

4. Pontosan megegyező párok jelölése megadott színnel

gondolkodás, figyelem, megfigyelőképesség, formaérzékelés,

5. Irányok szerinti színezés megadott színekkel

gondolkodás, figyelem, irányérzékelés, finommozgás, színérzékelés, megértés

6. Azonos alakú elemek felismerése, bekarikázása adott színnel

gondolkodás, formaérzékelés, színérzékelés, figyelem, megfigyelőképesség, emlékezet, megértés

7. Adott tárgyképek jelölése hallás utáni emlékezet alapján

emlékezet, rövid távú verbális memória, figyelem, megfigyelőképesség, megértés, gondolkodás

8. Tárgykép párok közül az adott hangot tartalmazó tárgykép kiválasztása, jelölése bekarikázással

gondolkodás, megértés, figyelem, finommozgás, hallásészlelés, hallásfigyelem

9. Az ugyanannyi fogalmának kifejezése rajzolással

gondolkodás, emlékezet, finommozgás, megértés, relációs szókincs

10. A kevesebb, több fogalmának kifejezése rajzolással


11. Egyforma tárgyképekhez megadott jelek rajzolása

gondolkodás, emlékezet, figyelem, megfigyelőképesség, megértés, finommozgás, formaérzékelés

12. Hiányos rajz kiegészítése megadott minta szerint

gondolkodás, figyelem, megfigyelőképesség, formaérzékelés, irányérzékelés, finommozgás

13. Vonalvezetés tárgyképek között

gondolkodás, figyelem, finommozgás, megértés, irányérzékelés

14. Ritmikus soralkotás, megkezdett sorozatok folytatása

megfigyelőképesség, emlékezet (vizuális memória), gondolkodás, megértés, finommozgás, figyelem

15. Alak-háttér felfogás, azonos formák jelölése megadott színnel

figyelem, formaérzékelés, gondolkodás, emlékezet, megfigyelőképesség, finommozgás, színérzékelés

16. Összetartozó tárgyképek csoportosítása, jelölésük megadott szempont szerint (összekötés)

gondolkodás, emlékezet, figyelem, megértés, finommozgás, irányérzékelés

figyelem, megfigyelőképesség, megértés

6

3. A mérési adatok értelmezése 3.1. Adatgyűjtés A XI. kerület valamennyi önkormányzati fenntartású, valamint az Albertfalvi Don Bosco és a Szent Benedek egyházi fenntartású intézményében végeztük el a bemeneti mérést 988 elsős gyerek részvételével. A szakvélemény összeállításához a feladatmegoldásokból gyűjtött adatokat használtuk fel. A mérés azonos időpontban, azonos „Feladatlapokon”, azonos „Tanítói utasítások” alapján történt az intézményekben, majd „Javítókulcs” alapján végeztük el a feladatlapok javítását. 102 item eredménye állt rendelkezésünkre ahhoz, hogy az 1. osztályos gyermekek részkészségeiről képet alkothassunk. A tapasztalatok elemzése, összegzése két módon valósult meg: 1. kerületre vonatkozó elemzés, összegzés, 2. intézményekre, tanulócsoportokra bontott összegzés.

3.2. A méréssel feltárt teljesítmények kerületi szintű elemzése 3.2.1. A kerületi összteljesítmény jellemzői A mérés funkciójából adódóan (diagnosztikus mérés) az intézmények teljesítményének összehasonlítása nem lehet cél. A fenti adatok is csupán tájékoztató jellegűek. A jelen mérés célja az iskolába kerülő gyermekek adott területeken meglévő, úgynevezett előzetes tudásának feltárása. A gyermekek elért teljesítményének, és egyéb módon meglévő ismeretek birtokában tervezhetik a tanítók, a fejlesztő pedagógusok az egyéni fejlesztés folyamatát, az egyéni fejlesztési terv elkészítését és az egyénre szabott fejlesztést. Újbuda 988 első osztályos tanulmányait megkezdő gyermek teljesítményének főbb jellemzői: A kerületi átlagteljesítmény:

88%

A kerületi átlagteljesítmény feletti eredményeket elért intézmények kódszáma: 01, 04, 05, 07, 08, 10, 12, 18, 20, 21 A

kerületi

átlagteljesítmény

eredményt

alatti

elért

intézmények

kódszáma:

03, 09, 11, 13, 14, 16, 25 Azonos átlagteljesítményt elért intézmények kódszáma: 02, 17 93% - 90% között teljesítő intézmények kódszáma: 01, 04, 05, 08, 10, 12, 18, 20, 21 89% - 85% között teljesítő intézmények kódszáma: 02, 07, 09, 11, 13, 14, 17, 25 84% - 80% között teljesítő intézmények kódszáma: 03 80% alatt teljesítő intézmények kódszáma:

16 7

A nemek szerinti teljesítmény mutatói: a lányok teljesítményének átlaga:

89%

a fiúk teljesítményének átlaga:

87%

a lányok átlagteljesítmény feletti eredményt értek el a következő intézményekben: 01, 04, 05, 07, 08, 10, 12, 18, 20, 21 a lányok azonos átlagteljesítményt értek el a következő intézményekben: 02, 17 a fiúk átlagteljesítmény feletti eredményt értek el a következő intézményekben: 01, 04, 08, 10, 12, 17, 18, 20, 21 a fiúk azonos átlagteljesítményt értek el a következő intézményekben: 05, 07, 14 a lányok átlaga jobb a következő kódszámú intézményekben: 02, 03, 04, 05, 07, 09, 10, 11, 16, 17, 20, 21, 25 a fiúk átlaga jobb a következő kódszámú intézményekben: 08, 14 megegyezik:

01, 12, 13, 18

A kerületi szórás:

9,6%

a kerületi szórásnál kisebb eltérést mutató intézmények kódszáma: 01, 04, 05, 07, 08, 10, 11, 12, 13, 14, 17, 18, 20, 21 a kerületi szórásnál nagyobb eltérést mutató intézmények kódszáma: 03, 09, 16 megegyezik:

02, 25

Feladatlapon elért százalékos eredmény: 0 – 9,9%

0 fő

10 – 19,9%

0 fő

20 – 29,9%

3 fő

30 – 39,9%

2 fő

40 – 49,9%

5 fő

50 – 59,9%

8 fő

60 – 69,9%

36 fő

70 – 79,9%

91 fő

80 – 89,9%

311 fő

90 – 100%

532 fő

8

A kerületi teljesítmények feladatonkénti bontásban Mit mértünk?

Feladat

Teljesítmény

1. Tárgyképek megfigyelése, majd emlékezet után a látottak jelölése bekarikázással




90%



78%



92%



90%



95%

7. Adott tárgyképek jelölése, hallás utáni emlékezet alapján


90%



96%



85%



86%



90%



48%



66%



68%



89%



93%

94%


9

A kerületi teljesítmények feladatonkénti bontásban Feladat

Mit mértünk?




2007. 2008. 2009. 2010. 2011. 96%

93%

94%

94%

94%


91%

89%

90%

91%

90%



79%

80%

82%

79%

78%



93%

93%

91%

88%

92%



96%

97%

97%

96%

90%



92%

96%

96%

96%

95%

7. Adott tárgyképek jelölése hallás utáni emlékezet alapján


-

91%

88%

87%

90%



-

96%

97%

97%

96%



95%

97%

97%

85%

85%



91%

97%

98%

91%

86%



78%

94%

93%

94%

90%



86%

89%

66%

47%

48%



77%

99%

84%

79%

66%



-

80%

71%

73%

68%



-

98%

99%

89%

89%



88%

89%

93%

92%

93%


10

3.2.2. A kerületi szintű teljesítmények feladatonkénti elemzése 1. számú feladat Az 1. számú feladat megoldásakor tárgyképek megfigyelése, majd emlékezet után a látottak jelölése volt a feladat. Az ilyen típusú feladatok megoldása az emlékezet, a rövid távú vizuális emlékezet, a figyelem, a megfigyelőképesség, a megértés kellő szintű fejlettségét igényli. A vizuális memória terjedelmét mutatja, hogy a gyermek mennyi képet volt képes hiba nélkül felidézni. A vizuális memória gyenge működése, a mennyiségi felidézés pontatlan, kevés vagy hiányos volta tanulási nehézségre ható tényező. A rövid távú memóriában az információ csupán néhány másodpercig van jelen, s átlagosan hét egymástól független számot, betűt, szót stb. vagyunk képesek tárolni. A vizuális emlékezet szükséges annak megállapításához, hogy egy adott hanghoz mely betűkép tartozik. Az önálló tanulás kialakulásához a vizuális és auditív keresztcsatornák együttműködésének fejlesztésével ad segítséget a memoriterek tanítása. A kerületi átlagteljesítmény: 94% A kerületi átlag és átlag felett teljesítő intézmények kódszáma: 01, 02, 04, 05, 07, 08, 10, 11, 12, 14, 18, 20, 21 A kerületi átlagteljesítmény alatt teljesítő intézmények kódszáma: 03, 09, 13, 16, 17, 25 Az intézményi átlag teljesítmények 80% - 99% közötti eredményt mutatnak, ami összteljesítmény szempontjából jó, a feladattípus megoldása során valamennyi intézmény jó eredményt ért el. Fejlesztési javaslat: A rövid távú vizuális emlékezet, a figyelem és a megfigyelőképesség fejlesztése hasonló feladattípussal. A fejlesztés során figyelembe kell venni a fokozatosságot. Először tárgyakkal, képekkel, majd formákkal és betűkkel célszerű az egyéni fejlesztés tervezése. 2. számú feladat A 2. számú feladat megoldásakor tárgyképek közül megadott szempont szerinti válogatás (élőlények), jelölése megadott színnel volt a feladat. Az ilyen típusú feladatoknál gondolkodási műveletek, a nem-faj viszonyok felismerése, a színek ismerete, az életkornak megfelelő hosszú távú emlékezet, a megértés kellő szintű fejlettségére van szükség. Az élőlény fogalmának tartalmát vizsgáltuk. Az ilyen típusú feladatok eredményes megoldásához a részkészségek közül domináns a logika. Nem – faj viszonyok felismerése, csoportosítása megadott szempont szerint elősegíti a hangok fajtáinak az ismeretét. A betűfajták ismerete: nyomtatott és írott betűk, kis és nagybetűk, a magánhangzók és mássalhangzók, később a nyelvtani kategóriák csoportosítása ezen alapul. A kerületi átlagteljesítmény: 90% A kerületi átlag és átlag felett teljesítő intézmények kódszáma: 01, 04, 05, 08, 11, 12, 13, 17, 18, 25 11

A kerületi átlag alatt teljesítő intézmények kódszáma: 02, 03, 07, 09, 10, 14, 16, 20, 21 Az intézményi átlag teljesítmények 75% - 96% közötti eredményt mutatnak, ami összteljesítmény szempontjából jó. Gyakori típushiba volt, hogy az élőlényekhez sorolták a nem élőlényeket is, valamint a virágot és a lombos fát nem jelölték meg élőlényként. Fejlesztési javaslat: A gondolkodás fejlesztését (a nem – faj viszonyok felismerését, a dolgok tulajdonságainak felismerését, a gondolkodási műveletek fejlesztését), az emlékezet fejlesztését azonos fogalomkörbe, témakörbe tartozó szavak gyűjtésével, főfogalom megnevezésével, a szavak jelentésének értelmezésével célszerű fejleszteni a tanórai foglalkozásokon és a fejlesztés folyamatában egyaránt. 3. számú feladat A 3. számú feladat megoldásakor pontok összekötése megadott minta szerint volt a feladat. Az ilyen típusú feladatok eredményes megoldásához a vizuális figyelem, a megfigyelőképesség, a megértés, a finommozgás, a forma- és irányérzékelés életkornak megfelelő szintű fejlettségére van szükség. A pontok összekötése az írásmozgás-koordináció mellett a téri tájékozódást is fejleszti. A térészlelés kialakulását, a térben ill. síkban való téri tájékozódást, a téri irányok felfogását alapvetően meghatározza a mozgás fejlettsége és a testséma tudatossága. Tudatosodnia kell az irányok megkülönböztetésének és annak, hogy a képek, ábrák stb. milyen irányban helyezkednek el. Az adott ábra térben elfoglalt helyének észlelése és reprodukálása ponthálóba a térben elfoglalt helye szerint segíti a térbeli viszony összefüggéseinek észlelését. A térészlelés minősége meghatározó szerepet játszik az olvasástanulásban. A forma, az irány, a méret felismerésének képessége alapozza a betűalakok vizuális különbözőségeinek felismerését. A kerületi átlagteljesítmény: 78% A kerületi átlag és átlag felett teljesítő intézmények kódszáma: 01, 04, 08, 10, 11, 12, 17, 18, 20, 21 A kerületi átlagteljesítmény alatt teljesítő intézmények kódszáma: 02, 03, 05, 07, 09, 13, 14, 16, 25 Az intézményi átlag teljesítmények 62% - 91% közötti eredményt mutatnak, ami az összteljesítmény szempontjából megfelelő, gyengébb irányultságú. A 16 kódú intézményeknél hasonló feladattípus fejlesztése különösen ajánlott. Típushiba az eredeti minta követésétől való eltérés, ill. egyes vonalelemek megrajzolásának elhagyása. Fejlesztési javaslat: Indokolt a fenti feladattípusok rendszeres beiktatása a tanítási-tanulási folyamatba, az egyéni fejlesztési folyamatba. A vizuális észlelés, a forma- és irányérzékelés fejlesztése nélkülözhetetlen. 12

4. számú feladat Az 4. számú feladat megoldásakor pontosan megegyező párok jelölése megadott színnel volt a feladat. Az eredményes feladat megoldásához a gondolkodás, a figyelem, a megfigyelőképesség, a formaérzékelés életkornak megfelelő szintű fejlettségére van szükség. Az ilyen típusú feladatmegoldások során sok esetben igen kis eltéréseket mutató párokról azt kell eldönteni, hogy van-e közöttük különbség. A szűkebb, tágabb világról megfigyeléssel igen sok ismeretet szereznek a gyerekek. Hasonlóságokat és különbségeket kell felfedezniük; észrevételük segíti a lényeges vonások kiemelését, az általánosítást stb. A gondolkodási műveletek közül az összehasonlítás-differenciálás megfelelő fejlettségi foka az olvasástanulás egyik feltétele. Ez jól előkészíti a számok, a hangok és a betűk összehasonlítását és megkülönböztetését. A kerületi átlagteljesítmény: 92% A kerületi átlag és átlag felett teljesítő intézmények kódszáma: 01, 07, 08, 10, 11, 12, 14, 17, 20, 21 A kerületi átlagteljesítmény alatt teljesítő intézmények kódszáma: 02, 03, 04, 05, 09, 13, 16, 18, 25 Az intézményi átlag teljesítmények 87% - 99% közötti eredményt mutatnak, ami összteljesítmény szempontjából jó. A gyerekek többsége helyesen oldotta meg a feladatot és valóban csak a pontosan megegyező párokat jelölte meg, de gyakori volt, hogy a virágot és a zászlót tévesen bejelölték. Legtöbben a kalapot nem jelölték be pontosan megegyező párnak. Fejlesztési javaslat: A megfigyelőképesség, a formaérzékelés, egyes gondolkodási műveletek (pl. összehasonlítás, differenciálás) folyamatos fejlesztése megadott tárgyak, képek összehasonlításával, azonosságok felfedeztetésével, az eltérések megállapításával. 5. számú feladat A 5. számú feladat irányok szerinti színezés volt megadott színekkel. A feladat eredményes megoldásához a gondolkodás, a figyelem, az irányérzékelés, a színérzékelés, a megértés, a finommozgás kritériumoknak megfelelő szintű fejlettségére van szükség. A feladatmegoldás során elért eredményekből a téri irányok ismeretéről is összegezhetjük a tapasztalatokat. A mozgás fejlettsége és a testséma tudatossága alapvetően meghatározza a térészlelés kialakulását és a téri irányok felfogását. Nagyon sok kisgyereknél jelent nehézséget az irányok felismerése mind térben, mind a saját testükön, mind síkban. A bal-jobb megtanítása, a relációs szókincs fejlettsége a térbeli tájékozódást segíti elő és ez szintén fontos feltétele a sikeres olvasás- és írástanulásnak. A kialakulatlan lateralitás komoly nehézséget jelent az olvasás- és írástanulás során. Ahhoz, hogy a gyerekek eredményesen tudják a feladatokat végezni, a sorváltási 13

képességen túl megfelelő térbeni tájékozódási képességgel kell rendelkezniük. Az írásbeli munkák sikerének alapvető feltétele a síkon való téri tájékozódás. A kerületi átlagteljesítmény: 90% A kerületi átlag és átlag felett teljesítő intézmények kódszáma: 01, 02, 04, 05, 07, 08, 09, 10, 12, 17, 18, 20, 21 A kerületi átlagteljesítmény alatt teljesítő intézmények kódszáma: 03, 11, 13, 14, 16, 25 Az intézményi átlag teljesítmények 66% - 100% közötti eredményt mutatnak, ami az összteljesítmény szempontjából jó, de eltérés tapasztalható a teljesítmények között. Ennek oka nagy valószínűséggel a téves tanítói utasítás. Az egy lefelé és egy jobbra mutató ceruza helyett valamennyi ceruzát beszínezték a gyerekek. Fejlesztési javaslat: Az elért eredmény szinten tartása, téri orientációs képesség, az irányérzékelés, a relációs szókincs az életkornak megfelelő fejlesztése saját testen, térben és a síkban is, a jövőben is teendő, ill. az egyéni fejlesztés a rászoruló gyermekek esetében. 6. számú feladat A 6. számú feladat megoldása során az azonos alakú elemek felismerése, bekarikázása adott színnel volt a feladat. Az ilyen típusú feladatok a gondolkodás, a figyelem, a megfigyelőképesség, az emlékezet, a megértés, a szín- és formaérzékelés az életkornak megfelelő szintű fejlettségét igénylik. Ezek a gyakorlatok az azonos alakú betűelemek vagy betűk alakjának biztos felismerését alapozzák meg, melyek a vizuális megfigyelő és elemző készség fejlesztését is elősegítik. A gyermek számára a forma felismerése (egy-egy sorban az azonos alakú elemek felismerése) nehéz absztarkciót jelent, ezért kell vele foglalkozni. Ez a feladattípus hasonló alakú betűk tévesztésének szűrésére nagyon alkalmas. A tanulók összehasonlításokat végeznek, azonosságokat és különbségeket állapítanak meg. Az absztrakció fejlettsége a sikeres olvasástanulás egyik legfontosabb feltétele. Fontos, hogy a gyerekek tudjanak annyira absztrahálni, hogy felfogják az írott szöveg jel mivoltát, és a betűket, ill. a szóképeket ne csak a képzetek szintjén. Ez az olvasástanítás legnehezebb pontja. A kerületi átlagteljesítmény: 95% A kerületi átlag és átlag felett teljesítő intézmények kódszáma: 01, 02, 04, 05, 07, 10, 12, 14, 17, 25 A kerületi átlagteljesítmény alatt teljesítő intézmények kódszáma: 03, 08, 09, 11, 13, 16, 18, 20, 21 Az intézményi átlag teljesítmények 84% - 100% közötti eredményt mutatnak, ami az összteljesítmény szempontjából jó.

14

Fejlesztési javaslat: A gondolkodás, az emlékezet, a figyelem, a megfigyelőképesség, a forma- és színérzékelés fejlesztése tudatos, rendszeres teendő a fejlesztési folyamatban. 7. számú feladat A 7. számú feladat megoldása során tárgyképek közül adott tárgyképek jelölése volt a feladat hallás utáni emlékezet alapján. Az ilyen típusú feladatok megoldása az emlékezet, a rövid távú verbális memória, a figyelem, a megfigyelőképesség, a megértés, a gondolkodás kellő szintű fejlettségét igényli. A gyermeknek vissza kell emlékezni beszédhangokra, szótagokra, észben kell tartania, hogy mit olvasott néhány szóval, majd jó néhány mondattal korábban, máskülönben nem érti a szöveget. A verbális emlékezet működése alapvetően meghatározza a tananyag rögzülésének, felidézésének színvonalát. A verbális elemek egymásutániságának gyakoroltatása fontos az olvasás és írás megalapozásához, az elemek száma és a feladatok nehézsége fokozatosan növelhető. A verbális elemek egymásutániságának gyakoroltatása fontos az olvasás és írás megalapozásához. A kerületi átlagteljesítmény: 90% A kerületi átlag és átlag felett teljesítő intézmények kódszáma: 01, 04, 05, 07, 08, 10, 11, 17, 18, 20, 21, 25 A kerületi átlagteljesítmény alatt teljesítő intézmények kódszáma: 02, 03, 09, 12, 13, 14, 16 Az intézményi átlag teljesítmények 72% - 95% közötti eredményt mutatnak, ami az összteljesítményt tekintve jó. Mind a rövid távú memória, mind a hosszú távú memória, ill. a figyelem fejlesztése szükséges a tanulási folyamatban, ill. az egyéni fejlesztés során. Leggyakrabban a kenyeret nem jelölték be a gyerekek. Nagyon ritkán fordult elő, hogy eset leg tévesen más tárgyképet jelöltek be. Fejlesztési javaslat: Az emlékezet, a rövid távú memória fejlesztésére alkalmas játékos gyakorlatok folyamatos megvalósítása a tanórákon, fejlesztő foglalkozásokon célszerű és indokolt. 8. számú feladat A 8. feladat megoldása során tárgyképpárok közül az adott hangot tartalmazó tárgykép kiválasztása, jelölése bekarikázással volt a feladat. Az ilyen típusú feladatok megoldásához a gondolkodás, a megértés, a figyelem, a hallásfigyelem, a hallásészlelés, a finommotorika megfelelő szintű fejlettségére van szükség. A beszédészlelés lehetővé teszi a gyermek számára, hogy felismerje, azonosítsa a beszédhangokat, azok kapcsolódását, hosszabb hangsorokat. Az ép hallás lehetőséget ad az ép beszédészlelés működésére, az ép beszédészlelés lehetőséget ad a jó beszédmegértéshez. A jó beszédészlelés lehetővé teszi a gyerek számára, hogy felismerje a hangok eltérő időtartamát, ne tévessze össze a 15

zöngés-zöngétlen hangokat, újabb szavakat felismerjen és azokhoz jelentést kapcsoljon. A hangok helyének kihallása a szavakban nélkülözhetetlen ahhoz, hogy majd helyesen írja le a hangoknak megfelelő betűk sorrendjét. A beszédhanghallás az életkorral párhuzamosan fejlődik és fejlettségének nagy szerepe van az olvasás, írás és helyesírás tanulásában. A bizonytalan beszédhanghallás,

ill.

a

beszédhangok

megkülönböztetésének

hiánya

tanulási

zavarok

kialakulásához vezethet. A kerületi átlagteljesítmény: 96% A kerületi átlag és átlag felett teljesítő intézmények kódszáma: 01, 02, 05, 07, 08, 09, 10, 11, 13, 14, 17, 18, 20, 21 A kerületi átlagteljesítmény alatt teljesítő intézmények kódszáma: 03, 04, 12, 16, 25 Az intézményi átlag teljesítmények 70% - 100% közötti eredményt mutatnak, ami az összteljesítményt tekintve jó. Fejlesztési javaslat: A bevezető és kezdő szakaszban a beszédészlelés fejlesztése a hallási figyelemre irányuló gyakorlatokkal. A hallási differenciáló képesség kialakítása a zajok, zenei hangok megkülönböztetésével kezdjük, majd a hangok, szótagok, szavak, mondatok percepciója az életkornak megfelelő, játékos gyakorlatok beiktatásával a tanórákon és a fejlesztő foglalkozásokon. 9., 10. számú feladat A 9., 10. számú feladatok megoldása során az ugyanannyi, a több, kevesebb fogalmának kifejezése rajzolással volt a feladat. A gondolkodás, az életkornak megfelelő hosszú távú emlékezet, a megértés, a finommozgás, a relációs szókincs fejlettsége a sikeres feladatmegoldás feltétele. A gondolkodás fejlettsége, a mennyiségviszonyok felismerése az elemi általánosítás és konkretizálás műveleteivel, mennyiségek összehasonlítása az a képesség, hogy a gyerek számlálással viszonylag jól meg tudja határozni a 10-nél kevesebb elemű halmazok számosságát. Ez igen fontos feltétele a sikeres olvasástanulásnak, matematika tanulásnak. A számok ismerete nélkülözhetetlen a szóanalízishez, a hangok megszámlálásához, valamint annak megállapításához, hogy hányadik helyen áll a szóban egy bizonyos hang. A gyerekek a matematikaórákon a számfogalom kialakításakor a tárgyak sokféle tulajdonságát ismerik meg a fogalom kialakulása során. A számok fogalma a mennyiséggel kapcsolatos tapasztalatokból alakul ki. A kerületi átlagteljesítmény a 9. számú feladatnál: 85% A kerületi átlag és átlag felett teljesítő intézmények kódszáma: 01, 02, 04, 05, 08, 09, 10, 11, 12, 18, 20, 21 A kerületi átlagteljesítmény alatt teljesítő intézmények kódszáma: 03, 07, 13, 14, 16, 17, 25 16

Az intézményi átlag teljesítmények 51% - 94% közötti eredményt mutatnak, ami kerületi szinten megfelelő teljesítmény. A kerületi átlagteljesítmény a 10. számú feladatnál: 86% A kerületi átlag ás átlag felett teljesítő intézmények kódszáma: 01, 02, 04, 05, 07, 08, 10, 12, 17, 18, 20, 21 A kerületi átlagteljesítmény alatt teljesítő intézmények kódszáma: 03, 09, 11, 13, 14, 16, 25 Az intézményi átlag teljesítmények 49% - 98% közötti eredményt mutatnak, ami az összteljesítmény vonatkozásában megfelelő teljesítmény. A fenti elért eredmények szinten tartása, az életkornak megfelelő fejlesztése, valamint a hiányok folyamatos pótlása differenciálással, egyéni fejlesztéssel a pedagógusok teendője. Fejlesztési javaslat: A relációs szókincs, a gondolkodás (a mennyiségi viszonyok felismerése, az elemi általánosítás és konkretizálás műveleteivel, mennyiségek összehasonlítása) fejlesztése hasonló feladattípusokkal. 11. számú feladat A 11. számú feladat megoldása során egyforma tárgyképekhez megadott jelek rajzolása volt a feladat. Az eredményes feladatmegoldás a gondolkodás, az emlékezet, a figyelem, a megfigyelőképesség, a formaérzékelés, a megértés életkornak megfelelő fejlettségét feltételezi. A feladat eredményes megoldása bonyolult gondolkodási műveletet vár el a gyermektől. A fenti feladattípus képet ad többek között a gondolkodás fejlettségéről az egyszerű analógia felismerésében, egyéb gondolkodási műveletek kellő szintű fejlettségéről, az összefüggéslátásról. A vizuális emlékezet szükséges annak megállapításához, hogy egy adott tárgyképhez melyik jel tartozik. Erre a tanulási folyamatban azért van szükség például, hogy a gyerekek tudják, hogy az adott hanghoz mely betűkép tartozik, valamint a matematikai gondolkodás fejlesztésében is jelentős szerepe van. A fentiekben felsorolt valamennyi képesség fejlettsége is nélkülözhetetlen az ilyen, ill. hasonló feladattípusok megoldásához. A kerületi átlagteljesítmény: 90% A kerületi átlag és átlag felett teljesítő intézmények kódszáma: 01, 02, 04, 05, 08, 10, 12, 14, 18, 20, 21 A kerületi átlagteljesítmény alatt teljesítő intézmények kódszáma: 03, 07, 09, 11, 13, 16, 17, 25 Az intézményi átlag teljesítmények 72% - 98% közötti eredményt mutatnak. A kerületi átlagteljesítmény jó.

17

Gyakori hiba volt, hogy az első sorban az utolsó három tárgykép alá az előzetesen megadott mintasor alapján írták be a jelet a tanulók, de nem vették figyelembe, hogy ott már más tárgy képe szerepel és más jelet kell írni az üres négyzetbe. Néhányan nem értették meg a feladatot és a megadott jelek helyett az üres négyzetekbe az adott tárgy képét rajzolták be. Volt olyan kisgyerek is, aki egyáltalán hozzá se kezdett a feladat megoldásához. Fejlesztési javaslat: A gondolkodás, az egyszerű analógiák felismerése, a gondolkodási műveletek, az összefüggéslátás fejlesztésére a továbbiakban is kiemelt hangsúlyt kell fordítani a tanításitanulási folyamat tervezésekor, a tanítás során, ill. az egyéni fejlesztés tervezésének, megvalósításának folyamatában. 12. számú feladat A 12. számú feladat megoldásakor hiányos rajz kiegészítése megadott minta szerint volt a feladat. A fenti típusú feladatok megoldásához a gondolkodás, az emlékezet, a megfigyelőképesség, a formaérzékelés, irányérzékelés, a finommozgás és a megértés kritériumoknak megfelelő szintű fejlettségére van szükség. A hiányos rajz kiegészítésével vizsgálható a vizuális zártság, a globális észlelés területe. A minta, ábra utánzása a téri viszonyokat, az elemek egymáshoz való kapcsolatát tudatosítják a gyermekben. A feladatmegoldás során elért eredményekből a gyermek vizuális funkcióinak fejlettségéről, az alak felismerésének képességéről összegezhetjük a tapasztalatokat, valamint a vonalvezetési készség, a mozdulatok precizitásának fejlettségéről is képet kapunk. A gondolkodási műveletek közül főleg az analízis – szintézis, és az összehasonlítás fejlettségéről, valamint a kreativitásról ad képet a teljesítmény. A szem-kéz koordinációs képesség összehangoltságára, a finommozgás megfelelő fejlettségére is szükség van ahhoz, hogy a gyermek képes legyen formautánzásra, lekövetésre. A rajzolás, az írás alapvető feltétele a laza kézmozgás, a kézfej és az ujjak izomzatának megfelelő fejlettsége. Mivel fejlődése a biológiai-fiziológiai fejlődés során ezek csak hét éves kor körül alakulnak ki, s a gyermeki kéz fejlődése 12 éves korig tart, ezért fejlesztését nagyon tudatosan, körültekintően kell tervezni és megvalósítani. A füzetben való biztonságos téri tájékozódásra is szükség van, mert nem elég egy betűt szépen, jól írni, azt pontosan kell a gyermeknek elhelyezni a füzet vonalrendszerében. Az írás görcsös, kusza, szaggatott, egyenetlen volta hozzájárul, hogy a betűk a vonalból, a számok a négyzetből „kilógnak”. A kerületi átlagteljesítmény: 48% A kerületi átlag és átlag felett teljesítő intézmények kódszáma: 01, 04, 05, 07, 08, 12, 18, 20, 21 A kerületi átlagteljesítmény alatt teljesítő intézmények kódszáma: 02, 03, 09, 10, 11, 13, 14, 16, 17, 25

18

Az intézményi átlag teljesítmények 34% - 64% közötti eredményt mutatnak, ami az összteljesítményt tekintve gyenge. A mozdulatok precizitásának pontatlansága mellett gyakori típushiba volt, hogy nem minden hiányosságot rajzoltak be a gyerekek vagy nem a minta szerint rajzolták be azokat, ill. a térbeli tájékozódási képesség hiányosságai miatt a rajz kiegészítése nem sikerült. Fejlesztési javaslat: A gondolkodás, analízis-szintézis, az összehasonlítás, a problémamegoldás, az emlékezet, a megfigyelőképesség, a forma- és irányérzékelés fejlesztése indokolt, de fejleszteni kell a vizuális észlelést, a szem – kéz koordinációs képességet, az ujjak koordinált mozgását, a kéz izmait, a helyes ceruzafogást is. Erre, az elért teljesítményeket figyelembe véve különösen kiemelt hangsúlyt kell fektetni mind az óvodai, mind az iskolai fejlesztés során.

13. számú feladat A 13. számú feladat megoldásakor vonalvezetés tárgyképek között volt a feladat. A gondolkodás, a figyelem, a finommozgás, az irányérzékelés, a megértés fejlettségére van szükség a fenti típusú feladatok megoldásához. A fenti feladattípus megoldásakor a problémahelyzet felismerése, a probléma megoldása is a cél. A kreativitás a gondolkodás fejlettségét mutatja. Az írás elsajátításához a laza kézmozgás, kézfej és az ujjak izomzatának megfelelő fejlettsége mellett szükség van a síklapon való biztonságos téri tájékozódásra. A labirintusban való tájékozódás a vizuális szem-kéz koordinációt fejleszti. A szem és a kéz mozgásának összehangolása különösen az írásbeli munkáknál nélkülözhetetlen. A térbeli irányok tudatosítása, a téri orientáció fejlesztése mellett a finommotorika fejlesztése is kiemelt jelentőségű. A vonalvezetés minőségét a gyermek iránykövetési képességének fejlettsége nagy mértékben meghatározza. A kerületi átlagteljesítmény: 66% A kerületi átlag és átlag felett teljesítő intézmények kódszáma: 01, 02, 04, 10, 11, 12, 13, 14, 17, 25 A kerületi átlagteljesítmény alatt teljesítő intézmények kódszáma: 03, 05, 07, 08, 09, 16, 18, 20, 21 A teljesítmények 47% - 75% közötti eredményt mutatnak, ami az összteljesítményt tekintve gyenge. Fejlesztési javaslat: A gondolkodás, figyelem, finommozgás, megértés, irányérzékelés fejlesztése nélkülözhetetlen különböző alakú vonalak követésével, ceruza végigvezetésével és egyéb játékos feladatok rendszeres tervezésével, megvalósításával. A feladat helyes megoldására meg kell tanítani a gyerekeket: indulópont, érkezési pont; pontos utasításkövetés: próbálgatás, színessel átírás.

19

14. számú feladat A 14. feladat megoldása során ritmikus soralkotás – megkezdett sorozatok folytatása volt a feladat. Az ilyen típusú feladatok megoldásakor a figyelem, a megfigyelőképesség, a gondolkodás, az emlékezet (vizuális memória), a megértés, a finommozgás életkornak megfelelő szintű fejlettségére van szükség. Az olvasás, írás, számolás tanulásánál alapvetően fontos a perioditás, az egymásutániság, a sorrendiség fogalmának fejlettsége. A figyelem, a megfigyelőképesség, az emlékezet, a vizuális memória, a gondolkodás életkornak megfelelő szintű fejlettsége nélkülözhetetlen azért, hogy a ritmikusan ismétlődő minták, formák stb. kirakása (méret, szín, forma szerint) két, majd három elemből majd ezek variációjával eredményes legyen. Az eredményes iskolai tanulás, a szótagolás nem sajátítható el az auditív és vizuális ritmus megfelelő fejlettségi foka nélkül. A szem – kéz koordinációs képesség fejlettsége befolyásolja, hogy a gyermek képes-e formautánzásra, lekövetésre, a vonalközbe való írásra, kezének irányítására. Az, hogy a látott mintát képes legyen utánozni, reprodukáló képességének fejlettségére is szükség van. A tanulási nehézségekkel küzdő gyerekeknek nagyon nagy szükségük van a szavak különböző mozgásokkal összekötött ritmizálására. A kerületi átlagteljesítmény: 68% A kerületi átlag és átlag felett teljesítő intézmények kódszáma: 01, 02, 04, 05, 11, 12, 17, 18, 20, 25 A kerületi átlagteljesítmény alatt teljesítő intézmények kódszáma: 03, 07, 08, 09, 10, 13, 14, 16, 21 Az intézményi átlag teljesítmények 50% - 83% közötti eredményt mutatnak, ami az összteljesítmény vonatkozásában gyenge. A tanulók az sorozat elemeinek a számát felismerték, de gyakori hiba volt, hogy vagy egymás után minden négyzetbe írtak (nem tartottak szünetet) vagy minden elem között tartottak szünetet. Az utolsó sorozatnál az 1, 3, 2 elemszám helyett az 1, 2, 3 sorrendiséget írták a gyerekek vagy jó volt a ritmikus soralkotás, de a legutolsó elemet nem írták be a négyzetbe. Fejlesztési javaslat: A figyelem, a megfigyelőképesség, a vizuális észlelés, a vizuális memória, a gondolkodás

és

finommozgás

fejlesztése

játékos

feladatok

rendszeres

tervezésével,

megvalósításával érhető el. A fejlesztési folyamatban tudatosan, rendszeresen motoros, vizuális ill. akusztikus ingerek felfogását, feldolgozását, tárolását és visszaadását kell fejleszteni. Figyelembe kell venni az egyéni fejlettségi szintet, az életkori jellemzőket (játékoktól az absztrakcióig).

20

15. számú feladat A 15. feladat megoldása során alak – háttér felfogás – azonos formák jelölése megadott színnel volt a feladat. Az ilyen típusú feladatok megoldása során a figyelem, a megfigyelőképesség, a gondolkodás, az emlékezet, a finommozgás, a formaérzékelés és a színérzékelés életkornak megfelelő szintű fejlettségére van szükség. A kiemelt forma, betű, szám stb. keresése, észlelése a háttérben, átírása az alak-háttér kialakítását szolgálják. Az alak-háttér felfogás fejlesztése szorosan kapcsolódik az alakállandóság fejlesztéséhez. A vizuális észlelés fejlettsége, a vizuális megfigyelő- és elemzőképesség fejlesztése során figyelmet kell fordítani az alak – háttér megkülönböztetési nehézségekre is. Ha a gyermek nem tudja az alakot a háttérből kiemelni nem képes a fontos információ, a lényeges jegy kiválasztására, e képesség hiánya esetén figyelmét elvonja a háttér. A fentiekben felsoroltak életkornak megfelelő szintű fejlettségére tehát azért van szükség, mert a gyermekek az alapos megfigyelés után képessé válnak arra, hogy emlékezzenek a látottakra és képesek legyenek részekből kirakni az egészet, forma szerint azonosítani egyes elemeket. Erre azért van szükség, mert fejletlenség esetén előfordul, hogy a gyermek nem ismeri fel a szóban a megadott betűt, a mondatban a kiemelt szót, a szövegben a kiemelt mondatot. A kerületi átlagteljesítmény: 89% A kerületi átlag és átlag felett teljesítő intézmények kódszáma: 01, 03, 04, 05, 08, 10, 11, 12, 14, 18, 20, 21, 25 A kerületi átlagteljesítmény alatt teljesítő intézmények kódszáma: 02, 07, 09, 13, 16, 17 Az intézményi átlag teljesítmények 62% - 96% közötti eredményt mutatnak, ami az összteljesítmény vonatkozásában jó teljesítmény, az ilyen típusú feladatok megoldásakor. Fejlesztési javaslat: A vizuális észlelés, a gondolkodás, az emlékezet életkori sajátosságokat figyelembe vevő fejlesztése a vizuális ingerek környezetből, rajzból, szavakból való kiemelésével. 16. számú feladat A 16. számú feladat megoldása során összetartozó tárgyképek csoportosítása, jelölésük megadott szempont szerint volt a feladat. Az ilyen típusú feladatok megoldásakor az emlékezet, a gondolkodás, a figyelem, a finommozgás a megértés megfelelő szintű fejlettségére van szükség. A fenti feladattípusban fogalomismeretről tesznek bizonyságot a gyerekek. Az életkornak megfelelő hosszú távú emlékezet meglétére azért van szükség, hogy a meglévő ismereteiket fel tudják idézni, erre már az iskolai tanulás, betűtanulás kezdetétől és mindvégig a tanulási folyamatban szükségük lesz. 21

A gondolkodás fejlettségére utal e feladattípusok megoldása során az egyes gondolkodási műveletek fejlettségi szintje, az egész – rész viszonyok felismerése, nem – faj viszonyok felismerése. A figyelem fejlettsége a koncentrált feladatvégzéshez szükséges. A kerületi átlagteljesítmény: 93% A kerületi átlag és átlag felett teljesítő intézmények kódszáma: 01, 02, 04, 07, 10, 11, 12, 13, 17, 20 A kerületi átlagteljesítmény alatt teljesítő intézmények kódszáma: 03, 05, 08, 09, 14, 16, 18, 21, 25 Az intézményi átlag teljesítmények 74% - 97% közötti eredményt mutatnak, ami az összteljesítményt tekintve jó. Fejlesztési javaslat: A meglévő ismeretek rendszeres felidézése, használata, alkalmazása majd folyamatos bővítésük, a hosszú távú emlékezet fejlesztése a tanulás hatékonyságának biztosítása érdekében indokolt. A jó iskolai teljesítményhez fontos, hogy a gyermek megértse a szavak, mondatok

jelentését

és

árnyaltan

22

tudja

kifejezni

gondolatait.

3.3. A méréssel feltárt teljesítmények intézményenkénti elemzése A teljesítmények intézményenkénti elemzését táblázatokba rendezve valamennyi iskolához, tanulócsoportonkénti bontásban eljuttatjuk a kerületi összegzéssel együtt. Ez tartalmazza a konkrét tanulócsoportra vonatkoztatva a következőket: az egyéni tanulói teljesítményeket feladatonként, egyéni összteljesítményt (pontok, %), a tanulócsoport feladatonkénti teljesítményét (%), az átlagteljesítményt (%), a nemek átlagát (%), a maximum és minimum teljesítményeket (%), az intervallumokat (%), a teljesítményeloszlást százalékpontban, amely táblázatból leolvasható a feladatlapon elért százalékos eredmény a tanulói létszámokkal bemutatva. A fentiekben felsoroltakhoz készült egy rövid összegzés, amely az alábbiakat tartalmazza: az iskola kódja, az osztály kódja, a mérésben résztvevők száma, a teljesítmény jellemzője, eredményesen megoldott feladatok, kiemelkedő feladatmegoldás, gyengébben megoldott feladatok, fejlesztendő területek. A mérésanyag olyan feladatokat tartalmaz, amelyek megoldása iskolaérett gyermektől feltétlenül elvárható, kritérium-orientált értékelés. A tanulói teljesítmények értékelése eszerint történik. Az intézményekhez így eljuttatott összegzések segítséget nyújthatnak ahhoz a hosszú, aprólékos fejlesztési folyamathoz, amely a gyermekek egyéni fejlesztését, fejlődését hivatottak szolgálni. Továbbá ehhez nyújtanak segítséget azok a szakmai programok, tanítói műhelyek, bemutatóórák, módszertani segédanyagok, amelyekkel folyamatosan segítjük és segíteni fogjuk a jövőben is tanító kollégáinkat.

23

4. Összegző megállapítások és javaslatok 4.1. Összegzés Az iskolába kerülő gyermekek megismeréséhez, az egyéni fejlesztéshez kíván segítséget nyújtani ez a diagnosztikus mérés, ill. a mérés során nyert tapasztalatok összegzése. Az óvoda és iskola közötti átmenet problémáinak oldására, zökkenőmentessé tételére a kerületi intézmények és szakmai munkaközösségek különös figyelmet fordítanak, tartalmas szakmai együttműködés tapasztalható. Az eredményes iskolakezdés feltétele a diagnosztikus mérőeszközzel mért készségek, elemi képességek optimális elsajátítása. A kerületi átlagteljesítmények között minimális különbség tapasztalható: 2007. évi 88,8%, 2008. évi: 92,2%, 2009. évi: 91,3%, 2010. évi: 89,4%, 2011. évi: 88%. A mérési tapasztalatok alapján megállapítható, hogy az újbudai gyerekek többsége megfelel azoknak a kritériumoknak, amelyek az életkori jellemzőknek megfelelően biztosítják az iskolai tanulmányok megkezdését, és annak eredményességét. Azokban a feladattípusokban, ahol a tárgyképek megfigyelése, majd emlékezet után a látottak jelölése bekarikázással, tárgyképek közül megadott szempont szerinti válogatás (élőlények), jelölése megadott színnel, a pontosan megegyező párok jelölése megadott színnel, az irányok szerinti színezés megadott színekkel, az azonos alakú elemek felismerése, bekarikázása adott színnel, az adott tárgyképek jelölése hallás utáni emlékezet alapján, a tárgykép párok közül az adott hangot tartalmazó tárgykép kiválasztása, jelölése bekarikázással, a több, kevesebb fogalmának kifejezése rajzolással, az egyforma tárgyképekhez megadott jelek rajzolása, az összetartozó tárgyképek csoportosítása, jelölésük megadott szempont szerint volt a feladat, ott az emlékezet, a rövid távú vizuális memória, a rövid távú verbális memória, az irány-, forma és színérzékelés, a figyelem, a megfigyelőképesség, a gondolkodás, a nem-faj viszonyok felismerése, a megértés, a finommozgás, a hallásészlelés, a hallásfigyelem kellő szintű fejlettsége megmutatkozott. Több hiányosság tapasztalható azokban a feladattípusokban, ahol a pontok összekötése megadott minta szerint, az ugyannyi, a kevesebb, több fogalmának kifejezése rajzolással, a hiányos rajz kiegészítése megadott minta szerint, a vonalvezetés tárgyképek között, a ritmikus soralkotás, megkezdett sorozatok folytatása, az alak-háttér felfogás, azonos formák jelölése megadott színnel volt a feladat. A gondolkodás, az emlékezet, a vizuális memória, a figyelem, a vizuális figyelem, a megfigyelőképesség, a relációs szókincs, az irány- és formaérzékelés, a megértés, a finommozgás fejlesztése hasonló feladattípusok beiktatásával célszerű és indokolt.

24

Az általános iskola bevezető szakasza (1-2. évfolyam) egy fejlődési szakasz. Mindez lehetőséget kínál arra, hogy az eltérő képességekkel, adottságokkal iskolába kerülő gyerekek egyéni fejlesztése megvalósulhasson. Az Újbudai Pedagógiai Intézet szakmai programokkal (tanfolyamok, szakmai műhelyek, továbbképzések, bemutatóórák stb), módszertani, mérési segédanyagokkal, szülői fórumokon való részvétellel,

szakmai

munkaközösségek

működtetésével

segíti

az

együttműködést,

az

eredményesebb fejlesztőmunkát. A szakszolgálatokkal, a Logopédiai Intézettel, a Nevelési Tanácsadó munkatársaival való szakmai kapcsolat is a fentiek megerősítését szolgálják

4.2. Öt tanév bemeneti méréseinek eredményei 2007. évben:

842 fő

40 tanulócsoport

2008. évben:

947 fő

45 tanulócsoport

2009. évben:

867 fő

40 tanulócsoport

2010. évben:

958 fő

41 tanulócsoport

2011. évben:

988 fő

44 tanulócsoport

A kerületi átlagteljesítmények: 2007. évi:

88,8%

2008. évi:

92,2%

2009. évi:

91,3%

2010. évi:

89,4%

2011. évi:

88,0%

Nemek szerinti teljesítmény mutatói: Lányok átlaga: 2007. évi:

89,5%

2008. évi:

93,2%

2009. évi:

92,4%

2010. évi:

90,0%

2011. évi:

89,0%

Fiúk átlaga: 2007. évi:

88,2%

2008. évi:

91,3%

2009. évi:

90,5%

2010. évi:

88,8%

2011. évi:

87,1% 25

A kerületi teljesítmények feladatonkénti bontásban 5 év mérési átlaga alapján Mit mértünk?

Feladat

Teljesítmény





90%



80%



91%



95%



95%

7. Adott tárgyképek jelölése, hallás utáni emlékezet alapján


89%



97%



92%



93%



90%



67%



81%



73%



94%



91%

94%


26

A Bemeneti mérés 2007., 2008., 2009., 2010., 2011. eredményeit elemezve kitűnik, hogy a gyerekek az előző években az alábbi feladatokat oldották meg kiemelkedő eredménnyel: tárgykép párok közül az adott hangot tartalmazó tárgykép kiválasztása, jelölése bekarikázással; azonos alakú elemek felismerése, bekarikázása adott színnel; irányok szerinti színezés megadott színekkel; tárgyképek megfigyelése, majd emlékezet után a látottak jelölése bekarikázással; alak-háttér felfogás, azonos formák jelölése megadott színnel. Az elmúlt öt év mérési eredményeit összehasonlítva megállapítható, hogy ugyanazoknál a feladattípusoknál található hiányosság. Ezek az alábbiak: hiányos rajz kiegészítése megadott minta szerint; ritmikus soralkotás, megkezdett sorozatok folytatása; pontok összekötése megadott minta szerint; vonalvezetés tárgyképek között adott tárgyképek jelölése, hallás utáni emlékezet alapján.

4.3. Javaslatok az egyéni fejlesztéshez Az elmúlt tanévek elején végzett mérések tapasztalatai alapján megállapítható, hogy több területen kimagasló és jó eredmények születtek. A szakértői összegzésben szerepelnek azok a hiányosságok is, amelyek fejlesztésére kiemelt figyelmet kell fordítani a tanítási folyamatban és az egyéni fejlesztés folyamatában. Az alábbiakban néhány fejlesztést igénylő területet, ill. azok fejlesztését segítő gyakorlatot mutatunk be. A képességek, készségek megalapozása az óvodás korra nyúlik vissza, működése azonban az iskoláskorban válik igazán jelentőssé. A korábban fel nem tárt beszéd- és nyelvi zavarok és a részképesség gyengeségek még időben, az iskolába lépés kezdeti időszakában jól felismerhetőek. A spontán és célzott megfigyelések, a mérési eredmények elemzése támpontot ad a gyermek alapkészségeinek működéséről. A mérőanyag, ill. a mérés tapasztalatai segítenek megállapítani azt, hogy melyik gyereknél milyen területet kell fejleszteni. Meg lehet határozni azt a területet, amelyen elmaradás van, de a gyerekeknek a foglalkozásokon történő megfigyelése is sok információt nyújt a tanítóknak. Minél korábban kezdődik meg a fejlesztés, annál nagyobb esély van a probléma kiküszöbölésére és a másodlagos tünetek megelőzésére. Az elmaradások mellett fel kell ismernünk azokat a képességeket is, melyek jó szintűek, mert ezekre támaszkodhatunk a fejlesztés során. Intenzív, személyre szabott fejlesztés hatására a tanulók többségénél a hiányosságok kompenzálódnak, tanulási esélyeik javulhatnak. Ennek érdekében célszerű és indokolt fejlesztőprogramok, fejlesztő feladatsorok kidolgozása. 27

A tervezés és a fejlesztő munka során indokolt a legfontosabb alapelvek figyelembe vétele, amelyek az alábbiak: diagnosztizálással a lemaradás helyének és mértékének megállapítása; fejlesztési célmeghatározás; a komplexitás elvén alapuló fejlesztőprogram kidolgozása, melynek területei: a nagy és finommozgások, a testséma és téri tájékozódás, percepciófejlesztés, verbális képességek fejlesztése sajátosan megválasztott anyaggal és módszerekkel; módszerét jellemezze a rávezetés, az egyes részfunkciók megerősítése; a fejlesztőtevékenység soha nem lehet rátanítás vagy korrepetálás, hanem alapkészségek fejlesztése, amelyek a gyerekek iskolai teljesítményét javítják. A finommotorika fejlesztése elengedhetetlenül fontos ahhoz, hogy a gyermek szépen tudjon írni, munkáit pontosan tudja elkészíteni. A helyes testtartás, helyes ceruzafogás és ceruzanyomás kialakítása, a kéz csúsztatása a papíron, folyamatos teendő a fejlesztés folyamatában. A laza csuklómozgás beidegződése, a szem-kéz koordináció kialakítása, a kéz izomzatának erősítése, lazítása, az ujjmozgások koordinált működése nélkül nem jöhet létre a finommotorika megfelelő szintje. A finommotorika spontán fejlesztése: gyurmázás, tépés, ragasztás, gyöngyfűzés, kukoricamorzsolás, összevágott képek, puzzle összeillesztése, kicsi elemekből építés stb. során valósul meg. Emellett a mindennapos tevékenységek is számos lehetőséget kínálnak a fejlesztésre pl. öltözködés, gombolás, cipőfűzés. Az ujjtorna mondókával, a kézlazító gyakorlatok beiktatása oldják a görcsösséget. A tanulási folyamatban nélkülözhetetlen a sorrendiség, vagyis a szeriális képességek megfelelő működése. A beszéd és a kognitív funkciók gyakorlásához elengedhetetlen, hogy a gyermek képes legyen logikai szabályok felismerésére, alkalmazására, követésére, ezáltal egy adott ritmus kialakítására. Mind a beszédfejlesztés, mind az olvasás előkészítésének fontos eleme a ritmusgyakorlat. A vizuális ritmust a legkülönbözőbb vizuális minták folytatásával erősíthetjük pl. tárgyakból kirakott minták folytatása, rajzos-képi minták elrendezése, sorminták (alak, forma, szín) rajzolása. A vizuális sorozatok mellett a beszéd- és nyelvi sorozatok, ritmustapsolás és egyéb sorozatok felfogását, feldolgozását, tárolását és visszaadását is kell fejleszteni. A motoros tanulás nem csupán a nagymozgások szempontjából jelentős, hanem a tanulás többi területével is erős kölcsönhatásban van. A biztonságos téri tájékozódáshoz a térbeli irányok tudatosítása, a téri orientáció fejlesztése, a szem-kéz mozgásának összehangolása különösen nélkülözhetetlen. Elősegíti a fejlesztést a ponthálóban, négyzetrácsban, lyukas táblán alkalmazott tájékozódás, kirakás, másolás. Fontos, hogy a bal-jobb, a relációs szókincs nemcsak saját testükön,

28

hanem térben és síkban is biztosan működjön, különben rendezetlenné válik minden mozgás, észlelés. Ez szintén fontos feltétele a sikeres számolás, olvasás- és írástanulásnak.

4.4. Javaslatok, tennivalók a mérési eredmények hasznosítása céljából A Fenntartó számára Javasoljuk a bemeneti, diagnosztikus mérés követéseként 2. évfolyam végén az ún. Követő mérést, amely tartalmában illeszkedik az 1. osztályban végzett méréshez, de alkalmazkodik az életkori jellemzőkhöz. Olyan továbbképzések, tanfolyamok támogatását, amelyek az egyéni fejlesztést, a hatékony kompetenciafejlesztési, tanulásirányítási módszerek alkalmazását szolgálhatják. A nevelési-oktatási intézmények és a szakszolgálatok közötti nevelési-oktatási folyamat, tartalmi együttműködés segítése. Az Újbudai Pedagógiai Intézet számára A bemeneti mérés eredményeinek szakszerű értékelése az intézményvezetőknek, szakmai munkaközösségeknek, a tanítóknak; az adatok értelmezése, az eredmények feldolgozása. A mérésből nyert információk segítségével a fejlesztés módszertani segítése, az egymástól való tanulás lehetőségének biztosítása. A hatékony nevelési-oktatási folyamatot segítő továbbképzések, szakmai műhelyek, bemutatóórák szervezése a továbbiakban is, kiemelten a tanulási nehézségekkel küzdő gyerekek fejlesztésének sikerességét növelve, a kudarcaik csökkentése érdekében, valamint a tehetséges tanulók fejlesztésének területén. Az óvoda és az iskola közötti szakmai és módszertani együttműködés tartalmi megerősítésének elősegítése (közös szakmai programok, szakmai műhelyek, konzultációk). A jövőben is szánjon kiemelt szerepet a szakszolgálatokkal való szakmai kapcsolat erősítésére, az együttműködés formáinak kiszélesítésére. Az iskolák számára Intézményi és egyéni szinten ismerjék meg a mérés eredményeit, határozzák meg a pedagógiai kompetenciák fejlesztését az egyéni és csoportos fejlesztőmunka területén. Az intézményvezetés kísérje figyelemmel az egyéni fejlesztés sajátosságait, lehetőségeit, a pedagógusok fejlesztő tevékenységét, a mérési tapasztalatok felhasználását. Az intézményvezetés a lehetőségek szerint biztosítsa a pedagógusok elméleti, módszertani ismereteinek bővítését az ÚPI által szervezett szakirányú továbbképzéseken. Budapest, 2012. január Borbély Andrea pedagógia előadó

Varga Sándorné pedagógiai előadó 29

A bemeneti mérés eredménye az 1. évfolyamon

Recommend Documents